MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM"

Átírás

1 Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Készítette: a magyar munkaközösség (Balogh Anikó, Dr. Szabóné Bánkuti Katalin, Mándoki Mária, Szabó Eszter) 2008.

2 2 A tanterv a kerettantervre, a NAT-ra és az érettségi vizsga követelményeire épül, négy és ötéves képzésre vonatkozik. A nyelvi előkészítő és kéttannyelvű osztályokban 9. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tanítása ismétlő, szintfenntartó, képességfejlesztő jellegű, 10. osztálytól pedig az oktatás az általános tantervű osztályok évfolyama számára készült tanterv szerint folyik. A magyar nyelvet és irodalmat a kéttannyelvű osztályokban is magyar nyelven oktatjuk. A évfolyamra vonatkozóan tantervünkben két változat középszint és emelt szint szerepel. Az emelt szint tanterve a középszintre kiegészítésképpen épül, heti két óra plusz óraszám felhasználására vonatkozik. Óraterv 9. évf. nyelvi 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. előkészítő, általános tantervű általános tantervű általános tantervű általános tantervű kéttannyelvű Irodalom 2 óra 3 óra középszint: 3 óra középszint: 3 óra emelt szint: 4 óra emelt szint: 4 óra Nyelvtan 2 óra 1 óra középszint: 1 óra középszint: 1 óra emelt szint: 2 óra emelt szint: 2 óra ALAPELVEK A magyar nyelv és irodalom a nemzeti kultúra hordozója és alakítója, a magyaróra a nemzeti hagyományok átörökítésének és aktív befogadásának egyik legfontosabb színtere. Ezzel együtt más népek kultúrájának, szokásainak megismerése és megbecsülése, a különböző kultúrák iránti nyitottságra való nevelés is kitüntetett feladata ennek a tantárgynak. Az anyanyelvi tudás elengedhetetlen a NAT-ban megjelölt kulcskompetenciák elsajátításához: az idegen nyelvi kommunikációnak éppúgy alapja, mint a hatékony tanulásnak vagy az állampolgári jogok és kötelességek gyakorlásának. A folyamatos összehasonlítás az anyanyelv és a tanult idegen nyelv(ek) között segít a pozitív attitűd kialakításában, mely magában foglalja a kulturális különbségek felismerését és erre épülő tiszteletét, illetve a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést is. Az önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága ugyancsak fontos fejlesztési feladata a műveltségterületnek: 2

3 3 - felelősségteljes, önálló ítéletalkotás esztétikai, morális, társadalmi és történeti kérdésekről, - a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, esztétikai, etikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján, - képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A kultúra egyik fő hordozója és megújítója az irodalom mint nyelvi művészet, melynek kiemelt szerepe van a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésében. A beszéd- és íráskultúra minden korban a társadalom önmegértését és a kommunikációt szolgálta, elősegítette a véleménykülönbségek megértését, kezelését és az önkifejezést. Ebből következően a műveltségterületnek egyenrangúan fontos feladata a szóbeli és írásbeli nyelvhasználati tevékenységek gyakorlása, a képességek fejlesztése. A hagyományos iskolai gyakorlat alapvetően passzív szerepre kárhoztatja a tanulókat, ezzel szemben az új kerettanterv a változó világ sajátosságait és követelményeit figyelembe véve a komplex, modern, aktív, magyar és európai identitástudattal rendelkező, a nemzeti önismeretre, a hazánkban és szomszédságunkban élő, más népek értékeinek, kultúrájának megismerésére nyitott, az őt körülvevő világban eligazodni képes, a fogyasztói társadalomban tudatos felnőttlétre felkészülni tudó személyiség tevékenységközpontú fejlesztését helyezi előtérbe. Fontosnak tartjuk az élmények és érzések kreatív kifejezésének gyakoroltatását, a humorérzék fejlesztését. A kooperatív munkaformák segítik a tanulókat a különböző nézőpontok megértésében, az esetlegesen fellépő konfliktusok kezelésében, a félreértések tisztázásában és a sikeres együttműködési képesség kialakításában. A pozitív attitűd magában foglalja az igényt és képességet a kulturált nyelvi magatartásra és a vitatkozás szabályainak betartására a közös értékek felismerésére és tiszteletben tartására alapozva, valamint a csoportban való hatékony együttműködés képességét. Hangsúlyozzuk a tanulóközpontú tanulásszervezést. A tanulói tevékenységek során változatos munkaformákra nyílik lehetőség (pl.: projektmunka, csoportmunka, portfolió). A feladattartalmak megjelölik a fejlesztési területekben kitüntetett kulcskompetenciákat (például esztétikai, szociális, életviteli). A feladatok tárgya, témája kapcsolódik a tananyagtartalmakhoz is, a hagyományos forrásanyag mellett esetenként kifejezetten az Interneten elérhető információk használatát és alkalmazását igénylik. A páros munkamódszer gyakoribb alkalmazása által növekedne a diákok megszólalási esélye, gyarapodnának kommunikációs kezdeményezési lehetőségeik, miközben a tanári beszéd a szükséges minimumra csökkenne. A páros munka segít a stressz- és szorongásmentes légkör kialakításában is. Ez a tanulási mód növeli az autonóm tanulás képességét is, illetve a korlátozott kódtól a kidolgozott kód felé haladás lehetőségét is. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, ezt erősíti az érettségi vizsga értékelési szabályzata. A gyakorlatban azonban a műveltségterület fejlesztési feladatai két tantárgyban realizálódnak, az érettségi követelményekben is bontva jelennek meg a nyelvi és 3

4 4 irodalmi ismeretkörök. Tantervünk ennek megfelelően ugyancsak két tantárgyban gondolkodik, de folyamatosan törekszik a két tantárgy koordinálására. Különösen igaz ez a nyelvi előkészítő osztályok kezdő (9.) évfolyamaira, ahol a fő cél a kulcskompetenciák kialakítása, szintre hozása. CÉLOK ÉS FELADATOK 1. Anyanyelvi kommunikáció A kulturált nyelvi magatartás, a színvonalas szövegértés, és szövegalkotás, valamint az ezekhez szükséges ismeretek megszerzése a magyar nyelvről minden tantárgyban a fejlesztési feladatok között szerepel. A cél az, hogy a tananyagban előforduló különböző típusú szövegek és kommunikációs szituációk, alkalmasak legyenek arra, hogy ezek feldolgozásának eredményeképpen a tanulók rendelkezzenek magas szintű, kifinomult és kreatív anyanyelvi kompetenciával. A pozitív attitűd kialakítása magában foglalja a minden kommunikációs szituációban kritikus és építő jellegű megnyilatkozásra, párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és a nyelvhasználat társadalmi szerepének, valamint a nyelv másokra gyakorolt hatásának reflexióját. Elengedhetetlen a kommunikációs zavarok felismerése, feloldásának képessége, a téves ítéletekhez való kritikus viszonyulás, a manipulációs szándék felismerése, koherens szövegalkotás, ennek összehangolása a mondat- és szövegfonetikai eszközökkel és a nem verbális kifejezéssel (testbeszéddel), a megfelelő stílussal és magatartással a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is, a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal; a nyelvhasználat, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése, szem előtt tartása. Törekedni kell az egyéni adottságok kihasználására, a tömegkommunikáció szövegeinek, a hangzó és digitális szövegeknek a megértésére és értelmezésére. Ehhez ismerni kell és tudatosítani a nyelvhasználat jelentőségét. Az anyanyelv eszköz a kulcskompetenciák kialakításában. Az anyanyelvi kompetencia az alapja az idegen nyelven való kommunikálásnak és a hatékony, önálló tanulásnak, az IST eszközök használatának. Éppen ezért a fejlesztést úgy kell kialakítani, hogy esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. 2. Az idegen nyelvi kommunikáció segítése Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az elsajátítását. Olyan képességek fejlesztését igényli, melyek a hallott szöveg megértése, a beszédkészség, az olvasott szöveg értése és az íráskészség területén is hatékony kommunikációt tesz lehetővé. Mindezek kialakítása elképzelhetetlen az anyanyelven történő készségek begyakoroltatása, elsajátíttatása nélkül. Idegen 4

5 5 nyelvet tanító kollégákkal való folyamatos együttműködés nélkül elképzelhetetlenek ezek a tevékenységformák. 3. Digitális kompetencia A különböző médiumokkal, az információs társadalom technológiái (IST) kínálta lehetőségekkel való megismerkedésre, azok használatára, az onnan szerezhető ismeretek összegyűjtésére, szelektálására, kritikus és etikus alkalmazásukra az ezen kompetenciák kialakítására alkalmas elméleti ismeretekkel és azok gyakorlati alkalmazásával az első órától folyamatosan nevelni és ösztönözni kell a tanulókat. Feladatunk kialakítani az igényt és képességet az adott problémához vagy jelenséghez kapcsolódó releváns szövegek, információk megkeresésére, összehasonlítására és kritikus feldolgozására, valamint az igényt a gyűjtött információk kreatív és etikus felhasználására az informatika tanárokkal való szoros együttműködésben. 4. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás alapfeltétele az értő szövegolvasás- és alkotás, a problémamegoldó gondolkodás, valamint az IST-eszközök kreatív és kritikus használata. Ezekre a készségekre épül a tananyag értő elsajátítása, az ismeretek önállóan, kooperatív és projekt alapú tevékenységgel történő bővítésének és a feladatok megoldásának képessége, a megfelelő tanulási stratégia kialakítása. Mindezek érdekében lépésről lépésre kell segíteni a szövegfeldolgozást és - alkotást, a tananyag-elsajátítást és -visszaadást, az önálló ismeretszerzés során az összefüggések felismerését, a problémamegoldó gondolkodást. 5. Szociális és állampolgári kompetencia Az anyanyelvi kompetenciák minél sokrétűbb és árnyaltabb birtoklása a különféle kommunikációs helyzetek felismerése és kezelése magabiztosságot ad a tanulóknak. A nyelvhasználatra és a viselkedésre vonatkozó normák, melyek magukban foglalják a más népek kialakult szokásainak megismerése iránti igényt is, biztosítják a normatudatos viselkedés lehetőségét itthon és külföldön egyaránt. A közéleti szövegtípusok elemzésének és alkotásának képessége, az érvelés művészetének és technikájának elsajátítása lehetővé teszi a közélet műfajainak és megnyilatkozásformáinak tudatos, kreatív és kritikus megítélését és gyakorlását, melynek igényét a feldolgozott szövegekkel, megvitatott témákkal, színház- és film-, valamint múzeumélmények megvitatásával lehet kialakítani a tanulókban. A kooperatív munkaformák segítik a tanulókat a különböző nézőpontok megértésében, az esetlegesen fellépő konfliktusok kezelésében, a félreértések tisztázásában és a sikeres együttműködési képesség kialakításában. 5

6 6 6. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A magyar és az egyetemes kulturális örökség személyes olvasmányélményeken és múzeumi-, színházi- és filmtapasztalatokon alapuló ismerete, a kulturális sokféleség elfogadása és megőrzése. Ehhez tartozik a műismeret, elemzés, különböző megközelítési módok segítségével képes feltárni és megfogalmazni az irodalmi alkotásokban, művészeti produktumokban megjelenített az erkölcsi tartalmakat, esztétikai értékeket. Fontosnak tartjuk a giccs, ponyvairodalom és a szépirodalom funkciói, értékei közötti különbség felismerési képességének elsajátítását. Ehhez szorosan kapcsolódik a média negatív hatásainak felismertetése, a bulvár és a tényközlő, tényfeltáró műfajok megkülönböztetésének képessége. A nyitottság, az érdeklődés a sokféleség iránt, a törekvés a különböző értékek közötti választásra a középiskolai tanítás-tanulás fontos fejlesztési feladata. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS: Szóbeli: legalább félévenként egy felelet Írásbeli: - Minden évfolyamon évente két kötelező dolgozat (félévente egy, 90 percben). Műfajok: beleéléses fogalmazás mű- és szövegértelmezés (elbeszélő, magyarázó, dokumentumtípusú szövegek), összehasonlító elemzés (érvelés, emelt szinten vitaindító) esszé (az érettségi vizsgán megkövetelt műfajokhoz igazodva) - Témazáró dolgozatok (feladatlapok) - röpdolgozatok - házi dolgozatok (félévente maximum egy) - havonta max. 1 nagyobb lélegzetű házi feladat, legalább 1 hét határidővel A tananyagelsajátítást szolgáló módszerek Hibakeresés Hibajavítás (helyesejtési, helyesírási, nyelvhelyességi, kommunikációs) Néma olvasás skipping, skimming technikával Az ellenőrzést szolgáló módszerek Szóbeli felelés (a tananyag reprodukciója) A bevésett, megértett tananyag, tankönyvi szöveg, algoritmus, stb. előadása különböző (elképzelt) második Az értékelést szolgáló módszerek Tanári szóbeli értékelés megerősítő / szabályozó / korrigáló funkcióval Tanulói értékelés egymás produktumáról (versmondás helyesejtési, kommunikációs 6

7 Dinamikus olvasás (gyorsaság+megértés+olva sási attitűd) Szakszövegek jegyzetelése Kiscsoportos kommunikáció (vita, társalgás, megbeszélés, kibeszélés, elbeszélés, stb.) Kiselőadás (írók, költők életéről, valamely olvasókönyvi témáról, stb.) Utánzás minta alapján (helyesejtés, kommunikációs helyzet megoldása, stb.) Bemutatás (felolvasás, verses, prózai alkotások előadása) Megfigyelés (nyelvjárási ejtés, kommunikációs hiba, gesztus, térközszabályozás) Magyarázat Kérdezés Alkotások létrehozása (irodalmi, publicisztikai, multimédiás stb.) Versenyzés (versmondó, prózamondó, helyesírási, egyéb tanulmányi) Gyűjtés (tárgyi értékek, pl. könyvek, újságcikkek, írók, költők arcképei, 7 személynek, különféle műfajokban szóban vagy írásban Az olvasási teljesítmény, versmondás, szóbeli szövegalkotás magnón való rögzítése a tanév elején és végén Verseny (versmondó, helyesírási, versíró, esszéíró, stb.) Témazáró feladatlapok, tesztek megoldása Iskolai dolgozatok (a pedagógus által összeállított feladatlapokkal, pl. helyesírási képesség, nyelvtani elemzőképesség ellenőrzése, stb.) Memoriterek kikérdezése a pedagógus / diáktársak által Egyéni vagy közös alkotás létrehozása (iskolaújság szerkesztése, versírás, műfordítás-készítés, versírás adott poétikai témára, stb.) Ajánló készítése szóban és írásban (pl. filmről, plakátról, egyéb képzőművészeti alkotásról, könyvről, eseményről) szempontból; mese vagy fantázia-szülte fiktív történet kitalálása/folytatása, rajz, multimédiás produktum stb.) Saját tanulói teljesítmény (írásos, magnón, képmagnón, számítógépen rögzített) elemzése, önértékelése a követelmények kritériumainak összevetésével A versenyeken a zsűri által preferált értékelési kritériumok meghallgatása és megértése Évközi, érdemjeggyel történő értékelés Félévi, év végi osztályozás 7

