Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft Debrecen, Kürtös u. 4.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4."

Átírás

1 Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/ Támogatta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Innovációs Hivatal, a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ közreműködésével.

2 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 2 I. Vezetői összefoglaló... 3 II. A fejlődés útja... 5 III. Az Észak-Alföldi Régió erősségei az innovációs folyamatok terén... 8 IV. Nemzetközi és nemzeti szintű kapcsolódások V. A RIS megvalósulása és a régió innovációs teljesítménye VI. A RIS jövőképe VII. Prioritások és programozási mátrix AZ ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE ALAPELVEK AZ ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ STRATÉGIAI CÉLRENDSZERÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA A CÉLRENDSZER BEMUTATÁSA Innovációs kapacitások fejlesztése A régióban elérhető K+F+I infrastruktúra fejlesztése Innovációs gazdaság igényeinek megfelelő humánerőforrás biztosítása Innovatív, vállalkozásbarát környezet fejlesztése A régióban megvalósuló innováció-orientált vállalkozási tevékenység ösztönzése Innováció-menedzsment szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása Innovációs tevékenységekhez kapcsolódó közszolgáltatások fejlesztése Innovációs szemlélet elterjesztése, népszerűsítése Innovációs együttműködések ösztönzése Kutatás-fejlesztési és innovációs programok kidolgozásának és megvalósításának támogatása Az innovációs tevékenységekben érintett szereplők hazai és nemzetközi kapcsolatépítésének ösztönzése Innovatív együttműködési formák alkalmazásának, kialakításának ösztönzése VIII. Az ÉARIS megvalósítása IX. Irodalomjegyzék

3 ELŐSZÓ Az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából az INNOVA Észak-Alföld Regionális Innovációs Ügynökség megrendelésére év őszén egy projekt konzorcium elkészítette az Észak-Alföldi Régió Regionális Innovációs Stratégiáját (ÉARIS). Az ÉARIS az elmúlt években mind a hatósági oldal, azaz a támogatáselosztásban résztvevő szervezetek, mind pedig a kedvezményezetti oldal, azaz a támogatásokat felhasználó intézmények, vállalkozások szakemberei által gyakran forgatott és hivatkozott, meghatározó régiós stratégiai dokumentummá vált. A régiós és nemzeti szintű tervezésen túlmenően a források elosztásának, a hazai és nemzetközi források megszerzésére benyújtandó projekt pályázatok és intézményi, vállalati stratégiáknak is egyik legfontosabb hivatkozási alapja. Az ÉARIS minden részletre kiterjedő helyzetelemzésre építve és a felmért szükségletekre alapozva határozta meg régió átfogó és specifikus innovációs célkitűzéseit és operatív programban foglalta össze az azok megvalósításához szükséges lépéseket, illetve a megvalósítás várható hatásait. A Stratégia készítésének átfogó célja volt, hogy - megteremtődjenek a keretei egy regionális innovációs és technológia-transzfer rendszer kialakításának, amely segít kapcsolatot teremteni az egyetemi szférával, innovatív vállalkozásokkal, oktatási és kutatási intézményekkel; - megfelelő gazdasági környezet jöjjön létre az innovatív vállalkozások számára; - biztosítva legyen az innovatív tevékenységekhez rendelt erőforrások hatékony elosztása (a régióban kiírásra kerülő pályázati felhívások irányait megszabva); - segítse a társadalmi szemlélet átalakulását. Az ÉARFT és az Innovációs Munkabizottság 2009-ben jelezte, hogy a Stratégiát érintő globális és nemzeti folyamatokban történt változások miatt szükség van az ÉARIS megújítására. Jelen dokumentum hátterét a 2010-ben elkészült átfogó helyzetelemzés képezi (http://innova.eszak-alfold.hu/hu/dokumentumtar.html). Jelen dokumentum nem gazdaságfejlesztési stratégia és nem helyettesíti, hanem kiegészíti a regionális fejlesztési programozási dokumentumokat. Az ÉARIS az Európai Unió regionális innovációs stratégiákra vonatkozó módszertani előírásai alapján készült, nemzetközi programozási környezetét az EU 2020 stratégia és az Európai Unióban a közelmúltban előkészített S3 (Smart Specialisation Strategy) módszertana alkotja. Az ÉARIS számos ponton hordoz újítást, ezek az alábbiak: - megoldás-specifikus és felhasználó-barát megközelítés és formátum; - az innováció hármas egységének (triple helix) kiterjesztése a civil szereplők bevonásával a négyes egység (quadruple helix) modellre; - vidéki, innovációs szempontból elmaradott fehér folt területek bekapcsolása a régió innovációs vérkeringésébe. 2

4 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az ÉARIS célja az elmúlt évek innovációs folyamatainak tapasztalatai alapján és a nemzetközi és nemzeti szintű trendekkel összhangban a régió számára a fő innovációs fókuszterületek meghatározása és az ezeken területeken megfogalmazott átfogó és specifikus célok bemutatása. Mindezt felhasználó-barát formában, az Európai Unió hatályos programozása módszertana alapján tesszük. Jelen dokumentum két fő részre tagolható: a nemzetközi és hazai folyamatok, ezen belül a közötti regionális innovációs folyamatok bemutatására, majd a közötti évekre vonatkozó célrendszer, prioritások és programozási mátrix meghatározására. Az ÉARIS jövőképe, hogy az észak-alföldi régió, 2014-ig, Magyarország leggyorsabban fejlődő innovatív gazdasági térségét hozza létre a kutatás-fejlesztésben érdekelt vállalkozások, a felsőoktatási és akadémiai intézmények, valamint az önkormányzatok eredményorientált együttműködésére építve. A régió innovációs gazdaságának elsődleges területei az egészségipar, az élelmiszeripar, és az informatika. Az ÉARIS újításai az alábbiak szerint jelennek meg: megoldás-specifikus és felhasználó-barát megközelítés és formátum A kereslet-vezérelt innováció különösen fontos azokban a régiókban és az észak-alföldi feltétlenül ebbe a körbe kell sorolnunk ahol a piac fejlettsége kiváló alapot jelent az innovatív termékek és szolgáltatások elterjedéséhez. Az innovációs stratégiának ezért fontos eleme azoknak a területeknek a meghatározása, ahol keresleti oldalról közelítve is jó eredményeket lehet elérni a régiós innovációs potenciál növelésében. az innováció hármas egységének kiterjesztése a négyes egység modellre A Régió legfontosabb, a jövőképben is hangsúlyozott, de a kiinduláskor is meglévő adottsága, hogy a vállalatok, az önkormányzatok és a felsőoktatási-akadémiai intézmények hatékonyan képesek együttműködni az innovációs folyamatokban. Ez olyan releváns tényező, amelyre építve és a civil szereplőket is bekapcsolva az innovációs láncba, a K+F+I aktivitás fejleszthető, az innovációs gazdaság eredményessége növelhető. vidéki, innovációs szempontból elmaradott fehér folt területek bekapcsolása A térségi és területi fókuszálás nem jelentheti a feltörekvő térségek, kutatási irányok ellehetetlenülését, azaz minden fejlesztés esetében vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy van-e realitása az innováció szempontjából periférikus térségekben való megvalósításnak. 3

5 Jelen dokumentumban a célrendszerhez kapcsolódó intézkedések nevesítése és értelmezése megvalósul, de részletes megtervezésük a stratégiához kapcsolódó, éves prioritásokat és tevékenységeket meghatározó cselekvési programokban kerülhet sor. Az ÉARIS megvalósulásának nyomonkövetését az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, a megvalósítás operatív koordinációját munkaszervezetként az INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. végzi. Az ÉARIS megvalósításában továbbra is számítunk a régió szereplőinek aktív, hatékony együttműködésére, és ahogy a közelmúltban is, továbbra is állunk rendelkezésükre segítő partnerként innovációs tevékenységeik tervezésében, megvalósításában. Dr. Grasselli Norbert ügyvezető igazgató INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4

