A TABÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ

Átírás

1 A TABÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA SZEGED

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Az intézmény rövid bemutatása 1.2. Az intézmény minőségfejlesztési múltjának bemutatása, a minőségügyi rendszer dokumentumainak felépítése 1.3. Az önkormányzati MIP intézményünkre vonatkozó fejezete 1.4. Minőségpolitikai nyilatkozat 1.5. Minőségcélok 1.6. A MIP-hez kapcsolódó dokumentumok kezelése, módosításának rendje 2. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER 2.1. A vezetés felelőssége, elkötelezettsége Jogszerű működés Hozzáférhetőség Megismerés 2.2. Tervezés Stratégiai tervezés Éves munkaterv 2.3. Vezetői ellenőrzés, értékelés Ellenőrzés Értékelés, mérés 2.4. A Minőségirányítási Rendszer működtetése Támogató Szervezet Intézményi önértékelés, irányított önértékelés Az intézmény működésének javítása, fejlesztése 3. OKTATÁS, NEVELÉS, SZAKMAI MŰKÖDTETÉS 3.1. A tanulás támogatása 3.2. OKÉV mérések és eredményeinek beépülése a szakmai tevékenységbe 3.3. A tanulók értékelése 3.4. A pedagógusok szakmai együttműködése 3.5. Beiskolázás, követő vizsgálat 3.6. Tankönyvek, taneszközök kiválasztása, beszerzése, beválás vizsgálata 2

3 3.7. Tanmenetek készítése, megfelelése, beválás vizsgálata 3.8. A pedagógusok továbbképzésének tervezése 3.9. A nem szakrendszerű képzés Az SNI-s tanulók képzése Az IPR működtetése 4. ERŐFORRÁS, GAZDÁLKODÁS 4.1. Az új dolgozók kiválasztásának elvei, betanulási rend 4.2. Továbbképzési rend 4.3. Ösztönző rendszer működtetése, jutalmazási elvek 4.4. A pedagógusok teljesítményértékelésének elvei és eljárás rendje 4.4. Hatáskörök meghatározása 4.5. Eszközbeszerzés működtetése 4.6. Pénzügyi, gazdasági működtetés, beszerzés 4.7. Ingatlan és infrastruktúra biztosítása 4.8. Ingatlan és infrastruktúra biztonsága 4.9.Művészeti iskolai eszközök és oktatás, művészeti csoportok kialakításának rendje 5. PARTNERKAPCSOLATOK MŰKÖDTETÉSE 5.1. Partneri igény-és elégedettség mérés 5.2. Panaszkezelés az iskola tanulói számára 5.3. Panaszkezelés az iskola dolgozói számára 5.4.A közvetlen partnerekkel való kommunikáció 5.5.PR arculat 3

4 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Az intézmény rövid bemutatása A mai Felsőváros Szeged három szigetének (Alszeged, Belváros) egyike, az ősi Felszeged. Felsőváros már a középkortól kezdve ura a szegedi kézművességnek, céhességnek, vízi életnek, tiszai közlekedésnek. Sókamarája már az Árpád-korban virágzott. Tabán nevezetű részében a török tímárság honosodott meg. Bár a lakótelepi lét eltávolította az embereket a gyökerektől, az iskola őrzi a hagyományok egy részét. Iskolánk szeptemberében kezdte meg működését nyolc évfolyamos intézményként ezen a szigeten. Azóta járnak ide nagyrészt felsővárosi gyerekek. A diákok létszáma közötti, évfolyamonként 2-3 osztály működik. Nemcsak tanulni, hanem játszani is jó ezen a szigeten vagyis a Tabánban, hiszen az iskola udvara a lakótelep zöldövezete. A kétszintes épületben 22 tanterem, egy kettéosztható tornaterem, egy iskolai könyvtárszoba, két technika terem, táncterem és nagy ebédlő szolgálja a diákok és a tanárok munkáját. Az oktató-nevelőmunka és a szabadidős tevékenységek színesítésére 1991-ben jött létre a Szegedi Tabán Iskolai Alapítvány, amely elsők között szerezte meg a közhasznú szervezet minősítést. Az alapítvány és pályázatok segítségével gazdagítjuk a tanításhoz-tanuláshoz szükséges feltételeket. Biztosítjuk a jutalmazás és az elismerés anyagi fedezetét, támogatjuk egészségnevelési, drogprevenciós programunk működését, a környezeti nevelést. A Tabán Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény arra vállalkozik, hogy a felsővárosi, lakótelepi gyerekek alapfokú oktatását eredményesen elvégezze, tiszteletben tartva a lakótelepi gyerekek eltérő társadalmi és szociális helyzetét, személyiségük sokféleségét. A megváltozott pedagógusszerep, a szabad iskolaválasztás, a szakmai autonómia mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy különös figyelmet fordítottunk fejlesztő munkánkra. Mindig is kerestük a 4

5 Hogyan lehet jobban végezni munkánkat? egyszerű kérdésre a nem is mindig egyszerűen megadható válaszokat. Intézményünk tevékenységét az alábbi, Nevelési Programunkban megfogalmazott alapelvek határozzák meg: 1. Intézményünk minden polgár számára nyitott. 2. A 8 évfolyamos általános iskola felkészít a továbbtanulásra, az egész életen át tartó tanulásra, figyelembe véve a képzés szakaszait 3. Az intézmény minden szintjén érvényesül a demokrácia. 4. Esélyegyenlőség elve érvényesül. 5. A közösség formálása az egyén személyiségének tiszteletben tartásával, alakításával történik. 6. Értékközvetítés, értékmegőrzés elve hatja át mindennapjainkat. 7. Egészséges életmódra, környezettudatos életre nevelés elve segíti a személyiség teljes fejlesztését. 8. Az EU tagjaként a nyitottság és a befogadóképesség átadásával segítjük tanulóinkat a pályaválasztásban. Alapelveinkhez kapcsolódó céljainkat, azok sikerkritériumait, céljainkból következő feladatainkat Pedagógiai Programunk és Helyi Tantervünk tartalmazzák. Intézményünk legfőbb szellemi tőkéjének Nevelési Programunkat, a Minőségirányítási Programunkat és az itt dolgozók kompetenciáját tartjuk, ezért kiemelt hangsúlyt fektetünk ezen értékek szinten tartására, továbbfejlesztésére, mely megítélésünk szerint biztosítéka egy olyan intézményi működésnek, ahol valamennyi érintett eredményesen dolgozik együtt Az intézmény minőségfejlesztési múltjának bemutatása, a minőségügyi rendszer dokumentumainak felépítése 5

