BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:"

Átírás

1 HU HU HU

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve {COM(2011) 112 végleges} {SEC(2011) 287 végleges} {SEC(2011) 288 végleges} HU HU

3 1. PROBLÉMAMEGHATÁROZÁS (1) Annak elkerülése érdekében, hogy az éghajlatváltozás veszélyes méreteket öltsön, az EU kifejezett célkitűzése, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést legfeljebb 2 ºC-ra korlátozza. E célkitűzésre a Koppenhágai Megállapodás is utalást tartalmaz, és azt az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményében, a Felek Konferenciája 16. ülésszakának határozatában is megerősítették. (2) Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület 2007-ben arról számolt be, hogy a tudomány akkori állása szerint a fejlett országoknak az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátását 2050-re az 1990-es kibocsátási szint %-a alá kellene csökkenteniük ahhoz, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest 2 ºC-ra lehessen korlátozni. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület által a fejlett országok csoportja számára meghatározott csökkentések összefüggésében az Európai Tanács és a Parlament ezt uniós célkitűzésként támogatta. (3) Az elmúlt két évtizedben az EU egészének ÜHG-kibocsátása (a földhasználatot, a földhasználat-megváltoztatást és az erdőgazdálkodást nem számítva) csökkent. Becslések szerint 2009-re az EGT kibocsátása az 1990-es szinthez képest 17 %-kal, a légi közlekedést is figyelembe véve pedig mintegy 16 %-kal csökkent. Ez részben a 2009-es gazdasági válság hatásának tulajdonítható. (4) Ma az Európában felhasznált elsődleges energiahordozók mintegy 55 %-a származik importból. Miközben csökken az északi-tengeri olaj- és gázkitermelés, ez az arány 2030-ra az energiaügyi és éghajlat-változási csomag maradéktalan végrehajtása mellett is várhatóan 57 %-ra emelkedik. Míg az energiafüggőség önmagában nem jelent gazdasági problémát, számos olyan energiaügyi fejlemény van, amelyet megkülönböztetett figyelemmel kell kísérni. Először is az a tendencia érvényesül, hogy a feltörekvő gazdaságok olaj- és gázkereslete folyamatosan nő. Másodszor a kínálati oldalon végrehajtott beruházások nincsenek összhangban a növekvő kereslettel. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2035-re a hagyományos módszerrel végzett nyersolaj-kitermelés mintegy 75 %-a olyan területekről fog kell származni, amelyek még fejlesztésre vagy feltárásra várnak. Harmadszor a globális tartalékok gyakran geopolitikai szempontból instabil térségekben találhatók és olyan állami vállalatok tulajdonában vannak, amelyek nem mindig tudnak megfelelően reagálni a piaci kihívásokra. Az európai gazdaság ezért az energiaárakhoz kapcsolódóan továbbra is komoly kockázatoknak van kitéve, különösen igaz ez a közlekedési ágazatra, amely több mint 90 %-ban olajfüggő. Az ütemterv ennélfogva az energiahatékonyság javítását célzó energiaügyi fejlesztéseket és szinergiákat vizsgálja. (5) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztése elengedhetetlen a fenntartható növekedéshez és foglalkoztatáshoz. A fejlesztést azonban nem csak az ÜHG-externáliák beszámításának hiányához kapcsolódó piaci hiányosságok akadályozzák. Felmerül a bizonytalanság és általánosságban az ismeretek továbbáramlásának problémája is, amely az optimálisnál kevesebb K+F-beruházást eredményezhet. Ezen túlmenően számolni kell a tőkeintenzív technológiák forgalomba hozatalának problémájával, mivel ezek esetében a beruházásokat hosszú bevezetési idő jellemzi. Ennélfogva döntő fontosságú lesz az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztésének előmozdítása és a tanulási görbe lehető HU 2 HU

4 legköltséghatékonyabb felgyorsítása. Ez egyszerre fontos kihívást és lehetőséget is jelent az európai vállalkozások számára. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot célzó ütemterv kidolgozásának sarkalatos pontja, hogy az EU hogyan fejleszti K+F-, demonstrációs és innovációs politikáit, hogyan alakít ki technológiai változást és a lakosság körében széles körű elfogadottságot előidéző keretfeltételeket, és hogyan mozdítja elő a különféle kulcsfontosságú uniós gyártó iparágak versenyképességét. (6) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésnek jelentős kihatásai vannak az energiaforrásokon túli erőforrások fenntartható felhasználására, és ennélfogva az Európa 2020 stratégia szerinti erőforrás-hatékonysági kiemelt kezdeményezésre. Az energiához kapcsolódó ÜHG-kibocsátások csökkentése egybeesik más levegőszennyező anyagok jelentős csökkentésével, és mindennek kedvező egészségügyi vonzatai is vannak. Az ütemtervnek meg kell vizsgálnia továbbá az ipari eljárásokat, a földhasználati, a földhasználat-megváltoztatási és az erdőgazdálkodási gyakorlatokat, valamint az élelmiszer, a takarmány és a rost (fa, cellulóz és papír) gyártásával és felhasználásával, valamint a lényeges ökoszisztémaszolgáltatásokkal (a talajminőséggel, a vízkészletek rendelkezésre állásával, a biológiai sokféleséggel) való kapcsolatot. 2. CÉLKITŰZÉSEK (7) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság 2050-ig történő megvalósítására vonatkozó ütemterv konkrét célkitűzése, hogy betekintést nyújtson abba, hogy az EU szakpolitikai keretének hogyan kellene fejlődnie az elkövetkezendő 10 évben és azt követően annak érdekében, hogy (1) lehetővé tegye az üvegházhatást okozó gázoknak a tudománnyal összhangban történő lényeges csökkentését, ugyanakkor (2) mérsékelje az olajválságokkal és más energiabiztonsági zavarokkal szembeni sérülékenységet, és (3) megragadja (az új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákhoz kapcsolódó) fenntartható növekedési és foglalkoztatási lehetőségeket, figyelembe véve eközben a fenntarthatóságra és az erőforrás-hatékonyságra vonatkozó általánosabb megfontolásokat. (8) Ennek a hatásvizsgálatnak az a célja, hogy tájékoztatást adjon az általános és az ágazati lehetőségekről, az azok háttérében álló, szükséges technológiai és strukturális változásokról, a beruházási- és költségmintákról, valamint az átfogóbb fenntarthatósági és erőforrás-hatékonysági menetrendhez kapcsolódó egyéb hatásokról, szinergiákról és kompromisszumokról. Célja továbbá, hogy tájékoztatást nyújtson uniós, nemzeti és regionális éghajlat-változási politikák és tervezés alatt álló, konkrét ágazati ütemtervek kidolgozásához, ideértve a mérföldkövek felvázolását is. 3. A MÓDSZERTAN ÉS A FORGATÓKÖNYVEK ISMERTETÉSE (9) Ilyen hosszú időszak vizsgálatakor az idő előrehaladtával felmerülő feltételezéseket, bizonytalanságokat és különböző fejleményeket is figyelembe kell venni. A hatásvizsgálat ezért azt vizsgálja, hogy az EU-nak mit kellene tennie a különböző alternatív forgatókönyvek (a szakpolitikai alternatívák helyett szén-dioxidmentesítési forgatókönyvek ) kereti a 2 ºC-os célkitűzéssel összhangban lévő, jelentős kibocsátás-csökkentés megvalósításához. A forgatókönyvek a kulcsfontosságú paraméterek például a globális feltételek jellege, a globális energiaárak alakulása és HU 3 HU

5 a technológiai innováció mértéke tekintetében különböznek egymástól. A forgatókönyvekben a szén-dioxid ára költséghatékony politikai ösztönzőként szerepel. A különböző forgatókönyvek szerinti eredmények összevetésével határozottabb következtetések vonhatók le arra vonatkozóan, hogy a kulcsfontosságú paraméterek hogyan befolyásolják az eredményeket és a különböző tényezők milyen kölcsönhatásban állnak egymással. (10) Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület negyedik értékelő jelentésében a fejlett országok számára javasolt %-os csökkentési cél az Unión belüli csökkentésekre és a nemzetközi kreditekre egyaránt kiterjed. Az EU-n belüli csökkentések 2050-re előírt nagyságrendjének felmérése érdekében áttekintésre kerülnek a közelmúltbeli tudományos eredmények, továbbá bemutatásra kerülnek a POLES modellnek a 2 ºCos célkitűzésnek megfelelő előrejelzései, amelyek 2050-re a globális kibocsátásoknak az 1990-hez képest felére történő csökkentésével számolnak. (11) A fosszilis tüzelőanyagok árának alakulása fontos az ÜHG-kibocsátások csökkentése okozta hatások értékelésekor, ezeket az árakat azonban túlnyomórészt a globális piacok határozzák meg. Az éghajlatváltozással kapcsolatos globális fellépés továbbá hatást gyakorolhat a fosszilis tüzelőanyagok árára. A globális POLES modell segítségével három forgatókönyv szerint vizsgálták az éghajlatváltozás és a fosszilis tüzelőanyagok ára i kölcsönhatást: globális alapforgatókönyv: 2050-ig globális szinten nem kerül sor további éghajlat-változási fellépésre; globális fellépés: a globális szintű fellépésnek köszönhetően 2050-re a globális kibocsátás az 1990-es szinthez képest a felére csökken; széttagolt fellépés: az EU a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló stratégiát alkalmaz, de ezt más országok nem követik, hanem kizárólag a koppenhágai megállapodás alacsonyabb szintű vállalásait teljesítik 2020-ig, 2020 után pedig nem tesznek további erőfeszítéseket. Ezt a modell-előrejelzést kibővítették annak érdekében, hogy a mezőgazdaság és a földhasználat világviszonylatban bekövetkező változásának a GLOBIOM és a G4M modellek segítségével történő előrejelzését is tartalmazza. (12) Az EU modellezéséhez a PRIMES elnevezésű energiarendszer-modellt használták, az EU szén-dioxid-kibocsátástól eltérő kibocsátásainak előrejelzésére szolgáló GAINS modellel ötvözve. Ugyancsak az EU szintjén a G4M és a GLOBIOM modell segítségével az energia, valamint a földhasználat, a földhasználat-megváltoztatás és az erdőgazdálkodás i kapcsolat is elemzésre került. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését elsősorban a szén-dioxid-kibocsátásokhoz és a szén-dioxid-kibocsátástól eltérő kibocsátásokhoz kapcsolódó szén-dioxid-árak befolyásolják. (13) Az uniós szinten előrevetített forgatókönyvek a következők. a meglévő szakpolitikák (azaz az éghajlat-változási és energiaügyi csomag ig történő) végrehajtását és folytatását tükröző referencia-forgatókönyv. olyan szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek, amelyek 2050-re az EU-n belül 80 %-os csökkenést vetítenek előre 1990-hez képest, kivéve az egyik széttagolt HU 4 HU

6 fellépésre vonatkozó forgatókönyvet, amelyben az energiaintenzív iparágak nemzetközi versenyképességének védelme érdekében további intézkedések meghozatalára kerül sor. a szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek abban különböznek egymástól, hogy a fosszilis tüzelőanyagokból előállított energia vonatkozásában milyen árral számolnak. A POLES modellel végzett globális elemzés eredményeivel összhangban a forgatókönyvek a következők: viszonylag tartósan stabil, alacsony (2008-as árakon számolva 2050-ben reálértéken hordónként 70 USD körüli) olajárakkal számoló forgatókönyvek, melyek a globális fellépés mellett következhetnek be; a referencia-forgatókönyvben foglaltakhoz hasonlóan fokozatosan megduplázódó (2008-as árakon számolva 2050-ben hordónként 127 USD-re emelkedő) olajárakkal számoló forgatókönyvek, melyek a széttagolt fellépés mellett következhetnek be; ideiglenes olajválsággal vagy 2030-tól folyamatosan magas (2008-as árakon számolva 2030-ban hordónként 212 USD-re megduplázódó) energiaárakkal számoló forgatókönyvek, amelyek bekövetkezte a széttagolt fellépés esetén valós kockázatot jelent. a szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek abban is különböznek egymástól, hogy a technológiafejlesztésekre vonatkozóan milyen feltevésekből indulnak ki. Ezek az alábbiak: hatékony technológiai helyzetet tükröző forgatókönyvek, amelyek a hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák sikeres bevezetésével számolnak; a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, valamint a villamosítás késéssel történő bevezetésével számoló forgatókönyvek, amelyek bizonyos technológiai lehetőségek rendelkezésre állásával kapcsolatos érzékenységet kívánják felmérni; a késleltetett éghajlat-változási fellépés érzékenységi vizsgálata, amely nem feltételez új és további éghajlat-változási politikákat 2030 előtt. (14) A jövőben a modellezést annak figyelembevételével lehetne javítani, hogy maga az éghajlatváltozás hogyan hat például a mezőgazdasági és energetikai termelésre és fogyasztásra. Az energiatárolás és az intelligens hálózati megoldások modellezésének további finomítása jobban tükrözné a megosztott villamosenergia-termelés alkalmazását. 4. A GLOBÁLIS ELEMZÉS EREDMÉNYEI Globális csökkentési törekvések és az EU hozzájárulása (15) A legfrissebb tudományos szakirodalom és a POLES modell szerinti modellelőrejelzések áttekintése azt mutatja, hogy az EU-nak 2050-re 1990-hez képest legalább %-kal vagy ennél nagyobb mértékben kellene csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. HU 5 HU

7 (16) A 2 C-os célkitűzéssel összhangban lévő globális erőfeszítés azt jelenti, hogy más fejlett országok ugyanolyan szigorúan lépnek fel, mint az EU. A modellezés során ezt úgy vették figyelembe, hogy ezen országok is a szén-dioxid-árjelzővel azonos mértékű árjelzést alkalmaznak. A feltörekvő országok ezt fokozatosan érnék el: a szimuláció fokozatosan fejlődő szén-dioxid-piacokkal számol úgy, hogy 2030-ra a szén-dioxidárak a fejlett és a feltörekvő országokban megegyeznek. Így 2050-re a fejlődő országok ÜHG-kibocsátása a bázishoz képest 80 %-kal csökkenne, az 1990-es kibocsátási szintre vagy akár az alá. A forgatókönyv azt is feltételezi, hogy globális fellépés esetén a nemzetközi kreditek nem állnak olcsón rendelkezésre, és a széles körű ellensúlyozás nem alternatívája a hazai fellépésnek. Az EU %-os csökkentési célkitűzését az Unió területén belül kell teljesíteni, már csak költséghatékonysági okokból is. Az egy főre eső kibocsátás idővel kiegyenlítődne, 2050-re az abszolút eltérések jelentősen alacsonyabbak lennének, még akkor is, ha az egy főre eső kibocsátás továbbra is magasabb volna a fejlett országokban. Az éghajlat-politikai fellépés és a fosszilis tüzelőanyagok világpiaci ára i kapcsolat (17) A POLES modellel végzett elemzés az éghajlat-változással kapcsolatos globális fellépés és a fosszilis tüzelőanyagok jövőbeli ára i kölcsönhatást szemlélteti. Míg az alapforgatókönyv előrejelzései szerint az olajárak csaknem megduplázódnának, a globális éghajlat-változási fellépés esetében az olajárak ben a maihoz képest stabilak maradnának. Ezek a relatív csökkenések az energia iránti kereslet csökkenéséből és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokra való áttérésből adódnának. A globális fellépést alapvetően alacsonyabb fosszilistüzelőanyag-árak és magas szén-dioxid-árak jellemzik. (18) Az elemzés azt mutatja, hogy a széttagolt fellépés esetében az olajárak csak 15 %- kal csökkennek az alapforgatókönyvben foglalt szintekhez képest. Ezek az eredmények többnyire összhangban vannak a Nemzetközi Energiaügynökség World Energy Outlook 2010 című kiadványában foglaltakkal. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai a növekvő kereslet, a kínálati nehézségek és a kőolaj- és földgázexportőr országokban felmerülő geopolitikai kockázatok együttes hatásából adódó nyilvánvaló energiabiztonsági kockázatokat jeleznek. (19) Az energiaforrások árának változásai az e javakat exportáló országok jövedelmének változását fogja eredményezni. Ezek a hatások azonban kezelhetők. A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) éves bevételei az előrejelzések szerint az elkövetkezendő 20 évben még globális fellépés esetén is jóval magasabbak lesznek az előző 20 évhez viszonyítva. A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás globális hozzájárulása és a bioenergiával való kapcsolat (20) A 2 C-os célkitűzéssel összhangban lévő globális fellépés részeként a mezőgazdaság, valamint a földhasználat, a földhasználat-megváltoztatás és az erdőgazdálkodás szerepe, továbbá az energiaágazattal való globális összefüggése is elemzés tárgyát képezte, figyelembe véve a következőket: (a) a világ növekvő népességének élelmezése érdekében garantálni kell az élelmezésbiztonságot, HU 6 HU

8 (b) (c) (d) (e) teljesíteni kell azon uniós célkitűzést, hogy különösen a fejlődő országokban visszaszoruljon a globális erdőirtás, és 2030-ra megálljon a Föld erdővel borított területeinek csökkenése, a mezőgazdasági kibocsátások csökkentésére irányuló erőfeszítésekre van szükség, az éghajlat-változási fellépés esetében növelni kell az energiacélú biomasszahasznosítást, a jólét növekedésének köszönhetően az étkezési szokások változatlanok maradnak, teret nyernek a szén-dioxid-intenzívebb élelmiszerek. Az elemzésből az a következtetés vonható le, hogy megfelelő ösztönzők megléte esetén a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás 2050-re teljesítheti a fenti követelményeket, ehhez azonban a globális szintű termelékenységjavulás kulcsfontosságú lesz. Ha ez a javulás nem valósítható meg, a fentiekben felsorolt célok nem, vagy csak jelentős élelmiszeráremelésekkel valósulhatnak meg. A szén-dioxid-intenzívebb élelmiszerek irányába mutató jelenlegi tendenciák megfordítása szintén hozzájárulhat a célokhoz, de ez a lehetőség nem képezte elemzés tárgyát. Az életmódbeli és viselkedésbeli változások azáltal növelhetik a számottevő csökkentésre irányuló célkitűzések, valamint a fellépés általános költséghatékonysága teljesülésének valószínűségét, hogy más ágazatokban elősegítik a költségesebb enyhítési alternatívák elkerülését. A biológiai sokféleség szempontjából jelentős előny fog származni a globális éghajlatváltozás 2 ºC-ra korlátozásából, hiszen így fennmaradnak az igen magas biológiai sokféleségi értékeket felmutató trópusi esőerdők, ügyelni kell azonban arra, hogy a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás megnövekedett termelékenysége ne vezessen a biológiai sokféleség csökkenéséhez, a vízkészletek gyors kimerüléséhez, illetve egyéb környezeti problémákhoz. 5. AZ UNIÓS ELEMZÉS EREDMÉNYEI Általános uniós csökkentési lehetőségek és az egyes ágazatok hozzájárulása (21) A különböző szén-dioxid-mentesítési uniós forgatókönyvek előrejelzéseinek elemzése azt mutatja, hogy amennyiben valamennyi ágazatban kellően határozott szén-dioxid árösztönzőt alkalmaznak (azaz a szén-dioxid-egyenérték 2050-re tonnánként mintegy USD lesz), akkor 2050-re a bevált technológiákkal megvalósítható az EU-n belül az 1990-hez képesti 80 %-os csökkentés. Ez további jelentős innovációt tesz szükségessé a meglévő technológiák területén, azonban olyan úttörő technológiák alkalmazása, mint a magfúzió, a hidrogén- és üzemanyagcellák, vagy az elosztott energia tárolásának a villamosenergia-hálózatokban való széles körű alkalmazása, illetve jelentős életmódbeli változások (azaz étrendbeli változások, a mobilitási szokások erőteljes változásai) nélkül is megvalósítható. Ez utóbbi tényezők még inkább elősegíthetnék az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság létrejöttét, tekintettel azonban a műszaki és gazdasági megvalósíthatóságuk bizonytalanságaira, és a modellezési eszközökbe való beépítésük nehézségeire, az elemzés során nem kerültek figyelembevételre. HU 7 HU

9 (22) A különböző forgatókönyvekben a technológiákra és a fosszilistüzelőanyag-árakra vonatkozó feltevések i jelentős eltérések ellenére a kibocsátás-csökkentések sebessége és nagysága tekintetében az eredmények megbízhatóak, bár az eltérések ágazati szinten némileg nagyobbak. Az ÜHG-kibocsátás csökkenése az es szinthez képest Összesen Ágazatok Energia (CO 2 ) Ipar (CO 2 ) Közlekedés (a légi közlekedést beleértve, a tengeri közlekedést azonban nem) (CO 2 ) Közlekedés, a légi és a tengeri közlekedés kivételével Lakáságazat és szolgáltatások (CO 2 ) Mezőgazdaság (a CO 2 -kibocsátástól eltérő kibocsátások) Egyéb, a CO 2 -kibocsátástól eltérő kibocsátások Forrás: PRIMES, GAINS 7 % 7 % 20 % +30 % +25 % 12 % 20 % 30 % -40 és -44% -54 és -68% -34 és -40% +20 és -9% +8 és -17% -37 és -53% -36 és -37% -71,5 és -72,5% -79 és -82% -93 és -99% -83 és -87% 1-54 és -67% -61 és -74% -88 és -91% -42 és -49% -70 és -78% (23) Az összes ÜHG-kibocsátás 2030-ban 1990-hez képest mintegy 40 %-kal csökkenne, kivéve ha az olajárak 2030-ig magasra emelkednek, ami 44 %-os csökkenést eredményezne. Egy alacsony költséggel számoló lehetőség további köztes lépéseit 2020-ra 25 % körüli, 2040-re pedig 60 % körüli csökkentés jelentené. (24) Az ágazatokban alkalmazott azonos gazdasági ösztönzők mellett az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) hatálya alá tartozó ágazatok nagyobb hozzájárulása továbbra is költséghatékony lenne. A 2030-ra 2005-höz képest már mintegy 45 %-os, 2050-ben pedig 90 %-os kibocsátás-csökkentések valósulnának meg az ETS hatálya alá tartozó ágazatokban, míg a többi ágazatban 2030-ra valamivel több mint 25 %-kal, 2050-ben pedig 2005-höz képest közel 70 %-kal csökkenhetnének a kibocsátások. (25) A legjelentősebb csökkenések az energiaágazatban következnének be. Valamennyi ágazatban azonos gazdasági ösztöntők mellett itt gyorsan csökkenne a szén-dioxidkibocsátás, köszönhetően az igen változatos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák (a megújuló energiát alkalmazó technológiák, az atomenergia, 2020 után a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás) elterjedésének, valamint a keresletoldali hatékonyság növekedésének: 2030-ra jóval 60 %-ot meghaladó kibocsátás-csökkenés 1 Figyelmen kívül hagyva azt a forgatókönyvet, amely olyan intézkedésekkel számol, amely az energiaintenzív iparágak részéről kisebb mértékű csökkenést várnak el. HU 8 HU

10 valósulhatna meg re az energiaágazat szén-dioxid-mentesítése gyakorlatilag teljes mértékű lenne. (26) Közép- és hosszú távon a lakáságazat és a szolgáltatási ágazat részéről is átlagon felüli hozzájárulást várhatunk. A kibocsátás-csökkentés kulcsfontosságú ösztönzői a következők: a javított szigetelésnek köszönhetően a fűtés területén bekövetkező jelentős csökkentés, az (alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó) villamos energia és a megújuló energiaforrások fokozottabb használata az épületek fűtéséhez, valamint az energiahatékonyabb berendezések alkalmazása. (27) Középtávon az ipar valamivel kisebb arányú szén-dioxid-csökkentést valósít meg, mint a gazdaság egésze, viszont különösen az ipari jellegű szén-dioxid-leválasztás és tárolás további jelentős csökkentést tesz lehetővé, még ha az energiaágazatnál később is (2030 után). (28) A közlekedés és a mezőgazdaság az a két fő ágazat, ahol hosszabb távon nem valósul meg teljes mértékben a szén-dioxid-mentesítés. (29) A közlekedés esetében az elmúlt 20 év növekvő tendenciája megfordult ban a közlekedés (a közúti, a vasúti közlekedés és a belvízi hajózás) kibocsátásai a forgatókönyvek többsége esetében az 1990-es szint alá csökkennek, méghozzá a hatékony technológia alkalmazására vonatkozó forgatókönyv szerint, a fosszilis tüzelőanyagokat referenciaáron figyelembe véve 5 %-kal, alacsony áron figyelembe véve pedig 2 %-kal. A csökkenés legnagyobb része azonban 2030 és 2050 valósulna meg, és elérné a 60 %-ot 2. (30) A mezőgazdaság esetében éppen fordított a tendencia. Mostantól 2030-ig a kibocsátáscsökkentések jelentősek, az ezt követő időszakban azonban az ÜHG-kibocsátás további csökkentésének technikai lehetőségei korlátozottak. Más ágazatokhoz hasonlóan itt is érdemes megvizsgálni a viselkedésmódbeli változások által az ÜHGcsökkentési lehetőségekre gyakorolt potenciális hatásokat. (31) A CO 2 -kibocsátástól eltérő egyéb kibocsátások, például a hulladéklerakók által kibocsátott metán, valamint az ipari N 2 O-kibocsátások ugyancsak gyors ütemben csökkennek 2030-ig, ezt követően csak korlátozott mértékű a csökkenés. A CO 2 - kibocsátásoktól eltérő kibocsátások esetében a kibocsátáskereskedelmi rendszer alá tartozó ágazatok esetében ezek a csökkenések már a referencia-forgatókönyvben is bekövetkeznek, a többi ágazat például a mezőgazdaság, a hulladékágazat, a fluorozott gázokat használó ágazatok esetében a meglévő politikákon kívül további fellépésekre lenne szükség. Rendszerköltségek: szén-dioxid-árak, beruházási kiadások és a fosszilis tüzelőanyagok költségei (32) A szén-dioxid-árak valamennyi forgatókönyvben mintegy 50 EUR/tonna CO 2 - egyenértékről 60 EUR/tonna CO 2 -egyenértékre emelkednek: 2030-ban EUR/tonna CO 2 -egyenértékre (a hatékony technológiára vonatkozó 2 A légi közlekedésből származó NO x -kibocsátásokat és a légi közlekedésnek a globális felmelegedési potenciálra gyakorolt egyéb közvetett hatásait nem számítva. HU 9 HU

11 forgatókönyvek esetében 150 EUR-ról 200 EUR-ra), a választott technológiai és fosszilistüzelőanyag-paraméterektől függően. (33) Egyértelmű, hogy a fosszilistüzelőanyag-árak és a szén-dioxid-árak egymással fordítottan arányosak. A magasabb fosszilistüzelőanyag-árak mellett a szén-dioxidkibocsátás csökkentéséhez alacsonyabb szén-dioxid-árak szükségesek. Ez logikus következménye annak a ténynek, hogy általában az árképzés akár a szén-dioxidárakon, akár magukon az energiaárakon keresztül az energiakeresletre és az energiahatékonyságra gyakorolt hatásának köszönhetően fontos ösztönző a kibocsátások csökkentéséhez. A szén-dioxid-árképzésnek egyértelműen az az előnye, hogy a leginkább szén-dioxid-intenzív inputanyagok és folyamatok árát állapítja meg, valamint az, hogy a bevételek újrahasznosulnak a helyi gazdaságban, míg magas energiaárak mellett ez nem mindig következik be, különösen az EU esetében, amely kifejezetten a fosszilis tüzelőanyagok behozatalára hagyatkozik. (34) Az a következtetés is levonható, hogy bizonyos technológiák (szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, villamosítás) késleltetett fejlesztése és alkalmazása, valamint a késleltetett éghajlat-változási fellépés (nincs 2030 előtti további fellépés) végső soron jelentősen magasabb szén-dioxid-árakhoz, magasabb összköltségekhez és alacsonyabb tüzelőanyag-megtakarításhoz vezet. Ez rámutat a következők döntő fontosságára az összköltségek csökkentése érdekében minél előbb be kell vezetni a K+F és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat, valamint a lakosság körében növelni kell egyes technológiák elfogadottságát; a csökkentéseket folyamatosan, de fokozatosan kell megvalósítani annak elkerülése érdekében, hogy a késői felzárkózás a szén-dioxid-árak jelentős mértékű, hirtelen növekedéséhez vezessen. (35) Az összes szén-dioxid-mentesítési forgatókönyv legfontosabb következtetése a tüzelőanyag-kibocsátásokról (működési költség) a beruházási kiadásokra (tőkekiadás) való tömeges áttérés. A gazdaság egészének szempontjából fontos megjegyezni, hogy a beruházások túlnyomórészt a hazai gazdaságra fordított kiadásokat jelentenek, melyek több hozzáadott értéket és teljesítményt követelnek számos gyártó iparágtól (gépjárműipar, energiatermelés, ipari és hálózati berendezések, energiahatékony építőanyagok, építőipar stb.), míg a tüzelőanyag-kiadások túlnyomórészt harmadik országokba áramlanak, tekintettel arra, hogy az EU egyértelműen a fosszilis tüzelőanyagok behozatalára hagyatkozik. (36) A hatékony technológiára vonatkozó forgatókönyvek re évente átlagosan 550 milliárd EUR-val több beruházással számolnak, mint a referenciaesetben. A 40 éves időszak átlagában nézve a beruházási kiadások ezen növekedés évente mintegy 270 milliárd EUR-t tesz ki, a globális és a széttagolt fellépés esetében egyaránt. (37) A beruházások növekedésének egyenes következménye a tüzelőanyag-költségek egyenlően nagy mértékű csökkenése. A referencia-forgatókönyvben a tüzelőanyagárak még mindig növekednek: a as időszakra jellemző átlagosan 900 milliárd EUR-nyi éves összegről a es időszakban 1400 milliárd EURra. Referencia energiaárakkal számolva a szén-dioxid-mentesítés a es időszakban évente csaknem 350 milliárd EUR-val csökkenti a tüzelőanyagköltségeket. Globális fellépés mellett a referencia-forgatókönyvhöz viszonyítva a HU 10 HU

12 tüzelőanyag-költségek csökkenése természetesen még nagyobb mértékű: a es időszakban évente valamivel több mint 600 milliárd EUR a megtakarítás, a fosszilistüzelőanyag-megtakarítások és az alacsonyabb fosszilistüzelőanyag-árak együttes hatása miatt. A teljes 40 éves időszakot tekintve az évi átlagos tüzelőanyagköltség-csökkenés a referenciához viszonyítva 175 milliárd EUR (széttagolt fellépés referencia-energiaárak) és 320 milliárd EUR (globális fellépés alacsony fosszilistüzelőanyag-árak) van, feltéve, hogy a közlekedési ágazatban nem szenved késedelmet a villamos energia elterjedése. (38) Egy olajválság vagy a magas fosszilistüzelőanyag-árak a szükséges beruházási kiadásokat évente mintegy 100 milliárd EUR-val növelnék a referenciaforgatókönyvben; a szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek azonban ilyen eshetőséggel nem számolnak. A tüzelőanyag-kiadások a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó, és magas fosszilistüzelőanyag-árakkal számoló forgatókönyvekben jóval alacsonyabbak, mint a magas fosszilistüzelőanyag-árakkal számoló referenciaesetben. A magas fosszilistüzelőanyag-árakkal számoló forgatókönyvben az éghajlat-változás elleni fellépésre fordított beruházási kiadások emelkedését jócskán ellensúlyozza a tüzelőanyag-költségek csökkenése. (39) A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fordított tőkekiadások emelkedése egységesen jellemző minden ágazatban (energia, ipar, közlekedés és épített környezet), azonban abszolút értékben a legnagyobb mértékű beruházás-növekedés nem az energiatermelés, a hálózati infrastruktúra vagy az ipar területén következik be, hanem a keresletoldali technológiák területén a közlekedési ágazatban (mégpedig a gépjárműágazatban) és az épített környezet vonatkozásában (energiahatékony építőanyagok és épületszerkezeti elemek, hőszivattyúk, készülékek stb.). A széndioxid-kibocsátás csökkentéséből azoknak a vállalkozási ágazatoknak származna a legnagyobb előnyük, amelyek a technológiákat és a berendezéseket biztosítják. (40) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos tőkekiadások mértéke és összetétele az elkövetkezendő évtizedekben szakpolitikai szempontból fontos kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy miként küzdhetők le még a széndioxiddal kapcsolatos ösztönzők mellett is a közlekedés és az épületek végfelhasználói számára felmerülő finanszírozási akadályok. Innovatív pénzügyi és adóügyi eszközökre (például kedvezményes kölcsönökre, az alacsony energiafelhasználású beruházás egy részét visszafizető támogatásokra, valamint adókedvezményekre) lesz szükség, melyek célja, hogy lehetőséget teremtsenek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra irányuló magánberuházások számára. Emellett az EU költségvetésén belül a regionális finanszírozás nagyobb hányadát kellene olyan szakpolitikai eszközökre fordítani, amelyek magánszektorbeli erőforrásokat is mozgósítanak. Energiaforrások, energiahatékonyság és energiabiztonság (41) Az energiaforrás-hatékonyság és az energiabiztonság a szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvekben lényegesen javulna és az energiabiztonságot érintő előnyökkel is járna, különösen a fosszilis tüzelőanyagok használatának és behozatalának csökkenése miatt. A teljes primerenergia-fogyasztás 2030-ban 1650 Mtoe-ra, 2050-ben pedig Mtoe körüli értékre csökkenne a 2005-ös több mint 1800 Mtoe értékhez képest. Több hazai energiaforrás, különösen megújuló energiaforrás kerülne hasznosításra, az összes energiaimport pedig 2050-re több mint a felére csökkenne HU 11 HU

13 2005-höz képest. Ez a folyamat 2025-től kezdődően a tüzelőanyagimport-függőség növekedésével jellemzett tendencia teljes megfordulásához vezetne, és az import 2050-re 35 % alá csökkenne re az olajimportért fizetett összeg a maihoz képest a felére, vagy az alá csökkenne, és mintegy 80 %-kal 400 milliárd EUR-nak vagy annál is nagyobb összegnek megfelelő arányban csökkenne a referenciaesethez képest. (42) Fontos megjegyezni, hogy a primerenergia-fogyasztás szintjének csökkenése elsősorban a keresletoldali technológiai változások, nem pedig az energiaszolgáltatások csökkenésének következménye: először is az energiahatékonyabb épületek, a fűtési rendszerek és a járművek játszanak itt szerepet, ezt a későbbiekben megerősíti a közlekedés és a fűtés területén végrehajtott villamosítás, amelynek keretében kifejezetten hatékony keresletoldali technológiák (hálózatról tölthető hibrid üzemű járművek, elektromos járművek, hőszivattyúk) egy alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású energiaágazatban kerülnek alkalmazásra. (43) Amennyiben 2020-ra sikerül teljesíteni a 20%-os energiamegtakarítási célkitűzést, akkor 2020-ra 25%-kal vagy még nagyobb mértékben csökkenhet az EU hazai kibocsátása. (44) A szén-dioxid-mentesítés jelentős mértékben csökkenteni fogja a fosszilis tüzelőanyagok tekintetében az ellátásbiztonsági kockázatokat, a villamosítás nagyléptékű terjedése és a decentralizált energiatermelés azonban egyéb kihívásokat és lehetőségeket von maga után. A 2050-re szóló energiaügyi ütemterv ezekkel a kérdésekkel részletesebben foglalkozik. Villamosenergia-ágazat (45) Míg a végső energiaigény valamennyi ágazatban jelentős mértékben csökken, a villamosenergia-fogyasztás 2050-ig folyamatosan nő. Ez két ellentétes tendencia eredménye: a hatékonyság nagyobb mértékű javulása a keresleti oldalon; különösen 2025 után, a fűtési és a közlekedési ágazat megnövekedett igénye, amelyet a hatékony keresletoldali technológiák (például hálózatról tölthető hibrid üzemű járművek, elektromos járművek, hőszivattyúk) széles körű alkalmazása eredményez. A növekedés üteme azonban az elmúlt 20 év korábbi tendenciáihoz hasonló marad, annak ellenére, hogy idővel a közlekedési és a fűtési ágazat jelentős része az olajról és a gázról áttér a villamos energiára. (46) A kínálati oldalon a villamosenergia-összetételen belül (megújuló energiaforrások, fosszilis tüzelőanyagok + szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, atomenergia) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák aránya (az éghajlat-változási és energiaügyi csomag teljes körű végrehajtásának következtében) a mai 45 %-ról 2020-ra gyors ütemben mintegy 60 %-ra, 2030-ban %-ra, 2050-ben pedig közel 100 %-ra emelkedik. Mivel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-technológiákat magasabb tőkekiadások és alacsonyabb tüzelőanyag-költségek jellemzik, az energiatermelési beruházási kiadások magasak csakúgy, mint a hálózatbővítés HU 12 HU

14 Közlekedés esetében. Más ágazatokhoz hasonlóan a kulcsfontosságú szakpolitikai kérdés az, hogy hogyan lehet a legjobban teret engedni ezeknek a beruházásoknak. (47) Az energiahatékonyság az egyik legfontosabb tényező, amely hozzájárul a közlekedés szén-dioxid-mentesítéséhez. Az elemzés feltárja, hogy 2025-ig, a folyamatosan növekvő közlekedési szolgáltatások ellenére a járművek nagyobb hatékonysága révén lehet a leginkább ösztönzi az ÜHG-kibocsátások növekedésével jellemzett tendencia megfordulását, valamint azt, hogy 2030-ra a szárazföldi közlekedés ÜHG-kibocsátása az 1990 előtti szintre szoruljon vissza. A személygépkocsik esetében például a hatékonyság a hibrid üzemre való fokozatos áttérés révén a 2020 utáni időszakban a szén-dioxid-kibocsátásra és a gépjárművekre vonatkozó hatályos jogszabályokban előirányzottnál is nagyobb mértékben javul. (48) A hibrid üzemre való áttérés egyrészről fontos a 2025-ig megvalósítandó nagyobb hatékonyság szempontjából, másrészről technológiai szempontból is elengedhetetlen lépés az elektro-mobilitásra (az elektromos meghajtású járművekre) való áttérés 2025 utáni lehetővé tételéhez. A személygépkocsik esetében ez a kulcstechnológiák egyike, amely igen jelentős kibocsátás-csökkenéseket tesz lehetővé a közlekedési ágazatban 2030 után. A légi közlekedés, valamint kisebb mértékben a nehézgépjárművek esetében a bioüzemanyagok fontosabb szerepet játszanának, főként 2030 után. (49) A légi közlekedés ÜHG-csökkentésében 2030-tól kezdve a bioüzemanyagok fontos szerephez jutnak. A közúti közlekedés esetében a 2020-ig tartó időszakban fog a legnagyobb mértékben növekedni a bioüzemanyagok használata, így a megújuló energiaforrásokra vonatkozó általános célkitűzésen belül 20%-ot, a közlekedésre vonatkozó célkitűzésen belül pedig 10%-ot tesz majd ki és 2050 abszolút értékben tovább folytatódik a növekedés, de kisebb mértékű lesz, mint a as időszakban, feltéve, hogy az elektromobilitás sikeresen elterjed a piacon. Ellenkező esetben azonban a bioüzemanyagoknak nagyobb szerepet kell kapniuk ugyanekkora szintű csökkenés eléréséhez. A bioüzemanyagok használatának növekedése nagyobb nyomást gyakorolhat a földhasználatra (ezen belül növelheti a földhasználatból származó kibocsátásokat), továbbá a vízgazdálkodásra és általában a környezetre, legalábbis abban az esetben, ha mezőgazdasági alapú bioüzemanyagok használatára kerül sor. (50) Minden forgatókönyv csak elhanyagolható hatással számol a közlekedés iránti igény vonatkozásában. Ez részben annak tudható be, hogy a modellezési minta az ÜHGkibocsátásokra összpontosít, és nem tartalmaz olyan konkrét közlekedési politikákat, amelyek célja a közlekedési rendszer hatékonyabbá tétele, a modális váltás lehetővé tétele és a különböző externáliák például a forgalmi torlódások és a levegőszennyezés csökkentése, amely további járulékos előnyöket eredményezhet a kibocsátás-csökkentések tekintetében. Ezeket a szempontokat a közlekedésről szóló fehér könyv hatásvizsgálata fogja részletesebben tárgyalni. (51) A különböző forgatókönyvek összevetése feltárja, hogy egyértelmű összefüggés van az ÜHG-kibocsátás közlekedési ágazatbeli és az energiaágazatbeli csökkenése. Ha a közlekedési ágazat az elektro-mobilitás révén fokozottabban csökkenti az ÜHGkibocsátásokat, a villamosenergia-felhasználás növekszik, amely a villamos energiából származó kibocsátásokra gyakorolna hatást. Tehát még abban az esetben is, ha a HU 13 HU

15 közlekedési ágazat nem kerül be a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe, idővel egyre inkább befolyásolná az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében bekövetkező fejleményeket. Az épített környezet (52) Ebben az ágazatban az energiafogyasztás legjelentősebb részét a fűtés és a hűtés (kétharmad rész), valamint a vízmelegítés és a főzés (több mint 20 %), a fennmaradó részt pedig elsősorban a világítás és az elektromos készülékek teszik ki. (53) A megfigyelt kulcsfontosságú tendenciák hasonlóak a közlekedési ágazatbeliekhez. Először is a teljes energiaigény csökken: a hatékonyság, különösen az épületek energiateljesítménye javul, a passzívház-technológia általánossá válik, és a felújítások révén sokkal jobb lesz a meglévő épületek energiateljesítménye. Ez egészen jelentős beruházásokkal jár, melyek idővel az energiaszámlák csökkenésében térülnek meg. Kulcsfontosságú szakpolitikai kérdés az, hogy hogyan küzdhetők le a kezdeti finanszírozási akadályok. (54) A közlekedési ágazathoz hasonlóan jelentős változás tapasztalható a felhasznált üzemanyagok tekintetében: az ágazat az olajról, a gázról és a szénről a villamos energia és a megújuló energiaforrások felé mozdul. A hatékony hőszivattyúk fontos szerepet töltenek be azáltal, hogy lehetővé teszik a végfelhasználás hatékonyságának növelését, valamint a geotermikus és a villamos energia használata révén a tüzelőanyagok szén-dioxid-intenzitásának csökkenését. Ezen túlmenően a biogáz, a biomassza és a napenergiával való fűtés jelentős mértékben felváltja a fosszilis tüzelőanyagokat. Ipar (55) Az energiaintenzív iparágak költséghatékony hozzájárulása a hatékony technológiára vonatkozó forgatókönyvben 2030-ban mintegy 35 %-kal, 2050-ben pedig %-kal növelné a kibocsátás-csökkentéseket. Ezek a lehetőségek az energiaintenzitás további csökkenésének, valamint a fennmaradó energiaintenzív ipari CO 2 -kibocsátások esetében (például technológiai kibocsátások az acél- és cementgyártásban) a széndioxid-leválasztás és -tárolás 2035-től kezdődő alkalmazásának együttes hatásából adódnak. (56) Széttagolt fellépés esetén, azaz ha az EU más országoknál jelentősebb mértékben csökkenti a kibocsátásokat, egyes iparágak előnyöket élveznek majd az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiákhoz kapcsolódó további beruházások miatt, továbbá elsőként cselekvőkként a versenyképesség szempontjából is előnyös helyzetbe kerülnek. (57) Mindemellett az energiaintenzívebb iparágakra vonatkozó ambiciózusabb éghajlatváltozási politika hatása is értékelés tárgyát képezte. A korábbi makrogazdasági modellezés eredményei felülvizsgálatra és finomításra kerültek 2030-ig. A modellezés megállapította, hogy az energiaintenzív iparágak termelési szintjére gyakorolt hatások korlátozottak voltak, és hogy az ingyenes kiosztás védi az energiaintenzív ipart a kibocsátáskereskedelmi rendszerben, még akkor is, ha az EU ambiciózusabb célokat hajt végre, azonban a világ más térségei kevésbé ambiciózusak. HU 14 HU

16 (58) Az energiaintenzív iparágak esetében azonban az ismertetett, 2035 utáni kibocsátáscsökkentés csak a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás széles körű bevezetése révén valósulhat meg: ez egy olyan technológia, amelynek nincs egyéb tényleges előnye, mint az, hogy általa mérséklődik az ÜHG-kibocsátás, ugyanakkor többletberuházásokat és magasabb működési költségeket igényel. (59) Ezért elemzés tárgyát képezi egy olyan alternatív forgatókönyv, amelyben az energiaintenzív iparágakra a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében alacsonyabb csökkentési követelmények vonatkoznának, amelyben az ipari kibocsátások közel maradnak a referencia-forgatókönyv eredményeihez, azaz 2050-re nem 86 %-os, hanem 50 % körüli csökkenés valósulna meg, különösen azért, mert a szén-dioxidleválasztás és -tárolás nem válna általánosan alkalmazott technológiává a technológiai kibocsátások esetében. Egy ilyen forgatókönyvben az energiaintenzív iparágaknak nem kellene a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás alkalmazásához kapcsolódó többletköltségeket viselniük, amelyek egyébként évente 10 milliárd EUR fölé emelkednének az utolsó évtizedben. Mezőgazdasági és egyéb, a CO 2 -kibocsátástól eltérő kibocsátások (60) 1990-től 2005-ig a CO 2 -kibocsátástól eltérő kibocsátások negyedükkel csökkentek, jóval gyorsabban, mint a CO 2 -kibocsátás. A CO 2 -kibocsátástól eltérő kibocsátásoknak több mint felét ma a mezőgazdasági kibocsátások (N 2 O és metán) teszik ki. (61) A CO 2 -kibocsátástól eltérő, nem mezőgazdasági kibocsátások az előrejelzések szerint jelentősen csökkeni fognak, különösen 2030-ig. Ennek legfőbb okai a következők: a N 2 O csökkenése a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó iparágakban, a metánkibocsátások csökkenése a hulladéklerakókról szóló irányelv teljes körű végrehajtása miatt, a HFC-k csökkenése 3, valamint a metán felszabadulásának csökkenése a bányászati ágazatban, az energiaágazatban és az ipari ágazatokban. (62) További fellépések mellett a mezőgazdasági kibocsátások 2030-ig továbbra is csökkenhetnek, majd ez a tendencia 2030 után lelassul ben 330 millió tonna körüli kibocsátási szint, azaz a 2005-ös kibocsátás egyharmada alatti szint mellett a mezőgazdaság az EU 2050-ben fennmaradó összes kibocsátásának hozzávetőlegesen egyharmadát képviseli, ami a 2005-ös arány háromszorosa. Ez rávilágít a mezőgazdaság fontos szerepére a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének megvalósításában. Ha 2050-re a kibocsátások nem csökkennének tovább a 2005-höz viszonyított érték egyharmadával, más ágazatoknak még nagyobb mértékben kell csökkenteniük. (63) Ugyanakkor az elemzés egyértelműen rámutat, hogy a globális élelmiszerkereslet növekedése és a szén-dioxid-intenzívebb étrendek felé mutató élelmiszer-fogyasztási mintákra való áttérés miatt a mezőgazdasági kibocsátások csökkentésének vannak korlátai. A mennyiségi értékelésben nem szereplő, esetlegesen fontos elemet a viselkedési változások lehetséges hatásai jelentik, amelyek a jelenlegi tendenciákat a kevésbé szén-dioxid-intenzív élelmiszer-fogyasztási minták irányába fordítanák. Hosszú távon az egészségesebb étrendre való áttérés jelentősen csökkentheti a metán- 3 A fluorozott gázokról szóló rendelet és a járművekben lévő mobil légkondicionáló rendszerekről szóló irányelv. HU 15 HU

17 és a nitrogén-oxid-kibocsátásokat, és pozitív hatással lehet a földhasználati követelményekre. Földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (64) A biomasszából nyert energia lényeges összetevője lesz az elkövetkezendő évtizedekre prognosztizált megújulóenergia-növekedésnek. A referenciaesetben a bioenergiatermelés 2010 és 2050 nagyjából megduplázódik. A szén-dioxid-mentesítési forgatókönyv szerint a bioenergia-termelés ugyanebben az időszakban több mint háromszorosára nő. A bioenergia-ellátást elsősorban a mezőgazdasági haszonnövényekből való bioüzemanyag-gyártás növekedése, illetve a mezőgazdasági maradékanyagok, a faalapú biomassza és a hulladékanyagok fokozottabb felhasználása biztosítja. (65) A bioenergia iránti kereslet növekedése hatással van az EU-n belüli földhasználat módjára, amely bizonyos mértékben más felhasználási módokkal, például az élelmiszer- és a takarmánygyártással vagy a papír- és a faanyaggyártással áll versenyben. Ezen túlmenően maga a gyártási folyamat is hatást gyakorolhat az EU ÜHG-kibocsátásaira, hiszen változást idézhet elő (1) azon szükséges mezőgazdasági inputanyagok tekintetében, amelyek növelhetik a kibocsátásokat (például fokozott műtrágyahasználat a mezőgazdaságban), (2) a földhasználat tekintetében, ami az ÜHG-kibocsátások nettó növekedését eredményezi (például az erdőirtási vagy erdősítési arányok megváltoztatása vagy a legelők növénytermesztési célú területekké alakítása), továbbá (3) az erdőgazdálkodási gyakorlatok tekintetében, és ezáltal módosíthatja az erdőgazdálkodás alá vont erdők kibocsátásait és elnyelési képességét (például a fakitermelési ciklusok megváltoztatása). (66) Európában a földhasználat, a földhasználat-megváltoztatás és az erdőgazdálkodás a szén-dioxid nettó megkötését eredményezi, különösen az erdőkben. Idővel ez a nettó elnyelés az előrejelzések szerint jelentősen csökkenni fog, az erdők öregedése, valamint a bioenergia-termelési és a papír- és faanyaggyártási célú kitermelés növekedése miatt. Az érintetlen erdőből származó faanyag iránti kereslet fokozatos visszaszorítása például a szerves hulladék, a papír és a faipari termékek újrahasznosítása révén idővel mérsékelné a nettó elnyelő funkció említett csökkenését. (67) Jelentősek a bizonytalanságok, és az energia, az erdőgazdálkodás és a mezőgazdasági ágazat i kapcsolódások világviszonylatban is összetettek. Bioenergia iránti keresletét az EU részben behozatallal elégíti majd ki, aminek következtében az EUban mérséklődnének, de esetlegesen harmadik országokban növekednének a hatások. Egyértelmű, hogy ennek a kérdésnek további figyelmet és elemzést kell szentelni. A mezőgazdaságban a termelékenység növekedése igen fontos lenne annak biztosításához, hogy a bioenergia-növekedés az erdészeti vagy mezőgazdasági termékek egyéb végfelhasználásaira gyakorolt túlzottan negatív hatások nélkül valósulhasson meg. Végezetül a gazdálkodási gyakorlatok biológiai sokféleségre gyakorolt hatásának is további figyelmet kell szentelni. A foglalkoztatásra gyakorolt hatások (68) A foglalkoztatás tekintetében a mögöttes strukturális változások várhatóan egyáltalán nem gyakorolnak hatást vagy enyhén pozitív hatást gyakorolnak az általános HU 16 HU

18 foglalkoztatási szintre (legalábbis hosszú távon), de várhatóan jelentős váltások lesznek az ágazatok, illetve az ágazatokon belül, feltéve, hogy megfelelő munkaerő-piaci politikák kerülnek végrehajtásra. A szakpolitikák fejlesztése lényeges lesz annak biztosításához, hogy az általános hatások kedvezőek legyenek és biztosítsák a foglalkoztatásban az innovatív és magas növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és szakmák felé való elmozdulást. Az elemzés feltárta, hogy a tőkeintenzív javakba (energiatermelő berendezésekbe, megújuló energiába, szállítóeszközökbe, épületekbe és épületszerkezeti elemekbe) való fokozottabb beruházás különféle gyártó ágazatoktól és az építőipari ágazattól jobb teljesítményt követel majd. (69) Az ÜHG-kibocsátások legfőbb forrásainak, azaz az energiarendszernek, valamint a közlekedési és lakáságazatnak a megváltozása növelni fogja az új készségek és kompetenciák iránti keresletet. Ez a nagyszabású beruházások következtében, valamint a megújuló energiaforrások alágazatában és az energiagazdálkodási alágazatban való terjeszkedés miatt különösen jelentős az energiaágazatban. A legfontosabb feladat a meglévő munkavállalók készségeinek felülvizsgálata és felzárkóztatása. A munkavállalók átképzése azonban nemcsak a növekedés mérséklődésével vagy fokozódásával jellemzett ágazatokra korlátozódik, hanem a közvetett módon érintett ágazatokban, például a bankszektorban is érvényesül. (70) Ezen túlmenően az árképzési politikák lehetővé tehetik a jövedelmek oly módon történő intelligens átalakítását, hogy a munkaerőköltségek csökkenéséből a foglalkoztatásnak származzon a legtöbb előnye. Az árverés útján történő értékesítéshez hasonló árképzési politikák bevezetése a nemzetközi versenyen kívüli ágazatok esetében, vagy az adóztatás a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatokban, valamint a munkaerőköltségek átalakítás útján történő csökkentése a referenciához képest 0,7 %-os nettó foglalkoztatás-növekedést vagy kicsivel több mint 1,5 millió új munkahelyet eredményezhet 2020-ra. A levegőminőség tekintetében jelentkező járulékos előnyök (71) A levegőminőség tekintetében összességében kedvező hatások figyelhetők meg. A levegőszennyezés átlagos szintje 2030-ban több mint 65 %-kal lenne alacsonyabb 2005-höz viszonyítva ban a hagyományos levegőszennyező anyagok szabályozására fordított éves költségek több mint 10 milliárd EUR-val lennének alacsonyabbak, 2050-ben pedig akár közel évi 50 milliárd EUR is megtakarítható lenne. Ezek a fejlemények a halálozási arányt is csökkentenék, 2030-ban évi 7 17 milliárd EUR körüli, 2050-ben pedig 38 milliárd EUR körüli becsült haszon mellett. Ezen túlmenően a közegészség is javulna, az egészségügyi ellátási költségek csökkennének, továbbá az ökoszisztémák, a haszonnövények, az anyagok és az épületek kevésbé károsodnának. (72) HU 17 HU

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.10.29. COM(2009)594 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE ELECTRA : egy versenyképes és fenntartható elektronikai iparért az Európai Unióban HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 31 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Megújuló energia: A 2020-ra szóló célkitűzés teljesítése terén tett előrehaladás

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. amely a következő dokumentumot kíséri:

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. amely a következő dokumentumot kíséri: AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 19.12.2007 SEC(2007) 1724 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM amely a következő dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG JAVASLATA AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 81 final AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Párizsi Jegyzőkönyv terv a globális éghajlatváltozás

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 7.2.2007 COM(2007) 22 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret A Bizottság

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a közbeszerzésről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011) 1585} {SEC(2011) 1586}

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE. a közbeszerzésről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011) 1585} {SEC(2011) 1586} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 896 végleges 2011/0438 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a közbeszerzésről (EGT-vonatkozású szöveg) {SEC(2011) 1585} {SEC(2011)

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.21. COM(2014) 285 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A nehéz gépjárművek üzemanyag-fogyasztásának és CO2-kibocsátásának csökkentésére

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.15. COM(2015) 642 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján (az üvegházhatást

Részletesebben

MEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések

MEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések MEMO/11/197 Brüsszel, 2011. március 28. MEMO: Közlekedés 2050 A főbb kihívások és intézkedések A téma jelentősége A közlekedés alapvetően fontos gazdaságunk és társadalmunk számára, a mobilitás pedig nélkülözhetetlen

Részletesebben

SN 2966/12 ac/lg/agh 1 DG E

SN 2966/12 ac/lg/agh 1 DG E AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. június 26. (06.07) (OR. en) SN 2966/12 Intézményközi referenciaszám: 2011/0172 (COD) ENER FELJEGYZÉS Tárgy: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2013.6.11. COM(2013) 407 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Cselekvési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.1.24. COM(2013) 17 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Tiszta energiák

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.17. COM(2014) 357 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.24. COM(2011) 128 végleges ZÖLD KÖNYV az online szerencsejátékokról a belső piacon SEC(2011) 321 végleges HU HU TARTALOMJEGYZÉK Zöld könyv az online szerencsejátékokról

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE

Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.6. COM(2014) 617 final 2014/0286 (NLE) Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.5.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.5.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.5. C(2015) 2874 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.5.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a professzionális hűtőbútorok

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.21. COM(2010) 799 végleges 2010/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat )

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.16. COM(2012) 362 final 2012/0195 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat

Részletesebben

JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0163/2016 29.4.2016

JELENTÉS. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament A8-0163/2016 29.4.2016 Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0163/2016 29.4.2016 JELENTÉS az innováció és a gazdasági fejlődés előmozdításáról a jövőbeli európai mezőgazdasági gazdálkodásban (2015/2227(INI))

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.17. COM(2013) 713 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Éves jelentés az Európai Unió 2012. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységéről

Részletesebben

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2012) 148 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a mezőgazdasági

Részletesebben

Soltész Ilona 2011. május 25.

Soltész Ilona 2011. május 25. Feladatok és kihívások a középületek energiafogyasztásának csökkentésére 1 Milyen épület a középület? Már az épületállomány meghatározása sem egyértelm: - vizsgálhatjuk a nem lakóépület állományt, - vagy

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS RENDELETE

Javaslat: A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.16. COM(2011) 126 végleges 2011/0059 (CNS) C7-0093/11 Javaslat: A TANÁCS RENDELETE a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.16. COM(2016) 49 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A cseppfolyósított

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 14.12.2007 COM(2007) 799 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 354 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A tejpiaci helyzet alakulása és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazása

Részletesebben

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4.

2011-2013. Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. Észak-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2013 Készíttette: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 4031 Debrecen, Kürtös u. 4. telefon:52/880-250 e-mail:

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 330 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.4.4. COM(2012) 164 final 2012/0082 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a másik tagállamban nyilvántartásba vett gépjárművek belső piacon belüli átvitelének

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.8.16. COM(2013) 593 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az 1234/2007/EK tanácsi rendelet méhészeti ágazatra vonatkozó intézkedéseinek végrehajtásáról

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az egyéni védőeszközökről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014) 119 final}

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az egyéni védőeszközökről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014) 119 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.27. COM(2014) 186 final 2014/0108 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az egyéni védőeszközökről (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014)

Részletesebben

III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m

III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m III. Társadalmi kihívások, összesen 35 888 m Tématerületei: 1. Egészség, demográfiai változások és jólét A szilárd tudományos bizonyítékokon alapuló, hatékony egészségfejlesztés hozzájárul a betegségek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.7. COM(2011) 855 végleges 2011/0416 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 815 végleges 2010/0395 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról HU HU

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.18. COM(2016) 74 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 418 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS / /EK RENDELETE. (ÉÉÉÉ. hónap NN.)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS / /EK RENDELETE. (ÉÉÉÉ. hónap NN.) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 30.1.2009 COM(2009) 31 végleges 2009/0006 (COD) C6-0048/09 Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS / /EK RENDELETE (ÉÉÉÉ. hónap NN.) a textiltermékek elnevezéséről

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. COM(2013) 192 final 2013/0103 (COD) C7-0097/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező

Részletesebben

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE:

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.27. COM(2013) 321 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK ALÁBBI KÜLÖNJELENTÉSÉRE: "EREDMÉNYESEK VOLTAK-E A MARCO POLO PROGRAMOK A FORGALOM KÖZUTAKRÓL VALÓ

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.30. COM(2013) 748 final 2013/0363 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes

Részletesebben

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában

Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Megszüntethető a szén-dioxid-kibocsátás Nagy-Britanniában Bevezetés A mind gyorsabb ütemben zajló, ma már a nemzetközi tudomány által is elismert éghajlatváltozás kezelése egyre sürgetőbb probléma, hiszen

Részletesebben

Milyen lenne a klímatudatos lakás- és várospolitika? Beleznay Éva építész-várostervező HuGBC Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, alelnök

Milyen lenne a klímatudatos lakás- és várospolitika? Beleznay Éva építész-várostervező HuGBC Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, alelnök Milyen lenne a klímatudatos lakás- és várospolitika? Beleznay Éva építész-várostervező HuGBC Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, alelnök Problémák kiemelt témakörök Területhasználat Termőterületek,

Részletesebben

A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek első értékelésének nyomon követése

A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek első értékelésének nyomon követése C 76 E/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.3.25. A megbélyegzés és a társadalmi kirekesztés leküzdése 44. a médiában, az interneten, az iskolákban és a munkahelyeken megszervezendő, a nyilvánosság

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén

Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén 11. Melléklet 11. melléklet Állami támogatások Magyarországon az energia- és a vízgazdálkodás területén A támogatás fogalma és típusai sokról is említést tennünk az energiaszektor vizsgálata kapcsán, mert

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE 2010.9.28.

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE 2010.9.28. HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.9.28. C(2010) 6481 végleges A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE 2010.9.28. a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási

Részletesebben

ERASMUS MINDENKINEK (2014 2020)

ERASMUS MINDENKINEK (2014 2020) BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK ERASMUS MINDENKINEK (2014 2020) ÖSSZEFOGLALÁS Tartalom A javasolt Erasmus mindenkinek program (2014 2020) célja, hogy

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.25. COM(2012) 416 final 2012/0202 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.9.2005 COM(2005) 436 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL HU HU TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 4

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK. Az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégia

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK. Az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégia EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.4.20. COM(2012) 179 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégia

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.16. COM(2016) 51 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.8.7. COM(2015) 397 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (Olaszország kérelme EGF/2015/004

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló.5 Nemzeti energiapolitika....6 Jogszabályi környezet...8 Cégismertető...9 Távhő fejlesztési koncepció.10 Fogyasztói kör bővítése...11 Pályázatok.. 12 2016. évi

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.6.15. COM(2010)280 végleges 2010/0168 (NLE) Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága 100. számú előírásának a gépjárművek

Részletesebben

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának

Részletesebben

KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé

KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.3.4. JOIN(2015) 6 final KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG Új európai szomszédságpolitika felé HU HU I. Bevezetés. Egy

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.6. COM(2014) 332 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai

Részletesebben

1. Munkaerõ-piaci folyamatok

1. Munkaerõ-piaci folyamatok 1. Munkaerõ-piaci folyamatok Arendelkezésünkre álló adatok alapján a munkaerõpiac legfontosabb fejleménye az elsõ félévben az volt, hogy megállt az aktivitási ráta évek óta tartó jelentõs csökkenése: az

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.9.2006 COM(2006) 519 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért {SEC(2006) 1163} {SEC(2006)

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 22.5.2015 2015/2042(INI) JELENTÉSTERVEZET az európai Progress mikrofinanszírozási eszköz végrehajtásáról (2015/2042(INI)) Foglalkoztatási

Részletesebben

L 182/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004.5.19.

L 182/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004.5.19. L 182/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004.5.19. A TANÁCS 993/2004/EK RENDELETE (2004. május 17.) az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.9.26. COM(2012) 537 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A kulturális

Részletesebben

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.30. SWD(2012) 138 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁZSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri A TANÁCS IRÁNYELVE az ionizáló sugárzás

Részletesebben

Európai Unió. A Régiók Bizottsága. Szakmai anyag. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 76. PLENÁRIS ÜLÉS-ére

Európai Unió. A Régiók Bizottsága. Szakmai anyag. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 76. PLENÁRIS ÜLÉS-ére Európai Unió A Régiók Bizottsága Szakmai anyag A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 76. PLENÁRIS ÜLÉS-ére 2008. október 8., szerda 15.00 21.00 2008. október 9., csütörtök 9.00 13.00 Charlemagne épület (Európai Bizottság)

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. SWD(2013) 119 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról

Részletesebben

Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak

Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Borbás László Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Európai elvárások-magyar válaszok. Az Európa 2020 stratégia üzenete Magyarországnak Borbás László Óbudai

Részletesebben