MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Átírás

1 SZABÓ LÁSZLÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 4200 Hajdúszoboszló, Arany János u. 2. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Hatálybalépés dátuma: szeptember 1. Felülvizsgálat időpontja: 2014.június 15. Példány használója : Szabó László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

2 Tartalomjegyzék Bevezető Fenntartói elvárások és minőségpolitika Intézményi minőségpolitika Az intézmény küldetésnyilatkozata Minőségpolitikai nyilatkozat Az intézmény bemutatása Az intézményi minőségpolitika A minőség fejlesztés során elérendő célok Helyzetelemzés Az intézmény jelenlegi minőségfejlesztési rendszere Intézményvezetés Humán erőforrások biztosítása és fejlesztése A minőségfejlesztési szervezet működtetése Jövőkép A vezetés felelőssége Döntéshozatali mechanizmus Szervezeti kommunikáció (belső kapcsolattartás) Elismerés, támogatás Felelősségi körök, hatáskörök Tervezés, szervezés célok megfogalmazása Feladatok kijelölése Erőforrások biztosítása Emberi erőforrások A személyi feltételek megteremtése az igazgató felelőssége Munkakörnyezet Ellenőrzés, elemzés Vezetői ellenőrzés (szervezeti hatékonyság ellenőrzése) Kiemelt vezetői feladatnak tekintjük A vezetés közvetlen feladatai Minőségügyi ellenőrzés A munkatársak munkájának ellenőrzése Eltérések kezelése Vezetői értékelés (szervezeti hatékonyság értékelése) Intézményértékelés Intézményi önértékelés (irányított önértékelés) Nevelő oktató tevékenység értékelése Intézményünk kulcsfolyamatainak leltára és leírása A pedagógiai program módosításának folyamata Éves tervezés Vezetői ellenőrzés Irányított önértékelés Az intézmény működésének éves értékelése Partnerkapcsolatok működtetése Partneri igény és elégedettség mérése Panaszkezelés A tanulók beiskolázása, beíratása Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése Munkatársak kiválasztása és betanulása A pedagógiai munkát segítő munkatárs álláshelyek betöltésének folyamata A belső értékelési rendszer működtetése Ösztönző rendszer működtetése Az intézmény működtetése Gazdasági erőforrások biztosítása Egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények Adminisztráció, információs rendszer Nevelés, oktatás Oktatási struktúra tervezése Mérés, elemzés, javítás Az ellenőrzés területei Belső értékelés (audit) Záró rendelkezések Az IMIP működtetése, érvényessége, felülvizsgálata / 36

3 BEVEZETŐ A hajdúszoboszlói Szabó László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény törekvése, hogy önálló minőségirányítási rendszert kíván épít ki, működtet és fejleszt annak érdekében, hogy működését a folyamatosan változó körülményekhez, az intézményhasználók elvárásaihoz és az érvényben lévő jogszabályokhoz igazítsa. Nevelőközösségünk megismerte a Comenius minőségirányítási program lényegét, tapasztalatokat szereztünk az intézményi I. modell kiépítésében. A nevelőközösség meggyőződése az, hogy az értékeit vesztő társadalmunk egyensúlyát az alapvető kompetenciák, emberi értékek ápolása által lehet és szükséges megőrizni. Ez pedig együtt jár a közoktatási intézmények szerepének erősítésével, a partnerközpontú működéssel, és a növendékek, a szülők, az alkalmazottak és a fenntartó elégedettsége estén valósulhat meg. Az alábbiakban kidolgozott program a következő évek szakmai minőségének, a folyamatos igény, elégedettség és elégedetlenség mérésének ad kereteket. Bízunk abban, hogy iskolánk hagyományai, a nevelőtestület szakmai munkája, kapcsolataink erősebbé válnak a minőségfejlesztő munkánk, partnereink jó szándékú, ugyanakkor kritikus visszajelzései által. Hajdúszoboszló, szeptember 1. Szoboszlainé Kádár Anikó igazgató 3/ 36

4 1. Fenntartói elvárások és minőségpolitika: Az intézményre vonatkozó elvárások, minőségcélok: jogszerű, hatékony működés tervezés és eredményesség erősödése a növendékeink fejlődését folyamatosan segítő nevelés oktatás hiányzás felügyelete tanulók nyomon követése a művészeti oktatás következő állomásain sokszínűség, változásokhoz való alkalmazkodás stabil, innovatív nevelőtestület szülők, tanulók korrekt tájékoztatása (milyen szolgáltatást biztosít az iskola) a hozzáadott pedagógiai érték mérése, értékelése partner központú működés lemorzsolódást csökkentő módszerek elterjesztése konfliktusok kezelése, tolerancia fejlesztése 2. Intézményi minőségpolitika 2.1. Az intézmény küldetésnyilatkozata Az iskola egészére kiható közös, általános fejlesztési követelmények teljesítése mellett törekszünk: mindenki számára lehetőséget biztosítani a zene, tánc, és képzőművészeti, műveltség elérésére, a tehetséges tanulók továbbtanulásra történő felkészítésével, boldog gyermekkort teremteni, hogy tanulóink társas életre képes, kiegyensúlyozott felnőttekké válhassanak akaraterő fejlesztése, célszerű cselekvésre csak törhetetlen akaratú emberek képesek óvni a fokozódó követelmények nyomán gyakran fellépő káros hatásoktól, mint az önbizalom, önbecsülés vesztéstől, a túlzott szorongástól, az elbizonytalanodástól ismerje meg minden növendékünk önmagát, fedezze fel tehetségét, de korlátait is, keltsük fel és tartsuk ébren az ismeretszerzési vágyat, a gyermek a benne rejlő lehetőségekkel összhangban tudja megvalósítani önmagát, ennek elérése érdekében folyamatos együttműködést alakítunk ki a gyermek (családja, környezete) és az intézmény között A gyermekszereteten alapuló, a gyermek személyiségét, jogait tiszteletben tartó gyermekközpontú pedagógiai gyakorlat. Célunk olyan művészetoktatási műhelyek működtetése, amelyek naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő művészeti ismereteket nyújtanak, a tanulók képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével egyenlő lehetőségeket biztosítanak az európai és nemzeti műveltség alapjainak elsajátításához, a továbbtanuláshoz, a társadalomba való beilleszkedéshez, pozitív jövőkép és az egész életen át való tanulás igényének kialakításához. 4/ 36

5 2.11. Minőségpolitikai nyilatkozat A Szabó László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény célja, hogy szolgáltatásaival növendékei, a növendékek hozzátartozói és valamennyi partnere elégedett legyen. A kiváló minőség megvalósítását a nevelőtestület és a beiskolázásban érintett családok hatékony együttműködésével és a szolgáltatás minőségének folyamatos fejlesztésével kívánja biztosítani. A minőségcélok megvalósítása érdekében vállaljuk, hogy: folyamatosan biztosítjuk a rendelkezésünkre álló források hatékony felhasználását, olyan munkakörülményeket biztosítunk, hogy a munkatársaink tudásuk legjavát adják empátiával és felelős pedagógiai hozzáállással a mindennapi tevékenységük során, tág teret biztosítunk a minőségjavító kezdeményezések tudatosítására és elfogadtatására a munkatársainkkal, munkánkra a közösen megfogalmazott előírások betartása fontos és nélkülözhetetlen kritérium, folyamatosan értékeljük és javító tevékenységünk során hasznosítjuk partnereink visszajelzéseit, biztosítjuk a gyermeki jogok érvényesülését. A fenti célok folyamatos teljesítése érdekében iskolánk minőségirányítási rendszer kiépítésén munkálkodik, illetve alkalmazza a folyamatos minőségjavítás eszközeit, módszereit, melyet az elfogadó nyilatkozatban az intézmény valamennyi munkatársa megerősített Az intézmény bemutatása: A Szabó László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szeptemberében alakult Hajdúszoboszlón. Intézményünk a város első alapítványi fenntartású intézménye. Az alapításkor fontos szerepet játszott a művészeti nevelés iránti lakossági igény, a város művészeti hagyományainak tisztelete, továbbörökítésének felvállalása. Az iskola a Bárdos Lajos Általános Iskolában működik, de attól független fenntartói, gazdasági önállósággal bír. Az épületet a város önkormányzata térítésmentesen bocsátotta a rendelkezésünkre. Az anyaiskolával közösen/ ahol emelt szintű ének zene oktatás folyik/ egy komplex művészeti oktatás és nevelés otthonává válhatott a két intézmény. Az alapítás óta működő tanszakainkon tánc képzőművészet 10 éve folyamatos és kiegyensúlyozott munka folyik. A minősítési eljárásban intézményünk kiváló fokozatot kapott 2008 ban. Az iskolában tanító tanárok szakmájuk iránt elhivatottak, szakterületükön szerteágazó munkát folytatnak. Mindannyian hiszünk abban, hogy a művészetoktatás a személyiségformálás fontos szegmense, amely egyben megalapozza a gyermekek esztétikai szemléletét, kommunikációs képességeit. A rendszeresen átélt pozitív élmények az egészséges lelki fejlődéshez is hozzájárulnak. 5/ 36

6 Az intézményünkben folyó színvonalas munka legfőbb mutatói: a kiegyensúlyozott tanulói létszám, a tanszaki versenyeken elért nemzetközi, országos és megyei versenyek eredményei, a felszabadultabb tanár diák viszony pozitívumai, az alkotói légkör hatékonysága. Az iskola eddigi tíz éves történetének fontos momentuma, hogy a város kulturális életének nemcsak résztvevői, de formálói is lettünk. A számtalan fellépés, kiállítás, táncház, táncbemutató szerves része Hajdúszoboszló művészeti életének. Az intézmény működtetésének alapvető jogszabályi háttere: évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.) A közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény, A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8) MKM rendelet, Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 32/1999. (VIII.18.) OM rendelettel módosított 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet, 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 2.3 Az intézményi minőségpolitika elsősorban stratégiai irányvonalat, az iskolai minőségirányítás rendszerének elveit jelenti, melyben a következő középtávú fejlesztési célokat és prioritásokat határoztuk meg, a fenntartói elvárások figyelembevételével: a művészeti oktatás minőségének fejlesztése, az intézmény jogszerűen, szakszerűen, eredményesen és költség hatékonyan működjön, garantálja a gyermek/tanuló egyéni fejlődését, minőségelvű nevelését, oktatását a hozzáadott pedagógiai érték rendszeres mérésével, értékelésével, a zenei, képzőművészeti és táncműveltség megalapozása és fejlesztése, forrásszerző és szakmai pályázatok írására való ösztönzés, a pedagógus szakma fejlődésének támogatása (pedagógus szakvizsga, külsőbelső továbbképzési tanfolyamok, stb.), az alapfokú művészetoktatás tárgyi feltételeinek javítása az oktatás multikulturális tartalmának erősítése biztosítani az iskolai önértékelés és külső értékelés egyensúlyát 6/ 36

7 2.4 A minőség fejlesztés során elérendő célok: partnerközpontúság, minőségközpontú szemléletmód, a vezetés minőségalapú elköteleződése, alapos, egzakt helyzetelemzés az alkalmazottak teljes körű meggyőzésen, meggyőződésen alapuló bevonása a minőségügyi tevékenységbe, a PDCA ciklus következetes alkalmazása valamennyi folyamatra, a kulcsfolyamatok széles körű szabályozottsága, a jól működő belső értékelési rendszer, az egységesített és minden kulcsfolyamatot átvilágító dokumentáció, a minőségügyi szervezet és az iskolai szervezet belső struktúrájának egymásra épülése, nyitottság, egymástól való tanulás jellemezze munkánkat. a trendek figyelése, a folyamatos fejlesztés készsége és képessége. A nevelési oktatási célok újragondolása és a tanítási tanulási gyakorlat során a különböző problémák és eredmények (tudás, képességek, készségek, attitűdök) kívánatos egyensúlyának megteremtésére kell törekedni. A nevelési oktatási célok kijelölésében kellő hangsúlyt kell kapnia a művészetoktatásra jellemző kulcskompetenciáknak. A kulcskompetenciák fejlesztésének az előtérbe helyezése feltételezi a nevelőtestület módszertani kultúrájának átfogó megújítását. Többek között ezt szolgálja a nevelésioktatási célok és az ezeket rögzítő tartalmi szabályozó dokumentumok felülvizsgálata, a pedagógusképzés és továbbképzés fejlesztése, az iskolai szintű pedagógiai innovációk és a sikeres gyakorlatok elterjesztésének támogatása. 3. HELYZETELEMZÉS 3.1 Az intézmény jelenlegi minőségfejlesztési rendszere Az intézmény minőségfejlesztő munkáját TQM elvek alapján, a COMENIUS I. partnerközpontú modell szerint végzi partnereinek bevonásával. 3.2 Intézményvezetés Az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségét, a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztésekhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program ötévenkénti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, évenkénti önértékeléssel. 7/ 36

8 Jelenlegi helyzet: Törzskari szervezeti működés jellemzi az iskolát. Az igazgató és egy igazgatóhelyettes meghatározott munkamegosztás szerint dolgozik. Tanszakonként munkaközösségek működnek,amelyek a Kt. szer int vezetőket választanak Az iskolai vezetés ösztönzi, támogatja a minőségbiztosítás gyakorlatát, a tevékenység jellemzői: világos irányvonalakat határoznak meg, példát mutatnak a fejlesztésben, mindenkor meghallgatják a nevelőtestület véleményét, maguk és a nevelőtestület belső külső továbbképzését megszervezik, illetve értékelik: a továbbképzések beépülnek e a mindennapi munkába, külső kapcsolatokban hatékonyan képviselik az iskolát, rendszeres méréseket végeznek a kisebb egységek ellenőrzésére, működtetik a pedagógusok és vezetők teljesítményértékelését, figyelemmel kísérik a dolgozók véleményeit, jobbító javaslataikat. A nevelőtestület stabil, a szakos ellátottság 100 % os. A külső kapcsolatok széleskörűek, jól működnek. Az éves munkaterv céltételezései konkrétak, az alapelvek koherensek a pedagógiai programban rögzítettekkel. A tanév rendje szabályozott, az ütemterv a rendezvények terve. Az intézményben érdekegyeztető fórumok alakítására nem volt igény, így ilynek nem működnek, 2 fős team irányítja a minőségfejlesztő munkát Humán erőforrások biztosítása és fejlesztése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Szabályozott folyamatlépésekkel, azok be és kimeneteivel, a felelősség és hatáskörök megfelelő definiálásával, a keletkezett dokumentumokkal és bizonylatokkal. A pedagógusok esetében tartalmaz továbbá egy kiválasztási szempontlistát, egy interjútervet, egy betanulási rendet, megbízólevelet. A pedagógiai munkát segítő munkatársak esetében ugyan ez az eljárásrend, de nincs interjúterv és megbízólevél. Továbbképzési rendszer működtetése Az eljárás a pedagógus és a pedagógiai munkát segítő munkatársakra és az intézmény vezetőire vonatkozik. Meghatározásra került a továbbképzési program elkészítésének folyamata. Ösztönző rendszer működtetése A szabályozás azt a célt szolgálja, hogy az anyagi és erkölcsi elismerés az intézmény alapelveire és jogszabályokra épülve működjön és ösztönözze alkalmazottainkat. 8/ 36

9 A szabályozás tartalmazza a pedagógusok minőségi munkájáért járó kereset kiegészítés odaítélésének eljárásrendjét (tevékenység/feladat, idő, gyakoriság, érintettek, felelős, bizonylatok). 4. A minőségfejlesztési szervezet működtetése Az igazgató kinevezi az intézmény minőségfejlesztési rendszerének támogatásáért felelős teamet, amely egyéb feladataitól függetlenül elegendő hatáskörrel rendelkezik a minőségfejlesztési rendszer működtetéséhez. Az érintettek bevonásával el kell készíteni a szervezet működését szabályozó dokumentumot Jövőkép Az intézmény jövőképét és küldetését a minőségi célokra, a pedagógiai alapelveinkre és az önértékelés analízisére alapozva fogalmaztuk meg. A mi iskolánk olyan szellemi műhely legyen, ahol: szívesen tölti idejét gyerek és felnőtt az intézményben, a diák pedagógus szülő kölcsönösen tisztelik egymást, mindenki megtalálja a számítását, elégedett pedagógusok dolgoznak komfortos körülmények között, hagyományokat ápoló, versenyképes, szilárd jövőképe van a diáknak, pályára alapozott élete a pedagógusnak, elégedett tanárok elégedett diákokat nevelnek, jó a vezetés és a dolgozók kapcsolata, a tanár büszke lehet tanítványaira, bizalom és biztonság van, a partnerek is elfogadnak bennünket, eredményes, színvonalas, minőségbiztosított munka folyik, mindenki tudja, mi a dolga és el is végzi azt, optimálishoz közelítő tárgyi és személyi feltételek segítik a munkát, európai színvonalú művészetoktatás folyik. 9/ 36

