INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Átírás

1 INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény EGER Intézményi Minőségirányítási Program Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Eger

2 Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: május 15. Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: május 22. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Tervezett felülvizsgálat időpontja: évente IMIP érvényessége: 5 év Az IMIP, a fenntartó jóváhagyása után az intézmény honlapján megtekinthető. Minőségirányítási Csoport: Mesterné Sándor Tímea Herczegné Bíró Éva Szabó Attila Macsinka Szilárdné Nyeste Erzsébet Kalmárné Anka Ildikó Intézményvezető: Palatinné Barczi Edina Tartalomjegyzék Törvényi háttér I. Intézményünk bemutatása.. 7 II. Az intézmény minőségpolitikája Minőségirányítási program a művészeti iskolákban Minőségpolitikai nyilatkozat Iskolai minőségirányítás céljai és alapelvei Az iskola küldetésnyilatkozata 12 2

3 III. Az intézmény minőségirányítási rendszere A vezetés elkötelezettsége, felelőssége Vezetői célok a minőségfejlesztés során Szervezeti minőségi célok Tervezés Stratégiai tervezés Éves tervezés Ellenőrzés és értékelés Vezetői ellenőrzés Az intézmény működésének éves értékelése Az intézményi működés belső rendje Partnerkapcsolatok működtetése A partneri igény és elégedettség vizsgálat folyamata A növendékek felvételi vizsgarendje A tanulással kapcsolatos iskolai rend Panaszkezelés Emberi erőforrások biztosítása, fejlesztése Munkatársak kiválasztása és betanulása A pedagógus álláshelyek betöltésének folyamata A nem pedagógus álláshelyek betöltésének folyamata Továbbképzési rendszer működtetése Ösztönző rendszer működtetése Gazdasági erőforrások biztosítása Gazdasági és pénzügyi folyamatok Beszerzési terv Minőségirányítási szervezet felépítése és működtetése A pedagógus és vezetői munka értékelése és mérése A pedagógusértékelési rendszer intézményi kiépítésének eljárásrendje A pedagógus- és vezetőértékelési rendszer kialakításának célja és 49 feltételei A teljesítményértékelés szempontjai és rendje Intézményi önértékelés Az önértékelés területei, tartalmak és indikátorok A biztonságos intézmény Dokumentumok kezelése Melléklet 63 3

4 Jogi szabályozás A közoktatási törvény legújabb módosítása, a évi jén módosított évi LXXIX. Törvény 40. írja elő a közoktatási intézmények számára a minőségirányítási program módosítását. ( 10 ) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtásának érdekében minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadás előtt be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. ( 11 ) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatok ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményének szempontjait és az értékelés rendjét. Az intézményi minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartó minőségirányítási programmal való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet ( közösség ) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és za intézmény működése folyamatosan közeledjen egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet ( közösség ) értékelést és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kel hoznia. 4

5 Törvényi háttér A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény 40. -ának január 1-jétől bevezetett módosításai: 40. (1) A közalkalmazottat a) kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal, b) a várakozási idő 65. (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező, c) a 66. (1)-(3) bekezdés, a 66/A. (1) bekezdés, illetve a 79/E. szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt, d) a 66. (8) bekezdés szerinti esetben, illetve e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, f) címadományozást megelőzően, illetve g) gyakornoki ideje alatt a 22. (15) bekezdésében foglalt esetben minősíteni kell. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. (3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére - az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni. (4) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. (5) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést az 1. számú melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. Végrehajtási rendelet munkakörönként meghatározza a mellékletben foglaltakhoz képest az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további, illetve a minősítésből kizárt szempontokat. (6) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles. (7) A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. (8) A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (9) A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. 5

6 (10) A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. (11) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti. (12) Az e -ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit. A kormány 323/2008. (XII. 29.) Kormányrendelet rendelete a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet módosításáról: [A Kjt ának (12) bekezdéséhez és 85. (3) bekezdésének ce) pontjához] 8. (1) A Kt ának (11) bekezdésében szabályozott minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. (2) A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (3) Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény - ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is - alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni. 6

