A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés"

Átírás

1 A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása Szabó Tamás okleveles környezetmérnök, vízellátás -csatornázás szakmérnök, mérnök-közgazdász Heves Megyei Vízmű Zrt Eger Hadnagy út 2, vizmurt.hu 1. Bevezetés A közműves vízellátás Magyarországon 1856-ban kezdődött, ekkor helyezték üzembe a budai vízművet ra a lakosok közel 10%-a jutott vezetékes ivóvízhez. A század elejének és közepének vízellátását a két világháború jelentősen átrendezte, 1945-ig 20%-os szolgáltatási lefedettséget értek el. A második világháborút követő államosítás jelentős hatást gyakorolt a víziközmű ágazatra. Kiemelkedő város és iparfejlesztéseket hajtottak végre, így a vízigények is jelentősen megnövekedtek. A 70-es évekre már 50%-os ellátottságot értek el a vízszolgáltatás területén. A 80-as években éri el a víztermelés a csúcsot, a lakossági víztermelés a 4 millió m 3 /nap körülire tehető, az ellátottság ekkorra megközelítette a 90 %-ot. Erre a megnövekedett vízmennyiségre tervezték a 70-es, 80-as években az ivóvízhálózatokat is, amely mára részben túlméretezettnek tekinthető. Ebben az időszakban még minden elkészülő terv és elemzés növekvő vízigényeket prognosztizált. (Ambrus et al., 1972) A 80-as évek végéig tartó folyamatos növekedésnek a piacgazdaság vetett véget. A rendszerváltozás előtt gyakorlatilag a víznek nem volt ára, a vízdíjak a lakbérekben elbujtatva jelentek meg, majd amikor a rendszerváltás után a vízszolgáltatás díja külön díjtételben jelent meg, ez szinte sokkolta a lakosságot és a fogyasztások erőteljes csökkenésbe kezdtek, közel 50%-os vízigénykiesést produkált, amely a 1. ábrán látható is. (Papp et al., 2007) A víziközmű szektor bevételi forrásának 90%-át jelenti az értékesített víz (szennyvíz), így a fogyasztás folyamatos csökkenése mind műszaki, mind gazdasági oldalról változásokat generált. Ezek a változások mára olyan mértékűvé váltak, hogy nem elegendő a fogyasztás csökkenést csak átlagos értékekként kezelni, annak okait is meg kell vizsgálni, azonosítani kell a tendenciákat, és azok jövőbeni gazdasági és műszaki következményeit meg kell határozni. A vizsgálatok intervalluma a víziközmű rendszer átalakítását a évi CVI. törvény az egyes víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvény érvénybelépését megelőző időszakra vonatkozik. Ennek elsődleges oka, hogy 2012-őt követően a vízművállalatok ismét átalakulásban vannak, így a rendszerek számosságáról, hovatartozásukról éves stabil adatok nem állnak rendelkezésre. A végleges víziközmű vállalatok kialakulását követően lehet, majd új következtetéseket levonni. 2. Az elemzés módszertana Az elemzésre az SPSS for Windows statisztikai szoftverét választottam. Az analízisek kiemelt feladata a lehetséges tendenciák megállapítása, azokból következtetések levonása. A vizsgálatokat korreláció-, regresszió számítással végeztem, amelyek a változók közötti összefüggés szorosságát, a kapcsolat erősségét, intenzitását határozza meg. (Sajtos -Mitev, 2007) A korrelációszámításnál két változó közötti kapcsolatot vizsgálunk, a lineáris korreláció (Pearson-féle) együttható jele R, értéke -1 és 1 között mozoghat. Számítása: r n i 1 n i 1 (x (x i i x) x)(y 2 n i 1 i y) (y i y) 2

2 Minél erősebb két változó között a kapcsolat, a korrelációs együttható abszolút értéke annál közelebb esik az 1-hez. A korreláció és regresszió vizsgálat egy speciális esetét is használom, amely egy idősor (független) és egy (függő változó) viszonyát keresi. Ebben az esetben nem az ok -okozati összefüggés megállapítása a cél, hanem csak a kapcsolat irányának és erősségének. Ennek akkor látjuk jelentőségét, amikor meg szeretném határozni a változások évenkénti mértékét. Ha már sikerült kiolvasni a regressziós vizsgálat ANOVA táblájából az egységnyi változások mértékét, akkor annak megbízhatóságára is tudunk következtetni az R értékéből és a szignifikancia szintből, ezért fontos tehát egy idősor esetében is ennek lefuttatása. A regresszióelemzés olyan eljárás, melynek során egy metrikus függő és egy vagy több független változó közötti összefüggést elemzünk. A regressziószámítás során ugyancsak a változók közötti kapcsolat meglétére, irányára és erősségére keressük a választ. A regresszió és korrelációszámításnál feltett kérdések annyiban különböznek egymástól, hogy az előbbi esetben becsült értékeket keresünk. A becsülés csak akkor lehet eredményes, ha megfelelő kapcsolatot tudunk létesíteni a magyarázó (független) és a függő adatok között. A korrelációszámításnál nem ismertük a változók viszonyát, a regresszióelemzésnél viszont meg kell adnunk a függő és független változókat. (Sajtos-Mitev, 2007, 214. o.) Egy fontos kritériumot azért meg kell említeni a regresszióelemzés során számos feltétel teljesülését is vizsgálni kell, függetlenül a regressziós vizsgálat eredményétől. Meg kell állapítani, hogy látens regresszióról beszélünk-e, ehhez a hibatagok elemzésére is kell térni. Ehhez a következő három vizsgálatot is le kell futtatni, amelynek elméletét külön nem részletezem. A hibatagok várható értékét A hibatagok korrelálatlanságát A hibatényezők varianciájának vizsgálatát 3. Vízértékesítési tendenciák és következményei Magyarországon 3.1 Országos szintű elemzés Elmondható, hogy között az átlagos fajlagos vízfogyasztás közel 40 %-kal esett vissza, ami a már említett, ezidőtájt bevezetett vízdíjakhoz és a jelentős inflációs hatáshoz köthető. A másodlagos ok, az ipar jelentős leépítése lehetett. Ezek fejtegetésére, nem áll rendelkezésemre megbízható adat, az előző feltételezés bizonyításának hiánya remélhetőleg nem okoz majd senkiben hiányt. A következő időszak 2008-ig tartott, közel állandó értéken mozgott a fogyasztás. Ebben a periódusban már voltak olyan értékek, amelyek helyenként a nemzetközi szakirodalomban elfogadott 70 l/fő/nap alá kerültek. A lakossági ajánlott minimális vízfelhasználás alatti értékek már az egészségügyi kockázat növekedését jelentik. Egy részletes távlati vízigénybecslést készített a Magyar Víziközmű Szövetség, a tanulmány szerint folyamatos csökkenés erre az időszakra még nem prognosztizálhatók, inkább stagnálónak jellemezték. [Papp et al., 2007] 2008 után indult meg egy újabb csökkenési fázis. Ábrázolva az egy főre jutó évi vízfogyasztást, látszik is, a már említett három rész, , ,

3 1. ábra Fajlagos vízfogyasztás alakulása Magyarországon (Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés) Itt úgy gondolom fontos megjegyezni egy dolgot a jelenlegi csökkenéssel kapcsolatban, mégpedig azt, hogy az értékek nem a 0-hoz közelítenek. Várhatóan, ha a befolyásoló feltételek nem javulnak, hosszútávon egy értékhez (va lószínű valamilyen alapszükségleti értékhez) fog közelíteni. Az előzőt erősíti egy másik megközelítésből a MAVIZ adattárából származó adatsor (2. ábra), amely a vízértékesítési adatokra vonatkozik. 2. ábra Értékesített vízmennyiség alakulása Magyarország vízmű vállalatainál (Forrás: MAVIZ adatai alapján saját szerkesztés) A regresszió vizsgálat szerint az értékesített vízmennyiség és az idő között erős negatív kapcsolat van (R=0,923, R 2 =0,852, SEE=16600, az F és t próbák szignifikancia szintje 0,000), így becslésre alkalmazható, évenként átlagosan 7,6 millió m 3 csökkenésre lehet számítani. A vízértékesítés alakulásából eredő hatásokat a közmű cégeknek 2008 után újból át kellett értékelni. Az értékesítés csökkenésből eredő bevétel kiesés mellett a folyamatos infláció is növeli a nehézségeket. A vízmű vállalatok a bevételük optimális értéken tartását, a realizációs folyamatokkal tudják megoldani, amely eredendően a vízdíjak növelésében valósult meg.