8 8 plakátok, műsorfüzetek, reklámfilmek, stb.) Tanulópárok szerveződése bizonyos képességek begyakorlására Értékelés: A műértelmezés, szövegalkotás jellegű feladatokat két osztályzattal értékeljük. (irodalom: tartalmi minőség, nyelv: szerkezet, nyelvi minőség, helyesírás). A szövegértési, nyelvtani, nyelvi -irodalmi műveltségi feladatlapokat és röpdolgozatokat egy osztályzattal értékeljük. Középszinten Emelt szinten jeles: % % jó: % % közepes % % elégséges: % % elégtelen: 19 0 % 19 0 % Az irodalom röpdolgozatokra megfelelő terjedelmű kifejtő válaszok esetén nyelvi osztályzatot is adhatunk. Ezt a dolgozatírás előtt közöljük a tanulókkal A fogalmazás tartalmi minősítésének szempontjai: Tárgyi tudás: - Megértette-e a tanuló a címet? - Milyen mélyek, alaposak a tanuló ismeretei a választott témában? - Milyen a műismerete, mennyire értette meg az adott mű jelentésrétegeit? - Felismeri-e a jelentés hordozóit a műalkotásban? /kompozíció, a stílus elemei, költői képek, ritmus stb. a mű esztétikai eszközkészlete/ - Érti-e a tartalom és forma egységét, képes-e a formai eszközök funkciójának vizsgálatára? - Képes-e a műalkotást irodalomtörténeti szempontból megítélni, elhelyezni korban és az írói életműben? - Milyen alaposak a tanuló irodalomelméleti ismeretei? - Mennyire ismeri a műnemet, műfajt? 8

9 9 b) Elemzési módszer: - Milyen logikai készség nyilvánult meg a téma kifejtése során? /összefüggések látása, következtetések, az ítéletalkotás logikája/ - Milyen a tanuló lényegkiemelő képessége? - Hogyan szelektál a rendelkezésére álló ismeretek - művek, tényanyag között a megadott címnek vagy szempontnak megfelelően? - Műközpontúság /A téma igényes kifejtése nem azonos az írói-költői életrajz és a cselekmény vagy a tartalom ismertetésével./ c) Élményszerűség, az önállóság mértéke, a véleményalkotás színvonala - Igényesen, a közlendő élménynek, kifejtendő tárgynak, véleménynek megfelelően szerkesztette-e meg a közleményt, vagy hiányosan? - Képes volt-e a művel vagy más művekkel, alkotásokkal kapcsolatos asszociációkra? - Hogyan értelmezi a művészet és valóság viszonyát, a műalkotás társadalmi szerepét és emberformáló hatását? - Mennyire reprodukáló vagy alkotó a téma megközelítése? - Jellemzi-e a tanuló gondolkodását egyéni látásmód, önállóság? - Sikeres-e a tanulónak a témával való azonosulása, milyen annak mértéke? - Milyen a tanuló érveléstechikája?milyen a tanuló irodalom és művészet iránti érzékenysége, fogékonysága, kifejtésben megnyilvánuló készségszintje az adott műfajokban? A nyelv minősítésének szempontjai: a) Szerkesztés - Milyen szerkesztési elvet választott, s ennek megfelelően rendezte-e el az anyagot? - Mennyire áttekinthető a szöveg? Milyen rendszerező képességet tükröz? - Hogyan tagolta a szöveget? Érvényesül-e az arányosság elve? - Mennyire mélyült el a feladat megvalósításában, törekedett-e teljességre? - Biztosítja-e a logikai és grammatikai következetességet? (egység elve, szempontváltások logikája vagy logikátlansága) - Érvényesíti-e a tanuló a haladás elvét? - Megfelel-e a szerkesztés a témával kapcsolatos elvárásoknak? (kifejtettség, lezártság, kötöttségek) - A szövegkapcsoló elemek megfelelő használata 9

10 10 b) Nyelvhelyesség - Pontos és szabatos fogalomhasználat, a gondolatok tagolása, a tanuló mondatalkotása, a szószerkezetek helyessége, egyértelmű megfogalmazásuk, helyes szórend, egyeztetés, nyelvi viszonyító elemek megválasztása (kötőszó, névutó, névelő stb.) c) Stílus - Milyen mértékben sajátította el és használja a művelt köznyelvi stílus eszköz- és normarendszerét? - A témának, mondanivalónak és a közlés körülményeinek megfelelően válogatott-e a nyelvi eszközök közül? /műfaj, stílusárnyalat, hangnem, szókincs stb./ - Milyen árnyaltan, világosan képes megfogalmazni mondanivalóját? - Mennyire tükröződik a szövegből a tanuló egyénisége, stílusának kiforrottsága? - Képes-e a tanuló választékosan használni a szavakat, szószerkezeteket, mondatokat? /szóismétlések, sablonok kerülésével/ - Stílusegység, természetesség - Tömörség, változatosság, szemléletesség, magyarosság, jóhangzás d) Helyesírás - A helyesírási hibák minősítésének alapja A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadása. A durva, súlyos és egyéb hibák megkülönböztetésére, illetve az elégséges és jeles szint meghatározására az Oktatási Minisztérium által kiadott érettségi javítási útmutatót alkalmazzuk a terjedelemhez igazítva. e) Rendezett, esztétikus íráskép Taneszközök: Tankönyvek Irodalom tankönyvek, szöveggyűjtemények Nyelvtan tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok Kézikönyvek, segédkönyvek - helyesírási szabályzat - szótárak - helyesírási gyakorlókönyvek 10

11 11 - nyelvművelő kézikönyvek - retorikai kézikönyvek - fogalmazási, levelezési, iratszerkesztési tanácsadó könyvek - anyanyelvi-kommunikációs munkafüzetek - irodalomtörténeti munkák - irodalmi, művészeti lexikonok - műelemzéskötetek - verstani szakkönyvek - médiaismereti szakkönyvek - gyűjteményes kötetek, antológiák - esszé-, interjúkötetek, monográfiák - képzőművészeti albumok, kézikönyvek - irodalmi folyóiratok Internet Power Point-os prezentációk CD-lemezek, CD-ROM-ok: - versek - zeneművek videofilmek: művészettörténeti anyagok interjúk írói portrék művészfilmek színházi előadások A taneszközkiválasztás elvei: A munkaközösség valamennyi évfolyam minden osztálya számára egységesen választ olyan tankönyveket és taneszközöket, - amelyek megfelelnek a NAT és a kerettanterv előírásainak, valamint az érettségi vizsgakövetelményeknek; - amelyeknek tartalma és szemléletmódja korszerű, tudományosan megalapozott; - amelyek alkalmasak a képességek fejlesztésére, a nyelvhasználat-központú anyanyelvoktatás elősegítésére, a gyakorlatban hasznosítható ismeretek elsajátítására 11

12 12 Tanterv a nyelvi előkészítő és kéttannyelvű osztályok 9. évfolyama számára A magyar nyelv és irodalom oktatásának fő célja ezen az évfolyamon a szintfenntartó ismétlés, az ismeretek rendszerezése, elmélyítése, a készségfejlesztés és a középiskolai tanulási módszerek kialakítása. IRODALOM BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek, filmek, színházi előadások megértése, értelmezése, alkotása Megfelelő szóbeli szövegalkotás: a kommunikáció tényezőinek és funkcióinak, ezek meghatározó szerepének az ismerete és szem előtt tartása. A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció, a beszédpartnerekkel való együttműködés képessége minden beszédhelyzetben, a megfelelő kód kiválasztása a különböző kommunikációs helyzetekben. Törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz. A másként vélekedők álláspontjának felfogása, annak tisztelete, amennyiben azok a társadalom által kialakított és elfogadott normáknak megfelelnek. A kommunikációs zavarok felismerése, feloldásának képessége, a manipulációs szándék felismerése. Koherens szövegalkotás, ennek összehangolása a mondat- és szövegfonetikai eszközökkel és a nem verbális kifejezéssel (testbeszéddel), a megfelelő stílussal és magatartással a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal; a nyelvhasználat, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése, szem előtt tartása. Törekvés az egyéni adottságok kihasználására. A tömegkommunikáció szövegeinek, a hangzó és digitális szövegeknek a megértése és értelmezése. Aktív részvétel a kommunikációs folyamatokban. A kommunikációs helyzetek 12

13 13 megfelelő értelmezése. A társas társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli, nyelvi képességek fejlesztése. A beszédhelyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartás kialakítása. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. Az írói, rendezői, kurátori stb. álláspontoknak - összefoglalóan az alkotók álláspontjának - felfogása, annak tisztelete. Közösen látott, olvasott művek értelmezése. Saját vélemény megvédése, szükség esetén korrigálása szóban és írásban. Törekvés az egyéni adottságok kihasználására. A tömegkommunikáció szövegeinek, a hangzó és digitális szövegeknek a megértése és értelmezése. Ezzel fejlesztenünk kell a figyelem- és koncentrációs képességet, a logikai készségeket, és a hatékony tanulási technikák elsajátítását, valamint a diákok jelenre vonatkozó tudását is (pl. konfliktuselemzés, egyéni és csoportos anyaggyűjtés, projektmunka). 2. Olvasott, írott szövegek, képek, plakátok stb. megértése Az értő hangos és néma olvasás folyamatos fejlesztése minden szövegfajtában. A szövegértés és -alkotás képessége az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének jellegzetes írásbeli megnyilatkozásaiban, valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztatóábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) fejlesztése. A szövegértési technikák bővítése. Az aktív és passzív szókincs folyamatos bővítése, különös tekintettel a szavak kommunikációs helyzettől, kontextustól függő különféle használatának tudatosítására és gyakorlására. Az elemzési jártasság színvonalának kialakítása és fejlesztése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai és leíró nyelvtani ismeretek alkalmazásával, az elemzés kiterjesztése a különféle céllal alkotott és különféle médiumokban használatos szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Az írásbeliség normáinak a megismerése, képesség a lényegkiemelő, áttekintő jegyzetelésre és vázlatkészítésre az adott cél és téma figyelembe vételével, a magyar helyesírás szabályainak alkalmazásával. A szövegek közti kapcsolatok vizsgálata, az azonos problémák különböző megközelítése, a különféle műértelmezések összehasonlítása és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalás. A szerzői szándék és a mondottakhoz való viszony (modalitás) feltárása. A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése, megértése és értelmezése. 13

14 14 A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. Különböző stílusok és stílusrétegek felismerése és alkalmazása. A vizuális közlés nyelvi és nem nyelvi elemeinek értelmezése, az IST műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, a hozzájuk kapcsolódó típushibák felismerése és kiküszöbölése. A könyvtárismeret bővítése, szövegalkotás a könyvtár és az IST eszközök gyakori használatával. A problémaérzékenység, a kreativitás és önállóság fejlesztése az információk világában való eligazodásban. 3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Szabatos fogalmazás, a személyiséget kifejező, egyéni stílusra való törekvés. Az egyéni, esztétikus és olvasható írásmód fejlesztése. Világos szövegalkotás és kifejezőkészség különféle szövegfajtákban az egyéni stílusra törekedve. Szövegalkotás önállóan gyűjtött anyag rendszerezése után (pl.: beszámoló, ismertetés, esszé írása). A tananyag és a vele kapcsolatos néhány, a korosztály számára is hozzáférhető szakirodalmi szöveg megértése, feldolgozása. Verbális és nem verbális információk gyűjtése, kritikával fogadása, szelektálása, rendszerezése és felhasználása. Mások gondolatainak elemzése, etikus beépítése saját gondolatainkba A források megjelölése és az etikus idézés szabályainak betartása. Szövegalkotás a könyvtár és az IST eszközök gyakori használatával. 4. Tanulási képességek fejlesztése Eligazodás az információk világában. Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. Verbális és nem verbális információk felhasználása. A könyvtárismeret bővítése. Különböző információhordozók ismerete, az információfelhasználás normájának megismerése, alkalmazása (a források megjelölése, jegyzetek készítése). Vázlatkészítés, az összefoglalás gyakorlása, önálló jegyzetkészítés; az információ értékének, jelentőségének felismerése, értékelése. Kritikai gondolkodás, szelekció, összehasonlítás és forráskritika a kutatás folyamán. Az idegen nyelv tanulásának segítése a nyelvtípusoknak, a nyelvek rétegeződésének, a jelentés és a jelentésváltozás jelenségeinek, az eltérések okának, mibenlétének, a kommunikáció tényezőinek, illetve a magyar nyelv grammatikájának és szövegszerkesztési szabályainak ismeretével.. Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv(ek) folyamatos összehasonlítása. 14

15 15 Pozitív attitűd kialakítása, mely magában foglalja a kulturális különbségek felismerését és erre épülő tiszteletét, illetve a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést is. 5. Ismeretek az anyanyelvről A hangra, szóra, mondatra, szövegre, annak jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban, a szövegek megértésében, elemzésében (pl.: a mondottakhoz való viszony, szövegtagolás, stb.). A nyelvhasználat, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése, szem előtt tartása. A nyelv és a társadalom viszonyának, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatának ismerete. A magyar nyelv hangrendszerének, hangtörvényeinek, szófajainak, alaktanának és mondattanának az ismerete, az ismeretek alkalmazása szóbeli és írott szövegek alkotásakor. A nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodás, a normától való eltérések funkcionális és etikai megítélése, az aktív nyelvművelésben való részvétel, a saját nyelvi teljesítmény értékelése és tökéletesítése. A szövegek jelentésének, szerkezetének, jelentésrétegeinek a feltárása. A tapasztalatok és a megszerzett ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban. A szövegek önálló elemzése és értékelése a szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai és retorikai ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során. 6. Ismeretek az irodalomról Az irodalmi műveltség gyarapítása. Érzékenység kialakítása az irodalmi művekben megjelenő értékek, emberi problémák felfedezésére. Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. Az irodalomelméleti ismeretek elmélyítése. 7. Esztétikai-művészi tudatosság és kifejezőképesség A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és tudatosítása. A kulturális értékképződés folyamatára való reflektálás, az abban való részvétel igénye. A kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. Új és régi korokat átívelő párbeszédének felismerése a művészetben. Művészeti alkotások teljesebb megértése a szövegtani és stilisztikai ismeretek bővítésével. Önálló gondolkodás, kulturált önkifejezés. Az ízlés önálló fejlesztése. Ítéletalkotás esztétikai, morális, társadalmi és történeti kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és 15

16 16 kultúrtörténeti ismeretek alapján. Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakítása A problémaérzékenység, a kreativitás és önállóság fejlesztése. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Más művészeti ágakhoz tartózó művek összehasonlítása irodalmi alkotásokkal. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése, alkalmazása saját szövegek alkotásában. IRODALOM TÉMAKÖRÖK, TANANYAGTARTALMAK 1. Művészet és valóság A művészet fogalma szerepe az ember életében. A művészi tükrözés A művészi hatás (katarzis) Művészi érték. Az irodalom határterületei. bestseller, lektűr, giccs. Sokoldalú, kifinomult kulturális fogyasztási szokások kialakítása és folyamatos bővítése A művészetek rendszerének áttekintése Művészeti ágak és sajátos formanyelvük Olvasmányok: pl. Fejes Endre: A hazudós, Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról 2. Az irodalom A művészi nyelvhasználat. Az irodalmi mű jelentésrétegei Adaptáció Olvasmányok: pl. Karinthy Frigyes: A cirkusz 3. Műnemek, műfajok A műnemek sajátosságai, alapműfajok Különféle műfajú, más-más művészeti ághoz tartozó művek összehasonlítása. A mű hatása mint műfaj- és médiumfüggő tapasztalat Olvasmányok: pl. Lázár Ervin: Dömdödöm Az olvasott (látott) művek többféle értelmezési kontextusban való elhelyezése. Művek könyvben és filmen 3.1 A epika Epikus műfajok. Az epikai közlés formái 16

