BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009."

Átírás

1 BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai: Vinczek György Alpolgármester a munkacsoport vezetıje Balázs Piroska Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat intézményvezetıje Bán Zoltán Közpark Non-Profit Kft. ügyvezetıje Faller Lenke Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Iroda vezetıje Nagy Péter Humánszolgáltatási Iroda igazgatója Szeifert Ferencné Szociális és Gyermekvédelmi Iroda vezetıje Vadon Etelka Társadalmi Kapcsolatok Irodájának vezetıje Vighné Vincze Erzsébet Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ

2 dr. Zádori Magdolna intézményvezetıje ÁNTSZ XVIII-XIX. ker. Intézet vezetıje Szerkesztette: Szalai-Komka Norbert, Budapest Esély Nonprofit Kft.

3 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Alapvetések Az SZTK felülvizsgálati dokumentációjának célrendszere Társadalmi mutatók, folyamatok elemzése Demográfiai folyamatok Iskolai végzettség, oktatásügy Lakáshelyzet Infrastrukturális ellátottság Egészségi állapot, egészségügy Gazdasági aktivitás, munkanélküliség Roma népesség helyzete a kerületben Szociális- és gyermekvédelmi ellátások kerületi rendszerének elemzése Szociális és gyermekvédelmi ellátások fı kerületi mutatói A évi felülvizsgálatkor meghatározott feladatok és azok végrehajtása Felmerülı problémák, középtávú feladatok meghatározása Szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások mőködése a kerületben Szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása a kerületben Szociális szolgáltatásokat- és gyermekjóléti alapellátásokat biztosító önkormányzati intézmények mőködése Segítı Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat Egyesített Bölcsıdék Kispesti Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ Foglalkoztatási szolgáltatások Az Út a munkához programmal kapcsolatos eddigi kerületi tapasztalatok összefoglalása Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása Nem önkormányzati fenntartású szervezetek által biztosított kerületi szolgáltatások Nem önkormányzati fenntartású kerületi szolgáltató szervezetek bemutatása Vöröskereszt Kispesti Szervezete Misszió Alapítvány Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház Fıkefe Nonprofit Kft Nevelési Tanácsadó Kispesti Rászorultak Megsegítésére Közalapítvány Kispesti Jóléti Egyesület ( KIJE) Mondj Nemet! drog-prevenciós program Társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás Kispesti Szociálpolitikai Kerekasztal Non-profit szervezetek aktivitásainak kerületi támogatása Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása Intézményes együttmőködési rendszerek kerületi mőködése Kerületközi együttmőködés - Öt Muskétás Foglalkoztatási Paktum Kerületi önkormányzati intézmények szakmai együttmőködési hálójának sajátosságai A Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való együttmőködés rendszere Szervezeti szintő kerületi együttmőködések rendszere az Anti-szegregációs Terv kapcsán Középtávú fejlesztési feladatok meghatározása

4 8 Feladatok összefoglalása Mellékletek

5 1 BEVEZETÉS A fıvárosi kerületi önkormányzatok, a kerületükben élı élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepció készítésére kötelezettek. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát kétévente felülvizsgálni és aktualizálni szükséges - az évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 92. (3) bekezdés. Budapest Fıváros XIX. Kerület Kispest évben elıször elfogadott Szolgáltatástervezési Koncepciójának alapvetı célja volt, hogy a kerületben élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatokat és a biztosított ellátási formák megszervezésének módját meghatározza. Felülvizsgálati kötelezettségének ismételten eleget téve Budapest Fıváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata végrehajtotta Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálatát, melynek keretében korábbi ágazati stratégiai és szolgáltatás-szervezési célkitőzéseit a társadalmi-gazdasági folyamatok hatására bekövetkezı változó feltételekhez igazodva aktualizálta, elemezte a korábban meghatározott feladatok idıarányos végrehajtását, a jelentkezı szükségletek kapcsán új feladatokat határozott meg. A Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata kapcsán sor került az elmúlt két év kerületi társadalmi-gazdasági folyamatainak elemzésére, különös tekintettel a kispesti polgárok szociális és foglalkoztatási helyzetének alakulására, szükségleteik azonosítására. A koncepció felülvizsgálatának elsıdleges célkitőzése volt, hogy meghatározzuk a jelentkezı szükségletekre adható leghatásosabb és leghatékonyabb ellátási és szolgáltatási válaszokat, melyek révén az önkormányzat a lehetı leghatásosabb és leghatékonyabb módon segítheti elı a rászoruló kerületi polgárok helyzetének javítását. A felülvizsgálat során, ennek érdekében a jogszabályokból következı ellátási kötelezettség keretébe tartozó ellátásokon és szolgáltatások biztosításával kapcsolatos feladatokon túl, az önként vállalt, hiánypótló kerületi ellátások és szolgáltatások nyújtásával, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat is meghatároztuk. A szolgáltatástervezési koncepció elkészítésénél fontos követelménynek tartottuk a realitáson alapuló közvetlen adatokból származó információk feldolgozását. A szolgáltatástervezési koncepció további fontos célkitőzése volt - szem elıtt tartva a szociális törvény önkormányzati feladatokra vonatkozó elıírásait - a szegénység okozta szociális jóléti problémák csökkentése és megelızése, valamint a társadalmi kirekesztıdés elleni küzdelem. 5

6 Különös gondot kívántunk fordítani a gyermek és anyavédelemre, valamint az idıskorúak gondozására. Lehetıséget kívántunk biztosítani, hogy az állampolgárok a közösség segítségével saját erejükbıl is javítani tudjanak életkörülményeiken, ill. életminıségükön. Munkánk során külön hangsúlyt helyeztünk az Európai Unióhoz történı csatlakozás után elıtérbe került partnerség elvére, elsısorban az állami-, magán-, illetve civil szektor szolgáltatói közötti komplex, sokoldalú együttmőködés kialakítására, ezért a dokumentumban meghatároztuk a szektor- és ágazatközi stratégiai és operatív együttmőködésekkel kapcsolatos (fenntartókkal és szolgáltatókkal történı partneri kapcsolattartás) feladatokat is. A kerületi szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata széles körő szakmai együttmőködés keretében valósult meg, melyben kiemelt szerepet vállaltak a szociális és gyermekjóléti ellátásokat és szolgáltatásokat biztosító önkormányzati szervezeti egységek vezetıin, ágazati szakreferensein, az önkormányzati fenntartású szolgáltató intézmények vezetıin és szakemberein túl ágazati szakértık, a kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselıi és a kerületi Szociálpolitikai Kerekasztal ülésén részt vevı társadalmi- és civil szervezetek. A felülvizsgálattal kapcsolatos alapvetések és szakmai követelmények, valamint a feladatok meghatározása, az információgyőjtés és a szakmai konzultáció a Vinczek György alpolgármester vezette munkacsoportban valósult meg. 1.1 Alapvetések 1. A helyi szociálpolitika központjában a szociális segítségre szoruló polgár áll. 2. Minden ügyfélnek joga van személyes önállóságára erkölcsi méltóságának megtartására 3. A szociális ellátások célja a képességek elismerése és támogatása. 4. Az ellátások nyújtásában az ellátottak aktív részvételére kell törekedni. 5. A szociálpolitikai ellátásokhoz vallási, felekezeti, etnikai, nemi, fizikai és mentális helyzetétıl függetlenül mindenkinek joga van. A szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálati dokumentációjával kapcsolatosan meghatározott követelmények: integrált szakmailag megalapozott rugalmas korszerő eszközrendszerrel támogatott 6

7 menedzserszemlélető fenntartható a társadalmi kohéziót erısítı a lakosság / civil szervezetek / véleményére, kezdeményezésére támaszkodó 1.2 Az SZTK felülvizsgálati dokumentációjának célrendszere Általános célok rendszere: 1. A lakosságszám és korösszetétel figyelembevételével a szolgáltatások iránti igények meghatározása. 2. A jogszabályokban meghatározott ellátási kötelezettségek teljesítésének áttekintése, a kötelezettségek végrehajtásának ütemezése. 3. A szolgáltatások mőködtetésével és fejlesztésével, az együttmőködés kereteivel kapcsolatos feladatok tisztázása. 4. A helyi sajátosságok figyelembevételével az egyes ellátási csoportok sajátosságaihoz kapcsolódó ellátási formák létrehozásának elıkészítése. Közvetlen célok rendszere: 1. A szolgáltatástervezési koncepció közvetlen célja Kispest komplex (integrált) jóléti rendszerének, sok alrendszert magába foglaló közös érdekeltségő partneri együttmőködésének megvalósítása, különös hangsúlyt helyezve az állami és magán szektor vegyes gazdasági formáinak kialakítására és a civil, ill. önkéntes szervezetek bevonására. 2. A koncepció a helyi szükségletek, prioritások és erıforrások ismeretébıl indul ki. Ehhez folyamatosan vizsgálni kell az egészségügy, a szociális ellátások, az oktatás, a lakásügy helyzetét, összefüggéseit. Csakis ezek együttes elemzése után tehetünk lépéseket a település jóléti rendszerének módosítása érdekében. 7

8 3. A koncepció lényeges törekvése, hogy elısegítse a jóléti ágazatok közötti integrációt, hogy egyszerre és sokoldalúan lehessen kezelni és kielégíteni a családok és egyének egészségügyi, szociális, lakhatási és egyéb szükségleteit. Az ellátórendszer hatékonyan mőködése csak jól kiépített info-kommunikációs hálózattal valósítható meg. 4. Nélkülözhetetlen a jóléti ágazatban dolgozó szakemberek folyamatos képzése, a lakosság széles körő tájékoztatására, információs iroda mőködtetésére. A szolgáltatástervezési koncepció alapvetı feladata ezért, hogy olyan kapcsolatrendszert hozzon létre, amely a szolgáltatók közötti átfedéseket megszünteti és biztosítja, hogy az állampolgárok szükségleteik kielégítéséhez széleskörő és a részletekre is kiterjedı hatékony támogatást kapjanak. 5. A Kispesti Önkormányzat aktív szerepet kívánt vállalni a Dél-pesti Kerületek Társulásában a jóléti szolgáltatások fejlesztése érdekében. 6. A sikeres pályázataink forrás-kiegészítést jelentettek a szociális ellátó rendszer mőködésében, és hosszú távú szociálpolitikai perspektívát nyújtanak a valós szükségletek kielégítéséhez. 8

9 2 TÁRSADALMI MUTATÓK, FOLYAMATOK ELEMZÉSE 2.1 Demográfiai folyamatok Kispest népességszáma a rendszerváltozás óta, a fıváros többi kerületéhez hasonlóan csökkenı tendenciát mutat. Ez egyrészt a demográfiai folyamatokkal, másrészt az agglomerációba irányuló migrációval magyarázható. Kispest állandó népessége, fı ( ) év év év év év év év év év év év év Forrás: KSH, 2009 A csökkenés mértéke az utóbbi néhány évben jelentısen lassult, ugyanakkor az állandó kerületi népesség száma alig haladja meg a fıt. A legtöbb kerületi lakos (a teljes lakónépesség közel fele) a Lakótelep városrész tízemeletes panelépületeiben él, a kerület népsőrősége ezen a területen a legmagasabb. A Kertváros területi kiterjedése jóval nagyobb, azonban az alacsonyabb népsőrőség miatt a városrész lélekszáma közel hétezer fıvel elmarad a Lakótelepétıl. A Wekerletelep közel 11 ezer embernek ad otthont. A Városkapukereskedelmi központ alig több mint ezer lakosával kerületi viszonylatban nagyon ritkán lakott, elsısorban nem lakófunkciójú városrész. A lakható terület nagyságát ezen a területen jelentıs mértékben csökkenti még a határán található véderdı. A vándorlási egyenleg az elmúlt években mindig negatív volt, mert többen költöztek el a kerületbıl, mint ahányan lakhelyül választották. A kerület népességszám csökkenésének minden bizonnyal ez az egyik oka. A másik ok, hogy a halálozás magasabb, mint az élveszületés, mely szintén évek óta tartó tendencia. 9

10 Kispest állandó népességének korcsoportos megoszlása Korcsoportok (fı) Össznépesség arányában (%) (fı) Össznépesség arányában (%) 0-14 éves , , éves , ,22 60 év feletti , ,05 Össznépesség Forrás: KSH, 2009 Kispest népessége a korábbi tendenciákat követve 2006 óta is öregedett. A korcsoportok közti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy az közelítıleg megfelel a budapesti átlagnak. Az idısek aránya némileg alacsonyabb, míg a munkaképes korúaké kissé magasabb óta a korábbi tendenciákat követve a éves népesség lakónépességen belüli aránya tovább csökkent, a gyermekkorúak aránya gyakorlatilag stagnált, míg az idısek aránya növekedett. A népesség körében a nık vannak többségben, a lakosság közelítıleg 54%-a nı, 46%-a férfi. A lakónépesség életkori megoszlását tekintve megállapítható, hogy a városrészek közül a Lakótelepen a legmagasabb az aktív korú népesség aránya, míg a Wekerletelepen lakik a legtöbb idıs ember. A gyermekek aránya a városrészekben hasonló, 12-15% között mozog. Kispest állandó népességének korcsoportos megoszlása (elırebecslés) Korosztály éves éves éves éves éves Összesen Forrás: KSH, elırebecslés A KSH elırebecslése szerint már 2010-ben 60 ezer fı alá csökkenhet Kispest népessége és ez a tendencia 2020-ig is kitart, amikor a kerület lakónépessége már az 55 ezer fı alatti tartományhoz közelíthet. Ugyanakkor az idısebb korosztályok népességen belüli súlya várhatóan jelentıs mértékben tovább növekszik, a legdrasztikusabb visszaesés a éves kohorszban következhet be. 10

11 2.2 Iskolai végzettség, oktatásügy 24 évesnél idısebb kerületi népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása (fı) életkori csoport népességszáma 8 általános alatti végzettségő 8 általánost végzett szakiskolát végzett érettségizett felsıfokú végzettségő Forrás: KSH, 2004 A kerület 24 évesnél idısebb népességének tekintve megállapíthatjuk, hogy 6%-uk az általános iskolát sem végezte el, 27%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, 13%-nak szakiskolai végzettsége van, 36%-uk érettségizett. A éves népességet tekintve a lakosság 18 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A budapesti átlagértékeket kissé meghaladó kerületi átlaghoz hasonló a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya a lakótelepeken, arányuk a Wekerletelepen alacsonyabb, a Kertváros városrészen kicsivel magasabb. A Városkapu városészen élık között ez az arány a legmagasabb, közel 10 százalékponttal haladja meg a kerületi átlagot. A 25 évesnél idısebb népesség körében a kerületi lakosság valamivel több, mint 17 %-a rendelkezik felsıfokú végzettséggel. A Lakótelep és a Kertváros e tekintetben a kerületi átlaghoz közelítı mutatóval rendelkezik, míg a Wekerle népessége meghaladja, a Városkapué pedig alulmúlja azt. Összességében megállapíthatjuk, hogy az iskolai végzettség tekintetében a városrészek közül a Wekerletelep lakossága a legmagasabb státuszú, a Városkapué pedig a legalacsonyabb. A Lakótelep és a Kertváros népességének iskolai végzettség szerinti státusza hasonló. A lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása városrészenként Mutató megnevezése Kispest összesen Wekerletelep Lakótelep Városkapu Kertváros Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya a éves népességen belül (%) Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában (%) 18,4 15,5 18,5 28,5 19,2 17,3 19,8 16,8 12,2 17,0 Forrás: IVS,

12 A halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermekek kerületi iskoláztatásával kapcsolatban elmondható, hogy tizenhárom kerületi általános iskolából mindössze háromban nem tanul halmozottan hátrányos helyzető, kettıben pedig sajátos nevelési igényő gyermek. A HHH-s gyermekek aránya négy, az SNI-s gyermekek aránya két kerületi általános iskolában haladja meg az összes tanulói létszám 5%-át. A szakvélemény alapján integráltan oktatható SNI-s gyermekek számára az integrált oktatás lehetısége mindegyik önkormányzati fenntartású intézményben biztosított. A gyógypedagógia tagozaton oktatható gyermekeket a Puskás Ferenc Általános Iskola gyógypedagógiai tagozata, illetve a Móra Ferenc Általános Iskola fogadja a kerület egészébıl. A Puskás Ferenc Általános Iskola beiskolázási területe nagyrészt a Lakótelepre és a Városkapu városrészre terjed ki, mely területen (különösen a Városkapu városrészén) magas a HHH-s gyermekek aránya, így az iskolában a relatíve magasabb HHH-s beiskolázási arány a beiskolázási területet leképezi. A Gábor Áron Általános Iskola és a Vass Lajos Általános Iskola beiskolázási területe nagyrészt a Kertváros sőrőbben lakott területeire terjed ki, ezen a területen a kerületi átlagnál magasabb a HHH-s gyermekek aránya, így az iskolában a relatíve magasabb HHH-s beiskolázási arány a beiskolázási területet leképezi. A nem önkormányzati fenntartású Reménység Két Tannyelvő Általános Iskola tanulói között találhatunk a legnagyobb arányban HHH-s gyermekeket (arányuk az összes tanulón belül 20%-os). Az iskola a kerület középpontjában található, közel esik hozzá a kerület legtöbb része, s beiskolázási területe a kerület egészére terjed ki, valószínőleg ez, illetve az iskola pedagógiai alapelvei magyarázzák, hogy a kerületi HHH-s gyermekek családjai ezt az iskolát választják elıszeretettel. Összességében az elfogadott Kerületi Közoktatási Esélyegyenlıségi program és a feltárt adatok alapján megállapítható, hogy a kerület önkormányzati fenntartású iskolái nem folytatnak szegregált oktatásszervezési gyakorlatot. A kerületi HHH-s és SNI-s gyermekek számára az óvodáztatás és az iskoláztatás a kerületben megfelelı színvonalon, megfelelı szakos ellátottság mellett biztosított. Elmondható, hogy az önkormányzati fenntartású iskolák HHH-s gyermekek beiskolázásra vonatkozó mutatói leképezik beiskolázási területük jellemzıit. 12

13 2.3 Lakáshelyzet A lakáshelyzetet elsı körben vizsgálva megállapíthatjuk, hogy városrészenként a lakások száma a lakónépesség számával korrelálva emelkedik, azonban az egy lakásban élık átlagos számának tekintetében a kerületi átlagnál kevesebben laknak egy lakásban a Wekerlén és a Városkapu városrészben, míg többen a Kertvárosban. Nyilván ennek egyik fı magyarázó tényezıje, hogy a Kertvárosban a Lakótelephez és a Wekerléhez képest nagyobb a lakások alapterületi nagyság szerinti szórása, s magasabb a nagyobb alapterülető lakások száma. Az alacsony komfortfokozatú lakások arányának tekintetében megállapíthatjuk, hogy a Lakótelep a kerület viszonylatában kiemelkedın jó, míg a Kertváros, de sokkal inkább a Városkapu kiemelkedıen rossz helyzetben van. A Kertvárosban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a kerületi arányszámnak közel duplája, míg a Városkapu városrészben a majdnem minden harmadik lakás alacsony komfortfokozatú. A jelenség fı magyarázó tényezıjeként említhetjük, hogy a lakótelepi lakások szinte mindegyike összkomfortos, míg a hagyományos építéső lakások komfortfokozat tekintetében rendkívül heterogének lehetnek. A Wekerletelep egységes építészeti stílusában (korai lakótelepként ) már a komfortfokozat egységesítésre való törekvés is megjelenik. A kertvárosi érték mögött feltételezhetünk heterogén szerkezetben elhelyezkedı, akár egyes helyeken telepszerően tömörülı alacsony komfortfokozatú lakásokat. A Városkapu városrész esetében az alacsony lakásszámhoz társuló nagymértékő komforthiány mindenképpen figyelemfelhívó. Összességében megállapíthatjuk, hogy a négy kerületi városrész közül a lakások komfortfokozta és az infrastrukturális ellátottság tekintetében a Lakótelep kiemelkedik. A lakótelepi városrészben jelentıs mértékben reprezentált önkormányzati lakások az önkormányzati lakásállomány magasabb komfortfokozatú csoportjába tartoznak. A Városkapu városrészben a kevés számú lakás közül kiugróan nagy arányban találhatunk alacsony komfortokozatúakat, magas az önkormányzati tulajdonú szociális és szükséglakások reprezentáltsága, illetve különösen a véderdı és a kerület határa felé közeledve a járda kiépítettség is hiányos. A Wekerletelep az alacsony komfortfokozatú lakások arányának tekintetében a kerületi mutatónak felel meg. A városrész szennyvízcsatorna hálózat hiányosságaival a Kertváros határa felé déli irányba haladva több egymáshoz közel esı utcában találkozunk. A járda kiépítettségének hiánya a városrészben a kis közökben jelenik meg. 13

14 A Kertváros városrészben az önkormányzati tulajdonú lakásállomány kisfokú reprezentáltsága mellett, nagy arányban találkozhatunk alacsony komfortfokozatú lakásokkal. A szennyvízcsatorna-ellátottság hiányosságaival nagyrészt a városrész Vas Gereben utcától délre esı, sőrőben beépített részén illetve az Üllıi út és a Ferihegyi repülıtérre vezetı út közötti területen találkozhatunk. A járdák kiépítési hiányosságaival a városrész Vas Gereben utcától délre esı területein találkozhatunk. A kerület egyetlen nem pormentes utcája, a Vasút utca, a városrész délnyugati határutcája, lakott és ipari felhasználású terület határán helyezkedik el. Alacsony komfort fokozatú lakások aránya városrészenként Kispest összesen Wekerletelep Lakótelep Városkapu Kertváros Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) Forrás: IVS, 2008 Az Önkormányzat lakáspolitikai-ágazati feladatait a XIX. kerület Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Irodája koordinálja. Az önkormányzati fenntartású bérlakások száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, 2008 végén 1003 lakás volt önkormányzati tulajdonban, a hosszabb távon megmaradó lakásállomány lakás körül került meghatározásra. A év végén önkormányzati tulajdonban lévı lakások 44 %-a volt összkomfortos, 27 %-a komfortos, 6 %-a félkomfortos és 21 %-a komfort nélküli. A szükséglakások aránya a lakásállományon belül 2008 végén 3 %-os volt. Szobaszám szerinti megoszlást tekintve a lakásállományon belül 4 % alatti a három vagy több szobás lakások aránya, ugyanakkor a kis alapterülető 1, illetve 1+1/2 szobás lakások aránya 59 %-os. Az önkormányzati lakásállomány legnagyobb része (több mint háromnegyede) a Lakótelep és a Kertváros városrészen koncentrálódik. A lakásállomány fennmaradó része nagyobb mértékben a Wekerlén, kisebb mértékben a Városkapu városrészben található. Az alacsony komfortfokozatú önkormányzati lakások, illetve szükséglakások mindegyike a Kertvárosban és a Városkapu városrészben található végén az üres lakások száma 92 volt. 45 lakás állapota miatt bontásra volt kijelölve, életveszélyes állapotú lakás nem volt. A bontandó lakásokban 21 család élt. 8,4 8,3 1,0 31,6 15,9 14

15 Lakáspályázat útján Kispesten a 2006 és 2009 közötti idıszakban összesen 27 lakás került meghirdetésre, ebbıl 13 szociális alapon, 14 költségalapú hasznosítás céljából került pályázatásra. Az idıszakban összesen 6 pályázat került kiírásra, ebbıl 2 pályázat szociális hasznosítás, 4 pedig költségalapú hasznosítás céljából került kiírásra. A költségalapú pályázatok esetében, közelítıleg 5-szörös, a szociális alapú pályázatok esetében 10-szeres volt a pályázói túljelentkezés. A pályázati lehetıségen kívül a kerületben szociális okból, rendkívüli méltányosságból a polgármester adhat bérbe önkormányzat bérlakást. Ilyen módon az elmúlt 3 évben 13 igénylı jutott bérleti lehetıséghez. Az Önkormányzat, rendeletében meghatározott feltételek mellett az idıs kerületi lakosok számára biztosítja a Nyugdíjasházi elhelyezés lehetıségét is. Az önkormányzati lakásállományt terhelı lakbértartozás mértéke 2006-ban 83 millió 507 ezer, 2007-ben 70 millió 256 ezer, 2008-ban 66 millió 245 ezer forintot tett ki. Különösen a Lakótelepen élıket érintette kiemelten a távfőtés jelentıs költségigénye. A lakásállományt terhelı távhıdíj-tartozás ig 40 Millió forintot, 2008-tól 2009 elejéig 25,5 Millió forintot tett ki. Az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó hátralékok kezelésének érdekében adósságkezelési szolgáltatást és önként vállalt feladatként, hátralék-kiegyenlítı támogatást is biztosít a rászoruló kerületi polgárok számára. (Lásd még: szociális ellátások elemzése és szociális szolgáltatások biztosítása a kerületben dokumentumrészek.) 2006-ban nem volt a kerületben kilakoltatás, 2007-ben bírósági eljárást követıen hét családot lakoltattak ki, mindegyiket hátralékok miatt 2008-ban bírósági eljárást követıen öt családot lakoltattak ki, közülük négyet hátralékok, egyet önkényes lakásfoglalás miatt. A lakhatásukban veszélyeztetett családok számára az önkormányzat biztosítja az magasabb szintő jogszabályokban elıírt szolgáltatások körét, ezen felül a kerületi Családok Átmeneti Otthona ügyfelei számára kiemelten biztosítja a lakásbérleti lehetıséghez jutás lehetıségét. A XIX. kerületi Önkormányzat 2004 májusától pályázaton kívül évi három lakást biztosít a Családok Átmeneti Otthona részére. A 17/2006.(IV.19.) Önkormányzati rendelet 10. (1) d.) pontja értelmében a bérbeadás egy évre történik, amely a Családsegítı Szolgálat és Gyermekjóléti Központ javaslatára egy esetben egy évvel hosszabbítható. Ez alatt az egy év alatt a család köteles együttmőködni a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójával, valamint a lakásfenntartással kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. 15

16 A második év leteltével az önkormányzat megvételre felajánlja a lakást. A piaci érték 70%-a a teljes vételár, ennek 20%-át kell készpénzben az önkormányzat felé kifizetni. A kiköltözött családok közül egy család tudta megvásárolni a lakását. Az Önkormányzat kiemelten támogatni igyekszik a panellakások modernizációját, felújítását, pályázat keretében között e célra 86 Millió forintot biztosított, amely összesen 12 panelház 771 lakását érintette ben a pályázatra minden korábbinál jelentısebb mértékő, 114 Millió forintos forrás lett biztosítva, amely 1600 lakás megújítását teszi lehetıvé. A és években a kerületi társasházak felújítási pályázatára az Önkormányzat Millió forintos keretösszeget biztosított. Főtéskorszerősítésre között az Önkormányzat további közelítıleg 2 Millió forintot kitevı forrást rendelt. Kispest Önkormányzata a évben Integrált Városfejlesztési Stratégiájának készítéséhez kapcsolódóan Kerületi Anti-szegregációs Tervet fogadott el. A Tervben azonosításra kerültek azon területek, melyek az összevont szegregációs mutatók alapján szegregátumként, vagy szegregáció által kiemelten veszélyeztetett területként azonosíthatóak. A kerületben négy ilyen terület került azonosításra, melyek estében az Önkormányzat szegregátum-oldásra irányuló feladatok elvégzése mellett döntött. A szegregátumok oldásának kapcsán jelentkezı feladatok elvégzésében kiemelt szerepet kapnak a kerületi, önkormányzati, illetve civil fenntartású segítı szervezetek is. 2.4 Infrastrukturális ellátottság Kispest infrastrukturális ellátottságát tekintve megállapíthatjuk, hogy csaknem 100 %- os. A vezetékes vízzel, árammal, vezetékes gázzal illetve közvilágítással való ellátottság kapcsán egyik városrészben sem tapasztalhatóak hiányosságok. A szennyvízelvezetéssel kapcsolatos ellátottság tekintetében a Városkapu és a Lakótelep városrészek esetében nem találkozhatunk hiányossággal, azonban a Kertváros tizenöt utcájában, illetve a Wekerle négy utcájában a szennyvíz gerincvezeték nincs kiépítve a közút alatt, de az érintett ingatlanok egy része szolgalmi joggal itt is be van kötve a közcsatornába. Összességében a hiányzó gerincvezeték-szakaszok hossza 4 km, a teljes meglévı hálózat 1,9%-a. Egy kertvárosi utca kivételével a kerület összes útja pormentes. A járda kiépítettség 100%-os. Városkapu városrészben öt, a Wekerlén nyolc (közülük hét köz), a Kertvárosban tíz utca, illetve tér esetében egyoldali járda biztosított a gyalogos forgalom számára. 16

17 2.5 Egészségi állapot, egészségügy A kispesti lakosság mortalitási mutatóit tekintve megállapíthatjuk, hogy a vezetı halálokok tekintetében a budapesti mintát leképezi. A halálozási okok terén a keringési rendszer megbetegedései a legmarkánsabbak, melyet a rosszindulatú daganatos megbetegedések követnek. E két vezetı haláloki betegségcsoport mellett a légzırendszer és az emésztırendszer specifikus megbetegedései játszanak jelentıs szerepet, a betegségekbıl eredı halálozásban. Standardizált Halálozási Hányados (%) (zárójelben a halálesetek száma) 0-X éves BUDAPEST XIX. kerület FÉRFIAK NİK FÉRFIAK NİK Keringési rendszer betegségei 80,95*** 83,22*** 81,26*** 80,04*** (25132) (33975) (809) (1013) Összes rosszindulatú daganat 92,95*** 113,95*** 94,39 110,96* (15879) (16412) (540) (520) Légzırendszer betegségei 64,21*** 79,65*** 96,58 (1899) (1852) (92) 99,29 (73) Emésztırendszer betegségei 89,41*** 110,19*** 81,88* 123,62* (4517) (3736) (146) (140) Morbiditás, mortalitás külsı okai 74,39*** 103,66* 66,16*** (3795) (3401) (119) 96,92 (104) Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja A megbetegedéseket vizsgálva összességében, az gyermekek korcsoportján belül az alábbiak állapíthatók meg: A gyermekek közel egyharmada valamilyen betegségben szenved. (27,94%) A fiú és a leány gyermekek arányában a megbetegedések elıfordulása közel azonos, kiegyenlített / 27,10%, ill. 28,80% /. Az összes gyermek létszámához viszonyítva a beteg gyermekek nemenkénti megoszlása is közel 1:1 arányban állapítható meg / 28,80%: 27,06% /. A kiemelt morbiditási adatok elemzése során egyértelmően megállapítható, hogy kifejezett emelkedés van a vérképzı rendszeri megbetegedések, és az allergiás, nem fertızı bırbetegségek tekintetében. 17

18 Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja A felnıttek kapcsán az alábbi, fı összefüggések határozhatóak meg: A demográfiai és morbiditási számadatok tanulmányozása során megállapítható, hogy a nık mérsékelten emelkedett arányban betegebbek /az összesített számhoz viszonyítva 67,99 ill. 47,79%-ban/. A betegeket nemenként vizsgálva a nık arányszáma magasabb 20,20%-kal. Furcsa ellentmondásnak tőnik, hogy bár a nık betegebbek, mégis a férfiak halandóbbak. Ennek magyarázata lehet, hogy nehezebben viselik a stressz szituációit. Sajnálatos tény, és megdöbbentı, elsı ránézésre értelmetlen adatnak tőnik, hogy a felnıtt lakosság 115,79%-a szenved valamilyen megbetegedésben. A számadat két dologgal magyarázható: - Az alapellátásban leadott kártyák száma, illetve a páciensek egy része területen kívüli, mely a megküldött statisztikai jelentésekbıl pontos, tényszerő adatként nem határozható meg. - A megbetegedettek között több olyan személy is van, aki nem csupán egy, hanem esetleg két, három megbetegedés miatt is gondozásra szorul. 18

19 A betegségcsoportok adatait vizsgálva megállapítható, hogy közel valamennyi típusnál közel azonosak az elızı év adataihoz viszonyítva. A vizsgált kórképek közül jelentıs emelkedés az alábbiakban fordult elı: - diabetes mellitus - lipoprotein anyagcsere rendellenességek - mozgásszervi betegségek - pajzsmirigy rendellenességek A daganatos megbetegedések elıfordulása mind a férfiak, mind a nık esetében emelkedett. Így, - abszolút esetszámot tekintve - kismértékő emelkedés történt. Forrás: Dr. Zádori Magdolna Kispest megbetegedési dokumentációja Az Önkormányzat feladata az alapellátás biztosítása a kerület lakosai részére, azaz a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, a gyermekfogászati, az iskola- és ifjúság-egészségügyi ellátás megszervezése. A Kispesti Egészségügyi Intézet, önként vállalt Önkormányzati feladatellátás keretében, a kerület lakosai részére az egészségügyi szakellátást biztosítja. Az intézet mőködése a törvényi változások ellenére gazdaságilag stabil. Az Önkormányzat vállalt feladata, hogy anyagilag is támogatja az intézetet, elsısorban eszköz-beszerzésekhez, fejlesztésekhez, beruházásokhoz. 19

20 Ezen kívül mőködési támogatást nyújt a hatáskörébe tartozó, az Egészségügyi Intézet feladatkörébe szervezett alapellátási feladatok elégtelen OEP-finanszírozása miatt jelentkezı veszteség kompenzálása céljából. 2.6 Gazdasági aktivitás, munkanélküliség Gazdasági aktivitás 1 tekintetében a kerület mutatói a fıvárosi átlag-mutatókhoz hasonló értékeket vesznek fel. A népességszám kisebb, a foglalkoztatott szám nagyobb csökkenése miatt csökkent a foglalkoztatottak aránya a lakosság körében ben a kerület lakosainak 45%-a, a 2005 évi kis népszámlálás (mikrocenzus) idején csak 43%-a dolgozott. A fıvárosban fordított a tendencia ben a lakosok 42%-a, a mikrocenzus idején pedig 45%-a dolgozott. A foglalkoztatottak aránya Kispesten csaknem azonos a Közép-magyarországival (43,2%), de magasabb az országos értéknél (38,1%). Kispest lakosainak közelítıleg 30%-a inaktív keresı és minden negyedik lakos eltartott. Gazdasági aktivitás szerinti összetétel szempontjából a kerület nagyon hasonlít a fıvárosra: az inaktív keresık és a munkanélküliek aránya megegyezik, az eltartottaké valamivel magasabb, a foglalkoztatottaké pedig egy kicsit alacsonyabb, mint Budapesten. 100 dolgozóra Kispesten 8 munkanélküli, 70 inaktív keresı és 57 eltartott, míg Budapesten 6 munkanélküli, 68 inaktív keresı és 51 eltartott jut. Feltőnıen magas a 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak száma, különösen a férfiak között. A kerület férfilakosságának 45%-a foglalkoztatott, negyedük inaktív keresı, 26% eltartott. 100 dolgozó férfira 8 munkanélküli, 56 inaktív keresı és 59 eltartott férfi jut, miközben 100 fıvárosi férfi lakosra csak 6 munkanélküli, 45 inaktív keresı és 49 eltartott férfi esik. A nık 41 %-a foglalkoztatott, 34% inaktív keresı és 22% eltartott, 100 foglalkoztatott nıre 7 munkanélküli, 83 inaktív keresı és 55 eltartott nı jut. Kispesti sajátosság, hogy a 100 foglalkoztatottra jutó eltartottak aránya magasabb a férfiaknál, mint a nıknél. Kispesten 10 foglalkoztatottból három vezetı értelmiségi további három egyéb szellemi foglalkozási fıcsoportba tartozik. Minden ötödik dolgozó az ipar, építıipar, 14% a szolgáltatási fıcsoportba tartozik, és egyetlen Kispesti sincs a mezıgazdasági fıcsoportban ILO definíció szerinti meghatározásokat alkalmazva

21 A dolgozók 80%-a alkalmazásban áll, 10% egyéni vállalkozó és 10% esik az egyéb kategóriába, ahová például a társas vállalkozások, szövetkezetek dolgozó tagjait, és az egyéb segítı családtagokat sorolják. A foglalkoztatottak között a évesek aránya a legmagasabb, ıket a éves korosztály követi, majd a esek korcsoportja következik. A foglalkoztatottak 22 %-a 50 év felett van. Mintegy fél ezer 59 évnél idısebb. A kerület foglalkoztatottjainak 44 %-a érettségizett, és 21 % felsıfokú végzettségő. Nagy részük (77,2 %) szolgáltatás jellegő ágazatokban dolgozik, 22,4 % pedig az iparban, építıiparban. A budapestinél kisebb a vezetı értelmiségi foglalkozásúak aránya (a kerületben 25 %, Budapesten 31 %) viszont magasabb az iparban, építıiparban dolgozóké: a kerületben 22 %, Budapesten 19 %. A kerületben a munkaképes korúak, és ezen belül a foglalkoztatottak magas aránya miatt 100 családra 134 foglalkoztatott jut. A budapesti kerületek közül csak a IV. kerületben magasabb ez az arány. Kispesten 100 foglalkoztatottra mindössze 104 inaktív keresı és eltartott jut. A budapesti kerületek rangsorában ez az arány itt a legkisebb. A lakónépesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása városrészenként Kispest összesen Wekerletelep Lakótelep Városkapu Kertváros Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 34,8 34,1 33,6 38,9 36,9 61,5 61,0 63,6 57,3 58,7 33,2 41,4 24,7 42,3 39,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (%) Forrás: IVS, 2008 A munkaerı-piaci szempontból hátrányos státuszú (rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezı) lakosság aránya az aktív korú népességen belül a Városkapu városrészen a legmagasabb, közel 40%-os. 9,9 8,7 9,3 16,8 11,1 21

22 E tekintetben a legjobb, a kerületi átlag alatti (34 %) körüli mutatóval a Wekerletelep és a Lakótelep városrészek rendelkeznek. A foglalkoztatottak aktív korú lakosságon belüli arányát tekintve szintén a Lakótelep van a legjobb helyzetben, a Wekerle e tekintetben a kerületi átlagnak megfelelı mutatót ér el, a Kertváros és a Városkapu mutatói több százalékponttal elmaradnak a kerületi átlagtól. A foglalkoztatott személy nélküli háztartások aránya a Lakótelepen a kerületi aránynál közel tíz százalékponttal alacsonyabb, míg a másik három városrésben 6-9 százalékponttal magasabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások kiemelkedıen alacsony arányára a Lakótelep városrészen magyarázatott ad, hogy az ott élık körében a kerületi viszonylatban legjobb aktív korú munkaerı-piaci státusz mellett jóval magasabb az aktív korú népesség aránya, míg például a Wekerlén a 60 %-os aktív korú foglalkoztatott arányhoz jóval alacsonyabb aktív korú népességarány társul. Ez valószínősíti, hogy a Wekerlén a kerületi átlagnál jelentısen több a kizárólag idıs, inaktív korban lévı emberek által alkotott önálló háztartások száma. A maradék két városrészben ez az összefüggés az idıs népesség alacsonyabb aránya miatt kevésbé igaz. Esetükben a foglalkoztatott nélküli háztartások kerületi átlagot jóval meghaladó voltát inkább magyarázza az aktív korú foglalkoztatott népesség kerületi átlagtól elmaradó aránya. Ha a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és e mellett rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık összevont státuszcsoportját vizsgáljuk, akkor egyértelmően kitőnik, hogy a Lakótelep és a Wekerle lakossága e tekintetben a kerületi átlagnál kicsit jobb helyzetben van, míg e negatív státusz-meghatározási csoport a Kertvárosban a kerületi átlagnál kissé, a Városkapu városrészben jóval magasabb mértékben reprezentált. A 2008 végén bekövetkezı globális pénzügyi gazdasági válság kerületi foglalkoztatási hatásaira csak a budapesti szintő aktivitási adatok változásából következtethetünk, mivel a KSH mintavételen alapuló munkaerımérleg vizsgálatainál a mintanagyság nem teszi lehetıvé kerületi szintő következtetések levonását. A KSH által a éves korú népesség körében végzett a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kritériumait alkalmazó reprezentatív munkaerı-felmérés adatai szerint II. negyed-évében Budapesten 790,2 ezer fı volt jelen a munkaerıpiacon, a megfelelı korú népesség 59,6%-a. A foglalkoztatottak száma 744,6 ezer, a munkanélkülieké 45,6 ezer fı volt. Az elıbbiek száma 2100 fıvel (0,3%-kal), az utóbbiaké 13 ezer fıvel (40%-kal) több mint egy évvel korábban. Vagyis a foglalkoztattak száma Budapesten a válságot megelızı utolsó negyedévhez képest egy év alatt, ha kis mértékben is, de nıni tudott. 22

23 Ugyanakkor a munkanélküliek száma is nıtt, gyakorlatilag változatlan aktivitási ráta mellett, vagyis alapvetıen az inaktív népesség, nem pedig a foglalkoztatottak számának csökkenése vezetett a munkanélküliek számának növekedéséhez. A foglalkoztatási arány (56,2%) a fıvárosban változatlanul jóval nagyobb, a munkanélküliségi ráta (5,8%) pedig kisebb volt, mint országosan (49,4, illetve 9,6%). Mindezek mellett a Foglalkoztatási Hivataltól származó adatok alapján a júniusi záró napon álláskeresıt tartottak nyilván, 53,3%-kal többet, mint az elızı év azonos idıpontjában, vagyis a regisztrált álláskeresık száma egy év alatt kiugró mértékben növekedett a fıvárosban. Kispesti regisztrált álláskeresık megoszlása (fı) (fı) hó Regisztrált munkanélküliek száma: Pályakezdı munkanélküliek: Tartós munkanélküliek: Férfi Nı < > ált.-nál kevesebb Általános iskola Speciális szakiskola Szakiskola Szakmunkásképzô Szakközépiskola Technikum Gimnázium Fıiskola Egyetem Forrás: ÁFSZ, 2009 Kispesten a regisztrált álláskeresık száma az ezredfordulótól év végéig az fıs sávban mozgott. 23

24 2006-ban a regisztrált álláskeresık száma 567 fı volt, mely 2007-ben és 2008-ban is kismértékben, 624, majd 631 fıre növekedett. A globális gazdasági válság felfutását követı, 2009 év elsı felében már az elsı félévben elérte a 900 fıt a kispesti regisztrált álláskeresık száma, majd a 10. hó végére 1247 fıs csúcsértékig jutott, amely a 2008 év végi értéknek majdnem duplája. A kerületi regisztrált álláskeresık számának változásának nagyságrendje gyakorlatilag megegyezik a fıvárosi szintő tendenciákkal. A kispesti regisztrált álláskeresık körében különösen a éves korosztályba tartozók száma ugrott meg 2008 végéhez képest, közel 2,4-szeresére nıtt. Az álláskeresık nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy férfiak száma körükben nagyobb mértékben emelkedett, mint a nıké. A tartósan munka nélküliek száma csak kis mértékben növekedett, a regisztrációba 2008 vége után nagyrészt új álláskeresık áramlottak be. Az iskolai végzettség szerinti megoszlást vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy bár mindegyik csoport reprezentáltsága jelentısen emelkedett, a felsıfokú végzettségőek többi csoporthoz viszonyított beáramlása relatíve kisebb volt, míg a szakközépiskolát, szakmunkásképzıt végzettek körében találkozhatunk a legnagyobb növekménnyel. 2.7 Roma népesség helyzete a kerületben A kerületi roma népesség számát a kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 3000 fıt meghaladóra becsüli, ugyanakkor jelezni kell, hogy más kutató források és becslések a kerületi roma népesség számát jóval ez alatt határozzák meg ( fıben). A Kisebbségi Önkormányzat tapasztalatai szerint a kispesti romák döntı részben a Kertváros Hoffher utcától északra fekvı részein élnek. A Kisebbségi Önkormányzat beszámolójában jelzi, hogy kerületi romákat érı diszkriminációról és egybefüggı szegregátumról nincsen tudomása. A Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat a kerületi általános iskolákban tanuló roma gyermekek arányát átlagosan 5-8% közé teszi, szegregációt a kerületi oktatási rendszer vonatkozásában nem tapasztalt. Az Önkormányzat évben elfogadott Anti-szegregációs Tervében különös figyelmet fordított a romák által sőrőbben lakott, szegregáció által kiemelten veszélyeztetett területek azonosításra, az ott élı családoknak segítı szolgáltatásokkal való elérésének megtervezésére. 24

25 Az Önkormányzat a roma családok élethelyzetének javítását célzó tevékenységekbe, egész Budapest vonatkozásában modellértékő módon, a Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot és szakembereit közvetlenül bevonta. (lásd még: Kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való együttmőködés). A roma gyermekek oktatási esélyegyenlıségének segítése érdekében kiírt Cigány Kisebbségi Tanulmányi Ösztöndíj-pályázatra az Önkormányzat 2006 óta évente 2 millió forintot biztosított, melybıl összesen 216 kiváló képességő alap-, közép,- és felsıfokú oktatásban részt vevı roma tanuló részesült. A roma gyermekek táboroztatására az Önkormányzat évente, több mint 1 millió forintot fordított. A Kispesti Romákért Egyesület közösségi házának kialakítása és üzemeltetetése szintén önkormányzati forrásból valósult meg. 25

26 3 SZOCIÁLIS- ÉS GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁSOK KERÜLETI RENDSZERÉNEK ELEMZÉSE A kerület lakosságának szociális helyzetére vonatkozó elsı átfogó szükségletfelmérés a évben készült. A legfrissebb, évi önkormányzati szükségletfelmérés szerint a válaszadó kerületi polgárok 32 %-a alacsony, vagy az átlagosnál valamivel alacsonyabb életszínvonalon élınek tartja magát. A családok 73%-ának nincs megtakarított pénze, 39 %-uk kisebb-nagyobb mértékben eladósodott. Komolyabb egészségügyi panaszok miatt orvosi kezelésre a lakosok 34%-a szorul. A családok 20,5 %-ban található krónikus, hosszan tartó betegségben szenvedı családtag. Szociális problémáival a rászoruló lakosság több mint 50%-a fordul évente a helyi önkormányzathoz. A kerület szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerének mőködtetésével kapcsolatos hivatalos feladatokat Budapest Fıváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szociális és Gyermekvédelmi Irodája látja el. A kerület szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerének vizsgálata alapján megállapítható, hogy a magasabb szintő jogszabályokban elıírt kötelezı szociális és gyermekvédelmi ellátásokat a kerületi önkormányzat az elıírásoknak megfelelıen a kerület lakossága száma a közötti idıszakban is biztosította. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szabályozása az 2007 óta is többször módosult. A változások leginkább a rendszeres szociális segélyezés rendszerét érintették. Megmaradt a családi típusú rendszeres szociális segélyezés az egészségkárosodottak és az 55. életévüket betöltött aktív korú személyek esetében: a segély havi összege a család fogyasztási szerkezetéhez igazodik és meghatározott jövedelemhatárig egészíti ki a család jövedelmét. Az Szt január 1- jével hatályba lépı szabályozása szerint az aktív korú állástalan személyek a rendszeres szociális segély helyett úgynevezett aktív korúak ellátására szerezhetnek jogosultságot, amelynek keretében részükre rendelkezésre állási támogatást kell folyósítani arra az idıtartamra, míg nem vesznek részt a közfoglalkoztatásban. E támogatás minden jogosult esetén havi Ft, függetlenül a család jövedelmétıl és összetételétıl. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosítása kapcsán az elmúlt évben egy új pénzbeli ellátási forma, az óvodáztatási támogatás került bevezetésre, melynek célja az alacsony iskolai végzettségő szülık ösztönzése arra, hogy a gyermek lehetıség szerint már hároméves korában óvodába járjon. 26

27 E vonatkozásban adatok még nincsenek, mert az elsı kifizetésre decemberének második felében kerülhet sor legkorábban. Fontos tény, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérı módon a Kormány január 1-jétıl már nem módosította (emelte) az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, melynek összege január 1-jétıl kezdıdıen Ft és várhatóan 2010-ben is ennyi marad. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben, illetıleg a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló 20/2008.(VI.20.) rendeletben meghatározott jogosultsági értékhatárok összehasonlítása A szociális ellátás megnevezése Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Átmeneti segély Temetési segély Méltányossági közgyógyógyellátás Adósságkezelési szolgáltatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Törvényi jogosultsági értékhatár az ÖNYM %-ában* Helyi rendeleti jogosultsági értékhatár az ÖNYM %-ában* 200 % 240 % Egyedülálló 150 % Családban élı 100 % Egyedülálló 150 % Családban élı 100 % Egyedülálló 150 % Családban élı 100 % Egyedülálló 150 % Családban élı 200 % Egyedülálló 200 % Több fıs háztartás 150 % Nincs törvényi kötöttség Egyedülálló 150 % Családban élı 130 % Egyedülálló 220 % Családban élı 180 % Egyedülálló 300 % Családban élı 260 % Egyedülálló 290 % Családban élı 230 % 80 év feletti egyedülálló 350 % 80 év feletti családban élı 300 % Egyedülálló 290 % Több fıs háztartás 230 % Egyedülálló szülı esetén 220 % Egyéb esetben 180 % Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Megjegyzés Min. havi összege az Szt. szerint Ft, a helyi rendelet szerint Ft A jogosultak 57 %-a részesül méltányossági ápolási díjban. A gyógyító ellátások mértéke az Szt. szerint max. az ÖNYM 25 %-a, a helyi rendelet szerint 10 %, max. 15 %. Az évi XXXI. törvényben szabályozott ellátás A kötelezıen biztosítandó ellátásokra való jogosultságához kapcsolódó elıírásokat a törvényi rendelkezések normatív módon meghatározzák, melybıl a helyi önkormányzat a meghatározott értékektıl kibıvítı jelleggel eltérhet, azonban az eltérésbıl fakadó többletterheket az önkormányzat költségvetésének kell biztosítania. Mint a fenti táblázatból is látható Kispest Önkormányzatának a kerületi polgárok szociális és gyermekvédelmi ellátásáról szóló 20/2008.(VI.20.) rendeletében meghatározott jogosultsági értékhatárok kibıvítı jellegőek, vagyis az Önkormányzat a törvényi kötelezettségét jelentıs mértékben felülteljesítve teszi elérhetıvé a rászoruló kispesti polgárok számára a szociális és gyermekvédelmi ellátásokat. 27

28 A kötelezıen biztosítandó ellátásokon felül, az Önkormányzat a kerületi lakosság részére önként vállalt szociális ellátásokat is biztosít, melyek fedezetét költségvetésében biztosítja. A kerületi gyermekvállalás ösztönzése érdekében egyszeri anyasági támogatást folyósít, a hátralék-kiegyenlítı támogatás célja a közüzemi díjhátralékokkal rendelkezı, rászoruló polgárok kiemelt támogatása, míg a szociális tanulmányi ösztöndíjban a rászoruló családok, jól tanuló gyermekei részesülhetnek. 3.1 Szociális és gyermekvédelmi ellátások fı kerületi mutatói Az ellátásban részesülık száma (fı) ( ) összesített összesített A kifizetett Az támogatás ellátásban összege részesülık / e Ft-ban / száma (fı) A kifizetett támogatás összege / e Ft-ban / jétıl áig összesített A kifizetett Az ellátásban támogatás részesülık összege száma (fı) / e Ft-ban / Átmeneti segély Temetési segély Köztemetés Lakásfenntartási támogatás Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 731 család család család Rendszeres szociális segély Ápolási díj Méltányossági közgyógyellátás Adósságkezelési szolgáltatás Idıskorúak járadéka Önként vállalt feladatként biztosított ellátások Egyszeri anyasági támogatás Hátralék-kiegyenlítı támogatás 197 család család család Szociális tanulmányi ösztöndíj * *Ezen összeg június 30-ig folyósított támogatás. Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás A törvényi elıírás alapján kötelezıen biztosítandó szociális és gyermekvédelmi ellátások vonatkozásában megállapítható, hogy az elmúlt három évben folyamatosan nıtt az átmeneti segélyt igénylık száma, azonban a kifizetett segély összege közel azonos szinten maradt. Szintén emelkedett a rendszeres szociális segélyre (jelenleg hatályos elnevezéssel aktív korúak ellátására) jogosultságot szerzı személyek száma is. 28

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv A 211/2012.(VIII.30.) határozat melléklete A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola Pedagógiai Programjának kiegészítése Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv 2012. 0 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu),

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai programjának módosítása Iktatószám: 3-83/2012.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója TARTALOMJEGYZÉK I. A KONCEPCIÓ CÉLJA 3 II. HELYZETKÉP 3 III. JÖVİKÉP 21 IV. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK 22 Mellékletek A KONCEPCIÓ CÉLJA

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Teljes Akcióterületi Terv készült Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata megbízásából a Budapesti integrált városfejlesztési program Budapesti kerületi központok fejlesztése (kódszám: KMOP-5.2.2/B-2008-0016)

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

Önkormányzati feladatellátás általános értékelése

Önkormányzati feladatellátás általános értékelése Ügyiratszám: 351/2007. Elıadó: Árva Béláné Elıterjesztést látta: Elıterjesztést vitató bizottságok: valamennyi bizottság Mórahalom város Képviselıtestületének Helyben Tisztelt Képviselıtestület! M ó r

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

Battonya város szociális szolgáltatás-tervezési koncepciója 2008. I. Fejezet - Bevezetés

Battonya város szociális szolgáltatás-tervezési koncepciója 2008. I. Fejezet - Bevezetés Battonya város szociális szolgáltatás-tervezési koncepciója 2008. I. Fejezet - Bevezetés A modern szociálpolitika alapgondolata, hogy társadalmunk alrendszereinek mőködése során úgy az egyén, mint annak

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. május 7-i rendkívüli ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. május 7-i rendkívüli ülésére Tárgy: Elıkészítette: Véleményezı bizottság: Malomasszonykerti ingatlanok, önkormányzati tulajdonba adásáról, közterületté nyilvánításáról és annak elnevezésérıl. Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka jegyzı

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság. 2005. évi beszámolója

A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság. 2005. évi beszámolója A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság 2005. évi beszámolója HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA Utcai szociális munka Az utcai szociális munkás szolgálat

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Stratégia áttekintı vázlat

Stratégia áttekintı vázlat Stratégia áttekintı vázlat Megnevezés ÁLTALÁNOS - GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG PROBLÉMA CÉL INTÉZKEDÉS JAVASLAT Törökszentmiklóson az életszínvonal egyre inkább elmarad az országos átlagtól (lásd

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2. IV. negyedév Szeged, 2. november 2. Készítette: Fejes Ágnes elemzı Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Koordinációs

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

II. Intézkedési Terv. Mátészalka 2009.

II. Intézkedési Terv. Mátészalka 2009. SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA II. Intézkedési Terv Mátészalka 2009. Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2014. május 29 i ÜLÉSÉRE. Horváth István polgármester

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2014. május 29 i ÜLÉSÉRE. Horváth István polgármester AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 108. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2013. évi tapasztalatairól E L İ T E R

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

Elemzés. A személygépkocsikban utazók biztonsági öv használata Magyarországon. Készült: 2007. szeptember-október

Elemzés. A személygépkocsikban utazók biztonsági öv használata Magyarországon. Készült: 2007. szeptember-október Elemzés A személygépkocsikban utazók biztonsági öv használata Magyarországon Készült: 2007. szeptember-október Elemzés a személygépkocsikban utazók biztonsági öv használatáról A GRSP Magyarország Egyesület

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról A sárospataki kistérség Budapesttıl 270 km távolságra, észak-keletre, az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 110. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének./2009. (.) rendelete a 2008. évi költségvetés végrehajtásáról (tervezet) E L İ T E R J E

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém

Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 2007. ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 1 Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapota 27 ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézete Veszprém 2 Közép-Dunántúli Régió 1. sz. ábra A Közép-Dunántúli Régió, Magyarország gazdasági szempontból

Részletesebben

A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008.

A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008. A KİRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ESÉLYEGYENLİSÉGI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2008. Készítette: Takács Béláné admin. ig. h... Igazgató: Tamás Emília, 2008.01.31- TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE

A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége SZAKMAI-ETIKAI KÓDEXE Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda humánszolgáltató intézmény, amely alapellátás jellegő információs és

Részletesebben

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére Az államháztartásról, valamint az önkormányzatokról szóló törvények elıírásai alapján Gyır Megyei Jogú Város 2010.

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER TARTALOMJEGYZÉK 1. A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAERİ-PIACI PROGRAMOK MONITORING VIZSGÁLATA... 2 1.1. BEVEZETİ... 2 1.2. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 2 2. MUNKAERİ-PIACI KÉPZÉSEK... 5 2.1. AJÁNLOTT KÉPZÉS...

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Recsk Nagyközségi Önkormányzat 3245. Recsk, Kossuth L. út 165. Tel.: 36/578-310, Fax: 478-022 Email: polghiv.recsk@axelero.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2004. Készült: 2004. december Jóváhagyta:

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és módosításai meghatározzák az állam és helyi önkormányzatok

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2008. szept. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Mottó: Azok a csodálatos dolgok, melyeket iskoláitokban megismertek, sok nemzedék mőve, és amelyeket a föld minden országában

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008

Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008 2008. évi minıségi díj díjazottak Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008 Ipari termelı ágazat mikro- és kis mérető vállalkozások Füri Tésztaipari és Élelmiszerforgalmazó Kft. Székesfehérvár Tevékenysége:

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI KÉRDÉSEK TÖBB SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE

FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI KÉRDÉSEK TÖBB SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI KÉRDÉSEK TÖBB SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE Szekszárd 2011. február 25. Kara Ákos BEVEZETÉS 1. Helyzetértékelés 2. Kihívások, szők keresztmetszetek 3. A foglalkoztatási célkitőzés 4.

Részletesebben

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI Összeállította: Darvas Ágnes Kecskés Éva Simon Mihály MTA KTI Gyerekprogram Iroda 2008.

Részletesebben

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben

Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A 147/2011.(VI.23.) KT határozat melléklete Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A Települési Közoktatási

Részletesebben

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében A társadalmi egyenlıség-egyenlıtlenség kérdése a leggyakrabban vitatott témák egyike társadalmunkban.

Részletesebben

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS MTA Gyerekprogram Iroda Delphoi Consulting A nevelıszülıi rendszer kutatása pilot kutatás Tartalom Rövid összefoglaló... 3 Háttér... 4 A nevelıszülıi rendszer

Részletesebben

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012.

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012. KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 20072012. 1 A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE 2 A többcélú kistérségi társulás alapadatai Régió: Kistérség neve:

Részletesebben

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2012-2017.

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2012-2017. KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2012-2017. A kistérségi közoktatási intézkedési terv aktualizálása Komló, 2012. április 27. Polics József Elnök

Részletesebben