Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 Szervezeti és Működési Szabályzat Békési Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Összeállította: Farkas Lászlóné Igazgató

2 TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE, VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS 1. Az igazgató, az igazgató helyettesítése 2. Az igazgatóhelyettes, intézményegység-vezetők, tagintézmény-vezetők 3. A gazdaságvezető 4. Az igazgatótanács, az iskolavezetőség 5. Az irányítás mechanizmusa III. RÉSZ A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. A nevelőtestület jogállása 2. A nevelőtestület értekezletei 3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása 4. A szakmai munkaközösségek, IPR munkacsoportok együttműködésük, kapcsolattartásuk rendje 5. Szakmai munkaközösségek, IPR munkacsoportok tevékenysége 6. Az osztályfőnök IV. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE MINDEN TAGINTÉZMÉNYBEN 1. A közalkalmazottak munkarendje a./ A pedagógusok munkarendje b./ A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 3. Az intézményben tartózkodás rendje 4. Tiltott és megengedett reklámtevékenység 5. Intézményi védő, óvó előírások. 6. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok 7. Tűz, egyéb katasztrófa elhárítás esetén szükséges intézkedések 8. Rendkívüli esemény, bombariadó, 9. Elmaradt órák pótlása V. RÉSZ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Tanulói jogviszony 2. Az intézmény tanulóinak munkarendje 3. A tanév helyi rendje 4. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 5. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 6. Fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárások rendje 7. Az iskolai könyvtár működési rendje 8. A tankönyvellátás rendje 9. A vizsgáztatás rendje VI. RÉSZ AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Az alapfokú művészeti iskola feladata, és az ellátást meghatározó jogszabályok 2. A tanulói jogviszony, az értékelés módja, előrelépés 3. A tanév helyi rendje 4. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 5. A szakkönyvtár működési rendje 2

3 VII. RÉSZ AZ EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Feladatellátás helyszínei 2. Ellátási terület: 3. A működés rendje 4. Szakszolgálati tevékenység igénybevételének módja a./ Nevelési tanácsadó igénybevétele b./ Logopédia szolgálat igénybevétele c./ Rehabilitációs foglalkozások igénybevétele d./ Gyógytestnevelés igénybevétele VIII. RÉSZ A TANÍTÁSI, KÉPZÉSI IDŐ, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE 1. Általános iskola 2. Alapfokú művészeti iskola 3. Egységes pedagógiai szakszolgálat IX. RÉSZ AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, ÉS A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 1. A felnőttek közösségei - A szülői munkaközösség - Az iskolaszék - Szakszervezetek - Közalkalmazotti tanács 2. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat - A diákönkormányzat - Osztályközösség - ISK 3. Az iskolai közösségek közötti kapcsolattartás formája és rendje - Kapcsolattartás a tagintézményekkel - Nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek, IPR munkacsoportok - Nevelőtestület tanulóközösség - diákönkormányzat - Szülői Munkaközösséggel való kapcsolat - Iskolaszékkel való kapcsolat - Mindennapi testedzés, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 4. Külső kapcsolatok rendszere, a kapcsolattartás formái, módja és rendje X. RÉSZ A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK XI. RÉSZ AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK XII. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK, HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE XIII. RÉSZ INTÉZMÉNYI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉS XIV. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 3

4 I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat jogi háttere: - a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény - a 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet - a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvény - a végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet - az előző módosítását elrendelő 186/2006. (VIII. 31.) Korm. rendelet Az SzMSz hatálya: A Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei kötelező érvényűek az intézmény minden közalkalmazotti jogviszonyban lévő dolgozójára, s az iskolával szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az igazgató készíti el, terjeszti elő. Az SzMSz-t a nevelőtestület fogadja el. Az iskolaszék, iskolai szülői szervezet és az iskolai DÖK egyetértési jogot gyakorol. Az SzMSz a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, határozott időre szól. Az SzMSz hatályba lépésével egyidőben hatályát vesztik a tagintézmények előző SzMSz-ei. 1. Az intézmény elnevezése: Békési Kistérségi Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat rövid név: Békési Kistérségi Iskola székhelye: Békés, Jantyik u címe: eotvos.bekes@gmail.com Intézményegységei: Általános Iskola 5630 Békés, Jantyik u / Alapfokú Művészeti Iskola 5630 Békés, Petőfi u / Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 5630 Békés, Kossuth u. 4. sz. 66/ Tagintézményei: - Karacs Teréz Tagiskola - Hepp Ferenc Tagiskola - Kamuti Tagiskola - Muronyi Tagiskola - Tarhosi Tagiskola 2. Az intézmény alapítója és fenntartója: A Békési Kistérségi Intézményfenntartó Társulás (Békés Város Önkormányzata és Tarhos, Murony, Kamut Község Önkormányzata). A társulási megállapodásban nem nevesített ügyekben a fenntartói jogokat Békés Város Önkormányzata gyakorolja. 3. Az alapító okirat száma és kelte: Békés Város Képviselő-testülete 238/2009. (V. 29.), Tarhos Község Képviselő-testülete 58/2008. (VI. 05.), Kamut Község Képviselő-testülete 54/2008. (V. 29.) és Murony Község Képviselő-testülete 55/2008. (VI. 16.) számú határozatával július 1-jével alapított intézmény. 4

5 Módosított alapító okirat kelte: Békés, május Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: Önálló jogi személy. Teljes jogkörű, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, felújítási, beruházási tartalékot nem képezhet. Adóalanyiság szempontjából tárgyi adómentes. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Számlavezető bank neve: ERSTE BANK HUNGARY NYrt. Békési Fiókja Bankszámla száma: Adónyilvántartási szám: Békés, Széchenyi tér 4/ (főszámla száma) 5. Az intézmény felügyeleti szerve: Békés Város Önkormányzata és szervei. Belső ellenőrzés: Békési Kistérségi Társulás 6. Az intézmény törzsadatai: OM azonosító: PIR azonosító: KSH területi számjel: Az iskola működési és beiskolázási körzete: Békési Kistérségi Intézményfenntartó Társulás tagtelepüléseinek közigazgatási területe: Békés, Kamut, Murony, Tarhos 8. Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény Szakágazat, szakfeladat Alapító Okirat szerint 9. Az intézmény alaptevékenysége: Az intézmény alaptevékenységét az Alapító Okiratban foglaltak határozzák meg. Az intézmény alapfeladata: A Közoktatásról szóló évi LXXIX: törvény 20. (1) bek. b), e) pontja, a 21., valamint 33. (1) bek. b) pontja alapján általános iskolai 1-8. évfolyamos oktatás, nevelés, alapfokú művészeti oktatás, pedagógiai szakszolgálati ellátás. Az intézmény alaptevékenységei Alapfokú oktatás Szakfeladat Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása nyelvi-irodalmi-kommunikációs (Zsolnay) módszerrel 1-4. évfolyamon Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, emelt szintű oktatása: ének-zene, testnevelés 1-4. évfolyamon Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, sportiskolai oktatása 1-4. évfolyamon Általános iskolai tanulók nappali rendszerű iskolaotthonos nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon 5

6 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű képességkibontakozó nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon Általános iskolai tanulók nappali rendszerű integrált nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon: roma népismeret és nyelvoktatás Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon: enyhe fokban mozgáskorlátozott, látás - és hallássérült, enyhe fokban értelmi fogyatékos az autista kivételével Általános iskolai napközi othoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, emelt szintű oktatása: ének-zene, testnevelés, idegen nyelv, matematika 5-8. évfolyamon Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, spotiskolai oktatása 5-8. évfolyamon Általános iskolai tanulók nappali rendszerű képességkibontakozó nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon Általános iskolai tanulók nappali rendszerű integrált nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon: roma népismeret és nyelvoktatás Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon: enyhe fokban mozgáskorlátozott, látás - és hallássérült, enyhe fokban értelmi fogyatékos az autista kivételével Általános iskolai tanulószobai nevelése Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai, tanulószobai nevelése és napközis nevelése Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése, napközis nevelése Iskolai sportköri, diáksport tevékenység Ifjúság-egészségügyigondozás Iskolai szociális munka (gyermek és ifjúságvédelem) Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

7 Iskolakönyvtári szolgáltatás Közreműködés a tankönyvellátásban Máshová nem sorolt egyéb szárazföldi személyszállítás, iskolabusz Pedagógiai Szakszolgálat: nevelési tanácsadás logopédiai ellátás gyógytestnevelés Alapfokú művészeti oktatás: Zeneművészeti ágban: Előképző Fúvós tanszak: furulya fuvola klarinét szaxofon bariton trombita kürt tuba harsona Vonós tanszak: hegedű cselló Ütő tanszak: Ütő Zongora tanszak: zongora További oktatott tárgyak: szolfézs zeneirodalom-zenetörténet énekkar kamarazene zenekar: fúvós, vonós korrepetíció Táncművészeti ág, néptánc szak: előképző népi játék néptánc folklórismeret-tánctörténet népi ének Zeneművészeti tevékenység Táncművészeti tevékenység Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Szociális étkeztetés Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

8 Közoktatási és kapcsolódó tevékenységek pénzügyi igazgatása önkormányzati szerveknél B/ Kiegészítő tevékenységek az alapító okirat alapján Megnevezés Szakfeladat száma Egyéb étkeztetés C/ Kisegítő tevékenységek az alapító okirat alapján Megnevezés Szakfeladat száma Nem szakmai felnőtt és egyéb oktatás Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Az intézmény specialitása: Testnevelés és ének-zene tantárgyak emelt szintű oktatása (1-8. évfolyamon) Matematika és idegen nyelv tantárgyak emelt szintű oktatása (5-8. évfolyamon) Iskolaotthonos oktatás (1-4. évfolyamon) Sportiskolai oktatás 1-8. évfolyamon Etnikai kisebbségi oktatás, lovari nyelv oktatása 1-8. évfolyamon Az intézmény tagozatos oktatást nem folytat. Integrált Pedagógiai Rendszert működtet Nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés Zeneművészeti és táncművészeti (néptánc) tevékenység 10. Az intézmény bélyegzője: hosszú bélyegző: kerek bélyegző: Az intézmény alapdokumentumai: - Alapító Okirat - A tartalmi működést meghatározó pedagógiai program, helyi tanterv - Szervezeti és Működési Szabályzat - IPR alapdokumentumai (helyzetelemzés, cselekvési és ütemterv, stratégia, stb.) - Egy tanévre szóló munkaterv, amit a tantestület a tanévnyitó értekezleten hagy jóvá - Intézményi Minőségirányítási Program - Házirend 11. Az intézmény jogosultsága: Általános iskola elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása. 12. Az intézmény alapítványai: - Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola Gyermekeiért Alapítvány 8

9 Számlaszáma: Adószáma: Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola Diáksportjáért Alapítvány Számlaszáma: Adószáma: Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola Informatikai és Könyvtári Fejlesztéséért Alapítvány Számlaszáma: Adószáma: Tarhos Iskolájáért Közalapítvány Számlaszáma: Adószáma: Békési Nebulók Alapítványa (Eötvös) Számlaszáma: Adószáma: Kállai Jenő Alapítvány (Eötvös) Számlaszáma: Adószáma: Diákjainkért Alapítvány (Karacs) Számlaszám: Adószám: Alapítvány a Muronyi Óvodásokért és Iskolásokért Számlaszám: adószám: Békési Muzsikáló Gyermekekért Alapítvány (Művészeti) Számlaszám: Adószám: Az intézmény jellegéből adódó egyéb sajátosságok: - A feladatellátást szolgáló vagyon a fenntartó tulajdona, melyet forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyonként bocsátott az intézmény rendelkezésére. Az alapításkori vagyont az alapító okirat, az azt követő vagyont az intézményi vagyonkimutatás tartalmazza. - A vagyon feletti rendelkezési jogosultság elsősorban a fenntartót illeti meg. Az intézmény vezetője egyes vagyontárgyak bérbeadására vonatkozó jogosítványait, selejtezési jogkörét az alapító okirat, az intézményre vonatkozó önkormányzati vagyonrendelet és selejtezési szabályzat határozza meg. 9

10 II. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS 1. Az igazgató A Kt. 55. (3) szakasza értelmében az intézmény élén álló magasabb vezető, az igazgató áll. Vezetői munkáját az igazgatótanáccsal együttműködve végzi. Az igazgató jogállását a magasabb vezető ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, valamint feladatait a közoktatási törvény állapítja meg. Az igazgatói állás pályáztatása az önkormányzat jogköre. Az igazgató kinevezése, bérmegállapítása, felmentése, fegyelmi eljárás indítása, ill. büntetés kiszabása tekintetében Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete dönt. A kinevezés öt évre szól. Az igazgató ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt feladatokat. Kizárólagos jogköre: - teljes munkáltatói jogkör gyakorlása - kötelezettség vállalási jogkör - kiadmányozás. Az igazgató az intézmény egyszemélyi felelőse. Az IPR felmenő rendszerű bevezetésért, a normatív támogatás lehívását alátámasztó adatszolgáltatás pontosságáért, a projekt pedagógiai, pénzügyi végrehajtásáért, a belső monitoring megszervezéséért, a külső ellenőrzés segítéséért felelősséggel tartozik. Az igazgató munkaidejére nem kell alkalmazni a Kt. 16. (4) bekezdésében és az 1 sz. melléklet kötelező óraszámot megállapító rendelkezéseit. Az igazgató helyettesítése Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási és munkáltatói jogkörbe tartozó ügyek kivételével az általános igazgatóhelyettes teljes felelősséggel helyettesíti. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása idején az igazgató helyettesítését az intézmény székhelyén dolgozó intézményegység-vezető látja el; mindhármuk távolléte esetén a rangidős tagintézmény-vezető. Valamennyi vezető távolléte esetén a helyettesítést a külön megbízást kapott pedagógus végzi. A helyettesek csak olyan ügyekben járhatnak el, amelyek a napi zökkenőmentes működés szempontjából halaszthatatlanok. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági igazgató helyettes látja el. Hatásköréből átruházza: - az általános igazgató helyettesre a munkaközösségek és az intézményi minőség fejlesztési munkacsoport tevékenységének irányítását, a KIR-be tartozó adatszolgáltatást, kapcsolattartást az óvodákkal, a középiskolákkal, művelődési intézményekkel. - az intézményegység-vezetőkre, tagintézmény-vezetőkre folyamatos vezetői egyeztetés mellett - a tanulókkal, pedagógusokkal, szülőkkel kapcsolatos napi ügyek intézését, a tanügyi, szakmai munka irányítását, ellenőrzését. - az IPR menedzsmentre az integrált pedagógiai rendszer dokumentumainak kidolgozását, a munkacsoportok szakmai munkájának koordinálását, az igazgatóval történt egyeztetés után a szülők, tanulók egyéb civil szervezetek tájékoztatását a HHH tanulók megsegítéséről. 10

11 2. Az igazgatóhelyettes, az intézményegység-vezető és a tagintézmény-vezetők A székhelyen működő intézményegység, az alapfokú művészeti iskola és a pedagógiai szakszolgálat munkáját az intézményegység-vezető, a székhelyen kívül működő tagintézményekét a tagintézmény-vezetők irányítják. A magasabb vezető beosztás (intézményvezető-helyettesi beosztás) ellátásával megbízott általános igazgatóhelyettes és az intézményegység-vezetők, valamint a vezető beosztású tagintézmény-vezetők vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve látják el. Az intézményvezető általános igazgatóhelyettesét pályázat útján határozatlan időre bízza meg. Az igazgatóhelyettes az igazgatóval alárendelt, az intézményegység-vezetővel és a tagintézmény-vezetőkkel fölérendelt viszonyban áll. Az intézményegység-vezető és a tagintézmény-vezetők egymással mellérendeltségi viszonyban dolgoznak. Feladatukat a munkaköri leírás tartalmazza. Kötelező óraszámuk a közoktatási tv. 1sz. mellékletében az igazgató számára megállapított óraszámmal egyezik meg. Az intézményegység-vezetők megbízása az igazgatótanács jogköre, a megbízás pályázat útján öt év határozott időre szól. Az intézményegység-vezetők egyetértési joggal rendelkeznek az intézményegység/tagintézmény alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázatok esetében. A tagintézmény-vezetőket az intézmény vezetője bízza meg a tagintézmény székhelye szerinti települési önkormányzat véleményének kikérésével pályázat útján öt év határozott időre. 3. A gazdasági igazgatóhelyettes Az intézmény gazdasági igazgatóhelyettesét magasabb vezetői munkakörbe az intézmény igazgatója pályázat útján határozatlan időre nevezi ki. Közvetlenül az iskola igazgatójának irányítása alá tartozik. Az igazgató átadott hatásköréből adódóan irányítja az "ügyviteli", a "technikai" (kisegítő), és a konyhai dolgozó munkakörbe besorolt közalkalmazottak valamint a műszaki asszisztens munkáját. Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Felelős: - a költségvetési és gazdálkodási terv, a beszámolók, az adatszolgáltatások elkészítéséért és helyességéért, - a számviteli, a pénzügyi, az adó- és a társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, - az IPR gazdasági megvalósulásáért, az ellenőrzési szerv munkájának segítéséért, - az intézmény gazdálkodását érintő helyi szabályzatok tervezetének elkészítéséért és folyamatos karbantartásáért, - a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért, - a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások megtartásáért. Ellenjegyzési, utalványozási jogkört gyakorol. A gazdasági igazgatóhelyettest távollétében a személyzeti előadó, hiányzása esetén a főkönyvi könyvelő helyettesíti. 4. Az igazgatótanács és az iskolavezetőség Az igazgatótanács működését a Kt. 33. (9), a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 50., valamint a 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet 18. (4) szabályozza. Az igazgatótanács tagjai: az intézményegységek 2-2-fős, azaz egyenlő számú választott képviselői. Megválasztásuk titkosan történik. Akkor érvényes a szavazás, ha a szavazáson részt vesz az alkalmazotti közösség 75 %-a. A két legtöbb érvényes szavazatot kapott jelölt tekinthető megválasztott képviselőnek. A szavazás előkészítése az igazgató feladata. A megválasztott igazgatótanács tagjainak száma: 6 fő (határozatlan időre kinevezett teljes állású pedagógus és egyéb alkalmazott). Nem lehet tagja az igazgató és az intézményegység-vezető, a tagintézmény-vezetők egyike sem. Jelölhető, ill. megválasztható 11

12 minden határozott időre kinevezett teljes munkaidős közalkalmazott. Az a tag, akit a döntés érint, nem vehet részt a szavazásban. Az újonnan megválasztott igazgatótanács tagjai közül 15 napon belül megválasztja a vezetőjét, azaz az elnököt. Az igazgatótanács feladata: Az igazgatóval történt egyeztetés mellett az alkalmazotti értekezletek előkészítése, összehívása. Meghatározza az alkalmazotti értekezlet helyét, időpontját, napirendjét. Ismerteti állásfoglalását az értekezleten. Jogköre: az igazgató tanács dönt az intézményegység-vezetők vezetői megbízásáról, valamint a megbízásuk visszavonásáról. Dönt az intézményegység-vezetői pályázat kiírásának feltételeiről, saját ügyrendjéről. Véleményt nyilváníthat az alkalmazotti értekezlet napirendjéről, előterjesztéséről, a költségvetés, a létszám-gazdálkodás, felújítás, fejlesztés, beruházás tervezésének kérdéseiben. Javaslatot tehet a tagintézmények közötti kapcsolattartás, információcsere ügyében, a tagintézmények munkavégzésének összehangolása érdekében az éves munkaprogram, eseménynaptár összeállításakor. Az intézményegység-vezetők közti munkamegosztás érvényesítésére, az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben, az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerése szempontjainak meghatározásakor szintén javaslattételi joggal rendelkezik. Ügyrendje: Az intézményi igazgatótanács saját működési szabályzatában határozza meg működési rendjét, ügyrendjét. Az IT összehívásáról, levezetéséről az elnök gondoskodik. Éves munkaterv szerint, évi három alkalommal meghatározott napirend szerint tartja üléseit, amelyhez írásos előterjesztést készít, vagy készíttet. Az ülésekről jegyzőkönyvet készíttet, amit az elnök és egy felkért tag aláírásával hitelesít. Döntés esetén határozatait kivonat formájában eljuttatja az intézkedésre jogosult vezetőnek. Munkájáról félévenként szóban vagy írásban - tájékoztatja az alkalmazotti közösséget. A határozatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az igazgató tanács tagjainak mandátuma a tag lemondásáig vagy visszahívásáig tart. Lemondást az elnöknek kell benyújtani. A visszahívást bármelyik igazgató tanácsi tag, illetve tagintézmény tantestületi tag kezdeményezheti az IT elnökénél. A visszahívásról az IT dönt, erről tájékoztatja az igazgatót. A lemondó vagy visszahívott tag helyére léphet az, aki a lemondó tag tagintézményében a szavazáskor a 3. legtöbb szavazatot kapta. Az elnök kezdeményezheti a tagintézményben az újabb választás megtartását is. A szakmai vezetőséget az igazgató, az igazgatóhelyettes, intézményegység-vezetők, tagintézmény-vezetők, tagintézmény-vezető helyettesek és a munkaközösség-vezetők alkotják. Havi gyakorisággal tartanak vezetői munkaértekezletet. Az iskola szakmai vezetősége, mint testület: véleményező, konzultatív és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A kibővített iskolavezetőség tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, intézményegység-vezetők, tagintézmény-vezetők, az IPR munkacsoportok vezetői, gazdasági igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezető helyettesek, szakmai munkaközösségek vezetői, az iskolaszék képviselője, a diákönkormányzat vezetője, a PSZ képviselője, KT képviselője, minőségi körök vezetője, az élelmezésvezető. Szükségszerűen üléseznek. 5. Az irányítás mechanizmusa: 2. számú mellékletben ábrázoltak szerint. 12

13 III. RÉSZ NEVELŐTESTÜLET ÉS SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 1. A nevelőtestület jogállása A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Kt valamint a 11/1994. MKM. rendelet a tartalmazzák. A nevelőtestület feladata a pedagógiai program és a helyi tanterv megalkotása, az abban foglaltak megvalósítása. Az intézményt érintő ügyekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Dönt: - a pedagógiai program, IMIP, házirend, SZMSZ, az éves munka értékelésének elfogadásáról - az éves munkaterv és a féléves feladat ellátási terv jóváhagyásáról - a tanulók magasabb évfolyamba lépéséről - a tanulók fegyelmi ügyeiben - a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásáról - a DÖK működésének jóváhagyásáról - a tantárgyfelosztás elfogadásáról - a továbbképzési terv elfogadásáról A nevelőtestület véleményezheti a vezetői programot, az osztályfőnökök, felelősök jelölését, az esélyegyenlőségi, gyakornoki, tankönyvellátási szabályozást. A nevelőtestület indokolt esetben tagjai közül bizottságot választhat. A bizottságok eljárhatnak: - döntés előkészítési ügyekben, - választások esetén, - fegyelmi ügyekben. A nevelőtestület tagjai közül az iskolavezetés javaslata alapján IPR munkacsoportok alakulnak. Az IPR alapú fejlesztésben részt vevő tanítók, tanárok feladataikat a megbízási szerződésben rögzítettek szerint végzik. 2. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, félévi (tagintézményenként) és tanévzáró - félévi és év végi osztályozó (tagintézményenként) - őszi, tavaszi nevelési értekezlet - havonta egy-egy tagintézményi munkaértekezlet. - IPR munkacsoportok értekezletei. - Esetmegbeszélés, problémamegoldó fórum - Az egy osztályban tanító pedagógusok együttműködése a mérésekre alapozott egyéni fejlesztés tervezése, a fejlesztés és eredményeinek értékelése terén. Összintézményi értekezleteket az igazgató vagy az ő megbízásából az általános igazgatóhelyettes, a tagintézményekben a tagintézmény-vezető hívhat össze - meghatározott napirenddel - az értekezletet megelőzően két nappal. Amennyiben a nevelőtestület tagjainak 50 % + 1 fő, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek tartja, rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül - az intézmény lényeges problémáinak megoldására. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az igazgató (tagintézmény-vezető) szavazata dönt. A döntéseket határozat formájában kell megszövegezni. 13

14 A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai a kihirdetéstől számított három napon belül hitelesítve - az intézmény iktatott anyagába illetve a fenntartóhoz kerülnek. 3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása Az intézmény a Kt. 57. (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program, IMIP elfogadása, módosítása - a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadása, módosítása. - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása - véleménynyilvánítási jogkörét az igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők megbízása, illetve a megbízás visszavonása esetén A nevelőtestület Kt. 57. (1) bekezdésében rögzített döntési jogköréből átruházhatja a következőket: - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; munkaközösségeire, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; munkaközösségeire, - a házirend elfogadása; osztályfőnöki munkaközösségre, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; osztályozó konferenciára, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés; fegyelmi bizottságra, - a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az osztályozó konferenciára, - az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; alkalmazotti közösség által választott bizottságra, - jogszabályban meghatározott más ügyek; alkalmi bizottságra. Véleménynyilvánítási jogköréből átruházhatja (Kt. 57. (2) bekezdése): - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt; a szakmai munkaközösség vezetőkre, - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében; szakmai munkaközösségre, - a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában; iskolaszékre, - az intézmény helyiségeinek használatára, bérbeadására vonatkozó véleményezési jogát. Javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos valamennyi kérdésben az iskolaszéken és szakmai munkaközösségeken kívül a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 4. Szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe (Kt. 58. ; Vhr. 30. ). Az intézmény szakmai munkaközösségeit, IPR munkacsoportjait, az Alapfokú Művészeti Iskola tanszakait az 1. számú melléklet tartalmazza. A szakmai munkaközösségek az általuk kidolgozott szempontok szerint ellenőrzik a munkaközösség tagjainak szakmai-pedagógiai programját és tevékenységét. 5. A szakmai munkaközösségek tevékenysége 14

15 - Meghatározzák saját működési rendjüket, teendőiket az éves munkaterv figyelembe vételével, az év végi értékelésből eredő határozatok szerint. - Javítják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Közreműködnek a helyi tanterv kidolgozásában, módosításában. - Erősítik a tagintézmények közötti együttműködést, feltárják az egységesebb taneszközök használatának lehetőségeit. - Fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. - Végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos tagiskolai pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. - Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét. - Szervezik a pedagógusok belső továbbképzését, a hospitálás rendjét - Javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. - Támogatják a pályakezdő pedagógusokat. - Döntenek az emelt szintű tanulócsoportba való felvételről (időpont, felvételi követelmény). - Javaslatot tesznek a tanulók számára kiválasztott tankönyvek, taneszközök listájára. A szakmai munkaközösség-vezető feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A munkaközösségek vezetőit határozatlan időre választják a munkaközösség tagjai. Javaslattevő, tanácsadó és szakmai-módszertani tekintetben ellenőrzési tevékenységet végez. Éves munkatervet készít, melyet a munkaközösség tagjai hagynak jóvá. Tanítási órákon, foglalkozásokon hospitál, külön megbízás esetén segíti a gyakornokot, vagy maga helyett javaslatot tesz egy szakmai segítőre. Részt vesz a munkaközösségébe tartozó pedagógus teljesítményének értékelésében. Tapasztalatairól beszámol az igazgatónak, az intézményegység-vezetőnek/ tagintézmény-vezetőnek. Javaslatot tesznek tagjaik jutalmazására, értékeléskor véleményezik munkatársaikat. A szakmai programkoordinátorokkal megosztva elvégzik a tanmenetek ellenőrzését. A programkoordinátorok ezen kívül tagintézményi szinten szervezik a szakmai programokat, rendezvényeiket, tanulmányi versenyeket, a mérés-értékelés feladatait. A szakmai munkaközösségek együttműködési és kapcsolattartási rendjét az 1. számú melléklet tartalmazza. 6. Az osztályfőnök Az osztályfőnököket az igazgató bízza meg, figyelembe véve a szakmai vezetők véleményét. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. - Felkészíti tanulóit a pályaválasztásra. - Együttműködik a diákönkormányzattal, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel, a gyermekjóléti szolgálattal, segíti a tanulóközösség kialakulását. - Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Szükség esetén esetmegbeszéléseket, probléma megoldó fórumot tart az osztályában tanító pedagógusok részvételével. - Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére (tanórai és tanórán kívüli egyéni fejlesztés, iskola szakaszok közötti átmenet, pályaorientáció). - Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. 15

16 - Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, a tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Háromhavonta értékeli az integrációs felkészítésben résztvevő tanulók egyéni fejlődését, erről tájékoztatja szüleiket. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat. (Az osztálynapló precíz vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, HHH tanulók egyéni fejlesztési terve, naplója, értékelési dokumentációja, stb.). - Saját hatáskörében indokolt esetben évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását. - Gondoskodik osztálya kötelező orvosi vizsgálatáról. - Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, lebonyolításában. - Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére. - Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. - A nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. Pályaválasztási feladatok ellátása Az igazgató által megbízott pályaválasztási felelős a munkaköri leírásában foglaltak alapján, az iskolavezetéssel és az érintett osztályfőnökökkel együttműködve végzi tevékenységét. A pályaválasztási szaktanácsadóval, a szakmai kamarával, a középiskolák igazgatóival, beiskolázási felelőseivel kapcsolatot tart. Szervezi az intézményi pályaválasztási börzét, koordinálja tagintézményi pályaválasztási felelősök munkáját. Felel a jelentkezési lapok továbbításáért. IV. RÉSZ AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE MINDEN TAGINTÉZMÉNYBEN 1. A közalkalmazottak munkarendje A közalkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. -a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16. és 17. -a, a pedagógusok jogát és kötelességeit a törvény 19. -a rögzíti. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának szabályait a Kollektív Szerződés, ill. a Közalkalmazotti Szabályzat tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény, ill. a végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben foglaltakkal, valamint a többször módosított Közoktatási törvénnyel. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok napi munkarendjét a tagintézmény-vezetők állapítják meg, a feladatellátásiterv, valamint a tanórákra elkészített órarend függvényében. Az intézmény vezetője határozza meg, hogy a pedagógus a munkakörére jellemző kötelező óráján felül, a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátásához mennyi időt köteles az intézményben tartózkodni. Az intézmény vezetője a fentiekkel összhangban elrendeli, hogy minden pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozó heti átlag 5 órát tartózkodjon az intézményben a 16

17 munkakörére jellemző kötelező óráján felül, a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatok ellátása céljából. A nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokat a Kt. 1. sz. melléklet 3. rész II./9. pontja határozza meg. Az intézmény pedagógusai napi rendszerességgel munkaidő nyilvántartást vezetnek. A dokumentálás a Munkaidő-nyilvántartás táblázatban történik. Tartalma: - érkezés - távozás - munkakörre és beosztásra elrendelt kötelező óra csoportosítva - tényleges tanítási óra - tanórán kívüli tevékenység - egyéni foglalkozás - nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladat óraszáma. - a távollét napja, oka Ha a távollétnek az igazgató által elrendelt oka van (továbbképzés, versenyeztetés, értekezlet) mellékelni kell a mentesítést a tanítási órák megtartása alól. A munkaidő nyilvántartás naprakész, pontos vezetéséért, annak ellenőrzéséért a tagintézmény-vezetők és helyetteseik felelősek. Minden 2. hónap végén történik a tanítási időkeret, és a munkaidőkeret teljesítésének elszámolása, ellenőrzése, a teljesítménymutató megállapítása, illetve az óradíj kötelezettség megállapítása. A rendes munkaidőn belül végzett a tanítási időkereten felül teljesített többlet tanításért állapítható meg óradíj. Az óradíj megállapítása a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet alapján történik. Az időkeret egyeztetést a pedagógusok és a szakmai vezetők közösen végzik. A pedagógusok aláírásukkal igazolják, hogy a munkáltatóval szemben, az elszámoláson túl további követeléseket nem támasztanak. Az elszámoló dokumentum egy példányát a pedagógus kapja, s egy példánya alapján történik a számfejtés, ill. az esetleges túlmunka elszámolása. A munkaidő nyilvántartás vezetéséért, elszámolásáért az igazgató az egyszemélyi felelős. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel köteles megjelenni a munkahelyén. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7,30-ig köteles jelenteni a tagintézmény vezetőjének, vagy helyettesének. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit, a tanóra anyagát az őt helyettesítőnek eljuttatni. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést a tagintézményvezető adja a szakmai vezetőség javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus saját tanítványait magántanulóként nem taníthatja. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a Kjt. rendelkezéseivel összhangban - az intézményvezető állapítja meg, az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezetők és a gazdaságvezető tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A nem pedagógus alkalmazottak munkaidő beosztását munkaköri leírásuk tartalmazza. 17

18 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: a munka hatékonyságának fokozása, hiányosságok, szabálytalanság, helytelen gyakorlat feltárása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét a pedagógiai programban meghatározott célok megvalósítása érdekében szükséges meghatározni, figyelembe véve a pedagógusok szakmai szabadságát. A belső ellenőrzés megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az ellenőrzés területeit, módját, ütemezését az éves ellenőrzési terv tartalmazza, amit nyilvánosságra kell hozni. Esetenkénti ellenőrzést az igazgató rendelhet el. Az igazgatóhelyettes, tagintézmény-vezetők, az IPR munkacsoport vezetői, a szakmai munkaközösség-vezetők az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint vesznek részt az ellenőrzési feladatokban, amely az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka - belső, valamely témára, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény bármely dolgozója javaslatot tehet. Minden évben a következő területeket kötelező ellenőrizni: - Igazgatói felkérés alapján szakértői ellenőrzés a szaktanári munka segítésére - Tanügyi nyilvántartás ellenőrzése (általános helyettes, tagintézmény-vezetők) - Tanítási órák, tanórán kívüli foglakozások látogatása - Pedagógusok, munkaközösség-vezetők, felelősök beszámoltatása szóban vagy írásban - Gyakornok ellenőrzése a gyakornoki szabályzatban foglaltak szerint. - Dokumentumok ellenőrzése: a haladási és osztályozónaplók (mulasztás vezetése, érdemjegyek beírása, SNI tanulók szakértői bizottságtól származó határozatának bejegyzése, IPR dokumentáció, stb.), szakköri, fejlesztési naplók, fejlesztési tervek, a háromhavonkénti értékelés dokumentációja, munkatervek, tanmenetek, mentori naplók ellenőrzése - A tanulók munkájának ellenőrzése szóban és írásban. Eredményvizsgálatok, mérések. - A munkaközösség-vezető a szaktárgyával összefüggő, a helyi tantervi követelményeknek és a szaktanári tanmeneteknek megfelelően gyűjti össze tapasztalatait, amelyeket a vezetői megbeszélésen, illetve a félévi, év végi beszámolójában rögzít. - Az IPR működtetésének ellenőrzési szempontjai: - az IPR-t támogató módszertani elemek és eszközök alkalmazása - tanulóbarát osztályterem - csoportösszetétel - a háromhavonkénti értékelés megvalósulása - tanórán kívüli tevékenységben, személyiségfejlesztő programokban a HHH tanulók részvételi aránya - a HHH tanulók eredményessége, előrehaladásuk (hiányzás, magatartás, szorgalom, tanulmányi eredmény, a fejlesztések eredménye) Az ellenőrzés az ellenőrzött fél tudtával történik, előzetes bejelentés alapján. Az ellenőrzésekről feljegyzések készülnek, amelyet az év végéig meg kell őrizni. Az ellenőrzés tapasztalatainak általánosítható tapasztalatait tantestületi értekezleten kell összegezni, értékelni és meghatározni a feladatokat. 3. Az intézményben tartózkodás rendje A vezetők intézményben való tartózkodási rendje Az intézmény hivatalos munkaidejében a vezetők egyikének benn kell tartózkodnia. 18

19 Az ügyeletes vezetői feladatokat éppen ezért vagy az igazgató, vagy a helyettese - tagintézményekben a tagintézmény-vezető vagy a tagintézmény-vezető helyettese - látja el. Muronyban a tagintézmény-vezető és helyettese egyidejű akadályoztatása esetén délelőtt a rangidős pedagógus, délután a mindenkori felsős napközis nevelő látja el a napi zökkenőmentes működés szempontjából halaszhatatlan ügyeket. Az intézmény nyitva tartása: szorgalmi időben órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 20 óráig tart. Muronyban a tagiskola óráig tart nyitva. Kamuton a tagiskola tól ig tart nyitva. A fenti időponttól eltérést az intézményvezető engedélyezhet. A székhelyintézmény, a tagintézmények tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tartanak nyitva. Ennek meghatározása az igazgató és a gazdaságvezető jogköre. A tanulók tanítási idő alatt csak az osztályfőnök engedélyével hagyhatják el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét a Házirend szabályozza. Az intézményben tartózkodás rendje a nem tanulói jogviszonyban, ill. nem az iskolában dolgozókra vonatkozóan Az iskola épületeiben portai ügyelet van. Szülők, idegenek csak indokoltan léphetnek be: gyermekeik iskolába kísérésekor, szülői értekezlet, nyílt nap, fogadó óra, esetmegbeszélés, rendezvények, térítési díj fizetés és más hivatalos ügyintézés céljából. Ettől eltérő esetekben csak az épület hivatalos helyiségeibe kérhetnek bebocsátást (irodák, pénztár). Osztálytermekbe és a tanulók egyéb tartózkodási helyeire a tanítási órák védelme érdekében nem mehetnek. A tanítási órákat, a napközis és tanulószobai foglakozásokat, szakköri, sportköri munkát nem szabad zavarni. Ügyintézés céljából az iskolatitkárt (a városi általános iskolák, Murony, Kamut esetében) vagy a gazdasági ügyintézőt kereshetik fel. Ha az igazgatóval, tagintézmény-vezetővel pedagógussal kívánnak személyesen beszélni, az iskolatitkárnak vagy az ügyintézőnek jelentik be szándékukat. A székhely intézményben és a telephelyeken mindenféle ügynöki, házalói tevékenység nem megengedett. Az iskolával jogviszonyban nem lévő, és belépését kellően indokolni nem tudó személyt az iskola elhagyására szólíthatja fel a portás, vagy az ügyeletes vagy az ott dolgozó hivatalos személy. 4. A tiltott és megengedett reklámtevékenység Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól; és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: - egészséges életmód, - környezetvédelem, - társadalmi tevékenység, - közéleti tevékenység, - kulturális tevékenység. Az intézményben a fentiek kivételével tilos a reklámtevékenység. A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: - a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; - a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; - a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. 19

20 Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. A reklámtevékenység jellegének besorolása Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében a nevelőtestület, a szülői közösség, a gyermek közösség bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, a szülőktől, a gyermekektől, tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai - újságok terjesztése, - szórólapok, - plakátok, - szóbeli tájékoztatás, stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg. 5.Az intézményi védő - óvó előírások A tanulókkal az iskolai tanítási év, valamint szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. Az intézményvezető/tagintézmény-vezető feladatai - Felelős az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek a biztosításáért. - Gondoskodik a nemdohányzók védelmét biztosító jogszabályok betartatásáról. - Gondoskodik a dolgozók előírt orvosi vizsgálaton való megjelenéséről, munkakörének megfelelő munkavédelmi oktatáson való részvételről. - Rendszeresen munkavédelmi ellenőrzést tart, a tapasztalatokat írásban rögzíti. - Gondoskodik a jogszabályban, szabványokban, szabályzatokban előírt munkavédelmi rendelkezések megtartásáról. - Fegyelmi jogkört gyakorol. - Az előforduló munkabalesetek kivizsgálásában részt vesz, a törvényben előírtak alapján intézkedik, értesíti a fenntartót. A munkavédelmi képviselő feladatai - A munkavédelmi szakemberrel egyezteteti a munkavédelmi szemlék idejét, a résztvevőket értesíti, részt vesz a szemléken. - Koordinálja a munkavédelmi szakember utó, vagy soron kívüli ellenőrzéseit. - Előkészíti a tanév eleji munka - és balesetvédelmi oktatást, üzemi baleset esetén illetve új dolgozó belépésekor a rendkívüli oktatást. - Üzemi baleset alkalmával - az igazgatóval együtt - értesíti a munkavédelmi szakembert. A tanulói baleseteket nyilvántartja, kivizsgálja, jegyzőkönyvet vesz fel, azt továbbítja az önkormányzat jegyzőjének, negyedévenként statisztikát, félévenként jelentést készít. - Évente egy alkalommal a munkavédelmi szakemberrel együtt - próba tűzriadót szervez. 20

21 - Folyamatos kapcsolatot tart az intézménnyel szerződéses viszonyban álló munkavédelmi szakemberrel. Az intézmény dolgozóinak a feladatai - Az osztályfőnökök az első tanítási napon balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatást tartanak a tanulók számára. Ismertetik a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat, az elkerülendő és az elvárható magatartásformákat. - A tanév megkezdésekor (szükségszerűen máskor is) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően kell megtartani a szaktanároknak az első szakórán, a gyakorlati, a testnevelési órákon, tanulmányi kirándulások alkalmával a tanulók munkavédelmi oktatását. A tanulók munkavédelmi oktatását a naplóban dokumentálni kell. 6. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető/tagintézmény-vezető feladatai Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja. Nem súlyos baleset esetén intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének, egy példány megőrzéséről gondoskodik. Ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. Súlyos baleset bekövetkeztekor a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartójának, gondoskodik a baleset munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakember bevonásával történő kivizsgálásáról. Súlyos az a tanulóbaleset, amely a sérült halálát okozza. Halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette. Súlyos az a baleset, ha valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, vagy orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujj nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), vagy a beszélőképesség elvesztését, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Lehetővé teszi az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A tagintézmények munkavédelmi képviselőinek feladata A tagintézmény-vezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok a tagintézmény-vezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek/tagintézmény-vezetőnek, illetve a vezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában. 21