7 I. Intézményünk bemutatása Hazánk egyik legszebb, legismertebb és legrégibb városa Eger. Közel ezer éves múltra tekint vissza. A csodálatos környezetben fekvő város nem csak építészeti remekeiről, borairól, hanem kulturális múltjáról és jelenéről is híres. Ezen arculathoz mindig szervesen kapcsolódott a zenei élet. A zenei képzést eleinte az egyházi és magániskolákban folyó oktatás jelentette. Az első városi zeneiskola alapítója Fogelné Kaufmann Emmy. Ez az iskola 1953-ban vált Állami Zeneiskolává, melynek Ő lett az igazgatója. Az intézmény ezt követő vezetői: Szakács Józsefné, Szepesi György, Miklovicz László, valamint a jelenlegi igazgatónő Palatinné Barczi Edina mindent megtettek és megtesznek azért, hogy az iskola súlyának és rangjának megfelelő körülmények között működhessen. Az Egri Állami Zeneiskola 1953-tól 1981-ig a kis Dobó téren álló Panakoszta-házban működött. A műemlék jellegű épület állaga megromlott, életveszélyessé vált, így került sor az intézmény átköltöztetésére a Ferences rendi kolostorszárnyba. Az ideiglenes helyen 17 éven át működött az iskola, amely 1996-tól egyházi tulajdonba került vissza. Örömünkre szolgál, hogy Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996-os döntéssel visszaadta a felújított Panakoszta-házat a zeneiskolának. A megújult épület és a tanári kar magas színvonalon biztosítja a zeneoktatás szakmai igényeit és követelményeit. Az szeptember 18.-i hivatalos átadás egyben névadó is, intézményünk elsőként vette fel Farkas Ferenc zeneszerző, Eger város díszpolgára nevét, aki sok szállal kötődött városunkhoz, iskolánkhoz, az egri zenei élethez. A zeneiskola az elmúlt 54 év alatt a város kulturális életében kiemelkedő tényezővé vált. Kisugárzását, kapcsolatteremtését nevelőtestületének aktív közreműködésével sikerült megvalósítanunk. Tanítványaink sok éve rendszeres résztvevői az országos, területi, megyei versenyeknek, találkozóknak. Több első helyet, számos helyezést értek el csaknem minden hangszeren, neveiket és helyezéseiket nehéz lenne mind felsorolni. Iskolánk a zenei utánpótlás nevelésében is mindenkor kivette részét. Számtalan tehetséges gyermekünk jutott zenei pályára, s jelenleg több mint száz olyan régi növendékünk van, akik a magyar, illetve nemzetközi zenei életben nevet szereztek maguknak. Csak néhányat említenék közülük: Kroó György zenetudós, Delley József zongoraművész, Dienes Gábor oboaművész, Hibay Éva, Vas Mária fuvolaművészek, Vass Márta karnagy, Bánhegyi Géza klarinétművész, Vizsolyi Lívia fagottművész, Csík Gusztáv jazz-zongorista, Vendrei Éva karvezető. Az opera énekesek: Pászthy Júlia, Szüle Tamás, Lugossy Melinda, Kovács Brigitta, Pánczél Éva, Sallai Gabriella. 7

8 Az iskolában folyó pedagógiai munka középpontjába az egyéni hangszeres képzés mellett a kamarazenélést, az együttesekben való muzsikálást állítottuk. Iskolánkban közel 520 tanuló tanul. Pedagógusaink létszáma 33 fő, a technikai létszám 8 fő. Ezen kollégákon kívül óraadó és külső iskolákban dolgozó tanárok is tanítanak. Az intézmény szakmai célkitűzéseit a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Ezek részletesen tartalmazzák az iskola működésének, személyi összetételének feltételeit, adatait. Taglalják a zeneoktatás céljait, nevelési elveit és az értékelés formáit. Tanszakaink: Zongora tanszak: zongora, orgona Fúvós tanszak: fuvola, oboa, klarinét, fagott, szaxofon, trombita, harsona, vadászkürt, tenorkürt, baritonkürt, tuba, furulya, fanfár együttes, fúvós zenekar Vonós tanszak: hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő Régizene tanszak: blockflöte, csembaló, stílusismeret, régizene előadásmód, történelmi táncok, régizene együttes, blockflöte kamarazene Vegyes tanszak: magánének, gitár, ütő, tangóharmonika, jazz hangszerek, improvizáció, jazzelmélet, jazz-zeneszerzés kórus Népzene tanszak: népi ének, népi hegedű / brácsa, bőgő, duda, furulya, néprajz, népdalkör, zenekar, cimbalom, tekerőlant Elmélet tanszak: szolfézs, zeneirodalom, zenetörténet, számítógépes zeneszerkesztés, Kollégáink szívesen alkalmaznak újszerű módszereket, melyek elősegítik tanulóink ismereteinek minél szélesebb körű bővülését. Célunk az érzelmi, esztétikai nevelés eszközeivel a gyerekek személyiségformálása, a növendékek zenei ízlésének, igényességének, esztétikai kultúrájának megalapozása. Iskolánkban a fejlesztő munka folyamatos. Ennek megvalósításához egységes tantestület állt össze, akik hittel, felelősséggel tanítják, nevelik tanulóinkat. A gyermekközpontú, magas színvonalú oktatás és az országos versenyeken elért helyezéseink eredményeként is iskolánk elismert lett az egész országban. Iskolánk megyei bázisintézmény, melynek szerepe a megye szakmai programjainak megszervezése, összetartása. Továbbképzések, közös hangversenyek, megyei szakmai lapok, megyei pedagógiai lap, megyei hangszeres versenyek rendezése. Hagyományainkhoz tartozik az évenkénti 5-6 növendékhangverseny megrendezése, a karácsonyi koncert, a tanévzáró hangverseny, melyet a kis Dobó téren rendezünk nagy sikerrel. A zeneiskola növendékei, tanárai állandó résztvevői a városi rendezvényeknek, ünnepségeknek. Szép múltra tekint vissza a németországi esslingeni zeneiskolával és a szlovákiai Iglóval való kapcsolat. Növendékeink képviselték intézményünket Siegenben és a brüsszeli zeneiskola koncertpódiumán is. Kölcsönösen látogatjuk egymás intézményeit, hangversenyt adunk, szakmai tapasztalatot szerzünk. 8

9 II. Az intézmény minőségpolitikája 1. Minőségirányítási program a művészeti iskolákban A minőségirányítási program mind az intézményvezetőnek, mind a nevelőtestületnek új kihívást, megoldandó feladatot jelent. Zeneiskolánk speciális helyzetben kell, hogy részesüljön a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatban. Az alábbi tényezőket kell, hogy figyelembe vegyük: A zeneiskolánál kevesebb a külső visszajelzés az iskola munkájának színvonaláról, mint más iskolatípusokban, mivel a művészetoktatásnak csak egyik feladata a zenei pályára való felkészítés, amely a növendékek csak néhány százalékát érinti. Az iskolatípus fakultatív, ezért nincsenek hatékony adminisztratív ösztönzők az iskola, a tanár kezében. A zeneiskolában az oktatás alapjait képező hangszertanítás egyéni foglalkozás keretében zajlik. Nincsenek a szokásos értelemben vett osztályközösségek, egy-egy tanár növendékei között nagy az életkori szóródás. A művészi produkciók nem mérhetők olyan objektív módon, mint egy matematika teszt. Minisztérium által szervezett minősítési eljárásban a törvényi megfeleléseket és szakmai kritériumokat vizsgálva 2007/2008-as tanévben Kiváló Minősítést adományozták az intézménynek. 2004/2005. után beiratkozott növendékek alapvizsgát tehetnek. 9

