(ROP /37) november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "(ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. MultiContact. 'Exploring possibilities'"

Átírás

1 SÁRÁND KÖZSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA ( ) A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében beadott Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben című pályázathoz (ROP /37) november 30. MultiContact

2 'Exploring Possibilities' Tartalom TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ AZ ELEMZÉS HÁTTERE A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELKÉLÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért Az Európai Kohéziós Politika ( ) Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései Európai Foglalkoztatási Stratégia Európai eszközök a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitűzései Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI TÖREKVÉSEI Az Észak-alföldi régió Stratégai Programja ( ) Az Észak-alföldi régió Regionális Operatív programja FOGLALKOZTATÁS-POLITIKAI INTÉZMÉNY- ÉS ESZKÖZRENDSZER MAGYARORSZÁGON Foglalkoztatáspolitikai intézmények eszközrendszere SÁRÁND ALAPVETŐ JELLEMZŐI Elhelyezkedés, természetes és épített környezeti adottságok Demográfiai adatok Oktatási és szociális, kulturális ellátottság SÁRÁND FOGLAKOZTATÁSI HELYZETKÉPE Az álláskeresők főbb adatainak bemutatása Sárándon Vállalkozások Korábbi foglalkoztatási kezdeményezések SÁRÁND HELYZETÉRTÉKELÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE - SWOT ANALÍZIS A FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE STRATÉGIAI CÉL KISTÉRSÉGI OPERATÍV CÉLOKHOZ VALÓ KAPCSOLÓDÁS Térségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás növelés Térségi humánerőforrás fejlesztése Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése Horizontális célok

3 'Exploring Possibilities' Esélyegyenlőség Pályakezdők Női munkavállalók Megváltozott munkaképességű munkanélküliek Intézmény-rendszer fejlesztése Non-profit civil szektor fejlesztése Integrált szociális ellátó és szolgáltató rendszer kiépítése Fenntarthatóság A családi élet funkcióinak megőrzését segítő szolgáltatások támogatása Gyermek- és ifjúságvédelem fejlesztése KITÖRÉSI PONTOK TÉRSÉGI GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉS (3.2.1) Turizmusfejlesztés (1.3) Bekapcsolódás a kistérségi turisztikai kínálat és koncepció kialakításába, valamint marketingkampány lefolytatásába (Mintaprojekt) Infrastruktúrafejlesztés (1.1) Infrastrukturális beruházások (Mintaprojekt) Vállalkozásfejlesztés (1.2) Szaktanácsadási szolgáltatás nyújtása a helyi vállalkozások számára (Mintaprojekt) Vállalkozások technológia fejlesztése (Mintaprojekt) Határon átnyúló vállalkozói együttműködés kialakítása (Mintaprojekt) Gazdaságfejlesztési koncepció befektetők vonzására (Mintaprojekt) Nyugdíjas otthonok létrehozása (Mintaprojekt) TÉRSÉGI HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE (3.2.2) Piaci és helyi igényekhez igazodó felnőtt- és szakképzések (2.1) Felnőtt és szakképzés biztosítása igazodva a piaci igényekhez (Mintaprojekt) Munka világába való visszavezetés (2.3) Szakképzés a munka világába való visszavezetés érdekében (Mintaprojekt) MUNKAERŐ-PIACI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE (3.2.3) Pályaorientáció (3.4) Pályaorientációs szolgáltató hálózat kialakítása (Mintaprojekt) Munkaerő-piaci információk biztosítása (3.3) Munkapiaci információk biztosítása (Mintaprojekt) TÁBLÁZATJEGYZÉK ÁBRAJEGYZÉK TÉRKÉPJEGYZÉK I. FÜGGELÉK II. FÜGGELÉK

4 'Exploring Possibilities' VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió és tagjai, így Magyarország számára is egyre fontosabb kérdés a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kérdések, hiányosságok megoldása. Az Unióhoz történt csatlakozással a tagállamok újabb lehetőségeket és pénzügyi forrást kaptak a jelenlegi, sok területen kedvezőtlen helyzet javítására. Ennek keretében került meghirdetésre Magyarországon a ROP Foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése című pályázat is, melynek egyik nyertese Sáránd Község Önkormányzatának Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi kistérségben című projektje. A pályázati kiírás célja a foglalkoztatást elősegítő helyi fejlesztések összehangolása, valamint a helyi foglalkoztatási stratégiák kialakítása volt. Jelen dokumentum a projekt során elkészített Sáránd Város stratégiáját tartalmazza. A stratégia-készítés célja, hogy meghatározza a Derecske-Létavértesi kistérség speciális foglalkoztatási problémáira adható hatékony válaszokat és a szükséges beavatkozás módját, mely tükrözi a helyi sajátosságokat. További célja, hogy segítse a kistérség településeinek összefogását és a Foglalkoztatási Paktum megalapításával és működtetésével ösztönözze a helyi kezdeményezéseket és a közös koordinációt. A stratégiai dokumentum elkészítésének várt eredménye a helyi szereplők (munkaadók, vállalkozók, munkavállalók, önkormányzatok, civil szervezetek, szakmai szervezetek) mobilizálása, az egyes szereplők feladatainak és lehetőségeinek meghatározása, valamint minták nyújtása a továbblépés érdekében. A stratégia elkészítése során először az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai törekvései, majd a magyarországi célok és irányvonalak, elkészített stratégiák kerültek elemzésre. Ezzel párhuzamosan zajlott a kistérség helyzetének, foglalkoztatáspolitikai szempontból meghatározó szereplőinek megismerése, személyes interjúk készítésével, valamint statisztikai adatok elemzésével. Ezután kerültek feltárásra a korábbi kezdeményezések eredményei, majd készült el a kistérség helyzetelemzése. A helyzetelemzésben vázolt problémák és lehetőségek összefoglalását egy SWOT analízis tartalmazza, mely egyben kiindulási alapja magának a Stratégiának. 4

5 A helyzetfeltárás eredményeként az alábbi stratégiai cél került meghatározásra: MultiContact 'Exploring Possibilities' A foglalkoztatás fenntartható, mennyiségi és minőségi növelése Derecske-Létavértesi kistérségben, a gazdasági aktivitás és a humánerőforrás fejlesztése; a térség munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti rendszerének a szereplők közötti foglalkoztatási partnerség kiépítése által. A stratégia megvalósítása során szükséges a munkaerő-piac egyensúlyának megteremtése és a területi differenciák, különbségek csökkentése. A célhierarchiában szerepel a fent idézett stratégiai cél, az operatív célok és a horizontális célok illetve a célok megvalósulását elősegítő intézkedések. Az utolsó rész mintaprojektek sorozatából áll, melyek alkalmasak arra, hogy az elméleti célkitűzések gyakorlati megvalósításához útmutatót, kiindulási pontot adjanak. A stratégia a közötti időszakot öleli fel, ennek oka, hogy a gazdasági környezet és az ezzel szorosan összefüggő foglalkoztatási helyzet gyors változása szükségessé teszi a stratégia négyévenkénti újragondolását, a célok, prioritások, célcsoportok és intézkedések aktuális helyzethez való igazítását. A stratégia megalkotása során a kistérség számos foglalkoztatási szempontból jelentős szereplője volt a dokumentum készítőinek segítségére. Az helyzetelemzéshez szükséges információk megszerzésében és értelmezésében, valamint a célok, prioritások, intézkedések kialakításában aktívan közreműködött mind a tizenegy érintett település polgármestere, valamint a nagyobb vállalkozások vezetői, a Kistérségi Társulás szakemberei, a helyi kisebbségi önkormányzatok vezetői, a Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht. irányítója, non-profit szervezetek vezetői, az Érmelléki Iskolaszövetség képviselői, továbbá a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központ munkatársai. Az ő munkájuk és szakmai hozzáértésük nagyban segítette a dokumentum kidolgozását, a stratégia kialakítását a helyi helyzetkép és igények maximális figyelembe vétele mellett. A közreműködők pontos listáját a II. Függelék Interjújegyzék tartalmazza. Valamennyiük munkáját ez úton is köszönjük! 5