6 II. A FEJLŐDÉS ÚTJA Nemzetközi kitekintés Az EU K+F tevékenysége globális tekintetben visszaszorult az elmúlt 10 évben (2010-ben a globális K+F ráfordítások 24%-a merült fel az EU-ban, szemben az 1995-ben megfigyelhető 29%-os aránnyal), mivel a gazdaság K+F-intenzitásának (GERD/GDP) stagnálása volt jellemző EU-szinten az elmúlt évtizedben. Habár a válság ellenére 17 tagállam legalább fenntartotta, ill. növelte az állami K+F ráfordításait, az üzleti K+F intenzitás az EU-ban nagyjából fele a megfelelő japán, vagy dél-koreai értéknek. Emellett az EU KFI politikáját is több meghasonlásszerű szerkezeti törés, súlyos belső és külső fejlődési ellentmondás jellemzi. Az EU-n kívüli világ gyorsabb sebességre kapcsolt, ugyanakkor a közösség fejlett és lemaradó területei között innovációs szempontból tovább nyílt az olló. Hasonló problémát jelent a kutatási eredmények és a hasznosításuk közötti feszültség, valamint a meghirdetett szakpolitikai ambíciók, célok és a realizált eredmények közötti, a korábbi időszakra egyértelműen érvényes szakadék. E strukturális problémák tudatosítása következtében azonban az innováció-politikai terület a korábbinál is jobban felértékelődni látszik. A magyar KFI jövőkép és stratégia számára a legközvetlenebb uniós igazodási pont az EU 2020 stratégia, amelynek közösségi szintű végrehajtása hosszú időre meghatározza az innováció-politika európai kereteit és sikerességét. Ez egyrészt a nemzeti reform programok végrehajtásának és egyben az egész EU teljesítményének a korábbinál alaposabb versenyképességi monitoringját jelenti, másrészt az Innovációs Unió tervezett intézkedései az Európai Kutatási Térség (ERA) kiterjesztése, az innováció és tudás egységes piacának kiteljesedése irányába hatnak. A következő költségvetési, illetve kutatási és innovációs program időszakra ( ) a Bizottság és a Tanács a kohéziós és innováció-politikai eszközrendszer egészét kívánja összehangolni, jelentősen növelve a KFI programok nemzeti és EU szintű finanszírozásának a hatékonyságát, amint az a Bizottság által közzétett, stratégiai elveket és kereteket tartalmazó Common Strategic Frameworkből (CSF) is látható. Napirenden van az eszközrendszer egyszerűsítése, nagyobb átjárhatóság (interoperabilitás) biztosítása, valamint a Strukturális Alapokból finanszírozott K+F programok és a következő (8.) Keretprogram (Framework Programme, FP) közötti szinergiák biztosítása, a kkv-k nagyobb részvételének ösztönzése, a CIP program további térnyerése, valamint az EU-szintű K+F infrastruktúra fejlesztések átfogóbb és minden releváns eszközre kiterjedő támogatása. A Bizottság emellett új típusú kormányzati beavatkozások (a keresleti oldali programoktól, pl. a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzéstől, az egységes szabadalom és a szabványosítási csomagon át az EU léptékű kockázati tőke intézmény megvalósításáig, vagy közös programozási kezdeményezések támogatásáig) alkalmazását is ösztönözni kívánja nemzeti és közösségi szinten egyaránt. 5

7 Hazai helyzet Az NIH (Nemzeti Innovációs Hivatal) és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap tevékenységének kereteit alapvetően a következő két jogszabály határozza meg: évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról; évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról. A Kormány az elmúlt évben megkezdte a hazai KFI szféra számára létfontosságú átalakításokat. Első meghatározó lépésként az intézményrendszer került átalakításra, amelynek eredményeként a források felhasználása hatékonnyá, a felelősségi jogkörök pedig egyértelművé váltak, ami megakadályozza a korrupciót és lehetővé teszi a források értelmes, racionális felhasználását. E szükséges feltétel azonban nem bizonyulhat elégségesnek átgondolt, vonzó és elérhető jövőkép felvázolása, illetve az eléréséhez szükséges stratégia tervezésének és a szükséges eszközök hozzárendelésének végig vitele nélkül. Regionális sajátosságok és a fejlődés útja Az ÉARIS az elmúlt évek innovációs folyamatainak tapasztalatai alapján számos ponton hordoz újítást a nemzetközi és nemzeti szintű trendekkel összhangban. Egyre inkább globalizálódó világunkban az innováció földrajzi beszűkítése lehetetlen, tartósan csak olyan innováció lehet eredményes, amely minél tágabb szinten értelmezhető. Ezért a kereslet-vezérelt innovációval kapcsolatban fontos szerephez jutnak a fejlett világ nagy részén értelmezhető társadalmi kihívások, illetve az ezekre adott válaszok. Amennyiben régiónkban az ezekhez a társadalmi kihívásokhoz köthető innovációt támogatjuk, azzal biztosan egy globálisan is folyamatosan növekvő kereslet kielégítését, vagyis egy biztos piacot célzunk meg. Ezért az ÉARIS megoldás-specifikus és felhasználó-barát megközelítéssel és formátumban készült. A nemzetközi szakirodalomban és gyakorlatban egyre inkább elterjedt ún. négyes egység innovációs modell az innováció hármas egységének (triple helix) kiterjesztése a civil szereplők bevonásával, mely lehetővé teszik a felhasználó (user) közvetlen bevonását is az innovációs folyamatok modelljébe. Ezzel lehetővé válik az innovációs tevékenységek, fejlesztések körének kitágítása és a fókusz áthelyezése a legújabb technológiákról és kutatási kiválóságról a más, elsősorban a meglévő technológiák alkalmazásával és a kutatói és felhasználói tudás ötvözésével járó fejlesztésekre. Így a nem high-tech és kevésbé technológia-intenzív vállalkozások is be tudnak kapcsolódni az innovációs folyamatokba. A négyes egység modell egyben a váltás eszköze a szélesebb körű együttműködésen alapuló fejlesztések, a nyitott és felhasználó-központú innovációs politika felé. Az Észak-Alföldi Régió fragmentáltsága, a vidéki területek, kistérségek fejlettségi szintje közötti erős eltérések, az innovációs szempontból fehér foltoknak tekinthető területek meghatározzák a régió innovációs teljesítményét is. 6

8 Míg az ország egyik legnagyobb és legfejlettebb szellemi központja, a Debreceni Egyetem az innovációs források elnyerése és felhasználása terén is kiemelkedő helyen szerepel, addig a régió elmaradott vidéki területei az innovációs források megszerzésében és felhasználásában is gyengén teljesítenek. Az ÉARIS céljai és javasolt akcióterületei között is kiemelt helyen szerepel az innovációs folyamatok kiterjesztése ezen területekre is, és azok bekapcsolása ezáltal az innovációs vérkeringésbe. 1. sz. táblázat: A nagy szervezetek egyes pályázati adatai Magyarországon sz. ábra: A KTI Alap kifizetései a projektgazdák kistérségei szerint (2010. első negyedévéig) 7

9 III. AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ERŐSSÉGEI AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOK TERÉN A régió erősségei a helyzetfeltárás alapján: 1. A régió kedvező földrajzi elhelyezkedése, határmenti terület, potenciális tranzitszerep. 2. A terület gazdag gyógyforrás- és termálkincsben, természeti, kulturális és épített örökségben. 3. Az észak-alföldi régió természeti és gazdasági adottságait tekintve jelentős agrár- és élelmiszergyártási kapacitással rendelkezik. 4. Erős, nagy hagyományokkal rendelkező felsőoktatási képzőhelyek találhatók a régióban. 5. A vidéki régiók közül, mint a K+F költség, beruházás, mint a K+F ráfordítás területén a közép-magyarországi régió dominanciája után kimagasló ráfordítási arány jellemzi a régiót. 6. A régióban jelentős a kutató-fejlesztő helyek száma. 7. A magyar gyógyszeripar szövetében kiemelt helyet kap a régió. 8. Az országos átlagnál jóval nagyobb a mezőgazdaság részaránya a régió gazdasági teljesítményén belül. 9. A térség ipari parkjainak betelepítettsége magas, de nem túltelített. 10. A régió adottságai a megújuló energiák hasznosítására nagyon kedvezőek. 11. A régió logisztikai adottságai igen kedvezőek. 12. Debrecen, mint a régió gazdasági központjának jó a megközelíthetősége az autópálya és a nemzetközi repülőtér által. 13. Élénk határmenti kapcsolatok, mint gazdasági, mint közösségi humán tőke szempontjából. 14. A régió gazdasági felépítésében meghatározó jelentőségűek a kis- és középvállalkozások. 15. Biotermékek és közvetlen helyi termékértékesítés térnyerése, ennek kormányzati támogatása. 8

10 16. A régióban megindult klaszteresedés folyamat pozitív tapasztalataink segítségével integrálja a húzóágazatok különböző szereplőit innovációs láncába. (http://innova.eszak-alfold.hu/hu/dokumentumtar.html) Kereslet-vezérelt (demand driven) innováció Az innovációs politika hagyományosan az innováció kínálatának bővítésre koncentrál, vagyis az innovatív szervezetek (elsősorban a vállalkozások) újító tevékenységét próbálja serkenteni. Ez a szemlélet ugyanakkor nem vesz tudomást arról a tényről, hogy az innovációnak éppúgy, mint bármely piaci terméknek a kínálata mellett kereslete is létezik. A kereslet-vezérelt innováció lényege a keresleti piac olyan irányú befolyásolása, amely megteremti a lehetőségét az innováció szélesebb körű befogadásának. Gondoljunk csak arra, hogy egy innovatív termék sokszor már nagyon régóta létezik, de amíg igény híján nem terjed el, addig léte tulajdonképpen értelmetlen. A kereslet-vezérelt innováció különösen fontos azokban a régiókban és az észak-alföldi feltétlenül ebbe a körbe kell sorolnunk ahol a piac fejlettsége kiváló alapot jelent az innovatív termékek és szolgáltatások elterjedéséhez. Az innovációs stratégiának ezért fontos eleme azoknak a területeknek a meghatározása, ahol keresleti oldalról közelítve is jó eredményeket lehet elérni a régiós innovációs potenciál növelésében. Az innovációs kereslet növelése azt jelenti, hogy a felhasználókat egyéneket és szervezeteket egyaránt olyan termékek és szolgáltatások vásárlására és használatára serkentsük, amelyek létrehozásában az innovációnak fontos szerep jutott. Mivel a közszféra kereslete nemzetgazdasági szinten igen jelentős, ugyanakkor sokkal könnyebben szabályozható, mint az egyének és vállalkozások kereslete, a közszféra beszerzési szabályainak megfelelő alakítása nagy szerepet játszhat az innovációs kereslet alakulásában. A legjobb eredményeket az innovációs kínálat és kereslet összehangolt támogatásával érhetjük el. Az alábbi táblázat az észak-alföldi régió innovációjában kulcsszerepet játszó iparágak és az innováció keresletét nagymértékben meghatározó társadalmi kihívások kapcsolódási pontjait mutatja be, segítve ezzel az innovációs politika kulcsterületeinek megfogalmazását. 2. sz. táblázat: Az észak-alföldi régió innovációjában kulcsszerepet játszó iparágak és a társadalmi kihívások kapcsolódási pontjai agráripar egészségipar informatika kreatív ipar logisztika energiaipar Fenntartható fejlődés Egészséges élelmiszer 9

11 Aktív öregedés Digitális gazdaság Újrahasznosítás saját szerkesztés Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés felé két irányból lehet közelíteni: 1) alacsony energiafelhasználású eszközök és épületek kifejlesztése és elterjesztése 2) a megújuló energia részarányának növelése Bár ez a két terület alapvetően jól elkülönül egymástól, az is közös bennük (azon kívül, hogy a fenntartható fejlődés elemei), hogy az innovációnak nagy szerepe van hatékonyságuk és ezzel együtt jelentőségük növelésében. Az észak-alföldi régió természeti és gazdasági adottságai jó alapot teremtenek az innovációs teljesítmény növeléséhez mindkét területen. Egészséges élelmiszer Az elfogyasztott élelmiszerek jelentős hatással vannak életminőségünkre és egészségünkre. Ez ráadásul egyre fokozottabban igaz a feldolgozott élelmiszerek részarányának folyamatos növekedésével. Az egészségtudatos életmód rohamos terjedésével a közelmúltban felértékelődött az egészséges és funkcionális élelmiszerek szerepe és ez hatással van keresletükre valamint a hozzájuk kapcsolódó innovációra. Aktív időskor A fejlett országok elöregedésének gyorsulása számos gazdasági és társadalmi kihívással jár (egészségügy, nyugdíjak, munkaerőhiány stb.). Az öregedő társadalom ugyanakkor számos új lehetőségeket is magában hordoz. A most nyugdíjba vonulók nem csak jóval többen vannak, mint egy generációval korábban, de jellemzően gazdagabbak és igényesebbek is. Ezáltal olyan termékeket és szolgáltatásokat igényelnek nagy mennyiségben, amelyre korábban nem volt példa jelentős új keresleti potenciált teremtve. Digitális gazdaság Az információs vagy digitális forradalom az utóbbi évtizedek egyik legmeghatározóbb jelensége a világon. Az ehhez kapcsolódó gazdaság fejlődése minden várakozást felülmúlt az elmúlt években és ez a fejlődési ütem egyelőre csak tovább gyorsul. Bár a hardverek területén továbbra is az iparági koncentrálódás jellemző, számos multinacionális céget vonzottak a régió kedvező adottságai. A szoftverek még dinamikusabban növekvő piacán továbbra is meghatározóak a rugalmas és az igényekre gyorsan reagáló kisvállalkozások, ezekből is több olyan van régiónkban, amely jelen van a nemzetközi piacokon. 10

12 Újrahasznosítás A környezet védelmének és az újrahasznosításnak a fontossága egyenes arányban növekszik a gazdasági fejlődéssel és a termelés növekedésével. A kihívásra adott válasznak a társadalmi szemléletváltozás mellett fontos összetevője a technológiai innováció. Az újrahasznosítás a környezetipar egyik legjelentősebb ágazatává erősödött az elmúlt évtizedben a globális piacon. 11

13 IV. NEMZETKÖZI ÉS NEMZETI SZINTŰ KAPCSOLÓDÁSOK A 2010 októberében megjelent Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Europe 2020 Flagship Initiative, Innovation Union dokumentumban számos olyan utalás található, amely sok vonatkozásban kapcsolódik az észak-alföldi régió innovációs célkitűzéseihez. Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A célkitűzések jól jellemzik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés három prioritását, de nem kizárólagos jellegűek: nemzeti, uniós és nemzetközi szinten egyaránt beavatkozások széles körével kell alátámasztani őket. A Bizottság minden prioritási témakörben kiemelt kezdeményezéseket (összesen hetet) javasol a haladás ösztönzésére: Az Innovatív Unió kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. A Mozgásban az ifjúság az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítését szolgálja. Az Európai digitális menetrend a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt. Az Erőforrás-hatékony Európa a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja. Az Iparpolitika a globalizáció korában a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza. Az Új készségek és munkahelyek menetrendje a munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését, hogy ezáltal növekedjen a munkaerőpiacon való részvétel, és többek között a munkavállalók mobilitása révén közeledjen egymáshoz a munkaerőpiaci kínálat és kereslet. A Szegénység elleni európai platform célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek. A The Smart Specialisation Strategies (S3) egy olyan új eszköz, melynek alkalmazásával az Európai Bizottság a következő, közötti programozási időszakban a forrásosztást az 12