10 2. Minőségpolitikai nyilatkozat Iskolánk a Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységben, hogy partnerei igényeit, minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintő kihívásokhoz. Legfontosabb céljaink: o Partnerközpontúság o Folyamatos fejlesztés o Szervezeti kultúra fejlesztése Intézményünk elsősorban a tanulók, és szüleik igényeinek kíván megfelelni, és érdekeit szolgálni. Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink harmonikus, kiegyensúlyozott, zenekedvelő, zeneértő emberekké váljanak. Az alapkészségek fejlesztésén túl fontosnak tartjuk a tehetséges tanulók felismerését, fejlődésük elősegítését, támogatását, ezzel párhuzamosan a lemaradó, tanulási nehézségekkel küzdő növendékek felzárkóztatását. Intézményvezetésünk elkötelezett a már elkezdett minőségirányítási rendszer kiépítésében, működtetésében, és biztosítja a hatékony működéshez szükséges feltételeket. Nálunk a minőségi munka alapkövetelmény, melynek garanciája a munkatársak felkészültsége, folyamatos képzése, a minőségirányítási rendszer működtetése, fejlesztése. Intézményünk kinyilvánítja, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége. Minőségpolitikánk lehetővé teszi, hogy olyan eltérő szolgáltatásokat, előnyös különbözőségeket tudunk nyújtani környezetünknek, melyek pozitív visszhangra találnak és egyben intézményünk jövőjét megalapozzák. 10

11 3. Iskolai minőségirányítási program célja és alapelvei A minőségirányítási program az intézmény stratégiai dokumentuma, melynek célja a törvényben foglaltaknak megfelelően: az iskolánkkal szemben támasztott partneri (fenntartó, szülők, tanulók, pedagógusok, stb.) igényeknek való megfelelés biztosítása; az iskolai működés folyamatos fejlesztése, tervezése és ellenőrzése; a nevelő-oktató munka rendelkezésére álló erőforrásokkal (humán, gazdasági, stb.) való hatásos és hatékony gazdálkodás elősegítése. A minőségirányítási program célja továbbá, hogy az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott nevelési-oktatási célok az iskola küldetésnyilatkozatának megfelelően teljesüljenek. A program egyik alapelve, hogy az iskolai működés folyamatainak a partneri elvárásokon alapuló szabályozását és fejlesztését az iskola élet szereplőit érintő szervezeti kultúra fejlesztésével összhangban, azzal egyensúlyban kívánja elérni. A program másik alapelve az intézményi felelősség és a pedagógusi autonómia közötti egyensúly biztosítása, hiszen a közös felelősség és az egyéni szakmai szabadság egyensúlya alapfeltétele az iskola kiszámítható működésének. 11

12 4. Az iskola küldetésnyilatkozata Az egri Farkas Ferenc Zeneiskola az elvárható legmagasabb szintű zenei (hangszeres és elméleti) képzésben kell, hogy részesítse a növendékeket. Kiemelt feladat ezen belül a lehető legsokoldalúbb zenei felkészítés: az egyéni hangszeres, énekes képzés mellett a különböző együttesekben való muzsikálás, a zenei együttműködési képességének kialakítása, továbbá a zenei műveltség megalapozása, zeneértő, zeneszerető közönség nevelése. A zenei oktató-nevelő munkán keresztül a tanulóifjúság és a közönség nevelése, ízlésének formálása, esztétikai érzékének fejlesztése, a világra nyitott, gazdag lelkületű és személyiségű növendékek nevelése. További fontos küldetése és felelőssége intézményünknek, hogy tehetséggondozó munkánk nyomán kiválasztásra kerüljenek a zenei pályán történő továbbtanulásra alkalmas növendékek. Intézményünkben az önállóság és a csapatmunka folyamatos és érzékeny összehangolása elengedhetetlen, mivel a zenei nevelés hangsúlyozottan egyéni, illetve csoportos oktatás keretein belül zajlik. Az egyes növendékek egyéniségének kibontakoztatása, valamint az a tény, (és egyben elvárás is) hogy a tanárok többsége maga is gyakorló művész, fokozott tanári felelősséget, de ugyanakkor szabadságot is követel. Egyén és közösség, szabadság és megkötés, merészség és fegyelmezettség folyamatos játéka a művészetoktatás világa. 12

13 III. Az intézmény minőségirányítási rendszere 1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége Az intézmény működésében jól nyomon követhető a vezetés minőségi munka iránti elkötelezettsége. Személyes példamutatás Stratégiai dokumentumok tervezése Partnerekkel való együttműködés Kommunikáció Erőforrás gazdálkodás Jogszerű működés Intézményt szabályozó dokumentumok összehangolása A vezetés felelőssége a felelősök és hatáskörök elosztása, megfelelő kompetenciák kialakítása és a minőségi rendszer koordinálása, irányítása. Az intézményvezetés gondoskodik a jogszerű működésről. Ennek érdekében biztosítja az intézmény használói számára a működést szabályozó jogi dokumentumok hozzáférhetőségét. Az alkalmazotti kör ismerje és alkalmazza a törvényi szabályzókat. A jogi szabályozást tartalmazó alapdokumentumok: Alapító okirat Helyi Pedagógiai Program SZMSZ Házirend Továbbképzési és beiskolázási terv Éves munkaterv Intézményi ügyintézés dokumentumai Munkaügyi dokumentumok Éves költségvetés gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Kockázatértékelési dokumentum 13

14 Jogszerűség Dokumentumok Felülvizsgálat frissítés ideje Felelős Hol található? Alapító okirat Helyi Pedagógiai Program Működésben bekövetkező változások esetén vagy törvényváltozáskor Aktualizálás 5 évente, vagy -Fenntartó -Mindenkori igazgató -Igazgató -Nevelőtestület törvényváltozáskor Házirend Igazgató -Igazgatóhelyettesek -Szülői közösség képviselete SZMSZ Igazgató -Igazgatóhelyettesek IMIP Minőségirányítási vezető Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Igazgató -Munkavédelmi felelős Igazgató -Munkavédelmi felelős Költségvetés Évente -Igazgató -Gazdasági ügyintéző Kockázatértékelés Évente -Igazgató -Gazdasági vezető -Munkavédelmi felelős Vezetői pályázat Fenntartó -Alkalmazotti testület Éves munkaterv Évente -Igazgató -Igazgatóhelyettesek Kollektív szerződés Választást követően -Igazgató -Igazgatóhelyettesek -Közalkalmazotti Tanács Munkaköri leírások Minden nevelési év -Igazgatóhelyettesek szeptemberében Tanulói törzskönyv Minden év -Igazgatóhelyettesek szeptemberében -Fenntartó -Igazgatói iroda -Honlap -Igazgatói iroda -Honlap -Igazgatói iroda -Tantermekben kifüggesztve -Igazgatói iroda -Min. Ir. Csoport -Igazgatói iroda -Honlap -Igazgatói iroda -Munkavédelmi felelős -Igazgatói iroda -Munkavédelmi felelős -Fenntartó -Gazdasági iroda -Igazgatói iroda -Fenntartó -Igazgatói iroda -Igazgatói iroda -Honlap -Igazgatói iroda -Közalkalmazotti Tanács vezetője -Személyi anyag -Igazgatóhelyettesi iroda 14

15 Eszköznyilvántartás Selejtezés nyilvántartás Szabadságolási dokumentum Minden év júniusjúlius Évente szeptemberben és folyamatosan -Igazgatóhelyettesek -Gazdasági vezető -Igazgatóhelyettesek Éves statisztika Évente október -Igazgató -Igazgatóhelyettesek -Gazdasági ügyintéző -Gazdasági iroda -Igazgatóhelyettesi iroda -Gazdasági iroda 1.1. Vezetői célok a minőségfejlesztés során A pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok végrehajtása Partnerközpontú intézmény fenntartása és működtetése (Célunk, hogy a szülőkkel, a fenntartóval és egyéb partnerekkel kölcsönös és rendszeres információs kapcsolatban legyünk. Partneri igény mérések szabályzatának alkalmazása.) Problémák kezelése javítása Információ és kommunikáció fejlesztése Ösztönző rendszer fejlesztése Indikátor rendszer működtetése Együttműködés erősítése az alkalmazotti körben Továbbképzés önfejlesztés ösztönzése 15

16 1.2. Szervezeti minőségi célok Cél: A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése a nevelő oktató munkába, folyamatos információcsere az elért eredményekről. A megvalósítás időtartama: 3 év Sikerkritériumok: - Hiteles és bevált mérőeszköz alkalmazása a méréshez - A partnerek 60 %-a visszajelez - Az erőforrások, értékek figyelembe vételével a visszajelezett igények beépítése, illetve betervezése Indikátorok: - A partneri visszaadott mérési lapok számának változása - A szöveges vélemények mennyiségi változása - A megkérdezettek válaszadási hajlandósága - Elvárások-megvalósítható elvárások aránya Cél: Rendszerszemlélet kialakítása, az intézményi folyamatok szabályozása A megvalósítás időtartama: 1 év Sikerkritériumok: - a stratégiai tervezési folyamat - intézményi önértékelés - a partneri kapcsolatok - a külső képzések - a beiskolázás - a vizsgarendszer szabályozása Indikátorok: - a működő folyamatokkal kapcsolatos elégedettségi mérések eredménye - a beiskolázott tanulók száma - a középfokon felvettek száma Cél: Az intézmény által képviselt értékek beépítése a napi nevelési- oktatási gyakorlatba A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok: - A mérések értékelések alkalmával kimutatható pozitív változás Indikátorok: - Csak a konkrét mérés ismeretében határozható meg, nem minden esetben számszerűsíthető 16

17 Cél: Nyitottság és önfejlesztés az alkalmazottaknál A megvalósítás időtartama: folyamatos Sikerkritériumok: - Rendszeres módszertani továbbképzés - Részvétel évente szakmai továbbképzésen, tapasztalatcserén Indikátorok: - Továbbképzésen és a továbbképzésen részt nem vevők arányának változása Cél: A szervezeti kultúra fejlesztése A megvalósítás időtartama: 3 év Sikerkritériumok: - Klímateszttel kimutatott pozitív változás Indikátorok: - Klímateszttel mért változások Cél: Hasznos szabadidős és tanórán kívüli tevékenység kialakítása A megvalósítás időtartama: 1 év Sikerkritériumok: - Zenei versenyek, programok szervezése Indikátorok: - A partneri igények kimutatása felméréssel - Tevékenységek, programok számának, kínálatának változása - A résztvevők számának változása Cél: Intézményi szintű értékelési rendszer működtetése A megvalósítás időtartama: 5 év Sikerkritérium: - Az értékelési, mérési rendszer jól működik, a tapasztalatok hasznosíthatóak, beépíthetőek Indikátorok: - Az értékelések, mérések száma - Az elemzésről készült dokumentumok 17

18 1.3. Tervezés Az intézmény vezetése a mérések, valamint az értékeléseinek, elemzéseinek tapasztalatai alapján meghatározza az éves feladatokat, valamint a fejlesztendő területeket. Stratégiai tervezést az alábbi dokumentumok tartalmazzák: Helyi Pedagógiai Program Vezetői pályázat IMIP Éves munkaterv Továbbképzési terv Fejlesztési terv Stratégiai tervezés Az intézmény annak érdekében, hogy fejlesztéseit a céljainak megfelelően összpontosítani tudja, megtervezi stratégiáját. Meghatározza a hosszú távú dokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, azok egymáshoz való viszonyát. Legfontosabb stratégiai programjaink: Pedagógiai Program Minőségfejlesztési Program Továbbképzési program Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Ennek biztosítására az intézményvezetésnek a jogszabályokban előírt szabályzatokat: el kell készíteni, illetve a hatályos jogszabályoknak megfelelően módosítani kell. meg kell ismertetni, és el kell fogadtatni az érintettekkel. biztosítani kell, hogy hozzáférhetőek legyenek az érintettek számára. Tanévenként ellenőrizni, a törvényi változások alapján módosítani kell a következő dokumentumokat: Alapító Okirat Házirend Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Munkaügyi dokumentumok A gazdálkodás folyamatát szabályozó dokumentumok Munkavédelmi és a Tűzvédelmi Szabályzat 18

19 A folyamat leírása Feladat Felelős Érintett Informált Határidő Az igazgató tájékoztatja a -Igazgató -Tantestület -Szeptember kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól Az iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a PP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel Az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról A munkacsoportok elvégzik a kijelölt területek elemzését A csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják A tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, -Igazgató -Vezetőség -Tantestület -Szeptember -Tantestület -Tantestület -Szeptember közepe -Szeptember vége -Igazgató -Tantestület -Október eleje -Munkacsoport tagjai -Munkacsoport tagjai -Csoportezetők Megalakulnak a munkacsoportok -Igazgató -Min. Ir. Csoport A munkacsoportok felülvizsgálási -Igazgató Munkacsoportok témakört választanak maguknak -Csoportvezetők -Igazgató -Igazgató -Október vége -November közepe -Igazgató -Tantestület -November közepe -Munkacsoportok vezetői -Tantestület -November vége 19

20 kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül Az így kiegészített pedagógiai programot az SZMK ülésen elfogadtatjuk Az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják Az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a PP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz Elfogadás után, a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon Az igazgató a módosított PP - t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra -Igazgató, -Iskolaszék -December eleje -Min. Ir. Csoport -Min. Ir. Csoport -Igazgató -December közepe -Igazgató -Tantestület -Január közepe -Igazgató -Igazgató -Tantestület, szülők, gyerekek -Önkormányzat -Tantestület -Január vége -Második félév eleje 20

21 Éves tervezés Az éves tervezés a stratégiai tervezéshez kapcsolódó, azzal összefüggő részterület. Célja, hogy az intézmény vezetése az iskolát érintő külső és belső mérések, valamint az értékelések tapasztalatainak összegzése alapján meghatározza a javítandó, fejlesztendő területeket valamint időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. Az éves tervezéshez kapcsolódó dokumentumok: Munkaterv Zenei, művészeti rendezvények terve Tanórán kívüli programok A folyamat leírása: célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi, tárgyi és szervezeti feltételekről A fentieket figyelembe véve a tanszakok az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. A tanszakvezetők összeállítják és írásba foglalják a tanszaki terveket Ezt követően az igazgató a tanszaki tervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is -Igazgató -Tantestület -Augusztus vége -Igazgató -Tantestület -Augusztus vége -Tantestület -Igazgató -Szeptember eleje Feladat Felelős Érintett Informált Határidő Az igazgató tájékoztatja a kollégákat -Igazgató -Ig. -Tantestület -Augusztus az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási helyettesek vége -Tanszakvezetők -Tanszakvezetők -Tanszakvezetők -Tanszakvezetők -Szeptember eleje 21

22 Ugyanakkor a tanszaki tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit Ezzel egyidőben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem akkor az adott területen beavatkozás szükséges -Igazgató -Igazgató -Tanszakvezetők -Ig. helyettesek -Tanszakvezetők -Szeptember eleje -Szeptember eleje -Igazgató -Tantestület -Szeptember eleje -Igazgató -Tantestület -Fenntartó, -Szülő -Tanévnyitó értekezlet Az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az -Igazgató -Ig. helyettesek -Szeptember közepe igazgatói irodában A keletkezett dokumentumok és bizonylatok rendje: A bizonylat neve A PP módosításra szoruló területe, folyamatai Megalakult munkacsoportok listája A területekhez rendelt munkacsoportok Módosító javaslatok, kiegészítések Kiegészített PP Kitöltő/készítő Vezetőség Minőségirányítási vezető Minőségirányítási vezető Munkacsoportok Munkacsoportok Megőrzési hely Minőségirányítási kézikönyv Minőséirányításii kézikönyv Minőségirányítási kézikönyv Minőségirányítási kézikönyv Minőségirányítási kézikönyv Megőrzési idő 1év 1év 1év 1év 5 év Másolatot kap Min. Ir. Csoport Igazgató Igazgató Igazgató Igazgatói iroda Honlap 22

23 1.4. Ellenőrzés és értékelés Vezetői ellenőrzés Az intézményen belül folyó munka eredményeinek feltárásához, folyamatos javításához szükség van az ellenőrzés belső ellenőrzés megszervezésére. Ez képezi az intézményi értékelés és minőségbiztosítás alapját. A vezetői ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az intézményben folyó tevékenységről, illetve a tevékenységek által elért eredményekről azért, hogy a feltárt tények alapján olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyekkel az esetleges hibák kijavíthatóak. Az ellenőrzés módszerei: megfigyelés (tervezett vagy spontán) írásos kikérdezés (kérdőív) interjú (egyéni vagy csoportos) tanulói teljesítmények felmérése (mérés) dokumentumok elemzése. A megfelelő módszer kiválasztása elsősorban az ellenőrzés céljától és tartalmától függ. Az intézményvezetőnek lehetősége van arra, hogy ellenőrzéseket ne csak maga végezzen, hanem az intézményben tevékenykedő vezetők számára ellenőrzési feladatokat határozzon meg. A vezetői ellenőrzés céljait, feladatait és eszközeit részletesebben az iskolai Belső Ellenőrzési Szabályzat tartalmazza A folyamat leírása: Feladat Felelős Érintett Informált Határidő A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői -Igazgató -Vezetői kör -Alkalmazotti közösség ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását gyakoriságát és módszereit. Az iskolavezetés kiválasztja az -Igazgató -Vezetői kör -Alkalmazotti -Augusztus ellenőrzött területeket. közösség vége Az iskolavezetés elkészíti az éves -Igazgató -Vezetői kör -Alkalmazotti -Szeptember ellenőrzési tervet. közösség eleje Az igazgató ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. Az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egyidőben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. -Igazgató -Alkalmazotti közösség -Szeptember eleje -Igazgató -Delegáltak -Szeptember eleje 23

24 Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. -Ellenőrzést végző személy -Ellenőrző -Ellenőrzött -Ellenőrzött -Ellenőrző -Ellenőrzött -Igazgató -Ellenőrző -Igazgató Az intézmény működésének éves értékelése Az éves értékelés célja az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. A folyamat leírása: Tevékenység, feladat Felelős Érintett Informált Határidő Az igazgató felkéri a az -Igazgató -Tanszakvezetők -Május vége értékelésben érintett területek felelőseit a beszámolók elkészítésére Az érintett területek felelősei -Területek -Június elkészítik a éves beszámolójukat Az igazgató összegzi a beszámolókat, értékeli a tantestület tagjainak munkáját. A tanévzáró értekezleten az igazgató és az érintett területek felelősei beszámolnak az éves munkáról. Az igazgató összegzi és értékeli a tanévben végzett munkát. A tantestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. A tantestület elfogadja az éves beszámolót. Az igazgató eljuttatja a beszámolót a fenntartóhoz. felelősei -Igazgató -Igazgató -Igazgató -Területek felelősei -Területek felelősei közepe -Június közepe -Tantestület -Június vége -Tantestület -Június vége -Igazgató -Területek felelősei -Tantestület -Június vége -Igazgató -Fenntartó -Június vége 24

25 A folyamat végrehajtásáért felelős a tanévzáró értekezlet után ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének lépéseit, ahol szükséges javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves tervbe. Az éves értékelés dokumentumai: A bizonylat megnevezése Kitöltő/készítő Megőrzési hely Megőrzési idő Másolatot kap 1. Éves beszámolók Területek felelősei Beszámoló-tár ½ év Igazgató 2. Jegyzőkönyv Felkért jegyzőkönyvvezető Iktató 1év - 3. Az iskola éves beszámolója Igazgató Iktató 1 év Fenntartó 25

26 2. Az intézményi működés belső rendje 2.1. Partnerkapcsolatok működtetése A törvényi előírásnak megfelelően az intézmény kialakítja partnerközpontú minőségirányítási programját. Az iskolavezetés fontos feladata az iskola külső és belső partnerei iskolával szembeni igényeinek ismerete, és a lehetőségekhez mérten minél teljesebb körű teljesítése, a partneri igények koordinálása, prioritási sorrend megállapítása valamint a partnerekkel való jó kapcsolat továbbfejlesztése. A partnerközpontú tevékenység az iskola működésének lételeme. Egyik oldalról partnereink biztosítják számunkra a működéshez a tárgyi, szellemi forrásokat. Partnereinktől kapunk motivációt az újabb projektekhez, tevékenységekhez, illetve segítséget az új utak felkutatásához, az eszközök biztosításához. Másik oldalról partnereink igényei, visszajelzései útmutatók számunkra munkánk értékeléséhez, a sikeres tevékenységek folytatásához. Feladatunk a partnerazonosítás, a partneri igények mérési rendje, illetve a partnerekkel folytatott kommunikáció szabályozása. E feladatok teljesítéséhez lehetséges közvetlen partnereink: a fenntartó városi önkormányzat az intézményben tanuló diákok az intézményben tanuló diákok szülei az intézményben dolgozó pedagógusok az intézmény alkalmazotti köre az intézménnyel kapcsolatban álló iskolák, mint a bejövő tanulók kibocsátó intézményei az intézmény mellett működő egyesületek a hangversenyeinket látogató közönség Közvetett partnereink: Megyei Pedagógiai Intézet Más alapfokú művészetoktatási intézmények és zeneművészeti szakközépiskolák MZMSZ 26

27 A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése 1. Partneri adatbázis 2. Elégedettségi kritériumok 3. Eljárásrend az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének mérésére 4. Az igényfelmérésben résztvevők listája 5. Az eredmények összegzése 6. a.) Tantestületi összefoglaló b.) Éves teljesítmény értékelése c.) Rövid összefoglaló a Minőségirányítási kézikönyvben Kitöltő / készítő -Igazgató frissíti -Min. Ir. Csoport -Min. Ir. Csoport -Min. Ir. Csoport -Min. Ir. Csoport Megőrzési hely -Minőségirányítási kézikönyv -Minőségirányítási kézikönyv -Kérdőív csomag -Minőségirányítása kézikönyv -Kérdőív csomag -Minőségirányítási kézikönyv -Kérdőív csomag -Minőségirányítási kézikönyv -Kérdőív csomag Megőrzési Másolatot kap idő 2 év -Minőségirányítási vezető -Minőségirányítási 2 év vezető 5 év -Min. Ir. Csoport 2 év -Min. Ir. Csoport 2 év -Min. Ir. Csoport -Min. Ir. Csoport -Irattár 2 év -Min. Ir. Csoport -Min. Ir. Csoport -Irattár 2 év -Min. Ir. Csoport -Min. Ir. Csoport -Minőségirányítási kézikönyv 2 év -Irattár 27

28 A partneri igény és elégedettség vizsgálat folyamata Adatvétel Partnerazonosítás Partneri kommunikációs tábla Szempontok aktualizálása Mérőeszközök módszertani tábla Mérőeszközök aktualizálása Partneri igény és elégedettség vizsgálat ütemtervének elkészítése Partneri igény és elégedettség vizsgálat lebonyolítása Bizonylatok Döntés a validitásról Mérés kiegészítése A vizsgálat adatainak feldolgozása Adatok Összehasonlító elemzés Testületi vita Feljegyzés Az eredmények összegzése Adatfelvétel, az eredmények rögzítése Adatok 28

29 Felelősségi és hatásköri mátrix Lépés Érintett Informáltak köre Felelős 1.Adatfelvétel 2.Partnerazonosítás Partneri kommunikációs tábla frissítése 3.Szempontok felülvizsgálata, aktualizálása -Minőségirányítási vezető -Vezetői kör -Minőségirányítási vezető -Vezetői kör - Minőségirányítási vezető -Vezetői kör -Min. Ir. Csoport -Min. Ir. Csoport -Vezetői kör -Igazgató -Igazgató 4.Mérőeszközök felülvizsgálata, aktualizálása 5.Döntés a szempontokról és a mérőeszközökről, valamint az ütemtervről -Vezetői kör - Minőségirányítási vezető -Min. Ir. Csoport -Igazgató -Vezetői kör -Min. Ir. Csoport -Minőségirányítási vezető 6.Lebonyolítás -Tantestület -Partnerek -Minőségirányítási vezető 7.Döntés a validitásról -Vezetői kör -- -Minőségirányítási vezető 8.Adatfeldolgozás partnerenként -Min. Ir. Csoport -- -Minőségirányítási vezető 9.Összehasonlító elemzés készítése -Min. Ir. Csoport -- -Minőségirányítási vezető 11.Az eredmények összefoglalása -Min. Ir. Csoport -Tantestület -Minőségirányítási vezető 12.Az eredmények elektronikus rögzítése -Min. Ir. Cspoprt -- -Minőségirányítási vezető 29

30 2.2. A növendékek tanszakonkénti felvételi vizsgarendje Lépés Érintett Informáltak köre Felelős 1. Beiratkozási lap pontos kitöltése -a jelentkező adatai -a tanszak megnevezése -szülő aláírása -Felvételiző -Kísérő szülő - -Felvételi Bizottság 2. A választott hangszer tanárai készség és képesség felmérést végeznek a) hallás gyakorlat b) ritmus gyakorlat c) megfelelő alkat vizsgálata d) a hangszer megszólaltatása e) rövid interjú -motiváció -gyakorlási lehetőségek felmérése -esetleg másik hangszer bemutatása - A tanszak tanárai - -Tanszakvezető 3. Felvilágosítás az eredmény közzétételének módjáról szóban és írásban -Felvételi Bizottság -Szülők -Felvételiző -Tanszakvezető 4. A Felvételi Bizottság pontozza, vagy osztályozza a készségeket, képességeket, majd dönt a felvételről 5. Az eredményt ráírják a felvételi lapra 6. A felvételi vizsga végén összegzik az eredményeket 7. Kiírásra kerül a felvételt nyert és nem nyert tanulók névsora 8. Fellebbezési lehetőség a fel nem vett tanulóknak -Felvételi Bizottság - -Tanszakvezető -Tanszakvezető -A tanszak tanárai -Tanszakvezető -Tanszakvezető -Tantestület -Igazgatóhelyettesek -Igazgatóhelyettesek -Partnerek -Tantestület -Igazgató 30

31 9. Az őszi pótfelvételin újabb lehetőség van a felvételi vizsgára -Felvételizők -Partnerek -Tantestület -Igazgató 2.3. A tanulással kapcsolatos iskolai rend 1. A tanulók felvétele a zeneiskolába Felvételi vizsgának számít a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, melynek célja a tárgyi tudás, tudásszint megmérettetése. A felvételi vizsgák idejét és módját az éves munkatervben határozzuk meg, szeptember első hetében az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételi vizsgát lehet tartani. Új tanuló felvételéről az igazgató, - a felvételi bizottság, a tanszakvezetők javaslatát és az iskola engedélyezett tanulói létszámát figyelembe véve dönt. A felvétel eredményét írásban az iskola hirdetőtábláján kell a tanulókkal és a szülőkkel, gondozójukkal (a továbbiakban szülő) közölni. Ha egy tanszakra több jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket a vizsga eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni. A tanulók osztályba sorolására felvételi vizsgán nyújtott teljesítménye alapján a felvételi bizottság tesz javaslatot. A hangszeres és a kötelezően választható tantárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. A felvételi idejéről és helyéről az óvodákat, iskolákat írásban, a lakosságot pedig újsághirdetés útján tájékoztatjuk. A beiratkozás májusban történik. A beírást a kijelölt bizottság végzi. A felvett és beiratkozott növendékek az iskolával tanulói jogviszonyban állnak. Ha a tanuló az intézmény magasabb évfolyamára kéri felvételét a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezése alapján. Más zeneiskolából jövő növendék részére szintfelmérő meghallgatást kell tartani. Az adott tanszak dönt az osztályba sorolásról. A tanszakvezetőnek erről jegyzőkönyvet kell készítenie. A jegyzőkönyvet irattárazni kell. A döntésről a szülőket értesíteni kell. A szülő aláírásával hitelesíti a jegyzőkönyvet. Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. 2. A tanuló értékelése a zeneiskolában A tanuló teljesítménye és szorgalma alapján havonként érdemjeggyel értékelendő. A hangszeres főtárgy, a szolfézs, a zeneelmélet és a zeneirodalom tárgyak, valamint a művészeti tanszakok esetén adható érdemjegyek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az osztályozás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik: A zenei előképző, hangszeres előképző, a kamarazene, a kötelező zongora tantárgy, a zeneirodalom, a néprajz, a stílusismeret, improvizáció illetőleg a zenekar tantárgyak esetén: jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Az érdemjegyről a tanuló szülőjét a tájékoztató füzet útján tájékoztatni kell. 31

32 3. A félévi és a tanév végi osztályozás a zeneiskolában A tanulók munkáját kivéve a hangszeres és művészeti előképző tanulóit félévkor és a tanév végén osztályozni kell. Félévkor és tanév végén hangszeres főtárgyból, hangszeres előképzőből, valamint szolfézsból bizottság előtt beszámolót kell tenni. A bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja (igazgatóhelyettes, tanszakvezető). A bizottság tagjai: a tanuló főtárgy tanára és még legalább egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. Ha a nevelőtestületben több azonos szakos tanár van, lehetőleg valamennyi vegyen részt a beszámolón. Egész évi munkája alapján kell osztályozni a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt. A tanév végi beszámolóra nem bocsátható illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám 1/3-át, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel a tájékoztató füzetbe, év végén a naplóba, az anyakönyvbe (törzslap) és a bizonyítványba szó megjelöléssel és számjeggyel, illetve hangszeres és szolfézs előképző, zenekar, kamarazene, kötelező zongora tantárgy, zeneirodalom, néprajz, stílusismeret, improvizáció tantárgyak esetében az előírt szöveges minősítéssel kell bejegyezni. A tanuló valamely kötelező tantárgy tanulása alól, ha felmentést kapott, a felmentés tényét félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén a törzslapban és a bizonyítványban az osztályzat rovatban fm rövidítéssel kell jelezni. 4. Szorgalom A főtárgyi- és a szolfézs-tanulásban tanúsított szorgalmat havonként, folyamatosan értékelni kell. Erről a szülők és tanulók a tájékoztató füzet útján kapnak értesítést. A szorgalom minősítésére 4 fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A szorgalom minősítését félévkor szám és szó megjelöléssel a tájékoztató füzetbe, a tanév végén pedig a naplóba, a törzslapba, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. 5. Az osztályozásokkal kapcsolatban figyelembe veendő még: A tanév folyamán a tanulók munkáját ún. részjegyekkel, havonta egy alkalommal pedig átlagjegyekkel osztályozhatjuk. A részjegyeket célszerű egy-egy kisebb feladat elvégzésére ösztönző célzattal adni, és nem feltétlenül törvényszerű, hogy a havi átlagjegy a részjegyek középarányosa legyen. 6. Javítóvizsga Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a 32

33 tanuló augusztus 25. és szeptember 15. között javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg, és az iskola hirdetőtábláján teszi közzé. A javítóvizsga idejéről és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató vagy megbízottja, tagjai a kérdező tanár és még egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár. A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató és a főtárgy tanára írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg. 7. Összevont beszámoló Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tantárgynál a magasabb osztály követelményei alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg, vagy az igazgató által megadott időben lehet tartani. A tanulóknak az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérnie. A kérelmet legkésőbb május 10-ig lehet az igazgatóhoz benyújtani. 8. Felsőbb osztályba lépés A zeneiskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányait nem szakította meg. Felmentés, vagy más ok miatt a tanuló osztályba tartozása szolfézs, illetve a főtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és a törzslapon is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsőbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kel figyelembe venni. 9. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát nem tudja elvégezni, az az igazgatótól legkésőbb május 20-ig kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak tanulójaként folytathassa. Az igazgató a szaktanár meghallgatása alapján dönt. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és a törzslapra a fenti tényt be kell jegyezni. 33