6 'Exploring Possibilities' 1. AZ ELEMZÉS HÁTTERE A következő oldalakon azon fejlesztési környezetet járjuk körbe, amelynek ismerete elengedhetetlenül szükséges a kistérségi foglalkoztatási stratégia elkészítéséhez. A helyzetértékelés folyamán madártávlatból közelítünk, vázlatosan bemutatjuk a fontosabb világgazdasági folyamatokat. Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, az európai egységes piac integráns része. Az Európai Unió közösségi politikái és szabályozási rendszere adja meg azt a tágan vett fejlesztési környezetet, amelyben el kell helyezünk a jelen kistérségi foglakoztatási stratégiát is. Ebben a fejezetben foglalkozunk a hazai (országos, regionális, kistérségi) szabályozási, illetve fejlesztési irányvonalakkal és, hangsúlyosan, a Derecske-Létavértesi kistérség adottságainak és lehetőségeinek elemzésével A GLOBÁLIS FOGLALKOZTATÁSI KÖRNYEZET ÉRTÉKELKÉLÉSE A globális gazdaság az emelkedő olajárak és a természeti katasztrófák ellenére dinamikusan növekedett 2005-ben, a globális GDP növekedés 4,8% volt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által minden év őszén kiadott Világgazdasági Kilátások (World Economic Outlook) szerint ez a bővülés továbbra is folytatódni fog. Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon ( ) százalék ,6 4,1 3,4 3,5 3,2 2,6 2,8 2,7 2,2 1,6 2,3 1,8 1,2 1,5 1,7 1 1,1-0, év EU 25 EU 15 Németország Magyarország USA Japán 1. ábra Gazdasági növekedés a világ legnagyobb gazdaságaiban és Magyarországon ( ) Forrás: Eurostat A gazdasági növekedés üteme az Európai Unió és a világ vezető gazdaságait összevetve, arra enged következtetni, hogy az összeurópai GDP bővülés dinamikája az elmúlt fél évtizedben 1-2 százalékkal elmaradt az Egyesült Államok és Japán hasonló adataitól. 6

7 'Exploring Possibilities' A feltörekvő ázsiai országok (Kína, India, Dél-kelet Ázsia) jelentős kihívást és lehetőséget jelentenek a fejlett ipari országok számára. Az ázsiai alacsony bérköltségű munkaerőhöz való tőkeáramlás jelentős mértékű gazdasági szerkezetátalakítást eredményez a legtöbb OECD tagországban. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban évtizedek óta csökken a mezőgazdasági, illetve az ipari jellegű területeken foglalkoztatottak száma és emelkedik a szolgáltató szektor szerepe az ország gazdaságában. Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezető gazdaságaiban és Magyarországon ( ) A Lisszaboni 70%-os cél százalék EU 25 EU 15 Németország Magyarország USA Japán ország ábra Foglalkoztatási ráta (15-64) a világ vezető gazdaságaiban és Magyarországon ( ) Forrás: Eurostat A dinamikus gazdasági fejlődés mellett létrejövő egyidejű foglalkoztatottság-, és termelékenységnövekedés csak a rendkívül versenyképes országokra jellemző. Az elmúlt időszakban az egyik legsikeresebb ország e téren is az Egyesült Államok volt. A termelékenységi, foglalkoztatottsági mutatók szerint az USA-hoz és Japánhoz viszonyítva az EU egésze lemaradásban van. 7

8 'Exploring Possibilities' 1.2. AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI SZINT EMELÉSI TÖREKVÉSEI Az Európai Unió általános jellemzői (2005) Terület (ezer km 2 ) Foglalkoztatottsági ráta 63,8% Népesség (millió fő) 456,8 Munkanélküliségi ráta 8,7% Munkanélküliségi ráta GDP (milliárd ) (25 év alattiak) 1. táblázat: Az Európai Unió általános jellemzői (Forrás: Eurostat Yearbook 2005) 18,5% Az Európai Unió népességét tekintve Kína és India után a világ legnépesebb egységes gazdasági térsége. Az EU egészére számított nemzeti össztermék (GDP) közel megegyezik az Egyesült Államok hasonló mutatójával. A foglalkoztatás és a termelékenység szintje azonban évtizedek óta elmarad az USA és Japán eredményeitől. Mivel a nemzeti össztermék növekedési üteme is lassult az Európai Unió legfejlettebb tagállamaiban (átlagosan a 25 tagállamban alig egy százalékkal nő GDP), így földrészünk leszakadóban van a világ vezető gazdaságaihoz képest. Az Európai 1. térkép: A 25 tagú Európai Unió és a tagjelölt államok (2006) Forrás: Unió jelenleg legfontosabb kihívásának a versenyképesség növelését tartja, amelynek egyik legfontosabb pillére a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítése. A következőkben bemutatjuk az Európai Unió legfontosabb stratégiai fejlesztési dokumentumait, amelyek fontos iránymutatást jelentenek a tagállami és a helyi-regionális szereplők részére A Lisszaboni Stratégia: Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért A 2000 márciusában tartott lisszaboni csúcstalálkozón az Európai Unió tagállamainak vezetői kormányfők és államfők megállapodtak az Európai Unió számára kidolgozott új stratégiai célban, amely szerint az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás 8

9 'Exploring Possibilities' alapú gazdaságává kell tenni, mely képes a fenntartható gazdasági fejlődésre több és jobb munkahelyet és szorosabb társadalmi összetartást biztosítva (az Európai Tanács lisszaboni ülését követő Elnökségi Konklúziók). A Lisszaboni Stratégiaként ismertté vált egyezmény keretében a következőkben felsorolt területeken van szükség cselekvésre: egységes, európai belső piac bővítése és elmélyítése (1), információs társadalom kialakítása (2), kutatás és fejlesztés szerepének növelése (3), oktatás minőségének javítása (4), strukturális gazdasági reformok véghezvitele (stabil valuta és a makroökonómiai politikák olyan együttese, amely a gazdasági növekedést és a fenntartható államháztartást egyaránt elősegíti (5). A lisszaboni stratégia egyik fontos eleme a munkahelyteremtés. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a döntéshozók 2005-ig az aktív népesség foglalkoztatási arányát 67%-ra, 2010-ig 70%ra kívánták emelni. A 2007-től 27 tagú Európai Unióban ez 24 millió új munkahely létrehozását teszi szükségessé 2010-ig! A stratégia végrehajtása elsősorban a tagállamok kormányainak kezében van, de számos terület (főként a fejlesztéspolitika, információs társadalom kiépítése, munkahelyteremtés és oktatáspolitika) esetében a települési önkormányzatok is olyan kompetenciával rendelkeznek, amelyek hatással vannak a célkitűzések sikerére. Az Európai Unió intézményei, elsősorban a munkaerő-piac európai szintű stagnálása okán, 2005-ben elégedetlenségüket fejezték ki a lisszaboni stratégia megvalósulásának dinamikájával kapcsolatban. Öt évvel a reformprogram megindítása után az Európai Bizottság felülvizsgálta a megvalósult előrelépéseket azzal a nem titkolt céllal, hogy újabb lökést adjon az akcióterv megvalósításának. Az Európai Bizottság egy új kezdetet javasol a lisszaboni stratégiának, amelynek keretében az erőforrásokat két fő feladatra kívánja összpontosítani: erősebb és tartósabb növekedés megvalósítása, valamint több és jobb minőségű munkahely teremtése. Az európai munkaerő-piac megerősítése kapcsán A lisszaboni stratégia új kezdete növekedés és munkalehetőség című dokumentumban az Európai Bizottság az alábbi elemeket hangsúlyozza: - még több ember bevonása a foglalkoztatásba és a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése - a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerőpiac rugalmasságának javítása - az oktatás és a képességek javításával a befektetések növelése a humán erőforrások területén Mit jelentenek ezek a gyakorlatban? A tagállamoknak és a szociális partnereknek komolyabb erőfeszítéseket kell tenniük a foglalkoztatás megszilárdítása érdekében. Különösen olyan tevékeny szociális és foglalkoztatási politikák alkalmazásával, amelyek segítik az állampolgárok munkaerő-piaci (re)integrációját. A döntéshozóknak javítaniuk kell a munkaerő és az üzleti vállalkozások alkalmazkodó-képességét, valamint a munkaerőpiac rugalmasságát annak érdekében, hogy Európa igazodni tudjon a piaci szerkezetváltásokhoz és változásokhoz. A regionális és helyi hatóságoknak pedig olyan projekteket kell kidolgozniuk, amelyek közelebb viszik az Európai Uniót a Lisszabonban meghatározott célkitűzéseihez. A strukturális alapok következő generációját (beleértve a vidékfejlesztéssel kapcsolatos alapokat) e szemlélet tükrében átalakították, s így az alapok célkeresztjében az áll, hogy azok helyi szinten hogyan tudnak hozzájárulni a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez. 9

10 'Exploring Possibilities' Az Európai Kohéziós Politika ( ) Az európai kohéziós politikai egyszerre jelenti az elmaradott városok és régiók EU források segítségével történő modernizációját, felzárkóztatását és az összetartó társadalom megteremtését. A társadalmi kohézió a leszakadó rétegek, csoportok munkanélküliek, hátrányos helyzetűek, fogyatékkal élők esélyeinek és lehetőségeinek biztosítását, röviden társadalmi integrációjukat jelenti. Az Európai Bizottság komoly erőfeszítéseket tesz ezen célok megvalósításáért. Az EU kohéziós politikája két célterületet különít el a források hatékony felhasználása érdekében. Az első csoportba azok a régiók tartoznak, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az EU átlagának 75%-át, ezek az úgy nevezett Konvergencia Régiók. Ebbe a csoportba 100 régió tartozik Európa szerte, amelyekben az EU lakosságának 35%-a él. Az Észak-alföldi régiót, a többi magyarországi régióhoz hasonlóan a Konvergencia Régiók közé sorolták. A másik csoport a Regionális Versenyképességi és Foglalkoztatási Régiók elnevezést kapta. Ide tartozik az összes az előző csoportba nem sorolt régió. Közös jellemzőjük, hogy általában nem érik el a lisszaboni stratégiában kitűzött 70% foglalkoztatottsági szintet. A két csoport között két átmeneti (a Phasing in, és a Phasing out) csoportot is találunk. E két úgy nevezett átmeneti csoport arra, szolgál, hogy az egyik támogatási csoportból a másikba való átkerülés ne járjon az adott régióban gazdasági visszaeséssel. A magyar régiók közül a Központi Régió a Phasing in térségek közé tartozik, azaz 2013-ig jogosult a Konvergencia Régiók számára fenntartott támogatásokra is. Az európai kohéziós politika kiemelten kezeli a Kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységeket. A K+F tevékenységek esetében különösen fontos az erőforrások koncentrációja, emiatt nem szabad elaprózni ezeket a forrásokat. A Negyedik Kohéziós Jelentés szerint jelenleg az EU K+F tevékenységeinek fele 35 régióban koncentrálódik és számos olyan régió van, ahol nincsen K+F tevékenység. A lisszaboni folyamatban meghatározottak szerint az információs és kommunikációs technológiákhoz (ICT) való hozzáférés kulcsfontosságú az európai tudásgazdaság megteremtése érdekében. Az EU átlag szerint 2005-ben minden második európai háztartásban volt internetet, azonban ez mind tagállami, mind regionális szinten jelentős szóródást mutat. A Konvergencia Régiókban kevesebb, mint 30% az internet penetráció. Összeurópai szinten is jelentős a különbség mutatkozik e területen a városi és a vidéki térségek között. A 2007 és 2013 közötti időszakban az európai kohéziós források 51,3%a az új tagállamokban kerül majd felhasználásra. Az Európai Strukturális Alapok forrásaihoz továbbra is a tagállamok által, a Bizottsággal egyeztetett Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben (a Nemzeti Fejlesztési Terv, új elnevezése) rögzített feltételekkel lehet hozzájutni. A magyar fejlesztési tervekről emiatt a következő fejezetben írunk részletesen. Az új kohéziós politika új stratégiai irányvonalakat jelölt ki az EU és tagállamok számra. Lássuk, melyek azok a horizontális célok, amelyek áthatják az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) és a Kohéziós Alap egészét. Az Európai Unió: - legyen vonzó a befektetések és a tőke számára, és tegye lehetővé a gyors munkahelyteremtést - magas növekedésű, versenyképes és innovatív térséggé váljon 10

11 'Exploring Possibilities' - legyen a teljes foglalkoztatottság és a magas termelékenység területe, több és jobb életminőséget kínáló állással. - biztosítson magas szintű, hatékony közszolgáltatokat a vállalkozások és a lakosság számára, helyi, regionális és tagállami és európai szinten egyaránt Bár, mint korábban jeleztük, a kohéziós források túlnyomó részben a tagállamok így esetünkben a magyar kormányzat programjain keresztül hívhatók le, azonban számos közvetlenül elérhető forrás és intézmény áll rendelkezésre a helyi szereplők számára is. - JASPERS (Közös segítségnyújtás az európai régiók projektjei számára). A kezdeményezés összefogja az európai finanszírozási szereplőket (Bizottság, Európai Befektetési Bank [EIB], és az Európai Beruházási és Újjáépítési Bank [EBRD]) a regionális környezetvédelmi és közlekedési projektek előkészítése terén. A Kohéziós Alap projektjeinek jobb előkészítését várják ettől a programtól. Főként regionális szinten várható jelentős hatása. - JEREMIE (Közös európai források a mikro-, a kis- és a középvállalkozások számára). A kezdeményezés a mikro-m kis-, és középvállalkozások támogatását tűzte ki célul. Az Európai Befektetési Alap (EIF) segítségével a kohéziós forrásokhoz való hozzáférést kívánja a Bizottság elősegíteni. Az Európai Unió számos további úgy nevezett Közösségi Kezdeményezést indított el, amelyek egy-egy részterületen innovatív megoldásokat kidolgozó programokat és projekteket tartalmaznak. Foglalkoztatás politikai szempontból fontos kiemelni az EQUAL és a LEADER+ programokat, amelyeket, mivel van tagállami stratégia a végrehajtásukra, a hazai viszonyok bemutatásakor részletezünk. A továbbiakban az európai kohéziós politikához szorosan illeszkedő európai foglalkoztatáspolitikai célokat, terveket, programokat mutatjuk be Az Európai Unió Foglalkoztatáspolitikai törekvései Az egységes piac megteremtése és a Gazdasági és Pénzügyi Unió azaz az euró bevezetése érdekében tett lépések az 1990-es évek közepén ráirányították a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatáspolitika már nem csak a tagállamok kizárólagos területe. Az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerződésben a tagállamok megegyeztek abban, hogy nemzeti stratégiáikat koordinálják a foglalkoztatás területén. E szerződés alapján kapott az Európai Bizottság felhatalmazást arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse a foglalkoztatás helyzetét az Európai Unióban. A monitoring eredményét a Bizottság teszi közzé Jelentés az európai foglalkoztatás helyzetéről címmel. Az utolsó nagyobb összefoglaló 2004-ben, a csatlakozás után jelent meg. E szerint 2003-ban a 25 tagú Unió tagországainak foglalkoztatási képe korántsem volt egységes, hiszen a tagok közel felében éves szinten csökkent a munkahelyek száma. Ebben az évben a Cseh Köztársaságban, Finnországban, Hollandiában és Svédországban jött létre kevesebb munkahely a tendencia valamennyi országban év közben vált negatívvá. Belgiumban, Dániában, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Szlovéniában 2003-ban tovább folytatódott a munkahelyek számának 2002-ben is tapasztalt csökkenése, ugyanezen a téren Franciaországban viszont stagnálás jellemezte 2003 utolsó negyedévét. A fentiekkel szemben nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy más tagországokban jóval egy százalék fölötti volt a 11

12 'Exploring Possibilities' foglalkoztatottság növekedésének üteme: különösen Spanyolországban fokozódott erősen (két százalékkal) a munkahely-létesítés volumene, ez pedig közepes javulásként értékelendő. Olaszországban hozzávetőlegesen egy százalékos javulást mértek, noha korábban magasabb értékekről is beszámoltak. Egy százalékosnál nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottság Észtországban, Görögországban, Írországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Luxemburgban és Szlovákiában is. Az általános gazdasági teljesítmény korábban jósolt növekedése ellenére az ezredforduló után Európában tapasztalt gazdasági visszaesés várhatóan ezután is rányomja bélyegét a munkaerőpiac alakulására, így a munkahelyek számának csupán kismértékű növekedése jósolható 2004-re és 2005-re. Ennek fényében az Európai Unió foglalkoztatási előrejelzéseinek a Tanács lisszaboni ülésén hozott, illetve az Európai Foglalkoztatási Stratégia (European Employment Strategy, EES) alapján kidolgozott célkitűzésekkel és foglalkoztatásimutatóelőirányzattal történő összevetésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni az előzőekben említetteket. Az Amszterdami Szerződés 1997-es aláírásával került először az EU napirendjére hangsúlyosan a foglalkoztatás kérdése. Az 1990-es években a munkanélküliség folyamatosan emelkedett a tagállamokban, az állampolgárok ebben az időszakban a kérdés megoldását részben az EU intézményeitől várták. Az Európai Bizottság javaslatára a Tanács 1998 decemberében fogadta el az első foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat, amelyet az Európai Foglalkoztatási Stratégia megalkotása és az ezzel összhangban lévő nemzeti foglalkoztatási tervek kidolgozásának ösztönzése követett Európai Foglalkoztatási Stratégia A szakképzett és alkalmazkodni képes munkaerő és a gazdasági változásokhoz igazodó munkaerőpiac biztosítása érdekében a tagállamok és az Európai Unió összehangolt foglalkoztatási stratégiát alakított ki, amelynek legfőbb célja a teljes foglalkoztatás megteremtése, hozzájárulva a tudásalapú gazdaság versenyképességének javításához, a társadalmi kohézió erősítéséhez, a fenntartható fejlődés biztosításához. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) lényegében az EU tagállamok foglalkoztatáspolitikájának koordinációs alapját jelenti. Az európai munkaerő-piac élénkítését célzó szakpolitika elveit és eszközeit folyamatosan felülvizsgálják. A jelenleg érvényes EFS a 2005 és 2008 közötti időszakra vonatkozik. Az EU tagállamainak összehangolt és közös cselekvése ezidőtájt az alábbi tevékenységekben jelentik meg: A) Foglalkoztatási Iránymutatások (Integrated Employment Guidelines) Az EFS egyik új eleme a lokális kezdeményezések támogatása. A helyi politikában is érvényesítendő iránymutatások közül a legfontosabbak: - befogadó munkaerő-piac biztosítása, a munkavállalás vonzóvá és kifizetődővé tétele az álláskeresők köztük a hátrányos helyzetűek és az inaktívak számára (19. iránymutatás). - humán erőforrás terén tett befektetések (oktatás, képzés) javítása (23. iránymutatás). 12

13 'Exploring Possibilities' - oktatási és képzési rendszereknek az új munkahelyi körülményekre figyelemmel történő kiigazítása (24. iránymutatás). B) Nemzeti akciótervek (National Reform Programmes) Minden tagállamnak évente nemzeti akciótervet kell készítenie, amelyben rögzítésre kerül, hogy a közösségi irányok miként valósulnak meg a gyakorlatban. Intézkedés 1) A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása 2) A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodó-képességének javítása 3) Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés jobb minőségű oktatás és képzés révén Iránymutatás A munka legyen mindenki számára lehetőség kortól és nemtől függetlenül Érje meg dolgozni! Több és hatékonyabb segítség az álláskeresőknek és a hátrányos helyzetűeknek Korszerű foglalkoztatási szolgálat A migráció munkaerő-piaci helyzethez igazodó kezelése Rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá A földrajzi mobilitás elősegítése Bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatásbarát munkaerő-költségek A humánerőforrás-fejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása A munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés 2. táblázat: A foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések és iránymutatások Forrás: Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért C) Közös jelentés a foglalkoztatás helyzetéről (Joint Employment Report) és Európai éves jelentés (EU Annual Progress Report) Az Európai Bizottság és az Európai Tanács közösen vizsgálja meg az egyes akcióterveket, amelyek alapján jelentést készít. A jelentések alapján készülnek a következő évek foglalkoztatáspolitikai irányvonalai. A 2005/2006-os jelentés megállapítja, hogy a reform kifizetődő. Ez az a lecke, amelyet a tagállamok által az 1990-es évek közepe óta véghezvitt strukturális változásokból és a munkaerőpiac jellemzőinek széles körére gyakorolt pozitív hatásaiból megtanultunk. A reform segített fokozni a növekedésben a foglalkoztatás részesedését, több foglalkoztatásbarát bérfejlesztést, valamint a munkanélküliség terén alacsonyabb szerkezeti arányokat biztosított. Mindazonáltal az EU egésze esetében a reform kiterjedéséből és mélységéből hiányzott az ambíció és a meggyőződés. A strukturális folyamat továbbra sem volt elégséges ahhoz, hogy több gazdasági és foglalkoztatási növekedést tápláljon, valamint hogy elősegítse az EU a foglalkoztatottsággal kapcsolatos célkitűzései felé való gyors haladást. Az újra átgondolt lisszaboni stratégia összpontosít erre a hiányosságra, tudva azt, hogy az EU gazdaságával és társadalmával szemben álló kihívások növekedni fognak. A népesség elöregedése folyamatosan változtatja a munkaerő összetételét, csökkenteni fogja a munkaerő-utánpótlást és végezetül a foglalkoztatást is. A globalizáció által okozott gazdasági változás gyorsulása továbbra is megbolygatja a fennálló egyensúlyokat. Az EU és a tagállamok rendelkeznek az e változó környezethez való 13

14 'Exploring Possibilities' igazodás képességével. A lisszaboni stratégia biztosítja az EU számára a keretet ahhoz, hogy sikeresen hajtsa végre ezt az alkalmazkodást. 1 A dokumentum fő feladatnak tartja: a. még több ember ösztönzését a munkavállalásra és a munkában való maradásra b. munkaerőpiaci kínálat növelését c. a szociális védelmi rendszerek korszerűsítését d. munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének javítását e. a humántőkébe történő befektetés növelését a jobb oktatás és szakképzés révén D) Ajánlások (Recommendations) Az Európai Tanács országonként speciális ajánlásokat fogalmaz meg a foglalkoztatáspolitika területén. A Magyarországnak szóló, csatlakozás utáni Ajánlás értelmében a Tanács szerint szükséges: a. csökkenteni a munkaerő alkalmazását sújtó adóterheket, igazodni a munkaadók igényeihez b. javítani a munkavállalók egészégi állapotán, valamint a munkakörnyezet színvonalán c. támogatni a részidős munkavállalást, különösen a nők számára d. erősíteni a megelőzést szolgáló munkaerő-piaci eszközök alkalmazását, ezáltal csökkenteni a munkanélküliség szintjét, különösen az elmaradott régiókban e. esélyegyenlőséget biztosítani valamennyi réteg számára az egyetemi oktatásban való részvételhez, javítani az oktatási rendszer hatékonyságát, növelni a fiatalok rugalmasságát és alkalmazkodó képességét Európai eszközök a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában A eszközök közül az egyik legfontosabb az Európai Strukturális Alapok közé tartozó Európa Szociális Alap (ESZA). Az ESZA célja: a foglalkoztatás bővítésének elősegítése a foglalkoztathatóság, a vállalkozói szellem és az esélyegyenlőség támogatásával, valamint a humán erőforrásokba történő befektetéssel, képzéssel. Az ESZA forrásaihoz, az első nemzeti fejlesztési tervhez hasonlóan a második nemzeti fejlesztési terv (Nemzeti Stratégiai Referencia Keret) operatív programjai alapján juthatnak hozzá majd a magyarországi kedvezményezettek. A Lisszaboni Stratégia alapján azonban szinte az összes kohéziós forrást a foglalkoztatás bővítésének szolgálatában kell felhasználnia a tagállamoknak Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial Employment Pacts, TEP) A Derecske-Létavértes kistérségben a szereplők számára követendő mintaként elsősorban azon törekvések merülnek fel, amelyek a Területi Foglalkoztatási Megállapodások (Territorial /2006-os közös foglalkoztatási jelentés Több és jobb állás: Az európai foglalkoztatási stratégia 14

15 'Exploring Possibilities' Employment Pacts, TEP) vagy Területi Foglalkoztatási Partnerség, illetve Területi Foglalkoztatási Paktum néven ismertek. Az 1990-es évek elején útjára indított TEP-ek keretében az állampolgárokhoz legközelebbi szinten jön létre az együttműködés, az önkormányzatok és a helyi szociális partnerek (vállalkozások és munkavállalók képviselői/szervezetei) között. A TEP-ek lényegében helyi beavatkozások során megvalósuló projektekkel növelik az adott térségben a foglalkoztatottságot. A tagállamokkal együttműködve a Bizottság kilencven ilyen megállapodást indított útjára. Az együttműködések kulcseleme az, hogy helyi szinten foglalkoztatási stratégia kialakítására kerüljön sor. A foglalkoztatási paktum definíciója szerint egy koordinált eljárás, amelynek célja a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés elősegítése és a munkanélküliség visszaszorítása. A paktumot a helyi igényeknek és problémáknak megfelelően tényleges tartalommal az együttműködő partnerek töltik meg. A foglalkoztatási paktum formálisan dokumentum, amelyet a térségi szereplők aláírásukkal legitimálnak. A megállapodás kiterjed a közös célokra, a tevékenységek célcsoportjainak megnevezésére és rögzíti az együttműködés szervezeti kereteit. Nem utolsó sorban a paktum tartalmazza a tevékenységek megvalósításához szükséges források felsorolását is. A területi foglalkoztatási megállapodások a helyi szereplők aktív és közös munkájára építenek, abból az alapfeltételezésből kiindulva, hogy ők képesek leginkább hozzájárulni a helyi gazdaság és foglalkoztatás fenntartható, hatékony fejlesztéséhez MAGYARORSZÁGI KORMÁNYZATI TÖREKVÉSEK A FOGLALKOZTATÁS NÖVELÉSÉÉRT Magyarország általános jellemzői (2005) Terület (ezer km 2 ) 93,030 Foglalkoztatottsági ráta 56,9% Népesség (millió fő) 10,09 Munkanélküliségi ráta 7,2% GDP (milliárd ) 87,9 Munkanélküliségi ráta (25 év alattiak) 3. táblázat: Magyarország általános jellemzői (Forrás: Eurostat Yearbook 2005) 19,4% Magyarország foglalkoztatáspolitikai helyzetképe Magyarországon a rendszerváltást megelőzően a tervgazdaság a mesterséges eszközökkel fenntartott teljes foglalkoztatottságra épült. Az 1990-es években megtörtént a gazdasági szerkezet átalakítása, lezajlott a privatizáció és kialakult a magántulajdonra épülő piacgazdaság. A szerkezetváltás, és a keleti piacok elvesztése miatt újra megjelent és tömegessé vált a munkanélküliség hazánkban. A gazdasági rendszerváltás jelentős áldozatokkal járt, a nemzeti össztermék csak az ezredfordulót követően haladta meg az 1988-as szintet. A gazdaság az 1990-es évek közepe óta növekedési pályán van, azonban hátrányos helyzetű térségekben ez kevéssé érezteti a hatását. A rendszerváltás okozta változások a mai napig éreztetik hatásukat, amelyet a következő táblázatban szemléltetünk, bemutatva a hazai munkaerő-piac 2000 és 2005 közötti legfontosabb jellemzőit: 15

16 'Exploring Possibilities' Magyarország munkaerő-piaci adatai Év Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Munkanélküliek száma (ezer fő) Gazdaságilag aktívak száma (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak száma (ezer fő) 3 856, , , , , ,5 263,7 234,1 238,8 244,5 252,9 303, , , , , , , , , , , , ,1 Foglalkoztatási arány (%) 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 Munkanélküliségi ráta (%) 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 Aktivitási arány (%) 53,0 52,8 52,9 53,8 53,8 54,5 4. táblázat: Magyarország munkaerő-piaci adatai Forrás:Munkaerő-piaci jellemzők a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal A táblázat adatain jól látható, hogy a magyar munkaerő-piacot leíró adatok tendenciájukat tekintve változatlanok. Az elmúlt másfél évtizedben alkalmazott foglalkoztatáspolitikai intézkedések ellenére nem történt áttörés a foglalkoztatottak számának növelésében, illetve a gazdaságilag inaktívak arányának csökkentésében (lásd: 3. táblázat). A magyar foglalkoztatáspolitika legnagyobb kihívása, hogy alacsony a foglalkoztatás mértéke. (lásd. 3 ábra) 16

17 'Exploring Possibilities' Gazdasági aktivitás a M agyarországon (2005) Eltartott népesség száma Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma ábra: Gazdasági aktivitás Magyarországon (fő) (2005) Forrás: Munkaerő-piaci jellemzők a 2005/IV. negyedévben, Központi Statisztikai Hivatal A 3. ábrán jól látható, hogy jelenleg az össznépesség 38%-nak (foglalkoztatottak száma) van bejelentett munkából származó jövedelme. A lakosság 42%-a (eltartott népesség száma) kisebb részben keresőképtelen gyermek, nagyobb részben járulékokból (például: öregségi, betegségi, gyermekgondozással összefüggő, szociális jutatás) vagy tartósan munkanélküli, illetve szabályozatlan, bejelentetlen és idényjellegű fekete munkából tartja fenn magát és családját. Az eltartott népesség legnagyobb csoportját a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű járadékban (például rokkantsági ellátás) részesülők jelentik, már a 2001-es Népszámlálás is azt mutatta, hogy a lakosság 30,3%-a jogosult ilyen jellegű ellátásra. Az eltartottak másik jellegzetes csoportja a 14 év alatti és/vagy iskolarendszerű képzésben részt vevő gyermekek, fiatalok korosztálya. E két csoport kiemelése a foglalkoztatás szempontjából azért lényeges, mert a gyermekek és fiatalok (29 év) száma az utóbbi években drasztikusan csökkent az idősebb népesség arányaihoz képest ben lényegében azonos volt a 0-14 évesek és a 65 évesek és idősebbek száma. Míg a várható élettartamnak az utóbbi évtizedekben bekövetkezett meghosszabbodása önmagában örvendetes jelenség, az idősek hányadának jelentős növekedése a munkaképes korúak részarányához képest jelentős gazdasági-társadalmi következményekkel jár A magyar kormány hatályos foglalkoztatási célkitűzései 2001-ben a magyar kormány az Európai Bizottsággal együtt elkészítette A magyar foglalkoztatás- és munkaerő-piaci politika középtávú prioritásainak közös értékelése című dokumen- 17

18 'Exploring Possibilities' tumot. A dokumentum kijelölte a magyar foglalkoztatáspolitika céljait, és meghatározta az azok eléréshez szükséges lépéseket az alábbi prioritások mentén: - a foglalkoztatás bővítése (a teljes foglalkoztatottság céljával), - a munkanélküliség csökkentése, - rugalmasabb munkaerőpiac kialakítása, - humánerőforrás-fejlesztés, - a foglalkoztatáspolitika intézményi és jogi feltételeinek megerősítése. A röviden Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelés -nek nevezett dokumentumban megfogalmazott prioritások konkretizálása és megvalósítása érdekében a mindenkori kormányok úgynevezett Nemzeti akcióprogramokat fogalmaznak meg, amelyek egy megadott időszakra vonatkoznak. A jelenleg érvényben lévő kormányzati program a Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a Növekedésért és a Foglalkoztatásért 2 címet viseli, amelyet az alábbiakban mutatunk be. A dokumentum szerint a foglalkoztatás és az aktivitás növelését a Kormány továbbra is az egyik legfontosabb céljának tekinti. Folytatni kívánja azt a politikát, amely a munkaerő-piac kínálati oldalát tekintve az aktivitás növelését helyezi a középpontba, és amelynek eredményei az inaktivitás utóbbi időben tapasztalt csökkenésében már megmutatkoznak. A foglalkoztatás bővítése a tartós növekedés mellett a közötti időszak stratégiáját meghatározó Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljainak egyike között ugyanakkor a makrogazdasági egyensúly megteremtése áll a Kormány stratégiájának középpontjában, ez alapozhatja meg a tartós növekedést és a foglalkoztatás bővítését. Rövidtávon a munkaerő-piaci helyzet alakulását döntően befolyásolja majd a közszférában foglalkoztatottak számának csökkenése, miközben a versenyszférában sem lehet a munkaerő iránti kereslet számottevő növekedésére számítani. A kiigazítás időszakában a munkaerő-piaci helyzet tekintetében a Kormány célja az, hogy a foglalkoztatás és az aktivitás szintje ne csökkenjen, és az esetleges kedvezőtlen foglalkoztatási hatások ne a leghátrányosabb helyzetűeket érintsék leginkább. A 2008-ig tartó időszak intézkedései megteremtik a makrogazdasági feltételeit annak, hogy ezt követően megindulhasson a foglalkoztatás növekedése, elsősorban a versenyszférában teremtve új munkahelyeket. A konvergencia-programban foglaltakkal összhangban a Kormány a következő számszerűsített célkitűzéseket határozza meg a foglalkoztatási ráta tekintetében: 2 Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram a Növekedésért és a Foglalkoztatásért 18