4 Sajnos ez a gondolkodásmód sem tartott hosszú ideig, a 2008-ban elkezdődött gazdasági válság a víziközmű szektornál is el kezdte kisebb csúszással éreztetni hatását, amelynek eredményeképpen újabb törést figyelhetünk meg, az eddig egyenletes árbevételi görbén is, ezt prezentálja a 3. ábra. 3. ábra Összes árbevétel alakulása Magyarország vízmű vállalatainál (Forrás: MAVIZ adatai alapján saját szerkesztés). Érdemes vizsgálni az infláció és árbevétel kapcsolatát is. Az infláció mértéke és az árbevétel növekedése között pozitív irányú erős regresszió figyelhető meg. (R=0.787, Sig.=000). Ezeknél a regressziós értékeknél nagyobb értékek akkor adódnának, ha a vállalatok pontosan meg tudnák határozni az adott évre vonatkozó inflációt és az értékesített víz mennyiségét. Az árbevételt az ár mellett az értékesített mennyiség és a kintlévőség befolyásolja. A mennyiséget a meteorológia helyi változékonysága és később látni fogjuk a demográfiai és gazdasági tényezők határozzák meg, így értékeikben jelentős szóródások lehetnek. Elmondható továbbá, hogy a vizsgált időszak utolsó két éveiben ben jelentősen az infláció mértéke alatti árbevétel növekedés volt elérhető, ezt egyértelműen az okozta, hogy a tervezetthez képest elmaradt az értékesített víz mennyisége. Elmondható tehát, hogy a víziközmű ágazatra vonatkozó trendek dinamikusan változnak, jelenleg negatív irányban, amely biztosan kihat rövidtávon a szolgáltatók gazdálkodási tevékenységére. A folyamatok következményei már fellelhetők az árbevételek elosztási arányainak eltolódásában, megváltozik a karbantartás, felújítás, bér, egyéb költségek aránya. Hosszútávon kihat a műszaki színvonalra is, mivel a működés finanszírozása főként az értékesítési árbevételekből történik. Az eddig elmondottak alapján joggal merül fel a kérdés, hogy mivel is magyarázhatók ezek a változások. A válaszok keresésére 2000-es évtől kezdődően állnak rendelkezésre megfelelő minőségű adatok, remélhetőleg így is releváns eredményt kaphatok. Az első tényező, amelyet érdemes megvizsgálni, a lakosok számának alakulását. Logikus választásnak látszik, mivel az értékesített mennyiséget a fogyasztók száma közvetlenül befolyásolja. A lakosok száma és az országos értékesített vízmennyiség között erős kapcsolat van (R=0.900, R 2 =0,810 Sig.=000). Az egyre csökkenő lakosság értékekhez egyre kisebb értékesítési mennyiségek tartoznak. A vizsgálat megerősített abban - amely elvégzése nélkül is sejthető volt -, hogy a két értékpár között ok-okozati kapcsolat valószínűsíthető. A rezidumok (standardizált hibatagok eloszlás) vizsgálatával kiegészítve látható, hogy a hiba átlaga 7* , szórása 0,968 1, Durbin-Watson értéke 2,45, továbbá a rezidumok varianciája konstans, amely alapján a regressziós vizsgálat feltételei teljesülnek.

5 A vizsgált időszakban közel 100 millió m 3 -rel csökkent az értékesítés, 38 m 3 /év/fő-vel számolva a fő csökkenése 9,5 millió m 3 -rel csökkentette az értékesítést, azaz az összes csökkenés közel 10%-át magyarázza a születés-halálozásból eredő lakos szám fogyás. 4. ábra A lakosok száma és az országos értékesített vízmennyiség közötti kapcsolat (Forrás: KSH, MAVIZ adatai alapján saját szerkesztés) A következő vizsgálat lakos szám változásra irányul, de ebben az esetben annak speciális változata, a nemzetközi elvándorlás kerül előtérbe. Az összegzett (kumulált) elvándorlás és országos értékesített vízmennyiség között erős kapcsolat figyelhető meg (R=0.948, R 2 =0,898 Sig.=000). A rezidumok (standardizált hibatagok eloszlás) vizsgálata alapján a hiba átlaga 1,15* , a szórása 0,943 1, Durbin-Watson értéke 2,029, továbbá a rezidumok varianciája konstans, amely szerint a regressziós vizsgálat, azaz a feltárt kapcsolat teljesül. Az előző analógia szerint vizsgált időszakban 38 m 3 /év/fő-vel számolva a fő csökkenése 7,6 millió m 3 -rel csökkentette az értékesítést, azaz az összes csökkenés 7,6%-át magyarázza a nemzetközi elvándorlásból eredő lakos szám fogyás. Tehát a közvetlen (halálozás-születés) és a közvetett (nemzetközi elvándorlás) lakos szám csökkenése az értékesített vízmennyiség változásának közel 20%-át magyarázza.

6 5. ábra Az összegzett (kumulált) elvándorlás és országos értékesített vízmennyiség között kapcsolat (Forrás: KSH, MAVIZ adatai alapján saját szerkesztés) Az értékesített vízmennyiség változása a demográfiai hatások mellett gazdasági átalakulások következményeinek is ki van téve. A gazdasági változások vizsgálatának kiinduló pontja a kiadások szerkezetének vizsgálata. A KSH-nál rendelkezésre áll az egy főre jutó kiadások részletezése. Az esetünkben legjobb a kiadások kategóriájának százalékos megoszlását elemezni az elmúlt 12 évre vonatkozóan, amelyből kiderül a kissé megdöbbentő tény. A lakásfenntartási rész évről évre nő, mégpedig az élelmiszer kiadások terhére, 18%-ról 25%-ra emelkedett. A vizsgált intervallumban 7%-kal tolódott el kiadás szerkezete, éppen abban a részben történt a kiadás arányának növekedése, amelyben a vízfogyasztás is szerepel.

7 6. ábra Kiadások az idő függvényében (Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés) Ha a lakásfenntartási részt tovább bontjuk, látható lesz, hogy a lakásfenntartási kiadások 50%-át a gáz és az elektromos energia, a 10%-át vízellátás és szennyvízelvezetés jelenti, az egyes részek között nincs arány eltolódás. Elmondható továbbá, hogy együtt mozogva változtak a tényezők (kivételt képez a gáz, amely pár százalékos növekedést mutatott az elmúlt 4 évben), ez triviális is, mivel az elektromos energia és a gáz áremelése a többi kiadásra is közvetlenül hat.

8 Lakás fenntartás kiadása (%) k folyékony tüzelőanyagok lakásbérleti díj szilárd tüzelőanyagok központi fűtés, távhő vízellátás és szennyvízelvezetés gáz, vezetékes, palackos elektromos energia 0 7. ábra Lakásfenntartási kiadások az idő függvényében (Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés) A kiadási részekre elmondottakat most már össze lehet mérni a vízértékesítéssel. A lakásfenntartási költség növekedése és a vízértékesítés csökkenése között negatív irányú erős regresszió van (R=0,972, R 2 =0,946, Sig.=000) Úgy gondolom, hogy ebben az esetben is fellelhető az ok-okozati összefüggés. A rezidumok (standardizált hibatagok eloszlás) vizsgálata alapján (8. ábra) a hiba átlaga -1,94* , a szórása 0,953 1, Durbin-Watson értéke 1,561, továbbá a rezidumok varianciája konstans, amely szerint a regressziós vizsgálat, azaz a feltárt kapcsolat teljesül. Elmondható tehát, hogy a rezsiköltségek növekedése részben magyarázza a fogyasztási hajlandóság csökkenését. Bár a dolgozatnak nem témája a fent bemutatottak miatt a évi időszak elemzése, de nagyon érdekes vizsgálat lesz a jövőbe a rezsicsökkentés hatásának analízise. Az előzőek megismeréséhez természetesen több év teljes adatára lesz majd szükség, így kizárva az esetleges zavaró tényezőket. 8. ábra A lakásfenntartási kiadások és az értékesített vízmennyiség kapcsolata (Forrás: KSH, MAVIZ adatai alapján saját szerkesztés)

9 A háztartások mérlegének másik oldalát is érdemes megvizsgálni, az egy főre eső átlagos bruttó jövedelem alakulását. Az elmúlt 12 évben folyamatosan csökkent a jövedelem növekedésének mértéke, így vele együtt a fogyasztás is csökkent, talán itt figyelhető meg a legjobban a takarékoskodás oka. Az egy főre eső bruttó jövedelem változás részben magyarázza tehát az értékesített vízmennyiség csökkenését, közöttük erős regresszió mutatható ki (R=0,863, R 2 =0,744, Sig.=001). A standardizált hibatagok eloszlásának vizsgálata alapján a hiba átlaga 3,33* , a szórása 0,946 1, Durbin-Watson értéke 1,598, továbbá a rezidumok varianciája konstans, amely szerint a feltárt kapcsolat teljesül. 9. ábra Az egy főre eső bruttó jövedelemváltozás is az értékesített vízmennyiség kapcsolata ((Forrás: KSH, MAVIZ adatai alapján saját szerkesztés) A jövedelemváltozás vizsgálatát kiegészíti a munkanélküliségi ráta és az értékesítés kapcsolatának meghatározása. A munkanélküliség növekedésében közvetve magában hordozza a fizetőképes kereslet csökkenését, ezen keresztül hat a fogyasztásra, esetleg a kintlévőségre is. A munkanélküliség hatása elsősorban a családok fogyasztási viselkedésének módosulásában ( pl. spórolásban) jelentkezik. A regresszió vizsgálat alapján erős kapcsolat állapítható meg (R=0.941, R 2 =0,885 Sig.=000) a munkanélküliség és az értékesített mennyiség között. A magasabb foglalkoztatási értékekhez nagyobb értékesített mennyiségek tartoznak, a munkanélküliségi ráta növekedése folyamatos vízértékesítés csökkenés felé mutat. A két tényező között nem egyértelmű az ok-okozati kapcsolat ezt a Durbin-Watson értéke 1,45, továbbá a rezidumok varianciája nem konstans léte magyarázza. Ennek oka elsősorban az alacsony adatszámban keresendő.

10 10. ábra A munkanélküliségi ráta és az értékesített vízmennyiség kapcsolata (Forrás: KSH, MAVIZ adatai alapján saját szerkesztés) Az eddigiek alapján megállapítható, hogy az értékesített mennyiségek csökkenésére mind a demográfiai, mind a gazdasági tényezők komplexen hatnak. A fenntartási költségek növekednek, a jövedelem és foglalkoztatás csökken, ollószerűen kezdenek elválni egymástól, amelynek a következménye lesz az árérzékenység. Ennek mérésére keresletrugalmasság elmélete adhat jó választ, amely azt vizsgálja, hogy egy a keresletre ható tényező (ár) elmozdulása milyen keresletváltozásokat (értékesített vízmennyiséget) idéz elő. Így az árrugalmasság azt mutatja meg, hogy az egységár egy százalékos változása a kereslet hány százalékos változását eredményezi (Illés, 2000) A számítást a következő képlet szerint végeztem: A _ ker eslet _ árrugalmassága Volumenváltozás Volumen Egységárváltozás Egységár Láthattuk, hogy 2008-tól országos szinten, de jellemzően régiónként is es viszonylag stabil időszakot követően folyamatos csökkenések kezdődtek az értékesített mennyiség tekintetében. A közművek témájával foglalkozók Illés M. ( old), Papp M ( old) a csökkenések okaként az árat valószínűsítik döntő tényezőnek, (de láthattuk, hogy e mögött azért komplexebb demográfiai és gazdasági hatások is vannak) így ennek vizsgálata mellett sem szabad elmenni. Illés M. ( old) a mérése során megjegyzi, mérést jelentősen zavarja, hogy a volumenváltozásban minden olyan tényezőnek hatása szerepel, amely egyáltalán befolyásolhatja a szóban forgó szolgáltatás igénybevételét. Nem elhanyagolható a reáljövedelem és általában az életszínvonal változásának hatása. A kereslet árrugalmasságra egy példát mutatnék be egy vízmű regionális rendszerére vonatkozóan 2006-tól kiinduló értékekkel.

