AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK"

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2015) 81 final AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Párizsi Jegyzőkönyv terv a globális éghajlatváltozás 2020 utáni kezelésére {SWD(2015) 17 final} HU HU

2 Tartalom 1. Összefoglalás A Párizsi Jegyzőkönyv Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás ambiciózus mértékű csökkentése Az EU 2030-ra szóló célértéke és tervezett nemzeti hozzájárulása A globális erőfeszítésekben való részvétel Dinamizmus biztosítása a célértékek rendszeres felülvizsgálata révén Az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozása Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség kialakítása az alkalmazkodás révén A végrehajtás és az együttműködés elősegítése Az éghajlatváltozás elleni küzdelem köz- és magánfinanszírozása A nemzetközi együttműködés fokozása Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet segítő technológiák fejlesztésének és gyakorlatba való átültetésének támogatása Kapacitásépítés Egyéb uniós politikák mozgósítása A következő lépések

3 1. ÖSSZEFOGLALÁS Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb megállapításai szerint sürgős fellépés hiányában az éghajlatváltozás súlyos, széles körben érzékelhető és visszafordíthatatlan hatást fog gyakorolni a Föld lakosságára és ökoszisztémáira. Ahhoz, hogy a globális középhőmérséklet ne haladja meg 2 C-nál többel az iparosodás előtti szinteket (röviden ez a 2 ºC-os célkitűzés ), valamennyi országnak jelentősen és folyamatosan csökkentenie kell üvegházhatásúgáz-kibocsátását. A kibocsátások globális szintű csökkentése megvalósítható anélkül is, hogy veszélybe kerülne a növekedés és a foglalkoztatás, sőt, komoly lehetőséget nyújt a gazdaságélénkítésre mind európai, mind globális szinten. Az éghajlatváltozás elleni fellépés továbbá az emberek életminőségét is jelentős mértékben javítja. Ha azonban halogatjuk a cselekvést, azzal folyamatosan növeljük a költségeket és szűkítjük a hatékony kibocsátáscsökkentés és az éghajlatváltozásból eredő hatásokra való felkészülés lehetőségeinek körét. A világ összes országának sürgős és együttes fellépésére van szükség. Az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) felei 1994 óta az éghajlatváltozás jelentette kihívásra összpontosítanak, és ennek eredményeképpen több mint 90 fejlett és fejlődő ország vállalta, hogy 2020-ig csökkenti kibocsátásait. Ezek a vállalások azonban nem elegendőek a 2 ºC-os célkitűzés teljesítéséhez 1. Ezért 2012-ben az UNFCCC részes felei tárgyalásokat kezdtek egy olyan új, jogilag kötelező erejű, a felek mindegyikére alkalmazandó megállapodás kidolgozása céljából, amelynek végrehajtása elősegítheti a 2 ºCos célkitűzés teljesítését. Ezt a évi megállapodást 2015 decemberében Párizsban kell majd véglegesíteni, és 2020-tól kezdődően végrehajtani. A nemrégiben megtartott limai éghajlat-változási konferencia sikerei azzal kecsegtetnek, hogy Párizsban sikerülhet egy szigorú egyezményt megkötni. A konferencia legfontosabb eredménye az volt, hogy döntés született arról, hogy az egyes országoknak még jóval a párizsi konferencia előtt hogyan kell kidolgozniuk és bejelenteniük az általuk javasolt kibocsátáscsökkentési célértékeket. Kidolgozásra került továbbá a 2015-ös megállapodás teljes szövegének első tervezete, amely valamennyi fél álláspontját tükrözi a tárgyalás alatt lévő összes kérdés vonatkozásában. Az EU már jóval a limai konferenciát megelőzően vezető szerepet vállalt az éghajlatváltozás globális szintű kezelésében, és elkötelezettséget mutatott e téren. A 2014 októberi európai csúcstalálkozón Európa vezető politikusai megállapodtak abban, hogy az EU-nak fokoznia kell erőfeszítéseit, és az 1990-es szinthez képest 2030-ig legalább 40%-kal csökkentenie kell hazai kibocsátását. Később Kína és az Egyesült Államok is hasonló bejelentést tettek. Limában az EU tagállamai vállalták, hogy mintegy a felét állják annak a 10 milliárd dollárnak, amelyet az USA az Éghajlat-változási Alap (GCF) induló tőkéjeként előirányzott a fejlődő országok támogatására. Az EU új beruházási tervet is elfogadott. Ez az elkövetkező három évben (2015 és 2017 között) magán- és állami forrásokból a reálgazdaságban legalább 1 Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) évi összefoglaló jelentése a kibocsátási szakadékról. 3

4 315 milliárd EUR összegű beruházást fog generálni. A beruházások nyomán az uniós gazdaság korszerűbbé és még inkább szén-dioxid-mentessé válhat. Ez a közlemény a Limában született döntések következményeit taglalja, és fontos dokumentum a Bizottság azon kiemelt céljának megvalósítása szempontjából, hogy az Európai Bizottság elnökének politikai iránymutatásaival összhangban stabil és alkalmazkodóképes energiauniót és előretekintő éghajlat-politikát hozzon létre. A közlemény felkészíti az EU döntéshozóit a 2015 decemberi párizsi konferenciát megelőző utolsó tárgyalásokra. A közlemény többek között: a 2014 októberi európai csúcstalálkozón született döntésnek megfelelően meghatározza a 2015 első negyedévének végéig benyújtandó, javasolt uniós kibocsátáscsökkentési célértéket, vagyis az EU tervezett nemzeti hozzájárulását (INDC); javaslatot tartalmaz arra, hogy az UNFCCC összes fele jóval a párizsi konferencia előtt nyújtsa be saját tervezett nemzeti hozzájárulását. Kína, az USA és a G20-ak csoportjának más országai, valamint a magas és közepes jövedelmű országok ezt valószínűleg meg fogják tudni tenni 2015 első negyedévében. A legkevésbé fejlett országok (LDC) számára nagyobb rugalmasságot kell biztosítani; egy olyan átlátható, dinamikus, jogilag kötelező erejű megállapodást vetít előre, amely valamennyi fél részéről méltányos, ambiciózus, és a globális gazdasági és geopolitikai körülmények változását is figyelembe vevő kötelezettségvállalásokat tartalmaz. A tudományos bizonyítékok azt támasztják alá, hogy ezek a vállalások összességében valószínűleg alkalmasak arra, hogy 2050-re globális szinten a kibocsátások legalább 60%-kal a 2010-es szint alá csökkenjenek. Amennyiben a párizsi vállalások ennél kevésbé ambiciózusak lesznek, akkor az Éghajlat-változási Alappal szorosan együttműködve 2016-tól érvényes munkaprogramot kell kidolgozni a kibocsátáscsökkentést célzó további intézkedések feltérképezése érdekében; javaslatot tartalmaz arra, hogy a évi megállapodás az UNFCCC égisze alatt létrejövő jegyzőkönyv formáját öltse. Fontos, hogy a főbb gazdasági hatalmak, így az EU, Kína és az USA a Jegyzőkönyvhöz való minél gyorsabb csatlakozással vállaljanak politikai vezető szerepet. A Jegyzőkönyvnek rögtön azután hatályba kell lépnie, hogy azt a globális kibocsátás jelenlegi mértékének együttesen 80%-áért felelős országok ratifikálták. Az új Jegyzőkönyv égisze alatt az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása, a technológiafejlesztés és -átadás, továbbá a kapacitásépítés várhatóan elő fogja segíteni a kibocsátáscsökkentésben való általános részvételt, és meg fogja könnyíteni a szén-dioxid-kibocsátás csökkenésére és az éghajlatváltozás káros következményeihez való alkalmazkodásra irányuló stratégiák hatékony és eredményes végrehajtását; felhívja a figyelmet arra, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) és a Montreáli Jegyzőkönyv részes feleinek legkésőbb 2016 végén döntést kell hozniuk a nemzetközi légi közlekedésből, 4

5 illetve hajózásból, valamint a fluortartalmú gázok gyártásából és felhasználásából eredő kibocsátások eredményes szabályozása érdekében; rávilágít arra, hogy az egyéb uniós politikák, így a kereskedelem, a tudományos kutatási, innovációs és technológiai együttműködés, a gazdasági és fejlesztési együttműködés, a katasztrófakockázatok csökkentése és a környezetvédelem hogyan segíthetik az EU nemzetközi éghajlat-politikájának érvényesülését; valamint kapcsolódik egy az Európai Külügyi Szolgálat és a Bizottság által közösen kidolgozott klímadiplomáciai cselekvési tervhez. A cselekvési terv célja a párizsi konferenciára való felkészülés részeként az uniós tájékoztatási tevékenységek fokozása, valamint ambiciózus harmadik országokkal való partneri kapcsolatok kiépítése. E közlemény egyes pontjairól a csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentum bővebb információkkal szolgál. 2. A PÁRIZSI JEGYZŐKÖNYV Az IPCC megállapításaival összhangban lévő közös fellépések elősegítése érdekében a Párizsi Jegyzőkönyvnek a következő célkitűzések megvalósítását kell biztosítania: ambiciózus mértékű kibocsátáscsökkentés az alábbiak révén: o hosszú távú célként annak kitűzése, hogy 2050-re globális szinten a kibocsátások legalább 60%-kal a 2010-es szint alá csökkenjenek 2 ; valamint o ezzel összefüggésben olyan egyértelmű, pontos, ambiciózus és méltányos, jogilag kötelező erejű, a felek mindegyikére alkalmazandó kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások meghatározása, amelyek végrehajtása elősegítheti a 2 ºCos célkitűzés teljesítését. A kötelezettségvállalásoknak összhangban kell állniuk az UNFCCC elveivel, szem előtt tartva a felek felősségeinek és lehetőségeinek alakulását, valamint az eltérő nemzeti körülményeket; dinamizmus: ehhez ötévente globális felülvizsgálatot kell végrehajtani annak érdekében, hogy a kibocsátáscsökkentési vállalások összhangban legyenek a legfrissebb tudományos eredményekkel; az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozása annak érdekében, hogy meg lehessen ítélni, hogy teljesültek-e kibocsátáscsökkentési célok és a kapcsolódó vállalások. Létre kell hozni a jegyzékekről való éves jelentéstételre, illetve a jegyzékek rendszeres ellenőrzésére és nemzetközi szakértői szinten való felülvizsgálatára vonatkozó közös szabályokat és eljárásokat; 2 Ez megegyezik az EU régóta érvényes és a Környezetvédelmi Tanács október 28-i következtetéseiben is szereplő azon célkitűzésével, hogy 2050-re globális szinten a kibocsátások az 1990-es szint felére csökkenjenek. 5

6 az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, fenntartható fejlődés előmozdítása a nemzetközi együttműködés ösztönzése, illetve az olyan politikák támogatása révén, amelyek csökkentik a kiszolgáltatottságot és növelik az országoknak az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodási képességét; valamint a hatékony és eredményes végrehajtás és együttműködés elősegítése azon politikák ösztönzése révén, amelyek magán- és állami forrásokból jelentős összegű, átlátható és kiszámítható finanszírozást képesek mozgósítani az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, alacsony kibocsátású fejlesztések előmozdítására. E célkitűzéseket a Jegyzőkönyvben rögzíteni kell re technikai munkaprogramot kell kidolgozni, amely tartalmazza az előbb felsorolt célok eléréséhez szükséges részletes szabályokat, eljárásokat és intézményeket. A Jegyzőkönyvhöz csatlakozó feleknek kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalást kell tenniük. A felek részt vehetnek majd a Jegyzőkönyv égisze alatti döntéshozatalban, és a Jegyzőkönyv végrehajtásának támogatására pénzügyi és egyéb forrásokat vehetnek igénybe. A Jegyzőkönyv keretében tett kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásoknak valamennyi félre egyaránt kötelező erejűnek kell lenniük. Ez minden másnál egyértelműbb jelzéssel szolgál majd a kormányok, a piacok és a közvélemény számára arról, hogy a Jegyzőkönyv aláírói elkötelezték magukat az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett. A kötelezettségvállalások ugyanis: a legerőteljesebben fejezik ki egy-egy aláíró fél politikai szándékát arra vonatkozóan, hogy vállalásait teljesítse; biztosítják a szükséges kiszámíthatóságot és biztonságot a közszféra és a magánszféra valamennyi szereplője számára; valamint garantálják, hogy a kibocsátáscsökkentés melletti elkötelezettséget ne befolyásolják a nemzeti szintű politikai változások. Azok az országok, amelyek amellett érvelnek, hogy a kibocsátáscsökkentési vállalások ne bírjanak nemzetközi szinten kötelező erővel, egyelőre nem bizonyították, hogy az ezzel járó előnyök más módon is elérhetőek volnának. A G20-csoport összes országa (akik együttesen a globális kibocsátások 75%-áért felelnek), valamint további magas és közepes jövedelmű országok várhatóan rövid időn belül ratifikálják a Jegyzőkönyvet, és 2020-tól kezdődően el is kezdik végrehajtását. Különösen fontos, hogy az EU, Kína és az Egyesült Államok politikai vezető szerepet vállaljanak fel, és a Jegyzőkönyv mihamarabbi aláírával megszabják a folyamatok iramát. A Jegyzőkönyvnek akkor kell hatályba lépnie, amint a 2015-ben együttesen 40 Gt CO 2 -egyenértéket képviselő ország letétbe helyezte megerősítő okiratát. Ez a jelenlegi globális kibocsátások mintegy 80%-át jelenti. 6

7 3. AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚGÁZ-KIBOCSÁTÁS AMBICIÓZUS MÉRTÉKŰ CSÖKKENTÉSE 3.1. Az EU 2030-ra szóló célértéke és tervezett nemzeti hozzájárulása Az EU klíma- és energiapolitikája már eddig is komoly eredményeket hozott. Uniós szinten az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1990 és 2013 között 19%-kal csökkent, miközben ugyanebben az időszakban 45%-kal nőtt az EU GDP-je. Az Unió vezetői által 2014 októberében elfogadott, 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret újabb hasznos eszközül szolgál a szakpolitikai színtéren. Kötelező érvényű, az egész gazdaságra kiterjedő uniós kibocsátáscsökkentési célt határoz meg, amely valamennyi ágazatra és valamennyi kibocsátási forrásra kiterjed, így a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra és az egyéb földhasználati módokra is, és amelynek értelmében az 1990-es szinthez képest 2030-ig legalább 40%-kal csökkenteni kell a hazai kibocsátást. Ez a célkitűzés ambiciózus, méltányos, és összhangban áll azzal a céllal is, hogy hazai szinten 2050-re költséghatékony módon legalább 80%-os kibocsátáscsökkenés valósuljon meg 3. Az EU már eddig is jelentős lépéseket tett azért, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése szempontjából a világ leghatékonyabb gazdaságává váljon. A 2030-ra szóló célérték szem előtt tartása révén további 50%-kal csökken az uniós gazdaság kibocsátásintenzitása. Az EU által nemrégiben jóváhagyott beruházási terv nyomán jelentős összegű magánberuházás valósul meg az EU gazdaságának korszerűsítése és még inkább szén-dioxid-mentessé tétele céljával. Jelenleg nincs értelme ennél magasabb feltételes célt kitűzni. Ha a tárgyalások során az derülne ki, hogy mégis ambiciózusabb célkitűzésre van szükség, akkor az EU-nak nyitottnak kell lennie arra, hogy hazai kötelezettségvállalásait nemzetközi jóváírásokkal egészítse ki, feltéve, hogy teljes egészében biztosított ezek környezeti integritása és nem kerülnek kétszeresen beszámításra A globális erőfeszítésekben való részvétel Az EU a globális kibocsátás 9%-áért felelős, és ez az arány is egyre csökken novemberében a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, (a globális kibocsátás 25%- áért felelős) Kína és (a globális kibocsátás 11%-áért felelős) USA az EU példáját követve bejelentette a 2020 utánra vonatkozó indikatív célkitűzéseit. E célkitűzések együttesen a globális kibocsátások csaknem felét lefednék. Ahhoz, hogy a Jegyzőkönyv sikeres legyen és globális szinten egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani, a következőkre van szükség: Nagy földrajzi lefedettség: Ahhoz, hogy a kibocsátások tekintetében a szükséges lefedettséget biztosítani lehessen, az összes félnek (a legkevésbé fejlett országok kivételével) 2015-ben minél korábban be kell nyújtania tervezett nemzeti hozzájárulását. A G20-ak csoportjának összes országa, valamint a magas és közepes jövedelmű országok ezt valószínűleg meg fogják tudni tenni 2015 első negyedévében. A tervezett nemzeti hozzájárulásokat a Limában egyeztetett tájékoztatási követelményeknek megfelelően kell benyújtani. Az 1. táblázat az EU vezetői által 2014 októberében elfogadott, legalább 40%-os hazai kibocsátáscsökkentési célt mutatja be tervezett nemzeti hozzájárulásban kifejezve, a célkitűzések átlátható, 3 COM(2011) 112 végleges: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve 7

8 számszerűsíthető és összehasonlítható leírásához szükséges, Limában elfogadott tájékoztatási követelmények szerint. Az egyszerű táblázat modellként szolgálhat azon felek számára, akik még dolgoznak tervezett nemzeti hozzájárulásuk meghatározásán. Önkéntes alapon a legkevésbé fejlett országok is benyújthatják tervezett nemzeti hozzájárulásukat, amely az ő esetükben szakpolitikákat és intézkedéseket, illetve ezeknek a kibocsátáscsökkentésre gyakorolt becsült hatását jelenti. A Jegyzőkönyv összes többi felének kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalást kell tennie és annak elérésére folyamatosan törekednie. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a Jegyzőkönyv egyik mellékletében, a felek ábécérend szerinti sorrendjében kell felsorolni. Ágazatok és kibocsátási források átfogó kezelése: A feleknek olyan kötelezettségvállalásokat kell megfogalmazniuk, amelyek az összes érintettet erőteljesen arra ösztönzik, hogy tovább csökkentsék és visszaszorítsák a globális kibocsátásokat. A Jegyzőkönyvnek kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalást kell előírnia valamennyi ágazatra, így a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra és az egyéb földhasználati módokra, a nemzetközi légi közlekedésre és hajózásra, valamint a fluortartalmú gázokra. Az ICAO, az IMO és a Montreáli Jegyzőkönyv részes feleinek legkésőbb 2016 végén intézkedéseket kell hozniuk a nemzetközi légi közlekedésből, illetve hajózásból, valamint a fluortartalmú gázok gyártásából és felhasználásából eredő kibocsátások eredményes szabályozása érdekében. Lehető legambiciózusabb célok: A feleknek még jóval a párizsi konferencia előtt meg kell választaniuk kibocsátáscsökkentési vállalásuk típusát, és a felelősségek és a lehetőségek alakulásának, valamint az eltérő nemzeti körülményeknek a figyelembevételével meg kell határozniuk azok mértékét és hatókörét. A több felelősséggel és lehetőséggel rendelkező országoknak kell a legambiciózusabb vállalásokat tenniük. A felek tervezett nemzeti hozzájárulásainak a kibocsátáscsökkentés nagyságrendje és hatóköre tekintetében a jelenlegi vállalásoknál fokozatosan egyre szigorúbbaknak kell lenniük. A tervezett nemzeti hozzájárulásoknak egyre alacsonyabb szintet kell elérniük mind a teljes kibocsátás, mind az egy főre jutó kibocsátás tekintetében, illetve javulást kell mutatniuk az kibocsátásintenzitás vonatkozásában. Határozott kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások: A leghatározottabb vállalást a gazdaság egészére kiterjedő abszolút célértékek és kibocsátási kvóták együttes rögzítése jelenti. Ezek számos előnyt kínálnak: ezek között említhető a megbízhatóság, az átláthatóság, a rugalmasság, és az, hogy széles körű alkalmazásuk esetén csökkentik a kibocsátásáthelyezés kockázatát. Tekintettel arra, hogy az évek előrehaladtával fejlődést kell felmutatni, minden olyan országnak, amely már most is rendelkezik ilyen célkitűzésekkel, azokat fenn kell tartania és egy korábbi referenciaévhez vagy referencia-időszakhoz képest növelnie kell. Azon G20- csoportbeli, valamint további magas jövedelmű országoknak, amelyek nem határoztak meg a Jegyzőkönyv szerinti abszolút célértéket a 2020-tól kezdődő időszakra, ezt legkésőbb 2025-ig meg kell tenniük. Örvendetes volna, ha ezt más feltörekvő és közepes jövedelmű gazdaságok is minél hamarabb, de legkésőbb 2030-ban megtennék. 8

9 4. DINAMIZMUS BIZTOSÍTÁSA A CÉLÉRTÉKEK RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA RÉVÉN A Jegyzőkönyvnek meg kell határoznia egy olyan, a felek mindegyikére érvényes folyamatot, amelynek célja a Jegyzőkönyv hosszú távú céljával összhangban a kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások rendszeres felülvizsgálata és a vállalások szigorítása. Amennyiben a felek közös vállalásai nem bizonyulnak elegendőnek, a folyamatnak arra kell ösztönöznie a feleket, hogy növeljék mostani vállalásaik mértékét, a későbbi időszakokban pedig kellő mértékű vállalásokat tegyenek. A 2020-tól kezdődően ötévente elvégzendő felülvizsgálat átláthatóbbá, egyértelműbbé és érthetőbbé tenné a felek kibocsátáscsökekntési kötelezettségvállalásait a 2 C-os célkitűzéshez való hozzájárulásuk tekintetében. A felülvizsgálat keretében a feleknek be kell számolniuk kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásaik tekintetében tett előrehaladásukról, valamint ki kell fejteniük, hogy intézkedéseiket miért tartják méltányosnak és ambiciózusnak. Az eljárás során figyelembe kell venni a tudományos eredményeket, bizonyítékokra kell támaszkodni, és emellett figyelembe kell venni a felelősségek, a lehetőségek és a nemzeti körülmények változását. A felülvizsgálatnak egyszerűnek és hatékonynak kell lennie, és el kell kerülni a más folyamatokkal való átfedéseket. A felülvizsgálati ciklus szabályait idővel felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy a világ a 2 C-os célkitűzés teljesítéséhez szükséges pályán maradjon. A Jegyzőkönyvnek és az ahhoz kapcsolódó, a Felek Konferenciája által hozott határozatoknak elő kell segíteniük az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szolgáló összegek dinamikus mozgósítását, illetve a technológiaátadást és a kapacitásépítést az arra jogosult felek, különösen a korlátozott lehetőségekkel rendelkezők számára. Ez többek között az Éghajlat-változási Alap (GCF), a Globális Környezetvédelmi Segélyalap (GEF) és más releváns intézmények által mozgósított végrehajtási eszközök megfelelőségének és hatékonyságának rendszeres felülvizsgálatát és javítását jelenti. A párizsi konferencián továbbá arról is gondoskodni kell, hogy az idő előrehaladtával a felek támogatást kapjanak alkalmazkodási stratégiáik rendszeres felülvizsgálatához és megerősítéséhez. 5. AZ ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS AZ ELSZÁMOLTATHATÓSÁG FOKOZÁSA A Jegyzőkönyvben meg kell határozni a felek mindegyikére vonatkozó közös átláthatósági és elszámoltathatósági rendszer fő elemeit. Ezen belül szigorú nyomon követési, ellenőrzési és számviteli szabályokat kell hozni, és olyan eljárást kell kialakítani, amely biztosítja, hogy minden fél felelősséggel tartozzon saját vállalásainak teljesítéséért. Ez a rendszer elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy meg lehessen bizonyosodni arról, hogy mindegyik fél végrehajtja vállalásait és jó úton halad célkitűzésének teljesítése felé. A rendszer emellett alapvető lesz a bizalom kiépítése, az ambiciózus célok kitűzésének ösztönzése, valamint a kiszámíthatóság és a jogbiztonság garantálása szempontjából. Ennek keretében a feleknek legkésőbb a ratifikálás időpontjáig be kell nyújtaniuk a 2010-től 2015-ig tartó időszakra szóló éves emissziókataszterek legfrissebb adatait. 9

10 Ennek a rendszernek hosszú távra kell szólnia. Egyrészről kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy figyelembe vegye a vállalási típusok, a nemzeti lehetőségek és körülmények sokféleségét, azonban a rugalmasságnak nem szabad aláásnia az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az ambiciózusságot. A rendszert független külső szakértőknek rendszeresen felül kell vizsgálniuk. Az új Jegyzőkönyvnek el kell ismernie a saját hazai széndioxid-piacukat összekapcsoló országok által végrehajtott nettó transzfereket, és ezeket a vállalások teljesítésének értékelésekor figyelembe kell venni. Végül a Jegyzőkönyvnek rendelkeznie kell egy olyan testület felállításáról, amely segíti a végrehajtást, és foglalkozik azon kérdések megválaszolásával, amelyek a felek kötelezettségvállalásainak teljesítése kapcsán merülnek fel. E testületnek a kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásokkal, és ezen belül a nyomon követéssel, a jelentéstétellel, az ellenőrzéssel és az elszámolással kapcsolatos kérdésekre kell összpontosítania. A testületnek szakértőkből kell állnia, nem lehet politikai jellegű, és megbízatásának részleteit a Jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 6. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAIVAL SZEMBENI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG KIALAKÍTÁSA AZ ALKALMAZKODÁS RÉVÉN Az ambiciózus kibocsátáscsökkentési intézkedések jelentősége vitathatatlan, de nem kevésbé fontos az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaira való felkészülést és az azokhoz való alkalmazkodást célzó egyéni és kollektív intézkedések ösztönzése. E tekintetben különösen fontos a földhasználat, hiszen kiemelt szerepe van az élelmezésbiztonság, és egyéb környezeti, társadalmi és gazdasági előnyök fenntartásában. Az alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia kiegészíti a tagállami stratégiákat, és célja, hogy Európa az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóbbá váljon. Az ökoszisztéma-alapú alkalmazkodás csökkentheti az árvizek kockázatát és a talajerózió mértékét, továbbá javíthatja a víz- és levegőminőséget. Valamennyi fél éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, fenntartható fejlődésének előmozdítása keretében a Jegyzőkönyvnek hangsúlyoznia kell annak fontosságát, hogy valamennyi fél kötelezettséget vállaljon a megfelelő alkalmazkodást elősegítő intézkedések meghozatalára, megtervezésére és végrehajtására, és ezekről a nemzeti közleményeken keresztül való jelentéstételre. A Jegyzőkönyvnek elő kell segítenie az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak különösen kiszolgáltatott régiók és országok részére nyújtott támogatást, ideértve a pénzügyi és technológiai támogatást, valamint a kapacitásépítést. Ily módon a Jegyzőkönyv láthatóbbá teszi az alkalmazkodást elősegítő intézkedéseket és támogatásokat, és megerősíti az UNFCCC égisze alatti nyomon követési és jelentéstételi rendelkezéseket. Lehetővé teszi továbbá, hogy a nemzeti jelentésekre és más fontos információkra támaszkodva jobban meg lehessen érteni az alkalmazkodás megkönnyítése érdekében hozott intézkedések hatékonyságát, annak érdekében, hogy a felek további fokozott fellépéseinek tervezésekor ezeket a tanulságokat fel lehessen használni. A Jegyzőkönyv elfogadása nyomán a részes felek által hozandó további határozatok várhatóan fokozni fogják a cancúni adaptációs keret és a nairobi munkaprogram keretébe tartozó rendelkezések végrehajtását. 10

11 7. A VÉGREHAJTÁS ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐSEGÍTÉSE 7.1. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem köz- és magánfinanszírozása A gazdaságok alacsony kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságokká való átalakítása csak úgy lehetséges, ha a beruházási minták tekintetében komoly paradigmaváltás megy végbe. A Jegyzőkönyvnek az alacsony kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság előmozdítására irányuló programokba és szakpolitikákba való beruházásokat kell ösztönöznie. Valamennyi országnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a beruházások keretfeltételeit biztosító környezet oly módon javítja, hogy az az éghajlatbarát beruházások számára vonzó legyen. A Globális partnerség a szegénység felszámolásáért és a fenntartható fejlődésért 2015 után témájú bizottsági közleménnyel összhangban hatékony módszerekkel minden lehetséges forrást fel kell használni a fenntartható fejlődéssel és az éghajlatváltozással kapcsolatos, nemzetközi szinten meghatározott célok érdekében. Fontos, hogy azok az országok, amelyek ezt megtehetik, finanszírozást mozgósítsanak a Jegyzőkönyv támogatásra jogosult felei számára. A támogatás alapját idővel ki kell szélesíteni, a felek lehetőségeinek alakulásával összhangban. Továbbá minden félnek világos információkkal kell szolgálnia azon finanszírozások éghajlatváltozás szempontból kifejtett hatásáról, amelyek nem az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt finanszírozások. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt finanszírozásoknak továbbra is tükrözniük kell a nemzeti kormányok a 2020 utánra szóló kötelezettségvállalásait, a keretfeltételeket biztosító környezetet és a beruházási stratégiákat. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt, mozgósítandó finanszírozás összege a javasolt tervezett nemzeti hozzájárulás mértékétől, az ahhoz kapcsolódó beruházási tervektől és a nemzeti alkalmazkodási tervezéstől is függ. Jelen pillanatban a tervezett nemzeti hozzájárulások mértéke és a nemzeti alkalmazkodási tervezési folyamatok nem ismertek, ezért még korai lenne előrejelzésekbe bocsátkozni az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez kapcsolódóan a 2020 utáni időszakban szükséges finanszírozás mértékéről és típusáról. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem közfinanszírozása 2020 után is fontos mozgósító erővel fog bírni. A Jegyzőkönyvnek azt is el kell ismernie, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szolgáló összegek mozgósításának fokozásában a magánszektornak is jelentős szerepe van. A Jegyzőkönyvnek tisztáznia kell, hogy mi az Éghajlat-változási Alap (GCF) és a Globális Környezetvédelmi Segélyalap (GEF) szerepe a végrehajtás támogatásában. Biztosítékot kell tartalmaznia a legszegényebb és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak leginkább kiszolgáltatott országok számára arra vonatkozóan, hogy az ő támogatásuk a továbbiakban is prioritást élvez. Ez leginkább úgy érhető el, ha a Jegyzőkönyv finanszírozási kerete teljes összhangban áll a fejlesztésfinanszírozási folyamattal és a 2015 utánra szóló fejlesztési menetrenddel. A gazdaságok alacsony kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságokká való átalakítása érdekében a Jegyzőkönyvnek elő kell mozdítania azt ezt lehetővé tevő keretfeltételek kidolgozását és bevezetését, és ezen belül: ambiciózus nemzeti éghajlat-politikák kidolgozását; 11