14 eddigiekhez képest hatékonyabbá és fókuszáltabbá kívánja tenni, kiemelt tekintettel a kutatás-fejlesztési és innovációs területre. Az S3 Stratégia lényege, hogy a régiók nemzeti vagy nemzetközi szinten jelentős gazdasági csomópontjainak beazonosításával a támogatási forrásokat közvetlen csatornán keresztül lehessen a legfőbb innovációs központokba eljuttatni és ezáltal maximális szintre növelni azok regionális versenyképességre gyakorolt hatását. Az S3 stratégiák fő jellemzői: - a regionális szint hozza meg a gazdaságfejlesztés irányaira és területeire vonatkozó döntéseket; - a vállalkozásfejlesztés horizontális cél és minden szektorra vonatkozik tekintet nélkül a vállalkozások elhelyezkedésére vagy specializáltságára, elsődleges szempontként figyelembe véve az innovációs hajlandóságot és vállalkozási aktivitást; - a legfőbb elvárt eredmény a funkcionális régiók kialakulása, melyek saját előnyeiket és kiválóságukat a szomszédos régiók erősségeivel ötvözve nyitott és rugalmas üzleti környezetet hoznak létre. Jelen dokumentum már az S3 módszertan alapján készült, és se nem gazdaságfejlesztési stratégia, se nem helyettesíti, hanem kiegészíti a regionális fejlesztési programozási dokumentumokat. Mindez a RIS megvalósulásának és a régió közötti teljesítményének rövid bemutatását követően az ÉARIS stratégia következő fejezetében, a célrendszerben és a programozási mátrixban lesz nyomonkövethető. 13

15 V. A RIS MEGVALÓSULÁSA ÉS A RÉGIÓ INNOVÁCIÓS TELJESÍTMÉNYE A 2007 és 2011 közötti időszak a folyamatos átalakulás időszaka volt a magyar innováció politikában. Ennek a folyamatnak részeként átrendeződött a regionális támogatások rendszere is. A as időszakban elsősorban a KTIA regionális támogatási rendszerére támaszkodott a regionális innováció politika, melyet a Regionális Fejlesztési Tanács döntéshozatali mechanizmusa támogatott után elsősorban a Strukturális Alapok (ÚMFT, majd ÚSZT GOP és ROP) forrásaira tudtak támaszkodni a régiós vállalkozások és kutatók. A kockázati tőke befektetések (még a Jeremy program segítségével is) csak lassan indultak meg a régióban ig egyetlen Jeremy-típusú kockázati tőke befektetés valósult meg, Hajdú-Bihar megyében. A hazai innovációpolitikai átalakulásokat figyelembe véve, a Regionális Innovációs Ügynökség és regionális hálózata különleges hangsúlyt helyezett külföldi (elsősorban Európai Uniós) források bevonására. A 6. kutatás-fejlesztési keretprogramban mindössze 6 régiós vállalkozás vett részt, a 7. keretprogramban az INNOVA segítségével már sikerült 15 vállalkozásnak megtalálni a helyét. Ezt a számot egészíti ki az egyetemek, kutatóintézetek és közigazgatási szereplők részvételével létrejött projektek száma, amely eredményeképpen az észak-alföldi régió a magyarországi vidéki régiók között legsikeresebb tudott lenni a Keretprogram forrásainak lehívásában. A kifejezetten K+F típusú európai projektek mellett észrevehetően megnőtt a pályázati aktivitás az Interreg, Urbact, CIP és határon átnyúló programok innovációs prioritásaiban is. Fentiek alátámasztására a következő táblázatban össszefoglaltuk a teljesség igénye nélkül a közötti időszak néhány nagy volumenű fejlesztés projektjét. 3. sz táblázat: Az észak-alföldi régióban Strukturális Alapból származó társfinanszírozással megvalósuló nagy volumenű K+F+I fejlesztési projektek GOP Innovációs és technológiai parkok támogatása Gyógyszeripari kutatás-fejlesztési és innovációs központ létrehozása Debrecenben GOP Innovációs és technológiai parkok támogatása ICONO-PHARMA Technológiai Park kialakítása TIOP Agóra Pólus Tudományos Élménypark kialakítása a Debreceni Botanikus Kertben TIOP A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása Természettudományi és műszaki képzés infrastruktúrájának fejlesztése 14

16 TÁMOP TÁMOP TÁMOP TÁMOP TÁMOP TÁMOP TÁMOP TÁMOP Tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz-, és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása Tudás- és technológia transzfer az Északalföldi régió felsőoktatási intézményeiben Természetes eredetű növényi hatóanyagok molekuláris hatásmechanizmusának vizsgálata és terápiás hasznosítása diabéteszes és hiperkoleszterinémiás kardiovaszkuláris kórképekben Őssejt és génterápiás kutatóközpont létrehozása a Debreceni Egyetemen Kutánbiológiai Kutatóközpont (KBKK): A Debreceni Egyetem innováció orientált kutatásának integrálása nagy populációkat érintő bőrbetegségek patomechanizmusának vizsgálatára (Acronym: DERMINOVA) Az inzulin rezisztencia és cukorbetegség kezelésének farmakológiai lehetőségei Az ember-gép kommunikáció technológiájának elméleti alapjai Geotermikus rendszerek fenntarthatóságának integrált modellezése Kémiai és biotechnológiai alapkutatások vízzáró rétegek és talajvizek halogénezett szénhidrogén szennyezőinek eltávolítására saját szerkesztés 15

17 VI. A RIS JÖVŐKÉPE Az észak-alföldi régió, 2014-ig, Magyarország leggyorsabban fejlődő innovatív gazdasági térségét hozza létre a kutatás-fejlesztésben érdekelt vállalkozások, a felsőoktatási és akadémiai intézmények, valamint az önkormányzatok eredményorientált együttműködésére építve. A régió innovációs gazdaságának elsődleges területe az egészségipar, az élelmiszeripar és az informatika. A jövőkép értelmezése A Régió arra törekszik, hogy az innovációs stratégia megvalósításának köszönhetően az országban a leggyorsabb növekedési dinamikát tudja felmutatni az innovációs gazdaság tekintetében, ami egyben a közép-magyarország Régióval szembeni lemaradásának csökkentését is eredményezné. A Régió legfontosabb, a jövőképben is hangsúlyozott, de a kiinduláskor is meglévő adottsága, hogy a vállalatok, az önkormányzatok és a felsőoktatási-akadémiai intézmények hatékonyan képesek együttműködni az innovációs folyamatokban. Ez olyan releváns tényező, amelyre építve a K+F+I aktivitás fejleszthető, az innovációs gazdaság eredményessége növelhető. A térség adottságaiból egyértelműen azonosítható, hogy az egészségipar, az élelmiszeripar és az informatikai ipar körül alakultak ki olyan innovációs kapacitások, illetve eredmények, amelyek húzóterületként képesek további befektetéseket, fejlesztéseket, eredményeket biztosítani így indokolt e területek preferálása a jövőben is. 16

18 VII. PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOZÁSI MÁTRIX 1 AZ ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ STRATÉGIAI CÉLRENDSZERE Az Észak-Alföld Régió innovációs stratégiájának programozási mátrixa két elemből tevődik össze. Az innováció fő fókuszterületeinek meghatározásából, valamint az ezen területeken megfogalmazott átfogó és specifikus célokból. A célrendszerhez kapcsolódó intézkedések nevesítése és értelmezése jelen stratégiai dokumentumban is megvalósul, de részletes megtervezésük a stratégiához kapcsolódó, éves prioritásokat és tevékenységeket meghatározó cselekvési programokban kerülhet sor. Az átfogó célok tekintetében az előrehaladást jelző mutatószámok meghatározására is javaslatot tettünk. 1.1 ALAPELVEK Az észak Alföld Régió a stratégia megvalósítása során szem előtt kíván tartani olyan alapelveket, amelyek minden átfogó és specifikus cél esetében relevánsak, és amelyek figyelembe vétele szükségszerű és indokolt az egyes akciók megtervezésénél. Az alapelvek kötelezően alkalmazandóak minden stratégiához kapcsolódó konkrét fejlesztés esetén. Az erőforrások felhasználásakor törekedni kell a kritikus tömeg elérésére, azaz a fejlesztéseknek első sorban az innovációs potenciállal és/vagy kapacitásokkal már rendelkező területeken, illetve témákban kell koncentrálódniuk. A térségi és területi fókuszálás nem jelentheti a feltörekvő térségek, kutatási irányok ellehetetlenülését, azaz minden fejlesztés esetében vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy van-e realitása az innováció szempontjából periférikus térségekben való megvalósításnak. A régió területfejlesztési, gazdaságfejlesztési, innovációs célú forrásainak megtervezésekor, illetve elosztásakor az ÉARIS célrendszeréhez illeszkedő programok kerülnek definiálásra. Egyéb regionális, illetve térségi stratégiák a RIS céljaival összhangban kerülnek kialakításra. 17

19 1.2 AZ ÉSZAK-ALFÖLD RÉGIÓ STRATÉGIAI CÉLRENDSZERÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA 1.3 A CÉLRENDSZER BEMUTATÁSA INNOVÁCIÓS KAPACITÁSOK FEJLESZTÉSE Az átfogó cél leírása Az Észak Alföld Régió a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek végzéséhez szükséges kapacitások fejlesztésével törekszik arra, hogy a tudásgazdaságnak a régióban már megtalálható és a jövőben potenciálisan megjelenő szereplői korszerű és versenyképes környezetben végezhessék tevékenységeiket. A kapacitások fejlesztésével egyértelmű cél, hogy a régióban létrejöjjön az infrastruktúrának és a humánerőforrásnak az a kritikus tömege, amely képes lesz az innovációs gazdaság dinamizálására. Átfogó cél javasolt indikátorai K+F célú beruházások összege K+F tevékenységet végzők egyenértékesített létszáma 18

20 A RÉGIÓBAN ELÉRHETŐ K+F+I INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A specifikus cél leírása A regionális innovációs aktivitás minőségi és mennyiségi fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a korszerű, hazai és nemzetközi szinten egyaránt versenyképes technikai és technológiai háttér megléte. A régió az infrastruktúra fejlesztése során arra törekszik, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek végzéséhez szükséges bázisinfrastruktúrák (core facility) létrejöttét elősegítse, illetve hogy a kiemelt fókuszterületekhez kapcsolódóan nemzetközi dimenzióban is egyedülálló, specifikus létesítmények, eszközök álljanak rendelkezésre. A specifikus cél az alábbi tevékenységeken keresztül valósul meg: A kutatói infrastruktúra és eszközpark korszerűsítése, fejlesztése, azaz a kutatásfejlesztés technikai hátterének, eszközrendszerének korszerűsítése, fejlesztése, ezáltal a régióban folyó K+F tevékenység színvonalának emelése. Az alkalmazott technológiák fejlesztése, azaz korszerű technológiák megvásárlásának és bevezetése támogatása, illetve adott vállalkozás vagy intézmény számára testre szabott technológia fejlesztés végrehajtása. Az infrastruktúra bővítése, korszerűsítése során kiemelten fontos, hogy párhuzamos infrastruktúra-fejlesztések helyett komplementer fejlesztések valósuljanak meg, növelve ezzel a forrásfelhasználás hatékonyságát, a szereplők közötti együttműködéseket, valamint a régió vonzerejét. A költségvetési, a felsőoktatási és a vállalati kutatóhelyek fejlesztéseinek összehangolása céljából regionális kapacitástérkép kialakítására és működtetésére van szükség INNOVÁCIÓS GAZDASÁG IGÉNYEINEK MEGFELELŐ HUMÁNERŐFORRÁS BIZTOSÍTÁSA A specifikus cél leírása A specifikus cél a régió innovációs gazdaságának teljesítőképességét, bővülésének dinamikáját meghatározó humánkapacitások minőségi és mennyiségi fejlesztésére irányul. A piacról induló innovációs fejlesztések számára a régió magas szellemi potenciált kínál. Ez a potenciál azonban az ipari partnerek számára nem elég gyakorlatorientált tudást ad és a frissen végzettek nincsenek tisztában az ipari partnerek munkaügyi elvárásaival. A régió szakképzésének, felsőoktatásának képessé kell válnia arra, hogy az innovációs gazdaság számára nélkülözhetetlen munkaerőt a teljes foglalkoztatási vertikumban, a piaci igényekhez illeszkedő ismeretanyaggal, megbízható minőségben, folyamatosan és kiszámíthatóan biztosítsa. A cél elérése az alábbi tevékenységeken keresztül valósulhat meg: Képzési tartalmak fejlesztése, korszerűsítése, azaz a képzőintézmények és gazdasági szereplők együttműködésén alapuló tartalomfejlesztés, illetve képzésszervezés megvalósítása mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban. 19

21 Gazdasági, vállalati igények nyomon követése, azaz foglalkoztatási, munkapiaci előrejelzések folyamatos biztosítása a képző intézmények, a továbbtanulás előtt állók irányába. A regionális felsőoktatás tudományos utánpótlás nevelési funkciójának erősítése, azaz tehetséggondozási, tudományos diákköri aktivitások, doktori iskolák fejlesztése, az egyetem szakember kibocsátási kapacitásainak bővítése. Innovációs szolgáltatásokhoz, innováció menedzsmenthez szükséges humánerőforrás biztosítása, azaz a kapcsolódó ismereteket biztosító képzési programok kialakítása. A megfelelő szakember-állomány biztosítása nélkül a régió innovációs gazdaságának fejlődése, bővülése nem lesz fenntartható. Új vállalkozások betelepülésére, illetve a meglévők teljesítményének növekedésére csak abban az esetben lesz reális lehetőség, ha a kutatás-fejlesztésben alkalmazható szakemberek kinevelésére, illetve megtartására képes lesz a régió. A HR kapacitások fejlesztéséhez, a képzési tevékenységek összehangolásához, valamint a kapacitások értékesítéséhez és népszerűsítéséhez egy regionális K+F+I kompetencia-térkép kialakítása és működtetése szükséges INNOVATÍV, VÁLLALKOZÁSBARÁT KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE Az átfogó cél leírása Az Észak Alföld Régió ideális működési környezetet kíván teremteni az innovációs gazdaság szereplői számára, hogy azok megtartsák és bővítsék tevékenységeiket, illetve hogy a régió képes legyen új szereplők számára is vonzó a főváros adottságaival versenyképes befektetési területként megjelenni. Átfogó cél javasolt indikátorai A régióban működő, K+F+I tevékenységet végző gazdasági társaságok száma A régióban működő vállalkozások K+F+I tevékenységből származó árbevétele A RÉGIÓBAN MEGVALÓSULÓ INNOVÁCIÓ-ORIENTÁLT VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG ÖSZTÖNZÉSE A specifikus cél leírása Az innovációs gazdaság teljesítményének fokozása érdekében a régió elkötelezett a kutatásfejlesztéssel és innovációval foglalkozó vállalkozások számának növelésében. Ez megvalósulhat a már jelen lévő vállalatok K+F tevékenységeinek bővítésével, valamint új vállalkozások indításával, betelepedésével egyaránt. A nagy, regionális jelentőségű befektetők vonzása jótékony hatással lenne a régió innovációs potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozásaira, míg az induló vállalkozások, hasznosító cégek magukban hordoznák a folyamatos bővülés, illetve a kitörés lehetőégét. A térség kiemelten törekszik arra, hogy az 20

22 innovatív vállalkozások alapítását, a kezdeti működési nehézségek áthidalását megfelelő szolgáltatásokkal segítse. A cél elérése az alábbi tevékenységeken keresztül valósulhat meg: Tőkeerős, technológia és/vagy ágazatorientált befektetők vonzása a kiemelt területeken, azaz az ehhez szükséges regionális szereplők összefogása, kedvező befektetési környezet kialakítása, a megfelelő szolgáltatási és infrastrukturális környezet kialakítása, megfelelő fejlettségű, és együttműködő készségű vállalatok meglétének biztosítása, egységes kommunikáció megvalósítása (befektetési érvcsomag kialakítása). A kutatási eredményeket hasznosító vállalkozások indításának ösztönzése, azaz spin-off és start-up vállalkozások alapításának népszerűsítése és elősegítése. Vállalatok ösztönzése kutatás-fejlesztési tevékenységek felvállalására, azaz a régióban megtalálható, K+F+I tevékenységekben nem aktív gazdasági társaságok ösztönzése arra, hogy kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végezzenek, vagy végeztessenek INNOVÁCIÓ-MENEDZSMENT SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGÉNEK ÉS ELÉRHETŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA A specifikus cél leírása A régió célja, hogy innovatív, vállalkozásbarát környezetében megtalálhatóak legyenek azok a szolgáltatások, amelyek előmozdítják a K+F+I tevékenységek eredményeinek piaci hasznosítását, az innovációs lánc szereplőinek együttműködését. A korábbi évek eredményeire építve a szolgáltatás-portfólió bővítésére, az elérhetőség javítására kell jelentős hangsúlyt fektetni. Tovább kell fejleszteni az integrált, hatékony innovációs szolgáltatási rendszert. A rendszer alapja az innováció kínálati oldalának és keresleti oldalának regionális szintű összekapcsolása. Az innovációs intézményrendszer hatékonyságának javításával a vállalkozások könnyen találják meg az innováció végig viteléhez szükséges műszaki, pénzügyi, marketing, stb. tanácsadási szolgáltatásokat és támogatásokat. A cél elérése az alábbi tevékenységeken keresztül valósulhat meg: Új, innovatív vállalkozásokat támogató szolgáltatások fejlesztése, azaz inkubátorházakhoz kapcsolódó innováció-menedzsment szolgáltatások fejlesztése annak érdekében, hogy az inkubáció ne csak működési, hanem komplex szakmai támogatást is jelentsen a vállalkozások számára. Technológia-transzfer szolgáltatások elérhetőségének javítása a kínálati és a keresleti oldal egyidejű támogatásával. A kínálati oldalon a szolgáltató szervezetek szakmai fejlesztésére, nemzetközi kapcsolatrendszerének bővítésére, működésük támogatására, szolgáltatásaik népszerűsítésére; míg a keresleti oldalon a szolgáltatások igénybe vételének támogatására van szükség. Az innovációs szolgáltatásmarketing, azaz a régió versenyképességének, vonzerejének, szolgáltatásainak feltárása, kommunikálása az elérhetőség fejlesztése érdekében. Az 21

23 aktív marketingtevékenységgel cél az innovatív vállalkozások, intenzív kutatástfejlesztést folytató cégekés intézmények közötti együttműködés elősegítése. Szorosabb együttműködéssel, koncentráltabb segítséggel megvalósítható lenne az innovációs szolgáltatások kínálatának növelése, a vállalkozó szféra innovációs képességének és szerepének növelése. Ezen szervezetek jól felfogott érdeke az együttműködés, mely megoldhatja a tevékenységek párhuzamosságát, illetve az esetlegesen nem lefedett tevékenységek minimalizálását INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A specifikus cél leírása A régió olyan adminisztrációs környezet kialakítására törekszik, amely ösztönző lehet a vállalatok szempontjából egy-egy befektetési-, működési helyszín megválasztásakor. A régióban működő kormányzati szervek, önkormányzatok, hivatalok vállalkozás-, és ügyfélbarát adminisztrációval, hatósági eljárási folyamatok egyszerűsítésével és gyorsításával törekszenek arra, hogy megkönnyítsék az innovációs gazdaság szereplőinek életét. Kiemelt cél, hogy az innovációs tevékenységgel kapcsolatos támogatási programok, folyamatok kiszámítható, transzparens módon kerüljenek kialakításra. A régió célja, hogy az innovációs tevékenység finanszírozási mechanizmusai illeszkedjenek a tevékenység sajátosságaihoz, a felhasználók igényeihez. A cél elérése az alábbi tevékenységeken keresztül valósulhat meg: A jogi környezet felülvizsgálata, azaz az innovációs jellegű befektetéseket és befektetőket támogató eljárási, ügyintézési szabályok kialakítása. Az adminisztratív kedvezmények lehetőségének feltárása, azaz a vállalkozás-alapításhoz, befektetésekhez, engedélyezésekhez, adó- és járulékbefizetésekhez kapcsolódóan az adminisztrációs teher csökkentésének vizsgálata. Az innováció pályázati finanszírozási rendszerének fejlesztése, azaz a tervezési folyamatok transzparenssé tétele, a nemzetközi, európai, hazai és regionális források komplementer felhasználása, a forráselosztásban részt vevő szakemberek képzése, regionális támogatási-, és projekttérkép kialakítása és működtetése, pályázati információk megosztása. A vonzó adminisztrációs környezet hazai és nemzetközi kommunikációja. A közszolgáltatások fejlesztése során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a régióban már megtalálható és az újonnan érkező szereplők azonos feltételrendszer szerint működhessenek, illetve vehessenek igénybe közszolgáltatásokat. 22

24 INNOVÁCIÓS SZEMLÉLET ELTERJESZTÉSE, NÉPSZERŰSÍTÉSE A specifikus cél bemutatása Az innovációs kezdeményezések számának, a szereplők együttműködésének növelése és hatékonybbá tétele érdekében szükséges az érintettek szemléletének, attitűdjének pozitív irányú befolyásolása, az innovációra való nyitottság és szükséglet megteremtése, illetve felismertetése. Kiemelt cél, hogy a kis- és középvállalkozások mindennapi teendőik mellett stratégiai szinten gondolkodjanak az innovációra támaszkodó továbblépésről, valamint hogy a kutatók nyissanak az ipari partnerekkel folytatott közös fejlesztések és a piacra történő kutatás-fejlesztés felé. A szemléletmód fejlesztése mellett az érdeklődés fókuszálására is szükség van, azaz fontos, hogy a szereplők figyelme a versenyképességi potenciált magában rejtő kutatási területek, valamint a régióban komoly szellemi bázist igénylő ágazatok felé forduljon. A cél elérése az alábbi tevékenységeken keresztül valósulhat meg: A régión belüli szereplők innovációs szemléletének fejlesztése, azaz az innováció szerepét, fontosságát, jövedelmezőségét bemutató célcsoport igényeknek megfelelő kommunikációs eszközök alkalmazása. A régió innovációs szereplőinek, kapacitásainak, potenciáljának megismerését lehetővé tevő szakmai és kommunikációs eszközök alkalmazása. A területfejlesztési és a közigazgatási szereplők innovációs szemléletének szélesítése, annak érdekében, hogy az innovációs szempontok megjelenhessenek fejlesztési programokban, ágazati stratégiai tervezési folyamatokban, más szektorok működésében. Az innováció népszerűsítése, azaz az innovációs eredmények publikálása, jó gyakorlatok, sikeres üzleti példák bemutatása, kiemelkedő teljesítmények díjazása. Az innovációs szemlélet fejlesztése átgondolt kommunikációs és marketing stratégia alapján valósítható meg hatékonyan, amelyben a célcsoportok, az üzenetek, és az alkalmazott eszközök tudatos összerendelése megtörténik INNOVÁCIÓS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÖSZTÖNZÉSE Az átfogó cél leírása Az Észak Alföld Régió kiemelt célja, hogy hatékony segítséget nyújtson az innovációs láncban érdekelt szereplők együttműködéséhez, ezáltal előmozdítva a régió innovációs gazdaságának teljesítőképességét. A tudásnégyszög (vállalati, állami, intézményi, civil szektorok) együttműködésének általános és projekt-alapú kooperációját regionális, hazai és nemzetközi viszonylatban is bővíteni szükséges. Fontos cél, hogy a szereplők közötti együttműködések innovatív formái elterjedjenek a régióban, kihasználva az ezekben rejlő hozzáadott értékeket. Az együttműködések ösztönzésének hatására egyre több sikeres innovációs projekt valósulhat meg a régióban, illetve javulhat az innovációs kapacitások kihasználtsága. 23

25 Az innovációs projektek számának növeléséhez projektgenerálási és kidolgozási tevékenységet is fel kell vállalni a régióban. Átfogó cél javasolt indikátorai Tudásnégyszög szereplői közötti K+F+I együttműködések száma Innovációs klaszterekben résztvevő szervezetek száma Innovációs klaszterek száma Vállalatok és intézmények közötti képzési együttműködések száma KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS PROGRAMOK KIDOLGOZÁSÁNAK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA A specifikus cél leírása Az innovációs gazdaság teljesítőképességének fokozása érdekében kulcsfontosságú, hogy növekedjen a piaci igényeknek megfelelő, fenntartható kutatás-fejlesztési és innovációs projektek száma. A régió elkötelezett az akadémiai és a vállalati együttműködésben megvalósuló kezdeményezések ösztönzésében, az innovációs potenciállal már rendelkező területek fókuszált fejlesztésében, és a K+F+I tevékenységek szempontjából periférikusnak tekinthető térségek felzárkóztatásában. Az innováció leggyakoribb akadálya, hogy bár az igény- és a szolgáltatói oldal megvan, mégis a finanszírozás hiánya miatt nem, vagy csak korlátozott mértékben van lehetőség az együttműködésre. A programelem célja, hogy a tőkebevonáshoz szükséges feltételek megteremtésével, a folyamat ösztönzésével segítse az innovációt. A cél elérése az alábbi tevékenységeken keresztül valósulhat meg: Projektgenerálás és projektek kidolgozásának ösztönzése, azaz pályázati támogatásokhoz, beruházási és finanszírozási lehetőségekhez kapcsolódó partnerkeresés, projektdefiniálás támogatása. Projekttervezéshez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások nyújtásának és igénybe vételének támogatása, a szolgáltatások népszerűsítése. Innovációs felmérések, találkozók támogatása, melyek során az innovációs szolgáltatók, illetve közvetítő szervezetek a kis- és középvállalkozásokat, intézményeket innovációs projektötletek generálásában, azok piaci esélyeinek megítélésében, illetve kidolgozásában segítik. Piaci rés kihasználására irányuló K+F programok támogatása, azaz olyan kutatásfejlesztési programok megvalósításának ösztönzése, amelyek üzleti terve a piacon feltárt, kielégítetlen igényekre épül. Direkt piaci igények kiszolgálását célzó K+F akciók ösztönzése, azaz olyan kutatásfejlesztési tevékenységek ösztönzése, amelyek a piacon már megfogalmazott keresleti igényre adnak választ. Tudásnégyszög szereplői közötti K+F+I megbízások ösztönzése. 24

26 A régió adottságaira alapozott innovatív termékek kifejlesztésének támogatása, azaz a régió szellemi, fizikai és földrajzi adottságaira alapozott termékek kifejlesztésének ösztönzése. Innovációs tőkebevonás növelése célzott forrásfelhasználással, azaz a kiemelt területeken (egészségipar, élelmiszeripar, IT) jelentős projektek kidolgozásához és megvalósításához megfelelő nagyságrendű és konstrukciójú források hozzárendelése (regionális tőkealap létrehozása és a vissza nem térítendő pályázati forrásokon kívül eső finanszírozási lehetőségek bevonása). A hazai és nemzetközi tőkebefektetés ösztönzése az innovációs fejlesztésekbe AZ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEKBEN ÉRINTETT SZEREPLŐK HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATÉPÍTÉSÉNEK ÖSZTÖNZÉSE A specifikus cél leírása A régió innovációs gazdasága a szereplők régión kívüli partnerkapcsolatainak bővítésével, nemzetközi szintű innovációs tevékenységre ösztönzéssel fejleszthető extenzív módon. Az régió célja a kis- középvállalkozások hazai és nemzetközi piacon történő megjelenésének előmozdítása, az innovatív termékek, szolgáltatások elterjesztésének támogatása, a kutatófejélesztő helyek régión kívüli, nemzetközi megrendeléseinek, illetve együttműködéseinek bővítése. A cél elérése az alábbi tevékenységeken keresztül valósulhat meg: A K+F+I tevékenységekben érdekelt szereplők közötti kapcsolatok kialakításának, illetve fenntartásának támogatása, azaz interszektorális (vállalati, akadémiai, civil) és interregionális (hazai, határ menti, nemzetközi) kapcsolatfejlesztési tevékenységek ösztönzése. Regionális szereplők egyéni, vagy közös külpiaci fellépésének támogatása, azaz kutatásfejlesztési, hasznosítási, vállalkozási tevékenységek piacbővítése, nemzetközi projektek generálása. Innovációs network kataszter kialakítása, azaz régió innovációs gazdaságában érdekelt szereplők kapcsolatrendszerének felmérése és működtetése, a további kutatási vagy piaci együttműködések hatékonyabb kialakítása, megszervezése érdekében. Technológia-transzfer szervezetek, innováció-menedzsment szolgáltató szervezetek, nemzetközi és hazai kapcsolatrendszerének, tudásimport törekvéseinek támogatása Infrastruktúrák, szolgáltatások igénybevételének ösztönzése, azaz a régióban megtalálható kapacitások kihasználtságának növelésére irányuló belső, és régión kívüli együttműködések támogatása. 25

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Székesfehérvár Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Székesfehérvár, 2014. május 30. Dokumentum történet Verzió címe Verzió dátuma Nem végleges, továbbfejlesztése tervezett

Részletesebben

Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak

Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Borbás László Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Borbás László Óbudai

Részletesebben

Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia

Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2010 Helyzetelemzés 1 Megrendelő: Készítette: Támogatta: Közreműködők: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. INNOTéT

Részletesebben

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019

A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 A ZALAKAROSI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009-2019 Készült: a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása megbízásából a Pannon Projekt Kft által Zalakaros 2009 1 TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK, MÓDSZERTANI

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció Verzió: 2.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. február 17. 1/172 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 1. BEVEZETÉS... 7 1.1.

Részletesebben

Európa 2020. Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról

Európa 2020. Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról Európa 2020 Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról Készítette: Letenyei Katalin Orsolya Seper Vivien Sinkó Lilla Simon Dorottya Siska Enikő Tamándl László Trencsényi Tibor 1 1. Az

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5.

Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020. Stratégiai Programrész. 2014. június 5. Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Stratégiai Programrész 2014. június 5. 1 Készítette: Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Bara Annamária Kiss Gábor INNOVA Észak-alföld Regionális

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020

Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 1 Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011 2020 Budapest 2012 Kiadja: Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a Digitális

Részletesebben

A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020

A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2014. május 30. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 II. BEVEZETÉS... 5 III. FEJLESZTÉSPOLITIKAI

Részletesebben

Élelmiszer az Életért. Európai Technológiai Platform. Megvalósítási Terv

Élelmiszer az Életért. Európai Technológiai Platform. Megvalósítási Terv Élelmiszer az Életért Európai Technológiai Platform Megvalósítási Terv Magyar nyelvű kivonat Készült Az NKTH támogatásával Bevezetés Összefoglaló A mintegy 3,8 millió embert foglalkoztató élelmiszer és

Részletesebben

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Cegléd Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó vizsgálat Helyzetértékelés Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis-

Részletesebben

Új Magyarország 2007-2013

Új Magyarország 2007-2013 Új Magyarország 2007-2013 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Tab, 2006. november 27. A piaci és a nem piaci szférában részt vevők aránya 2004 11% Közigazgatás és közszolgáltatások Nyugdíjasok 40%

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.11.2005 COM(2005) 551 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform ülése

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform ülése Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform ülése 2014. 10.17. Innotrends Hungary 2014 I. Magyar Jövő Internet Konferencia A Jövő internet szerepe a felsőoktatási kutatás-fejlesztésben Dr. Kardon Béla

Részletesebben

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia Keretfeltételek Kohéziós politika 2014-2020 között Az EU2020 stratégiai célkitűzéseinek (intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés) megvalósítása Partnerség

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A régiók és az állam konfliktusai az innovációs kormányzásban Az innováció központi és regionális irányítása Magyarországon 1.

A régiók és az állam konfliktusai az innovációs kormányzásban Az innováció központi és regionális irányítása Magyarországon 1. A régiók és az állam konfliktusai az innovációs kormányzásban Az innováció központi és regionális irányítása Magyarországon 1 Gál Zoltán 2 Absztrakt A tanulmány az innováció központi és regionális irányításának

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály 2014. május 16. Mezőgazdaság versenyképessége A vidékfejlesztési politika céljai Hosszú távú

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt

Részletesebben

8. szám 2007. október 4.

8. szám 2007. október 4. Pályázati Hírlevél 8. szám 2007. október 4. DÉL-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM DAOP-2007-1.1.1./A IPARI TERÜLETEK, IPARI PARKOK ÉS VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZAK INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSE Támogatás célja: A

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ?

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? 1. Bevezetés A szakmai közélet képviselőinek gondolatai között évek óta érlelődik az elképzelés, mely szerint az Európai Unió bővülésével

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Kutatócsoportok együttműködési és szolgáltatásfejlesztési koncepciójának kidolgozása KEIV 2015.

KONCEPCIÓ. Kutatócsoportok együttműködési és szolgáltatásfejlesztési koncepciójának kidolgozása KEIV 2015. KONCEPCIÓ TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0011 azonosító számú, tárgyú projekt keretén belül Kutatócsoportok együttműködési és szolgáltatásfejlesztési koncepciójának kidolgozása KEIV 2015. 1 A Szent István

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

Tattay Levente. Európa 2020 Projet és a Horizont Program

Tattay Levente. Európa 2020 Projet és a Horizont Program Pázmány Law Working Papers 2014/11 Tattay Levente Európa 2020 Projet és a Horizont Program Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/ Tattay

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA II. JAVASLATTEVŐ FÁZIS Kecskemét 2013 Tartalom 1. A MEGYE JÖVŐKÉPE... 3 2. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI... 6 3. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM

NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010 A kiadvány adatai a 2009. október 2-i állapotot tükrözik. Keszthely NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPER ATÍV PROGR A M PÁ LYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010

Részletesebben

Budapest, 2010. november

Budapest, 2010. november Megvalósítási Terv Budapest, 2010. november 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 A Kreatív Iparágak helyzete és lehetőségei 5 A kreatív ipar definíciós kérdései 5 Az UNCTAD kategorizálása 5 A WIPO

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA EN EN EN AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.01.27. COM(2005) 14 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007.

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007. TERVEZET Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tevékenysége 2007. évi beszámoló Budapest, 2008. július Dr. Vass Ilona mb. elnök 1 T A R T A L O

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról OKTATÁSI MINISZTER IGAZSÁGÜGY-MINISZTER TERVEZET! 8262-93/2004. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Magyar Universitas Programról, valamint az új felsőoktatási törvény koncepciójáról Budapest, 2004. április

Részletesebben

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Megalapozó vizsgálat A Belügyminisztérium összefoglaló értékelése alapján kiegészítve Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. http://fejlesztes.bacskiskun.hu/

Bács-Kiskun 2020. http://fejlesztes.bacskiskun.hu/ Bács-Kiskun 2020 www.fejlesztes.bacskiskun.hu 2 Europa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája 7 zászlóshajó Európai digitális menetrend Innovatív Unió Mozgásban az ifjúság

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat

Részletesebben

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 2014. szeptember 10. Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. INNOVA Észak-alföld

Részletesebben

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK. Operatív Program neve: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. Pályázati konstrukció kódja:

KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK. Operatív Program neve: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. Pályázati konstrukció kódja: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK Operatív

Részletesebben

TÉT SZAKDIPLOMATA BESZÁMOLÓ JELENTÉSE. (2013. október 2014. október) Kínai Népköztársaság TéT szakdiplomata 2014. 10.

TÉT SZAKDIPLOMATA BESZÁMOLÓ JELENTÉSE. (2013. október 2014. október) Kínai Népköztársaság TéT szakdiplomata 2014. 10. TÉT SZAKDIPLOMATA BESZÁMOLÓ JELENTÉSE (2013. október 2014. október) Kínai Népköztársaság TéT szakdiplomata 2014. 10. 1 1. Vezetői összefoglaló Kínát modernizációja a világ második legnagyobb gazdaságává

Részletesebben

III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m

III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m Tématerületei: 1. Egészség, demográfiai változások és jólét A szilárd tudományos bizonyítékokon alapuló, hatékony egészségfejlesztés hozzájárul a betegségek

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Városfejlesztési alpolgármester. A tudásalapú gazdaság fejlesztésének eredményei - beszámoló

Városfejlesztési alpolgármester. A tudásalapú gazdaság fejlesztésének eredményei - beszámoló Előterjesztő: Városfejlesztési alpolgármester Ikt.sz.: 81073/2009 Tárgy: A tudásalapú gazdaság fejlesztésének eredményei - beszámoló Melléklet: 1 db határozati javaslat Készítette: Fejlesztési Iroda Véleményezésre

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.10.29. COM(2009)594 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Tájékoztató Miskolc Megyei Jogú Város szociális, fogyatékosügyi és gyermekvédelmi intézményeinek, társadalmi

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015

KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 Szolnok 2014. TARTALOM 1. A KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI.. 3 1.1. Az Európa 2020, a kapcsolódó hazai vállalások, a 2014-2020-as programozási

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.17. COM(2013) 713 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Éves jelentés az Európai Unió 2012. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységéről

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése South East Europe Transnational Cooperation Programme Jointly for our common future Project FIDIBE Development of Innovative Business Parks to Foster Innovation and Entrepreneurship in the SEE Area A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#!

!#$%#&'(&%)*&+,)-#! 2!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(01!-%)2" % ).!"#$%#&'(&%)*&"+,)-#! #$%./%+)(034$)#5&" !"#$%&' BEVEZET 4. oldal I. FEJEZET 7. oldal Szakmai alapvetések 7. oldal Nemzeti Fejlesztési Terv bemutatása 2007-2013

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Levelező tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A MAGYARORSZÁGI RÉGIÓK VERSENYKÉPESSÉGE,

Részletesebben

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 2014 2020 Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft 2015.03.31. Pest Megye Integrált Területi Programja 1 2015. április 7. Készítette Pest Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS (1. SZÁMÚ MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT) (v.06.) 2013. június 5. Tartalomjegyzék 1. Jövőkép és átfogó célok... 3 1.1. Zala megye

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA KÉSZÍTETTE: 1 SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÁPRILIS Cím Somogy megye Integrált Területi Programja Verzió 2.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

Észak-Alföld intelligens szakosodási stratégiája

Észak-Alföld intelligens szakosodási stratégiája Észak-Alföld intelligens szakosodási stratégiája 2013. INNOVA Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 1 Készítették: Berde Ágnes Barbara Gregán Orsolya Grasselli Norbert

Részletesebben

ÜZLETI TERV. INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2013. január 1. 2013. december 31.

ÜZLETI TERV. INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2013. január 1. 2013. december 31. INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. ÜZLETI TERV 2013. január 1. 2013. december 31. Készült: Debrecen, 2013. április 25. Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) vezetői összefoglalója

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) vezetői összefoglalója A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) vezetői összefoglalója 2014 1 Vezetői összefoglaló 2015. szeptember 2-i levelében dr. Pálinkás József a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH)

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben