I. N E V E L É S I P R O G R A M

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. N E V E L É S I P R O G R A M"

Átírás

1 I. N E V E L É S I P R O G R A M H E L Y ZE T E L E M ZÉ S Intézményünk a es tanévtől két iskola összevonásával alakult eggyé. A Dohány utcai, és a Kertész utcai iskola is több mint száz éves múltra tekint vissza. Ez arra kötelez bennünket, hogy nevelő-oktató munkánkban figyelmet fordítsunk hagyományainkra és a modern kor kihívásaira. Büszkék vagyunk mind gyakorló iskolai múltunkra, ami azt jelenti, hogy tanáraink munkáját főiskolák és egyetemek ismerték el, mind a legkorszerűbb ismeretet nyújtó informatikai szakközépiskolára. Iskolánk fenntartója a VII. kerületi önkormányzat. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása; a felvételt nyert tanulók felkészítése a szakképesítés megszerzésére. E feladatok megvalósításának érdekében intézményünk illetve 8+4+2,5 évfolyamos iskolaként működik. Ahol a tanulóknak lehetőségük van érettségiig folytatni tanulmányaikat. A beiskolázási körzetünkben élő családok nagy része szociokulturálisan nehéz helyzetben van. Egészségi állapota, lakáskörülményei, anyagi helyzete is hátrányos. Feladatunknak tekintjük, hogy ezeknek a gyerekeknek nevelési és anyagi segítséget adjunk. Szakközépiskolánkba Budapest és Pest megye különböző általános iskoláiból egyenetlen tudással érkeznek tanulóink. Nevelő-oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül segítjük a tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatunknak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését, szakkörökön, pályázatokon, versenyeken indítjuk őket. Az intézmény két épületben működik. Mindkét épület felújításra szorul, különösen nagyon rossz állapotban van a Kertész utcai. A tisztasági festések hiányát, a mellékhelyiségek rendbehozatalának szükségességét az ÁNTSZ vizsgálat is szóvá tette. Az épületek rendszeresen beáznak, sürgős felújításra van szükség. A Kertész utcai épület a nagyobb, 5 szint és alagsor, ahol tantermek, szertárak, könyvtár, tornaterem, tornaszoba, ebédlő, tanári és irodahelyiségek találhatók. A tantermek száma lehetővé tette, hogy az osztálytermek mellett néhány szaktanterem (biológia-kémia, földrajz, rajz, informatika, színi,) biztosítsa az oktató munka jobb lehetőségeit. A tantermek megfelelő nagyságúak, de többségük nagyon rossz állapotban van. A szülők és a tanulók segítségével próbáljuk otthonosabbá tenni ezeket. A tornaterem kicsi, parkettája balesetveszélyes. A tornaszoba tanterem nagyságú, korlátozott lehetőséget ad a testnevelés órai foglalkozásokra. Az udvar aszfaltozott, megfelelő időjárás esetén a testnevelés órák egyik helyszíne. Az intézmény felszereltsége elavult, kevés az oktatáshoz szükséges szemléltető anyag, felszerelés. A padok és székek nagyon rossz állapotban vannak. A Dohány utcai épület kisebb, négy szinten találhatók a tantermek, a szertárak, a tanári, az irodahelyiségek, a könyvtár, a tornaterem és a kis tornaterem. Az ebédlő a szomszéd házban működik. A tantermek többségében osztálytermek, néhány azonban szaktanteremként működik (kémia-fizika, biológia-földrajz, nyelvi,). A termek általában megfelelő nagyságúak, bár van néhány kisebb, ahol a gyerekek nehezen férnek el. Az épület 1990-es felújítása óta néhány tanterem kifestése és a mellékhelyiségek tisztasági festése történt meg. Az Önkormányzat és a szülők által felújított tantermekben kulturált környezetben folyik a munka. A tornaterem rossz állapotban van, az öltözők és a szertár rendszeresen beázik. A kis tornaterem 2 éve két tanteremből készült, jól használható, elsősorban az alsó tagozatos testnevelés tanításában. Az udvart testnevelés órákon és a délutáni napközis foglalkozásokon is használjuk, az itt kialakított EU-s szabványnak is megfelelő játszótér az alsó tagozatosok között nagyon kedvelt, bár az utóbbi években nagyon elhasználódott, a játékok nagy része tönkrement. Ezek egy részét is meg kellett szűntetni, mert balesetveszélyesek voltak. Az alapvető eszközök rendelkezésre állnak, de szükség lenne újabb szemléltetőeszközökre. A padok, székek és szekrények elavultak, és rossz állapotban vannak. Különösen nagy problémát jelent, hogy az épületben szimpla ablakok vannak, télen nagyon gazdaságtalanná teszi a fűtést. Mindkét épületben hiányzik a nagyobb közös helyiség, ahol a tanulók rendezvényeit és az összevont iskola tanári értekezleteit lehetne tartani. Az iskolai könyvtár mindkét épületben gazdag anyaggal rendelkezik. A Dohány utcai épületben található a Gyermekkönyvtár, a (7-14 éves korosztálynak) és a Kertész utcában az Ifjúsági könyvtár (a éveseknek). A könyvtáraknak nagy szerepük van a tanulók olvasóvá nevelésében, az önművelésre való nevelésben és a tanulók képességeinek fejlesztésében 1

2 I S K O L Á N K E RŐSSÉGEI A gyakorló iskolai jelleg hosszú időn keresztül meghatározta a Dohány utcai iskola oktatási színvonalát. A tanárok módszertani felkészültsége, az oktatás eredményessége ismert. A kerületi és budapesti bemutatóórák mutatták az iskola eredményeit. Az ELTE részt vett tanáraink továbbképzésében is. A színitagozat eredményei egész Budapest területén és környékén is ismertek. Számos alkalommal szerepeltek különböző rendezvényeken, ahol az iskola és a kerület hírnevét öregbítették. A 90-es évek elején szakköri formában indult, azóta alsó tagozaton és középiskolában is működik. Az évente megtartott vizsgaelőadások a szülők számára is bemutatták a színvonalas képzést. Ebben az évben a tagozat támogatója Cserhalmi György lett. Sajnos jelenleg a Fenntartó nem támogatja a középiskolai színi képzést a 9. évfolyamon. Ezzel iskolánk egy nagyon értékes színfoltja szűnik meg. Az általános iskolában továbbra is igyekszünk biztosítani a gyerekek ilyen irányú fejlesztését. A színiképzés hatása a tanulmányi versenyeken is megmutatkozik. Számos kerületi és budapesti helyezést értek el tanulóink a versmondó, prózamondó és szépkiejtési versenyeken. Az informatikai képzés először szakiskolai, majd 2001-től szakközépiskolai keretben zajlik. Jól felkészült kollégák egyre nagyobb sikereket érnek el az informatika oktatása területén. Jól felszerelt szaktermeinket folyamatosan fejlesztjük. Iskolánk ECDL vizsgaközpont. Kapcsolatunk a Neumann Társasággal iskolánk képzési színvonalát bizonyítja. Fontos, hogy azok a VII. kerületi tanulók is eljuthatnak az érettségiig, akik más, távolabbi intézményben elkallódnának. Az itt tanító tanárok ismerik őket, figyelemmel tudják kísérni fejlődésüket, és szükség esetén a szülőkkel időben fel tudják venni a kapcsolatot. A változatos szabadidős programok sokféle kínálatot nyújtanak a tanulók számára. Sokan közülük csak így jutnak el kirándulni, erdei iskolába vagy táborba. A múzeum- és színházlátogatások nagy száma is kollégáink odaadó szervező munkáját dicsérik. Sok esetben az anyagi fedezetet pályázatok útján biztosítják a nehezebb helyzetben lévő tanulóknak. A délutáni szakkörök, sportkörök is színesítik iskolánk életét. Kollégáink innovációs eredményei kiválóak. Szakmai pályázatok eredményei módszertani és oktatásinevelési kultúrájukat és felkészültségüket bizonyítja. Sok pályázat készül abból a célból, hogy a programokra a megfelelő anyagi támogatást biztosítani tudjuk. H I T V A L L Á S U N K Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni azt, amit csinál, és megtanulja azt a munkát, amelyet szeretni fog. (Szent-Györgyi Albert) Ez az idézet nagyon pontosan tükrözi nevelőtestületünk, iskolánk legfőbb célját, elképzelését arra vonatkozóan, hogy milyen iskolát szeretnénk megteremteni a hozzánk járó tanulók számára. Legfontosabb célunk tehát, hogy a ránk bízott gyerekeket megtanítsuk az önálló ismeretszerzés képességére, kialakítsuk bennük az igényt az élethosszig tanulásra, olyan mankót adjunk a kezükbe, amelyet életük végéig tudnak használni felébresztett tudásvágyuk kielégítésére. Ismerjék meg a tanulóink a jól végzett munka örömét, az alkotás izgalmát. Bevonjuk tehát őket az oktatás, a közös munka folyamatába, hogy tevékenykedtetve jutassuk őket tudáshoz, hiszen mi is valljuk azt, amit Konfucius is: Mondd és elfelejtik, mutasd meg és emlékeznek, vond be őket és megtanulják. Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy csak a sokoldalú emberek állják meg a helyüket az életben, csak a stabil tudásra lehet a későbbiekben építkezni. Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik szeretik és védik a természetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, kudarctűrőek és elfogadják a másságot. Iskolánk szakmai kiválóságra és személyiségfejlesztésre törekszik, odafigyelő, serkentő, az alkotás folyamatába a gyerekeket bevonó környezet megteremtésével, ahol minden egyes diák a képességei szerinti legtöbbet tudja kihozni magából. Mindezeket megvalósítva tanulóinkat hozzásegíthetjük ahhoz, hogy megtalálják helyüket ebben a világban, hiszen ahogy Sütő András mondta: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. 2

3 A L A P E L V E K 1. A gyerekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevétele. A gyermek fejlődését mindenkor a maga fejlődési fokához mérten kell biztosítani. 2. Minden gyermek sikerélményhez juttatása és az esélyegyenlőség biztosítása az nevelő-oktató munka területein. 3. A tanulók szociokulturális hátterének figyelembevétele, az iskola és a családi nevelés összeegyeztetése. 4. A nevelő-oktató munka a személyiségi jogok kölcsönös tiszteletben tartásán alapuljon, a diákok demokratikus szervezeti keretek között tanulják meg gyakorolni jogaikat. 5. A nevelő-oktató munka során érvényesüljön az élethosszig tanulásra, önművelődésre való felkészítés. 6. Nevelési folyamatunkban állandóan legyen jelen a fenntartható fejlődés elve és az egészséges életvitelre szoktatás. C É L J A I N K Az oktatási intézmény alapfeladatai meghatározzák céljainkat. Tantestületünk úgy véli, hogy a gyerekek nevelésének-oktatásának feladatai mindenkor ugyanazok, az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodva. Ezért nem választjuk külön az általános iskolában és szakközépiskolában megvalósítandó célokat. 1. ISMERETKÖZVETÍTÉS, a modern kornak megfelelő korszerű ismeretek átadása A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: Alsó tagozaton elemi ismeretek megszilárdítása. A tanulási motívumok kialakítása és fejlesztése (szeressen meg tanulni). Felső tagozaton az általános műveltség kialakítása, a tanulási tevékenység szándékos, céltudatos tevékenységgé fejlesztése. A nyolcadik évfolyam végére minden tanuló alkalmas legyen az érdeklődésének és képességeinek megfelelő középfokú képzésbe való bekapcsolódásra. Középiskola: valamennyi tanuló felkészítése az érettségire és a szakmai képesítő vizsgákra. ill. továbbtanulásra. Olyan széles alapú ismeretközvetítés, - mind közismereti mind szakmai területen, amely alkalmassá teszi tanulóinkat az élethosszig tartó tanulásra. 2. KÉPESSÉG ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTÉS, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: Egyénre szabott módszerek alkalmazása a tanulói képességek fejlesztésében. Alapkészségek szilárd begyakoroltatása. A megismerési és gondolkodási képességek vertikális fejlesztése. A tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztése; a kulcskompetenciák(döntési, együttműködési, életvezetési, információs, kommunikációs, kritikai, lényegkiemelő, narratív, problémamegoldó, szabálykövető készségek) előtérbe helyezése. A tanulási képességek fejlesztése, a tanulási technikák megismerése annak érdekében, hogy a hozzánk beiskolázott tanulók képessé váljanak az élethosszig tartó tanulásra. A művészeti kommunikáció megismerése, számítógéppel segített kommunikáció fejlesztése (MultiCenter működése) Színházi alkotómunka során szükséges készségek és képességek fejlesztése: ritmusérzék, zenei hallás, tánckészség, kiművelt beszéd és énekhang, osztott figyelem, fejlett koncentráció. 3. ÉRTÉKKÖZV ETÍTÉS, általános emberi értékek preferálása A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: Általános, egyetemes emberi értékek megismertetése (szeretet, kitartás, öröm, becsületesség, önbecsülés stb.) A magyarságtudat erősítése. Tudatos szerepvállalás a nemzeti kultúra, az iskolai hagyományok ápolásában. Az európai gondolkodás és értékrend közvetítése, más népek kultúrájának megismerésével. Színitagozatos tanulóink fedezzék fel az egyes művészeti ágak közötti kapcsolatokat, váljanak színházszerető ill. színházi emberekké. 4. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, a pozitív személyiségjegyek kiemelése, erősítése A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: A szociokulturális környezet figyelembe vétele, és alkalmazkodás. Képességfejlesztő gyakorlatok alkalmazása. A magatartást meghatározó érték és normarendszer kialakítása, ezzel segítve felnőttkori döntésükben. 3

4 Önismeret, önértékelés és emberismeret kialakítása a sokféle kötött és kötetlen foglalkozás alatt. Ismerje és felelősséggel használja környezetét. Figyeljen saját és társa egészségére, óvja azt. Tudatosan, felelősségteljesen készüljön a családalapításra, családi életre. 5. SZOCIALI ZÁCIÓ, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges önérvényesítő és önkorlátozó magatartás kialakítása A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: Elemi szokások kialakítása. Felzárkóztatás és a szociális hátrányok kompenzálása az esélyegyenlőség biztosítására. A tanulót ért negatív hatások kompenzálása. Viselkedéskultúra megalapozása. Kiemelten kezelve: a közlekedésre nevelést, társadalmi bűnmegelőzést, áldozattá válást, erőszakmentes konfliktuskezelést. Érezzen és vállaljon felelősséget önmagáért, másokért, a közösségért. Legyen nyitott más kultúrák, szokások felé és tolerálja a másként gondolkodókat. Jó kapcsolat kialakítása a szülői házzal, közös rendezvények szervezésével. 6. KÉPZÉS, S ZAKKÉPZÉS, A cél megvalósításához szükséges feladatok, tevékenységek: Az érdeklődés felkeltése a választott szakma iránt. Szakmai szempontból fontos tudományos és gyakorlati ismeretek, készségek elsajátítása. Széles technikai látókör kialakítása. Az önképzés igényének felkeltése, és az ahhoz való képességek fejlesztése. Munkaerkölcs és kultúrált magatartás elsajátítása. A Pedagógiai programunk további részében a nevelő-oktató munka konkrét eljárásait, eszközeit, feladatait a megfelelő fejezeteknél tartalmazza. K I E M E L T P E D A G Ó G I A I F E L A D A T O K, T E V É K E N Y S É G E K A kiemelt pedagógiai feladatok a nevelés valamennyi színterén megvalósulnak: tanórai nevelés tanórán kívüli nevelés iskolán kívüli nevelés során. 1. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK: A tananyagok feldolgozásával közvetlenül és közvetve megalapozzuk a tanulók műveltségét, világszemléletét Igyekszünk olyan légkört teremteni, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, így viselkedési normákat, magatartási szabályokat tanítunk meg Nemcsak intellektuális készségeket, hanem manuális, művészeti, sport képességeket is fejlesztünk: diáksportköri foglalkozásokon, táncórán, erdei iskolában, nyári táborokban, kirándulásokon A drámajátszás és a tánc eszközeivel fejlesztjük a gyerekek személyiségét. 2. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulók ismerjék meg a társas együttélés alapvető szabályait. Gyakorolják ezt, osztályrendezvényeken, szakkörökön. Ismerjék népünk, kultúránk értékeit. Erdei iskolák szervezésével a közösségerősítésen kívül, országunk értékeit is megfigyelhetik. Legyenek nyitottak, toleránsak különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Gyakorolják diákjogaikat az iskolai diákönkormányzati programokon. 3. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Kiscsoportos szervezeti formákkal segítjük azokat a gyerekeket, akiknek nehéz az alkalmazkodás. A gyermek saját fejlődéséhez viszonyítjuk értékelését, ezzel segítjük a helyes önértékelés kialakítását. Törekszünk differenciált motivációs eszközök használatára, változatos szemléltetésre, munkaformákra. Sokféle tevékenységet építünk a tanítási órákba. 4

5 Mulasztásokat szigorúan figyelemmel kísérjük, törvényi előírások szerint. Segítő szakembereket (logopédus, gyermekorvos, családsegítő, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti szolgálat) hívunk segítségül. Prevenciós programokat szervezünk, a helyes magatartási, életvezetési attitűd kialakításának megtanításához. 4. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEV ÉKENYSÉG Tanórákon segíteni kell a kreatív, problémamegoldó gondolkodás elősegítését. Differenciált feladatok alkalmazásával törekedni kell az önálló ismeretszerzés, önképzés megtanítására. Módszereink: kiselőadás, beszámolók, kutatómunkák, versenyfeladatok. Csoportbontással segítjük a gyorsabban haladók fejlődését. Lehetőséget biztosítunk a 2. idegen nyelv tanulására. Lehetőséget biztosítunk az informatika tantárgy felvételére 5. osztálytól. Változatos délutáni szakköröket, tanfolyamokat indítunk. Iskolai, kerületi, fővárosi tanulmányi versenyeket szervezünk. Házi vetélkedőket, pályázatokat szervezünk aktuális témákból. Legtehetségesebb, legeredményesebb diákunkat Vajdaffy-díjjal jutalmazzuk. Délutáni csoportközi foglalkozások működése számos más tehetség kibontakozásához ad lehetőséget. 5. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermekvédelem iskolánk nevelési céljaiban kiemelt fontosságú. Legfontosabb feladatunk a nehéz körülmények közt élő gyermekek gondjainak segítése A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókkal való foglalkozás, a tanulók megfigyelése, megfelelő szakemberhez történő irányítását az osztályfőnök kezdeményezi. A Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködés, folyamatos kapcsolattartás, tájékozódás. A szülőket folyamatosan tájékoztatni kell a segítő szolgáltatások lehetőségeiről, az iskolán belüli szociális szolgáltatásokról (gyermekétkeztetés, tankönyv). Minden igénylő számára napközi ellátást ill. tanulószobát biztosítunk. Segítjük tanulóink pályaválasztását iskolánkban működő szakközépiskolában, ill. szakmai képzést nyújtó évfolyamokon való tanulással. Felvilágosító programok szervezésével megelőzésre törekszünk. Biztosítjuk tanulóink rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatát. 6. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Lehetőség szerint iskolaotthonos szervezeti formával segítjük a nehezen alkalmazkodó gyerekeket az átállásra az óvodából az iskolába. Egyéni és csoportos differenciált foglalkozások tanórán, egyénre szabott képességfejlesztés lehetőségeinek feltárása ennek érdekében. Egyes évfolyamokon fejlesztő csoportok létrehozása. Indoklás: A tanulói összetétel miatt törekszünk kis létszámú első osztály indítására ill. egy-egy évfolyamon indokolt a kislétszámú osztály működtetése a magatartási problémás, részképesség-zavaros, sérült gyermekek miatt. A fenntartóval történő egyeztetés alapján első - másodikban, alkalmanként felső osztályokban is működtetnénk ilyen osztályokat, igénybe véve pszichológus, logopédus segítségét is. Tantárgyi korrepetálások működtetése. Minimumkövetelmények kidolgozása évfolyamonként. Könnyített testnevelés órákkal segítjük a rászorulókat. Logopédiai fejlesztést biztosítunk. Rugalmas bevezető szakasszal lehetőséget adunk a nehezebben haladóknak a felzárkózásra.. Az iskola igazgatója mentesítheti a tanulót- szakértői vélemény alapján- az osztályzás, értékelés alól. Ebben az esetben a tanuló az első évfolyamot előkészítő évfolyamként fejezi be. Napközi otthonban, tanulószobán az egyéni tanulási tempóhoz igazított tanulást szervezünk. A tantárgyi tanulás problémamegoldó, kreatív mozzanatait előtérbe helyezzük. Törekszünk a játékok által történő fejlesztési lehetőségek feltárására. A sikerélményhez juttatás jegyében, a tanulók tevékenykedtetésére építő szakköröket indítunk. 5