12 hatékony irányítást, és ennek részeként az alacsony kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlesztéseket célzó beruházásokat előmozdító beruházási keretek, ár-jellegű ösztönzők és pénzügyi eszközök alkalmazását; valamint az éghajlatváltozás kezelésével kapcsolatos információk nyújtását. A szén-dioxid-árazás és az állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankok beruházási politikája e tekintetben kulcsszerepet játszik. Az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontoknak az összes szakpolitikában, fejlesztési stratégiában és beruházásban való érvényesítése alapvető fontosságú ahhoz, hogy ki lehessen aknázni a fejlesztési, mérséklési és alkalmazkodási célú finanszírozások közötti szinergiákat A nemzetközi együttműködés fokozása A szakpolitikák kialakításával kapcsolatos információk megosztása és a bevált gyakorlatok népszerűsítése nagy mértékben felgyorsítja és kiszélesíti az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvést. Az elmúlt években az EU két- és többoldalú kezdeményezések (például a kibocsátáskereskedelemmel kapcsolatos kétoldalú szakpolitikai párbeszédek) keretében aktívan törekedett erre: a fenntartható energiára vonatkozó kezdeményezéseket indított, amelyek hozzájárulnak a karbonszegény gazdaságok kialakításához; illetve az éghajlatváltozás elleni globális szövetség keretében, amelynek 38 az éghajlatváltozásnak különösen kitett fejlődő ország és összesen nyolc afrikai, ázsiai, karibi és csendes-óceáni régió a tagja, népszerűsítette az alkalmazkodási politikák kidolgozását és gyakorlatba való átültetését. A Jegyzőkönyvnek elő kell mozdítania a tapasztalatok szisztematikusabb cseréjét a földrajzi régiókon belül és a régiók között, és ennek során össze kell fogni különböző szakosodott szervezetek, a magánszektor, a tudomány, a régiók és az önkormányzatok technikai szakértelmét. A Jegyzőkönyvnek gondoskodnia kell a kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás káros következményeihez való alkalmazkodásra irányuló nemzeti szintű erőfeszítések végrehajtását és kiegészítését célzó jelentős kezdeményezések elismeréséről. A párizsi konferencián arról is dönteni kell, hogy folytatni kell azt a munkaprogramot, amelynek célja, hogy a GCF-fel és más pénzügyi intézményekkel szorosan együttműködve 2016-ban további kibocsátáscsökkentési intézkedéseket lehessen meghatározni. Ez akkor lesz különösen fontos, ha a kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások összessége nem fedi le a 2 C-os célkitűzés teljesítéséhez szükséges kibocsátáscsökkentést Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet segítő technológiák fejlesztésének és gyakorlatba való átültetésének támogatása Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet segítő technológiák fejlesztése és gyakorlatba való átültetése rendkívül fontos az éghajlatváltozással kapcsolatos célok eléréséhez, továbbá a munkahelyteremtésben és a fenntartható gazdasági növekedésben is szerepe van. A kutatásfinanszírozás, a piaci elterjedést segítő intézkedések, a képzési programok, a finanszírozás és a kibocsátások beárazása együttesen technológiák széles skálája számára teremt megfelelő környezetet. Itt említhetők a szélsőséges időjárási jelenségek hatásaival szembeni ellenálló képességet növelő technológiák, az éghajlatvédelmi szolgáltatások és vízgazdálkodási rendszerek, továbbá az energiatermelés, az ipari eljárások, a közlekedés, a mezőgazdaság, valamint az erdőpusztulás csökkentése. 12

13 Az országok a számukra legmegfelelőbb technológiai megoldásokat választják, és ehhez gyakran segítséget kapnak technológiai szükségleteik felmérése révén és az Éghajlatváltozási Technológiai Központ és Hálózat (CTCN) részéről. Az innováció, és ezen belül a technológiaátadás fokozása a magánszektor szereplőivel való, a technológia kifejlesztésére, finanszírozására és gyakorlati alkalmazására irányuló önkéntes együttműködéseken múlik. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra vonatkozó hatályos szabályozást rendkívül fontos megőrizni. A Jegyzőkönyvben el kell ismerni a technológiai végrehajtó bizottság és a CTNC által már eddig is betöltött szerepet, és korszerűsíteni kell a technológiai szükségletek felmérésének eljárását Kapacitásépítés A kapacitásépítésnek a Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó valamennyi tevékenység, így az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás tervezése, a jelentéstételi kötelezettségek, az emissziókataszterek, a technológiatranszfer és a kibocsátáscsökkentési projektek esetében egyaránt központi támogató szerepet kell kapnia. Ezért ezt az említett területeken zajló támogató tevékenységekért felelős intézményeken keresztül kell biztosítani, és az egyes országok igényeire kell szabni. Az Egyezmény keretében meglévő rendelkezéseket meg lehet ugyan erősíteni, de az e témával kapcsolatos egyeztetések megfelelő fő fóruma továbbra is a kapacitásépítéssel foglalkozó durbani platform lesz. Az EU aktívan törekszik arra, hogy a kapacitásépítést integrálja az éghajlatváltozás elleni küzdelem vonatkozásában a fejlődő országok számára nyújtott fellépéseibe, a kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalások vonatkozásában is. A párizsi konferencián arról is dönteni kell, hogy segíteni kell az arra rászoruló országokat az emissziókataszterek létrehozása, a nyomon követés, a jelentéstételi és ellenőrzési rendszerek tekintetében, valamint az alacsony kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlesztések előmozdítását célzó, megfelelő ösztönzőket is tartalmazó stratégiák kidolgozásában. 8. EGYÉB UNIÓS POLITIKÁK MOZGÓSÍTÁSA A párizsi konferenciára való felkészülés keretében az elkövetkező hónapokban az EU fokozni fogja klímadiplomáciai fellépéseit. Az EU külügyminiszterei elfogadták az Európai Külügyi Szolgálat és a Bizottság által közösen kidolgozott klímadiplomáciai cselekvési tervet. A terv az alábbi intézkedéseket tartalmazza: a politikai párbeszédek során így a G7-ek és a G20-ak találkozóin, valamint az ENSZ Közgyűlésében az éghajlatváltozás stratégiai jelentőségű prioritásként való kezelése; az uniós fejlesztési együttműködés során az éghajlatváltozás hatásaival és a katasztrófákkal szemben ellenállóképes, alacsony kibocsátású fejlesztések előmozdítása; valamint 13

14 az éghajlatváltozás kérdésének összekapcsolása a potenciális hosszú távú következményekkel, például a biztonsági kihívásokkal. Az egyéb uniós szakpolitikák emellett a nemzetközi tárgyalások során és a Jegyzőkönyvnek a partnerországokban való végrehajtásakor is aktívan segíthetik az EU célkitűzéseinek megvalósulását. Segítséget nyújthatnak a partnerországoknak a Jegyzőkönyv előkészítése, majd későbbi végrehajtása során. Ezek a szakpolitikák az alábbiak: Gazdasági és fejlesztési együttműködés: Az EU és tagállamai már most is a legjelentősebb hivatalos fejlesztési segélynyújtók, és mint ilyenek támogatást nyújtanak a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Az EU 2013-ban több mint 9,5 milliárd EUR-t biztosított az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához. Az EU-nak a továbbiakban is törekednie kell arra, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos célokat érvényesítse a gazdasági és fejlesztési együttműködések során. Ennek érdekében már döntés született arról, hogy a as időszakban az uniós fejlesztési támogatás legalább 20%-át (14 milliárd EUR nagyságrendű összeget) az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell fordítani. A tagállamoknak szintén egyértelműen törekedniük kell az éghajlatváltozással kapcsolatos célok egyéb területeken való érvényesítésére. Az Uniónak és tagállamainak továbbá a hatás növelése és a megvalósítás hatékonyságnak fokozása érdekében jobban össze kell hangolniuk az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szánt globális szintű finanszírozásokat. Tudományos kutatási, technológiai fejlesztési és innovációs politika: Az EU jobban ki fogja aknázni azt, hogy a kutatási és innovációs keretprogram, a Horizont 2020 teljes egészében nyitva áll harmadik országok előtt, és pénzügyi támogatást nyújt a kevésbé fejlett országok részére. Az EU széles körben fel fogja hívni a figyelmet arra, hogy e program keretében legalább 28 milliárd EUR-t szán az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedésekre. Ennek az összegnek egy része széles körű nemzetközi együttműködést tesz lehetővé, amelynek révén az éghajlatváltozás elleni küzdelmet segítő technológiák eljuthatnak a piacokra, képzés nyújtható a tudományos szakemberek és a vállalkozók számára, és előmozdíthatók a klímadiplomáciai célok. Kereskedelempolitika: Az EU és szabadkereskedelmi partnerei a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokban vállalják, hogy egyebek mellett rendszeres strukturált párbeszéd, valamint éghajlat-változási és kereskedelmi témákban való együttműködés révén előmozdítják az éghajlatváltozással kapcsolatos célokat és eredményesen végrehajtják az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményét. A GSP+ rendszer keretében az EU több lehetőséget kínál az uniós piacra való belépéshez azon fejlődő országok számára, amelyek ratifikáltak és végre is hajtanak bizonyos nemzetközi megállapodásokat, például az éghajlatváltozásra vonatkozóakat. Az éghajlatbarát technológiák elterjesztésének és fejlesztésének fokozása céljából a WTO égisze alatt kereskedelmi partnereivel együtt az EU egy jelentős nemzetközi egyezmény megkötésére törekszik, amelynek értelmében 2015 vége előtt liberalizálásra kerülne a környezeti javak és szolgáltatások kereskedelme. Környezeti politika: Az EU által a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális stratégiai terv keretében vállalt és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós 14

15 stratégiájában is megerősített kötelezettségek végrehajtása kritikus fontosságú lesz az éghajlatváltozás problémáinak oly módon való kezeléséhez, ami egyúttal társadalmi, gazdasági és kulturális előnyöket is generál. A katasztrófakockázatok csökkentése: A katasztrófakockázat-kezelés terén folytatott uniós együttműködés 4 amelynek része az éghajlatváltozás hatásaival is számoló nemzeti kockázatértékelések kidolgozása és a kockázatkezelési képességek továbbfejlesztése hozzájárul az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás fokozásához. 9. A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK Az EU-ra a következő feladatok várnak: 2015 első negyedévének végéig be kell nyújtania tervezett nemzeti hozzájárulását; a főbb gazdaságokat arra kell ösztönöznie, hogy időben tett és ambiciózus tervezett nemzeti hozzájárulásokon keresztül vállaljanak vezető szerepet, különösen a meghatározó gazdaságok fóruma, a G20- és G7-csoport keretében; ösztönöznie és támogatnia kell, hogy minél több fél határozzon meg ambiciózus tervezett nemzeti hozzájárulást; az éghajlat-változással kapcsolatos ambiciózusabb globális fellépés ösztönzését központi elemmé kell tennie diplomáciai kapcsolataiban és a partnerországokkal folytatott párbeszédben; az UNFCCC égisze alatt, illetve más két- és többoldalú tárgyalások során elő kell mozdítania a fentiekben bemutatott jellemzőkkel bíró, ambiciózus, átlátható és dinamikus Jegyzőkönyv elfogadását; gondoskodnia kell arról, hogy az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, alacsony kibocsátású fejlesztések előmozdításához a nemzetközi partnerek részére az EU által nyújtott pénzügyi támogatás biztos és kiszámítható legyen; sürgetnie kell, hogy még 2015 vége előtt megvalósuljon a környezeti javak és szolgáltatások kereskedelmének gyors liberalizációja; gondoskodnia kell arról, hogy az éghajlat-változással kapcsolatos fellépés összhangban legyen a fenntartható fejlesztési célokra vonatkozó ENSZtárgyalásokkal, a fenntartható fejlődés 2015 utáni finanszírozásával és a katasztrófakockázatok csökkentésének 2015 utánra szóló keretével; valamint 4 Az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 5. és 6. cikke. 15

16 gondoskodnia kell arról, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszakára vonatkozó megállapodást az EU és tagállamai, továbbá a hatálybalépéshez szükséges számú további fél 2015 vége előtt ratifikálják. A Bizottság nemzetközi konferenciát fog szervezni, hogy az érintettek pontosabb információkat kapjanak a tervezett nemzeti hozzájárulások mértékéről, valamint a kollektív ambíciók megfelelőségéről, továbbá, hogy a párizsi konferenciára való felkészülés részeként elősegítse a nyílt eszmecserét. A konferenciára 2105 novemberében kerül sor, és célja, hogy közös fórumot kínáljon a partnerországok, a tudományos élet kiemelkedő szereplői, a szellemi műhelyek és nemzetközi szervezetek számára. Továbbá 2015 közepén a Bizottság elkezdi az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszteni a 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret végrehajtásáról szóló jogalkotási javaslatait. A Bizottság a továbbiakban is törekszik arra, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépést érvényesítse a gazdasági és fejlesztési együttműködések során, arra, hogy szorosabban együttműködjön a tagállamokkal az éghajlatváltozás szempontjából jelentős fejlesztések megvalósítása terén, valamint arra, hogy a tudományos kutatási és innovációs programjainak nyitottsága által kínált lehetőségek jobb kiaknázása révén támogassa nemzetközi partnereit, és segítse őket az új Jegyzőkönyv keretében tett kötelezettségvállalásaik végrehajtásában. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy minél hamarabb támogassa a javasolt megközelítést. 16

17 1. táblázat: Az EU javasolt tervezett nemzeti hozzájárulása A vállalás Típus Hatókör Alkalmazási kör Referenciaév 1990 Időszak A csökkentés mértéke A vállalás által lefedett kibocsátások (%-ban) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és egyéb földhasználati módok is beleértve A piaci alapon működő nemzetközi mechanizmusok nettó hatása A tervezés folyamata Méltányos és ambiciózus Főbb feltételezések Alkalmazott mértékegység A kibocsátások becslésére szolgáló módszertan A referenciaévhez viszonyított abszolút kibocsátáscsökkentés. A gazdaság egésze A teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a Montreáli Jegyzőkönyv tárgyát képező kibocsátások kivételével Szén-dioxid (CO 2 ) Metán (CH 4 ) Dinitrogén-oxid (N 2 O) Fluorozott szénhidrogének (HFC) Perfluorokarbonok (PFC) Kén-hexafluorid (SF 6 ) Nitrogén-trifluorid (NF3) (a kezdő és záró évet is beleértve) 2030-ig a hazai kibocsátás legalább 40%-kal való csökkentése. 100% Igen Nemzetközi jóváírások nincsenek figyelembe véve. Az Európai Tanács október én jóváhagyta a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet (EUCO 169/14). Az Európai Bizottságnak ki kell dolgoznia a 2030-ra vonatkozó keret végrehajtásáról szóló jogalkotási javaslatokat, ezen belül a földhasználatról, a földhasználat megváltoztatásáról és az erdőgazdálkodásról szóló javaslatokat (a évi bizottsági munkaprogram). A kötelezettségvállalás összhangban van az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást célzó uniós szakpolitikákkal, és valós esélyt kínál a 2 C-os célkitűzés teljesítésére. Az EU-t hozzásegíti a hosszú távon 80%-os hazai kibocsátáscsökkentés költséghatékony eléréséhez: ez az érték összhangban van az IPCC azon értékelésével, amely szerint a fejlett országoknak együttesen 2050-ig az 1990-es szintekhez képest 80 95%-kal kellene csökkenteniük kibocsátásukat. Az EU kibocsátásai már elérték a legmagasabb szintet. Az EDGAR adatbázis szerint az EU 28 tagállamának összkibocsátása 1979-ben érte el tetőpontját, ekkor 6,4 Gt CO 2 -egyenérték volt. 100 éves időszakra vonatkozó felmelegedési potenciál az IPCC 4. hatásvizsgálati jelentésével összhangban. Az IPCC évi iránymutatásai. 17

18 A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az egyéb földhasználati módok figyelembevételének módja A földhasználatból, a földhasználat-megváltoztatásból és az erdőgazdálkodási tevékenységekből eredő kibocsátás és abszorpció elszámolására szolgáló átfogó keret, tevékenység- vagy földalapú megközelítést alkalmazva, az alábbiakra építve: i) a 2/CMP.7. számú határozatban rögzített szabályok, a részes felek vonatkozó határozatai és az uniós jogszabályok (529/2013/EU határozat); és ii) a környezeti integritás jelenlegei szintje. Hatókör Ágazatok/forráskategóriák Energia o o Tüzelőanyagok égetése Energiaipar Gyártó iparágak és építőipar Közlekedés Egyéb ágazatok Egyéb Energiahordozókból származó illékony kibocsátások Szilárd tüzelőanyagok Kőolaj és földgáz, valamint az energiatermelésből származó egyéb kibocsátások CO 2 -szállítás és -tárolás o Ipari eljárások és termékfelhasználás o Ásványipar o Vegyipar o Fémipar o Tüzelőanyagok és oldószerek felhasználásából származó, nem energiajellegű termékek o Elektronikai ipar o Ózonkárosító anyagokat helyettesítő termékek o Egyéb termékgyártás és -felhasználás o Egyéb Mezőgazdaság o Emésztőrendszeri fermentáció o Trágyakezelés o Rizstermesztés o Mezőgazdasági talajok o Füves területek előírt felégetése o Mezőgazdasági maradványok tarlóégetése o Meszezés o Karbamid alkalmazása o Egyéb széntartalmú trágyák o Egyéb Hulladék o Szilárd hulladék ártalmatlanítása o Szilárd hulladék biológiai kezelése o Hulladékégetés hulladékégetőben és nyílt téri hulladékégetés o Szennyvízkezelés és -kibocsátás o Egyéb Földhasználat, a földhasználat megváltoztatása és erdőgazdálkodás az 529/2013/EU határozat szerint 18

19 o o o o o o o Erdősítés, újraerdősítés Erdőirtás Erdőgazdálkodás Szántóföldi gazdálkodás Rét- és legelőgazdálkodás Vagy hasonló, földalapú elszámolás az UNFCCC jelentési kategóriái szerint Az EU és tagállami által a Kiotói Jegyzőkönyv és a dohai módosítás részes feleinek minőségében kiválasztott egyéb kategóriák/tevékenységek. 19

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.15. COM(2015) 642 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján (az üvegházhatást

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.16. COM(2016) 49 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A cseppfolyósított

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a Clean Sky 2 Közös Vállalkozásról. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2013) 257 final} {SWD(2013) 258 final}

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a Clean Sky 2 Közös Vállalkozásról. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2013) 257 final} {SWD(2013) 258 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.10. COM(2013) 505 final 2013/0244 (NLE) C7-0255/13 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Clean Sky 2 Közös Vállalkozásról (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2013) 257 final} {SWD(2013)

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső

Részletesebben

Klímaváltozás elleni küzdelem és gazdasági fejlődés Magyarországon

Klímaváltozás elleni küzdelem és gazdasági fejlődés Magyarországon Klímaváltozás elleni küzdelem és gazdasági fejlődés Magyarországon Új Klímagazdaság - konferencia 2015.02.25. Szabó Zsolt fejlesztés-és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.25. COM(2013) 656 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a textiltermékek lehetséges új címkézési követelményeiről és a textiltermékekben

Részletesebben

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.4.12. COM(2016) 221 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jelenlegi állás és a lehetséges további lépések a vízumpolitika területén egyes

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 140 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Második jelentés a vízumliberalizációs ütemterve követelményeinek teljesítése során

Részletesebben

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.9.2006 COM(2006) 519 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért {SEC(2006) 1163} {SEC(2006)

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003. október 13-i 2003/87/EK IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003. október 13-i 2003/87/EK IRÁNYELVE AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003. október 13-i 2003/87/EK IRÁNYELVE az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi

Részletesebben

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2016.4.14. JOIN(2016) 6 final 2016/0112 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai,

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16 FELHÍVÁS a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.7.2008 COM(2008) 399 végleges 2008/0151 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564 FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: az Európai Tanács Tárgy: Az EU drogstratégiája

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése 1. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 899 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az kezdeményezés értékelése A képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről. {SWD(2013) 491 final}

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről. {SWD(2013) 491 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.3. COM(2013) 855 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Tizenharmadik jelentés az euróövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről {SWD(2013) 491 final} HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 1/18 SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A minőségügyi kézikönyv a minőségirányítási rendszert alapdokumentuma,

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, 2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.16. COM(2013) 703 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság

Részletesebben

A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE

A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE 2008.6.6. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 148/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 479/2008/EK RENDELETE (2008.

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.27. COM(2013) 824 final 2013/0409 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a szabadságuktól megfosztott gyanúsítottak és vádlottak ideiglenes költségmentességéről,

Részletesebben

A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek első értékelésének nyomon követése

A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek első értékelésének nyomon követése C 76 E/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.3.25. A megbélyegzés és a társadalmi kirekesztés leküzdése 44. a médiában, az interneten, az iskolákban és a munkahelyeken megszervezendő, a nyilvánosság

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA. az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott együttműködésről

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA. az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott együttműködésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.17. COM(2013) 430 final 2013/0202 (COD) C7-0177/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott

Részletesebben

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II. Melyik gondolkodási mód elıtt áll történelmi lehetıség? I. Vértes András, a GKI (Gazdaságkutató Intézet) elnöke kedden (2010. június 29-én) Budapesten sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kormány 29 pontos

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.31. COM(2013) 561 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az Uniónak az európai szabványosításra

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.1.24. COM(2013) 17 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Tiszta energiák

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június

ÚTMUTATÓ. 1.4 tevékenység. Dieter Schindlauer és Barbara Liegl. 2007 június MUNKAANYAG, KÉRELMEZŐ ELSŐ INTERJÚ ÚTMUTATÓ A HU2004/IB/SO01-TL számú Egyenlő bánásmód elvének érvényesítése és az anti-diszkriminációs törvény végrehajtásának elősegítése Twinning Light projekt összesített

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum

Plenárisülés-dokumentum EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0120/2015 8.4.2015 ***I JELENTÉS az értékpapír-finanszírozási ügyletek bejelentésérıl és átláthatóságáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.19. COM(2016) 178 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Európai

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

Európai Unió. A Régiók Bizottsága. Szakmai anyag. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 72. PLENÁRIS ÜLÉS-ére

Európai Unió. A Régiók Bizottsága. Szakmai anyag. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 72. PLENÁRIS ÜLÉS-ére Európai Unió A Régiók Bizottsága Szakmai anyag A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 72. PLENÁRIS ÜLÉS-ére Törölt: 0 Törölt: 68 2007. november 28., szerda 15.00-21.00 2007. november 29., csütörtök, 9.30-12.30 Charlemagne

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 815 végleges 2010/0395 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Unió éves költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról HU HU

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. 4.../2013. tájékoztatás Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 4.../2013. tájékoztatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013. évi ellenırzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenırzési irányokról Az adózás rendjérıl szóló

Részletesebben

MELLÉKLET. Iránymutatás

MELLÉKLET. Iránymutatás HU MELLÉKLET Iránymutatás az Unió által megosztott irányítás keretében finanszírozott kiadásokra vonatkozóan a közbeszerzési szabályok megsértése esetén végrehajtandó pénzügyi korrekciók megállapításáról

Részletesebben

Hivatalos név: Zalalövő és Környéke Közéletéért, Kultúrájáért, Környezetéért Alapítvány Postai cím: Szabadság tér 2. Város/Község Zalalövő

Hivatalos név: Zalalövő és Környéke Közéletéért, Kultúrájáért, Környezetéért Alapítvány Postai cím: Szabadság tér 2. Város/Község Zalalövő ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS A Kbt. 121. (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás [ ] Építési beruházás [ ] Árubeszerzés [x] Szolgáltatás megrendelés [ ] Építési koncesszió [ ] Szolgáltatási koncesszió I.

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

Kérdések és válaszok a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvjavaslattal kapcsolatban

Kérdések és válaszok a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvjavaslattal kapcsolatban MEMO/08/36 Brüsszel, 2008. január 23. Kérdések és válaszok a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvjavaslattal kapcsolatban 1) Mit takar a szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának fogalma?

Részletesebben

- Új esély Debrecennek!

- Új esély Debrecennek! DEBRECEN - Várospolitikai program a korszakváltás jegyében. A város kreatív emberek gyűjtőhelye, ahol növelik és serkentik egymás produktivitását. (Richard Florida) Debrecen, az ország második legnagyobb

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005. szeptember 30. COM(2005) 465 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2011L0065 HU 29.01.2014 002.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/65/EU IRÁNYELVE

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 1. 7. 2014 COM(2014) 392 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

MELLÉKLET. amely a következő dokumentumot kíséri. A Tanács határozata

MELLÉKLET. amely a következő dokumentumot kíséri. A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.7. COM(2016) 118 final ANNEX 1 MELLÉKLET.../ HATÁROZAT az Albán Köztársaságnak a 168/2007/EK tanácsi rendeletben rögzített keretek közötti, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól. (EGT-vonatkozású szöveg) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.24. COM(2013) 550 final 2013/0265 (COD) C7-0241/03 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi díjairól (EGT-vonatkozású

Részletesebben

A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN

A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN C 123 E/32 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.5.12. A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN az épületek energiahatékonyságáról szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.3.29. COM(2010)117 végleges 2010/0063 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL (EGT-vonatkozású

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ a felcsúti új Faluház megépítése tárgyú, a Kbt. 122. (7) bekezdés a) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásra TARTALOMJEGYZÉK ÚTMUTATÓ

Részletesebben

2006.9.2. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja. tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0076/2005),

2006.9.2. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja. tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0076/2005), 2006.9.2. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 33 E/425 tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére, tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA

Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete: Pénzügy-politikai elıadássorozat Pécs, 2007. április 20. A KÖZPÉNZÜGYEK SZABÁLYOZÁSA (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Kedves Kollégák!

Részletesebben

Európai Unió. A Régiók Bizottsága. Szakmai anyag. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 70. PLENÁRIS ÜLÉS-ére

Európai Unió. A Régiók Bizottsága. Szakmai anyag. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 70. PLENÁRIS ÜLÉS-ére Európai Unió A Régiók Bizottsága Szakmai anyag A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 70. PLENÁRIS ÜLÉS-ére 2007. június 6., szerda 15.00-21.00 2007. június 7., csütörtök 9.30-13.30 Charlemagne épület Európai Bizottság

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2009/2103(INI) 3.2.2010 JELENTÉSTERVEZET a Fellépés a rák ellen: európai partnerség című bizottsági közleményről

Részletesebben

1. SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA

1. SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA 1. SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK VÉGREHAJTÁSA 1.sz. Országspecifikus ajánlás: Pénzügyi stabilitás A középtávú költségvetési cél elérése érdekében 2015-ben hajtson végre a GDP 0,5 %-ának, 2016-ban

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: 12-40. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/0024(COD) 15.10.2013. Véleménytervezet Tadeusz Zwiefka (PE519.491v01-00)

MÓDOSÍTÁS: 12-40. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2013/0024(COD) 15.10.2013. Véleménytervezet Tadeusz Zwiefka (PE519.491v01-00) EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 15.10.2013 2013/0024(COD) MÓDOSÍTÁS: 12-40 Véleménytervezet Tadeusz Zwiefka (PE519.491v01-00) A pénzátutalásokat kísérı adatok (COM(2013)0044 C7-0034/2013 2013/0024(COD))

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.4. COM(2016) 279 final 2016/0141 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség

Részletesebben

Az állásfoglalás a következő fontosabb megállapításokat tartalmazza: Az e-kereskedelem nemzetközi, és nem szorítható az EU határai közé.

Az állásfoglalás a következő fontosabb megállapításokat tartalmazza: Az e-kereskedelem nemzetközi, és nem szorítható az EU határai közé. Az állásfoglalás a következő fontosabb megállapításokat tartalmazza: Az e-kereskedelem az internet egyik létfontosságú területe, és a belső piacra vonatkozó EU 2020 stratégiában foglalt célok megvalósításának

Részletesebben

FELHÍVÁS. Helyi foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására. A felhívás címe: Helyi foglalkoztatási együttműködések

FELHÍVÁS. Helyi foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására. A felhívás címe: Helyi foglalkoztatási együttműködések FELHÍVÁS Helyi foglalkoztatási megállapodások, paktumok megvalósítására A felhívás címe: Helyi foglalkoztatási együttműködések A felhívás kódszáma: TOP-5.1.2-15 Magyarország Kormányának felhívása a helyi

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 24.3.2009 EP-PE_TC1-COD(2008)0035 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 24.3.2009 EP-PE_TC1-COD(2008)0035 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 24.3.2009 EP-PE_TC1-COD(2008)0035 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely elsı olvasatban 2009. március 24-én került

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2006. május 23. (03.07) (OR. fr) 9769/06 ENV 304 AGRI 188 DEVGEN 148 PI 34 FORETS 15 ONU 69

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2006. május 23. (03.07) (OR. fr) 9769/06 ENV 304 AGRI 188 DEVGEN 148 PI 34 FORETS 15 ONU 69 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2006. május 23. (03.07) (OR. fr) 9769/06 FEDİLAP Küldi: az Európai Bizottság fıtitkára részérıl Jordi AYET PUIGARNAU igazgató ENV 304 AGRI 188 DEVGEN 148 PI 34 FORETS

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.3.26. COM(2015) 141 final 2015/0070 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott, a közvetlen kifizetésekre a 2015-ös

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.11.14. COM(2011) 730 végleges 2011/0330 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.15. COM(2016) 349 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Második eredményjelentés az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról

Részletesebben

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág)

1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) 1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) A környezet fogalma szorosan kapcsolódik a rendszer fogalmához. A két fogalom egymás nélkül nem is definiálható. A környezet

Részletesebben

2003R1788 HU 01.01.2007 003.001 1

2003R1788 HU 01.01.2007 003.001 1 2003R1788 HU 01.01.2007 003.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1788/2003/EK RENDELETE (2003. szeptember 29.)

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.24. COM(2014) 180 final ANNEXES 1 to 5 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek

Részletesebben

Kalauz a Pályázati Űrlap Kitöltéséhez. Erasmus+ Program Mobilitási projektek (KA1) Közoktatási munkatársak mobilitása. 2014. évi pályázati forduló

Kalauz a Pályázati Űrlap Kitöltéséhez. Erasmus+ Program Mobilitási projektek (KA1) Közoktatási munkatársak mobilitása. 2014. évi pályázati forduló Kalauz a Pályázati Űrlap Kitöltéséhez Erasmus+ Program Mobilitási projektek (KA1) Közoktatási munkatársak mobilitása 2014. évi pályázati forduló TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ GYAKORLATI

Részletesebben

FELHÍVÁS. a szociális képzések és továbbképzések fejlesztésére és a szociális életpályamodell bevezetésére

FELHÍVÁS. a szociális képzések és továbbképzések fejlesztésére és a szociális életpályamodell bevezetésére FELHÍVÁS a szociális képzések és továbbképzések fejlesztésére és a szociális életpályamodell bevezetésére A felhívás címe: Szociális humán erőforrás fejlesztése A felhívás kódszáma: EFOP-3.8.2-16 Magyarország

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.9.2005 COM(2005) 436 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL HU HU TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 4

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006. BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI

Részletesebben

Itthon Erdélyben, otthon Európában Politikai program a 2014 2019 es európai parlamenti mandátumra

Itthon Erdélyben, otthon Európában Politikai program a 2014 2019 es európai parlamenti mandátumra Winkler Gyula európai parlamenti képviselő RMDSZ, EPP Itthon Erdélyben, otthon Európában Politikai program a 2014 2019 es európai parlamenti mandátumra Hét esztendeje vagyunk az Európai Unió tagjai, hét

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

29.6.2013 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 179/1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/35/EU IRÁNYELVE. (2013. június 26.)

29.6.2013 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 179/1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/35/EU IRÁNYELVE. (2013. június 26.) 29.6.2013 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 179/1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/35/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak

Részletesebben

A TANÁCS 2010/32/EU IRÁNYELVE

A TANÁCS 2010/32/EU IRÁNYELVE L 134/66 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.6.1. IRÁNYELVEK A TANÁCS 2010/32/EU IRÁNYELVE (2010. május 10.) a HOSPEEM és az EPSU közötti, a kórházakban és az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy

Részletesebben

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan C 210/14 Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan (2007/C 210/10) Az érdekelt felek észrevételeiket

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.6. COM(2014) 249 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 2013. évi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-i rendes ülésére 21. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 31-i rendes ülésére Tárgy: Közbeszerzési eljárás indítása Dombóvár, Arany János tér

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 263 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.11. COM(2013) 627 final 2013/0309 (COD) C7-0267/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a behálózott

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet: PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program

Részletesebben

Eingereicht am 15.07.2013. Submitted 15 July 2013

Eingereicht am 15.07.2013. Submitted 15 July 2013 Eingereicht am 15.07.2013 Submitted 15 July 2013 MINORITY SAFEPACK Cím Minority SafePack egy millió aláírás a sokszínű Európáért Tárgy Fölkérjük az Európai Uniót: növelje a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum

Plenárisülés-dokumentum EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 27.6.2013 A7-0240/2013 ***I JELENTÉS a fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2012)0643

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

K1559 - Hintőanyag átmeneti tárolására szolgáló raktársátrak telepítéssel és bontással, karbantartással történő bérlése

K1559 - Hintőanyag átmeneti tárolására szolgáló raktársátrak telepítéssel és bontással, karbantartással történő bérlése K1559 - Hintőanyag átmeneti tárolására szolgáló raktársátrak telepítéssel és bontással, karbantartással történő bérlése Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/102 Beszerzés tárgya: Szolgáltatás megrendelés

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.17. COM(2016) 151 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a biocidoknak a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU

Részletesebben

LIFE Előkészítő Projektek

LIFE Előkészítő Projektek LIFE Előkészítő Projektek Pályázati útmutató és kiértékelési segédlet 2016 A jelen útmutató és kiértékelési segédlet a Bizottságnak a LIFE Környezetvédelem alprogram keretében benyújtandó, az előkészítő

Részletesebben