17 17 Művek könyvben és filmen Olvasmányok: Pl. Kosztolányi Dezső: A kulcs Golding: A legyek ura (házi olvasmány) 3.2 A líra. Hagyományos lírai műfajok és modern lírai alkotások. A líra sajátos stíluseszközei Szerelmes versek Tájfestés szóval és ecsettel Memoriterek szöveghű tolmácsolása a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással Olvasmányok: Pl. Varró Dániel, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, József Attila, Weöres Sándor versei 3.3. A dráma A dráma fogalma, műfajai. Olvasmány: Pl. Shakespeare: Romeo és Julia Színházi élmény elemzése Az olvasott (látott), különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok felismerése. 4. Az ismeretszerzés forrásai és módszerei. Könyvtár- és internethasználat 5. A fogalmazási készségek elmélyítése Elbeszélés, leírás, párbeszéd, vita; esszé. Érveléstechnikák HÁZI OLVASMÁNYOK: Golding: A legyek ura Shakespeare: Romeo és Júlia Novellák a tanár és a tanulók választása szerint MEMORITER Az általános iskolában tanult versek felelevenítése, kifejező elmondása A diákok kedvenc verseinek bemutatása 17

18 18 FOGALMAK: az általános iskolában tanultak ismétlése: epika, líra, dráma; alapvető műfajok (pl. novella, regény, dal, óda, himnusz, epigramma, komédia, tragédia); hangsúlyos és időmértékes verselés. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE: - A tananyagban szereplő irodalmi művek ismerete, megértése - Alapvető műfaji, irodalomelméleti ismeretek - Irodalmi szövegek lényeges sajátosságainak felismerése - Személyes vélemény megfogalmazásának képessége az irodalmi művek kapcsán felvetődő erkölcsi, esztétikai kérdésekről MAGYAR NYELV TÉMAKÖRÖK, TANANYAGTARTALMAK 1. A nyelvek típusai. Nyelvcsaládok. Nyelvtani rendszerünk sajátosságai Nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása a szövegalkotásban. A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás) Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával. 2. Ismétlő gyakorlatok a leíró nyelvtan köréből (az idegennyelv-tanárok igényei alapján) 3. Helyesírásunk A kiejtés, szóelemzés, hagyomány és egyszerűsítés elve Különírás és egybeírás A tulajdonnevek írása Elválasztás Írásjelek A Magyar Helyesírási Szabályzat használata Önálló kézikönyvhasználat mellett törekvés a kifogástalan helyesírásra 18

19 19 4. Szövegértés, szövegelemzés Szövegek; illusztrációk, ábrák, grafikonok értelmezése szövegösszefüggésben; szövegek vizuális elrendezése 5. A mindennapi kommunikáció (a viselkedéskultúra-tanárral együttműködve) szituációi, műfajai. Nyelvi Pl.: -köszönés, megszólítás, bemutatás, bemutatkozás, elköszönés illemtan -meghívás és fogadása -információkérés -bocsánatkérés -gratuláció, jókívánság, ajándékozás, megköszönés -érzelmek, szándékok kifejezése -telefonbeszélgetés A közlés verbális, nem verbális elemeinek felismerése, célszerű gyűjtése, szelekciójának, rendszerezésének, kritikájának és felhasználásának gyakorlása Szókincsbővítés Idegen szavak problematikája Tájékozódás a tömegkommunikáció új jelenségeiről 6. Fogalmazási ismeretek szóban és írásban Szövegszerkesztés A fogalmazás stílusa 6.1. Közlésfajták Elbeszélő, leíró, érvelő szövegek A vélemény megvédése vagy korrekciója Érveléstechnikák (konfliktuskezelés, a manipulációs szándék észrevétele és hárítása, megalapozatlan ítéletek felismerése) Olvasható, esztétikus, egyéni írásmód kialakítása Napjaink leggyakoribb fogalmazási műfajai: élménybeszámoló, leírás, meghatározás, jellemzés, bemutatkozás, könyvismertetés, meghívó, hirdetés, vita 7. Szövegtranszformáció: bővítés, tömörítés, lényegkiemelés, vázlatkészítés Jegyzetelési technikák (magyar és idegen nyelven) lényegkiemelő, áttekinthető, önálló jegyzetelési technika kialakítása 19

20 20 Hallás utáni jegyzetelés Fürtábra Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek (pl. beszámoló, ismertetés, esszé) írására Az összefoglalás műveletének elsajátítása, önálló alkalmazása, pl. lényegkiemelés, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése 8. Tanulásmódszertan. Az ismeretek forrásai A könyvtárismeret bővítése, gyakorlása (egy- és kétnyelvű szótárakkal, enciklopédiákkal, szakkönyvekkel való ismerkedés) A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI: - A tanuló életkorának megfelelő kommunikációs készség - Köznyelvi stílusú szövegek értése - Olvasható írás; az alapvető helyesírási szabályok betartása - Elbeszélő, leíró és érvelő fogalmazás írásának képessége - Alapvető leíró nyelvtani ismeretek az anyanyelvről - Ismeretszerzés képessége a legfontosabb forrásokból (könyvtár, internet) Tanterv a normál tantervű osztályok számára 9. évfolyam IRODALOM BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás - A mindenkori beszédhelyzet összetevőit figyelembe vevő kulturált nyelvi magatartás kialakítása: a beszédpartner álláspontjának megértése és tiszteletben tartása, - Saját vélemény megfogalmazása, álláspont megvédése. 20

21 21 - A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. - Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. - Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs és audiovizuális műfajok alkotására szóban és írásban, a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). - Kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és törekvés a feloldásukra. A testbeszéd (nem nyelvi kifejezőeszközök) értelmezése a mindennapi kommunikációban. - Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben észlelt kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és törekvés a feloldásukra. - Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. - A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában. 2. Olvasás, írott szöveg megértése - Írott szövegek értelmezése, logikai és jelentésbeli szerkezetük követése, szövegek jelentésrétegeinek feltárása; kérdések feltevése az olvasott szövegekhez. - Szövegeknek információforrásokként való használata. - A szöveg makro- és mikroszerkezetének, az egész és rész viszonyának vizsgálata szakmaitudományos, publicisztikai és szépirodalmi művekben, az audiovizuális és informatikai alapú média különböző műfajaiban. - Gyakorlatok a köznyelvitől elütő (például régies, elliptikus, bonyolult mondatszerkezetű) szövegek megértésére. - Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és a kommunikációs helyzetből, illetve a szöveg sajátos szervezettségéből adódó többletjelentéseinek tudatos megkülönböztetése. - Legalább egy mű elemző bemutatása során különböző műértelmezések összevetése egymással és az értelmezett művel. 3. Írás, szövegalkotás - A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás a felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód és a műfaj figyelembevételével különféle témákban. - A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével. 21

22 22 - Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban, például glossza, recenzió, könyvajánlás, kiselőadás formájában. Jelenetek előadása hangnemváltással, befejezésváltozatok alkotása, történetátírás új nézőpontból, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. - Vizuális elemek (kiemelések, betűtípusok, színek, illusztrációk) tudatos alkalmazása az írott nyelvben (pl. beszámoló, portfólió, informatikai hátterű szövegek, különféle publicisztikai műfajok stb.). - Szövegátalakítás hangnem- és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján. - Kreatív gyakorlatok az alkotótárs helyzetéből, művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, jelenetek előadása hangnemváltással, egy-egy versszak írása kötött formában, befejezésváltozatok alkotása, történetátírás új nézőpontból, hiányzó szövegrészek beírása, szakaszok, illetve sorok rendjének újraalkotása. - Szereplők drámai szituációhoz kötődő feltételezhető gondolatainak megfogalmazása. - Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez: színpadkép, színpadi mozgás, díszlet, jelmez. 4. A tanulási képesség fejlesztése - Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. - Irodalmi és köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. - Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, video, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában. - A tudatos anyanyelvhasználaton alapuló sikeres idegennyelv-tanulás elősegítése. 5. Ismeretek az anyanyelvről - A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása értelmezési és fogalmazási feladatokban. - Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. - Különféle tartalmú publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati (pl. digitális) szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak, vizuális megjelenítésének bemutatásával. - A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. 22

23 23 - A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. - A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában. 6. Az irodalom és az olvasó kapcsolata; ismeretek az irodalomról - Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ. - Néhány példa ismerete a jelentés és a hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és a jelentésadás történetiségéből. - Tapasztalatszerzés az európai és a magyar irodalom két nagy forrása, a görög-római antikvitás és a Biblia utóéletéről, hatásáról, a közös hagyományban utalási rendszerként való továbbéléséről. - Bizonyos toposzok, archetípusok, vándormotívumok fölismerése, a tanult művek elhelyezése motivikus kontextusban (például évszakok, sziget, hegy, kert, tűz, utazás). - Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet fölismerése; a cselekményszálak szétválasztása több szálon futó cselekmény esetében; eseményszerkezet és szövegszerkezet (fabula és szüzsé) viszonyának vizsgálata. - A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, a nézőpontok érzékelése, az elbeszélő nézőpont, a beszédhelyzet (látókör) azonosítása és funkciójának értelmezése az olvasott művekben. - Az előreutalások és késleltetések fölismerése, szerepük megfogalmazása. - A leírások funkciójának értelmezése, a jellemzés eszközeinek azonosítása. - Lírai művekben a költő életrajzi alakja és a versben megszólaló,,én megkülönböztetése. - A vers beszédhelyzetének, a megszólító és megszólított viszonyának bemutatása. - A lírai kompozícó néhány meghatározó elemének (például beszédhelyzet, időszerkezet, logikai szerkezet, refrén) azonosítása. - A lírai költemény hangnemének, műfajának, verstípusának megnevezése. - A versritmus és a rímelés jellegének és hangulati hatásának, valamint néhány alapvető versformának az ismerete; a tanult művekben a szöveghangzás szerepének fölismerése. - A dráma műnemének, sajátosságainak meghatározása; a cselekmény elemeinek és szerkezetének bemutatása; szövegtípusok azonosítása a drámában. - Idő-, tér- és cselekménykezelés fölismerése a tanult drámákban; párhuzamos jelenetek, az epikai és drámai cselekményszervezés és az időkezelés összevetése. - A tragédia, a tragikus hős meghatározása, jellemzése. - A drámai konfliktus, az akció és dikció, az írott mű és az előadás viszonyának bemutatása. 23

24 24 - A dráma és a színház kapcsolatának, kölcsönhatásának jellemzése az európai színház- és színjátszástörténet néhány nagy korszakában. - Irodalmi és művelődéstörténeti ismeretek alapján tájékozódás az irodalom kronológiájában és földrajzában. - Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából. - Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása a tanult irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. - Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. - Kapcsolatok fölismerése az európai irodalom kezdetei és későbbi magyar irodalmi alkotások között. - Kortársi kapcsolatok, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggések fölfedezése a tárgyalt művekben. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése - Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása. - A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. - Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése. - Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. - Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel. TÉMAKÖRÖK, TANANYAGTARTALMAK IRODALOM 1. Szerző, mű, befogadás A művészetek rendszerének áttekintése, a művészet jellege és jellemzése A szépirodalmi műnemek áttekintése A kreatív művészi nyelvhasználat A irodalmi szövegek értelmezési lehetőségei, a jelentésrétegek Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben A művészi értékelés és érték, ízlés, élmény, giccs Művész és közönség kapcsolata 24

25 25 Fikció Az irodalmi tudás összetevőinek (műismeret, műelemezési szempontok, esztétikai, poétikai, stilisztikai, verstani fogalmak) ismétlése, rendszerezése (kiegészítve a szabadvers fogalmával) 2. Mítosz és irodalom Mitológiai történetek Az antikvitás irodalma Szemelvények a görög és a római lírából (legalább négy mű) Jellemző részletek az Iliászból vagy az Odüsszeiából A görög dráma. Szophoklész egy drámája, az Antigoné vagy az Oidipusz király Antik témák, alakok továbbélése az irodalomban, filmen és a képzőművészetekben (archetípusok, archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, átiratok, intertextualitás, reflexív megnyilatkozások ismerete, felfedezése) Szapphó és Anakreon 1-2 verse Catullus, Vergilius, Horatius 1-2 verse 3. A Biblia Részletek az Ó- és Újszövetségből; a Biblia könyvei Emberi alapszituációk, viselkedésmódok a bibliai történetekben Jelentős személyek és cselekedeteik A példabeszédek és értelmezésük Bibliai témák és műfajok továbbélése az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetekben, filmen (pl. bibliai archetípusok, a kétszintes világkép megjelenései, az apokalipszis motívuma, bibliai parafrázisok, adaptációk stb.) 4. A középkor irodalma A középkor kultúrája, jelentős műveltségközvetítő műhelyek Vallási és világi műfajok Legalább öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából A magyar középkori kultúra jelentős szövegemlékei: Halotti beszéd és Könyörgés, Ómagyar Mária-siralom, egy legendarészlet 5. Az európai reneszánsz A reneszánsz és a humanizmus Petrarca: Daloskönyv (részletek) Boccaccio: Dekameron (egy novella) 6. Az európai színház Az angol reneszánsz színjátszás és dráma Shakespeare egy történetéből I. drámájának elemzése (Rómeó és Júlia vagy Hamlet) 7. A magyar reneszánsz A magyarországi humanizmus és reneszánsz jellegzetes vonásai, 25

26 26 Humanizmus és reformáció Magyarországon 8. A barokk Portrék a magyar barokk irodalomból 9. Az európai színház történetéből emlékei Néhány mű, részlet a magyarországi udvari reneszánsz és a reformáció irodalmából A költői öntudat megjelenése a művekben Janus Pannonius költészete 2-3 verse alapján Balassi Bálint költői portréja, Egy katonaének és 2 másik vers, témák Balassi költészetében másik 2-3 verse alapján A barokk kultúra és életszemlélet A barokk irodalom Európában és Magyarországon; a művek stílusa és szerkezete Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek), a világlátás és kifejezésmód sajátosságainak bemutatása Részletek Pázmány Péter prédikációiból vagy Mikes Kelemen leveleiből A francia klasszicista dráma jellemzői Moliére egy vígjátékának értelmezése (pl. Tartuffe) HÁZI OLVASMÁNYOK Teremtéstörténetek Olvasmányok az európai mitológiából Biblia részletek Homérosz: Iliász vagy Odüsszeia egy-egy jellemző részlet Szophoklész: Antigoné vagy Oidipusz király Shakespeare egy drámája (pl. Hamlet, Rómeó és Júlia) Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem részletek Moliere: Tartuffe MEMORITER Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Pl. Homérosz: Odüsszeia részlet Szophoklész: Antigoné részlet Halotti beszéd - részlet Ómagyar Mária - siralom részlet 26

27 Dante: Isteni színjáték részlet Részlet Shakespeare egy drámájából Janus Pannonius egy verse Balassi Bálint egy verse 27 FOGALMAK: művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk mítosz; testamentum, evangélium, prófécia, példázat, zsoltár, eposz, eposzi kellék, legenda, trubadúrköltészet, novella, históriás ének, széphistória, fikció, fiktív levél ciklus drámai műnem, késleltetés, katarzis, kardal, hármas egység; allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, körmondat, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, jambus, trocheus, daktilus, anapesztus, spondeus értelmezés A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI: - Az irodalom és az olvasó kapcsolatában a sajátos kommunikációs viszony fölismerése. - Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése - A művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából - Epikai, drámai, lírai formák és a tanult műfajok azonosítása - Az epikai művekben a szereplők és a köztük levő viszony jellemzése, a drámai művekben az idő-, tér- és cselekményszerkezet bemutatása - A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése - A lírai kompozíció néhány meghatározó elemének (beszédhelyzet, verselés, ismétlődés) megnevezése - Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése, néhány alapvető versforma ismerete - Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából - Kapcsolatok fölidézése az európai irodalom kezdetei és a későbbi magyar irodalmi alkotások között. 27

28 28 MAGYAR NYELV TÉMAKÖRÖK, TANANYAGTARTALMAK 1. Kommunikáció, tömegkommunikáció - a kommunikációs folyamat tényezői, a közlésfolyamat funkciói - beszédhelyzetek elemezése - a tömegkommunikáció sajátosságai, hatása a nyelvre és a gondolkodásra - az írott és elektronikus sajtó tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai; sajátos nyelvi kifejezési formáik, hatáskeltő eszközeik, képi elemeik - objektivitás és szubjektivitás, tény és vélemény megfogalmazásának stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban - hitelesség, hatás, meggyőzési szándék; - a manipuláció felismerése, értékelése. 2. A nyelvi szintek grammatikája Hangtan: - a magyar nyelv hangállománya - hangtörvények - betűrend Alaktan - szóelemek (szótő, képző, jel, rag), kapcsolódásuk és változataik Szófajtan - a szófaj fogalma és a szófaji rendszer - a szóalkotás módjai - a kettős vagy hármas szófajúság és az alkalmi szófajváltás Mondattan - a szintagmák 28

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. 10. 11. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 12. 13. Irodalom 2 2 4 É 3 É Magyar nyelv 2 2 1 É 1 É Történelem és társadalomismeret

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS DRÁMA... 43 ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM V. kötet HELYI TANTERV FELSŐ TAGOZAT 5-8. 2009. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 3 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK... 22 HON- ÉS NÉPISMERET... 38 TÁNC ÉS

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. 9-12. évfolyam MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. A tantárgy tanítása és tanulása különösen alkalmas

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01.

Szakiskolát végzettek érettségire történő felkészítése. 14. számú melléklet. (Nappali képzés) Hatályos: 2014. év április hó 01. Ikt.sz: 14. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41.

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola 8630 HELYI TANTERV Szakközépiskola ÉRVÉNYES: 2011. szeptember 1-től 1 Célok és feladatok A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti

Részletesebben

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol 2015. Helyi tanterv A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve Angol Esti tagozat 2015.01.01. ANGOL NYELV 9 12. évfolyam (Esti tagozat) Az élő

Részletesebben

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA V. KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik

Részletesebben

BEVEZETÉS. A tantárgy célja

BEVEZETÉS. A tantárgy célja BEVEZETÉS A 21. század információs társadalmában, globalizálódó világunkban talán minden eddiginél nagyobb szerepe van a magyar nyelv és irodalom tantárgynak. Biztos és állandó értékeket közvetít, kapcsolatot

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

HELYI TANTERV NÉMET NYELV. I. idegen nyelv. 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam. nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható

HELYI TANTERV NÉMET NYELV. I. idegen nyelv. 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam. nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható HELYI TANTERV NÉMET NYELV I. idegen nyelv Első idegen nyelv 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam KERszintben nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható TANTÁRGYI ÓRASZÁMOK 9. évf. 10. évf.

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol

Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol IRODALOM TANMENETJAVASLAT - 8. osztály Megjegyzés: a TANMENETJAVASLAT zárójelbe tett számai heti 1,5, évi 55 órával, a zárójel nélküli számozás heti 2, évi 74 irodalomórával számol Óra 1-2. (1-2. 3-4.

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Dráma és Tánc. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Dráma és Tánc készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.12. alapján 9. évfolyam 2 DRÁMA ÉS TÁNC Célok és feladatok A dráma

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Pedagógiai program Német nyelv tantárgy helyi tanterve A nevelőtestület

Részletesebben

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait, tendenciáit, képes azok szintézisszerű áttekintésére.

Részletesebben

A Helyi tantervet 2008. szeptemberben az 5. évfolyamon kell bevezetni!

A Helyi tantervet 2008. szeptemberben az 5. évfolyamon kell bevezetni! A Helyi tanterv tantárgyi rendszere és heti óraszáma A tanterv fıbb jellemzıi: Tantárgystruktúrában megtalálható integrált tantárgyak: Tantárgy Évfolyam Mőveltségterületet Magyar nyelv és irodalom 7-8

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV MÁSODIK IDEGEN NYELV Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja a Közös európai referenciakerettel (KER) összhangban a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Olasz nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. 1 Tartalom Olasz nyelv, második idegen nyelv, alapóraszámú képzés... 3 2 Kerettantervi

Részletesebben

Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom 5 8. évfolyam számára

Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom 5 8. évfolyam számára Helyi tanterv Magyar nyelv és irodalom 5 8. évfolyam számára 1 Alapelvek, célok és feladatok A tantárgy jellegéből adódóan fontos feladat a nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztése, az egyéni ismeretszerzés

Részletesebben

Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv

Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv Helyi tanterv 2-8. évfolyam Angol, német, mint idegen nyelv 1 IDEGEN NYELV Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív

Részletesebben

Helyi tanterv alsó tagozat

Helyi tanterv alsó tagozat Tartalomjegyzék Helyi tanterv alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom Bevezető... 3 1. évfolyam... 5 2. évfolyam... 11 3. évfolyam... 20 4. évfolyam... 31 Német népismeret Bevezető... 42 1. évfolyam... 43

Részletesebben

HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA

HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA Készült a Nat 2012: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet Idegen nyelv műveltségterület, valamint az 51/2012.

Részletesebben

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9 13. évfolyamon az emelt szintű oktatáshoz Tantárgyak NY 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv Magyar

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL

ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL Közép- és emelt szintű értékelési skálák összehasonlítása tárgyú kutatás-fejlesztési projekt ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM VIZSGATÁRGYBÓL TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 azonosító számú, Átfogó

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 9-10. b /humán tagozat Helyi tanterv 9-10. évfolyam A tantárgyról általánosságban: A humán tagozat heti 4 magyarórán (9. évfolyamon heti 2 nyelvtan és 2 irodalom, 10. évfolyamon

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Informatika Készítette: a gimnázium reál munkaközössége 2015. Tartalomjegyzék Alapvetés...3 Egyéb kötelező direktívák:...6 Informatika

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

Helyi tanterv általános iskola és nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom

Helyi tanterv általános iskola és nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom Helyi tanterv általános iskola és nyolcosztályos gimnázium 5-8. évfolyam számára Magyar nyelv és irodalom / EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (B) változat alapján

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM

CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM CIVILIZÁCIÓ 5-8. ÉVFOLYAM 1 Civilizáció 5-8. évfolyam I. Célja, feladata: Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a hat évfolyamos gimnáziumok számára készült. A tanterv két fő részre osztható: a 7 8. évfolyam tematikai egységeiben elsősorban a fejlesztési célok és követelmények

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM 51/2012. XII. 21.EMMI RENDELET 1.SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs

Részletesebben

Adaptált kerettanterv

Adaptált kerettanterv Adaptált kerettanterv MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Az Apáczai Kiadó Helyi tantervi ajánlása alapján, kiegészítve a rendelkezésre álló 10%, illetve a szabadon tervezhető órakeret terhére felhasználható

Részletesebben

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai

Ismeretszerzési, - feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Német nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. A német nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64

heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni tanulási idő 37 37 55,5 64 IRODALOM 1 A kerettanterv alapján készült helyi tanterv óraterve IRODALOM 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály 37 hét 37 hét 37 hét 32 hét heti óraszám 2 2 3 4 évi óraszám 74 74 111 128 otthoni

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek,

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Magyar nyelv és irodalom 7. ÉVFOLYAM. Éves óraszám: 74 Heti óraszám: 2

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Magyar nyelv és irodalom 7. ÉVFOLYAM. Éves óraszám: 74 Heti óraszám: 2 7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 74 Heti óraszám: 2 Témakörök Új tananyag feldolgozása Gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés Teljes óraszám Év eleji ismétlés, ismerkedés, felmérés - 2 2 4 Irodalom és kulturális

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik

Részletesebben

Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8.

Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8. Tanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 5-8. I. Bevezetés Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció

Részletesebben

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1

GYULAI ALAPFOKÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY DÜRER ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE HELYI TANTERV 1 1. félévi óraszá m 2. félévi óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá m 1. félévi óraszá 2. félévi m óraszá Éves m óraszá

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret

Helyi tanterv. Szakiskolát végzettek középiskolája. Közismeret Helyi tanterv Szakiskolát végzettek középiskolája Közismeret Orosháza 2015. TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV A SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA SZÁMÁRA... 4 Célok és feladatok... 4 Tantárgyak és óraszámok

Részletesebben

2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged

2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged 2013. Helyi tanterv Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye Szeged AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A képzés teljes szerkezete... 1 2. Óvodai nevelés...

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI TANTERV

A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI TANTERV OM azonosító: 038551 Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI

Részletesebben

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek.

Részletesebben

A II. idegen nyelv tantárgy helyi tanterve

A II. idegen nyelv tantárgy helyi tanterve 4024 Debrecen, Liszt Ferenc utca 1. www.ady-debr.sulinet.hu, ady@iskola.debrecen.hu : 52-520-220, : 52-520-221 OM: 031201 A II. idegen nyelv tantárgy helyi tanterve 2013. Készítette: Kunné Munkácsi Ágnes

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MOZAIK KERETTANTERVRENDSZER A GIMNÁZIUMOK SZÁMÁRA NAT 2003 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-12. évfolyam Készítette: Várhidi Gyula A kerettantervrendszert szerkesztette és megjelentette: MOZAIK KIADÓ SZEGED,

Részletesebben

Feladatellátási hely neve és címe: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény, 9900 Körmend, Kölcsey u. 12.

Feladatellátási hely neve és címe: Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény, 9900 Körmend, Kölcsey u. 12. Körmend Város Önkormányzata 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Tel.: 94/592-900, fax: 94/410-623 E-mail: kormend@kormend.hu Pályázati azonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0107 Pályázat címe: A körmendi Dr. Batthyányné

Részletesebben

1. Az informatikai eszközök használata

1. Az informatikai eszközök használata 5 6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb

Részletesebben

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: -Ismeri a történelem tantárgy, valamint az ember és társadalom műveltségterület tanításának céljait, feladatait,

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

Célnyelvi civilizáció tantárgy. (német nyelv) 5.-8. évfolyam

Célnyelvi civilizáció tantárgy. (német nyelv) 5.-8. évfolyam I. Bevezetés Célnyelvi civilizáció tantárgy (német nyelv) 5.-8. évfolyam Az önálló tematikával megjelenő, de a célnyelvek keretei között is oktatható célnyelvi civilizáció tantárgy tanításának az a célja,

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció)

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) A Híd 2. program a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú (vagy idősebb), általános iskolai végzettség nélküli fiatalok

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

TARTALOMJEGYZÉK VÉLEMÉNYEZÉS, ELFOGADÁS, JÓVÁHAGYÁS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1-4. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1 4. ÉVFOLYAM... 4 AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÓRASZÁMAI... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM... 10

Részletesebben

b Helyi tantervek (szakiskola) A változat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 10. évfolyam Célok és feladatok

b Helyi tantervek (szakiskola) A változat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 10. évfolyam Célok és feladatok b Helyi tantervek (szakiskola) A változat MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 10. évfolyam Célok és feladatok A szakiskolában a magyartanítás elsődleges célja a tág értelem vett olvasás-, írás- és beszédtanítás

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4

TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 5-8. OSZTÁLY TARTALOMJEGYZÉK HELYI TANTERV... 4 ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, FELSŐ TAGOZAT, 5 8. ÉVFOLYAM... 4 AZ 5-8. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS AZ ÓRASZÁMOK... 11 MAGYAR IRODALOM... 12 MAGYAR

Részletesebben

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,

Részletesebben

Az osztályfőnöki órák helyi tanterve

Az osztályfőnöki órák helyi tanterve Az osztályfőnöki órák helyi tanterve A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek

Részletesebben

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Német Helyi Tanterv 2014

Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Német Helyi Tanterv 2014 Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Német Helyi Tanterv 2014 A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola NÉMET HELYI TANTERVE Nyelvi előkészítő osztály

Részletesebben

Helyi tanterv Német nyelv

Helyi tanterv Német nyelv Helyi tanterv Német nyelv 1. A német nyelv tantárgy általános céljai és feladatai Az idegen nyelv műveltségi terület, ezen belül pedig a német nyelv tantárgy céljai és tartalma összhangban állnak a Nemzeti

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

Pedagógiai program. IX. kötet

Pedagógiai program. IX. kötet 1 Fıvárosi Önkormányzat Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai program IX. kötet Értelmi fogyatékos tanulók 9-10. évfolyam

Részletesebben

HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam

HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült a 2013.03.22 napon közzétett központi program alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,

Részletesebben

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41.

Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Mathiász János Tagintézménye Balatonboglár, Szabadság utca 41. Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola 8630 HELYI TANTERV Esti gimnázium ÉRVÉNYES: 2011. szeptember 1-től 1 Célok és feladatok A felnőttoktatás 9-12. évfolyamának feladata az általános műveltség kiterjesztése

Részletesebben

4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv

4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv IDEGEN NYELV Német Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A

Részletesebben

Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához

Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV. az Irodalom 7. tanításához Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page 1 Radóczné Bálint Ildikó TANÁRI KÉZIKÖNYV az Irodalom 7. tanításához Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page

Részletesebben

4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam

4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam IDEGEN NYELV Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív

Részletesebben

HELYI TANTERV ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA

HELYI TANTERV ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA 1/4. számú melléklet HELYI TANTERV ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA 9-10. ÉVFOLYAM 2 TANTÁRGYI

Részletesebben

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

Részletesebben

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4... ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE

Részletesebben

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV V VIII. OSZTÁLY I. KÖVETELMÉNYEK Képességek szövegértés problémalátás szövegalkotás különböző szövegtípusokban

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Holland nyelv Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége 2015. A holland nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola

Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Javítóvizsga követelmények Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyból 2012/2013 Készítette: Nagy László A vizsga menete: Az javítóvizsga írásbeli

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Thököly Imre Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Hajdúszoboszló Magyar nyelv és irodalom tantárgy 7-8. évfolyam 2013. Magyar nyelv és irodalom 7 8. évfolyam A 7 8. évfolyamon a változó és egyre összetettebb

Részletesebben