11 Árrugalmassági mutató jjjjj 0-0,0001-0,0002-0,0003-0,0004-0,0005-0,0006-0,0007-0,0008-0, Dátum(év) ábra Kereslet árrugalmassága egy vízmű rendszeren Az ábra jól érzékelteti, amit a csökkenésekből lehetett sejteni, hogy 2008-tól egyre rugalmasabbá válik a keresleti függvény, azaz az árra, az ezen időszak romló gazdasági helyzetének befolyása mellett egyre érzékenyebbek a fogyasztók. Az ilyen erőteljes rugalmasság növekedés az ár toleranciájának csökkenését mutathatja. A évi kiugró adatra jó magyarázat lehet a gazdasági válság víziközmű szektorra gyakorolt hatására, ez jól látható az országos és regionális kiugró értékekből is. Az elemzés kiváló előrejelzést adhat a következő évek várható ár-értékesítés-árbevétel értékeire. Itt kiemelném, hogy a későbbiekben érdekes vizsgálatnak mutatkozik a rezsicsökkentés hatásainak vizsgálata is, természetesen, ehhez megbízható adatokra lesz majd szükség. Az árrugalmasság értékével kapcsolatban megjegyzendő, hogy annak értékére vonatkozóan szakirodalomban nem találtam adatot. A vízértékesítés változás okaira sikerült részben jó magyarázatot találni, ezután lépjünk át egy kicsit az árbevétel alakulásának témájára. Az árbevételről elmondható, hogy növekedése szinte teljesen lineáris, ezzel szemben a változás mértékében vannak fluktuációk. Továbbá az inflációval történő összehasonlítás sem teljesen ad kiegyenlített képet. Mi tehát annak az oka, hogy a növekedés mértéke a fluktuációk ellenére egyenletes marad. Erre jó választ adhat, amiről még nem tettem említést, a közmű olló záródása. Az eddigiekben a fő téma eredetéből fakadóan nem beszéltem a szennyvíz szolgáltatás helyzetéről, de a megértés érdekében most pár szót szólok a témáról. Az ivóvízszolgáltatás lefedettsége a 1990-ben 90%-os volt, ezzel ellentétben a szennyvízszolgáltatás ugyanebben az évben csak 40%-os szinten állt. A szennyvíztisztítás és csatornahálózat építésének folytatása komoly gondot jelent manapság is (jelentős tőkeigény szükséges), jelenleg is folyamatban van a lefedettség növelése. A közmű olló, azaz az ivóvízellátás-szennyvízelvezetés közötti különbség folyamatosan csökken. A csökkenés a 2008-as évben kezdett stabilizálódni.

12 12. ábra Közmű olló változása (Forrás: MAVIZ és KSH adatai alapján saját szerkesztés) Az ellátás növelése javított a települési befogadók szennyvíz terhelésén, de maga után vonta a szennyvízdíjak bevezetését, amely a szolgáltatók árbevételét növelte. Ez az árbevétel növekedés, amely részben hozzájárult az árbevételi görbe linearitásához, különbségek elsimításához. Vizsgálva a közmű olló és az árbevétel változás kapcsolatát, erős regressziót tudunk kimutatni (R=0.878, R 2 =0,772 Sig.=000), a standardizált hibatagok eloszlás vizsgálata, Durbin-Watson értéke 2,016, továbbá a rezidumok varianciája konstans értékei miatt a feltárt kapcsolat teljesül. 13. ábra Közműolló és az árbevétel változás kapcsolata (Forrás: MAVIZ adatai alapján saját szerkesztés) A csökkenő közműolló növelte az árbevételt, de az idő előre haladásával egyre kisebb változásokat produkált. Ezek mellett természetesen megjelentek másodlagos hatások is, amelyek közvetve a vízértékesítésre is hatottak. A 2008-as évtől már (jelentős számú) új szennyvízbekötések nem épültek, így abból többletbevétel sem keletkezett, ennek a hatása ki is emelkedett a gazdasági válsággal, a csökkenő értékesített vízmennyiség, inflációtól elszakadt ár csillapítása megszűnt, és stagnáló árbevétel jelent meg.