6 Intézményünk a COMENIUS 2000 minőségfejlesztési rendszer I. Intézményi modelljének kiépítését ( Partnerközpontú működés ) 2002-ben kezdte meg. A nyitott önértékelés a teljes alkalmazotti körben megtörtént. Szeptemberben a belső intézménykép kialakítása jövőképalkotó tréning segítségével történt, szintén a teljes alkalmazotti kör bevonásával. Ennek nyomán a következő jövőkép fogalmazódott meg: A jövő Tabán iskolája mindenki felé nyitottan, az eddig kialakított értékek megőrzésén és gazdagításán dolgozik, rendezett, szép környezetben, nyugodt légkörben működik együtt szülő, tanuló és tanár. Ugyanekkor került sor az elvárások megfogalmazására is. Az intézmény erősségeit, gyengeségeit SWOT-analízissel mértük fel. Mindezek segítették és segítik stratégiai céljaink kitűzését, valamint operatív döntéseink meghozatalát. Partnereink elvárásait, valamint pedagógiai elveinket összhangba hozva tervezzük az éves munkát, végezzük a napi teendőket. Az iskolai oktató-nevelő munka, valamint a törvényes működés dokumentumai készültekor is figyelembe vettük ezeket az elveket. 6

7 A dokumentumok kapcsolata: T E STRATÉGIAI TERVEZÉS Küldetés, jövőkép PP Intézményi célok és pedagógiai alapelvek PP Intézményi minőségpolitika minőségcélok MIP R V E Z OPERATÍV TERVEZÉS Feladat és eszközrendszer PP Szervezeti és Működési Szabályzat Minőségirányítási rendszer (folyamatok, eljárások) MIP É S MEGVALÓSÍ TÁS/ MŰKÖDÉS TERVEZÉSE ÉVES MUNKATERV N A P I M Ű K Ö D É S 7

8 1.3. Önkormányzati MIP intézményünkre vonatkozó elvárásai: I. A város közoktatási rendszerének egészére vonatkozó elvárások, középtávú célok: A város közoktatási rendszere számára megfogalmazott célok: A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodik a folyamatos változásokhoz, korszerű, a sokszínűség megtartása mellett erősödik a kultúraközvetítő szerepe és a nevelőmunka eredményessége; biztosítja a tanulók számára az esélyegyenlőséget. A város olyan intézményrendszert tart fenn, amely egyenletesen képes biztosítani minden tanuló személyiségének és kulcskompetenciájának a fejlesztését. A közoktatási szolgáltatásra a minőségelvű, partnerközpontú működés a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere. Minőségcélok- a nevelő-oktató munka eredményes és hatékony megvalósítását támogató célok: 1. A nevelő-oktató munka megfelelő ergonómiai és esztétikai feltételek között zajlik. 2. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott, az intézményrendszer egészére kiható részletes követelmények teljesítése során biztosítottak a feltételei a tanulók harmonikus személyiségfejlesztésének. 3. Optimális az együttműködés az oktatási ágazaton belüli és kívüli partnerekkel. 4. Hatékony az információáramlás a fenntartó és az intézmények, illetve az egyes intézmények között. 5. Az óvodák és az általános iskolák együttműködnek az óvodából iskolába történő átmenet zökkenőmentessé tétele érdekében. 6. A város nevelési-oktatási intézményei akadálymentesek. 7. Az informatika nem csak iskolai tantárgy, hanem az információszerzés eszköze. 8. A szaktanácsadói szolgáltatás elérhető az intézmények számára szakmai tevékenységük, a pedagógusok kompetenciájának fejlesztése érdekében. 9. Megfelelő állagú (felújított és karbantartott) épületekben folyik az oktatás. 8

9 II. Valamennyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény feladata: 1. Minden közoktatási intézmény működésében a jogszerűség, a szakszerűség és a törvényesség érvényesüljön. 2. Az önértékelésen alapuló minőségfejlesztési rendszer kialakítása és működtetése, valamint a partneri elvárások, az elégedettség mérése és értékelése. Szerepeljen az óvodák, az iskolák és a kollégiumok céljai között a partneri elégedettség növelése. 3. Az intézmények vezetése minden lehetőséget keressen meg a helyi társadalom tájékoztatására, tegye közzé a nevelő-oktató munka területén elért eredményeit. 4. Minden intézmény tekintse feladatának a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, ehhez felzárkóztató program kidolgozását vagy adaptálását és működtetését. 5. Az intézmények lehetőségeik és sajátosságaik figyelembevételével integrált neveléssel és oktatással biztosítják a sajátos nevelési igényű és a többiekkel együtt foglalkoztatható gyermekek és tanulók ellátását. 6. Az intézmények működési feltételeik javítása és tevékenységük fejlesztése érdekében kísérjék figyelemmel és használják ki a kínálkozó pályázati lehetőségeket, ehhez hatékony pályázatfigyelő rendszert alakítsanak ki és üzemeltessenek. 7. Az óvodák, iskolák és kollégiumok hárítsák el a mozgássérült gyermekek szabad mozgását korlátozó akadályokat, alakítsanak ki feljárókat és egyéb mozgást segítő létesítményeket. III. Valamennyi iskola feladata: 1. Az intézmények továbbra is őrizzék meg az évek során kialakított önálló arculatukat, sajátos nevelési-oktatási profiljukat. A partneri igényeknek megfelelő képzési kínálatot működtessenek, figyelembe véve a gazdaságos intézményfenntartás szempontjait. 2. Az iskolák pedagógiai-szakmai tevékenységükkel, a tevékenység színvonalának folyamatos fejlesztésével biztosítsák a tanulók tankötelezettségének teljesítését. A tanítás folyamatában fejlesszék a tanulók alapvető képességeit és készségeit. 9

10 3. A tehetséges tanulóknak az iskolák biztosítsanak lehetőséget képességeik kibontakoztatásához. 4. A hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a differenciált képességfejlesztés mellett biztosítsanak a tanulóknak felzárkóztató foglalkozásokat az iskolák. 5. Az intézmények nevelő-oktató munkájuk során kiemelten kezeljék az egészség- és környezeti nevelést. A konkrét feladatokat a helyi pedagógiai programba építsék be. 6. Az intézmények rendelkezzenek az átjárhatóság megkönnyítése érdekében a diákok fogadásához szükséges programmal, működjenek együtt az átjárhatóság biztosításában a többi intézménnyel. 7. A pedagógusok ismerjék meg és alkalmazzák a tanulás tanításának technikáját. A tanulókat ismertessék meg a hatékony tanulási módszerekkel. Alkalmazzák a kooperatív tanulás eszközeit. 8. Az intézmények pedagógusai tudatosan segítsék a tanulók reális pályaválasztását. IV. Valamennyi általános iskola feladata: 1. Biztosítsa az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást, melynek során a tanuló elsajátíthatja a társadalmi beilleszkedés alapvető normáit és az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően lehetőséget kap középiskolai továbbtanulásra illetve pályaválasztásra. 2. A Nemzeti Alaptanterv és a Kerettanterv alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve szerint végezze nevelő-oktató munkáját. 3. Fejlessze a tanulókban az önálló tanuláshoz, ismeretszerzéshez, problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket, képességeket. 4. A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermekek számára minden iskola biztosítson fejlesztő, felzárkóztató foglalkozást. A 10

11 nevelőtestületek készüljenek fel a sajátos nevelési igényű tanulók szakszerű neveléséreoktatására. 5. Az iskolák működése az ÖMIP-hez igazodva történjen. V. Iskolánk az általános követelményeket kiegészítve az alábbi feladatokat lássa el: Az érdeklődő tanulók számára az alapfokú művészetoktatás biztosítása. VI. További intézményi célok, amelyek nem a fenntartó elvárásaiból következnek Az angol emeltszintű képzés további biztosítása, megfelelő képességű tanulóink számára. Kompetencia fejlesztő-központú módszerek alkalmazásával segíteni a pályaorientációt. Az informatikai képzés folyamatos fejlesztése. A természeti nevelés. Tehetséggondozás/felzárkóztatás biztosítása tanulóink számára. Tanulóink mozgáskultúrájának fejlesztése érdekében órarendi keretben táncoktatást végzünk 1-6. évfolyamon. Egészségnevelési stratégia kidolgozásával és alkalmazásával tudatosítjuk tanulóinkban az egészségmegőrzés fontosságát. 1.4 Minőségpolitikai nyilatkozat Intézményünk a Tabán Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelésioktatási, művészeti, kulturális és a gyermekek szabadidejét szervező központ. Minőségfejlesztésünk legfőbb célja, hogy intézményünk pedagógiai, szakmai célkitűzéseinek megfelelően működjön. A minőségi céloknak megfelelő működés biztosítja a folyamatos fejlődést a szervezetben és az intézmény folyamataiban. Ebből következik, hogy a Nevelési Program alapelvei hosszútávon mind magasabb szinten valósulnak meg. 11

12 Intézményünk vezetése és dolgozói elkötelezettek a minőségfejlesztés iránt. Figyelembe veszik a változó társadalmi igényeket és közvetlen partnereink elvárásait. A vezetés a minőségi munka feltételeit a kiválasztási és betanulási rend tervszerű működtetésével, a külső-belső képzések erőforrásainak megteremtésével és a megfelelő munkakörnyezet fenntartásával biztosítja. Minőségpolitikánk érvényes intézményünk valamennyi dolgozójára, tanulójára, minden folyamatára és tevékenységére. Működésünk, tervező munkánk során érvényesül a PDCA elv. 1.5 Minőségcélok A folyamatos fejlődést biztosító minőségcéljaink a Nevelési Program pedagógiai céljaihoz, valamint folyamataihoz kapcsolódnak. (A PP felülvizsgálatával egy időben kerül kiegészítésre.) Úgy gondoljuk, hogy az iskolánkba járó diákok többsége a tanítási órákon és a szabadidős programokon valamint a művészeti iskolai csoportokban megtalálja a maga számára azokat a tevékenységeket, amelyeket szívesen végez. Fontos számunkra, hogy a gyerekek ne csak a munka eredményének tudjanak örülni, hanem élvezzék magát az alkotás folyamatát is. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során azt szeretnénk elérni, hogy iskolánk olyan intézménnyé, közösséggé váljon, ahol mindegyik gyerek megismeri saját értékeit, és hisz azokban; ahol a közösség tagjai egymásra figyelve, a másságot is elfogadva felelősséget vállalnak egymásért; ahol a gyermek felelős önmagáért, társaiért és a környezetéért; ahol a gyerekek a tanulási folyamat aktív részesei; ahol a megfelelő terhelés mellett teljesítményüket a lehető legmagasabb szintre akarják és tudják növelni. 12

13 1.6 A MIP dokumentumainak kezelési és módosítási rendje A MIP dokumentumainak tekintjük a Minőségpolitikai Nyilatkozatot és a MIR-t. A MIR elemeit a Minőségirányitási Kézikönyv alapján állítottuk össze. A MIP-et a Pp-vel együtt 5 évenként a vezetői ciklushoz igazodva, a vezetői ciklus első tanévének első félévében vizsgáljuk felül, a következő lépések alapján. Felülvizsgálatra ezen kívül törvénymódosítás esetén is sor kerülhet. A MIP jóváhagyásának, módosításának útja A MIP módosításának eljárásrendje 1. Tájékoztató a MIP módosításának rendjéről F: minőségfejlesztő csop. vez. É: alkalmazotti kör Projektterv a MIP módosításához 2. MIP munkacsoport alakítása, felelősségek, hatáskörök meghatározása F: intézményvezető É: felkért csoport tagjai Munkaköri leírások kiegészítése Az Önkormányzati MIP A meglévő minőségpolitik ai nyilatkozat A belső audit, irányított önértékelés adatai A partneri igény és elégedettség mérés adatai A belső audit, irányított önértékelés adatai 3. Az új ÖMIP elemek megismerése F: intézményvezető É: intézmény vezetése, munkacsoport 4. A Min.Pol.Nyíl. Felülvizsgálata (megfelel-e a céloknak?) F: munkacsoport vezetője É: munkacsoport., Iskolaszék, alkalmazottak 5. MIR felülvizsgálata (megfelel-e a céloknak?) hatásosság, hatékonyság F: munkacsoport vezetője É: munkacsop., Iskolaszék, alkalmazottak 6. Megerősítés, korrekció nem m Összegzés a megfelelésről Módosított minőségpol. nyil. munkaanya g Összegzés a megfelelésről Módosított Minőségfejlesztési Rendszer munkaanyag 7. Alkalmazotti közösség elfogadása F: munkacsoport vezetője É: alkalmazottak Az elfogadás jegyzőkönyve 13

14 2. MINŐSÉGFEJLSZTÉSI RENDSZER Kapcsolódó alfejezetek: 1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége 2. Tervezés 3. Vezetői ellenőrzés, értékelés 4. Minőségirányítási rendszer működtetése 2.1. A vezetés felelőssége, elkötelezettsége Cél: Az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségével a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat. Mindezt a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával, a minőségpolitikai nyilatkozat, pedagógiai program szükség szerinti felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a négyévenkénti irányított önértékelés lebonyolításával valósítja meg. Tartalmi leírás: Jogszerű működés: A vezető személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, segíti ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét. A stratégiai tervezés területén biztosítja az alapdokumentumok elkészítését, azok folyamatos felülvizsgálatát. Gondoskodik arról, hogy a minőségi munkához szükséges tárgyi, szellemi és humán erőforrások rendelkezésre álljanak. Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására összehangolja azon dokumentumok tartalmát, melyek az intézmény működését szabályozzák Hozzáférhetőség: Az intézmény vezetése gondoskodik a jogi szabályzók hozzáférhetőségéről (CD jogtár, Oktatási Közlöny, Magyar Közlöny. Internetes hozzáférés egy-egy példánya megtalálható az igazgatói ill. a gazdaság vezetői irodában), valamint arról, hogy az alkalmazottak megismerjék és betartsák azokat. 14

15 Megismerés Az intézményben az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése: A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja. Ezen kívül biztosítja a szakszervezetek és a Közalkalmazotti Tanács részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését. Ha a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy az intézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskörébe utalja. 1.sz. melléklet: intézményünk működését szabályozó alapvető jogi dokumentumainak listája Tervezés Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes iskolai munkában. Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési szintek meghatározása. Meglévő elemeink: munkaközösségi szintű szakmai munkatervek, a diákönkormányzat és a közvetlen partnerek (Szülői Munkaközösség, Iskolaszék) munkatervei, iskolai munkaterv, rendezvényterv, a tanév rendje. Feladatunk: Az intézmény, mint szervezet munkája kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sora legyen Stratégiai tervezés Cél: A intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása A folyamat leírása: A PP felülvizsgálata szükség esetén szeptemberben kezdődik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a Közoktatási Törvényt és a szükséges törvényi szabályozásokat. 15

16 A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a PP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. Az így kiegészített pedagógiai programot iskolaszéki ülésen elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített Pedagógiai Program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha, hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a PP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon. Az igazgató a második félév elején a módosított PP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra. Ugyanez az eljárás érvényesül akkor, ha törvénymódosítás miatt szükséges a PP módosítása. 16

17 Éves munkaterv Cél: A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat, összhangban stratégiai céljainkkal A folyamat leírása: Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések, beszerzések történtek. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelősök elkészítik éves munkatervüket. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. Ezzel egy időben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 17

18 Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges. Az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában Vezetői ellenőrzés és értékelés Ellenőrzés Cél: Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez, ezzel is biztosítani a fenntartói, jogi normáknak megfelelő intézményműködtetést. A folyamat leírása: A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket, az adott év prioritásait. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét, és az intézkedési hatásköröket. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. 18

19 Értékelés, mérés Cél: Kiszámítható, tervezhető mérések, értékelések rendszerének működtetése annak érdekében, hogy a helyzetelemzés, tervezés objektív tényeken alapuljon; a folyamatos fejlesztés alapja legyen a minőségi munkavégzésben. A folyamat elemei: Oktatás-nevelés területén: - A tanulói teljesítmények nyomon követése - Tanulási képességek vizsgálata az általános iskola 1. évfolyamán - Az emelt szintű képzésbe való átlépéshez szükséges mérés, értékelés - A meglévő mérési, értékelési gyakorlat folyamatos fejlesztése - A mérési, értékelési eredmények beépítése a mindennapi munkába. - Kidolgozott mérési tematikánk és vizsgarendszerünk további működtetése - A tanulási nehézségekkel küzdők egyéni teljesítmény mérése. - SNI-s tanulók fejlődés vizsgálata. - OKÉV mérések és azok eredményei. - Művészeti iskolai csoportok vizsgarendszerének kialakítása. Az intézmény működése területén: - Az egész intézményt átfogó mérési, értékelési rendszer kidolgozása és működtetése. - A pedagógus értékelésének rendszerbe foglalása. - A pedagógusok jutalmazásához szükséges értékelés - Irányított önértékelés - Mérési szakember bevonása a rendszer működésébe - Külső mérések lebonyolítása - Beszámolók készítése az éves munkatervek alapján - Az ellenőrzés eredményeinek összegzése 19

20 A folyamat leírása: Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. Júniusban a munkaközösség vezetők, a DÖK és ifjúságvédelmi felelős, a Minőségügyi Tanács vezetője, a folyamatgazdák, az intézkedési tervek felelősei elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgató-helyettesek összesítik az osztályok statisztikáit, beszámolnak az aktuális statisztikai adatokról. Június végén a munkaközösségek meghallgatják az éves beszámolót, elmondják észrevételeiket, majd elfogadják azt. Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentumelemzéssel ellenőrzi a feladattervek, célkitűzések megvalósulását. A tanévzáró értekezleten a 2. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót. Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön. A folyamat gazdája a tanévzáró értekezlet után, júniusban ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves tervezésbe A minőségirányítási rendszer működtetése A Tabán Általános Iskola Minőségirányítási Programjának működtetéséért az igazgató a felelős. Az iskolai működés teljes körű szabályozása a szervezeti felépítésünkben változást hozott. A minőségirányítási vezető az iskolavezetés munkájában egyenrangú partnerként vesz részt. Feladata a MIP-ben meghatározott folyamatok koordinálása és felügyelete. A munkaköri leírásában előírtaknak 20

21 megfelelően végzi a MIP működtetésének feladatát. Munkáját a folyamatgazdák segítik, akik az adott folyamatok működtetéséért felelnek, s beszámolási kötelezettséggel tartoznak az alkalmazotti kör, illetve a minőségirányítási vezető felé. Feladatukat a munkaköri leírásuk tartalmazza. A MIP felülvizsgálatát 5 évenként illetve a törvényi változásoknak megfelelően végezzük A támogató szervezet A támogató csoport a tantestület véleményének figyelembevételével és egyetértésével jött létre. Tagjai az iskolai élet széles skálán mozgó területeinek képviselői. Vezető: Némethné Pataj Györgyi igazgatóhelyettes, szaktanár, pedagógiai tantervi szakértő. Tagok: Machánné Tatár Rita munkaközösség-vezető, szaktanár, osztályfőnök Sós Mária munkaközösség-vezető, szaktanár, osztályfőnök, pedagógiai értékelési szakértő Intézményi önértékelés Cél: Pontos képet kapjunk arról, hogy mik az iskolai munkánk erősségei, milyen területeken mutatkoznak hiányosságok, és milyen fejlesztési irányba kell haladnunk. A folyamat leírása: Az intézmény irányított önértékelése az iskola összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. Az irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, és az intézmény folyamatairól. Kétirányú folyamat: bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének felméréséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez. 21

22 Az önértékelés területei: INTÉZMÉNYI TULAJDONSÁGOK hogyan? 1. a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében 2. a stratégia meghatározása és megvalósítása 3. a meglévő folyamatok szabályozottsága, a szabályozási rendszer teljeskörűsége 4. az erőforrások figyelembe vételének módja 5. a partneri igények figyelembevételének módja INTÉZMÉNYI EREDMÉNYEK mi? 1. a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei, a munkatársak bevonásának mértéke 2. a folyamatos fejlesztés eredményei, a kitűzött célok elérése és megvalósulása 3. a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága 4. az erőforrások felhasználásának hatékonysága 5. a partnerek elégedettsége Lépései: 1. Vezetői önértékelés önkitöltős kérdőív segítségével. 2. Dokumentumelemzés. 3. Klímateszttel való vizsgálat. 4. Fókuszcsoportos interjúk. 5. Vezetői interjú. Résztvevői: Az igazgató, helyettesek, alkalmazotti közösség reprezentatív kiválasztással- 1. A vezetői kör meghatározta az irányított önértékelés célját: - információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjeiről, - az intézmény folyamatairól. 2. A vezetés számba veszi és ütemezi az elvégzendő feladatokat, döntést hoz a vizsgálatot végzők személyéről, a vizsgálat módszeréről és idejéről, valamint a vizsgált területekről, ezekkel együtt meghatározza a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. 3. Az intézményvezetői (igazgató, ig. helyettesek) kérdőív alapján megtörténik a vezetői önértékelés. 4. A vezetői kör elvégezi a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését: - meghatározza a vizsgálat célját, 22

23 - a feldolgozásban részt vevők körét, - a vizsgáltba bevontak körét, - a vizsgálat helyét, idejét, - a feldolgozás határidejét. 5. A klímavizsgálat lebonyolítása és felmérés elvégzése után az értékelő team elkészíti annak összefoglaló elemzését. 6. A klímatesztek és a vezetői kérdőívek elemzése után a feldolgozásban részt vevők megfogalmazzák a fókuszcsoportos interjú kérdéseit. Esetleges korrekció: A rossz kérdőívek kiszűrése, javítása. 7. A fókuszcsoportos interjú módszertana, lebonyolítása és feldolgozása. Ezután kidolgozásra kerül a fókuszcsoportos interjú lebonyolítási terve, a protokoll összeállítása. 8. Lezajlanak a fókuszcsoportos interjúk 9. A feldolgozásban résztvevő team az elemzések elvégzése után elkészíteti annak összegzését. 10. A vezetői kör az irányított önértékelés összegzett eredményei alapján előkészíti a vezetői interjút. 11. Az igazgatóhelyettesek a vezetői interjú kérdései alapján lefolytatták az interjút, melynek szempontjai a felmerült ellentmondások feltárása, az erősségek-gyengeségek valamint a fejlesztési javaslatok listázása. Esetleges korrekció: kérdések javítása, pontosítása. 12. A vezetői kör az önértékelés anyagaiból elkészíteti az irányított önértékelés végső összesítését. 13. A felmérések eredményeinek ismertetésére a munka értekezlet során kerül sor. 14. Ezután a vezetői kör összeállítja a problémakatalógust, kijelöli a fejlesztendő területeket. 2. sz. melléklet: irányított önértékelés eljárás rendje Az intézmény működésének javítása, fejlesztése Folyamatainkat a PDCA-ciklusnak megfelelően működtetjük. A mérés, elemzés, javítás követelményeit egyrészt a folyamatok szintjén valósítjuk meg (kis PDCA ), másrészt az intézmény szintjén belső audittal (nagy PDCA). 23

24 Cél: A minőségirányítási rendszer folyamatai beválásának, eredményeinek mérésével, beavatkozás a mérés eredményének ismeretében A folyamat elemei: A leírt folyamatok és tevékenységek ellenőrzési, mérési rendszerének működtetése. Belső audit tevékenység. A PDCA ciklus működtetése. A fejlesztések tervezése, szabályozása. Statisztikai adatgyűjtés folyamata Belső felülvizsgálat folyamata 3. OKTATÁS, NEVELÉS, SZAKMAI MŰKÖDTETÉS Célunk: - Eddigi eredményeink megőrzése, valamint a törvényi kötelezettség és a partneri igények figyelembe vételével ezek javítása, a nevelő, oktató munka színvonalának emelése. - Ennek során úgy alakítani a pedagógusok és a tanulók képzési rendjét, hogy megfeleljenek végzős hallgatóink a követelmények és a partnerek elvárásainak, valamint saját céljaik eléréséhez segítséget nyújtsunk - Az oktató, nevelő munka céljainak megvalósulásához vezető folyamatok strukturálásával, a PDCA logika érvényre juttatásával tervszerűbb, szabályozottabb tevékenységrendszer kialakítása. Kapcsolódó alfejezetek: 1. A tanulás támogatása 2. OKÉV mérések és eredményeinek beépülése a szakmai tevékenységbe 3. A tanulók értékelése 4. A pedagógusok szakmai együttműködése 5. Beiskolázás, kövező vizsgálat 6. Tankönyvek, taneszközök kiválasztása, beszerzése, beválás vizsgálata 7. Tanmenetek készítése, beválás vizsgálata 24

25 8. A pedagógusok továbbképzésének tervezése 9. A nem szakrendszerű képzés 10. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált képzése 11. Az IPR működtetése Dokumentáció: A fejezet tevékenységeit szabályozó dokumentumok a Pedagógiai Programban, az SZMSZ-ben, valamint a MIP mellékleteiként bárki számára hozzáférhetőek. Nyilvánosak, felülvizsgálatukra a fent említett dokumentumok felülvizsgálatakor kerül sor. A tantestület kezdeményezheti valamelyik terület folyamatszabályozásának felülvizsgálatát függetlenül a PP. és az SZMSZ felülvizsgálatától -, amire értékelés és elfogadás után kerülhet sor. A dokumentumok az igazgatói irodában, a helyettesi irodában szabadon megtekinthetők. Alfejezetek: 3.1. A tanulás támogatása Az alfejezet célja, hogy a nevelőtestület határozza meg és gyűjtse össze azokat a tanulásszervezési módszereket, eljárásokat, amelyeket most is használ. Kapcsolódó részterület megnevezése Általános követelmények meghatározása Tantárgyi követelmények meghatározása Osztályok kialakításának elve Csoportbontások, emelt szintű csoportok kialakításának elve Tehetséggondozás Differenciált oktatás Felzárkóztatás Erdei iskolai programok Könyvtárhasználati rend A tanulók teljesítményének értékelése Képességkibontakoztató felkészítés (integrációs felkészítés) SNI-s gyerekek integrált képzése Az iskolai képzés szakaszaival összhangban a tanulók fejlődéseinek mérése Hivatkozott dokumentum SZMSZ, Pp., Házirend, tantervek, Pp. Pp., SZMSZ Pp. Pp., munkaközösségi tervek Pp., tantervek, munkaközösségi tervek, éves munkaterv Pp., munkaközösségi tervek, tantervek, napközis csoportok munkatervei Pp., tantervek, éves munkaterv SZMSZ., Pp., Helyi tanterv SZMSZ, Pp., Helyi tanterv Pp, képzési terv, integrációs nevelési terv Pp, speciális képzési terv Pp, éves munkaterv, munkaközösségi tervek 25

26 Az oktatási szakaszoknak megfelelő mérések, és azoknak az adatoknak elemzése segít a tanulók képességeinek kibontakoztatásában, tervezhetővé válik az ismeretszerző módszerek fejlesztése. Tervezett mérés Bemenet: első évfolyam DIFER A bevezető és a kezdő szakaszokban minimum - mérések A bevezető szakasz végén átjárhatósági vizsgálat Kimeneti mérés a kezdő szakasz végén A fejlesztő szakasz kezdetekor a természettudományos logikai képesség vizsgálata A fejlesztő szakasz végén logikai vizsgálat, kontroll Alapozó és fejlesztő szakaszban fizikai állóképesség vizsgálat Dokumentáció Állapotfelmérő elemzés A tanítók által összeállított felmérők és eredményeik Emelt szintű csoportba választás terve Tanítók által összeállított felmérők és eredményeik A szaktanárok által összeállított felmérő és értékelése A szaktanárok által összeállított felmérő és értékelése Testnevelők által összeállított terv 3. sz. melléklet: mérési eljárás rendszere, rendje 3.2. OKÉV (OH) mérések, értékelések, azok eredményeinek nyilvánossága Az alfejezet célja, hogy az országos mérések eredményeit elemezve, az érintettek körével (tanulók, szülők, tanárok) megismertetve, az országos eredményekkel összevetve megfelelő szakmai lépéseket tehessünk. Az esetleges hiányosságok feltérképezése, javítása az iskola érdeke és törvényi kötelessége (Kt. 40 (11.). Kt. 99 (7.)). A mérések az OKÉV (OH) irányításával történnek a évfolyam befejezésekor. (A kezdő, az alapozó és a fejlesztő szakasz zárásakor.) 26

27 Kapcsolódó terület OH felhívás adatközlésre OH mérések Adatfeldolgozás minden tanulóra vonatkozóan OH jelentés a feldolgozott adatokról Hivatkozott dokumentumok Adatszolgáltató lap Forgatókönyv Osztályok, egyének, feladatok, teljesítmény szintje CD, OH honlapon közzétett adatok Eljárásrend az OKÉV (OH) mérések eredményeinek beépítésére az iskolai tervező munkába. Tevékenység/feladatok Érintettek Határidő Adatfeldolgozás minden Tanítók, szaktanárok, OH cd érkezésekor tanulóra vonatkozóan értékelési szakértő Adatelemzés Értékelési szakember OH visszajelzések alapján (cd) Megfelelő eredmények eléérése esetén a cél a szinten tartás, az esetleges javítás Alulteljesítés esetén: Tanítók, szaktanárok, Visszajelzés után egy Háttértényezők osztályfőnökök, hónapon belül vizsgálata igazgatóhelyettes, értékelési Tanulói képességek mérése szakember Pedagógiai módszerek vizsgálata Egyéb okok feltárása Feltárt okok elemzése Tanítók, szaktanárok, Ezt követő egy héten belül osztályfőnökök, igazgatóhelyettes, értékelési szakember Fejlesztési terv készítése: Tanítók, szaktanárok, A tanév végéig kidolgozva Tanulókra vonatkozóan osztályfőnökök, igazgatóhelyettes, értékelési Pedagógusokra vonatkozóan szakember 27

28 Egyéb területen A szülők tájékoztatása a mérések eredményeiről és az esetleges fejlesztési tervről A fejlesztési tervek megküldése a fenntartóhoz A fejlesztési tervek végrehajtása Tanítók, osztályfőnökök Igazgató Pedagógusok, igazgatóhelyettes Szülői értekezlete Szeptember közepe Tanév 3.3 A tanulók értékelése Célunk, hogy meghatározzuk az értékelés egységes követelményrendszerét, hozzárendelve az értékelés megfelelő formáit. Az értékelés célja: - reális, szakmailag megalapozott véleményt adni a tanulók teljesítményéről - tárja fel a tanulási folyamatban rejlő problémákat - fejlessze a tanulók önértékelést - folyamatosan tájékoztassa a szülőket a tanulók előmeneteléről. Kapcsolódó területek Egységes követelményrendszer Szaktárgyi követelményrendszer Folyamatos értékelés Szaktanári értékelés Tájékoztató füzet, bizonyítvány Mérőeszközök használati rendje Házirend követelményei Jutalmazás és fegyelmezés elvei és formái Szöveges értékelés szempontjai Hivatkozott dokumentumok Pp., Helyi tanterv, Éves munkaterv, Házirend Pp., Helyi tanterv, Pp., Helyi tanterv, Éves munkaterv Pp., Munkaközösségek tervei SZMSZ, Pp. Tantárgyi tervek, Éves munkaterv SZMSZ, Pp., DÖK működésének elvei SZMSZ, Házirend, Pp. Pp, alsós munkaterv 3.4. A pedagógusok szakmai együttműködése Célunk, hogy a nevelőtestület meghatározza az egyes osztályokban tanítók, valamint a szakmaiszaktárgyi együttműködés fórumait és formáit. 28

29 Kapcsolódó terület Egy osztályban tanító nevelők együttműködése Szakmai munkaközösségek működése Egyéb együttműködési formák: osztályozó értekezlet, átadás-átvétel értekezlet Projekt-tervek Hivatkozott dokumentumok Pp., Éves munkaterv, alsós és osztályfőnöki munkaközösség terve Pp., Éves munkaterv, Munkaközösségek munkatervei Éves munkaterv, Pp. Eseti projekt leírások A munkaközösségek és az egy osztályban tanítók együttműködési szokásrendszere táblázatos formában. Szakmai keretek Találkozások Tevékenység Elvárt eredmény Felelős Ellenőrzés területei Munkaközösségek Munkaközösség vezető, Igazgató helyettes Egy osztályban tanító tanárok közössége Feladattól függően, általában évente 3 Magatartás és szorgalom elbírálása szükség szerint 3.5. Beiskolázás, követő vizsgálat Éves munkaterv előkészítése, tanterv, taneszköz, tankönyv kiválasztása, beválás vizsgálata, módszertani tapasztalatok átadása, a tanulói értékelés, év végi értékelés szakmai bemutatók tartása Magatartás és szorgalom elbírálása, információk átadása, nevelési problémák megbeszélése Éves munkaterv, értékelések, módszerek listája, tanulói értékelések elemzése Magatartás és szorgalom jegyek, sokoldalú tájékozottság az adott közösségről Érintett osztályfőnök, munkaközösség vezetők, szaktanárok Igazgató helyettes, gyermekvédelmi felelős Célunk, a jól bevált gyakorlat szabályozásával az iskola vonzerejének megtartása, javítása a partnerek elvárásainak megfelelően. Beiskolázás folyamatterve: demográfiai adatok megismerése indítható osztályok számának közlése elsős tanítók kijelölése fenntartó, intézményvezető fenntartó igazgató 29

30 óvodákban való bemutatkozás Sajtóközlemények Nyílt napok előkészítése Nyílt napok lebonyolítása 1. Osztályosok beiratkozása igazgató, alsós munkaközösség, éves Mt. igazgató, alsós munkaközösség Éves Mt., Alsós Mt., Napközis Mt. forgatókönyv felelősökkel, határidővel Okt. Törv., fenntartó létszám alapján hány osztály indulhat? - egyeztetés a fenntartóval - egyeztetés a többi iskolával osztályok kialakítása szülői értekezlet a leendő elsősöknek beiskolázás értékelése igazgató, alsós munkaközösség igazgató, munkaközösség záró értekezleten a kitöltött kérdőívek alapján Visszacsatolás, nyomon követés: Célunk, hogy a hozzánk kerülő a fejlesztő szakaszt elhagyó, valamint a végzős tanulóink teljesítményéről visszacsatolást adjunk, illetve kapjunk. Így partnereinkkel is szorosabb lesz az együttműködés, valamint mérhetővé válik munkánk a továbbtanulásra való felkészítés terén. A hozzánk érkező elsősök szöveges értékelőlapját a kibocsátó óvodák is megkapják félévkor. Az kezdő szakasz végén a tanítók átadják osztályaikat a felső tagozaton tanító tanároknak. Értekezleten megbeszélik a tanulók értelmi, érzelmi fejlettségi szintjét, valamint neveltségi szintjüket. Erre a félévi értekezleten újra sor kerül, hogy a visszacsatolás megtörténjen. A 8-os tanulók esetében az a célunk, hogy minél több információt kapjunk volt tanulóink félévi eredményeiről a középiskolákból. Törvényi kötelességük, hogy értesítsenek minket volt tanulóink 9. és 10. évfolyami év végi eredményeiről. Ezeket a tanáriban rendszerezve helyezzük el megtekintésre, tanulmányozásra. 30

31 3.6. Tankönyvek, taneszközök kiválasztása, beszerzése, beválás vizsgálata Cél a törvényben szabályozott és a helyi tantervünknek megfelelő tankönyvek, taneszközök kiválasztási és értékelési rendszerének kidolgozása, az ingyen tankönyvre jogosultak számára könyvtári példányok biztosítása. Kapcsolódó területek Tankönyv kiválasztás elvei Beszerzés Értékesítés Beválás vizsgálat Egyéb kapcsolódó tevékenységek Támogatottak körének meghatározása Iskolai könyvtár rendje Hivatkozott dokumentumok Helyi tanterv, oktatási törvény, tankönyvkiadók kínálata, SZMSZ Törvény, SZMSZ, PP., szerződés a tankönyv terjesztővel Külön eljárás szerint Munkaközösségek éves beszámolója Hivatkozott dokumentumok Törvény, fenntartó SZMSZ 3.7. Tanmenetek készítése, megfelelősége, beválás vizsgálata Cél az intézmény közös követelményeinek, a tanulók értékelési elveinek megfelelő tanmenetek választása, készítése. Kapcsolódó területek Osztályfőnöki tanmenetek Szaktárgyi tanmenetek Művészeti iskolai tanmenetek Délutáni foglalkozások tervei Egyéni felzárkóztatás terve Szakköri foglalkozások tere Ellenőrzési terv Hivatkozott dokumentumok Helyi tanterv, Éves Mt. Helyi Tt., Éves Mt,. Helyi Tt., Éves Mt. Pp., Éves Mt. Pp. Pp. Éves Mt. Pp. Éves Mt. Munkaközösségi Mt. A beválás vizsgálat a munkaközösségek körében kezdődik az éves munka értékelésekor, ezt a tanévzáró értekezleten a testület is megismeri és beépíti a következő év munkájának tervezésébe Pedagógusok továbbképzésének tervezése Az iskolavezetés és a tantestület a továbbképzési koncepció szempontjainak figyelembe vételével és a képzési kínálat ismeretében készíti el évente a továbbképzési tervet. A hosszú távú fejlesztési tervben (7 év) megfogalmazott prioritások figyelembe vételével történik a beiskolázás. Kapcsolódó területek Felelős Oktatáspolitika igényeinek figyelembe vétele 7 éves képzési terv Igazgató igazgatóhelyettes Képzési kínálat nyomon követése Igazgatóhelyettes Pedagógusok igényeinek, terveinek nyomon követése Igazgatóhelyettes Anyagi keretek figyelembe vétele Gazdaság vezető Képzési terv összeállítása Igazgatóhelyettes Tantestületi egyetértés Igazgató Képzési terv végrehajtása Folyamatos 31

32 3.9. A nem szakrendszerű képzés A 2008/2009-es tanévtől felmenő rendszerben kellett bevezetni 5. évfolyamon a nem szakrendszerű képzést a Közoktatási Törvény 133 (1) bekezdése alapján. Ennek személyi feltételeit a pedagógusok továbbképzésével biztosítottuk. Elsősorban kompetencia fejlesztő tevékenységekkel szervezett órák tartásával valósulnak meg a fejlesztési célok. A Helyi Tantervben jelöltük azokat a tantárgyakat, amelyeken belül bizonyos óraszámban folyik ez a típusú képzés. A mindenkori éves munkaterv mellékletében fogalmazzuk meg konkrétan a teendőket. Kapcsolódó terület A 4. év végi OH mérések eredményeinek elemzése A kezdő szinten álló tanulók körének meghatározása /matematika, szövegértés/ Elérendő fejlesztési célok megfogalmazása, A nem szakrendszerű képzésben részt vevő pedagógusok névsora Az adott tanévben a nem szakrendszerű képzésre fordított órák azonosítása Tanmenetekben, naplókban jelölt órák Kiegészítő szöveges értékelés alkalmazása Dokumentum / felelős Kimutatás az eredményekről/ mérési szakértő Mt. mellékletben a névsor/ mérési szakértő, szaktanárok, osztályfőnökök Melléklet/ értékelési szakértő Melléklet/ igazgató helyettes Melléklet/ igazgató helyettes Tanmenetek, naplók/ szaktanárok, igazgató helyettes Szöveges értékelő lapok/ szaktanárok, osztályfőnökök, igazgató helyettes Az SNI-s tanulók fejlesztése, képzése Célunk: a rászorult tanulók szakszerű tanulássegítő fejlesztése. A 14/1994 (VI. 24.) MKM rendelet értelmében a sajátos nevelési igényű gyermekek kiszűrése, fejlesztése az oktatás feladata. Kapcsolódó terület A nehézséggel küzdő tanulók kiszűrése, felmérése Szakértői bizottsághoz delegálás A szakértői vélemény alapján fejlesztő csoportba sorolás Fejlesztési terv készítése, értékelési szempontok kidolgozása Kontrollvizsgálat kérelmezése Dokumentumok/felelős Éves munkaterv/ tanítók, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus Vizsgálati kérőlap/ igazgató helyettes Határozat/ igazgató, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus Egyéni fejlesztési terv, szöveges értékelés/ igazgató helyettes, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus Vizsgálati kérőlap/ igazgató helyettes, gyógypedagógus 32

33 3.11. Az IPR működtetése Célunk: a HHH-s tanulók fejlesztésével segítséget nyújtani a szocializációs és a tanulási hátrányok leküzdésében. Pályázati úton biztosítani az eszközszükségletet, valamint a személyi feltételek anyagi hátterét. Külön munkaközösség alakult a tevékenység koordinálására. A közoktatásról szóló törvény 121., (14) bekezdése határozza meg, hogy mely tanuló számít halmozottan hátrányos helyzetűnek. Kapcsolódó terület A hhh-s tanulók felmérése, szülői nyilatkozatok bekérése Fejlesztő csoportok kialakítása, pedagógusok kijelölése Fejlesztési tervek kidolgozása Negyedévenkénti szöveges értékelés Pályázatok figyelemmel követése, megírása, beszámoló Dokumentumok/felelősök Szülői nyilatkozat, határozatok/ tanítók, osztályfőnökök, igazgató helyettes Határozatok, munkaközösségi munkaterv/ munkaközösség vezető, igazgató helyettes Fejlesztési tervek/ pedagógusok, munkaközösség vezető Szöveges értékelő lapok/ pedagógusok, szülők, munkaközösség vezető Pályázati anyag/ igazgató helyettes, munkaközösség vezető, igazgató gazdaság vezető 4. ERŐFORRÁS, GAZDÁLKODÁS Cél: A humán és tárgyi erőforrások fejlesztése, legoptimálisabb kihasználásának biztosítása az egyenletes színvonalú működés érdekében. Kapcsolódó alfejezetek: 1. Az új dolgozó kiválasztásának elvei, betanulási rend 2. Továbbképzési rend 3. Ösztönző rendszer működtetése, jutalmazási elvek 4. A pedagógus teljesítményértékelés szempontjai és eljárás rendje 5. Hatáskörök elhatárolása 6. Eszközbeszerzés működtetése 7. Pénzügyi gazdasági működtetés, beszerzés 8. Ingatlan infrastruktúra biztosítása 9. Ingatlan infrastruktúra biztonsága 33