MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK"

Átírás

1 MSZAKI ÉS GAZDASÁGI FOGLALKOZÁSOK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISA Készítették: Finna Henrietta Fortuna Zoltán Hajdú Csongor Szabó Imre Veres Gábor Felels kiadó: Veres Gábor Budapest, december 19. Készült a Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpontjának gondozásában.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETI ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS KERESETEK KERESETEK ELEMZÉSE RÖVID TÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZIS A VÁLLALKOZÁSOK VÉLEMÉNYE SAJÁT HELYZETÜKRL ÉS A GAZDASÁG ÁLLAPOTÁRÓL KAPACITÁS-KIHASZNÁLTSÁG A RENDELÉSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A NETTÓ ÁRBEVÉTEL ALAKULÁSA A SZERVEZETEK MUNKAER-GAZDÁLKODÁSA SZAKMA- ÉS FOGLALKOZÁSPOZÍCIÓK FELSFOKÚ MSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOGLALKOZÁSOK MSZAKI VÉGZETTSÉGHEZ KÖZELÁLLÓ VEZETI BEOSZTÁSOK FELSFOKÚ GAZDASÁGI VÉGZETTSÉGET IGÉNYL POZÍCIÓK GAZDASÁGI VÉGZETTSÉGHEZ KÖZELÁLLÓ VEZETI BEOSZTÁSOK KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZIS MÉRNÖKI BEOSZTOTTAK ÉS TECHNIKUSOK MSZAKI JELLEG FOGLALKOZÁSCSOPORT VEZETI FOGLALKOZÁSCSOPORT GAZDASÁGI-ÜGYVITELI JELLEG FOGLALKOZÁSCSOPORT JOGI FOGLALKOZÁSCSOPORT IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK SZKÍTETT FEOR KÓDCSOPORTOK RÖVID TÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZISBA BEVONT CÉGEK OSZTÁLYOZÁSA KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZIS ÁGAZATI OSZTÁLYOZÁSA

3 1. VEZETI ÖSSZEFOGLALÓ Idei felmérésünkben arra kerestük a választ, hogy a mérnököket alkalmazó cégek hogyan tekintenek a jövbe, azaz a végzettjeink iránt várhatóan növekedni vagy csökkenni fog-e a kereslet. A kérdés megválaszolása érdekében több felmérésbl és statisztikából merítettünk, lehetségeinkhez képest igyekeztünk minél részletesebb adatokkal szolgálni. Összességében megállapíthatjuk, hogy a gazdálkodók szerint a mérnökök iránti kereslet nni fog, azonban ez egyszerre nem minden foglalkozásra, ágazatra, megyére stb. igaz. A mérnökök helyzetének általános javulása mellett a pályakezd mérnökök is jó helyzetben vannak, nem is beszélve a BME frissdiplomásairól, akik munkaer-piaci versenyelnyérl korábbi tanulmányainkban már beszámoltunk ([1], [4]) májusában a mérnöki végzettségekhez köthet foglalkozásokban a bruttó havi átlagkereset Ft volt. Ennél a felsfokú gazdasági végzettséghez köthet foglalkozások átlagkeresete nagyobb: Ft volt. A középfokú mszaki foglalkozásokban dolgozók, mindössze 66,76 %-át keresik felsfokú végzettséggel rendelkez társaikénak, ugyanez az arány a gazdasági végzettségekhez köthet foglalkozások esetén 49,82 %. Ezek a számok azt jelzik, hogy az egyén szempontjából megéri a tanulmányokat felsfokú intézményben folytatni, a diploma megszerzésével a jövedelem akár kétszeresére is növelhet. A szellemi foglalkozásúak KSH terminológia szerint számított havi bruttó átlagjövedelme ben Ft volt [8]. Ezt az értéket a pályakezdk között 2 foglalkozásnak sikerült meghaladnia (fizikus, vegyész). A rövid távú munkaer-piaci prognózisunk alapját képez felmérésben, a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 23 %-át alkalmazó gazdálkodó szervezetek várakozásai kerültek összesítésre. Rövid távú munkaer-piaci prognózisunk szerint: A mérnököket foglalkoztató gazdálkodók az országos átlagnál jobban bíznak a nettó árbevétel növekedésben és kevésbé annak csökkenésében, továbbá 3 %-kal magasabb körükben a munkaer-felvételt tervez, valamint 5,5 %-kal a létszámnövekedésben bízók aránya. A magas kapacitás-kihasználtsággal rendelkez cégek aránya a nemzetgazdaságban 59,7 % [9], a mérnököket foglalkoztató vállalkozásoknál 64,6 %. A mérnököket foglalkoztató vállalkozásokra sokkal inkább jellemz az, hogy a kapacitáskihasználatlanság idtartamát tartósabbnak értékelik, mint az ágazatok egészét vizsgálva re a gazdálkodók 35,1 %-a tervez(ett) kapacitás-bvítést [9], míg a mérnököket foglalkoztató cégek 41 %-a. A rendelésállomány elz év megfelel idszakához viszonyított változásával kapcsolatos gazdálkodói várakozások alapján elmondható, hogy azon vállalkozások aránya, akik a rendelésállomány növekedésében (azaz értékesítési pozícióik ersödésében) bíznak és mérnököket is foglalkoztatnak, 4 %-kal magasabb mint az országos átlag (42,8 %) [9] ben a gazdálkodók 57,3 %-a reménykedik nettó árbevételének növekedésében (azaz a kereslet élénkülésében), 12,1 % pedig csökkenést valószínsít [9]. A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében a növekedésben bízó gazdálkodók aránya 3 %-kal (csak a fvárosi cégeket vizsgálva 5 %-kal) magasabb, a csökkenést váróké pedig 3 %-kal alacsonyabb az országos átlagnál. A gazdálkodók (a mérnököket foglalkoztató gazdálkodók) 27,8 %-a (33,3 %) létszámnövekedést, 11,6 %-a (9,7 %) csökkenést, 60,6 %-a (57,03 %) változatlan létszámot valószínsít. A létszámigény-változások a javuló tendenciát mutató szakmák esetében nagyobb mértékek, így a létszámfelvétel mennyisége a kisebb pozíciószám ellenére is meghaladja a létszámleépítését. 2

4 Az egyes vizsgálatok létszámigényekkel kapcsolatos jelents eltérései arra utalnak, hogy a felsfokú végzettséggel betöltend állásokat a vállalatok csak ritkán jelentik be a munkaügyi központokba, amely szokásukat a vállalatok humánpolitikai szakembereivel készített korábbi felméréseink is igazolták ([2], [3], [4]). A mszaki végzettséggel rendelkezk iránti kereslet tendenciózusan felette található a szellemi foglalkozásúak iránti átlagos igénynek. Középtávú munkaer-piaci prognózisunk fbb megállapításai: A gazdálkodók válaszai alapján elmondható, hogy az egyes szellemi foglalkozásokat, szakma-csoportokat tekintve a gazdálkodók optimisták, ugyanis arra a 2003-ban feltett kérdésre, hogy Becslése szerint miként változik a jövben az egyes szakmacsoportok iránti igény a jelenlegi létszámhoz viszonyítva? mind 3 évre, mind 6 évre elretekintve növekv átlagos létszámváltozást prognosztizáltak (106,4 % valamint 109,9 %). A gazdálkodók vélekedése alapján kijelenthet, hogy mind a gazdasági-ügyviteli mind a mszaki jelleg munkák esetén a párba állítható foglalkozások közül a válaszadók minden esetben a felsfokú szakmacsoport munkaer-piaci pozíciójának ersödését valószínsítik, míg a középfokú foglalkozások iránti jövbeli igényt számos ágazatban negatívan ítélik meg. Megállapítható, hogy a vezet foglalkozásokkal kapcsolatos pozitív várakozásokat mind három-, mind hatéves idtávon az Ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások és a Pénzügyi és biztosítási tevékenység területén, negatív várakozásokat pedig leginkább a Textilipar és az Élelmiszer, ital, dohány ágazatokban valószínsíthetünk. 2. BEVEZETÉS A Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpontjában 1999 óta egyre átfogóbb vizsgálatok keretében elemezzük a munkaerpiac mérnököket érint szegmensét, különös tekintettel a pályakezdkre [1]. A témát eleinte az itthon akkor még nem alkalmazott frissdiplomások utókövetéses vizsgálata adta, késbb az évente ismétld vizsgálódásainkat különböz küls partnerek (Országos Munkaügyi Kutató- és Módszertani Központ [2], Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet [3], Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet [4]) bevonásával készített elemzésekkel bvítettük ki. Célunk a kezdetek óta az, hogy a felsoktatás és a gazdaság kapcsolatát ersítsük, paramétereit mérjük és publikáljuk. Ebben az évben a munkaadók véleményét tartalmazó elemzést nem külön adatgyjtésen alapuló felméréssel kívántuk elvégezni, hanem az állami munkaügyi szervezetek (munkaügyi központok és Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ)) által elvégzett szakmai felmérések adatait felhasználva. Ennek a szakmai megoldásnak legfbb indoka, hogy a felhasznált felmérések adatai nagy elemszámúak, széles merítési bázison alapulnak, és egyes esetekben még reprezentatívak is, és így az elemzésekbl levont megállapításaink, következtetéseink megfelelen széleskörek, megalapozottak lehetnek. Jelen összefoglalónkban elemezzük a mérnökök egyéni illetményeit, kereseti lehetségeit, továbbá az ket érint rövid- és eddig egyedülálló középtávú munkaer-piaci prognózis eredményeit adjuk közre. Az általunk felhasznált adatok legnagyobb részét speciális igényeink alapján az ÁFSZ munkatársai szolgáltatták, szisztematikus adatgyjtéseikbl merítve. Az adatok összehasonlíthatósága, mérhetsége érdekében segítségül hívtunk a közelmúltban a diplomás munkaerpiac témakörében megjelent saját és küls tanulmányokat, statisztikákat. 3

5 3. KERESETEK A végzettjeinkhez közel álló foglalkozások csoportja esetén részletesen is közöljük azokat a létszámadatokat külön kitérve a pályakezdkre, amelyek alapjául szolgálnak az illetmény- és keresetátlagoknak. Megjegyezzük, hogy a részmunkaids foglalkoztatottak kereseti adatai nem képezik elemzésünk tárgyát, továbbá pályakezdnek azokat a diplomás munkavállalókat tekintjük, akik január 1. után születtek. Elemzésünk kiindulópontja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat egyéni illetmények és keresetek témakörében, a legalább öt munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokra és a non profit szférára (költségvetési intézményekre nem) kiterjesztett, 2004 május-júliusában végzett adatgyjtése. Az adatszolgáltatásra a 303/2004. (XI. 2.) Kormány rendelet a évre szóló Országos Statisztikai Adatgyjtési Programról kötelezte a vállalkozásokat. Az 50 f feletti vállalkozások fizikai munkakörben dolgozó munkavállalói közül azok adatai kerültek összesítésre, akik 5-én vagy 15-én, a szellemi munkakörben dolgozók közül pedig azoké, akik 5-én, 15-én vagy 25-én születtek. Így összesen 9549 cég adatai szerepelnek az adatgyjtésben. Az elemzés során közölt adatok minden esetben naturális adatok, azaz az átlagkeresetek a ténylegesen felmért létszámra vonatkoznak, semmilyen változó alapján nem kerültek súlyozásra. Annak érdekében, hogy meg tudjuk vizsgálni a számunkra fontos foglalkozások munkaer-piaci jellemzit, négy (2+2) foglalkozáscsoportot (FEOR kódcsoportot) képeztünk (1. táblázat), melyek részletes elemei megtalálhatók a 7.1 számú mellékletben. A csoportképzés alapja a mszaki/gazdasági (vezet/nem vezet beosztású) foglalkozások, valamint ezek középfokú megfelelinek egymástól való elkülönítése volt. Az elemzés során kiszrtük azokat a válaszokat, amelyeknél az adatfelvétel hibáiból ered, összefüggésbeli ellentmondást találtunk a FEOR kód és az iskolai végzettség között. Kategória FEOR kódcsoport megnevezése Foglalkozások száma 1. Felsfokú mszaki és természettudományi végzettséghez köthet foglalkozások és mszaki végzettséghez kötött vezeti foglalkozások Felsfokú gazdasági végzettséghez köthet foglalkozások és gazdasági végzettséghez köthet vezeti foglalkozások Felsfokú mszaki végzettséghez köthet foglalkozások középfokú megfeleli Felsfokú gazdasági végzettség köthet foglalkozások középfokú megfeleli 35 Összes besorolt foglalkozás: táblázat: Az egyes FEOR kódcsoportokba tartozó foglalkozások száma 3.1 KERESETEK ELEMZÉSE 2004-ben Magyarországon 810 ezer diplomással lehetett számolni [5], a felsoktatásban tanulók száma a 2004/2005. tanévben 421 ezer volt [6]. A fiskolát végzettek és a technikusi bizonyítvánnyal rendelkezk közötti havi 74 ezer Ft-, az egyetemet végzettek és a technikusi bizonyítvánnyal rendelkezk között pedig havi 177 ezer Ft [7] bérkülönbség volt 2004-ben. Felmérésünk szerint 2004 májusában a mérnöki végzettségekhez köthet foglalkozásokban (1. kategória) az átlagkereset Ft volt. Ennél a felsfokú gazdasági végzettséghez köthet foglalkozások (2. kategória) átlagkeresete nagyobbnak bizonyult: Ft volt. A középfokú mszaki foglalkozásokban dolgozók, mindössze 66,76 %-át keresik a felsfokú végzettséggel rendelkez társaikénak, ugyanez az arány a gazdasági végzettségekhez köthet foglalkozások esetén 49,82 %. Ezek a számok azt jelzik, hogy az egyén szempontjából megéri a tanulmányokat felsfokú intézményben folytatni (a továbbtanulás jó befektetés), a diploma megszerzésével a jövedelem akár kétszeresére is növelhet. 4

6 Az 1. és a 2. kategóriában a pályakezdk keresete 60 %-a a kategória átlagos keresetének míg ugyanez az arány a 3. és 4. csoportnál 79 illetve 89 %, azaz a felsfokú végzettséget igényl foglalkozásoknál a tapasztalat (vagy a senioritás) jóval többet számít. A nk bérhátránya a vizsgált kategóriák közül a felsfokú mszaki végzettséghez köthet foglalkozások középfokú megfelelinél a legnagyobb. Itt férfi társaik keresetének mindössze 75,06 %-át kapják, míg nemzetgazdasági szinten ez az átlag 88,85 %. A pályakezdk esetén kedvezbb a helyzet. A nk kereseti aránya az 1. kategóriában a legrosszabb, de itt is 81,88 %, a 2. kategóriában pedig 99,78 %, ami igen jó eredménynek tekinthet. Az 1. kategóriába tartozó foglalkozások (nem vezetk) kereseteit a 2. táblázat mutatja. Szakmák FEOR kódok szerint Bruttó keresetek [Ft] Felmért munkavállalók [F] Pályakezd Mindenki Pályakezd Mindenki 2112 Földmér és térinformatikai mérnök Élelmiszeripari mérnök Vegyészmérnök Gépészmérnök Ersáramú villamosmérnök Gyengeáramú villamosmérnök Közlekedési mérnök Építészmérnök Építmérnök Környezetvédelmi mérnök Számítástechnikai tudományos foglalkozású 2131 (pl. analitikus, modellkészít, operációkutató) Számítástechnikai szervez Szoftverfejleszt, informatikus Egyéb magasabb képzettséget igényl 2139 számítástechnikai foglalkozások Fizikus Vegyész Matematikus Összesen táblázat: Bruttó keresetek a felsfokú mszaki és természettudományos végzettséghez köthet foglalkozásokban, május A táblázatból megállapítható, hogy egy foglalkozásban (fizikus) a pályakezdk jobban keresnek, mint idsebb kollégáik. Ennek azonban nem tulajdonítunk nagy jelentséget, hiszen a felmért pályakezdk száma ebben a kategóriákban igen kicsi. Érdekesnek találtuk, hogy a vegyészek jobban keresnek, mint a vegyészmérnökök (és a környezetvédelmi mérnökök), azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megnevezés (vegyész, vegyészmérnök) nem végzettséget, hanem foglalkozást takar ben a nemzetgazdasági havi átlagkereset Ft volt. A szellemi foglalkozásúak KSH terminológia szerint számított havi bruttó átlagjövedelme 2004-ben Ft volt [8]. Ezt az értéket a pályakezdk közül 2 foglalkozásnak sikerült meghaladnia (fizikus, vegyész). A BME-n 2003-ban végzettek felmérése szerint ez 7 kar végzettjeire volt jellemz a 8-ból (az építészmérnökökre nem) [1]. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a szellemi foglalkozásúak bruttó átlagjövedelmét 4 foglalkozás (földmér és térinformatikai mérnök, építmérnök, építészmérnök, környezetvédelmi mérnök) mért adatai nem érték el. Korábbi felmérésünk szerint a BME frissdiplomásainak helyzete jóval kedvezbb, jövedelmük egyes szakmák (építészmérnök, építmérnök, szoftverfejleszt, informatikus) esetén az idsebb kollégák jövedelmi szintjét is felülmúlja [1]. 5

7 4. RÖVID TÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZIS Ebben a fejezetben kívánjuk közreadni a mérnököket foglalkoztató vállalkozások saját helyzetükrl és a gazdaság állapotáról alkotott véleményét, továbbá elemezzük a mszaki és gazdasági szakterület egyes szakmáinak, foglalkozásainak rövid távú pozícióit. 4.1 A VÁLLALKOZÁSOK VÉLEMÉNYE SAJÁT HELYZETÜKRL ÉS A GAZDASÁG ÁLLAPOTÁRÓL Az ÁFSZ korábban évente két alkalommal, jelenleg pedig minden év szeptemberében elkészíti a következ évre vonatkozó munkaer-piaci prognózist a megyei (19 megye és a fváros) munkaügyi központok bevonásával. A felmérés hazánk legnagyobb mintájú konjunktúra felmérése, amely során 2004 szén 4992 jogi személyiség gazdálkodó szervezetet vontak be az adatgyjtésbe. Az adatgyjtés f célja a munkaer-piaci folyamatok minél pontosabb leírása és elrejelzése volt, ezért a mintában a nagy létszámot foglalkoztató gazdálkodó szervezetek nemzetgazdasági részarányukhoz képest felül-, míg a kisebb cégek alulreprezentáltak. Ennek a speciális mintavételi eljárásnak köszönheten a mintában szerepl gazdálkodó szervezetek a nemzetgazdaság jogi személyiség szervezeteinek kevesebb, mint 3 %-át teszik ki, viszont a foglalkoztatottak számát tekintve a reprezentációs arány ezt lényegesen meghaladó: a megkérdezett szervezeteknél a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 23 %-a állt alkalmazásban. Mindezek ellenére a minta nem tekinthet reprezentatívnak, azonban az ÁFSZ munkatársai törekedtek arra, hogy minden ágazat, minden kistérség és minden létszámnagyság-kategória képviselve legyen a mintában. Az országosan összesített adatok mellett rendelkezésünkre állnak a budapesti és a Pest megyei adatok, mely részadatokra azért voltunk kíváncsiak, mert elemzéseink alapján ismert, hogy a Megyetem ban végzett frissdiplomásainak 70 %-a évrl-évre ebben a régióban helyezkedik el [1]. A mintát oly módon szkítettük tovább, hogy a szervezetek statisztikai ftevékenysége szerint (TEÁOR kód) kiválasztottuk 6 szakágazat 27 olyan alágazatát, amelyekben egyértelmnek véltük a mérnökök átlagnál magasabb jelenlétét. Részmintánkat, azaz a mérnököket nagy valószínséggel foglalkoztató vállalkozásokat / ágazatokat az egyszerség kedvéért mérnököket foglalkoztató vállalkozásoknak / ágazatoknak nevezzük. Korábban már megpróbáltuk megbecsülni a nemzetgazdaságban mérnököket foglalkoztató cégek arányát [4]. Akkor megállapítottuk, hogy február 29-én a társas vállalkozások 22,54 %-a alkalmazott egyetemi vagy fiskolai diplomával rendelkez mérnököket. Ezt az értéket tekintettük átlagos mérnöki foglalkoztatottságnak. A szkített minta összetételét a 7.2 számú melléklet m2.1.- m2.5. számú táblázatai tartalmazzák. A szkített mintán ugyanazon kérdésekre kerestük a választ, amelyek az ÁFSZ, a Pest Megyei Munkaügyi Központ (PMMK) és Fvárosi Munkaügyi Központ (FMK) elrejelzéseiben megtalálhatók ([9], [10], [11]). Megvizsgáltuk a mérnököket foglalkoztató vállalkozások kapacitás-kihasználtságát, beruházási, kapacitás-bvítési terveit, rendelésállományuk és a nettó árbevételük alakulását. Ezek a mutatók a gazdasági ciklus növekedési szakaszát jellemz, úgynevezett konjunktúramutatókat (ipari, építipari termelés, termelékenység, kiskereskedelmi forgalom, export, import, teljes munkaids létszám, bruttó kereset stb.) ersen befolyásolhatják. Kíváncsiak voltunk továbbá arra, hogy a vizsgált cégek álláspontja mennyire tér el az országos átlagtól a munkaerhelyzet és a magyar gazdaság jövbeli helyzetének értékelése alapján. Számunkra azért fontos ez a kiemelt vállalkozói kör, mert leginkább a mérnököket foglalkoztató cégek érdekldnek az itt végzettek és a Megyetem szolgáltatásai iránt, így ha ismerjük a vállalkozók gazdaságról alkotott véleményét, abból következtethetünk a mérnöki munka iránti igény növekedésére, vagy éppen csökkenésére is. A kapacitás-kihasználtság elemzésekor alacsony kapacitás-kihasználtságúnak azokat a vállalkozásokat tekintjük, amelyek a rendelkezésre álló termelkapacitásuknak csupán 50 %-át használják ki. Magas kapacitás-kihasználtságról pedig abban az esetben beszélünk, ha kapacitásai %-át kihasználja az adott cég [9]. Csak abban az esetben tekintjük jelentsen magasnak egy 6

8 adott alágazat kapacitás-kihasználtságát, ha azt az ágazati gazdálkodók legalább 65 %-a annak értékelte, továbbá ha ez az arány a fvárosban valamint Pest megyében minimum 5, országosan pedig minimum 45 céget jelent. Csak abban az esetben tekintjük jelentsen alacsonynak egy adott ágazat kapacitás-kihasználtságát, ha az ágazati gazdálkodók legalább 10 %-a és a fvárosban valamint Pest megyében minimum 3, országosan pedig minimum 20 mintabeli cég alacsonynak értékelte saját kapacitás-kihasználtságát. A kapacitás-kihasználtság évek óta romló tendenciát mutat, ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek dönt hányada változatlanul magas kapacitás-kihasználtsággal üzemel, továbbá a vállalkozások intenzív beruházási tevékenységet folytatnak. A rendelésállományra vonatkozó várakozások elmaradnak a megelz éveket jellemz aránytól, de a cégek többsége növekv nettó árbevételre számít [9]. A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében a magas kapacitáskihasználtsággal rendelkez gazdálkodók aránya (64,6 %) 5 %-kal magasabb, mint az országos átlag, és 6 %-kal magasabb a kapacitás bvítést tervezk aránya is (41 %). A mérnököket foglalkoztató vállalkozásokra sokkal inkább jellemz, hogy a kapacitás-kihasználatlanság idtartamát tartósabbnak értékelik. A kapacitás-kihasználtságot tekintve jó helyzetben vannak az Építipar, a Szárazföldi, csvezetékes szállítás, a Máshova nem sorolt villamos gép gyártása alágazatok. A Kutatás, fejlesztés alágazat megkérdezett vállalkozásai mind stagnáló vállalkozások, 50 %-uk a rendelésállomány csökkenését valószínsíti. A mérnököket foglalkoztató gazdálkodók az országos átlagnál jobban bíznak a nettó árbevétel növekedésben és kevésbé annak csökkenésében, továbbá 3 %-kal magasabb körükben a munkaer-felvételt tervez, valamint 5,5 %-kal a létszámnövekedésben bízók aránya KAPACITÁS-KIHASZNÁLTSÁG A magas kapacitás-kihasználtsággal rendelkez cégek aránya a nemzetgazdaságban 59,7 %, a mérnököket foglalkoztató vállalkozásoknál 64,6 %, valamint a mérnököket foglalkoztató fvárosi cégeknél 69,1 %. Amíg a nemzetgazdaságban az alacsony kapacitás-kihasználtságú cégek aránya 6,9 %-a, addig a mérnököket foglalkoztató cégeknek az 5,9 %-a sorolható ide. Különösen kedvez ez a mutató a mérnököket foglalkoztató Pest megyei cégek körében: 4,8 %. Ágazatonként megvizsgálva elmondható, hogy alacsony kapacitás-kihasználtság egyáltalán nem jellemz a mérnököket foglalkoztató ágazatokra. A magas kapacitás-kihasználtság a 3. táblázatban szerepl ágazatokat jellemzi. 7

9 Ágazatok (országos minta) Vállalkozások aránya 31 Máshova nem sorolt villamos gép gyártása 70,93 45 Építipar 77,16 51 Nagykereskedelem 65,28 60 Szárazföldi, csvezetékes szállítás 67,02 Ágazatok (Pest megyei minta) Vállalkozások aránya 29 Gép, berendezés gyártása 80,00 31 Máshova nem sorolt villamos gép gyártása 66,67 32 Híradástechnikai termék, készülék gyártása 70,00 45 Építipar 75,00 51 Nagykereskedelem 66,67 60 Szárazföldi, csvezetékes szállítás 90,91 63 Szállítást kiegészít tevékenység, utazásszervezés 85,71 Ágazatok (budapesti minta) Vállalkozások aránya 25 Gumi-, manyag termék gyártása 75,00 60 Szárazföldi, csvezetékes szállítás 80,00 3. táblázat: A magas kapacitás-kihasználtsággal rendelkez mérnököket foglalkoztató gazdálkodók aránya a magas kapacitás-kihasználtsággal rendelkez ágazatokon belül [%] A nemzetgazdaság azon cégei körében, ahol a kapacitás-kihasználtság nem teljes, a kihasználatlanságot 78,6 %-ban a belföldi kereslet visszaesése (a kategória részaránya: 51,1 %), a külföldi kereslet hiánya (17,1 %) és a tkehiány okozza (10,4 %) [9], nem így azonban a mérnököket foglalkoztató cégek körében, ahol ezen okok összesített aránya csupán 36,3 % (az elz okok szerint sorrendben: 23,0 %, 10,1 %, 3,2 %). A mérnököket foglalkoztató Pest megyei és a budapesti gazdálkodó szervezetek esetén pedig még inkább elhanyagolható a kereslet és a tkehiány okozta kapacitás-kihasználatlanság. Azon gazdálkodók, akik termelkapacitásaik kihasználtságát 100 %-nál alacsonyabbnak értékelték, lehetséget kaptak arra, hogy átmenetinek vagy tartósnak értékeljék kihasználatlanságuk idtartamát. A 4. táblázatban található adatok alapján elmondható, hogy a mérnököket foglalkoztató vállalkozásokra sokkal inkább jellemz az, hogy a kapacitás-kihasználatlanság idtartamát tartósabbnak értékelik, mint az ágazatok egészét vizsgálva, kivételt jelent a Szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazat, ahol a részmintában szerepl vállalkozások bizakodóbbak. Ágazatok Országos adatok A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében országos Pest megyei budapesti D Feldolgozóipar 41,30 64,84 77,97 71,43 F Építipar 40,70 59,62 55,56 64,71 G Kereskedelem, javítás 49,00 58,42 77,78 64,29 I Szállítás, raktározás, posta, távközlés 61,20 36,21 57,14 40,00 4. táblázat: Tartós kapacitás-kihasználatlanságra számító gazdálkodók ágazaton belüli aránya [%] Az országos adatok alapján 2005-re a gazdálkodók 35,1 %-a tervez(ett) kapacitás-bvítést [9], addig a mérnököket foglalkoztató cégek 41 %-a, Pest megyében 46,8 %-a, a fvárosban pedig a 33,6 %-a. Az országos részmintából érdemes kiemelni azokat az ágazatokat, amelyekben 50 % feletti a 2005-ben kapacitás-bvítést tervez cégek aránya: Gumi-, manyag termék gyártása, Fémalapanyag gyártása, Híradástechnikai termék, készülék gyártása. A Pest megyei részmintában a Híradástechnikai termék, készülék gyártása és a Szárazföldi, csvezetékes szállítás. 8

10 Megvizsgáltuk azt is, hogy a mérnököket foglalkoztató vállalkozások beruházási törekvései kapacitás-kihasználtságuk mértéke alapján mennyire tekinthetek megalapozottnak. Elmondható, hogy esetükben a nemzetgazdaságra vonatkozó teljes vizsgálat eredményeinél kedvezbb adatokat kaptunk. Négyféle stratégiát különböztetünk meg: expanzív (magas kapacitás-kihasználtságot jelz, kapacitást bvít), stabil (magas kapacitás-kihasználtságot jelz, kapacitást nem bvít), reményked (közepes, vagy alacsony kapacitás-kihasználtságot jelz, kapacitást bvít), stagnáló (közepes, vagy alacsony kapacitás-kihasználtságot jelz, kapacitást nem bvít) [9]. Az expanzív ágazatok körében, összehasonlítva az országos adatokat a mérnököket foglalkoztató országos és Pest megyei vállalkozásokkal, az utóbbiak javára kedvezbb képet kapunk (5. táblázat). Stratégia Országos adatok A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében országos Pest megyei budapesti Expanzív 27,80 34,37 38,79 25,18 Stabil 36,20 29,80 26,78 43,16 Reményked 13,90 19,38 18,58 17,99 Stagnáló 22,10 16,45 15,85 13,67 Összesen táblázat: Vállalattípusok a kapacitás-kihasználtság és a beruházási szándék együttes vizsgálata alapján [%] A mérnököket foglalkoztató fvárosi ágazatok körében egyértelmen a stabil ágazatok dominálnak. Pest megyében a legkedvezbb helyzetben lév ágazat a Szárazföldi, csvezetékes szállítás, mely ágazatban a cégek 72,7 %-a stratégiáját tekintve expanzív. Az országos részmintában a kedvez helyzetben lév alágazatok közé sorolhatjuk a Közúti jármgyártás és a Számítástechnikai tevékenység alágazatokat, ugyanis mindkettben legalább 50 % az expanzív vállalkozások aránya. Meglep, hogy azon alágazatok között, ahol a stagnáló vállalkozások aránya legalább 30 %, a legrosszabb helyzetben a Kutatás, fejlesztés alágazat szerepelt. Ebben az alágazatban megkérdezett hat cég mindegyike saját bevallása szerint stagnáló vállalkozás A RENDELÉSÁLLOMÁNY ALAKULÁSA A rendelésállomány elz év megfelel idszakához viszonyított változásával kapcsolatos gazdálkodói várakozások alapján elmondható, hogy azon vállalkozások aránya, akik a rendelésállomány növekedésében (azaz értékesítési pozícióik ersödésében) bíznak és mérnököket is foglalkoztatnak, 4 %-kal magasabb, mint az országos átlag (42,8 %) [9]. Azon ágazatok, ahol a növekedésben bízó cégek aránya legalább 60 % a Híradástechnikai termék, készülék gyártása; Gumi-, manyag termék gyártása; Vegyi anyag, termék gyártása ágazat, bár ez meglep, ugyanis pont ezen ágazatok kapacitás-kihasználtsága a legkedveztlenebb. A Kutatás, fejlesztés alágazat pozícióját tovább gyengíti, hogy a vállalkozások fele a rendelésállomány csökkenését valószínsíti A NETTÓ ÁRBEVÉTEL ALAKULÁSA 2005-ben a gazdálkodók 57,3 %-a reménykedik nettó árbevételének növekedésében, azaz a kereslet élénkülésében, 12,1 % pedig csökkenést valószínsít [9]. A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében a növekedésben bízó gazdálkodók aránya 3 %-kal (csak a fvárosi cégeket vizsgálva 5 %-kal) magasabb, a csökkenést váróké pedig 3 %-kal alacsonyabb az országos átlagnál. 9

11 Változatlan árbevételt feltételezve, az infláció eredményességre gyakorolt negatív hatása miatt célszer mérni, hogy a nettó árbevétel változását prognosztizálók hány százalékos változást várnak. A legalább 6 %-nyi azaz a Magyar Nemzeti Bank által 2005-re prognosztizált 3,6 %-os fogyasztóiár-index [13] adatoknál mindenképpen magasabb nettó árbevétel növekedést remél cégek aránya a mérnököket foglalkoztatók körében 3 %-kal magasabb, mint az országos átlag (36 %). Elmondható, hogy azon ágazatok várakozásai a legoptimistábbak, amelyek a rendelésállomány növekedésénél is felsorolásra kerültek. Érdekességként megemlítend, hogy amíg a politika által annyiszor megérintett Villamosenergia-, gáz-, gz-, melegvízellátás alágazatban a gazdálkodóknak csak 17 %-a bízik a rendelésállomány növekedésében, addig a nettó árbevétel legalább 6 %-os növekedését a gazdálkodóknak már az 50 %-a várja. Ilyen mérték különbséget más ágazatok esetében nem találtunk A SZERVEZETEK MUNKAER-GAZDÁLKODÁSA Az ÁFSZ tapasztalatai alapján elmondható, hogy a megkérdezettek általánosan és jelentsen alulértékelik a cégüknél várható munkaermozgásokat [9] ben a gazdálkodók 48,2 %-a tervez munkaer felvételt, 6,6 %-a elbocsátást, 32,9 %-a létszámcsökkentést, míg további 35 %-uk várhatóan elbocsát és/vagy létszámot csökkent. A mérnököket foglalkoztató cégek körében ezen mutatók értéke várhatóan minden esetben kedvezbb hatást gyakorol majd a munkaerpiacra: felvétel 51,6 %, elbocsátás 6,1 %, létszámcsökkentés 32,2 %, elbocsátás és/vagy létszámcsökkentés 34,1 %. Elmondható továbbá, hogy a mérnököket foglalkoztató fvárosi cégek körében 7 %-kal magasabb a munkaer felvételt tervez cégek aránya, mint az országos átlag (48,2 %). Az elbbi elemzést összekapcsolhatjuk a létszámváltozással. A gazdálkodók (mérnököket foglalkoztató gazdálkodók) 27,8 %-a (33,3 %) létszámnövekedést, 11,6 %-a (9,7 %) csökkenést, 60,6 %-a (57 %) változatlan létszámot valószínsít. Elmondható továbbá, hogy a mérnököket foglalkoztató fvárosi cégek körében 27,4 %-kal magasabb a létszámnövekedést, és 6,4 %-kal alacsonyabb a létszámcsökkenést tervez cégek aránya, mint országosan. A munkaadók számára rugalmas, költségkímél foglalkozási formák közül a határozott idre szóló szerzdéssel foglalkoztatottak arányát és a munkarer-kölcsönzést folytató cégek arányát elemeztük. A határozott idre szóló szerzdések aránya december 31-én a statisztikai állományi létszám teljes százalékában 20 %, míg a mérnököket foglalkoztató cégek körében 23,6 %. A munkaer-kölcsönzés eszközével a gazdálkodók (mérnököket foglalkoztató gazdálkodók) 3,8 %-a (6,6 %) élt. A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében a Híradástechnikai termék, készülék gyártása (24,4 %) továbbá Egyéb járm gyártása (25,0 %) ágazatok alkalmaznak legnagyobb arányban kölcsönzött munkaert. Kiemelend, hogy a mérnököket foglalkoztató fvárosi cégek 8,7 %-a, továbbá a Pest megyei gazdálkodók 10,1 %-a alkalmaz kölcsönzött munkaert. A mérnököket foglalkoztató vállalkozások körében némileg alacsonyabb azon vállalkozások aránya, akik 2005-ben (nem csak felsfokú) pályakezdt kívánnak felvenni, míg országosan 32,6 %, addig a kiválasztott gazdálkodói körben 30,9 %. Azon ágazatok aránya, amelyekben legalább 40 % a pályakezdt felvenni kívánó gazdálkodók aránya: Gumi-, manyag termék gyártása, Máshova nem sorolt villamos gép gyártása, Híradástechnikai termék, készülék gyártása. A mérnököket foglalkoztató cégek körében Budapesten és Pest megyében 5 %-kal alacsonyabb a pályakezdk körébl is bvít vállalkozások aránya, mint az országos átlag. 10

12 A pályakezdk felvételével kapcsolatos igényt legutóbbi a mérnökök iránt érdekld vállalkozások HR vezeti körében készített felméréseinkben is megvizsgáltuk, amelyek alapján elmondható, hogy pályakezd mérnököt a vállalkozások 22 %-a [4] és 30 %-a [14] kívánt felvenni, míg akár 1-3 éves, akár 3 évnél több tapasztalattal rendelkez munkatársat a vállalkozóknak ennél nagyobb aránya kertesett. 4.2 SZAKMA- ÉS FOGLALKOZÁSPOZÍCIÓK A rövid távú munkaer-piaci elrejelzés alapján az ÁFSZ minden évben elkészíti a szakma- és foglalkozáspozíciókkal kapcsolatos elrejelzését, mely jelen esetben 4992 vállalkozás véleménye alapján, megyei bontásban és országosan összesítve tartalmazza a 2005-ben bvül és szkül foglalkozásokat [12]. Ezt az elrejelzést használtuk fel általunk speciális szempontok alapján kiválasztott foglalkozások elemzéséhez. Négy foglalkozáscsoportot (FEOR kódcsoportot) képeztünk. A csoportképzés alapja az 1. táblázatban, a csoport részletes elemei pedig az 7.1. számú mellékletben találhatók meg. Elször a mérnököket foglalkoztató ágazatok (lásd bvebben a 4.1 fejezetben) 1802 vállalkozást tartalmazó részmintájából választjuk ki azokat az alágazatokat, amelyekben az általunk kiválasztott 120 foglalkozást hiányszakmaként jelölték meg az adott alágazat gazdálkodói. Ezt követen pedig az els két csoportba sorolt foglalkozások (összesen 62) közül a rendelkezésre álló adatok alapján 54 esetében megállapítjuk a szakma/foglalkozás év végéig várható pozícióját. Az egyes szakmák / foglalkozások megítéléshez használt kód- és szempontrendszer a 6. táblázatban található. Minden szakma tárgyalásakor négy eset fordulhat el: a foglalkozás helyzete javul, romlik, változó, vagy nincs változás. Az elemzés során mennyiséget is kötünk az egyes pozíciók helyzetének változásához, a létszám-változást fben jelezzük (20 f alatti, f, f, f, 150 f feletti). Pozíció változás J: felvételre kerültek(k) > 3 * munkaviszony megsznik keresett foglalkozás, szakma R: 3 * felvételre kerültek(k) < munkaviszony megsznik romló pozíciójú foglalkozás, szakma V: egyébként változó pozíciójú foglalkozás, szakma Üres cella nincs változás Létszámváltozás 20 f alatt normál bet (J, R, V) f a fels index f b fels index f c fels index 151 f felett d fels index 6. táblázat: Szakma- és foglalkozáspozíciók jelölési rendszere Bár az összes foglalkozást számba véve a szellemi munkakörökben dolgozók munkaer-piaci helyzete a legjobb, az általunk vizsgált 54 pozíció tekintetében összességében elmondható, hogy a felsorolt szakmákat többnyire telítdés jellemzi: 11 szakma esetén tapasztalható csak javulás, 43 esetén pedig romló, vagy változó tendencia mutatható ki. Ha azonban részletesebb vizsgálat alá vonjuk ezeket a szakmákat, akkor egyértelmvé válik a különbség a mszaki és a gazdasági jelleg pozíciók helyzete között. Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy a létszámigény-változások a javuló tendenciát mutató pozíciók esetében nagyobb mértékek, így a létszámfelvétel mennyisége a kisebb pozíciószám ellenére is meghaladja a létszámleépítését. 11

13 A rendszerváltás óta a diplomás foglalkoztatásban mintegy 160 ezer új álláshely jött létre de a diplomások számára ennél jóval több álláslehetség keletkezett. Mivel a foglalkozási szerkezet átrendezdése a foglalkozások képzettség-igényének emelkedése (skill upgrading) mellett ment végbe, a diplomával rendelkezk iránti kereslet új álláshelyekben mérhet növekedése abban is megmutatkozott, hogy a diplomás foglalkozások egyre inkább feltöltdtek diplomás emberekkel, illetve hogy az ügyviteli-irodai foglalkozások álláshelyeinek egy részére fokozatosan benyomultak a diplomások ig ez a diplomások számára 227 ezer új állást jelentett. [15] A bemutatott adatok jelentsen eltérnek az ÁFSZ munkaügyi központoktól (továbbiakban: központok) összegyjtött és hozzánk eljuttatott adataitól, mivel a központoknál regisztrált diplomás munkanélküliek száma szinte minden felsfokú végzettséget igényl szakma esetén nagyobb, mint az adott végzettséggel betölthet és a központhoz bejelentett álláshelyek száma. Ezáltal a központoktól származó adatok alapján a felsfokú végzettségek esetén alapveten túltelített a munkaerpiac az egész országban. A központoktól származó korábbi adatsorok ennél még meglepbb képet festenek, mivel ez a telítettség nemcsak most, hanem az elmúlt hét évben is jellemezte a munkaerpiac e részét. A foglalkozáspozíciók jelen felmérése és a központok által megadott adatok közti különbség az eltér idhorizont mellett fként az álláshelyekrl szóló információk gyjtési módjának eltérésébl adódik, ugyanis egy-egy központ adataiban csak a hozzájuk bejelentett álláshelyek jelennek meg, míg a jelen felmérésben a vállalkozások szakembereivel lezajlott adatfelvétel alapján kerültek összesítésre a létszámfelvétellel kapcsolatos információk. A létszámigényekkel kapcsolatos jelents eltérés arra utal, hogy a felsfokú végzettséggel betöltend állásokat a vállalkozások csak ritkán jelentik be a munkaügyi központokba, amely szokásukat a vállalatok humánpolitikai szakembereivel készített korábbi felméréseink ([2], [3], [4]) is igazolnak. Az egyes pozíciók esetében sokszor találkozunk azzal a helyzettel, amikor az elbocsátás és a létszám felvétel igénye egyidben jelentkezik. Éppen ezért fontos a megyék és az alágazatok szerinti finomítás. Az egyes foglalkozások megyei és összesített adatait a 7.2. számú melléklet m2.6. számú táblázata, míg a mérnököket foglalkoztató alágazatok hiányszakmáit a 7. táblázat tartalmazza, melybl egyértelmen leolvashatók a pozíciók lehetségei. A legnagyobb számban a fváros kínál álláslehetséget a BME-n végzett hallgatók számára: 17 általunk vizsgált szakma esetén jeleztek elre javuló tendenciát, azaz keresletet, ebbl 3 esetében ez a változás akár f felvételét is jelentheti. Az elbocsátások tekintetében Budapest szintén az egyik élenjáró: 13 szakma esetében jeleztek elbocsátásokat a megkérdezett fvárosi cégek vezeti. A többi megyében többnyire a változó helyzet dominál, itt külön kiemelend Pest, Veszprém és Csongrád megye, ahol a változások akár 100 ft is jelenthetnek egy-egy szakmán belül. Végezetül vannak olyan megyék is, ahol alig várható mozgás a munkaerpiac általunk vizsgált szegmensén (pl. Nógrád, Zala). 12

14 Ágazatok Szakmák 24 Vegyi anyag, termék gyártása Gumi-, manyag termék gyártása e Nemfém ásványi termék gyártása Fémfeldolgozási termék gyártása 2117 e Gép, berendezés gyártása Iroda-, számítógépgyártás Máshova nem sorolt villamos gép gyártása Híradástechnikai termék, készülék gyártása f 2117 f f 3121 f 34 Közúti járm gyártása 2117 f Egyéb járm gyártása e 40 Villamosenergia-, gáz-, gz-, melegvízellátás Építipar Járm-kereskedelem, javítás, 50 üzemanyag-kiskereskedelem Szárazföldi, csvezetékes szállítás e Posta, távközlés e 70 Ingatlanügyletek Kutatás, fejlesztés 4199 e 74 Egyéb gazdasági szolgáltatás 2117 Jelölések 1323 Építipari tevékenységet folytató részegység vezetje 1339 Egyéb termeli, szolgáltatói tevékenységet folytató részegységek vezeti 1352 Ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója 1353 Építipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója 1355 Szállítási és raktározási tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója 2117 Gépészmérnök 2118 Ersáramú villamosmérnök 2121 Gyengeáramú villamosmérnök 2122 Közlekedési mérnök 2123 Építészmérnök 2124 Építmérnök 2133 Szoftverfejleszt, informatikus 2144 Vegyész 2518 Revizor 3117 Gépésztechnikus 3121 Gyengeáramú villamosipari technikus 3123 Építésztechnikus 3132 Számítástechnikai programozó 3133 Adatbázis-felels 3192 Minségi, mszaki, biztonsági ellenr 3605 Pénzügyi ügyintéz 3621 Kereskedelmi ügyintéz 3623 Anyaggazdálkodó, anyagbeszerz 3639 Egyéb pénzintézeti ügyintézk 4119 Egyéb analitikus jelleg számviteli foglalkozások 4199 Egyéb irodai jelleg foglalkozások (e): A budapesti cégek hiányszakmaként jelölték meg az adott foglalkozást (f): A Pest megyei cégek hiányszakmaként jelölték meg az adott foglalkozást 7. táblázat: Mszaki és gazdasági hiányszakmák a mérnököket foglalkoztató ágazatokban 13

15 4.2.1 FELSFOKÚ MSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOGLALKOZÁSOK A mszaki végzettséggel rendelkezk iránti kereslet tendenciózusan felette található a szellemi foglalkozásúak iránti átlagos igénynek. Azt mondhatjuk, mérnöknek lenni jó. A mélyebb vizsgálat után nyilvánvalóvá válik a mszaki-mérnöki végzettség összetett tulajdonsága, azaz a fenti állítás nem teljesen állja meg a helyét: a legjobb helyzetben a gépészmérnökök, a vegyészek valamint az ersáramú villamosmérnökök vannak, az irántuk jelzett pozitív igényváltozás akár a 150 ft is meghaladhatja 2005-ben. Felsfokú mszaki és természettudományi foglalkozások Összesen 2112 Földmér és térinformatikai mérnök R 2113 Élelmiszeripari mérnök R a 2115 Vegyészmérnök R a 2117 Gépészmérnök J d 2118 Ersáramú villamosmérnök J a 2121 Gyengeáramú villamosmérnök R a 2122 Közlekedési mérnök R 2123 Építészmérnök R a 2124 Építmérnök R a 2127 Környezetvédelmi mérnök R 2131 Számítástechnikai tudományos foglalkozású (pl. analitikus, modellkészít, operációkutató) J 2132 Számítástechnikai szervez R 2133 Szoftverfejleszt, informatikus R a Egyéb magasabb képzettséget igényl 2139 számítástechnikai foglalkozások J 2144 Vegyész J b Jelölések: J: felvételre kerültek(k) > 3 * munkaviszony megsznik R: 3 * felvételre kerültek(k) < munkaviszony megsznik V: egyébként normál bet (J, R, V): 20 f alatt a fels index: f b fels index: f c fels index: f d fels index: 151 f felett 8. táblázat: Felsfokú mszaki és természettudományos foglalkozások várható pozíciója 2005-ben A legnagyobb kereslet egyértelmen a gépészmérnökök iránt várható: az általunk vizsgált tizennyolc ágazatból tízben jelölték meg hiányszakmaként a foglalkozást, továbbá három megyében Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Veszprém megye 51 és 100 f közötti összesített létszámigény növekedést jeleztek a vállalatok, mely eredmény igazán vonzó pozíciót mutat. További három megyében Fejér, Heves és Pest megye a válaszadók véleménye szerint a ben történ létszámváltozások kedvezen érintik a gépészmérnököket: ez megyénként ft érinthet. A helyzet azonban nem mindenhol ilyen kedvez: az ország tíz megyéjében romló tendenciát mutat a gépészmérnökök iránti igény: ezek közül kiemelkedik Budapest és Komárom- Esztergom megye; a cégek itt fs létszámigény-csökkenést jeleztek. Kedvez helyzetben vannak az ersáramú villamosmérnökök is. Két alágazatban jelölték meg hiányszakmaként a foglalkozást, továbbá esetükben nyolc megyében is javuló tendenciát lehet kimutatni, bár ezek a létszámigény-növekedések egyik megyében sem haladják meg a 20 ft. Csekély mérték pozícióromlást Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lehet elre jelezni. 14

16 A számítástechnikai tudományos foglalkozásúak, illetve az egyéb magasabb képzettséget igényl számítástechnikai foglalkozások iránt is kereslet mutatkozik. Helyzetük viszonylag stabil, leépítési igényt egyedül csak a fvárosban jeleztek. A földmér és térinformatikai mérnökök különösen keresettek Baranya megyében, az itteni cégek f közötti létszám-növekedést jeleztek elre a évre. Két megyében (Békés és Fejér megye) azonban romló pozíciót jósoltak. A mszaki végzettséget igényl pozíciók közül soknak változó a helyzete. Ezek közül is kiemelend a gyengeáramú villamosmérnökök helyzete: három alágazatban jelölték meg hiányszakmaként a foglalkozást, továbbá a fvárosban és Veszprém megyében f közötti létszámnövekedést valószínsítenek a megkérdezettek, és ezen kívül is nyolc megyét jellemez a pozíció iránti kereslet, míg csökken igényt Komárom-Esztergom és Somogy megyébl jelentettek. Nagyjából hasonló eredményeket területenként ersen változó, de összességében romló helyzetet produkáltak az építész- és építmérnökök, illetve a szoftverfejlesztk, informatikusok. Változó helyzetben vannak a vegyészmérnökök, és a környezetvédelmi mérnökök is (bár utóbbi esetében összességében romlást állapíthatunk meg). Ezekben az esetekben közel megegyez mérték keresletet és létszámcsökkenést jeleztek elre a megkérdezett vállalatok vezeti. A létszámváltozások nem nagy mértékek, megyénként maximum 20 ft érinthetnek. Negatív pozícióba kerültek a számítástechnikai szervezk, illetve az élelmiszeripari mérnökök is. Az elbbi esetében Budapesten, Békés, Nógrád és Somogy megyében nagy eséllyel pályázhatnak ilyen állásra a munkavállalók, bár emellett Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Vas megyében leépítéssel szembesülhetnek. Az élelmiszeripari mérnök szakmát az ország egyharmadában (hét megyében) is romló pozíciójúnak ítélik a cégek, a létszámigény-csökkenés így országosan akár 50 ft is érinthet. A közlekedési mérnökök szintén hasonló helyzetben vannak: 20 f alatti változásokat jeleztek elre a cégek, pozitív és negatív irányba egyaránt míg kedvez helyzet Budapesten, Borsod-Abaúj-Zemplén és Csongrád megyében, létszámcsökkentés Baranya és Gyr- Sopron-Moson megyében várható. 15

17 4.2.2 MSZAKI VÉGZETTSÉGHEZ KÖZELÁLLÓ VEZETI BEOSZTÁSOK Mszaki végzettséghez közelálló vezeti beosztások Összesen 1322 Ipari tevékenységet folytató részegység vezetje R 1323 Építipari tevékenységet folytató részegység vezetje R a 1326 Szállítási és raktározási tevékenységet folytató részegység vezetje R 1328 Vízgazdálkodási és kommunális szolgáltatási tevékenységet folytató részegység vezetje R 1339 Egyéb termeli, szolgáltatói tevékenységet folytató részegységek vezeti R 1345 Ellátási és elosztási tevékenységet folytató részegység vezetje R 1346 Mszaki tevékenységet folytató részegység vezetje R 1347 Számítástechnikai tevékenységet folytató részegység vezetje J 1352 Ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója R b 1353 Építipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója R a 1355 Szállítási és raktározási tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója J a 1357 Vízgazdálkodási és kommunális szolgáltatási tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója R 1359 Egyéb tevékenységet folytató részegységek közvetlen termelésirányítói R 1412 Ipari kisszervezet vezetje (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) R 1413 Építipari kisszervezet vezetje (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) J 1416 Szállítási és raktározási kisszervezet vezetje (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) R Jelölések: J: felvételre kerültek(k) > 3 * munkaviszony megsznik R: 3 * felvételre kerültek(k) < munkaviszony megsznik V: egyébként normál bet (J, R, V): 20 f alatt a fels index: f b fels index: f c fels index: f d fels index: 151 f felett 9. táblázat: Felsfokú mszaki végzettséghez közelálló vezeti beosztások várható pozíciója 2005-ben A mszaki végzettséghez közelálló vezet foglalkozások tekintetében romló pozíciók valószínsíthetek: a 16 szakmából csupán egynél tapasztalható nagyobb mérték, és kettnél kisebb mérték létszámigény-növekedés. Az összes többi esetében idén leépítés mutatkozik a megkérdezett cégvezetk véleménye szerint. Annak ellenére, hogy két alágazatban is hiányszakmaként jelölték meg, az ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója pozíció iránti kereslet rendkívüli mértékben visszaesett, összesen fs létszámleépítést terveznek a cégek ebben a pozícióban. Javulást a számítástechnikai tevékenységet folytató részegység vezetje, a szállítási és raktározási tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója és az építipari kisszervezet vezetje esetében várhatunk. Az els esetben az ország egy megyéjében sem tapasztalható romló helyzet, viszont Csongrád és Fejér megyében akár 20 fnyi létszámnövekedést is terveznek. Az ipari kisszervezet vezetje iránt szintén két megyében támasztanak komolyabb igényt (Heves és Somogy megye), viszont kevés eséllyel lehet ugyanerre a pozícióra pályázni Csongrád megyében. A szállítási és raktározási tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója iránt öt 16

18 (Budapest, Csongrád, Fejér, Gyr-Sopron, Zala) megyében, megyénként 20 f alatti létszámigény változást jeleztek FELSFOKÚ GAZDASÁGI VÉGZETTSÉGET IGÉNYL POZÍCIÓK A gazdasági végzettség pozíciók esetében egy kivétellel (humánpolitikai szervez) minden esetben létszámcsökkenés várható. A humánpolitikai szervezi pozíció esetében csupán Bács-Kiskun megyében számoltak be leépítésrl, az ország majdnem felében azonban új munkavállalót kívánnak felvenni a cégek. A közgazdászok helyzete javuló tendenciát mutat az ország majdnem felében (Baranya, Borsod- Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdó-Bihar, Csongrád, Komárom és Pest megyében), bár a létszámigény változások minden megyében 20 f alattiak. Ugyanilyen, kismértéknek mondható romlás tapasztalható az ország többi területén, jelen szakma esetében ezért változó, de összesítve ft érint romló helyzetrl beszélhetünk. Felsfokú gazdasági végzettséget igényl pozíciók Összesen 2511 Közgazdász R a 2513 Pénz- és hitelgazdasági szervez R 2514 Könyvvizsgáló, könyvszakért R 2515 Üzemgazdász, ügyvitelszervez R 2516 Statisztikus R 2517 Kereskedelmi szervez R a 2518 Revizor R a 2521 Piackutató, reklám- és marketingtevékenységet végz R b 2522 Üzletköt R b 2523 Humánpolitikai szervez J a Jelölések: J: felvételre kerültek(k) > 3 * munkaviszony megsznik R: 3 * felvételre kerültek(k) < munkaviszony megsznik V: egyébként normál bet (J, R, V): 20 f alatt a fels index: f b fels index: f c fels index: f d fels index: 151 f felett 10. táblázat: Felsfokú gazdasági foglalkozások várható pozíciója 2005-ben Az országos összesítés szerint változó a létszámot tekintve ft érint romló helyzet regisztrálható az üzletkötk esetén. Bár a fvárosban ft érint és még számos nagyobb megyében 20 f alatti létszámigény-romlás várható, Csongrád megyében nagymérték túlkereslet mutatkozik ez iránt a szakma iránt. Ezzel együtt az ország nyugati felében (Tolna, Vas, Zala megyékben), bár nem kiemelked számban, de permanens létszámigénnyel lépnek fel a cégek, ha üzletkötkrl van szó. Az ersen romló pozíciójú szakmák közé kell még sorolni a piackutató, reklám- és marketingtevékenységet végzket, akiknek helyzete Budapesten kívül Heves és Komárom- Esztergom megyében, valamint Vas és Zala megyében válik kedvezbbé, míg Gyr-Sopron megyében (21-50 f közötti létszámot érint), illetve Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér és Jász-Nagykun-Szolnok megyében kisebb mérték romlás prognosztizálható. A felmérés szerint egyértelmen telített szakmának számít a kereskedelmi szervez és a revizori pozíció, melyeknél országos szinten ft érint létszámigény-csökkenéssel lehet kalkulálni. Akik ilyen jelleg végzettséggel rendelkeznek, illetve ezt a pozíciót választják, azoknak a 17

19 legalkalmasabb a fvárosban, illetve Fejér megyében munkát keresni, hiszen itt számíthatnak egyedül keresletre GAZDASÁGI VÉGZETTSÉGHEZ KÖZELÁLLÓ VEZETI BEOSZTÁSOK A gazdasági végzettséghez közelálló vezeti beosztások esetében egy kivétellel (üzleti szolgáltatási kisszervezet vezetje) minden esetben létszámcsökkenés várható. Az üzleti szolgáltatási kisszervezet vezetje esetében a pozíció helyzete stabilnak mondható, Heves és Komárom- Esztergom megyében pedig várhatóan kimutatható kereslet jelentkezik e szakma iránt 2005-ben. Gazdasági végzettséghez közelálló vezeti beosztások Összesen 1311 Gazdasági szervezet vezetje (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) R 1324 Kereskedelmi tevékenységet folytató részegység vezetje 1325 Vendéglátó tevékenységet folytató részegység vezetje R 1331 Üzleti szolgáltatási tevékenységet folytató részegység vezetje R 1341 Marketingtevékenységet folytató részegység vezetje R 1342 Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató részegység vezetje 1343 Humánpolitikai tevékenységet folytató részegység vezetje R 1344 Reklám- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetje R 1354 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója 1358 Szolgáltatási tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója R 1414 Kereskedelmi kisszervezet vezetje (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) 1415 Vendéglátó kisszervezet vezetje (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) R 1421 Üzleti szolgáltatási kisszervezet vezetje (igazgató, elnök, ügyvezet igazgató, menedzser) J Jelölések: J: felvételre kerültek(k) > 3 * munkaviszony megsznik R: 3 * felvételre kerültek(k) < munkaviszony megsznik V: egyébként normál bet (J, R, V): 20 f alatt a fels index: f b fels index: f c fels index: f d fels index: 151 f felett 11. táblázat: Felsfokú gazdasági végzettséghez közelálló vezeti beosztások várható pozíciója 2005-ben R b R a R a R a Különösen kritikus a helyzet (21-50 f létszámigény-csökkenés) a számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató részegység vezetje és a kereskedelmi kisszervezet vezetje esetében. Ezeknél a pozícióknál csekély számban terveznek létszámbvítést 2005-ben (20 f alatt), azt is csak a fvárosban és a szomszédos megyékben (Fejér és Komárom-Esztergom). Ezzel szemben nagyszámú megyével találkozhatunk, ahol ezekben a pozíciókban létszámcsökkentési igény várható: Baranya, Békés, Csongrád, Gyr-Moson-Sopron stb. Ilyen helyzet jellemzi a kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységet folytató részegység közvetlen termelésirányítója pozíciót is, azzal a különbséggel, hogy ugyan kevesebb megyében, de nagyobb mértékben történik leépítés. Ennek ellenkezje várható a gazdasági szervezetek vezetje esetében: 11 megyében jeleztek létszámigénycsökkenést, bár mindenhol csak 20 f alatti mértékben. 18

20 A vendéglátó tevékenységet, üzleti szolgáltató tevékenységet illetve marketing tevékenységet, humánpolitikai tevékenységet, valamint reklám- és egyéb kommunikációs tevékenységet végz részegységek vezeti esetében kismérték romlásról lehet beszámolni. Minden tevékenység esetén tapasztalható csekély számú létszámigény-növekedés (fleg Pest- és a környez megyékben), de ennél némileg nagyobb mérték a leépítési hajlandóság. 5. KÖZÉPTÁVÚ MUNKAER-PIACI PROGNÓZIS Jelen fejezetben közölt vizsgálataink hiánypótlóak, ugyanis mindezidáig nem készült olyan felmérés, amely foglalkozáspozíciók elretekint középtávú elemzését tzte volna ki célul, ezért ebben a fejezetben éppen arra keressük a választ, hogy szeptemberi bázist tekintve az egyes ágazatokba tartozó munkaadók három, illetve hat évre elre miként valószínsítik az egyes szakmacsoportokba tartozó munkavállalók iránti igényt. Egy, az ÁFSZ által 2003 szeptemberében 4810 jogi személyiség gazdálkodó szervezet körében végzett, azonban mindezidáig ki nem értékelt adatfelvétel részleges elemzését végezzük el. A vállalkozásoknál alkalmazásban állók létszáma a megkérdezés idpontjában f volt, a mintaképzés szempontjai pedig megegyeznek a 4. fejezetben található rövid távú munkaer-piaci prognózis esetén ismertetettekkel, azaz itt sem tekinthet a minta reprezentatívnak, azonban az ÁFSZ munkatársai törekedtek arra, hogy minden ágazat, minden kistérség és minden létszámnagyság-kategória képviselve legyen a mintában. Az adatfelvétel során az egymáshoz közel álló szakágazatok válaszadói 20 ágazatba kerültek besorolásra, ez lefedi a teljes TEÁOR szerinti besorolást is. Az ágazatok felsorolása megtalálható a 7.3. számú melléklet m3.1. és m3.2. számú táblázatában. A vállalkozásoknál alkalmazásban állók FEOR kód alapján három csoportba kerültek besorolásra: (1.) Szellemiek, (2.) Törzs-, javító-szerel és kiegészít foglalkozások, továbbá (3.) ebbl javító-, szerel szak és betanított szakmák részletesen. A szellemi besorolású foglalkozások osztályozása a 12. táblázatban található. 19

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. I. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI Nyíregyháza, 2008. február 25.

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján

A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján KÖZFOGLALKOZTATÁSI ÉS VÍZÜGYI HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG A közfoglalkoztatás megítélése a vállalatok körében a rövidtávú munkaerő-piaci prognózis adatfelvétel alapján Cím: 1051 Budapest, József Attila u.

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

Proof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás

Proof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás Ingatlanpiaci elemzés 2008 március Készítette: Molnár Tamás 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. Tel.: (00-36-76) 497-658, 497-659, Fax: 418-850 E-mail: ingatlan.empire@axelero.hu Tartalomjegyzék Magyarország

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében

A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében A közigazgatási ügyintézés társadalmi megítélése a magyarországi vállalkozások körében Tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal számára Készítette: Fact Intézet Szocio-Gráf Intézet Pécs, 2006. TARTALOM VEZETŐI

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Megbízó: Eger MJV Önkormányzata 3300 Eger Dobó tér 2. Tervez: Rosivall Tervez Iroda Kft. 1065 Budapest Nagymez u. 37-39. EGER MJV 184/2003. (V. 29.) SZÁMÚ KÖZGYLÉSI HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése

A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése A 2017. évi költségvetés tervezetének elemzése 2016. április 20. MAGYAR NEMZETI BANK A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott alapvető feladatai,

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1999. június Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Vezetõ: Neményi Judit Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága A kiadványt szerkesztette,

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány

Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat. Tanulmány Szakképzés Foglalkoztatás Gyakorlati képzés Pályakezdők Munkaerő-piaci kereslet-kínálat Tanulmány Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedésének alakulása Gazdálkodók szakképző iskolát végzettek, felsőfokú

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Forrás: GVI. Forrás: GVI

Forrás: GVI. Forrás: GVI Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. december A KKV Körkép a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáskutató ntézet (GV) és a Volksbank közös kutatása, amely azt tűzte ki célul, hogy negyedéves rendszerességgel,

Részletesebben

3. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez AZ EGYSZER ELJÁRÁS AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁSA

3. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez AZ EGYSZER ELJÁRÁS AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁSA 3. melléklet az 5/2009. (III.31.) IRM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍT A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: hirdetmeny@kozbeszerzesek-tanacsa.hu

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA. Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék

PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA. Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi Tanszék AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA 2000-2006-BAN VÉGZETT HALLGATÓINAK PÁLYAKÖVETÉSI VIZSGÁLATA Készítette: Fortuna Zoltán pályakövetési szakértı Karcsics Éva fıiskolai adjunktus ÁVF Alkalmazott Magatartástudományi

Részletesebben

MÁV Magyar Államvasutak Zártkören Mköd Részvénytársaság MÁV Magyar Államvasutak Zártkören Mköd Részvénytársaság Tartalomjegyzék I Általános kiegészítések 7 I.1 A vállalkozás bemutatása 7 I.2 A Társaság

Részletesebben

A tanulószerzıdések igényfelmérése

A tanulószerzıdések igényfelmérése A tanulószerzıdések igényfelmérése Komplex módszertanú problémafeltárás a tanulószerzıdés jelenlegi rendszerérıl Székesfehérváron 2005-2006. A kutatást a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Székesfehérvár

Részletesebben

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Tájékoztató. a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről Ikt. szám: 57-10/2016/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Heves megyét érintő 2015. évi tevékenységéről

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE SZOLNOKI FŐISKOL E SZOLNOKI FŐISKOL TRTLOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLLÓ... 3 I. FEJEZET 6- BN ELFOGDOTT ÉS -BEN MÓDOSÍTOTT CÉLJINK ÉRTÉKELÉSE... 4 I.. MEGÚJULÁSI STRTÉGIÁBN DEFINIÁLT STRTÉGII CÉLOK MEGVLÓSULÁSÁNK

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) NGM/17535-41/2015 A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév) 1. Ellenőrzési adatok 2015. első félévében a munkaügyi hatóság 9 736 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók

Részletesebben

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a magyar kormány finanszírozza.

Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a magyar kormány finanszírozza. Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a magyar kormány finanszírozza. A munkaerõpiac nemi egyenlõtlenségei Állapot- és okkeresés a BérBarométer 5000-es adatbázisán Szerzõk: Rigler András Dr.

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. I. negyedév) Budapest, 2007. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. I. negyedév) Budapest, 2007. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. I. negyedév) Budapest, 2007. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS MILEI OLGA GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2012. JANUÁR-SZEPTEMBER FAIPARI BÚTORIPARI ERDÉSZETI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BUDAPEST, 2012. DECEMBER GAZDASÁGELEMZÉS

Részletesebben

A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei

A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok tagjainak foglalkoztatási lehetőségei Kutatási összefoglaló a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara részére 2006. július TARTALOM BEVEZETÉS 2 A MINTA BEMUTATÁSA

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2011 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2011, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN

AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EU KAPUJÁBAN telecom it internet H-1089 Budapest, Baross u. 133. telefon +36 1 477 01 00 telefax +36 1 477 01 01 www.bellresearch.com info@bellresearch.com AZ ÜZLETI DÖNTÉSHOZÓK VÁRAKOZÁSAI ÉS A HAZAI VÁLLALATI SZFÉRA

Részletesebben

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992)

Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) Kolosi Tamás Sik Endre: Függelék (Munkaerőpiac és jövedelmek 1992) (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Kolosi Tamás Sik Endre (1992): Függelék (Munkaerőpiac

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN 2010. október

MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN 2010. október Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN 2010. október Kecskemét, 2010. november Készült A DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT ELEMZÉSI,

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS

TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS TÁJÉKOZTATÓ TÖRÖKSZENTMIKLÓS munkaerő-piaci helyzetéről 1. ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS 2012. január 1-jén Jász-Nagykun-Szolnok megye lakónépessége 383 ezer fő volt, 3600 fővel volt kevesebb az egy évvel korábbinál.

Részletesebben

KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása

KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron. Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása KHEOPS Tudományos Konferencia, 2011. AMBRUS ATTILÁNÉ Egyetemi főtanácsadó 1, NYME KTK, Sopron Az egyéni vállalkozók adó és járulékterheinek alakulása A vállalkozások adóterheinek könnyítése évek óta napirenden

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0

0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 -0,10 -0,20 -0,30 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0 -6,0 -8,0 Gazdasági Havi Tájékoztató 2009. november 2009 októberében immár huszonnegyedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Nonprofit Kft. (MKK GV) vállalati konjunktúra-vizsgálatára, amely

Részletesebben

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETİ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI. [Az Mvt. 21.

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETİ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI. [Az Mvt. 21. a munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) kapott felhatalmazás alapján - az érintett

Részletesebben

Duna House Barométer. 16. szám. 2012. III. negyedév + 2012. szeptember hónap

Duna House Barométer. 16. szám. 2012. III. negyedév + 2012. szeptember hónap Duna House Barométer 16. szám 2012. III. negyedév + 2012. szeptember hónap Tartalomjegyzék: Vezetői összefoglaló Tranzakciószám és keresletindex Lakásindexek Lakásindexek - Regionális Régiós lakásadatok

Részletesebben

Budapest 2011. április

Budapest 2011. április TÁMOP - 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A férfiak és nők közötti jövedelemegyenlőtlenség és a nemi szegregáció a mai Magyarországon

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár

Atradius Fizetési Szokások Barométer. Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában. 2008 nyár Atradius Fizetési Szokások Barométer Felmérés a vállalkozások fizetési magatartásáról Kelet- és Közép-Európában 2008 nyár Tartalomjegyzék A felmérés profilja... 4 A felmérés háttere... 4 A felmérés céljai...

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban

Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban 46 Kurucz Orsolya Gyakorlati képzés az iskolában és a gazdaságban A szakpolitika és a gazdaság szereplői által gyakran hangoztatott igény, miszerint a fiatalok gyakorlati képzése a felsőbb évfolyamokon

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje...

Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12. 1. Adatfelvétel módja és ideje... Szolnoki Főiskola Személyes kutatás a 2007 2009-ben végzett hallgatók körében 2011. Tartalomjegyzék I. A POPULÁCIÓ ÉS A MINTA SAJÁTOSSÁGAI... 4 II. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA...12 1. Adatfelvétel módja

Részletesebben

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ

II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ II. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett a Nagyvállalkozások általános képzéseinek támogatása a közép-magyarországi régióban c. pályázati felhíváshoz Kódszám:

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. I. negyedév) Budapest, 2006. május

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. I. negyedév) Budapest, 2006. május ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. I. negyedév) Budapest, 2006. május Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezet i összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés

A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár úr felkérésének eleget téve röviden felvázolom a bírósági út, mint elvi modell egy lehetséges változatát, ami

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. június 20. A felülvizsgálat során tett kiegészítéseket, módosításokat a fejezetek végén címszóval és színkiemeléssel jeleztük. Tartalom

Részletesebben

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE

MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE MUNKAERŐ KUTATÁS A FOGLALKOZTATÁSI ANOMÁLIÁK KIKÜSZÖBÖLÉSÉRE Kutatási jelentés KÉSZÍTETTE A VIA PANNONIA KFT. A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL 2015. OKTÓBER 29. Tartalomjegyzék

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2012 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2012, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben