A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE"

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása HU HU

2 BEVEZETÉS A as időszakra 454 milliárd EUR-s költségvetéssel rendelkező európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok, a továbbiakban: alapok) 1 az Európai Unió (EU) fő beruházási eszközei. Az alapok 2023-ra 2 kritikus tömegű beruházást fognak teljesíteni az EU legfőbb prioritást élvező területein azzal a céllal, hogy munkahely-teremtéssel és az európai gazdaság újbóli fenntartható növekedési pályára állításával adjanak választ a reálgazdaság igényeire. A tagállamok például a következőket vállalták 3 : Az összes alapból több mint 2 millió vállalkozás jut támogatáshoz, hogy versenyképességét növelje, termékeket fejlesszen ki, új piacokat találjon és új munkahelyeket hozzon létre. Az infrastruktúra-beruházások segítségével a tagállamok javítanak az emberek életminőségén és a vállalkozási környezet versenyképességén. Ez különösen igaz a kevésbé fejlett tagállamokra, amelyek így képesek lesznek felzárkózni a fejlettebbekhez. Több tízmillió európai polgár jó minőségű széles sávú internethez, illetve információs és kommunikációs technológiai szolgáltatásokhoz, vagy jobb vízellátáshoz juttatása csupán néhány példa az alapoktól elvárt előrelépésekre. Az alapok döntően az európai munkaerő készségeinek és alkalmazkodóképességének fejlesztésébe fognak fektetni, ami tízmillióknak köztük számos fiatalnak ad lehetőséget (át)képzésre vagy vállalkozásindításra. Ezek a lehetőségek a menekültek és a legális bevándorlók előtt is nyitva állnak. A válságot követő időszak újabb motivációt adott az alapok tervezési és felhasználási módjának megreformálásához. A beruházások általános csökkenése közepette kiemelkedő prioritás az alapok hatásának maximalizálása, különösen mivel számos országban ezek adják a közberuházások többségét. Az alapok megreformálása nyomán nagyobb hangsúly került az eredményekre, célzottabb lett a finanszírozás, a beruházások pedig jobb stratégiai tervezésen és megvalósítási képességeken nyugszanak. Az alapok mára előremutató beruházáspolitikai eszközzé váltak, készen arra, hogy választ adjanak a ma és a következő években Európa előtt álló kihívásokra. Az alapok hozzájárulnak az európai beruházási tervhez, és több módon is kiegészítik az Európai Stratégiai Beruházási Alapot: a köz- és magánberuházások mozgósításával, a strukturális reformok támogatásával és a finanszírozáshoz jutás javításával. Az alapok jelentős mértékben hozzájárulnak az új Bizottság politikai prioritásaihoz is. Ezek közé tartozik: a digitális egységes piac, az energiaunió és az éghajlatpolitika, az egységes piac és a gazdasági kormányzás összhangban az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaival. Az alapok végső célja a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások fellendítése Európa-szerte, a legkevésbé fejlett térségek előtérbe helyezésével. A területi együttműködés és a makroregionális stratégiák révén a közös kihívások kezeléséhez, illetve a közös lehetőségek kiaknázásához is hozzájárulnak. 1 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA), Kohéziós Alap (KA), Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA). Az ERFA, az ESZA és a KA a kohéziós politika része ban ér véget a as kiadási időszak. 3 Az e közleményben bemutatott eredmények az alapokból finanszírozott programokban a tagállamok által meghatározott közös kimeneti- és eredménymutatókhoz megállapított célokon alapulnak. További részletek, többek között háttéradatok találhatók a következő weboldalon: 2

3 Ez a közlemény a tagállami hatóságok és fő partnereik (többek között a regionális és helyi szereplők) valamint az Európai Bizottság között az előbbiek beruházási programjairól az európai strukturális és beruházási alapok reformjának keretében lezajlott tárgyalások főbb eredményeit ismerteti. A közlemény a közös rendelkezésekről szóló rendelet cikkének (3) bekezdésében előírt kötelezettségnek felel meg, a II. mellékletben pedig az egyes tagállamokra is részletesen kitér. 1. AZ EURÓPAI STRUKTURÁLIS ÉS BERUHÁZÁSI ALAPOK BERUHÁZÁSAI A MAI TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRÜLMÉNYEK TÜKRÉBEN Széttartó gazdasági és társadalmi trendek Az Európai Unió fokozatosan lábal ki a gazdasági válságból: csökken a munkanélküliség és várhatóan 1,9%-kal növekszik a reál GDP, ami így 2015-ben valamivel a válság előtti szint fölött lesz. Mindazonáltal a teljes foglalkoztatottsági szint előreláthatólag a 2008-as szint alatt marad. A krízis elsöpörte mindazt a haladást, amelyet számos európai régió és tagállam 2000 óta a gazdasági konvergencia terén elért, és visszafordította a regionális különbségek és a szegénység csökkenésének trendjét /2013/EU rendelet. 3

4 Egy főre jutó GDP (PPS), 2013 Index, EU28 = 100 Németország: 2012 Forrás: Eurostat EuroGeographics térképészeti és földhivatali szövetség adatai Az Európa 2020 növekedési stratégia céljai felé történő haladás egyenetlen. A éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az energiapolitika és az oktatás terén jelentős a fejlődés, a foglalkoztatottsági és szegénység felszámolásával kapcsolatos célok tekintetében azonban ez nem mondható el. Szinten korlátozott az előrelépés a kutatás és az innováció 4

5 terén. Ezen kívül az Európa 2020 stratégia legtöbb célja esetében a többi régiónál lényegesen rosszabbak a kevésbé fejlett és átmeneti régiók mutatói, vagyis az EU céljainak eléréséhez jelentősen javítani kell ez utóbbiak teljesítményén. A tagállamok és a Bizottság e tények fényében vitatták meg a strukturális és beruházási alapok as programjait. A beruházások csökkenő szintjét ellensúlyozva az alapok nagyobb részt vállaltak a közberuházásokban A válság súlyos hatással járt a nemzeti és regionális költségvetésekre, ami minden beruházástípusnál csökkentette a finanszírozást. Az EU-ban 2008 és 2014 között reálértéken 15%-kal csökkentek a közberuházások. Jelentősen csökken a beruházok összértéke is, ami most mintegy 300 milliárd EUR-val elmarad a korábban megszokottól. Ennek következtében a közberuházási programok társfinanszírozásánál alaposan megnövekedett az alapokból történő finanszírozás súlya. A strukturális és beruházási alapok kötelezettségvállalásai a os időszakban várhatóan átlagosan mintegy 14%-át fogják kitenni az összes közberuházásnak, ami néhány tagállamban 70% fölé is emelkedhet (lásd 1. táblázat). A beruházásokhoz való ilyen hozzájárulás nagy lökést jelent az európai beruházási terv első pillérének (a pénzügyi források mozgósítása). 1. táblázat: az európai strukturális és beruházási alapok részvételi aránya a közberuházásokban ( ) 5 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Ezen kívül a ritkás beruházási források legjobb felhasználása az alapok és a többi uniós beruházási eszköz például a Horizont 2020, a LIFE+, a Menekültügyi, Migrációs és 5 Az alapokból történő beruházás a tagállamok os időszakra tett éves kötelezettségvállalásaira terjed ki. A kormányzati funkciók osztályozása (COFOG) szerint a közberuházásokba a közszektor bruttó állóeszközfelhalmozása (GFCF) és a mezőgazdasági és halászati közkiadások tartoznak. Az alapokból megvalósított összes beruházás közberuházásokon belüli arányának összehasonlítható módon való bemutatása érdekében ez a táblázat a nemzeti kormányok által elvégzett közberuházások részeként a mezőgazdasági és halászati folyó kiadásokat is tartalmazza. A beruházások területeinek részletes adatai megtalálhatók a következő oldalon: 5

6 Integrációs Alap, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME). az Erasmus+ és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz közötti szorosabb kapcsolatokkal és szinergiákkal biztosítható. Megreformált keret az eredményesebb strukturális és beruházási alapokért Az előző programozási időszak tanulságainak levonását követően és figyelembe véve az alapok jobb felhasználása iránti igényt, a as rendeletek számos rendkívül fontos reformot vezettek be. Egyértelmű az elmozdulás a célzottabb szakpolitikai megközelítés, az erőteljesebb eredményközpontúság, a beruházások szilárd keretfeltételei, a közös stratégiai keret révén az esb-alapok forrásainak koordináltabb felhasználása, továbbá az EU prioritásai és a regionális szorosabb összekapcsolása felé. Az európai szemeszter és az országspecifikus ajánlások szerepének megerősödése A tagállamokkal a as partnerségi megállapodások és programok finanszírozási prioritásairól folytatott megbeszéléseken a Bizottság kiindulópontjai az Európa 2020 stratégia céljai, az európai szemeszter összefüggésében tett releváns országspecifikus ajánlások valamint a tagállami és regionális szintű társadalmi-gazdasági elemzések voltak. A 2014-ben elfogadott országspecifikus ajánlások több mint kétharmada a kohéziós politikai beruházások szempontjából is releváns megállapításokat tartalmazott, és így a tagállami programok prioritásai figyelembe is vették őket. Néhány példa azokra az országspecifikus ajánlásokra, amelyek esetében az alapok a reformok támogatójaként léphetnek fel: a munkaerőpiachoz valamint az oktatási és képzési rendszerekhez való jobb hozzáférés és ezek fejlesztése, kutatás-fejlesztés és innováció (K+F+I) fenntartható energiaberuházások (többek között energiahatékonyság és megújuló energiaforrások), egészségügyi ágazat, finanszírozáshoz jutás, vállalkozási környezet, és adminisztratív kapacitás. Az elkövetkező években a leendő országspecifikus ajánlások adott esetben a Bizottság kezdeményezésére is az alapok programjainak kiigazítását eredményezhetik, biztosítva a Bizottság támogatását a tagállamok által elvégzendő szerkezeti reformokhoz. Ez azt mutatja, hogy számos tagállamban (ahol az országspecifikus ajánlások az európai strukturális és beruházási alapok szempontjából relevánsak) erős a kapcsolat az alapok, az európai szemeszter folyamata és az EU gazdasági prioritásai között, ami egyben az európai beruházási terv harmadik pilléréhez a beruházási feltételek javításához is hozzájárul. A beruházási feltételek javítása A múltban előfordult, hogy a legfontosabb beruházási területeken hiányos volt a tervezés. Ebből a tapasztalatból okulva az alapok reformja bevezetett egy előzetes feltételrendszert. Ez megköveteli, hogy már a beruházás megvalósulása előtt működjenek a szabályozási és szakpolitikai keretek, és elegendő adminisztratív kapacitás álljon rendelkezésre. A feltételrendszer kiterjed a legtöbb beruházási területre, így többek között a regionális intelligens szakosodási K+F stratégiák javítására, továbbá a víz- és a közlekedési ágazathoz, az aktív befogadáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint a szakképzéshez kapcsolódó stratégiai tervekre. 6

7 Ugyan az előzetes feltételrendszer nagyjából 75%-a teljesült a programok elfogadásának idején, mintegy 750 esetben azonban nem (ilyenek például a közlekedési beruházásokat alátámasztó közlekedési főtervek). A Bizottság jóváhagyta a 2016 végéig történő megvalósulásukra irányuló cselekvési terveket. A tervek javítani fogják az alapokból támogatott beruházások eredményességét és hatékonyságát, egyúttal hatással lesznek a többi köz- és magánberuházásra, és segíteni fogják az uniós jogszabályok és szakpolitikák tagállami végrehajtását is. A források összpontosítása és a fenntartható fejlődés általános érvényesítése Ahol a múlt tapasztalatai szerint az alapokból történő finanszírozás a kritikus tömeg hiánya miatt nem érte el a kívánt hatást, ott szigorodtak a követelmények, hogy az alapok a as időszakban a legfontosabb beruházási területekre és a növekedést akadályozó szűk keresztmetszetekre összpontosíthassanak. A Bizottság és a tagállamok közti megbeszélések nyomán a tagállamok gyakran meg is haladták az alapok tematikus koncentrációjára vonatkozó jogszabályi követelményeket, és így a beruházások még inkább a kkv-k támogatására és a karbonszegény gazdaságra összpontosulnak, miközben a kevésbé fejlett régiókban szükség esetén az alapinfrastruktúra támogatása is biztosított. A humántőke-fejlesztés fontossága és jelentősége miatt a tagállamok a kohéziós politikai költségvetésben az előző programozási időszakhoz képest nagyobb arányú forrást különítettek el az ESZA számára. Az előirányzatok egyaránt meghaladták az ESZA minimális részarányát és a társadalmi befogadásra szánt minimumszintet 6, ami az e területeken történő beruházás jelentőségét mutatja. Az ESZA finanszírozása az alábbi 5 prioritásra koncentrálódik: aktív befogadás, foglalkoztatáshoz való hozzáférés, fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja, korai iskolaelhagyás és egész életen át tartó tanulás. A fenntartható fejlődés és az éghajlat-változási aggályok általánosan érvényesültek az összes alap finanszírozásánál (lásd pl. a pénzügyi allokációt, a stratégiai környezeti vizsgálatokat és a környezetvédelmi követelmények beillesztését a projektkiválasztási szempontok közé). A tagállamok erőteljes elkötelezettséget mutattak az éghajlatváltozási elleni fellépés terén is: az alapok 25%-át azaz több mint 114 milliárd EUR-t különítettek el az éghajlatváltozást mérséklő és alkalmazkodási intézkedésekre. Ezzel az alapok erőteljesen támogatják az EU azon célját, hogy költségvetésének legalább 20%-át éghajlatpolitikai intézkedésekre fordítsa. Az eredmények és a teljesítmény határozottabb középpontba állítása Hiába voltak a múltban célkitűzésekre, mutatókra és célszámokra vonatkozó követelmények, nem alkalmazták őket szisztematikusa és szigorúan. A as időszakra bevezetett reformok biztosítják a programok erőteljes eredményközpontúságát, mivel a beruházásoknak konkrét célkitűzésekhez és prioritásokhoz kell kapcsolódniuk, amelyekhez kimeneti és eredménymutatók és célok kötődnek. Minden programnak van egy eredményességmérési kerete, amelyhez a teljesítményét mérik. Ez átlátható beszámolást tesz lehetővé, és értékelhetővé teszi a program célkitűzései felé történő haladást. Ezen kívül a nemzeti összegek 2019-ben felhasználható 6%-os eredményességi tartaléka azokat a programokat fogja jutalmazni, amelyek legjobban haladnak a közösen elfogadott mérföldköveik felé. 6 Jóllehet a kohéziós politikai költségvetésben az ESZA minimális részaránya 23,1% volt, a valós részarány 24,8% lett. Az ESZA költségvetésében 25,6%-ot különítettek el társadalmi befogadásra, ami meghaladja a 20%- os minimumot. 7

8 A pénzügyi eszközök erősebb tőkeáttételi hatása A pénzügyi eszközök tőkeáttételi hatása miatt támogatásuk hatásfoka nagyobb, mint az azonos szakpolitika-területnek odaítélt támogatásoké és 2020 között erőteljesebb keret jött létre a pénzügyi eszközök (kölcsönök, garanciák, saját tőke) széles körű használatának támogatására azokon a szakpolitikai területeken, ahol a beruházás pénzügyi megtérülést eredményez, miáltal a kedvezményezettek legalább részben vissza tudják fizetni a kapott támogatást. Ezt a trendet erősíti az európai beruházási terv is, amelyben a Bizottság az alapokból történő hagyományos támogatással szemben erőteljesen bátorítja a pénzügyi eszközök használatát az olyan területeken, mint a kkv-k támogatása, a CO 2 -kibocsátás csökkentése, a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság, az IKT, a fenntartható közlekedés vagy a K+F. Amint azt a beruházási terv is megjegyzi, a as időszakban az innovatív pénzügyi eszközök iránt elkötelezett alapoknak várhatóan közvetlen tőkeáttételi hatásuk is lesz, és további milliárd EUR beruházást fognak generálni, ami a reálgazdaságban magánberuházások vonzásával még magasabb multiplikátor-hatást eredményez. A tagállamokkal folytatott megbeszélések eredményeként az összes alapból jelentősen nőttek a pénzügyi eszközökre elkülönített összegek (lásd 2. táblázat). Az alapokból származó források és az Európai Stratégiai Beruházási Alap közötti lehető legnagyobb szinergia és komplementaritás érdekében a Bizottság egy kiadványt fog a tagállamok és más érdekelt felek rendelkezésére bocsátani. Ezen túlmenően az alapokból származó források és a Horizont 2020, illetve más EU-programok pénzügyi eszközeinek kombinálásában is vannak lehetőségek, amelyekről szintén elérhető lesz egy útmutatás. 2. táblázat: Az európai strukturális és beruházási alapokból származó, pénzügyi eszközök keretében megvalósult finanszírozás a as és a as időszakban (millió EUR) ERFA+KA 0 ESZA ERFA ETHA Egyszerűsítés A finanszírozáshoz jutásnak fontos tényezője az állandó folyamatnak tekinthető egyszerűsítés, amely révén egyszerű, ám mégis megbízható végrehajtási gyakorlatokat lehet azonosítani és munkára fogni. Az új szabályozási keret jelentős egyszerűsítési lehetőségeket tartalmaz, különösen a közös támogathatósági szabályok, az egyszerűsített költségopciók és az e-kormányzás tekintetében. A partnerségi megállapodásokban és a programokban a tagállamok összefoglalták a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív teher fő forrásait (pályázati és kifizetési eljárások, auditok és ellenőrzések, beszámolás és projekt-előkészítés), valamint az ezek kezelésére tervezett intézkedéseket is. Összességében a tapasztalat azt mutatja, hogy a tagállamok különböző gyakorlatait tekintve bőven van még tér a közös gondolkodásra és az egymástól való tanulásra. 8

9 Ennek kezelésére a Bizottság létrehozta az egyszerűsítés az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettjeinek szempontjából való nyomon követésével foglalkozó, független szakértőkből álló magas szintű csoportot. A csoport feladata, hogy meghatározza a helyes és a helytelen gyakorlatokat, és a tagállami hatóságok körében segítse az egyszerűsítési lehetőségek elterjedését. Munkája hozzá fog járulni a minőségi jogalkotás és az eredményközpontú uniós költségvetés kezdeményezés általános célkitűzéseinek eléréséhez. A szorosabb partnerség és a többszintű irányítás szerepe a jobb minőségű programokban és megvalósulásukban A as időszakban még nagyobb jelentőséget kapott a partnerségi elv, azaz a közigazgatási szervek, a gazdasági és szociális partnerek és a civil társadalmat képviselő szervezetek közötti szoros együttműködés a programok előkészítésében, végrehajtásában, figyelemmel kísérésében és értékelésében, hogy így erősödjék a széles alapokon álló közös elköteleződés és felelősségvállalás, valamint javuljon a programok minősége. A magatartási kódexben 7 a Bizottság felvázolta az arra vonatkozó minimumnormákat, hogy hogyan kell egy jól működő partnerségnek szerveződnie: biztosítani kell, hogy a releváns érdekelt felek részesei legyenek a folyamatnak, és hogy nyílt konzultációkon kérjék ki a véleményüket. A Bizottság kiemelt figyelmet fordított arra, hogy hogyan vonják be partnereiket a tagállamok a partnerségi megállapodásokba és a programokba. A visszajelzés általában pozitív volt, a Bizottság tudomására jutott aggályokat pedig sikerült rendezni a nemzeti hatóságokkal. Mindemellett nemzeti közigazgatási szerkezete és kultúrája függvényében minden tagállam másként valósítja meg a partnerség elvét. A partnerségi kultúra erősítése hosszú távú folyamat, és eredményei is csak közép- és hosszú távon mutatkoznak. Összpontosítás a helyi szintre és a koncentrált területi kihívások kezelésére irányuló törekvések Az adott terület szükségleteire szabott finanszírozás megvalósításának rugalmasabbá tétele érdekében új, jobb végrehajtási mechanizmusok jöttek létre: A területi fejlesztési stratégiák végrehajtásának támogatása érdekében az integrált területi beruházások (ITI) segítségével kombinálható az alapokból működtetett különböző programokból érkező finanszírozás. Az ITI-t 20 tagállam fogja használni a hátrányos helyzetű városrészektől kezdve a nagyvárosi térségekig, a kulturálisörökségutaktól kezdve a gazdasági szerkezetátalakítás által sújtott alrégiókig. A fenntartható városfejlesztési stratégiák támogatása, amely végrehajtásában a városi hatóságok is szerepet kapnak, meg fogja haladni a 16 milliárd EUR-t (9,9%), ami magasabb az 5%-os célnál, és ezt több tagállamban jelentős ESZA-finanszírozás egészíti ki. A források legnagyobb része a városi térségeket segíti a karbonszegény gazdaságra való átállásban, energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos beruházásokkal, fenntartható városi mobilitással és a városi környezet javításával. Emellett a források a fizikai és társadalmi nélkülözés problémáját is kezelik a városi területeken. A közösségvezérelt helyi fejlesztés lehetőséget ad a helyi akciócsoportoknak olyan stratégiák végrehajtására, amelyek különböző uniós források kombinált felhasználásával teremtenek munkahelyeket és növekedést, illetve erősítik a társadalmi befogadást. A programozási időszakban a több alapból finanszírozott közösségvezérelt helyi fejlesztések 12 milliárd EUR támogatást kapnak. A vidékfejlesztés terén a több mint 2500 helyi stratégia az EU vidéki lakosságának feléhez jut el, az Európai 7 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet. 9

10 Tengerügyi és Halászati Alap pedig mintegy 280 ilyen stratégiát támogat a tenger-, folyó- és tóparti közösségekben. A helyi fejlesztési stratégiákat 17 tagállam a kohéziós politika keretében is támogatni fogja. 23 tagállam vesz részt egy vagy több makroregionális és/vagy tengermedencestratégiában, amelyekkel a közös potenciál maximalizálása érdekében eredményesebben és összehangoltabban tervezhetik meg és hajthatják végre nemzeti és regionális prioritásaikat. A as időszakban minden makroregionális stratégia (Balti, Duna, Adriai és Jón, Alpok) 8 és az atlanti medencét érintő stratégia is integrálódik az alapokból finanszírozott programokba. Minden alapot aktívan használnak a transznacionális együttműködésben is. Külön összegek vannak elkülönítve a sajátos igényű területekre, mint például a legkülső régiókra, a ritkán lakott területekre, valamint a hegyvidéki és szigetjellegű tagállamokra. Ezen kívül a területi együttműködés finanszírozása most sokkal inkább a közös kihívásokra összpontosul. 2. AZ EURÓPAI STRUKTURÁLIS ÉS BERUHÁZÁSI ALAPOK PROGRAMJAINAK VÁRHATÓ EREDMÉNYEI 9 A as időszakban 454 milliárd EUR forrás van elkülönítve az alapokból munkahelyteremtésre és növekedésre. A nemzeti társfinanszírozás várhatóan legalább 183 milliárd EUR lesz, ami összesen mintegy 637 milliárd EUR beruházást jelent. Az alapok EU-szerte közös jogi és stratégiai keretben működnek. Minden tagállam rendelkezik egy partnerségi megállapodással, amely akár 5 alap finanszírozását is összefoghatja. Az alábbiakban található az alapokból a 456 nemzeti (tematikus) és regionális programon és a 79 Interreg programon keresztül megvalósuló finanszírozás várható eredményeinek áttekintése. A II. melléklet részletezi az alapok tagállamokon belüli működését, az I. melléklet pedig az Interreg programokét. A IV. melléklet áttekinti a partnerségi megállapodások és a programok a jogszabály végi elfogadását követően megvalósuló jóváhagyásának időkeretét K+I, IKT és kkv-fejlesztés Az alapok 121 milliárd EUR-val járulnak hozzá az EU intelligens növekedési célkitűzéseinek eléréséhez és így a K+I, a kkv-k versenyképessége és a digitális egységes piac javításához. E reálgazdasági beruházások várhatóan erősítik a vállalkozások és felsőoktatási intézmények kutatási kapacitását, inkubátorházakat és technológiai központokat hoznak létre, lehetővé teszik a kockázati tőkéhez és a kölcsönökhöz való hozzáférést, klaszterpartnerségeket építenek, aktivizálják az innovációs környezetet, fejlett szolgáltatásokat biztosítanak, valamint serkentik az európai értékláncok együttműködését a belső piac elmélyítése, az ipar erősödése és a vidéki Európa újjászületése érdekében. A K+I erősítése a helyspecifikus gazdasági szerkezetátalakítás kulcsprioritása A K+I beruházások szegletkövei az intelligens szakosodást segítő kutatási és innovációs stratégiák (RIS3). Ezek előfeltételei az ERFA-finanszírozásnak, illetve az EMVA- 8 Az integrált tengerpolitika összefüggésében a Balti-, valamint az Adriai- és Jón-tengeri medencék stratégiái illeszkednek a megfelelő makroregionális stratégiákba. 9 Az e közleményben bemutatott eredmények az alapokból finanszírozott programokban a tagállamok által meghatározott közös kimeneti- és eredménymutatókhoz megállapított célokon alapulnak. További részletek, többek között háttéradatok találhatók a következő weboldalon: 10

11 finanszírozásnál is figyelembe kell venni őket. Szakpolitikai keretet nyújtanak az erőteljes K+I támogatásokhoz, tényeken és az érdekeltek bevonásán alapulnak, a regionális erősségekre épülnek és közös módszertant követnek. Ez az előfeltétel az érdekelt felek aktív részvétele nyomán paradigmaeltolódást váltott ki az innovációs politika végrehajtásának módjában és megújította a regionális tervezési kultúrát. Várhatóan hozzá fog járulni a közigazgatás kapacitásépítéséhez is, ami viszont ösztönözni fogja a Horizont 2020-szal való szinergiákat, és javítani fogja a K+I beruházások minőségét és hatását. K+I beruházásokat minden tagállam és régió tervez. Külön hangsúlyt kapnak ebben a kkv-k innovációját ösztönző tevékenységek, mint például az inkubáció, az utalványprogramok, a folyamat-, tervezési és szolgáltatási innováció, az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködés, a klaszterek és a hálózatosodás. A tervek szerint jelentős támogatást kapnak a következők is: köz- és magántulajdonú K+I infrastruktúra és felszerelés, támogató szolgáltatások, technológiatranszfer és az innováció fejlesztése a társadalmi kihívásokkal például az energiaellátás, a környezetvédelem és az elöregedés problémájával való megküzdés érdekében. Íme néhány adat a várható eredményekhez kapcsolódva: vállalat kaphat támogatást K+I kapacitásának növelésére; közülük kutatóintézetekkel fog dolgozni, új kutatói álláshely jöhet létre, és mostani kutató munkakörülményei javulhatnak, a projektek segítségével a vállalatok új terméket hozhatnak forgalomba, a K+I projekteknek juttatott közpénzekhez illeszkedő 9,9 milliárd EUR magánfinanszírozás az EU-ban a vállalkozások által kutatásra és fejlesztésre költött teljes összeg mintegy 6%-át teszi ki, a vidéki térségekben több mint 3000 innovációs projekt kaphat támogatást, és több mint olyan projekt, amely új mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti gyakorlatokat, eljárásokat és technológiákat fejleszt ki. 3,9 millió gazda és más vidéki kkv élhet képzési lehetőségekkel, és 1,4 millió kedvezményezett részesülhet tanácsadásban. A digitális egységes piac támogatása Az alapok beruházásai segítik a digitális egységes piac céljainak megvalósulását. A jobb széles sávú infrastruktúra segítségével különösen a vidéki térségekben a fogyasztók és a vállalkozások is jobban hozzáférhetnek a digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz. A hatékonyabb e-kormányzat és interoperabilitás növeli a szolgáltatások költséghatékonyságát és minőségét. A vállalatok digitalizálása új technológiákat fog integrálni és segíti az intelligens ipari rendszerre való átállást. A várható eredmények többek között: további 14,6 millió háztartás jut széles sávú internethez az ERFA támogatásával, a vidéki térségekben az EMVA segítségével 18,8 millió ember jut új vagy jobb IKTszolgáltatásokhoz vagy infrastruktúrához, vállalat kap ERFA-támogatás az IKT-szolgáltatások igénybevételének javításához és IKT-termékek kifejlesztéséhez. Az európai kis- és közép-vállalkozások (kkv-k) növekedésének támogatása Az alapok támogatják a kkv-k innovációját és hozzájárulnak az elmélyített, méltányosabb és az erősebb ipari alapokon álló egységes piachoz. Ennek érdekében a következő területek részesülnek támogatásban: K+I, vállalkozásfejlesztés, vállalkozói készségek, inkubáció, 11

12 technológiatranszfer, energiahatékonyság és klasztertámogatás, valamint a kkv-knek nyújtott jobb szolgáltatások. E támogatásnak körülbelül a fele pénzügyi eszközökön keresztül fog megvalósulni. A várható eredmények a következők: mintegy vállalat kaphat támogatást új munkahely közvetlen létrehozására. A vállalatoknak adott K+I támogatással együtt ez azt jelenti, hogy az EU kkv-inak 5%-a, az új vállalatoknak pedig 8%-a részesülhet uniós finanszírozásban, mikro-, kis- és középvállalkozás (többek között szövetkezetek és a szociális gazdaságban tevékenykedő vállalkozások) kaphat finanszírozást a humántőkefejlesztés és a képzésbe irányuló befektetések céljára, több mint vidéki cég növelheti versenyképességét. Ezen kívül mintegy gazda kaphat támogatást minőségrendszerekben való részvételre, közel gazda pedig termelői szervezetekhez való csatlakozásra gazda arra kaphat segítséget, hogy rövid ellátási láncokban és helyi piacokon vehessen részt, a halászati ágazat támogatása jórészt a kisüzemi halászat támogatásában fog testet ölteni, ami társadalmi, gazdasági és kulturális szempontból rendkívül fontos a tengerparti közösségeknek, különösen a Földközi-tenger medencéjében. Várhatóan több mint új munkahely fog létrejönni a halászati és akvakultúra-ágazatban, miközben további nek biztosított a megmaradása Környezet, éghajlatváltozás, energia és közlekedés Az alapok tevékenysége elengedhetetlen Európa fenntartható növekedéséhez: ennek egyaránt kedvezményezettjei a polgárok, a vállalatok és maga a környezet. Soha még ekkora uniós költségvetési keret 193 milliárd EUR nem volt elkülönítve energiaipari, környezetvédelmi, éghajlat-változási, kockázatkezelési és fenntartható közlekedéssel kapcsolatos beruházásokra: a programok jelentősen hozzá fognak járulni a fontos uniós szakpolitikák (például az Energiaunió) céljainak eléréséhez, és Európa átállásához a karbonszegény gazdaságra. A programok ezen kívül üzleti lehetőségeket és zöld munkahelyeket hoznak létre azokban a szektorokban, amelyek jelentős növekedési potenciállal bírnak és a válságok alatt is nagy rugalmasságot mutattak 10. A tengerparti régiókban az alapokból nyújtott támogatás a várakozások szerint eléri a legalább 7,9 milliárd EUR-nyi beruházást, amely kék növekedési kezdeményezésekre (többek között tengeri közlekedés, megújuló energia, tengerparti idegenforgalom, biotechnológia és akvakultúra) fog irányulni. Az Energiaunió és a karbonszegény gazdaság támogatása Az alapok azáltal fogják támogatni az Energiaunió kialakítását, hogy több mint megduplázzák a karbonszegény gazdaságra elkülönített összeget ( ig 45 milliárd EUR), ami komoly lökést fog adni az uniós jogszabályok végrehajtásának, illetve finanszírozni fogja az adminisztratív és műszaki akadályok lebontását. A fókuszpontban az energiahatékonyság áll a következő célok elősegítése révén: család lakhat energiatakarékossági célból felújított otthonban, a középületek a mostaninál évente 5,2 TWh-val kevesebb energiát fognak fogyasztani, több mint vállalkozás (jórészt kkv-k) és mezőgazdasági üzem működhet jobb energiahatékonysággal, és számos elavult vagy túl nagy teljesítményű motorral rendelkező halászhajót le fognak cserélni. 10 Az EU-ban a környezetvédelmi termékek és szolgáltatások ágazatában a foglalkoztatottság 3 millióról 4,2 millió főre nőtt ig, amelyből 20% a recesszió éveire esett (COM(2014) 446 végleges). 12

13 Ez segíteni fogja az EU energiahatékonysági céljainak elérését és alacsonyabb energiaszámlákat, jobb élet- és munkakörülményeket, helyi munkahelyeket, valamint versenyképesebb vállalkozásokat fog eredményezni. Egy másik jelentős beruházási terület a karbonszegény energiatermelés, illetve a könnyebben kezelhető, jobban összekapcsolt és korszerűbb elektromos hálózatok (vagyis az intelligens energiahálózat ) kialakítása. Az e területen elkövetkező beruházások várhatóan a következőket eredményezik: 7670 MW további megújulóenergia-termelési kapacitás (amely nagyjából megfelel Horvátország és Szlovénia együttes telepített villamosenergia-termelési kapacitásának), az intelligens hálózatokhoz kapcsolódó további 3,3 millió energiafelhasználó, jobb energetikai kapcsolatok a szűk keresztmetszetek megszüntetése érdekében hat tagállam mintegy 2 milliárd EUR-t kíván intelligens villamosenergia- és gázinfrastruktúrára fordítani. A karbonszegény gazdaságra történő átállás a vidéki térségekben is kap támogatást; a várható eredmények között kiemelendők az alábbiak: 4 millió hektár mezőgazdasági és erdőterület részesül a szénmegkötési vagy -tárolási intézkedések támogatásából, a teljes mezőgazdasági terület 7,6% olyan területkezelési szerződések hatálya alá kerül, amelyek támogatják az üvegházhatásúgáz- és ammóniakibocsátás csökkentését, a fenntartható megújuló energiaforrásokba történő beruházás összesen 2,7 milliárd EUR-ra emelkedik. Az alapok közvetlenül mintegy évi 30 millió tonna CO 2 -egyenérték üvegházhatásúgázkibocsátáshoz járulnak hozzá, ami Svédország vagy Magyarország kibocsátásának mintegy 50%-a. Környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházások A környezetvédelem továbbra is jelentős szélesebb hatályú és innovatív megoldások felé orientált támogatást kap. A finanszírozásnak előfeltétele a legfontosabb uniós környezetvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek végrehajtása (például a környezeti hatásvizsgálat). Ez segíteni fogja a víz- és hulladékkezelő ágazatot számos tagállamban a városok regenerációjában, támogatni fogja a természetvédelmet, segíti az uniós ágazatok erőforrás-hatékonyabbá válását és hozzájárul az EU körforgásos gazdasággal kapcsolatos céljainak eléréséhez. A területi együttműködési programok a közös természeti értékek kezelését támogatják és ökoszisztéma-szolgáltatásokat fejlesztenek. Az e területen megvalósított beruházások várható eredményei többek között: 16,9 millió ember részesül a jobb szennyvízkezelés, 12,4 millió pedig a jobb vízellátás előnyeiből ez eléri a jelenleg közüzemi vízellátás nélkül álló lakosság 56%-át, évi 5,8 millió tonna további szilárdhulladék-újrahasznosítási kapacitás telepítése, 6,4 millió hektár magas biodiverzitású természetes élőhely megfelelőbb védelme és kezelése az ERFA keretében, a kulturális és természeti örökségi helyszíneken évi 39 millió látogatás támogatása. A vidéki területen a várható eredmények a következőket ölelik fel: a biológiai sokféleség jobb védelmet fog élvezni a mezőgazdasági területek 17,4%-án és az erdők 3,5%-ában (30,6 millió, illetve 4,1 millió hektár), a biogazdálkodás 10 millió hektár uniós mezőgazdasági területen kap támogatást (a megművelt terület 5,7%-a). 13

14 Az ETHA-támogatást a tagállamok (többek között a szelektív halászati technikák támogatásával) a tengerek biológiai erőforrásainak fenntartható hasznosítására és a környezeti hatások csökkentésére fogják fordítani: a beruházásokat a nem kívánt halfogás csökkentése és a halászati termékek hozzáadott értékének emelése felé irányítják. A legtöbb tagállam az EU természetvédelmi és biodiverzitáspolitikájával összhangban az alapokból a Natura 2000 területek kezelésére, helyreállítására és figyelemmel kísérésére is fog fordítani forrásokat. Éghajlatváltozás és kockázatmegelőzés Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén megvalósuló beruházások intézkedések széles skáláját foglalják magukba, többek között árvízvédelmi és ökoszisztéma-alapú intézkedéseket (például környezetbarát infrastruktúra), ami 13,3 millió embert hivatott megóvni az árvizektől és 11,8 milliót az erdőtüzektől, miközben a munkahelyteremtésre és a növekedésre is pozitív hatással van. Ezen túlmenően az EMVA-val egy új kockázatkezelési eszköz is megjelent, amely támogatást nyújt a biztosítási díjakhoz, valamint a kölcsönös befektetési alapokhoz és egy jövedelemstabilizáló eszköz létrehozásához. 14 tagállam összesen 2,7 milliárd EUR közkiadást fektetett kockázatkezelési eszközökbe, amelyek mintegy mezőgazdasági üzemet kívánnak támogatni. A tengeri és halászati területen a nem hatékony motorok cseréjéhez vagy az elavult halászhajók forgalomból való kivonásához adott támogatás fog hozzájárulni az energiahatékonysághoz. A fenntartható közlekedés támogatása Az EU és a régiók fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődéséhez hozzájáruló egyik kulcságazat a közlekedés. Az alapok olyan infrastruktúraprojekteket finanszíroznak, amelyek hiányzó kapcsolatok létrehozására és szűk keresztmetszetek kiküszöbölésére irányulnak, különösen a kevésbé fejlett tagállamokban és régiókban. A következők tartoznak ide: 7515 km (ebből 5200 km a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózathoz tartozó) vasútvonal építése és korszerűsítése, 3100 km új út (ebből 2020 km TEN-T szakasz) megépítése, és km út (ebből 798 km TEN-T szakasz) felújítása. A 2818 km megépítendő vagy felújítandó út a TEN-T hálózat 5%-a, 748 km villamos- és metróvonal megépítése vagy felújítása, 977 km belvízi út létesítése vagy korszerűsítése. Ezen túlmenően az alapok jelentősen támogatni fogják az európai közlekedés hatékonyabbá válását és zöldítését, például a következők révén: a különböző közlekedési módok közötti kapcsolatok javítása (multimodalitás), a fenntarthatóbb közlekedési módok (például vasút, közösségi közlekedés, kerékpározás és városi séta) felé történő elmozdulás támogatása, az alternatív üzemanyag használatát lehetővé tevő intelligens közlekedési rendszerek és infrastruktúra használatának megkönnyítése. 14

15 2.3. Foglalkoztatás, társadalmi befogadás és oktatás Ezen a területen összesen 120 milliárd EUR beruházás várható elsősorban az ESZA-ból, de a többi alap támogatását is igénybe véve. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás támogatása A releváns országspecifikus ajánlásokkal összhangban az alapok támogatni fogják az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket, többek között a munkaerőpiacra való könnyebb belépést, a munkaerő-piaci intézmények segítését és a munkavállalói mobilitást. A támogatásra leginkább rászoruló célcsoportokra fókuszálnak, például a tartós munkanélküliekre, az inaktív vagy munkanélküli fiatalokra és az idősebb munkavállalókra. A foglalkoztatásba történő befektetés további céljai a munka és a magánélet összeegyeztetése, a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, az aktív és egészséges öregedés, továbbá az önfoglalkoztatás, a vállalkozókedv és a vállalkozásalapítási (többek között mikro- és kisvállalkozás-alapítási) lehetőségek erősítésével történő munkahelyteremtés is. A foglalkoztatás támogatása várhatóan: 10 millió munkanélküli munkahely-találási esélyeit javítja, 2,3 millió ember foglalkoztatottságát, többek között önfoglalkoztatását biztosítja (az ESZA támogatásával), valamint embernek segít részt venni határokon átnyúló helyi mobilitási kezdeményezésekben vagy közös foglalkoztatási és képzési kezdeményezésekben. A társadalmi befogadás előmozdítása Az alapok társadalmi befogadáshoz való hozzájárulása jórészt az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokra például a veszélyeztetett csoportokra, az egészségügyi ellátórendszerekre és a tartós ápolásra fog összpontosulni. A beruházások biztosítani kívánják a szociális és egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét és eredményességét, valamint elő szeretnék mozdítani a cigányság beilleszkedését. Legalább 1,5 milliárd EUR-t fognak a társadalom peremére szorult közösségek, például romák támogatására fordítani. A várható eredmények a következők: 2,6 millió inaktív ember támogatása, 2 2,5 millió hátrányos helyzetű kedvezményezett, 41,7 millió ember hozzájuttatása a jobb egészségügyi szolgáltatások többek között e- egészségügyi beruházások előnyeihez. A szociális infrastruktúrára tervezett 4,5 milliárd EUR beruházás többek között a veszélyeztetett csoportokat (fogyatékosok, gyermekek, idősek, mentális egészségügyi nehézségekkel küzdő betegek) célzó, közösségalapú szociális szolgáltatásokra is kiterjed. A mostani menekültválság összefüggésében az alapok a menekülteket és menedékkérőket, illetve családjukat is támogatják. Ez a támogatás magában foglalja a munkaerőpiacra való belépés megkönnyítését és a társadalmi befogadás előmozdítását is, mint például az oktatást (ideértve a gyermekekét is), a szakképzést, a képzést, a lakhatást, az egyablakos ügyintézést, a tanácsadást, a coachingot és a nyelvtanfolyamokat. Az oktatásba és a képzésbe való beruházás Az alapokból az oktatás és a képzés terén is számos beruházás valósulhat meg. A legtöbb tagállam tervez beruházásokat a szakképzés területén, hogy javítsa szakképzési rendszerének 15

16 relevanciáját, valamint segítse a munkára való betanításról az egész életen át tartó tanulásra való átállást. A területen a legtöbb finanszírozás azonban a korai iskolaelhagyás megelőzésére és a jó minőségű kisgyermekkori, alap- és középfokú oktatáshoz való egyenlő hozzáférésre koncentrálódik. A felsőoktatás, a tanulószerződéses gyakorlati képzés és a gyakornoki képzés szintén fog kapni támogatást, akárcsak az oktatási infrastruktúra. Várhatóan: 4,1 millió 25 év alatti személy részesül támogatásban, 2,9 millió ember jut képesítéshez, ember kezdheti meg tanulási vagy képzési ciklusát a támogatás elnyerése után, 15 tagállamban 6,8 millió gyermek és fiatal használhat új vagy felújított gyermekmegőrzési vagy oktatási létesítményt. Ezen túlmenően az oktatási infrastruktúrába történő beruházás a kiváló minőségű oktatáshoz való jobb hozzáférést és a korai iskolaelhagyás visszaszorulását, továbbá jobb és korszerűbb oktatási és képzési rendszereket eredményez, amelyekre a készségek és képesítések naprakészen tartásához, a munkaerő készségeinek fejlesztéséhez és az új munkahelyek létrehozásához van szükség. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) költségvetésének mintegy 10%-át a halászati és akvakultúrás szereplők és élettársaik szakmai képzésére és egész életen át tartó tanulására fogják fordítani. Ide tartozik a helyi közösségekben a tevékenységek diverzifikálása, különös tekintettel a nőkre és a fiatalokra. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI) 20 tagállam jogosult az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre, amelyet 34 ESZAprogramba illesztettek be. A kezdeményezés 2013-ban indult, a költségvetésben pedig ben és 2015-ben jelent meg azzal a céllal, hogy a magas ifjúsági munkanélküliségre adott válasz konkrét eredményekben öltsön formát. A YEI 2018 végéig fog működni. A tagállamok a kezdeményezésre elkülönített forrásokat arra fogják használni, hogy minőségi gyakorlati képzésbe, gyakornoki programokba és munkahelyekbe fektessenek, melyek javítják a fiatalok foglalkoztathatóságát és segíthetik tartós munkaerő-piaci integrációjukat. Ez támogatni fogja a terület egyik legfontosabb uniós szakpolitikai célkitűzésének elérését, amelyet az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlás határozott meg 2013-ban. A YEI végrehajtásának (a kifizetések üteme és a résztvevőkhöz kapcsolódó eredmények tekintetében) legintenzívebb időszaka várhatóan 2016-tól 2018-ig fog tartani. A kezdeményezés megvalósítása várhatóan: 3,1 millió munkanélküli vagy inaktív résztvevőnek segít befejezni egy YEI-projektet, 1,6 millió munkanélküli vagy inaktív résztvevőnek segít munkaajánlathoz, további képzéshez, tanulószerződéses gyakorlati képzéshez vagy gyakornoki helyhez jutni, 1,3 millió munkanélküli vagy inaktív résztvevőt támogat az oktatásban vagy a szakképzésben való részvételben, képesítés megszerzésében vagy munkahelye megtalálásában (illetve önfoglalkoztatottként való munkába állásában). A kezdeményezés keretében felmerülő kiadásokat ugyan már korán (2013. szeptember 1-től) el lehetett számolni, a végrehajtás azonban későn indult, és 2014-ben is elég lassú volt. Az 16

17 egyik problémának a pénzügyi likviditást nevezték meg, amelyet a YEI költségvetési tételéből nyújtott előfinanszírozás 30%-ra növelésével orvosoltak Az intézményi kapacitás növelése és a közigazgatás hatékonyságának fokozása A közigazgatás minősége közvetlenül hat a gazdasági környezetre, és így kiemelkedő fontosságú a termelékenység, a versenyképesség és a növekedés ösztönzésében. Az elmúlt négy évben az éves növekedési jelentések is elismerték, hogy az Európa 2020 stratégia sikeres végrehajtásának fontos prioritása, hogy a tagállamoknak közigazgatásuk minőségén és igazságügyi rendszerük eredményességén javítsanak. Az alapok stabil és kiszámítható intézmények létrehozását támogatják, amelyek képesek társadalmi kihívásokra is választ adni, nyílt párbeszédet folytatni a nyilvánossággal és a jobb szolgáltatások érdekében technológiai változásokat végrehajtani. Egyéni szükségletei függvényében 17 tagállam 4,2 milliárd EUR-t (ESZA/ERFA) fog intézményikapacitásépítésbe fektetni A várható eredmények többek között: a jobb monitoring- és elemzési képességeknek, az egyszerűsített hatásvizsgálatnak és a bürokráciacsökkentő rendszereknek köszönhetően jobb minőségű szakpolitikai döntéshozatal, a diverzifikált hozzáférésnek, az optimalizált háttérfolyamatoknak és az interoperábilis e-kormányzati megoldásoknak köszönhetően jobb közigazgatási szolgáltatások, eredményesebb tagállami igazságszolgáltatási rendszerek, például a bírósági dolgozók képzése és bírósági ügykezelő rendszerek bevezetése nyomán, átláthatóbb közigazgatás és az érdekeltek erőteljesebb részvétele, a közszolgálat jobb minősége, erősebb integritása és szakmaisága. Az ERFA IKT- és más infrastruktúra-beruházásokkal egészíti ki az ESZA-ból finanszírozott közigazgatási reformtevékenységeket. Ezen kívül az Interreg programok 790 millió EUR-val járulnak hozzá a határokon átnyúló szilárdabb együttműködési struktúrákhoz és hatékonyabb közszolgáltatásokhoz. 17

18 KÖVETKEZTETÉS: A JÓ SZÁNDÉKOKTÓL A GYAKORLATI FELLÉPÉSIG A beruházások fellendítése az EU-ban Az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) előkészítik az utat a hosszú távú és fenntartható fejlődés és a polgárok jobb élete felé egy élhetőbb Európában. Az új Bizottság prioritásaival összhangban 2023-ig az alapok programjai több mint 637 milliárd EUR beruházást fognak biztosítani az összes tagállamban. A több mint 500 innovatív program a pénzügyi források mozgósításával és a beruházási körülmények javításával járul hozzá az uniós szakpolitikai célok, köztük az európai beruházási terv megvalósulásához. A programoknak célja a finanszírozás eredményesebbé tétele is, ami európaiak tízmillióinak életére és munkalehetőségeire lesz pozitív hatással. Az üzleti környezet és a közigazgatási kapacitás javításával a programok az uniós jog és az európai szemeszter ajánlásait követő szerkezeti reformok végrehajtásához is jelentősen hozzájárulnak. Több mint pénz A megreformált alapok egyáltalán nem csupán finanszírozással járulnak hozzá az EU növekedéséhez. Az előzetes feltételrendszer támogatást és ösztönzőket biztosít a szerkezeti reformokhoz, továbbá a magán- és a közberuházások szempontjából egyaránt segíti egy jobb befektetési légkör kialakítását. Ezen kívül a közszférában a jó kormányzás és a közigazgatási kapacitás fokozottabb középpontba állítása (többek között orvosolva a piaci szolgáltatások és a közszolgáltatások hiányosságait) korszerűbb és hatékonyabb közigazgatásokat fog eredményezni. Ráadásul az Interreg programok és a makroregionális stratégiák különböző tagállamok polgárait kötik össze, és a határokon átívelő együttműködéssel javítják szociális és gazdasági életkörülményeiket. Megfelelés a jövő kihívásainak Az esb-alapokból finanszírozott programok és az azokat előzetes feltételrendszerrel alátámasztó stratégiák sikere a jó kormányzástól és attól függ, sikerül-e őket haladéktalanul elindítani és az elkövetkező években maradéktalanul végrehajtani. Szükséges továbbá a változó körülményekhez, például a menekültválsághoz való alkalmazkodás is. A as időszakban különösen a következő területeken van folyamatosan szükség erőfeszítésekre: az eredményközpontúság biztosítása és a célok ambiciószintje, a pénzügyi eszközök fokozott felhasználása, valamint az esb-alapok, az Európai Stratégiai Beruházási alap és az egyéb finanszírozási források (például a Horizont 2020) közötti szinergiák teljes körű kihasználása projektszinten és pénzügyieszköz-szinten, illetve befektetési platformokon keresztül. Az előzetes feltételrendszer teljesítéséhez összeállított 750 cselekvési terv azt mutatja, hogy van tér a fejlődésre és megvan az igény arra, hogy a megfelelő beruházási feltételek biztosításához a Bizottság gyakorlati segítséget nyújtson néhány tagállamnak. A Bizottság minőségi jogalkotásra és eredményközpontú költségvetés-tervezésre irányuló célkitűzéseinek megfelelően az alapokhoz való hozzáférés további egyszerűsítése és a bürokráciacsökkentés szintén szükségszerű. 18

19 MELLÉKLETEK I. MELLÉKLET: Európai területi együttműködés / Interreg II. MELLÉKLET: Országadatlapok III. MELLÉKLET: Az addicionalitás átfogó értékelése IV. MELLÉKLET A partnerségi megállapodások és programok benyújtásának és elfogadásának menetrendje 19

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...

Részletesebben

2014.3.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 69/65

2014.3.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 69/65 2014.3.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 69/65 A BIZOTTSÁG 215/2014/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2014. március 7.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra,

Részletesebben

A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek első értékelésének nyomon követése

A nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek első értékelésének nyomon követése C 76 E/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.3.25. A megbélyegzés és a társadalmi kirekesztés leküzdése 44. a médiában, az interneten, az iskolákban és a munkahelyeken megszervezendő, a nyilvánosság

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.15. COM(2015) 642 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján (az üvegházhatást

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA

AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.9.2005 COM(2005) 436 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE KONZULTÁCIÓS DOKUMENTUM AZ INNOVÁCIÓS CÉLÚ ÁLLAMI TÁMOGATÁSRÓL HU HU TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 4

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, 2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

Részletesebben

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.17. COM(2014) 357 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 713 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Adriai-

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/Szegénység elleni erdélyi platform pg. 1 of 13 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Részletesebben

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Vidékfejlesztés 2014-2020

Vidékfejlesztés 2014-2020 Vidékfejlesztés 2014-2020 Kunszentmiklós 2014. február 26. Kis Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály AZ EMVA-FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Most zárult egy hét éves költségvetési időszak az Európai Unió

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 340 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A

9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 13. (OR. en) 9226/16 ECOFIN 466 UEM 212 SOC 330 EMPL 226 COMPET 300 ENV 345 EDUC 201 RECH 192 ENER 208 JAI 456 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2014-2020 Készült a VEKOP 4.0 2014. május 8-i változata alapján STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Projektvezető: dr. Tombácz Endre Témafelelős: Magyar Emőke Készítette: ÖKO ZRt. 2014. augusztus TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok)

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A/ Az OKM részvétele az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és operatív programjainak

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

Kis-és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás Kód Név Kedvezményezettek köre Pályázat célja Megjelenés GINOP 1.1.1.

Kis-és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás Kód Név Kedvezményezettek köre Pályázat célja Megjelenés GINOP 1.1.1. Kis-és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1.1.1. GINOP - 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3./ 1.2.4. Vállalkozói inkubátorházak Mikro-, kis - és középvállalkozások termelési kapacitásainak

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'

(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities' SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2013) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA. az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott együttműködésről

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA. az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott együttműködésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.17. COM(2013) 430 final 2013/0202 (COD) C7-0177/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott

Részletesebben

Társadalmi megújulás operatív program. Akcióterv

Társadalmi megújulás operatív program. Akcióterv Társadalmi megújulás operatív program 2. prioritás: Az alkalmazkodóképesség javítása Akcióterv 2009-2010 2009. február 25. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma ( 500 karakter)

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőképe Szeged Megyei Jogú Város Verzió: 1.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. január 6. 1/47 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 1.1. SZEGED SMART CITY VÍZIÓJA... 5 1.2. A SMART CITY VÍZIÓ

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.7.2008 COM(2008) 399 végleges 2008/0151 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program

Részletesebben

A 2014-2020 KÖZÖTTI PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK UNIÓS ÉS HAZAI FINANSZÍROZÁSÚ KÖZLEKEDÉSI FEJLESZTÉSEI

A 2014-2020 KÖZÖTTI PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK UNIÓS ÉS HAZAI FINANSZÍROZÁSÚ KÖZLEKEDÉSI FEJLESZTÉSEI A 2014-2020 KÖZÖTTI PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK UNIÓS ÉS HAZAI FINANSZÍROZÁSÚ KÖZLEKEDÉSI FEJLESZTÉSEI AZ EURÓPAI UNIÓ 2014-2020 IDŐSZAKRA VONATKOZÓ FINANSZÍROZÁSI POLITIKÁJA A támogatások az Európai Unió gazdasági,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. 413/2013 E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Tárgy: A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról

A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról Az elmúlt időszakban beérkező információk a makrogazdasági környezet javulásáról tanúskodnak Magyarországon. Elsősorban a gazdaság finanszírozási

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek

7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek 7. FEJEZET Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), az operatív programok, pályázati lehetőségek Ebben a fejezetben az Olvasó megismerkedhet az Új Magyarországi Fejlesztési Terv célrendszerével, az

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére

Részletesebben

Energiahatékony iskolák fejlesztése

Energiahatékony iskolák fejlesztése PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában Energiahatékonysági program keretében megjelenő HU02-2013 jelű Energiahatékony iskolák fejlesztése című pályázati konstrukcióhoz

Részletesebben

J/55. B E S Z Á M O L Ó

J/55. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Kutatócsoportok együttműködési és szolgáltatásfejlesztési koncepciójának kidolgozása KEIV 2015.

KONCEPCIÓ. Kutatócsoportok együttműködési és szolgáltatásfejlesztési koncepciójának kidolgozása KEIV 2015. KONCEPCIÓ TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0011 azonosító számú, tárgyú projekt keretén belül Kutatócsoportok együttműködési és szolgáltatásfejlesztési koncepciójának kidolgozása KEIV 2015. 1 A Szent István

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a Clean Sky 2 Közös Vállalkozásról. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2013) 257 final} {SWD(2013) 258 final}

Javaslat A TANÁCS RENDELETE. a Clean Sky 2 Közös Vállalkozásról. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2013) 257 final} {SWD(2013) 258 final} EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.10. COM(2013) 505 final 2013/0244 (NLE) C7-0255/13 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Clean Sky 2 Közös Vállalkozásról (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2013) 257 final} {SWD(2013)

Részletesebben

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007.

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007. TERVEZET Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tevékenysége 2007. évi beszámoló Budapest, 2008. július Dr. Vass Ilona mb. elnök 1 T A R T A L O

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak

Részletesebben

Innovációs Stratégia. Dr. Peredy Zoltán Főosztályvezető-helyettes. Ötlettől a megvalósításig Veszprém, 2014. november 27. 2014. december 1.

Innovációs Stratégia. Dr. Peredy Zoltán Főosztályvezető-helyettes. Ötlettől a megvalósításig Veszprém, 2014. november 27. 2014. december 1. Innovációs Stratégia Dr. Peredy Zoltán Főosztályvezető-helyettes Ötlettől a megvalósításig Veszprém, 2014. november 27. 2014. december 1. MEGREFORMÁLT EU KOHÉZIÓS POLITIKA 2014-2020 2014. december 1.

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 11.1.2012 2011/2194(INI) MÓDOSÍTÁS 1-42 Cristina Gutiérrez-Cortines (PE472.125v01-00) a 6. környezetvédelmi cselekvési program felülvizsgálatáról

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.11. COM(2013) 627 final 2013/0309 (COD) C7-0267/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a behálózott

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája

Az Európai Unió regionális politikája Az Európai Unió regionális politikája Dr. Csapó János Az életszínvonal alakulása (regionális különbségek) az EU-ban A regionális politika céljainak c meghatároz rozása A regionális politika célja c egy

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Innovációs pályázatok és jó gyakorlatok

Innovációs pályázatok és jó gyakorlatok Innovációs pályázatok és jó gyakorlatok Magyar Dániel Nagykanizsa 2015. október 21. Az innovációs ügynökségről A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta (elődje 2005 óta) 3 megyei jogú városban, 1-1 irodával,

Részletesebben

A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN

A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN C 123 E/32 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.5.12. A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN az épületek energiahatékonyságáról szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.19. COM(2016) 178 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Európai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.16. COM(2016) 49 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A cseppfolyósított

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.16. COM(2013) 703 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság

Részletesebben

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1 1 FADD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette:PÉCSÉPTERV STÚDIÓ Kft, 7621 Pécs,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.1.24. COM(2013) 17 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Tiszta energiák

Részletesebben

TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAM TERÉN TÖRTÉNT NEMZETI ELŐREHALADÁSRÓL 1

TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAM TERÉN TÖRTÉNT NEMZETI ELŐREHALADÁSRÓL 1 TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAM TERÉN TÖRTÉNT NEMZETI ELŐREHALADÁSRÓL 1 1. FEJEZET AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS TAGÁLLAMI STRATÉGIA BEMUTATÁSA 1.1. Jelenlegi helyzet 1.1.1.

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. Az Europass kezdeményezés értékelése 1. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.18. COM(2013) 899 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az kezdeményezés értékelése A képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentésének (2013-2014) 1. sz. melléklete Magyarország Kormányának összefoglaló tájékoztatója a Keretstratégia megvalósítását szolgáló

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Alapja: nemzeti stratégiai jelentések Cél: nemzeti szinten javítani az átláthatóságot, ösztönözzék az elszámoltathatóságot Az aktív végrehajtás

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Mezőcsát Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Mezőcsát

Részletesebben

az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság A jelen összevont tájékoztató ( Tájékoztató ) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

FELHÍVÁS. A mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására. A felhívás címe:

FELHÍVÁS. A mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására. A felhívás címe: FELHÍVÁS A mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására A felhívás címe: Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása A felhívás kódszáma:

Részletesebben

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS

2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Az új tagállamok konvergencia-indexe 2005/1 JELENTÉS BUDAPEST, 2005. MÁJUS Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 I. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK ÖSSZESÍTETT KONVERGENCIAINDEXE 3 II. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK NOMINÁLIS KONVERGENCIÁJA

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 81 final AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Párizsi Jegyzőkönyv terv a globális éghajlatváltozás

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.7.31. COM(2013) 561 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az Uniónak az európai szabványosításra

Részletesebben

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól Budapesti Nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól a városfejlesztésért felelős főigazgatók részéről Budapest, 2011. május 2. (1) Az Európai Unió tagállamainak városfejlesztésért

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.6. COM(2014) 249 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK 2013. évi

Részletesebben

Terület- és településrendezési ismeretek

Terület- és településrendezési ismeretek Terület- és településrendezési ismeretek Tankönyv a köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztette: László László Budapest 006. október A TANANYAGOT MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK SZERZŐI: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF

Részletesebben

A.2 HALÁSZAT (1.3) Draft értékelési jelentés - Függelék. Az intézkedés háttere, előtörténete

A.2 HALÁSZAT (1.3) Draft értékelési jelentés - Függelék. Az intézkedés háttere, előtörténete A.2 HALÁSZAT (1.3) Az intézkedés 6 db alintézkedésből áll: Akvakultúra. Tógazdaságok és iparszerű haltermelő rendszerek építése, felújítása, halkeltetők korszerűsítése (1.3.1) Halfeldolgozók építése, bővítése,

Részletesebben

PÁLYÁZAT. Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja:

PÁLYÁZAT. Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja: PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja: Megvalósítandó cél: Kedvezményezettek Környezet és Energia Operatív Program Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással

Részletesebben