Helyi tanterv VIZUÁLIS KULTÚRA
|
|
- Csaba Sipos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Helyi tanterv VIZUÁLIS KULTÚRA 1-5. évfolyam Officina Bona tantervcsalád minősített gyógypedagógiai program (Országos Közoktatási Intézet) Témavezető: dr. Janza Károlyné, alkotó: Sándor Éva;
2 I. Általános fejlesztési követelmények Vizuális kultúra 1. A vizuális nyelv alapjai 1 6. évfolyam 7 8. évfolyam évfolyam a) A vizuális nyelv alapelemeinek (szín, forma, tömeg) megismerése és megfelelő használata az alkotó tevékenységben, valamint felismerésük, szerepük megértése tárgyakon, műalkotásokon d) A vizuális nyelv alapelemeinek, a kompozíciós eszközöknek tudatos használata az ábrázolásban és a kifejezésben. Tudatos tárgy- és műelemzéshez szükséges alapvető képességek elsajátítása a) A vizuális kifejezőeszközök ismerete és felhasználása a tárgyalkotó és tervező folyamatban. A vizuális valóság elemzésének és értelmezésének képessége, és felhasználása a tudatos környezetalakításban 2. Kifejezés, képzőművészet a) Alkotás 1 6. évfolyam 7 8. évfolyam évfolyam Élmények, érzések megjelenítésének képessége az alapvető vizuális eszközök segítségével b) Befogadás. megismerés A természet, a környezet, a műalkotások megfigyelésének és elemzésének képessége. A műalkotások átélése. c) Technikák A rajzolás, festés, mintázás, bábozás technikáinak alap szintű ismerete a) Alkotás Látványok, érzelmek térbeli és síkbeli kifejezésének képessége. Művészeti élmények képi megjelenítése asszociáció alapján. b) Befogadás Műalkotások hatására érzelmek átélése, gondolatok megfogalmazása. A műelemzés alapjainak kialakulása c) Technikák Jártasság festői, grafikus és plasztikai technikákban a) Alkotás Látványok, érzelmek, gondolatok térbeli és síkbeli kifejezésének képessége. Művészeti élmények képi megjelenítésében a kompozíciós eszközök tudatos használata b) Befogadás Elemi esztétikai ítélőképesség kialakulása tárgyakkal, műalkotásokkal kapcsolatban c) Technikák Jártasság a grafikai, festői és sokszorosító technikában 2
3 3. Vizuális kommunikáció a) Alkotás 1 6. évfolyam 7 8. évfolyam évfolyam Jártasság egyszerű képi közlések kivitelezésében b) Befogadás. megismerés Jelenség, kép, jel jelentésének megértése. Tankönyvek magyarázó ábráinak értelmezése a) Alkotás A vizuális közlés legfontosabb ábrázolási eljárásainak ismerete. Értelmező, magyarázó, közlő ábrázolás. A vetületi ábrázolás ismerete b) Befogadás Lényeges vizuális közlő ábrák értelmezésének képessége (térkép, metszetábrák) A tömegkommunikáció legfontosabb formáinak ismerete (sajtó, tv) a) Alkotás Egyszerű tervezési folyamat elsajátítása. Főbb ábrázolási eljárások alkalmazása (vetület, metszet, makett) b) Befogadás A mindennapi élet néhány fontos kommunikatív ábrájának (térkép, grafikon, műszaki rajz) megértése. A tömegkommunikáció ésszerű, kritikus felhasználása az információszerzésben és a szórakozásban c) Technikák 1 6. évfolyam 7 8. évfolyam évfolyam Jártasság a magyarázó, közlő ábrák készítésének technikáiban: szabadkézi rajz, szerkesztések, montázs c) Technikák A tanulmányrajzok technikáinak ismerete: ceruzarajz, tollrajz, szénrajz, krétarajz. A makett készítés technikája c) Technikák Tanulmányrajzok technikáinak önálló használata. Metszet és műszaki ábrák grafikai kivitelezésének technikája. Lehetőség szerint a fotózás elsajátítása elemi szinten 3
4 4. Tárgy- és környezetkultúra a) Alkotás 1 6. évfolyam 7 8. évfolyam évfolyam Jártasság egyszerű tárgyak elkészítésében, minta után. A tárgykészítési folyamat lépéseinek betartásával b) Befogadás. megismerés A közvetlen környezetben található tárgyakon a forma funkció - anyag összefüggésének felismerése c) Technikák Néhány egyszerű kézműves technika alapfogásainak ismerete (papír, agyag, textil) a) Alkotás A tárgykészítési folyamat tudatosítása. Játék- és használati tárgyak készítése rajz és magyarázat alapján b) Befogadás. megismerés Tárgyelemző képesség kialakulása. Esztétikai ítélőképesség kialakulása a tárgyakkal kapcsolatban. A forma és funkció összefüggésének esztétikai oldala c) Technikák Gyakorlottság egyszerű bábtípusok elkészítésében. Egy kézműves technika ismerete, tárgykészítés utánzással v. magyarázó rajz alapján a) Alkotás A tárgykészítési folyamat önálló alkalmazása a tárgykészítésben. A funkció és a forma összefüggéseinek tudatos alkalmazása a tárgytervezésben b) Befogadás. megismerés Az építészeti és tárgyi környezet kritikus szemlélete. Az életforma és a környezet öszszefüggésének felismerése. Esztétikai értékítélet kialakulása a környezettel kapcsolatban c) Technikák Gyakorlottság egy vagy két kézműves technikában, valamint a modellezés műveletében 4
5 II. Tantárgyi koncepció A Vizuális kultúrát a NAT a Művészetek műveltségi terület körébe sorolja, és így fogalmaz: A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata azoknak a képességeknek és készségeknek a fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. Ebben az értelemben a Vizuális kultúra bár része a Művészetek műveltségi területnek, hiszen a művészetek egyik fajtájával, a vizuális művészettel is foglalkozik, mégis jóval tágabb kört foglal magába, mivel az egész látható világ megfelelő megértésére és kezelésére készít fel. Így a vizuális művészetek e komplex struktúrának csupán egy részét képezik. A Vizuális kultúra szerkezetének megvilágításához Bálványos Huba ábráját idézem. Vizuális kommunikáció Gyakorlati és tudományos vizuális kommunikáció Művészeti vizuális kommunikáció OBJEKTÍV KÖZLÉSEK SZUBJEKTÍV KÖZLÉSEK Primer közlések Direkt közlések Indirekt közlések Személyes közlések megfejtő értelmező szemléltető, magyarázó, kollektív kifejezés individuális kifejezés ábrázolás látvány után különböző aspektusokból tájékoztató ábrázolás, ábrák, sémák, embléma, tárgyformálás, környezetalakítás és díszítés Önkifejezés, mint szemléleti tevékenysézált piktogram, vizuali- közlendők NAT VIZUÁLIS KULTÚRA VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ TÁRGY- ÉS KÖRNYE- ZETKULTÚRA KIFEJEZÉS, KÉPZŐMŰVÉ- SZET 5
6 A táblázatból kitűnik, hogy ha a Vizuális kultúrát, mint vizuáliskommunikáció-tant fogjuk fel, akkor az egyes témakörök művelődési tartalmait a gyakorlati és tudományos vizuális kommunikáció, valamint a művészeti vizuális kommunikáció objektív és szubjektív közlései köré rendezhetjük el. Így válik világossá a Vizuális kultúra három témakörének (vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra, kifejezés-képzőművészet) tartalma. Nem szerepel azonban a táblázatban a vizuális nyelv témaköre, mivel az mind a négy típusú vizuális kommunikáció nyelvi eszközeit magába foglalja. A vizuális nyelv, mint tanítási egység, önmagában soha nem jelenik meg a nevelési folyamatban. Mivel azonban elsajátításának (ismeretek, képességek) szintén megvan a sajátos struktúrája, kötelezően érvényes folyamata, külön témaként jelenik meg a Vizuális kultúra tantervében. A vizuális nyelv témakörét kivéve az egyes témakörök (kifejezésképzőművészet, tárgy- és környezetkultúra, vizuális kommunikáció) három altéma keretében tartalmazzák a részletes követelményeket. Ezek: alkotás, befogadás-megismerés és technikák. Jelen tantervünk ugyanezt a felépítést követi, tartalmát tekintve pedig két fő részre bontható: tartalmazza egyrészt a látás útján elsajátítható ( vizualizálható ) ismereteket és információkat, valamint a látási és látás útján működő készségeket, képességeket. A NAT szellemének, és struktúrájának megfelelő speciális tanterveink (I., II. típus) megírását az indokolta, hogy egyrészt ún. enyhe értelmi fogyatékos gyermekeket nevelő-oktató iskolák számára készítettük azokat (I. változat), másrészt olyan intézményeknek ajánljuk (II. változat), amelyek érzelmileg problémás, magatartási rendellenességekkel küzdő, intézetben nevelkedő vagy egyéb, más problémák miatt nehezen tanuló vagy nehezen nevelhető gyermekeket foglalkoztatnak. 1. Az első típus legfontosabb jellegzetessége az, hogy az ismeretátadás mellett jóval hangsúlyozottabban tűzi ki célul a képességfejlesztést, mint a NAT szellemében íródott általános iskolai tantervek. (Erre utal a képességfejlesztés rész szokatlanul részletes kidolgozottsága.) Ezt a célzott tanulócsoport sajátos fejlettségi állapota indokolja, ami azt jelenti, hogy bizonyos területeken (elsősorban a gondolkodás területén) határozott elmaradást észlelhetünk, míg más területeken, pl. az extra intellektuális szférában bizonyos kompetenciák megmaradásával számolhatunk. Az elmaradások kor- 6
7 rektív hatásrendszert igényelnek, a kompetenciák pedig a terápiás fejlesztés lehetőségét hordják magukban. Így lehet a tanterv egyszerre korrektív jellegű és terápiás tartalmú. Ennek megfelelően az ismeretátadó és - fejlesztő tevékenységek felépítésekor a következő lényeges alaptendenciákat követtük. Alsó fokon elsősorban a kevésbé sérült pszichikus funkciókra támaszkodva (érzelmi, akarati tényezők, cselekvés, figyelem, emlékezet, percepció), fokozatosan, nagyon kis lépésekben indul meg a gondolkodás fejlesztése. Ennek megfelelően kezdetben a perceptív és cselekvéses gondolkodás fejlesztése dominál, és precízen felépített folyamat során alakítjuk ki az algoritmikus, analógiai, fogalomalkotó, logikus, kauzális stb. gondolkodási fajtákat. A tananyag felépítése próbál általánosan használható fejlesztési tervet adni, de mindezek mellett nem kerülhető el a differenciált fejlesztés, az állandó pedagógiai diagnosztikus tevékenység és az arra épülő korrekciós vagy terápiás fejlesztés. Ezt célozza a tananyagban kis és nagybetűkkel megkülönböztetett A és B variáns is. Ti. minden tananyag - tevékenységrész alatt található egy másik variáció, ami a gyorsabb haladást, ill. a nagyobb elmélyülést teszi lehetővé az arra alkalmas gyermekcsoport számára. (A B variáns tananyagát a tananyag és tevékenység rovatban jelöltük, azonban ahol azt nem lehetett általánosan megfogalmazni, ott csak a tevékenység rovatban szerepeltettük.) A tananyag szerkezetére elsősorban a spirális felépítés jellemző. Minden évfolyamon újra és újra visszatérünk az adott problémákhoz, de egyre mélyebben vizsgáljuk azokat. A vizuális nyelv témaköre minden évfolyamon foglalkozik a vonallal, folttal, formával, színnel, tömeggel, kompozícióval stb., mint a vizuális kifejezés fontos eszközeivel, de az ezekkel kapcsolatos ismeretek terjedelme és mélysége egyre nő. Az ismeretek és készségek felépítése a nevelési feladat szempontjából is spiralitást mutat. Alsó fokon ui. a feladat csupán a jelenségek, esetünkben a vizuális elemek (nyelvi eszközök) megfigyelése, a velük való kísérletezés, majd fokozatosan jelenik meg az évfolyamok során az egyre magasabb szintű tudatosítás, a 7
8 fogalomalkotás, végül az egyre tudatosabb alkalmazás. (Az alkalmazás a legalsó fokon is megjelenik, de elsősorban szabad kísérletezés formájában. ) Hangsúlyozzuk, hogy a vizuális nyelv tananyaga izoláltan nem jelenik meg a tanítási-tanulási folyamatban (pusztán csak színnel vagy formával foglalkozni elég nehéz és ritkán célravezető), ezért a tananyaghoz fűződő tevékenységek majdnem mindig valamilyen alkotó- vagy befogadó tevékenységet foglalnak magukban, amit a kifejezés, képzőművészet, a vizuális kommunikáció vagy akár a tárgy- és környezetkultúra témaköréhez is lehetne kapcsolni. Mégis azért szerepel a vizuális nyelv témakörében, mert a tevékenység fő célja a vizuális nyelvi elemek megfigyelése, tudatosítása vagy alkalmazása. A kifejezés-képzőművészet témakörében felsorolt tananyag célja elsősorban a kifejezőképesség kialakítása. A spirális felépítést itt is megtaláljuk. Kezdetben a kísérletező, próbálkozó, a mozgásos, örömteli alkotás a cél, majd fokozatosan tudatosítjuk az alkotótevékenység fontos összetevőit: tudatosítjuk az érzéseinket (Mit akarunk kifejezni?), a kifejezési formákat, eszközöket (Hogyan akarjuk kifejezni?), az esztétikai szempontokat (Milyen legyen az eredmény, hogy hatni tudjon?). A befogadás (képi élmény feldolgozása) tekintetében hasonlóképpen épül fel a fejlesztő folyamat: kezdetben szabadon aszszociálunk a kép hatására, majd lassan tudatosítjuk a képhez kapcsolódó érzéseinket, gondolatainkat, majd egyre tudatosabban elemezzük a kép vizuális kifejezési eszközeit, aminek nyomán megjelennek az értékítéletek a kép esztétikumára vonatkozóan. Mindez nem azt jelenti, hogy az esztétikummal csak a felsőbb évfolyamokon foglalkozunk. Az esztétikum minden vizuális kísérletezésnél, a gyermek első próbálkozásainál is ott van, és az alkotás legfőbb motivációjaként működik. Ezért mondhatjuk, hogy a kreatív alkotótevékenységben rejlik a vizuális kultúra tanításának legfontosabb személyiségformáló ereje (a terápia lényege is ez). Az alkotás fejlesztőleg hat vissza az alanyra, fejleszti képességeit és készségeit, az alkotásban személyiségünk tárgyiasul (»néz vissza ránk«), ezért az önismeret fejlesztője, az alkotásban személyiségünkben összeállt emberi lényegünk tárgyiasul (»az EMBER néz vissza ránk«), ezért az alkotás az emberi öntudat fejlesztője. (Bálványos) A vizuális kommunikáció témakörének tananyaga adja a legtöbb fejtörést a Vizuális kultúrát tanító gyógypedagógusnak, mivel az itt megjelenő feladatok, ismeretek és képességek tartalmazzák talán a legtöbb absztrakciót feltételező 8
9 elemet. Ezért ennek a témakörnek tananyag-felépítése és feldolgozása kívánja a legnagyobb körültekintést, ugyanakkor fölöttébb alkalmas a gondolkodás speciális fejlesztésére. A tananyag-felépítés itt is spirális. Alsó fokon a vizuális közlések asszociatív felfogására súlyozunk, majd fokozatosan jelenik meg az értelmezés és közlés egyre magasabb szintű tudatosítása. Itt a linearitás is megjelenik. A primer közlések körébe tartozó látványszerű ábrázolás pl. alsó fokon meg sem jelenik, vagy pl. a magasabb szintű absztrakció kívánó vetületi ábrázolás csak a felsőbb évfolyamokon lép be. A tárgy- és környezetkultúra tananyag felépítésére szintén a spiralitás jellemző. A legkisebbek is készítenek tárgyakat, de tevékenységüket itt is elsősorban a kísérletezés, az anyagokkal való ismerkedés, az anyagalakítási módok megismerése jellemzi. Fokozatosan alakítjuk ki a tárgyak megismerésének és a tárgyalkotásnak tudatos módját, a funkció, forma-anyag törvényének megértését, a tárgyalható munkafolyamat lépéseinek tudatos alkalmazását, valamint a környezetünkre vonatkozó esztétikai ítélőképességet. A tanterv minden évfolyamon, minden témakörben megfelelő fokozatosságban sorol fel megfelelő mennyiségű tevékenységformát, ami a tananyag elsajátításához szükséges. A pedagógus feladata az, hogy a felsorolt tevékenységeket egymással összefüggő feladatsorokká szervezze, és ezeket az aktualitásoknak megfelelően (ünnepek, évszakok), valamint a többi tantárgy anyagához kapcsolva, a koncentrációs lehetőségeket követve elrendezze (tanmenetkészítés). A feladatsorokról (belső koncentráció kérdése) A tanterv az egyes témakörökhöz tartozó tananyagot és annak megtanításához szükséges tevékenységeket egymás után, egy blokkban sorolja fel. A tanítástanulás folyamatában azonban ezeket más sorrendben kell elrendeznünk. Nem taníthatunk ui. 10 héten keresztül vizuális nyelvi tananyagot, majd 5 héten keresztül kifejezés-képzőművészetet stb., mert így a tananyag belső koncentrációja erősen sérülne. Pl., ha egy alsóbb osztályban a vizuális nyelv témakörében a vonallal foglalkozunk (pl. körvonal, hullámvonal), akkor a vizuális nyelvi anyagot feldolgozó rész után a képzőművészet-kifejezés témakörében szereplő Körvonalból, hullámvonalból formák alakítása c. tananyagrészt helyezzük. Hiszen ezek témájukat tekintve is összefüggnek, kapcsolatban vannak a fejlesztés tekintetében is, de azért is érdemes egymás mellé hozni a kétféle téma tananyagát, mert a képzőművészet-kifejezés témaköréhez tartozó tevékenység so- 9
10 rán a vizuális nyelvi tananyagrész vonalról szerzett tapasztalatait alkalmazhatják tanulóink. A belső koncentráció lehetőségeit, a feladatsorok megszerkesztésének alapját minden téma tananyag-követelmény felsorolása után jeleztük. A tantárgyközi koncentráció A Vizuális kultúra tananyaga szorosan kapcsolódik az Ének-zene tantárgy, az Anyanyelv és irodalom, a Matematika, az Ember és társadalom, az Ember a természetben műveltségi területek, valamint az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület technikai anyagához. Ezt is témánként jelöltük a részletes követelmények részben. Erre a tanmenetkészítésnél az egyes tevékenységek elrendezésénél lesz szükség. Megjegyezzük, hogy a tárgy- és környezetkultúra témakör minden tananyagrészlete, minden évfolyamon, minden változatban szorosan kapcsolódik az adott évfolyam technika-tananyagához, ezért ezt külön évfolyamonként és tananyag-részletenként nem jelöltük! A tanórák szervezésével és az óravezetéssel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a hierarchikus tanterem-elrendezés mellett (ami elsősorban frontális munkára ad lehetőséget) feltétlenül törekednünk kell csoportos munkára alkalmas elrendezésre (külön asztalok), valamint a kifejezetten demokratikus vezetést elősegítő elrendezésre is (székekből teljes kör alakítása), ami igazán meghitt beszélgetésekre ad lehetőséget. Mindenesetre hasznos, ha osztálytermünk mozgatható, sok mindenre használható bútorokkal van berendezve. 2. A második típus speciális terápiás tanterv, ami egy a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán a FEFA - keretében kidolgozott képzőművészeti pedagógiai terápiás módszer elemeit építi magába. E módszer kidolgozását egy olyan új típusú iskolakép megjelenése indokolta, melynek lényege hogy az ismeretátadó, fejlesztő-oktató funkción kívül új igényként jelenik meg a terápiás funkció, zavarfelismerő diagnoszta tevékenység, családgondozói és kifejezetten pszichoterápiás funkció. Az itt vázolt igény hatására kidolgozott képzőművészeti terápia a pedagógia eszköztárából kialakított rendszer. Célja a képzőművészeti alkotómunka során megvalósuló személyiségépülés. Ennek lényege, hogy a biztonságérzet kialakulásának eredményeként a gyermek alkotóképessé válik, ezzel megtalálja a hidat önmaga és a valóság között, 10
11 ami a tudatosság erősödését hozza magával, az alkotás esztétikai minősége révén pedig mindig új és új alkotásra sarkall, ami alapja annak, hogy a módszer öngyógyító metódussá válhasson. Pedagógiai terápiánk alaptétele az, hogy a képzőművészeti tevékenység önmagában, mélylélektani értelmezés és ráhatások nélkül, sőt a verbalitás megkerülésével is alkalmas az egyén problémáinak feldolgozására, a feldolgozatlan problémák miatt feltorlódó feszültségtömeg oldására. Ilyen értelemben a terápiás célú alkotó tevékenység a pedagógiában is alkalmazható. Ennek alapján kíséreltük meg a terápiás metódus bizonyos elemeit a tantervi anyagba beépíteni. Fontosnak tartjuk azonban, hogy a terápiás módszer rendszerszemlélet nélkül nem alkalmazható. Bár a rendszert minden iskola saját lehetőségei szerint alakítja ki, néhány fontos elemét felsoroljuk A foglalkozás helye A terápiás tanterv megvalósításához külön terem szükséges, mert ennek a tevékenységnek fontos eleme a környezetváltozás, az új inger, ami más viselkedésre sarkall A hely berendezése Szükség van szabad falrészekre, amelyekre papírt erősíthetünk, hogy függőleges felületen is festhessenek. A teremnek egyszínűnek, derűsnek, nyugodtnak kell lennie, ahol néhány szép dolog elhelyezésével biztosítjuk a kellemes, megnyugtató légkört. Nagyméretű falfelület szükséges a diavetítéshez és a két írásvetítő használatához. Ezen kívül szőnyeg, mozgatható asztalok és magnó tartozik feltétlenül a berendezéshez. A berendezés többféle foglalkozásra ad lehetőséget. Megengedi az intim elvonulást, az egyéni fejlesztést, lehetővé teszi a szőnyegen, az asztalon, a földön, a falon való egyéni és csoportmunkát, azaz adottak a feltételek ahhoz, hogy minden gyermekkel külön-külön is, igényeiknek megfelelően foglalkozhassunk. 11
12 2.3. Az alkotómunkához szükséges eszközök A megfelelő berendezésen kívül a terápiás munkához hozzátartozik az eszközök és anyagok óriási változatossága. Ez biztosítja a kreativitást és a szabadság átélését, a választás lehetőségének kipróbálását Az idő kérdése Feltétlenül biztosítanunk kell a megfelelő időmennyiséget a foglalkozások levezetéséhez. Idő kell az előkészítésre, a ráhangolódásra, az alkotásra, az arról való beszélgetésre és a teljes rend helyreállítására A zene szerepe A zene a konkrét feladatokban betöltött szerepén kívül közrejátszik a ráhangolódásban, a megnyugvásban, valamint időnként hangulati aláfestésként szolgál A választás szabadsága A módszer része a választási lehetőség megadása. A gyermekeknek rendszeresen dönteniük kell, milyen anyagot, eszközt, színt, feladatot stb. választanak. Választásuk következményeit viselniük kell, s előbb-utóbb előre látniuk kell azokat A tananyag tartalma A tananyag tartalmát terápiás rendszerünkben a NAT és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei határozzák meg, mégis néhány fontos jellegzetességet ki kell emelnünk. Terápiás tantervünk legfőbb tananyag-felépítési elve a kreativitásfejlesztés, valamint az ismeretek, képességek cselekvésbe ágyazott elsajátítása. A terápiás jellegből fakad az érzelmek hangsúlyozott fejlesztése, a biztonságérzet megteremtésére való törekvés, valamint az én-erősítés, ami a gyermek személyiségének felszabadulását, megnyílását eredményezi. Ez pedig a tanulási képesség alapja. Ezért mondhatjuk, hogy terápiás tantervünk az eredményesebb tanulást szolgálja. A tananyag tartalmát tekintve megjegyezzük, hogy itt a művészetek komplexitása jobban érvényesül. Valamennyi évfolyamon végigvonul a zene 12
13 mozgás irodalom képzőművészet elemeit együttesen felhasználó alkotótevékenység a kisgyerek játékától a fiatal tudatos drámajátékáig. A terápiás változat megvalósításához és eredményes alkalmazásához szükséges a pedagóguson kívül legalább egy segítő (gyermekfelügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens) jelenléte. Azokban az osztályokban, ahol erre nincs mód, a terápiás változat bevezetése nem ajánlott. Óraterv T É M A K Ö R Ö K I. TÍPUS Évfolyam Változat A B A B A B A B A B A B A B A B A B A B Heti óraszám Vizuális nyelv Kifejezés, képzőművészet Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultú ra További felhasználható órakeret ÉVI ÓRA SZÁM 13
14 A tantárgy részletes követelményei1 10. évfolyam I. TÍPUS 14
15 Részletes követelmények 1. évfolyam I. TÍPUS Résztémák Tananyag 1.1 A vonal, mint a mozgás lenyomata A vízszintes és a függőleges TA, ÉN B Vonalkompozíciók 1. téma: Vizuális nyelv 1 Fejlesztési (terápiás) követelmények Tanulói tevékenység A Vízszintes és függőleges vonalak húzása krétával, ecsettel. Vonalritmusok készítése nagy és kis méretben. B Vízszintes és függőleges vonalakkal kép alakítása. Kötelező és javasolt fogalmak álló egyenes, fekvő egyenes, kréta, ecset, lendületes kézmozgás Elvárt tanulói teljesítmény Képes lendületes mozgás kivitelezésére, a kréta és az ecset megfelelő használatára, az álló és a fekvő között különbséget tesz. Készségek: Koordinált mozgáskészség (szem kéz koordináció). Alakítási készségek: vonalhúzási készség lendületes mozgással Pszichikus funkciók: Vizuális percepció Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás (vonal helyzetbeli különbözőségének meglátása) Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses Készségek: Koordinált mozgáskészség (szem kéz koordináció). Alakítási készségek: vonalhúzási készség lendületes mozgással Pszichikus funkciók: Figyelemfejlesztés (összpontosítás) Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás (vonal helyzetbeli különbözőségének meglátása) Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses 15
16 1.2 A vonal, mint a mozgás lenyomata A ferde vonal 1 óra TA, AD B Vonalkompozíciók 1.3 A vonal, mint a mozgás lenyomata A hullám- és a kör-vonal TA, B Vonalkompozíciók A A/4-es papírfelület befestése ferde vonalakkal, különféle színekkel. Ezekből közös, nagyméretű kompozíció készítése. B Ferde vonalakból dekoratív kompozíció készítése A Hullámvonal, körvonal rajzolása krétával, festése ecsettel, kis és nagy méretben. Vonalritmusok készítése. B Dekoratív kompozíció készítése kör és hullámvonalból (kréta v. ecset). Ritmusképzés (egymás mellett lévő elemek egy tulajdonságban térnek el). ferde egyenes Képes felületet egyenletesen párhuzamos vonalakkal benépesíteni. hullámvonal, körvonal, ismétlődés A hullám és a körforma kivitelezése több méretben. A vonalelemeket dekoratív céllal föl tudja használni. Készségek: Alakítási készségek: vonalhúzási készség lendületes mozgással Pszichikus funkciók: Vizuális percepció. Figyelem tartóssága: egyféle tevékenység kb. 10 perc Gondolkodási műveletek: Azonosítás (azonos helyzet) Gondolkodásfajták: Cselekvéses Készségek: Alakítási készségek: vonalhúzási készség lendületes mozgással Képességek, attitűdök: Lendületes mozgással formaalkotási képesség Pszichikus funkciók: Percepció (vizuális) Figyelem tartóssága: egy tevékenység kb. 10 perc (összpontosítás) Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás (egyszerű formák megkülönböztetése) Gondolkodásfajták: Cselekvéses, perceptív, analógiás 16
17 1.4 A folt keletkezése (Festékkel) 1 óra TA, ÉN B A folt keletkezése festékkel, keményítős alapon. A Foltképzés cseppentéssel, színek csöpögtetése vizes papírra. B Színkeverések keményítős festéssel. Festékfolyatás a papír mozgatásával. folt, szín, szétfolyik, összefolyik keveredik Cseppentéssel foltot tud létrehozni, a színek, foltok viselkedését meg tudja figyelni, arról beszámol. Irányítja a foltok mozgását, megfigyeli a színkeveredést. Készségek: Összerendezett mozgáskészség, szem kéz koordináció, foltképzési készség festékkel Képességek, attitűdök: Kompozíciós képesség (egyensúly) Pszichikus funkciók: Vizuális percepció. Figyelem tartóssága: perc összpontosítás Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás (színek) Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses Készségek: Koordinált mozgáskészség (szem kéz koordináció). Alakítási készségek: vonalhúzási készség lendületes mozgással Pszichikus funkciók: Érzelmi fejlesztés, motiváció: örömérzés kialakítása a tevékenység révén. Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás (vonal helyzetbeli különbözőségének meglátása) Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses 17
18 1.5 A folt keletkezése (Ceruzával) 1 óra TA, ÉN B A folt keletkezése önálló kompozíció. 1.6 A forma természeti formák megfigyelése (Síkformák) 1 óra TA, KT, ÉN B Formák megfigyelése nagyság szempontjából is. A Vonalháló színezése színes ceruzával, színkompozíció készítése. B A tanuló által készített, vonalakból rajzolt formakompozíció színezése. A Falevelek csoportosítása forma szerint (halmazok képzése) B Falevelek csoportosítása forma és nagyság szerint (halmazok képzése). foltforma színezés, egyenletes ugyanolyan, egyforma, más alakú, oldalú, kicsi, nagy, kisebb, nagyobb, egyik csoport, másik csoport, kicsi, hatalmas Foltot képez sűrű ceruzanyom hagyásával, vonaltól vonalig színez. Egyensúlyos kompozíciót készít (önállóan). Azonos formát észrevesz, különböző formákat külön csoportba tesz. Nagyság szerint összehasonlít, csoportosít. Készségek: Összerendezett mozgás, szem kéz koordináció, foltképzési készség színezéssel Képességek, attitűdök: Kompozíciós képesség (egyensúly) Pszichikus funkciók: Vizuális percepció. Figyelem tartóssága: perc összpontosítás Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés (formák)) Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses Pszichikus funkciók: Vizuális percepció Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás (forma) Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses 18
19 1.7 A forma természeti formák megfigyelése (Térformák) 1 óra TA, KT, ÉN B Természeti formák ritmusa 1.8 A szín színritmusok alapszínekkel (kék-sárga) 1 óra TA A Termések (pl. gesztenye, makk) csoportosítása nagyság és forma szerint. B Termések ritmikus kirakása (egymás melletti elemek egy tulajdonságban különböznek.) A Foltképzés különféle technikákkal, pl.: ujjnyomás. Ritmus: kék sárga. (A ritmikus ujj-nyomás előre elkészített négyzethálóba kerülhet.) kövérebb, soványabb kék sárga, vízfesték, tempera forma és nagyság szerint összehasonlít, csoportosít. Ritmust képez tárgyak egy tulajdonságának változtatásával. Ismeri a kék és a sárga színt; ritmustartással képes kétféle színű foltot ujjnyomással létre hozni. Pszichikus funkciók: Vizuális percepció (forma, nagyság). Figyelem tartóssága: perc Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses Képességek, attitűdök: Vizuális ritmus képzésének képessége Pszichikus funkciók: Vizuális percepció (forma, nagyság). Figyelem tartóssága: perc Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses Készségek: Koordinált mozgás-készség, szem kéz koordináció. Foltképzési készség (ujjnyomással) Képességek, attitűdök: Vizuális ritmus képzésének képessége Pszichikus funkciók: Vizuális percepció (szín). Figyelem tartóssága: perc Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses 19
20 B Színritmus dekoratív felhasználása (sárga piros v. kék piros) 1 óra TA, ÉN B Színritmus felhasználása tárgykészítéshez B A ritmus felhasználása mintás csomagolópapír készítéséhez (selyempapírra nyomás) 1.9 A szín színritmusok alapszínekkel A Színespapírtépéssel két különböző forma létrehozása, ezek ritmikus felragasztása. B Könyvjelző készítése a fenti foltritmusok felhasználásával. csomagolópapír, selyempapír Négyzetháló nélkül, kitartóan, egyenes sorokban tud ujjal nyomtatni. Képességek, attitűdök: Vizuális ritmus képzésének képessége Pszichikus funkciók: Vizuális percepció. Figyelem tartóssága: perc összpontosítás Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses piros, papírtépés, Formákat tépéssel létre Foltképzési készség (papírtépéssel) Készségek: Koordinált mozgás-készség, szem kéz koordináció. színes papír, ragasztó tud hozni, fel Képességek, attitűdök: Vizuális ritmus képzésének képessége tud ragasztani, két színből Pszichikus funkciók: Vizuális percepció. Figyelem tartóssága: egyféle tevékenység perc összpontosítás álló ritmust Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás, tud képezni. összehasonlítás könyvjelző Egyszerű, tiszta, rendes, használható tárgyat tud készíteni. Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses Képességek, attitűdök: Tárgykészítés képessége Pszichikus funkciók: Figyelem, emlékezet Gondolkodási műveletek: Azonosítás, késztetés Gondolkodásfajták: Analógiás 20
21 1.10 A forma mesterséges térformák megfigyelése 1 óra TA, ÉN B térformákból Konstruálás A Ritmus kirakása gyufásdobozokból, azok felragasztása. B Konstruálás dobozokból (bababútor, jármű, állat ember figura). gyufásdoboz, fekvő, álló oldal (doboz oldala) Térformából ritmust képez a forma helyzetének változtatásával. Modellszerű, öszszetett formát hoz létre elemekből. Készségek: Eszközhasználati készség: ragasztás Képességek, attitűdök: Vizuális ritmusképzés képessége Pszichikus funkciók: Vizuális percepció (forma, helyzet). Koncentráció, figyelem tartóssága: perc Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses Képességek, attitűdök: Tárgykészítés képessége Pszichikus funkciók: Figyelem, emlékezet Gondolkodási műveletek: Azonosítás, kérdés Gondolkodásfajták: Analógiás 21
22 Koncentráció: Külső: 1.6 Ember a természetben 1.7 Ember a természetben Anyag- és eszközszükséglet: A/3-as méretű félfamentes rajzlap 12 gombos vízfesték temperafesték (kék sárga piros) színesceruza-készlet viaszkréta filctollkészlet színespapír-csomag ecset (vastag) mázolóecset (esetleg szivacs) ecsettörlő anyag vizes edények krepppapír hurkapálca csomagolópapír ragasztó olló B-s, 2B-s ceruza, hegyező 22
23 Résztémák 2.1 Tananyag Színhangulat kifejezése az évszakok színei ősz A vonal felhasználásával alkotás 1 óra ÉN, KT B Színhangulat, képalkotás 2. téma: Kifejezés, képzőművészet óra Fejlesztési (terápiás) követelmények Tanulói tevékenység A Az ősz színeinek meg-festése vizes alapon kék, sárga és piros színű vízszintes vonalak húzása. B Az ősz színeinek előző módon való előállítása után a papírt megmozgatjuk, így a bar-na megfolyik kinőnek a fák, táj képződik. Kötelező és javasolt fogalmak Elvárt tanulói teljesítmény ősz, barna, hangulat Bátor kísérletezés a vizes papíron, az egész felület befestése. fa, táj Kreatív formaalakítás az anyag véletlenszerű mozgásának felhasználásával. Készségek: Koordinált mozgás-készség. Alakítási készség: vonalvezetés ecsettel Képességek, attitűdök: Képzeteket felidéző ábrázolási képesség Pszichikus funkciók: Vizuális percepció (színek) Érzelmek fejlesztése, motiváció a festés adta jó érzés kialakulása. Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses, kreatív Készségek: Koordinált mozgás-készség Képességek, attitűdök: Kompozíciós képesség, képzeteket felidéző ábrázolási képesség Pszichikus funkciók: Érzelmek, motiváció, a képalkotás örömének kialakulása Gondolkodási műveletek: Variálás Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses, kreatív 23
24 2.2 A vonal felhasználása az élménykifejezéshez (Szabad képalakítás) 1 óra ÉN, 2.3 A vonal felhasználása az élménykifejezéshez Alkotás 1 óra ÉN A A körvonalból napocska festése (vizes alapon. B A körvonalból önarc-kép festése (vizes alapon). A Hullámvonalból víz festése B A vízben hajó, halak. nap, arc A körvonal felhasználásával felismerhető ábrát, kifejező képet alakít. önarckép A körvonalat felhasználja az arcforma érzékeltetésére, arckifejezést ábrázol (arc fontos részei megvannak). víz, hullámzik hajó, hal Hullámvonalak egymás alá festésével a hullámzást érzékelteti, kifejezi a vízzel kapcsolatos élményeit. Készségek: Koordinált mozgás-készség, szem kéz koordináció Képességek, attitűdök: Kompozíciós képesség, formaérzék Pszichikus funkciók: Emlékezet, alkotó képzelet Gondolkodási műveletek: Variálás, kombinálás Gondolkodásfajták: Kreatív Készségek: Alakítási készség: foltképzési készség (vizes alapú festés). Színkezelési készség Képességek, attitűdök: Kompozíciós készség: formaérzék, képzeteket felidéző ábrázolási képesség Pszichikus funkciók: Érzelmek fejlődése, motiváció, az alkotás örömének kialakulása Készségek: Koordinált mozgás-készség, szem kéz koordináció. Foltképzési készség (vizes vízfestés) Képességek, attitűdök: Képalkotó képesség, képzeteket felidéző ábrázolási képesség Pszichikus funkciók: Emlékezet, alkotó képzelet, érzelmek fejlesztése Gondolkodási műveletek: Variálás, kombinálás Gondolkodásfajták: Kreatív 24
25 2.4 Színhangulat kifejezése foltképzéssel (ujjnyomás) Alkotás 1 óra TA, ÉN B Színhangulat ujjnyomással és foltfestéssel () 2.5 Színhangulat kifejezése (természeti formák felhasználásával) Alkotás 1 óra ÉN, AD A Hullnak a falevelek őszi kép ujjnyomással. B Őszi foltok festése vizes alapon, majd ujjnyomással a hulló falevelek érzékeltetése. A Őszi falevelek felragasztása nagyméretű farajz v. festmény ágaira. hull, falevél, fúj a szél faág, falomb Ujjnyomással az ősz színeinek, a falevelek nagyságának érzékeltetése. Kevert technikával készít képet, először vizes alapú festés, majd ujjnyomás. Közös kompozíciót hoznak létre, faleveleket egyensúlyosan helyezik el, kifejezik az őszi fa élményét. Készségek: Koordinált mozgás-készség, szem kéz koordináció Képességek, attitűdök: Képalkotó képesség, ábrázolási képesség (tárgyi megfelelés keresése) Pszichikus funkciók: Alkotó képzelet, emlékezet, érzelmi akarati élet (az alkotás öröme) Gondolkodási műveletek: Konkretizálás, absztrakció, variálás, kombinálás Gondolkodásfajták: Kreatív, cselekvéses Készségek: Koordinált mozgás-készség, szem kéz koordináció Készségek: Eszközhasználati készség: ragasztás Képességek, attitűdök: Képalkotó képesség Pszichikus funkciók: Alkotó képzelet, emlékezet, érzelmi akarati élet, az alkotás öröme Gondolkodási műveletek: Variálás Gondolkodásfajták: Kreatív, cselekvéses 25
26 B Színhangulat kifejezése önálló képalakítással B Fa átrajzolása fóliára, kivetítése a falra, kifestése, ágaira a falevelek felragasztása. fólia, fóliatoll, fotó, kivetítés, írásvetítő 2.6 Az ősz képi A Őszi tájat, őszi fát száraz, zörög, élményének átélése ábrázoló avar fotók, Befogadás Alkotás műalkotások megfigyelése. TA, ÉN A megfigyelés alapján kép készítése színes-ceruzával, filctollal. B A megfigyelés alapján kép festése temperával. 2.7 Érzelmek kifejezése A Falevelekből ember- feje, teste, fantáziakép vagy állatfigura keze, lába készítésével természeti formákból. készítése. Alkotás. 1 óra TA, ÉN B Érzelmek kifejezése bábkészítéssel B Bábkészítés falevelekből. A fa elkészítése is a tanulók munkája. Kérdésekre válaszol a kép alapján. Önálló képet rajzol őszi színek használatával. Vízfestéssel, temperafestéssel fát ábrázol. Összetett formát (ember, állat) állít össze a rendelkezésre álló formákból. Síkbábot készít (két síkfelület között a tartópálca). Készségek: Koordinált mozgás-készség, Alakítási készség. Vonalvezetési készség Képességek, attitűdök: Kompozíciós képesség Pszichikus funkciók: Koncentráció, alkotó képzelet, érzelmi, akarati élet Gondolkodási műveletek: Azonosítás, variálás Gondolkodásfajták: Cselekvéses, kreatív Képességek, attitűdök: Képolvasási képesség Pszichikus funkciók: Észlelés, koncentráció, alkotó képzelet, érzelmi, akarati élet Gondolkodási műveletek: Azonosítás, megkülönböztetés Gondolkodásfajták: Cselekvéses, perceptív, kreatív Képességek, attitűdök: Kompozíciós képesség Készségek: Eszközhasználati készség: ragasztás Képességek, attitűdök: Meglévő elemekből új forma alakításának képessége (képalkotó képesség) Pszichikus funkciók: Emlékezet, alkotó képzelet Gondolkodási műveletek: Variálás, kombinálás Gondolkodásfajták: Kreatív Képességek, attitűdök: Bábkészítés képessége, ábrázolási képesség, tárgyi megfelelés keresése 26
27 2.8 Élménykifejezés vonalakból alakított formákkal. Alkotás TA, ÉN B Élménykifejezés egyéni formaalkotással 2.9 Élménykifejezés vonalakból alakított formákkal Alkotás Befogadás TA, ÉN B Élménykifejezés egyéni formaalkotással A Hullámvonalból kígyó festése Kis, kis kígyó c. játék alapján (vizes alapú festés). B Egyéni alakítások készítése is. A Kör- és hullámvonalból virág készítése gyermekrajzok megfigyelése alapján (vizes alapú festés). B A vonalakból egyéni alakítások (pl. arc stb.) kígyó, tekeredik Játékélmény alapján képet fest a kis kígyóról (hátteret is fest). összemosódnak a színek Élményszerű képet készít vonalkombinációkból (egész lapfelületet betölt). Felismerhető arcot fest háttérrel együtt. Készségek: Eszközhasználati készség: ecsetkezelés, színkezelés Képességek, attitűdök: Képalkotó képesség (tanult elemekből). Képzeteket felidéző ábrázoló képesség Pszichikus funkciók: Emlékezet, alkotó képzelet, érzelmi, akarati élet. Cselekvés: önkifejezés Gondolkodási műveletek: Variálás, kombinálás Gondolkodásfajták: Kreatív Képességek, attitűdök: Kompozíciós képesség Készségek: Alakítási készség: vonalvezetési, foltképzési készség Képességek, attitűdök: Képalkotó képesség (tanult elemekből), képzeteket felidéző ábrázoló képesség. Pszichikus funkciók: Emlékezet, alkotó képzelet, érzelmi, akarati élet. Cselekvés: önkifejezés Gondolkodási műveletek: Variálás, kombinálás Gondolkodásfajták: Kreatív Készségek: Alakítási készség: vonalvezetési, foltképzési készség Képességek, attitűdök: Képalkotó kép. (tanult elemekből), képzeteket felidéző ábrázoló képesség 27
28 Koncentráció: Belső: , , 1.2, , 1.6, , 1.6, , 1.6, , 1.6, Külső: 2.1, 2.4, 2.5, 2.6, 2.7 Ember a természetben Anyag- és eszközszükséglet: A/3-as méretű félfamentes rajzlap 12 gombos vízfesték temperafesték (kék sárga piros) színesceruza-készlet viaszkréta filctollkészlet színespapír-csomag ecset (vastag) mázolóecset (esetleg szivacs) ecsettörlő anyag vizes edények krepppapír hurkapálca csomagolópapír ragasztó olló B-s, 2B-s ceruza, hegyező 28
29 Résztémák 3.1 Képolvasás Tananyag Képi jelek megértése Befogadás 1 óra TA, B Képi jelekből érzelmek, kapcsolatok megértése 3.2 Emberi gesztusok értelmezése Igenlés, tagadás, hívás, küldés Befogadás Alkotás 1 óra TA, ÉN 3. téma: Vizuális kommunikáció 3 4 óra Fejlesztési (terápiás) követelmények Tanulói tevékenység A Képen az ábrázolt tárgyak, dolgok felismerése, megnevezése. Egy-egy ábrázolt emberfigura legszembetűnőbb jellegzetességének felismerése. B Képen emberi kapcsolatok felismerése. A Játék a gesztusok értelmezéséhez. Tanár kérdez, gyerek felel gesztussal, és fordítva. Kötelező és javasolt fogalmak fiú lány, néni bácsi, hajszín, lányruha, fiú-ruha, magas, alacsony, gyerek, felnőtt anya, apa, gyerek, család Elvárt tanulói teljesítmény A képen látható dolgokat megnevezi. Emberfigurát jellemez. Anya gyerek csal ádábrázolást felismer. Gyere ide! Menj el! A legegyszerűbb gesztusokat megérti. Képességek, attitűdök: Ábraolvasási képesség, tulajdonságok felisme-résének képessége. Pszichikus funkciók: Észlelés, emlékezet Gondolkodási műveletek: Összehasonlítás Gondolkodásfajták: Asszociatív Képességek, attitűdök: Ábraolvasási képesség kapcsolatok felismerésének képessége. Pszichikus funkciók: Észlelés, emlékezet Gondolkodási műveletek: Összehasonlítás Gondolkodásfajták: Asszociatív Készségek: Koordinált mozgáskészség. Képességek, attitűdök: Gesztusok megértésének képessége Pszichikus funkciók: Észlelés, figyelem: a másik egész testére figyel. Cselekvés: utánzás Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás Gondolkodásfajták: Cselekvéses, asszociatív 29
30 B Térbeli irányok jelzése, értelmezése 1 óra 3.3 Képeken gesztusok értelmezése. Befogadás 1 óra ÉN B Játék gesztusok értelmezéséhez, irányok mutatása kézzel. Pl. útvonalrajz: Merre menjen a kocsi? Jobbra, balra, körbe, föl, le. A Képolvasás, kézmozdulatok értelmezése. B Képolvasás, kézmozdulatok és arckifejezések értelmezése. jobbra, balra, körbe, föl, le integet, magyaráz, sír, nevet Térbeliségre vonatkozó irányokat (jobb bal ismerete) Készségek: Térbeli tájékozódás készsége kézmozdulattal ki Pszichikus funkciók: Észlelés tud fejezni, és fel Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés is ismeri azokat. Gondolkodásfajták: Cselekvéses Képen egyszerű gesztusokat felismer. Képességek, attitűdök: Képolvasási képesség Pszichikus funkciók: Észlelés, emlékezet, gondolkodás Gondolkodási műveletek: Összehasonlítás, analízis Gondolkodásfajták: Analógiás Anyag- és eszközszükséglet: A/3-as méretű félfamentes rajzlap 12 gombos vízfesték temperafesték (kék sárga piros) színesceruza-készlet viaszkréta filctollkészlet színespapír-csomag ecset (vastag) mázolóecset (esetleg szivacs) ecsettörlő anyag vizes edények krepppapír hurkapálca csomagolópapír ragasztó olló B-s, 2B-s ceruza, hegyező 30
31 Résztémák 4.1 Tárgykészítés formákból Alkotás 1 óra ÉN 4.2 Tananyag természeti Tárgykészítés agyagból; a gömbölyítés művelete Alkotás TA, ÉN, KT 4. téma: Tárgy- és környezetkultúra 2 5 óra Fejlesztési (terápiás) követelmények Tanulói tevékenység A Nyaklánc fűzése makkból, tökmagból (ritmus: kisebb nagyobb). A Golyó alakú gyöngyök készítése agyagból lyukasztás gyufaszállal v. fogvájóval. A gyöngyök felfűzése bőrszíjra v. spárgára. (Ha nincs égetési lehetőség, akkor akrilfestékkel kell a gyöngyöket befesteni.) Kötelező és javasolt fogalmak fűzés, damil v. cérna, csomó agyag, gyúrható, gömbölyítés, golyó, gyöngy, spárga, bőrszíj Elvárt tanulói teljesítmény Használható tárgyat készít ritmustartással. Megközelítőleg egyforma, formás golyókat gyúr, ki tudja lyukasztani. Készségek: Koordinált mozgáskészség Képességek, attitűdök: Vizuális ritmus képzésének képessége, tárgykészítési képesség Pszichikus funkciók: Észlelés. Figyelem tartóssága: kb perc. Érzelmek: a tárgykészítés öröme Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás Gondolkodásfajták: Cselekvéses Készségek: Koordinált mozgáskészség. Formálási készség: mintázási, gömbölyítési készség Képességek, attitűdök: Tárgykészítési képesség Pszichikus funkciók: Percepció (vizuális, taktilis) Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses 31
32 B Különböző méretű formák formálása. 4.3 Tárgykészítés papírból Alkotás ÉN B Különböző méretű gyöngyök készítése, felfűzésnél ritmustartás (kisebb nagyobb). A Síkbáb készítése színes papírból (saját forma kivágása, megduplázása). Napocska, virág. Játék a bábokkal. Kisebb, nagyobb gyöngyökből használható tárgyat készít. Síkbábot készít, azt zenére v. vershez, dalhoz mozgatja. Készségek: Koordinált mozgáskészség. Formálási készség: mintázási, gömbölyítési készség Képességek, attitűdök: Tárgykészítési képesség Pszichikus funkciók: Percepció (vizuális, taktilis) Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses Készségek: Formálási készség: a papír formálásának készsége Képességek, attitűdök: Síkbáb készítésének képessége Pszichikus funkciók: Emlékezet, alkotó képzelet Gondolkodási műveletek: Variálás, kombinálás Gondolkodásfajták: Cselekvéses, kreatív 32
33 Koncentráció: Belső , 2.9 Anyag- és eszközszükséglet: A/3-as méretű félfamentes rajzlap 12 gombos vízfesték temperafesték (kék sárga piros) színesceruza-készlet viaszkréta filctollkészlet színespapír-csomag ecset (vastag) mázolóecset (esetleg szivacs) ecsettörlő anyag vizes edények krepppapír hurkapálca csomagolópapír ragasztó olló B-s, 2B-s ceruza, hegyező Fejlesztendő kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció: szövegértés, szókincsbővítés, metakommunikációs eszközök használata; Matematikai kompetencia: a matematikai ismeretek alkalmazása a tantárgy keretében, relációk ismerete; A hatékony, önálló tanulás: figyelem, analógiák felismertetése, kitartás; Szociális és állampolgári kompetencia: társas tevékenységek során együttműködés kialakítás; Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: kreativitás; Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: törekvés a tiszta munkára, művészi önkifejezésre; 33
34 Minimális teljesítmény: Egyszerű képalkotásokban tudja alkalmazni a vizuális nyelv legfontosabb alapelemeit. Tudja tudatosan irányítani kézmozgását a vonalak rajzolásakor, egyszerű kifejezések érdekében. Legyen képes egyszerű foltképzésekre ceruzával, ecsettel, papírtépéssel. Használja az alapszíneket. Tudjon egyszerű ritmusokat képezni tárgyakból és vizuális elemekből (vonal, folt). Értse meg a legegyszerűbb emberi gesztusokat, és értelmezze a legegyszerűbb vizuális jeleket. Ismerje fel képen, és tudja megjeleníteni az egyszerű természeti jelenségeket (süt a nap, esik az eső, hull a hó). Legyen képes papírból, agyagból egyszerű tárgyakat készíteni. Tudja használni az ujjfestés, vizes alapú vízfestés, viaszfestés, ceruza-, színes ceruza-, filctollrajz és a krétarajz technikáját. Ellenőrzés, értékelés Az ellenőrzés módja a tanuló munkájának folyamatos megfigyelése, ami az állandó pedagógiai diagnózison nyugvó fejlesztő munka alapja. A megfigyelés szempontjait a fejlesztési követelmények határozzák meg. Az értékelést a tanuló munkáinak szóbeli vagy írásbeli, szöveges értékelése jelenti, ami minden esetben a gyermek önmagához való fejlődésére vonatkozik. A szöveges értékelésnek ki kell térnie a követelményekben meghatározott, elvárt teljesítmény jellemzőire. A szöveges értékelés félévenként bekerül az ellenőrző könyvbe. 34
35 Részletes követelmények 2. évfolyam I. TÍPUS Résztémák Tananyag A vonal, mint a mozgás kifejezője TA, ÉN B Mozgást kifejező vonal, mint a kompozíció alapeleme 1. téma: Vizuális nyelv 1 Fejlesztési (terápiás) követelmények Tanulói tevékenység A A mozgó vonal megfigyelése krepp-papír csíkok mozgatása (föl, le, hullámzás, körzés, szabad mozgatás). A látvány alapján nagy méretű festmény készítése (lapos ecset nyoma a papírcsíkot, vagyis a vonalat jelzi). Kötelező és javasolt fogalmak A látvány alapján krétarajz készítése (színes vonalkompozíció). krepp-papír, papírszalag, papírcsík Elvárt tanulói teljesítmény A mozgó, színes papírszalagokat megfigyeli, krétával képes hasonló mozgást papíron reprodukálni. A színes látványról színes képet készít temperafestéssel, lapos ecsettel, mozgáselemeket megjegyez, papíron reprodukál. Készségek: koordinált mozgáskészség. Alakítási készség: vonalvezetés krétával Képességek, attitűdök: Mozgásemlékezet, mozgásfantázia, élménykifejezés képessége Pszichikus funkciók: Percepció (vizuális). Észlelés. Figyelem Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses Készségek: Alakítási készség: vonalvezetés lapos ecsettel Képességek, attitűdök: Kompozíciós képesség Pszichikus funkciók: Percepció (vizuális). Észlelés. Figyelem Gondolkodási műveletek: Megkülönböztetés, azonosítás, összehasonlítás Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses 35
36 1.2 A vonal, mint a mozgás kifejezője TA, ÉN B A vonal, mint formaképző elem A Szabad vonalhúzási gyakorlatok. Sokféle mozdulat levegőben, majd papíron krétával vagy gyertyával. Az így keletkezett vonalháló kifestése. B Többféle vonal (álló, fekvő nyolcas, kör, ellipszis) egymásra rajzolása. Az így keletkezett vonalháló festése. gyertya Változatos vonalakkal a papírfelületet benépesíti, a zárt formákat meglátja, festéssel kiemeli. álló és fekvő Tudatosan nyolcas, ovális forma, álló és fekvő nyolcas, ovális forma képez zárt formákat az adott vonalak keresztezéséből. Készségek: Alakítási készség: vonalhúzás krétával, gyertyával Képességek, attitűdök: Mozgásemlékezet, mozgásfantázia fejlődése Pszichikus funkciók: Alkotó képzelet Gondolkodási műveletek: Variálás, kombinálás Gondolkodásfajták: Kreatív 1.3 A folt keletkezése Színkeverés TA, ÉN A Festékfolyatás keményítős papíron. A színek keveredése (alapszínek). Tudatos színkeverés: sárgába kéket, sárgába pirosat cseppentünk. zöld, narancssárga, lila Megfigyeli a színek keveredését, szép foltokat hoz létre. Készségek: Alakítási készség: foltképzés keményítős alapon festékkel Pszichikus funkciók: Érzékelés. Észlelés Gondolkodási műveletek: Azonosítás, megkülönböztetés, összehasonlítás Gondolkodásfajták: Perceptív, cselekvéses B A folt változtathatósága B Foltátalakítások: Varázsolj a foltból! Festékkel, ecsettel hozzátevéssel, v. pálcikával, kihúzással valamivé alakítják. (Állat, fa, virág, felhő, ember stb.) Átalakítani, hozzátenni, elvenni belőle A kialakult formák hatására el tud képzelni olyan formákat, amik azokból kialakíthatók. Készségek: Alakítási készség: foltképzés keményítős alapon festékkel Képességek, attitűdök: Formaalkotás képessége Pszichikus funkciók: Észlelés, emlékezet, alkotó képzelet Gondolkodási műveletek: Variálás, kombinálás Gondolkodásfajták: Kreatív 36
VIZUÁLIS KULTÚRA. helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára
VIZUÁLIS KULTÚRA helyi tanterv az 5 8. évfolyam számára A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez
RészletesebbenHELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA
HELYI TANTERV VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb értelmezéséhez és megítéléséhez,
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 5 8. évfolyama számára VIZUÁLIS KULTÚRA
VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 5 8. évfolyama számára VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy
RészletesebbenKÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 1 KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 2 KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG A KÉPZÉS CÉLJA ÉS FELADATA: Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó vizuális nevelés
Részletesebben1. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
1. évfolyam Az első évfolyamon a gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva a vizuális kultúra részterületei közül a belső képek kialakulását segítő Kifejezés, képzőművészet és a Tárgy- és környezetkultúra
Részletesebbenkialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának
VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.
RészletesebbenA vizuális nevelés legfőbb célja és feladata
A vizuális nevelés legfőbb célja és feladata Hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Így nemcsak a képző- és iparművészet
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA 1-2
VIZUÁLIS KULTÚRA 1-2 A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy
RészletesebbenAz élményfeldolgozás folyamatában a médiából származó élményekhez kapcsolódó érzések és gondolatok formát kapnak, így lehetővé válik az élményre való
VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy így nemcsak
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok
VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához.
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 3-4. évfolyam A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez.
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. 1 4. Célok és feladatok
VIZUÁLIS KULTÚRA 1 4. Célok és feladatok A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez,
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok
VIZUÁLIS KULTÚRA az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak
RészletesebbenA bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon
ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. Célok és feladatok
VIZUÁLIS KULTÚRA Célok és feladatok A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez,
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy
RészletesebbenKazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program 2016 Helyi tanterv Képző- és iparművészeti ág
KAZINCBARCIKAI KODÁLY ZOLTÁN ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. FEJEZET HELYI TANTERV KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 2016. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG Az alapfokú művészetoktatás követelménye és
RészletesebbenRajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam
Rajz és vizuális kultúra 1-2. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztés centrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását,
RészletesebbenA Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé
A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé A Matematika Közoktatási Munkabizottságot az MTA III. osztálya azzal a céllal hozta létre, hogy felmérje a magyarországi matematikatanítás
RészletesebbenHuszár Gál Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Pedagógiai Programja
II.2.5.2. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG " A múltat is alkotni kell, különben elvész, elmúlik, ha nem lesz belőle műalkotás " / Illyés Gyula / ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ 1. Előzmények, eddigi eredmények - Iskolánk
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy
RészletesebbenJANKOVICH MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA
JANKOVICH MIKLÓS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰVÉSZETI PEAGÓGIAI PROGRAMJA RÁCALMÁS 2011. 1 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 2. Bevezető 4. Nevelési program 5. 1. Az alapfokú
Részletesebben1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait, tendenciáit, képes azok szintézisszerű áttekintésére.
RészletesebbenHelyi tanterv ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Helyi tanterv ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK I. TÍPUS 1 10. évfolyam
RészletesebbenVizuális kultúra. 1-4. évfolyam. tantárgy 2013.
Vizuális kultúra tantárgy 1-4. évfolyam 2013. Célok és feladatok A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb
RészletesebbenAlapfokú művészetoktatás helyi tanterve
2013. Alapfokú művészetoktatás helyi tanterve Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Hódmezővásárhely Alapfokú művészeti iskola helyi tanterve Tartalom 1 ALAPELVEK, CÉLOK 2 A KÉPZÉS RENDSZERE 3
RészletesebbenTANMENET MATEMATIKA. 1. osztály 2009-2010. (modulos rendszerű) Készítette: Tóthné Szendrődy Réka
TANMENET 1. osztály MATEMATIKA (modulos rendszerű) Készítette: Tóthné Szendrődy Réka 2009-2010 IDŐ TANANYAG FEJLESZTENDŐ Szept. 1-7 1. modul Tájékozódj unk, tanuljunk! Megismerési képességek alapozása:
RészletesebbenTANTERV. Mûvészetek. Vizuális kultúra
TANTERV Mûvészetek Vizuális kultúra "Eszterházy" Vizuális kultúra 1-10 Kidolgozandó Bõvíthetõ Ez a tanterv az Országos Közoktatási Intézet tantervi adatbankjában az OKI96EGRMÛV1-10 változat alatt szereplõ
RészletesebbenCélok és feladatok Az iskolának, mint nevelő intézménynek kifejezett feladata, hogy feltárja a műveltség erkölcsi és vallási dimenzióit.
VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez és megítéléséhez, környezetünk
RészletesebbenA követő mérés eredménye a 2. évfolyamon
ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló
RészletesebbenZipernowsky Károly Általános Iskola
2. évfolyam Éves óraszám: A osztály: 72 (16, 14, 12, 2, 2, 2, 2, 10, 12) ---heti 2 óra B osztály: 108 (26, 24, 15, 2, 2, 2, 2, 17, 18) ---heti 3 óra E osztály: 72 (16, 14, 12, 2, 2, 2, 2, 10, 12) ---heti
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA Általános iskola 5 8. évfolyama
VIZUÁLIS KULTÚRA Általános iskola 5 8. évfolyama A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez
RészletesebbenF Ü G G E L É K E K 1. K Ö R N Y E Z E TI N E V E L É SI PR O G R A M O SZ TÁ L Y K IR Á N D U L Á SO K TE R V E 3.
F Ü G G E L É K E K 1. K Ö R N Y E Z E TI N E V E L É SI PR O G R A M O SZ TÁ L Y K IR Á N D U L Á SO K TE R V E 2. A TA N U L Ó K É R TÉ K E L É SÉ N E K K R ITÉ R IU M R E N D SZ E R E 3. Ó R A TE R
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA 1 2. évfolyam
VIZUÁLIS KULTÚRA 1 2. évfolyam Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztés centrikus vizuális kultúra tanulása alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását,
RészletesebbenVizuális nevelés. 3. évfolyam. Célok :
Vizuális nevelés Célok : 3. évfolyam - A tanulók hozzásegítse a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához. - A gondolkodás
RészletesebbenSZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON
SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év
RészletesebbenSALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Vizuális kultúra tantárgy kerettanterve
SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Vizuális kultúra tantárgy kerettanterve VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a
RészletesebbenVizuális alkotó gyakorlat Alapfok 1-6. évfolyam
Célok és feladatok Vizuális alkotó gyakorlat Alapfok 1-6. évfolyam A vizuális alkotó gyakorlat célja a tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése,
Részletesebben2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged
2013. Helyi tanterv Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye Szeged AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A képzés teljes szerkezete... 1 2. Óvodai nevelés...
Részletesebben6. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ EGYES ÉVFOLYAMOK HELYI TANTÁRGYI PROGRAMJA
6. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ EGYES ÉVFOLYAMOK HELYI TANTÁRGYI PROGRAMJA Tartalomjegyzék: 1. évfolyam... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 9 MATEMATIKA... 11 IDEGEN NYELV... 12 ANGOL NYELV... 12 NÉMET NYELV... 13
RészletesebbenMatematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály
Matematika 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi
RészletesebbenImrehné Sebestyén Margit TANMENETJAVASLAT A RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA TANÍTÁSÁHOZ A 3. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA. Készült A képzelet világa 3.
Imrehné Sebestyén Margit TANMENETJAVASLAT A RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA TANÍTÁSÁHOZ A 3. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA Készült A képzelet világa 3. tankönyv alapján Éves óraszám: 55, 5 Heti óraszám: 1,5 Óra Téma, tananyag
RészletesebbenHELYI TANTERV 1 HELYI TANTERV
HELYI TANTERV 1 HELYI TANTERV HELYI TANTERV 2 1. TANTERVI ÓRASZÁMOK ÓRATERV Tantárgy 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Magyar nyelv és 8 8 8 7 4 4 3 3,5 irodalom Történelem és 1,5 1,5 2 2,5 állampolgári ismeretek
RészletesebbenEMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3. Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.3 Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet
RészletesebbenMATEMATIKA 1-2.osztály
MATEMATIKA 1-2.osztály A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani
RészletesebbenINFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenVIZUÁLIS KULTÚRA. 4 évf. gimnázium reál orientáció
VIZUÁLIS KULTÚRA 4 évfolyamos gimnázium reál orientáció A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez
RészletesebbenThököly Imre KétTanítási Nyelvű Általános Iskola Hajdúszoboszló Kölcsey utca 2-4. ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ALAPELVEK, CÉLOK
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ALAPELVEK, CÉLOK Az Életvitel és gyakorlat műveltségterület a társas-társadalmi és a mesterséges (technikai) környezet tapasztalati megismerésére, valamint a mindennapi életvezetéshez
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5. évfolyam A fokozott realitásigény megjelenése az adott életkorban megalapozza a tanulók információk közti szelekciós képességét, és kritikai gondolkodást alakít ki. A művészeti
RészletesebbenA Mosolyország Családi Napközi Szakmai Programja
A Mosolyország Családi Napközi Szakmai Programja írta Ravaszné Bocskay Julianna A családi napközi minőségpolitikája - 259/2002. ( XII.18.) Korm. Rendelet, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység
RészletesebbenBéres Mária TANÍTÓI KÉZIKÖNYV. Színes matematika tankönyvsorozat 2. osztályos elemeihez
Béres Mária TANÍTÓI KÉZIKÖNYV a Színes matematika tankönyvsorozat 2. osztályos elemeihez Béres Mária, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2009 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. www.ntk.hu Vevőszolgálat: info@ntk.hu Telefon:
RészletesebbenHelyi tanterv HELYI TANTERV 2015.
tanterv A helyi tanterv biztosítja, hogy alsó tagozaton a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre,
RészletesebbenSZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...
RészletesebbenMatematika. 5. 8. évfolyam
Matematika 5. 8. évfolyam 5. 6. évfolyam Éves órakeret: 148 Heti óraszám: 4 Témakörök Óraszámok Gondolkodási és megismerési módszerek folyamatos Számtan, algebra 65 Összefüggések, függvények, sorozatok
RészletesebbenRAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1 4. évfolyam
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1 4. évfolyam Célok és feladatok A vizuális nevelés látni és láttatni tanít. Átfogó célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata a vizuális megismerő-, befogadó-, alkotóképesség
RészletesebbenA Balassi Bálint Gimnázium helyi tanterve
Balassi Bálint Gimnázium Vizuális kultúra rajz ésművészettörténet 5-12.évfolyam A Balassi Bálint Gimnázium helyi tanterve Rajz és vizuális kultúra 5-12. évfolyam Készítette: Heffterné Gáspár Lilla Balassi
RészletesebbenTánc és dráma /modul tantárgy/
Tánc és dráma /modul tantárgy/ 5-6. évfolyam TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. ÉVFOLYAM 1 BEVEZETŐ Tánc és dráma választható modul tantárgy 5-6. évfolyam A dráma és tánc tanítása komplex pedagógiai munka, mely a különféle
Részletesebbenképességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA
1. HELYZETELEMZÉS ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. A gyógypedagógiai ellátás területei Óvodánk a sajátos nevelési igényű (hallássérült, valamint súlyos beszéd- és nyelvfejlődési zavarral, részképesség zavarral
RészletesebbenHITVALLÁSUNK ÉRTÉKEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...4
1 Tartalomjegyzék HITVALLÁSUNK ÉRTÉKEINK ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM...4 Fejlesztési célok...5 Az óvodai nevelés általános feladatai...5 Az óvodai élet tevékenységi formái...6 ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM...15
Részletesebbenkülönösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenNIKerettanterv MATEMATIKA 1. évfolyan Éves óraszám: 180 óra, heti 5 óra
NIKerettanterv MATEMATIKA 1. évfolyan Éves óraszám: 180 óra, heti 5 óra A matematikatanítás célja, hogy lehetővé tegye a tanulók számára a környező világ térformáinak, mennyiségi viszonyainak, összefüggéseinek
RészletesebbenA BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010.
A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010. 1 A Barcsay Jenő Általános Iskola Pedagógiai Programjának módosítása 2010. május
Részletesebbenkülönösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenErkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.
Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
RészletesebbenA médiatudatosság a tanárképzésben
Szíjártó Imre: A médiatudatosság a tanárképzésben BEVEZETÉS Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy egy intézményben a tanárképzési területen mi és hogyan támogatja az adott horizontális NAT tartalmak megalapozását,
RészletesebbenHELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL
HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,
Részletesebbenkülönösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson amatematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenMiskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV
Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára 1-4. évfolyam TARTALOM A MISKOLCI ÉLTES MÁTYÁS
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Matematika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Matematika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1-4./1.2.3. alapján 1-4. évfolyam 2 MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja,
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola
2015 PEDAGÓGIAI PROGRAM Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 1 I. I. Helyzetelemzés... 5 1. Az iskola rövid története..5 2. Középiskolánk hivatalos adatai...6 3. Az iskola és környezete...7
RészletesebbenTANMENETJAVASLAT AZ ÚJ KERETTANTERVHEZ MATEMATIKA 1. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTÉK: KURUCZNÉ BORBÉLY MÁRTA ÉS VARGA LÍVIA TANKÖNYVSZERZŐK 2013
TANMENETJAVASLAT AZ ÚJ KERETTANTERVHEZ MATEMATIKA 1. ÉVFOLYAM KÉSZÍTETTÉK: KURUCZNÉ BORBÉLY MÁRTA ÉS VARGA LÍVIA TANKÖNYVSZERZŐK 2013 1 Kedves Kollégák! Tanmenet javaslatunkkal segítséget kívánunk nyújtani
RészletesebbenDigitális matematika taneszközök a. hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában. Szerző: Huszka Jenő
1 Digitális matematika taneszközök a hatékonyabb tanulásszervezés szolgálatában Szerző: Huszka Jenő 2009 1 2 Digitális pedagógia, digitális tananyagok Digitális pedagógia: minden olyan hagyományos (instruktív)
RészletesebbenA Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja
A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI Érvényes 2014. március 31-től 1 Tartalom A választott kerettanterv:... 3 A négyosztályos és a nyolcosztályos gimnázium
RészletesebbenMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi
Részletesebben1. számú melléklet: Tanulásban akadályozott tanulók helyi tanterve 1 4. évfolyam
1. számú melléklet: Tanulásban akadályozott tanulók helyi tanterve 1 4. évfolyam Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1 4. évfolyamon Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
RészletesebbenTESTNEVELÉS. 7 8. évfolyam. Célok és feladatok
TESTNEVELÉS 7 8. évfolyam Célok és feladatok Egészségvédelem: Az elérni kívánt célállapotban a tanulók képesek megőrizni a pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokásokat, előtérbe helyezik
RészletesebbenAz enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése
E L E M Z É S Az enyhe értelmi fogyatékos fővárosi tanulók 2009/2010. tanévi kompetenciaalapú matematika- és szövegértés-mérés eredményeinek elemzése 2010. szeptember Balázs Ágnes (szövegértés) és Magyar
RészletesebbenÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT. Célok, feladatok
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT Célok, feladatok A természetes és mesterséges környezet anyagainak megismerése, anyagvizsgálati tapasztalatok szerzése érzékszervi tapasztalással. Összefüggések felismerése az anyagok
RészletesebbenMATEMATIKA TAGOZAT 5-8. BEVEZETŐ. 5. évfolyam
BEVEZETŐ Ez a helyi tanterv a kerettanterv Emelet matematika A változata alapján készült. Az emelt oktatás során olyan tanulóknak kívánunk magasabb szintű ismerteket nyújtani, akik matematikából átlag
Részletesebbenegyesítés, egyik rész szöveges feladatok
Matematika A 1. évfolyam egyesítés, egyik rész szöveges feladatok 19. modul Készítették: C. Neményi Eszter Sz. oravecz Márta matematika A 1. ÉVFOLYAM 19. modul egyesítés, egyik rész szöveges feladatok
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola MATEMATIKA HELYI TANTERV 1-4. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Bartháné Jáger Ottília, Holndonnerné Zátonyi Katalin, Krivánné Czirba Zsuzsanna, Migléczi Lászlóné MISKOLC 2015 Összesített
RészletesebbenKÉPZŐMŰVÉSZETI ÁG 1 KÉPZ Ő M Ű VÉSZETI ÁG
KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁG 1 KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁG KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁG 2 FESTÉSZET TANSZAK KÉPZŐMŰVÉSZETI ÁG 3 CÉLOK, FELADATOK: A festészet műhelymunka célja, hogy a tanuló ismerje meg: azokat az anyagokat és eljárásokat,
RészletesebbenTESTNEVELÉS ÉS SPORT. 1-8. évfolyam
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A helyi tanterv a kerettanterv alapján készült 1-8. évfolyam Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve
RészletesebbenA portfólió a vizuális nevelésben. A korszerű vizuális nevelés az alsófokú intézmények pedagógusainak képzésében
226 Pataky Gabriella Értékelési alternatíva az alsófokú oktatási-nevelési intézmények pedagógusainak képzésében A korszerű vizuális nevelés az alsófokú intézmények pedagógusainak képzésében komplexen,
RészletesebbenHELYI TANTERV IGAZGYÖNGY ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY
HELYI TANTERV IGAZGYÖNGY ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY Érvényben van 2011-ig, ettől az időponttól az új tanterv bevezetése miatt felmenő rendszerben kivezetésre kerül. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az egyes
Részletesebbena(z) V. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ágazathoz tartozó 54 211 01 DEKORATŐR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a(z) V. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ágazathoz tartozó 54 211 01 DEKORATŐR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A(z) V. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ágazathoz az alábbi szakképesítések tartoznak:
RészletesebbenHELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy
Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:
RészletesebbenTanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8.
Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8. I. Bevezetés Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre
ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre Tárgy: A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítása Előadó: Wohlfart
RészletesebbenTÉGLATEST, KOCKA, GÖMB TÉGLALAP, NÉGYZET, KÖR
Matematika A 3. évfolyam TÉGLATEST, KOCKA, GÖMB TÉGLALAP, NÉGYZET, KÖR 40. modul Készítette: SZILI JUDIT (A 11., 13., 15. PONTOT: LÉNÁRT ISTVÁN) matematika A 3. ÉVFOLYAM 40. modul TÉGLATEST, KOCKA, GÖMB
RészletesebbenFıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény
Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Egységes szerkezetben foglalt módosított Pedagógiai program V. kötet
RészletesebbenPedagógiai program. VII. kötet
Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógia és Módszertani Intézmény Egységes szerkezetbe foglalt módosított Pedagógiai program VII. kötet
RészletesebbenMATEMATIKA. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2013.
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Dráma és Tánc készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. alapján 9. évfolyam 2 DRÁMA ÉS TÁNC Célok és feladatok A dráma
RészletesebbenPedagógiai program. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
2015 Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program Hódmezővásárhely, 2015. augusztus 28. Megyesi Istvánné
RészletesebbenMUNKAANYAG. Wechter Ákos. Rajzolás és technika. A rajzolás eszközei, és használatuk. A követelménymodul megnevezése:
Wechter Ákos Rajzolás és technika. A rajzolás eszközei, és használatuk A követelménymodul megnevezése: Művészetelméleti alapozás és ábrázolási gyakorlat A követelménymodul száma: 0980-06 A tartalomelem
RészletesebbenMatematika. 1-4. évfolyam. tantárgy 2013.
Matematika tantárgy 1-4. évfolyam 2013. Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási,
Részletesebben