19 'Exploring Possibilities' 5. táblázat Foglalkoztatási ráta célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT PRIORITÁSOK A 2010-ig terjedő időszakra vonatkozó foglalkoztatási stratégia a következő prioritásokra épül: Aktív munkaerő-piaci politikák szerepének megerősítése A foglalkoztatás és az aktivitás növelése érdekében az akcióprogram nagy hangsúlyt helyez az álláskeresés ösztönzésére, az álláskeresést segítő szolgáltatások fejlesztésére, a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítására, a munkanélküli és a szociális ellátórendszeren belül a munkavállalásra való ösztönzés elvének érvényesítésére. 6. táblázat Aktivitási ráta célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT Célzott támogatások hátrányos helyzetűek foglalkoztatása érdekében A költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedések mellett a járulékterhek általános mérséklésére nincs lehetőség. A célzott járulékkedvezmények ugyanakkor fontos szerepet tölthetnek be a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedési esélyeinek javításában. Ilyen célzott járulékkedvezményt nyújtanak a pályakezdő fiataloknak már jelenleg is, és a támogatás kiterjesztését tervezik az idősekre és a gyermekgondozási szabadságról visszatérőkre. A járulékkedvezmények új típusát jelenti a hátrányos helyzetű térségekben élő álláskeresők támogatása, amely jelentős mértékben hozzájárul majd az e térségekben élők köztük mindenekelőtt a romák foglalkoztatási feltételeinek javításához. 19

20 'Exploring Possibilities' 7. táblázat Nők és idősebbek foglalkoztatási rátájának célkitűzései (%) Forrás: EUROSTAT Az egész életen át tartó tanulás támogatása A gazdasági és társadalmi változásokhoz való alkalmazkodás segítése érdekében fejleszteni kívánják az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit., az egész életen át tartó tanulás stratégiájáról és annak végrehajtásáról született 22215/2005 (X.13) sz. kormány-határozatban rögzített feladatok és ütemterv alapján. Cél, hogy növekedjen a képzésben résztvevő felnőttek száma, és a képzési lehetőségek mindenki számára elérhetővé váljanak, erősítsük a kulcskompetenciákat, amelyek munkaerő-piaci szempontból kiemelkedő fontosságúak. 8. táblázat Képzésben résztvevők aránya (%) Forrás: EUROSTAT Az oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása Az oktatás gazdasági és társadalmi célok szolgálatába való fokozottabb állítása érdekében, az egész életen át tartó tanulás stratégiájának a szellemében olyan fejlesztések fognak megvalósulni, amelyek javítják az oktatási szolgáltatások eredményességét és minőségét, erősítik a tanulási szakaszok egymásra épülését, megteremtik az oktatási és kulturális kapacitásokkal és az oktatás humán erőforrásaival való hatékonyabb gazdálkodás feltételeit és javítják az oktatás irányításának hatékonyságát és átláthatóságát. Ezt a célt szolgálja az oktatás és kulturális intézmények partneri együttműködésének erősítése is. 9. táblázat Iskolázottság és lemorzsolódás (%) Forrás: EUROSTAT 20

21 'Exploring Possibilities' INTÉZKEDÉSEK Az akció program alábbi fejezetei az uniós foglalkoztatási iránymutatások struktúráját követve, figyelembe véve az Európai Bizottság ország-értékelését és az Európai Tanács következtetéseit, az alábbi három fő terület mentén mutatják be a foglalkoztatáshoz kapcsolódó intézkedések végrehajtását és a tervezett további lépéseket: 1. A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása, 2. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének javítása, 3. Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés jobb minőségű oktatás és képzés révén. Tervezett intézkedések - A START program kiterjesztése - Az idősebb korosztályok aktivitásának megőrzése a korai nyugdíjba vonulás csökkentésével - Az egészségi állapot javítása - A szociális segélyben részesülők esetében alkalmazott beilleszkedési terv és a foglalkoztatási szolgálatnál alkalmazott álláskeresési megállapodás jelenleg elkülönülten működő rendszereinek összehangolására. - Az aktivitás megőrzése és a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése - Újfajta együttműködés a foglalkoztatási szolgálat és a civil szervezetek között - A romák munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében 2007-től 25 hátrányos helyzetű, javarészt romák által lakott kistérségben komplex gazdasági, kulturális és szociális fejlesztési programok elindítása - A rehabilitációs foglalkoztatás széleskörű elterjesztése, a munkáltatók érdekeltté válása céljából az un. védett piacok működési feltételeinek megteremtése - Integrált foglalkoztatási és szociális ellátórendszer - A gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások erősítése (pl. munkaerő igények feltárása) - A migráció munkaerő-piaci helyzethez igazodó kezelése - A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá - A földrajzi mobilitás elősegítése - Bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatás-barát munkaerő-költségek - A humánerőforrás-fejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása (kulcskompetenciák fejlesztése, munkahelyi képzések, intézmény-rehabilitációs program) - A szakképzés és a felnőttképzés rendszerének fejlesztése. 21

22 Magyar fejlesztéspolitikai környezet bemutatása MultiContact 'Exploring Possibilities' A magyar kormány 2006 őszére elkészíti a EU költségvetési időszakhoz igazodó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) elnevezésű dokumentumot, amely az elkövetkező időszak fejlesztési prioritásait rögzíti. Az NSRK az Európai Bizottság terminológiája, a magyar kormány Új Magyarország Fejlesztési Terv néven hivatkozik rá. A továbbiakban mi is a kormány elnevezését használjuk. Jelen foglakoztatási stratégia megvalósítása szempontjából az Új Magyarország Fejlesztési Terv ismerete kulcsfontosságú, mivel a megvalósításához szükséges források és lehetőségek ezekben lelhetők fel. Az EU források felhasználásához szükséges magyar társfinanszírozás előteremtése szinte teljes egészében felöleli a jelenlegi ágazati fejlesztési forrásokat, azaz rendkívül korlátozottan várhatók források az ÚMFT-én kívül. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv augusztusi társadalmi egyeztetésre bocsátott változatában, már megfigyelhetők a főbb tervezési szempontok. Minden bizonnyal fő vonalaiban már nem változik a terv, azonban decemberéig a foglalkoztatási stratégia ezen fejezete valószínűsíthetően átdolgozásra kerül. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) a közötti időszak 22,4 milliárd euró EU kohéziós forrás felhasználásához szükséges tervezési dokumentum. Az ÚMFT a jelenlegi lezáruló Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) átdolgozott, kiegészített változatának tekinthető. A két dokumentum szerkezete hasonlóan épül fel, most csak az ÚMFT legfontosabb célkitűzéseire és szerkezetére hívjuk fel a figyelmet. Az ÚMFT átfogó célja, a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése. A dokumentum a programozás elvének megfelelően szorosan illeszkedik a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseihez. A stratégia célok között a fenntarthatóság egymást erősítő kohézió céljait találjuk. ÁTFOGÓ CÉL a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése Fenntarthatóság STRATÉGIAI CÉLOK Kohézió 4. ábra: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó és stratégiai céljai Forrás: Új Magyarország Fejlesztési Terv (www.nfh.hu) A foglalkoztatás bővítése és tartós növekedés csak akkor valósulhat meg, amennyiben teljesülnek a környezeti, makrogazdasági és társadalmi fenntarthatóság követelményei, továbbá, ha az ÚMFT a területi, gazdasági és társadalmi (pl. esélyegyenlőség) megvalósulását szolgálja. Az Új Magyarország Fejlesztési terv markánsan különválasztja az ágazati és területfejlesztési feladatokat. A területfejlesztési feladatok hatékony ellátása érdekében 2007-től minden egyes régió önálló operatív programmal rendelkezik. 22

23 'Exploring Possibilities' ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV ( ) PRIORITÁSOK OPERATÍV PROGRAMOK 1. A gazdaság fejlesztése Gazdaságfejlesztési OP 2. A közlekedés fejlesztése Közlekedési OP 3. A társadalom megújulása Társadalmi megújulás OP Társadalmi infrastruktúra OP 4. Környezet- és energiafejlesztés Környezet és energia OP 5. Területfejlesztés 6. Államreform 7. Az ÚMFT koordinációja és koordinációja 7 db Regionális Operatív Program: például: Észak-alföldi Regionális OP Államreform OP Elektronikus közigazgatás OP Végrehajtás OP 10. táblázat: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Az Európai Unió költségvetésének több mint 40%-át a Közös Agrárpolitika (KAP) pénzügyi forrásai jelentik. Az EU költségvetésében az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) bár folyamatosan csökkenő részt képvisel, azonban még mindig évente több, mint 40 milliárd euró forrással rendelkezik. Az EMVA Garancia Szekciójából finanszírozzák a agrártermelőket közvetlenül (például a földalapú támogatások) azonban számos vidékfejlesztési program megvalósításáért is felel. Az EMVA Garancia Szekciójából számos forrás áll a magyar vidék fejlesztésére is, emiatt készítette el a földművelési és vidékfejlesztési tárca az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervet, a as időszakra. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó általános céljai között megtalálható a vidéki lakosság életminőségének, jövedelmi és foglalkoztatási helyzetének javítása. A stratégia több tervezési tengely mentén jelöl ki prioritásokat, most a jelen Foglakoztatási Stratégia szempontjából releváns harmadik tengely specifikus céljait emeljük ki: - A vidéki gazdasági potenciál erősítése, vállalkozásfejlesztés - Kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a közösségi élettér fejlesztése - Helyi humán kapacitás fejlesztése, bővülő vállalkozói, tervezési és végrehajtási ismeretek és ezeket támogató információbázis kialakítása A vidéki gazdasági potenciál erősítése hozzájárul a foglalkoztatás javítása átfogó prioritás megvalósulásához azáltal, hogy mezőgazdaságon kívüli munkahelyeket teremt és tart meg a vidéki térségekben, valamint a tevékenységek diverzifikációja több lábon állás elve által növeli a családok jövedelmét. A cél elérésének eszközei egyrészt a mezőgazdasági termelés- 23

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A

9226/16 ol/ok/kk 1 DG B 3A - DG G 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 13. (OR. en) 9226/16 ECOFIN 466 UEM 212 SOC 330 EMPL 226 COMPET 300 ENV 345 EDUC 201 RECH 192 ENER 208 JAI 456 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére

a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA frey mária Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája 1. Az előzményekről 2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása 3. Az új foglalkoztatási

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. 413/2013 E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Tárgy: A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 2/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. május 8. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához

ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához ÚTMUTATÓ A LEADER Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013.évi felülvizsgálatához VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013. MÁRCIUS TARTALOM 1. Bevezető 2. A HVS célja és szükségszerűsége 2. A HACS szerepe a döntéshozatalban

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 161. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, 2006.7.31. L 210/25 A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013 Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Tel.: +36 (1) 473 7000 Fax: +36

Részletesebben

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.

Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6. PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr. Udvardy, Péter Agrár- és vidékfejlesztési stratégiák regionális alkalmazása 6.: PHARE, SAPARD, AVOP, NVT Dr.

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 7 1.1 A tervezési intézményi háttere... 7 1.2 A tervezési folyamat intézményi háttere...

Részletesebben

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag

2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag 2010. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási segédanyag A szolgáltató állam célja, hogy az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásával gyorsabb, INFORMATIKAI költség-hatékonyabb ISMERETEK

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2. KÖTET Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 9. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM

ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2009. június 8. ÉRDI KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS TERÜLETFEJLESZTÉSI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok)

A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A minisztérium tervezési feladatkörébe tartozó EU-s társfinanszírozású projektek helyzete (kiemelt projektek, pályázatok) A/ Az OKM részvétele az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és operatív programjainak

Részletesebben

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól

Budapesti Nyilatkozat. az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól Budapesti Nyilatkozat az európai városok demográfiai és klímaváltozási kihívásairól a városfejlesztésért felelős főigazgatók részéről Budapest, 2011. május 2. (1) Az Európai Unió tagállamainak városfejlesztésért

Részletesebben

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007.

TERVEZET. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. tevékenysége. 2007. TERVEZET Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználása Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tevékenysége 2007. évi beszámoló Budapest, 2008. július Dr. Vass Ilona mb. elnök 1 T A R T A L O

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet

TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet HAJDÓBÖSZÖRMÉNYI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ II. kötet 2005. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Stratégia helyzetértékelés (SWOT elemzés)... 4 Erősségek...

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0

GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2016. február 2. Készítette: Metacom 96. Oldal 0 GYÖNGYÖS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2016. február 2. Készítette: Metacom 96 A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245

Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 ETALON 2000 Kft. NYÍRSÉGTERV Kft. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 54. sz. Iroda: 4400. Nyíregyháza, Szegfű u. 73. Mobil:(06-30) 9358-542 Mobil:(06-30) 606-4245 BALKÁN Y VÁROS TE LE P ÜLÉ S FE JLE S

Részletesebben

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II.

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011 Településfejlesztési koncepció és marketing terv II. II. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 45 8. A FEJLESZTÉS KONCEPCIONÁLIS KERETEI 8.1. Csepreg város jövőképe A jövőkép - az aktuális

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató

Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató Budapest, 2008. március Közreműködő szakértő:

Részletesebben

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010

SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 SZÉKESFEHÉRVÁR MJV ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 (TERVEZET) 2007. MÁJUS KÉSZÍTETTE: KÖZÉP-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ZRT. Tartalomjegyzék 1. A Gazdasági Program sajátosságai... 4 1.1. Gazdasági

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011

Velencei-tó a Természetes Egészség. A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Velencei-tó a Természetes Egészség A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 244/2011.(XII.15.) számú. határozata " NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 244/2011.(XII.15.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatáról A Közgyűlés az előterjesztést

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-5/2012. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a 2011. évi mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatások alakulásáról ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja

Az Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA. az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott együttműködésről

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA. az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott együttműködésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.17. COM(2013) 430 final 2013/0202 (COD) C7-0177/13 Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSz-ek) közötti fokozott

Részletesebben

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február

Balatonfűzfő Város komplex. városfejlesztési stratégiája. 2007. február komplex városfejlesztési stratégiája 2007. február HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)

EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből

Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Baranya megye fejlődésének lehetőségei a foglalkoztatási paktumok kialakításának szemszögéből Szakmai értékelő tanulmány Készítette: Logframe Tanácsadó Iroda Bt. Megbízó: Baranya Megyei Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Bevezetés

Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója. Bevezetés Tarcal község Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Bevezetés Tarcal Község Önkormányzata, eleget téve a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 340 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Ausztria 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Ausztria 2016. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA 2014. szeptember 18. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE OPERATÍV PROGRAMJA Készült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megbízásából A területfejlesztési

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I.Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzése 4 1.1. Külső környezet vizsgálata 4 1.1.1.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben