Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi tanterv Nem szakrendszerű tanterv

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi tanterv Nem szakrendszerű tanterv"

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Jogi szabályozás A közoktatásról szóló évi LXXIX törvény A NAT (243/2003. Korm. rendelet) vonatkozó szabályozási elemei A nem szakrendszerű oktatás fogalma A pedagógusokkal szemben támasztott követelmények, a nem szakrendszerű oktatásban történő alkalmazásuk feltételei A nem szakrendszerű oktatás időkeretének meghatározása és az időkeret felhasználásának megszervezése iskolánkban A nem szakrendszerű oktatásba bevont tanulók köre Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség - képesség területek a nem szakrendszerű oktatásba bevont műveltségterületetek és tantárgyaknál Tudás és képesség fejlesztési feladatok a nem szakrendszerű oktatásban Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó oktatás és tanulásszervezési formák A tanulói képességfejlesztés módszerei Differenciált tanulásszervezés A párban történő tanulás A részben egyénre szabott tanulás A csoportmódszer A kooperatív tanulás Az alkalmazható taneszközök kiválasztása Értékelés Az értékelés fogalma, célja és szempontjai Szempontsor a tanulók szóbeli nevelői és önértékelésének elkészítéséhez Értékelés módja tanév során Értékelés félévkor és évvégén Dokumentálás A nem szakrendszerű oktatás által érintett tantárgyak helyi tanterve Éves munkaterv Tantárgyfelosztás, összesített órarend Tanmenetek, egyéni fejlesztési tervek Haladási naplók Törzslapok, ellenőrzők, bizonyítványok...15

3 10. A Nem szakrendszerű oktatás helyi tantervének dokumentált táblázata A nem szakrendszerű oktatás és tartalmi fejlesztés keretébe vont tantárgyak időkeretei az 5. és 6. évfolyamon

4 1. Bevezetés Intézményünk szeptember 15-ig, még a Nem szakrendszerű oktatás Kerettantervének megjelenése előtt elkészítette a Nem szakrendszerű oktatás helyi tantervét. Ezt a fenntartónk még ebben az évben jóvá is hagyta. Ez a tanterv 5. és 6. évfolyamon a magyar és matematika tárgyakat vonta be a nem szakrendszerű oktatás megvalósításának keretébe. Emellett pedig mindkét évfolyamon két-két hét erdei iskolai program megvalósítását emelte be. Ennek megvalósításához viszont az anyagi fedezet meglétét nem vizsgálta, nem tervezte meg. Így ennek a költsége a fenntartót terheli, hiszen a program elfogadásra került. A Fenntartó viszont a finanszírozás miatt nem tudja ezt a költséghányadot biztosítani. Így a szülők hozzájárulást kellene, hogy fizessenek. Viszont a szülői közösségünk sem áll olyan anyagi helyzetben, hogy ezt meg tudja valósítani. Ennek tükrében a nem szakrendszerű oktatás helyi formáját szükséges megváltoztatnunk ben Fenntartónk sikeres pályázata révén részt veszünk a TÁMOP innovatív iskolai fejlesztésben, ennek keretében az alapozó szakaszt is érintő tartalmi fejlesztést végzünk. A pályázat keretében megvalósítandó szakmai program kötelező elemei a nem szakrendszerű oktatás 2007 őszén kialakított kereteinek felülvizsgálatát és módosítását is lehetővé tették, ezt a nevelőtestület munkájával 2009 nyarán intézményünk elvégezte. Ennek alapján szervezzük tehát a 2009/ 10. tanévtől a nem szakrendszerű oktatás megvalósítását a továbbiakban harmonizálva egyúttal a TÁMOP pályázat feltételeivel. 1.1 Jogi szabályozás A közoktatásról szóló évi LXXIX törvény A közoktatásról szóló évi LXXIX törvény (a továbbiakban kt.) 8. -a írja le az iskolák nevelő-oktató munkájának pedagógiai szakaszait. Ennek keretében a bevezető és a kezdő szakaszban az 1-4. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni. Az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamon a korábbival ellentétben részben szakrendszerű oktatás, részben nem szakrendszerű oktatáskeretei között kell a nevelőoktató munkát végezni. Az oktatás szervezés hazánkban általánosan elterjedt gyakorlatán változtatott a kt. előírásait módosító évi LXI. törvény. E törvény előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A 128. (19) bekezdése szerint a 2008/ /2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el. A nem szakrendszerű oktatás keretében elsődleges szerepet a kulcskompetenciák fejlesztése kapja. Egy újabb módosítással kt évi LXXI. törvény a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellett a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. 2

5 A kt (1) bekezdése alapján iskolánkban, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik - hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben szervezzük meg a nem szakrendszerű oktatást. A Nem szakrendszerű oktatás helyi tantervének jelen módosítása mindkét évfolyamra kötelező érvényű, bevezetése és alkalmazása a 2009/2010 tanévtől kezdődően mindkét évfolyamon kötelező A NAT (243/2003. Korm. rendelet) vonatkozó szabályozási elemei A helyi tantervnek (2/A. ) biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszában a bevezető és a kezdő szakaszban a tanítás-tanulás szervezése: játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását. 1.2 A nem szakrendszerű oktatás fogalma Szakrendszerű az oktatás akkor, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Nem szakrendszerű az oktatás akkor, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (kt (34.) A kt évi és évi módosításának tehát az is volt a célja, hogy az általános iskola 5-6. évfolyamain a tanítói (alsó tagozatos, nem szakrendszerű) tanulásszervezés időt és teret nyerjen. Egyúttal pedig a tanári (felső tagozatos, szakrendszerű) és a tanítói tanulásszervezés keveredhessen méghozzá iskolánként, sőt osztályonként eltérő mértékben, ahogy azt a kt. 8. (3)-ban meghatározott időkeretek is szabályozzák. 3

6 2. A pedagógusokkal szemben támasztott követelmények, a nem szakrendszerű oktatásban történő alkalmazásuk feltételei Alapkövetelmény a szakmai, gyakorlati alkalmasság a készségek, képességek fejlesztésére, és hogy az érintett korosztállyal képes legyen foglalkozni a pedagógus, továbbá a tanítói-tanári gyakorlatban bizonyított eredményesség, a felzárkóztatásban elért sikerek. A Ktv ának (8) bekezdése szerint: "Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés során elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el." Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki szeptember1-jéig, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon. [Ktv (20) bekezdés]. 3. A nem szakrendszerű oktatás időkeretének meghatározása és az időkeret felhasználásának megszervezése iskolánkban A kt. 52. alapján az 5., 6. évfolyamon a tanulók kötelező heti óraszáma: 22,5 óra, ám ebben a -ban a (7) bekezdés szerint ennek 25 % -a lehetne a nem kötelező órák száma, ami összesen: 5,625 óra. Iskolánkban az adott évfolyamok kötelező óraszáma heti 2 hittanórával mindösszesen 24,5 óra. Ennek 25% - a 6,125 óra, évi óraszáma kerekítve 226,5 óra. A rendelkezésre álló kötelező óraszámot (mindkét érintett évfolyamon 832,5 óra) körülbelül 75, ill. 25%-os ( ,5) arányban osztjuk el a szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás között. A nem szakrendszerű oktatásra fordítandó, törvényileg előírt százalékos időkereten felül a 2009/2010. tanévtől kezdődően a TÁMOP pályázat keretében az alapozó szakaszban további tartalomfejlesztéseket és újoktatás szervezési eljárások bevezetését valósítunk meg: műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatását 6. évfolyamon, tantárgytömbösített oktatás az 5. évfolyamon szociális és életviteli kulcskompetencia ( B ) moduláris program, Szülőföldem, címmel három hetet meghaladó iskolai project az 5. évfolyamon, Egészségedre! témahét a felső tagozat valamennyi évfolyamán és osztályában. Moduláris oktatás bevezetése a 8. évfolyamon kémia tantárgyból. Az innovációhoz szükséges intézményi alapdokumentumok módosítását a 2009/2010 tanév során végezzük el. 4

7 4. A nem szakrendszerű oktatásba bevont tanulók köre Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása érdekében a nem szakrendszerű oktatás keretébe bevont tantárgyak nem szakrendszerű óráin az 5. ill. 6. évfolyam valamennyi tanulója részt vesz. Iskolánkban az idegen nyelv tanítása mellett az ötödik évfolyamtól csoportbontásban oktatjuk a matematika tantárgyat, hiszen iskolánkban emeltszintű matematikatanítás folyik. Emellett csoportbontásban tanítjuk a technika tantárgyat is. Természetesen az emeltszintű csoportoknak is szükségük van a nem szakrendszerű képzésben való részvételre. 5. Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség - képesség területek a nem szakrendszerű oktatásba bevont műveltségterületetek és tantárgyaknál Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebből a problémából kiindulva az 5., 6. évfolyamokon több gondot kell fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket. Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban. 5

8 5.1 Tudás és képesség fejlesztési feladatok a nem szakrendszerű oktatásban A NAT által az alapozó szakaszra előírt tudás és képesség fejlesztési feladatokat lefedve és a helyi tantervünk által tantervileg feldolgozott tudás és képesség fejlesztési feladatokra figyelemmel, mindkét évfolyam a következő tudás és képesség területeket (továbbiakban TKT) emeltük be a nem szakrendszerű oktatás helyi tantervébe: ü Gondolkodás- és tanulásfejlesztés ü Kommunikáció (anyanyelvi és idegennyelvi) ü Mindennapi életünk Tantervünkkel szemben alapvető szakmai elvárásként fogalmazzuk meg, hogy koherensen kapcsolódjunk a Nemzeti alaptantervhez, különös hangsúly helyezve arra, hogy a nem szakrendszerű oktatás tervezésébe: ü beépítsük a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést és ennek részeként ü a kulcskompetenciákat; ü érvényesítsük a tudás és az iskolai tananyag interdiszciplináris, problémaközpontú szemléletét és szervezését; ü segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása, és végül: ü a tervezés során biztosítsuk a kereszttantervi jellegű, kiemelt fejlesztési feladatok megoldhatóságát. A fenti követelményekből kiindulva tantervünk a nem szakrendszerű oktatás tartalmait tudás- és képesség területekbe szervezi. Ezek a tudás- és képesség területek a tanulók által közvetlenül megélt valóság területeiből, dimenzióiból, a valóság meghatározott problémaköreiből kiindulva szervezik a tanulás folyamatát. Tantervünk alapkoncepciója szerint a valós világ jelenségeinek bonyolultsága felől közelíti a feldolgozandó témát és a tudományterületek csak eszközök a jelenségek megértéséhez. A nem szakrendszerűség nem jelenti a szaktudományos szakszerűség mellőzését. Sőt, az adott tanítási feladaton együtt dolgozó tanítók, tanárok közötti kommunikáció megerősíti, fejleszti a tanítók és tanárok szakmai-, pedagógiai kompetenciáját. A TKT-k a valóság problémáit és ezek felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik. Ez a megoldás nemcsak a tanulók érdeklődésének felkeltését és fenntartását segíti, hanem erőteljesen kiemeli a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát. A tanítás-tanulás témaköreinek meghatározásában, értelmezésében, feldolgozásában; a tanulásszervezés formái, módszerei és a szükséges tevékenységek kiválasztásában folyamatosan érvényesül a kompetenciák fejlesztésének követelménye. A nem szakrendszerű oktatás helyi tantervében a feldolgozásra kiválasztott tartalmakat és a tanulásszervezés eljárásait egyaránt alárendeli az adott TKT célja és/vagy feladataként megjelölt kompetenciák, köztük is kiemelten a kulcskompetenciák fejlesztésének. Tantervünk különleges jelentőséget tulajdonít az Anyanyelvi kommunikáció és a Hatékony, önálló tanulás kulcskompetenciáknak és ezért ezek fejlesztését a nem 6

9 szakrendszerű oktatás keretébe beemelt valamennyi tárgy esetében (Kommunikáció, Gondolkodás- és tanulásfejlesztés) keretében is biztosítani kívánja. Tantervünk a témakörök, témák esetében kiemeli azokat a kompetenciákat, amelyek fejlesztéséhez-fejlődéséhez az adott témakör feldolgozása segítséget jelenthet. Az informatikai műveltség alapjainak közvetítése, a digitális kompetencia fejlesztésére a nem szakrendszerű oktatás keretében is különös hangsúlyt fektetünk, hiszen alkalmazás-jelleggel valamennyi tudás- és képességterület feldolgozásakor megjelenik. A tanulók a pedagógus facillitátori, szervezői segítségével az egyes tevékenységek során sajátítják el azokat a gyakorlati tudnivalókat, amelyeket a NAT ebben a korcsoportban elvár. A változatos didaktikai módszerek az informatikai szemlélet kialakítását is segítik, és számos készség, képesség fejlesztésére lehetőséget adnak. A tanulók alkotómunkájuk során életkoruknak megfelelően megismerik és használják az információs és kommunikációs technológia (IKT) eszközeit, módszereit.. A számítógép segítségével való problémamegoldás számtalan lehetőséget teremt a tanulók csoportos foglalkoztatására, a projektmunkában való részvételre. A kommunikációs és hatékony információszerzési technikák és módszerek (elektronikus levelezés, internet, adatbázisok, interaktív média stb.) megismerése és alkalmazása, legfőképpen pedig az iskolai könyvtár, mint információs forrásközpont használata nélkülözhetetlen témakörök feldolgozásakor. Így a nem szakrendszerű foglalkozások jóval mélyebben engedik tevékenykedni (felfedezni, alkotni, kommunikálni) a tanulókat IKT-környezetben, mintha az informatikai ismeretek közvetítése csupán egyetlen, csekély óraszámú tantárgyra korlátozódna. Nagy hangsúlyt kaptak tantervünkben a Nemzeti alaptantervben szereplő kereszttantervi jellegű, kiemelt fejlesztési feladatok. Az önismeret fejlesztését szolgálja a minden TKT-ban jelen levő tanulói egyéni és csoportos önértékelés, és a tanulási folyamat tudatosítására, önreflexiójára való törekvés. A Gondolkodás- és tanulásfejlesztés TKT mellett a minden évfolyamon megjelenő témák feldolgozása a nem szakrendszerű órák keretében hozzájárul az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés feladatának megoldásához csakúgy, mint a nem szakrendszerű órákon alkalmazott kooperatív tanulásszervezési technikák. Tantervünket áthatja a Környezettudatosságra épített és természetes környezet védelmére nevelés, nem csak úgy, hogy minden TKT-ban megjelennek környezeti témakörök (természetesen eltérő mértékben), hanem oly módon is, hogy tantervünk problémacentrikus szemlélete hozzájárul a jövőorientált, a problémák megoldását kereső gondolkodásmód kialakításához, ami a környezettudatosság egyik legfontosabb jellemzője. Központi szerepet kap tantervünkben a megismerés és a tanulás tanítása. Az összes téma feldolgozása hatékony, önálló tanulást célzó modern tanulásszervezési eljárásokkal történik, oly módon, hogy a TKT 5 6. évfolyamos óratervei úgy alkalmazzák a modern tanulásszervezési eljárásokat (a játéktól a drámapedagógián át a projektmódszerig), hogy minden feladat végén a feladatvégzéssel (nehézségeivel, érdekességével, megoldási módjaival stb.) foglalkozó beszélgetésben a tanulók önreflektív módon saját tanulásukkal is foglalkoznak, azt is tudatosítják. 7

10 6. Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó oktatás és tanulásszervezési formák 6.1 A tanulói képességfejlesztés módszerei Differenciált tanulásszervezés Differenciáláson, ü a tanulók egyéni sajátosságát figyelembe vevő fejlesztést és/vagy a tanulók egyéni sajátosságához igazított tanulási környezetet értjük. ü a tanulók személyi jellemzői különbözők, ebből adódóan más a személyiségük és a kognitív képük is. ü Hazánkban a differenciálás eddig a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra összpontosult. ü A differenciálás azonban nem fogható fel rétegfejlesztésnek. Az, hogy az osztály tanulóit jó, közepes és gyenge képességű csoportokra osztjuk, a tanulók pillanatnyi tudását tükrözi. Ezek a csoportok nem képességeket fednek le. A differenciálás feltétele a pedagógus szakmai módszertani kultúrájában gyökerezik. ü Mennyire tudja a feladatokat a tartalomhoz igazítani, ü a tartalom lefedi-e a tanulók képességét, ü figyelembe veszi-e az optimális fejlesztésnél, hogy a feladatok nehézségi foka igazodjon a tanuló képességeihez, ü tudja-e a pedagógus az időfaktort rugalmasan kezelni a tanulási folyamatban. Amikor a gyerekek élvezik a tevékenységüket, a feladat és a rendelkezésükre álló készségek egyensúlyban vannak. (flow élmény, Csíkszentmihályi Mihály) annyira belefeledkeznek a munkába, hogy a külvilág átmenetileg megszűnik számukra De ha a kihívás túl nagy, akkor kételkedni kezdenek önmagukban, idegesíti őket, hogy nem tudják megoldani a feladatot, türelmetlenek lesznek. Ha viszont nem tudják kellően kamatoztatni képességeiket, készségeiket, unatkozni kezdenek A párban történő tanulás ü Lényege a közös gondolatcsere. ü Hasonló szinten lévő gyerekek kerülnek munkakapcsolatba. ü A gyerekek közösen, egyenrangúan, a kölcsönösség jegyében dolgoznak a feladaton. A jó együttműködés aktivitásukat növelő tényező. 8

11 Tanulópár Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda ü Ekkor a tudásban magasabb szinten álló tanuló segíti a kevésbé jót. ü Mind a két fél részére hasznos. A jó tanuló megtapasztalhatja, mivel küszködik egy kevésbé jól tanuló társa. ü Gyakorlóórán is alkalmazható, mint segítő akció A részben egyénre szabott tanulás ü több tanuló kap azonos feladatot a tanulás folyamán, az elsajátítás menetében kialakul a tanuló egyéni tanulási módszere. ü A gyermek pozitív beállítódása növeli a teljesítményét, önértékelése fejlődik. ü Ha problémája van, nem nélkülözhető a tanári segítés, ami teljesen egyénre szabott, mivel a tanulás tanulásának folyamatáról van szó. ü A módszer alkalmazása során ismerni kell a tanuló előzetes tudását, valamint meg kell győződni arról, hogy képes-e önállóan dolgozni A csoportmódszer ü a pedagógus közvetett módon irányítja a folyamatot. ü nem minden téma alkalmas gondolatcserére, és nem minden gyermek alkalmas csoportmunkára. ü A szervezés célja a tudás gyarapítása: a több ész, többet tud elv érvényesülése. ü A tanuláskor domináns szerep jut az információ feldolgozásában a tevékenykedtetésnek, a viselkedési formák gyakorlati alkalmazásának. ü A csoportmódszer nagyon alkalmas az empatikus készségek, a szociális kompetenciák, a toleranciakészség fejlesztésére is. ü A tanulási folyamatban a tanulók belső szorongása csökken, tanulási kedvük növekedik a közös tapasztalatszerzés során. ü a tanulók kiegészítik tudásukat, a tanár, mint facilitátor van jelen. ü Előfeltétel: A tanulóknak legyen tapasztalatuk az együttműködésről. ü Tudjanak kis csoportban önállóan dolgozni, ötleteket megfogalmazni, képesnek kell lenniük a tervezésre, a feladatok elosztására, az összegyűjtött információ közös elemzésére, eredményeik ismertetésére. 9

12 6.1.5 A kooperatív tanulás Azoknak a tanítási-tanulási módszereknek az összefoglaló megnevezése, amelyeknél ü a tanulók általában 4-6 fős kiscsoportban dolgoznak, ü a pedagógus valamilyen módon a csoport teljesítményét jutalmazza. Ilyen például, amikor egy 20 fős osztályt öt csoportban dolgoztatunk, a kiadott feladatot közösen kell elvégezniük, végül pedig összteljesítményük alapján értékeljük, jutalmazzuk azt. A kooperatív tanulás elvi szociálpszichológiai alapjai az as évekre tehetők. Az elmélet tézise: az egyének együtt dolgoznak valamilyen közös cél érdekében, amelynek során egymásra vannak utalva, a kölcsönös függőség motiváló hatást gyakorol rájuk. Egymást segítik, bátorítják, jó viszonyt alakítanak ki egymással a csoportcél eléréséért. A kooperatív tanulás olyan tanulásszervezési mód, amelyben az ismeretek átadása, a kognitív képességek, a szociális motívumok és képességek, valamint a tanulási motívumok fejlesztése egyidejű és egyenrangú cél. A kooperatív tanulás során a pedagógus által kezdeményezett és fenntartott tevékenységek úgy épülnek fel, hogy a gyerekek egymás nélkül nem boldogulnak, a rendszer szükségszerű és nélkülözhetetlen eleme az építő egymásrautaltság. A kooperatív tanulás a hagyományostól eltérő pedagógiai tervezést és pedagógusszerepet kíván meg. A kooperatív tanulás alaptétele, hogy társas környezetben zajlik a tanulás. A kooperatív tanulásban rejlő óriási lehetőség, hogy egyidejűleg valósítja meg a szociális és a kognitív kompetencia fejlesztését. Mindezt a tanulók számára élvezetes és életszerű módon teszi. Úgy működteti a készségeket és motívumokat, ahogyan a való életben is használjuk azokat. Az osztályközösségekben érvényesülő hierarchia leegyszerűsített modelljében három csoportot különböztethetünk meg: a vezetőket, akik döntenek és megszabják a csoportnormákat, a követők hadát és a kívülállókat. Egyes vezetők az órákon nagyon is feltűnésmentesen viselkednek, pozíciójuk nyíltan szinte kizárólag az osztálytermen kívül mutatkozik meg, ám az órák idején is erősen hat a felszín alatt (Dambach, 2001). A kooperatív tanulás során eltérő hierarchia szerint képződnek a csoportok, az így létrejött csoportokban kell együttműködniük a tanulóknak. Ha matematikatanulásról van szó, a cél érdekében a gyerekek szívesebben szerveződnek a jobb matekosok köré. Ennek segítő befolyásolásával beavatkozhatunk az osztályban kialakult csoportszerkezetbe, a tanulók szociometriai helyzetébe, a csoportdinamikába. A kooperatív tanulás jelentős mértékben segítheti a másság elfogadását. A más (kövér, szemüveges, gyengébb képességű, más etnikumú stb.) gyerekek sok esetben zárkózottabbak, társaik előítéletesebbek velük szemben. Ezek az előítéletek gyakran a társas kapcsolatok hiányából eredeztethetőek. A közösen végzett feladatok jelentős mértékben elősegíthetik ezek között a gyerek között a kommunikációt, együttműködést, az előítéletek leküzdését (Bordács és Lázár, 2002). 10

13 7. Az alkalmazható taneszközök kiválasztása A taneszköz és a segédletek kiválasztása a pedagógus kompetenciája és felelőssége, de helyi tantervünk valamennyi tantárgy esetén tartalmazza kiválasztásuk szempontjait. Ezen irányelvek a nem szakrendszerű oktatás esetén is követendők. Előnyben kell részesíteni azt a taneszközt, amely: ü iskolánkban már alkalmazott, komplex eszközrendszerhez tartozik, ü többször használható, költségkímélő, ü IKT felhasználásra alkalmas. A taneszközök kiválasztása az éves tankönyvrendelés elkészítésekor történik. A szükséges taneszközök listáját a rendeléshez a munkaközösségek készítik el egyeztetést követően. 8. Értékelés 8.1 Az értékelés fogalma, célja és szempontjai A tudás és képességterületek értékelése a tanulói kompetenciák fejlődének nyomon követését és visszajelzését jelenti. Ezen belül fontos a kulcsfogalmak adott szinten való értelmezése és a tudásrendszer építéséhez feltétlenül szükséges összefüggések ismerete. A tanulási folyamatban végzett értékelés célja nem a lexikális ismeretanyag elsajátításának ellenőrzése, hanem az egyes kompetenciaterületek terén jelentkező fejlődés segítése. Az értékelés folyamatosan tájékoztatja a tanulókat a készségeik és képességeik fejlődéséről is, személyre szabottan bemutatva a továbblépés lehetőségét. Az értékelés kiemelt szempontja a tanuló személyiségében bekövetkező változások figyelemmel kísérése. Ez magában foglalja a tanulónak az adott témához való viszonyulását, a személyiségét jellemző érték- és attitűdváltozást. Az értékelés során viszonyítunk az adott tudás és képességterületben megfogalmazott célokhoz, figyelembe vesszük a tanulási folyamatot, tanulásszervezési kereteket, és a tanuló személyiségében bekövetkezett változást. A tudás és képességterületek tanulási folyamata nem uniformizált, lineárisan építkező tananyag elsajátítás, hanem személyes tudásépítés, ezért az értékelésben nélkülözhetetlen a diagnosztikus helyzetelemzés. Fontos, hogy csak olyan követelményt támasszunk a tanulókkal szemben, amely fejlettségi szintjükkel, meglévő tudásukkal összhangban van, és amelyben a fokozatosság elve, az ösztönző nevelő hatás érvényesül. Fontos, hogy az értékelés, kedvező pedagógiai feltételek között, a tanulókkal közösen történjen, kiegyensúlyozott tanítási - tanulási folyamat részeként. Tegyük világossá tanulóink előtt, hogy milyen elvárásaink vannak munkájukkal kapcsolatban. Az értékelés során fel kell keltenünk az érdeklődést, segítenünk kell a tanulót önmaga megismerésében, a tudás megszerzésének értelmezésében, az információk kritikus kezelésében. A nem szakrendszerű oktatás keretébe bevont valamennyi tárgy esetében az egyes témakörök, projectek zárását szóbeli értékeléssel, önértékeléssel, közös értékeléssel kell zárni, melyek után a pedagógusok szóbeli fejlesztő értékelést adnak a tanulónak, a tanár-szülő kapcsolattartási fórumokon pedig a tanulók szüleinek. 11

14 8.2 Szempontsor a tanulók szóbeli nevelői és önértékelésének elkészítéséhez Az értékeléseket a következő szempontsor felhasználásával végezhetik el a bevont nevelők: 1. Hallott és olvasott szöveg értése A tanuló a hallott és olvasott szövegekből a lényeges közléselemeket pontosan érti, az összefüggéseket felismeri. A tanuló a hallott és olvasott szövegekből a lényeges közléselemeket rávezető kérdések segítségével érti, az összefüggések felismeréséhez segítségre szorul. 2. Szövegalkotás A tanuló közlésében szabatosan fogalmaz, a tanulás folyamán megismert fogalmakat mondatokba építve pontosan használja. Képes az árnyalt kifejezésekre, szóhasználata választékos. A tanuló szövegalkotásában pontatlanul használja a megismert fogalmakat, a fogalmak kifejtésében bizonytalan. 3. Információkeresés, gyűjtés, feldolgozás A tanuló érdeklődéssel kutatja az újabb és újabb információkat, a kereséshez igénybe veszi az internetet. Az ismeretek gyűjtéséhez minden lehetséges információhordozót igénybe vesz. Az ismereteket képes rendszerbe szervezni. A tanuló érdeklődéssel fordul az új ismeretek felé, az információk gyűjtéséhez és rendszerbe szervezéséhez segítséget igényel. 4. Érvelés, vitakészség A tanuló képes saját gondolatait, érzéseit tárgyilagosan megfogalmazni, érvekkel alátámasztva közölni környezetével. Érvelésében a logikai összefüggések kifejtésére törekszik. A tanuló gondolatainak megfogalmazása során többnyire saját érzéseire hagyatkozik, a vita során nehezen találja meg azokat az érveket, melyek a tárgyilagos véleményformáláshoz szükségesek. 5. Kritikai gondolkodás A tanuló képes kritikán alapuló helyes döntések, állítások meghozatalára, céltudatos ítéletalkotásra, melyben megjelenik a bizonyítékokra, fogalmakra való hivatkozás. Ismereteit képes önállóan elemezni, rendszerezni, és értékelni. A tanuló segítséget igényel a helyes döntések, állítások meghozatalához, rávezető kérdésekkel tud ítéletet alkotni. Ismeretei elemezését, rendszerezését, értékelését segítséggel tudja megoldani. 6. Kommunikáció, önkifejezés A tanuló képes saját gondolatait, érzéseit, véleményét, jogait megfogalmazni, választékos szóhasználattal környezete tudomására hozni. A tanuló saját gondolatait, érzéseit, véleményét, jogait nehezen tudja megfogalmazni, környezetével való ismertetésükhöz bátorításra szorul. 12

15 7. Tanulás A tanuló érdeklődéssel, aktívan vesz részt azokban a tanulási folyamatokban, melyek gondolkodásra késztetik, saját ötletei, gondolatai vannak, elmélyülten kutat egy adott témában. Az ismeretek megszerzésében önálló. Képes saját tanulásával kapcsolatos ítéleteket alkotni. A tanulási helyzetekben kevéssé motivált, nehezen vonható be ezekbe a folyamatokba. A tanuláshoz, az ismeretek megszerzéséhez, azok feldolgozásához folyamatos segítségre van szüksége. 8. Elemzési képesség A különböző helyzeteket, jelenségeket, ismereteket a tanuló képes elemezni, az azonosságokat és különbségeket felismerni, ezeket csoportosítani és új összefüggések szerint rendezni. A különböző helyzeteket, jelenségeket, ismereteket a tanuló segítséggel tudja elemezni, az azonosságokat és különbségeket nehezen azonosítja. 9. Önértékelés, felelősségvállalás, felelős részvétel A tanuló saját szerepét, munkáját képes tárgyilagosan értékelni, tévedéseit elismeri, döntéseit vállalja. A tanuló saját szerepének értékelésekor szeret a környezetére hivatkozni, tévedéseit, saját felelősségét nem vagy csak segítséggel, rávezetés útján ismeri fel. 10. Jövőkép, elhatározottság, céltudatosság A tevékenykedtető feladatok megoldásakor a tanuló határozott elképzeléssel lát a feladathoz, az egyes lépéseket megtervezi, az elérendő célt megfogalmazza. A feladatokban, tevékenységekben a tanuló ötletszerűen vesz részt. 11. Másokkal való együttműködés, részvétel csoportban A tanuló a tevékenységekben aktívan és felelős módon vesz részt, figyel társaira, véleményüket megkérdezi, meghallgatja, ötleteivel segíti a csoportok munkáját. A tanuló a csoportos tevékenységekbe nehezen vonható be, véleményét nem, vagy csak kérdezés után mondja el. 12. Demokratikus magatartás A tanuló mérlegeli társai véleményét, döntéseit, saját jogainak kulturált formában szerez érvényt. A szabályok ismeretében él jogaival, a korlátokat tiszteletben tartja. A közösségi együttélési szabályokat önmagára nézve betartja. A tanuló kevésbé figyel társai véleményére. Cselekedeteiben nem mindig van tekintettel környezetésre, a közösségi együttélési szabályok betartása nehézséget jelent számára. 13. Informatikai ismeretszerzés képessége A tanuló magabiztosan, céltudatosan használja az informatikai eszközöket az ismeretszerzés folyamatában, ismeri és használja a keresőprogramokat, érti az ismeretek megszerzésének logikai összefüggéseit. A tanuló bizonytalan a digitális információk kezelésében, az informatikai eszközöket az ismeretszerzés folyamatában csak felhívásra, rávezetés útján használja. 13

16 8.3 Értékelés módja tanév során Iskolánkban a nem szakrendszerű oktatás értékelése érdemjegyekkel történik az adott tantárgyakon belül. A nem szakrendszerű órákon adott jegyben a kulcskompetenciák (együttműködés, tanulás tanulása, életvitel, anyanyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos, digitális és szociális kompetencia) fejlődése jelenik meg. 8.4 Értékelés félévkor és évvégén Mivel a nem szakrendszerű oktatásba bevont tantárgyak esetén a nem szakrendszerű órákon szerzett érdemjegyek az adott tantárgy szakrendszerű óráin szerzett érdemjegyei mellé kerülnek beírásra, ezen jegyek összességében határozzák meg a tanuló adott tantárgyból szerzett félévi és év végi jegyét. Ebben az érdemjegyben tehát a nem szakrendszerűség és szakrendszerűség egyaránt megjelenik. 9. Dokumentálás 9.1 A nem szakrendszerű oktatás által érintett tantárgyak helyi tanterve Mivel intézményünk a hagyományos tantárgyak szerint alakította ki helyi tantervét, jelen módosítás során a fenntartó által 2007-ben jóváhagyott, a NAT előírásainak megfelelően a kulcskompetenciák fejlesztésével kiegészített tantervünket bővítettük, ill. egészítettük ki oly módon, hogy a bevont tárgyak érintett témaköreinek esetén, táblázatos bontásban jelöltük, hogy az adott témakörön belül hány órát fordítunk a kiemelt fejlesztési célok megvalósítására, a tudás és képességfejlesztési feladatok elvégzésére. A tudástartalmak és tanulói tevékenységek részben halványszürke kitöltő színt és/vagy a nem szakrendszerű foglalkozások/órák kifejezés jelölést alkalmaztuk. Minden egyéb tekintetben tantervünk változatlan maradt. 9.2 Éves munkaterv A nevelőtestület által jóváhagyott éves munkatervben (a tanév rendjéről szóló, ill. naptári részben) intézményünk rögzíti azokat a tanórán kívüli programokat is, amelyek kapcsolódnak a nem szakrendszerű oktatáshoz (pl. témahét, projektek, lelki napok, multikulturális programok, tematikus táborok, erdei iskola stb.). 9.3 Tantárgyfelosztás, összesített órarend Mivel a nem szakrendszerű órákon változatos tanulásszervezési formákat alkalmazunk a tudás és képességfejlesztésre, előnyben részesítve a pl.: project módszert, összesített órarendünkben nem tüntetjük fel a nem szakrendszerű órák állandó helyét. Így biztosítjuk nevelőink számára, hogy az adott osztály/csoport igényeihez igazodva nem szakrendszerű foglakozásait/óráit tantárgyán belül moduláris egységekben, több órát felölelő projectekben is megtervezhesse. 14

17 9.4 Tanmenetek, egyéni fejlesztési tervek A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő pedagógusok az éves tanmeneteikben a tantervünk által meghatározott munkaformákat az adott tanulócsoportra megtervezik, témakörökhöz, fejlesztési feladatokhoz rendelik. Mivel azonban a nem szakrendszerű órák/foglalkozások megszervezése a bevont tárgyak keretein belül történik, és ugyanazon a nevelők látják el a szakrendszerű és nem szakrendszerű órákat, nem szükséges két külön tanmenetet készíteni. Elegendő, ha a nevelők által készített tanmenetekben, egyéni fejlesztési tervekben külön óraszámozással és a NSZ betűkkel jelölik ezeket a foglalkozásokat. 9.5 Haladási naplók A haladási naplóban minden nem szakrendszerű oktatásba bevont nevelő köteles a nem szakrendszerű órákat a következő módon, szakóráitól elkülönítve jelölni: ü az általa tartott nem szakrendszerű óra óraszáma, (a szaktárgy óráktól független külön számozással) ü a tantárgymegnevezése után beírt NSZ rövidítéssel, ü tartalom megnevezés (tanmenet szerint) ü aláírás A nem szakrendszerű oktatás törvény által meghatározott éves óraszámát a tantárgycsoportok óraszámainak év végi összege eredményezi majd. 9.6 Törzslapok, ellenőrzők, bizonyítványok A diákok nem szakrendszerű osztályzatai a bevont tantárgyak értékelésében jelenik meg. Mivel a nem szakrendszerű oktatás alkalmazása minden diákra nézve kötelező, ezért külön sorban nem jelenítjük meg. 10. A Nem szakrendszerű oktatás helyi tantervének dokumentált táblázata Lásd 1-es számú melléklet. 11. A nem szakrendszerű oktatás és tartalmi fejlesztés keretébe vont tantárgyak időkeretei az 5. és 6. évfolyamon Lásd 2-es számú melléklet. 15

18

19 1

20 2

21 3

22 4

23 5

24 6

25 7

26

27

28 1

29 2

30 3

31 4

32 5

33 6

34

A nem szakrendszerű oktatás gyakorlati kérdései. Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény Kalocsa

A nem szakrendszerű oktatás gyakorlati kérdései. Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény Kalocsa A nem szakrendszerű oktatás gyakorlati kérdései Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény Kalocsa Az iskolai tanulás tervezésének meghatározói Alapkészségek, képességek Pszichológiai determináció Műveltség Kulturális

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-1498/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa

Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-1498/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-1498/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Tárgy: A nem szakrendszerű oktatás általános iskolák 5. évfolyamán történő bevezetésének tapasztalatai,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Helyi tanterv

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Helyi tanterv PEDAGÓGIAI PROGRAM Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Konstantin Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szolnok II. kötet Helyi tanterv 1 Hetedik kiadás KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KONSTANTIN

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

1. Pedagógiai módszertani felkészültség

1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1. Pedagógus önértékelés Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010.

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010. A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010. 1 A Barcsay Jenő Általános Iskola Pedagógiai Programjának módosítása 2010. május

Részletesebben

BECS - tag, intézményvezető(vagy kijelölt kolléga) óravázlat tematikus terv/tanmenet= tervezett anyag végleges jegyzőkönyv interjúk dokumnetációja

BECS - tag, intézményvezető(vagy kijelölt kolléga) óravázlat tematikus terv/tanmenet= tervezett anyag végleges jegyzőkönyv interjúk dokumnetációja 1 2 3 idő feladat ki végzi dokumentum oktatas.hu intézményvezető tanfelügyeleti eljárás előtt rendszer megnyitása a feladathoz vagy delegált BECStag e-mial levél az érintett kollégának tényéről - irattár

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV MÁSODIK IDEGEN NYELV Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja a Közös európai referenciakerettel (KER) összhangban a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.

Részletesebben

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola

Részletesebben

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA

DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A DIÓSZEGI SÁMUEL BAPTISTA SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJESZTŐ PROGRAMJA A Pedagógiai Program 2. számú melléklete 2015. A Sajátos Nevelési Igényű tanulókkal összefüggő

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HERÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010 Mottó: "A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata

Részletesebben

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató Pedagógiai program Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk jóváhagyta: Danka Adél igazgató Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,

Részletesebben

Pedagógiai program. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16. A nevelőtestület elfogadta: 1998.

Pedagógiai program. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16. A nevelőtestület elfogadta: 1998. Pedagógiai program A nevelőtestület elfogadta: 1998. február 10-én Módosította: 2001. április 27-én, 2001. november 26-án, 2004. május 28-án és 2005. augusztus 30-án 2007. február 2-án 2007. november 30-án.

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja OM: 034866 mindenkit mindenre meg lehet tanítani, csak idő, módszer és mester kérdése. /Comenius/ 1 Tartalomjegyzék I. Preambulum 4 II. 1. Az intézmény alapadatai

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit

Részletesebben

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2014/15 Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Szeghalom 2014/15 INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz,

Részletesebben

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 TARTALOM ISKOLÁNKRÓL... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSERTÁN SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013. 1 Preambulum A Csertán Sándor Általános Iskola személyiségközpontú és gyermekközpontú intézménynek vallja magát, nagy súlyt helyez a gyermekek

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

2006. évi... törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról*

2006. évi... törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról* 2006. évi... törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról* 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8. -a (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe

Részletesebben

2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged

2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged 2013. Helyi tanterv Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye Szeged AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A képzés teljes szerkezete... 1 2. Óvodai nevelés...

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924 MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Az iskolai munkatervet 2012. augusztus

Részletesebben

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák

A kompetenciákhoz tartozó indikátorok értelmezése példákkal az adott terület, tantárgy vonatkozásában. Szakterületi/szakspecifikus példák 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: -Ismeri a történelem tantárgy, valamint az ember és társadalom műveltségterület tanításának céljait, feladatait,

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11.

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11. Biológia A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, az

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM I. AZ ISKOLA TÖMÖR BEMUTATÁSA I./1. Hivatalos adatok Az intézmény elnevezése: Batsányi János Gimnázium és Kollégium székhelye: Tapolca, Liszt F.

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Nevelési program helyi tanterv. Átdolgozott változat 2014.09.15. PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program helyi tanterv Átdolgozott változat 2014.09.15. Készült és átdolgozásra került a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,

Részletesebben

Szélrózsa 2. intézményi innováció, TÁMOP 3.1.4

Szélrózsa 2. intézményi innováció, TÁMOP 3.1.4 Tartalomjegyzék Preambulum... 2 Előszó... 4 A nem szakrendszerű órák és a TÁMOP 3.1.4 pályázat kapcsolata... 5 Jogszabályi háttér... 5 A nem szakrendszerű oktatás szabályozása a KTKT Egységes Iskola és

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. november 09. Tartalomjegyzék Küldetésnyilatkozat 3 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja "Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT AZ INTÉZMÉNYI ELVÁRÁS-RENDSZER ALAPJÁN 2015. Jogszabályok: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény

Részletesebben

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015.

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015. tanterv A helyi tanterv biztosítja, hogy alsó tagozaton a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre,

Részletesebben

INFORMATIKA 5-8. évfolyam

INFORMATIKA 5-8. évfolyam INFORMATIKA 5-8. évfolyam A helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet: 2. melléklet 2.3.2 Informatika 5-8. alapján készítettük. A tantárgy nevelési és fejlesztési nak megvalósításához a szabadon

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P R O G R A M

CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P R O G R A M CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 1 1. Bevezető A Corvina Általános Iskola az alábbi intézményegységekből épül fel: Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája

Részletesebben

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve 2010. Tartalom 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint ezek óraszámai... 3 1.1 1-4.

Részletesebben

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék HELYZETELEMZÉS... 5 BEVEZETÉS... 7 NEVELÉSI PROGRAM... 9 Szervezeti tagozódás... 19 Tárgyi, személyi feltételek... 20 Ellenőrzés, értékelés...

Részletesebben

Intézményi Önértékelés

Intézményi Önértékelés Intézményi Önértékelés Pedagógus, vezető, Intézmény elvárások Belső Ellenőrzési Csoport 2015. szeptember 30. Készítette: BECS és Erdei Gyula igazgató Kompetencia A pedagógusra vonatkozó intézményi elvárásrendszer

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

Bem József Általános Iskola

Bem József Általános Iskola 1 Bem József Általános Iskola Pedagógiai program A Bem József Általános Iskola a(z) 1993. évi LXXIX. Törvény 47.p, 48.p 1996. évi LXII. Törvény 2011. évi Köznevelésről szóló törvény 4.p, 5., 26.p, 27.,

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER Itsz.:III-476/2015 INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER A Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Pedagógus Elvárás Rendszere Felsőpakony, 2015. október Készítette: Önértékelési Csoport 1. Pedagógiai módszertani

Részletesebben

PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSI SZINTJEI, PEDAGÓGIAI SZTENDERDEK

PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSI SZINTJEI, PEDAGÓGIAI SZTENDERDEK PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSI SZINTJEI, PEDAGÓGIAI SZTENDERDEK A pedagógus az általa tanított műveltségi területek, tantárgyak alapvető fogalmainak, ezek fejlődésének, összefüggéseinek, megismerési,

Részletesebben

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakközépiskolás tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata

Részletesebben

Összefoglaló jelentés. Szikszai György Református Általános Iskola. működésének. szakértői ellenőrzéséről

Összefoglaló jelentés. Szikszai György Református Általános Iskola. működésének. szakértői ellenőrzéséről Összefoglaló jelentés a Szikszai György Református Általános Iskola 6900 Makó, Szikszai utca 4. működésének szakértői ellenőrzéséről Készítette: Szegedi György közoktatási szakértő SZ024539 2012. november

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja

A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja Ikt. sz.:19/2009 A Szinyei Merse Pál Gimnázium Pedagógiai Programja 2009. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés: a dokumentum forrásai és hatálya 5. o. I. Az iskola pedagógusainak küldetésnyilatkozata 5. o. 1. Hagyományaink

Részletesebben

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97 Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája Pedagógiai program 2015. Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy

Részletesebben

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 2 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag. Tartalomjegyzék

A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag. Tartalomjegyzék Készült a Tartalomfejlesztési és. a Híd csoport anyagai alapján. A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag Tartalomjegyzék 1. A program szükségessége és jogi háttere 2. Célcsoportok 2. 1.

Részletesebben

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20.

Pedagógiai program. Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. 2013 Pedagógiai program Rumi Rajki István Általános Iskola 9766 Rum Béke utca 20. Tartalom 1. A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 4 1.1. Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Alternatív kerettantervek szerint működő iskolák Alternatív

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Negyedik, javított kiadás Oktatási Hivatal Kiegészítés

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. 2013 Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. TARTALOM I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 3 A.) NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ

Részletesebben

4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv

4. évfolyam, 8. évfolyam, 12. évfolyam, minimumszint. minimumszint. minimumszint. KER-szintben nem megadható. Első idegen nyelv. Második idegen nyelv IDEGEN NYELV Német Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A

Részletesebben

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola 3170 Szécsény, Rákóczi út 90. Tel/Fax: 06-32-372-490 Web: www.rfszkki.sulinet.hu E-mail: rfszkki@gimn-szecseny.sulinet.hu

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Új köznevelés új tartalom Szaktanácsadás pedagógustovábbképzések.

Új köznevelés új tartalom Szaktanácsadás pedagógustovábbképzések. Új köznevelés új tartalom Szaktanácsadás pedagógustovábbképzések. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Budapest 2012. augusztus 30. A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet

Részletesebben

INFORMATIKA Emelt szint 11-12.

INFORMATIKA Emelt szint 11-12. INFORMATIKA Emelt szint 11-12. Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök

Részletesebben

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XX. Kerületi Tankerület Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai program Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam I. BEVEZETÉS A tananyag tartalma olyan tudományosan megalapozott, korszerű, alapvető kémiai ismereteket foglal magában, amelyek segítségével a tanulók egyrészt megértik

Részletesebben

Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály

Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály Matematika 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi

Részletesebben

A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA Mezőkövesd, Gróf Zichy János út 18. Tel/Fax: 49/505-280, e-mail: szechenyi@mezokovesd.t-online.hu Honlap: www.szechenyi-mk.sulinet.hu OM: 201 750

Részletesebben

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKATERV

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKATERV ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKATERV 2012/2013 TARTALOM I. A TANÉVI FELADATOKAT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK II. A 2012/2013-OS TANÉV FELADATTERVE III. RENDEZVÉNYTERV IV. KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK 1. ÓRAKERETSZÁMÍTÁS

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Olaszi Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Olaszi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014 Olaszi Általános Iskola TARTALOMJEGYZÉK PEDAGÓGIAI PROGRAM... 1 NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA... 7 1.1 intézményi szakmai alapdokumentuma... 7 1.2 Iskolai alapítvány...

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai program 2013 PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Ezek a csillogó szemű gyerekek nem maguk váltották a belépőjegyet arra az útra, amit úgy hívunk: élet Ha szemükbe nézünk, ugyanazt

Részletesebben