Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/"

Átírás

1 Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, június

2 Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény- és Piackutató Intézetnek vélemények az intézményi gyermekellátásról témában adatfelvétel elvégzésére. Az adatok alapján elkészített elemzés része a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program hosszú távú, un. Generációs Program kidolgozásának. Adatfelvétel Az adatfelvételre márciusában és áprilisában került sor omnibusz felmérés keretében azon családok körében, ahol óvodás és általános iskoláskorú gyermek él. Az omnibusz felmérés havi rendszerességgel 1200 fıs, a felnıtt magyar népességet reprezentáló mintán készül. Az adatfelvétel személyes interjúkkal történik, a kutatás alapjául szolgáló kérdıív alapját állandó társadalmi és demográfiai kérdések adják; ennek megfelelıen a feltett kérdések között szerepel többek között - a nem, kor, lakóhely, családi állapot, iskolai végzettség, családszerkezet, fogalakozás, vagyoni helyzet. Mintavételi eljárás A Szonda Ipsos által elvégzett adatfelvétel reprezentatív a megcélzott háztartásokra nézve, tükrözi az alapsokaság társadalmi, területi differenciáltságát, egymástól homogénen elkülönülı rétegzettségét, a különbözı rétegek közötti és rétegeken belüli vertikális és horizontális társadalmi egyenlıtlenségeit. 2

3 Az 1200 fıs minta Magyarország településhálózatát arányosan reprezentálja, mintavételi egységgel. A mintába került személyek összetételi aránya a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók szerint (nemek, életkori csoportok, lakóhely típusa) megfelel a teljes 18 év feletti népesség korösszetételének. A kétlépcsıs mintavételi eljárás elsıdleges mintavételi egységei a települések, második lépcsıje a megfelelı korú lakosság. A minta-települések kiválasztási forrása a Központi Statisztikai Hivataltól a Szonda Ipsos által megvásárolt T-STAR adatbázis, illetve a Központi Adatfeldolgozó, Választási és Nyilvántartó Hivataltól vásárolt településenkénti, koréves állandó népességet nyilvántartó adatbázis. A mintavétel második lépcsıje a mintába kerülı személyek kiválasztása, amely szintén a Központi Adatfeldolgozó, Választási és Nyilvántartó Hivatal számítógépes adatbázisából véletlenszerően - történik. Az ezzel a módszertani eljárással a mintába került személyeket név, lakcím és születési év alapján keresték fel a Szonda Ipsos kérdezıbiztosai, akik a helyszínen készítették el a személyes kérdıíves interjúkat. A Szonda Ipsos elızetes információkkal rendelkezett a potenciális kérdezettekkel kapcsolatosan a korévrıl, a lakóhely régiójáról, a település típusáról és nagyságáról. Az adatfelvétel során bekövetkezett torzulásokat un. többszempontú súlyozási eljárással korrigálta, mely szerint a minta fıbb társadalmi-demográfiai változók mentén megjelenı torzulásait a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb népességi adataihoz igazította. A súlyozási eljárásba bevont szocio-demográfiai változók a nem, az életkor és a településtípus. Az eljárás további lényeges jellemzıje, hogy e három változó mentén a mintában szereplı népességen és a teljes vizsgált populáción belül is részcsoportokat képzett a Szonda Ipsos, illetve a mintabeli részcsoportok arányait a teljes vizsgált népességben megfigyelt részcsoport-arányokhoz igazította. 3

4 A kutatás célja A gyermekek egyenlıtlen esélyeinek csökkenthetıségében meghatározó szerepe van az óvodának és az általános iskolának.. Ezen intézményekben megvalósuló komplex ellátás színvonala jelentıs mértékben meghatározza a gyermek jövıbeni esélyeit, további elımenetelét, valamint késıbbi munkaerı-piaci pozícióját. A nem megfelelı intézményi szolgáltatások, az alacsony színvonalú óvodai és iskolai ellátás tapasztalataink szerint elsısorban a szegénységben élı családokat érintik, ez csökkenti a gyermekek esélyeit, és döntı szerepet játszanak a szegénység és kirekesztıdés átörökítésében. A kutatás célja, hogy megtudjuk, az óvodás-és iskoláskorú gyermeket nevelı családok a különbözı mutatók szerint hogyan viszonyulnak a gyermekintézményekhez, milyen szolgáltatásaikat veszik igénybe; mely családok gyermekei étkeznek az iskolában, fizetik be gyermekük után az étkezés térítési díját, illetve járnak napközibe. Külön is vizsgáltuk az alsó és felsı tagozatos tanulók étkezését, illetve azt, hogy a szülık fizetnek-e, és ha igen, mennyit az intézményi étkeztetésért. Az étkezési kedvezmények eltérı mértékőek; alsó tagozatban ingyenes, felsı tagozatban ötven os a kedvezmény azon családok számára, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. Megnéztük, hogy az óvodáskorú gyermekek járnak-e a nevelési intézménybe. Ezen belül választ kívánunk kapni arra, hogy a gyermekek száma hogyan befolyásolja az óvodába járást, valamint mennyiben függ ez a település típusától, nagyságától, a család jövedelmi helyzetétıl, a szülık iskolai végzettségétıl, a roma származástól. Hipotézisünk szerint az alacsony jövedelemmel rendelkezı, kistelepüléseken élı családok gyermekei számára kevésbé elérhetı az óvoda, amely pedig jelentısen befolyásolja a szülık munkavállalási képességét. 4

5 A nevelési-oktatási intézmények hozzáférhetıségét mutató adatok, az óvodába és iskolába járó gyermekek aránya önmagában nem minısíti, hogy milyen feltételek között tanulnak, játszanak és étkeznek a gyerekek. Valószínősíthetı, hogy a falusi általános iskolák és a kistelepülések óvodái messze nem rendelkeznek olyan színvonalú szolgáltatásokkal, mint a városi intézmények. Hogy a problémáról árnyaltabb képet kapjunk, elégedettségre vonatkozó kérdések is szerepeltek a kérdıívben. Vizsgáljuk azt, hogy a mintába bekerültek mennyire elégedettek az óvodai ellátással, a napközi vagy tanulószoba mőködésével, az étkezés mennyiségével és minıségével. A Szonda Ipsos által elvégzett omnibusz adatfelvétel adataiból 3 és 14 év közötti gyermeket nevelı szülık nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatos elégedettségének mértékérıl, valamint az intézményi gyermekétkeztetés minıségérıl jutottunk információkhoz. A mintába 810 iskoláskorú és 321 óvodáskorú gyermeket nevelı szülı került be. Az elemzés során a különbözı dimenziók mentén külön vizsgáljuk az óvodás és az iskolás gyermekeket reprezentáló mintát. Elsıként alapmegoszlásokat néztük meg a megkérdezett szülık nemére, korára, iskolai végzettségére, családi állapotára és lakóhelyére vonatkozóan. A családban élı gyermekek számát több változó mentén elemezzük; vizsgáljuk a gyermekszám és a családszerkezet, az iskolai végzettség, a településtípus, a vagyoni helyzet, valamint a lakáskörülmény közötti viszonyokat. E dimenziók között további összefüggéseket kerestünk azon hipotézisünk bizonyítására, vagy elvetésére, hogy az alacsony iskolai végzettségő, rosszabb jövedelmi és vagyoni helyzető, kistelepüléseken élı szülık kevésbé veszik igénybe a nevelési-oktatási intézmények egyéb szolgáltatásait. Az adatok megdöntötték hipotézisünket. Azt bizonyítják, hogy a fenti dimenziók nem határozzák meg az igénybevételt. Az óvodai mintában a megkérdezettek 13,7, az iskolaiban 12,7 a roma szülık aránya, amely felülreprezentálja a magyarországi roma népesség arányát. A romák korcsoportok szerint összetételét, iskolai végzettségét külön vizsgáljuk annak ismeretében, hogy ezen mutatók esetükben az országos átlagnál jóval rosszabbak. Az adatok alapján látszik, hogy a roma szülık korábban szülnek, mivel a legfiatalabb szülıi korcsoportban arányuk többszörösen meghaladja a minta átlagát. A roma megkérdezettek lakóhely szerinti 5

6 megoszlása azt az ismert tényt igazolja, hogy elsısorban községekben, falvakban élnek, ahol kevésbé vagy egyáltalán nem tudnak hozzáférni a jó minıségő nevelési-oktatási szolgáltatásokhoz. Az óvodával való elégedettség mértékét általában az intézményi feltételekkel kapcsolatos elégedettség alapján, az iskolával való elégedettség mértéke pedig a napközire és a tanulószobára vonatkozik. Megnézzük az elégedettség szintjét az iskolai végzettség, a vagyoni helyzet, a lakáskörülmények, valamint a településtípus összefüggésében. Vizsgáljuk továbbá az intézményi gyermekétkeztetés minıségét és mennyiségét a szülık ötfokú skálán adott válaszai alapján. Az alábbiakban intézményi bontásban közöljük a különbözı változók megoszlásait és a vizsgált dimenziók közötti összefüggéseket. Az adatok szöveges elemzése mellett az alaptáblákat is csatoljuk. 6

7 ÓVODA A nemek aránya, életkori megoszlás, iskolai végzettség Az omnibusz vizsgálat keretén belül a kérdıívre összesen 321 fı (n=321 fı) válaszolt, melynek valamivel kevesebb, mint fele (46,4%) férfi, és valamivel több, mint fele (53,6%) nı. (1. sz. táblázat) Az életkori megoszlást tekintve a minta jól tükrözi az óvodás szülık fiatalabb korösszetételét. A válaszadók majdnem egynegyede (23,1%) tartozik a legfiatalabb szülıi csoporthoz (18-29 év), több mint fele (53,3%) év közötti. Az idısebbek csökkenı mértékben vannak jelen, a év közöttiek 14,0%-ot, az évesek 4,7%-ot, a legidısebb korosztály, a 60 év felettiek pedig 5,0%-ot képviselnek. (2.sz. táblázat) Az iskolai végzettséget tekintve is differenciált képet kapunk, mert minden iskolai fokozat megjelenik, bár az adatok könnyebb kezelhetısége miatt a kapott eredményeket a hagyományosnak tekinthetı iskolai végzettségek szerint csoportosítottuk. Ennek megfelelıen a kérdezettek több mint egynegyede (28,7%) 8 osztályos végzettséggel vagy azzal sem rendelkezik, szintén valamivel több, mint egynegyede (26,5) szakmunkásképzı iskolába járt. 7

8 Összességében a minta több mint fele (55,1%) alacsony iskolai végzettségő. A szakközépiskolában vagy gimnáziumban érettségizettek aránya majdnem egyharmadot ér el (32,7%), és több mint egytized (12,1%) fıiskolai, egyetemi diplomával rendelkezik. (3. sz. táblázat) Az iskolai végzettségen belül a férfiak és nık között árnyalatbeli különbségeket észlelhetünk. Összességében azt mondhatjuk, hogy a férfiak iskolai végzettsége alacsonyabb, mint a nıké. Pontosabban, a férfiak valamivel kevesebb, mint kétharmada (61,1%) végzettségét tekintve az iskola alsóbb régióiban helyezkedik el, a nık fele (50%) pedig érettségit, diplomát szerzett. (4. sz. táblázat) A romák aránya, életkori eloszlása és iskolai végzettsége Az egész mintán belül 13,7%-ot képvisel a roma népesség (n =44 fı), amely nagynak tőnhet az országos átlaghoz képest. Ismert tény azonban, hogy a cigányság különbözı okok miatt nagyobb arányban van jelen a fiatalabb korcsoportokban, így ez nem jelenthet problémát. (5. sz. táblázat) A roma minta életkori és iskolai végzettség szerinti megoszlása az elızıektıl nagymértékben eltér, illetve azoknak pont fordítottja. A kérdezettek több mint fele (52,3%) a legfiatalabb szülıi csoporthoz tartozik, további egyharmaduk (34,1%) pedig év közötti. (6. sz. táblázat) Több, mint háromnegyedük (77,3%) igen alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, alig több mint kéttizedüknek (20,5%) van szakmája, és kis töredékük (2,3%) rendelkezik érettségivel. A mintába nem került be felsıfokú diplomával rendelkezı roma szülı. (7. sz. táblázat) 8

9 Családi állapot és kiskorú gyermekek száma A vizsgálatban résztvevık kétharmada (66,7%) rendezett családjogi viszonyok között, házastárssal, több mint egytizede (14%) élettárssal él. Összességében a vizsgált háztartások négyötödében (80,7%) a klasszikus családmodell érvényesül, bár azt nem tudjuk, hogy ezen belül milyen arányban vannak jelen az eredeti és az újrastrukturált családok. Minden esetre a gyermeknevelés és a létfenntartás szempontjából az egyötöd (19,3%) van nehezebb helyzetben, amely egyszülıs családként funkcionál. (8. sz. táblázat) A vizsgálat idıpontjában a családokban a kiskorú gyermekek aránya a következıképpen alakult: egynegyedében (25,7%) egy gyermeket, majdnem felében (45,8%) két gyermeket neveltek. A családok egyötöde (20,7%) háromgyermekes, és 10% alatt (7,5%) vannak a négy és többgyermekesek aránya. Ha a családi állapotot vetjük össze a kiskorú gyermekek számával, azt mondhatjuk, hogy a gyermekek közel egyötöde (18,8%) él egyszülıs, és négytizede (81,2%) kétszülıs családban Ezen belül a gyerekek szüleinek kétharmadánál (67,1%) ez házastársi kapcsolatot jelent. Árnyaltabb képet kaphatunk, ha a gyermekszámot a családi állapottal összefüggésben vizsgáljuk A számadatok azt mutatják, hogy minél több a családon belül a gyermek, tendenciájában annál stabilabb a házastársi kapcsolat. Persze az is lehetséges, hogy a kettı és többgyermekes elvált szülık a család újrastrukturálása esetén inkább törekszenek új házasságkötésre, és nem elégednek meg a lazább élettársi kapcsolattal. Mindenesetre az egygyermekes családok több mint egynegyede (28,0%) egyszülıs, és valamivel több mint felében (56,1%) a szülık házasok. Két gyermek esetén 15,1 % az egyszülıs családok aránya, és több mint kétharmadban (71,9%) házastársak nevelik a gyerekeket. Háromgyerekeseknél 16,7%, illetve 71,2% ugyanezen adat. A négygyermekes családok esetében sem éri el a kéttizedet (17,6 %) az egyedül nevelı szülık aránya, és a gyerekek háromnegyedérıl (76,5%) házastársak gondoskodnak. Az öt és ennél több gyermeket nevelı családoknál már felborul a trend, igaz, a mintába nem került egyszülıs család, de az élettársi és házastársi kapcsolat körülbelül egyforma súllyal van jelen. (9. sz. táblázat) 9

10 Iskolai végzettség és a gyermekszám alakulása A továbbiakban az iskolai végzettség és a gyermekszám kapcsolatát mutatjuk be. Az adatok ránézésre is azt mutatják, hogy az iskolai végzettség növekedésével csökken a gyermekek száma a családokban. Ám ebbıl csak óvatos következtetést vonhatunk le, hiszen a mintába került személyek háromnegyede még szülıképes korban van. Bizonyos tendenciák kirajzolódásáról mégis érdemes szót ejteni. A szülık (kérdezett) iskolai végzettségét vizsgálva az egygyermekes családokat leginkább a gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségi jellemezi, ez a minta több mint kéttizedét (41,5%) jelenti. Legkevesebb a diplomás ezen kategórián belül. A kétgyermekes családok esetében közel azonos az érettségizettek (33,6%) és a szakmunkások (32,9%) aránya, és ebben az esetben is a diplomások zárják a sort (11,6%). Három gyermeket leginkább az alacsony iskolai végzettségőek (8 osztály és alatta) vállalnak. A háromgyermekes családok kétötöde (39,4%) tartozik ide, de további egyharmadra (28,8%) az érettségi a jellemzı. A szakmunkások (18,2%) köztes helyet foglalnak el az érettségizettek és a diplomások között, és a háromgyermekes családokban a legkevesebb a magas iskolai végzettség. (13,6%). Négy gyermeknél húzódik meg a határ az alacsony és magas iskolai végzettségőek között, ugyanis 4-5 gyermeket nagyobb részt (64,7%) a legalacsonyabb iskolai végzettségőek, kisebb részt (35,3%) pedig a szakmunkások nevelnek. Végül 6-7 gyermek csakis a 8 osztályos vagy ez alatti iskolai végzettségőeknél található. Ha azt nézzük meg, hogy a különbözı iskolai végzettségő szülık hány gyermeket vállalnak leggyakrabban, a következı kép rajzolódik ki elıttünk. Az alacsony iskolai végzettségőek elsısorban kétgyerekesek (34,8%), másodsorban pedig háromgyerekesek (28,3%), a kettı közötti különbség néhány pont. A szakmunkások több mint fele (56,5%) kétgyermekes, egyötöde (20,0 %) pedig egygyermekes, de szórványosan 3-5 gyermeket is vállalnak. Az érettségizettekre a két gyermek (47,6%), ezt követıen pedig egy gyermek a jellemzı (33%). A diplomásoknál is ugyanez a helyzet, két gyermeket kevesebb, mint felük 10