6 7. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A PROGRAM TÁVLATI ÜTEMTERVE (ÉVI PROGRAM): Időpont március- május szeptember októbermájus Feladat A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, április a hátrány meghatározása A tevékenységi formák megtervezése a következő tanévre A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének előkészítése Tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint Eredmények számbavétele, fejlesztési tevékenységek megtervezése a következő tanévre A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT ISKOLÁNKBAN AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGI FORMÁK SZOLGÁLJÁK: drog- és bűnmegelőzési programok, mentálhigiéniás programok, osztályfőnöki órákon, komplex táborozások, kirándulások, erdei iskolák, felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon., motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön, kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel, a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása kihirdetése a szülők körében, táborozási hozzájárulások juttatása., pályázatok figyelése, pályázatok írása A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI SZÜLŐK A szülők és a pedagógusok együttműködésének színterei: családlátogatás, szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt tanítási nap, írásbeli tájékoztatók. Egyéni, személyes megbeszélés, levél, telefon útján. Tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, kikérjük véleményüket mindezekről (SZMSZ, PP, házirend, igazgatóválasztás vezetői pályázatának véleményezési joga) Biztosítjuk a szülőknek, hogy az iskolai közélet aktív közreműködői, segítői lehessenek (szülői munkaközösség iskolai és osztályszinten). Meghívjuk a szülőket táborozásra, erdei iskolába, közös kirándulásokra, színház- és operalátogatásokra, ünnepségekre. Figyelmet fordítunk arra, hogy a szülők időben informálódjanak intézményünk életéről, működéséről, a tanuló előmeneteléről, magatartásáról szülői értekezletet, fogadóórát tartunk A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Segítséget nyújtunk a szülőknek az iskolaválasztásban: iskolánkat bemutató kiadvánnyal, tájékoztatással, nyílt napi meghívással ill. végzős gyerekek szüleinek pályaválasztási szülői értekezletet tartunk. A szülők a szülői képviseleti fórumokon általuk választott vezető ill. elnök útján: véleményt nyilváníthatnak, együttműködhet, aktívan részt vehetnek.. Kérheti az iskola által biztosított szolgáltatásokat: ifjúságvédelmi segítség, logopédiai segítség, napközi otthoni ellátás, gyermekétkeztetés. FENNTARTÓ Az együttműködés színterei: a feltételek biztosítása reális iskolai tervezések és jóváhagyások törvényesség, jogszabályok betartása pályázati lehetőségek EPSZK, FPI Mindkét szervezet módszertani segédletekkel, mérésekkel, tanfolyamok, továbbképzések szervezésével nyújt segítséget iskolánknak. Rendszeresen vesznek részt tanáraink az EPSZK tanfolyamain, továbbképzésein, előadássorozatain, pályázatain. NEVELÉSI TANÁCSADÓ, GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Tanulóinkat tanulási és magatartási problémák esetén vizsgálja. 6

7 Rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolai gyermekvédelmi felelőssel EGYÉB KAPCSOLATOK Iskolaorvos, védőnő, iskolai fogászat. Utóbbi részéről bemutatók tartása történik. A Molnár Antal Zeneiskolának számos tanítványunk növendéke, egymás rendezvényeibe rendszeresen bekapcsolódunk A Százház utcai Sportcsarnokban rendszeresen vesznek részt tanulóink testnevelési órákon, kerületi sportversenyeken. A Budapesti Természetbarát Szövetség túraversenyein részt vesznek csapataink. Kerületi óvodák 9. AZ ISKOLA ARCULATÁVAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI CÉLOK A művészeti nevelés megerősítése, lehetőségeinek kihasználása a tanulók képességeinek kibontakoztatásában és személyiségének formálásában. A színitagozat iskolánk és a kerület hírnevét öregbíti, előadásai színvonalasak és nagy érdeklődésre tartanak számot. Megkeressük a lehetőségeket a képzés folytatására. Az informatikai és számítástechnikai képzés fejlesztése nemcsak a középiskolában, hanem az általános iskolában is kiemelt feladat. Fontosnak tartunk a számítógépes programok felhasználását a különböző szaktárgyak oktatásába, ezért az iskolai könyvtárak folyamatosan és tervszerűen bővítik állományukat oktató programokkal. A pedagógus továbbképzések során szorgalmazzuk az informatikai továbbképzésekre való jelentkezést. A középiskolások számára biztosítani szeretnénk az ECDL vizsga letételét. Az érettségire való felkészítés. Ki kell dolgozni a módszereket annak érdekében, hogy diákjaink még eredményesebben tegyenek érettségit. Az eddigi hagyományok megtartása, továbbfejlesztése és új hagyományok kialakítása. Szép és tartalmas karácsonyi est, megemlékezések, közös rendezvények a diákokkal. A környezeti nevelés fontosságának hangsúlyozása. Olyan környezeti nevelési programot szeretnénk bevezetni, amely hozzájárul a tanulók környezettudatos magatartásának kialakításához. Meg kell ragadni minden lehetőséget arra, hogy tanulóink természetben tudjanak megfigyeléséket végezni, megtanulják értékelni a természeti szépségeket. T A N Ó R Á N K Í V Ü L I F O G L A L K O Z Á S O K HAGYOMÁNYAINK Minden évben megrendezett, egész iskolát megmozgató rendezvények: Iskolanapok Aktív részvétel az Erzsébetvárosi Kulturális Napok rendezvényein Iskolai ünnepségek, megemlékezések Gólyabál Szalagavató Ballagás Farsang Karácsonyi műsor Színi előadások TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE Tanulással kapcsolatos tanórán kívüli foglalkozások. napközi, tanulószoba irányítása tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Szakkörök: második idegen nyelv, informatika, természetjáró, irodalmi séták, szaktárgyi versenyek, vetélkedők hirdetése iskolai könyvtár használata Szervezett szabadidős foglalkozás az iskolában: mindennapos testnevelés irányítása házibajnokságok rendezése csoportközi-napközi szervezése DÖK programok szervezése Pályázatok hirdetése iskolai könyvtár használata Iskolán kívüli, tanulással kapcsolatos foglalkozások tanulmányi kirándulások erdei iskola szervezése táborok szervezése Iskolán kívüli, közművelődési foglalkozások mozi-, színház-, múzeum látogatás, túrák, kirándulások, tanulmányi séták szervezése, színitagozat előadásainak megtekintése 7

8 NAPKÖZI, TANULÓSZOBA KIEMELT FELADATAI: Eredményes tanulást segítő tanulásszervezés és tanulásirányítás Valamennyi tanuló képességeinek megfelelően készüljön fel a másnapi tanítási órákra. Minden napközis tanuljon meg tanulni, alkalmazza a helyes tanulási technikákat. A gyerekek legyenek képesek önállóan tanulni. Alakuljon ki az önművelődés igénye. Tanulócsoportok létrehozása, játékos képesség fejlesztőfeladatok alkalmazása a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek segítésére. A tanulószobán tantárgyi felzárkóztatást biztosítunk a lemaradóknak. Szocializáció Elemi szokások kialakítása: kulturált étkezés gyakoroltatása, iskolai önkiszolgálás szervezése, irányítása; esztétikus környezet kialakítása; iskolai környezet rendjének, tisztaságának fenntartása; helyes higiéniás szokások megszilárdítása. Viselkedéskultúra megalapozása társai és nevelői körében, konfliktusok kezelésének gyakorlása. Szabadidő hasznos eltöltése Csoportközi foglalkozások szervezése a tanulók egyéni érdeklődésének, képességeinek megfelelően. Szoros együttműködés a kerület kulturális intézményeivel. Mozi-, színházlátogatás szervezése évente legalább 4 alkalommal. Környezeti, egészségi neveléssel összefüggő feladatok A mindennapos testmozgás megvalósítása. Egészséges életmód, étkezési szokások kialakítása, megerősítése. Rendszeres tanulmányi séták előkészítése, szempontok kidolgozása a közvetlen környezet megfigyelésére (természeti és mesterséges környezetünk, magatartási szokások stb.). A K U L C S K O M P E T E N C I Á K F E J L E S ZT É S E A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A KULCSKOMPETENCIÁK ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a 8

