A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása"

Átírás

1 Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/ A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Kutatási jelentés Készítette: Bábics Tamás Kövesdi Vanda Páli János Varga Gabriella

2 2005. szeptember január 2

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés...4 I.1. Alapvetés és a kutatás célja...4 Gy r-moson-sopron megye II. Helyzetelemzés...6 II.1. A 45 éven felüliek foglalkoztatási helyzete...6 II.2. A 45 év feletti munkavállalókra vonatkozó támogatások...7 II.3. A Központi Statisztikai Hivatal adatai...11 II.4. A Gy r-moson-sopron Megyei Munkaügyi Központ munker -piaci helyzetképe...12 II.5. Külföldiek magyarországi foglalkoztatása...13 III. A kutatás értékelése...16 III.1. A kérd ívek elemzése...16 III.2. Megfogalmazható tapasztalatok...29 Dunaszerdahelyi járás IV. Helyzetelemzés...31 IV.1 A hátrányos helyzet ek foglalkoztatása...31 II.2 A hátrányos helyzet ek foglalkoztatásának támogatása, törvények...31 IV.3 Külföldiek foglalkoztatásról...36 IV.4 A Dunaszerdahelyi MSZCSH munkaer piaci helyzetképe...37 V. A kérd ívek kiértékelése...45 VI. Mellékletek Kutatási kérd ív...56 A kiadvány az Európai Unió Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program támogatásával jelent meg, a Regionális Vállalkozói Együttm ködés cím projekt keretében (szerz désszám: HU 2003/ ). A benne foglalt nézetek a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány nézetei, és ezért semmiképpen sem tekinthet k az Európai Unió hivatalos állásfoglalásának. 3

4 GY R-MOSON-SOPRON MEGYE I. Bevezetés I.1. Alapvetés és a kutatás célja A kilencvenes évek Szlovákiában és Magyarországon egyaránt jelent s gazdasági változásokat hoztak, megjelentek a kis-és középvállalkozások (KKV), mint új munkaadók, a nagyobb vállalatokat és vezet iparágakat illet en pedig az ezredfordulóra eld lt, melyek életképesek. A bezáró vállalatok, hanyatló iparágak jelent s számú munkanélkülit hagytak maguk után. Ezek zöme saját szakmájában megfelel en képzett és tapasztalt, 45 év feletti munkavállaló volt. Egyes iparágak hanyatlása pl. élelmiszer-, textilipar - még ma is tart, így napjaink problémáját képezi. A nagyvállalatok átalakultak, új, többnyire külföldi tulajdonba kerültek, illetve tevékenységeiket kis- és középvállalkozások vették át. A kutatás célja és jelent sége abban áll, hogy megmutassa a 45 év feletti munkavállalókat foglalkoztató, magyar és szlovák munkaadóknak az ilyen jelleg munkaer alkalmazásának el nyeit, tájékoztassa ket az e célra igénybe vehet különféle támogatásokról, és egyáltalán tanácsokat adjon a 45 év felettieket érint, hatékony humáner forrás-gazdálkodással kapcsolatosan. A felmérések szerint a probléma, és az igény annak kezelésére mindkét országban létezik. A 45 év felettieket foglalkoztató KKV-k humáner forrás-gazdálkodásának fejlesztése mellett a projekt természetesen minden határmenti, aktív vállalkozás HR menedzsmentjét is javítani kívánja. A vállalkozások forrásellátottsága szintén napjaink problémáját képezi többek között a t keés forráshiány volt okozója (és az ma is) a fent említett gyárbezárásoknak, iparágak hanyatlásának. Ahhoz, hogy a KKV-k folyamatosan lépést tudjanak tartani a világ és a gazdaság állandó változásaival, önmaguknak is változni kell, ami folyamatos fejlesztéseket jelent. Ehhez azonban sok esetben saját t kéjük nem elegend, így küls források bevonására van szükség. 4

5 A projekt általános célja a határ két oldalán tevékenyked vállalkozásoknál olyan módon fejleszteni a humáner forrás gazdálkodást, hogy a náluk foglalkoztatott, 45 év feletti munkavállalók munkaer -piaci pozíciója stabilizálódjon. Ez olyan információnyújtáson keresztül valósulhat meg, amely el segíti a KKV-k hatékonyabb munkaer gazdálkodását a rendelkezésre álló létszám jobb kihasználása és motiválása révén, másrészt nagyban hozzájárul a 45 év feletti alkalmazottak helyzetének javulásához is. Fontos szerepet játszik a vállalkozások tájékoztatása az általuk igényelhet, vissza nem térítend támogatásokról, kedvezményes konstrukciókról és egyéb küls forráslehet ségekr l, azaz tulajdonképpen egy forrástérkép felvázolása a határmenti KKV-k számára. 5

6 II. Helyzetelemzés II.1. A 45 éven felüliek foglalkoztatási helyzete Az id sebb korosztályok súlyának megnövekedése a foglalkoztatási struktúra átalakítása nélkül azt jelenti, hogy egyre kisebb munkavállalói körnek kell gondoskodnia a társadalom többi részének eltartásáról. A terhek aránytalan növekedése, illetve az eltartásra szorulók rendkívül alacsony életszínvonala csak úgy kerülhet el, ha megváltozik a jelenlegi szemlélet és gyakorlat a foglalkoztatás korstruktúráját illet en. Ez egyfel l a munkaadók toleranciájának növelését igényli az id sebb munkavállalókkal szemben, másfel l elengedhetetlen az érintett korosztályok tudásának felfrissítése, karbantartása a munkában tarthatóság érdekében, de legalább ilyen fontos önbizalmuk helyreállítása a hosszú id óta tartó leértékel társadalmi magatartás ellensúlyozására. Korábbi kutatások tapasztalatait vizsgálva a munkaadók kerülik az 45 éven felüliek felvételét, legfeljebb a fiatalon hozzájuk került dolgozók további foglalkoztatására hajlandók azok id sebb korában is. Bár ez a helyzet valamelyest javult az utóbbi években. A foglalkoztathatóság esélye er sen javul az iskolai végzettség szintjének emelkedése mentén, továbbá a magasabb iskolai végzettség teszi lehet vé a tudásalapú gazdaság kialakításához szükséges egész életen át tartó tanulást. A fels fokú végzettség, és a fels fokú tanulmányokra felkészít középfokú végzettségek jó esélyt adnak birtokosaiknak az újabb és újabb szakmák elsajátítására. Ma már a képzési rendszerek az ismeretek gyors elavulása miatt, a rendszeres továbbképzéshez szükséges alapképzettségek, készségek kialakítására törekszenek. Bár a 45 év felettiek képzettségi színvonala alacsonyabb, mint a fiatalabb korosztályoké, de nem annyival, hogy ez indokolná a foglalkoztatásban meglév különbségeket. A legrosszabb munkaer -piaci esélye az alacsony iskolai végzettség eknek van. Nemcsak azért, mert elég sz k azoknak a munkahelyeknek a kínálata, amelynek betöltéséhez elég az alapfokú végzettség, hanem azért is, mert az átképzés, továbbképzés hatékonysága is nagyon rossz esetükben. Az életkor el rehaladtával romlanak azon fizikai képességeik, melyek az 6

7 alapfokú képzettséggel ellátható fizikai munkakörökhöz szükségesek. A fels fokú végzettség eknek van legtöbb lehet ségük a munkavállalásra. Foglakozási f csoportok szerint az id sebb foglalkoztatottak között a vezet i munkakörben dolgozók száma magasabb, ami logikus következménye annak, hogy a vezet i munkakörök betöltéséhez a szakmai kvalitásokon túlmen en sok tapasztalatra és vezet i gyakorlatra van szükség. Ugyanakkor a munkavállalók is jobban ragaszkodnak a már elért vezet i posztokhoz. Az irodai, szolgáltatási munkakörök kevésbé népszer ek az id sek között, és a fizikai er t és ügyességet igényl munkakörökben szintén viszonylag kevesebb id s ember dolgozik. A képzések dönt többségét a munkaadók finanszírozzák, ezek els sorban szakmai továbbképz jelleg ek. A foglalkoztatottak szerint a képzések jelent s százaléka hasznosult a munkaer -piacon. Növekedett a képzésben tésztvev k önbizalma, s sokuk számára segítséget jelentett a munkahely megtartásában. A 45 év feletti korosztályok munkavállalási nehézségei gyakran az elégtelen iskolázottsági és szakképzettségi szintb l származnak. Az id skorú dolgozók alkalmazhatóságát pályaválasztási tanácsadással és szakképzéssel lehet javítani az élethosszig tartó tanulás alapján. Az élethosszig tartó tanulás hosszú távú megel z stratégia, amely sokkal szélesebb körre terjed ki, mint pusztán valamiféle második esélyt biztosító oktatás az olyan feln ttek számára, akik életük folyamán korábban nem részesültek jó min ség oktatásban és szakképzésben. Mivel a munkába-lépés egyre magasabb életkorban valósul meg, ezért a kedvez tlen demográfiai trendek, az iskolázottság változása, valamint a foglalkoztatási folyamatok együttesen azt jelzik, hogy hosszabb távon a 45 év felettiek gazdasági szerepe a munka világának alakításában egyre jelent sebb lesz. II.2. A 45 év feletti munkavállalókra vonatkozó támogatások A foglalkoztatást el segít támogatások nyújtására a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Oktatási Minisztérium kezelésében lév Munkaer -piaci Alap 7

8 szolgál, amely öt korábbi elkülönített állami pénzalap összevonásával ( Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, Foglalkoztatási Alap, Szakképzéi Alap, Rehabilitációs Alap, Bérgarancia Alap) 1996-ban jött létre. Célja a munkaer alkalmazkodásának, az álláskeres k munkához jutásának, a felszámolás alatt álló szervezetek munkavállalói szociális biztonságának, a szakképzés továbbfejlesztésének, a megváltozott munkaképesség személyek foglalkoztatásának hatékony el segítése. A foglalkoztatási alaprész szolgálja a foglalkozttaás el segítését, a munkanélküliség megel zését, valamint hátrányos következményeinek enyhítését. Az országos foglalkoztatási érdekegyeztet fórum javaslata alapján az alaprész nagyobb hányada decentralizálásra kerül. A decentralizálás során els sorban a megyék munkanélküliségi mutatói játszanak szerepet. A hátrányos munkaer -piaci helyzet megyék nagyobb pénzmennyiséghez jutnak az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök m ködtetéséhez. A megyei decentralizált keretek felhasználási elveir l és az egyes támogatások arányairól a tripart rendszerben m köd megyei munkaügyi tanácsok döntenek. E fórumokban a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képvisel i foglalnak helyet és látják el a megyei foglalkoztatási, valamint munkaer -piaci képzési érdekegyeztetést. A támogatások a munkaügyi központokhoz benyújtott kérelemre adhatók, egyes esetekben pályázattal nyerhet k el. A támogatások jogszabályi alapját a foglalkoztatás el segítésér l és az álláskeres k ellátásáról szóló évi IV. törvény és a foglalkoztatást el segít támogatásokról valamint a Munkaer -piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996 (VII.16.) MüM rendelet képezi. A 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 11. -ának (6) bekezdése szerint: Ha a munkaadó olyan, a munkaügyi központ által kiközvetített álláskeres foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a foglalkoztatás b vítését szolgáló támogatás nyújtására az Flt ában, valamint e -ban foglaltakat a következ eltérésekkel kell alkalmazni: - a támogatás legalább három hónapja álláskeres személy foglalkoztatásához nyújtható - a támogatás mértéke a munkavállaló munkabérének %-is terjedhet 8

9 - a támogatás legfeljebb két év id tartamra nyújtható. A 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 12. -ának (4) bekezdése szerint: Ha a munkaadó olyan álláskeres foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a közhasznú munkavégzés támogatására az Flt. 16/A. -ában, valamint e -ban foglaltakat a következ eltérésekkel kell alkalmazni: - a támogatásnak nem feltétele a statisztikai állományi létszám b vülése - a támogatás mértéke a foglalkoztatásból ered közvetlen költségek legfeljebb 90 %-ig terjedhet - a támogatás 45. életévét betöltött álláskeres foglalkoztatása esetében a legfeljebb 1,5 évi id tartamra, az 50. életévét betöltött álláskeres esetében legfeljebb 2 évi id tartamra nyújtható, ha aközhasznú foglalkoztatásra egészségügyi-szociális, m vel dési, közoktatási, környezetvédelmi tevékenység keretében kerül sor. Az évi IV. törvény 18. -ának (1) bekezdése értelmében: Támogatásként a munkaadót terhel egészség- és nyugdíjbiztosítási járuléknak, munkaadói járuléknak, valamint egészségügyi hozzájárulásnak megfelel összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb egy évi id tartamra. Az átvállalt összeg 50 év feletti személy esetében nem lehet kevesebb a keresetet terhel egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhel egészségügyi hozzájárulás átvállalható legmagasabb mértéke összegének 50%-ánál. Az id sebb korosztályok foglalkoztathatóságának javítása, elhelyezkedésének el segítése sok esetben komoly er feszítéseket kíván. Az 50 éven felüli álláskeres k iskolai végzettség szerinti összetétele kedvez tlenebb, mint a fiatalabb álláskeres ké. A munkáltatók ezért nehezebben is alkalmazzák ket, képzésre pedig hacsak nincs nagyon biztos álláslehet ségük az id sebb álláskeres k nem szívesen vállalkoznak. Foglalkoztatásuk el segítése érdekében számos kedvezményt, hosszab távon garanciát biztosító intézkedést, kiemelt támogatást biztosítanak a törvények. A 45 évesnél id sebbek számára az általánosnál hosszabb id tartamra, 270 napra állapítható meg az álláskeresést ösztönz juttatás. Kedvez bbek a bértámogatás, a közhasznú munkavégzés, a képzés 9

10 támogatásának szabályai. A munkáltatók foglalkoztatási motivációjának ösztönzése érdekében az elmúlt évt l a tételes egészségügyi hozzájárulást 50 év feletti személyek alkalmazásakor a munkáltatónak nem kell megfizetnie január 1-t l a munkaadói terhek további csökkentése és az 50 év feletti álláskeres k elhelyezkedésének el segítése érdekében a évi CXXIII. törvénnyel módosított évi IV. törvény lehet vé teszi, hogy a munkaügyi szervezet legfeljebb egy éves id tartamra átvállalja a munkaaót terhel járulékok legalább felét. Tekintettel azonban arra, hogy az id sebb korosztály munkapiacra történ visszajutását számos, gyakran együttesen ható tényez gátolja, esélyeik növelése általában többféle módszer, differenciált, személyre szabott, komplex támogatás alkalmazását követeli meg. Ennek ad keretet az 50 évesnél id sebb álláskeres k elhelyezkedésének el segítését szolgáló központi program. A program célja, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalásán túl tegye lehet vé a személyre szabott, a helyi munkapiaci helyzetnek megfelel en differenciált, a munkavállaláshoz szükséges támogatások alkalmazását. A program a munkaer piac fogadókészségének és képességének felmérésére, elérhet munkalehet ségre épít. A program fontos eleme az érintett munkanélküli csoportok meghatározása, összetételének elemzése, és tájékoztatása. A program során alkalmazni lehet a hagyományos eszközök és szolgáltatások teljes tárházát: a munkaadó tájékoztatását, igényfelmérést, munkaközvetítést, álláskeresésre felkészítést, tanácsadást, felkészít, fejleszt tréningeket, a foglalkoztatást el segít képzés és a foglalkoztatás támogatását. A programban a hagyományos eszközök mellett sor kerül egy újszer foglalkoztatást el segít támogatás, a munkakipróbálás alkalmazására. Ennek keretében az 50 éven felüli munkanélküli foglalkoztatására válallkozó munkáltató támogatásként 90 napig megkaphatja a kifizetett munkabérnek és járulékainak teljes összegét, képzettségi szintt l függ en, legfeljebb 90 ezer forintig. A munkakipróbálás folyamatában a munkáltató lehet séget kap arra, hogy megismerje a személy munkavégz -képességét, munkabírását, lehet séget megteremtve ezzel a tartós munkára. A támogatás biztosításával az egyén lehet séget kap arra, hogy bizonyíthassa, alkalmas a munkakör betöltésére. A programtól elvárt eredmény, hogy segítse el az 50 év feletti munkanélküliek elhelyezkedését, és járuljon hozzá a tartós foglalkoztatás megvalósulásához. 10

11 II.3. A Központi Statisztikai Hivatal adatai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálata alapján, III. negyedévében a foglalkoztatottak aránya a következ képpen alakult: év év év f - A év közötti munkavállalók körében összesen f t foglalkoztatnak, ebb l a férfi és a n i munkavállaló. - Az év közötti munkavállalók körében összesen f t foglalkoztatnak, ebb l a férfi és a n i munkavállaló. - Az év közötti munkavállalók körében összesen f t foglalkoztatnak, ebb l a férfi és a n i munkavállaló. A munkanélküliség alakulása ugyanezen korosztályokon belül, szintén III. negyedévében: év év év f 11

12 - A év közötti lakosság körében f munkanélkülit regisztráltak, ebb l a férfi és a n. - Az év közötti lakosság körében f munkanélkülit regisztráltak, ebb l a férfi és a n. - Az év közötti lakosság körében f munkanélkülit regisztráltak, ebb l 8300 a férfi és 5600 a n. II.4. A Gy r-moson-sopron Megyei Munkaügyi Központ munker -piaci helyzetképe A decemberében regisztrált álláskeres k száma a korábbi hónapok adataihoz képest csökkent. A zárónapon a regisztrált munkanélküliek és álláskeres k száma 9922 f volt. A munkanélküliségi ráta 5,1%-os. A regisztrált álláskeres k száma kirendeltségi körzetenként: Kirendeltség Július Augusztus Szeptember Október November December Gy r Kapuvár Mosonmagyaróvár Sopron Csorna Összesen: A Munkaügyi Központ vizsgálatokat végzett arra vonatkozóan is, hogy az egyes hónapokban regisztrált álláskeres knek hány százaléka 45 éven felüli. A következ eredményt kapták: 12

13 34,50% 34,00% 34,00% 33,50% 33,00% 32,50% 32,00% 32,50% 32,40% 32,00% 32,50% 33,10% 31,50% 31,00% július augusztus szeptember október november december II.5. Külföldiek magyarországi foglalkoztatása A Gy r-moson-sopron Megyei Munkaügyi Központ a munkaügyi szervezet megalakulása óta együttm ködik a Dunaszerdahelyi Munkaügyi Hivatallal. Az EU-csatlakozás el tt, amikor a két ország közötti egyezmény alapján lehetett munkát vállalni, akkor is zökken mentes volt a koordinálás. Mint köztudott, az EU-csatlakozással megnyílt a munkaer piac a két ország között, így szabad a munkaer -áramlás. A munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt el nyös, hogy nem kell az adminisztrációs feladatokat végrehajtani, s az egyéni boldogulást jobban biztosítja a korlátlan munkavállalási lehet ség. Az EU-csatlakozás óta a szlovák állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához nem kell munkavállalási engedély. Ugyan a munkavállalóknak bejelentési kötelezettsége van a megyei munkaügyi központ felé, de annak elmulasztása jelenleg még nem jár következményekkel. Becslések szerint több ezerre tehet megyénkben, annak ellenére, hogy n az új munkahelyek száma. azoknak a száma, akik bejelentés nélkül dolgoznak A szlovák munkavállalók egy része munkaer -kölcsönz n keresztül dolgozik. A cégek számára ez el nyös, mivel rugalmasságot biztosítva a megrendelések függvényében akár naponta tudja változtatni foglalkoztatottjainak számát. Bérjárulékokat, bérterheket nem fizet, 13

14 hanem egy szerz dés alapján egy összköltségben fizeti ki a szolgáltatás teljesítését. Munkajogi kérdésekkel nem kell foglalkoznia és állományi létszáma nem n. Mindez minket azonban hátrányosan érint mind munkaer -piaci, mind gazdasági okokból. A feladatok koordinálása részben egy Határon Átnyúló Kistérségi Paktum keretében történik, ez biztosít hátteret a szakmai együttm ködésre a szlovák partnerekkel, melyben kiemelt cél a feketegazdaság csökkentése. A Magyar-Szlovák Határon Átnyúló Foglalkoztatási Paktum alapítói a Gy r-moson-sopron Megyei Munkaügyi Központ, valamint a Dunaszerdahelyi Munka, Szociális és Családügyi Hivatal. Célkit zéseik között szerepel a magyar-szlovák foglalkoztatási színvonal növelése és a munkanélküliség csökkentése; a feketemunka csökkentése; új munkahelyek csökkentése és a meglev munkahelyek meg rzéséhez szükséges szakképzések beindítása; a magyar-szlovák munkahelyek feltérképezése; a n k, pályakezd k, megváltozott munkaképesség személyek figyelemmel kísérése; foglalkoztatási fórum és munkaszervezet felállítása, m ködési feltételeinek biztosítása, munkájuk hatékonyságának ellen rzése. A 8/1999.(XI. 10.) SZCSM rendelet módosítása alapján: Nincs szükség engedélyre a magyar állampolgárral Magyarországon együtt él házastárs munkavégzéséhez, továbbá az el bb meghatározott személy olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála el tt legalább egy évig Magyarországon együtt élt. A 93/2004.(IV. 27.) Kormányrendelet szerint: Engedélymentes (de bejelentési kötelezettsége van): Cseh, észt, lett, litván, lengyel, szlovén, szlovák állampolgárok és azok hozzátartozójának a munkavállalása. (hozzátartozó: házastárs, 21 évnél fiatalabb vagy általa eltartott egyenes ági leszármazottja, továbbá az állampolgár és házastársának - általuk eltartott - egyenes ági felmen rokonai) A foglalkoztatónak kell bejelentenie a foglalkoztatást legkés bb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnál (f városi foglalkoztatás esetében az Engedélyezési Osztálynak). 14

15 A bejelentés teljesítését az Engedélyezési Osztály igazolja, és a bejelentésr l nyilvántartást vezet. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illet leg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatás megkezdésének. A jogviszony megsz nését is be kell jelenteni az Engedélyezési Osztálynak, a megsz nést követ napon. Az utóbbi egy-két évben kimagaslóan magas szlovák munkanélküliségi rátával és a nehéz megélhetéssel magyarázható a szlovák munkavállalók elmúlt hónapokban tapasztalt egyre nagyobb mérték ingázása. Ez els sorban a növekv megélhetési költségek és az alacsony munkabéreknek tudható be. Mint arról a magyar munkáltatók nyilatkoznak, azért veszik fel inkább a szlovákokat a helyi magyar munkaer helyett, mert kevesebb pénzért jóval többet hajlandóak dolgozni. Ma már mintegy harmincezren dolgoznak, és legalább hat-hétezerre tehet a bejelentés nélkül, feketén dolgozó szlovákok száma a hazai vállalatoknál, de a tendencia várhatóan itt még nem fog megállni, hiszen a 14 százalék fölötti szlovák munkanélküliségi ráta el l más menekülési útvonal aligha akad a szlovák munkavállalók szempontjából. A legtöbb ingázó Dunaszerdahelyr l indul Gy rbe. Legtöbben gyártósori szerel munkát látnak el ipari parkokban, de egyre többen jönnek át n véri feladatok elvégzésére is a megyei kórházba. A Gy r-moson-sopron Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint a Gy r-moson Sopron megyében bejelentett szlovák munkavállalók száma az elmúlt id szakban: f f f f f f f f f 15

16 Ténylegesen azonban sokkal többen dolgoznak nálunk. III. A kutatás értékelése III.1. A kérd ívek elemzése A határtérségben minden vállalkozást vizsgáltunk, függetlenül attól, hogy a kutatás id pontjában volt- e 45 év feletti alkalmazottja vagy nem. A kutatás célterülete Szlovákiában a Dunaszerdahelyi járás, míg Magyarországon Gy r-moson-sopron megye, f ként Gy r és környéke, illetve Mosonmagyaróvár vállalkozásai. Bár a kutatás célja a kis- és középvállalkozások vizsgálata, de az összehasonlítás érdekében mikro, illetve nagyvállalatok is részét képezték a kutatásnak. A vállalatok vizsgálati alapját egy kérd íves felmérés képezi. A felmérésbe bevont cégek körének meghatározásakor tehát ügyeltünk arra, hogy mikro, kis- és közép, valamint nagyvállalatok egyaránt képviseltessék magukat. A vállalkozások körében végzett kutatás módszere az el zetes telefonos kapcsolatfelvételt követ en -en vagy faxon el re megküldött kérd ív alapján történ kérd íves felmérés volt. Ehhez a Magyarországi oldalon a Gy r-moson-sopron Megyei Munkaügyi Központ által rendelkezésünkre bocsátott lista szolgált alapul. A foglalkoztatottak állományi létszámát vizsgálva, a megkeresett cégek 21%-a 10 f alatti munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozás, 60%-uk 10 és 250 f t foglalkoztató kis és középvállalkozások, míg 19%-uk 250 f nél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalat. Az els körben, a telefonon keresztül történ kapcsolatfelvétel során a cégeknek mintegy 50%-ánál nem adódott lehet ség id pont egyeztetésre, illetve személyesen a kérd ív kitöltésére. A 10 f alatti mikrovállalkozásoknak 53%-ával, a 10 és 250 f közötti kis és középvállalkozások 35%-ával, és a 250 f feletti nagyvállalatoknak csupán 8%-ával sikerült a kérd ívet kitöltetni. 16

17 A választ adó cégek 33,30%-a mikrovállalkozás; 62,20 %-a a kis- és középvállalkozás, és mindössze 4,50 %-uk a nagyvállalat. Válaszadási arány 10 f alatti mikrovállalkozások 4,50% 33,30% f közötti kis -és középvállalkozások 62,20% 250 f feletti nagyvállalatok A vállalkozások tevékenységét tekintve a megkérdezett cégek 53,6%-a az iparban, 33,75%-a szolgáltató szektorban, és 8,33%-uk a kereskedelemben tevékenykedik. Tevékenység szerinti megoszlás 50,00% 40,00% 30,00% 33,33% 40% 26,67% 20,00% 10,00% 0,00% ipar szolgáltatás kereskedelem A megvizsgált cégeknél, mind a három vállalati méretnél megfigyelhet, hogy összességében több a férfi munkavállaló, mint a n i. 17

18 Nemek aránya a mikrovállalkozásoknál Nemek aránya a kis -és középvállalkozásoknál 56,00% 54,00% 52,00% 50,00% 48,00% 46,00% 44,00% 46,40% 53,60% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 44,40% 55,60% 42,00% n k férfiak 0,00% n k férfiak Nemek aránya a nagyvállalatoknál 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 24,10% n k 75,90% férfiak Vizsgáltuk a szellemi, illetve fizikai dolgozók arányát is, a következ eredményt kaptuk: Szellemi-fizikai dolgozók aránya a mikrovállalkozásoknál Szellemi-fizikai dolgozók aránya a kis -és középvállalkozásoknál 41% szellemi 34% szellemi 59% fizikai 66% fizikai Szellemi-fizikai dolgozók aránya a nagyvállalatoknál 20% szellemi fizikai 80% 18

19 Láthatjuk, hogy a mikrovállalkozások esetében a nagyobb arányt, a szellemi tevékenységet végz munkavállalók adják, míg a kis és középvállalkozásoknál, illetve a nagyvállalatoknál jelent s többségben vannak a fizikai munkavállalók. A munkavállalók végzettség szerinti csoportosítása azt mutatja, hogy a mikrovállalkozások esetében a dolgozók többsége középfokú érettségivel rendelkezik, míg a legalacsonyabb arány az alapfokú végzettség eknél mutatkozik. Mindez máshogy alakul a kis- és középvállalkozások esetében. Itt érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkeznek a legtöbben, míg a fels fokú végzettség ek aránya a legalacsonyabb. A 250 f nél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatoknál ugyanaz figyelhet meg, mint a kis és középvállalkozásoknál. Végzettség szerinti megoszlás a mikrovállalkozásoknál 45,00% 40,00% 41,10% 35,00% 30,00% 25,00% 23,20% 23,20% 20,00% 15,00% 12,50% 10,00% 5,00% 0,00% alapfokú középfokú érettségi nékül középfokú érettségivel fels fokú Végzettség szerinti megoszlás a kis -és középvállalkozásoknál 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 27,20% alapfokú 34,60% középfokú érettségi nékül 26,50% középfokú érettségivel 11,70% fels fokú 19

20 Végzettség szerinti megoszlás a nagyvállalatoknál 50,00% 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 19,50% 45,50% 29% 6% alapfokú középfokú érettségi nékül középfokú érettségivel fels fokú A korosztály vizsgálatakor három korcsoportot különböztettünk meg: a év közötti, év közötti és a 45 év feletti korosztályt. Ezek alapján, a mikrovállalkozásokat vizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy a év közötti munkavállalókat alkalmazzák a legszívesebben. Korosztály szerinti megoszlás a mikrovállalkozásoknál 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 37,50% 33,90% 28,60% év közötti év közötti 45 év feletti Valamennyi korosztályon belül megvizsgáltuk a n k és férfiak arányát, valamint a szellemi, illetve fizikai munkavállalóknak a megoszlását. Ezek alapján: 20

21 15-29 év közötti korosztálynál a nemek aránya év közötti korosztály szellemi-fizikai dolgozóinak aránya 63% 37% n k férfiak 50% 50% szellemi fizikai év közötti korosztálynál a nemek aránya 45 év feletti korosztálynál a nemek aránya 57% 43% n k férfiak 47% 53% n k férfiak 45 év feletti korosztálynál a nemek aránya 45 év feletti korosztály szellemifizikai dolgozóinak aránya 47% 53% n k férfiak 58% 42% szellemi fizikai A szellemi-fizikai dolgozók aránya mindhárom esetben nagyjából egyenletesen oszlik meg, míg a férfiak és n k arányát vizsgálva csak a év közötti korosztálynál figyelhet meg a férfiak magas aránya. A kis és középvállalkozásoknál szintén azt tapasztaltuk, hogy legnagyobb arányban a év közötti munkavállalókat alkalmazzák. 21

22 Korosztály szerinti megoszlás a kis -és középvállalkozásoknál 50,00% 45,60% 40,00% 30,00% 25,10% 29,30% 20,00% 10,00% 0,00% év közötti év közötti 45 év feletti Ebben az esetben is vizsgáltuk a különböz korosztályokon belül a n k és férfiak, illetve a szellemi és fizikai munkavállalók arányát év közötti korosztálynál a nemek aránya év közötti korosztály szellemi-fizikai dolgozóinak aránya 58% 42% n k férfiak 61% 39% szellemi fizikai év közötti korosztálynál a nemek aránya év közötti korosztály szellemi-fizikai dolgozóinak aránya 58% 42% n k férfiak 70% 30% szellemi fizikai 22

23 45 év feletti korosztálynál a nemek aránya 45 év feletti korosztály szellemi-fizikai dolgozóinak aránya 44% 56% n k férfiak 64% 36% szellemi fizikai A n k és férfiak aránya mindhárom korosztálynál majdnem egyenl nek mondható, míg a szellemi-fizikai dolgozók arányát vizsgálva jelent s mértékben magasabb a fizikai dolgozók száma. A nagyvállalatokat vizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy a három vállalati méret közül k alkalmaznak a legnagyobb arányban 45 év feletti munkavállalót. Korosztály szerinti megoszlás a nagyvállalatoknál 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 54,20% 32,10% 13,70% év közötti év közötti 45 év feletti év közötti korosztálynál a nemek aránya év közötti korosztály szellemifizikai dolgozóinak aránya 75% 25% n k férfiak 86% 14% szellemi fizikai 23

24 30-44 év közötti korosztálynál a nemek aránya év közötti korosztály szellemi-fizikai dolgozóinak aránya 26% n k férfiak 15% szellemi fizikai 74% 85% 45 év feletti korosztálynál a nemek aránya 45 év feletti korosztály szellemi-fizikai dolgozóinak aránya 24% n k férfiak 24% szellemi fizikai 76% 76% Mind a három korcsoportot vizsgálva kit nik a férfi, illetve a fizikai munkát végz alkalmazottak magas aránya is. Mivel a kutatás célja a 45 év feletti munkavállalók helyzetének vizsgálata, ezért ebbe a korosztályba tartozó dolgozókat tovább vizsgáltuk, abból a szempontból, hogy milyen végzettséggel rendelkeznek. Külön-külön vizsgáltuk a mikro, kis és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok esetében. 45 év felettiek végzettsége a mikrovállalkozásoknál 80% 70% 66,70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0% alapfokú 8,30% középfokú érettségi nékül középfokú érettségivel 25% fels fokú 24

25 45 év felettiek végzettsége a kis -és középvállalkozásoknál 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 39,80% 25,20% 27,20% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% alapfokú középfokú érettségi nékül középfokú érettségivel 7,80% fels fokú 45 év felettiek végzettsége a nagyvállalatoknál 40,00% 35,00% 30,00% 34,40% 36,60% 25,00% 21,70% 20,00% 17,30% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% alapfokú középfokú érettségi nékül középfokú érettségivel fels fokú A mikrovállalkozásoknál a 45 év feletti munkavállalók jelent s többsége középfokú érettségivel rendelkezik, a nagyvállalatoknál szintén ez figyelhet meg. A kis és középvállalkozásoknál a 45 év feletti korosztályba tartozó munkavállalóknak mintegy 40%- a alapfokú végzettség. Mind a három vállalati méretnél a fels fokú végzettség ek aránya igen alacsony, de ebben a korosztályban ez korántsem meglep. A kérd ív további részében arra voltunk kíváncsiak, hogy a vállalkozások mennyire szívesen alkalmazzák a 45 év feletti munkavállalókat, cél-e ennek a korosztálynak a továbbképzése, valamint van-e tudomásuk a vállalatoknak valamiféle szakmai, anyagi, vagy más 25

26 támogatásokról, mely el segítené a 45 évnél id sebb munkavállalók könnyebb elhelyezkedését. Arra a kérdésre, hogy a munkakör betöltésénél el nyt, vagy hátrányt jelent, ha a jelentkez 45 évnél id sebb, a megkérdezett vállalatok 13,3%-a szerint el ny, ugyanis ebbe a korosztályba tartozók, már csak korukból kiindulva is nagyobb gyakorlattal, tapasztalattal rendelkeznek és megbízhatóbbak. A választ adók 20%-a szerint hátrányt jelent, mert ebben a korban csökken a teherbíró képesség, a rugalmasság, más a gondolkodásmódjuk, és a számítógép, illetve az idegen nyelvek ismeretének hiánya is amellett szól, hogy inkább a fiatalabb korosztályban dolgozók kerüljenek felvételre. A vállalatok többsége, mintegy 66,7%-a szerint nincs jelent sége annak, ha a jelentkez már 45 évnél id sebb, hiszen új munkavállaló felvétele teljes mértékben a szakmai képességek alapján d l el. Új dolgozók felvételénél, különösen a fiatalabb cégek törekednek a fiatal munkaer megszerzésére, nagy részük csak akkor vesz fel 45 éven felülit, ha nem talál mást. Ugyanakkor a fiatalon felvett dolgozókat szívesen alkalmazzák 45 éves koruk után is. A munkára jelentkez 45 évnél id sebb nincs jelent sége 66,70% hátrány 20% el ny 13,30% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% A választ adó cégeknek mintegy 16%-a tapasztalt már hiányosságokat a 45 év feletti munkavállalók körében, különösen fizikai problémák, de egyes esetekben szakmai hiányosságok is felmerültek. 26

27 A többi 84 % nem tapasztalt semmiféle szakmai, erkölcsi vagy emberi hiányosságokat ebben a korosztályban, legalábbis csak olyan mértékben, mint a fiatalok körében. A megkérdezett vállalatok tapasztaltak-e hiányosságokat a 45 évnél id sebb munkavállalók körében 84% 16% igen nem A hiányosságok mellett azt is vizsgáltuk, hogy a vállalatok szerint a 45 évnél id sebb munkavállaló tapasztalati t kéje jelent-e el nyt a munkakör betöltésénél. 13% 87% el ny hátrány A megkérdezettek szerint ez a munkakört l és a személyiségt l is függ, de 87%-uknak mindenképpen el nyt jelent, hiszen olyan kapcsolati t kével rendelkezhetnek, mellyel a fiatal munkavállalók aligha. Csupán 13%-uk tartja ezt hátránynak. Ahhoz, hogy a vállalkozások szívesen alkalmazzák az id s korosztályt, tisztában kellene lenniük a 45 év feletti munkavállalókra vonatkozó támogatásokról, melyek lehet vé teszik könnyebb elhelyezkedésüket. Megkérdeztük a cégeket, van-e tudomásuk olyan támogatásról, ami a 45 év felettiek foglalkoztatására vonatkozik. A választ adók 71%-a nem tud ilyen támogatásról. A többi 29%-uk szerint ahhoz, hogy ez a korosztály könnyebben el tudjon helyezkedni, mindenféleképpen szemléletváltásra lenne szükség, ugyanis sokan negatívan állnak hozzá a 45 év felettiek foglalkoztatásához. Sokak szerint járulékkedvezményekre, teljes, vagy részleges társadalombiztosítási mentességre, egészségügyi támogatásokra, a 27

28 bérterhek csökkentésére lenne szükség. Egyesek tisztában vannak bizonyos támogatásokkal, melyek a tartós munkanélküli alkalmazásával, közhasznú foglalkoztatással, illetve az átképzéssel kapcsolatosak. Ezek után azt vizsgáltuk, hogy a vállalatoknak mennyire áll szándékában a 45 év feletti munkavállalók továbbképzése. A választ adók 6%-a nem igazán foglalkozik ezzel a kérdéssel. ( k többnyire családi vállalkozások.) 62%-uk célként t zték ki a 45 éven felüliek továbbképzését, ugyanúgy, mint a fiatalabb korosztályét. Mindössze 32%-uk nem kívánja az id sebb munkavállalókat tovább képezni, f ként azért, mert nem mutatnak hajlandóságot a továbbtanulásra. A cégek többségénél, 91,1%-uknál nem volt elbocsátás az elmúlt id szakban, maradék 8,9%- nál azonban igen. De valamennyi vállalat azt nyilatkozta, hogy az elbocsátás kérdése kortól teljesen független. Az életkor miatti elbocsátás csak nagyon ritkán fordul el a magyar munkaer -piacon. Új alkalmazott felvétele esetén az alábbi szempontok szerint történik a kiválasztás: - szakmai tapasztalat, gyakorlat; - képzettség; - munkakör betöltésére alkalmas-e; - mekkora a jövedelemigénye; - milyen a munkához való hozzáállása; - nyelvtudás; - mobilitás; - személyiség, rátermettség; - kreativitás; - els, személyes benyomás; - nyitottság, vállalkozókészség; - tájékozottság; - egészségügyi állapot; - életkor, családi állapot. 28

29 Mivel a kutatás célja a határ két oldalán tevékenyked vállalatok humáner forrás gazdálkodásának fejlesztése, ezért vizsgáltuk azt is, hogy a magyar vállalatok mennyire szívesen és milyen arányban alkalmaznak szlovák munkavállalót. A választ adó vállalatok közül csak 4% alkalmaz jelenleg szlovák munkavállalót, és elégedettek munkájukkal. k A megkérdezettek 55,5%-a alkalmazna szlovák munkavállalót, a többi 44,5% azonban nem. k érzékenyen reagáltak erre a kérdésre, ugyanis munkaer igényüket, amíg van rá lehet ség, a magyar munkaer -piacról kívánják kielégíteni. Mások pedig csak akkor vennének fel szlovák munkavállalót, amíg ez plusz költségekkel, illetve adminisztrációs nehézségekkel nem jár. III.2. Megfogalmazható tapasztalatok A kérd íves felmérések tapasztalatait összefoglalva, a Gy r-moson-sopron megyében m köd mikro, kis és közép, illetve nagyvállalatok dönt többsége nem kívánt részt venni a határmenti vállalkozások kutatási programjában. A vállalkozások tevékenységét illet en a cégek dönt többsége szolgáltatással, míg kevesebb arányuk ipari és kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik. A megkérdezettek között nem szerepelt mez gazdaságban tevékenyked vállalat. A nemek arányát vizsgálva azt mondhatjuk, hogy jóval több a férfi alkalmazott, mint a n i; a szellemi-fizikai munkavállalók arányát vizsgálva pedig jóval nagyobb, 73%-os a fizikai munkavállalók aránya. A munkavállalók végzettségét vizsgálva azt kaptuk, hogy a legtöbben (40%) érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkeznek, 28%-nak van érettségije, 22%-uk alapfokú, és csupán 10%-uk fels fokú végzettséggel rendelkezik. A munkavállalók korosztályát tekintve 19%-os a év közötti alkalmazottak aránya, 39%- os a év közöttieké, míg 42%-os a 45 éven felüliek aránya. Tehát a legnagyobb arányban 29