11 (43,6%) vállalt, egy gyermeket egyharmaduk (33,3%). Érdekes azonban, hogy három gyermek nagyobb mértékben (23,1%) fordul elı náluk, mint az érettségizetteknél (18,4%). (10. sz. táblázat) Településtípus és a gyermekszám Maradva tovább a gyermekek helyzeténél, most megnézzük, hogy a gyermekszám és a településtípus milyen összefüggéseket mutat. Az egygyermekes családok legnagyobb mértékben (36,6%) városokban fordulnak elı, ezt követıen a falvakban (25,6%) és legkisebb mértékben a fıvárosban (17,1%). A kétgyermekes családok legtöbbje, közel kétötöde (38,4%) községek lakói, egynegyedük (26%) városban, kéttizedük (19,9%) megyeszékhelyen, 15,8%-uk pedig Budapesten él. A háromgyermekesek is jellemzıen falvakban laknak (43,9%), de ezt követıen Budapesten vannak leginkább jelen (24,2%), és legkevésbé a megyeszékhelyeken (10,6%). A négygyermekes családok majdnem fele (47,1%) szintén falusi, de egyharmaduk (29,4%) városi, és közel kéttizedük (17,6%) budapesti lakos. Az öt gyermeket nevelı családok pontosan fele (50%) falvakban egynegyedük-egynegyedük (25-25%) pedig megyeszékhelyeken és városokban él. A 6-7 gyermeket nevelı háztartások városokban és községekben találhatók. Általánosságban elmondható, hogy a gyermekszám növekedésével haladunk lefele a települési lejtın, minél több a gyermek, annál kedvezıtlenebbek a települési-földrajzi feltételek. Ezt a tendenciát csak a három- és négygyermekesek budapesti jelenléte töri meg.. Ha az egyes településtípusok gyerekszám jellemzıit vizsgáljuk, egy kicsivel differenciáltabb képet kapunk. A budapesti családok nagy része (41,1%) kétgyermekes, majdnem egyharmaduk (28,6%) háromgyermekes, és egynegyedük (25,0%) egygyermekes. Ez az adatsor is az elıbbi megállapítást látszik igazolni, hozzá téve, hogy a háromgyermekes családok aránya a fıvárosban a legnagyobb. Megyeszékhelyeken legtöbben a kétgyermekes családok vannak (52,7%), ezután következnek az egygyermekesek (30,9%), a háromgyermekesek pedig alig múlják felül a 10%-ot (12,7%). Az egyéb városokban is az elızıhöz hasonló a sorrend, de némileg más arányokkal: kétgyermekes 41,8%, egygyermekes 33,0%, háromgyermekes 15,4%, négy és többgyermekes 3,3%. A községekben is a kétgyermekesek dominálnak (47,9 %), ıket a háromgyermekesek (24,8 %), majd a 11

12 kétgyermekesek követik (17,9%), de itt a legnagyobb a négy és többgyermekesek (9,4%) aránya. A minta továbbá azt is mutatja, hogy a három és többgyermekes családok aránya a budapesti (34,0%) és a falusi (34,2%) családok között a legnagyobb. (11. sz. táblázat) A családok vagyoni helyzete és az iskolai végzettség Visszatérve a kérdezett szülı iskolai végzettségére, ennek függvényében megpróbálunk képet alkotni a család anyagi helyzetérıl, vagyoni állapotáról. Ehhez a kérdıívben szereplı 13 vagyontárgyat (vezetékes telefon, fényképezıgép, mosogatógép, videokamera, színes televízió, számítógép, automata-mosógép, mikrohullámú sütı, videó-lejátszó, 5 évnél fiatalabb autó, 5 évnél idısebb autó, CD lejátszó, telek nyaraló - hétvégi ház) vontuk össze egy mutatóba. Azon belül öt kategóriát állítottunk fel: szegényes (1-2 vagyontárgy), hiányos (3-4 vagyontárgy), megfelelı (6-8 vagyontárgy), jól ellátott (9-11 vagyontárgy), nagyon jól ellátott (12-13 vagyontárgy). Ezeknek megfelelıen a mintában szereplı családok egytizedeegytizede a szegényes (10,4%) és a hiányos (10,7%) kategóriákba esett. Megfelelı tárgyi ellátottsággal rendelkezik a minta majdnem fele (45,1%), jól ellátott az egyharmada (32,5%), és csak a családok töredéke (1,3%) nagyon jó ellátott. (12. sz. táblázat) (nem biztos, hogy szerencsések a kategórianevek) (12. sz. táblázat) A vagyoni helyzet és az iskolai végzettség összevetése során könnyen megállapítható, hogy a legalacsonyabb iskolai végzettség (8 osztály és alatta) éles határvonal a vagyoni csoportok között, vagyis ezzel az iskolai végzettséggel nagyon nagy az esély az alsóbb vagyoni kategóriákba való kerülésnek. A 8 osztályos és ennél kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezık közel egyharmada (29,7%) szegényes, egynegyede (25,3%) pedig a hiányos kategóriába esett. Némiképp javítja a képet, hogy legnagyobb arányban (41,8%) mégis megfelelı vagyoni helyzetben élnek. A szakmunkások lényegesen jobb helyzetét mutatja, hogy az alsó két kategóriába összesen 15,3%-uk került, dominánsan (64,3%) megfelelı ellátottságuk van, és egyötödük (21,4%) jól ellátott. A szakmunkások és az érettségizettek között is húzódik egy határvonal, bár ez nem olyan markáns, mint az alacsony iskolai végzettségőek esetében. Az érettségizettek kétötöde (39,8%) a megfelelı, több mint fele (52,4%) pedig a jól ellátottak csoportjába tartozik. Újabb ugrás következik a diplomások esetében, ugyanis felsıfokú végzettségőek nem kerültek az alsó két csoportba, egynegyedük 12

13 (25,6%) vagyoni állapota megfelelı, de több mint kétharmaduk (71,8%) a jól ellátottak csoportjába került. (13. sz. táblázat) A másik mutató, amellyel a vagyoni helyzetet járhatjuk körül, az egy fıre esı lakás négyzetméter. (Mivel a lakás komfortfokozatára nem kérdeztek rá, így csak a négyzetmétert tudjuk használni. De a lakás tulajdonviszonyairól sincs információnk, illetve annak használati jogcímérıl.) Figyelembe véve a KSH által használt számokat (kisszoba 4-6 nm, félszoba 6-12 nm, fızıfülke min. 4 nm), az alábbi csoportokat hoztuk létre: zsúfolt lakás (0-10,75 nm/fı), szőkös (11-19,5 nm/fı), átlagos (20-29,5 nm/fı), tágas (30-40 nm/fı), luxus ( nm/fı). A fenti kategóriák mentén a minta a következıképpen oszlik meg. Zsúfolt lakásokban a kérdezettek egytizede (10,8%), szőkös körülmények között közel kétötöde (42,5%) él. Átlagos lakásban majdnem egyharmad (31,1%), tágasban pedig egy kicsivel több, mint egytized (12,1%) lakik. Luxuslakással a kérdezettek kicsiny aránya (3,5%) rendelkezik. (14. sz. táblázat) A lakásnagyság és az iskolai végzettség kereszttáblája érdekes képet mutat. Az alacsony iskolai végzettségőek majdnem kéttizede (17,8%) zsúfolt, majdnem fele (48,9%) szőkös lakáskörülmények között él, csak kisebb hányaduk él nagyobb lakásban. Egynegyedük (24,4%) átlagosban, töredékük pedig tágasban (6,7%) és luxusban (2,2%). A szakmunkások lakáshelyzete valamivel jobb, zsúfolt körülmények között 14,1%-uk él, szőkös a lakása majdnem felüknek (45,9%), egyharmaduknak (31,8%) pedig tágas. Legjobb lakással csak szórványosan rendelkeznek; tágas esetében 4,7%-kal, luxus mérető otthonnal 3,5%-uk. Az adatok alapján az érettségizettek lakáshelyzete a legjobb, zsúfolt lakásban töredékük (4,0%) él, egyharmaduk (30,7%) szőkös lakással rendelkezik, de több mint egyharmaduknak (35,6%) átlagos az otthona, és közel egynegyedük (23,8%) él tágas körülmények között. Kevesen (5,9 %) laknak luxus nagyságú lakásokban, de a többi csoporthoz képest ez az arány itt a legnagyobb. A diplomásoknál is alig találunk zsúfolt lakásokat (5,1%), de több mint felének (51,3%) szőkös az otthona. Egyharmaduk (33,3%) azonban nagyobb, un. átlagos lakásban, egytizedük (10,3%) pedig tágas otthonban él. E csoporton belül nincs olyan, aki luxus mérető lakással rendelkezne. (15. sz. táblázat) A fenti eloszlás mögött egyrészt felfedezhetjük az egyes társadalmi csoportok életkereset ritmusának különbözıségét, másrészt a lakáspreferenciák differenciáltságát is. 13

14 Vagyoni helyzet és gyerekszám Az elızıekben az adatok alapján már megállapíthattuk, hogy a gyermekszám és az iskolai végzettség között összefüggés található, a magasabb gyermekszám inkább az alacsony iskolai végzettségő családokra jellemzı. A következıkben azt szeretnénk bemutatni, hogy a gyermekszám függvényében milyen vagyoni és lakás feltételek között élnek a családok. Az egygyermekesek kisebb hányada él szegényes (3,7%) és hiányos (8,6%) feltételek között, túlnyomó többségük a megfelelı (45,7%) és jól ellátott (42,0%) között oszlik meg. A kétgyermekesek már nagyobb hányada (11,8%) esik a szegényes, kisebb részük (5,6%) pedig a hiányos csoportba. Dominánsan a megfelelı (47,9%) és a jól ellátott (32,6%) kategóriákhoz tartoznak, és töredékük (2,1%) nagyon jól ellátott. A háromgyermekes családoknál ismételten megfigyelhetünk némi növekedést az alsóbb kategóriákban, a szegényes és hiányos csoportba azonos mértékben, 13,8%-kal tartoznak. Kétötödük (41,5%) tartozik a megfelelı kategóriába, és alig egyharmaduk (29,2%) a jól ellátottak csoportjába. Töredékük (1,5%) nagyon jól ellátott helyzetben él. A négygyermekesek majdnem kéttizede (17,6%) él szegényes, míg kétötöde-kétötöde (41,2%) azonos mértékben hiányos és megfelelı csoportok között oszlik el. Összességében azt láthatjuk, hogy a gyermekszám növekedésével a családok nagyobb mértékben esnek ki a jobb ellátottságot, vagyoni helyzetet mutató kategóriákból, és kerülnek be az alsóbb csoportokba. (16. sz. táblázat) A gyermekszám és a lakásnagyság összehasonlításakor is a fentiekhez hasonlókat mondhatunk. Az egygyermekes családok töredéke (3,7%) él zsúfolt viszonyok között, több mint kéttizedének (22,2%) szőkös, kétötödének (43,2%) átlagos a lakása. Több mint egyharmaduk viszont igen jó körülmények között él, pontosabban 23,5%-nak tágas, 7,4%-nak luxus mérető a lakása. A kétgyermekesek családok már több mint egytizede (11,9 %) él zsúfolt, és majdnem fele (45,5%) szőkös lakásban. Közel egyharmaduknak (30,1%) átlagos mérető az otthona, és egytizedüknek (10,5%) tágas, valamint 2,1%-nak luxus lakása van. A háromgyermekesek szintén több mint egytizede (12,3%) lakik kicsi, zsúfolt lakásban, de több mint felének (55,4 %) szőkös az otthona. Közel egyharmaduknak (27,7%) átlagos mérető a lakóterülete, és csak 4,6%-uk él tágas körülmények között. A 4-5 gyermekes családok már meg sem jelennek a magasabb lakáskategóriákban. Megállapítható tehát, hogy a lakás mérete 14

15 tendenciájában fordítottan arányos a gyermekek számával, minél több a gyermek, annál inkább növekednek a gyermeknevelés költségei, és annál kevésbé marad anyagi forrás a jó lakáskörülmények megteremtésére. (17. sz. táblázat) Az óvoda igénybevétele és elégedettségi mutató A vizsgálatban megkérdezett személyek közül a túlnyomó többségnek (87,5%-a) elsı, és kisebb hányadának (12,5%) második gyermeke óvodáskorú. (18. sz. táblázat) Ezen belül hároméves 18,1%, négyéves 25,3%, ötéves 26,5%, és hatéves 26,2% (nincs válasz 5,3% esetében), összességében a gyerekek több mint fele (52,7%) óvodaköteles korú. (19. sz. táblázat) A gyerekek közül (n=314) 82,2% jár, és 17,8% nem jár óvodába. (20. sz. táblázat) Ez utóbbin belül a gyermekek egyharmada (31,3%) a szülık akaratából nem jár, közel kéttizedét (18,8%) nem vették fel, fele (50,0%) pedig egyéb okok miatt nem látogatja a nevelési intézményt. (21. sz. táblázat) Az egyéb okok között leggyakrabban az szerepel, hogy a gyermek még bölcsıdés, még nem töltötte be a hároméves kort, illetve a közeljövıben kezdi az óvodát. Egy esetben jelezték csak, hogy az adott településen nincs óvoda. (21. sz. táblázat). A válaszadók (n=255) egy ötfokú skála mentén fejezhették ki elégedettségüket az óvodával. A válaszok kétötöde (40,8%) a teljes elégedettségrıl (5 pont) szól. A szülık egyharmada (31%) elégedett (4 pont), kevésbé elégedett (3 pont) kéttizedük (19,6%), 10% alatt (7,1%) van az elégedetlenek aránya (2 pont), és csak egy töredék (1,6%) jelezte, hogy egyáltalán nem elégedett (1 pont) az óvodai szolgáltatással. (22. sz. táblázat) Kik nem járnak óvodába? Ha a szülı (kérdezett) iskolai végzettsége szerint vizsgáljuk az óvodába nem járó gyermekeket, a szakmunkásképzıt végzettek aránya a legmagasabb (22,6%), majd az alacsony iskolai végzettségőek (8 osztály és alatta) következnek (19,6%). İket követik a diplomások (17,9%), és a sort az érettségizettek zárják (12,1%). (23.sz.táblázat) A diplomások 15

16 ilyen arányában valószínő, hogy a kedvezıbb lakóhelyi környezet is szerepet játszik, azaz nagyobb lehetıségük van bölcsıdei vagy alternatív szolgáltatásokat igénybe venni 3-4 éves gyermekük részére. Ha az óvodába nem járó gyerekek összességét nézzük, akkor az elızı sorrend és arány némileg módosul. Az óvodába nem járó gyermekek egyharmadának (33,9%) szakmunkás, ismételten egyharmadának (32,1%) alacsony iskolai végzettségő az egyik szülıje. A gyerekek kéttizedének (21,4%) szülıje érettségivel, további több mint egytizede (12,5%) diplomával rendelkezik. (23. sz. táblázat) Ha a vagyoni csoportokat elemezzük, a következı sorrend alakul ki. Leginkább a szegényes környezetben élı gyermekek nem járnak óvodába (27,3%), ıket a nagyon jól ellátottak csoportja követi, itt a gyerekek egynegyede (25%) érintett. Középen a megfelelı ellátottságú csoport található, amelyben a gyermekek 20,0%-a nem jár gyermekintézménybe. A hiányosnak nevezett kategóriához tartozó gyermekek közül csak 14,7%-a nem vesz részt óvodai nevelésben, és a problémában legkevésbé érintett a jól ellátottak csoportja, ahol a gyermekek csak 12,1%-a nem óvodás. Ha az óvodába nem járó gyermekek csoportjától indulunk, más képet kapunk, ugyanis a vizsgálat adatai szerint az óvodába nem járó gyermekek közel fele (50,9%) megfelelıen ellátott, kéttizede (21,8%) a jól ellátott csoporthoz tartozik. Ezt követik a szegényesen ellátott csoporthoz tartozók 16,4%-kal. Az óvodába nem járó gyermekek alig egytizede (9,1%) tartozik a hiányos vagyoni helyzető, és töredékük (1,8%) a nagyon jól ellátott csoporthoz. (24. sz. táblázat) Tovább vizsgálva az óvodába nem járást, most a lakásnagyságot vesszük nagyító alá. A lakáskategóriák mentén azt láthatjuk, hogy a luxus mérető lakásokban élı gyermekek vezetik a sort, kétötödük (40%) nem jár óvodába. İket követik a szőkös lakásban élık, de arányuk lényegesen kevesebb, kéttized alatt van (18,9%). Az átlagos mérető otthonokban élı gyermekek 17,7%-a, a zsúfolt lakásban élık 11,8%-a nem óvodás. Az óvodából pedig legkevésbé (11,1%) maradnak ki a tágas lakásban élık. Ha a nem óvodás gyermekek ezen szempontú összetételére vagyunk kíváncsiak, ez a következıképpen alakul. Szőkös lakásban él majdnem fele (46,3%), átlagos otthonban lakik 16

17 egyharmaduk (31,5%), zsúfolt a lakás egytized (11,8%) esetében, tágas lakásban lakik szintén valamivel több mint egytized (11,1%), és luxus körülmények közt egy töredék (1,8%) él. (25. sz. táblázat) Végül településtípusonként is megnézzük az óvodába nem járás kérdését. E szempont szerint a községben élı gyermekek nem járnak leginkább óvodába (20,2%), amely összefügghet a férıhely hiányával. Ezt követıen a városi gyermekek majdnem kéttizede (18,0%) marad ki a gyermekintézménybıl, amelynek szintén férıhely hiány lehet az oka kisebb városokban. A budapesti gyerekek következnek a sorban, itt 16,1%-os az óvodába nem járás, végül a megyeszékhelyeken legjobb a helyzet, itt csak a gyerekek 14,5%-a marad ki. Ha az óvodába nem járó gyermekek települési hátterét vizsgáljuk, az adatok azt mondják, hogy az óvodába nem járó gyermekek kétötöde (41,1%) falusi lakos, közel egyharmada (28,6%) városi gyermek, 16,1%a fıvárosi, és 14,3%-a megyeszékhelyen él. (26. sz. táblázat) Elégedettség az óvodával Röviden visszatérünk még az óvodába járó gyermekek szüleinek (kérdezett) óvodával való elégedettségére. Csak a két szélsı véleményt, a teljesen elégedett és az egyáltalán nem elégedett válaszokat vizsgáljuk most. Ezen válaszok az iskolai végzettség szempontjából az alábbiak szerint oszlanak el: az egyáltalán nem elégedett válaszok háromnegyede (75,0%) alacsony iskolai végzettségőektıl származik, és a maradék egynegyed (25%) az érettségizettek véleménye. A teljes mértékben elégedettek között legnagyobb arányt (33,7%) az érettségizettek képviselnek, ıket követik az alacsony iskolai végzettségőek (30,8%), egynegyedük (26%) szakmunkásképzıt végzett, és egytizedük (9,6%) diplomás. (27. sz. táblázat) A vagyoni kategóriák mentén egyáltalán nem elégedettek fele-fele arányban (50-50%) a hiányos és megfelelı vagyoni csoportba tartoznak. Ezzel szemben a teljesen elégedettek közel azonos arányban a megfelelı (37,9%) és jól ellátott (35,9%) csoport tagjai. Továbbá azonos arányban képviseltetik magukat a szegényes (12,6%) és hiányos (12,6%) vagyoni mutatókkal 17

18 rendelkezık, végül a nagyon jól ellátottak csak töredékét (1,0%) jelentik a teljesen elégedetteknek. (28. sz. táblázat) A lakásnagyság mentén azt láthatjuk, hogy a zsúfolt és szőkös lakásokkal rendelkezık felefele (50-50%) arányban teszik ki az egyáltalán nem elégedettek körét. A teljes mértékben elégedettek között viszont a szőkös lakással rendelkezık képezik a legnagyobb arányt (43,7%), utána az átlagos lakásban élık következnek (30,1%), majd a tágas otthonnal rendelkezık (13,6%). A teljesen elégedettek egytizedét (10,7%) adják a zsúfolt lakásban élık, és kicsiny részét (1,9%) a diplomások. (29. sz. táblázat) Végül a településtípusok mentén való vizsgálódás azt mutatja, hogy az egyáltalán nem elégedettek háromnegyedét (75,0%) a budapestiek, és egynegyedét (25,0%) a községek lakói teszik ki. A teljes mértékben elégedettek csoportján belül kétötöd részt (40,4%) a községek tesznek ki, utána a városlakók következnek 26,9%-kal. İket követik a megyeszékhelyek 17,3%-kal, majd a budapestiek képezik a teljesen elégedettek legkisebb csoportját (15,4%). 18

19 ISKOLA A nemek aránya, életkori megoszlás, iskolai végzettség Az omnibusz vizsgálat keretén belül a kérdıívre összesen 810 fı válaszolt (n=810), melynek 45,1 %-a férfi, és 54,9 %-a nı. (1. sz. táblázat) A mintában 16,7%-ot képvisel a legfiatalabb szülıi korcsoport (18-29 év), a évesek közel felét (48,5%) adják a megkérdezetteknek, valamivel több, mint egyötödük (22,7%) a harmadik korcsoporthoz (40-49 éves) tartozik. Az idısebbek részaránya egytized körül mozog, ezen belül az évesek aránya 8,4%, és a 60 éves és ennél idısebbek 3,7 %-ot képviselnek. (2. sz. táblázat) A vizsgált személyek iskolai végzettségén belül a kérdezettek közel egyharmadának (29,3%) alacsony végzettsége van (8 osztály vagy alatta), további több mint egyharmad (32,1%) szakmunkás-képesítést szerzett, kevesebb, mint egyharmad (28,8%) érettségizett, és a diplomások aránya egytized (9,9%). 19

20 A férfiak és nık iskolázottságát külön vizsgálva, az az ismert tendencia érvényesül, mely szerint a nık általánosságban magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, és jobban törekednek az érettségi és a diploma megszerzésére. Ennek ellenére mégis a nık között többek vannak olyanok (31,2%), akik megállnak az általános iskolai végzettségnél. A férfiaknál ez az arány 26,8%. Eggyel magasabb, tehát szakmunkás végzettséggel a férfiak közel kétötöde (43,3%), a nıknek pedig egy kicsivel több, mint egyötöde (22,9%) rendelkezik. Az érettségi tekintetében már jelentkezik a nık elınye, a férfiak közel egyötödéhez (22,2%) képest a nık egyharmada (34,2%) szerezte meg ezt az iskolai végzettséget. A diplomát tekintve is a nık vezetnek, hiszen a férfiak 7,7 %-ához képest, a nık 11,7%-a diplomás. (3. sz. táblázat) A romák aránya, életkori megoszlása, iskolai végzettsége A mintán belül a romák több mint egytizedet (12,7%) képviselnek (n =103), amely a népességen belüli becsült arányukat némileg túllépi, de ismert tény, hogy rövidebb átlagéletkoruk miatt a fiatalabb korosztályokban nagyobb az arányuk. (4. sz. táblázat) Életkori megoszlásuk is ezt tükrözi, valamint azt, hogy az átlagosnál valamivel korábban szülnek, ezért fiatalabb korban kerülnek az iskolás szülı élethelyzetébe. Így a legfiatalabb szülıi korcsoportban (18-29 éves) az egész mintához képest (16,7%) majdnem kétszeres az arányuk (30,1%). A roma szülık kétötöde (41,7%) a fiatal középkorúakhoz (30-39 év) tartozik, és a évesek esetében valamivel több, mint egytized (13,6 %) a részarányuk, amely majdnem csak fele az egész mintát tekintve. Az idısebbek közötti megjelenésük közelít a kérdezettek átlagához, az éves korcsoportban 8,7%-ot, a 60 és idısebbeknél pedig 5,8%-ot képviselnek. (5. sz. táblázat) Iskolai végzettség tekintetében ez a vizsgálat is megerısíti azt, hogy a romáknak lényegesen alacsonyabb az iskolai végzettsége, mint a magyar átlag lakosságnak. Négyötöd részüknek (82,5%) alacsony (8 osztály vagy alatta) az iskolai végzettsége, 14,6%-uknak van szakmunkás-bizonyítványa, és csak kis töredékük (2,9%) érettségizett. Felsıfokú végzettségő romát nem találunk a mintában. (6. sz. táblázat) 20

21 Családi állapot és a kiskorú gyermekek száma Az iskolás gyermekek esetében már magasabb az egyszülıs családok aránya (25,8%), mint az óvodásoknál, melybe valószínőleg az elsı gyermek hat-nyolc éves kora körül kialakuló házassági krízist követı válás is bele játszik. A kétszülıs családok, vagy legalábbis a jogilag rendezett házasságok a családok közel kétharmadára (63,8%) jellemzı, és élettársi kapcsolatban élnek a felnıttek a családok egytizedében (10,4%). A mintában szereplı családok több mint egynegyede (27,6%) egy gyermeket nevel, kevesebb, mint fele (45,3%) kétgyermekes, kevesebb, mint egyötöde (18,2%) háromgyermekes, négygyermekes már csak 6,1%, öt és több gyermeket pedig a családok 2,3%-a vállalt. A családi állapot és a gyermekszám összefüggésében az adatok azt mutatják, hogy az egygyermekesek körében az egyszülıs családok egyharmadot (34,7%) tesznek ki, és a szülık valamivel több, mint fele (53,6%-a) él házastársként. A kétgyermekesek esetében az egyszülıs családok aránya több mint kétötöd (22,5%), és családok kétharmadában (69%) a gyerekek szülei házasok. A háromgyerekes családoknál az egyszülıs család aránya majdnem egynegyed (24,7%) és kétharmaduknál (65,8%) a házastársi kapcsolat a jellemzı. A négygyermekesek vannak a legkedvezıbb helyzetben, egytized körül (12,2%) van az egyszülıs aránya, és négyötödüknél (79,6%) a szülık kapcsolata jogilag is rendezett. Az ötés többgyermekes családoknál ismételten romlik a kép, majdnem egyharmaduk (28,5%) egyszülıs család, és a házasságban élı szülık aránya sem éri el az egyötöd részt (16,6%.) A családi állapot vizsgálódása során az egyszülıs családokon belül a legnagyobb arányt, kétötöd részt (39,6%) a kétgyermekesek foglalnak el, utánuk az egygyermekesek (37,2%), majd a három- (17,4%), és négygyermekesek (2,9%) következnek. A házastársi kapcsolatban élık egyötödének (23,1%) van egy, majdnem felének (48,7%) kettı, és 18,6%-nak három gyermeke. Négy-ötgyermekes családok aránya 9%-ot tesz ki, és ennél több gyermeke nincs a házaspároknak. Az élettárssal élık egyharmada (31,7%) egy, több mint egyharmada (37,8%- a) kettı gyermeket nevel. Háromgyermekes az élettársak 17,1%-a, a négy gyermek körükben csak 4,9%, és az öt-hétgyermekesek aránya 7,1%. 21