9 nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. MATEMATIKAI KOMPETENCIA A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KOMPETENCIA A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. DIGITÁLIS KOMPETENCIA A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció ( , hálózati eszközök) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. A HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. 9

10 SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák KEZDEMÉNYE ZŐKÉPESSÉG ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. A KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. ÉNKÉP, ÖNISMERET Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó, alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. HON- ÉS NÉPISMERET Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit 10

11 EURÓPAI AZONOSSÁGTUDAT - EGYETEMES KULTÚRA Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket GAZDASÁGI NEVELÉS A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A TANULÁS TANÍTÁSA Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a 11

12 serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. FELKÉSZÜLÉS A FELNŐTTLÉT SZEREPEIRE A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önés pályaismereteiket. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. E G Y S É G E S A L A P O K R A É P Ü LŐ DIFFERENCIÁLÁS A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges fejlesztési feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja (ezen belül helyi tanterve) teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A Nat olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, személyiségének a fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A DIFFERENCIÁLT TANULÁSSZERVEZÉS TERÉN KÜLÖNÖSEN A KÖVETKEZŐ SZEMPONTOK EMELHETŐK KI: Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. A TANULÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉG SEGÍTÉSÉNEK ELVEI Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: 12

13 kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain; a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; adaptív tanulásszervezési eljárások (lásd az előző fejezetet) alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, valamint az iskolánkban/óvodánkban tanuló valamennyi tanuló/gyermek (későbbi) iskolai sikerességének elősegítése érdekében megvalósul a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban a roma tanulók/gyermekek, valamint a sajátos nevelési igényű tanuló, gyermekek integrált oktatása/nevelése. Az egymás kultúrájának megismerését szolgáló, és más tolerancia-erősítő programok megvalósítása révén kívánjuk tanulóinkban/gyermekekben erősíteni az elfogadó, multikulturális szemléletet, valamint csökkenteni az előítéleteket. Fenti célokat különösen az alábbi tevékenységeken kívánjuk megvalósítani: o o o o o o Felzárkóztató iskolán- illetve tanórán kívüli programok Differenciált, személyközpontú oktatás megvalósítása Tehetségsegítés, tehetséggondozó programok Multikulturális rendezvények szervezése Téma-hetek rendezése egy-egy ország, nép, kultúra megismerése érdekében Szakkörök (tánc, kézműves, stb.) N E M S Z A K R E N D S Z E RŰ OKTATÁS MEGS Z E R V E Z É S E A Z 5-6. É V F O L Y A M O N 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A közoktatásról szóló évi LXXIX törvény (a továbbiakban kt.) 8. -a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban - az 1-4. évfolyamon - nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban - az 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatáskeretei között. Az oktatás szervezés hazánkban általánosan elterjedt gyakorlatán változtatott a kt. előírásait módosított évi LXI. törvény, amely előírta, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A kt évi LXXI. törvénnyel történt módosítása a nem szakrendszerű oktatásra az 5-6. évfolyamokon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. Az iskoláknak a helyi tantervükben kell meghatározni, hogy a kötelező és nem kötelező időkeret mekkora hányadát fordítják majd szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű oktatásra - a törvényben meghatározott keretek között. Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt.8. (3) alapján. A törvényhely arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamokon a korábbinál több időben folyhassék, és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig a korábbi évek gyakorlatához képest csökkent időben kezdődhet el, illetve folytatódhat a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5. és a 6. évfolyamon. A kt (1) bekezdése alapján, az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik -hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. 2. FOGALMAK Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. Nem szakrendszerű az oktatás, ha a tanulók részére a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. (kt (34.) 13

14 A nem szakrendszerű oktatásnak az alapozó szakaszra történő kiterjesztésére elsősorban azért került sor, mert az utóbbi évtizedben több hazai és nemzetközi felmérés -a magyar tanulók szövegértés-olvasás és a problémamegoldás-matematika területén elért eredményei alapján -hiányosságokra hívta fel a figyelmet (PISA- 2000, PISA-2003, PIRLS 2001, országos kompetencia mérések. A vizsgálati adatok tehát mind az olvasásmegértés, mind a problémamegoldás területén az alapozó pedagógiai szakasz fontosságára mutatnak rá. 3. MŰVELTSÉGTERÜLETEK, TANTÁRGYAK Az alapozó funkció tartalmának és hatékonyságának a növelése elsősorban a magyar nyelv és irodalom, valamint és a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik leginkább indokoltnak. A felmérések és a vizsgálatok, az alapkészségekben ezeken a területeken jeleztek leginkább problémákat. A magyar nyelv és irodalom tantárgy magában foglalja - többek között - a kommunikációs képességeket, a szövegértést-olvasást, míg a problémamegoldás elsősorban a matematika tantárgyhoz köthető. Nincs azonban akadálya annak sem, hogy az 5. és 6. évfolyamokon folyó oktatás tartalmát más tantárgyak, műveltségi területek bevonásával alakítsuk ki a helyi igények, illetve a helyben, az iskolában feltárt hiányosságok alapján. 4. KIEMELT FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, CÉLZOTT KÉSZSÉG - KÉPESSÉG TERÜLETEK Olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. A 4. évfolyamos tanulók teljes körében végzett évi országos felmérés azt mutatja meg minden iskola számára, hogy hol tartottak a 4. évfolyam végén az adott iskolában, 2006-ban negyedik évfolyamon oktatott tanulóik az optimális használhatóság kritériumához képest. Megtudhatja minden iskola, hogy az adott értékelés pillanatában hol tartottak a vizsgált osztályai, illetve az adott iskola egésze, továbbá hogy és a közoktatási rendszer többi szereplőjéhez képest melyek a szignifikáns eltérések. Fontos továbbá, hogy megtudhatták, mekkora utat kell még bejárni az optimális használhatóság kritériumának eléréséig. Az OLVASÁSKÉSZSÉG, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el. Az ÍRÁSKÉSZSÉG a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny iskolai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolására koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évfolyamon már használni kellene az íráskészséget, gyakorlatlansága miatt alig olvashatóvá esik szét. Épp ebből a problémából kiindulva célszerű lenne az iskolákban az 5., 6. évfolyamokon több gondot fordítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. AZ ELEMI SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG összefoglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegységváltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számolási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évfolyam végén a készség kiépülési kritériumához, valamint a közoktatás évfolyamain megvalósuló fejlődési folyamathoz viszonyítva. Belátható, hogy ezeknek az elemi készségeknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket, de ezek az adatok a 4. évfolyamos országos mérés iskolai jelentéseiből könnyedén kinyerhetők minden iskolában. AZ ELEMI RENDSZEREZŐ KÉPESSÉG, (a Piaget-féle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vonatkozásban. A nem szakrendszerű oktatásszervezés okán történő átdolgozásakor kiemelt figyelmet fordítani az alábbiakra: az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására éves korban, az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, 14

15 a kommunikációs képességek (Pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére, a szociális kompetenciák fejlesztésére, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra, az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a "tanítói" és a "tanári" módszerek aránya fontos kérdés, mely szakszerűen csak a helyi viszonyok ismeretében oldható meg. E tekintetben is fontos figyelembe venni az iskolai munkaközösségek véleményét. 5. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁST FOLYTATÓ PEDAGÓGUSOK "Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy-tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el." (17. (8) bekezdés) Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013 tanítási év végéig az 5-6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén, az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki szeptember1-jéig, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1-4. évfolyamon. (128. (20) bekezdés) 6. NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS MEGV ALÓSULÁSA ISKOLÁNKBAN 5. és 6. évfolyamon a kötelező órák számának 20%-át nem szakrendszerű oktatással szervezzük. Az oktatást olyan kollégák végzik, akik rendelkeznek a törvény által előírt végzettséggel és képzettséggel. A tanított tantárgyak különbözőek. Törekszünk arra, hogy az átmenet megkönnyítése érdekében az 5. évfolyamban az osztály tanítója kapjon órát. A magyar és a matematika tantárgyaknál kiemelt szempontként szerepelnek a következők: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYHOZ Hétköznapi helyzetekben a negyedik osztály végén képes a gyermek adekvát megnyilvánulásokra: köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás. Spontán helyzetben köszön, ismeretlen szituációban megszólít, kér és tájékoztat. A társalgásban kérdez, kapcsolódik a mások által elmondottakhoz. Dramatikus játékokban megfelelő beléptetéssel, a közönség által jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja szövegét. Különbséget tud tenni - a gyakran megfigyelt - közlési stílusok és kifejezésmódok között. Megért egyszerű metakommunikációs jelzéseket. Tisztában van a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával, a mondat- és a szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélői szándék kifejezésének módjával, illetve annak megértésével. Az életkorának megfelelő egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megérti és saját olvasata szerint, értelmezi azt. A szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli. Ismert tartalmú szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni. Az olvasottakról véleményt nyilvánít. Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül képes írni. Adott vagy választott témáról egy - másfél oldal terjedelmű, értelmes összefüggő szöveget tud leírni. Jelzi a szó- és mondathatárokat. A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használja a pontot és a kérdőjelet. Begyakorolt szókészletben helyesen jelöli: a magán és mássalhangzók időtartamát, a tulajdonnevek kezdőbetűjét, a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, a "j" hangot, helyesen írja az igekötős igék gyakori eseteit. hibátlanul választja el az egyszerű szavakat. A 4. évfolyamon végzett diagnosztikus felmérés alapján célszerű kiemelni és differenciált fejlesztéssel gondoskodni a felzárkóztatásra szoruló gyermekekről. Ebben az esetben mindjárt év elején tömbösíthető a kt. alapján kialakított nem szakrendszerű órakeretben a lehetséges óraszám. MATEMATIKA TANTÁRGYHOZ Matematikából a kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten indokolt kezelni kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül: a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal indokolt kiépíteni a tízezres számkörben, 15

16 indokolt segíteni a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben, indokolt kidolgozni és fejleszteni a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket, formálni kell a sík- és térbeli tájékozódási képességet, alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal kell alakítani a geometriai szemléletet, tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segíteni indokolt a problémalátást, a probléma-megoldási képesség fejlődését, valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet indokolt lehet megalapozni, konkrét szituációkkal, példákkal indokolt alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról. Az ötödik évfolyamon a természetes számok témakörében nagyon fontos továbbá feltárni a számfogalombeli hiányosságokat (a számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása számegyenesen). A műveletvégzés szintjét, a méréseket és mértékváltásokat (idő, tömeg, hosszúság, űrtartalom). A hiányok pótlására a tanév első hónapjaiban feltétlenül szükség lehet, hogy a számkör bővítésére és műveletek tulajdonságainak tudatosítására sor kerülhessen. E G É S Z S É G N E V E L É S I P R O G R A M 1. BEVEZETÉS Az egészségnevelés egyik legfontosabb színtere az iskola, a közvélemény és a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint Az iskola helyi tantervébe az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál (10. (5.). A tartalmi körök (óracímek) meghatározásánál a következő szempontokat tartottuk szem előtt: az egészségfejlesztés, -védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásai; az adott életkori csoport ismert és legjellegzetesebb fejlődés- és szociálpszichológiai meghatározói, jellegzetességei; a legégetőbb, alkalmasint társadalmi méreteket öltő népegészségügyi problémák adott életkori csoporton belüli jelentkezési módjait; az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségeit; az általános iskola évfolyamaira kimunkált egészségtan modul legfontosabb elemeit. MI AZ EGÉSZSÉG? Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféleképpen is definiálható: az egyszerűbb megközelítsek mellett léteznek átfogó filozofikus vagy morális felfogások is. Az egészség pozitív definíciója vált irányadóvá, mely a jólléti, közérzeti állapotra utal. Az egészség holisztikus szemlélete ugyancsak nagy hangsúlyt kap, mely különböző dimenziók (környezeti, szociális, egyéni) sajátos hatásait, valamint egymással való kölcsönhatásait is figyelembe veszi. Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció Az egészség mentális, fizikális és szociális jóllét az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény felől közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvető emberi jognak, az élethez szükséges erőforrásnak tekinti, mely egyben társadalmi befektetés is. MI AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS? Az egészségfejlesztés fogalma viszonylag új keletű még az e területen dolgozó magyar szakemberek számára is, ennek ellenére gyökerei sok-sok évre nyúlnak vissza. 2. ALAPELVEK CÉLOK, FELADATOK, Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek ez egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Alapvetően nem arra épít, hogy a betegségek bekövetkeztével riogassa az embereket, hanem olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését, 16

17 ezenkívül szakma-politikai változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják az egészséget. Hangsúlyozza az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő növekvő kompetenciát, azt, hogy az egyének, a laikusok is e szolgáltatások értő felhasználóivá váljanak. 3. HELYZETELEMZÉS A MAGYAR LAKOSSÁG ÉLETKILÁTÁSAI Magyarországon éppúgy, mint a volt keleti blokk országaiban már a rendszerváltozás előtt is jelentős mértékű romlás következett be a lakosság egészségi állapotában. Az a jelenség, amely a nyolcvanas években folyamatosan erősödött, majd az évtized fordulópontján tetőzött, s azóta stagnál vagyis a középkorúak halandósági mutatóinak romlása, szaporította az okok feltárására hivatott vizsgálatokat. Ma a kedvezőtlen népegészségügyi mutatók alakulásának két okát jelölik meg: az egészségre ártalmas viselkedésmódok gyakoriságának alakulása, a gazdasági-társadalmi környezet minősége. A kutatók megítélése alapján mindössze az esetek 40%-ában bizonyítható okozóként az egészségkárosító magatartás. Az esetek többségében (60%) a környezeti változásokra adandó autentikus válaszok képességek, készségek hiánya okozza a morbiditást és a korai halált. A környezeti változások alatt a kutatók egyértelműen a társadalmi-politikai és az ezzel szorosan összefüggő gazdasági változásokat értik. A kutatók meggyőződése, hogy a dinamikusan polarizálódó társadalom leszakadó rétegei körében olyan irreális vágyak, igények indukálódnak, amelyek teljesíthetetlensége állandó feszültséget, tehetetlenségérzetet és a társadalmon való kívülállóság érzetét keltik. Ez az állapot a munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek és a kedvezőtlen települési viszonyok között élők relatívan szegényedő és a napi konfliktusoknak kumulatív módon kitettek csoportjára jellemző tömegesen. Ők azok, akik nem rendelkeznek a helyzetükön való változtatás lehetőségével, de esetleges felzárkózási lehetőség esetén a változtatás képességével sem. Nem tudnak megbirkózni nehézségeikkel, s további fennmaradásuk, a még súlyosabb válság elkerüléséért folytatott harcuk állandóan megújuló feszültséggel, így intenzív egészségromlással, legalábbis annak nagy kockázatával jár. AZ ÉLETMÓD SZEREPE Az eddig leírtak alapján egyértelmű, hogy az életmódot nem kiváltó oknak, hanem okozatnak tekintjük, tehát olyan elemnek, amely ugyan közvetlenül meghatározza az egészségi állapot alakulását, de amelynek megváltoztatása kizárólag az életmód megválasztásában szerepet játszó okok megszüntetésével lehetséges. Ha változásokat kívánunk elérni a lakosság egészségi állapotában, akkor még az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtanunk. Ezzel a célcsoportot és az ideális életkort is meghatároztuk. Ennek megfelelően a legintenzívebb szocializációs tanulási időszakban, az általános iskolában eltöltött nyolc év alatt a legeredményesebb a beavatkozás. Ennek során egyrészt megismertetjük a rizikómentesebb életformák előnyeit (ez a könnyebb, ún. felvilágosító munka), másrészt a szükséges egyéni képességek és készségek kialakításával, interiorizációjával megkönnyítjük a kritikus helyzetekben a választást. Ez utóbbi sokkal bonyolultabb, időben is jóval hosszabb feladat, s a szükséges beavatkozásnak amellett, hogy kognitív és emocionális elemei egyaránt vannak a kimenetele sem automatikusan garantált: e munkában a család és az iskolai környezet támogatását is el kell nyerni. ISKOLAI HELYZET Iskolánk a főváros belső részén, sűrűn lakott területen helyezkedik el. Kevés a zöld terület, a gyerekek szabadidejük nagy részét otthon töltik. A hétvégén is kevés gyereknek van lehetősége arra, hogy kiránduljon, szabad levegőn tartózkodjon. Ezeket a feladatokat az iskolának kell felvállalnia. A környezeti hatások fokozott veszélyt jelent a tanulók számára. Ezért feladataink közé tartozik a felvilágosítás és a prevenció. AZ ISKOLA SZEREPE ÉS LEHETŐSÉGE Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, de a közvélemény, valamint a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon főszerepet az egészségnevelésben. Ennek többféle oka van, szakmai szempontból azonban mindenképpen léteznek különböző elvi megfontolások, melyek az iskolákat elsődleges fontosságúvá teszik az egészségvédelemi munkában. Ezen elvi megfontolások a következőkben foglalhatók össze. Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolákat. Az iskolák (legfőképpen az alapfokú iskolák) tanulói személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott tananyag, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő módon hat az ún. rejtett tanterv, az a nehezen felfejthető szövet, mely az iskolai mindennapok hozadéka, s melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok minősége egyaránt tükröződik. Ilyen értelemben az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. 17

18 Az iskola, mint társadalmi intézmény nem szociális vákuumban, hanem más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így például egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve az iskola és az óvoda, melyek a másodlagos szocializáció intézményei, olyan keretet adhatnak, amelyek között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. Az osztályfőnöki órák egészségfejlesztési tartalmának tanítása nem kíván semmilyen speciális szaktárgyi tudást, de a valóban hatékony tanítás megfelelő tanártovábbképzésen való részvételt tesz szükségessé. Elsősorban megfelelő népegészségügyi és oktatástechnológiai hangsúlyú képzések ajánlhatóak. Az egészséges életmódra nevelés az alsó tagozaton többségében a környezetismeret órák keretében valósul meg. Ezeken az órákon megismerkednek a tanulók az emberi test felépítésével és életműködésével, - az ő szintjükön a helyes testápolással, a balesetek megelőzésével, az egészségkárosító szokásokkal, valamint a fogyatékkal élők problémáival. SZEMÉLYKÖZI VISZONYOK KARBANTARTÁSA, ÁPOLÁSA A harmonikus személyiségtől elválaszthatatlan a személyközi kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és a konfliktusok kezelésében való jártasság. A megfelelő önbizalom, a szükségesség érzete, a közösségekhez tartozás, a párkapcsolatok alakításának képessége nélkül elvész az önirányítás képessége, az egyén egyre kevésbé érez felelősséget saját sorsának alakításáért. Az egyensúly felborul, a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a pótszerekben, pótcselekvésben. A megfelelő prevenció tartalmát ismét a képességek és készségek adják. 4. A TANÓRÁKON MEGVALÓSULÓ EGÉSZSÉGNEVELÉS A környezetismeret és az osztályfőnöki órák egészségnevelési témái részletezve a Mellékletben találhatók. A többi tantárgyban a helyi tantervben szereplő egészségnevelési feladatokat valósítjuk meg. 5. EGÉSZSÉGNEVELÉS A TANÓRÁKON KÍVÜL A tanterv az alsó tagozaton az 1. és 4. osztályban heti 3 testnevelés órát biztosít, a többi évfolyamon heti 2,5 órát. 1. A tanórán kívül minden általános iskolai évfolyamon minimum heti 1 óra a sportkör, melyben a labdarúgás és a kosárlabda játszik főszerepet. Itt zajlik a kerületi versenyekre való felkészítés is. Emellett tanfolyam keretében teniszezhetnek a gyerekek heti 1 alkalommal. 2. A napközis szabadidős tevékenység keretén belül rendszeresen szituációs játékokkal, drámapedagógiai eszközökkel, s a klubnapközi programjaival egészítjük ki a tanórákon zajló egészségnevelési programot. 3. Az egészséges életmódra nevelés kiemelten egészséges és közösségformáló erejű formája a hétvégi természetjárás, túrázás, melynek során a környezetvédelmi nevelés és a hon és népismeret is előtérbe kerül. 4. A nyári táborok sokszínűsége is hozzájárul az egészséges életmódra neveléshez. A sporttáborban ügyességfejlesztő foglakozások zajlanak, a vándortáborok kapcsán Magyarország tájait és az ott élő emberek szokásait ismerik meg a tanulók, s fizikumuk is fejlődik. A túrakenus vándortábor lehetőséget biztosít ezeken túlmenően a vízi környezet megismeréséhez, és ez hozzájárul a környezetvédelmi neveléshez is. A sí-tábor a téli sportokat kedvelő, jobb anyagi helyzetben levő tanulóknak nyújt egészséges sportolási lehetőséget. 5. Az erdei iskolák szervezésének már több, mint 10 éves hagyománya van az iskolánkban. Természetes környezetben könnyebb az egészséges életmódra és a környezetvédelemre nevelni a tanulókat. Emellett fontos értéke az erdei iskolának, hogy a tanulók és a tanárok az eddig ismerttől eltérő környezetben ismerhetik meg egymást, egyéb értékei kerülhetnek előtérbe. 6. A hátrányos, vagy veszélyeztetett helyzetű tanulók számára Egészséges életmód szakkört szervezünk, ahol a test, haj, bőrápolás, a testi higiéne elsajátítása, az infarktus okai, következményei, a dohányzás, alkoholizálás, drogozás okai, következményei, szexuális felvilágosítás, nemi betegségek és elkerülésük, fogamzásgátlási módszerek, a helyes szexuális viselkedés, a párkapcsolati felelősség, csecsemőgondozási alapismeretek kerülnek megtárgyalásra. 6. ISKOLÁN KÍVÜLI KÜLSŐ KAPCSOLATOK 1. Iskolánkban minden évben az egészséges életmóddal kapcsolatban rajzpályázatot hirdetünk. A legjobb munkák kiállításon vesznek részt, melynek a szervezését az Erzsébetvárosi Egészségnevelési Egyesület vállalta. 2. Részt veszünk a kerület által szervezett drog-prevenciós programban is, mely a 8. osztályos tanulóknak ad fontos ismereteket. 18

19 3. A Vöröskereszt szervezésében iskolánk tanulói rendszeresen részt vesznek a Közúti baleseti elsősegély nyújtó verseny -ben. A verseny 3 korosztályban zajlik, 7-8. osztályban, a éves korosztályban és a 18 év felettieknél. 4. Folyamatos a kapcsolattartás az iskolafogászat orvosával és védőnőjével, az évi kétszeri fogászati ellátás mellett előadások és vetélkedők keretében hozzák közelebb a gyermekek számára a fogápolás, a szájhigiéne fontosságát. 5. Az iskolaorvosi szolgálat is hozzájárul a gyermekek egészségi állapotának felméréséhez és karbantartásához, pl. látás és hallásvizsgálat, vérnyomásmérés, testmagasság és testsúlymérés, élősködők kiszűrése. 7. DROGSTRATÉGIA Iskolánk erősségéhez tartozik, hogy képzett tanárok tartanak hozzáértő foglalkozásokat a legveszélyeztetettebb korosztálynak. A drogstratégia elsősorban a serdülő és ifjúsági korosztály körében rohamosan terjedő élvezeti szerek megfékezésére, használatuk megelőzésére irányul. A drogstratégia célja a gyermekeket felvértezzük azokkal a készségekkel, elméleti és gyakorlati tudnivalókkal, amelyek birtokában megvalósíthatják önmagukat, céljaikat, kibontakoztathatják tehetségüket, formálhatják, fejleszthetik személyiségüket, hogy legyenek képesek egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitel kialakítására. A CÉL ELÉRÉSÉHEZ el kell sajátítaniuk az alkotó és kritikus gondolkodás, döntéshozatal lépéseit,- gyakorolniuk kell az alapvető kommunikációs formákat. meg kell tanulniuk levezetni érzelmi feszültségeiket, kezelni a stresszhelyzeteket, el kell tudni igazodniuk kapcsolatrendszereikben, ki kell alakítaniuk magabiztos fellépésüket, önbizalmukat, hogy- ellen tudjanak állni, nemet tudjanak mondani a negatív befolyásolásnak, határozott célok megfogalmazását követően képesek legyenek azok megvalósítására, törekedjenek az egészséges és boldog életvitelre. Az a gyermek, aki sok értelmes dolgot tesz nincs kitéve a káros szenvedélyek veszélyének. A megelőzést nem a tanulókért, hanem általuk és velük együtt kell megvalósítani. A VÉGREHAJTÁS SZÍNTEREI AZ ISKOLA Az iskola az a hely, ahol idejük legnagyobb részét töltik el a gyermekek, így különleges szerepe van a megelőző tevékenységben. Itt érvényesülhet leghatásosabban és legegységesebben a viselkedési normák közvetítése. A pedagógusok hirdethetik a NEM-használatban, a határozott visszautasításban, az egészséges életmód követésében rejlő értékeket. Az iskolában végzett megelőző és jellemfejlesztő program segítségével ismeretnyújtásra, szemléletformálásra és a megfelelő magatartás kialakítására kerülhet sor. A pedagógus szerepe fontos a megelőző munkában. Egy jó beleérző képességgel rendelkező és kontaktusteremtő készséggel rendelkező, kellően felkészített tanár, facilitátor direkt vagy indirekt módon segíteni tudja a tanulókat, hogy véleményt formáljanak a drogok az egészségre ártalmas szerek a környezet által közvetített értékek vonatkozásában és végül abban is, hogy meggyőződésükkel összhangban éljenek. Segít a csoportoknak kialakítani a közös tevékenységre vonatkozó szabályrendszert, amelynek alkalmazása során a tanulók jobban megismerik magukat és egymást, tisztelik, törekvésben megerősítik társaikat, törődnek egymással, átérzik a csoporthoz tartozás érzését és felelősségét. Segítő kapcsolatok Család, iskolatanács, iskolaszék, szülői munkaközösségek, iskolafogászat, háziorvosi ellátás, gyermekorvosi ellátás, védőnői ellátás, iskolai gyermekvédelem, gyermekjóléti szolgálat, polgármesteri hivatal gyámügyi előadója, sportkörök, művelődési ház, könyvtár, nevelési tanácsadó pszichológusai. TEENDŐINK a cél megvalósításához A veszélyeztető tényezők csökkentése a védő tényezők megerősödéséhez vezet. A szemléletmód megváltoztatására irányuló programok: Nevelési értekezlet keretében 19

20 tájékoztatás a korszerű drogprevenciós szemléletmódról, az iskolai drogstratégia ismertetése, elfogadása, drogkoordinátor megválasztása Bemutató órák keretében az osztályfőnökök bevonásával tanuljuk, gyakoroljuk a tanulóközpontú oktatást. Módszertani bemutató a 2P oktatási Bt. munkatársától Szülői értekezleteken tájékoztatni a szülőket a program fontosságáról, az iskolai drogstratégia ismertetése. Segítő kapcsolatok kialakítása, bevonása Kapcsolatfelvétel és az együttműködés formáinak kialakítása a már felsorolt segítő kapcsolatokkal. A segítő személyek, szervezetek bevonása az iskola drogprevenciós rendezvényeibe Segítségnyújtás más szervezetek drogprevenciós rendezvényeinek lebonyolításában. Indirekt módszerek alkalmazása Törvénytisztelő, követő magatartás, felelősségtudat, döntéshozás, alkotó problémamegoldás kialakítása, erősítése (a prevenciós munka alapvető eleme). Egészségügyi előadások, kiadványok, filmek stb. a drogok káros hatásairól. Az iskolai könyvtárban tartani, kínálni a drogok káros hatásairól szóló, illetve a megelőzéssel kapcsolatos kiadványokat. Direkt módszerek alkalmazása Egészségvédelmi nap szervezése védőnő, kortárssegítők és a drogprevenciós képzésben részesült kollégák segítségével. Drogellenes faliújság készítése, aktualizálása. Plakátok, kiadványok a drogok használatának következményeiről. Tanórai és napközis foglalkozások Rendszeressé és folyamatossá kell tenni az Életvezetési ismeretek és készségek című program beépítését a képzési rendbe, első lépésben felső és középiskolás tagozaton majd később az alsó évfolyamokon is. A napközis nevelői beszélgetések keretében, valamint a játékfoglalkozások során alkalmazni kell az önismeret, önbecsülés, önértékelés, a stresszkezelés kialakításának megfelelő módszereit, ösztönözni az alkotó problémamegoldást, a csoportnyomás elleni fellépés elsajátítását. K Ö R N Y E ZE T I N E V E L É S I P R O G R A M 1. ALAPOK HELYZETELEMZÉS Intézményünk két, egymástól távolabb eső két épületben működik Budapest szívében, ahol a parkoló autóktól zsúfoltak az utcák, a közelben kevés az olyan kert vagy park, ahova napközben levegőzni lehetne vinni a gyermekeket. Az iskolaépületek belső terei tipikus XIX. századvégi iskolai hangulatot árasztanak; a nagyfokú beépítettség miatt a földszint és az 1. emelet tantermeiben állandóan égetni kell a villanyt, mert sötétek, de van egy-egy kisméretű, betonozott sportudvar s egy-egy nagyobb tornatermünk is. A Dohány u.34. számú ház lebontása után vettük használatba azt az üres telket, ahol fákat ültettünk, homokozót alakítottunk ki, itt játszanak az alsó tagozatos gyermekek. Ezt az udvart használjuk arra is, hogy átjárjunk a Dohány u.36. sz. házban kialakított ebédlőbe étkezni, ne a forgalmas utcán, autók között kelljen közlekedni a tanulóknak. A Kertész utcai épület alagsorában található a másik ebédlőnk. Intézményünk - a lehetőségekhez képest - barátságos, rendezett, esztétikus, tiszta. Erőforrások 1. SZEMÉLYI ERŐFORRÁSOK A) Belső: tanárok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védőnő, pszichológus, szabadidő szervező Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció Technikai dolgozók: szelektív gyűjtés segítése, programok segítése, beszerzések Tanulók: tantermek, zöld területek havonkénti rendezése, hulladékgyűjtés B) Külső: szülők és egyéb partnerek Szülők: programok segítése 2. ANYAGI ERŐFORRÁSOK Iskolai tanulói keret; Tanfolyami bevételek; 20

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve: Baross Gábor Általános Iskola Székhelye: Budapest, XXII. Dózsa György út 84-94. Fenntartó: Budapest, XXII. kerület Önkormányzata Működési terület: általános iskola

Részletesebben

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA

SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA SZENT LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT BAJA A PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA A KORMÁNY 2 0 2 /2 0 0 7. (VII. 31.) RENDELETE ALAPJÁN 2007-2008-2009 Tartalom I. BEVEZETÉS 2.

Részletesebben

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA AZ ERZSÉBETVÁROSI KÉTTANNYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014 Az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola 2011. július 2-ával

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1

Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 Pedagógiai Program Szentgotthárd és Kistérsége Oktatási Intézmény 1 2. számú melléklet A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban. (John Maynard Keynes közgazdász)

Részletesebben

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja "Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának

Részletesebben

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés

II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Nemzeti alaptanterv 45 II. RÉSZ Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A kulcskompetenciák 3 Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek

Részletesebben

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja

A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja " E r r e a s z i k l á r a é p í t e m h á z a m a t (Szent István II. Intelme Imre herceghez) A TENKI SZENT IMRE KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Programja 2013. 1 Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA...

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 2015 PEDAGÓGIAI PROGRAM Damjanich János Gimnázium és Mezőgazdasági Szakképző Iskola 1 I. I. Helyzetelemzés... 5 1. Az iskola rövid története..5 2. Középiskolánk hivatalos adatai...6 3. Az iskola és környezete...7

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HERÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA

HELYI TANTERV BIOLÓGIA HELYI TANTERV BIOLÓGIA 7-8. évfolyam A tantervet szerkesztette a MOZAIK KIADÓ TERVEI ALAPJÁN- CSARKÓ JÁNOS SZAKTANÁR ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A Biológia tantárgy a természetismeret 5 6. évfolyamán

Részletesebben

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC

GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC GYARMATI DEZSŐ SPORT ÁLTALÁNOS ISKOLA MISKOLC PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék Az iskola nevelési programja... 5 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai,

Részletesebben

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó

Részletesebben

A SOPRONI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SOPRONI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SOPRONI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Gárdonyi Géza Általános Iskola 9400 Sopron, Ferenczy János utca 1. Tel.: 99/312-246 E-mail: gardonyi@sopron.hu Honlap: www.gardonyi-sopron.sulinet.hu

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja

A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja A Bródy Imre Gimnázium Pedagógiai Programja OM: 034866 mindenkit mindenre meg lehet tanítani, csak idő, módszer és mester kérdése. /Comenius/ 1 Tartalomjegyzék I. Preambulum 4 II. 1. Az intézmény alapadatai

Részletesebben

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program

Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola. Pedagógiai program Lóczy Lajos Gimnázium és Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi Szakközépiskola Pedagógiai program 2015 TARTALOM 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola 3170 Szécsény, Rákóczi út 90. Tel/Fax: 06-32-372-490 Web: www.rfszkki.sulinet.hu E-mail: rfszkki@gimn-szecseny.sulinet.hu

Részletesebben

Érvényes: 2012.09.01-től. A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja

Érvényes: 2012.09.01-től. A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja 1 Érvényes: 2012.09.01-től A veszprémi Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola Pedagógiai programja 2012 2 Intézményvezetői köszöntő Tisztelt Érdeklődő! Ön a veszprémi Jendrassik (György) Venesz (József)

Részletesebben

Sarkadi Általános Iskola

Sarkadi Általános Iskola Sarkadi Általános Iskola Pedagógiai Programja 2015. 0 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 3 1.1.1. Az nevelő-oktató munkánk sajátos pedagógiai

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

1. Az iskola arculata

1. Az iskola arculata A 1. Az iskola arculata 1.1 Adatok Név: Maglódi Vermesy Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Az iskola székhelye: Maglód Fő út 1-9. Önálló telephelyek címei: 2234 Maglód Fő út 1. tel.: 325102

Részletesebben

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 2015 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja Tartalomjegyzék HELYZETELEMZÉS... 5 BEVEZETÉS... 7 NEVELÉSI PROGRAM... 9 Szervezeti tagozódás... 19 Tárgyi, személyi feltételek... 20 Ellenőrzés, értékelés...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. június 25-i ülésre Tárgy: A zirci Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítása Előadó: Wohlfart

Részletesebben

A Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és. pedagógiai programja. 1. kötet Nevelési terv

A Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és. pedagógiai programja. 1. kötet Nevelési terv A Visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programja 1. kötet Nevelési terv Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentendrei Tankerület KLIK 131001 OM azonosító:

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március

A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Programja. Készült: 2013. március A Klapka György Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja Készült: 2013. március 1 1 NEVELÉSI PROGRAM... 4 2 A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 29

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (5500. Gyomaendrőd, Selyem út 109/2.) OM: 028300 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 11. o. Az intézmény küldetésnyilatkozata

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HELYI TANTERVE. Ajka, 2010.

Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA HELYI TANTERVE. Ajka, 2010. Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE Ajka, 2010. 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei -6-2.

Részletesebben

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső

Részletesebben

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013.

Pedagógiai program. Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. Pedagógiai program Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Tiszaújváros 2013. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 I. NEVELÉSI PROGRAM... 11 1. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97

Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97 Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája Pedagógiai program 2015. Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy

Részletesebben

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010 Mottó: "A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Bocskai István Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma 4110 Biharkeresztes, Ady Endre u.

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Bocskai István Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma 4110 Biharkeresztes, Ady Endre u. Berettyóújfalui Szakképzési Centrum Bocskai István Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma 4110 Biharkeresztes, Ady Endre u. 2 Tel/fax: (54) 430-084 e-mail:bocskai@bocskai-bker.sulinet.hu web. www.bocskaigimnazium.hu

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE 1 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE Az intézmény hivatalos elnevezése: BÁTAI HUNYADI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Az intézmény székhelyének címe: 7149 Báta, Fő u. 174. Az intézmény alapításának

Részletesebben

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Erzsébethelyi Általános Iskola Békéscsaba, Madách u. 2 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. 1 TARTALOM ISKOLÁNKRÓL... 4 1. NEVELÉSI PROGRAM... 5 1.1. ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA SIÓFOKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MARCALI SZAKKÉPZŐ ISKOLÁJA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az intézmény jogi státusza... 5 1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok...

Részletesebben

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015.

A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. A Nyíregyházi Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja 2015. 1. Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nyíregyházi Szakképző

Részletesebben

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917

Kaszap Nagy István Református Általános Iskola és Óvoda 5420 Túrkeve, Kossuth L. u. 15. Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 Kaszap Nagy István Református Általános és Óvoda OM 035917 T ú r k e v e PEDAGÓGIAI PROGRAM Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid (Péld. 16,3) Hatályos: 2016. január.1-jétől 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17.

Pedagógiai program. Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 2013 Pedagógiai program Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola 3000 Hatvan Balassi Bálint út 17. 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. 2013 Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54. TARTALOM I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 3 A.) NEVELÉSI PROGRAM... 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ

Részletesebben

PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM 2011.

PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM 2011. PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAM 2011. TARTALOMJEGYZÉK oldal A) ÁMK 1. Az ÁMK egységes nevelési rendszere......1 2. Az intézmény felépítése, tevékenységformái...1 3. Alapelvek...2 4. Célok...3 5. Feladatok...4

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3. 2. Az iskola nevelési programja 6

A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3. 2. Az iskola nevelési programja 6 A) Nevelési program 3 1. Iskolánk bemutatása 3 1.1. Az iskola adatai 3 1.2. Az iskola rövid története 4 1.3. Az oktató-nevelő munka személyi feltételei a 2008/2009. tanévben 5 1.4. Az oktató-nevelő munka

Részletesebben

Készítette: A Báthory István Általános Iskola nevelőtestülete. Nevelőtestület elfogadta: 2013. március 22-én. Jóváhagyta:.. Barták Péterné igazgató

Készítette: A Báthory István Általános Iskola nevelőtestülete. Nevelőtestület elfogadta: 2013. március 22-én. Jóváhagyta:.. Barták Péterné igazgató BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 8200. Veszprém, Halle u. 10. Tel./Fax.: 88/561-915, 561-916 E-mail: bathory@vpbathory.sulinet.hu www.vpbathory.sulinet.hu OM azonosító: 037034 B Á T H O R Y I S T V Á N

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Óbudai Nagy László Általános Iskola. 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Óbudai Nagy László Általános Iskola. 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. PEDAGÓGIAI PROGRAM Óbudai Nagy László Általános Iskola 1032 Budapest, Zápor utca 90. (székhely) 1035 Budapest, Váradi utca 15/b. (telephely) Nevelőtestületi elfogadás dátuma: 2013. március 25. Fenntartói

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM SZOMBATHELYI ÉLELMISZERIPARI ÉS FÖLDMÉRÉSI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 1. BEVEZETÉS... 5 2. NEVELÉSI PROGRAM... 7 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781

8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 8460. Devecser, Várkert 1. 88/512-780 /fax 88/512-781 klik.devecser@gmail.com www.gardonyi-devecser.sulinet.hu TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 2 1. Az intézmény bemutatása... 2 1.1. Az intézmény

Részletesebben

Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90

Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 2013 Pedagógiai program ÁRPÁD SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLLÉGIUM SZÉKESFEHÉRVÁR SEREGÉLYESI ÚT 88-90 1 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI

Nemzeti alaptanterv 2012 NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI NEMZETI ALAPTANTERV I. RÉSZ AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA TARTALMI SZABÁLYOZÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI SZINTJEI 1. A KÖZNEVELÉS FELADATA ÉS ÉRTÉKEI A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...

Részletesebben

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja A Csomádi Esztergály Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja (kiegészített, átdolgozott változat) 2008. A képviselőtestület jóváhagyta: 2008. jan. 21-én határozat száma: 9/2008 (01.21.) 1 II. Az intézmény

Részletesebben

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. november 09. Tartalomjegyzék Küldetésnyilatkozat 3 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA GÖDÖLLŐ 2013. 1 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 2 A gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola bemutatása... 3 Nevelési program... 7 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai program 2013 PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEDERKÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA Ezek a csillogó szemű gyerekek nem maguk váltották a belépőjegyet arra az útra, amit úgy hívunk: élet Ha szemükbe nézünk, ugyanazt

Részletesebben

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK

EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK EURÓPA 2000 TURISZTIKA- VENDÉGLÁTÓ, FILM ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZÉPISKOLA, SZAKKÉPZŐ ISKOLA IGAZGATÓJÁNAK 3/2015. SZÁMÚ HATÁROZATA AZ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁRÓL Nevelőtestületi

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2011. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSŐ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 56 1. VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK... 56 2. A KÖTELEZŐ ÉS A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK... 57 3.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 56 1. VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK... 56 2. A KÖTELEZŐ ÉS A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK... 57 3. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 3 KÜLDETÉSNYILATKOZAT... 4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE... 5 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 7 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM

PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI PROGRAM NEVELÉSI PROGRAM Szent István Körúti Általános Iskola és Speciális Szakiskola OM: 036045 Jászberény 2015. Hinni benne, hogy képes növekedni, akarni, hogy előre haladjon. Bolondul remélni:

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM

SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014.

Pedagógiai program. Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Pedagógiai program Alcsútdobozi József Nádor Általános Iskola 2014. Tartalomjegyzék Előszó... 5 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...

Részletesebben

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 0 1 4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

Budapest XX. Kerületi Lázár Vilmos Általános Iskola. Pedagógiai program

Budapest XX. Kerületi Lázár Vilmos Általános Iskola. Pedagógiai program Budapest XX. Kerületi Lázár Vilmos Általános Iskola 2013 Tartalomjegyzék Az intézmény bemutatása... 4 1. Az iskola nevelési programja... 6 1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

Tisztelt Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság! A Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógia programját az alábbiak szerint szeretné

Tisztelt Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság! A Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógia programját az alábbiak szerint szeretné LIpPAI JANOS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOL4 4400 Nyíregybáza, Krúdy köz 2. Telefon/Fax: (42) 403-765, Telefon: (42) 403-750, (42) 403-751, (42) 500-232 E-maii: Iippai.szakko=episkolat{j) maii. com Internet:

Részletesebben

GÁL FERENC FŐISKOLA SZARVASI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA, BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szarvas, 2013.

GÁL FERENC FŐISKOLA SZARVASI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA, BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAM. Szarvas, 2013. GÁL FERENC FŐISKOLA SZARVASI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA, BÖLCSŐDE PEDAGÓGIAI PROGRAM Szarvas, 2013. T A R T A L O M Tartalomjegyzék T A R T A L O M... 2 1. BEVEZETÉS... 6 1.1 Az intézmény

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat ARANY FOKOZAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4090 Polgár, Zólyom út 14. Tartalom Preambulum 2. oldal Nevelési Program 9. oldal I. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 Debrecen-Pallag 2015 H-4014 Debrecen, Mezőgazdász u. 1, Telefonszám (52) 450-306, Fax:

Részletesebben

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21.

Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programja Hatályba lépés ideje: 2013. december 21. Lásd a kereskedelemben a vendéget, a vendéglátásban a kereskedelmet!

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A Pusztamagyaródi Kenyeres Elemér Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Kozma Andrea igazgató Módosítás időpontja: 2013.március 31. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK...

Részletesebben

CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P R O G R A M

CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P R O G R A M CORVINA ÁLTALÁNOS ISKOLA P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 1 1. Bevezető A Corvina Általános Iskola az alábbi intézményegységekből épül fel: Corvina Óvoda és Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskolája

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE A KÁLOZI SZENT ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE 2013. AUGUSZTUS 30. Készítette: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) alapján a Kálozi Szent István Általános

Részletesebben

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint

OM: 035249. Készült: A 2011.évi köznevelési törvény szerint Szerb Antal Gimnázium Az iskola székhelye: 1164 Budapest, Batthyány Ilona utca 12. Az iskola postacíme: ugyanaz. (telefonszáma: 400-1814, 400-1662, 401-0550; fax: 401-0549) OM: 035249 Készült: A 2011.évi

Részletesebben

A Dózsa György Általános Iskola

A Dózsa György Általános Iskola A Dózsa György Általános Iskola Pedagógiai programja Nevelési program Tartalomjegyzék 1 Bevezető...3 1. Az iskola helyzet-meghatározása...4 2. Az iskola bemutatása..6 3. Az iskola nevelési programja..12

Részletesebben

A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA A MEZŐKÖVESDI SZÉCHENYI ISTVÁN KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA Mezőkövesd, Gróf Zichy János út 18. Tel/Fax: 49/505-280, e-mail: szechenyi@mezokovesd.t-online.hu Honlap: www.szechenyi-mk.sulinet.hu OM: 201 750

Részletesebben

Bem József Általános Iskola

Bem József Általános Iskola 1 Bem József Általános Iskola Pedagógiai program A Bem József Általános Iskola a(z) 1993. évi LXXIX. Törvény 47.p, 48.p 1996. évi LXII. Törvény 2011. évi Köznevelésről szóló törvény 4.p, 5., 26.p, 27.,

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

Iskolánk bemutatása. D) Ebédlő: - 500 adagos melegítőkonyha, az uzsonnák, tízóraik elkészítésére és az ebédek kiosztásához

Iskolánk bemutatása. D) Ebédlő: - 500 adagos melegítőkonyha, az uzsonnák, tízóraik elkészítésére és az ebédek kiosztásához 1 Iskolánk bemutatása Az SZTE Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye és Napközi Otthonos Óvodája több mint 75 éve Szeged városának egyik meghatározó nevelési-oktatási intézménye.

Részletesebben

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja Nevelési terv Miskolc, 2013. 1 1. Küldetésnyilatkozat Iskolánk, a Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc város és környékének elismert, népszerű és eredményesen működő

Részletesebben

LACHOBER MÁRIA NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

LACHOBER MÁRIA NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA LACHOBER MÁRIA NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai program Ajka, 2014. szeptember 1. Szirmainé Vinkelmann Amália intézményvezető Tartalomjegyzék 1. Az iskolában folyó pedagógia munka...6

Részletesebben

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató

Pedagógiai program. Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk. jóváhagyta: Danka Adél igazgató Pedagógiai program Celldömölki Városi Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Celldömölk jóváhagyta: Danka Adél igazgató Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1 A nevelő-oktató

Részletesebben

BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 1 1.1. A pedagógiai program elkészítésére vonatkozó fontosabb új jogszabályok... 1 1.2. A pedagógiai

Részletesebben

Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium 2013 OM azonosító: 033664

Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium 2013 OM azonosító: 033664 Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium 2013 OM azonosító: 033664 Pedagógiai program Tartalomjegyzék 1. HELYZETELEMZÉS... 6 1.1 Az intézmény adatai...

Részletesebben

Nevelési program Tartalomjegyzék 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 1.

Nevelési program Tartalomjegyzék 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 1. Nevelési program Tartalomjegyzék 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 1.1 Pedagógiai alapelvek... 3 1.2 Értékek... 3 1.3 A nevelő-oktató munka céljai...

Részletesebben

PÁLYÁZAT. a Békéssámsoni Általános Iskola intézményvezető. (magasabb vezető) beosztás ellátására. Pályáztató

PÁLYÁZAT. a Békéssámsoni Általános Iskola intézményvezető. (magasabb vezető) beosztás ellátására. Pályáztató PÁLYÁZAT a Békéssámsoni Általános Iskola intézményvezető (magasabb vezető) beosztás ellátására Pályáztató Emberi Erőforrások Minisztere Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Orosházi Tankerülete Pályázó

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

A bajai Bereczki Máté Szakképző Iskola pedagógiai programja

A bajai Bereczki Máté Szakképző Iskola pedagógiai programja A bajai Bereczki Máté Szakképző Iskola pedagógiai programja Baja, 2010. Átdolgozva: 2012. szeptember BEVEZETŐ Az iskola ünnepélyes megnyitására 1904. február 24-én került sor, a várostól e célra kapott

Részletesebben

1. Pedagógiai módszertani felkészültség

1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1. Pedagógus önértékelés Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik

Részletesebben