A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI"

Átírás

1 A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI Összeállította: Darvas Ágnes Kecskés Éva Simon Mihály MTA KTI Gyerekprogram Iroda

2 A hatékony állami fellépés elengedhetetlen feltétele az egységes adminisztratív irányítás, és a koherens gyermekpolitika. (Iván Orsolya, 2007.) Bevezetés Magyarországon a gyermeki jogok törvénybefoglalása, jogi szabályozása alapvetı kérdésekben lezártnak tekinthetı. A jogharmonizációs feladatokon és a körülmények változására reagáló törvénymódosításokon túl a Program készítése során eddig nem merült föl új törvény megalkotásának szükségessége. A törvények és más jogszabályok megvalósítása azonban rendkívül hiányos, késedelmes, gyakran inkább formális, mint lényegi. A legfontosabb feladat e jogok érvényesítésének, érvényesülésének elımozdítása. A jogérvényesítés eszköze a szükséges források biztosításán túl a jogok biztosítására kötelezettek folyamatos ellenırzése, továbbá a jogok alanyainak (gyermekek és családjuk) nyújtott segítség a jogérvényesítésben. A jogszabályokban foglaltak érvényesítése az alapvetı feltétele annak, hogy mőködıképes és hatékony legyen a gyermekek érdekeinek és szükségleteinek megfelelı korszerő ellátórendszer. A Program során megvalósuló intézkedéseknek elı kell segíteniük, hogy - érvényt szerezzenek a hazai jogszabályokban megfogalmazódó, a gyermeki jogokat védı szabályozásnak (pl. Gyvt. 11. (1): A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. ); - megelızhetıek legyenek a gyermek sérelmére elkövetett cselekmények (ENSZ Egyezmény 19, 20, 36); - biztosított legyen a gyermekek szociális biztonsághoz való alapvetı joga és a megfelelı szintő megélhetés (ENSZ Egyezmény 26, 27); - csökkenjenek az egyenlıtlenségek a képességek kibontakoztatásának lehetıségeiben és feltételeiben (ENSZ Egyezmény 3, 6, 18, 24, 26, 27, 28, 29, 31, 36); - növekedjen a gyermekek részvétele az ıket érintı kérdésekben, döntésekben (ENSZ Egyezmény 12, 13); - biztosított legyen a megfelelı színvonalú egészségügyi oktatási szociális gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés (ENSZ Egyezmény 2, 23, 24, 26, 27, 28, 29, 30, 31). (Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Rövid Program, március) Azokban az ügyekben, amelyekben a gyerekek jogainak és jólétének mindennapi gyakorlatát, azok esetleges anomáliáit vizsgáljuk, két fı komponens köré győjthetı tapasztalatokról számolhatunk be: 1. a jogszabályok, rendeletek egyértelmőségének hiányából fakadó problémák, az értelmezésben rejlı lehetıségek kihasználása, 2. az elégtelen információ, a tájékoztatás hiánya. Mindkét esetben végsı soron szemléleti problémákra vezethetıek vissza az alábbi, kifogásolható gyakorlatok, jelenségek. Ha tágabb kontextusban vizsgáljuk a gyerekek és családjaik egyenlı esélyeinek kérdéskörét, nem tekinthetünk el a társadalomban zajló folyamatoktól. A forráshiányos önkormányzatok 2

3 minden létezı eszközt igyekeznek megragadni, hogy költségvetésüket valahogyan egyensúlyban tartsák. Alábbi példáink között szerepelnek olyan intézkedések, amelyek egyrészt a nagyobb állami normatívát célozzák, másrészt abból a kalapból csípnek el egy-egy kisebb részt, amely a legkiszolgáltatottabbak mindennapjait hivatott elviselhetıbbé tenni: elsısorban a szociális szolgáltatások körérıl van szó, de a közoktatás területén is léptennyomon tetten érhetı mindkét jelenség. Holott A gyermek mindenek felett álló érdeke hivatkozási alapot teremt/het arra az esetre, ha a jogszabályok valamit nem, vagy nem teljesen szabályoznak, vagyis ha konkrét jogszabályi helyre nem lehet hivatkozni. Az elv tartalmát a lehetı legszélesebben kell értelmezni. Mindazon szervekre, személyekre irányadó, akik bármilyen módon, formában döntésre, intézkedésre jogosultak a közoktatás-szolgáltatás szervezése, a gyermek ügyeinek intézése során. 1 Az egyenlı bánásmód követelményének alapelvként történı rögzítésének különös jelentısége van többek között az egyenlı hozzáférés biztosításának lehetıségében is. I. A legsürgısebb beavatkozást igénylı problémák 1. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémái Általánosan igaz, hogy a különbözı szolgáltatások mőködtetésének és egyéb normáinak meghatározásánál egységes rendszer mőködik, amely nem tudja figyelembe venni az ország jelentıs területi és települési egyenlıtlenségeit, a problémák munkanélküliség, kisgyerekkori ellátások iránti igény stb. egy-egy régióban, megyében megfigyelhetı, az országos átlagot jelentısen meghaladó gyakoriságát. Ennek következtében sokszor éppen azokon a településeken, ahol a problémák halmozódnak, a védınık és a gyerekjóléti szolgáltatás munkatársai túlterheltek, nincs a gyerekek számára napközbeni ellátás, nem megoldott a korai fejlesztés, és általában korlátozott a szakszolgáltatásokhoz (logopédus, fejlesztı pedagógus stb.) való hozzáférés. Eddigi tapasztalataink alapján, a Nemzeti Stratégia alapelveivel összhangban a települési lejtı alján elhelyezkedı 47 leghátrányosabb helyzető kistérségben javasoljuk a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatát. Ennek keretében a védınık által ellátandó gyerekek számának csökkentését, a gyerekjóléti és családsegítı szolgáltatásokban dolgozók létszámának nem a lakosságszámhoz, hanem az ellátandó családok számához igazodó megállapítását, valamint a pedagógiai szakszolgálatok munkatársainak és az utazó szakemberek létszámának növelését és a korai fejlesztésbe történı bevonását javasoljuk. A napközbeni ellátásokra vonatkozóan fontosnak tartjuk annak jogszabályban történı rögzítését, hogy az érintett korosztály hány százaléka számára kell az önkormányzatoknak férıhelyet biztosítani. A jelenlegi szabályozás következtében ugyanis ez az alapellátás csupán az ország településeinek egyhetedében érhetı el, ott is csupán a gyerekes családok kisebb része tudja azokat igénybe venni ös adatok alapján és azóta jelentıs bölcsıdei-fejlesztés nem történt, a gyerekes családok 45%-a lakik olyan településen, ahol a bölcsıdei szolgáltatás nem hozzáférhetı, a szegény gyerekes családok 54%-a. 1 Dr. Szüdi János: A gyermek mindenek felett álló érdeke. Élet és irodalom,

4 2. Minıségi szolgáltatások zsúfoltság, csoportlétszámok, szakmai tartalom A napközbeni gyerekellátásoknak nem csupán gyerekmegörzı funkciója van. Mind a bölcsıdei, mind a családi napközik, mind pedig az óvodai ellátás esetében a szolgáltatás minısége meghatározó jelentıségő. A bölcsıdei férıhelyek szükségletekhez nem igazodó száma miatt %-os kihasználtsággal, zsúfoltan mőködnek. Az óvodára vonatkozó hatályos szabályozás alapján a kívánatos csoportlétszám 20 fı, a maximális 25, meghatározott esetekben ez 20%-kal, majd további 10%-kal emelhetı. A közoktatási irányítás szempontjai, a finanszírozás jellege, valamint az a tény, hogy az önkormányzatok megközelítıleg 20-50%-át viselik az óvoda mőködési költségeinek, mind-mind a csoportlétszámok emelése irányába hatnak. Így sokszor elıfordul, hogy a kívánatos 20 fıs csoport helyett a legrosszabb esetben akár 33 kisgyerek is kerülhet egy csoportba. Eközben tudjuk, hogy ehhez sokszor az infrastrukturális feltételek sem adottak. A végeredmény az, hogy rossz minıségő lakásokban élı gyerekek, zsúfolt óvodai termekben töltik napjaikat. A minıségi foglalkozás alapfeltétele, hogy az óvónı reagálni tudjon a gyerekek egyéni szükségleteire, személyre szabott fejlesztéseket tudjon megvalósítani. Ez, ilyen csoportlétszámok mellett megoldhatatlan még akkor is, ha különben minden szakmai és tárgyi feltétel adott lenne. A nem túl nagy számban mőködı családi napközik esetében nem biztosított a szakmai munka minıségének folyamatos értékelése, a rendszeres szakmai-módszertani támogatás. 3. A hátrányos helyzető és a halmozottan hátrányos helyzető gyerekekre irányuló nyilvántartás Jelenleg objektíven nem mérhetı a halmozottan hátrányos helyzetőek létszáma, olyan mértékő ellentmondások vannak a jegyzıi és az intézményi adatok között, hogy becslések sem értelmezhetıek. Így a jelenlegi jogszabályok alapján egy olyan csoportot kellene meghatározni és elınyben részesíteni a 3 éves kortól történı óvodai felvétel és a beiskolázások során, amelyet csak nagy pontatlansággal tudnak megbecsülni a települési önkormányzatok és a közoktatási intézmények az önkéntességen alapuló nyilatkozatok és egyéb dokumentumok figyelembevételével. A tapasztalatok alapján a jegyzıhöz delegált nyilvántartási kötelezettség csak akkor mőködik, ha a védını (aki egy ún. környezeti kód alapján általában az anya iskolai végzettségét is tudja), a szociális iroda és a gyermekjóléti szolgálat munkatársai, valamint a közoktatási intézmények dolgozói is aktívan részt vesznek a nyilatkozatok fontosságának megértetésében. Visszatérı probléma, hogy a szociális, az egészségügyi és az oktatási területen dolgozók nem ismerik az aktuális jogszabályokat, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető definíció jelentését, és a két meghatározás közötti különbséget. A közoktatásban érintett helyi szereplık sem mindig a mélyszegénység újratermelıdése dimenziójában értelmezik a halmozottan hátrányos helyzet definíciót, gyakran egyenlıségjelet tesznek ezen gyerekek és a romák között. Hiába vannak, sajnos a romák felülreprezentálva a halmozottan hátrányos helyzetőek között, a szelekciós mechanizmusok megértését nem segíti elı, ha etnikai szempontból közelítik meg a pedagógusok és az önkormányzatok ezt a kérdést. A magyar adatvédelmi törvények egyre abszurdabbak, illetve okafogyottabbak. Ma már lehet vállalni a cigány/roma azonosságot, az adatok (természetesen nem egyénekre, hanem csoportokra vonatkozóan) nyilvánosak lehetnének. Az adatvédelmi biztos a munkahelyi esélyegyenlıségi tervekre vonatkozó állásfoglalásában kitér erre a problémára. Az 4

5 esélyegyenlıségi terv készítéséhez kötıdı jogszabályi környezet szőkszavúan ad iránymutatást a terv elkészítéséhez nélkülözhetetlen adatok kezelésére nézve. Az Mt. 70/A. (3) bekezdése alapján az esélyegyenlıségi terv elkészítéséhez szükséges különleges személyes adatok csak az Avtv. rendelkezései szerint, az érintett önkéntes adatszolgáltatása alapján az esélyegyenlıségi terv által érintett idıszak utolsó napjáig kezelhetıek. Az Mt. tehát rögzíti az Avtv. kötelezı hatályát a végrehajtás során, valamint behatárolja az adatkezelés idejét. Ennek a kérdésnek a rendezése nélkül a közoktatás területére irányuló kormányzati intézkedések hatásvizsgálatainak ellehetetlenülése, rengeteg pluszmunka és adathiány várható. A javaslatok a következı törvényeket és rendeleteket érintik: Törvény, jogszabály, rendelet megnevezése évi LXXIX. tv. a közoktatásról Módosítandó rész Módosítás célja megnevezése 35. (1) A korai fejlesztés igénybe vételének lehetısége bölcsıdén, óvodán kívül, amennyiben ott ez nem biztosított 87. (1) h) A korai fejlesztés biztosítása utazó szakemberek segítségével. A 47 lhh kistérségben a nyári napközik mőködtetésének biztosítása 3. számú melléklet II. Az óvodai csoportlétszámok közelítése az ideális 20 fıs rész 7. pontja létszámhoz + végrehajtási utasítások A szakember-ellátottság meghatározásának a kistérség szociális problémáinak megfelelı differenciálása a 47 LHH kistérségben 1997 évi XXXI. törvény (Gyvt.) 94 A napközbeni ellátásokhoz (bölcsıde) való hozzáférés javítása 41. (3) A 47 lhh kistérségben a nyári napközik mőködtetésének biztosítása + végrehajtási utasítások A szakember-ellátottság meghatározásának a kistérség jellemzıinek megfelelı differenciálása a 47 LHH kistérségben évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 49/2004 ESZCSM rendelet a területi védınıi ellátásról 24. (1) pontjához kapcsolódóan a GYET mellett vállalható munkaformák egyértelmősítése A családi napközik szakmai munkájának elısegítése 2. (2) A védınıi helyettesítés szabályainak garanciális lefektetése 5. A védınık által ellátandó várandósok és 0-6 éves gyerekek számának a település társadalmi-szociális jellemzıinek megfelelı differenciálása a 47 lhh kistérségben 5

6 II. Szolgáltatások, gyerekintézmények, napközbeni ellátások 1. A védınıi hálózat A 0-6 éves korú gyermekek veszélyeztetettségének megelızésében és megszüntetésében, valamint a családban történı nevelkedés elısegítése terén különleges szerepe van a területi védınınek. A védınıi szolgálat a jelzırendszer kiemelten fontos résztvevıje. (Gyvt. 17. (1) bek.) A szolgálat, mint a jelzırendszer része, köteles jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, valamint hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztetı ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által elıidézett súlyos veszélyeztetı magatartása esetén. (Gyvt. 17. (2) bek.) E tevékenysége körében a védınıi szolgálat köteles együttmőködni a jelzırendszer többi résztvevıjével, a résztvevık kölcsönösen kötelesek tájékoztatni egymást. A Gyvt. e kötelezı együttmőködéshez formát is teremt. Elıírja, hogy a gyermekjóléti szolgálat által kezdeményezett esetmegbeszélések állandó meghívottja a bölcsıde, az óvoda munkatársa, az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelıse, a családsegítı szolgálat és a nevelési tanácsadó munkatársa mellett a védını is. A védını a családgondozás keretében segítséget nyújt a helyes életvitelhez, a harmonikus, szeretı családi környezet kialakításához a gondozott családban elıforduló egészségi, mentális és környezeti veszélyeztetettség megelızése, felismerése érdekében. A védınıi tevékenység különös jelentısége abban áll, hogy a 0-6 éves korú gyermekekre egy másik intézménynek sincs olyan rálátása, mint a védınınek. A védını helye a jelzırendszerben azért hangsúlyozandó, mert amennyiben a jelzırendszer védınıi szintje nem mőködik megfelelıen, a segítség már csak késın érkezhet. A védınıi látogatások gyakorisága rendeleti szinten szabályozott. Várandósság idején legalább öt alkalommal látogat a védını. Újszülött gyermek családját az elsı 6 hétben legalább hetente felkeresi. A gyermek 6 hetes és egy éves kora között havonta végez családlátogatást. 1-3 éves kor között a gondozás évente legalább hat alkalom, 3-6 éves korú gyermekek esetén pedig évente minimum négy alkalom (ha a gyermek nem jár közösségbe). Ha a gyermek közösségbe jár, a látogatások száma évente kettı. A családlátogatás gyakorisága minden életkori szakaszban növelhetı abban az esetben, ha a család fokozott gondozást igényel. A rendeletben meghatározott látogatási gyakoriság nem teszi lehetıvé a védını számára, hogy azt a kiterjedt és mással nem pótolható feladatkört betöltse, melyre a jogalkotó ıt eredendıen szánta. A fokozott gondozást igénylık formula beépítésével a jogalkotó látszólag biztosítja az arra rászorultaknak a különleges figyelmet, és a többlet segítséget, de a meghatározás formája az egyértelmő számonkérést nem teszi lehetıvé. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a védınık milyen munkateher mellett végzik feladatukat, egyértelmővé válik, hogy a védınık alapvetı feladatukat sem képesek maradéktalanul teljesíteni ilyen feltételek mellett. Egy védınıi körzetben a védını által ellátható várandós anyák, a 0-6 éves korú gondozottak, és az oktatási intézménybe nem járó otthon gondozott tanköteles korú gyermekek száma összesen 250 fı lehet. Önmagában ez a szám ellehetetleníti a védınıi munkát. A jogszabály ezen túlmenıen még a gondozotti létszám 25%-os túllépésére is lehetıséget biztosít abban az esetben, ha a település szerkezet a védınıi ellátás más módon való biztosítását nem teszi lehetıvé. (49/2004. ESZCSM 5. (5) bek.) 6

7 A jogi környezet elemzése során a védını kiemelt szerepe a 0-6 éves korú gyermekek gondozásban a feladat oldaláról egyértelmően meghatározott. A jogalkotó a védınıt a terület alapvetı információ-hordozójává teszi. Ezt kötelezettségeként rögzíti. Eszköz oldalról azonban a védını már jogszabályi szinten ellehetetlenül (feladatkör kiterjedtsége, gondozottak száma, látogatás gyakorisága stb.), és ebben az összefüggésben az önkormányzat aktuális gazdasági, intézményi, és szándék helyzetét még nem is vizsgáltuk, ami a védınık lehetıségét a megelızésben tovább ronthatja jelzı szerepét kiüresítve. (Iván Orsolya: Szempontok a hátrányos helyzet vizsgálatához a kisgyermekkor szolgáltatások jogi környezetében, SULINOVA Korai képességgondozás fejlesztése pilot-projekt, 2007.) Tudjuk azonban, hogy éppen a legkedvezıtlenebb helyzető családok és gyerekek szorulnak ki az ellátásból, illetve szorulnak be a legkevésbé igényes és eredményes ellátásokba. Tapasztalataink szerint azonban azokon a néhány száz fıs, maximum 2000-es kis településeken, amelyek egyébként is hátrányos helyzetőek szolgáltatások és munkahelyek szempontjából, jelentıs védını hiány van. A Szécsényi Kistérségben például egy védını lát el hat falut, vállalkozóként. Mindegyik településen jelentıs a roma lakosság száma, s így éppen azokra a családokra nagyon fiatalon gyermekeket szülı anyák, második generációs munkanélküliek, rossz minıségő szocpol házakban élık, alacsony iskolázottságúak jut kevesebb odafigyelés, akiknek erre a legnagyobb szükségük lenne. Javaslatunk: Szükséges a 49/2004.(V.21.) ESzCsM rendelet a területi védınıi ellátásról módosítása és a helyettesítés szabályainak garanciális jellegő lefektetése. A jogszabály jelenleg egyetlen feltételt támaszt a helyettesítésre vonatkozóan, a képesítéshez kapcsolódóan. A hosszabb idıszakra vonatkozó helyettesítéshez kapcsolódó feladatszervezés szakmai kritériumait a jogszabály nem tartalmazza és a gyakorlatban a rendelet 5. -ában szabályozott korlátozások nem érvényesülnek. 2. A korai fejlesztés A közoktatási törvény 30. -a foglalkozik a különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkozáshoz való joggal, valamint a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekkel, illetve a képzési kötelezettséggel. A közoktatási törvény 30. (1) kimondja: A testi, érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelı pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdıdıen, hogy fogyatékosságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek életkorától, állapotától függıen - a szakértıi bizottságok véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztı felkészítés keretében kell biztosítani." 2 2 A korai fejlesztés és gondozás 8. (1) A korai fejlesztés és gondozás, egyéni foglalkozás, illetıleg - legfeljebb három-öt gyermekbıl álló - csoportfoglalkozás keretében valósítható meg. (2) A korai fejlesztés és gondozás keretében a) egyéni foglalkozás esetén a gyermek 7

8 A korai fejlesztés megvalósítható otthoni ellátás, bölcsıdei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, korai fejlesztı központban biztosított fejlesztés és konduktív pedagógiai ellátás keretében. A szakértıi bizottságnak kell megtalálnia azt a formát, amely igazodik a gyermek adottságaihoz, lehetıségeihez valamint az ellátás megszervezésének lakóhelyi feltételeihez. A korai fejlesztésben való részvétel biztosítása a szülı számára nem kötelezettség, hanem jog. Ezt is figyelembe véve a pedagógiai szakszolgálatokon belül a korai fejlesztés az a terület, ahol kiemelkedı fontosságú a gyermekorvos, a szakorvos, a védını, az illetékes szakértıi és rehabilitációs bizottságok illetve a korai fejlesztést biztosító intézményhálózat közötti jó munkakapcsolat, a gyakorlati együttmőködés, a gyermekkel és a szülıkkel való közös törıdés. A harmadik életévet betöltött gyermek - legfeljebb öt éves korig - akkor részesül a korai fejlesztésben és gondozásban, ha óvodába nem jár. Abban az esetben ugyanis, ha a gyermek már óvodába jár, a korai fejlesztés és gondozás, mint ellátási forma megszőnik, helyébe az - integrált vagy szegregált formában megvalósuló - óvodai nevelés lép. Ekkor az óvodai nevelés egészül ki mindazokkal a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokkal, melyeket addig a korai fejlesztés biztosított. (A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás. A korai fejlesztéshez való hozzájutás tapasztalataink szerint sokszor nem megoldott. A gondok már a szükséges vizsgálatokon való részvételnél és a szolgáltatásokhoz való hozzájutás alapfeltételét jelentı szakvélemény elkészülésénél kezdıdnek. Fejlıdésében elmaradt, 2 éves kislány - nagy nehézségek árán, hónapokat várva jutott el az Áthelyezı Bizottsághoz. A gyerekjóléti szakember, a védını, a háziorvos egy emberként a szülıt okolta a késlekedésért, holott az átszállásos utazás költségei miatt volt képtelen az édesanya jelentkezni a megadott idıpontokban. Végül a falubusz igénybevételével és a gyerekjóléti kolléga segítségével, ha késedelmesen is, de megszületett a szakvélemény. Az alapján, azóta a gyerek fejlesztése megoldottnak tekinthetı, bár az anya eposzi jelzıje (hogy lusta)- nehezen kopik. Amennyiben folyamatosan fejlesztésre kell vinni kicsi gyerekeket a rossz tömegközlekedéssel rendelkezı falvakból a nagyobb városokba, régióközpontokba, hasonló helyzetek alakulnak ki, elsısorban információ és tájékoztatás hiány miatt. 3 Nem minden kistérség tudja megoldani a szakellátásokat utazó gyógypedagógusokkal, így ezek a rászoruló gyerekek gyakorlatilag ellátás nélkül maradnak. A korai fejlesztés utazó szakemberek segítségével való biztosítása a közoktatási törvény hatályos szövege alapján nem megoldott. 4 Jobb esetben óvodás, illetve - nulla-három éves kora között legalább heti két órát, - három-öt éves kora között legalább heti négy órát, b) csoportfoglalkozás esetén a gyermek - nulla-három éves kora között legalább heti négy órát, - három-öt éves kora között legalább heti hat órát kell biztosítani. (3) Ha a korai fejlesztés és gondozás otthoni ellátás keretében valósul meg, a (2) bekezdésben meghatározott idıkeretet - a szülı egyetértésével és a gondozásba történı bevonásával - a fejlesztési év átlagában kell teljesíteni. (többször módosított 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról) 3 Az évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 120. (2) bekezdése alapján: Meg kell téríteni a) a pedagógiai szakszolgálatot nyújtó intézmény, a korai fejlesztést és gondozást nyújtó, a sajátos nevelési igényő gyermekek nevelését és oktatását végzı, valamint a fejlesztı felkészítést biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi utazás költségeit, a gyermeknek, tanulónak és kísérıjének (1) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fıvárosi önkormányzat köteles gondoskodni a) az általános iskolát követıen azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggı tájékoztató tevékenységrıl, c) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról, d) a gyermekgyógyüdülıkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról, 8

9 kisiskolás korukban intézményi keretek között történik fejlesztés leginkább logopédiai -, de a prevenció hiánya és a korai, idıben történı fejlesztés elmaradása szinte behozhatatlan hátrányokat eredményez. A korai fejlesztéshez való hozzájutásban további nehézséget okoz, hogy amennyiben a gyermek óvodába jár, a korai fejlesztés és gondozás helyébe az - integrált vagy szegregált formában megvalósuló, a fejlesztést biztosító - óvodai nevelés lép a közoktatási törvény szövege alapján. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az óvoda nem minden esetben rendelkezik az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Szabad intézményválasztás nincs, hiszen azt a gyerekintézményt, amely a továbbiakban köteles a gyerek fejlesztését végezni, a szakszolgálat jelöli ki (vagy a jegyzı). Kis településeken ez csak az egyetlen óvoda vagy bölcsıde (utóbbi szinte biztosan hiányzik) lehet, mert másik intézmény nincs. A szülı sokszor például munkavállalás miatt szeretné igénybe venni az óvodai szolgáltatást, de amennyiben a fejlesztés ott nem megoldott továbbra is igényt tartana a korai fejlesztés más szervezeti keretek között biztosított formájára. Erre a jelenlegi szabályozás alapján nincs lehetıség. 5 Javaslataink: a) Amennyiben a család számára elérhetı óvodában nem biztosított a korai fejlesztés, legyen lehetıség a gyerek óvodába lépése után is a Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásának igénybe vételére (1993. évi LXXIX. Tv. 35. (1) pontjának módosítása). b) A korai fejlesztés biztosítása utazó szakemberek segítségével. (1993. évi LXXIX. Tv. 87. (1) h) pontjának módosítása). 3. Napközbeni ellátások, bölcsıde, családi napközi, óvoda 3. 1 Bölcsıde A bölcsıde, a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet intézménye a Gyvt., valamint a 15/1998. NM rendelet keretében szabályozott. A bölcsıde, fıszabályként a családban nevelkedı gyermek 20 hetes korától 3. életévének betöltéséig látja el a gyermek szakszerő gondozását és nevelését. Amennyiben a gyermek 3. életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését a bölcsıde orvosa nem javasolja, a 4. évének betöltését követı augusztus 31-ig nevelhetı és gondozható bölcsıdében. (Gyvt. 42., 15/1998. NM 36. ) e) azoknak a sajátos nevelési igényő gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, f) a fejlesztı felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekrıl, g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezésérıl, a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs tevékenységrıl, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról, h) az e)-f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat mőködtetésérıl (1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának idıpontjától kezdıdıen a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülı bevonásával, a szülı részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 9

10 A fogyatékos gyermekekre eltérı szabály vonatkozik. İk, amennyiben szakvélemény alapján a bölcsıdében korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelésben és gondozásban részesülnek, legfeljebb 6 éves korukig részesülhetnek korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztı felkészítésben. (Gyvt. 42. (2) bek.) Bár nagy szükség lenne jóval több bölcsıdére, de e napközbeni ellátási formának mind a létesítése, mind a fenntartása olyan nagy költségekkel jár az önkormányzatok számára, hogy a közeljövıben nem várható a bölcsıdei férıhelyek ugrásszerő növekedése. Annak ellenére sem, hogy 10 ezer vagy magasabb számú lakosság esetén kötelezı bölcsıdét mőködtetni az adott településen. Az azonban, hogy a népességen belül milyen arányban, hány gyerek él, s a születések számát tekintve milyen tendencia figyelhetı meg, nem jelenik meg a szabályozásban, holott ez jelentené azt, hogy a valódi szükségletek alakítják a megfelelı intézmény létrehozását és mőködtetését Családi napközi A családi napközi állami normatívája valamelyest oldotta a 0-3 éves gyerekek napközbeni ellátásának nehézségeit. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy éppen a hátrányos helyzető kistelepülések óvodás kor alatti gyerekeinek napközbeni ellátásában - ahol bölcsıde biztosan nem létesül, és nem volt régebben sem, valamint a fentiekben szereplı korai fejlesztés biztosítása is infrastrukturális nehézségekbe ütközik -, nem hozott átütı megoldást a családi napközi normatív finanszírozása. A Szécsény kistérségi tapasztalatok szerint sem a 0-3 évesek, sem az annál idısebb, legfeljebb 14 éves korú gyerekek körében. A nagyobb városokban inkább létrejövı családi napközik pedig igen széles skálán mozognak a szülıi térítési díjak nagyságát tekintve: nem ritka, a havi ezer Ft-os befizetési összeg egy gyerek után, ami a rosszabb helyzető családokat ab ovo kizárja az ellátás igénybevételébıl. Mindemellett a családi napközi indításának szakmai követelményei minimálisak, módszertani támogatásuk és szakmai munkájuk minıségének rendszeres monitorozása nem megoldott. (Gyvt. 43..) Ez nem csupán az állami finanszírozás miatt aggályos, hanem azért is, mert a napközbeni ellátásnak nem pusztán a gyermekmegırzés a feladata, hanem a gyerekek megfelelı fejlesztése is Napközi, nyári napközi Tapasztalataink szerint a gyerekek napközbeni ellátása - a törvényi szabályozás ellenére 6 - nyáron még kevésbé megoldott, mint a tanév során (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élı gyermekek életkorának megfelelı nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelıi, gondozói munkavégzésük, munkaerıpiaci részvételt elısegítı programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások idıtartama lehetıleg a szülı munkarendjéhez igazodik. (2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, a) akinek fejlıdése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b) akit egyedülálló vagy idıskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, c) akinek a szülıje, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. (3) A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhetı - a gyermekek életkorának megfelelıen - különösen bölcsıdében, hetes bölcsıdében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, valamint a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. (4) A gyermekek napközbeni ellátásának minısül az iskolai napközis ellátásban nem részesülı, különösen a csellengı vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház keretében - és az étkeztetés biztosítása is, feltéve, ha a mőködtetı rendelkezik az ehhez szükséges - a külön jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételekkel. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében - a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást, a 10