30 45 éven felülieket foglalkoztatnak, azonban ez a magas százalék annak köszönhet, hogy a választ adó vállalatok között szerepl nagyvállalatoknál foglalkoztatott 45 éven felüliek aránya igen magas. A 45 éven felüli munkavállalók végzettségét vizsgálva 24%-uk alapfokú, 29%-uk középfokú, 28%-uk középfokú érettségi és mindössze 19%-uk fels fokú végzettséggel rendelkezik. Összességében azt mondhatjuk, hogy valamennyi vállalkozás szívesen alkalmazza a 45 éven felüli munkavállalókat; a mikro, illetve a kis és középvállalkozások kisebb, míg a nagyvállalatok nagyobb arányban. A többség nem tapasztal nagyobb hiányosságokat, mint a többi korosztálynál, s t szerintük a 45 évnél id sebbek tapasztalati t kéje mindenképpen el ny a munkakör betöltésénél. Szlovák munkavállaló alkalmazásával kapcsolatban megoszlottak a vélemények. Majdnem csak fele-fele arányban alkalmaznának, illetve nem alkalmaznának szlovák dolgozót. Csupán a választ adó cégek közül kett foglalkoztat jelenleg is szlovák munkavállalót. 30

31 DUNASZERDAHELYI JÁRÁS IV. Helyzetelemzés IV.1 A hátrányos helyzet ek foglalkoztatása A foglalkoztatási szolgáltatásról szóló jogszabály értelmében a munkaer piacon a hátrányos helyzet álláskeres nek számít többek között az 50 év feletti személy. A hátrányos helyzet ezen polgároknak abból adódik, hogy a munkaadók a megüresedett munkahelyekre el nyben részesítik a fiatalabb korosztályú álláskeres ket. Annak ellenére, hogy a év feletti álláskeres k több munkatapasztalattal rendelkeznek, mégis a fiatalabb korosztály keresettebb a munkaer -piacon. Régiónkban ez a 25 és 39 év közötti korosztályt jelenti. A munkaer piacon egyre kevesebb az olyan állásajánlat, melyet munkáltatók 45 év felettieknek ajánlanak fel. II.2 A hátrányos helyzet ek foglalkoztatásának támogatása, törvények A foglalkoztatást el segít támogatások: 46-munkaer piaci képzések támogatása 49- álláskeres k vállalkozóvá vállásának támogatása 50- hátrányos helyzet ek foglalkoztatásának támogatása 51- pályakezd i gyakorlat végzésének támogatása 52- ösztönz tevékenység támogatása 57- megváltozott munkaképesség személyek foglalkoztatásának támogatása A évi 5.számú törvény segíti a hátrányos helyzet ek foglalkoztatását. Ez egy munkahely kialakítási ösztönzö támogatás, melyet azon munkaadó kap meg, aki a kialakított munkahelyre hátrányos helyzet álláskeres t vesz fel. Ez a törvény magába foglalja, hogy a 31

32 támogatást ki folyósítja: az illetékes munkaügyi hivatalok. A támogatás maximum 24 hónapig folyósítható. A munkahelyet 2 évig fenn kell tartania az adott támogatással rendelkez munkaadónak. A MSZCSM évi 614-es rendelete értelmében a munkahelyteremt támogatás összege a következ : Az összbérköltség és biztosítási költségek 42%-ának térítése az els 6 hónapban A következ 6 hónapban az ugyanazon költségek 26%-a Az állástalan felkészítésére és képzésére külön anyagi támogatások állnak rendelkezésre, az illetékes hivataloknál, melyek a képzések teljes összegét térítik a munkáltatóknak - a munkaadó elvárásai szerint. A képzések, ill. átképzések célirányosak. Önfoglalkoztatónak számít az, aki a os számú törvény értelmében, regisztrált álláskeres, azaz minimálisan 4 hónapig szerepel a MSZCSH nyilvántartásában, és önálló vállalkozást indít. Ezt a formát önfoglalkoztatási támogatásnak is nevezzük. A foglalkoztatási szolgáltatásokról, illetve egyéb törvények módosításáról szóló évi 5. számú törvény, valamint a 44/2004. számú MSZCSH nyilvántartásában, és önálló vállalkozást indít. Számukra önfoglalkoztatási támogatás igényelhet. A hivatal a pénzbeli juttatást a jogszabályi rendelkezések értelmében folyósítja. A juttatásra a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén keletkezik jogosultság. Az egyes aktív munkaer piaci eszközök nemzeti programok keretében valósulnak meg, amelyeket az Európai Szociális Alap révén az Európai Unió és az állami költségvetés közösen finanszíroz. I.számú nemzeti program: Munkanélküliek foglalkoztatásának el segítése, különös tekintettel a tartós munkanélküliekre és a munkaer -piaci szempontból hátrányos helyzet csoportokra A támogatást az a munkaadó igényelheti, aki hátrányos helyzet nyilvántartott személyt újonnan létesített munkahelyre veszi fel. álláskeres ként 32

33 Munkáltató: - jogi személy, akinek székhelye ill. szervezeti egységének a székhelye a Szlovák Köztársaság területén található, ill. az a természetes személy, aki a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkezik és természetes személyt munkaviszonyban alkalmaz - önálló munkajogi alanyisággal rendelkez külföldi jogi vagy természetes személy szervezeti egysége, amely a kereskedelmi törvény értelmében jogosult a Szlovák Köztársaság területén vállalkozói tevékenységet folytatni Munkaadónak min sül az is, aki a kérelem benyújtásának idején nem munkáltató, tehát egyetlen személyt sem foglalkoztat munkaviszonyban vagy hasonló jogviszonyban, de a hivatalhoz munkahelyteremtési kérelmet nyújtott be, s a hivatallal a törvény 50. -a értelmében kötött megállapodás alapján a kérelemben feltüntetett alkalmazottat munkaviszonyba felveszi. A munkahely-teremtési támogatásról szóló megállapodás megkötését l az alkalmazott felvételéig terjed id szakban a munkáltató potenciális munkaadónak min sül. A támogatást mértéke a teljes bérköltség (a munkabér, valamint az azt terhel egészségbiztosítási és társadalombiztosítási járuléknak, valamint a nyugdíj-el takarékossági befizetésnek a munkáltatóra es része) meghatározott százaléka. A Dunaszerdahelyi járásban az egy foglalkoztatott álláskeres re jutó támogatás összege: - az els 6 hónap folyamán a havi bérköltség 42%-a - a további 9 hónap folyamán 26 %-a A munkáltatónak a munkahelyteremtési támogatással létrejött munkahelyet fenn kell tartania a 250 dolgozót vagy kevesebbet foglalkoztató kis-és középvállalkozások esetében 2 évig, a nagyvállalatok esetében 3 évig. Ha a támogatott nem folytat vállalkozói tevékenységet, a kialakított munkahelyet legalább a támogatás igénybe vétele alatt fenn kell tartania. A foglalkoztatás el segítését célz állami támogatási rendszer nem vonatkozik a szénbányászat, hajóipar, közlekedés ágazatokban nyújtott támogatásra, az exporttámogatásokra, valamint a hazai terméknek az importtermékkel szembeni használatát el nyben részesít tevékenységek támogatására. 33

34 A hátrányos helyzet álláskeres nyilvántartásának szükséges id tartama: - legalább 12 hónap az ide vonatkozó törvény 8. -ának 1. bekezdése a), g) és i) pontja alapján hátrányos álláskeres nek min sül személy esetében - 1 hónap az ide vonatkozó törvény 8. -ának 1. h) pontja és az 50. -ának 2. bekezdése alapján hátrányos álláskeres nek min sül személy esetében A vonatkozó törvény 8. -a értelmében hátrányos helyzet személyek min sülnek: álláskeres nek az alábbi a) a 25 évnél fiatalabb álláskeres, aki nappali rendszer képzésben vett részt, tanulmányait legalább két éve befejezte, de munkaviszonya még nem volt (a továbbiakban: pályakezd ), b) 50 évnél id sebb személy, c) olyan személy, akit az utóbbi 16 hónap során legalább 12 hónapig álláskeres ként tartottak nyilván (tartósan munkanélküli személy) d) olyan személy, aki szül i és munkahelyi kötelezettségeit nem tudta összeegyeztetni, ezért nem folytatott keres tevékenységet, illetve nem vett részt iskolarendszer képzésben vagy továbbképzésben, e) olyan szül, vagy személy aki három vagy annál több gyermekr l gondoskodik, vagy gyermekr l gondoskodó egyedülálló személy f) a korábbi munkakörét egészségi okokból tovább ellátni nem képes, ám egészségkárosodottnak nem min sül személy g) az Európai Unió egyik tagállamából a másikba költözött vagy költöz, valamint az Európai Unió tagállamában munkavégzési céllal tartózkodó személy h) az egészségkárosodott személy i) az a külföldi személy, akinek menedékjogot nyújtottak A vonatkozó törvény 50. -a értelmében hátrányos helyzet személyek min sülnek: álláskeres nek az alábbi szociális segélyre jogosult legalább 12 hónapig ösztönz tevékenységet végzett az utóbbi 12 hónap során legalább 6 hónapig a nyilvántartásban eltöltött id alatt pályakezd i gyakorlatot végzett 34

35 olyan személy, aki a kedvez tlen egészségügyi állapotának ismételt elbírálása során ill. a rokkantsági járadékra való jogosultság vizsgálatakor elveszítette a megváltozott munkaképességi státuszát Munkanélküliek munkaer piaci képzése A III. nemzeti programon belül valósul meg az álláskeres k munkaer piaci képzése (46 ). A hivatal az álláskeres munkaer piaci képzését az adott személy képességeinek, munkatapasztalatainak, szakmai készségeinek, az elért iskolai végzettségnek és egészségi alkalmasságának figyelembe vételével biztosítja. A támogatás a következ képpen valósul meg a munkaer piaci képzésben részt vev álláskeres és az elhelyezkedési lehet ség iránt érdekl d k számára. A képzési támogatás összege személyenként legfeljebb: a) ,- Sk, amennyiben a képzés az alapiskolai, illetve középiskolai tanulmányok befejezésére irányul, vagyis az iskolai végzettség utolsó évére vonatkozik a támogatás b) ,- Sk, amennyiben a képzés célirányos, tehát a munkaadó által igazolt munkahelyre irányul c) ,- Sk, amennyiben a képzés kezd vállalkozás felkészítésére irányul (önfoglalkoztatás) d) ,- Sk, amennyiben más képzésr l van szó A hivatal a képzési költségeket a következ képpen térítheti: a) az els képzés költségeinek a 100%-át b) a második képzés költségeinek a 75%-át c) a harmadik, illetve minden további képzés 50%-át az utóbbi két évben, melyet az els képzésbe való belépést l számítunk Az alapiskolai és a középiskolai tanulmányok befejezésére irányuló képzési költségeket a hivatal teljes összegben téríti. A hivatal nyilvántartásában szerepl elhelyezkedési lehet ség iránt érdekl d k két év alatt egy képzésben vehetnek részt, s ennek költségeit a hivatal 100%-ig téríti. Továbbá téríti: - az 50 év feletti korosztályhoz tartozó személy költségeit 35

36 - az étkezési, szállás- és utazási költségeket, a gyermekes család számára nyújtott szolgáltatások igénybevételéhez anyagi támogatást nyújt. A gyermekes család számára nyújtott szolgáltatások igénybevételéhez a hivatal anyagi támogatást olyan, a munkaer piaci képzésben részt vev álláskeres nek írásbeli kérelmére nyújt, aki szül ként vagy külön törvény szerinti egyéb személyként még nem tanköteles gyermekr l gondoskodik. Az álláskeres személy munkaer piaci képzése alatt a hivatal a családi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos, igazolt kiadásokat téríti meg. A támogatás összege azonban egy gyermek esetén nem haladhatja meg a havi 1200,- Sk-t, minden további gyermeknél pedig a havi 900,- Sk-t. Ha mindkét szül munkaer piaci képzésben részesül, a támogatást ebben az esetben is csak az egyik szül veheti igénybe. IV.3 Külföldiek foglalkoztatásról A foglalkoztatási szolgáltatásoktól és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi 5. számú törvény értelmében az e törvény alapján létesült jogviszonyok vonatkozásában a szlovákiai munkavállalókkal azonos jogok illetik meg: az Európai Uniós-tagországok állampolgárait és azok családtagjait az Európai Gazdasági Térségekhez tartozó államok állampolgárait és azok családtagjait jét l a Svájci Államszövetség állampolgárait és családtagjait A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK-rendelet hatályos rendelete értelmében a szabad mozgás az Európai Úniós országok állampolgárait és azok családtagjait megillet alapvet jog. Ez a jog megilleti: az állandó munkavállalókat az idénymunkásokat a határmenti ingázókat azokat, akik szolgáltatás nyújtása céljából végzik tevékenységüket 36

37 A magyarországi munkavállalók foglalkoztatása a Dunaszerdahelyi járásban Munkakörök: gépészmérnök termelésvezet nemzetközi kamionsof r villanyszerel A munkáltatók m ködési területe: tejfeldolgozó ipar építészet ruha-, textilipar szolgáltatások teherfuvarozás szerelés Magyarországon dolgozó szlovákiai állampolgárok száma évr l évre növekv tendenciát mutat. A munkavállalók többsége Komárom-Esztergom megyében és Gy r-moson-sopron megyében, a két nyugat-magyarországi megyében vállal munkát. A munkaer -áramlásnak nincs kölcsönössége, a szlovák munkaügyi hivatal szerint 2005-ben mindössze 185 magyarországi munkavállalót regisztráltak nálunk, Szlovákiában. Azoknak a személyeknek, akik Magyarországon vállaltak munkát április 31-ig, munkavállalási engedélyre volt szükségük. Kés bb ez megváltozott, azóta a szlovákiai állampolgároknak csak regisztráltatniuk kell magukat. IV.4 A Dunaszerdahelyi MSZCSH munkaer piaci helyzetképe A Dunaszerdahelyi járásban június 30-i adat alapján lakost tartottak nyilván. A járás területén található 67 település közül három városi státusszal rendelkezik (Dunaszerdahely, Somorja, Nagymegyer), melyekben a lakosság 41%-a él. A Dunaszerdahelyi régióban a szlovák nemzetiség ek alkotják a kisebbséget, mindössze 14%-kal, a magyar nemzetiség állampolgárok képezik az összlakosság 83,3%-át. 37

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA

A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA A MUNKÁLTATÓKAT TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER MÓDSZERTANI ÉS DOKUMENTÁCIÓS FOLYAMATA 1 Tartalom BEVEZETŐ... 4 MUNKAERŐ KERESLET, MUNKAERŐPIACI IGÉNYEK... 7 Munkaerő-piaci kereslet - prognózis 2013...

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok

A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok A 2010. január 1-től érvényes legfontosabb adó- és járulék szabályok Készítette: Berényiné Bosch Cecília OFA Hálózat PERTU projekt pénzügyi szakértője Budapest, 2009. december Tartalomjegyzék: Bevezetés...

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012.

FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. FOGYASZTÓ ELÉGEDETTSÉGI FELMÉRÉS A FŐTÁV ZRT. SZÁMÁRA 2012. 2 Szerkesztette: Dr. Ács Ferenc A munkában részt vevők: Dr. Ács Ferenc Dr. Sárkány Péterné A mű szerzői jogilag védett. A M.Á.S.T. Kft. és a

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Budapest 2011. április

Budapest 2011. április TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS

TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS munkaerő-piaci helyzetéről 1. ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS 2012. január 1-jén Jász-Nagykun-Szolnok megye lakónépessége 383 ezer fő volt, 3600 fővel volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Táborfalva Nagyközség Önkormányzata 2016. március 29. Türr István

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/1994.(V.5.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről (A módosításokkal

Részletesebben

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992)

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Kolosi Tamás Sik Endre (1992): Függelék (Munkaerőpiac

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Melléklet a 21/2009. (II. 16.) számú határozathoz. 1. Bevezető

Melléklet a 21/2009. (II. 16.) számú határozathoz. 1. Bevezető Melléklet a 21/2009. (II. 16.) számú határozathoz. 1. Bevezető Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának, a gyorsan változó

Részletesebben

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE

FOGLALKOZTATHATÓSÁG FEJLESZTÉSE A FOGLALKOZTATHATÓSÁGI REHABILITÁCIÓ (AKTIVIZÁLÁS) SZABÁLYOZÁSI-, INTÉZMÉNYI FELTÉTELRENDSZERE Készítette: Horváth Olga Készült: Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerı-piaci integrációjának szakmai

Részletesebben

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének

Részletesebben

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft

Készült: Készítette: IBS Kutató és Tanácsadó Kft A feldolgozott interjúk alapján készült áttekintő értékelő tanulmány Készült: A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská pohraničná migrácia HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt keretében a

Részletesebben

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN

AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN AZ 50 ÉV FELETTI ÁLLÁSKERESŐK ELHELYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER MAGYARORSZÁGON, BARANYA MEGYÉBEN Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Pécs, 2013. Tartalomjegyzék: 1. Az 50 év felettiek munkaerő-piaci

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása

KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása A vállalkozások adóterheinek könnyítése évek óta napirenden

Részletesebben

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Adótörvények 2016 évi változásaiból

Adótörvények 2016 évi változásaiból Adótörvények 2016 évi változásaiból SZJA 2016.01.01-től az SZJA általános mértéke:16%-ról 15%-ra csökken 2016 évtől kapott jövedelmekre kell alkalmazni először. Egyes külön adózó jövedelmeknél alkalmazott

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében

Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében Az új szja törvénnyel kapcsolatos béralkalmazkodási lépések a kisés közepes vállalkozások körében Az Országgyűlés által 21-ben elfogadott új személyi jövedelemadó törvény eredményeként a 29 ezer forint

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. III. negyedév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első kilenc hónapjában a munkaügyi hatóság 13 586 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 66

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

Tartalom. 2. 3. A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

Tartalom. 2. 3. A feladatellátás szakmai tartalma és módja a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége Tartalom 1. Általános rész 1. 1. 1. A Szorgoskert Nonprofit Kft. bemutatása 1. 1. 2. Főbb programjaink tevékenységeink bemutatása 2. Szolgáltatás 2. 1. A Szolgáltatás célja, feladatai 2.1.1. A megvalósítani

Részletesebben

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése C 256/102 HU 2007.10.27. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: A szociális partnerek szerepe A hivatás, a család és a magánélet összeegyeztetése (2007/C 256/19) A Tanács jövőbeli

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. június 20. A felülvizsgálat során tett kiegészítéseket, módosításokat a fejezetek végén címszóval és színkiemeléssel jeleztük. Tartalom

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői

Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői Tanulmányok 37 Miklósi Márta Az Észak-Alföld régióbeli felnőttképzési intézmények jellemzői Az Észak-Alföld régió felnőttképzési intézményrendszerét feltáró tanulmányban a szerző egy kérdőíves kutatás

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA-

KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA- KIRÁLY GÁBOR LUKSANDER ALEXANDRA PAKSI VERONIKA FIATALOK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZATA MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPAI ÖSSZEHA- SONLÍTÁSBAN 98 I. Bevezetés 97 Az élet minden területét egyre jobban átható bizonytalansággal,

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

2011. évi Beszámoló. a családsegítésről és a gyermekjóléti szolgáltatásról

2011. évi Beszámoló. a családsegítésről és a gyermekjóléti szolgáltatásról 2011. évi Beszámoló a családsegítésről és a gyermekjóléti szolgáltatásról Czikkely Erika intézményvezető 2012. február 29. 1 TARTALOM 1. A CSALÁDSEGÍTÉS SZAKMAI MŰKÖDÉSE GYOMAENDRŐDÖN, CSÁRDASZÁLLÁSON

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Tanulmány az FSZH részére Budapest, 2010. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális

Részletesebben

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése

A Büntetés-végrehajtási Szervezet. Közalkalmazotti. Kollektív Szerz dése Tervezet a munkáltatói oldal véleményét nem tartalmazza! A Büntetés-végrehajtási Szervezet özalkalmazotti ollektív Szerz dése A közalkalmazottak jogviszonyát szabályozó ollektív Szerz dés létrejött a Büntetés-végrehajtás

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Rövidített Tájékoztató* Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról *Jelen tájékoztató anyag nem tekinthető az Európa Ingatlanbefektetési Alap hivatalos tájékoztatójának.

Részletesebben

- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e

- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e - 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 3 példányban Kapják: 2. példányt Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal, Nyíregyháza

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár Atradius Fizetési Szokások Barométer Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában 2008 nyár Tartalomjegyzék A felmérés profilja... 4 A felmérés háttere... 4 A felmérés céljai...

Részletesebben

SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS

SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Partnerségi alapú esélyegyenlőségi programok a segítés városában és térségében ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0023 SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Megbízó: Szombathely Megyei Jogú Város

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve 2013 2018 1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. Jogszabályi háttér... 6 1.1. A program előkészítését előíró jogszabályi környezet...

Részletesebben

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól

HASZNOS TUDNIVALÓK. a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól HASZNOS TUDNIVALÓK a 2016. január 1-től érvényes egyes fixösszegű ellátásokról, adó- és tb-törvények fontosabb változásairól A munkajog területén 2014 2015 2016 Minimálbér (Ft/hó) bruttó összege 101.500,-

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2015

Jogszabályváltozások 2015 Jogszabályváltozások 2015 Készítette: Pestuka Gabriella osztályvezető Az egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó változásai Általános forgalmi adó változásai Társasági adó változásai KATA,

Részletesebben

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás

A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás 317 A gazdálkodók képzettsége és a tanácsadás SZÉKELY ERIKA Kulcsszavak: szakképzettség, szakismeret, szaktanácsadás, kihívások, ismeretátadás. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

A társadalombiztosítási jog 2012

A társadalombiztosítási jog 2012 A társadalombiztosítási jog 2012 A társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátási rendszer része. Az az intézmény, amelyben az állam a társadalom meghatározott rétegéhez tartozó tagjait

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv B É K É S M E G Y E I K Ö N Y V T Á R Esélyegyenlőségi terv Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba 2/ 18 Tartalomjegyzék ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV... 3 1. Általános elvek, célok... 3 A megkülönböztetés tilalma,

Részletesebben

Aranyszárny CLaVis. Nysz.: 17386

Aranyszárny CLaVis. Nysz.: 17386 Aranyszárny CLaVis rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás különös feltételei (G75/014) Hatályos: 014. március 15. Módosítva: 014. november 1. Nysz.: 1786 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1992/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1992/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1992/2013. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A 2012 évben A Munka Méltósága projekt keretében az alapvető jogok biztosa már

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ a fizetéskönnyítési lehetőségekről

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ a fizetéskönnyítési lehetőségekről ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ a fizetéskönnyítési lehetőségekről Tisztelt Ügyfelünk! Jelen tájékoztatónkban összefoglaltuk az FHB Ingatlanlízing Zrt. (korábbi nevén Central European Credit Ingatlanhitel Zrt.) jelzáloghitellel

Részletesebben

Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve

Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve Dévaványa Város Közfoglalkoztatási terve 2010. I. A közfoglalkoztatási terv célja A közfoglalkoztatási terv elkészítésének célja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Korcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2

Korcsoport Megoszlás (%) 18-25 éves 7,2 26-35 éves 11,0 36-45 éves 16,0 46-55 éves 19,9 56-65 éves 22,7 65 év feletti 23,2 2. MELLÉKLET KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS EREDMÉNYEI (KÉRDŐÍV) A KÉRDŐÍVES MEGKÉRDEZÉS LEGFONTOSABB EREDMÉNYEI Megkérdezés módszertana Megkérdezés módja: önkitöltős kérdőíves megkérdezés feleletválasztós, skálás

Részletesebben

Adathálózati (Internet) szolgáltatás Általános Szerzıdési Feltételek (v1.2) Érvényes : 2009.06.18-tól. Tartalomjegyzék

Adathálózati (Internet) szolgáltatás Általános Szerzıdési Feltételek (v1.2) Érvényes : 2009.06.18-tól. Tartalomjegyzék Fejezet- és bekezdés címek Adathálózati (Internet) szolgáltatás Általános Szerzıdési Feltételek (v1.2) Érvényes : 2009.06.18-tól Tartalomjegyzék 1. A szolgáltató adatai 1.1. A szolgáltató megnevezése,

Részletesebben

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan

Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan C 210/14 Felhívás észrevételek benyújtására az állami támogatások kérdéskörében a Bizottság általános csoportmentességi rendelettervezetére vonatkozóan (2007/C 210/10) Az érdekelt felek észrevételeiket

Részletesebben