13 3.2 Regionális szintű elemzés Az előzőekben elemeztem az országos átlagra vonatkozó értékeket és bemutattam a változások főbb okait, a következőkben a cél, az országot régiókra bontva megvizsgáljam, hogy vannak-e eltérések, felismerhetőek-e a régiók közötti gazdasági különbségek a vízértékesítésben. A regionális lehatárolást a szakirodalomban (statisztikában: KSH) használatos 7 régióra bontás szerint végeztem, ennek egyik oka a statisztikai adatok is régiónként készülnek el, továbbá a vízmű vállalatok anonimitása is biztosított. A régiók értékesített vízmennyiségeinek trendjét vizsgálva azonos mozgás figyelhető meg. Az elemzésből megállapítható, hogy mind országosan, mind pedig regionálisan azonos értékesítés csökkenés ment végbe. Az egyes régiók elkülönítését a fajlagos vízfogyasztás vizsgálat mutathatja meg, amelyet a következő ábra szemléltet. 120 Fajlagos vízfogyasztás (m3/év/fő) k Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl Közép-Magyarorország 14. ábra Magyarország régióira vonatkozó fajlagos vízfogyasztás értékek (Forrás: MAVIZ adatai alapján saját szerkesztés) A vizsgált intervallumban 2007-ig viszonylag állandó értéken mozogtak a fajlagos fogyasztási értékek a régiók többségénél. Kivételt képzett a Dél-Dunántúli és Közép-Magyarországi régió, amelyek esetében folyamatos trendszerű csökkenés ment végbe. Azt is fontos megjegyezni, hogy Közép-Magyarország településein jelenleg is közel kétszerese a fajlagos vízfogyasztás a többi területhez képest. A 2007-es évet követően régiótól függően 4-10 m 3 /év/fővel csökkentek a fajlagos értékek, ezt közvetlenül gazdasági válság hatásához köthetjük. Legalacsonyabb fajlagos fogyasztási értékkel Észak-Magyarország települései rendelkeznek, több mint 10 m 3 /év/fővel tér el a többitől, ami jelentős értéknek mondható. Érdemes megvizsgálni az okokat. Emlékezzünk vissza az országos szintű regresszió analízisre, ott már kimutattam, hogy a munkanélküliség és az egy főre eső bruttó jövedelem közvetlenül befolyásolja a fogyasztási hajlandóságot, azaz a fajlagos fogyasztást. Az észak-magyarországi régióban az alacsony fajlagos fogyasztási értékre kiemelt hatással bír a magas munkanélküliségi ráta és az alacsony egy főre eső bruttó jövedelem, ez tovább erősíti a két paraméter változásának fogyasztásra gyakorolt hatása. A lakos szám

14 csökkenés következményét tudjuk, ezért nem ismétlem magam, de a régiónként történő bontást az 5. ábrán bemutatom Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Kumulált lakos szám változás szaporodásból (fő) j 15. ábra Kumulált lakos szám változása halálozásból régiónként (Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés) Az előző ábrából két fő gondolatot jegyezhető meg: - Elsőként az, hogy Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön csökkent a halálozásból a legnagyobb mértékben a lakosság száma, ez a két régió még erőteljesebb leszakadását jelzi. Ezekben a régiókban gazdálkodó vízszolgáltatók értékesítés csökkenése a leghangsúlyosabb, ezt láthatjuk a régiós összehasonlító ábrájából is. - A másik, Közép-Magyarország lakosság szám többlete, amelyből azt a következtetést vonhatnánk le közvetlenül, hogy a lakos növekedés növekvő értékesített vízmennyiséget eredményez, de ez nincs teljesen így. Ennek az oka, hogy a középmagyarországi régióban a fajlagos vízfogyasztás folyamatosan csökkent, a többi régióval ellentétben több mint 40%-kal, ezzel eltüntetve a lakosság növekedésből eredő hatásokat. Részletezve az előző állítást között a 40 m 3 /fő fajlagos vízfogyasztás csökkenése a 2,5 millió fővel számolva 100 millió m 3 vízmennyiség csökkenést eredményezett. A 150 ezer fő növekedés pedig 60 m 3 /fő fajlagos vízfogyasztással számolva csak 9 millió m 3 vízmennyiség növekedést produkált. A fentiek alapján tehát két egymástól eltérő változást láthatunk, a leszakadó régiókban a lakosság számának csökkenése és gazdasági helyzet romlása, míg a fejlettebb régióban a jelenleg is magas fajlagos értékek változása generálja a problémát az értékesítésben. 4. Vízértékesítés és költség elemek kapcsolata Az előzőekben bemutatott változások költségekre gyakorolt hatásainak megismeréséhez a költségtípusokat és a szektorra jellemző költségfüggvényeket is vizsgálni kell. A volumen változások függvényében meg lehet különböztetni 2 költségtípust, ezek a következők: fix (állandó) költségek: ezek volumentől függetlenül merülnek fel, mint például az időbér, az amortizáció és a karbantartás változó, vagy proporcionális költségek: egységnyi változáshoz tartozó költségek, esetünkben vízkészlethasználati járulék (VKJ), villamos energia, és a veszteségek egy része

15 A közszolgáltatók, ezen belül is elsődlegesen a hálózatos rendszereket működtető vállalatok költségstruktúrája, elsősorban a volumenelmozdulás hatására bekövetkező költségváltozás szempontjából tekinthető jellegzetesnek. A vízügyi ágazatban a nagy súlyú hálózati költségek mellett alacsony alapanyagköltség következtében a szolgáltatás teljes értékére vonatkozóan különösen magas a fix költségek aránya. (Illés, 2000, old.) Ezt mutatja be a 6. ábra: 16. ábra Jelentős fix költség mellett alacsony arányú változó költség (Forrás: Illés, 2000, 82. old, saját szerkesztésben) Az összköltségfüggvényből származtatható az egységköltségfüggvény, amely megmutatja, hogy mekkora az adott volumenhez tartozó átlag költség (Illés, 2000). Ez a függvény már nagyon jól szemlélteti a jelentős fix költség hatását, azaz a volumen csökkenéssel az átlagköltség jelentősen nő, a fix költségek dominanciája erősödik, tehát az árképzésben is fontos szerepe van. 17. ábra Jelentős fix költség mellett alacsony arányú változó költség (Forrás: Illés, 2000, 86. old, saját szerkesztésben) A fix költségek aránya is eltérő lehet, más egy nagy regionális rendszer és más egy egyedi vízmű esetében, így természetesen az egyes költségelemek változásaira is másképpen reagál a költségfüggvény. Tovább bonyolítja ezek megoszlását az eltérő vállalatstruktúra. Általánosan elmondható, hogy a fix költségek arányának csökkenése pozitívan hat a mennyiségi csökkenés miatti kedvezőtlen hatás kiegyenlítésére, erre jellemzően a vállalatméret optimalizálása adhat pozitív választ. Azt azért érdemes megjegyezni, hogy a vállalatméret növekedéssel egy optimális mértékig lehet csökkenteni a fix költségeket, minden határon túl nem. Egy valós példán keresztül végzett elemezés regressziós vizsgálata megerősítette, hogy az értékesített vízmennyiség csökkenése logaritmikusan növeli a fajlagos összköltséget.

16 18. ábra Egy egyedi vízmű értékesített vízmennyiségének és fajlagos összköltségének kapcsolata (Forrás: HMV Zrt. adatai alapján saját szerkesztés) Az előzőek alapján tehát az a feltételezés következik, hogy azok a régiók, ahol az értékesítetett vízmennyiség csökkenés a leghangsúlyosabb, ott várhatóak a fajlagos összköltség növekedésben a legnagyobb érték. Tehát e szempontból a hátrányos helyzetű régiókban működő vízmű vállalatok rendelkeznek legérzékenyebb gazdálkodással. 5. Konklúzió Láthattuk, hogy a víziközmű szektor átalakuláson megy át, számos tényező befolyásolja a vállalatok gazdálkodásának legfőbb paraméterét, az értékesített vízmennyiséget. A fogyasztói szokások régiónkénti változatosságot mutatnak, amely tovább bonyolítja a probléma megoldását. A jelen és a jövő szakemberei kihívások előtt állnak, amelynek megválaszolása egyáltalán nem egyszerű feladat. Az eddig elmondott összefüggések mellett a megoldások keresésénél számos más folyamatot is ismerni kell, mint például árrugalmasságot, részletes költség szerkezetet, folyamatban lévő rezsicsökkentést, közműadó hatásait. A tanulmányom figyelemfelkeltésként szolgált, és remélem hamarosan a problémafelvetésemre válaszokat fogunk kapni. 1. Irodalomjegyzék [1] Ambrus L. és tsai. A vízgazdálkodás fejlődése, Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda, Budapest, o. [2] Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa, [3] Sajtos L., Mitev A.- Spss kutatási és adatelemzési kézikönyv

17 Alinea Kiadó, Budapest, [4] Papp M., Deli M., Bódi G., Solti D., Solymosi E., Havas A., MAVIZ Távlati vízigénybecslés, Budapest, [5] évi LXXXVII. törvény az árak megállapításáról [6] Illés M. A közszolgáltató vállalatok gazdasági szabályozása AULA Kiadó Kft., Budapest, [7] évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról [8] Európai Parlament és Tanács 2000/E/EK irányelve

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola M I S K O L C I E G Y E T E M Gazdaságtudományi Kar Pál Zsolt A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Vízhasználatok gazdasági elemzése

Vízhasználatok gazdasági elemzése ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7

Részletesebben

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 Kelet-Magyarországon az elmúlt években

Részletesebben

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL

RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL RÖVIDÍTETT JEGYZŐKÖNYV A MONETÁRIS TANÁCS 2009. FEBRUÁR 23-I ÜLÉSÉRŐL Közzététel időpontja: 2009. március 6. 14 óra A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, többször módosított 2001. évi LVIII

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció

Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Nyilvános változat V Ny3 1 2016. március Budakeszi Művelődési Ház projekt Gazdasági koncepció Nyilvános változat V Ny3 1 Tekintettel arra, hogy a teljes,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TERMŐFÖLD KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKE ÉS PIACI ÁRA Készítette: Naárné Tóth Zsuzsanna Éva Gödöllő

Részletesebben

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu Szám: 3028/2012.ált. BESZÁMOLÓ A közrend és

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Pénzügy és Számvitel Tanszék A doktori Iskola vezetője: Prof. Dr. KEREKES SÁNDOR DSc egyetemi tanár Témavezető: Gáspár Bencéné Dr.Vér

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Gödöllő. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Gödöllő. Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A MAGYARORSZÁGI ZÖLDSÉGÁGAZAT HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE ÉS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Bene

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A 2008. évi költségvetési előirányzat a társasági adó címén 530,6 milliárd forint bevétellel számolt. Az előirányzattal szemben

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1

AZ EKB SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 AZ SZAKÉRTŐINEK 2015. SZEPTEMBERI MAKROGAZDASÁGI PROGNÓZISA AZ EUROÖVEZETRŐL 1 1. EUROÖVEZETI KILÁTÁSOK: ÁTTEKINTÉS, FŐ ISMÉRVEK Az euroövezet konjunktúrájának fellendülése várhatóan folytatódik, bár a

Részletesebben

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 A támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálata 1 Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 Az utóbbi tíz évben a turizmus fejlesztését

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Horváth Eszter okleveles közgazdász

Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár. Horváth Eszter okleveles közgazdász Vezető: Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár Horváth Eszter okleveles közgazdász Kicsik között a legkisebbek A törpefalvak sikerének kulcstényezői Doktori értekezés Témavezető: Prof. Dr. Rechnitzer

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében Készítette: Játékos Edit Témavezető:

Részletesebben

Hosszú zsuzsanna: A lakosság fogyasztási viselkedése és annak jövedelem szerinti heterogenitása a válság előtt mikrostatisztikák alapján*,1

Hosszú zsuzsanna: A lakosság fogyasztási viselkedése és annak jövedelem szerinti heterogenitása a válság előtt mikrostatisztikák alapján*,1 Hosszú zsuzsanna: A lakosság fogyasztási viselkedése és annak jövedelem szerinti heterogenitása a válság előtt mikrostatisztikák alapján*, A válságot követően, 9 közepe óta zajlik a hazai GDP lassú, de

Részletesebben

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ?

Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? Gelei Andrea Halászné Sipos Erzsébet: Átjáróház vagy logisztikai központ? 1. Bevezetés A szakmai közélet képviselőinek gondolatai között évek óta érlelődik az elképzelés, mely szerint az Európai Unió bővülésével

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

IBNET TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÓK KÖRÉBEN

IBNET TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÓK KÖRÉBEN IBNET TELJESÍTMÉNY-ÉRTÉKELÉS A VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÓK KÖRÉBEN Szerzők: Kis András, projektvezető Ungvári Gábor Külső szakértők: Rákosi Judit Koskovics Éva 26 április 2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Bevezetés...3 2

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Szántóföldi növénytermesztés

Szántóföldi növénytermesztés Agro Megoldások Iparági elemzések Szántóföldi növénytermesztés Termékpályák, vertikumok Az alábbi ábra szemlélteti az élelmiszergazdaság egyes vertikumait, termékpályáit. Termelés Forrás: EBH Agrár Kompetencia

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról 9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. Társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló

A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 74/2015. (IV. 23.) XI.ÖK határozat melléklete Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Köznevelési koncepció 2015. április Tartalomjegyzék 1 CÉLOK ÉS ALAPELVEK...4 2 VÁLTOZÁSOK A KÖZNEVELÉSBEN

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

1. A PÉNZTÁR BEMUTATÁSA

1. A PÉNZTÁR BEMUTATÁSA 1. A PÉNZTÁR BEMUTATÁSA A Pannónia Nyugdíjpénztár VIT Nyugdíjpénztár néven 1994. decemberében alakult a villamosenergia-ipari nagy munkáltatók és az érdekképviseletek kezdeményezésére, és támogatásával.

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján*

A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Tanulmányok A hazai jövedelemegyenlõtlenség fõbb jellemzõi az elmúlt fél évszázad jövedelmi felvételei alapján* Éltetô Ödön címzetes egyetemi tanár, a KSH ny. főosztályvezetőhelyettese E-mail: odon.elteto@ksh.hu

Részletesebben

A magyar pedagógusok munkaterhelése

A magyar pedagógusok munkaterhelése A magyar pedagógusok munkaterhelése Lannert Judit 1. Bevezetés Ahogy világszerte egyre inkább felértékelődik a versenyképes, tudásalapú társadalmak fenntartható növekedést biztosító szerepe, a pedagógusok

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben