SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

Átírás

1 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzése, valamint a közoktatási esélyegyenlıségi programok tervezéséhez az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott útmutatók és sablonok, illetve a társulás és települései közoktatási intézményeinek adatszolgáltatása alapján.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. HELYZETELEMZÉS 1. Bevezetı egyik leghátrányosabb kistérségben mőködı társulás bemutatása 2. Jogszabályi háttér 3. A Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés célja 4. Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés 4.1. Demográfia 4.2. A közszolgáltatások elérhetısége 4.3. A szolgáltatásnyújtás háttere 4.4. Óvodáztatás 4.5. Összefoglaló táblázatok a társulásban mőködı iskolákról 4.6 Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képességkibontakoztató támogatást az egyes intézményekben az elmúlt három évben óvodában és iskolában 4.7. Nemzeti etnikai kisebbségi nevelés oktatás biztosítása a kistérségben 4.8. Középiskolai ellátás 4.9. Alapfokú mővészeti oktatás Szakszolgálati szakember ellátottság a kistérségi társulásban 5. Az esélyegyenlıség érvényesülése a társulás településein - A helyzetelemzés összegzése 5.1.Halmozottan hátrányos helyzető gyerekek óvodázásának, 5.2. iskoláztatásának feltételei: - az oktatási esélyegyenlıség érvényesülése a közoktatási intézményekben, - szükséges és elvárt beavatkozások, támogató lépések a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek iskolai sikerességének javítása, meglévı hátrányainak csökkentése, a minıségi oktatáshoz való hozzáférés javítása érdekében. 2

3 1. Bevezetı - egyik leghátrányosabb kistérségben mőködı társulás bemutatása Régió: Kistérség neve: Észak Alföld Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás KSH azonosító: Kijelölt önkormányzat: Mátészalka Város Önkormányzata sorszám A kistérség települései Tagja-e a többcélú társulásnak (I/N) 1. Fábiánháza Község I 2. Fülpösdaróc Község I 3. Géberjén Község I 4. Györtelek Község I 5. Hodász Nagyközség I 6. Jármi Község I 7. Kántorjánosi Község I 8. Kocsord Község I 9. Mátészalka Város I 10. Mérk Nagyközség I 11. Nagydobos Nagyközség I 12. Nagyecsed Város I 13. Nyírcsholy Község I 14. Nyírkáta Község I 15. Nyírmeggyes Község I 16. Nyírparasznya Község I 17. Ópályi Község I 18. Ököritófülpös Nagyközség I 19. İr Község I 20. Papos Község I 21. Rápolt Község I 22. Szamoskér Község I 23. Szamosszeg Község I 24. Tiborszállás Község I 25. Vaja Nagyközség I 26. Vállaj Község I 3

4 A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS VÁLLALT KÖZOKTATÁSI FELADATAI: - A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás a nevelési oktatási intézmények feladatai ellátásának segítésére, mőködési területén, önkéntesen vállalt feladatként, a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény ban megjelölt pedagógiai szakszolgálati feladatok közös ellátása, ezen belül: Pályaválasztási tanácsadás Fejlesztı felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Gyógytestnevelés - A társulás anyagilag és szervezéssel támogatja a pedagógiai szakmai szolgáltatás kistérségi feladatainak ellátását, melyet együttmőködési megállapodás alapján a Mátészalka és Környéke iskolaszövetség koordinálásával kíván megvalósítani. - Az intézményi társulások segítésére iskolabusz szolgáltatást biztosít az azt igénylı önkormányzatok, intézmények részére külön megállapodás alapján. A Szatmári többcélú Kistérségi Társulás az ország legkeletibb megyéjében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-keleti részén található. A kistérség települései Mátészalka körül helyezkednek el. A várostól É-ra, Ny-ra és K-re esı települések egy kb. 14 km-es, a délre esı települések egy 25 km sugarú körben találhatók. A térség északon a Beregi síksággal határos, nyugati része a Nyírséghez, keleti, délkeleti része a szatmári síksághoz tartozik. A térségen belül eltérı adottságokkal rendelkezik a Szamos melléke, amely folyó keletrıl határolja a vizsgált térséget. A térség délkeleti része Romániával határos, itt helyezkedik el az Ecsedi-láp is. Az utóbbi évtizedekben a megye szatmári részének nevezik ezt a területet. A kistérség összterülete 624, 74 km 2, a megye területének 10, 52 %-a, az állandó lakónépesség száma fı, (2005) népsőrősége 107,5 fı/km 2. A települések között lakosságszámban jelentısebbek a fıs Mátészalka, (a kistérség össznépességének 27, 15%-a), a 7091 fıs Nagyecsed, illetve 3000 fı körül Hodász, Kocsord, Vaja és Ópályi községek. Az 1000 fınél kisebb népességő falvak száma 6, három település 4

5 lakossága az 500 fıt sem éri el. A térségben egy település, Nagyecsed tartozik az 5 ezer fınél népesebb települések közé, a 2 5 ezer fıt számláló középfalvak aránya 42, 31%, az lakosú kisfalvak aránya 38,46%, az 500 fınél kisebb népességő aprófalvak aránya 11,54%. A térségre tehát a kis és középfalvak a jellemzıek. 5

6 A kistérség gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete A kistérségre jellemzı, hogy Mátészalka kiemelkedı elsırendő központi szerepet tölt be a kistérség társadalmi-gazdasági életében. Vonatkozik ez a gazdaság koncentrációjára, az intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátásra, az infrastruktúrára egyaránt. A város és a térség települései között ezért egyrészt szoros egymásrautaltsági kapcsolat jellemzı, másrészt ebbıl következıen a viszony nem mentes a feszültségektıl sem. A városok közül egyedül Mátészalka tekinthetı teljes körő városi ellátást biztosító központnak. Nagyecsed mindössze részleges városi ellátást és részleges városi igazgatást biztosító alközpontként értelmezhetı. Mátészalka eddig kiépült intézményhálózatának köszönhetıen központi szerepkörrel rendelkezik a térségben az alábbi területeken: közlekedés alap- és középfokú oktatás banki- és pénzügyi szolgáltatások egészségügy, szociális ellátás gazdaság foglakozatás kultúra szennyvíz-kezelés ivóvíz-szolgáltatás A térségbıl Budapestre Debrecenen keresztül a 471. sz. és a 4. sz. úton, illetve Nyíregyházán keresztül a 49. sz. és a 41. sz. utakon érhetı el. A kistérség legfontosabb közúti kapcsolatai: 49. sz. út, mely keleti irányba Románia felé biztosítja az eljutást Csengersima határátkelınél, nyugat felé a 41. útba torkolva Nyíregyháza és a fıváros felé biztosít kapcsolatot, a 49. sz. útról Györteleknél leágazó 491. számú úton Fehérgyarmat, illetve a magyarukrán határ felé lehet eljutni közvetlenül a beregsurányi határátkelı, közvetett kapcsolattal a tiszabecsi határátkelı is könnyen elérhetı. A 471. sz. út Nyírbátoron át Debrecen, illetve a déli országrész felé jelenti a 6

7 kapcsolatot, Ópályi és Vásárosnamény felé vezetı északi út (4117. szám Fábiánháza, Nagyecsed, Mérk, Vállaj, - Csalános felé határátkelı Románia irányába - felé vezetı déli út (4915. számú) Mátészalka, mint a kistérség központja, közúti, vasúti közlekedési csomópont. Öt irányban kiinduló elsı és másodrendő közútvonalak, (Nyírbátor, Vállaj, Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Nyíregyháza és öt irányban kiinduló vasútvonalak teszik jól átjárhatóvá a kistérséget. A települések a fıútvonalak mellett helyezkednek el. Géberjén, Fülpösdaróc, Szamosszeg, Rápolt, Tiborszállás a fı közlekedési útvonalaktól távolabb helyezkedik el. A menetrendszeri autóbusz járatokkal minden település jól megközelíthetı. A vasútvonalak a települések többségében külsı peremterületeket érintik így a napi közlekedésben autóbuszforgalomhoz viszonyítottan forgalmuk nem jelentıs. A közlekedési eszközök menetrendje a munkába járáshoz és a diákutazás igényeihez igazított. Az M3-as autópálya várhatóan İr község területén érinti a kistérséget, mely várhatóan nagyobb forgalmat és gazdaságfejlıdést eredményezhet. A 49.számú fıútvonal megépülte a rohodi elágazástól a csengersimai határátkelıhöz valószínőleg a települések közúti terhelését csökkenti majd. Három irányban halad a teherforgalom az országhatárok felé: Ukrajna (Tiszabecs), Románia (Vállaj, Csengersima). A körzet központja Mátészalka, a térség egyetlen 10 ezres lélekszámot meghaladó települése. Vonzáskörzetéhez 25 település tartozik: Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Györtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Mérk, Nagydobos,Nagyecsed Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, İr, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja, Vállaj. A kistérségben az együttmőködés, a partnerségben rejlı célszerőség ismert és elég gyakori. Az elmúlt években öt önállónak mondható mikro-térségi együttmőködés alakult ki fıleg egészségügy szolgáltatások koordinálásra: Nagyecsed-Tiborszállás-Mérk-Vállaj- Fábiánháza Ököritófülpös-Kocsord-Gyırtelek-Géberjén-Főlpösdaróc-Rápolt Vaja-Kántorjánosi-Hodász-İr Ópályi-Nyírparasznya-Nagydobos-Szamosszeg-Szamoskér Mátészalka-Nyírmeggyes-Nyírkáta-Jármi-Papos-Nyírcsaholy 7

8 Ezen mikro-térségek szolgáltatásai tovább bıvülnek egyéb közszolgáltatási, szakellátás jellegő társulások megszervezésével. A kistérség a megye harmadik legnépesebb kistérsége az ország leghátrányosabb kistérségeinek egyike. Jövedelmi szintje elmarad a megyei átlagtól. A térségben a népesség gazdasági aktivása (az aktív keresık aránya) 23,8 %, ami a legalacsonyabb érték a megyében. Ennek oka a magas térségi munkanélküliség 19,7%, ami jelentısen meghaladja az országos átlagot (9,8%). A térségre - az utóbbi években - a lakosságszám csökkenés jellemzı. Ennek - országosan is - tipizálható okai a születések számának csökkenése, az elhalálozások számának emelkedése, a szülıképes lakosság elvándorlása. Az adatok jól mutatják a korösszetétel viszonylag kedvezıtlen alakulását, a születési arányok folyamatos romlását. A csökkenés a munkanélküli ellátásból kikerülık számának folyamatos növekedésének köszönhetı. A demográfiai mutatók alapján és a gazdaságban bekövetkezett szerkezet váltás miatt további népesség csökkenésre lehet számítani, mely sok egyéb mellett megnehezíti néhány intézmény fennmaradását is. Kevés a munkahely és magas azoknak a családoknak a száma, amelyek segélyekbıl, rossz anyagi és egzisztenciális körülmények között élnek. Ez fokozottan igaz a cigány lakosság esetében, akiknek a száma emelkedı tendenciát mutat. Cigány lakosság aránya az összlakosságon belül 7,3 %. Ezen belül Hodász, Ópályi, Nagyecsed lakosságának arányában haladja meg a 15%-ot. A megyei mutató 12,5%. Mátészalkán a cigány etnikum száma a lakosság 3 %. Néhány településen az elsı osztályba a 2009/2010-es tanévre beiratkozott roma tanulók aránya meghaladja az 50%-ot. A problémák etnikai, munka-erıpiaci és szociális jellegőek. Rohamosan növekvı arányuk, valamint a problémák kezelésében való részvételük minısége a térség helyzetét és esélyeit jelentısen befolyásolja. Képzésük megoldása, a felzárkóztatásuk meggyorsítására, é s esélyegyenlıségük biztosítására elengedhetetlen. Hiányoznak a megfelelı civil szervezıdések körükben. A cigány népesség körében az összlakossághoz képest magasabb a munkanélküliség, jóval alacsonyabb az iskolai végzettségi szint és életkörülményeik, jövedelmi szintjük sokkal rosszabbak a magyar lakosság átlagához képest. A munkanélküli lakosság alkalmi munkákból él, mely rányomja a bélyegét a családban nevelıdı gyerekek pszichés 8

9 fejlıdésére, és negatívan befolyásolja a településtıl távol esı szolgáltatások igénybevételét is (pl.: gondot jelent a szülınek elvinni az egyébként rászoruló gyermekét különféle fejlesztı foglalkozásokra). A fent leírt gazdasági, társadalmi változások negatívan hatnak a fiatalok gyerekvállalási kedvére. A születések száma között nagy a szóródás. Hat olyan település van Fülpösdaróc, Géberjén, Nyírparasznya, Rápolt, Szamoskér, Vállaj ahol 50, vagy annál kevesebb gyerek született 6 év alatt. Nagyecsed és Mátészalka településeken a születések aránya a legmagasabb. A születések számát a beiskolázási mutatók szempontjából meghatározó adatként kell kezelni. Az intézményi társulások tanulóinak utaztatását a társulás autóbuszaival ( Jármi- Papos ), valamint a volán vállalatokkal, illetve az önkormányzatok saját autóbusszal oldják meg. Összességében megállapítható hogy a kistérség elérhetısége, a kistérségen belüli közlekedés megoldott az érdemi gazdasági és közoktatási munkát nem hátráltatja. A kistérség településszerkezete változatos, többnyire szalagtelkes, a fıútvonalak mellett elhelyezkedı falusi települések egymástól négy-öt kilométer távolságra. A két város Mátészalka és Nagyecsed viszonylatában Mátészalkának van sakktáblás modern település szerkezete. Forrás: A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

10 2. Jogszabályi háttér o évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról o évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról o évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól o 11/1994. MKM rend. 39./ D és E. o évi LXXIX.tv. a közoktatásról o az Európai Parlament és a Tanács 71/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlıség mindenki számára európai évérıl (2007.) az igazságos társadalom irányában, o 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérıl, o 10/2006. (II.16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról. o 96/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról., o 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításai, o 362/2004. (XII.26.) Korm. rendelet az Egyenlı Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól, o 64/2004. (IV.15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékérıl. o 1021/2004. (III.18.) Korm. határozat a romák társadalmi integrációját elısegítı kormányzati programról és az azzal összefüggı intézkedésekrıl. o évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról o A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási feladat-ellátási és fejlesztési terve o Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Minıségirányítási Programja A közoktatásban megvalósuló esélyegyenlıség alapja kell, hogy legyen a társadalmi integráció megvalósításának. 10

11 A évi CXXV. Törvény az alábbi paragrafusokban határozza meg az egyenlı bánásmód, az esélyegyenlıség szempontjait: 27. (1) Az egyenlı bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy elıírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy BB) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlı bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggı juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetıségét. (4) Az oktatási intézményekben nem mőködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülıi vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 11

12 28. (1) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülık kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsıoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyızıdésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag elıírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megırzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérıen rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevık meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - elınyben részesítési kötelezettséget írhat elı. 12

13 3. A települési közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés és program célja Az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló évi CXXV. törvény elıírásának megfelelıen az esélyegyenlıségi program a közoktatási szolgáltatásokra vonatkozóan az alábbi fı törekvéseket érvényesíti: o a diszkriminációmentesség, o a szegregációmentesség, o a minıségi oktatáshoz történı egyenlı hozzáférés biztosítása, o a halmozottan hátrányos helyzető, valamint a sajátos nevelési igényő tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A dokumentum két alapvetı fejezete a Helyzetelemzés és az Intézkedési Tervet magában foglaló program rész. A Helyzetelemzésben a rendelkezésre álló adatok alapján feltárásra került problémák, hiányosságok kiindulópontul szolgálnak a kistérség közoktatási intézményrendszerében szükséges beavatkozásokhoz, fejlesztésekhez. A dokumentum alapjául szolgálnak az intézményi adatlapok, amelyben a kistérség közoktatási intézményeire vonatkozó adatok, jellemzık, a fogyatékkal élı és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek, tanulók ellátásának mutatói találhatóak. Az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló évi CXXV. törvény 65. -a szerint az esélyegyenlıségi program elemzi a településeken élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat. Az esélyegyenlıségi programunkkal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlıség elımozdítását kell ösztönöznünk. Az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítanunk minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a sajátos nevelési igényő tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményeinkben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a társuláson belül a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. 13

14 A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek esélyegyenlısége elımozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlı hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévı hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlıtlenségek csökkentése. A fenntartó és intézményei fogadókészségét fejleszteni kell, ki kell alakítani a megkülönböztetés tilalmát, egyenlı bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a társadalmi szolidaritás kialakítását. Az esélyegyenlıség pozitív befolyásolásához szükséges megerısítı intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlıségi program. Az esélyegyenlıségi program része egy részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetıségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés. Az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség Elımozdításáról szóló évi CXXV. törvény meghatározza azokat az esélyegyenlıséggel kapcsolatos fogalmakat, és szempontokat, melyek alapját képezik az alábbi dokumentumnak is, a Közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény 89/A -a értelmében írandó Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Tervnek. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévı szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlı hozzáférést a minıségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. A jelenség nem csak a hivatkozott törvény kapcsán vet fel kérdéseket, hanem gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja Magyarország versenyképességét. A szegregációt eredményezı struktúrák lebontásának és az integrált nevelés sikeres megvalósításának egyik kulcsfontosságú tényezıje a társadalmi érzékenység felkeltése és pozitív attitőd kialakítása. A társadalmi érzékenység, a hátrányos helyzető gyerekek diszkriminációmentes oktatása érdekében a támogató helyi társadalmi környezet kialakítása, illetve az integrációs oktatás segítését növelı tervek kidolgozása és megvalósítása, valamint az oktatási diszkriminációval és a törvénysértı magatartással szembeni fellépés a helyi döntéshozók, a fenntartók képviselıi és a pedagógus szakemberek közös felelıssége. Csak a helyi döntéshozók érdekeltsége és elkötelezıdése biztosíthatja az esélyegyenlıségi tervek megvalósításának 14

15 eredményességét, ezért fontos a szélesebb körő támogató attitőd kialakítása, a figyelem ráirányítása a program célcsoportjának helyzetére, problémáira. Az integrált oktatás megvalósítása, s vele a társadalmi kirekesztıdés fokozatos megszüntetése - hasonlóan minden közoktatást érintı átalakuláshoz - csak az óvodákban, iskolákban történhet. Ezt támasztja alá a 2007-ben készült OECD-jelentés Ne legyen több iskolai kudarc! címmel. E jelentés az oktatási esélyegyenlıséget az alábbiak szerint határozza meg: Igazságosság (fairness), amely annak biztosítását jelenti, hogy a személyes és társadalmi körülmények ne jelentsenek akadályt az oktatási lehetıségek kihasználásában. Befogadás (inclusion), amely azt jelenti, hogy mindenki számára biztosított az oktatás alapvetı szintje. (pl. hogy mindenki képes legyen olvasni, írni, egyszerő számításokat elvégezni.) Megindokolja továbbá az esélyegyenlıség fontosságát az oktatásban: Az igazságos és befogadó oktatás az egyik leghatásosabb eszköz a társadalom egyenlıbbé és méltányosabbá tételére. Nagy az oktatás haszna. A jobb iskolázottsággal általában magasabb jövedelem, jobb egészség, hosszabb élet, sikeresebb családi élet és állampolgári részvétel jár együtt. Az oktatási kudarc hosszú távú társadalmi és pénzügyi költségei magasak. Az oktatási esélyegyenlıség erısíti a társadalmi összetartozást és bizalmat, alapvetı eszköz a migránsok és kisebbségek problémáinak kezelésében. A két dimenzió igazságosság és befogadás szorosan kapcsolódik: az iskolai kudarc kezelése segít leküzdeni a társadalmi hátrányokat, amelyek gyakran okoznak iskolai kudarcot. A fenti megállapításból is kiderül, hogy az esélyegyenlıség biztosítása és elımozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthetı fogalmak, egymást kiegészítı célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlıség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetıvé tesz az adott védett csoport számára is. Elımozdítása aktív cselekedet, eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetıségekkel. Esélyegyenlıség érvényesülésérıl csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevıvé válik. Ennek szellemében a fenntartók fogadókészségét fejleszteni kell, és biztosítani a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlı bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását és a társadalmi szolidaritást. 15

16 Az OECD jelentés ajánlása Tíz lépés az oktatási esélyegyenlıség felé : Az oktatási rendszer felépítése 1. Korlátozni kell a tanulók korai besorolását elágazó tanulási utakra, és késıbb kerüljön sor a tudás szerinti kiválasztásra. 2. Az iskolák közötti választási lehetıséget úgy kell szabályozni, hogy az kevésbé jelentsen kockázatot az esélyegyenlıség megvalósulására. 3. A középfokú oktatásban legyenek vonzó választási lehetıségek, szőnjenek meg a zsákutcák, és megelızéssel legyen elkerülhetı a lemorzsolódás. 4. Legyen második esély a tanulmányok folytatására, az oktatás hasznából való részesülésre. 5. Rendszeres segítséget kapjanak az iskolában lemaradók, és csökkenjen az évismétlés. 6. Erısödjön a kapcsolat az iskola és az otthon között, kapjanak támogatást a hátrányos helyzető szülık gyermekeik tanulásának segítésében. 7. Megfelelı válaszok szülessenek a különbözıségbıl adódó kihívásokra, és biztosítva legyen a migránsok és a kisebbségek sikeres befogadása a normál oktatásba. Erıforrás-elosztás 8. Az oktatási rendszer mindenki számára biztosítson jó oktatást, kapjon elsıbbséget a kisgyermekkori ellátás és az alapfokú iskolázás. 9. Célzott erıforrások irányuljanak a leginkább rászoruló tanulókra, hogy a szegényebb közösségek legalább olyan szintő ellátást kapjanak, mint a jómódúak, a nehéz helyzető iskolák, pedig támogatásban részesüljenek. 10. Az országok tőzzenek ki konkrét célokat az esélyegyenlıség javítása érdekében, különösen az alacsony iskolai végzettség és a lemorzsolódás orvoslása céljával. 16

17 4. Társulási Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés 4.1. Demográfia Állandó Állandó Állandó Állandó népesség népességbıl népességbı népességbıl népességbıl szám a 0-2 l a 3-5 a 6-14 a változása Lakóné Állandó évesek évesek évesek évesek pesség népesség száma száma száma száma 2006 (- / száma száma +)száma Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagyecsed Nagydobos Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös

18 İr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Összesen:

19 4.2. A közszolgáltatások elérhetısége H: Helyben; : Helyben, más településrıl kijáró szakember(ek); M: Más településen ; E: ellátatlan Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú mővészet Település oktatás Gyógypedagógiai ellátás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztı felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulás pályaválasztási tanácsadás Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsöde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona Gyermekek átmeneti "Helyettes szülı" ellátási neve Fábiánháza H H H - M M - H Fülpösdaróc M Géberjén H H H H M H M H E E E E Györtelek H H H H H H M H M H M H E E E E Hodász H H H H H M H E E E E Jármi H H H Nyírbátor 21 E km M H E H E E E E Kántorjánosi H H H H H H M H E E E E 19

20 Kocsord H H H E E H M H E E E E Mátészalka H H H H H H H H H H H H H H Mérk H H H H H E H M H M H Nagydobos H H H H H M H Nagyecsed H H H H H H H H H M Nyírcsaholy H H H H M H Nyírkáta H H H M Mátészal M H ka Nyírmeggyes H H H H M M M Mátészalka M Mátészalka M Nyíregyház a MMátész alka M H M Nyírparasznya H H H M H Ópályi H H H M M M H M H 20

21 Ökörítófülpös H H H M H İr H H H Mátészal ka M H Papos H M Jármi M Jármi M Jármi Mátészal ka Nyírbáto r 23 km E M Rápolt M M M M Szamoskér M M M M Szamosszeg H H H Mátészalka Mátészalka M H Tiborszállás H H H H M Mátészal ka Mátészalka Mátészalka M H Vaja H H H Mátészalka M H M Vállaj H H H Mátészalka M H 21

22 4.3. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere A társulás területén igénybe vehetı közszolgáltatások esetében milyen szervezeti-intézményi formában történik a feladatellátás? Több válasz is lehetséges, több válaszkategória is megjelölhetı! A megfelelı rubriká(k)ba tegyen X-et, a helyben ellátatlan feladatok rubrikáit hagyja üresen. A feladatellátás fenntartói háttere Közszolgáltatások Társulás saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága Kiszervezett formában non profit, civil, egyházi szervezet, vagy gazdasági társaság Települési önkormányzat Többcélú Társulás Megyei önkormányzat Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás X Alapfokú mővészetoktatás X Gyógypedagógiai tanácsadás X Korai fejl. és gond. X Fejlesztı felkészítés X Nevelési tanácsadás X X Logopédiai ellátás X X Továbbtanulás -, Pályavál. tanácsadás X Egyéb 22

23 Gyógytestnevelés X Gyermekjóléti szolg X Bölcsıde 2 HELYEN Családi napközi Iskolai napközi X Házi gyermekfelügy Családok átmeneti otthona X 23

24 4.4. Óvodáztatás Település gyermeklétszám Gyerek létszám OM azonosító Fábiánháza 77 Géberjén- Fülpösdaróc 24 Gyırtelek 49 Hodász 141 Jármi 32 Kántorjánosi 114 Kocsord 90 Mátészalka 598 Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy HH HH% HHH HHH% SNI 62 80, , ,3 8 33, , , , , ,9 9 28, , , , , ,6 54 9, , ,2 0 82, ,9 2 64, ,4 2 72, ,8 2 24

25 Nyírkáta , , Nyírmeggyes , , Nyírparasznya , , Ópályi , , Ököritófülpös- Rápolt , , İr , , Papos , , Szamoskér Szamosszeg 70,6 38, Tiborszállás ,5 7 17, Vaja , , Vállaj , ,3 0 Összesen , ,

26 Helyben lakó és a bejáró óvodás gyermekek száma Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi Kántorjánosi 1 Kocsord Mátészalka 1 Mérk Nagyecsed Nagydobos Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya 0 0 Ópályi Ököritófülpös İr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj 2 *A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési terve A iskola elıtti nevelés biztosítása kötelezı alapellátás. Ez megoldott, de nem minden esetben az adott település óvodájában. Rápolton, Fülpösdarócon, Szamoskéren nem mőködik óvoda, társulás kereteiben a szomszédos településekkel oldják meg a gyerekek óvodai elhelyezését. Három településen ( Tiborszállás Nyírmeggyes, Ópályi AMK keretében iskola, óvoda, mővelıdési ház és könyvtár összevonásban. Öt településen Tiborszállás Nyírmeggyes, Ópályi, Mérk-Vállaj AMK keretében ( iskola, óvoda, mővelıdési ház és könyvtár összevonásában) látja el az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatokat. Az óvodai kihasználtság térségi átlaga a beíratott gyerekeket tekintve 96. 3%. A rendszeres óvodába járás napi gyakorlata azonban rendkívül polarizált. Egy óvodai csoportra jutó átlaglétszám 23,1 fı, az országos átlag 22,3 fı. Igen magasak az átlaglétszámok Kántorjánosi, Nyírkáta, Papos, Szamosszeg településeken, átlagalatti a csoportlétszám Hodász, Jármi, İr, Vállaj községekben. A települési és a beóvodázási adatokat vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy nem minden 3-5 éves gyerek jár óvodába. 26

27 Az önkormányzatok a magas fenntartási költségeket, a kiadások csökkentésével, próbálják kompenzálni, intézményi integrációt hajtanak végre, csoportokat vonnak össze. A kistérségi fejlesztés szorgalmazza, hogy minden településen legyen jól felszerelt óvoda, minden óvodáskorú gyerek járjon rendszeresen óvodába. Az önkormányzatok anyagi teherbírásuk szerint döntsék el milyen intézménytípusban oldják meg ezt a feladatot (többcélú intézmény, önálló intézmény). A kistérségben évben 2705 óvodás gyerek volt, addig a 2008/2009 nevelési évben 2379 óvodás korú gyerek járt óvodába (ez 13 csoportnyi gyerek kevesebb). Ezeket a problémákat a korábban részletezett alacsony születési ráta magyarázza. A bejáró, átjáró gyerekek számaránya nem magas, összesen 93 gyerek jár más település óvodájába (Mátészalka 42 fı a környezı településekrıl, Géberjén 13 fı Fülpösdarócról, Nyírmeggyes 19 fı a környezı településekrıl Ököritófülpösre 15 fı Rápoltról. 27

28 4.5. Összefoglaló táblázat a társulás településein mőködı iskolákról Kötelezı felvételt biztosító intézmények köre és körzethatáraik: Sorszám Település Beiskolázási körzet Egyéb 1. Fábiánháza Fábiánháza-Elıtelek települései 2. Géberjén Géberjén -Fülpösdaróc települései Intézménytársulás formájában 3. Gyırtelek Gyırtelek település 4. Hodász Jármi község 5. Jármi Jármi Papos települések Intézménytársulás formájában 6. Kántorjánosi Kántorjánosi település 7. Kocsord Kocsord település 8 Mátészalka Mátészalka település Három általános iskola külön körzethatárok szerint 9. Nagyecsed Nagyecsed település 10. Mérk Mérk,Vállaj települései Intézménytársulás formájában 11. Nagydobos Nagydobos település 12. Nyírcsaholy Nyírcsaholy település 13. Nyírkáta Nyírkáta település 14. Nyírmeggyes Nyírmeggyes, Tiborszállás települései Intézménytársulás formájában 15. Nyírparasznya Nyírparasznya település 16. Ópályi Ópályi település 17. Ököritófülpös Ököritófülpös, Rápolt települések 18. İr İr település 19. Szamosszeg Szamosszeg, Szamoskér települései Intézménytársulás formájában 20. Vaja Vaja község területe 21. Nagyecsed Nagyecsed település 28

29 tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint gyermek-, tanulólétszám az OM azonosító intézmény neve intézményben Normál (általános) tagozat vagy osztály Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat vagy osztály Összes Összese Össze Összesen HH HHH SNI en HH HHH SNI n HH HHH SNI sen HH HHH ÁMK Fábiánháza Általános Iskola és Óvoda Géberjén Fekete István Általános Iskola és Óvoda Gyırtelek Kölcsy Ferenc Általános Iskola Hodász Kırösi Csoma S. Ált.Isk.Jármi-Papos Móra Ferenc Ált.I. Kántorjánosi Kocsord ÁMK Mérk-Vállaj ÁMK Mérk- Vállaj Általános Iskola Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Közös Fenntartású ÁMK Arany J. Ált. I. Nyírmeggyes

30 Közös Fenntartású ÁMK Arany J. Ált. I. Tiborszállás Jókai Mór ÁMK Ópályi Általános Iskola Ököritófülpös Bibó István Általános Iskola İr Általános Iskola Szamosszeg Molnár Mátyás Ált.I Vaja Képes Géza Általános Iskola Mátészalka Móricz Zsigmond Általános Iskola Mátészalka Széchenyi István Általános Iskola Mátészalka Móra F.Ált.Isk.és Spec.Elıkészítı Szakis.Mátészalka Összesen

31 Kimutatás a kistérség általános iskolai tanulói összetételérıl, oktatási formáiról: Tanuló létszám % HH ,1% HHH ,1% SNI 429 7,1% Összes Normál % Emelt szintő % Gyógypeda % tanuló tanterv szerint tanul oktatásban veszrészt -gógiai tagozaton tanul Tanuló ,0% ,5% 151 2,5% létszám HH % 180 4,6% 89 2,4% HHH ,4% 53 2,1% 59 2,5% SNI % 4 0,1% ,9% 31

32 Azon intézmények amelyekben az SNI-s tanulók létszáma eléri, vagy meghaladja az országos átlagot. (7,7%) OM Intézmény neve Általános Iskola és Óvoda Géberjén Fekete István Általános Iskola és Óvoda Gyırtelek Kırösi Csoma S. Ált.Isk.Jármi-Papos Móra Ferenc Ált.I. Kántorjánosi Nagyecsed Nyírcsaholy Jókai Mór ÁMK Ópályi Általános Iskola Ököritófülpös Bibó István Általános Iskola İr Össz.létszám SNI létszám SNI % 12,5% ,3% % ,8% ,9% ,4% ,6% ,7% %

33 Bejáró tanulók településenként: Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznaya Ópályi Ököritófülpös İr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj A kistérség 22 településén az általános iskolákban 6884 fı tanul, az 1 pedagógusra jutó átlaglétszám 11,14 fı, 1 tanulócsoportra jutó tanulólétszám 21,05 fı. Az osztálylétszámok változóak, 6 fı és 32 fı között mozognak. Az önkormányzatok ilyen jellegő problémáikat sajátos megoldásokkal, vagy átcsábításokkal próbálják kompenzálni. A létszámhiányos kistelepülések önkormányzatai csak rendkívüli erıfeszítések árán tudják fenntartani az intézményeket, vagy csorbítják a közoktatási törvényben, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott ellátási feladatokat, (szakkörök mőködtetése, tehetséggondozás, felzárkóztatás mellızése, a minimális óraszám biztosítása, szakos tanárok mellızése). Mindezek mellett jelentıs forrásokat vonnak el a település fenntartásától, az iskolák minden áron való fenntartására. Jelentıs a más településekrıl bejáró tanulók aránya. Mátészalkára 352 gyerek jár a környezı településekrıl (Jármi, Papos, Nyírparasznya, Ópályi) Az elvándorlások oka, a szülı munkahelyének közelsége, a roma származású tanulók magas aránya, rosszabb iskolai feltételek. Az elmúlt két évben befogadó iskolaként megjelent Géberjén, és Tiborszállás is. A kistérségi társulás területén egy önálló és egy tagozati jellegő eltérı tanterő iskola mőködik. Ezt a helyzetet részben a hagyományok részben a lehetıségek alakították így. A iskolák többségében integrált oktatási formában történik az SNI-is gyerekek nevelése oktatása. 33

34 Sajnos az utóbbi intézményekben kevés a szakképzett tanár, nincs forrás az utazó gyógypedagógusok alkalmazására, hiányosak az oktatáshoz szükséges felszerelések. Jelentıs számú gyerek küzd részképesség problémákkal (diszlexia, diszcalculia, diszgráfia, stb.) Alig van fejlesztı pedagógus, a szakszolgálati rendszer leterhelt, kevés idı jut ez utóbbi gyerekek fejlesztésére, nevelésére. * A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési terve Napközis és tanulószobás tanulók száma településenként: Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Györtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznaya Ópályi Ököritófülpös İr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj A tankötelezettség 18 évre való meghosszabbítása az alapmőveltség elsajátításának szakaszát 8-ról 10 évre emelte. A kistérségi közoktatási közös feladatok megszervezésénél erre oda kell figyelni. Az általános iskolák 25,9%-ába 200-nál kevesebb tanuló jár, és egy iskolába kevesebb, mint 100 tanuló. Fontos lenne, hogy minden településen maradjon meg az alsós 1-3 osztály. Akik a kiegészítı forrásokat nem tudják biztosítani, azok a kötelezı iskolai feladatok lefaragásával, vagy közmunkások, pályakezdı munkanélküliek, vagy nyugdíjasok határozott idejő kinevezésével csökkentik, szabálytalanul a költségeket. A kistérségben öt iskolafenntartó társulás mőködik

35 Iskolafenntartói társulás keretében látja el az alapfokú oktatást Géberjén a Fülpösdaróci tanulókat 1-8 évfolyamon, Jármi a Paposi tanulókat 1-8. évfolyam, Szamosszeg a Szamoskéri tanulókat 1-8. évfolyam, Ököritófülpös-Rápolt tanulókat 1-8 évfolyam. Napközis és tanulószobai ellátásban a kistérségben tanulók összlétszámának 39,1%-a részesül, az iskolaotthonos formában tanuló gyerekek aránya 15,9 %. Fontos lenne, hogy minél több gyerek részesüljön napközi otthoni vagy iskolaotthonos ellátásban a korábban leírt szociális, mentális hátrányok csökkentése miatt. Tanodai ellátást Géberjén településen terveznek, 30 HHH tanulóval a géberjéni a fülpösdaróczi, és györteleki lakos tanulókból 35

36 4.6. Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képességkibontakoztató támogatást az egyes intézményekben az elmúlt három évben Óvoda: Település Óvoda neve OM Cím IPR - óvodai fejlesztıprog ramban résztvevı HHH gyermekek száma Fábiánháza Község Önkormányzata Napköziotthonos Óvoda OM Fábiánháza Rákóczi u Géberjén Község Önkormányzata Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda OM Géberjén Kossuth u Hodász Nagyközség Önkormányzata KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA OM Hodász BEM J. U Jármi Község Önkormányzata Óvoda OM Jármi Kölcsey u Kántorjánosi Község Önkormányzata Napközi Otthonos Óvoda OM Kántorjánosi Arany János u Kocsord Község Önkormányzata Napközi Otthonos Óvoda OM Kocsord Árpád u

37 Mérk Nagyközség Önkormányzata Mérk- Vállaj Általános Mővelıdési Központ OM Mérk Béke utca Nagydobos Község Önkormányzata Óvoda OM Nagydobos Fı u Nagyecsed Város Önkormányzata Napközi Otthonos Óvoda OM Nagyecsed Sziget u Nagyecsed Város Önkormányzata Napközi Otthonos Óvoda OM Nagyecsed Árpád u Nagyecsed Város Önkormányzata Napközi Otthonos Óvoda OM Nagyecsed Vasút u Nyírcsaholy Község Önkormányzata Óvoda OM Nyírcsaholy Hunyadi u Nyírkáta Község Önkormányzata Általános Iskola OM Nyírkáta Petıfi köz Községi Önkormányzat Nyírmeggyes Nyírmeggyes- Tiborszállás Közös Fenntartású Általános Mővelıdési Központ OM Nyírmeggyes Rákóczi u

38 Ököritófülpös Nagyközség Önkormányzata Németh Lili Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda OM Ököritófülpös Kossuth út İr Község Önkormányzata Napközi Otthonos Óvoda OM İr Rákóczi u Papos Község Önkormányzata Napköziotthonos Óvoda Papos OM Papos Arany utca Szamosszeg Község Önkormányzata Óvoda OM Szamosszeg Bercsényi u Községi Önkormányzat Nyírmeggyes Nyírmeggyes- Tiborszállás Közös Fenntartású Általános Mővelıdési Központ OM Tiborszállás Petıfi S. u Mérk Nagyközség Önkormányzata Mérk- Vállaj Általános Mővelıdési Központ OM Vállaj Temetı u Összesen: ,1% 38

39 Általános Iskola: tanulók létszáma OM azonosító intézmény neve : intézmény címe : intézmény települése : 2007/ / /2010 Integrációkibontakoztciókibontako képesség- Integrá- képesség- Integrációs képesség- tó ztató kibontakoztató ÁMK Kossuth L u.47 Fábiánháza Általános Iskola és Kossuth u Napköziotthon Géberjén Kölcsey Ferenc általános Iskola Széchenyi I. u.1-3 Hodász Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola Petıfi 12 Jármi Móra Ferenc Általános Iskola Kossuth L u.6 Kántorjánosi Széchenyi István Széchenyi u. 7. Általános Iskola Mátészalka Móricz Zsigmond Mátészalka Móricz Zsigmond Tehetségfejlesztı és u Általános Iskola

40 Szokolay Örs u. Mátészalka Képes Géza Általános 2-4 Iskola Jókai Mór Általános Iskola Jókai u.14 Kocsord Mérk-Vállaj ÁMK Béke u. 19. Mérk Mérk-Vállaj ÁMK Szabadság tér 1-3 Vállaj Általános Iskola Fı u.135 Nagydobos Általános Iskola Hunyadi u. 25 Nyírcsaholy Általános Iskola Hodászi u. 3. Nyírmeggyes- Tiborszállás Közös Petıfi S. u. 6. Fenntartású Általános Mővelıdési Központ Alapfokú Általános és Mővészeti Iskola Rákóczi u. 88. Nyírparasznya Jókai Mór Általános Rajk László út 20. Mővelıdési Központ Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi

41 Általános Iskola Kossuth u. 57/a Ököritófülpös Bibó István Általános Iskola Arany János u. 2. İr Általános Iskola Nagydobosi u. 4. Szamosszeg Nyírmeggyes- Tiborszállás Közös Fenntartású Általános Mővelıdési Központ Dózsa Gy. u. 18 Tiborszállás Molnár Mátyás Általános Iskola Leiningen u.1. Vaja Mátészalkai Szakképzı Iskola és Kollégium Baross u. 12. Mátészalka Összesen

42 A társulás minden általános iskolájában bevezetésre került az IPR. A középiskolák közül a Szakképzı Iskola és Kollégium Mátészalkán a 2009/10 tanévtıl vezette be az IPR programot. Az általános iskolák körében az elızı tanévhez viszonyítva megduplázódott az IPR-es iskolák száma. 645 óvodás korú, 2214 általános iskolás és 663 szakiskolás tanuló összesen 3522 IPR programban résztvevı gyermek után igényelnek pályázati támogatást a térség intézményei. A programban résztvevı pedagógusok módszertani megújulása biztosított. A tanulók egyéni fejlesztésének, szociális hátrányaik csökkentésének támogatása mellett az intézmények a gyermek, illetve tanulóbarát intézményi környezet kialakítására is jelentıs összeget tudnak fordítani. 4 intézmény a TÁMOP pályázatnak is nyertese. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének elsı intézményei a kistérségben. A többi intézmény is jelentısen profitálhat a projektnapokon bemutatott jó gyakorlatok megismerésével. A Géberjén településen mőködik a Jót, s jól Egyesület. A település iskolájába három környezı településrıl szállítanak be tanulókat. Az iskola HHH tanulói közül 30 fı részére kívánnak tanodát létrehozni az egyesület támogatásával. A tanoda az újonnan épült foglalkoztató központban valósul meg. Az épület belsı elrendezése és felszereltsége a kitőzött célnak maximálisan megfelel. Jól felszerelt kézmőves mőhelyek (fazekas, szövı, üvegfestı stb) biztosítják a tanulók szabadidejének hasznos eltöltését. Erdei iskolai táborok szervezése is szerepel a projektben. A tanulás segítésére és egyéb foglalkozás vezetésére a szakemberek rendelkezésre állnak. 42

43 4.7. Nemzeti etnikai kisebbségi nevelés oktatás biztosítása a kistérségben: Györtelek Hodász Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nyírparasznaya Ópályi Vaja Vállaj A nemzeti etnikai kisebbségek jogairól szóló1993. Évi LXXVII, törvény szabályozza a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek oktatással kapcsolatos jogait, az állam kötelezettségeit, a kisebbségi önkormányzatok jogosítványait. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás területén a német és roma kisebbségi oktatás érintett. Német nemzetiségi kisebbségi nyelvoktató oktatás folyik Mérk-Vállaj AMK- Vállaji Német Nemzetiségi Általános Iskola tagintézményben, és Mátészalkán a Széchenyi István Általános Iskolában, ahol nyelvoktató és két-tannyelvő program szerint oktatnak. A roma oktatási program egy iskolában Nyírparasznyán mőködik. A roma társadalom integrációja egy aktívan tevékenykedı cigány középréteg megléte nélkül elképzelhetetlen. A roma származású tanulók növekvı száma figyelemfelkeltı tényezı. Az esélykülönbségek szempontjából döntı tényezı integrációs pedagógiai rendszer mőködtetése. A HHH-s többségében roma tanuló körében nagyarányú a lemorzsolódás, az oktatási rendszerbıl való kiszorulás, amely kitőnik az intézményi adatlapokból. Közülük az átlagosnál kevesebben fejezik be az általános iskolát, és csak szórványosan kerülnek be érettségit adó középiskolába-, illetve felsıfokú intézményekbe. Fontos lenne, hogy azokon a településeken, ahol magas a roma származású gyerekek száma az integráción kívül speciális felzárkóztató oktatást lenne szükséges megszervezni, konzorciumban a környezı mikro-térségi településekkel. A HHH-s tanulók sikeres pályaválasztása érdekében középiskolára való tantárgyi felkészítı programokat kellene szervezni, és pályaorientációs tevékenységek megerısítését a szülık bevonásával. 43

44 4.8. Középiskolai oktatás: A középiskolai oktatás Mátészalka város két középfokú oktatási intézményére koncentrálódik (a 2006/2007-es tanévben került sor három középiskola összevonására Mátészalkán), a tanulók kevés százaléka Nyíregyháza, Debrecen, Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Nagykálló középiskoláit veszi igénybe. Egyre kevesebb az elvándorló középiskolás gyerek, melyet valószínőleg az iskoláztatás magas költségei és az utazás körülményei indokolnak. Mátészalka valamennyi középfokú intézménye városi fenntartású, ami jelentıs többletterhet jelent a településnek. Fontos lenne átgondolni, milyen lehetıségek rejlenek a kistérségben ezen együttmőködésekre, a tankötelezettség 18 éves korra történı meghosszabbításával milyen lehetıségek kínálkoznak, a szakiskolai fejlesztésekre esetleg egy mikro térségi központban. Mátészalka középfokú oktatási szerkezetének kialakítása részben a térség adottságainak megfelelıen történt. Ennek megfelelıen, már 1927-ben a polgári iskolák mellett mezıgazdasági irányú képzés indult meg Mátészalkán. Napjainkban az alábbi két középfokú intézmény mőködik a kistérségben: Esze Tamás Gimnázium önálló intézmény emeltszintő tagozatos oktatással Mátészalkai Szakképzı Iskola és Kollégium ipari és mezıgazdasági szakmacsoportokkal Az elmúlt 10 évben a város állami támogatással felújíttatta a volt Gépészeti Szakközépiskolát, valamint a Baross László Mezıgazdasági Szakközépiskolát és Szakiskolát, 2002-ben az Esze Tamás Gimnáziumot. A volt Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola épületei jelentısen amortizálódtak, felújításuk szükségszerő. A Három középiskolai kollégium közül csak A Baross László Szakközépiskola és Szakiskola tagintézmény Kollégiuma felel meg a XXI. Század igényeinek. A kollégiumi férıhelyek szám elegendı, komfortosításuk indokolt. 44