22 A gyermekszámot illetıen nincs igazán különbség az egyszülıs, az élettársi és a házastársi kapcsolatban élı családok között, mind a három típusban elsısorban két gyermeket, másodsorban egy gyermeket, harmadsorban pedig három gyermeket nevelnek. Ami mégis eltérésként felfedezhetı, az az, hogy a házaspárok nagyobb mértékben nevelnek két gyermeket, és vállalnak négy gyermeket, és kevesebb az egygyermekes házaspár körükben. (8. sz. táblázat) Az iskolai végzettség és a gyermekek száma Elsıként arra a keressük a választ, hogy gyermekek száma szerint milyen különbségek fedezhetık fel a szülık (kérdezett) iskolai végzettségében, majd ezt követıen azt nézzük meg, hogy az egyes iskolai végzettségekhez kapcsolódnak-e tipikus családnagyságok. Az egygyermekes családoknál az érettségizett szülık vannak legtöbben (36,9%), majd a szakmunkások követik ıket (24,3%). Az egygyermekesek egyötödét (22,1%) az alacsony iskolai végzettségőek teszik ki, és a diplomások vannak jelen ebbe a csoportban legkisebb súllyal (16,7%.). A kétgyermekes családok több mint egyharmadában (36,5%) a szülık szakmunkások, ıket követik az érettségizettek közel egyharmados aránnyal (32,4%). Az alacsony iskolai végzettségőek a kétgyermekesek egynegyedét (23,9%) teszik ki, és 7,1% a diplomások aránya. A háromgyermekeseknél új sorrend veszi kezdetét, a családok majdnem félénél (43,8%) a szülı iskolai végzettsége alacsony, további egynegyedénél (27,4%) sem túl magas, hiszen szakmunkás-bizonyítványról van szó. A háromgyerekesek körében alig kéttized (17,8%) az érettségizettek, és egytized (11,0%) a diplomások aránya.a négygyermekes családok iskolai háttere döntıen a két alsó iskolai fokozatból tevıdik össze, ezen belül a 8 osztályos végzettségőek aránya 46,9%, a szakmunkásoké pedig 44,9%, az érettségizettek pedig 8,2%-ot képviselnek. Az öt- és több gyermek nevelésében körülbelül fele-fele arányban vesznek részt az alacsony iskolai és a szakmunkás végzettségőek. Az iskolai végzettség mentén azt láthatjuk, hogy az alacsony iskolai végzettségőek is elsısorban a két gyermeket preferálják (37%), de a háromgyermekesek aránya (27,2%) is magas. Ezt követıen az egy gyermek vállalása (20,9%) következik, majd a négy, melynek aránya is tíz % körül mozog (9,8%). Az öt- és több gyermek a családok 4,3%-ában fordul elı. 22

23 A szakmunkások is a két gyermeket helyezik elıtérbe (51,6%), majd a két gyermeket (20,9%). Három gyermek nevelésébıl már kevésbé veszik ki részüket (15,5%), de még négy (8,5%), sıt öt-hat gyermek (3,5%) nevelését is vállalják. Az érettségizettek elsısorban kétgyermekes (51,1%), másodsorban egygyermekes (35,5%) családok, de egytizedük (11,3%) három, sıt töredékük (1,7 %) négy gyermeket is vállal. A diplomások fıként egygyermekes családok (46,3%), másodsorban kétgyermekesek (32,5%), és harmadsorban háromgyerekesek (20,0%). Az adatok azt mutatják, hogy inkább az alacsonyabb iskolai végzettségőek vállalnak több gyermeket, ık veszik ki jobban részüket a gyermeknevelés terheibıl. Ennek oktatáspolitikai és szociálpolitikai vonatkozásaival érdemes lenne többet foglalkozni. Arra is érdemes lenne jobban odafigyelni, hogy a diplomások között is van egy számos csoport, amely hajlandóságot mutat több gyermek nevelésére. (9. sz. táblázat) Településtípus és gyermekszám A következıkben azt tekintjük át, hogy az egyes településtípusok között vannak-e különbségek a gyermekes családok nagyságát tekintve, van-e valami kapcsolat a gyermekek száma és a települések nagysága között. Az egygyermekes családok inkább a kisebb településeket kedvelik, egyharmaduk (33,3%) városban, kevesebb, mint egyharmaduk (30,2%) községben él. Megyeszékhelyeken 18,9%, Budapesten pedig 17,6% az arányuk. A kétgyermekesek leginkább községekben élnek (39,8%), ezt követıen városokban (31,6%). Közel kéttizedük (19,2%) megyeszékhelyen, egytizedük (9,3%) pedig a fıvárosban telepedett meg. A háromgyermekesek is elsısorban községi lakosok (48,6%), több mint egynegyede (27,4%) városokban él, majd a fıváros következik 13,0%-kal, végül pedig a megyeszékhelyek következnek 11,0%-kal. A négygyermekes családok települési sorrendje a következı, 40,8% községekben, 36,7% városokban, 14,3% megyeszékhelyeken, és 8,2% Budapesten él. Ötgyermekes családok leginkább kisebb városokban élnek (42,9%), és azonos mértékben települtek meg megyeszékhelyeken és falvakban (28,6%). Hat gyermeket nevelı családok kisvárosiak, a hétgyermekesek pedig községek lakói. 23

24 A településtípus szemszögébıl nézve a kérdést, Budapesten a legnagyobb arányban egygyermekes családok élnek (40,6%), ıket követik a két- (35,4%), három- (19,8%), négygyerekesek (4,2%). A megyeszékhelyeken más a sorrend, a családok majdnem fele (49,6%) kétgyermekes, egyharmada (29,8%) egygyermekes, egytizede (11,3%) háromgyermekes, és 7,8% a négy-ötgyermekes családok aránya. Kisebb városokban is a két gyermeket preferálják (44,7%), ezt követıen pedig az egy gyermeket (28,8%). Továbbá a városi családok 15,6%-ában van három gyermek, és egytizedük (10,1%) négy és többgyermekes. A községeken belül is elsısorban kétgyermekes családokat találunk (46,8%), ıket azonban a háromgyermekesek követik (22,9%). Az egygyermekesek is hasonló arányban (21,6%) élnek falvakban, de a négy- és többgyermekesek nem érik el a 10%-ot (8,8%). Rövid összegzésként az fogalmazható meg, hogy a kisebb települések felé haladva növekszik a gyermekszám a családokban, a három- és többgyermekes családok leginkább a rosszabb helyzető térségekben húzzák meg magukat, de Budapest sem elhanyagolható e probléma tekintetében. A másik érdekesség az egy-kétgyermekes családok vidéki, falusi térségekben való nagyarányú jelenléte, amely a dezurbanizációs folyamattal és szuburbán övezetek kialakulásával van összefüggésében. Két pólus rajzolódik ki, az egyik oldalon a jó urbanizációs tengelyen fekvı községek vonzzák magukhoz a jobb helyzető egy-kétgyermekes családokat, a másik oldalon a hanyatló falvak szívják fel a rossz helyzető három- és többgyermekes családokat. (10. sz. táblázat) Az elızıekben láthattuk, hogy a többgyermekes családok inkább kisvárosokban és községekben laknak, ennek figyelembe vételével érdemes a cigány családok, illetve cigány gyermekek lakóhelyi szóródását is megnézni. Az adatok azt mutatják, hogy a romák aránya is fokozatosan nı a települési lejtın lefelé, a községekben él több mint 50%-uk (55,3%), kisvárosokban egyötödük lakik (25,2%), megyeszékhelyeken 15,5%-uk, és a fıvárosban csak 3,9%-uk talált otthonra. (11. sz. táblázat) 24

25 Az iskolás gyermekek A vizsgálatban érintett gyerekek több mint egytizede (11,9%) fıvárosi, majdnem kéttizedük (17,4%) megyeszékhelyen, egyharmaduk (32,0%) kisvárosokban él, és közel kétötödük (38,4%) községben lakik. (12. sz. táblázat) Étkeztetés A vizsgált gyermekek alig több mint fele (53,8%) veszi igénybe az iskolai étkeztetést (válaszadók=794 fı). (13. sz. táblázat) Az iskolai étkeztetést igénybe vevık között a legnagyobb hányadot a kétgyermekes családok képviselik (44,4%), ıket az egygyermekesek követik 26,2%-kal. Az étkezık között 20,8%-kal vannak jelen a háromgyermekesek, és a négy- és többgyermekesek el sem érik az egytizedet (8,0%). Ha a gyerekszám felıl közelítünk, azt mondhatjuk, hogy az iskolai étkeztetés iránti igény a háromgyermekesek körében a legnagyobb (60,3%), ıket az öt- (57,1%) és kétgyermekesek (53,1%) követik. Az egygyermekesek fele (50,9%), és a négy gyermekesek kevesebb, mint fele (47,9%) igényli ezt a szolgáltatást. (14. sz. táblázat) A településtípusok között lényeges különbséget nem találunk az étkezést igénybe vevık és nem igénybe vevık arányában. A megyeszékhelyeken a legnagyobb az étkezık aránya, itt eléri a gyerekek közel kétharmadát (60,7%), a többi településen pedig körülbelül a tanulók felét, Budapesten 54,7%-ot, városokban 52,8%-ot és falvakban 51,1%-ot. Az összes iskolai étkezın belül 36,8% a községi, 31,1% a városi, 19,9% a megyeszékhelyi, és 12,2% a budapesti tanuló, amely hasonló a gyermekek településeken való eloszlásával. (15. sz. táblázat) Napközi Napközibe a gyerekek sokkal kisebb hányada jár, mint ahányan igénybe veszik az étkeztetést. Az iskolák a felsıtagozatos gyerekek számára már nem is nagyon biztosítják ezt a 25

26 lehetıséget. A kérdezettek alig egyötöde (19,1%) válaszolt erre a kérdésre határozott igennel, vagyis, hogy a gyermeke a délutánokat a napköziben tölti. (16. sz. táblázat) A napközis gyermekek közel fele (47,7%) a kétgyermekes családokból kerül ki, az egy- és a háromgyermekesek azonos arányt (22,2 22,2%) képviselnek, a négy- és többgyermekesek a napközisek 7,9%-a.. Ha a családnagyság szerint szeretnék különbséget tenni, megállapítható, hogy leginkább a háromgyermekesek veszik igénybe ezt a szolgáltatást, de közülük is csak közel egyharmad (29,6%), legkevésbé pedig a négygyermekesek napközisek (13,9%). (17. sz. táblázat) A települések oldaláról nézve, azt láthatjuk a napközis gyermekek 37,4%-a községben, 28,4%-a kisvárosban, 25,2%-a megyeszékhelyen, és 9,0%-a fıvárosban él. Az egyes településtípusokon belül van némi különbség a napközis gyerekek aránya között, amely nagy valószínőséggel a fenntartó önkormányzatok, iskolák szemléletének és anyagi helyzetének függvénye. A megyeszékhelyeken a legtöbb a napközis gyermek (37,5%), ezt követi Budapest, ahol a gyerekek negyede napközis csak (25,9%). A községekben egy árnyalatnyival rosszabb a helyzet (23,4%), de városokban csak a gyerekek 21,5%-a van iskolai felügyelet alatt délután. (18. sz. táblázat) Tanulószoba A tanulószoba soha nem volt igazán népszerő sem a gyerekek, sem a pedagógusok körében, és a vizsgálatból is azt láthatjuk, hogy a tanulók egy kis töredéke (7,7%) veszi igénybe. (19. sz. táblázat) A tanulószobás gyermekek fele (52,5%) kétgyermekes családokhoz, egyharmada (31,1%) pedig egygyermekes családhoz tartozik. A háromgyermekesek 8,2%-ot, a négygyermekesek 5,6%-ot, az ötgyermekesek 4,9%-ot képviselnek a tanulószobás gyermekek között. (20. sz. táblázat) 26

27 Az óvodai minta elemzésének táblázatai 1. sz. táblázat A megkérdezettek nemek szerinti megoszlása Neme Férfi ,4 Nı ,6 Összesen ,0 A megkérdezettek korcsoport szerinti megoszlása 2. sz. táblázat Korcsoport éves 74 23, éves , éves 45 14, éves 15 4,7 60 év feletti 16 5,0 Összesen ,0 A megkérdezettek iskolai végzettség szerinti megoszlása 3. sz. táblázat Iskolai végzettség Nyolc általános és 92 28,7 alacsonyabb Szakmunkás 85 26,5 Érettségi ,7 Fıiskola, egyetem 39 12,1 Összesen ,0 27

28 3. a sz. táblázat A megkérdezettek lakóhely szerinti megoszlása Településtípus Fıváros 57 17,8 Megyeszékhely 56 17,4 Város 91 28,3 Község ,4 Összesen ,0 4. sz. táblázat A megkérdezettek iskolai végzettsége nemek szerinti megoszlásban Iskolai végzettség Férfi Nı Összesen Nyolc általános és 30,2 27,3 28,7 alacsonyabb Szakmunkás 30,9 22,7 26,5 Érettségi 28,9 36,0 32,7 Fıiskola, egyetem 10,1 14,0 12,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 A romák aránya a megkérdezettek között 5. sz. táblázat Roma származás Nem ,2 Igen 44 13,7 Nem tudja / nincs válasz 13 4,0 Összesen ,0 28

29 6. sz. táblázat A megkérdezett romák korcsoport szerinti megoszlása (N=44) Korcsoport éves 23 52, éves 15 34, éves 3 6, éves év feletti 3 6,8 Összesen ,0 A megkérdezett romák iskolai végzettség szerinti megoszlása (N=44) 7. sz. táblázat Iskolai végzettség Nyolc általános és 34 77,3 alacsonyabb Szakmunkás 9 20,5 Érettségi 1 2,3 Fıiskola, egyetem - - Összesen ,0 A megkérdezettek megoszlása családi állapot szerint 8. sz. táblázat Családi állapot Egyedül él 62 19,3 Élettárssal él 45 14,0 Házastárssal él ,7 Összesen ,0 29

30 9. sz. táblázat A gyermekszám és a családszerkezet közötti viszony Gyermekek száma Családszerkezet. A megkérdezett egyedül élı élettárssal élı házastárssal élı Összesen A családok megoszlása a gyermekszám szerint Nincs gyerek 100,0 1, ,0 0,3 1 gyerek 28,0 38,3 15,9 28,9 56,1 21,5 100,0 25,7 2 gyerek 15,1 36,7 13,0 42,2 71,9 49,1 100,0 45,8 3 gyerek 16,7 18,3 12,1 17,8 71,2 22,0 100,0 20,7 4 gyerek 17,6 5,0 5,9 2,2 76,5 6,1 100,0 5,3 5 gyerek ,2 75 1,4 100,0 1,3 6 gyerek ,0 4, ,0 0,6 7 gyerek ,0 2, ,0 0,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 10. sz. táblázat Gyermekek száma A gyermekszám és az iskolai végzettség közötti viszony A megkérdezettek iskolai végzettsége Összesen Nyolc általános és alacsonyabb Szakmunkás Érettségi Fıiskola, egyetem Nincs ,0 1, ,0 gyerek 1 gyerek 22,0 19,6 20,7 20,0 41,5 33,0 15,9 33,3 100,0 2 gyerek 21,9 34,8 32,9 56,5 33,6 47,6 11,6 43,6 100,0 3 gyerek 39,4 28,3 18,2 14,1 28,8 18,4 13,6 23,1 100,0 4 gyerek 64,7 12,0 35,3 7, ,0 5 gyerek 50,0 2,2 50,0 2, ,0 6 gyerek 100,0 2, ,0 7 gyerek 100,0 1, ,0 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 30

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-.

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-. Dr Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi -- SORSFORDÍTÓ regionális munkaerı-piaci programba vontak pszicho-szociális gondozását elıkészítı felmérés értékelése Tolna

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER TARTALOMJEGYZÉK 1. A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAERİ-PIACI PROGRAMOK MONITORING VIZSGÁLATA... 2 1.1. BEVEZETİ... 2 1.2. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 2 2. MUNKAERİ-PIACI KÉPZÉSEK... 5 2.1. AJÁNLOTT KÉPZÉS...

Részletesebben

A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság. 2005. évi beszámolója

A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság. 2005. évi beszámolója A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság 2005. évi beszámolója HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA Utcai szociális munka Az utcai szociális munkás szolgálat

Részletesebben

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS MTA Gyerekprogram Iroda Delphoi Consulting A nevelıszülıi rendszer kutatása pilot kutatás Tartalom Rövid összefoglaló... 3 Háttér... 4 A nevelıszülıi rendszer

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében A társadalmi egyenlıség-egyenlıtlenség kérdése a leggyakrabban vitatott témák egyike társadalmunkban.

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

Elemzés. A személygépkocsikban utazók biztonsági öv használata Magyarországon. Készült: 2007. szeptember-október

Elemzés. A személygépkocsikban utazók biztonsági öv használata Magyarországon. Készült: 2007. szeptember-október Elemzés A személygépkocsikban utazók biztonsági öv használata Magyarországon Készült: 2007. szeptember-október Elemzés a személygépkocsikban utazók biztonsági öv használatáról A GRSP Magyarország Egyesület

Részletesebben

Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG

Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK2001 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG Gábrity Molnár Irén T. Mirnics Zsuzsanna MOZAIK21 GYORSJELENTÉS VAJDASÁG TARTALOM A minta leírása, szocio-demográfiai összetevõk...243 Alapvetõ statisztikai adatok...243 A vajdasági régiókon belül a települések

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl

Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A KULTÚRA VILÁGA Csata Zsombor Kiss Dénes Kiss Tamás Az erdélyi magyar kulturális intézményrendszerrõl A kutatási programról Erdélyben a kulturális kataszter felmérése két régióra osztva történt. A csíkszeredai

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA TM1.

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN

AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN ELVÉGZETT FELMÉRÉS A 2007-BEN ÉS 2009-BEN VÉGZETT FRISSDIPLOMÁSOK KÖRÉBEN Készítették: Fortuna Zoltán Karcsics Éva Kırösligeti Zsuzsa

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. május 7-i rendkívüli ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. május 7-i rendkívüli ülésére Tárgy: Elıkészítette: Véleményezı bizottság: Malomasszonykerti ingatlanok, önkormányzati tulajdonba adásáról, közterületté nyilvánításáról és annak elnevezésérıl. Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu),

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2008. szept. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az

Részletesebben

A pályázat: Tanyagondnoki Szolgálat fejlesztése

A pályázat: Tanyagondnoki Szolgálat fejlesztése Szentes Város Önkormányzat Polgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. C-15038-7/2012. Témafelelıs: Lencséné Szalontai Mária Korom Pál Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete Tárgy: A Vidékfejlesztési

Részletesebben

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója TARTALOMJEGYZÉK I. A KONCEPCIÓ CÉLJA 3 II. HELYZETKÉP 3 III. JÖVİKÉP 21 IV. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK 22 Mellékletek A KONCEPCIÓ CÉLJA

Részletesebben

Szociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN. A kutatásról

Szociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN. A kutatásról Szociológiai Szemle 2002/4. 131 142. Simonyi Ágnes CSALÁDOK PEREMHELYZETBEN VÁROSON ÉS FALUN A kutatásról Ez a tanulmány 120, 1999-2001-ben készült családi esettanulmány tapasztalatait foglalja össze.

Részletesebben

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv A 211/2012.(VIII.30.) határozat melléklete A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola Pedagógiai Programjának kiegészítése Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv 2012. 0 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 64. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Ifjúsági Koncepciójára E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2009.

Részletesebben

LOVASNÉ AVATÓ JUDIT * Mit ér a diploma, avagy érdemes-e tanulni?

LOVASNÉ AVATÓ JUDIT * Mit ér a diploma, avagy érdemes-e tanulni? LOVASNÉ AVATÓ JUDIT * Mit ér a diploma, avagy érdemes-e tanulni? What is the value of a degree? This paper aims to show the advantages of taking a degree according to macrodata. A survey was made to summarize

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

7624 Pécs, Nagy Jenı u. 12. tel/fax: (36)72/333-414, 504-711 web: www.szociograf.hu e-mail: szociograf@szociograf.hu

7624 Pécs, Nagy Jenı u. 12. tel/fax: (36)72/333-414, 504-711 web: www.szociograf.hu e-mail: szociograf@szociograf.hu GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYKULTÚRA KÖZPONT A PATIKAPIACI SZABÁLYOZÁS A LAKOSSÁG VÉLEMÉNYE TÜKRÉBEN 2010. 7624 Pécs, Nagy Jenı u. 12. tel/fax: (36)72/333-414, 504-711 web: www.szociograf.hu e-mail:

Részletesebben

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezıgazdaságtudományi kar Agrár-mőszaki Tanszék

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezıgazdaságtudományi kar Agrár-mőszaki Tanszék DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezıgazdaságtudományi kar Agrár-mőszaki Tanszék INTERDISZCIPLINÁRIS AGRÁR- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetı: Prof. dr. Nagy János MTA

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-071-018/2009. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a KiK Textil és Non-Food Korlátolt Felelısségő Társaság (Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Mit tud a lakosság a hőség és az UV sugárzás kockázatairól? egy felmérés eredményei

Mit tud a lakosság a hőség és az UV sugárzás kockázatairól? egy felmérés eredményei Mit tud a lakosság a hőség és az UV sugárzás kockázatairól? egy felmérés eredményei Páldy Anna*, Vörös Krisztina*, Antal Z. László** *Országos Közegészségügyi Központ **MTA Szociológiai Intézet Korábbi,

Részletesebben

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI Összeállította: Darvas Ágnes Kecskés Éva Simon Mihály MTA KTI Gyerekprogram Iroda 2008.

Részletesebben

Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi szakellátás helyzetérıl és szándéknyilatkozat a feladatok jövıbeni ellátásáról

Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi szakellátás helyzetérıl és szándéknyilatkozat a feladatok jövıbeni ellátásáról Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Alelnökétıl E LİTERJESZT É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. április 24-i ülésére Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi szakellátás helyzetérıl és szándéknyilatkozat

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról.

M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról. M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról. A képviselı-testület a lakáscélú támogatásokról szóló, többször módosított 106/1988. (XII.26.)MT. számú rendelet

Részletesebben

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Mottó: Azok a csodálatos dolgok, melyeket iskoláitokban megismertek, sok nemzedék mőve, és amelyeket a föld minden országában

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július. Budapest, 1999. augusztus Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések elôkészítéséhez 5. 1999. július Budapest, 1999. augusztus Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Szerzõ: Vizi István 1

Szerzõ: Vizi István 1 A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek intenzitása Szerzõ: Vizi István 1 Jelen kutatás közvetlen elõzménye a Magyar Turizmus Rt. megbízásából

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

file:///c:/1/kerdo/k1_12.htm

file:///c:/1/kerdo/k1_12.htm file:///c:/1/kerdo/k1_12.htm 1 / 2 2009.11.15. 0:55 1. A szervezet neve 2. A szervezet elérhetıségei a központ címe telefon web email fax 3. A szervezet jogi formája 4. A szervezet alapításának éve (pl.

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. 04. 01.

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. 04. 01. Egyesített Óvodai Intézmény 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 14. : 52-273-180; fax: 52-273-181 e-mail: egyovig@netform.hu ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. 04. 01. Tartalomjegyzék BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK 3 I.

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai programjának módosítása Iktatószám: 3-83/2012.

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1 Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS a talajterhelési díjról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról

ELİTERJESZTÉS a talajterhelési díjról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról Hajdúnánás Városi Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T İ L 9. Száma: 4853-8/2013. Elıkészítık: Kiss György Közgazdasági Iroda irodavezetıje, Csegöldiné Tóth Erzsébet Adóügyi Csoport vezetıje Az elıterjesztés

Részletesebben

Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém

Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 1 Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 27 ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 2 Közép-Dunántúli Régió 1. sz. ábra A Közép-Dunántúli Régió, Magyarország gazdasági szempontból

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Gyakorlati képzési tájékoztató. Tanító szak(ba)

Gyakorlati képzési tájékoztató. Tanító szak(ba) Apor Vilmos Katolikus Fıiskola Intézményi azonosító: FI 21962 Gyakorlati képzési tájékoztató Tanító szak(ba) Levelezı tagozatos hallgatók részére * Kiadva: a 2011/2012-es tanévben Cím: 2600 Vác, Konstantin

Részletesebben

3. számú melléklet. Tanár szakos hallgatók gyakorlati képzése

3. számú melléklet. Tanár szakos hallgatók gyakorlati képzése 3. számú melléklet Tanár szakos hallgatók gyakorlati képzése A 2006/2007. tanévben 39+3 (igh. szakvezetı) gyakorló iskolai és 53 önkormányzati iskolai szakvezetı irányította 553 nappali, 247 diplomás levelezı

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein*

Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein* TARDOS KATALIN Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein* A szegénységi küszöb alatti bérekkel rendelkezõk részaránya folyamatosan növekedett a kilencvenes évek Magyarországán. A bérszínvonal és az

Részletesebben

Lakossági vélemények a mai és a tíz. évvel ezelôtti társadalmi-politikai. rendszerrôl. Kelet-közép-európai. összehasonlítás

Lakossági vélemények a mai és a tíz. évvel ezelôtti társadalmi-politikai. rendszerrôl. Kelet-közép-európai. összehasonlítás Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a mai és a tíz évvel ezelôtti társadalmi-politikai rendszerrôl. Kelet-közép-európai összehasonlítás A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben