Munkaügyi Központja I. NEGYEDÉV

Átírás

1 Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház tér 3. telefon: 88/ , fax: 88/ , veszpremkh-mk@lab.hu

2 2014. I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója Veszprém megye 1. A felmérés rövid bemutatása, céljának, szerepének ismertetése 2014 elején már harmincötödik alkalommal került sor - a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legnagyobb önálló adatgyőjtését jelentı - negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés lebonyolítására, melynek keretében a járási munkaügyi kirendeltségek a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményérıl, terveirıl kérdıíves felkeresés útján tájékozódnak. A munkaerı-gazdálkodási felmérés 2014 I. negyedévi adatfelvételére január hónapban került sor, az 1. sz. mellékletben található kérdıív kitöltése útján. Az adatlap elsı négy kérdése minden felmérésben változatlan, az ötödik kérdés viszont negyedévenként változó témakörre irányul, de megegyezik az elızı év azonos negyedévében utolsóként szerepeltetett kérdéssel. A felmérés alapvetı célja a IV. negyedév végi tényleges állapothoz képest a 3, illetve a 12 hónap múlva várható statisztikai állományi létszám, illetve a bekövetkezı munkaerı-mozgások alakulásának, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevık számának, változásának feltérképezése volt. Emellett győjtöttünk információkat, a pályakezdı fiatalok foglalkoztatásának tapasztalatairól arra keresve választ, hogy az egyes szervezetek szerint megéri e pályakezdı fiatalt alkalmazni. A felmérés résztvevıinek többsége az on-line válaszadási lehetıséggel él, de továbbra is van mód a kérdıívek postai úton történı visszaküldésére is július 1-jétıl a megyében új, önálló munkaügyi kirendeltség jött létre, a Devecseri Járási Hivatal Járási Munkaügyi IV. negyedévétıl az új kirendeltség már önállóan végezte saját térségének illetékességi területén a negyedéves felmérést. 2. Veszprém megye foglalkoztatási, munkaerı-piaci helyzetének bemutatása 2.1. A foglalkoztatási helyzet alakulása A KSH negyedéves munkaerı-felmérési adatai (15-74 éves népességre)* Veszprém megye Országos adatok Megnevezés Változás IV. n. év IV. n. év IV. n. év IV. n. év Változás Foglalkoztatottak (ezer fı) 146,5 149,7 +3,2 3908,5 4015,2 +106,7 Munkanélküliek (ezer fı) 15,2 12,3-2,9 468,3 403,3-65,0 Gazdaságilag aktívak (ezer fı) 161,7 162,0 +0,3 4376,8 4418,5 +41,7 Gazdaságilag inaktívak (ezer fı) 112,1 110,2-1,9 3270,6 3203,8-66,8 Aktivitási arány (%), %-pont 59,1 59,5 +0,4 57,2 58,0 +0,8 Foglalkoztatási arány (%), %-pont 53,5 55,0 +1,5 51,1 52,7 +1,6 Munkanélküliségi ráta (%), %-pont 9,4 7,6-1,8 10,7 9,1-1,6 *A gazdasági aktivitás utolsó publikált területi adatai 2013 negyedik negyedévére vonatkozóan állnak rendelkezésre. A KSH lakossági munkaerı-felmérése szerint IV. negyedévében Veszprém megye éves korú népességébıl fı volt gazdaságilag aktív. A gazdaságilag aktív népességbıl fı a foglalkoztatottak, fı pedig a munkanélküliek közé tartozott. A foglalkoztatottak átlagos létszáma több, míg a munkanélküliek száma kevesebb az egy évvel korábbinál. A megye éves korú népességébıl negyedik negyedévének végén fı tartozott a gazdaságilag inaktívak közé. 2

3 Veszprém megye foglalkoztatási rátája 55,0 %- ot, aktivitási aránya pedig 59,5 %- ot ért el. A megyei aktivitási és foglalkoztatási arány egyaránt kedvezıbb az országos átlagnál. Veszprém megyében IV. negyedévének végén 76,9 ezer fı állt alkalmazásban, 0,2 %- kal többen, mint az elızı negyedévben. A KSH által legutóbb közzé tett adatok szerint, db vállalkozást tartottak nyilván a megyében, mely 291 db-bal magasabb az egy évvel ezelıttinél. A regisztrált vállalkozások 26,5 %- át ( db-ot) társas, 73,5 %- át ( db-ot) önálló (egyéni) formában jegyezték be A munkaerı-piaci helyzet alakulása az NFSZ adatai alapján Veszprém megyében a foglalkoztatás idényjellegő hullámzásával összefüggésben, idırıl idıre ingadozás jellemzi a nyilvántartott álláskeresık számának éven belüli alakulását is decemberének végén fı volt a nyilvántartott álláskeresık száma. Ez az érték, 6 ezer fıvel kevesebb az idei legnagyobb, februári adatnál, illetve az egy évvel ezelıttinél is 4 ezer fıvel alacsonyabb. fı A nyilvántartott álláskeresık számának alakulása Veszprém megyében jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec I-IV negyedévében, fı volt a munkaügyi központ által nyilvántartott álláskeresık megyei átlagos száma, mely 2,3 %- kal alacsonyabb, mint a 2012 év azonos idıszakában. A létszám 2013 éven belül februárban ( fı) volt a legmagasabb és decemberben ( fı) a legalacsonyabb. Az álláskeresık közül 1,8 ezer fı volt pályakezdı fiatal. Az álláskeresık átlagos száma Pápa és Veszprém térségében volt a legnagyobb (3,0 ezer fı), míg Balatonfüred (827 fı) és Zirc (766 fı) körzetében a legkisebb évben a nyilvántartott álláskeresık 42 %- a (6 410 fı) volt ellátásra jogosult a megyében. Ellátási formák szerint 2,1 ezer fı álláskeresési ellátásokra szerzett jogosultságot, 4,3 ezer fı pedig szociális jellegő ellátásban részesült. Az eltelt 12 hónapban Veszprém megye gazdaságilag aktív népességének átlagosan 9,5 %- a volt nyilvántartott álláskeresı, mely az országos átlagnál (11,9 %) lényegesen kedvezıbb. A gazdaságilag aktív népesség ez alatt az idı alatt, a megye hét foglalkoztatási körzetében az országos átlagnál kisebb arányban volt állás nélkül. Sümeg, Devecser térségének munkaerı-piaci pozíciója azonban a mutatkozó folyamatos javulás ellenére - kedvezıtlenebb az országos szintnél. Várpalota értéke megegyezik az országos átlaggal. A megye munkaerı-piaci helyzete a szezonális ingadozás érvényesülése mellett tendenciajelleggel kedvezıbb az országos átlagnál. Az év 12 hónapja folyamán összesen 21,9 ezer db álláshelyet jelentettek be a munkaadók Veszprém megyében, melynek 70,9 %- a támogatás igénybevételével, 29,1 %- a pedig 3

4 támogatás nélkül volt betölthetı. A kirendeltségek sikeres munkaerı közvetítése révén a megyében 17,1 ezer fı állhatott munkába, többségük támogatás segítségével ban 7 munkáltató 310 fıre vonatkozó csoportos létszám-csökkentési döntésrıl tett bejelentést. A leépítések közel 63 %- a bányászat területén foglalkoztatott munkavállalókat érinti. A munkaügyi központ pénzügyi lehetıségei függvényében az idei évben is jelentıs erıfeszítéseket tesz a munkahelyek megırzéséért, a munkahelyteremtések elısegítéséért, a pályakezdık munkaerı-piaci helyzetének javításáért, az álláskeresık munkaerı-piaci kompetenciáinak képzésekkel, szolgáltatásokkal történı javításáért. 3. A felmérésbe bevont válaszadó gazdasági szervezetek jellemzıi A december végi bázis adatokra támaszkodó munkaerı-gazdálkodási felmérés adatlapját a megyében 562 vállalkozás töltötte ki értékelhetıen, mely 93%-os válaszadási arányt jelent. A megyében az 50 fınél kisebb létszámú cégek túlsúlya jellemzı, így a felmérés résztvevıinek nagyobb része (69,6 %- a) is a mikro-, illetve kisvállalkozások körébe tartozik. A legtöbb válaszadó (236 db) a fıvel mőködı vállalkozások körébıl került ki, de 155 db 10 fısnél kisebb szervezet is nyilatkozott. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra A válaszadók számának vállalati méret szerinti megoszlása I. negyedév Nagy vállalat 41 db Mikrovállalkozás 155 db Közepes nagyságú cég 130db Kiskategóriás cég 236db törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja az adott foglalkoztatási körzetet, domináns gazdasági ágak, megfelelı létszámnagyság, szezonalitás, kirendeltséggel való partnerkapcsolat, területi lefedettség, stb. szempontjából. A válaszadók számának alakulása Veszprém megyében I. negyedév Nemzetgazdasági ág/vállalati méret Kisvállalat Mikrovállalkozás Középkategóriás szervezet Nagylétszámú szervezet Összesen Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Bányászat, kıfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékkezelés Építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabad idı Egyéb szolgáltatás Összesen

5 A felmérés során összességében 44,4 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni. A KSH intézményi munkaügyi adatgyőjtésébıl származó adatok alapján a megyében ipari cégeknél állnak legtöbben alkalmazásban, ezen belül a legnagyobb számban a feldolgozóipar egyes ágazataiban dolgoznak. Veszprém megyében magas az anyagi szolgáltatások (kereskedelem, szállítás, raktározás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) szférájában foglalkoztatottak száma is. Az alkalmazásban állók ágazati struktúrájával összhangban, az adatszolgáltatásban résztvevı Veszprém megyei szervezetek többsége is az ipari vállalkozásokat reprezentálta, és ebbıl legnagyobb súllyal (170 vállalkozás) a megye kulcs nemzetgazdasági ága, a feldolgozóipar képviseltette magát. A nyilatkozók 26,2 %- a (147 cég), a megyénkben ugyancsak meghatározó anyagi szolgáltatások területérıl került ki. A megkérdezett szervezetek között az építıipari cégek száma is magas (64 db), azonban ezek többsége alacsony létszámmal mőködı mikro-, és kisvállalkozás. A felmérésben reprezentált létszám meghatározó részét (42,9 %- át) az iparban foglalkoztatták. Az ipari cégek létszámának zöme (18,9 ezer fı) a feldolgozóipar 170 képviselıjének alkalmazottja volt, ezen belül a legtöbben a fémalapanyag-, és a fémfeldolgozási termékek gyártása, továbbá a gumi-, mőanyag és nem fém ásványi termék (üveg, porcelán, kerámia, beton stb.) elıállítása, valamint a jármőalkatrész-gyártás, és az élelmiszeripar területén dolgoztak. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés cégkörében szereplı megyei építıipari vállalkozások összlétszáma nem érte el a 2 ezer fıt sem. Az adatgyőjtésben közremőködı szervezetek összesített létszámának 17,2 %- a (7,7 ezer fı) az anyagi szolgáltatások szférájában (a kereskedelemben, a vendéglátás, a szálláshelyszolgáltatás, valamint a szállítás területén) állt alkalmazásban. Az anyagi szolgáltatások reprezentánsai közül a legnagyobb létszáma az adatgyőjtésbe bevont 83 kereskedelmi cégnek volt (4,6 ezer fı). A humán-egészségügyi, szociális ellátás területén megkérdezett 24 szervezet 5,8 ezer fıt, a 20 oktatási intézmény pedig 2,1 ezer fıt foglalkoztatott a felmérés idıpontjában. A felmérésben résztvevı munkaadóknál 2013 decemberének végén a közfoglalkoztatottakkal együtt összesen 44,4 ezer fı állt alkalmazásban. A mikro-és kisvállalkozások létszám reprezentáltsága meglehetısen alacsony, mindössze 14,9 %- ot ért el. A létszám 31,5 %- át a közép-kategóriás cégek, 53,7 %- át pedig a 250 fınél nagyobb létszámú szervezetek foglalkoztatták. Az adatgyőjtésbe bevont 41 db 250 fıs és annál nagyobb létszámot foglalkoztató szervezetnél 23,8 ezer fı áll alkalmazásban, a 130 db középkategóriás cég pedig 13,9 ezer fıt foglalkoztat. A felmérésben résztvevı cégek fogalkoztatotti létszám szerinti összetétele cégméret szerint I. negyedév Nagyvállalat 53,7% Közepes nagy ságú cég 31,5% Kiskategóriás cég 12,9% Mikrovállalkozás 2,0% 5

6 4. A létszámgazdálkodás várható alakulása az I. negyedév végéig 4.1. A létszámváltozás iránya, a munkaerı-mozgások alakulása gazdasági ág és cégméret szerint A megkérdezett munkaadók 2014 elsı negyedévének végéig összességében fıs létszámfelvételt, és 711 fıs létszámleadást vetítettek elıre, amely összességében 735 fıs létszámnövekedést jelent. Az negyedéves megyei elırejelzés szerint a válaszadók 24,6 %- a létszámának növekedésében bízik, 66,7 %- a látja reálisnak a stagnálást, míg a nyilatkozók 8,7 %- a, a jelenleginél alacsonyabb létszámot valószínősít 2014 márciusának végére. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása gazdasági ágak szerint Mezıgazdaság, erdıgazd., halászat Bány ászat, kıfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gızell., légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz győjtése Építıipar Kereskedelem, gépjármőjav ítás Szállítás, raktározás Szálláshely -szolg., v endéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügy letek Szakmai, tudomány os, mőszaki tev. Adminisztratív és szolg. tám. tev. Közigazg., v édelem, társadalombizt. Oktatás Humán-egészségügy i, szoc. ellátás Mőv észet, szórakoztatás, szabad idı belépı fı kilépı fı A 3 hónapos elırejelzés szerint, a december végi állapothoz képest a válaszadók közfoglalkoztatás nélküli létszámában I. negyedév végére megyei szinten 1,4 %- os (604 fıs) növekedés, illetve közfoglalkoztatottak számában 9,3 %- os (131 fıs) növekedés várható. A létszámemelkedés 82 %- ban az elsıdleges munkaerı-piaci bıvülésnek köszönhetı, 18 %- ban pedig közfoglalkoztatotti létszámbıvülést jelent. A prognosztizált létszám-mozgások alapján a versenyszférából megkérdezett munkáltatók közül a legnagyobb mértékő létszámnövekedésre a feldolgozóipar képviselıinél lehet számítani. A megyei szinten valószínősített létszámcsökkenések meghatározó része a mezıgazdasági vállalkozásoknál fog jelentkezni. Egy éb szolgáltatás [fı] Az I. negyedév vége már az idegenforgalmi idényre való felkészülés, valamint az egyéb szezonális foglalkoztatások kezdetét, illetve a szezonális jellegő termékeket gyártó feldolgozóipari vállalatok munkaerı-keresletének bıvülését jelenti. Domináns a feldolgozóiparban várható létszámmozgás. A válaszadók december végi összesített létszáma közfoglalkoztatottak nélkül fıt, közfoglalkoztatottakkal együtt pedig ezer fıt ért el. A közfoglalkoztatottak nélkül számított létszámadatok tekintetében március végéig 600 fıs növekedés várható. A közfoglalkoztatotti létszám-mozgások március végén 131 fıs pozitív egyenleggel zárulnak. A közfoglalkoztatottak várható létszám-mozgása legnagyobb mértékben a mezıgazdaság és erdıgazdálkodás, valamint a közigazgatás területét érinti I. negyedévében folytatódik a téli közfoglalkoztatási program, hosszabb idıtartamú közfoglalkoztatás, valamint országos közfoglalkoztatás is. A kistérségi startmunka mintaprogram három ez évre árhúzódó mezıgazdasági programja a negyedévben lezárul, egyes tavaly elkezdett startmunka mintaprogramok folytatódnak az I. negyedévben. 6

7 A válaszadók jelenlegi és várható létszámának alakulása vállalati méret szerint közfoglalkoztatottak nélkül Veszpeém megyében létszám kategória jelenleg 3 hónap múlva Vált.(%) 3 hónap múlva < 9 fı , fı , fı ,6 > 249 fı Összesen ,4 Vállalati méretet tekintve az elsı negyedév végéig a nagyvállalkozások, középvállalkozások, a kisvállalkozások és mikro vállalkozások is létszámnövekedéssel számolnak. A létszámadatokat közfoglalkoztatottakkal együtt vizsgálva a tendencia ugyanígy alakul valamennyi létszám kategóriában. Leginkább mikro,- és nagykategóriás vállalatok bizakodóak az átlagosnál nagyobb mértékben A létszámfelvételek és létszámcsökkenések gazdasági ágak és foglalkozás szerinti alakulása Az elsı negyedév végéig a tervezett létszámmozgásokban gazdasági ágak és foglalkozás szerint is kimutathatóak a turisztikai idény kezdetét jelzı változások, a feldolgozóipar emelkedı kereslete, valamint a közfoglalkoztatási programok létszámnövelı hatása. Foglalkozás szerint, amint a következı táblázatból kitőnik az elsı negyedév végéig két fıcsoportot kivéve (de ott is közel kiegyenlítettek a létszámmozgások), a foglalkoztatásfıcsoportok mindegyikének létszámmozgásai pozitív egyenleggel zárulnak. A három hónap múlva várható létszámfelvételek és -csökkenések FEOR 2008 fıcsoportok szerint bontásban Veszprém megyében Foglalkozás megnevezése Mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások Belépık Kilépık Egyenleg (fı) Ipari és építıipari foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetık Felsıfokú végzettség önálló alkalmazását igénylı foglalkozások Egyéb felsıfokú, vagy középfokú végzettséget ig. foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások Összesen száma (fı) A tervezett létszám-felvételekben az elsı negyedév során leginkább érintett foglalkozások FEOR 2008 fıcsoportok szerint a felmérés alapján: gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık, illetve szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások. A kilépı oldalon pedig fıleg szintén a szakképzettséget nem igénylı egyszerő foglalkozásúak, egyszerő erdészeti, vadászati és halászati foglalkozásúak, bolti eladók jelennek meg. 7

8 A három hónap múlva várható létszámfelvételek és létszámcsökkenések TEAOR fıcsoportok szerinti bontásban Veszprém megyében Felvételre Gazdasági ágak megnevezése kerülık Kilépık Egyenleg száma (fı) (fı) Mezıgazdaság erdıgazdálkodás halászat Bányászat, kıfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondícionálás Hulladékgazdálkodás Építıipar Kereskedelem, gépjármıjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendégkátás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás Egyéb szolgáltatás Összesen A belépık legnagyobb részét a feldolgozó ipar, az építıipar, valamint a közigazgatás adja. A három hónap alatt felvenni tervezett létszám zöme (43 %- a) a feldolgozóipar munkaköreire irányul. A kilépı oldalon a feldolgozóipar, a mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások, valamint a humánegészségügyi, szociális ellátás képviselnek a legnagyobb részarányt. Megyénkben a szezonális hatás erıteljes érvényesülése miatt az idegenforgalmi idénnyel, valamint az érintett térségek üdülıövezeti jellegével összefüggésben szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi, vendéglátó-ipari, kereskedelmi szakmákat. Ugyanez figyelhetı meg az idıjárásfüggı mezı- és erdıgazdasági, valamint építıipari, és egyre inkább - a rendelés-állományok alakulásával, illetve a gyártott termék szezonális jellegével összefüggésben - egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is. Az elızıekbıl adódóan a megyében egyre bıvül a változó pozíciójú szakmák, foglalkozások köre. 5. A létszámgazdálkodás várható alakulása az éves elırejelzés szerint Az éves megyei elırejelzés szerint a válaszadók 29,9 %- a létszámának növekedésében bízik, 57,6 %- a látja reálisnak a stagnálást, míg a nyilatkozók 12,5 %- a, a jelenleginél alacsonyabb létszámot valószínősít 2014 decemberének végére. A többség tehát a három hónapos elırejelzéshez hasonlóan - nagyobb létszámmal kíván tovább mőködni, a változatlan létszámmal dolgozók száma nem változik, de a borúlátók köre majd 5 %- kal kevesebb december végére a nyilatkozók összességében 1,2 %- os létszámnövekedést vetítenek elıre, mely megyei szinten közel 540 fıs növekedést jelent Mezıgazdaság, erdıgazdálk. Bányászat, kıfejtés Feldolgozóipar A jelenlegi, a 3, és a 12 hónap múlva várható létszámok gazdasági ágankénti alakulása V.energia,gáz,gızell., légkond. Vízellátás,szv.gy.hulladékgazdálk. Építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás Szállítás, raktározás Jelenlegi létszám (fı) Várható létszám (fı) Várható létszám (fı) Humán-Egészségügyi,szociális ell. Egyéb nem anyagi ágak Szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás Közigazgatás, véd., köt.társ.bizt. Oktatás Az anyagi ágakból nyilatkozók a bányászat a mezıgazdaság, és a villamosenergia-, gáz-, gızellátás képviselıit kivéve - termelési, illetve szolgáltatási feladataikat a decemberinél kissé nagyobb létszámmal kívánják megoldani. A bányászatban továbbra is a létszám szinten tartását valószínősítik, a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, valamint a villamosenergia-, gáz-, gızellátás területén viszont létszámvesztéssel számolnak. A nem anyagi ágak reprezentánsai közül a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenységet, és az egyéb szolgáltatást végzık 12 hónap elteltével létszámnövekedést valószínősítenek. A többi, szolgáltatást végzı szervezetnél (információ, kommunikáció, pénzügyi, biztosítási tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység) ugyanakkor jelentıs létszám-mozgással nem számolnak a következı egy éven belül. 8

9 A mővészet, szórakoztatás, szabadidıs tevékenység reprezentánsai 2014 decemberének végére a létszám mérséklıdését vetítik elıre. 6. A felmérés eredményeinek kirendeltségenkénti összegzése A megyében reprezentált létszám háromnegyed része 3 térségbe (Veszprém, Pápa és Ajka) koncentrálódik, mivel a legtöbb nagyobb létszámú szervezet is ezekben a foglalkoztatási körzetekben mőködik. Meghatározó még Várpalota térségének létszám reprezentáltsága is. A munkaerımozgások hatására bekövetkezı létszámváltozások irányát tekintve a megyében a válaszadók 27,4 %- a (154 cég) úgy ítéli meg, hogy létszáma nem változik a I. negyedév végéig, a nyilatkozók 53,7 %- a (302 munkaadó) növekedést valószínősít, míg a cégek 18,9 %- a (106 db szervezet) létszámának csökkenését vetíti elıre. Sümeg, Tapolca, Balatonfüred és Zirc térségében a létszám szinten tartásával számolnak, míg Veszprém, Pápa, Ajka, Balatonalmádi és Devecser körzetében a létszám emelkedését vetítik elıre. Ugyanakkor Várpalota körzetében létszám fogyására számítanak. Az összesített létszámok térségenkénti alakulását áttekintve, megállapítható, hogy az I. negyedév végéig, egy-két térség kivételével, a megye valamennyi körzetében derőlátóak a felmérés résztvevıi, azaz a december 31. napján kimutatottnál kissé nagyobb létszámmal számolnak. A foglalkoztatott létszám jelentıs változására az elkövetkezendı egy évben sem számítanak a válaszadók. Várpalota A jelenlegi, a 3, és a 12 hónap múlva várható létszámok térségében december kirendeltségenkénti alakulása közfoglalkoztatás nélkül végére kismértékő visszaesést Jelenlegi létszám (fı) valószínősítenek a felméréskori összesített létszámhoz képest, Várható létszám (fı) míg a további kilenc térség 9000 munkaadóinak várható létszáma az elırejelzés szerint egy év múlva valamelyest nagyobb Várható létszám (fı) lesz. Az éves prognózis alapján a felmérésben résztvevık 0 meghatározó része változatlan létszámmal kívánja termelési, szolgáltatási feladatait megoldani. Ajka Balatonfüred Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Zirc Veszprém Balatonalmádi A felmérés reprezentánsai közül Pápa térségében bíznak a legnagyobb számú létszámbıvülésben, a legkevésbé pedig Tapolca és Balatonalmádi körzetében számítanak a foglalkoztatottak számának egy éven belüli lehetséges emelkedésére. Az adatgyőjtésben szereplı cégeknél a közfoglalkoztatásban érintettek létszáma Pápa, Veszprém és Várpalota foglalkoztatási körzetében a legnagyobb. A közfoglalkoztatásba bevontak számának növekedésével 3 hónap elteltével leginkább Pápa, Várpalota és Balatonalmádi térségében számolnak, 12 hónap múlva pedig Sümeg, Várpalota és Veszprém térségében. Csökkenést 3 hónap múlva Veszprém és Devecser térségében, 12 hónap elteltével Tapolca, Zirc, Balatonalmádi és Devecser körzeteiben vetítenek elıre. Az összesített létszámok térségenkénti alakulását áttekintve megállapítható, hogy Várpalota körzetében a nyilatkozók mindkét idıszak tekintetében borúlátóak, azaz valamelyest kevesebb létszámmal számolnak a jelenleginél. A március végéig Balatonfüred térségében is csökkenést valószínősítenek, azonban év végére már nagyobb Devecser 9

10 létszámot remélnek a felméréskorinál. A Pápa, Veszprém, Ajka és Devecser foglalkoztatási körzetébıl nyilatkozó munkaadók összességében mindkét idıszak tekintetében derőlátóak, azaz létszámukat tekintve némi növekedésében bíznak. A gazdasági ágak szerinti létszám-változásokat áttekintve megállapítható, hogy az elsı negyedévben a mezıgazdaság és erdıgazdálkodás, valamint a bányászat területén stagnálás várható, a szálláshely szolgáltatás, mővészet, szórakoztatás, továbbá kereskedelem tevékenység reprezentánsai viszont kismértékő javulásra számítanak. A többi gazdasági ágat képviselı munkaadók, úgymint egészségügy, bányászat, vízellátás, ugyanakkor létszámvesztéssel számolnak. Az éves elırejelzés szerint bizakodóak a létszám alakulását illetıen a mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat, feldolgozóipar, építıipar, a kereskedelem, a szálláshelyszolgáltatás, területén. Az ingatlanügyletek, pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenységek szférájában viszont a létszám szinten tartását látják reálisnak, míg a többi gazdasági ág a létszám némi visszaesését prognosztizálja. A közfoglalkoztatottak nélküli létszámadatok, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevık számának kirendeltségenkénti, illetve cégméret szerinti alakulását a 2. számú melléklet mutatja be. Összességében a megkérdezett megyei munkaadók többsége a létszám szinten tartását látja reálisnak, egy részénél viszont megmutatkoznak az óvatos derőlátás jelei, miszerint a felméréskori létszámnál valamelyest nagyobb humán erıforrással kívánják 3, illetve 12 hónap múlva termelési, szolgáltatási feladataikat megoldani. 7. A pályakezdık foglalkoztatásának jellemzıi Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat a pályakezdık foglalkoztatásával kapcsolatban kialakult tapasztalataikról, véleményeikrıl is. Ezt tíz, a pályakezdı munkavállalókkal kapcsolatos állítás formájában tettük, s a cégeknek meg kellett jelölniük, amelyikkel egyetértenek. Az állítások egyik fele a fiatalok alkalmazásának elınyeit, míg másik fele inkább az azzal kapcsolatos hátrányokat emeli ki. A munkaadók fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos általános álláspontjáról sokat elárul, hogy a cégek által leggyakrabban megjelölt állítások többsége a pályakezdık alkalmazásának elınyeire vonatkozik, míg a hátrányokkal összefüggı megállapításokat kisebb arányban helyeselték. Ebbıl levonható az a következtetés, hogy a vállalkozások szívesen alkalmaznak pályakezdıket, ha van rá módjuk. Az elızı évek azonos idıszakában végzett felmérések során is ugyanez volt a válaszok alapján a tapasztalat, de az egyes kérdések tekintetében a válaszadási arányok jelenleg kissé másként alakultak. A válaszok alapján továbbra is meghatározó az állami foglalkoztatáspolitika szerepe, miszerint a pályakezdıket elsısorban azért részesítik alkalmazásuk során a cégek elınyben, mert az állam támogatásokat nyújt ehhez. Ezt a véleményt osztotta a nyilatkozó munkáltatók több mint fele, kissé magasabb arányban a korábbi válaszadási arányoknál. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a vállalkozások 29 %- ának véleménye alapján könnyebben betaníthatóak, mint a más korosztályhoz tartozók, e tekintetben azonban pozitív választ adók aránya csökkent. 10

11 A következı táblázatban összehasonlításképpen feltüntetésre kerül az egy, a kettı, illetve a három évvel ezelıtti felméréskor ugyanezekre a kérdésekre adott válaszok aránya is. A pályakezdık foglalkoztatásával kapcsolatos munkáltatói vélemények alakulása A pályakezdık foglalkoztatásával kapcsolatos válaszok A válasszal egyetértı munkáltatók aránya, % I I. negyedév negyedév I. negyedév I. negyedév azért éri meg ıket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk 46,3 44,5 52,1 53,1 könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok 40,6 43,4 35,6 29,2 a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 36,0 30,5 19,0 21,1 olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerı 29,0 25,0 21,3 23,4 betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát 16,6 22,7 22,9 19,6 hosszú távon nem lehet rájuk számítani 14,8 16,3 20,6 17,1 betanításuk sok idıt vesz el 11,7 15,5 14,0 17,6 hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 9,5 12,9 5,0 7,0 tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük 6,4 8,3 12,1 5,2 nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 4,6 5,1 6,2 8,7 A fiatalok által birtokolt friss szakmai tudást, az elızı negyedév kivételével, korábban nagyobb arányban értékelték a munkáltatók, jelenleg a 21 %- ot éri el az így nyilatkozók köre. A válaszadók 23%- a, a tapasztalt munkaerıvel szembeni kisebb munkabér-igényt is helyesli. Az alkalmazásukhoz kapcsolódó nehézségek között legnagyobb hangsúllyal az szerepel, hogy betanításuk más szakképzett dolgozót is lefoglal, és az ehhez kapcsolódó másik jellemzı negatívum, hogy a betanítás sok idıt vesz igénybe. A munkáltatók 17%- ban jelölik meg hátrányként azt a tényt is, hogy hosszú távon nem tudnak számítani a pályakezdık munkájára, mert tapasztalatszerzés után a fiatalok gyakran munkahelyet váltanak (a nık esetleg gyermeket szülnek). Önálló munkavégzésre a válaszadók 7 %-a tartotta alkalmasnak a fiatalokat. Azon munkáltatók hányada, kivéve az elızı negyedév adatait, akik ezt a véleményt képviselik, lényegesen alacsonyabb, mint az elızı években. A lassúságukat az elızıeknél kisebb arányban (5 %- uk vélekedett így) tartották jellemzınek a megkérdezettek. Alkalmazkodási nehézségeiket az elızıeknél nagyobb arányban (8,7 %) értékelték. 8. Egyéb releváns információk A Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Nyílt Napok Munkáltatói Fórum címmel szervezett rendezvénysorozatot a megye 10 járási székhelyén. A rendezvénysorozat január 20.-án Pápán kezdıdött, és január 27.-én Tapolcán zárult. A fórumokra összesen 700 munkáltató kapott meghívást, és közel 500 fı jelent meg személyesen. A rendezvényeken részt vettek a járási hivatalok vezetıi, az érintett térségek polgármesterei és alpolgármesterei is. A munkáltatói fórumok során a munkáltatók részletes információt kaptak a munkaügyi központban, valamint a járási munkaügyi kirendeltségeken igényelhetı támogatásokról, pályázati lehetıségekrıl. 11

12 A Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának vezetıi, teljes körő tájékoztatást nyújtottak a február 14-ig benyújtható munkahelyteremtı beruházási támogatás pályázati feltételeirıl, a munkahelymegırzés és a bérgarancia támogatásról, annak évi változásairól, a Virtuális Munkaerıpiac Portál használatáról, elınyeirıl és a október 15-én indított A nık 40 év szolgálati jogviszonya megszerzésének elısegítése központi munkaerı-piaci programról, valamint a TÁMOP program keretében nyújtható támogatásokról, és a program eredményérıl. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének vezetı munkatársai ismertették a évi ellenırzések tapasztalatait, illetve a évi ellenırzések célkitőzéseit. Tevékenységük során a jövıben még nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkaügyi elıírások végrehajtását szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenységre. A rendezvények után az elıadók a vállalkozások képviselıinek személyes konzultációra is lehetıséget biztosítottak. Veszprém megyében a téli közfoglalkoztatásba bevonandó létszám fı, amelybıl fı képzésbe vonására kerül sor, maximális idıtartama: november április 30. A hozzá kapcsolódó képzés finanszírozását a TÁMOP kiemelt projekt 24 milliárd forinttal megemelt kerete biztosítja A munkaerı kereslet és kínálat összhangjának javítása érdekében a munkaügyi szervezet által 2013 júliusában elindított internetes álláskeresési szolgáltatás, a Virtuális Munkaerıpiac Portál ( a kirendeltségek segítségével továbbra is sikeresen nyújt ingyenesen, on-line módon lehetıséget a munkáltatók munkaerıigényeinek, valamint az álláskeresık önéletrajzának rögzítésére. Veszprém, február

13 1. sz. melléklet A 2014 I. negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés kérdıíve 13

14 2. sz. melléklet A válaszadók számának és létszámának vállalati méret szerinti alakulása kirendeltségenként, Veszprém megyében a I. negyedévi felmérés szerint Kirendeltség/vállalati méret/létszám Ajkai Járási Hivatal Járási Balatonfüredi Járási Hivatal Járási Pápai Járási Hivatal Járási Sümegi Járási Hivatal Járási Tapolcai Járási Hivatal Járási Várpalotai Járási Hivatal Járási Zirci Járási Hivatal Járási Veszprémi Járási Hivatal Járási Balatonalmádi Járási Hivatal Járási Devecseri Járási Hivatal Járási Veszprém megye válaszadók száma (db) 3 hónap múlva jelenlegi várható létszám (fı) létszám (fı) 12 hónap múlva várható létszám (fı) közfoglalkoztatás jelenleg (fı) közfoglalkoztatás 3 hónap múlva (fı) közfoglalkoztatás 12 hónap múlva (fı) Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen

15 3. sz. melléklet A KSH fogalmi rendszere: Módszertani kiegészítés A KSH munkaerı-felmérése a magánháztartásokra kiterjedı reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyőjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelıen, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerı-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott idıszakban (a kikérdezés hetét megelızı héten, a hetet hétfıtıl vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza, és a következı két fıcsoportba sorolja: - gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerı) és - gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a munkaerıpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége. Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha talál megfelelı állást. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része, azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül. Alkalmazásban álló (a KSH intézményi munkaügyi adatgyőjtési rendszerébıl származó adat) a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló munkavállaló, munkaszerzıdése, munka-megállapodása alapján (legalább havi 60 munkaóra teljesítés esetén), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az adatszolgáltatók köre a 4 fınél többet foglalkoztató megyei/budapesti székhelyő vállalkozások, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. Statisztikai állományi létszámba tartoznak az alkalmazásban állók, kivéve a munkából meghatározott okok miatt tartósan távollevı személyek (szülési szabadságon lévık, a 15

16 különbözı gyermekgondozási ellátásban részesülık, az egy naptári hónapot meghaladóan betegek, fizetés nélküli szabadságon lévık stb.). A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz kapcsolódó fıbb fogalmak Nyilvántartott álláskeresı: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévı álláskeresı, az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb keresı tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttmőködik. Nyilvántartott pályakezdı álláskeresı: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott álláskeresı, az a 25. életévét - felsıfokú végzettségő esetén 30. életévét - be nem töltött személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, feltéve, ha álláskeresési ellátásra a tanulmányainak befejezését követıen nem szerzett jogosultságot. A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló többször módosított évi IV. törvény (Flt.) változásával összhangban a regisztrált munkanélküliek fogalma november 1-jétıl változott nyilvántartott álláskeresıkre. Az Flt. változásával összhangban november 1-jétıl a regisztrált pályakezdı munkanélküliek fogalma nyilvántartott pályakezdı álláskeresıkre változott. Zárónapi adatok: zárónapra, a tárgyhónap 20-ára vonatkozó idıponti adatok. Relatív mutatók: az országon belüli különbözı szintő területi egységek munkaerı-piaci helyzetének összehasonlítására szolgálnak. 1) a nyilvántartott álláskeresık száma a KSH Nemzetgazdasági Munkaerımérlegében publikált (a tárgyévet megelızı év január elsejére vonatkozó) gazdaságilag aktív népességadat százalékában (legfeljebb foglalkoztatási körzet szintjén számítható). 2) a nyilvántartott álláskeresık száma a munkavállalási korú népesség százalékában. Ennek a mutatónak a nevezıje is a KSH-tól származik (eredeti forrása a Népesség nyilvántartás), településenként is meg lehet határozni, ellentétben az 1) mutatóval. A munka törvénykönyvérıl szóló évi I. Tv szerinti csoportos létszám-leépítési bejelentésekben érintett munkavállalói kör: Csoportos létszámcsökkentésnek minısül, ha a munkáltató a döntést megelızı féléves átlagos statisztikai létszáma szerint a) Húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz, b) Száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka, c) Háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napos idıszakon belül a mőködésével összefüggı ok miatt megszüntetni. 16

17 17