10 A Szabó László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény jövőképének fontosabb része, hogy az intézményből kikerülő növendék: személyisége a művészetekkel való találkozás kapcsán kiteljesedjen; szabadidejét hasznosan eltöltő zeneértő, koncert, kiállítás és múzeumlátogató közönséggé váljon; képessége és igénye az önkifejezésre élete végéig kompetenciává váljon; kamatoztassa zenei tudását az amatőr társas muzsikálás terén. Jövőképünk további fontos eleme a tehetséggondozás kiemelkedő képességű tanulóink művészeti pályára való felkészítése, hogy művészeti területük elhivatott művelőivé váljanak. a. Olyan intézményt kívánunk kialakítani, ahol a tanulók nyugodt légkörben, optimálishoz közelítő tárgyi feltételek között lehetnek a tánc, a képzőművészet követői. Az intézmény szolgáltatásai színvonalasak, vonzóak mind a szülők, mind a diákok számára. b. További célunk az elért eredményeket és tapasztalatainkat felhasználva a tanulók és szülők igényeinek, elvárásainak figyelembevételével gazdag művészeti tevékenységi rendszer együttműködés hatékony és eredményes legyen. c. A környezetünkben működő óvodákkal, iskolákkal és szakmai munkaközösségekkel szoros kapcsolat kialakítása a célunk annak érdekében, hogy minél szélesebb területen megismerjük egymás munkáját, a fejlődést, elősegítő módszereket közösen elsajátítsuk, tanuljunk egymástól, okuljunk tévedéseinkből. d. Hatékony, demokratikus, a nevelő oktató munkát segítő fenntartói és iskolai vezetés megvalósulása esetén iskolánk stabil munkahelyekkel rendelkező intézmény lesz az elkötelezett, jó pedagógiai munkát végző nevelők számára. e. Pedagógiai Programunkat közös tervezéssel, az iskolahasználók igényeit figyelembe véve közös döntések eredményeként hozzuk létre és valósítjuk meg. Nevelőink a nevelő oktató munkát segítő hatékony továbbképzéseken vesznek részt. f. A minőségfejlesztés terén elkötelezett nevelőtestületünk pontosan meghatározott követelményrendszerű, egységes munkája nyomán a tanulók tudásszintje, magatartása, viselkedési kultúrája javul. g. A növendékek szeretnek iskolánkba járni, és szívesen vesznek részt a programjainkban. h. Iskolánk színvonalas műsorszámokkal gazdagítja azokat a programokat, amelyek az iskola kulturális jellegéből fakadóan jelentős szerepet töltenek be: évfordulók, megemlékezések, városi ünnepségek. 10/ 36

11 i. Az eddigi sikeres gyakorlatot folytatjuk színvonalas művészeti bemutatókkal: színdarabokkal, kiállításokkal. A művészeti bemutatók szűkebb lakókörnyezetünk kulturális eseményei, amelyet a szülők és hozzátartozók szívesen látogatnak. Pedagógiai programunkat és a rendezvényeinket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, munkakörülményeikkel elégedett munkatársakkal és a velük, együttműködő szülőkkel valósítjuk meg. Az iskola munkájának továbbra is aktív résztvevői, segítői a szülői szervezet, a szponzorok. Sikeres pályázatokkal és forrásbővítéssel növeljük anyagi lehetőségeinket. Nyugodt légkörben dolgozó, kiszámítható életpályamodellel rendelkező, konszenzust kialakító nevelőtestületként végezzük feladatainkat Bízunk abban, hogy a nevelő oktató munkánk révén a közeljövőben az Európai Unió színvonalának megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülésben lesz részünk. 5. A vezetés felelőssége: 5.1.Döntéshozatali mechanizmus Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Döntéseit az igazgatóhelyettessel, a tanszakvezetőkkel közösen hozza meg. Az iskola vezetőségi tagjainak döntési jogköreit részletesen ismerteti a Szervezeti és Működési Szabályzat. 5.2.Szervezeti kommunikáció (belső kapcsolattartás) Az iskola havonta egy alkalommal, az igazgató irányításával vezetőségi ülést tart, amelyen az igazgatóhelyettes és az egyes tanszakok vezetői vesznek részt. A vezetőségi ülések biztosítják az információcserét minden, az iskolai munkát érintő kérdésben. A minőségüggyel kapcsolatos napirendekhez meghívást kap a Minőségirányítási Csoport (MICS)vezetője is Elismerés, támogatás Az intézmény kialakította és működteti a pedagógus és egyéb munkakörben alkalmazottak ösztönzésére szolgáló rendszerét, anyagi és erkölcsi elismerésük intézményi alapelveit és rendjének szabályozását. A tanulók jutalmazásának elveit, valamint a dolgozók jutalmazásának, erkölcsi elismerésének lehetőségeit, alapelveit az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata részletesen ismerteti. 5.4.Felelősségi körök, hatáskörök A vezetőség és a munkatársak felelősségi körét és hatáskörét az intézményi SzMSz és a munkaköri leírások rögzítik. Minden munkatárs felelős az általa végzett munka minőségéért. 11/ 36

12 Az intézmény igazgatója a minőségfejlesztési rendszer kiépítésére és működtetésére minőségügyi vezetőt nevezett ki. A minőségügyi vezető rendelkezik a szükséges hatáskörrel ahhoz, hogy a minőségfejlesztési rendszert a rögzített előírásoknak megfelelően működtesse; kidolgozza és a vezetőség elé tárja az évi minőségfejlesztési tervet; biztosítsa a minőségpolitikában és a minőségcélban megfogalmazott elvek, feladatok megvalósítását; koordinálja a rendszer folyamatos javításának munkálatait; beszámoljon az intézmény vezetésének és a nevelőtestületnek a minőségfejlesztési rendszer működéséről, hatékonyságáról. 5.5.Tervezés, szervezés célok megfogalmazása Az iskola minőségcéljait a minőségügyi vezető az iskolavezetéssel és az intézményvezető egyetértésével határozzák meg. 5.6.Feladatok kijelölése Az intézmény meghatározza és rögzíti azokat a feladatokat (folyamatokat) amelyek szükségesek a partnerek által igényelt szolgáltatások végrehajtásához. A feladatok hatékony megoldása érdekében az igazgató megfelelő hatáskörrel ruházza fel a minőségügyi vezetőt és a tanszakvezetőket. 5.7.Erőforrások biztosítása Az intézmény igazgatója az éves munkatervben (minőségfejlesztési terv) dokumentáltan meghatározza, és időben biztosítja a szükséges erőforrásokat a minőségfejlesztési rendszer fenntartásához és működtetéséhez. Az erőforrások biztosításáért a teljes felelősség az igazgatóé. 5.8.Emberi erőforrások Az iskola csak olyan szolgáltatások, megvalósítására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel. Az egyes munkakörök, beosztások ellátásához szükséges végzettségek, képzettségek a vonatkozó jogszabályokban alapján a munkaköri leírásokban vannak szabályozva. A követelményeknek való megfelelést a vezetőség rendszeresen felülvizsgálja, figyelembe véve a változó körülményeket, a partneri igények módosulásait. Szükség esetén újrafogalmazza és dokumentálja a munkakör betöltésének feltételeit. 5.9.A személyi feltételek megteremtése az igazgató felelőssége A minőségfejlesztési rendszer fenntartása és folyamatos tökéletesítése érdekében az intézmény megszervezi a munkatársak minőségügyi oktatását, továbbképzését. A képzési tervet a minőségügyi vezető készíti el, és az igazgató hagyja jóvá, és biztosítja a szükséges erőforrásokat, Új szolgáltatás tervezésekor, vagy szolgáltatások fejlesztésekor a szükséges személyi feltételek biztosítását az intézmény a meglévő személyi erőforrásainak figyelembe vételével tervezi. Új munkatárs felvételekor előírja a szükséges szakmai képzettség és gyakorlat meglétét. Az új munkatársak minőségügyi képzését munkába lépéskor meg kell kezdeni. A képzést a minőségügyi vezető irányítja. 12/ 36

13 Külső szakmai továbbképzések feltételeinek biztosítása és a mérlegelés joga szintén a vezetés feladata (a fenntartó az egyeztetés kötelezettségét előírhatja) E körbe tartoznak a posztgraduális képzéseken, tanfolyamokon túl a szakmai konferenciák, tanulmányutak, tapasztalatcserék Munkakörnyezet A szolgáltatások teljesítése, a minőségirányítás fenntartása nem igényli az átlagtól eltérő egészségvédelmi és biztonságtechnikai feltételek biztosítását. A növendékek, tanárok, technikai személyzet és a vezetés számára biztosított helyiségek, a rendezett, tiszta belső és külső környezet ideális feltételeket teremtenek a szolgáltatások megvalósításához. Az ideális munkakörnyezet fenntartása a vezetés felelőssége Ellenőrzés, elemzés A nevelőtestület meghatározza és bevezeti azokat az ellenőrzési tevékenységeket, amelyek biztosíthatják a minőségirányítási rendszer folyamatos tökéletesítését és szolgáltatásaink kifogástalan teljesítését Vezetői ellenőrzés (szervezeti hatékonyság ellenőrzése) Az intézmény vezetője meghatározza, és nyilvánossá teszi az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos határköröket. Megjelöli, hogy amelyek a működés azon területei, folyamatai, amelyeket személyesen kíván ellenőrizni. Meghatározza az alkalmazandó módszereket, időpontokat, az ellenőrzés során nyert információk felhasználási módját Kiemelt vezetői feladatnak tekintjük: o A partnerközpontú gondolkodásmód erősítését, ellenőrzését, o A rendszeres szakmai és minőségügyi továbbképzést, o A minőségi munkához szükséges, a lehetőségeknek megfelelő erőforrások biztosítását A vezetés közvetlen feladatai: személyes példamutatás a minőségügy mellett, támogató közeg kialakítása és biztosítása, a minőségirányítási program elkészítése, stratégiai dokumentumok tervezése, koordinálása, intézményi szabályozó dokumentumok működtetése, partnerekkel való együttműködés, kommunikáció, személyi és tárgyi feltételrendszer biztosítása, 13/ 36

14 megfelelő erőforrás, gazdálkodás, jogszerű működés kialakítása Minőségügyi ellenőrzés Az iskola vezetése a minőségirányítást évente legalább egy alkalommal szükség esetén a minőségügyi vezető kérésére többször felülvizsgálja. A felülvizsgálat kiterjed a következőkre: partneri elégedettség és kifogások; erőforrások helyzete; szolgáltatások hatékonysága, megfelelőssége; helyesbítő, megelőző tevékenységek; korábbi átvizsgálások eredményeinek számbavétele; a minőségirányítás tökéletesítése, szükséges változtatások; erőforrások fejlesztése; szolgáltatások fejlesztése. A vezetőségi átvizsgálás (ellenőrzés) megállapításait és a hozott intézkedéseket a minőségügyi vezető feljegyzésben dokumentálja A munkatársak munkájának ellenőrzése Az intézmény vezetése az érintettek bevonásával kialakítja, és a gyakorlatban működteti az intézményben foglalkoztatott pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak munkájának ellenőrzési, teljesítményértékelési rendjét Eltérések kezelése A partnerek által jelzett és a saját ellenőrzés során feltárt olyan eseteket, amelyekben a szolgáltatások részben vagy egészében nem felelnek meg az előírt követelményeknek, minden esetben eltérésként, nem megfelelőségként kell kezelni. Az észlelt nem megfelelőségek jelzését a partnerektől elvárjuk, a munkatársaktól megköveteljük. A nem megfelelőségeket a partnerektől közvetlenül értesülve a minőségügyi vezető feljegyzésben dokumentálja. A minőségügyi vezető ebben a feljegyzésben aláírásával és dátummal dokumentálja a nem megfelelőség kijavítását, a hozott intézkedésekkel kapcsolatos véleményét Vezetői értékelés (szervezeti hatékonyság értékelése) Az intézmény vezetése meghatározott időszakonként és meghatározott szempontok alapján megvizsgálja az intézmény működésének gyakorlatát, a partneri elvárásoknak való megfelelés és a hatékonyság biztosítása érdekében. Az évente elvégzendő intézményértékelés feladata annak vizsgálata, hogy az intézmény, illetve annak egyes folyamatai milyen hatékonysággal működnek. Az intézményi értékelést az intézményvezetőnek évente el kell végeznie, az erről szóló beszámolót a különböző 14/ 36

15 partnerek (például fenntartó, iskolaszék) igényei alapján kell elkészíteni és nyilvánosságra hozni Intézményértékelés Alapelv: védtelenek leszünk minden külső értékeléssel szemben, ha nem működtetünk egy sokoldalú önértékelési rendszert Intézményi önértékelés (irányított önértékelés) Intézményünk meghatározott időközönként, évente részleges, négyévenként teljes körű irányított önértékelést végez. Az irányított önértékelést a Comenius I. modellben leírtak figyelembevételével végezzük. Az önértékelést az alábbi témakörök szerint végezzük: Vezetés Stratégia Dolgozók irányítása Erőforrások Folyamatok Partneri elégedettség Dolgozói elégedettség Társadalmi kihatás Eredmények Nevelő oktató tevékenység értékelése A következő kritériumok képezik a megítélés gerincét: A végzett munka színvonala A végzett munka eredményessége Az előírt követelmények teljesítése A vezetési módszer (csak vezetőknél) A vezető személyes magatartása Kiegészítő értékelési szempontok: A szakmai jellemzők Az emberi magatartásbeli jellemzők Az alkalmasság összefoglaló megítélése Annak részletes és definiált meghatározása, hogy a minősített illetve értékelt személynek a jövőben, miben kell fejlődnie 15/ 36

16 Más értékelési ismérvek: Szakmai, művészeti, konstruktív adaptációs képességek Motivációk, különösen a teljesítménymotiváció Az emberi kapcsolatokban való megnyilvánulások A személyiség önmagához való viszonya, értékrendje, önfejlesztő stratégiája Valamint az, hogy az előbbi tényezők hogyan érintik a munkateljesítményeket, hogyan függnek össze a munkavégzéssel 6. Intézményünk kulcsfolyamatainak leltára és leírása Az intézmény tevékenységének átláthatóságának, a szabályozottá tételének feltétele, hogy elkészítsük annak folyamatleltárát. a. A folyamatok megnevezése b. Intézmény vezetése és irányítása Stratégiai tervezés Éves tervezés Vezetői ellenőrzés Irányított önértékelés Az intézmény működésének éves értékelése c. Partnerkapcsolatok működtetése Partneri igény és elégedettség mérése Panaszkezelési eljárások Kommunikáció a partnerekkel intézményi marketing Beiskolázás, tanulók felvétele Nyomon követés, beválás vizsgálat d. Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése Munkatársak kiválasztása és betanulása Továbbképzési rendszer működtetése Munkatársak értékelése és ösztönzése Ösztönző rendszer működtetése e. Az intézmény működtetése Gazdasági erőforrások biztosítása Gazdasági és pénzügyi folyamatok Beszerzési terv Egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények Adminisztráció, információs rendszer f. Nevelés oktatás Oktatási struktúra tervezése A nevelés oktatás közös követelményeinek meghatározása és érvényesítése Csoportra vezetéséért felelős pedagógus szerepe g. Mérés, elemzés, javítás Intézményi ellenőrzés, mérés, fejlesztés Belső értékelés (audit) 16/ 36

17 6.1 A pedagógiai program módosításának folyamata 1. A PP felülvizsgálata szeptemberben 4 évenként történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a szükséges törvényi szabályozásokat. 2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a PP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a nevelőtestülettel. 3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok 4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején az igazgató nevelőtestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. November közepéig a csoportok megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. 8. November közepén nevelőtestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a nevelőtestület megvitat. 9. Amennyiben a nevelőtestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. 10. Az így kiegészített pedagógiai programot iskolavezetőségi ülésen elfogadtatjuk. 11. December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha, hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. 12. Január közepén az igazgató vitára és elfogadásra bocsátja a PP fejlesztési módosításait. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon. 13. Az igazgató a második félév elején a módosított PP t felterjeszti a fenntartóhoz elfogadásra. 17/ 36

18 6.2. Éves tervezés. (1) Az éves tervezés a stratégiai tervezéshez kapcsolódó, azzal összefüggő részterület. Célja, hogy az intézmény vezetése az iskolai munkát érintő az értékelések tapasztalatainak összegzése alapján meghatározza a javítandó, fejlesztendő területeket valamint időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. (2) Az éves tervezéshez kapcsolódó dokumentumok Munkaterv; Művészeti rendezvények terve, (3) Az éves munkaterv elkészítésének folyamata: 1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. 4. A fentieket figyelembe véve a nevelők az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 5. Ugyanezen a megbeszélésen cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 6. Egy héten belül az igazgatóhelyettes összeállítja, és írásba foglalja a munkatervet. 7. Ezután a tanárok értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 8. Ezzel egy időben az igazgatóhelyettes összeállítja a tanévben várható események naptárát. 9. Ezek után az igazgató összeállítja, és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 10.A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 11.Szeptember 15 ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában. 6.3 Vezetői ellenőrzés (1) Az intézményen belül folyó munka eredményeinek feltárásához, folyamatos javításához szükség van az ellenőrzés megszervezésére. Ez képezi az intézményi értékelés és minőségbiztosítás alapját. (2) A vezetői ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről azért, hogy a feltárt tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák kijavíthatóak. 18/ 36

19 (3) Az ellenőrzés módszerei: megfigyelés (tervezett vagy spontán) írásos kikérdezés (kérdőív) interjú (egyéni vagy csoportos) tanulói teljesítmények értékelése dokumentumok elemzése. A megfelelő módszer kiválasztása elsősorban az ellenőrzés céljától és tartalmától függ. (4) A vezetői ellenőrzés céljait, feladatait és eszközeit részletesebben az iskolai Belső Ellenőrzési Szabályzat tartalmazza (5) Az éves vezetői ellenőrzési terv folyamatának leírása: 1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10.Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. 6.4 Irányított önértékelés (1) Az intézmény irányított önértékelése az iskola összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, és az intézmény folyamatairól. Kétirányú folyamat: bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez. (2) Az önértékelés területei: szervezeti kultúra folyamatok szabályozottsága folyamatos fejlesztés alkalmazása (3) Felhasznált módszerek: dokumentumelemzés strukturált interjú kérdőív fókuszcsoportos interjú teszt 19/ 36

20 (4) Lépései: 1. Vezetői önértékelés önkitöltős kérdőív segítségével. 2. Dokumentumelemzés. 3. Klímateszttel való vizsgálat. 4. Fókuszcsoportos interjúk. 5. Vezetői interjú. (5) Résztvevői: igazgató, helyettes, alkalmazotti közösség. (6) Az irányított önértékelés folyamatának leírása: 1. A vezetői kör meghatározza az irányított önértékelés célját: információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjeiről, az intézmény folyamatairól. 2. Majd számba veszi és ütemezi az elvégzendő feladatokat, döntést hozott a vizsgálatot végzők személyéről, a vizsgálat módszeréről és idejéről, valamint a vizsgált területekről, ezekkel együtt meghatározza a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. 3. Az intézményvezetői (igazgató, ig. helyettes) kérdőív alapján megtörténik a vezetői önértékelés. 4. A vezetői kör elvégzi a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését: meghatározta a vizsgálat célját, a feldolgozásban részt vevők körét, a vizsgáltba bevontak körét, a vizsgálat helyét, idejét, a feldolgozás határidejét. 5. A klímavizsgálat lebonyolítása és felmérés elvégzése után az értékelő team elkészítette annak összefoglaló elemzését. 6. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására két területen kerül sor, a technikai dolgozók és a pedagógusok munkacsoportjában. Korrekció: kérdések pontosítása. 7. A feldolgozásban résztvevő team az elemzések elvégzése után elkészíti annak összegzését. 8. A vezetői kör az irányított önértékelés összegzett eredményei alapján előkészíti a vezetői interjút. 9. Az igazgatóhelyettes a vezetői interjú kérdései alapján lefolytatta az interjút, melynek szempontjai a kihívásokban felvett ellentmondások, az erősségek gyengeségek valamint a fejlesztési javaslatok. Korrekció: kérdések javítása, pontosítása. 10.A vezetői kör az önértékelés anyagaiból elkészíti az irányított önértékelés végső összesítését. 11.A felmérések eredményeinek ismertetésére a félévi értekezlet kapcsán kerül sor. 12.Ezután a vetetői kör összeállítja a problémakatalógust, kijelölte a fejlesztendő területeket. 20/ 36

21 A lépés tárgya 1. Az önértékelés céljainak meghatározása 2. Feladatok ütemezése, módszertani előkészítése 3. A vezetői önértékelés elkészítése Felelős Érintett Informált Igazgató Vezetői kör Nevelőtestület Projekt vezető Vezetői kör Nevelőtestület MICS vezető Igazgató, igazgatóhelyettes Vezetői kör + aktív mag 4. A klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítése 5. A klímavizsgálat lebonyolítása, felmérések elvégzése, összefoglaló elemzés elkészítése 6. A fókuszcsoportos interjú kérdéseinek megfogalmazása 7. A fókuszcsoportos interjú módszertanának lebonyolítási tervének, kidolgozása, a protokoll összeállítása 8. A fókuszcsoportos interjú lebonyolítása 9. A fókuszcsoportos interjú elemzése, összegzése 10. A vezetői interjú előkészítése az összegzés eredményei alapján 11. A vezetői interjú lefolytatása 12. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése 13. A munkatársi kör tájékoztatása a felmérések eredményéről 14. Problémakatalógus összeállítása, fejlesztendő területek kijelölése MICS vezető MICS vezető Értékelő team MICS vezető Az interjú lebonyolításáért és feldolgozásáért kijelölt felelős Fókuszcsoportos interjú moderátorai Igazgató Vezetői kör munkatársak Igazgató Vezetői kör (7) Felelősségek és hatáskörök az irányított önértékelésnél A fókuszcsoportos interjú moderátorai és feldolgozói Fókuszcsoportos interjú moderátorai, alanyai és feldolgozói MICS vezető Igazgató MICS vezető igazgatóhelyettes Az interjú lefolytatásával megbízott munkatárs Intézményi programfelelős Igazgató MICS vezető MICS vezető Igazgató igazgatóhelyettes Aktív mag Nevelőtestület A fókuszcsoportos interjú alanyai Igazgató igazgatóhelyettes Igazgató Alkalmazotti közösség Intézményfelelős

22 6.5. Az intézmény működésének éves értékelése (1) Az éves értékelés célja az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. (2) A folyamat leírása: 1. Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. 2. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a nevelőtestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). 3. Az igazgató helyettes összesíti az évfolyamok statisztikáit 4. Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentumelemzéssel ellenőrzi a feladat tervek, célkitűzések megvalósulását. 5. A tanévzáró értekezleten a 2. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. 6. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 7. A nevelőtestület elfogadja a tanév végi beszámolót. 8. Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön. 9. A folyamat gazdája a tanévzáró értekezlet után, júniusban ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves tervezésbe. 7. Partnerkapcsolatok működtetése 7.1.Partneri igény és elégedettség mérése (1) Az iskolavezetés fontos feladata az iskola külső és belső partnerei iskolával szembeni igényeinek ismerete, és a lehetőségekhez mérten minél teljesebb körű teljesítése, a partneri igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása valamint a partnerekkel való jó kapcsolat továbbfejlesztése. (2) Azonosított partnereink: Fenntartóval elvárás a fenntartói igények és irányítás színvonalas kiszolgálása Oktatási intézményekkel közös növendékek az óvodából, az általános, középiskolákból. Fontos az intézmények éves programjait összehangolva kialakítani a megvalósítandó feladatokat. Kapcsolat a Hajdú Bihar megyei művészeti iskolákkal, közös rendezvények, versenyek, fesztiválok koordinálása. 22/ 36

23 Szülők Az iskolavezetésnek folyamatos arra kell törekednie, hogy a szülőkkel mind jobban megismertesse az iskola szellemiségét, nevelési alapelveit, bevonja a szülőket az iskola céljainak megvalósításába, az iskola belső díszítésének, külső környezetének szépítésébe. Tömegkommunikáció fórumaival: kapcsolattartás helyi sajtóval, televízióval és rádióval, annak érdekében, hogy minél több információ jusson el a sajtón keresztül iskolánkról a város felé. Tanárok, dolgozók Belső, közvetlen partnereink igényeit, elvárásait egyéni és közös beszélgetéseken, tanszaki megbeszéléseken igyekszünk feltérképezni. Elégedettségük, ill. elégedetlenségük okainak feltárása, a kijavításukra tett intézkedések, javaslataik nagyban hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy iskolánk minden érintett fél számára a lehető leginkább megfelelő hely legyen. 23/ 36

24 2) A partneri igény és elégedettségmérés folyamatábrája: START Partneri adatbázi Az azonosított partnerek és képviselőik felülvizsgálata Partneri adatbázis kommunikációs tábla Az elégedettség (megfelelőség) kritériumainak meghatározása és Elégedettségi (megfelelőségi) kritériumok Állami elvárások Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereinek és gyakoriságának meghatározása vagy módosítása Az igényfelmérésb en résztvevők listája Intézményi (belső) elvárások feltárása Fenntartói elvárások A munkatársak elvárásai Tanulói igényfelmérés Szülők elvárásai Az igényfelmérés és elégedettségmérésb e bevontak körének azonosításamintakészítés Az igényfelmérés és elégedettségmérés lefolytatása Az igényfelmérés és elégedettségmérés eredményeinek elemzése Mérési rend / eljárásrend Az eredmények összegzése Nevelőtestületi összefoglaló Az eredmények ismertetése és megbeszélése az intézményen belül STOP Nem Éves teljesítmény értékelése Rövid összefoglaló az Évkönyvben A partnerek elégedetlenségének kezelése Igen Szükségese beavatkozá s? Nem Indikátorainkban van e szükség változtatásokra? Igen Intézmény működés értékelési folyamata 24/ 36

25 (3) A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az iskola és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. 1. lépés A folyamattal foglalkozó csoport kétévenként, márciusban felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Elkészítik a felülvizsgált partneri adatbázist. 2. lépés A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat évenként a kérdőívekkel (összeállítás, feldolgozás, elemzés) foglalkozó munkacsoport aktualizálja. Írásba foglalja az elégedettségi kritériumokat az egyes kérdőívek csomagjához. 3. lépés A vezetői csoport évente (április) az eljárásrend/mérési rendben meghatározza, vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereit és gyakoriságát. 4. lépés A csoport évente (április) azonosítja az igényfelmérés és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít. 5. lépés A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény és elégedettségmérést. 6. lépés A kérdőívek begyűjtése után a kérdőíves csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, céllistát ír, nyers célokat, illetve megoldási javaslatokat nyújt be az iskolavezetőség elé. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami a minőségügyi irattárba kerül. 7. lépés Intézményen belül (évente, május) az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére. 8. lépés A folyamat értékelése. Az eredmények ismertetése után a nevelőtestület eldönti, szükséges e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Amennyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust. 25/ 36

26 8. Panaszkezelés (1) Az iskola meghatározta a panaszkezelés folyamatának lépéseit, a feljebbviteli szinteket, mind a tanulók, szülők, pedagógus és nem pedagógus alkalmazottak körében. (2) Az iskolavezetés célja, hogy a tanulót érintő felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. A tanulói panasz kezelésének folyamatábrája: START 1. Panasz Az egyeztetés eredményes I. szint 2. A panasz jogosságának Jogo vizsgálata s 3. A szaktanár 6. Az egyeztetést, az megállapodást érintettel írásban rögzítik, és elfogadják az abban foglaltakat 4. Panasz leírása Nem jogos A szaktanár tisztázza az ügyet a panaszossal Az egyeztetés eredményes A probléma megnyugtatóan lezárult II. szint 5. Az igazgató egyeztet a panaszossal Nem Türelmi idő szükséges A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, 1 hónap 7. Probléma fennáll, panasz jelentése a fenntartó felé Igen A probléma megnyugtatóan megoldódott; rögzítése III. szint 8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával vizsgálja a panaszt; közös javaslat a probléma kezelésére 9. Egyeztetés a panaszossal, megállapodás rögzítése 26/ 36 A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés

27 (3) A panaszkezelés folyamatának leírása: I. szint 1. A panaszos problémájával a hangszeres, vagy elméleti szaktanárhoz fordul. 2. A szaktanár aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Jogos panasz esetén a szaktanár egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. II. szint 4. Abban az esetben, ha a tanár nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé. 5. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. 8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. (4) A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki a tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez. (1) Az intézmény panaszkezelési rendje az alkalmazottak részére. Az eljárás célja, hogy az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. (2) A panaszkezelési eljárás folyamatábrája: 27/ 36

28 Panaszleír ás Panaszleírá s Panaszleír ás Panaszleír ás Feljegyzés S 1. Panasz, panaszleírás eljuttatása 2. A panasz jogosságának vizsgálata Jogo s 3. A felelős egyeztet a panaszossal 4. Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat Türelmi idő szükséges Egy hónap múlva Ne m 5. Probléma fennáll. Panasz jelzése a fenntartó felé 6. Az iskola igazgatója, dolgozója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslat a probléma kezelésére írásban is. Nem jogos Felelősségi mátrix A felelős tisztázza az ügyet a panaszossal Az egyeztetés eredményes Igen Feljegyzés Feljegyzés Javaslat Feljegyzés I. szint II. szint Javaslat 7. Egyeztetés a panaszossal, megállapodás írásban Türelmi idő szükséges Az egyeztetés eredményes A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés STOP 10. A döntés dokumentálása Dokumentum a döntésről 28/ 36

29 9. A tanulók beiskolázása, beíratása (1) A Szabó László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény beiskolázási ütemterve: Szeptember október Az iskoláról szóló szóróanyag elkészítése az iskolai munkatervhez kapcsolódóan Nyílt órák időpontja Felvételi és beiratkozás időpontja Szülői értekezlet időpontja Sajtókapcsolatokért felelős személy kijelölése Február március Szórólapok, plakátok eljuttatása az óvodákba, általános iskolákba Nyílt órák meghirdetése. Óvodai és iskolai bemutatók szervezése Felelős: tanszakok tanárai Április május Felvételi vizsgák lebonyolítása A beíratott és felvett gyermekek szülei részére szülői értekezlet bemutatóval egybekötve A folyamat értékelése, ha szükséges, a tapasztalatok alapján a hibák kijavítása. (2) A beiskolázás folyamatának felelőse: igazgató helyettes. 10. Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése 10.1.Munkatársak kiválasztása és betanulása (1) A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására (figyelembe véve a jogszabályokat, intézményünk küldetését, alapértékeit ill. a kiválasztás szempontjait) eljárásrendet alkalmazunk. Kiemelt szerepet kap az új munkatárs betanulása, amelyet egy patronáló személy külön szabályozás alapján végez. (2) A pedagógus álláshelyek betöltésének folyamata Fenntartó engedélyének beszerzése a pályázat kiírásához A pályázat meghirdetése A kiválasztási szempontlista aktualizálása a törvényi változások és az intézményi elvárások figyelembe vételével A beérkezett pályázatok áttanulmányozása megfelelnek e a kiválasztási szempontlista minimum elvárásainak. Az intézményvezetés dönt arról, hogy érkezett e a szükségleteknek és elvárásoknak megfelelő pályázat. Ha nem, új pályázat kiírása. Ha vannak megfelelő pályázatok, a pályázók értesítése az interjú időpontjáról. Az eredménytelenül pályázók kiértesítése pályázatuk elutasításáról 29/ 36

30 Az intézményvezető és helyettese beszélnek a pályázókkal, és a tapasztalatok összegzése után kiválasztják a nyertes pályázót. A nyertes pályázó hivatalos értesítése a pályázat kedvező elbírálásáról. Az intézményvezető egyeztetett időpontra behívja a nyertes pályázót és megadja a behozandó dokumentumok listáját. Az intézményvezető kijelöli a mentor személyét (mentor kiválasztási szempontlista alapján), és felkéri a mentori tevékenység végzésére. (Betanulási rend) Az intézményvezető átadja az új pedagógusnak az 1 évre szóló munkaszerződést, értelmezik a pályázó munkaköri leírását, majd aláírják a kinevezési okmányokat. Az intézményvezető ismerteti az új pedagógussal a betanulási rendet, majd bemutatja a pedagógust a mentornak. Az intézményvezető tájékoztatja a nevelőtestületet az új pedagógus felvételéről, majd sor kerül a személyes bemutatásra is. Az új pedagógus betanulása a betanulási rend alapján történik. Az új pedagógus beválásának értékelése az értékelési szabályzat szerint történik, melyet a mentor és az intézményvezetés folytat le a tanév végén. (Lásd: a gyakornok értékelési folyamata, Értékelési eljárásrend) Az értékelés eredményeként az intézményvezető dönt a munkaviszony meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről, s erről tájékoztatja a pedagógust. Az intézményvezető átadja a pedagógus új munkaszerződését, s ha szükséges korrigálja munkaköri leírását Az intézményvezetés, a mentor és az új pedagógus értékelik e folyamatot, s ha szükséges, módosító javaslatokat tesznek. Az intézményvezető ismerteti a folyamatot és szabályzatának korrekciójára vonatkozó javaslatot a nevelőtestülettel, majd elfogadják a módosító javaslatokat. Az intézményvezető elvégzi, korrigálja folyamatot és a szabályzatot az 10.2.A pedagógiai munkát segítő munkatárs álláshelyek betöltésének folyamata (1) A nem pedagógus munkatársak közé soroljuk az adminisztrációs személyzetet, a technikai munkatársakat:iskolatitkárt és takarítókat is. A nem pedagógus álláshelyek betöltésének folyamata megegyezik a pedagógus álláshelyek betöltésének folyamatával. (2) Kiválasztási szempontok: A pályázó feleljen meg az adott munkakörre előírt képesítési követelményeknek. Rendelkezzen gyakorlattal. Rendelkezzen olyan egyéb ismeretekkel, amely az intézményben végzett tevékenysége során hasznosítható (irodai dolgozóknál, pl. számítógépes ismeret, gépírás) Fogadja el az intézmény alapértékeit. (3) A folyamat értékelésének szempontjai: Alkalmas e az új alkalmazott az általa elvégzendő feladatokra Megfelelő e, vagy módosításra szorul a betanítás módszere. 30/ 36

31 (5) Az intézménynek részletesen kidolgozott Továbbképzési Programja van, amely jelen dokumentum mellékletét képezi. Ennek része az éves beiskolázási tervkészítésének folyamata: 1. A pedagógusok továbbképzéséről szóló információkat ki, hol, milyen képzést kínál tanév közben az igazgató helyettes folyamatosan gyűjti, és folyamatosan, valamint február 1 re összegyűjtve, rendszerezve a tanári szobában hozzáférhetővé teszi a tanárok számára. 2. A gazdasági ügyintéző a továbbképzésre kapott normatíva alapján megállapítja a felhasználható pénzösszeget, valamint a már folyamatban lévő továbbképzések finanszírozási összegét. 3. Az érintett szaktanárok a kiadott formanyomtatványon március 1 ig leadják továbbképzési igényüket a igazgató helyettesnek. 4. Az igazgatóhelyettes a továbbképzési terv alapelveit, szempontjait figyelembe véve elkészíti a következő tanévre szóló beiskolázási terv javaslatát. 5. Az iskolavezetés megvitatja a tervjavaslatot (egyéni és csoportos továbbképzések), és március 10 ig kifüggeszti a tanári szobában. 6. A nevelőtestület március 15 ig dönt a beiskolázási terv elfogadásáról. 7. Az igazgatóhelyettes elkészíti a beiskolázási tervhez igazodó finanszírozási tervet. 8. Az igazgatóhelyettes megszervezi a nevelőtestületi döntéshez igazodva a szükséges állandó vagy az aktuális időpont előtt az eseti helyettesítéseket. 9. Az igazgató augusztus végén az éves munkatervhez illeszti a beiskolázási tervet. 10. Az esetleges, tanév közben felmerülő új továbbképzési igényekről a március 14 ig megtartott nevelőtestületi döntéskor létrehozott tartalékalapból az 1 8. pontoknak megfelelően az aktuális időpontban történik a továbbképzés támogatása. Részletesen: Továbbképzési program 11. A belső értékelési rendszer működtetése (1) Jelen eljárás az intézményünkben dolgozó alkalmazottak, mindenki által ismert és elfogadott mérési, ellenőrzési és értékelési rendjét tartalmazza, mely az alapdokumentumainkban megfogalmazott alapértékekre támaszkodik. Célja kiszámítható, tervezhető mérések, értékelések rendszerének működtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés és a tervezés helytálló legyen, és objektív tényeken alapuljon. (2 Az ellenőrzés feltárhatja a hibákat, hiányosságokat, és bizonyos korrekciók szükségességét fogalmazhatja meg. Az ellenőrzések módjai: megfigyeléssel; 31/ 36

32 beszélgetések (pedagógussal, alkalmazottal, szülővel, tanulóval); munkaközösségen belüli megbeszélés; óralátogatások (igazgató, munkaközösség vezető); dokumentumok ellenőrzése; beszámolók elkészíttetése (3)ellenőrzés legyen tényszerű és objektív, folyamatos és tervszerű. Az ellenőrzés során információt kell nyerni: a pontos órakezdésről, a lelkiismeretes munkavégzésről a naplók és egyéb dokumentumok vezetéséről, a növendékek teljesítményéről és annak értékelésének folyamatosságáról, a szülői értekezletek megtartásáról, a szakmai felkészültségről, a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységről a növendékekhez való viszonyról; a kollegialitásról a továbbképzésen való részvétel eredményességéről és hasznosságáról. Részletesen: Egy tanévre vonatkozó ellenőrzési terv (6) Az értékelés a fenntartó és a közoktatási intézmény által elfogadott dokumentumokban megfogalmazott pedagógiai és minőségpolitikai célkitűzéseket hasonlítja össze, szembesíti a tényleges működés eredményeivel. Az értékelés minősítheti az elért eredményeket, értékeket, és így megerősítheti az eddigi tevékenység helyességét, vagy változtatásokat javasolhat. (7) Pedagógusok munkájának értékelését az iskola vezetése végzi az alábbi területeket érintően: a tanórán végzett munka, a pontos órakezdés, a naplók és egyéb dokumentumok vezetése, a tanulók értékelésének folyamatossága, a konfliktusok kezelése szülőkkel, tanulókkal és kollégákkal, a továbbképzések anyagának házi terjesztése, a módszertani kezdeményezések, a tanulók fejlődését segítő egyéb tevékenységek (tehetséggondozás, előadás, egyéni tanácsadás, csoportos tevékenység támogatása stb.) a művészeti iskolai szakmai rendezvényeiben való folyamatos részvétel a napi oktató nevelő munka öntevékeny segítése, a feltételek öntevékeny javítása. Részletesen: A pedagógusok teljesítményértékelése, az értékelés szempontjai (8) Az értékeléssel szemben támasztott követelmények: nyilvános: az értékelés szempontjai és eredményei minden érintett számára hozzáférhetőek legyenek, személyre szóló: vegye figyelembe az értékelt egyén jellemzőit szakszerű: az értékelés eszközrendszere és módszerei feleljenek meg a legszigorúbb pedagógiai követelményeknek. 32/ 36

33 ösztönző hatású: szolgálja a követelményekhez való közelítést, legyen megerősítő jellegű. folyamatos és kiszámítható legyen (9) A vezetés feladata: az egész intézményt átfogó mérési, értékelési rendszer kidolgozása és működtetése, mérési, értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése, a bevált kérdőívek alkalmazásával összehasonlító elemzések készítése, a mérési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi munkába. 12. Ösztönző rendszer működtetése (1) Az ösztönző rendszer elemei biztosítják, hogy az intézmény alapértékeit magas szinten teljesítsék a pedagógus és nem pedagógus dolgozók egyaránt. Az ösztönző rendszer elemei az elismerés, a kitüntetés és a jutalmazás. Ezek anyagi fedezetét a minőségi munkavégzésre felhasználható kereset kiegészítés normatívái ill. a fenntartó által az intézmény számára biztosított jutalmazási keret adja Gazdasági erőforrások biztosítása 13. Az intézmény működtetése (1) Az intézmény legfontosabb anyagi forrásai a tanulói létszám alapján számított állami normatíva, és kiegészítő állami támogatás. Kiegészítő forrást jelentenek a pályázatokból befolyó pénzeszközök. (2) A fenntartó ezen túlmenően az eszközbeszerzésekhez biztosít forrásokat igény és szükség valamint lehetőség szerint. (3) Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetés alapján, önállóan gazdálkodik. A költségvetés tervezéséhez az előző évi beszámoló és a mindenkori tanulólétszám adja meg az alapokat. Cél a tanulólétszám maximalizálása a felvehető tanulólétszámig Egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények (1) A közoktatásról szóló törvény 54. a az igazgató kiemelt feladatának fogalmazza meg ezen körülmények biztosítását. Ennek érdekében az intézményvezető intézkedik a feladatokat ellátó személyekről, (munkavédelmi, tűzvédelmi, gyermekés ifjúságvédelmi megbízott, iskolai védőnő), valamint a feladataikat, munkakörüket leíró Szabályzatok elkészítéséről, és csatolásukról az iskolai SZMSZ hez. (2) A megbízottak az igazgatóval együtt évente egyszer áttekintik (bejárják) a munkakörükbe tartozó feladatokat (területek) és éves jelentést készítenek ellátott tevékenységükről, amelynek tartalmaznia kell az esetleges változtatásra tett javaslatokat is. 33/ 36

34 (4) Az iskola alkalmazottai és tanulói fizikai biztonságának biztosítása (folyamatleírás): 1. Augusztus végén a veszélylista alapján az igazgatóhelyettes, a munkavédelmi felelős bejárják az iskolát. 2. Ezek után a munkavédelmi felelős dönt arról, hogy hol van szükség azonnali beavatkozásra. Utasítja a megfelelő szakembert a veszélyforrás elhárítására. 3. Augusztus végén a munkavédelmi felelős baleset és tűzvédelmi oktatást tart a technikai dolgozóknak munkaértekezlet keretében. 4. Szeptember első hetében tantestületi értekezleten a munkavédelmi felelős baleset és tűzvédelmi oktatást tart a pedagógusoknak. 5. Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. A folyamat gazdája júniusban áttekinti a folyamatot, ahol probléma adódott korrekciós tervet készít. (5) Az iskolai háziorvos az iskolai egészségügyi programban leírtak alapján végzik az iskolai egészségügyi prevenciós, szűrő és ellátó tevékenységüket. 14. Adminisztráció, információs rendszer (1) Az intézmény átdolgozta az Ügyviteli és iratkezelési szabályzatát, valamint az Adatkezelési Szabályzatot. (2) Az igazgató e feladatát az iskolatitkár bevonásával végzi, aki munkaköréből adódóan kiemelten felelős a szabályzatokban foglaltak betartásáért. (3) Tökéletesíteni kell az intézmény belső információs rendszerét, melynek célja, hogy mindenki időben értesüljön a rá vonatkozó ill. őt érintő információkról. (4) Az információáramlást jelenleg az alábbi eszközökkel oldjuk meg körözvény, rendkívüli megbeszélések tanulói értékelés havi rendszerességgel szórólap, plakát, faliújság 34/ 36

35 15. Nevelés oktatás 15.1.Oktatási struktúra tervezése (1) A pedagógiai program éves teljesítése, valamint a minőségfejlesztési feladatok végzése nyomán szükségessé válhat a nevelési oktatási tervek átalakítása. (2) A tanterv változása, a beiskolázási szempontok figyelembe vétele, a feltárt hiányosságok és eredménytelenségek miatti átalakításokat az érintett partnerekkel együttműködve, kellő szakmaisággal és hatékonysággal kell végrehajtani. (3) A helyi tanterv elfogadásának, a csoportok kialakításának, a továbbképzési terv végrehajtásának valamint a tantárgyfelosztás elkészítésének illeszkednie kell a pedagógiai programban megfogalmazott pedagógiai feladatokhoz, és az intézmény költségvetéséhez. 16. Mérés, elemzés, javítás 16.1.Az ellenőrzés területei (2) Az ellenőrzés, mérés, értékelés, valamint a minőségfejlesztés gyakorlati megvalósítása során feltétlenül szükség van a legalapvetőbb módszerek, technikák és eszközök helyi alkalmazására. Ehhez természetesen ezek választékát alaposan meg kell ismernünk, hogy az adott feladathoz a legmegfelelőbb eszközt tudjuk használni Belső értékelés (audit) (1) A jelen folyamatleírás a minőségirányítási rendszer belső átvizsgálásaira (belső auditjaira) vonatkozó intézményi szabályozást tartalmazza, abból a célból, hogy a rendszer állapotát és megfelelőségét rendszeresen és körültekinthetően értékeljük és tökéletesítése érdekében a megfigyelések alapján intézkedéseket hozzunk. Az eljárás alkalmazandó az intézménynél folyó teljes tevékenységre és a szervezet valamennyi alkalmazottjára, akik annak minőségirányítási rendszerében dolgoznak. (2) Jelen eljárás karbantartásáért a minőségirányítási vezető felel. tő gondoskodik. (3) A minőségirányítási rendszert évente végzett belső minőségirányítási audittal vizsgáljuk át, amely átfogja a teljes rendszert, a modell követelményeinek különböző, előre kiválasztott helyszíneken való ellenőrzésével. Indokolt esetben, amennyiben az intézmény vállalt elkötelezettségei, illetve a minőségpolitika, vagy a minőségirányítási rendszer érdemben változnak, vagy egyes tevékenységek nem megfelelősége esetén az intézmény vezetője terven kívüli belső auditot rendelhet el, amelyeknél lehetséges, hogy a minőségirányítási rendszer érvényességi tartományának egy részére terjed ki. 35/ 36

36 17. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17.1.Az IMIP működtetése, érvényessége, felülvizsgálata (1) A Szabó László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Minőségirányítási Programjának működtetéséért az igazgató a felelős. (2) Az IMIP ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete a minőségirányítási vezető feladata, melyet a munkaköri leírásában előírtaknak megfelelően végez. Munkáját a folyamatgazdák (ig.helyettes, egyéb felelősök.) segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak a minőségirányítási vezető felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. (3) Folyamatainkat a PDCA ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA), másrészt az intézmény szintjén belső audittal (nagy PDCA). (4) Az iskola szeptember 1. napjától szervezi meg munkáját e minőségirányítási program alapján. A MIP felülvizsgálatát 2 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük. (5) Az iskola minőségirányítási programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A minőségirányítási program egy egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál az iskola irattárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyettesénél ZÁRADÉK A Szabó László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Intézményi Minőségirányítási Programját (mellékleteivel együtt) az intézményvezető előterjesztése után az alkalmazotti közösség napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak alapján véleményezési jogot gyakorolt az iskolaszék és a nevelőtestület. Jelen IMIP et a fenntartó év 08 hónap 27. napján 6/2010. számú határozattal hagyta jóvá. Az IMIP módosítása csak az alkalmazotti közösség elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A mellékletben található szabályzatok, stb. az IMIP változtatása nélkül is módosíthatók, bővíthetők, amennyiben szükségessé válik az intézmény működése, vagy jogszabályi előírások miatt. Az IMIP első, tervezett felülvizsgálatának időpontja: okt. 30, ezt követően pedig az IPP felülvizsgálatával párhuzamosan, illetve a törvényi változásoknak megfelelően történik. 36/ 36