TARTALOMJEGYZÉK AZ INTÉZMÉNYRŐL... HELYZETELEMZÉS... (ÖMIP) FŐ IRÁNYELVEI.. 6. old. MINŐSÉGPOLITITKAI NYILATKOZAT.. 8. old.

Átírás

1 IMIP

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... AZ INTÉZMÉNYRŐL.... HELYZETELEMZÉS old. 4. old. 5. old. FENNTARTÓI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM (ÖMIP) FŐ IRÁNYELVEI.. 6. old. MINŐSÉGPOLITITKAI NYILATKOZAT.. 8. old. AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA. 9. old. A BALASSI BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. 11. old. TINÓDI SEBESTYÉN TAGISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 61. old. MÓRA FERENC TAGISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA old. JÓVÁHAGYÁS DOKUMENTUMAI 161. old. 2

3 BEVEZETÉS A Minőségirányítási Program jogi alapjai Az évi LXXIX. törvény a közoktatásról Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a törvény 40. -a írja elő: (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési célokat a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program IMIP). Az IMIP-et az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet [Kt ] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. ] véleményét. Az IMIP a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program végrehajtását évente értékeli a nevelőtestület és a Szülői Közösség. A nevelőtestület és a SZK értékelését meg kell küldeni a fenntartónak. A fenntartónak az értékelést a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni. A Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet és az Intézményi Minőségirányítási Programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. 3

4 I. AZ INTÉZMÉNYRŐL 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Neve: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Székhelye: 3300 Eger, Malomárok utca 1. Tagintézményei: Tinódi Sebestyén Tagiskola 3300 Eger, Vallon utca 2. Móra Ferenc Tagiskola és Előkészítő Szakiskola 3300 Eger, Bem tábornok utca 3. Alapításának éve: 1983 Fenntartója: Eger Szarvaskő Intézményfenntartó Mikro-társulás 3300 Eger, Dobó tér 2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (gesztor önkormányzat) 3300 Eger, Dobó István tér 2. Szarvaskő Község Önkormányzata 3323 Szarvaskő, Rákóczi Ferenc út 1. Alaptevékenysége: Többcélú, összetett közoktatási intézmény: - általános iskola - gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény o általános iskola o előkészítő szakiskola Tagozatok, ágazatok: nappali tagozat (nappali rendszerű iskolai oktatás) Az intézmény képviselője: az iskola igazgatója 4

5 2. HELYZETELEMZÉS Az intézmény rövid bemutatása Több hónapos előkészítő munka után Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése június 28-ai határozatával létrehozta a három felsővárosi és az egerbaktai általános iskola társulásaként létrejövő Felsővárosi Általános Iskolát. A augusztus 1-jén működését megkezdő intézmény gesztor iskolája a korábbi Felsővárosi Általános Iskola, tagintézményei pedig: a Balassi Bálint, a Tinódi Sebestyén, és az Egerbaktai Tagiskola. Az önkormányzat mint iskolafenntartó a bekövetkezett demográfiai és finanszírozási változások következtében ez évtől látta szükségesnek az általános iskolai hálózat átszervezését. Különösképpen az északi városrészben, ahol a lakók számához viszonyítva több iskola helyezkedik el, a tanulócsoportok száma is itt csökkent számottevően, s mindezeken túl a közoktatást szabályozó törvényekben bekövetkezett módosulások (2007. szeptember 1.) valamint a normatív finanszírozásban bekövetkezett lényeges változások (teljesítménymutatók) a változtatást elengedhetetlenné tették. További szempont és szükséglet a kistérségben működő általános iskolák helyzetének megoldása. A törvényi szabályozás e kistérségi intézményeknek az Egerrel való együttműködését vetíti előre. Eger és a kistérség települései közötti együttműködés formája az intézményfenntartó társulás létrejötte, mely az oktatás többletköltségeit együttesen viseli. Fenti indokok alapján Eger-Egerbakta-Egerszalók-Demjén Intézményfenntartó Mikrotársulás létrehozta az északi városrész három általános iskolájának társulását, melyhez csatlakozott az Egerbaktai Általános Iskola is. A létrejött intézmény neve: Felsővárosi Általános Iskola. Székhelye: Eger, Iskola u. 4. A társult intézmény gazdaságilag részben önálló, az EKVI gazdasági szervezettel együttműködik. A gesztor intézményben dolgozik a gazdasági vezető, a könyvelő, és a gazdasági ügyintéző. A Tinódi és a Balassi tagintézményekben a helyi gazdasági teendőket 1-1 gazdasági ügyintéző végzi. A gazdasági ügyintézők irányítják mindhárom intézményben a technikai alkalmazottakat (takarítók, karbantartók, portások). Az összevont iskolát: az iskola főigazgatója egyszemélyi felelős vezetőként irányítja. A tagintézmények élén igazgatók állnak. Az iskola alaptevékenysége: az alapfokú nevelés-oktatás 1 8. osztályos tanulók számára napközis, tanulószobai illetve iskolaotthonos ellátás biztosítása sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása úszásoktatás 5

6 iskolai étkeztetés biztosítása cigány felzárkóztató-, valamint enyhe és középfokban sérült gyerekek oktatása. A 266/2011.(05.26.sz.) határozatában a Fenntartó áthelyezi a gesztor intézményt a Balassi Bálint Tagiskola épületébe. A döntés hátterében a tanulói létszám rohamos további csökkenése áll. Egyben megszünteti a kistérségi társulást Egerbakta, Egerszalók és Demjén települések Önkormányzatával augusztus 1-től a gesztor intézmény neve Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola. Tagiskolái: Tinódi Sebestyén Tagiskola és Móra Ferenc Tagiskola és Előkészítő Szakiskola. Eger Megyei Jogú Város társul Szarvaskő Község Önkormányzatával. Az új anyaiskola alaptevékenységében változás nincs. A Felsővárosi Általános Iskola tanulói osztályonként, tanáraikkal kerültek áthelyezésre. A gazdasági és technikai személyzet jelentős része is az anyaiskola alkalmazásában marad. II. A FENNTARTÓI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM (ÖMIP) FŐ IRÁNYELVEI 1) Eger város minőségirányítási programjának alapelvei: A minőségpolitikával összhangban az oktatási szolgáltatásban a minőséget kell előtérbe helyezni a mennyiség helyett! Az oktatási szolgáltatás minőségét leginkább befolyásoló tényező a fenntartói, felhasználói, megrendelői valós igény. A minőségi szolgáltatás megvalósítása szoros együttműködésen alapuló közösségi szolgáltatás. A szolgáltatási színvonal megtartásának, emelésének záloga a rendszeres mérés, értékelés, ellenőrzés. 2) Az intézményekkel szemben támasztott elvárások: Valamennyi intézmény céljaiban jelenjen meg a tanulási szociális képességek fejlesztése, a gyermekekkel való egyéni és differenciált bánásmód, a követő intézmény fokozatban való helytállásra felkészítés. Minden intézményben alakuljon 6

7 ki a felzárkóztatás és a tehetséggondozás megfelelő aránya a szülői igényekhez és a gyermeki képességekhez igazodva. Általános iskoláinktól elvárjuk, hogy a kezdő, a bevezető és alapozó szakasz legfontosabb feladata az alapkészségek stabil kialakítása legyen. Mindezekhez biztosítsák a gyerekek képességeik és hátrányaik szerint egyéni fejlesztési útját. A fejlesztő szakaszban történjen meg olyan képességek kialakítása, amelyek segítik a gyerekeket az információs világban való eligazodásban. A tanulási szokások alakítása és az eredményes tanulást segítő képességek fejlesztése húzódjon végig a nyolc évfolyam idején. Helyezzenek hangsúlyt az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésére. Az iskolai tevékenységben kapjon hangsúlyt az egészséges életmód szokásainak kialakítása. Az iskolák pedagógiai munkájuk támogatására használják ki a kulturális és művelődési intézmények által kínált lehetőségeket. Az önértékelésükben térjenek ki az együttműködés tartalmi értékelésére. A szülők, az általános iskolai pedagógusok, a gyermekek nevelésében részt vevő szakemberek és a középiskolák bevonásával komplex pályairányítási és szakmai orientációs rendszer kerüljön megszervezésre és működtetésre. A pályaorientációs tevékenységek szervesen épüljenek be az általános iskola tevékenységrendszerébe is. Az intézmények a rendelkezésükre bocsátott vagyonnal, a tárgyi és személyi feltételeikkel hatékonyan gazdálkodva 7

8 szervezzék és tervezzék tevékenységüket. Tegyenek meg mindent az értékek megóvása és fejlesztése érdekében! 3) A fenntartói irányítás felügyeleti és ellenőrzési rendszere Az ellenőrzések során az intézmény működését vizsgálják abból a szempontból, hogy az megfelel-e a központi, helyi, ill. intézményi normáknak. A fenntartói ellenőrzések kiemelt területei: szakmai ellenőrzések, törvényességi ellenőrzések és pénzügyi ellenőrzések. Az ellenőrzések összehangolásra kerülnek, ütemezése három éves ciklusokban történik. 4) Városi mérési-értékelési rendszer Mérés-értékelés célja Első osztályosok bemeneti mérése az egyéni fejlesztési utak kijelöléséhez. Első osztályosok kimeneti mérése az alkalmazott egyéni fejlesztési utak eredményességének megállapítására. Hetedik évfolyamosok szocializációs és neveltségi szintjének mérése a továbbtanulás és pályaválasztás segítésére. Időpont szeptember és az azt követő minden tanév elején. Minden tanév végén december és az azt követő minden tanév első félévének végén. III.1. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT A Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola alapfokú oktatási intézményként 1 8. évfolyamon lát el nevelő-oktató tevékenységet nappali rendszerű képzésben. Az új helyzetben az intézmény az együttműködésben rejlő lehetőségek sokoldalú kihasználására törekszik a humán erőforrások terén éppúgy, mint a fejlesztési lehetőségek területén. A fejlesztés alapja a minőségi szemlélet, ami iránt az intézmények dolgozói, pedagógus és nem pedagógus kollégák egyaránt elkötelezettek. 8

9 Mindannyian fontosnak tartjuk, hogy tanulóinknak egy életre szóló útravalót adjunk, mert valljuk, hogy csak a stabil tudásra lehet a későbbiekben építeni. A szakmai tudás nyújtásán túl, a klasszikus emberi értékekre támaszkodó, a gyermek optimális személyiségfejlődését szolgáló, az emberi esélyegyenlőségen alapuló képzési rendszer lehet iskolakoncepciónk vezérfonala. Pedagógiai munkánkban a minőség, a szakmai felkészültséget, felelősségtudatot, megbízhatóságot és a mérhető eredményeket jelentse. Feladatunk partnereink igényeinek, elégedettségének folyamatos megismerése s a visszajelzések további munkánkba való beépítése. Folyamatosan törekszünk az oktatás szellemi és tárgyi feltételeinek javítására, a szükséges erőforrások megteremtésével alkotó légkör biztosítására munkatársainknak. A kollégák szakmai fejlődése érdekében továbbképzéseket szervezünk és azokon részt veszünk. Több tantárgyban biztosítjuk a tehetséggondozást nívócsoportos oktatás illetve emelt óraszámos képzés keretében. De éppúgy figyelünk a gyengék korrepetálására, a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatására. A társult intézmények sokrétűbb és színesebb kínálatot biztosítanak a szabadidős programok igénybevételére, akár egymás programjain való részvételre is. Hosszabb távú célkitűzésünk is az, hogy az iskola szolgáltatást végez és ezért a megbízói, szülői igények figyelembe vételével, de a gyermekek képességeihez igazodó, a felzárkóztatás és tehetséggondozás megfelelő arányait kialakító tevékenységet folytasson. Elérjük ezáltal, hogy tanulóink értékálló tudással rendelkezzenek, és képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra. Megalapozzuk bennük azokat az állampolgári erényeket, amelyekkel az Európai Unióban öntudatos, a nemzeti és egyetemes, kulturális értékeket képviselő ember válhat. III.2. AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA A társulás révén létrejött Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola valamennyi tagintézménye küldetésének tekinti, hogy az intézmény rendelkezésére álló valamennyi eszközzel, újabb erőforrások folyamatos feltárásával és bevonásával, gyermekközpontú, családias légkörben zajló minőségi szolgáltatást nyújtson. Munkatársaink pedagógiai hitvallása: türelem., szeretet és nagy-nagy felelősség a gyermekért. Minden segítséget magadunk ahhoz, hogy a tehetség minél inkább kibontakozhasson, de a szerényebb képességűek is felzárkózhassanak. 9

10 Valamennyi támogatónkat, különösképpen a szülőket olyan partnereinknek tekintjük, akikkel rendszeres kapcsolatot tartunk, véleményüket kikérjük céljaink meghatározásában, s aktív segítségüket igényeljük azok megvalósítása során. Intézményünk állandóan törekszik a változó igényekhez való alkalmazkodásra, s valamennyien azért dolgozunk, hogy megalapozzuk tanulóink versenyképes tudását, és azoknak a készségeknek kialakítását, melyek birtokában sikeresen eligazodnak az élet kihívásai között. Munkánkkal és eredményeinkkel kívánjuk bizonyítani, hogy az összevonás nem elsősorban mennyiségi növekedést jelent, de gyarapodó lehetőségeket a sokszínű minőségi munkában. A holnap olyan lesz, amilyen a ma iskolája. ( Szent-Györgyi Albert) Okosan szeretve, tudást követelve felkészíteni a felnőtt életre. ( Kodály Zoltán) 10

11 A BALASSI BÁLINT ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 11

12 T a r t a l o m j e g y z é k Az intézmény adatai 13. oldal A székhelyintézményi minőségirányítás alapjai 14. oldal Székhelyintézményi Minőségpolitika 14. oldal Székhelyintézményi minőségfejlesztési rendszer 18. oldal Székhelyintézményi partnerkapcsolatok 53. oldal A minőségirányítás információs rendszere a székhelyintézményben 60. oldal Minőségügyi kézikönyv tartalma a székhelyintézményben 60. oldal 12

13 1. Az intézményi minőségirányítás alapjai 1.1 Az intézmény bemutatása A Balassi Bálint Általános Iskola 1979/80-ban került átadásra, lépcsőzetesen. Hosszú éveken át, a demográfiai robbanás következtében, túlzsúfoltság jellemezte. Napjainkban ideális tanulói létszám jellemzi iskolánkat augusztus 1-jétől a Felsővárosi Általános Iskola tagintézményeként működtünk. A közgyűlés 266/2011.(V.26.) számú határozata alapján, aug. 1-jei hatállyal döntött a Felsővárosi Általános és Előkészítő Szakiskola székhelyének áthelyezéséről a Eger, Malomárok u. 1. alatti iskolaépületbe. Az átszervezés során döntött a névváltoztatásról is: Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola. Számos emelt óraszámú osztályunkban (német, angol, informatika) a tehetséggondozás, illetve kislétszámú osztályainkban a felzárkóztatás hatékonyságára törekszünk, hogy minden tanuló olyan alapokkal távozhasson iskolánkból, amelyek biztosítják a választott középfokú intézményben sikeres továbbhaladásukat. Ezt szolgálja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása is. Sport és kulturális életünk, pezsgő, változatos. Hagyományaink, nagyszabású rendezvényeink sokat segítenek érzelmi, erkölcsi nevelésünk eredményessé tételében. A közösségformálás, az összetartozás, az egymásért való tenni akarás kiemelt nevelési célunk ebben az elembertelenedett, értékvesztett világban. Partnereink (szülők, fenntartó, külső kapcsolatok) nagyban hozzájárulnak céljaink megvalósításához. A Diákönkormányzat, a Szülői Közösség aktívan bekapcsolódik nevelőoktató munkánkba. Diáksport Egyesület segíti a mindennapos testnevelés megvalósítását. Feltételrendszerünk adott pedagógiai célkitűzéseink megvalósításához. Az intézményre a funkcionális szervezeti felépítés jellemző, de megjelenik a feladatkultúrás szervezeti modell is. A célfeladatok elvégzése érdekében 13

14 teamek alakulnak, amelyeknek tagjai az adott feladat elvégzése során is megtartják eredeti funkciójukat. Az SZMSZ tartalmazza az iskola működésével kapcsolatos tudnivalókat óta a holland CED ROTTERDAM Matra projekt referencia iskolája vagyunk. A minőségirányítási feladatokat a Belső Gondozói Rendszer kiépítésével valósítjuk meg. Jól felkészült, tapasztalt alkalmazotti testület dolgozik azon, hogy nevelésioktatási céljainkat elérjük A minőségirányítási rendszer működtetésének szervezeti háttere, személyzetének képzése. Az intézmény szervezeti felépítésébe szervesen kapcsolódó Minőségügyi Csoport 1999-óta folyamatosan kialakításra került. A csoport tagjainak hatáskörét, feladatát a munkaköri leírások tartalmazzák. A személyzeti háttér biztosított. Az intézmény Továbbtanulási, és továbbképzési terve úgy készül el, hogy a szakirányú képzésben azok élveznek előnyt, akik a BGR hatékony működésében szerepet vállalnak. (minőségirányítási szakképzés, fejlesztő pedagógus, differenciált módszerek és a kooperatív tanulási technikák elsajátítása, illetve a nem szakrendszerű oktatás módszerei, stb.) 2. Intézményi Minőségpolitika 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozat. A Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola alapfokú oktatási intézményként 1 8. évfolyamon lát el nevelő-oktató tevékenységet nappali rendszerű képzésben. Az új helyzetben az intézmény az együttműködésben rejlő lehetőségek sokoldalú kihasználására törekszik a humán erőforrások terén éppúgy, mint a fejlesztési lehetőségek területén. A fejlesztés alapja a minőségi szemlélet, ami 14

15 iránt az intézmények dolgozói, pedagógus és nem pedagógus kollégák egyaránt elkötelezettek. Mindannyian fontosnak tartjuk, hogy tanulóinknak egy életre szóló útravalót adjunk, mert valljuk, hogy csak a stabil tudásra lehet a későbbiekben építeni. A szakmai tudás nyújtásán túl, a klasszikus emberi értékekre támaszkodó, a gyermek optimális személyiségfejlődését szolgáló, az emberi esélyegyenlőségen alapuló képzési rendszer lehet iskolakoncepciónk vezérfonala. Pedagógiai munkánkban a minőség, a szakmai felkészültséget, felelősségtudatot, megbízhatóságot és a mérhető eredményeket jelentse. Feladatunk partnereink igényeinek, elégedettségének folyamatos megismerése s a visszajelzések további munkánkba való beépítése. Folyamatosan törekszünk az oktatás szellemi és tárgyi feltételeinek javítására, a szükséges erőforrások megteremtésével alkotó légkör biztosítására munkatársainknak. A kollégák szakmai fejlődése érdekében továbbképzéseket szervezünk és azokon részt veszünk. Több tantárgyban biztosítjuk a tehetséggondozást nívócsoportos oktatás illetve emelt óraszámos képzés keretében. De éppúgy figyelünk a gyengék korrepetálására, a tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatására. A társult intézmények sokrétűbb és színesebb kínálatot biztosítanak a szabadidős programok igénybevételére, akár egymás programjain való részvételre is. Hosszabb távú célkitűzésünk is az, hogy az iskola szolgáltatást végez és ezért a megbízói, szülői igények figyelembe vételével, de a gyermekek képességeihez igazodó, a felzárkóztatás és tehetséggondozás megfelelő arányait kialakító tevékenységet folytasson. Elérjük ezáltal, hogy tanulóink értékálló tudással rendelkezzenek, és képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra. Megalapozzuk bennük azokat az állampolgári erényeket, amelyekkel az Európai Unióban öntudatos, a nemzeti és egyetemes, kulturális értékeket képviselő ember válhat. 2.2 Intézményi minőségcélok Fenntartói elvárások és az ebből adódó intézményi minőségcélok Tanulási képességek fejlesztése A gyerekekkel való egyéni bánásmód - A gyerekek tanuláshoz való viszonyának javítása - Tanulási módszerek megismertetése, gyakoroltatása tanulóinkkal - Differenciált egyéni bánásmód bevezetése - Sajátos nevelési igényű tanulók gondozása, fejlesztése 15

16 - Tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése Beszédkultúra fejlesztése Sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás Az információs világban való eligazodás - Egyéni fejlesztés, esélyegyenlőség megteremése - Egyéni képességekhez mért értékelés szövegesen - Nyitottá tenni gyermekeinket a változó világ felé - Információs, kommunikációs rendszer továbbfejlesztése Inf. Komm. Rendszer felhasználására megtanítani a tanulókat (lsd.fakt.) Szociális képességek fejlesztése A személyiség harmonikus és differenciált fejlesztése Egészséges életmód szokásainak kialakítása Testi és lelki higiénes kultúra megalapozása Pályaorientációs tevékenységek Kapcsolattartás a kulturális és művelődési intézményekkel. Innovációra való törekvés Biztonság Hatékony gazdálkodás Pályázatok A következő intézményfokozatban való helyreállásra nevelés - Esztétikum felismerése, érzelmi élet gazdagítása - Az utcán való csellengés csökkentése - A társadalmi elvárásoknak és az új - pedagógiai törekvéseknek való megfelelés - Ne történjen elkerülhető baleset - Személyi és tárgyi biztonság javítása Önálló gazdálkodási lehetőségeink kiaknázása Különböző pályázatok adta lehetőségek kihasználása Kompetencia alapú oktatás és nevelés gyakorlása és továbbfejlesztése A kompetencia alapú oktatás és nevelés országos referencia iskolájaként az új fejlesztések, oktatási formák, tanulás szervezési eljárások alkalmazása, továbbadása 16

17 2.3. Folyamatos fejlesztés Minőségirányítási szolgáltatásaink, megelőző folyamataink fejlesztési feladatai az alábbi szakaszokat jelentik: a fejlesztés az érintett BG irányításával a munkatársak feladata, a fejlesztés első, munkatársak által készített változatát a BG véleményezi, a minőség vezetővel egyeztet, a BG javaslatainak figyelembe vételével újabb változat készül, a BG és minőségügyi vezetők által jóváhagyott tervezetet az igazgató, az Igazgatói Tanáccsal való egyeztetés után hagyja jóvá. Fejlesztési javaslattal a tagintézmény bármely alkalmazottja élhet, illetve a feladatra vállalkozó team jelentkezhet. Az elindított folyamatban résztvevő munkatársakat megfelelő hatáskörrel kell felruházni, hogy a szükséges erőforráshoz hozzájussanak. A fejlesztés bemenő adatai a partneri elvárások és egyéb érdekelt felek igényei, amelyet dokumentumban rögzíteni kell a javaslattevőknek, illetve a fejlesztést megvalósítóknak. A módosításokat minden esetben ellenőrzéseknek kell alávetni, a változásokat dokumentálni szükséges! A folyamatos fejlesztés eszközei: megelőző tevékenység helyesbítő tevékenység Ezek szükségességéről, végrehajtásáról az igazgató dönt. 17

18 3. Intézményi minőségfejlesztési rendszer 3.1. A vezetés felelőssége, elkötelezettsége A vezetőség - az ebben az intézményirányítási programban előírt - minőségirányítási rendszert a Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola székhelyintézménye szolgáltatásaira vezette be. A Minőségirányítási Rendszert a Közoktatási Törvény 40.. követelményeinek megfelelően dolgoztuk ki. A rendszer kiépítésekor figyelembe vettük a fenntartó ÖMIP-ben megfogalmazott elvárásait is. A Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola igazgatója és vezetői testülete kinyilvánítja teljes elkötelezettségét a partneri igények és elvárások tudatosításában az intézmény minden szintjén, a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában, a minőségirányítási rendszer időszakos vezetőségi átvizsgálásában, a minőségirányítási rendszer kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások mindenkori biztosításában. Intézményi dokumentumok (SZMSZ, Házirend, PP, karbantartása, aktualizálása a hatályos jogszabályoknak megfelelően.) A székhelyiskola vezetése vállalja a Minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztését a partneri igényeknek megfelelően. Az iskola dolgozói felelősséget vállalnak az előírásszerű megvalósításért. Minden intézményi dolgozó joga és kötelessége a minőséget károsító jelenségek felismerését követően azok jelzése és a megszüntetésre irányuló javaslatok megtétele. 18

19 A minőségfejlesztési szervezet felépítése, működése. Iskolánkban 1999-től működik a Belső Gondozói Rendszer, melybe az alsó tagozatosok évfolyamonként folyamatosan kapcsolódtak be ban a felső tagozatban is bevezetésre került a rendszer. A teljes kiépítése a hatékony működtetése a minőségi munka egyik feltétele. Röviden a BGR modellről A BGR-modell alapja az a tanulógondozási rendszer, egyéni és csoportos nyomon követés amelyet számos holland általános iskolában megvalósítottak. E rendszer iskolai kiépítését a CED útmutatásai alapján a HMÖPSZKI segíti: felkészítést, továbbképzést, tanácsadást biztosít a tantestületnek és az egyes pedagógusoknak. A tanuló gondozást mint rendszert valósítjuk meg, amelyben a belső gondozó (BG) felelőssége a tevékenységek koordinálása. A rendszer jellemzői: a tanulói eredmények rendszeres gyűjtése különböző területeken (mindenekelőtt az alapkészségeket tekintve). Az adatok elemzése, majd további diagnózis a BG és a tanár együttműködésében, egyéni cselekvési tervek összeállítása, egyéni és/vagy az osztályra szóló csoportterv elkészítése. Ez alapján lehetővé válik a folyamatos fejlesztés és a tanulói nyomon követés. Ezen kívül a BG feladata megbeszélni az iskolavezetéssel a rendszeres adatgyűjtés tapasztalatait arra vonatkozóan, hogy miként javítható a tanítási folyamat az iskola egészében. A Belső Gondozás Rendszere Tartalma: modell a minőségfejlesztés intézményi szintű kialakításához 19

20 Célja: a tanulói teljesítmények követési rendszerének iskolai kiépítése a tanári munka szervezésének kollegális támogatása iskolai eszköztár kifejlesztése Stratégiája: helyzetelemzés továbbképzés hosszú távú tervezés szakmai kommunikáció és együttműködés Produktumok: Kerete: önértékelés többéves fejlesztési terv teljesítménymérő eszközök, módszerek regisztrációs rendszer HMÖPSZKI és a - Balassi Bálint Ált. Isk. és E. Szki. Fenntartó közötti együttműködés Tevékenységek: Felkészítő programok, értekezletek, képzések a nevelőtestület egészének Elemzési technikák, módszerek alkalmazása Öndiagnózis készítése Belső fejlesztések (anyagok, mérőeszközök, szervezet-fejlesztés, minőségbiztosítás) Beszámolók, konzultáció Tapasztalatok átadása Értékelés 20

21 Folyamata A mérések végrehajtása Az adatok rögzítése Eredmények feldolgozása A kapott értékek elemzése Intézkedési terv készítése az adott problémára (folyamat kezelése) Az iskolai tanulói nyomon követés eljárásrendje (folyamata): A tanulók minden tanév elején bemeneti mérést írnak matematika, nyelvtan-helyesírás, szövegértés területén Az eredmények elemzését követően melyet a bg. és a szaktanár közösen végez Csoport és egyéni fejlesztési tervek készülnek Egyéni fejlesztési tervek csak a csoportelemzés során + vagy irányú eltérések esetén készülnek Az előző évi teljesítményt figyelembe véve a tanulók fejlődését regisztráljuk Szükség esetén követő méréseket végezünk, regisztráljuk Szükség esetén más szakember: fejlesztő pedagógus, GYIV felelős bevonása a munkába Külső szakemberekkel, Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal (stb.) való kapcsolatfelvétel Szülők tájékoztatása 21

22 A szervezet felépítése Ig. helyettes alsó tagozat Igazgató Ig. helyettes felső tagozat M i n ő s é g i r á n y í t á s i alsós belső gondozók felsős belső gondozók c s o p o r t osztálytanítók osztályfőnökök, szaktanárok fejlesztő pedagógus, mozgásterapeuta az oktató - nevelőmunkát segítő alkalmazottak A szervezet működése A székhelyiskola igazgatója a minőségirányítási program kidolgozásának, működtetésének és ellenőrzésének első számú felelőse. 22

23 Minőségügyi vezetők: az iskola igazgató helyettesei. Munkaköri leírásukat és egyben minőségügyi feladataikat az SZMSZ tartalmazza. Belső gondozók: az alsós belső gondozók évfolyamonként 1-1 tanító; felsős belső gondozók 2 magyar szakos, 2 matematika szakos nevelő. Kijelölésük az iskola igazgatójának hatáskörébe tartozik. Munkaköri leírásuk a személyi anyagukban található. Gazdaságvezető: felelős a minőségirányítási program gazdasági erőforrásnak biztosításáért. Munkaköri leírása az SZMSZ-ben található A vezetés Jövőkép JÖVŐKÉP A Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola a jövőben is meg kívánja őrizni a város nevelési-oktatási intézményei között megszerzett jó pozícióját. Eger város egész területéről várjuk a beiskolázandó gyermekeket. Jó hírnevünk túlmutat a város határain, így a környező településekről is fogadunk tanulókat. A jövőben is fejlesztjük idegen nyelvi, informatikai képzésünk színvonalát. Ennek érdekében bevezettük a számítógépes ismeretek oktatását első évfolyamtól, fejlesztjük az idegen nyelvoktatás terén a differenciálást. Lehetőségeinkhez mérten növeljük a mindennapos testnevelésre fordítható órák számát. Az egészséges életmódra nevelés érdekében prevenciós programokat szervezünk. Támogatjuk a környezettudatos nevelést, az erdei iskolák, táborok szervezését. Az EU integrációból adódó pályázati, kapcsolatteremtési lehetőségeket kihasználva javítjuk feltételrendszerünket. A Belső Gondozói Rendszert úgy fejlesztjük tovább, hogy ezzel esélyt teremtsünk arra, miszerint tanulóink képességeiktől függetlenül, a 23

24 társadalomban megtalálják helyüket, feladatukat, és boldog, sikeres emberré váljanak Döntéshozatal A döntéshozatal olyan folyamat, amely a körülhatárolt probléma érdekében meghatározott információkra épített előzetesen kialakított feltételek mentén kiválasztja az alkalmazni kívánt cselekménysort. Információgyűjtés megoldás lehetőségek javaslattétel egyeztetés döntés dokumentálás bevezetés felülvizsgálat Szervezeti kommunikáció (belső kapcsolattartás) Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza Elismerés, támogatás Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának a Munkavégzésről, az Illetmény és előmeneteli rendszerről és a jutalmazásról szóló fejezete tartalmazza Bevonás, felhatalmazás A vezetőség és a munkatársak felelősségi körét és hatáskörét az intézmény SZMSZ - e és a munkaköri leírások tartalmazzák. Az intézmény igazgatója minőségügyi vezetői feladattal a helyetteseit bízza meg. Hatáskörük lehetővé teszi: - A minőségirányítási rendszer előírásszerű működtetését, - A nem megfelelő szolgáltatások kialakulásának megakadályozását. - Koordinálja a rendszer folyamatos működését. - Beszámol az intézmény vezetésének és nevelőtestületének a rendszer működéséről, hatékonyságáról. 24

25 3.3. A tervezés, szervezés Célok, feladatok, erőforrások megfogalmazása Fenntartói elvárásból adódó intézményi célok A célok teljesítéséhez kapcsolódó feladatok Erőforrás szükséglet emberi tárgyi munkakörnyezet Alapkészségek stabil kialakítása A gyerekek tanuláshoz való viszonyának javítása Tanulási kedv felkeltése Tanulás tanítása Differenciált egyéni bánásmód bevezetése Általános műveltséget megalapozó oktatás, nevelés Tanulási, gondolkodási képességek, ismeretek fejlesztése, kompetencia alapú oktatás kiépítése; Tanulási képességek mérése a mérési terv szerint Tanulási motiváció mérése A tanítási órákra való naprakész felkészülés segítése A tananyag iránti érdeklődés felkeltése A tananyag biztos elsajátíttatása Intézményi mérési terv kialakítása A mérések eredményei alapján csoportértékelés, és egyéni fejlesztési tervek készítése Szakmailag felkészült pedagógus Osztályfőnökök, belső gondozók Szakmailag felkészült pedagógus Intézkedési terv Belső gondozók, tanítók, szaktanárok Intézkedési terv Városi szintű mérőlapok A Ped. Int. szakmai anyaga Kérdőívek Tankönyvek, szakkönyvek, számítógép Audio-vizuális eszközök Iskolai költségvetés Osztályok és az egyéni anyagok rendszere (orthotéka ) Iskolai költségvetés Minden osztálynak, tanulócsoportnak megfelelő osztály-termek, szaktantermek Iskolai könyvtár Jól felszerelt tantermek, szertárak Belső gondozói szoba Sajátos nevelési igényű tanulók gondozása, fejlesztése Tehetséggondozás Differenciált egyéni bánásmód alkalmazása az egyéni fejlesztési tervek alapján Tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre való felkészítés Szakkörök, sportkörök működtetése Osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok, fejlesztő pedagógusok Osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok Szakkönyvek, fejlesztő eszközök Szakkönyvek, audiovizuális eszközök, számítógép, sporteszközök Fejlesztő szoba Szaktantermek, Könyvtár, Tornaterem, Sportudvar 25

26 Beszédkultúra fejlesztése, az anyanyelv helyes használata Az idegen nyelvtanulás megalapozása Iskolán és osztályon belüli integrált nevelés, differenciált egyéni fejlesztés Tantárgyi órákon és napközis foglalkozásokon a kommunikációs képességek fejlesztése és az illemszabályok elsajátíttatása, alkalmazása Tanulmányi versenyeken való részvétel Diákújságírás Szakkörök, iskolai rendezvények Beszédközpontú oktatás angol és német tagozaton 1. osztálytól, normál osztályokban 4. évfolyamtól Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása Egyéni bánásmód alkalmazása Szakmailag felkészült pedagógus Pályázatok Iskolai újság felelőse Könyvtáros Szaktanárok Szaktanárok, fejlesztő, pedagógusok belső gondozók Szakszolgáltatók Tankönyvek, szakkönyvek, audiovizuális eszközök, számítógép, fénymásoló, papír Iskolai költségvetés Nyelvkönyvek, audiovizuális eszközök Isk. költségvetés Pályázatok Tankönyvek, szakkönyvek, fejlesztő eszközök Könyvtár Szaktantermek Nyelvi labor Fejlesztő szoba Belső gondozói szoba Szaktantermek Egyéni képességekhez mért értékelés szövegesen Csoportértékelés, egyéni értékelés készítése negyedévente Osztályfőnökök tanítók, szaktanárok Fénymásoló, papír Iskolai költségvetés Belső gondozói szoba Nyitottá tenni gyermekeinket a változó világ felé ös tanévtől informatika tagozatos osztály indítása 1. osztálytól. Szakmailag felkészült pedagógus Tankönyvek, szakkönyvek Számítástechnika szaktantermek Könyvtár 6.évfolyamról informatika oktatás Információs, kommunikációs rendszer továbbfejlesztése A személyiség harmonikus és differenciált Fogadóórák, szülői értekezletek Iskolaújság megjelentetése Iskolában folyó munka megismertetése az érdeklődő gyerekeknek és szüleiknek (Barátkozó találkozó) A tanulók személyiségének sokirányú megismerése Nevelőtestület Szakmailag felkészült pedagógus, Iskolai költségvetés Szakkönyvek, folyóiratok SZMSZ Házirend Jól felszerelt tantermek 26

27 fejlesztése Testi és lelki higiénés kultúra megalapozása Következő intézményfokozatban való helytállásra nevelés A gyerekek széles körű tájékozottságának fejlesztése Esztétikum felismertetése, érzelmi élet gazdagítása Utcán való csellengés csökkentése Szociometriai mérés a 2. évfolyamtól Kooperatív technikák alkalmazása a tanítási órákon és a szabadidős tevékenységben A helyes szokásrend kialakítása Drogprevenció, bűnmegelőzés Családi életre nevelés Fogászati szűrés Rendszeres iskolaorvosi ellenőrzés Egészség-megőrzési program (4. évfolyam) Sokirányú sportolási lehetőség megteremtése Környezetvédelmi feladatok Pályaválasztás előkészítése Iskolalátogatások középfokú intézményekben Középiskolai előkészítő foglalkozások Pályaalkalmassági vizsgálat igény szerint Szocializációs és neveltségi szint mérése Szabadidős tevékenységek életkornak megfelelő szervezése osztályfőnökök, szabadidő szervező, napközis nevelő Szakszolgáltatók Tantestület Iskolaegészségügyi szolgálat DSE testnevelő tanárai Gyógytestnevelő Vöröskeresztes nevelő Osztályfőnökök Pályaválasztási felelős tanár Szaktanárok Ped.Int. munkatársa Munkaügyi Központ munkatársa Szabadidő szervező, DÖK, osztályfőnökök, napközis nevelők, testnevelők Tantestület Prevenciós segédanyagok Szakkönyvek, folyóiratok, audio-vizuális eszközök és anyagok Szakkönyvek Továbbtanulási kiadványok Városi szintű mérőlap Fénymásoló Számítógép Folyóiratok, szakkönyvek, fénymásoló, papír Iskolai költségvetés Orvosi szoba uszoda, tornaterem, sportudvar Pályázatok Könyvtár Kapcsolat a kulturális és közintézményekkel Pályázatok Személyi és tárgyi biztonság javítása Ne történjen elkerülhető baleset Munkavédelmi tevékenység javítása Biztonsági személyzet munkájának szigorúbb ellenőrzése 27 Tantestület Gazdasági vezető Munkavédelmi felelős Rendészeti dolgozók Iskolai költségvetés SZMSZ Házirend Részben önálló Ésszerű Igazgató, Irattári anyagok, Továbbképzések

28 gazdálkodási lehetőségeink kiaknázása takarékossággal, gondos ellenőrzéssel, a pályázati lehetőségek kihasználásával javítani a feltételrendszert, biztosítani a nyugodt munkavégzés körülményeit Gazdasági vezető, pénzügyi szakemberek számítógépek Ellenőrzések Pályázatok 3.4. Az ellenőrzés, elemzés Szervezeti hatékonyság és munkatársak munkájának ellenőrzése, értékelése Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza az ellenőrzés területeit, szempontjait, az ellenőrzést végzők személyét, az ellenőrzés megszervezésének módját, az ellenőrzés gyakoriságát. Az ellenőrzési terv az éves munkaterv része. 28

29 A vezetői ellenőrzés folyamata Ellenőrzés Informális Formális Célok teljesítésének nyomon követése Feladatok teljesítésének dokumentumainak ellenőrzése Aktuális teljesítések Mi van? Diagn. mérés Milyen? Minősítő mérés Mit értünk el? Összegzés A szabályzatok, eljárások, programok megvalósulása. (szabályzatok, programok) A vezetési és irányítási vezetői funkciók visszacsatolása. A tervezői és szervezési vezetői funkciók visszacsatolása Mérések, megbeszélések napi kommunikációban megjelenő értékelés Ellenőrzési tervben megtervezettek 29

30 Minőségügyi ellenőrzés Az székhelyiskola vezetése és a Minőségügyi Csoport évente legalább egy alkalommal (év végi beszámoló) felülvizsgálja a Minőségügyi Rendszert. A felülvizsgálat kiterjed: - partneri elégedettség, panaszok - belső audit eredménye - szolgáltatások hatékonysága, megfelelősége - helyesbítő, megelőző tevékenységek - változások szükségessége - korábbi átvizsgálások eredményeinek vizsgálata - belső gondozók munkájának értékelése - erőforrások fejlesztése - szolgáltatások fejlesztése A vezetőségi átvizsgálás megállapítását és a hozott intézkedéseket dokumentáljuk, és a következő tanév éves munkatervében megjelenítjük a változtatások végrehajtásának folyamatát Eltérések kezelése Az észlelt nem megfelelőségeket dokumentálni kell, a jelző személy aláírásával, pontos dátummal. A Minőségügyi Csoport véleményezi a hiányosságok kijavítására tett javaslatot. 3.5.Az értékelés Az értékelés fogalma, feladatai tervezése, területei Az értékelés a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével. 30

31 Az értékelés a központi oktatásirányítás, a fenntartó és a közoktatási intézmény által elfogadott dokumentumokban megfogalmazott pedagógiai célkitűzéseket hasonlítja össze a tényleges működés eredményeivel. Az értékelés szembesítést jelent: az elért eredményeket kell összehasonlítani a kitűzött célokkal. Az értékelés feladatai Az értékelés feladata rögzíti az elért eredményeket, értékeket, és így megerősíti az eddigi tevékenység folytatását, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így a változtatás, a fejlesztés szükségességét fogalmazza meg. Az értékelés területei Az intézményben folyó nevelő és oktató munka értékelésének területei: a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése, a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése, a vezetők munkájának értékelése, a pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése, a speciális feladatokat ellátók (könyvtáros, szabadidő-szervező, fejlesztő pedagógus) értékelése, az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak értékelése, az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése. 31

32 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése 1. A székhelyiskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik és értékelik. 3. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. 4. Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. 5. Az első évfolyamon félévkor és év végén a szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL 6. A második évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig a tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanév folyamán minden tantárgyból érdemjeggyel minősítjük. 7. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 8. Az egyes tantárgyakban kiválóan teljesítő tanulók minősítése: kitűnő (5). 32

33 9. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak lehetőleg két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 10. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli témazáró felméréseinek, értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény Érdemjegy 0-33 %: elégtelen (1) %: elégséges (2) %: közepes (3) %: jó (4) %: jeles (5) 11. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a negyedik évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 12. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a negyedik évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 13. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a tanév során szerzett érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. 14. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményeit a Pedagógiai Program tartalmazza. 33

34 15. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 16. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményeit a Pedagógiai Program tartalmazza. 17. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 18. Azt a tanulót, aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 19. Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret, o napközis nevelői dicséret, o osztályfőnöki dicséret, o igazgatói dicséret, o nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén o szaktárgyi teljesítményért, 34

35 o példamutató magatartásért, o kiemelkedő szorgalomért, o példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kimagasló eredményt elért tanulók Balassi Díjat, Ceruza Díjat vagy könyvjutalmat, oklevelet kapnak, melyet ballagáson vagy a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 20. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 21. Az iskolai büntetések formái o szóbeli figyelmeztetés, o írásbeli szaktanári (napk.csop.vez.) figyelmeztetés, o írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, o írásbeli osztályfőnöki intés, o írásbeli igazgatói figyelmeztetés, o írásbeli igazgatói intés, 35

36 A tanulói közösség (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése 1. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén konferenciákon értékelik. 2. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: o Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? o Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? 36

37 o A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? A vezető beosztású dolgozók teljesítményének értékelése 1. A vezető beosztású dolgozók teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minőségirányítási program 7. sz. dok. mkban található Vezetői teljesítményértékelő lap, valamint az intézményi minőségirányítási program 8. sz. dok. mk-ban található Összesített vezetői teljesítményértékelő lap segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. 2. Az egyes szempontok értékelésénél adható maximális pontszámok az alábbiak: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. 3. A teljesítményértékelés összesített eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a vezető beosztású dolgozó. Ettől eltérően a vezető beosztású dolgozó alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. 4. A Vezetői teljesítményértékelő lap -ot ki kell töltenie: az érintett vezető beosztású dolgozónak (önértékelés), az igazgatónak 5. Az igazgató, valamint a vezető beosztású dolgozók által kitöltött 37

38 értékelő lapokon szereplő véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában az intézmény igazgatója összesíti, és az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az Összesített vezetői teljesítményértékelő lap -ot. 6. Az Összesített vezetői teljesítményértékelő lap az egyes szempontok összesített értékelésen túl tartalmaz: egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett vezető beosztású dolgozó adott tanévi teljesítményét a következő kategóriák szerint: KIVÁLÓAN ALKALMAS MINŐSÍTÉS, ALKALMAS MINŐSÍTÉS, KEVÉSSÉ ALKALMAS MINŐSÍTÉS, ALKALMATLAN MINŐSÍTÉS. javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett vezető beosztású dolgozó teljesítményének minőségi javítását segítik elő. 7. Az Összesített vezetői teljesítményértékelő lap megállapításait a igazgató szóban ismerteti az érintett vezető beosztású dolgozóval. Az Összesített vezetői teljesítményértékelő lap egy példányát az érintett vezető beosztású dolgozónak át kell adni. Az Összesített vezetői teljesítményértékelő lap megállapításaihoz az érintett vezető beosztású dolgozó írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése 1. Az intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minőségirányítási program 9. sz. dok. mk-ban található Pedagógus teljesítményértékelő lap, valamint az intézményi minőségirányítási program 10. sz. dok. mk-ban található Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap segítségével, az abban meghatározott 38

39 szempontok alapján kell elvégezni. A tagiskolákban egységesen ON@ Rt. 1.0 szoftver alapján a Kt-ben meghatározott időközönként értékeljük. 2. Az egyes szempontok értékelésénél adható maximális pontszámok az alábbiak: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. 3. A teljesítményértékelés összesített eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó. Ettől eltérően a pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. 4. A Pedagógus teljesítményértékelő lap -ot ki kell töltenie: az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozónak (önértékelés), az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó közvetlen felettesének, az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó munkaközösség-vezetőjének, az igazgatónak. 5. Az igazgató, valamint a pedagógus közvetlen felettese és munkaközösség-vezetője által kitöltött értékelő lapokon szereplő 39