A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

Átírás

1 Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/ A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Kutatási jelentés Készítette: Bábics Tamás Kövesdi Vanda Páli János Varga Gabriella

2 2005. szeptember január 2

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés...4 I.1. Alapvetés és a kutatás célja...4 Gy r-moson-sopron megye II. Helyzetelemzés...6 II.1. A 45 éven felüliek foglalkoztatási helyzete...6 II.2. A 45 év feletti munkavállalókra vonatkozó támogatások...7 II.3. A Központi Statisztikai Hivatal adatai...11 II.4. A Gy r-moson-sopron Megyei Munkaügyi Központ munker -piaci helyzetképe...12 II.5. Külföldiek magyarországi foglalkoztatása...13 III. A kutatás értékelése...16 III.1. A kérd ívek elemzése...16 III.2. Megfogalmazható tapasztalatok...29 Dunaszerdahelyi járás IV. Helyzetelemzés...31 IV.1 A hátrányos helyzet ek foglalkoztatása...31 II.2 A hátrányos helyzet ek foglalkoztatásának támogatása, törvények...31 IV.3 Külföldiek foglalkoztatásról...36 IV.4 A Dunaszerdahelyi MSZCSH munkaer piaci helyzetképe...37 V. A kérd ívek kiértékelése...45 VI. Mellékletek Kutatási kérd ív...56 A kiadvány az Európai Unió Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program támogatásával jelent meg, a Regionális Vállalkozói Együttm ködés cím projekt keretében (szerz désszám: HU 2003/ ). A benne foglalt nézetek a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány nézetei, és ezért semmiképpen sem tekinthet k az Európai Unió hivatalos állásfoglalásának. 3

4 GY R-MOSON-SOPRON MEGYE I. Bevezetés I.1. Alapvetés és a kutatás célja A kilencvenes évek Szlovákiában és Magyarországon egyaránt jelent s gazdasági változásokat hoztak, megjelentek a kis-és középvállalkozások (KKV), mint új munkaadók, a nagyobb vállalatokat és vezet iparágakat illet en pedig az ezredfordulóra eld lt, melyek életképesek. A bezáró vállalatok, hanyatló iparágak jelent s számú munkanélkülit hagytak maguk után. Ezek zöme saját szakmájában megfelel en képzett és tapasztalt, 45 év feletti munkavállaló volt. Egyes iparágak hanyatlása pl. élelmiszer-, textilipar - még ma is tart, így napjaink problémáját képezi. A nagyvállalatok átalakultak, új, többnyire külföldi tulajdonba kerültek, illetve tevékenységeiket kis- és középvállalkozások vették át. A kutatás célja és jelent sége abban áll, hogy megmutassa a 45 év feletti munkavállalókat foglalkoztató, magyar és szlovák munkaadóknak az ilyen jelleg munkaer alkalmazásának el nyeit, tájékoztassa ket az e célra igénybe vehet különféle támogatásokról, és egyáltalán tanácsokat adjon a 45 év felettieket érint, hatékony humáner forrás-gazdálkodással kapcsolatosan. A felmérések szerint a probléma, és az igény annak kezelésére mindkét országban létezik. A 45 év felettieket foglalkoztató KKV-k humáner forrás-gazdálkodásának fejlesztése mellett a projekt természetesen minden határmenti, aktív vállalkozás HR menedzsmentjét is javítani kívánja. A vállalkozások forrásellátottsága szintén napjaink problémáját képezi többek között a t keés forráshiány volt okozója (és az ma is) a fent említett gyárbezárásoknak, iparágak hanyatlásának. Ahhoz, hogy a KKV-k folyamatosan lépést tudjanak tartani a világ és a gazdaság állandó változásaival, önmaguknak is változni kell, ami folyamatos fejlesztéseket jelent. Ehhez azonban sok esetben saját t kéjük nem elegend, így küls források bevonására van szükség. 4

5 A projekt általános célja a határ két oldalán tevékenyked vállalkozásoknál olyan módon fejleszteni a humáner forrás gazdálkodást, hogy a náluk foglalkoztatott, 45 év feletti munkavállalók munkaer -piaci pozíciója stabilizálódjon. Ez olyan információnyújtáson keresztül valósulhat meg, amely el segíti a KKV-k hatékonyabb munkaer gazdálkodását a rendelkezésre álló létszám jobb kihasználása és motiválása révén, másrészt nagyban hozzájárul a 45 év feletti alkalmazottak helyzetének javulásához is. Fontos szerepet játszik a vállalkozások tájékoztatása az általuk igényelhet, vissza nem térítend támogatásokról, kedvezményes konstrukciókról és egyéb küls forráslehet ségekr l, azaz tulajdonképpen egy forrástérkép felvázolása a határmenti KKV-k számára. 5

6 II. Helyzetelemzés II.1. A 45 éven felüliek foglalkoztatási helyzete Az id sebb korosztályok súlyának megnövekedése a foglalkoztatási struktúra átalakítása nélkül azt jelenti, hogy egyre kisebb munkavállalói körnek kell gondoskodnia a társadalom többi részének eltartásáról. A terhek aránytalan növekedése, illetve az eltartásra szorulók rendkívül alacsony életszínvonala csak úgy kerülhet el, ha megváltozik a jelenlegi szemlélet és gyakorlat a foglalkoztatás korstruktúráját illet en. Ez egyfel l a munkaadók toleranciájának növelését igényli az id sebb munkavállalókkal szemben, másfel l elengedhetetlen az érintett korosztályok tudásának felfrissítése, karbantartása a munkában tarthatóság érdekében, de legalább ilyen fontos önbizalmuk helyreállítása a hosszú id óta tartó leértékel társadalmi magatartás ellensúlyozására. Korábbi kutatások tapasztalatait vizsgálva a munkaadók kerülik az 45 éven felüliek felvételét, legfeljebb a fiatalon hozzájuk került dolgozók további foglalkoztatására hajlandók azok id sebb korában is. Bár ez a helyzet valamelyest javult az utóbbi években. A foglalkoztathatóság esélye er sen javul az iskolai végzettség szintjének emelkedése mentén, továbbá a magasabb iskolai végzettség teszi lehet vé a tudásalapú gazdaság kialakításához szükséges egész életen át tartó tanulást. A fels fokú végzettség, és a fels fokú tanulmányokra felkészít középfokú végzettségek jó esélyt adnak birtokosaiknak az újabb és újabb szakmák elsajátítására. Ma már a képzési rendszerek az ismeretek gyors elavulása miatt, a rendszeres továbbképzéshez szükséges alapképzettségek, készségek kialakítására törekszenek. Bár a 45 év felettiek képzettségi színvonala alacsonyabb, mint a fiatalabb korosztályoké, de nem annyival, hogy ez indokolná a foglalkoztatásban meglév különbségeket. A legrosszabb munkaer -piaci esélye az alacsony iskolai végzettség eknek van. Nemcsak azért, mert elég sz k azoknak a munkahelyeknek a kínálata, amelynek betöltéséhez elég az alapfokú végzettség, hanem azért is, mert az átképzés, továbbképzés hatékonysága is nagyon rossz esetükben. Az életkor el rehaladtával romlanak azon fizikai képességeik, melyek az 6

7 alapfokú képzettséggel ellátható fizikai munkakörökhöz szükségesek. A fels fokú végzettség eknek van legtöbb lehet ségük a munkavállalásra. Foglakozási f csoportok szerint az id sebb foglalkoztatottak között a vezet i munkakörben dolgozók száma magasabb, ami logikus következménye annak, hogy a vezet i munkakörök betöltéséhez a szakmai kvalitásokon túlmen en sok tapasztalatra és vezet i gyakorlatra van szükség. Ugyanakkor a munkavállalók is jobban ragaszkodnak a már elért vezet i posztokhoz. Az irodai, szolgáltatási munkakörök kevésbé népszer ek az id sek között, és a fizikai er t és ügyességet igényl munkakörökben szintén viszonylag kevesebb id s ember dolgozik. A képzések dönt többségét a munkaadók finanszírozzák, ezek els sorban szakmai továbbképz jelleg ek. A foglalkoztatottak szerint a képzések jelent s százaléka hasznosult a munkaer -piacon. Növekedett a képzésben tésztvev k önbizalma, s sokuk számára segítséget jelentett a munkahely megtartásában. A 45 év feletti korosztályok munkavállalási nehézségei gyakran az elégtelen iskolázottsági és szakképzettségi szintb l származnak. Az id skorú dolgozók alkalmazhatóságát pályaválasztási tanácsadással és szakképzéssel lehet javítani az élethosszig tartó tanulás alapján. Az élethosszig tartó tanulás hosszú távú megel z stratégia, amely sokkal szélesebb körre terjed ki, mint pusztán valamiféle második esélyt biztosító oktatás az olyan feln ttek számára, akik életük folyamán korábban nem részesültek jó min ség oktatásban és szakképzésben. Mivel a munkába-lépés egyre magasabb életkorban valósul meg, ezért a kedvez tlen demográfiai trendek, az iskolázottság változása, valamint a foglalkoztatási folyamatok együttesen azt jelzik, hogy hosszabb távon a 45 év felettiek gazdasági szerepe a munka világának alakításában egyre jelent sebb lesz. II.2. A 45 év feletti munkavállalókra vonatkozó támogatások A foglalkoztatást el segít támogatások nyújtására a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Oktatási Minisztérium kezelésében lév Munkaer -piaci Alap 7

8 szolgál, amely öt korábbi elkülönített állami pénzalap összevonásával ( Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, Foglalkoztatási Alap, Szakképzéi Alap, Rehabilitációs Alap, Bérgarancia Alap) 1996-ban jött létre. Célja a munkaer alkalmazkodásának, az álláskeres k munkához jutásának, a felszámolás alatt álló szervezetek munkavállalói szociális biztonságának, a szakképzés továbbfejlesztésének, a megváltozott munkaképesség személyek foglalkoztatásának hatékony el segítése. A foglalkoztatási alaprész szolgálja a foglalkozttaás el segítését, a munkanélküliség megel zését, valamint hátrányos következményeinek enyhítését. Az országos foglalkoztatási érdekegyeztet fórum javaslata alapján az alaprész nagyobb hányada decentralizálásra kerül. A decentralizálás során els sorban a megyék munkanélküliségi mutatói játszanak szerepet. A hátrányos munkaer -piaci helyzet megyék nagyobb pénzmennyiséghez jutnak az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök m ködtetéséhez. A megyei decentralizált keretek felhasználási elveir l és az egyes támogatások arányairól a tripart rendszerben m köd megyei munkaügyi tanácsok döntenek. E fórumokban a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képvisel i foglalnak helyet és látják el a megyei foglalkoztatási, valamint munkaer -piaci képzési érdekegyeztetést. A támogatások a munkaügyi központokhoz benyújtott kérelemre adhatók, egyes esetekben pályázattal nyerhet k el. A támogatások jogszabályi alapját a foglalkoztatás el segítésér l és az álláskeres k ellátásáról szóló évi IV. törvény és a foglalkoztatást el segít támogatásokról valamint a Munkaer -piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996 (VII.16.) MüM rendelet képezi. A 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 11. -ának (6) bekezdése szerint: Ha a munkaadó olyan, a munkaügyi központ által kiközvetített álláskeres foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a foglalkoztatás b vítését szolgáló támogatás nyújtására az Flt ában, valamint e -ban foglaltakat a következ eltérésekkel kell alkalmazni: - a támogatás legalább három hónapja álláskeres személy foglalkoztatásához nyújtható - a támogatás mértéke a munkavállaló munkabérének %-is terjedhet 8

9 - a támogatás legfeljebb két év id tartamra nyújtható. A 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 12. -ának (4) bekezdése szerint: Ha a munkaadó olyan álláskeres foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a közhasznú munkavégzés támogatására az Flt. 16/A. -ában, valamint e -ban foglaltakat a következ eltérésekkel kell alkalmazni: - a támogatásnak nem feltétele a statisztikai állományi létszám b vülése - a támogatás mértéke a foglalkoztatásból ered közvetlen költségek legfeljebb 90 %-ig terjedhet - a támogatás 45. életévét betöltött álláskeres foglalkoztatása esetében a legfeljebb 1,5 évi id tartamra, az 50. életévét betöltött álláskeres esetében legfeljebb 2 évi id tartamra nyújtható, ha aközhasznú foglalkoztatásra egészségügyi-szociális, m vel dési, közoktatási, környezetvédelmi tevékenység keretében kerül sor. Az évi IV. törvény 18. -ának (1) bekezdése értelmében: Támogatásként a munkaadót terhel egészség- és nyugdíjbiztosítási járuléknak, munkaadói járuléknak, valamint egészségügyi hozzájárulásnak megfelel összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb egy évi id tartamra. Az átvállalt összeg 50 év feletti személy esetében nem lehet kevesebb a keresetet terhel egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhel egészségügyi hozzájárulás átvállalható legmagasabb mértéke összegének 50%-ánál. Az id sebb korosztályok foglalkoztathatóságának javítása, elhelyezkedésének el segítése sok esetben komoly er feszítéseket kíván. Az 50 éven felüli álláskeres k iskolai végzettség szerinti összetétele kedvez tlenebb, mint a fiatalabb álláskeres ké. A munkáltatók ezért nehezebben is alkalmazzák ket, képzésre pedig hacsak nincs nagyon biztos álláslehet ségük az id sebb álláskeres k nem szívesen vállalkoznak. Foglalkoztatásuk el segítése érdekében számos kedvezményt, hosszab távon garanciát biztosító intézkedést, kiemelt támogatást biztosítanak a törvények. A 45 évesnél id sebbek számára az általánosnál hosszabb id tartamra, 270 napra állapítható meg az álláskeresést ösztönz juttatás. Kedvez bbek a bértámogatás, a közhasznú munkavégzés, a képzés 9

10 támogatásának szabályai. A munkáltatók foglalkoztatási motivációjának ösztönzése érdekében az elmúlt évt l a tételes egészségügyi hozzájárulást 50 év feletti személyek alkalmazásakor a munkáltatónak nem kell megfizetnie január 1-t l a munkaadói terhek további csökkentése és az 50 év feletti álláskeres k elhelyezkedésének el segítése érdekében a évi CXXIII. törvénnyel módosított évi IV. törvény lehet vé teszi, hogy a munkaügyi szervezet legfeljebb egy éves id tartamra átvállalja a munkaaót terhel járulékok legalább felét. Tekintettel azonban arra, hogy az id sebb korosztály munkapiacra történ visszajutását számos, gyakran együttesen ható tényez gátolja, esélyeik növelése általában többféle módszer, differenciált, személyre szabott, komplex támogatás alkalmazását követeli meg. Ennek ad keretet az 50 évesnél id sebb álláskeres k elhelyezkedésének el segítését szolgáló központi program. A program célja, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalásán túl tegye lehet vé a személyre szabott, a helyi munkapiaci helyzetnek megfelel en differenciált, a munkavállaláshoz szükséges támogatások alkalmazását. A program a munkaer piac fogadókészségének és képességének felmérésére, elérhet munkalehet ségre épít. A program fontos eleme az érintett munkanélküli csoportok meghatározása, összetételének elemzése, és tájékoztatása. A program során alkalmazni lehet a hagyományos eszközök és szolgáltatások teljes tárházát: a munkaadó tájékoztatását, igényfelmérést, munkaközvetítést, álláskeresésre felkészítést, tanácsadást, felkészít, fejleszt tréningeket, a foglalkoztatást el segít képzés és a foglalkoztatás támogatását. A programban a hagyományos eszközök mellett sor kerül egy újszer foglalkoztatást el segít támogatás, a munkakipróbálás alkalmazására. Ennek keretében az 50 éven felüli munkanélküli foglalkoztatására válallkozó munkáltató támogatásként 90 napig megkaphatja a kifizetett munkabérnek és járulékainak teljes összegét, képzettségi szintt l függ en, legfeljebb 90 ezer forintig. A munkakipróbálás folyamatában a munkáltató lehet séget kap arra, hogy megismerje a személy munkavégz -képességét, munkabírását, lehet séget megteremtve ezzel a tartós munkára. A támogatás biztosításával az egyén lehet séget kap arra, hogy bizonyíthassa, alkalmas a munkakör betöltésére. A programtól elvárt eredmény, hogy segítse el az 50 év feletti munkanélküliek elhelyezkedését, és járuljon hozzá a tartós foglalkoztatás megvalósulásához. 10

11 II.3. A Központi Statisztikai Hivatal adatai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálata alapján, III. negyedévében a foglalkoztatottak aránya a következ képpen alakult: év év év f - A év közötti munkavállalók körében összesen f t foglalkoztatnak, ebb l a férfi és a n i munkavállaló. - Az év közötti munkavállalók körében összesen f t foglalkoztatnak, ebb l a férfi és a n i munkavállaló. - Az év közötti munkavállalók körében összesen f t foglalkoztatnak, ebb l a férfi és a n i munkavállaló. A munkanélküliség alakulása ugyanezen korosztályokon belül, szintén III. negyedévében: év év év f 11

12 - A év közötti lakosság körében f munkanélkülit regisztráltak, ebb l a férfi és a n. - Az év közötti lakosság körében f munkanélkülit regisztráltak, ebb l a férfi és a n. - Az év közötti lakosság körében f munkanélkülit regisztráltak, ebb l 8300 a férfi és 5600 a n. II.4. A Gy r-moson-sopron Megyei Munkaügyi Központ munker -piaci helyzetképe A decemberében regisztrált álláskeres k száma a korábbi hónapok adataihoz képest csökkent. A zárónapon a regisztrált munkanélküliek és álláskeres k száma 9922 f volt. A munkanélküliségi ráta 5,1%-os. A regisztrált álláskeres k száma kirendeltségi körzetenként: Kirendeltség Július Augusztus Szeptember Október November December Gy r Kapuvár Mosonmagyaróvár Sopron Csorna Összesen: A Munkaügyi Központ vizsgálatokat végzett arra vonatkozóan is, hogy az egyes hónapokban regisztrált álláskeres knek hány százaléka 45 éven felüli. A következ eredményt kapták: 12

13 34,50% 34,00% 34,00% 33,50% 33,00% 32,50% 32,00% 32,50% 32,40% 32,00% 32,50% 33,10% 31,50% 31,00% július augusztus szeptember október november december II.5. Külföldiek magyarországi foglalkoztatása A Gy r-moson-sopron Megyei Munkaügyi Központ a munkaügyi szervezet megalakulása óta együttm ködik a Dunaszerdahelyi Munkaügyi Hivatallal. Az EU-csatlakozás el tt, amikor a két ország közötti egyezmény alapján lehetett munkát vállalni, akkor is zökken mentes volt a koordinálás. Mint köztudott, az EU-csatlakozással megnyílt a munkaer piac a két ország között, így szabad a munkaer -áramlás. A munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt el nyös, hogy nem kell az adminisztrációs feladatokat végrehajtani, s az egyéni boldogulást jobban biztosítja a korlátlan munkavállalási lehet ség. Az EU-csatlakozás óta a szlovák állampolgárok magyarországi foglalkoztatásához nem kell munkavállalási engedély. Ugyan a munkavállalóknak bejelentési kötelezettsége van a megyei munkaügyi központ felé, de annak elmulasztása jelenleg még nem jár következményekkel. Becslések szerint több ezerre tehet megyénkben, annak ellenére, hogy n az új munkahelyek száma. azoknak a száma, akik bejelentés nélkül dolgoznak A szlovák munkavállalók egy része munkaer -kölcsönz n keresztül dolgozik. A cégek számára ez el nyös, mivel rugalmasságot biztosítva a megrendelések függvényében akár naponta tudja változtatni foglalkoztatottjainak számát. Bérjárulékokat, bérterheket nem fizet, 13

14 hanem egy szerz dés alapján egy összköltségben fizeti ki a szolgáltatás teljesítését. Munkajogi kérdésekkel nem kell foglalkoznia és állományi létszáma nem n. Mindez minket azonban hátrányosan érint mind munkaer -piaci, mind gazdasági okokból. A feladatok koordinálása részben egy Határon Átnyúló Kistérségi Paktum keretében történik, ez biztosít hátteret a szakmai együttm ködésre a szlovák partnerekkel, melyben kiemelt cél a feketegazdaság csökkentése. A Magyar-Szlovák Határon Átnyúló Foglalkoztatási Paktum alapítói a Gy r-moson-sopron Megyei Munkaügyi Központ, valamint a Dunaszerdahelyi Munka, Szociális és Családügyi Hivatal. Célkit zéseik között szerepel a magyar-szlovák foglalkoztatási színvonal növelése és a munkanélküliség csökkentése; a feketemunka csökkentése; új munkahelyek csökkentése és a meglev munkahelyek meg rzéséhez szükséges szakképzések beindítása; a magyar-szlovák munkahelyek feltérképezése; a n k, pályakezd k, megváltozott munkaképesség személyek figyelemmel kísérése; foglalkoztatási fórum és munkaszervezet felállítása, m ködési feltételeinek biztosítása, munkájuk hatékonyságának ellen rzése. A 8/1999.(XI. 10.) SZCSM rendelet módosítása alapján: Nincs szükség engedélyre a magyar állampolgárral Magyarországon együtt él házastárs munkavégzéséhez, továbbá az el bb meghatározott személy olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála el tt legalább egy évig Magyarországon együtt élt. A 93/2004.(IV. 27.) Kormányrendelet szerint: Engedélymentes (de bejelentési kötelezettsége van): Cseh, észt, lett, litván, lengyel, szlovén, szlovák állampolgárok és azok hozzátartozójának a munkavállalása. (hozzátartozó: házastárs, 21 évnél fiatalabb vagy általa eltartott egyenes ági leszármazottja, továbbá az állampolgár és házastársának - általuk eltartott - egyenes ági felmen rokonai) A foglalkoztatónak kell bejelentenie a foglalkoztatást legkés bb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnál (f városi foglalkoztatás esetében az Engedélyezési Osztálynak). 14

15 A bejelentés teljesítését az Engedélyezési Osztály igazolja, és a bejelentésr l nyilvántartást vezet. A bejelentési kötelezettség teljesítése, illet leg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatás megkezdésének. A jogviszony megsz nését is be kell jelenteni az Engedélyezési Osztálynak, a megsz nést követ napon. Az utóbbi egy-két évben kimagaslóan magas szlovák munkanélküliségi rátával és a nehéz megélhetéssel magyarázható a szlovák munkavállalók elmúlt hónapokban tapasztalt egyre nagyobb mérték ingázása. Ez els sorban a növekv megélhetési költségek és az alacsony munkabéreknek tudható be. Mint arról a magyar munkáltatók nyilatkoznak, azért veszik fel inkább a szlovákokat a helyi magyar munkaer helyett, mert kevesebb pénzért jóval többet hajlandóak dolgozni. Ma már mintegy harmincezren dolgoznak, és legalább hat-hétezerre tehet a bejelentés nélkül, feketén dolgozó szlovákok száma a hazai vállalatoknál, de a tendencia várhatóan itt még nem fog megállni, hiszen a 14 százalék fölötti szlovák munkanélküliségi ráta el l más menekülési útvonal aligha akad a szlovák munkavállalók szempontjából. A legtöbb ingázó Dunaszerdahelyr l indul Gy rbe. Legtöbben gyártósori szerel munkát látnak el ipari parkokban, de egyre többen jönnek át n véri feladatok elvégzésére is a megyei kórházba. A Gy r-moson-sopron Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint a Gy r-moson Sopron megyében bejelentett szlovák munkavállalók száma az elmúlt id szakban: f f f f f f f f f 15

16 Ténylegesen azonban sokkal többen dolgoznak nálunk. III. A kutatás értékelése III.1. A kérd ívek elemzése A határtérségben minden vállalkozást vizsgáltunk, függetlenül attól, hogy a kutatás id pontjában volt- e 45 év feletti alkalmazottja vagy nem. A kutatás célterülete Szlovákiában a Dunaszerdahelyi járás, míg Magyarországon Gy r-moson-sopron megye, f ként Gy r és környéke, illetve Mosonmagyaróvár vállalkozásai. Bár a kutatás célja a kis- és középvállalkozások vizsgálata, de az összehasonlítás érdekében mikro, illetve nagyvállalatok is részét képezték a kutatásnak. A vállalatok vizsgálati alapját egy kérd íves felmérés képezi. A felmérésbe bevont cégek körének meghatározásakor tehát ügyeltünk arra, hogy mikro, kis- és közép, valamint nagyvállalatok egyaránt képviseltessék magukat. A vállalkozások körében végzett kutatás módszere az el zetes telefonos kapcsolatfelvételt követ en -en vagy faxon el re megküldött kérd ív alapján történ kérd íves felmérés volt. Ehhez a Magyarországi oldalon a Gy r-moson-sopron Megyei Munkaügyi Központ által rendelkezésünkre bocsátott lista szolgált alapul. A foglalkoztatottak állományi létszámát vizsgálva, a megkeresett cégek 21%-a 10 f alatti munkavállalót foglalkoztató mikrovállalkozás, 60%-uk 10 és 250 f t foglalkoztató kis és középvállalkozások, míg 19%-uk 250 f nél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalat. Az els körben, a telefonon keresztül történ kapcsolatfelvétel során a cégeknek mintegy 50%-ánál nem adódott lehet ség id pont egyeztetésre, illetve személyesen a kérd ív kitöltésére. A 10 f alatti mikrovállalkozásoknak 53%-ával, a 10 és 250 f közötti kis és középvállalkozások 35%-ával, és a 250 f feletti nagyvállalatoknak csupán 8%-ával sikerült a kérd ívet kitöltetni. 16

17 A választ adó cégek 33,30%-a mikrovállalkozás; 62,20 %-a a kis- és középvállalkozás, és mindössze 4,50 %-uk a nagyvállalat. Válaszadási arány 10 f alatti mikrovállalkozások 4,50% 33,30% f közötti kis -és középvállalkozások 62,20% 250 f feletti nagyvállalatok A vállalkozások tevékenységét tekintve a megkérdezett cégek 53,6%-a az iparban, 33,75%-a szolgáltató szektorban, és 8,33%-uk a kereskedelemben tevékenykedik. Tevékenység szerinti megoszlás 50,00% 40,00% 30,00% 33,33% 40% 26,67% 20,00% 10,00% 0,00% ipar szolgáltatás kereskedelem A megvizsgált cégeknél, mind a három vállalati méretnél megfigyelhet, hogy összességében több a férfi munkavállaló, mint a n i. 17

18 Nemek aránya a mikrovállalkozásoknál Nemek aránya a kis -és középvállalkozásoknál 56,00% 54,00% 52,00% 50,00% 48,00% 46,00% 44,00% 46,40% 53,60% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 44,40% 55,60% 42,00% n k férfiak 0,00% n k férfiak Nemek aránya a nagyvállalatoknál 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 24,10% n k 75,90% férfiak Vizsgáltuk a szellemi, illetve fizikai dolgozók arányát is, a következ eredményt kaptuk: Szellemi-fizikai dolgozók aránya a mikrovállalkozásoknál Szellemi-fizikai dolgozók aránya a kis -és középvállalkozásoknál 41% szellemi 34% szellemi 59% fizikai 66% fizikai Szellemi-fizikai dolgozók aránya a nagyvállalatoknál 20% szellemi fizikai 80% 18

19 Láthatjuk, hogy a mikrovállalkozások esetében a nagyobb arányt, a szellemi tevékenységet végz munkavállalók adják, míg a kis és középvállalkozásoknál, illetve a nagyvállalatoknál jelent s többségben vannak a fizikai munkavállalók. A munkavállalók végzettség szerinti csoportosítása azt mutatja, hogy a mikrovállalkozások esetében a dolgozók többsége középfokú érettségivel rendelkezik, míg a legalacsonyabb arány az alapfokú végzettség eknél mutatkozik. Mindez máshogy alakul a kis- és középvállalkozások esetében. Itt érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkeznek a legtöbben, míg a fels fokú végzettség ek aránya a legalacsonyabb. A 250 f nél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatoknál ugyanaz figyelhet meg, mint a kis és középvállalkozásoknál. Végzettség szerinti megoszlás a mikrovállalkozásoknál 45,00% 40,00% 41,10% 35,00% 30,00% 25,00% 23,20% 23,20% 20,00% 15,00% 12,50% 10,00% 5,00% 0,00% alapfokú középfokú érettségi nékül középfokú érettségivel fels fokú Végzettség szerinti megoszlás a kis -és középvállalkozásoknál 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 27,20% alapfokú 34,60% középfokú érettségi nékül 26,50% középfokú érettségivel 11,70% fels fokú 19

20 Végzettség szerinti megoszlás a nagyvállalatoknál 50,00% 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 19,50% 45,50% 29% 6% alapfokú középfokú érettségi nékül középfokú érettségivel fels fokú A korosztály vizsgálatakor három korcsoportot különböztettünk meg: a év közötti, év közötti és a 45 év feletti korosztályt. Ezek alapján, a mikrovállalkozásokat vizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy a év közötti munkavállalókat alkalmazzák a legszívesebben. Korosztály szerinti megoszlás a mikrovállalkozásoknál 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 37,50% 33,90% 28,60% év közötti év közötti 45 év feletti Valamennyi korosztályon belül megvizsgáltuk a n k és férfiak arányát, valamint a szellemi, illetve fizikai munkavállalóknak a megoszlását. Ezek alapján: 20

21 15-29 év közötti korosztálynál a nemek aránya év közötti korosztály szellemi-fizikai dolgozóinak aránya 63% 37% n k férfiak 50% 50% szellemi fizikai év közötti korosztálynál a nemek aránya 45 év feletti korosztálynál a nemek aránya 57% 43% n k férfiak 47% 53% n k férfiak 45 év feletti korosztálynál a nemek aránya 45 év feletti korosztály szellemifizikai dolgozóinak aránya 47% 53% n k férfiak 58% 42% szellemi fizikai A szellemi-fizikai dolgozók aránya mindhárom esetben nagyjából egyenletesen oszlik meg, míg a férfiak és n k arányát vizsgálva csak a év közötti korosztálynál figyelhet meg a férfiak magas aránya. A kis és középvállalkozásoknál szintén azt tapasztaltuk, hogy legnagyobb arányban a év közötti munkavállalókat alkalmazzák. 21

22 Korosztály szerinti megoszlás a kis -és középvállalkozásoknál 50,00% 45,60% 40,00% 30,00% 25,10% 29,30% 20,00% 10,00% 0,00% év közötti év közötti 45 év feletti Ebben az esetben is vizsgáltuk a különböz korosztályokon belül a n k és férfiak, illetve a szellemi és fizikai munkavállalók arányát év közötti korosztálynál a nemek aránya év közötti korosztály szellemi-fizikai dolgozóinak aránya 58% 42% n k férfiak 61% 39% szellemi fizikai év közötti korosztálynál a nemek aránya év közötti korosztály szellemi-fizikai dolgozóinak aránya 58% 42% n k férfiak 70% 30% szellemi fizikai 22

23 45 év feletti korosztálynál a nemek aránya 45 év feletti korosztály szellemi-fizikai dolgozóinak aránya 44% 56% n k férfiak 64% 36% szellemi fizikai A n k és férfiak aránya mindhárom korosztálynál majdnem egyenl nek mondható, míg a szellemi-fizikai dolgozók arányát vizsgálva jelent s mértékben magasabb a fizikai dolgozók száma. A nagyvállalatokat vizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy a három vállalati méret közül k alkalmaznak a legnagyobb arányban 45 év feletti munkavállalót. Korosztály szerinti megoszlás a nagyvállalatoknál 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 54,20% 32,10% 13,70% év közötti év közötti 45 év feletti év közötti korosztálynál a nemek aránya év közötti korosztály szellemifizikai dolgozóinak aránya 75% 25% n k férfiak 86% 14% szellemi fizikai 23

24 30-44 év közötti korosztálynál a nemek aránya év közötti korosztály szellemi-fizikai dolgozóinak aránya 26% n k férfiak 15% szellemi fizikai 74% 85% 45 év feletti korosztálynál a nemek aránya 45 év feletti korosztály szellemi-fizikai dolgozóinak aránya 24% n k férfiak 24% szellemi fizikai 76% 76% Mind a három korcsoportot vizsgálva kit nik a férfi, illetve a fizikai munkát végz alkalmazottak magas aránya is. Mivel a kutatás célja a 45 év feletti munkavállalók helyzetének vizsgálata, ezért ebbe a korosztályba tartozó dolgozókat tovább vizsgáltuk, abból a szempontból, hogy milyen végzettséggel rendelkeznek. Külön-külön vizsgáltuk a mikro, kis és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok esetében. 45 év felettiek végzettsége a mikrovállalkozásoknál 80% 70% 66,70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0% alapfokú 8,30% középfokú érettségi nékül középfokú érettségivel 25% fels fokú 24

25 45 év felettiek végzettsége a kis -és középvállalkozásoknál 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 39,80% 25,20% 27,20% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% alapfokú középfokú érettségi nékül középfokú érettségivel 7,80% fels fokú 45 év felettiek végzettsége a nagyvállalatoknál 40,00% 35,00% 30,00% 34,40% 36,60% 25,00% 21,70% 20,00% 17,30% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% alapfokú középfokú érettségi nékül középfokú érettségivel fels fokú A mikrovállalkozásoknál a 45 év feletti munkavállalók jelent s többsége középfokú érettségivel rendelkezik, a nagyvállalatoknál szintén ez figyelhet meg. A kis és középvállalkozásoknál a 45 év feletti korosztályba tartozó munkavállalóknak mintegy 40%- a alapfokú végzettség. Mind a három vállalati méretnél a fels fokú végzettség ek aránya igen alacsony, de ebben a korosztályban ez korántsem meglep. A kérd ív további részében arra voltunk kíváncsiak, hogy a vállalkozások mennyire szívesen alkalmazzák a 45 év feletti munkavállalókat, cél-e ennek a korosztálynak a továbbképzése, valamint van-e tudomásuk a vállalatoknak valamiféle szakmai, anyagi, vagy más 25

26 támogatásokról, mely el segítené a 45 évnél id sebb munkavállalók könnyebb elhelyezkedését. Arra a kérdésre, hogy a munkakör betöltésénél el nyt, vagy hátrányt jelent, ha a jelentkez 45 évnél id sebb, a megkérdezett vállalatok 13,3%-a szerint el ny, ugyanis ebbe a korosztályba tartozók, már csak korukból kiindulva is nagyobb gyakorlattal, tapasztalattal rendelkeznek és megbízhatóbbak. A választ adók 20%-a szerint hátrányt jelent, mert ebben a korban csökken a teherbíró képesség, a rugalmasság, más a gondolkodásmódjuk, és a számítógép, illetve az idegen nyelvek ismeretének hiánya is amellett szól, hogy inkább a fiatalabb korosztályban dolgozók kerüljenek felvételre. A vállalatok többsége, mintegy 66,7%-a szerint nincs jelent sége annak, ha a jelentkez már 45 évnél id sebb, hiszen új munkavállaló felvétele teljes mértékben a szakmai képességek alapján d l el. Új dolgozók felvételénél, különösen a fiatalabb cégek törekednek a fiatal munkaer megszerzésére, nagy részük csak akkor vesz fel 45 éven felülit, ha nem talál mást. Ugyanakkor a fiatalon felvett dolgozókat szívesen alkalmazzák 45 éves koruk után is. A munkára jelentkez 45 évnél id sebb nincs jelent sége 66,70% hátrány 20% el ny 13,30% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% A választ adó cégeknek mintegy 16%-a tapasztalt már hiányosságokat a 45 év feletti munkavállalók körében, különösen fizikai problémák, de egyes esetekben szakmai hiányosságok is felmerültek. 26

27 A többi 84 % nem tapasztalt semmiféle szakmai, erkölcsi vagy emberi hiányosságokat ebben a korosztályban, legalábbis csak olyan mértékben, mint a fiatalok körében. A megkérdezett vállalatok tapasztaltak-e hiányosságokat a 45 évnél id sebb munkavállalók körében 84% 16% igen nem A hiányosságok mellett azt is vizsgáltuk, hogy a vállalatok szerint a 45 évnél id sebb munkavállaló tapasztalati t kéje jelent-e el nyt a munkakör betöltésénél. 13% 87% el ny hátrány A megkérdezettek szerint ez a munkakört l és a személyiségt l is függ, de 87%-uknak mindenképpen el nyt jelent, hiszen olyan kapcsolati t kével rendelkezhetnek, mellyel a fiatal munkavállalók aligha. Csupán 13%-uk tartja ezt hátránynak. Ahhoz, hogy a vállalkozások szívesen alkalmazzák az id s korosztályt, tisztában kellene lenniük a 45 év feletti munkavállalókra vonatkozó támogatásokról, melyek lehet vé teszik könnyebb elhelyezkedésüket. Megkérdeztük a cégeket, van-e tudomásuk olyan támogatásról, ami a 45 év felettiek foglalkoztatására vonatkozik. A választ adók 71%-a nem tud ilyen támogatásról. A többi 29%-uk szerint ahhoz, hogy ez a korosztály könnyebben el tudjon helyezkedni, mindenféleképpen szemléletváltásra lenne szükség, ugyanis sokan negatívan állnak hozzá a 45 év felettiek foglalkoztatásához. Sokak szerint járulékkedvezményekre, teljes, vagy részleges társadalombiztosítási mentességre, egészségügyi támogatásokra, a 27

28 bérterhek csökkentésére lenne szükség. Egyesek tisztában vannak bizonyos támogatásokkal, melyek a tartós munkanélküli alkalmazásával, közhasznú foglalkoztatással, illetve az átképzéssel kapcsolatosak. Ezek után azt vizsgáltuk, hogy a vállalatoknak mennyire áll szándékában a 45 év feletti munkavállalók továbbképzése. A választ adók 6%-a nem igazán foglalkozik ezzel a kérdéssel. ( k többnyire családi vállalkozások.) 62%-uk célként t zték ki a 45 éven felüliek továbbképzését, ugyanúgy, mint a fiatalabb korosztályét. Mindössze 32%-uk nem kívánja az id sebb munkavállalókat tovább képezni, f ként azért, mert nem mutatnak hajlandóságot a továbbtanulásra. A cégek többségénél, 91,1%-uknál nem volt elbocsátás az elmúlt id szakban, maradék 8,9%- nál azonban igen. De valamennyi vállalat azt nyilatkozta, hogy az elbocsátás kérdése kortól teljesen független. Az életkor miatti elbocsátás csak nagyon ritkán fordul el a magyar munkaer -piacon. Új alkalmazott felvétele esetén az alábbi szempontok szerint történik a kiválasztás: - szakmai tapasztalat, gyakorlat; - képzettség; - munkakör betöltésére alkalmas-e; - mekkora a jövedelemigénye; - milyen a munkához való hozzáállása; - nyelvtudás; - mobilitás; - személyiség, rátermettség; - kreativitás; - els, személyes benyomás; - nyitottság, vállalkozókészség; - tájékozottság; - egészségügyi állapot; - életkor, családi állapot. 28

29 Mivel a kutatás célja a határ két oldalán tevékenyked vállalatok humáner forrás gazdálkodásának fejlesztése, ezért vizsgáltuk azt is, hogy a magyar vállalatok mennyire szívesen és milyen arányban alkalmaznak szlovák munkavállalót. A választ adó vállalatok közül csak 4% alkalmaz jelenleg szlovák munkavállalót, és elégedettek munkájukkal. k A megkérdezettek 55,5%-a alkalmazna szlovák munkavállalót, a többi 44,5% azonban nem. k érzékenyen reagáltak erre a kérdésre, ugyanis munkaer igényüket, amíg van rá lehet ség, a magyar munkaer -piacról kívánják kielégíteni. Mások pedig csak akkor vennének fel szlovák munkavállalót, amíg ez plusz költségekkel, illetve adminisztrációs nehézségekkel nem jár. III.2. Megfogalmazható tapasztalatok A kérd íves felmérések tapasztalatait összefoglalva, a Gy r-moson-sopron megyében m köd mikro, kis és közép, illetve nagyvállalatok dönt többsége nem kívánt részt venni a határmenti vállalkozások kutatási programjában. A vállalkozások tevékenységét illet en a cégek dönt többsége szolgáltatással, míg kevesebb arányuk ipari és kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik. A megkérdezettek között nem szerepelt mez gazdaságban tevékenyked vállalat. A nemek arányát vizsgálva azt mondhatjuk, hogy jóval több a férfi alkalmazott, mint a n i; a szellemi-fizikai munkavállalók arányát vizsgálva pedig jóval nagyobb, 73%-os a fizikai munkavállalók aránya. A munkavállalók végzettségét vizsgálva azt kaptuk, hogy a legtöbben (40%) érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkeznek, 28%-nak van érettségije, 22%-uk alapfokú, és csupán 10%-uk fels fokú végzettséggel rendelkezik. A munkavállalók korosztályát tekintve 19%-os a év közötti alkalmazottak aránya, 39%- os a év közöttieké, míg 42%-os a 45 éven felüliek aránya. Tehát a legnagyobb arányban 29

30 45 éven felülieket foglalkoztatnak, azonban ez a magas százalék annak köszönhet, hogy a választ adó vállalatok között szerepl nagyvállalatoknál foglalkoztatott 45 éven felüliek aránya igen magas. A 45 éven felüli munkavállalók végzettségét vizsgálva 24%-uk alapfokú, 29%-uk középfokú, 28%-uk középfokú érettségi és mindössze 19%-uk fels fokú végzettséggel rendelkezik. Összességében azt mondhatjuk, hogy valamennyi vállalkozás szívesen alkalmazza a 45 éven felüli munkavállalókat; a mikro, illetve a kis és középvállalkozások kisebb, míg a nagyvállalatok nagyobb arányban. A többség nem tapasztal nagyobb hiányosságokat, mint a többi korosztálynál, s t szerintük a 45 évnél id sebbek tapasztalati t kéje mindenképpen el ny a munkakör betöltésénél. Szlovák munkavállaló alkalmazásával kapcsolatban megoszlottak a vélemények. Majdnem csak fele-fele arányban alkalmaznának, illetve nem alkalmaznának szlovák dolgozót. Csupán a választ adó cégek közül kett foglalkoztat jelenleg is szlovák munkavállalót. 30

31 DUNASZERDAHELYI JÁRÁS IV. Helyzetelemzés IV.1 A hátrányos helyzet ek foglalkoztatása A foglalkoztatási szolgáltatásról szóló jogszabály értelmében a munkaer piacon a hátrányos helyzet álláskeres nek számít többek között az 50 év feletti személy. A hátrányos helyzet ezen polgároknak abból adódik, hogy a munkaadók a megüresedett munkahelyekre el nyben részesítik a fiatalabb korosztályú álláskeres ket. Annak ellenére, hogy a év feletti álláskeres k több munkatapasztalattal rendelkeznek, mégis a fiatalabb korosztály keresettebb a munkaer -piacon. Régiónkban ez a 25 és 39 év közötti korosztályt jelenti. A munkaer piacon egyre kevesebb az olyan állásajánlat, melyet munkáltatók 45 év felettieknek ajánlanak fel. II.2 A hátrányos helyzet ek foglalkoztatásának támogatása, törvények A foglalkoztatást el segít támogatások: 46-munkaer piaci képzések támogatása 49- álláskeres k vállalkozóvá vállásának támogatása 50- hátrányos helyzet ek foglalkoztatásának támogatása 51- pályakezd i gyakorlat végzésének támogatása 52- ösztönz tevékenység támogatása 57- megváltozott munkaképesség személyek foglalkoztatásának támogatása A évi 5.számú törvény segíti a hátrányos helyzet ek foglalkoztatását. Ez egy munkahely kialakítási ösztönzö támogatás, melyet azon munkaadó kap meg, aki a kialakított munkahelyre hátrányos helyzet álláskeres t vesz fel. Ez a törvény magába foglalja, hogy a 31

32 támogatást ki folyósítja: az illetékes munkaügyi hivatalok. A támogatás maximum 24 hónapig folyósítható. A munkahelyet 2 évig fenn kell tartania az adott támogatással rendelkez munkaadónak. A MSZCSM évi 614-es rendelete értelmében a munkahelyteremt támogatás összege a következ : Az összbérköltség és biztosítási költségek 42%-ának térítése az els 6 hónapban A következ 6 hónapban az ugyanazon költségek 26%-a Az állástalan felkészítésére és képzésére külön anyagi támogatások állnak rendelkezésre, az illetékes hivataloknál, melyek a képzések teljes összegét térítik a munkáltatóknak - a munkaadó elvárásai szerint. A képzések, ill. átképzések célirányosak. Önfoglalkoztatónak számít az, aki a os számú törvény értelmében, regisztrált álláskeres, azaz minimálisan 4 hónapig szerepel a MSZCSH nyilvántartásában, és önálló vállalkozást indít. Ezt a formát önfoglalkoztatási támogatásnak is nevezzük. A foglalkoztatási szolgáltatásokról, illetve egyéb törvények módosításáról szóló évi 5. számú törvény, valamint a 44/2004. számú MSZCSH nyilvántartásában, és önálló vállalkozást indít. Számukra önfoglalkoztatási támogatás igényelhet. A hivatal a pénzbeli juttatást a jogszabályi rendelkezések értelmében folyósítja. A juttatásra a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén keletkezik jogosultság. Az egyes aktív munkaer piaci eszközök nemzeti programok keretében valósulnak meg, amelyeket az Európai Szociális Alap révén az Európai Unió és az állami költségvetés közösen finanszíroz. I.számú nemzeti program: Munkanélküliek foglalkoztatásának el segítése, különös tekintettel a tartós munkanélküliekre és a munkaer -piaci szempontból hátrányos helyzet csoportokra A támogatást az a munkaadó igényelheti, aki hátrányos helyzet nyilvántartott személyt újonnan létesített munkahelyre veszi fel. álláskeres ként 32

33 Munkáltató: - jogi személy, akinek székhelye ill. szervezeti egységének a székhelye a Szlovák Köztársaság területén található, ill. az a természetes személy, aki a Szlovák Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkezik és természetes személyt munkaviszonyban alkalmaz - önálló munkajogi alanyisággal rendelkez külföldi jogi vagy természetes személy szervezeti egysége, amely a kereskedelmi törvény értelmében jogosult a Szlovák Köztársaság területén vállalkozói tevékenységet folytatni Munkaadónak min sül az is, aki a kérelem benyújtásának idején nem munkáltató, tehát egyetlen személyt sem foglalkoztat munkaviszonyban vagy hasonló jogviszonyban, de a hivatalhoz munkahelyteremtési kérelmet nyújtott be, s a hivatallal a törvény 50. -a értelmében kötött megállapodás alapján a kérelemben feltüntetett alkalmazottat munkaviszonyba felveszi. A munkahely-teremtési támogatásról szóló megállapodás megkötését l az alkalmazott felvételéig terjed id szakban a munkáltató potenciális munkaadónak min sül. A támogatást mértéke a teljes bérköltség (a munkabér, valamint az azt terhel egészségbiztosítási és társadalombiztosítási járuléknak, valamint a nyugdíj-el takarékossági befizetésnek a munkáltatóra es része) meghatározott százaléka. A Dunaszerdahelyi járásban az egy foglalkoztatott álláskeres re jutó támogatás összege: - az els 6 hónap folyamán a havi bérköltség 42%-a - a további 9 hónap folyamán 26 %-a A munkáltatónak a munkahelyteremtési támogatással létrejött munkahelyet fenn kell tartania a 250 dolgozót vagy kevesebbet foglalkoztató kis-és középvállalkozások esetében 2 évig, a nagyvállalatok esetében 3 évig. Ha a támogatott nem folytat vállalkozói tevékenységet, a kialakított munkahelyet legalább a támogatás igénybe vétele alatt fenn kell tartania. A foglalkoztatás el segítését célz állami támogatási rendszer nem vonatkozik a szénbányászat, hajóipar, közlekedés ágazatokban nyújtott támogatásra, az exporttámogatásokra, valamint a hazai terméknek az importtermékkel szembeni használatát el nyben részesít tevékenységek támogatására. 33

34 A hátrányos helyzet álláskeres nyilvántartásának szükséges id tartama: - legalább 12 hónap az ide vonatkozó törvény 8. -ának 1. bekezdése a), g) és i) pontja alapján hátrányos álláskeres nek min sül személy esetében - 1 hónap az ide vonatkozó törvény 8. -ának 1. h) pontja és az 50. -ának 2. bekezdése alapján hátrányos álláskeres nek min sül személy esetében A vonatkozó törvény 8. -a értelmében hátrányos helyzet személyek min sülnek: álláskeres nek az alábbi a) a 25 évnél fiatalabb álláskeres, aki nappali rendszer képzésben vett részt, tanulmányait legalább két éve befejezte, de munkaviszonya még nem volt (a továbbiakban: pályakezd ), b) 50 évnél id sebb személy, c) olyan személy, akit az utóbbi 16 hónap során legalább 12 hónapig álláskeres ként tartottak nyilván (tartósan munkanélküli személy) d) olyan személy, aki szül i és munkahelyi kötelezettségeit nem tudta összeegyeztetni, ezért nem folytatott keres tevékenységet, illetve nem vett részt iskolarendszer képzésben vagy továbbképzésben, e) olyan szül, vagy személy aki három vagy annál több gyermekr l gondoskodik, vagy gyermekr l gondoskodó egyedülálló személy f) a korábbi munkakörét egészségi okokból tovább ellátni nem képes, ám egészségkárosodottnak nem min sül személy g) az Európai Unió egyik tagállamából a másikba költözött vagy költöz, valamint az Európai Unió tagállamában munkavégzési céllal tartózkodó személy h) az egészségkárosodott személy i) az a külföldi személy, akinek menedékjogot nyújtottak A vonatkozó törvény 50. -a értelmében hátrányos helyzet személyek min sülnek: álláskeres nek az alábbi szociális segélyre jogosult legalább 12 hónapig ösztönz tevékenységet végzett az utóbbi 12 hónap során legalább 6 hónapig a nyilvántartásban eltöltött id alatt pályakezd i gyakorlatot végzett 34

35 olyan személy, aki a kedvez tlen egészségügyi állapotának ismételt elbírálása során ill. a rokkantsági járadékra való jogosultság vizsgálatakor elveszítette a megváltozott munkaképességi státuszát Munkanélküliek munkaer piaci képzése A III. nemzeti programon belül valósul meg az álláskeres k munkaer piaci képzése (46 ). A hivatal az álláskeres munkaer piaci képzését az adott személy képességeinek, munkatapasztalatainak, szakmai készségeinek, az elért iskolai végzettségnek és egészségi alkalmasságának figyelembe vételével biztosítja. A támogatás a következ képpen valósul meg a munkaer piaci képzésben részt vev álláskeres és az elhelyezkedési lehet ség iránt érdekl d k számára. A képzési támogatás összege személyenként legfeljebb: a) ,- Sk, amennyiben a képzés az alapiskolai, illetve középiskolai tanulmányok befejezésére irányul, vagyis az iskolai végzettség utolsó évére vonatkozik a támogatás b) ,- Sk, amennyiben a képzés célirányos, tehát a munkaadó által igazolt munkahelyre irányul c) ,- Sk, amennyiben a képzés kezd vállalkozás felkészítésére irányul (önfoglalkoztatás) d) ,- Sk, amennyiben más képzésr l van szó A hivatal a képzési költségeket a következ képpen térítheti: a) az els képzés költségeinek a 100%-át b) a második képzés költségeinek a 75%-át c) a harmadik, illetve minden további képzés 50%-át az utóbbi két évben, melyet az els képzésbe való belépést l számítunk Az alapiskolai és a középiskolai tanulmányok befejezésére irányuló képzési költségeket a hivatal teljes összegben téríti. A hivatal nyilvántartásában szerepl elhelyezkedési lehet ség iránt érdekl d k két év alatt egy képzésben vehetnek részt, s ennek költségeit a hivatal 100%-ig téríti. Továbbá téríti: - az 50 év feletti korosztályhoz tartozó személy költségeit 35

36 - az étkezési, szállás- és utazási költségeket, a gyermekes család számára nyújtott szolgáltatások igénybevételéhez anyagi támogatást nyújt. A gyermekes család számára nyújtott szolgáltatások igénybevételéhez a hivatal anyagi támogatást olyan, a munkaer piaci képzésben részt vev álláskeres nek írásbeli kérelmére nyújt, aki szül ként vagy külön törvény szerinti egyéb személyként még nem tanköteles gyermekr l gondoskodik. Az álláskeres személy munkaer piaci képzése alatt a hivatal a családi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos, igazolt kiadásokat téríti meg. A támogatás összege azonban egy gyermek esetén nem haladhatja meg a havi 1200,- Sk-t, minden további gyermeknél pedig a havi 900,- Sk-t. Ha mindkét szül munkaer piaci képzésben részesül, a támogatást ebben az esetben is csak az egyik szül veheti igénybe. IV.3 Külföldiek foglalkoztatásról A foglalkoztatási szolgáltatásoktól és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló évi 5. számú törvény értelmében az e törvény alapján létesült jogviszonyok vonatkozásában a szlovákiai munkavállalókkal azonos jogok illetik meg: az Európai Uniós-tagországok állampolgárait és azok családtagjait az Európai Gazdasági Térségekhez tartozó államok állampolgárait és azok családtagjait jét l a Svájci Államszövetség állampolgárait és családtagjait A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK-rendelet hatályos rendelete értelmében a szabad mozgás az Európai Úniós országok állampolgárait és azok családtagjait megillet alapvet jog. Ez a jog megilleti: az állandó munkavállalókat az idénymunkásokat a határmenti ingázókat azokat, akik szolgáltatás nyújtása céljából végzik tevékenységüket 36

37 A magyarországi munkavállalók foglalkoztatása a Dunaszerdahelyi járásban Munkakörök: gépészmérnök termelésvezet nemzetközi kamionsof r villanyszerel A munkáltatók m ködési területe: tejfeldolgozó ipar építészet ruha-, textilipar szolgáltatások teherfuvarozás szerelés Magyarországon dolgozó szlovákiai állampolgárok száma évr l évre növekv tendenciát mutat. A munkavállalók többsége Komárom-Esztergom megyében és Gy r-moson-sopron megyében, a két nyugat-magyarországi megyében vállal munkát. A munkaer -áramlásnak nincs kölcsönössége, a szlovák munkaügyi hivatal szerint 2005-ben mindössze 185 magyarországi munkavállalót regisztráltak nálunk, Szlovákiában. Azoknak a személyeknek, akik Magyarországon vállaltak munkát április 31-ig, munkavállalási engedélyre volt szükségük. Kés bb ez megváltozott, azóta a szlovákiai állampolgároknak csak regisztráltatniuk kell magukat. IV.4 A Dunaszerdahelyi MSZCSH munkaer piaci helyzetképe A Dunaszerdahelyi járásban június 30-i adat alapján lakost tartottak nyilván. A járás területén található 67 település közül három városi státusszal rendelkezik (Dunaszerdahely, Somorja, Nagymegyer), melyekben a lakosság 41%-a él. A Dunaszerdahelyi régióban a szlovák nemzetiség ek alkotják a kisebbséget, mindössze 14%-kal, a magyar nemzetiség állampolgárok képezik az összlakosság 83,3%-át. 37