Szélrózsa 2. intézményi innováció, TÁMOP 3.1.4

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szélrózsa 2. intézményi innováció, TÁMOP 3.1.4"

Átírás

1

2

3 Tartalomjegyzék Preambulum... 2 Előszó... 4 A nem szakrendszerű órák és a TÁMOP pályázat kapcsolata... 5 Jogszabályi háttér... 5 A nem szakrendszerű oktatás szabályozása a KTKT Egységes Iskola és Szakiskola intézményben... 8 A témanapok és a tananyag kiválasztása, kapcsolata... 9 Milyen tantárgyi elemek kerültek végül a nem szakrendszerű oktatásba? Munkacsoport megalakítása, szervezeti formák, heti értekezlet rendszere... 5 A nem szakrendszerű oktatás minőségbiztosítása - értékelő lapok rendszere... 7 Heti tanulói értékelő lap képességfejlesztés - 6. osztály - Mérleg... 8 A tanulói értékelésről - digitális napló rendje Az oktatás során alkalmazott dokumentumok (tanulói mappa, felszerelések) Szélrózsa 6. témalista Diákakadémia témanap foglalkozástervei A sokarcú jövő 1.- Én és a családom (30 év múlva) témanap foglalkozásterveihiba! A könyvjelző nem lét Takarékossági világnap a pénz világa témanap foglalkozásterveihiba! A könyvjelző nem létezik. Találmányok témanap foglalkozástervei... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Lakberendezés témanap foglalkozástervei... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Energiatakarékossági témanap foglalkozástervei... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Téli hagyományok témanap foglalkozástervei... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Zárszó... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. oldal

4 A tanulásnál jobb a gyakorlat. (japán közmondás) Preambulum Innováció, megújulás, jobbítás, haladás - a címbeli témára gondolva ma már ezek a fogalmak jutnak eszünkbe. Nem volt mindig így. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése, mintegy két évvel ezelőtt - rövid és homályos törvényi megfogalmazásaival - megrémített bennünket. A szakrendszerű oktatás elleni merényletnek, kalandor, megalapozatlan oktatási kísérletnek éreztük. A tüzetesebb jogszabály-elemzés sem adott konkrét útmutatást, szabad tartalmi és szervezeti formákat sorolt fel és javasolt, világosnak csupán az tűnt számunkra, hogy mindennek célja a sikeres tanuláshoz szükséges készségek, képességek megerősítése valamiféle gyakorlás, ismétlés által. A közoktatásban elterjedt általános gyakorlat szerint - a 2009 nyarán közzétett, oktatási hivatal által végzett felmérés megállapításai alapján - a nem szakrendszerű oktatás a szakrendszerű órák témájához és tananyagához kapcsolódva - mintegy gyakorló óraként, ha tetszik korrepetálásként -, az órarendben tetszőlegesen szórt és elosztott idősávokban valósul meg a nem szakrendszerű oktatás az általános iskolák 83%-ában. Jellemzően ezeknél az intézményeknél frontális munkamódszerrel, esetenként nívócsoportos differenciálással szervezik meg e foglalkozásokat. 2. oldal

5 Mi úgy gondoltuk, hogy egy-egy téma köré szervezett nem szakrendszerű témanap - a népszerű projekt kifejezés helyett inkább ezt a megnevezést részesítjük előnyben - átgondolt, gyakorlatközpontú feladatokra épülő fejlesztés, nevelői együttműködésen alapuló közös munka, érdekes feladatok és modern tanulásszervezési eljárások meghonosítása jelenthetnek megújulást, tanulói és tanári sikerélményt. A kísérlet mára nevet kapott: innováció, megújulás, jobbítás, haladás. Erről az útról szól dolgozatunk, amely a Szélrózsa nevet viseli, utalva a témák sokoldalú megközelítésre és a felnőttek világában tájékozódásra alkalmas képességek kifejlesztésének nem titkolt szándékára. 3. oldal

6 Előszó "Projektmódszerrel dolgoznak: egy-egy témában hatféle tantárgyi megközelítéssel folyik a tudás- képesség- és kompetenciafejlesztés. Az iskola gyakorlata figyelemre méltó: valamennyi nem szakrendszerű órát a pénteki napokon tartják, így célszerűbb az ebben dolgozó tanári "team" együttműködése." (Kiemelés az oktatási Hivatal májusi jelentéséből.) A fenti idézet nem rólunk szól, de magunkra ismerünk. A fentebb hivatkozott anyag a nem szakrendszerű oktatás kötelező megszervezésekor, bevezetésekor még nem állt rendelkezésünkre. Sokkal könnyebb lett volna a dolgunk, ugyanakkor hálásak is lehetünk, mert szakmai sikerélményhez juttatott bennünket az eddigiekben vázolt "előkészítetlenség." Ehhez persze megfelelő elhatározással és szellemi tartalékokkal, szakmai megalapozottsággal rendelkező csapat, újítani kész és elhatározásban támogató tantestület kellett. Úgy gondoltuk, hogy érdemes megpróbálni a témanapos szervezést, mert a modern csoportszervezési eljárások alkalmazása nem volt előzmény nélküli az iskolában. A megújulás sokkal előbb indult, a HEFOP pályázattal, amelyben a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjára készült fel az intézmény és a tantestület egésze. A kooperatív tanulási technikák alkalmazása a 2007/2008. tanév során további lökést kapott, amikor az egységes iskola megalakulásával lehetőség nyílott egyik tagiskolánkban - keceli KTKT Általános Iskola és Középiskola, Arany János Általános Iskolájában - az akkori HEFOP pályázat követelményei szerint - nyilvánosság biztosítása címén - nyílt napokat, ill. tanórákat látogatni, tapasztalatot szerezni. A 2008/2009-es tanévben bekapcsolódott iskolánk is a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkat célzó felzárkóztató programba, s az egyéni fejlesztéseknél láttuk nagy hasznát. Az igazgató úr félévente meghatározott számú - tantárgytól és oktatott osztályok számától függő - kooperatív módszereken alapuló tanóra beiktatását kérte minden nevelőtől, s ezeket az órákat nagy százalékban látogatta is, s az óraelemzés nagyon sok tanulsággal járt mindannyiunk számára. Segítséget, biztonságot és alapot jelentett ahhoz, hogy belevághassunk a pedagógiai kísérletbe, amelyek folyamatát és eredményét ebben a munkában vázoljuk fel. A TÁMOP pályázat kidolgozási fázisában felmerült az intézményi innováció kérdése, s ekkor rögtön - az akkoriban éppen csak beindított - Szélrózsa jutott eszünkbe, mint "elsőszülöttünk", s a sort azóta a hatodik évfolyamos "testvér", a felmenő rendszer által létrehozott Szélrózsa II. követte. 4. oldal

7 A nem szakrendszerű órák és a TÁMOP pályázat kapcsolata A pályázat kapcsán a tervezés időszakában felmerült az innovációk kérdése. A napi munka és a pályázati követelmények mellett úgy éreztük, hogy mindezeken túl arra vállalkozni, hogy ismét merőben újat alkossunk az oktatás területén, enyhén szólva is meghaladja az erőnket. Az időkorlátokról, a TÁMOP pályázat megvalósításának feszes ütemezéséről már nem is szólva. Legyen hát a téma, a témanapunk. Mondhatjuk, hogy projekt, epocha -, amelyekről ma már tudjuk - a kompetencia alapú oktatás emblematikus elemei. Mondhatjuk azt is, hogy a nem szakrendszerű oktatásunk a TÁMOP pályázat előfutára volt - minden elemével együtt (IKT, tantárgytömbösítés..), s ráadásul - önálló kezdeményezésként, saját fejlesztésként jött létre. A pályázat segítségével a helyi oktatás jelentős részén "uralkodik el" az előzőkben vázolt gyakorlat, természetesen ezzel nem állítom azt, hogy mi találtuk fel a spanyolviaszt, legfeljebb a mintáját mi magunk terveztük ennek a vászonnak. Ezért talán kevésbé volt idegen a kompetencia alapú oktatás filozófiája a tantestületnek, s főleg az innovatív, fejlesztő csapatnak. Elsőre az ő személyük (ti. a nem szakrendszerű csapat tagjaié) merült fel a tervezéskor és a választható kompetencia területek "személyükre szabódtak", s szinte természetes volt, hogy ők alkotják a megvalósító pedagógusok csapatát. Jogszabályi háttér A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8. (3) szerint: Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. 5. oldal

8 133. (1) A évi LXXI. törvény 1. -ával megállapított Kt. 8. (3) bekezdésének harmadik mondata alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell megszervezni az oktatást. Ehhez az általános iskoláknak a helyi tantervüket szeptember 30-ig szükség szerint át kell dolgozni és megküldeni jóváhagyás céljából a fenntartónak. A helyi tanterv jóváhagyásához szakértő igénybevételére nincs szükség. A Kt.-t módosító évi LXXI. törvény legfontosabb célkitűzése a közoktatás rendszere szakmai hatékonyságának növelése. A törvény rendelkezései minden esetben figyelembe veszik a gyermek mindenek felett álló érdekét, ezért a bevezetésre kerülő változások legfontosabb szempontja az, hogy a közoktatás rendszerében csökkenjenek a különbségek a gyermekek, a tanulók esélyei között amiatt, hogy milyen óvodába, iskolába járnak. A törvény nagyobb hangsúlyt helyez a tanulók képességének, tehetségének kibontakoztatására, s ebből a célból eltolja a rendelkezésre álló, a felhasználható időkereteket az iskolai oktatás korai szakaszában a készségek, képességek fejlesztését szolgáló nem szakrendszerű oktatás irányába. A törvény megemeli azt az időkeretet, amely alapján az általános iskolák ötödik és hatodik évfolyamán nem szakrendszerű oktatást kell szervezni. Az időalapba bevonja a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretét is. Ez a megoldás elősegíti, hogy az iskolák nagyobb időkeretet tudjanak szentelni a tanulói készségek, képességek fejlesztésére. A Kt.-t módosító évi LXI. törvény írta elő, hogy az ötödik, hatodik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások huszonöt-negyven százalékában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni. E rendelkezésnek a bevezetése szeptember 1-jén indult az első évfolyamon. Így szeptember 1-jére ér el a hatodik évfolyamra. A nem szakrendszerű oktatás megtartásához szükséges pedagógus szakképzettségeket a évi törvénymódosítás szabályozta. A nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése összhangban áll az európai gyakorlattal. A nemzetközi mérések igazolják, hogy a korai szakaszban a magyar tanulók még az élvonalban helyezkednek el, míg ezt követően teljesítményük romlik. Ezen a helyzeten akkor lehet javítani, ha lehetővé válik olyan oktatásszervezési megoldások - önkéntes - bevezetése, amely biztosítják, hogy a tanulókhoz igazodó, a kulcskompetenciák fejlesztésére épülő felkészítés folyjék. A törvény erre csak akkor 6. oldal

9 nyújt lehetőséget, ha biztosított az oktatás megszervezése a teljes képzési - első évfolyamtól-a tizenkettedik évfolyamig - szakaszban. Ez a megoldás módot nyújt ahhoz is, hogy a követelmények átadása egységes oktatási folyamatban valósuljon meg, megszüntetve az egyes ismeretek többszöri átadásának kényszerét. Az általános iskola és a középiskolai tanulmányok ily módon történő megszervezése alapján az általános iskolában átadott, elsajátított ismereteket a középiskolában nem kell újra átadni, megtanulni. A felszabaduló időkeret pedig lehetővé teszi az alapkészséget megszilárdítását. Ez az oktatásszervezés lehetőséget biztosít ahhoz is, hogy az iskola a tanulókhoz, a tanulók egyes csoportjához igazodó felkészítést alakítson ki, segítséget nyújtson a bármely oknál fogva hátrányosabb helyzetben lévő, a többiektől lemaradó tanuló felzárkózásához. A törvény lehetővé teszi, hogy a többcélú intézmények - saját döntésük alapján - az elsőhatodik évfolyamon megszervezzék a nem szakrendszerű oktatást. A nem szakrendszerű oktatás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásokat az iskola nem tantárgyi bontásban, hanem műveltségi területenként megszervezve adja át. Nem jelent azonban felmentést a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárások alól. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A kulcskompetenciák a következők: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-, művészeti tudatosság és kifejezőképesség. A kiemelt fejlesztési feladatok épülnek a kulcskompetenciákra. A kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az első-hatodik évfolyamon folyamatos, egyénhez igazodó kiemelt fejlesztést igényel. Az iskolázás további szakaszain történik a kulcskompetenciák elmélyítése és más további kognitív és affektív kompetenciák fejlesztése. 7. oldal

10 A nem szakrendszerű oktatás szabályozása a KTKT Egységes Iskola és Szakiskola intézményben Minden különösebb magyarázat nélkül álljon itt a pedagógiai program vonatkozó része, mely keretet adott a csengődi tagiskola szervezési megoldásához: "Az iskolai oktatás 5-6. osztályos szakaszában tanévtől lehetővé válik az alapvető készségek, képességek fejlesztése. Ennek érdekében teret és időt nyer a tanítói tanulásszervezés, amely a tanári tanulásszervezéssel egységet alkot. A 2008/2009-es tanévtől a szakrendszerű és nem szakrendszerű órák megosztása: Intézményünkben a nem szakrendszerű oktatás mértéke a tanévtől a kötelező órák 20 %-a. A 2008/2009-es tanévben az 5. évfolyamon, a 2009/2010-es tanévben az 5. és 6. évfolyamon a kötelező órák terhére heti 4,5 órában (figyelembe véve a Kt. átmeneti rendelkezések 128. (19) bekezdését) vezetjük be a nem szakrendszerű oktatást. A nemzetiségi oktatást folytató tagintézmények érintett osztályaiban a nem szakrendszerű oktatás óraszáma: heti 5 óra. A kötelező órakeret nem szakrendszerű oktatással lefedett része: 1 óra magyar nyelv és irodalomból 1 óra matematikából 1 óra idegen nyelvből 1 óra osztályfőnöki órából 0,5 óra tánc és drámából 0,5 óra Egészségtanból 0,5 óra nemzetiségi nyelv (a nemzetiségi osztályoknál) A nem szakrendszerű oktatásra fordított időkeretet egységben kezelve képességfejlesztés tantárgyként tartjuk nyilván. A szakrendszerű tantervben áthúzással jelöltük azokat az ismeretanyagokat, amelyek a nem szakrendszerű időkeretbe kerültek át. A tagiskolák választják meg az alkalmazott módszereket, s helyben készülnek a témaprogramok, tanmenetek. A tagiskolák az éves munkatervben rögzítik a nem szakrendszerű oktatás módszereit, az oktatásban részt vevő pedagógusokat. E döntésüknél figyelembe veszik az adott osztály év végi mérési eredményeit, valamint a pedagógusok végzettségeit. A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulók értékelése év közben szövegesen történik a tagiskola által meghatározott módon és időben. Ezt az éves munkatervben rögzítik. Az év végi értékelés: a részt vett szó beírásával történik. A tanévtől az intézményben a nem szakrendszerű oktatás mértéke 25 %-ra emelkedik. A tagintézményi mellékletek tartalmazzák az fenti órakeret tantárgyi lefedettségét." (Pedagógiai Program oldal) 8. oldal

11 A csengődi tagintézménynél - s az egységes iskola legtöbb iskolájában ez a helyzet - a pedagógusok részvétele ebben az oktatási formában igen szabadon szervezhető, legalábbis a végzettségek vagy inkább az elismert tanúsítványok tekintetében, mert közös - kistérségi képzések keretében - a 120 órás nem szakrendszerű tanfolyamokat szerveztünk, amelyen a jelentkezők szinte számbeli megkötés nélkül részt vehettek. Amennyiben minden nevesített, elismert végzettséget számba veszünk, akkor a 14 "törzstagból" - akik fő munkaviszonyban az intézménynél vannak állományban - mindannyian végezhetik ezt a munkát, vagyis a testület 100%-a képesített... A témanapok szervezése a pénteki tanítási napra esik, amikor az érintett osztályoknak csak nem szakrendszerű - képességfejlesztés elnevezésű - órái vannak, a hagyományos 45 perces időbeosztással szervezve. A 20%-os megvalósítási arány miatt az ötödikeseknek még 1 testnevelés óra is "belefér" a napba, ez vagy a legelső vagy a legutolsó óra az órarend szerint, hogy a témát, projektet ne bontsa meg. Megjegyzem, az sem jelentene véleményem szerint gondot, ha beékelődne ez az óra, hiszen a téma integritását nem törné meg, sőt, az esetleges "homogén gátlás" kialakulását is meggátolná. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az óránként váltakozó megközelítés, váltakozó nevelők ténye is elegendő ahhoz, hogy az említett gátlás ne alakuljon ki, ne legyen észlelhető. Az órarend egyéb megkötöttségei (utazó pedagógusok órabesoztása, óraterhelés-elosztása stb.) azonban ezen túlmutató pedagógiai szempontérvényesítést nem tettek lehetővé a képességfejlesztő nap menetrendjét illetően, de a szerencse is segített, amikor lehetőség nyílt arra, hogy magyar, dráma vagy osztályfőnöki foglalkozással indítsuk a projektnapokat. Fontos ez abból a szempontból, hogy a bevezetés, hangulati megalapozás, motiváció, ráhangolás - nevezzük bárhogy - megtörténhessen, az esetleges fogalommagyarázat, értelmezés megtörténjen. A témanapok és a tananyag kiválasztása, kapcsolata A pedagógiai program rendelkezései szerint történt az ismeretanyagok átcsoportosítása a nem szakrendszerű foglalkozások megtartásához. A válogatást az egységes iskola munkaközösségei végezték, amelyek áttekintették a nem szakrendszerű oktatás számára kijelölt tantárgyak, műveltségi területek idő-és tartalmi kereteit. Kiválogatták, hogy melyek azok az elemek, amelyek a nem szakrendszerű oktatás céljaival - képességfejlesztés - leginkább összeegyeztethetők, ill. a szakrendszerű feldolgozásra kerülő anyagrészek súlyozása történt. Az érintett tantárgyak órakerete, s ezáltal 9. oldal

12 az elvégezhető anyag mennyisége - de mélysége mindenképpen - csökkent. Egyfajta tananyagcsökkentést kellett végrehajtani úgy, hogy a NAT előírásai ne csökkenjekek, s az átjárhatóság és a tanulói jogok ne sérüljenek egy esetleges iskolaváltás esetén sem. A munkaközösségek több alkalommal vitatták a kérdést, majd az elkészült lista - a nem szakrendszerű oktatás által felölelendő anyagról - a tagintézményekhez került. Az egyes tantárgyak feldolgozása sem volt egységes, mert eltérő egyes ismeretek feldolgozási módja, módszere is. Itt elsősorban az osztályfőnöki és az idegen nyelv témakörös tervezésére gondolok, amelyek egy-egy tartalom köré (utazás, öltözködés, ismerkedés, gyermeki jogok, másság elfogadás stb.) szerveződnek az hagyományos oktatásszervezés szerint is. A helyi témaprogram kidolgozása ezeknek a felhasználásával történt. A részesülő tantárgyak nevelői munkacsoportot alakítottak, s az igazgató részvételével a témákat meghatároztuk, kitaláltuk. Igyekeztünk az életkori sajátosságokat figyelembe véve a éves korosztály számára érdekesnek vélt ismeretköröket meghatározni, hogy motiváló és életszerű legyen a program, ugyanakkor alkalmas legyen a szükséges ismertek befogadására, tárgyalására is. A témák megtalálását az egyes ismeretanyagok hozzárendelése jelentette, amely azért volt nehéz, mert tulajdonképpen az egész évben sorra kerülő órát, legalábbis fejben, meg kellett tervezni, hogy az egyes témákhoz milyen ötlettel lehet kötni a kiválasztott és intézményi szinten egységesen kötelező nem szakrendszerű során feldolgozandó tényanyagot. Milyen tantárgyi elemek kerültek végül a nem szakrendszerű oktatásba? Az alábbiakban a képességfejlesztés tantárgyat csak az azonosíthatóság okán - technikai szempontból osztjuk fel hagyományos értelemben vett tantárgyakra, hiszen az átjárás a tárgyak között igen széles, sokszor el sem válik élesen egyes tantárgyak felségterülete a témanapon belül, leginkább a foglalkozást vezető nevelő szakja és érdeklődése nyomja rá a bélyegét fő jellemzőkre, illetve természetesen a tanmenetek meghatározottságai. 10. oldal

13 magyar nyelv és irodalom? ez még ötödik osztály! Mivel a munkaközösség csupán a szakrendszerű órák csökkentett tananyagáról döntött, a nem szakrendszerű foglalkozások elemeit más forrásból kellett meríteni. A Főnix-Füred Tanácsadó és Szolgáltató Bt. által kiadott módszertani füzet nagy segítséget jelentett ebben. Minden, a kommunikációval kapcsolatos elem a nem szakrendszerű órákhoz került, így a beszédkészség fejlesztése is (a helyes beszédlégzés és artikuláció gyakorlása, az érthető beszéd gyakorlása, a véleményalkotás fejlesztése). Az írásbeli szövegalkotási készség fejlesztése is leginkább ezeken az órákon lehetséges (mondatalkotás, vázlatírás, leírás, kérdések alkotása). Az egyik leghangsúlyosabb elem az olvasástechnika és a szövegértés fejlesztése (információkeresés az olvasott szövegből megadott szempont szerint, a szöveg céljának, stílusának megfelelő kifejező olvasás fejlesztése). A szókincsbővítés a szövegértés érdekében folyamatos feladat ezeken az órákon. A következő fejlesztési feladat az írásra, helyesírásra, írásképre vonatkozik (szabályos betűalakítás és kapcsolás, rendezett íráskép, a hangok időtartamának jelölése, mondatkezdés, - zárás, a j hang jelölésének gyakorlása, tulajdonnevek helyesírása). Az ún. kiemelt fejlesztési feladatok közé tartoznak az énkép, az önismeret, az emlékezet, a figyelem, a kreativitás és a szociális kompetenciák fejlesztése. A drámaórákon is az utóbb említett fejlesztéseket ajánlott végezni egyszerű páros gyakorlatokkal és néhány konvencióval (pl. napló, állókép, adott témára jelenetek megjelenítése). Kulturált nyelvi magatartás: A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására: A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben. Szövegértés: A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek 11. oldal

14 jelentésének feltárásában. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére: A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben. Szövegalkotás: Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással. Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével. Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönülése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész-rész, közeltávol, részletező-egybenlátó). Tanulási képesség: Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához. Források azonosítása (szerző, cím, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete: Helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben, művészi szövegmondásban. Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatuk a különféle beszédhelyzetekben. Az irodalom és az olvasó kapcsolata: Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve, szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsősorban szóban. Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, 12. oldal

15 hála stb. Témakörök, tartalmak? A beszélt nyelv: A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben. Cselekmény-ismertetés, beszámoló, tömörítés, szöveg-kiegészítés szóban. Az írott nyelv. Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői ( szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás ) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. A továbbhaladás feltételei? A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról. személyről, tájról. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. tánc és dráma? TÉMAKÖRÖK Képességfejlesztő gyakorlatok Alapvető drámai konvenciók megismerése és alkalmazása TARTALMAK Beszéd- és légzéstechnikai gyakorlatok, egyszerűbb interakciós játékok, egyensúly- és bizalomgyakorlatok, szituációs játékok. Belső hangok, mímes játék, telefon- és rádióbeszélgetés, interjú Színházi formanyelv tanulmányozása. Különböző technikák a szereplők ábrázolására Énekes-táncos A megismert színházi formai elemek hatásának tanulmányozása. Árnyjátéktechnikák megismerése Figurák megjelenítése verbális, vokális és nonverbális eszközökkel. Gyerekjátékok, leánykarikázók mozgásanyaga 13. oldal

16 játékok Régi stílusú táncok Történetek feldolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal, tánccal Ugrós táncok. Páros forgatós típusú lépések. Dinamikus improvizációk. Mozgásra épülő csoportos improvizációk és árnyjátéktechnikákkal - Improvizációk a megismert bábtechnikák felhasználásával. A továbbhaladás feltételei? Részvétel a gyakorlatokban, a csoportos improvizációkban és az alapszintű elemző beszélgetésekben. A rögtönzés szabályainak ismerete, betartása. Egyenletes lüktetés, valamint egyszerű ritmusképletek visszaadása tapssal, illetve dobogással. Egy régi stílusú tánc alaplépéseinek szabad előadása. Részvétel bábbal végzett improvizációban. 14. oldal

17 matematika 6. évfolyam Gondolkodási módszerek (Folyamatos, beépül a teljes tananyagba) Fejlesztési feladatok, tevékenységek Kommunikációs készség fejlesztése. Szövegértelmező és szövegalkotó képesség fejlesztése. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Tartalom Könyvtárhasználat, informatikai eszközök igénybevétele. Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése. Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése. A továbbhaladás feltételei Számtan, algebra Fejlesztési feladatok, tevékenységek A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül is. Tartalom (Vásárlással, kertépítéssel, lakás berendezésével, időjárással, stb. kapcsolatos számítások) Egyszerű százalékszámítás arányos következtetéssel. (pl. bevásárlás, takarékosság, napirend) A továbbhaladás feltételei A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Összefüggések, függvények, sorozatok Fejlesztési feladatok, tevékenységek A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása. Tartalom Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk derékszögű koordinátarendszerben. Példák konkrét sorozatokra. A továbbhaladás feltételei Tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben. Geometria, mérés Fejlesztési feladatok, tevékenységek Sík és térszemlélet fejlesztése. A szimmetria felismerése a természetben, művészetben. Tartalom Alakzatok síkban, térben. Példák egyszerű transzformációkra. A továbbhaladás feltételei A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. 15. oldal

18 Fejlesztési feladatok, tevékenységek Ismert alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. Körző, vonalzó és a szögmérő használata. Megoldási terv készítése. Mérések, számítások a bővült számkörben. A térszemlélet fejlesztése Tartalom A tengelyes tükrözés. Háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai és speciális fajtái. A kör, körrel kapcsolatos fogalmak. Szögmásolás, szögfelezés. Téglalapok szerkesztése. Adott egyenesre merőleges szerkesztése. Sokszögek kerülete. Testek építése. A továbbhaladás feltételei Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. Valószínűség, statisztika Fejlesztési feladatok, tevékenységek Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Tartalom Valószínűségi játékok és kísérletek. A továbbhaladás feltételei Rendszerszemlélet fejlesztése. Adatok gyűjtése környezetünkből. Számolási készség fejlesztése. Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Kördiagram. Átlagszámítás néhány adat esetén. Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. 16. oldal

19 Angol nyelv Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást,- értést és alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. A 6. évfolyamra elérendő szint az európai minimumszint: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, válaszolni tud személyes jellegű kérdésekre (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre, dolgokra vonatkozóan, és fel is tud tenni ilyen jellegű kérdéseket. Képes egyszerű interakciókra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Beszédértés: Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség: Részt vesz egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Feltesz és megválaszol egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit egyszerű fordulatokkal le tudja írni. Olvasásértés: Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írás: Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. 17. oldal

20 Fejlesztendő kulcskompetenciák Idegen nyelvi kommunikáció - szókincs - funkcionális nyelvtan - nyelvi funkciók - szóbeli kapcsolattartás o kommunikációs helyzetek o olvasott, írott szöveg megértése A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak: - beszédértés, - beszédkészség, - olvasásértés, - írás. Célok és feladatok Idegen nyelvi kommunikáció Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül- oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek- az egyén szükségleteinek megfelelően. Más kultúrák megértése, közvetítése. Hallott szövegértés, beszédkészség, olvasott szövegértés és íráskészség fejlesztése. Témalista- minimum Üdvözlések Országok Bemutatkozás, alapvető személyes információk Az iskolai tantárgyak A családtagok bemutatása Ünnepek (Karácsony, Újév, Húsvét) Napi tevékenységek Szabadidős tevékenységek Állatok: házi és vadállatok Ételek, italok, édességek megnevezése Gyümölcsök és zöldségek megnevezése Témalista- optimum Nemzetiségek Nyaralás Hobbik Dátumok 18. oldal

21 Anyaggyűjtéshez, IKT órákhoz használható internetes oldalak: ANGOL KÖZMON- DÁSOK =Submit me - ANGOL SZÓLÁSOK, KÖZMONDÁSOK, KI- FEJEZÉSEK KIEJTÉS SZÓTÁR MONDÓKÁK VERSEK, DALOK, TÖRTÉNETEK, NYELVI JÁTÉKOK DALOK, VERSEK DALOK, MONDÓKÁK VERSEK VERSEK VERSEK VERSEK, MESÉK, STB. GYERMEKDALOK ANGOLUL ÉS MA- GYARUL TANUL- JUNK JÁTSZVA TÉMÁK TÉMÁK ÜNNEPEK ÜNNEPEK SZINTMÉRŐ- A1-A2 VEGYES VEGYES YOUTUBE- DALOK, MONDÓKÁK, MESÉK FELDOLGOZÁSAI 2. oldal

22 osztályfőnöki 6. évfolyam 37 óra Témakör Téma 1. Kapcsolatok d) Közösségi kapcsolatok 8 óra Óraszám 14 e) Ügyeink intézése 4 óra f) összegzés 2 óra 2. Társadalom a) Gazdaság 5 óra Óraszám 23 b) Társadalmi rétegződés 8 óra c) Kultúra 8 óra d) Összegzés 2 óra Tanmenetjavaslat 6. évfolyam 37 nem szakrendszerű osztályfőnöki órára (fejlesztési feladatokat, módszereket a tanterv tartalmazza) Óra sorszáma Tartalom 1. Az iskola, mint munkahely 2. Szülők, ismerősök munkahelye 3. Ki mit csinál a munkahelyen, milyen munkarendben dolgozik, szereti-e munkahelyét? 4. Így képzelték-e a szülők, ismerősök életüket? 5. Munkanélküliség (okai, helyzetük) egyéni interjúzás alapján 6. Kitörés lehetőségei a munkanélküliségből 7. Lakóhelytörténet (projekt feldolgozás) 8. Lakóhelyünk ma (projekt feldolgozás) 9. Lakcímbejelentő, útlevélkérelem, csekk, ajánlott vény stb. kitöltése 10. Menetrend, térkép értelmezése 11. Telefonos, es, internetes információkérés/keresés 12. Ügyeletes orvos, mentő, tűzoltók, rendőrség értesítése a tanulók által kitalált dramatikus játékkal 13 Összegző óra 3. oldal

23 14 Összegző óra 15 Tulajdonformák vállalkozások 16. Pénz bank hitel - tőzsde 17. Piac marketing fogyasztói jogok 18. Gazdasági technikai fejlődés 19. Gazdasági technikai fejlődés és természeti környezet 20. Biológiai különbségek alapján képzett csoportok. Nemek (nők és férfiak) 21. Életkor (fiatalok, középkorúak, idősek) alapján lévő különbségek. 22. A lakóhely, település típus alapján lévő különbségek 23. Vagyoni helyzet alapján lévő különbségek. ( Elit, középréteg, hátrányos helyzetű, szegény) 24. Foglalkozás és az iskolai végzettségből adódó különbségek. 25. Nemzeti, etnikai különbségek 26. A többségtől eltérő értékrendet képviselő kisebb közösségek, szubkultúrák 27. Ön és közveszélyes, úgynevezett deviáns csoportok. 28. Viselkedéskultúra 29. Lakáskultúra 30. Étkezéskultúra 31. Öltözködéskultúra 32. Egészségkultúra 33. Szórakozás, szabadidő kultúra 34. Közlekedés 35. Ünnepeink 36. Összegző óra 37. Összegző óra 4. oldal

24 Egészségtan Célok és feladatok Az egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. A modul oktatása ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik. Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életükben. Nyújtson segítséget a tanulóknak abban, hogy készség szintjén alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük egyensúlyát. Munkacsoport megalakítása, szervezeti formák, heti értekezlet rendszere A kezdés pillanatától megalakult az a csoport, team, amely a tervező munkától a folyamatos megvalósításig, a heti tanulói visszacsatolás elkészítéséig együtt dolgozik. Szerencsés módon a tanári team tagjai kis eltéréssel megegyeznek a TÁMOP megvalósító pedagógusok személyével. Az innováció megvalósítása így sokkal gördülékenyebb és egyszerűbb. A témalista elkészítése után a folyamatos oktatást a heti rendszerességgel - keddenként közötti - munkaértekezletekkel készítjük elő. Ezen értekezletek keretében a pénteki témanap óráit beszélik át a kollégák, az esetleges duplikációk és átfedések elkerülésére. Szükséges mindehhez, hogy keddre mindenkinek elkészüljenek a tervezetei 5. oldal

25 a soron következő témához. Itt történik az IKT órák és támogató rendszer egyeztetése is, mert a számítástechnikai terem kapacitása véges. A nevelői laptopok, valamint a második projektor megvásárlása kicsit javított a helyzeten és kellő körültekintéssel a munka megoldható. 6. oldal

26 A nem szakrendszerű oktatás minőségbiztosítása - értékelő lapok rendszere Az értékelés, visszajelzés kétirányú és többszempontú. Egyrészt folyamatos, diagnosztikus, másrészt időszakos és szummatív jellegű. A folyamatosságot biztosítja, hogy minden hétfőn az osztályfőnökök egy értékelő lapot osztanak ki a tanulók között, amelyen név nélkül nyilatkoznak az előző péntek foglalkozásairól s projektnap egészéről. A következő oldalon 6. osztályos értékelő lapunkat mutatjuk be. Az értékelő lapok alakja és egy kissé a tartalma is megváltozott. Úgy gondoltuk, hogy egy év elteltével a tanulók vélemény-nyilvánításának konkrétabb formát is engedhetünk, s az egyes fejlesztési területek akár osztályozhatják is. Így gyorsabbá vált az értékelés az eddigi szöveges válaszokkal szemben. 7. oldal

27 Heti tanulói értékelő lap képességfejlesztés - 6. osztály - Mérleg Mérleg Kérünk, válaszolj névtelenül a következő kérdésekre! (válaszod titkos) Írd fel a témanap nevét!.. Értékeld a témanapot bekarikázással! Osztályozd a modulokat a következő szempontok szerint: Új ismeret, tudás mértéke? magyar matem angol osztf eg.tan Itt találkoztam a legérdekesebb feladatokkal: (Húzd alá!) magyar mat. angol of. egt Itt találkoztam a legnehezebb feladatokkal: (Húzd alá!) magyar mat. angol of. egt Javaslataid: Köszönjük válaszaidat! Anett, Erzsike, Éva és Tünde néni A féléves és év végi szöveges értékelő lapok modulonként, képességfejlesztési területenként készültek és a szummatív értékelést szolgálják, kiegészülve a tanulók önértékelésével, amely ugyancsak fontos kompetenciákat fejleszt, önismeretet és önkritikát. (megjegyzés: Az értékelő szempontsor kialakításánál a Főnix bt. nem szakrendszerű oktatáshoz készült segédanyagát - az értékelési területek elnevezése tekintetében - ötletként felhasználtuk.) 8. oldal

28 KTKT Általános Iskola és Középiskola Csengődi Általános Iskolája 6222 Csengőd Béke tér 1.4 Tel.: Matematika képességfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG ELFOGADHATÓ NEM ELFOGADHATÓ számfogalmam kiépültsége pontos, biztos kialakult hibázok, tévedek nem tudom számolási készségem az tudom, biztosan ismerem ritkán tévedek hibázom, tévedek nem tudom alapműveletekben műveletvégzésem, műveletek tudom, biztosan ismerem ritkán tévedek hibázom, tévedek nem tudom sorrendje szöveges feladatok értem, kiválóan megoldom értem, de hiányos a segítséggel tudom megoldani segítséggel is hibásan dolgozom megoldását megoldásom 9. oldal

29 Matematika képességfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG ELFOGADHATÓ NEM ELFOGADHATÓ mértékegységek átváltásait ismerem, biztosan váltom ismerem, kevés hibá-bizonytalanul tudom és váltom val/segítséggelváltom nem ismerem szabályok felismerése, ele-biztomek jó bizonytalan kialakulatlan sorba rendezése, ki- választása munkavégzésem önálló, pontos gondos/kitartó változó/bizonytalan segítségre szorulok 10. oldal

30 KTKT Általános Iskola és Középiskola Csengődi Általános Iskolája 6222 Csengőd Béke tér 1.4 Tel.: anyanyelvi képességfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG ELFOGADHATÓ NEM ELFOGADHATÓ Olvasáskészségem gyakorlottsága olvasásom folyamatossága folyamatos, kifejező, az folyamatos, folyamatos, több hibával, szóképes, szótagoló, sok írásjeleknek, a szöveg hibátlan vagy kevés kisebb szólamokban hibával tartalmának, hangulatának hibával megfelelően értelmező olvasástechnikai hibáim hibátlan, pontos, szöveghű egy-egy betűcsere, többször előfordul betűcsere, sokszor előfordul betűcsere, mást olvasás, újra-máskezdés előfordul kezdés olvasás, gyakori újra-mást olvasás, gyakori újrakezdés tempóm az élőbeszéd tempójával az élőbeszéd tem-lassúpójához vontatott megegyező közelít akadozó, lassú, nehézkes 11. oldal

31 anyanyelvi képességfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG ELFOGADHATÓ NEM ELFOGADHATÓ válaszadásom teljes, pontos, szabatos hiányos, megfogal-pontatlanmazása ritkán sza-galmazása gyakran szabály- hiányos, megfo-hibás, nincs válasz bálytalan talan Írásminőségem gyakorlottsága betűim kapcsolása szabályos, pontos egy betű esetében két vagy három betű esetében háromnál több betű esetében szabálytalan, ritkán szabálytalan, gyakran pontat-szabálytalanlan rendszerint pontatlan pontatlan írásom külalakja, képe tetszetős, rendezett, igé-általában rendezett gyakran rendetlen, igénytelen rendetlen, igénytelen nyes kérdésekre mondatban legtöbbször igen sokszor ritkán szinte soha válaszolok helyesírásom szó- és pontos, biztos jelölés mondathatáraim jelölése ritkán pontatlan je-többszölölés bizonytalanság, hibafel-zonytalanság, a hibafelismerése, hibás jelölés, sokszor hibás jelölés, biismerés irányítással, önkor-javítása segítséggel 12. oldal

32 anyanyelvi képességfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG ELFOGADHATÓ NEM ELFOGADHATÓ rekció hangok jelölése időtartam pontos, biztos jelölés ritkán pontatlan je-többszölölés hibás jelölés, sokszor hibás jelölés, a hibamerés bizonytalanság, hibafelis-felismerés segítséggel, hibás irányítással, önkor-javítárekció tulajdonnevek kezdőbetűinek jelölése pontos, biztos jelölés ritkán hibás jelölés, többször hibás jelölés, sokszor hibás jelölés, a önálló javítás bizonytalanság, hiba-hibafelismeréfelismerés irányítással, ön-javítás segítséggel, hibás korrekció elválasztás pontos, biztos jelölés ritkán hibás jelölés, többször hibás jelölés, sokszor hibás jelölés, a önálló javítás bizonytalanság, hiba-hibafelismeréfelismerés irányítással, ön-javítás segítséggel, hibás korrekció 13. oldal

33 anyanyelvi képességfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG ELFOGADHATÓ NEM ELFOGADHATÓ j hang jelölésem pontos, biztos jelölés a ritkán hibás jelölés, többször hibás jelölés, sokszor hibás jelölés, a gyakran használt szavak önálló javítás bizonytalanság, hiba-hibafelismeréfelismerés irányítással, ön-javítás segítséggel, hibás esetében korrekció részvételem közös szívesen, aktívan, kre-kötelességtudatból, vonakodva, reprodukálva nem veszek részt, akadályozom munkában, szituációs atívan aktívan, kreatívan játékban vers- és prózamondásom pontos, kifejező, helyes pontos, helyes kap-kevécsolat a hiba, törekszem a sok hibám van, ne tanulom meg, (memoriter) kapcsolat a közönséggel a közönség-kontaktus tartására gel a kontaktus hiányzik vélemény-nyilvánításom kezdeményezően, sza-kötelességtudatbólbatosan, érveléssel alátá-szabatosan, szö- bátorítással, segítséggel valamilyen élményről masztva veghez kötődően nincs vagy szándékosan szélsőséges a véleményem 14. oldal

34 KTKT Általános Iskola és Középiskola Csengődi Általános Iskolája 6222 Csengőd Béke tér 1.4 Tel.: Idegen nyelvi képességfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG ELFOGADHATÓ NEM ELFOGADHATÓ Listening (hallás hiányos szöveg kiegészítése teljes, pontos utáni szövegértés) hallás után hiányos, egy hibás pontatlan, hiányos, több hibás, nincs válasz adatot is tartalmaz hiányos adatot is tartalmaz writing (írás) külalakom, írásképem tetszetős, rendezett, igé-általában rendezett nyes gyakran rendetlen, igény-rendetlen, igénytelen telen önálló szövegalkotáso szókincsem gazdag elég gazdag átlagos szegényes m Szövegalkotás nyomtatott szótár pontos, szabatos használatával ritkán pontatlan, egy- többször pontatlan, szabály-pontatlantalan szabálytalan két hiba 15. oldal

35 Idegen nyelvi képességfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG ELFOGADHATÓ NEM ELFOGADHATÓ Szövegből adatok teljes, pontos hiányos, egy hibás pontatlan, hiányos, több hibás, nincs válasz kigyűjtése - adatot is tartalmaz hiányos adatot is tartalmaz kérdésekre Speaking (beszéd) mondatalkotásom pontos, szabatos ritkán pontatlan, egy- többször két hiba szabálytalan pontatlan, pontatlan, szabálytalan Reading (olvasás) pontos, kifejező pontos, helyes kevés hibával sok hibával Spelling (betűzés) teljes, pontos hiányos, egy hibás pontatlan, hiányos, több hibás, nincs válasz adatot is tartalmaz hiányos adatot is tartalmaz 16. oldal

36 KTKT Általános Iskola és Középiskola Csengődi Általános Iskolája 6222 Csengőd Béke tér 1.4 Tel.: közösségi, szociális készségfejlesztés optimális szint, befejező szint, haladó szint, kezdő szint, KIVÁLÓ JÓ MÉG NEM ELFOGADHATÓ ELFOGADHATÓ részvételem közös szívesen, mindig, aktívan munkában, szituációs játékban kötelességtudatból, té-vonakodvmától nem veszek részt, függően aktívan akadályozom általános tájékozottságom sok ismeretem van van ismeret kevés ismeret nincs ismeret a témákban meggondolatlan, indulatos, elhamarkodott vélemény-nyilvánításom árnyalt, nem sértő, megfontolt meggondolt, indulat-időnkénmentes felületes, meggondolatlan, 17. oldal

37 mondatalkotásom pontos, szabatos ritkán pontatlan, egy- többször pontatlan, sokszor pontatlan, két hiba szabálytalan szabálytalan órai magatartás, visel-fegyelmezett, témára fegyelmezett, témától időnként fegyel-figyelme szétszórt, fegyel- kedés összpontosít néha eltér mezetlen mezetlen 18. oldal

38 A tanulói értékelésről - digitális napló rendje A tanulók értékelése havi gyakorisággal szöveges minősítéssel történik, amennyiben megfelelő aktivitást és részvételt mutatott a hónap során, "részt vett" bejegyzés kerül az aktuális hónaphoz. A félévi és év végi bizonyítványba is ez a szöveges minősítés írandó. A foglakozásokon tanúsított kiemelkedő munka szakanári dicsérettel és tantárgyi dicsérettel egészülhet ki. A szöveges önértékelés és párhuzamosan tanári megítélés rendszeréről - értékelő lapok - az előző fejezetekben szóltunk, a lapokat mellékeltük. Az oktatás során alkalmazott dokumentumok (tanulói mappa, felszerelések) A nem szakrendszerű órákon a tanulók három, nagyméretű füzetet használnak: egy vonalasat, egy négyzetrácsosat és egy simát. A füzeteket egyforma dossziékban tartják a tantermükben. Felszerelésüket nem viszik haza, hiszen nem kapnak házi feladatot ezeken az órákon. Ezzel a rendszerrel elkerülhető a felszerelés hiánya - mindig kéznél vannak a füzetek. Bármelyik órán bármelyik füzet használható, attól függően, hogy a pedagógus mit kér a tanulóktól. A csoportmunkában készült tablókat kifüggesztik a terem falára - hetekig nyomon követhető az órákon végzett kooperatív munka. Ezekhez a feladatokhoz a saját technika felszerelésüket is igénybe veszik (színes, zsírkréta, olló, ragasztó), illetve az iskola is biztosít számukra eszközt (csomagolópapír, vastag filcek). Mivel a témanapokon az osztály nem vándorol más tanterembe, bármikor hozzáférhet a szükséges eszközhöz, mert azok helye a tantermükben van 19. oldal

39 Szélrózsa 6. témalista FÉLÉV Szélrózsa Mérföldkő (Felmérés) Diákakadémia (A tanulás tanítása) A sokarcú jövő 1.- Én és a családom (30 év múlva) A sokarcú jövő 2.- Csengőd Falunap- Iskola ünnep- Év tanulója fát ültet A sokarcú jövő 3.- A Föld TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP-A pénz világa Híres találmányok A TELEVÍZIÓ VILÁGNAPJA- Szabadidő, szórakozás A NOBEL-DÍJ ALAPÍTÁSÁNAK VILÁGNAPJA- Híres magyarok A FOGYATÉKKAL ÉLŐ EMBEREK VILÁGNAPJA- Másság Téli ünnepek, hagyományok Karácsony Mérföldkő (Felmérés) Értékelés- önértékelés /Játékos félévzáró Új év, új remény Tél Velencei karnevál- Farsang Foglalkozások, munkahelyek Lakáskultúra (építkezés) Város- falu NEMZETKÖZI ENERGIATAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP Tavaszi hadjárat (szabadtéri feladatok) A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJA SZÍNHÁZI VILÁGNAP AZ EGÉSZSÉG VILÁGNAPJA Közlekedés A KÖNYV NAPJA EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁSUNK NAPJA TŰZOLTÓK NAPJA A MADARAK ÉS A FÁK NAPJA Állatok- állatvédelem Mérföldkő (felmérés) Értékelés 20. oldal

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Olasz nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. 1 Tartalom Olasz nyelv, második idegen nyelv, alapóraszámú képzés... 3 2 Kerettantervi

Részletesebben

A nem szakrendszerű oktatás gyakorlati kérdései. Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény Kalocsa

A nem szakrendszerű oktatás gyakorlati kérdései. Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény Kalocsa A nem szakrendszerű oktatás gyakorlati kérdései Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény Kalocsa Az iskolai tanulás tervezésének meghatározói Alapkészségek, képességek Pszichológiai determináció Műveltség Kulturális

Részletesebben

2006. évi... törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról*

2006. évi... törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról* 2006. évi... törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról* 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8. -a (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Német nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. A német nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV MÁSODIK IDEGEN NYELV Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja a Közös európai referenciakerettel (KER) összhangban a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Holland nyelv Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége 2015. A holland nyelv tantárgy helyi tanterve a többször módosított,

Részletesebben

HELYI TANTERV NÉMET NYELV. I. idegen nyelv. 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam. nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható

HELYI TANTERV NÉMET NYELV. I. idegen nyelv. 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam. nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható HELYI TANTERV NÉMET NYELV I. idegen nyelv Első idegen nyelv 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam KERszintben nem A1 A2 B1 mínusz B1 megadható TANTÁRGYI ÓRASZÁMOK 9. évf. 10. évf.

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

Matematika. 5. 8. évfolyam

Matematika. 5. 8. évfolyam Matematika 5. 8. évfolyam 5. 6. évfolyam Éves órakeret: 148 Heti óraszám: 4 Témakörök Óraszámok Gondolkodási és megismerési módszerek folyamatos Számtan, algebra 65 Összefüggések, függvények, sorozatok

Részletesebben

Óraszám: heti 3 óra A kerettanterv által biztosított óraszám szabadon felhasználható 10%-át a tananyag elmélyítésére fordítjuk

Óraszám: heti 3 óra A kerettanterv által biztosított óraszám szabadon felhasználható 10%-át a tananyag elmélyítésére fordítjuk Második idegen nyelv 9-12.évfolyam Óraszám: heti 3 óra A kerettanterv által biztosított óraszám szabadon felhasználható 10%-át a tananyag elmélyítésére fordítjuk 9. évfolyam A 9. évfolyamon kezdődő második

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Francia nyelv Készítette: a gimnázium idegen nyelvi szakmai munkaközössége 2015. A francia nyelv tantárgy helyi tanterve a többször

Részletesebben

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola

Részletesebben

Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi tanterv Nem szakrendszerű tanterv

Szent József Katolikus Általános Iskola és Óvoda Helyi tanterv Nem szakrendszerű tanterv Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...2 1.1 Jogi szabályozás...2 1.1.1 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény... 2 1.1.2 A NAT (243/2003. Korm. rendelet) vonatkozó szabályozási elemei... 3 1.2 A nem szakrendszerű

Részletesebben

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol

Helyi tanterv 2015. A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve. Angol 2015. Helyi tanterv A Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Szabolcs Vezér Gimnáziumának és Szakközépiskolájának helyi tanterve Angol Esti tagozat 2015.01.01. ANGOL NYELV 9 12. évfolyam (Esti tagozat) Az élő

Részletesebben

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja "Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának

Részletesebben

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola 2013. 1 T a r t a l o m j e g y z é k A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése...

Részletesebben

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM 200924 MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye Az iskolai munkatervet 2012. augusztus

Részletesebben

2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged

2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged 2013. Helyi tanterv Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye Szeged AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. A képzés teljes szerkezete... 1 2. Óvodai nevelés...

Részletesebben

Adaptált kerettanterv

Adaptált kerettanterv Adaptált kerettanterv MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM Az Apáczai Kiadó Helyi tantervi ajánlása alapján, kiegészítve a rendelkezésre álló 10%, illetve a szabadon tervezhető órakeret terhére felhasználható

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:

Részletesebben

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA

HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA HELYI TANTERV NÉMET NYELV ELSŐ IDEGEN NYELV 9. ÉVFOLYAM (NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLY) ÉVI 504 ÓRA Készült a Nat 2012: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet Idegen nyelv műveltségterület, valamint az 51/2012.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...

Részletesebben

A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GYOMAENDRŐD 2012 A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak. ( Johann Wolfgang Goethe ) 2 AZ INTÉZMÉNY ADATAI Név: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...

Részletesebben

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015.

Helyi tanterv HELYI TANTERV 2015. tanterv A helyi tanterv biztosítja, hogy alsó tagozaton a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve, az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre,

Részletesebben

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9 13. évfolyamon az emelt szintű oktatáshoz Tantárgyak NY 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv Magyar

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat ARANY FOKOZAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4090 Polgár, Zólyom út 14. Tartalom Preambulum 2. oldal Nevelési Program 9. oldal I. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS BEVEZETÉSE

A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS BEVEZETÉSE Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése a hodászi Kölcsey Ferenc Általános Iskolában és Óvodában PEDAGÓGUSOK FEJLESZTÉSI INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA A TANTÁRGYTÖMBÖSÍTETT OKTATÁS

Részletesebben

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola 3170 Szécsény, Rákóczi út 90. Tel/Fax: 06-32-372-490 Web: www.rfszkki.sulinet.hu E-mail: rfszkki@gimn-szecseny.sulinet.hu

Részletesebben

Rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola. 9322 Rábatamási, Szent István u.42. OM : 030570

Rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola. 9322 Rábatamási, Szent István u.42. OM : 030570 Rábatamási Móra Ferenc Általános Iskola 9322 Rábatamási, Szent István u.42. OM : 030570 Összeállította: RÁTZ OTTÓ mesterpedagógus tanár,intézményvezető 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: nevelésről

Részletesebben

Helyi tanterv alsó tagozat

Helyi tanterv alsó tagozat Tartalomjegyzék Helyi tanterv alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom Bevezető... 3 1. évfolyam... 5 2. évfolyam... 11 3. évfolyam... 20 4. évfolyam... 31 Német népismeret Bevezető... 42 1. évfolyam... 43

Részletesebben

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010.

A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010. A BARCSAY JENŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIA PROGRAMJÁNAK MÓDOSÍTÁSA A TÁMOP 3.-1.-4-ES PÁLYÁZAT FENNTARTÁSI IDŐSZAKÁRA 2010. 1 A Barcsay Jenő Általános Iskola Pedagógiai Programjának módosítása 2010. május

Részletesebben

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2014 Tartalomjegyzék Oldal Iskolánkról 2 Az iskola nevelési programja 3 1.Küldetésnyilatkozat 3 2.Pedagógiai alapelvek 3 3.Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM

NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY Szakközépiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY GYÖRGY 4400 Nyíregyháza, Árok utca 53. Tel.: 42/512-320 Fax: 42/512-320/134 OM azonosító: 203045 004 E-mail: iskola@inczedy.sulinet.hu Honlap: www.inczedy.hu NYÍREGYHÁZI SZC INCZÉDY

Részletesebben

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. november 09. Tartalomjegyzék Küldetésnyilatkozat 3 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010 Mottó: "A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata

Részletesebben

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről. 1. A törvény célja és alapelvei

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről. 1. A törvény célja és alapelvei 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek

Részletesebben

A II. idegen nyelv tantárgy helyi tanterve

A II. idegen nyelv tantárgy helyi tanterve 4024 Debrecen, Liszt Ferenc utca 1. www.ady-debr.sulinet.hu, ady@iskola.debrecen.hu : 52-520-220, : 52-520-221 OM: 031201 A II. idegen nyelv tantárgy helyi tanterve 2013. Készítette: Kunné Munkácsi Ágnes

Részletesebben

A Batthyány Általános Iskola és Sportiskola félévi/év végi beszámolója

A Batthyány Általános Iskola és Sportiskola félévi/év végi beszámolója 1.sz. Függelék: A Batthyány Általános Iskola és Sportiskola félévi/év végi beszámolója Osztályfőnökök részére..tanév.. félév..osztály 1. A szakmai munka áttekintése: Statisztika Az osztály létszáma:. fő

Részletesebben

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma. 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Pedagógiai program Német nyelv tantárgy helyi tanterve A nevelőtestület

Részletesebben

Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-1498/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa

Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-1498/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-1498/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Tárgy: A nem szakrendszerű oktatás általános iskolák 5. évfolyamán történő bevezetésének tapasztalatai,

Részletesebben

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA V. KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik

Részletesebben

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről 1

2011. évi CXC. törvény. a nemzeti köznevelésről 1 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1 A nemzet felemelkedésének zálogaként a magyar oktatásügy nemes hagyományait a jelen kor elvárásaival és a jövő lehetőségeivel ötvözve, a felnövekvő nemzedékek

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

HELYI TANTERV ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA

HELYI TANTERV ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA 1/4. számú melléklet HELYI TANTERV ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA 9-10. ÉVFOLYAM 2 TANTÁRGYI

Részletesebben

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és

Részletesebben

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKATERV

ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKATERV ÚJVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA MUNKATERV 2012/2013 TARTALOM I. A TANÉVI FELADATOKAT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK II. A 2012/2013-OS TANÉV FELADATTERVE III. RENDEZVÉNYTERV IV. KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK 1. ÓRAKERETSZÁMÍTÁS

Részletesebben

Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Pedagógiai Program 2013 Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hatályos: 2013. szeptember 1-től, 2018. augusztus 31-ig 1 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014.

Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014. Balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETELEMZÉS... 10 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI,

Részletesebben

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam

Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam Tanterv a magyar irodalom oktatásához 1-8. évfolyamára 1 2. évfolyam érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek,

Részletesebben

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014 Az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola 2011. július 2-ával

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom tantárgy 1-3. évfolyam 2013. Bevezetés célok, alapelvek Célok, feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM 51/2012. XII. 21.EMMI RENDELET 1.SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs

Részletesebben

Bem József Általános Iskola

Bem József Általános Iskola 1 Bem József Általános Iskola Pedagógiai program A Bem József Általános Iskola a(z) 1993. évi LXXIX. Törvény 47.p, 48.p 1996. évi LXII. Törvény 2011. évi Köznevelésről szóló törvény 4.p, 5., 26.p, 27.,

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9 12. HAT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. NÉGY ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS 9-12. ÖT ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS REÁL JELLEG 9-12. KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÉPZÉS 9-12. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítása

Részletesebben

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M

Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M Pedagógiai program I. RÉSZ N E V E L É S I P R O G R A M 2013. Darányi Általános Iskola 1 NEVELÉSI PROGRAM 1 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT - PREAMBULUM 3 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, HELYZETELEMZÉS 3 2.1 PEDAGÓGIAI

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

felsorolt A vezetők és a beosztott pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének

felsorolt A vezetők és a beosztott pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM. rész (IMIP) Módosítása és kiegészítése készült: 9. március Készítette: Hartdégenné Rieder Éva igazgató Az Intézményi Minőségirányítási Program módosításának törvényi

Részletesebben

A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Ikt.: A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi Tanterve 2014. Felülvizsgálta és módosította a Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Nevelőtestülete Felsőpakony, 2014. március 20. Tartalom

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához

Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához ANGELI ÉVA Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 6. tanításához Nemet kk 6.indd 1 2014.07.15. 7:35:40 Szerző ANGELI ÉVA Szerkesztette HORVÁTH KORNÉLIA Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012.(XII.21.)

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (5500. Gyomaendrőd, Selyem út 109/2.) OM: 028300 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 11. o. Az intézmény küldetésnyilatkozata

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97 Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája Pedagógiai program 2015. Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

A Gyulai Implom József Általános Iskola 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye. Helyi tanterve 2014.

A Gyulai Implom József Általános Iskola 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye. Helyi tanterve 2014. A Gyulai Implom József Általános Iskola 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye Helyi tanterve 2014. Tartalomjegyzék I. Az 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye helyi tanterve...

Részletesebben

Pedagógiai program. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16. A nevelőtestület elfogadta: 1998.

Pedagógiai program. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16. A nevelőtestület elfogadta: 1998. Pedagógiai program A nevelőtestület elfogadta: 1998. február 10-én Módosította: 2001. április 27-én, 2001. november 26-án, 2004. május 28-án és 2005. augusztus 30-án 2007. február 2-án 2007. november 30-án.

Részletesebben

Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály

Matematika. 1 4. évfolyam. Vass Lajos Általános Iskola Helyi tanterv Matematika 1 4. osztály Matematika 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 klik.devecser@gmail.com www.gardonyi-devecser.sulinet.hu TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 2 1. Az intézmény bemutatása... 2 1.1. Az intézmény

Részletesebben

A Móricz Zsigmond Gimnázium helyi tanterve. Általános rész

A Móricz Zsigmond Gimnázium helyi tanterve. Általános rész A Móricz Zsigmond Gimnázium helyi tanterve Általános rész Tartalom 1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI... 3 2. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS

Részletesebben

SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola. Beiskolázási tájékoztató. 2016/2017-es tanév

SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola. Beiskolázási tájékoztató. 2016/2017-es tanév SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola Beiskolázási tájékoztató 2016/2017-es tanév Általános információk Az iskola neve: SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola Az iskola címe: 6722 Szeged, Szentháromság

Részletesebben

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 I. Intézményi szint 1. Bevezetés 12 2. Közös

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi

Részletesebben

A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március

A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Készült: 2013. március 1 1 NEVELÉSI PROGRAM... 4 2 A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 29

Részletesebben

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült

ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült ANGOL NYELV Az OFI által ajánlott kerettanterv alapján készült Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának

Részletesebben

Szakképző Iskola. Pedagógiai Programja

Szakképző Iskola. Pedagógiai Programja A Gábor László Építőipari Szakképző Iskola 9024 Győr, Nádor tér 4. ja Készítették: Árvai Zsolt Badics Tünde Horváth Miklósné igazgató 2013. március 31. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 6 1.1. Az intézmény

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

Helyi tanterv a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés számára

Helyi tanterv a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés számára Helyi tanterv a nyelvi előkészítő évfolyamos képzés számára 9./ NY évfolyam Első idegen nyelv Célkitűzés és feladatok: a különböző iskolákból, különböző nyelvi felkészültséggel érkező tanulók egy szintre

Részletesebben

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve

A Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve A budaörsi Herman Ottó Általános Iskola helyi tanterve 2010. Tartalom 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint ezek óraszámai... 3 1.1 1-4.

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

A Bajai. III. Béla Gimnázium. pedagógiai nevelési programja

A Bajai. III. Béla Gimnázium. pedagógiai nevelési programja A Bajai III. Béla Gimnázium pedagógiai nevelési programja 1 TARTALOMJEGYZÉK A) NEVELÉSI TERV 1. BEVEZETŐ... 4 2. AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA... 4 3. ALAPELVEINK, KIEMELTEN KEZELT ÉRTÉKEINK... 9 4. AZ ISKOLA CÉL-

Részletesebben

HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam

HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam HELYI TANTERV AZ ÉLŐ IDEGEN NYELV tanításához Szakközépiskola 9-12. évfolyam Készült a 2013.03.22 napon közzétett központi program alapján. Érvényesség kezdete: 2013.09.01. Utoljára indítható:.. Dunaújváros,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8440 Herend Iskola u.8. Intézményi Minőségirányítási Program

Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8440 Herend Iskola u.8. Intézményi Minőségirányítási Program 1 Herendi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8440 Herend Iskola u.8 Intézményi Minőségirányítási Program Készítette: Schindler Lászlóné Igazgató Módosítva: 2008. augusztus 29. 2 Jóváhagyta:

Részletesebben

Előterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának 2009. október 13-i ülésére

Előterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának 2009. október 13-i ülésére Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának Elnöke Szám: 1311-8/2009. Előterjesztés A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Oktatási és Kulturális Bizottságának 2009. október

Részletesebben

Bodajki Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015.

Bodajki Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. Bodajki Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. Bodajki Általános Iskola OM azonosító: 201027 Bodajk, Bányász ltp. 21-22 Pedagógiai program Naponta nő és tágul a világ; tegyétek tökéletesebbé tehát!

Részletesebben