11 Nálunk nincs nyáron napközi ellátás az iskolában, a kultúrház indít kézmőves foglalkozást gyermek felügyelettel (ami heti Ft ) sıt hiányoltam azt az étkezési lehetıséget, hogy aki rendelkezik a szegénységi bizonyítvánnyal, az sem kapott a tanítási szünetben napi egyszeri meleg ételt. (www.gyerekesely.hu fórum) Egy szülı: Intézmények, ahol a gyermek napközben tartózkodik. A tanuláson kívül nagyon kevés programot biztosít. Persze ez mögött nem az érdektelenség áll. Amikor az igazgatónıt kinevezték 6 évvel ezelıtt, lapon érdeklıdött, hogy van-e szükség programokra. Számtalan lehetıséget felsorolt, ebbıl maradt meg a néptánc. Egy vállalkozó a flashdance szakkört vezeti, természetesen semmi nincs ingyen. Van viszont kosárlabda kézilabda és futball, sportolási lehetıség. (Közép-Magyarországi Kistérség) Javaslataink: a) Az 1997 évi XXXI. törvény (Gyvt.) 94 -ának módosításával az érintett korosztály meghatározott része számára biztosított ellátás elıírása. b) A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet módosítása: javasolt a rendeletnek a családi napközire vonatkozó szabályozásának ( ) módosítása, a bölcsıdére vonatkozó szakmai ellenırzésére és felügyeletére vonatkozó szabályozás (45. ) analóg alkalmazása a családi napközire vonatkozóan. c) Az 1997 évi XXXI. törvény (Gyvt.) 41. (3) pontjának módosításával a nyári idıszakban, a évi LXXIX. Törvény hatálya alá tartozó óvodai és iskolai napközi keretében ösztönözni/betartatni a gyerekek napközbeni ellátásának megszervezését elsı lépésben a 47 LHH kistérségben Óvoda A gyerekek napközbeni ellátási formái között kitüntetett helyet kap az óvoda. A Közoktatási törvény (1993. LXXIX. tv. Kt.) 24. kimondja, az óvoda a gyermek hároméves korától nevelı intézmény, egyúttal a gyermek hároméves korától ellátja - a Gyvt-ben meghatározottak szerint a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokat is. Az óvodára, mint a közoktatás részét képezı intézményre és egyúttal, mint a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményre jellegébıl adódóan irányadók a Gyvt gyermekek napközbeni ellátására vonatkozó szabályai, valamint irányadók a Kt., a 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról és a 11/1994. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl. gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehetı ellátásokhoz való hozzájutást. (3) Az a települési önkormányzat, fıvárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsıdét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. (3) bek.] köteles mőködtetni. (4) A megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot mőködtetni. 11

12 Az óvoda funkciója: óvó-védı, szociális, valamint nevelı-személyiségfejlesztı funkció, vagyis, Pedagógiai és jogi értelemben az óvodai nevelés nem az iskolai nevelés és oktatás elıkészítı szakasza, hanem a személyiségfejlesztés eszköze. 7 Bár a közoktatási törvényben már szerepel, a leghátrányosabb körülmények között, szegénységben élı gyerekek megfelelı idıben történı (3 évesen) óvodába íratása és folyamatos járása sem mindig megoldott. Több ok miatt fordulhat ez elı. Például helyhiány az óvodában (dacára a hhh-s gyerek elsıbbségének), de ez valóban egyre ritkább. Inkább az intézmény és a szülık közötti nem megfelelı kapcsolat az oka, hogy a gyerek ténylegesen nem jár óvodába, hiába van hivatalosan létszámban, így az esetleg szükséges fejlesztéstıl is elesik. - És ha már itt tartunk a számoknál, mit mondtál, hány gyerek van kint?(aki nem fér be helyhiány miatt) - Hároméves? - Nem, összesen. Durván, most ne vegyél elı statisztikát, ezt majd összeszedjük. Nagyságrendileg. - Durván Durván 30 óvodás van kint. Akkor ebbıl 3 éves lehet...? - Most írtuk össze éppen a védınénivel, na jó, akik majd lesznek 3 évesek. Most összesen 34 kisgyereket írtunk össze. Akik 3 évesek illetve lesznek majd nyárra, illetve ıszre és télire. - És akkor a 4-5-6? - A 4-5, akik most jelentkeztek, az 12. Tehát akkor az már, ha azt vesszük, 32+12= 44. De ugye már a nagyobbak bent lesznek most szeptembertıl. (Interjú óvodavezetıvel) 8 Vajon ebben az óvodában miként tudnak megfelelni annak a rendelkezésnek 9, miszerint szeptember 1-tıl minden hhh-s gyereknek 3 éves korától legyen lehetısége folyamatosan óvodába járni; mert óvodabıvítésre különbözı okok miatt nincs lehetıségük? Egy fiatal anyukával találkoztam az orvosi rendelıben, akik alig egy hete költöztek S- re. Négy és fél éves a kicsi lánya. Érdeklıdtem, oviba jár-e a kicsi. Sajnos, az anyuka még nem talált munkát és addig ezt a gyermeket nem veszik fel az oviba. (Pest megye) Hivatalos dokumentumok alapján az óvodai kívánatos csoportlétszám 20 fı, a maximális 25, meghatározott esetekben ez 20%-kal, majd további 10%-kal emelhetı. A közoktatási irányítás szempontjai, a finanszírozás jellege, valamint az a tény, hogy az önkormányzatok megközelítıleg 20-50%-át viselik az óvoda mőködési költségeinek, mind-mind a csoportlétszámok emelése irányában hatnak Dr. Szüdi János: A gyermekek mindenek felett álló érdeke. Élet és Irodalom, Sulinova pilot 9 A Közoktatási Törvény 23. -a rendelkezik (6) Az e (Kt) törvény 85. -ának (4) bekezdése alapján elkészített önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történı biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzető tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát december 31- éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítıjének. Az intézkedési terv megléte az elıfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázaton vegyen részt. Ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat - társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bıvítéssel szeptember 1-jétıl köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést augusztus 31-éig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggı szülıi igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni. 10 Az OKÉV csak a Kt. 3. számú melléklet I. részében meghatározott maximális csoport/osztálylétszám túllépését engedélyezheti; az alapító okiratban, mőködési engedélyben meghatározott felvehetı legmagasabb tanulólétszám túllépését nem. 12

13 Így fordulhat elı, hogy a 20 fıs csoportból legrosszabb esetben 33-as létszám lesz. Eközben tudjuk, hogy ehhez sokszor az infrastrukturális feltételek sem adottak, rossz minıségő lakásokban élı gyerekek, zsúfolt óvodai termekben töltik napjaikat. A minıségi foglalkozás alapfeltétele, hogy az óvónı reagálni tudjon a gyerekek egyéni szükségleteire, személyre szabott fejlesztéseket tudjon megvalósítani. Ez, ilyen csoportlétszámok mellett megoldhatatlan még akkor is, ha különben minden szakmai és tárgyi feltétel adott lenne. Ezt a helyzetet tovább színesíti, hogy azok a gyerekek, akiknek a szülıje GyET-en 11 van, csak napi öt órában maradhatnak az óvodában. A gyakori férıhely hiány alvás-idıben szorít a legjobban (sokszor elıfordul, hogy több gyereket vesznek fel, mint ahány férıhely van, pl. 50 fıs óvodába 60 gyerek jár), s még inkább azt a rossz gyakorlatot eredményezi, hogy ebéd után ezeket a kicsiket el kell, hogy vigyék az intézménybıl. Az egyik nógrádi faluban, nem is tudták pontosan megmondani az anyukák, hogy miért kell uzsonnával a kezükben gyereküknek délben távozniuk. Volt, aki azt mondta azért mert ı, a mama, gyesen van, volt, aki azt mondta, hogy azért mert nincs hely az ágyaknak, s volt, aki az anyaságit emlegette. Kétségbeejtı az ismeret hiány, de a frusztráció, a megkülönböztetés érzése a családoké; mégis a legnagyobb baj a gyerekek felemás intézeti léte. Szinte mindig a hh-s és a hhh-s gyerekek azok, akik ezeknek a helyzeteknek a vesztesei. A kivételek felsorolásában rejlı lehetıséget - tehát nem is méltányosság gyakorlásáról lenne szó a közoktatási intézményt fenntartó jogalkalmazók nem veszik figyelembe. Erre több jelzésünk és tapasztalatunk volt országosan. Dacára a rendeletmódosításnak, a GYET-es anyák gyerekeinek helyzete továbbra sem oldódott meg. Remélhetıleg a Parlament ıszi ülésszakán megszavazzák a GYET-hez kapcsolódó, a még mindig sokszor félreértelmezett szabályozást egyértelmővé tévı törvénymódosítást. A helyi hatóságok ugyanis nem tudják/akarják helyesen értelmezni a jelenleg is hatályos kivételeket. A Kt. 3. számú melléklet II. rész 7. pontja alapján a fenntartó a maximális létszám maximum 20%-kal való túllépését engedélyezheti az alábbi feltételek esetén: 1. nevelési/tanítási év indításánál, ha - az óvodában legfeljebb két óvodai csoport mőködik, - iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály indul; 2. nevelési/tanítási év során, ha - ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt, függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, - új gyermek/tanuló átvétele miatt indokolt 1. Ha a fenntartó engedélyezte a létszám túllépését a fent felsorolt esetekben 20%-kal, az OKÉV ezt további 10%-kal növelheti. 2. Ha a fenntartó nem engedélyezhette, mivel a feltételei nem állnak fenn, az OKÉV a Kt. 3. sz. mellékletben elıírt maximális létszám 20%-os átlépését engedélyezheti. A Kt. 3. számú melléklete szerinti maximális létszámok, és az engedélyezhetı létszámhatárok: átlaglétszám:20 fı, maximális: 25, + 20%: 30 fı, + 10%: 33fı. Az eljárást meghatározó jogszabályok: - A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény ; - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény ; - A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény, - Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontról szóló 105/1999. (VII. 6.) Korm. rendelet, - A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - A képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 11 A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása 16. A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cstvhr.) 22. -ának (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (3) A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a) a gyermeket - ide nem értve az iskolában tanuló gyermeket - napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy az intézményi elhelyezés a napi 5 órás idıtartamot - a kötelezı vagy ajánlott fejlesztı foglalkozáson való részvétel esetét kivéve - nem haladja meg; b) a közoktatási intézményben tanuló gyermek ba) a napközbeni ellátás keretében nyújtott étkezést igénybe veszi, illetve bb) a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény szerinti kötelezı, illetve nem kötelezı (választható) fejlesztésre, felzárkóztatásra, habilitációra, rehabilitációra, illetve tehetséggondozásra irányuló foglalkozáson - beleértve a diákköri és iskolai sportköri foglalkozást - vesz részt; c) a gyermek iskolaotthonos nevelést-oktatást vesz igénybe; d) a gyermek a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 68. -a (3) bekezdésének a) pontja alapján veszi igénybe az ellátást. 13

14 A GYET-en lévı szülık munkaerıpiacra való visszatérése is problémás. Harmadik gyermekem miután betöltötte a 3 évet, vissza kellett adnom a vállalkozói igazolványt ahhoz, hogy a GyET-et tudjam igényelni. Tehát már ez az a pont amikor egy fıállású anya keze meg van kötve. Önfoglalkoztatás szóba sem jöhet, valamint nem is volt munkahelyem, ahová visszavártak volna. (öt gyermekes Gyet-es anya) A szabályozás (Cst. 24. ) elméletileg egyértelmő, a gyakorlati alkalmazása azonban - a fenti példa alapján is látható -, mint a GYET intézményével kapcsolatban sok egyéb, a jogalkalmazó szándékától függ. A támogatásra való jogosultság megszőnése után a szülı, a hibásan értelmezett gyakorlat miatt, friss munkavállalóként kell, hogy a munkaerı piacra kilépjen. Cst. 24. (1) A gyermeknevelési támogatásban részesülı személy, keresı tevékenységet napi 4 órát meg nem haladó idıtartamban folytathat, vagy idıkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. 12 Tehát keresı tevékenységet folytathat a GYET-en lévı szülı négy órában vagy otthon idıkorlát nélkül. Az egyéni vállalkozói tevékenység pedig keresı tevékenységnek minısül és ez a szabály több éve így szól. Javaslataink: a) A Kt. 3. számú melléklet II. rész 7. pontjának módosításával a megfelelı óvodai csoport-létszámok kialakítását lehetıvé tévı szabályozás. b) Cst. 24. (1) pontjához kapcsolódóan a GYET mellett vállalható munkaformák egyértelmősítése. 4. Szociális ellátások (segélyezés stb.) A szociális ellátások szabályozása kis túlzással folyamatosan változik. Ennek az is következménye, hogy az önkormányzatok a helyi szociális rendeletükben nem minden esetben tartják be a törvényi kötelezettségeiket (lásd. Monok), vagy csupán részlegesen szabályozzák azokat a közszolgáltatásokat, amelyekrıl kötelezı gondoskodniuk. Az évi 65. törvénnyel (Ötv.) létrejött egy, az önkormányzatok nagyfokú autonómiáját biztosító szétaprózódott önkormányzati rendszer. Az Ötv. lefekteti, hogy a települési önkormányzatok feladata a közszolgáltatások körében különösen az óvodáról, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás. E feladatai teljesítésénél az önkormányzat maga határozza meg a lakosság igényei alapján, anyagi lehetıségeitıl függıen mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (Ötv. 8. ) A törvény azonban a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes 12 (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában napi 4 órát meg nem haladó idıtartamban folytatott keresıtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülı személyt a Munka Törvénykönyvérıl szóló évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidıben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidıben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg. (3) A 27. (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermeknevelési támogatás annak a személynek, aki - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.] helyezi el. d) keresı tevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerzıdéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként, vagy egyéni vállalkozóként, illetıleg társas vállalkozás tagjaként folytatott - személyes közremőködést igénylı - tevékenység; 14

15 közszolgáltatásokról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól és egyéb feltételektıl függıen eltérıen is megállapíthatók. 13 Több helyen tapasztaltuk, hogy a lakásfenntartási támogatás vagy teljesen hiányzik a helyi szociális rendeletbıl különösen a kisebb, 2000 lelkes települések esetében, vagy a kérelem beadásához olyan paramétereket határoznak meg, amelyek éppen a leginkább rászorulókat zárja ki az ellátási formából. Az MTI KTI GYEP egy különösen kirívó esetben a Közigazgatási Hivatalhoz fordult. Ezt megelızıen az illetı önkormányzat jegyzıjét is tájékoztattuk a jogszabálysértésrıl, s a Közigazgatási Hivatal válasza már a helyi rendelet módosításáról tájékoztatott, amely módosítás kiküszöbölte az általunk kifogásolt elemeket. Mindez azt mutatja, hogy a települések képviselı testületének autonómiája rossz joggyakorlatot is szülhet. 14 Javaslatunk: A települési önkormányzatok helyi szociális és gyermekjólét/védelmi rendeleteinek a teljes körő felülvizsgálata. 13 Iván Orsolya: Szempontok a hátrányos helyzet vizsgálatára a kisgyerekkori szolgáltatások jogi környezetében. SULINOVA Korai képességgondozás fejlesztése pilot-projekt, Részlet, a Közig. Hivataltól kért törvényességi vizsgálatról: A mellékletben csatolom a helyi rendelet lakásfenntartási támogatást szabályozó részletét. Néhányat a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló évi III. törvénnyel kapcsolatos szabályozási hibából. - a rendelet nem határoz meg jövedelmi határokat, nem határozza meg a lakásfenntartás havi költsége és a háztartás havi összjövedelme közötti arányt; - a rendelet minimális lakásnagyságot állapít meg, de nem derül ki a szabályozásból, hogy ez kizáró vagy jogosító feltétel (vagyis, hogy ezalatt vagy efölött jogosult vagy nem jogosult valaki a támogatásra), ráadásul az Szt. 38. (9) bek. ea) pontja négyzetméterre jutó havi költséget említ és nem minimális lakásnagyságot; - a rendelet szerinti minimális lakásnagyság és a támogatás mértékének szorzataként a 38. (9) bek. c) pontja szerinti feltétel szinte egyik kategóriánál sem érvényesül; - a költségek felsorolása nincs összhangban a 38. (10) bekezdésében felsoroltakkal. Az egész helyi szabályozás ütközik a törvényi szabályozás logikájával és felrúgja a törvény által engedett szabályozási önállóságot, teret. Kérem, szíveskedjenek a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 98. (3) b) szerinti ellenırzést lefolytatni és álláspontjuk szerinti intézkedéseket megtenni. Melléklet: Lakásfenntartási támogatás 11.. (1) A Képviselıtestület az Ötv.. (3) bek.-ben biztosított jogkörében a lakásfenntartási támogatásnak megállapítására az Szt (1).bek.- ben biztosított hatáskörének gyakorlását a Népjóléti és Rehabilitációs Bizottságra ruházza át. (2) A lakásfenntartási támogatás megállapítására I. fokon az (1) bek.-ben foglaltak alapján a Bizottság jogosult. (3) II. fokon a Képviselıtestület jár el A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez a 1.sz. mellékletben meghatározott tartalmú nyilatkozatot kell becsatolni 13.. (1) A lakásfenntartási támogatás megállapításának feltételeit a képviselıtestület az alábbiakban határozza meg : a./ A minimális lakásnagyság... községben : Egy fıs háztartás esetén : 32 m2 Kettı fıs háztartás esetén : 35 m2 Három fıs háztartás esetén : 44 m2 Négy fıs háztartás esetén : 50 m2 Öt fıs háztartás esetén : 60 m2 Hat fıs háztartás esetén : 76 m2 Hét fıs háztartás esetén : 88 m2 Nyolc vagy annál több fıs háztartás esetén : 100 m2 b./ A Képviselıtestület 1 m2 lakásterületre 30 Ft/hó lakásfenntartási költséget nyújt lakbér, albérleti díj, főtés, szippantás költségeire és lakás-karbantartási költségek címén. A tényleges lakásfenntartási kiadások és lakásfenntartási támogatás különbözetét az igénylı köteles megfizetni. c./ Lakáscélú pénzintézeti kölcsön fennállásakor ez az összeg 80.-Ft-ra emelkedik és a törlesztı részlet teljes kifizetéséig tart. Ha a jogosult nem gázfőtést alkalmaz, akkor annak beköttetéséig ill. 80.-Ft / m2 lakásfelületre jutó összeg (október hó 15-tıl április hó 15-ig tartó idıszakban ) 25.-Ft-tal emelkedik A Képviselıtestület az Szt (1) bek.-ben biztosított jogkörében a lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez becsatolandó nyilatkozatok tartalmát az alábbiakban határozza meg, mely kérelmet a rendelet 2.sz. mellékletében meghatározott nyomtatványon kell benyújtani. a./ Jövedelemnyilatkozatok. b./ Személyi adatok. c./ Jövedelmi adatok. 15

16 4.1 Gyerekjóléti szolgáltatás, családsegítés E témakörben a szemléleti problémák dominálnak, hiszen a Gyvt. a Szt. és a Kt. a fenti észrevételeket leszámítva megfelelı keretet ad a szociális szakemberek tevékenységéhez. Munkánk során azonban számos anomáliával, a gyerekjóléti szolgáltatás hiányosságával találkozunk, nem egy esetben, az alapellátás illetve a szakellátás dolgozói egymásra mutogatásával, amelynek mindig a rászoruló gyerek (és annak családja) a vesztese. Találkoztunk olyan esettel, amikor a gyerekjóléti szakember állást foglalt egy nagymama és veje közötti gyerek elhelyezési vitában, az utóbbi (az apa) javára. A gyerekek édesanyja balesetben meghalt, baleseti kártérítést is kaptak a gyerekek és a vej (apa). A három kamaszodó lány egyébként is nagy veszteségében nem elsısorban a gyerekek lehetı legoptimálisabb ellátására törekedett, hanem azt általa csupán pénz problémának vélt helyzetben (árvasági ellátás) asszisztált az apa és a nagymama mára visszafordíthatatlan torzsalkodásában. A gyerekek személyisége megsínylette az értük versengı rokonok konfliktusait. Ma már csak az érdekli ıket, hogy kitıl tudnak több személyes javat kicsikarni. A családgondozó nem segített az anya halála kapcsán kialakult nehéz helyzetben lévı rokonok konfliktusában, pedig mediációs képesítése is van. Hagyta, hogy a gyámügy nagyon gyorsan polgári peres útra terelje az ügyet, visszafordíthatatlan rossz viszonyt és nem kevés anyagi terhet eredményezve az érdekeltek minden oldalán. A történet fintora, hogy a Bíróság a nagymamának ítélte a gyerekek felügyeleti jogát. Közép-magyarországi nagyközség családsegítıs szakembere azzal fenyegetızik, hogy elveszik a családtól az öt gyereket, mert képtelenek voltak az apa keresetébıl és az anya Gyet-ébıl a rezsit, és a hiteleiket fizetni (utóbbiakat gáz és villanytartozásra, valamint számítógép vásárlására vették fel). Amikor a gázszolgáltató novemberben kikapcsolta a gázt, 3 q fát (kb. egy hétre elég) és egy vaskályhát szereztek a családnak természetbeni juttatásként, mert bár az önkormányzat pénzösszegrıl döntött, a családsegítı így látta jónak. A házuk azonban gázfőtésre tervezett szocpolos épület, ahol nincs olyan kémény, amely fafőtésés kályhához megfelelı lenne. A szakember legmarkánsabb javaslata a háztartáskönyv vezetése volt, valamint kifogásolta a rendetlenséget. Szintén nem roma ügyfelekrıl van szó, de úgy tőnik némelyik szakembert viszi a lendület, s ahol sok gyerek nevelkedik, elsı számú szempont a rend. Súlyos szemléletbeli problémákkal találkozunk sajnos a szociális szférában is, amelynek sok esetben mulasztások, csak papíron gondozott családok az árulkodó jelei. 4.2 Szakszolgálatok Szeptemberben lányommal a Nevelési Tanácsadóban jártunk, ahol a Meixner (Pipitér) teszt kitöltése megtörtént, két hónap elteltével kaptam meg a fél eredményt, mivel a pszichológus még betegsége miatt nem adott idıpontot. Erre még várni kell. De úgy gondolták, hogy elküldik a részleges vizsgálati eredményt, ahol csak annyit írtak, hogy játékos memória-fejlesztı program szükséges. Így, gondolta az iskola igazgatónıje, hogy ez alapján nem szükséges a gyermek fejlesztıprogramja az iskolában, státuszban lévı fejlesztıpedagógussal. Tudni azt kell, hogy a Nevelési Tanácsadóhoz 17 község tartozik, ahol egy-egy logopédus, fejlesztı pedagógus és egy pszichológus igyekszik a gyerekekrıl szakvéleményt kiadni. Leterheltek. Amikor közölte velem a gyermek tanárnıje, hogy nem kell segítség a gyerekemnek, jeleztem ezt 16

17 a Nevelési Tanácsadónak. İ igyekezett megnyugtatni engem, és ígérte, a jövı héten megpróbálja elérni a fejlesztı pedagógust, mivel a jellemzésbıl kimaradt a diszgráfia, diszlexia szó. És hát ık csak javaslatot tehetnek, ami nem kötelezi az iskolát semmire. írja egy kétségbeesett anyuka a honlap fórumában. Ezzel szemben a szabályozás 15 egyértelmősíti, hogy - fejlesztı foglalkozás a szakvélemény alapján folyhat - a szakszolgálat (Nevelési Tanácsadó) ellenırizheti a szakvéleményben foglaltak végrehajtását - a közoktatási intézmény vezetıje felelıs a fejlesztı foglalkozások megszervezésért. Mit lehet errıl az apró, mindenhol elıforduló esetrıl mondani: már a kezdet nehézkes, hiszen nem minden szülı ennyire kitartó és tudatos. A fejlesztıpedagógus nehézségei, eszközhiánya; az iskola hozzáállása a rendeletek betőszerinti betartása; a Nevelési Tanácsadó ugyan leterheltségébıl adódó lassúsága és nem szakszerő mőködése. Ha a kistérség elıre leszerzıdött kvótája elfogy - amit egy másik kistérségi székhelyő Nevelési Tanácsadóval kötött -, nincs szolgáltatás. Ez akár szeptemberben is megtörténhet. Gyaníthatóan másutt is elıfordul, ahol szolgáltatásokat vásárolnak. Javaslataink: a) A már létezı módszertani intézetek funkciója mellett, a szakmai ellenırzés megerısítése annak érdekében, hogy a gyerekjóléti szolgáltatás az alapfeladatait megfelelı színvonalon lássa el. Módszertani eszközként ajánlható a folyamatosan alakuló és bıvülı kistérségi szociális szolgáltatások fenntartó által kért/kezdeményezett szakmai átvilágítása, annak módszertani tanácsadással és utánkövetéssel való támogatása. b) Elsı lépésben a 47 leghátrányosabb helyzető kistérségben a szociális szakemberek számának differenciálása az ellátott terület szükségleteinek, sajátosságainak megfelelıen, nem csupán a lakók, illetve a 0-18 éves korosztály száma szerint. c) A pedagógiai szakszolgálatok ellátó kapacitásának növelése a 47 LHH kistérségben. 15 (4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztı foglalkoztatása a pedagógus és a szülı bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlıdésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülı, továbbá a szülı egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelı és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztı foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenırzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértıi és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére az e törvény 52. -a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott idıkeret terhére kell az iskolai fejlesztı foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetıje felelıs a fejlesztı foglalkozások - e bekezdésben elıírt - szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért. 17

18 5. És egy több uniós pályázatot és, oktatási normatívát is érintı probléma: a HH és a HHH fogalom használatának visszásságai Fontosnak tartjuk annak a problémának felvetését, ami a hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyerekek beazonosításával, nyilvántartásával kapcsolatos. A jelenlegi gyakorlat a jegyzı szerepe, az ellátásokból az óvodai-iskolai részvételt megelızı kimaradás stb. nem teszi lehetıvé a megnyugtató és teljes körő nyilvántartást és sok esetben eszközként használódik a normatívákért, illetve a normatívákra való jogosultsági feltételek biztosításáért folyó küzdelemben. Az integrációs normatíva igényléséhez a hhh-s gyerekek létszámával tudnak játszani a közoktatási intézmények fenntartói. A hhh-s adatszolgáltatás önkéntes a szülık részérıl, így ha meghaladná a 25%-os arányt a hhh-snak minısülı gyerekek száma ami az integrációs normatíva igénylésének egyik fı feltétele -, akkor nem biztos, hogy a jegyzı, a teljes körő tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz. A hh-s és hhh-s gyerekek nyilvántartása is aggályos.(?) Konkrétabban: ha a közoktatási intézmény adott csoportjaiban (lásd. alább a rendeletet) 16 a hhh-s gyerekek aránya 25 % felett van, akkor nem igényelheti az integrációs normatívát, csak 16 9/D. (1) Az e rendelet 1. -a (1) bekezdésének b)-d) pontjában felsorolt intézmény a tanuló szociális helyzetébıl és fejlettségébıl eredı hátrányának ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlıdésének elısegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. (2) A képességkibontakoztató felkészítés keretében - a tanuló igényéhez igazodva - oldja meg az iskola a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítı programot, c) a szociális hátrányok enyhítését segítı pedagógiai tevékenységet. (3) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevı tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. (4) A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevı tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése az oktatási és kulturális miniszter által - a közoktatási törvény 95. -a (1) bekezdésének j) pontja alapján - kiadott program alkalmazásával történik. (5) A képesség-kibontakoztató felkészítésben az a tanuló vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetőnek minısül. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók számának megállapításánál figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényő halmozottan hátrányos helyzető tanulók létszámát is. (6) Az iskola igazgatója felveheti a képesség-kibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem halmozottan hátrányos helyzető, feltéve, hogy a tanuló hátrányos helyzetőnek minısül. Az így felvehetı tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevı tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve. (7) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevı tanuló - egyéni fejlesztési terv alapján történı - haladását, fejlıdését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfınök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülıjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselıjét. (8) A képességkibontakoztató felkészítést az intézmény - a közoktatási törvény 95. (1) bekezdésének i) pontja alapján mőködı - az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttmőködési megállapodás alapján, a Hálózat szakmai támogatásával látja el. A szakmai támogatás kiterjed a fenntartó számára nyújtott, a közoktatási törvény 85. (4) bekezdésében szereplı önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlıségi programjának elkészítésére is. (9) Nem indítható képesség-kibontakoztató felkészítés, ha az általános iskolában évfolyamonként több osztály mőködik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzető tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérı az osztályok között, amennyiben ez az eltérés bármely két osztály között meghaladja a huszonöt százalékot. Tagintézmény esetében az osztályok közötti eltérést csak az egyes tagintézményen belül kell vizsgálni. Amennyiben bármely feladatellátási helyen összevont osztály és nem összevont osztály egyaránt mőködik, az összevont osztály halmozottan hátrányos helyzető tanulói arányszámát az összevonásban érintett évfolyamok halmozottan hátrányos helyzető tanulói arányszámának átlagával kell összehasonlítani. (10) Képesség-kibontakoztató felkészítés az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában indítható. 39/E. (1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevı tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzető tanulók elkülönítésével. E rendelkezések alkalmazásában - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanulók elkülönítését jelenti, ha a) az iskolában, tagiskolában a halmozottan hátrányos helyzető tanulók osztályon, osztálybontás esetén, csoporton belüli aránya az intézmény bármely osztályában, csoportjában meghaladja az ötven százalékot, b) az iskolában, tagiskolában évfolyamonként több osztály mőködik, és évfolyamonként a halmozottan hátrányos helyzető tanulók osztályokon belüli aránya közötti eltérés bármely két osztály esetében meghaladja a huszonöt százalékot. Tagintézmény esetében az osztályok közötti eltérést csak az egyes tagintézményen belül kell vizsgálni, c) a településen több iskola mőködik, és azok bármelyikében a halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolán belüli aránya és a település összes iskolájában a halmozottan hátrányos helyzető tanulók létszámának a település összes iskolájába járó tanulók létszámához viszonyított aránya közötti eltérés több mint huszonöt százalék. (2) Nem jelenti a tanulók elkülönítését, ha az iskolában legfeljebb két olyan osztály van, ahol a halmozottan hátrányos helyzető tanulók osztályon belüli aránya meghaladja az ötven százalékot, de nem éri el a hetven százalékot. (3) Az (1) bekezdés c) pontja esetén a települési arány megállapításához a nem állami intézményfenntartó által mőködtetett iskolák tanulói összetételét is vizsgálni kell, ha közoktatási megállapodás alapján, vagy a közoktatási törvény 81. -ának (11) bekezdése szerinti 18

19 a képesség-kibontakoztató pedagógiai tevékenységre járó támogatást; utóbbi azonban jóval kisebb összegő az elızınél. Könnyen belátható, hogy a forrás-hiányos intézményfenntartót ez számolásra és feledékenységre késztetheti, hiszen a hhh tényét a szülı önkéntes nyilatkozata 17 alapozza meg, amelyrıl nem minden esetben kap információt. A hhh minısítés egyébként sem a legszerencsésebb forma a gyerekek esélyeinek növelésére. Nem járunk messze a valóságtól, ha azt gondoljuk, hogy a köztudatban sok esetben a hhhs gyerek, a cigánygyerek szinonimája, dacára, a rendeletalkotó jó szándékának, s újabb eszköz a stigmatizációra és kirekesztésre. Ezen túl, a hhh meghatározásából hiányzik az átmeneti nevelésbe vétel, (csak a tartós szerepel) holott az átmeneti nevelésben részesülık száma jóval több, mint a tartós, és annak idıtartama sem elhanyagolható. A szabályozás csak a tartós nevelésbe vételt nevesíti. Javaslataink: a) A HH és a HHH fogalom használatának átgondolása. b) A HH és a HHH minısítés önkéntességen alapuló rendszerének átgondolása, stigmatizáló hatásának kiküszöbölése. c) A HHH-s gyerekek körének kibıvítése az átmeneti nevelésben élıkkel. egyoldalú nyilatkozattal közremőködik az önkormányzati feladatellátásban, figyelembe véve a közoktatási törvény 81. (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat. A nem állami intézményfenntartó által mőködtetett iskolák esetében az arányszámítást a helyben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezı tanulókra kell vonatkoztatni. (4) Amennyiben bármely feladatellátási helyen összevont osztály és nem összevont osztály egyaránt mőködik, az összevont osztály halmozottan hátrányos helyzető tanulói arányszámát az összevonásban érintett évfolyamok halmozottan hátrányos helyzető tanulói arányszámának átlagával kell összehasonlítani. (5) Az integrációs felkészítést - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - az általános iskola valamennyi osztályában meg kell szervezni. (6) Amennyiben az általános iskola nem tud eleget tenni az (5) bekezdésben foglalt követelményeknek, a 2008/2009. tanévtıl integrációs felkészítést indíthat az elsı évfolyamán, ezt követıen felmenı rendszerben. A többi évfolyamon képesség-kibontakoztató felkészítés szervezhetı. A 2008/2009. tanévtıl integrációs felkészítés indítható a szakiskola és a középiskola kilencedik évfolyamán, s ezt követıen felmenı rendszerben. 17 A szülınek nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy gyermeke halmozottan hátrányos helyzető gyermeknek tekinthetı-e. Ezen rendelet (20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet ) 7. számú mellékletében található nyilatkozat kitöltése önkéntes. A települési önkormányzat jegyzıje e nyilatkozat alapján megállapítja a halmozottan hátrányos helyzetet, illetve a gyermeket megilletı kedvezményeket, juttatásokat. A jegyzınek a szülık nyilatkozatai alapján összesítenie kell, hogy az önkormányzat illetékességi területén hány halmozottan hátrányos helyzető gyermek él. Ezen adatokat a közoktatási információs rendszer részére is meg kell küldeni minden év június 15-éig. 19

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA 1. számú melléklet: Esélyegyenlıségi Terv Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény alapelvi szinten rögzíti, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga,

Részletesebben

ELLEN RZÉSI JELENTÉS A Széchenyi István Általános Iskola ködésének törvényességi, szabályszer ségi ellen rzésér Budapest, 2011.

ELLEN RZÉSI JELENTÉS A Széchenyi István Általános Iskola ködésének törvényességi, szabályszer ségi ellen rzésér Budapest, 2011. ELLENİRZÉSI JELENTÉS A Széchenyi István Általános Iskola 2092 Budakeszi, Knáb János u. 60.) mőködésének törvényességi, szabályszerőségi ellenırzésérıl Budapest, 2011. Iktatószám: Ellenırzés száma: Tárgy:

Részletesebben

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója TARTALOMJEGYZÉK I. A KONCEPCIÓ CÉLJA 3 II. HELYZETKÉP 3 III. JÖVİKÉP 21 IV. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK 22 Mellékletek A KONCEPCIÓ CÉLJA

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben

Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A 147/2011.(VI.23.) KT határozat melléklete Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A Települési Közoktatási

Részletesebben

Alapszolgáltatási Központ Szakmai programja

Alapszolgáltatási Központ Szakmai programja Alapszolgáltatási Központ Szakmai programja A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelmérıl szóló 1997. évi XXXI. Törvény és azok végrehajtására kiadott jogszabályok

Részletesebben

M E G H Í V Ó N A P I R E N D

M E G H Í V Ó N A P I R E N D Öcs Község Polgármesterétıl M E G H Í V Ó Értesítem, hogy Öcs Község Önkormányzati Képviselı-testülete 2012. május 30-án (szerdán) 16.00 órai kezdettel testületi ülést tart, amelyre, mint a Képviselı-testület

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi szakellátás helyzetérıl és szándéknyilatkozat a feladatok jövıbeni ellátásáról

Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi szakellátás helyzetérıl és szándéknyilatkozat a feladatok jövıbeni ellátásáról Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Alelnökétıl E LİTERJESZT É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. április 24-i ülésére Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi szakellátás helyzetérıl és szándéknyilatkozat

Részletesebben

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv A 211/2012.(VIII.30.) határozat melléklete A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola Pedagógiai Programjának kiegészítése Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv 2012. 0 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményének szakmai programja

Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményének szakmai programja TT_ules_6_np Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményének szakmai programja 1 Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményének

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének../2009. (.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének../2009. (.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 55 MELLÉKLET:1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének../2009. (.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról (tervezet) E L İ T E R J E

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai programjának módosítása Iktatószám: 3-83/2012.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZILÁGYI ERZSÉBET ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. 2 I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZİI... 4 1. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya...4

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

MUNKATERV 2015/2016. OM azonosító: 202230

MUNKATERV 2015/2016. OM azonosító: 202230 Lıkösháza Községi Óvoda MUNKATERV 2015/2016 OM azonosító: 202230 Cím: Lıkösháza Alapítók útja 20 sz. Elérhetıség: tel:+36 66 244 085 e-mail: lokosiovi@freemail.hu Fenntartó: Lıkösháza Községi Önkormányzat

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2008.(IX.26.) ör. rendelete

Dévaványa Város Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2008.(IX.26.) ör. rendelete Dévaványa Város Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2008.(IX.26.) ör. rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Bevezetı rendelkezés Dévaványa Városi Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és módosításai meghatározzák az állam és helyi önkormányzatok

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT Gézengúz Óvoda 1202. Budapest, XX. Zalán u.11. Budapest, 2011. február 24. Horváth Gabriella Óvodavezetı Tartalomjegyzék Törvényi szabályozások 5.oldal 1. Az intézmény

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

I. fejezet. A rendelet hatálya

I. fejezet. A rendelet hatálya Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 28/2013. (XII.06.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függı pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Szentes

Részletesebben

SZAKÉRTİI JELENTÉS PITTNER DÉNES ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

SZAKÉRTİI JELENTÉS PITTNER DÉNES ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY SZAKÉRTİI JELENTÉS PITTNER DÉNES ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY általános iskola intézményegységének törvényességi és szakmai vizsgálatáról Szakértık: Tamás Emília SZ021082 Koháry

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl.

JEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. JEGYZİKÖNYV Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. Jelen vannak: Bársony János alpolgármester Kránicz József Tibor képviselı

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Minıségirányítási Program

Minıségirányítási Program Minıségirányítási Program Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Napköziotthonos Óvodái 2009-2014 Nagybajom, 2009. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı.3 1.1. A minıségirányítási program módosításának indoklása.3

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Sándorfalva Tel/ fax: 62/ 250-004

Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Sándorfalva Tel/ fax: 62/ 250-004 Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Sándorfalva Tel/ fax: 62/ 250-004 2012 I.FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és i Szabályzat (SZMSZ) célja: Az SZMSZ célja, hogy rögzítse a Sándorfalva

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

DUSNOK-FAJSZ TÁRSULT ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI ÉS KÖZMŐVELİDÉSI PROGRAMJA

DUSNOK-FAJSZ TÁRSULT ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI ÉS KÖZMŐVELİDÉSI PROGRAMJA DUSNOK-FAJSZ TÁRSULT ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI ÉS KÖZMŐVELİDÉSI PROGRAMJA Általános Iskola Óvoda Mővelıdési ház ÉRVÉNYESSÉGI IDİ: 2010. szeptember 1. - 2015. augusztus 31. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2014. május 29 i ÜLÉSÉRE. Horváth István polgármester

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2014. május 29 i ÜLÉSÉRE. Horváth István polgármester AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 108. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2013. évi tapasztalatairól E L İ T E R

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGA

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGA SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŐLÉSÉNEK SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGA. számú elıterjesztés az SZMJVK Szociális és Egészségügyi Bizottsága 2012.06.26-án tartandó ülésére Tárgy: Szekszárd Megyei

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS. Önkormányzati Minıségirányítási Programja (ÖMIP) (2007-2011) Érd 2007.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS. Önkormányzati Minıségirányítási Programja (ÖMIP) (2007-2011) Érd 2007. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS Önkormányzati Minıségirányítási Programja (ÖMIP) (2007-2011) Érd 2007. 1 Érd megyei jogú város Önkormányzatának Minıségirányítási Programja Minıségirányítási program területi hatálya:

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

JAVASLAT KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ MODELL-PROGRAMOKRA

JAVASLAT KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ MODELL-PROGRAMOKRA MTA GYEP Iroda JAVASLAT KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ MODELL-PROGRAMOKRA A Gyerekszegénység Elleni Program különbözı dokumentumokban már többször jelezte, hogy a gyerekeknek, illetve a gyerekes

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. 04. 01.

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. 04. 01. Egyesített Óvodai Intézmény 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 14. : 52-273-180; fax: 52-273-181 e-mail: egyovig@netform.hu ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV 2009. 04. 01. Tartalomjegyzék BEVEZETİ RENDELKEZÉSEK 3 I.

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat Gyakornoki szabályzat A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

Részletesebben

A H O M O K H Á T I K I S T É R S É G T Ö B B C É L Ú T Á R S U L Á S A

A H O M O K H Á T I K I S T É R S É G T Ö B B C É L Ú T Á R S U L Á S A BESZÁMOLÓ A H O M O K H Á T I K I S T É R S É G T Ö B B C É L Ú T Á R S U L Á S A 2 0 1 1. É V I T E V É K E N Y S É G É RİL - 1 - I. A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSI TANÁCS, ILLETVE A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

Részletesebben

Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében

Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében Az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) az országgyőlési biztost a hatóságok,

Részletesebben

Herceg Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola

Herceg Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola Herceg Batthyány Fülöp Gimnázium H Á Z I R E N D 2008 Készítette: Lászlóné Kovács Márta Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések 3 1.2. A házirend nyilvánosságával kapcsolatos szabályok 3 1.3. Az intézmény

Részletesebben

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az

Részletesebben

A BÖLCSİDE SZAKMAI PROGRAMJA

A BÖLCSİDE SZAKMAI PROGRAMJA A BÖLCSİDE SZAKMAI PROGRAMJA Készítette: Havasiné Földi Zsuzsanna intézményegységvezetı Szécsény 2010-05-02 Az intézmény neve: II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja A Györffy István Általános Iskola ja Összeállította: Szecskó Alfréd igazgató 2009. Tartalomjegyzék BEVEZETİ.....5 1. ISKOLÁNKRÓL... 7 2. NEVELÉSI PROGRAM... 12 2.1. Az iskolában folyó nevelı oktató munka

Részletesebben

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ Újszászi Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Hatálya kiterjed az Újszász Város Önkormányzat által fenntartott Újszászi Általános

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Tárgy: Szakmai javaslat a kistérségi Központi Orvosi Ügyeleti ellátás színvonalának emelésére és az ellátás biztonságának javítására

Tárgy: Szakmai javaslat a kistérségi Központi Orvosi Ügyeleti ellátás színvonalának emelésére és az ellátás biztonságának javítására 1 Szentes Város Önkormányzata Egészségügyi, szociális és lakásügyi Bizottsága Elıterjesztés NYILVÁNOS ÜLÉSRE! Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete Székhelyén Tárgy: Szakmai javaslat a kistérségi

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. május 7-i rendkívüli ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. május 7-i rendkívüli ülésére Tárgy: Elıkészítette: Véleményezı bizottság: Malomasszonykerti ingatlanok, önkormányzati tulajdonba adásáról, közterületté nyilvánításáról és annak elnevezésérıl. Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı

Részletesebben

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE Újszászi Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, FEJLESZTÉSI RENDSZERE Hatálya kiterjed az Újszász Város Önkormányzat

Részletesebben

KUNHEGYESI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

KUNHEGYESI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KUNHEGYESI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA 5340 Kunhegyes, Kossuth Lajos u. 64 /Fax: 59/325-230 E-mail: reftitk@kunhegyes.hu A KUNHEGYESI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Részletesebben

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Újszászi Nevelési Központ A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja 2010. június T A R

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT NÉMANN VALÉRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA GÁDOROS 2 I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az intézmény elnevezése: Némann Valéria Általános Iskola székhelye: 5932 Gádoros, Iskola u.

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Óvodai házirend. az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra a gyermekekre a szülıkre 4. A házirend területi hatálya kiterjed:

Óvodai házirend. az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra a gyermekekre a szülıkre 4. A házirend területi hatálya kiterjed: I: A házirend célja. Óvodai házirend l. A gyermeki jogok és kötelezettségek szülı általi gyakorlásával, a gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos intézményi rendelkezések megállapítása, a szülıkkel

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

A PILISI ÓVODAI INTÉZMÉNY HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA. Cím: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. OM azonosító: 033032

A PILISI ÓVODAI INTÉZMÉNY HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA. Cím: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. OM azonosító: 033032 Hatályos: 2010. szeptember 01. napjától, Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete által meghozott 214/2010. (VIII.26.) számú önkormányzati határozatával visszavonásig. JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT! 2010.

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008.

A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008. A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008. Készítette: Takács Béláné admin. ig. h... Igazgató: Tamás Emília, 2008.01.31- TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM Pilis 2008. 1. Iskolánkról Bevezetı Pilis település Budapest Cegléd között a fıvárostól délkeleti irányban 46 kilométer távolságra fekszik. Lakóinak száma:

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA H ATÁROZA TOK HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA 2007. ÁPRILIS 13-ÁN MEGTARTOTT ÜLÉSÉN 22/2007. (IV. 13.) Tkt határozat Tárgy: Napirendi pontok elfogadása H a t á r o z a t: 1./ A Homokháti Kistérség

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 1 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 1-10/2011. Sorszám: 11. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2011. október 27.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT P I R O S K A Ó V O D A 1171 Budapest, Pesti út 368. SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT Budapest, 2009. augusztus 31. Készítette: Bagdi Sándorné óvodavezetı TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések...2

Részletesebben

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS MTA Gyerekprogram Iroda Delphoi Consulting A nevelıszülıi rendszer kutatása pilot kutatás Tartalom Rövid összefoglaló... 3 Háttér... 4 A nevelıszülıi rendszer

Részletesebben

Szekszárdi Önkormányzat 35/2001.(XII.21.) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról * a módosításokkal egységes szerkezetben

Szekszárdi Önkormányzat 35/2001.(XII.21.) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról * a módosításokkal egységes szerkezetben Szekszárdi Önkormányzat 35/2001.(XII.21.) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról * a módosításokkal egységes szerkezetben Bevezetı rész Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlése (a továbbiakban:

Részletesebben

A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009-2013 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETİ... 4 2 FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA... 7 2.1 FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK... 7 3 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 8

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére. Felsılajos Kirendeltség vezetı

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére. Felsılajos Kirendeltség vezetı 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére Tárgy: Közoktatási intézményekbe történı felvétel, illetve beíratás idıpontjának meghatározása

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) 1 (Tervezett verzió!) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Rendelkezések...2. 1. A szabályzat területi, személyi hatálya...2. 3. A szabályzat módosítása...2. 4. A szabályzat célja...2

Rendelkezések...2. 1. A szabályzat területi, személyi hatálya...2. 3. A szabályzat módosítása...2. 4. A szabályzat célja...2 Tartalomjegyzék Rendelkezések...2 1. A szabályzat területi, személyi hatálya...2 2. A szabályzat idıbeli hatálya...2 3. A szabályzat módosítása...2 4. A szabályzat célja...2 5. A gyakornok felkészítésének

Részletesebben

Az ÁROP 1.1.5/C/A pályázat a Mezıcsáti kistérségben

Az ÁROP 1.1.5/C/A pályázat a Mezıcsáti kistérségben Az ÁROP 1.1.5/C/A pályázat a Mezıcsáti kistérségben A Mezıcsáti Kistérség Többcélú Társulása 2008. ıszén nyújtotta be A Mezıcsáti Kistérség fejlesztési kapacitásainak megerısítése címő pályázatát, melynek

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2014. február 27-i rendkívüli ülésére. Intézményi referens.

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2014. február 27-i rendkívüli ülésére. Intézményi referens. 5. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2014. február 27-i rendkívüli ülésére Tárgy: Kormányzati funkciók átvezetése az érintett okiratokon Az elıterjesztést készítette:

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. KÖTET N E V E L É S I P R O G R A M

AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA I. KÖTET N E V E L É S I P R O G R A M AZ ANDREETTI KÁROLY ÁLTALÁNOS ÉS MŐVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ELFOGADTA AZ ISKOLA NEVELİTESTÜLETE I. KÖTET N E V E L É S I P R O G R A M Felülvizsgálva 2007/2008. tanévben A pedagógiai program

Részletesebben

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Mottó: Azok a csodálatos dolgok, melyeket iskoláitokban megismertek, sok nemzedék mőve, és amelyeket a föld minden országában

Részletesebben

1 SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA - 2007-2020

1 SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA - 2007-2020 MAGYARGÉC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2012-2016 Elfogadva: a Képviselı-testület 6/2012.(IV.2.) sz. határozatával A 278/2007. (XII.13.) Kt. sz. határozat melléklete Tartalomjegyzék

Részletesebben

M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról.

M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról. M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról. A képviselı-testület a lakáscélú támogatásokról szóló, többször módosított 106/1988. (XII.26.)MT. számú rendelet

Részletesebben

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email. Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.hu M E G H Í V Ó Balatonkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

19/2011. (IV. 14.) határozata. Nyirád Község Önkormányzatának. gazdasági programja

19/2011. (IV. 14.) határozata. Nyirád Község Önkormányzatának. gazdasági programja Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének a 31/2011. (V. 26.) határozatával módosított 19/2011. (IV. 14.) határozata Nyirád Község Önkormányzatának 2011-2014 éves idıszakra szóló gazdasági programja

Részletesebben

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete. a szociális ellátások helyi szabályozásáról

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete. a szociális ellátások helyi szabályozásáról ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról Ordacsehi Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a szociális

Részletesebben

SÜLYSÁP SZÉKHELYŐ KÖZÖS FENNTARTÁSÚ CSALÁDSEGÍTİ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

SÜLYSÁP SZÉKHELYŐ KÖZÖS FENNTARTÁSÚ CSALÁDSEGÍTİ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Sülysáp Székhelyő Közös Fenntartású Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat 2241 Sülysáp Szent István tér 1. Tel/fax: 29/635-434 SÜLYSÁP SZÉKHELYŐ KÖZÖS FENNTARTÁSÚ CSALÁDSEGÍTİ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

Részletesebben

Készítette: Zempléni TISZK Munkaszervezete. Javaslat

Készítette: Zempléni TISZK Munkaszervezete. Javaslat Elıterjesztı: Dr. Hörcsik Richárd polgármester Készítette: Zempléni TISZK Munkaszervezete Javaslat Bıcs Község Önkormányzatának a Zempléni Szakképzés-szervezési Társuláshoz történı csatlakozás elfogadására,

Részletesebben

Tájékoztató. a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl

Tájékoztató. a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl Salgótarján Megyei Jogú Város Gyámhivatala 3100 Salgótarján Múzeum tér 1. Ü.sz: 24.580 /2009. Tájékoztató a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl Tisztelt Közgyőlés! A gyámhatóságokról

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

R E N D E L E T T E R V E Z E T

R E N D E L E T T E R V E Z E T R E N D E L E T T E R V E Z E T Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének.../2011.(...) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a személyes

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1238 Budapest, Táncsics M. u. 104. Telefon: 06-1- 286-0120, Fax: 06-1-286 0282 Honlap: www.eszi23.hu E-mail: eszi23@eszi23.hu SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette és ellenırizte: Név, beosztás

Részletesebben