TIOP 2.6. Egyeztetési változat! október 16.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16."

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM TIOP 2.6. Egyeztetési változat! október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség Oldalszám összesen: 76 oldal

2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék Helyzetelemzés Az oktatási, képzési infrastruktúra Közoktatás Felsıoktatás Egészségügyi, egészségfejlesztési infrastruktúra Fekvıbeteg szakellátási infrastruktúra Járóbeteg-szakellátási formák és a kórházi ellátást kiváltó ellátási formák (egynapos és kúraszerő ellátások, otthonápolás) Szőrés, diagnosztika (telemedicina) Sürgısségi ellátás Onkológiai ellátás Infrastruktúra-fejlesztés a versenyképességi pólusokban e-egészségügy Társadalmi befogadást és részvételt támogató infrastruktúra A fogyatékossággal élı emberek helyzete A szociális szolgáltató rendszer informatikai hiányosságai Gyermekjóléti alapellátások Szociális alapszolgáltatások Szakosított szociális ellátások (bentlakásos intézmények) Gyermekvédelmi szakellátás A munkaerı-piaci részvételt támogató infrastruktúra A szakképzési infrastruktúra A munkaerı-piaci intézményrendszer és infrastrukturális állapota Kulturális infrastruktúra Kulturális intézményeink állapota Múzeumok Könyvtárak Közmővelıdési hálózat Elektronikus kulturális tartalmak A Humánerıforrás-fejlesztési operatív program ( ) végrehajtásának tapasztalatai A tervezés tapasztalatai A végrehajtás tapasztalatai SWOT-elemzés Stratégia Átfogó cél: Az aktivitás növelése a humánerıforrás minıségének javításával Specifikus célok A humán infrastruktúra területi egyenlıtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása /2

3 A humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átfogó reformjuk elısegítése A társadalmi megújulást szolgáló fejlesztések hatékonyságának növelése Horizontális szempontok Az esélyegyenlıség horizontális szempontjai A fenntarthatóság horizontális szempontjai A program struktúrája Koherencia, kapcsolódás más stratégiákhoz Összhang a Közösségi Stratégiai Iránymutatásokkal Összhang az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval Összhang az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel Összhang a Nemzeti Akcióprogrammal Összhang az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervvel Kapcsolódás egyéb operatív programokhoz A TIOP ex-ante értékelésének összefoglalója Általános megjegyzések Formai kritériumok A koherencia értékelésének legfontosabb megállapításai Partnerség Szakmai értékelés Prioritási tengelyek Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Az Intelligens iskola infrastruktúrájának elterjesztése A Modern Szolgáltató és Kutató Egyetem infrastruktúrájának fejlesztése Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Az egészségügy struktúraváltását lehetıvé tévı ellátási formák fejlesztése A fekvıbeteg ellátási intézményrendszer felkészítése a struktúraváltásra, hatékony ellátási struktúra kialakítása A munkaerı-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A munkaerı-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában Fejlesztési pólusokhoz és társpólusokhoz kapcsolódó kulturális fejlesztések a munkaerı minıségének és adaptivitásának fejlesztése érdekében Kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi együttmőködésért és a hálózatosodás elısegítése érdekében Technikai segítségnyújtás Az Operatív Program végrehajtására vonatkozó rendelkezések Menedzsment Stratégia és koordináció Irányító Hatóság (IH) Közremőködı szervezetek /3

4 Stratégiai irányítás és eszközei Az OP lebonyolítása során használt eljárások Monitoring és értékelés Monitoring Értékelés Pénzügyi irányítás és ellenırzés Az Igazoló Hatóság feladatai A pénzügyi irányítás szabályai A kedvezményezett részére történı kifizetés folyamata Az Európai Uniós támogatások ellenırzése Információ és nyilvánosság biztosítása Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések Horizontális elvek Környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlıség Az elektronikus adatközlésre vonatkozó rendelkezések a Bizottság és a tagállam között Az adatszolgáltatás rendje Pénzügyi tábla /4

5 1. HELYZETELEMZÉS A humán szolgáltatások (oktatás-képzés, egészségügy, munkaügyi és szociális szolgáltatások, mővelıdés) infrastruktúrájának állaga, egy-egy szolgáltatás létrejöttének, az adott szolgáltatásokhoz kapcsolódó különféle infrastrukturális elemek életkorának, mőszaki, fizikai állapotának függvényében meglehetısen eltérı. Az elmúlt 10 esztendı során részben a krónikus forráshiány, részben átfogó fejlesztési koncepció, makro-politikai kontinuitás hiányában egyik szolgáltatáshoz tartozó területen sem valósultak meg a demográfiai, gazdaságitechnológiai és társadalmi folyamatok hatásainak és következményeinek sokoldalú mérlegelésén nyugvó átfogó, átgondolt fejlesztések. A részben ötletszerő, gyakran csak a legsürgetıbb hiányok pótlására szorítkozó infrastrukturális fejlesztések az érintett szolgáltatások egyetlen ágazatában sem tartottak lépést a technológiai fejlıdés szülte igényekkel, és nem vagy csak részben voltak képesek alkalmazkodni a rendszerváltozást követı esztendıkben a tulajdonosi szerkezetben, a szolgáltatások szervezeti rendszerében végrehajtott gyakori átalakításokhoz. A megvalósult fejlesztések csak részlegesen ellensúlyozták a természetes állagromlási folyamatokat, és nem adtak adekvát válaszokat az életminıség javulásával együtt járó megnıtt és differenciálódó szolgáltatási igényekre sem. Csak az utóbbi néhány évben kezdtek kiépülni a több szolgáltatási szektor összehangolt tevékenységén alapuló szolgáltatások, amelyek elırelépést jelentenek mind a minıség, mind a hozzáférés szempontjából. Egyes esetekben és településeken egy-egy adott humán szolgáltatáshoz tartozó bizonyos egységek épületeinek és mőszaki berendezéseinek minısége, korszerősége megfelel az európai követelményeknek, míg más egységek épületállománya rendkívül leromlott, felszereltsége hiányos és/vagy elavult. A leromlott és elavult épületek fenntartása, a többszörösen amortizálódott mőszaki berendezések, közüzemi szolgáltatások üzemben tartása önmagában többletköltséget generál, gyakran rendkívül gazdaságtalan. Különös figyelmet érdemel a humán szolgáltatások információs technológiai infrastruktúrájának helyzete. Ezt csakúgy, mint az infrastruktúra egyéb szegmenseit rendkívül eltérı fejlettségi szintekkel, az egymással inkompatibilis rendszerekkel jellemezhetjük. A humán ágazatok egyes területein (egészségügy, foglalkoztatáspolitika, oktatás, közmővelıdés) az elmúlt években részben uniós forrásokból jelentıs fejlesztések indultak el. A humán szolgáltatások más területein azonban jelentıs elmaradások tapasztalhatók, melyek a fejlesztések egyik fı célját, az ágazati együttmőködésen alapuló átfogó reform megvalósítását nehezítik. Az információs és kommunikációs technológiák területén a legjelentısebb nehézség az állandó szinten tartás finanszírozásának megoldatlansága, ami az elavulásból eredı problémák folyamatos újratermelését eredményezi, még egy tervezési idıszakon belül is. A 90-es években a tulajdonviszonyok több lépcsıben végbement gyökeres átalakulása, a szolgáltatások infrastruktúrája feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának fragmentáltsága, helyenként ellentmondásos szabályozása is nehezítette, illetve mind a mai napig nehezíti a korszerő gazdálkodáshoz elengedhetetlen egységes tulajdonosi szemlélet és felelısség kialakulását, egy adott szolgáltatási ágazat ingó és ingatlanállományának teljes körő és egységes elveken nyugvó számbavételét, naprakész országos nyilvántartások vezetését. 76/5

6 Az immár tartós demográfiai trendek, valamint a belsı migrációs folyamatok ellentmondásos hatást gyakorolnak a szolgáltatások kihasználtságának intenzitására, és ezen keresztül az intézményrendszerek mőködésének hatékonyságára és fenntarthatóságára. A közoktatási infrastruktúra területén fıként a nagyobb városokban a 70-es, 80-as években létrehozott kapacitások és a kistelepülések közoktatási intézményeinek fizikai kapacitásai gyakran kihasználatlanul maradnak. Ezzel szemben az egészségügyi szolgáltatások infrastrukturális kapacitásai fokozott nyomás alá kerültek, a lakosság életkor szerinti összetételének változásai, valamint a gyógyászati eljárások és technológiák fejlıdése miatt. Az egészségügy területén számottevıen csökkentek a fekvıbeteg ellátás iránti igények, de mind mennyiségi, mind minıségi értelemben lényegesen növekedtek a járóbeteg-ellátással és a sürgısségi betegellátással szembeni elvárások. Hasonlóképpen a szociális szférában, a fenti társadalmi-gazdasági fejlemények országszerte jelentıs mértékben növelték a bentlakásos szolgáltatások iránti szükségleteket, holott a differenciált szükségleteket nem lehet kizárólag új bentlakásos férıhelyek létesítésével kezelni. A fentiek együttes következményeként napjainkban az ország egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális és közmővelıdési hálózatának fizikai állapotáról, technológiai fejlettségérıl igen nehéz kellıen árnyalt, átfogó és számszerősített képet alkotni. Színvonal, korszerőség és kapacitáskihasználtság tekintetében a humán szolgáltatások területi megoszlása egyenetlen, ami jelentıs gátja a minıségi szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés biztosításának. Tipikusan a gazdaságilag elmaradott és nehézségekkel küzdı térségek aprófalvas és szórványtelepülésein, kisvárosaiban a legelmaradottabb a szolgáltatások fizikai infrastruktúrája. A fizikai és infokommunikációs infrastruktúra teljes hiánya miatt több száz településen egyáltalán nincs mód és lehetıség az életesélyek és az életminıség javítása, a területi felzárkóztatás, a népesség megtartó képesség szempontjából is fontos szolgáltatások mőködtetésére. Máshol a leromlott állagú épületek és az elavult felszerelések, a technikai eszközök, az infokommunikációs lehetıségek égetı hiánya miatt nincs tényleges lehetıség korszerő, magas színvonalú szolgáltatások nyújtására. A 90-es évek eleje óta a Budapestet és több vidéki nagyvárost övezı agglomerációba történı tömeges kitelepülési tendenciák miatt a fizikai infrastruktúra bıvítése nem képes követni a humán szolgáltatások iránti növekvı igényeket. A fogyatékossággal élı embereket környezeti és (info)kommunikációs akadályok egyaránt gátolják társadalmi és munkaerı-piaci részvételükben. A közigazgatás, az államháztartás és a közszolgáltatások napirenden lévı tartalmi és szervezeti reformjának szerves alkotóeleme a humán ellátórendszerek átfogó korszerősítése. Kétséget kizáróan megállapítható, hogy a humán szolgáltatások terén az intézményi reformok megvalósításának fontos és nélkülözhetetlen elıfeltétele az adott szolgáltatásokhoz tartozó fizikai infrastruktúra célszerő korszerősítése, megújítása és szerkezetátalakítása. A humán területen dolgozó szakemberek munkájának összehangolását, a szolgáltatások hatékonyabb használatát elısegítı szakmai ügyviteli és információs rendszerek, illetve az ezek kiépítéséhez szükséges szabványok hiányoznak. A szociális ágazati adatvagyon különbözı intézményeknél lelhetı fel. 76/6

7 1.1. AZ OKTATÁSI, KÉPZÉSI INFRASTRUKTÚRA Közoktatás Az általános képzést nyújtó közoktatási intézmények (általános iskolák és gimnáziumok) jelenlegi alacsony szintő és területileg egyenetlen eszköz- és infrastrukturális ellátottsága nagymértékben hátráltatja a közoktatásban megkezdett tartalmi, módszertani modernizáció átfogó végrehajtását, és gátja a minıségi oktatáshoz, a különbözı oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés biztosításához, a költséghatékonyabb és ésszerőbb szervezeti megoldások bevezetéséhez elengedhetetlen fizikai, infrastrukturális feltételek megteremtésének. A költségvetési források szőkössége miatt az elmúlt két évtizedben nem sikerült megállítani az épületek fizikai állagának fokozatos leromlását. A mintegy egységet számláló oktatási célú épületállomány zöme elöregedett, mőszaki állapota nem kielégítı. Az épületek közel 50%-a teljes vagy részleges felújításra szorul. Különösen nehéz helyzetben vannak a leszakadó, gazdaságilag elmaradott térségek kistelepülésein mőködı iskolák. Az oktatási intézményrendszeren belül a közoktatási intézmények információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközellátottsága több vonatkozásban elmarad a fejlettebb EUtagállamok átlagától. A közoktatásban hiányzik, illetve elavult az IKT mint kiemelt alapkompetencia oktatásához szükséges eszközállomány és infrastruktúra, ezért az erre a képességre épülı késıbbi oktatási programok nem sikeresek. Miközben az elmúlt évek folyamán a Sulinet program keretében a hátrányos helyzető térségekben kiépült az iskolákat és a közösségi pontokat (pl. teleházak) összekötı szélessávú hálózat, valamint a diákok is lehetıséget kaptak arra, hogy kedvezményes feltételekkel számítógépes eszközökhöz jussanak, az iskolán belüli IKT-eszközök fejlesztése mindezzel nem tartott lépést. Annak ellenére, hogy a Sulinet hálózat már nagy mennyiségő digitális tartalmat, esetenként szolgáltatásokat is nyújt az iskolák és diákok számára, ezek további jelentıs fejlesztésére van szükség Felsıoktatás Magyarországon az elmúlt években elkezdıdött az egységes Európai Felsıoktatási Térséghez történı csatlakozást szolgáló lineáris, többciklusú képzés kiépítése. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv jelentıs forrásokat allokált a többciklusú képzés elsı szintje megteremtésének támogatására, a felsıoktatás és a gazdaság kapcsolatának az erısítésére és az ezekhez szükséges fizikai infrastruktúra fejlesztésére. Az elmúlt másfél évtizedben a felsıoktatási infrastruktúra korszerősítését és bıvítését támogató jelentıs állami forrásokkal, illetve jelenleg PPP- konstrukciók segítségével megvalósuló beruházások ellenére a felsıoktatási intézmények infrastruktúrájának bıvülése országos szinten nem tartott lépést az ágazat expanziójával, valamint a gyorsütemő tudományostechnológiai változásokkal. Számos intézmény oktatási és szociális épületeinek, közösségi tereinek fizikai állaga leromlott, befogadó kapacitása elégtelen, mőszerezettsége különösen a K+F igényes szakokon elavult, így nem tudja korszerő színvonalon kielégíteni a megnıtt hallgatói létszám oktatásának-képzésének igényeit. Az intézmények az elégtelen humánerıforrásból adódó problémák mellett részben leromlott fizikai infrastruktúrájuk, korszerőtlen technológiai felszereltségük okán sem képesek rugalmasan reagálni a közvetlen gazdasági környezetükben, valamint a munkaerıpiac szerkezetében bekövetkezett változásokra. Az in- 76/7

8 novációban mindenekelıtt a tudás disszeminációjában való aktívabb szerepvállalásuknak tartós akadálya technológiai lemaradásuk, ami elsıdlegesen forráshiányra vezethetı vissza. A központi költségvetés forrásaiból az elmúlt másfél évtizedben megközelítıleg 120 milliárd forint értékben végrehajtott infrastrukturális fejlesztések alapvetıen a jelentıs létszámnövekedésbıl és az intézmények szervezeti átalakulásából fakadó, intézményi szintő problémák enyhítésére irányultak. Mindezidáig sem országos, sem intézményi szinten nem került sor az egységeses alapokon nyugvó korszerő, hatékony, minıség-orientált irányítási rendszer, adminisztráció és menedzsment bevezetéséhez szükséges infrastrukturális, mindenek elıtt informatikai fejlesztések megvalósítására és 2000 között az Eötvös Lóránt Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) lágymányosi fejlesztéseinek túlsúlya miatt csupán kevés beruházás történt a közép-magyarországi régión kívüli intézményekben. A közötti idıszakban lényegesen több beruházást lehetett megvalósítani a rendelkezésre álló elıirányzatokból (pl. 11 intézmény felsıoktatási integrációt segítı fizikai fejlesztése). Ezt követıen a fejlesztéseknél PPP-konstrukciót alkalmaznak, a magántıkét vonják be a felsıoktatási szolgáltatások létesítményi feltételeinek megvalósításába, ami már a fejlesztések területi eloszlásának kiegyenlítése irányába hat. Ezek terhére történik a kollégiumi hálózat korszerősítése, bıvítése is. A felsıoktatás állami beruházásai régiók szerint (%) ( ) DDR 7% NYDR KDR 3% 1% ÉMR 7% ÉAR 11% DAR 8% KMR 63% A felsıoktatásban intézményenként és régiónként is nagy különbség mutatkozik az infrastrukturális kapacitásokban az oktatóhelyek (elıadók, szemináriumi szobák, gyakorló helyek), a kutatói terek (laboratóriumok, kutatói szobák stb.) és a szolgáltatói terek (központi könyvtár és szakkönyvtárak, sportlétesítmények, közösségi terek stb.) területén. Különösen szembetőnı a felsıoktatási intézményi ellátottság tekintetében aránytalanul túlsúlyos középmagyarországi régió egyetemeinek, fıiskoláinak zsúfoltsága. A régiók többségében hiány mutatkozik a számítógép- és egyéb laborok, a központi könyvtárak kapacitásai, egyes régiókban a szakszemináriumi termek terén. 76/8

9 Ellátottsági mutatók a felsıoktatásban (fı/m2) 250 Közép-Mo. 200 Dél-Dunánt. Nyugat-Mo. 150 Észak-Alföld m2 100 Dél-Alföld 50 Észak-Mo. Közép-Dun 0 tanterem szakszeminárium könyvtár számgép labor egyéb labor kollégium A tudásalapú gazdaság kiépítése az innovációs folyamat valamennyi láncszemében való aktívabb, erıteljesebb részvétel követelményét állítja a felsıoktatási intézmények elé. A felsıoktatási intézményeknek e megnövekedett mennyiségi és minıségi követelmények tejesítéséhez szükséges fizikai infrastruktúrája (épületállag, mőszerállomány és IKT-eszközállomány), és annak folyamatos, célirányos fejlesztésének feltételei egyelıre nincsenek biztosítva EGÉSZSÉGÜGYI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI INFRASTRUKTÚRA Az egészségügyi ellátórendszer jelen állapotában nem képes megfelelı módon ellátni az emberek munkaerı-piaci részvételéhez és teljes értékő életéhez szükséges egészségi állapot fenntartását biztosító szolgáltatásokat. Az egészségügyi infrastruktúrába történı elégtelen mértékő beruházás az ország gazdasági növekedésének is akadályozójává vált. A megfelelı tárgyi és személyi feltételek hiánya, valamint területi eloszlásuk elégtelensége egyfelıl nehezíti a szolgáltatásokhoz idıben történı hozzáférést, másfelıl súlyos gátja a gazdasági, technológiai fejlıdés és a társadalmi változások következtében keletkezett újszerő minıségi és mennyiségi szükségletek kielégítésének. A mőködés jelzett hiányosságai a fenntarthatóságra is jelentıs negatív hatást gyakorolnak, minthogy becslések szerint az aktív fekvıbeteg ellátás forrásigénye beavatkozás nélkül 2007 és 2013 között reálértékben 70%-kal, a GDP 1,56%-áról annak 2,15%-ára nı. Az elızı évek trendjei alapján az egészségbiztosítás többi kiadási tétele is különösen a gyógyszer és a járóbeteg kassza reálértékben növekvı forrásokat fog igényelni. Mindeközben a nem hatékony struktúra fokozott erıforrás igénye miatt tartós ellátási hiányok alakulhatnak ki, az intézmények veszteséges mőködése miatt a beruházások elmaradnak, ami végsı soron a lakosság egészségi állapotát fogja rontani Fekvıbeteg szakellátási infrastruktúra Az ellátórendszer szerkezetén belül változatlanul a legnagyobb költségő kórházi ellátás a meghatározó. Az elmúlt 5 év során az aktív kórházi ágyak száma 57,8 ezerrıl 60,4 ezerre nıtt, a 100 ezer fıre jutó aktív ágyak száma jelenleg is megközelíti a 600-at, szemben az EU-15-ök 400 ágyas értékével. 76/9

10 A fekvıbeteg-ellátás esetszáma a korábbi évek növekedésének eredményeképpen a maximális érték közelébe érkezett, így további jelentıs növekedés ezen a területen nem várható. A kórházi ágyak legalább 10-30%-án szociális indítékú ellátás történik, és ha finanszírozási szempontból az intézményeknek ez megérné, a betegek további 15-25%-a lenne ellátható a járóbeteg-ellátás keretei között. A kórházi épületek átlagéletkora 66 év; több mint harmaduk 1945 elıtt, közel 50%-uk pedig az közötti években épült. A jellemzıen pavilonrendszerő kórházak épületeinek zöme nem tesz lehetıvé gazdaságos üzemeltetést, és nem alkalmas a korszerő technológiák befogadására. Forrás hiányában elmarad a folyamatos ráfordítást igénylı állagmegóvás, aminek következtében nınek a mőszaki szükségességbıl indokolttá váló felújítási, rekonstrukciós igények. Az Állami Számvevıszék legfrissebb jelentése szerint a vizsgált kórházak 57,3 milliárd forint bruttó nyilvántartási értékő ingatlanjainak felújítására között mindössze 3,4 milliárd forintot fordítottak, ami éves átlagban mindössze 0,7%-a a könyvszerinti értéknek. Régiónként, intézményenként, sıt intézményen belül is rendkívül egyenlıtlen az eszközellátottság. Az eszköz- és mőszerállomány az elmúlt 10 évben jelentısen elöregedett, a beszerzett új mőszerek aránya csökkent (2003-ben 5,2%, 2004-ban 3,1%). Az összes tárgyi eszköz átlagos életkora év, azaz az elévülés minden eszközcsoportban kritikus szintet ért el. A nagy értékő mőszerek, eszközök átlagos életkora 2004-ben már 10,2 év volt, szemben a évi 9-cel, és 68%-uk nullára írt. A használatban lévı eszközök korszerőtlen része káros hatással van mind az ellátás biztonságára, mind a személyzet munkakörülményeire. A korszerőtlen, idıs mőszerpark gyakran súlyos szakmai kompromisszumok megkötésére kényszeríti az egészségügyi szakembereket, és a beavatkozások esetleges szövıdményei, a diagnosztikai hibák többletköltséget generálnak Járóbeteg-szakellátási formák és a kórházi ellátást kiváltó ellátási formák (egynapos és kúraszerő ellátások, otthonápolás) A magyar egészségügyi ellátórendszer struktúrája nagymértékben kórház-centrikus; az alapellátásban és a járóbeteg-szakellátásban ellátott betegek száma és aránya jelentısen alatta marad az elvárhatónak: a fekvıbeteg ellátásban kezelt betegek mintegy 15-25%-a a költséghatékonyabb járóbeteg-ellátásban is ellátható lenne. Többnyire hiányoznak a prevenció és az utókezelés feltételei, a modern eljárások mint például az egynapos sebészet, korszerő diagnosztika elterjedtsége alacsony, a háziorvosok nem tudják betölteni betegirányító, kapuıri szerepüket, jelentısen csökkentve az ellátórendszer hatékonyságát ben Magyarországon az összes releváns eset 13%-át végezték egynapos sebészet keretében. Ez az arány az Egyesült Államokban 75%, Ausztriában 55%, Spanyolországban pedig 30-35%. A meglévı struktúrában sok a párhuzamosság, az ellátók elaprózottan, szétszórt telephelyeken, elavult infrastrukturális háttérrel mőködnek. Jelenleg otthoni szakápolásra a fekvıbeteg ellátási kiadások kevesebb mint 1%-a jut, melynek keretében közel 50 ezer fı kerül ellátásra. A szőkös források mellett az igénybevétel jelentıs területi ingadozást mutat ebben a szegmensben is. 76/10

11 Szőrés, diagnosztika (telemedicina) Magyarországon a szőrési programok a szekunder prevenció egyik legfontosabb eszközeként a népegészségügyi programokhoz kapcsolódóan indultak dinamikus fejlıdésnek. A szőrés és költséghatékony ellátás elengedhetetlen feltétele a korszerő diagnosztika fejlesztése, ám Magyarországon jelenleg csak nyolc intézmény rendelkezik film nélküli radiológiát megvalósító ún. PACS berendezéssel. Az I. NFT részeként megvalósuló egészségügyi infrastruktúra fejlesztés keretében a három legelmaradottabb régió (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl) egészségügyi információrendszerének mintafejlesztése zajlik jelenleg is, amely program egy regionális szinten mőködı, minden ellátási szintre kiterjedı elektronikus egészségügyi szolgáltatásokat és elektronikus kommunikációt biztosító intézményközi információs rendszer kialakítását célozza meg Sürgısségi ellátás A sürgısségi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók köre heterogén képet mutat, tekintettel arra, hogy az Országos Mentıszolgálat mellett mind az alapellátás, mind a járóbetegszakellátás, mind a fekvıbeteg-szakellátás szereplıi részt vállalnak belıle. Jelenleg a szükséges 60-nal szemben mindösszesen 37 kórházi sürgısségi betegellátó osztály áll rendelkezésre, így az országos lefedettség nem biztosított. Az infrastruktúra terén az épületek jelentıs része rekonstrukcióra szorul, az orvostechnikai és a kórháztechnikai eszközök korszerőtlenek, és magas átlagéletkorúak. Az intézmények információtechnológiai rendszerei és eszközei korszerőtlenek, ami jelentısen gátolja az intézményközi kommunikációt, a gyógyítás terén a digitális technológia alkalmazását, valamint az adat- és információközlést. Szociológiai kutatások mutatják, hogy különös problémát jelent a sürgıségi ellátáshoz való egyenlı hozzáférést biztosítása (pl. hátrányos helyzető területek lefedettsége) Onkológiai ellátás A szakellátási adatok tanúsága szerint a lakosság daganatos betegségeinek ellátásában az országban mőködı csaknem valamennyi betegellátó intézmény részt vesz. Az intézmények ellátó kapacitásai azonban többnyire nem igazodnak a morbiditás alapján számítható ellátási kötelezettséghez. Az érintett intézmények nagymértékben eltérı szakmai felkészültsége és kapacitása következtében egyenetlen a daganatos betegellátás minısége. Az onkológiai hálózat szinte minden területén elavult a hagyományos képalkotó diagnosztikai géppark. A berendezések átlagos életkora 16 év, a röntgenberendezések 2/3-ának mőszaki állapota 50%-nál alacsonyabb, a készülékek felének mőszaki állapota a 25%-ot sem éri el Infrastruktúra-fejlesztés a versenyképességi pólusokban Magyarországon az orvostudományi egyetemek képzik az egészségügyi ellátások progresszivitási csúcsát. Négy orvostudományi egyetem Budapesten, Szegeden, Pécsett és Debrecenben biztosítja a legmagasabb szintő egészségügyi ellátást. Az egyetemi klinikák hasonlóan az ország többi fekvıbeteg intézményéhez pavilonrendszerőek. Az épületek átlagéletkora meghaladja az 50 évet. Fenntartásuk költséges, elhelyezkedésük pedig irracionális a betegellátás szempontjából. A rendelkezésre álló géppark és mőszerállomány intézményenként és szakmánként eltérı képet mutat, nagyrészük azonban nem felel meg a kor követelményeinek. A négy orvostudományi egyetem aktív ággyal és 312 krónikus ággyal rendelkezik. Az 76/11

12 aktív ágyak tekintetében az elmúlt évek átlagában az ágykihasználtság 80%-os, míg a krónikus ágyak tekintetében 51%-os. Ennek oka elsısorban a rendezetlen szakmai struktúra. Az I. NFT keretében a pécsi és a debreceni egyetemen folyamatban van az egészségügyi infrastruktúrafejlesztése, 2 milliárd, illetve 12 milliárd forintos összértékben e-egészségügy Az elektronikus egészségügyi szolgáltatások elterjedtsége és az elektronikus úton egészségügyi információt szerzık aránya európai összehasonlításban alacsony. Az ellátórendszer alapját képezı háziorvosi tevékenységben ugyan jelen van a dokumentálásához, az adatfeldolgozáshoz és az OEP elszámoláshoz szükséges, megfelelı szintő informatikai infrastruktúra, de az infokommunikációs eszközök alkalmazásának hatékonysága és elterjedtsége az egészségügy ezen szegmensében mégis meglehetısen alacsony szinten áll TÁRSADALMI BEFOGADÁST ÉS RÉSZVÉTELT TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRA A hátrányos helyzető csoportok, illetve az ország leghátrányosabb térségeiben élı emberek összetett problémákkal küzdenek: a munkalehetıségek hiánya, a nem megfelelı képzettség, a lakhatási és egyéb infrastrukturális hátrányok mellett fokozott szociális támogatásra is szorulnak. Legtöbbször azonban gyakran az elemi infrastrukturális feltételek hiányosságai miatt éppen az ı számukra nem hozzáférhetıek az alapvetı közszolgáltatások és más támogató erıforrások. Bár a különféle szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások országosan nagyrészt kiépültnek tekinthetık, és az önkormányzati ellátási kötelezettségeket tekintve, jogi értelemben a lakosság 90%-ának lakóhelyén megjelennek, valójában széles rétegek számára nem elérhetık. Tényleges kapacitásukat, hozzáférhetıségüket és az ellátások megfelelı szinten való biztosítását számos tényezı korlátozza. E téren különösen drasztikusak a településtípusok szerinti különbségek. A szociális szolgáltatások informatikai felszereltsége évtizedes lemaradást mutat. A szociális terület szolgáltatásainak és igazgatásának hiányosságai gátolják a család és munkahely összeegyeztetését, illetve az integrált szociális és foglalkoztatási rendszer kialakítását. Ez elsısorban a nık munkaerı-piaci részvételét, valamint az aktív korú inaktív emberek foglalkoztatási esélyeit korlátozza. A különféle szociális alapszolgáltatások hiánya súlyosbítja a diszkriminatív helyzeteket, ennek következtében sok esetben a képzett munkaerı is kirekesztett helyzetbe kerül. A szolgáltatások intézményrendszere mellett finanszírozásuk is szétaprózott, így mőködésük hatékonysága és a szolgáltatások színvonala sem megfelelı A fogyatékossággal élı emberek helyzete Az elıremutató változtatások ellenére a megváltozott munkaképességő és a fogyatékossággal élı emberek ellátásai az elmúlt évtizedekben a passzív ellátások felé tolódtak. Az esélyegyenlıség biztosítását mint fı célt a társadalom nem az integrációval (fizikai és kommunikációs akadálymentesítéssel és rehabilitációval), hanem passzív eszközökkel (járadékokkal és egyéb pénzbeli juttatásokkal) igyekszik megoldani. 76/12

13 A felmérések szerint a fogyatékossággal élı emberek aktív, önálló életvitelét akadályozza, hogy jelenleg az országban a középületeknek csupán mintegy 30%-a akadálymentes. Ezen belül az önkormányzati épületek 13,3%-a, míg a minisztériumok fenntartásában lévı középületek átlagosan 60%-a akadálymentes. Lassan halad a közlekedés akadálymentesítése is, a vasúti közlekedés csupán néhány százalékban akadálymentes, a városi tömegközlekedésben pedig esetleges a hozzáférés. A megváltozott munkaképességő, fogyatékossággal élı személyek rehabilitációját széttagolt, ágazati célokat szolgáló minısítési rendszer, valamint átfogó, komplex rehabilitációs terv hiánya jellemzi. Az ágazati rehabilitációs szolgáltatások (egészségügyi rehabilitáció, oktatási, képzési és átképzési rehabilitáció, mentálhigiénés rehabilitáció, szociális rehabilitáció, foglalkozási rehabilitáció) különbözı mértékben és színvonalon, de mára kiépültek az országban. Ugyanakkor hiányzik az ágazati rehabilitációs szolgáltatások közötti koordináció és azok egymáshoz illeszkedése. A minısítés tagoltsága, a tervezés és a koordináció hiánya az egyik oka annak, hogy ma közel kétszer akkora összeget fordítunk rokkantsági kiadásokra, mint a fogyatékossággal élı emberek rehabilitációjára A szociális szolgáltató rendszer informatikai hiányosságai A szociális és gyermekvédelmi ágazatot az információs infrastruktúra, az információs fejlesztések hiánya, illetve a széttagolt, helyi kezdeményezések jellemzik. Az ágazat információs fejlesztéseit tekintve rendkívül elmaradott saját lehetıségeihez, illetve a többi humán ágazathoz képest. Az elmúlt évtizedben gyakorlatilag nem volt átfogó információs, ágazati informatikai fejlesztési program. (Ez alól egyetlen részleges kivételként az önkormányzati szociális ügyintézési rendszerek elaprózott fejlesztései említhetık.) Az elmaradás az ágazati szolgáltatások integrációját és a többi ágazattal való együttmőködés lehetıségeit egyaránt veszélyezteti Gyermekjóléti alapellátások A gyermekek napközbeni ellátásának hiánya egyformán gyengíti a szülık, különösen a nık munkaerı-piaci esélyeit, és a gyermekek iskolai beilleszkedését, késıbbi társadalmi integrációjának sikerét. A 3 éven aluli kisgyermekek ellátása jelentıs kapacitáshiányokkal küzd, fıként a kisebb településeken. Intézményes ellátásban a 3 éven aluli gyermekek mindössze 8%- a részesül. Az intézményes formák közül legjellemzıbb a bölcsıde, amely azonban a kisebb településeken nem mőködik, s ahol a költséghatékonyabb óvodai és bölcsıdei ellátást egyaránt nyújtó intézményi integráció sem terjedt el. A bölcsıdét részben kiváltani képes, a kistelepülések igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, kis létszámú családi napközi, illetve házi gyermekfelügyelet elterjedtsége ugyancsak igen alacsony Szociális alapszolgáltatások A szociális alapszolgáltatások kiépítettsége országosan rendkívül egyenetlen. A fıleg idısek ellátását biztosító házi segítségnyújtás a települések 48%-ában nem mőködik, hiánya azon településeken jellemzı, ahol erıteljes a népesség idısödése. A népesség folyamatos idısödésébıl eredıen egyre nagyobb lesz a gondozásra, ápolásra szorulók száma. A munkaerı-piaci részvétel szempontjából is kulcsfontosságú nappali ellátások jelentıs szerepet játszanak mind az idısek, mind a fogyatékossággal élı emberek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a hajléktalanok ellátásában. Legkiterjedtebb az idısek nappali ellátá- 76/13

14 sa, ugyanakkor a fogyatékossággal élı emberek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátásai sok helyen nem épültek ki, illetve kapacitáshiányokkal küzdenek. A szenvedélybetegek részére biztosított közösségi ellátások, nevesítetten az alacsonyküszöbő szolgáltatások szakmai és pénzügyi hátterének biztosítása csak az elmúlt években vált rendszerszerővé. Az inaktívak mozgósítása és aktívabb társadalmi-gazdasági részvételének megteremtése az ágazatközi, integrált gondolkodás hiánya miatt nem hatékony. A munkaerıpiacról tartósan távol levı emberek jelentıs része nem jut el a munkaügyi kirendeltségekig, vagy kiesett az ellátó rendszerbıl. Nagy valószínőséggel jelen van azonban valamilyen ellátottként a szociális ellátórendszerben, jellemzıen a családsegítı központban, illetve a szociális igazgatásban (segélyezettként, adósságkezelési program tagjaként stb.). Ugyanakkor a munkanélküliek (álláskeresık) egy részének szociális szolgáltatásokra is szüksége van, amelyekhez jelenleg nem férnek hozzá, mivel csak a munkaügyi kirendeltségeken jelennek meg, ahol hiányoznak az ilyen irányú információk, erıforrások Szakosított szociális ellátások (bentlakásos intézmények) A szociális ellátások fizikai infrastruktúrája tekintetében elsıdlegesen a tartós és átmenti bentlakást nyújtó intézmények szorulnak korszerősítésre, kiváltásra. A nagy létszámú, öreg, az ellátás szempontjából diszfunkcionális épületek fenntartási költségei addicionális terheket rónak a szociális költségvetésére. Mivel az egyes célcsoportokat ellátó, alapszolgáltatást és bentlakást nyújtó intézmények az adott térségekben nem szervezıdtek rendszerré, nem terjedt el az ágazaton belüli és ágazatközi integráció, a szolgáltatásokhoz hozzájutó rászorulók az éppen rendelkezésre álló intézményi kapacitás alapján részesülnek ellátásban. Ráadásul az alapszolgáltatások kiépítetlensége, az innovatív humán kapacitások hiánya is a bentlakásos ellátás felé tereli az ellátottakat, ami további többletkiadásokat indukál. Az idısek, a fogyatékossággal élı emberek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a hajléktalanok tartós és átmeneti bentlakást nyújtó intézményeiben 2004-ben 78,5 ezer ellátott élt. Az ellátottak több mint fele idıs kora miatt részesült intézményi elhelyezésben. A bentlakásos szociális intézmények jelentıs része korszerőtlen, nagy létszámú, a funkcióra alkalmatlan, a természetes települési környezettıl elszigetelt kastélyépületben mőködik. Az intézmények túlterheltek, nagyon sok a várakozó, különösen az egyéni rászorultság szempontjából meghatározó önkormányzati intézmények esetében. Az országban 177 olyan intézmény van, ahol az ellátottak száma meghaladja a 100 fıt Gyermekvédelmi szakellátás A gyermekvédelmi szakellátásban 2004-ben kiskorú és nagykorú (utógondozói ellátott) élt. A gyermekek (0-18 évesek) több mint fele, a fiatal felnıttek (19-24 évesek) 45%- a nevelıszülıi családban nyert elhelyezést, a többi gyermek és fiatal gyermekotthonokban él. A gyermekotthoni ellátáson belül a lakásotthoni férıhelyek aránya egyre nı, ma 41,4%. A speciális és különleges gyermekotthoni férıhelyek száma mintegy A speciális szükséglető (súlyos pszichés, disszocális tüneteket mutató, valamint pszichoaktív szereket használó) gyermekek speciális intézményei sem kiépítettségük, sem szakmai feltételeik tekintetében nem szolgálják megfelelıen a gyermekek sikeres társadalmi integrációjához elengedhetetlen szakszerő rehabilitációt. A különleges szükséglető zömmel fogyatékossággal élı gyermekek többcélú (közoktatási és gyermekvédelmi feladatot ellátó) intézményei közül számos mőködik még mindig korszerőtlen körülmények között, esetenként nagy létszámú intézményként, kastélyépületekben. Az intézményeket mind infrastrukturális, mind professzionális 76/14

15 szempontokból korszerősíteni kell annak érdekében, hogy a rendszerbe kerülı gyermekek minél nagyobb esélyt kapjanak késıbbi életükhöz. Ugyanakkor fontos, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban lévı gyermekek létszáma ne nıjön A MUNKAERİ-PIACI RÉSZVÉTELT TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRA A szakképzési infrastruktúra A 90-es évek elsı felében végbement gyökeres gazdasági, társadalmi fordulat napirendre tőzte az iskolarendszerő szakképzés tartalmi, szervezeti megújulását, valamint az intézményhálózatnak a megváltozott helyi munkaerı-piaci igényekhez történı mielıbbi alkalmazkodását. Nyilvánvalóvá vált, hogy az intézményhálózat szétaprózottsága, az oktatáshoz, képzéshez szükséges technikai felszerelés elavultsága mindkét szakképzési iskolatípus (szakközépiskola, szakiskola) esetében az egyre sürgetıbb tartalmi, szerkezeti és szervezeti reformok végrehajtásának egyik legfıbb akadálya után több szakaszban jelentıs infrastrukturális fejlesztések valósultak meg. Különösen az informatikai fejlesztések jelentettek új lehetıségeket és új kihívást a képzés, a tanártovábbképzés számára, azonban a jelentısebb informatikai fejlesztések mára gyakorlatilag elavultak. Az intézményhálózat szétaprózottsága miatt a gyakorlati képzés eszközfejlesztésére fordított jelentıs nagyságrendő források nem hasznosultak kellı hatékonysággal. Nem került sor csúcstechnológiákat képviselı berendezések beszerzésére, valamint az erıforrások olyan mértékő átcsoportosítására, ami az intézményhálózat mőködésének ésszerősítése, átalakítása révén lehetıvé tette volna a képzést szolgáló fizikai, technikai infrastruktúra hatékony kiaknázását, miközben a szakképzés szerkezetének és a tananyagoknak a korszerősítése is napirendre tőzte a technikai infrastruktúra további fejlesztését. A fejlesztések tervezése során rendre alábecsülték a hatóképes informatikai eszközfejlesztés költségeit, és a rendszerek hatékony együttmőködését lehetıvé tévı szükséges háttérberuházások helyett leginkább csak látványos számítógéptermek átadására jutott forrás. A szakképzéshez való jobb hozzáférés biztosítása, a képzés és a helyi munkaerı-piaci igények közelítése jegyében az intézményhálózat szétaprózottságának megszüntetése, valamint a szakképzı intézmények infrastrukturális és tárgyi feltételeinek javítása, a racionális forrásfelhasználás érdekében az I. NFT keretében megindult a Térségi Integrált Szakképzı Központok (TISZK) hálózatának a kiépítése. A programozási idıszakban létrejövı 16 TISZK-ben összesen 128 képzıintézmény vesz részt. Ez a szakképzési programokat kínáló intézmények mindössze 9%-át jelenti. A fejlesztés nem garantálta kellı mértékben az intézmények hatékony mőködését, a minıségi oktatást szolgáló valódi szervezeti integrációt és hálózatos együttmőködést, és csak részben járt együtt a helyi gazdaság igényeinek kielégítését szolgáló, együttmőködéseket is magába foglaló tartalmi megújulással A munkaerı-piaci intézményrendszer és infrastrukturális állapota Magyarországon a 90-es évek közepére kiépült és megszilárdult a foglalkoztatáspolitika megvalósításának legfontosabb intézményrendszere, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ). 76/15

16 Uniós források felhasználásával 2002 óta folyik az ÁFSZ fejlesztése, ami munkanélküliek és az inaktívak munkaerıpiacra való visszatérésének megkönnyítését és a munkanélküliség tartóssá válásának megelızését szolgálja. A szervezetfejlesztés 2002-ben a Phare programmal kezdıdött el, majd a HEFOP 1.2. intézkedésének kereteiben folytatódott. A fejlesztés a szervezet alapvetı szolgáltató egységére, a kirendeltségekre koncentrált. Az ÁFSZ-nek a munkaerı-piaci kereslet és kínálat összehangolásával, és az egyre bıvülı ügyfélkör segítésével kapcsolatos feladatainak megfelelı ellátásához, valamint a magasabb színvonalú és hatékonyabb szolgáltatások nyújtásához szükséges személyi, intézményi, technikai és infrastrukturális feltételek egy része egyelıre hiányzik. Az aktív munkaerı-piaci politikák eredményes végrehajtását emellett az is nehezíti, hogy a munkaerı-piaci politikák intézményrendszere széttagolt; országosan is, de fıleg helyi szinten. Nem megoldott a munkavállalási korú emberek ellátásainak, a jogosultságoknak és feltételeknek, a kapcsolódó szolgáltatásoknak az összehangolt irányítása. Jelenleg a munkanélküli, szociális, társadalombiztosítási ellátást és szolgáltatást nyújtó intézmények tevékenysége nem összehangolt. Helyi szinten az állástalanságuk okán segítségre szoruló emberek több, egymással intézményes kapcsolatban nem álló szervezettıl munkaügyi szolgáltatástól, önkormányzattól, szociális intézményektıl, civil szervezetektıl is kaphatnak támogatást, ellátást. A munkavállalás segítése és ösztönzése érdekében szükség van egy olyan rendszerre, amelyben a munkával nem rendelkezı emberek elıször az elérhetı álláslehetıségekkel, álláskeresést segítı szolgáltatásokkal találkoznak, és csak abban az esetben válnak jogosulttá az ellátásokra, ha nincs lehetıségük azonnal munkába állni. Egy a munkaügyi és a szociális szolgáltatásokat integráló rendszer kialakítását már a Nemzeti Akcióprogram is célként fogalmazta meg. Az integrált rendszer mőködtetésének az infrastrukturális feltételei jelenleg nem állnak rendelkezésre sem a fizikai infrastruktúra, sem az informatikai kapacitások tekintetében. Az ÁFSZ-t érintı infrastrukturális fejlesztéseknek ezért elsısorban arra kell irányulniuk, hogy megteremtsék a regisztrált álláskeresıkön túl a minden munkaképes korú, de munkajövedelem hiányában szociális ellátásban részesülıre is kiterjedı integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer létrehozásának a feltételeit. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a Foglalkoztatási Hivatalból, a fıvárosi és megyei munkaügyi központokból (20 intézmény) és az ezekhez tartozó kirendeltségbıl (169 intézmény), valamint a Regionális Átképzı központokból (9 intézmény) áll. Több száz ún. foglalkoztatási információs pont épült ki civil szervezeteknél, teleházaknál, forgalmas intézményekben, amelyekkel a kirendeltségek napi kapcsolatban állnak. Több éve folyik az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fizikai akadálymentesítése, mára az épületek több mint 50%-a, a megyei szolgáltatóhelyek (Rehabilitációs Információs Centrumok) 80%-a a kerekesszékkel élı emberek számára is akadálymentes ban központi program keretében megkezdıdött az akadálymentesítés a kommunikációjukban akadályozott siket és nagyothalló, vak és súlyos látássérült, értelmi fogyatékkal élı ügyfelek számára is nyarán az intézmények többségében 18 megyei munkaügyi központban és a nagyobb kirendeltségeken, valamint 5 munkaerı-piaci képzıközpontban megvalósult a többcélú akadálymentesítés. Jelenleg az ÁFSZ kirendeltségeinek informatikai eszközei közel azonos, nem kielégítı mőszaki színvonalúak. A szolgáltatások biztosítását kiszolgáló szerverpark és az összeköttetéseket biztosító számítógépes hálózat bıvítése nem biztosított az ÁFSZ átalakuló tevékenységéhez, kibıvülı ügyfélköréhez illeszkedve. Ez akadálya az országosan egységes mőködés meg- 76/16

17 teremtésének. Az informatikai rendszerek esetében az adatstruktúra, a kommunikáció és azonosítás szintjén nem biztosított a kapcsolódó, munkaerı-piaci szempontból releváns információs rendszerekkel (szakképzés, felsıoktatás, nemzetközi képzési keretrendszerek) való kompatibilitás és interoperabilitás KULTURÁLIS INFRASTRUKTÚRA Magyarországon a kulturális javakhoz való hozzáférés egyenlıtlen, a kistelepülések hátrányban vannak a városokhoz képest. Az intézményi háttér elmaradottsága miatt nem kellı mértékben kihasználtak a kultúra kreativitást megalapozó, társadalmi felzárkózást elısegítı, a társadalom egyes csoportjait aktivizáló lehetıségei. A közkulturális intézményrendszer (könyvtárak, múzeumok, közmővelıdési és mővészeti intézmények) jelen állapotában nem képes hatékonyan hozzájárulni a versenyképes tudásalapú társadalom emberierıforrás-bázisának megerısítéséhez, mivel sem fizikai infrastruktúrája, sem infokommunikációs ellátottsága nem teszi lehetıvé a nem-formális és informális tanulás folyamatába való széles körő bekapcsolódását, az intézmények által nyújtható oktatásiképzési, közösségfejlesztési tevékenységek érvényesülését Kulturális intézményeink állapota A kulturális intézményeknek a széles társadalmat, így az ifjúságot, a leszakadó rétegeket és a mélyszegénységben élıket is megcélzó, az egész életen át tartó tanulásra, a társadalmi aktivitásra és a közösségfejlesztésre irányuló tevékenységekbe való bekapcsolódását erıteljesen gátolja korszerőtlen infrastruktúrájuk, rossz mőszaki állapotuk, kiépítetlen infokommunikációs rendszerük. Az intézmények leromlott épületállománya gátolja a kultúra és a gazdaság közös fejlesztéséhez tartozó, a mővészeti alkotótevékenységnek helyet adó mővészeti intézmények piacképessé válását, a korszerő, magas színvonalú alkotások létrehozását. A közgyőjtemények épületállományának egy részénél folyamatban van a rekonstrukció, amelynek egyes ütemei befejezés elıtti stádiumban vannak. Más részük mőszaki állapota azonban nem kielégítı, továbbá a közmővelıdési intézmények épületállományának átfogó külsı-belsı rekonstrukciója, infrastrukturális korszerősítése is szükséges. Az épületek nagy részében még nem történt meg az akadálymentesítés Múzeumok A muzeális intézmények épületei leromlottak, állaguk veszélyezteti a bennük ırzött mőtárgyállományt, felszereltségük, mőszeres ellátottságuk nem kielégítı. A múzeumok állandó kiállításai elöregedtek, így nem felelnek meg a korszerő tudásközvetítés követelményeinek, és nem alkalmasak az iskolai oktatásba történı integrálásra. Az elégtelen infrastrukturális feltételek miatt kihasználatlan a múzeumokban ırzött tudásbázis, az intézmények csak részben kapcsolódtak be a képzésbe, a képesség- és kompetenciafejlesztésbe, a nem-formális és informális tanulás folyamatába. A 2004-ben útjára indított Alfa program eredményeként megkezdıdött a teljesen elavult magyar múzeumi hálózat megújulása. Nem oldódott meg azonban teljes körő- 76/17

18 en a győjtemények elhelyezésének, a biztonságos tárolási körülmények kialakításának problémája, a virtuális hozzáférést lehetıvé tévı korszerő informatikai hálózat létrehozása Könyvtárak A könyvtárak az egész életen át tartó tanulás, az információhoz való hozzájutás alapvetı színterei a településeken. A települési könyvtárak többsége nem könyvtári célra épült, régi épületben mőködik. Az épületek fizikai-mőszaki állapota felújítást, korszerősítést igényel. A könyvtárakban ırzött információkhoz való egyenlı esélyő, széles körő hozzáférés érdekében nélkülözhetetlen a győjtemények nagy tömegő digitalizálása, és az ehhez szükséges infrastrukturális háttér megteremtése. A 2002-ben útjára bocsátott könyvtári stratégia célkitőzései mentén megkezdıdött a könyvtári minıségfejlesztés a könyvtári szolgáltatások korszerő, egységesen magas színvonalának biztosítása érdekében. A települési könyvtárak fejlesztése a hagyományos finanszírozási rendszer átalakítása, illetve az intézményi és/vagy a szolgáltatási integráció mellett válhat hosszú távon eredményessé, fenntarthatóvá. A régiók információellátása a helyi felsıoktatási, tudományos és megyei könyvtárak szolgáltatásaira épül, amelyek együttmőködése azonban nem elégséges Közmővelıdési hálózat A közösségfejlesztés legjelentısebb helyi színterei a közmővelıdési intézmények, amelyek meghatározó közösségi szolgáltató tevékenysége a nem-formális és informális tanulásra, a felnıttképzésben való részvételre irányul (tanfolyamok, ismeretterjesztı elıadások, távoktatás stb.). A mővészeti csoportok, klubok, a kötetlen formában szervezett játszóházak, a fórumok a társadalom széles rétegeit vonzzák, a speciális rétegeknek kifejlesztett programok pedig a felzárkózást, a készség- és kompetenciafejlesztést szolgálják. A mővelıdési házak száma az elmúlt tíz évben csökkent, kb. ezer magyarországi településen nincs ilyen alapintézmény. A meglévı intézmények 30%-a fıleg a kistelepüléseken lévık alkalmatlan funkciójának ellátására, további 40%-a felújításra, korszerősítésre szorul. Területi eloszlásuk egyenlıtlen. A mőködı közösségi színterek, intézmények csoportosítása elnevezésük szerint: adathiány 21% ÁMK 3% Egyéb 2% Klub, helyiség 1% Teleház 4% Mővelıdési Ház 47% Mővelıdési Ház és Könyvtár 10% Iskola 5% Könyvtár 7% 76/18

19 A közösségi színterek 59%-a felújításra szorul. A színterek 8%-a korszerő, nagyon jó állapotban lévı, 24%-a jó, 9%-a nagyon rossz állagú. A települések több mint felében a közösségi színtér nem nyújt internet-hozzáférést, egynegyedükben még telefon sincs, 60%-ukban nem mőködik fax, így ezek az intézmények nem alkalmasak korszerő szolgáltatások nyújtására, a helyi közösség fejlesztésére, és nem érvényesül a mővelıdés házak társadalmi hátrányokat kompenzáló, kiegyenlítı szerepe. A települések szempontjából fokozott hátrányt jelent, ha a közmővelıdési intézmények leromlott állaguk miatt nem tudnak eleget tenni e funkciójuknak. A funkciók és a mőködés hatékonyságát szolgáló intézményi együttmőködések gátja a korszerőtlen infrastrukturális háttér (pl. az oktatási-kulturális együttmőködés legelterjedtebb formáját megjelenítı, mintegy 200 településen mőködı Általános Mővelıdési Központok esetében) Elektronikus kulturális tartalmak A kulturális tartalomszolgáltatók oldalainak látogatottsága töredéke a legnagyobb internetes portálokénak. Több projekt is szolgáltat adatokat Magyarország kulturális stratégiájának zászlóshajójába, a Nemzeti Digitális Adattárba, azonban az adatok minısége és mennyisége még távol áll a korszerő tartalomszolgáltatás és a digitális technikák nyújtotta lehetıségektıl A HUMÁNERİFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM ( ) VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI Az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásai által támogatott Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) között integrálja az emberi erıforrások fejlesztésére és a humán szolgáltatások fejlesztésére irányuló tartalmi és fizikai beavatkozásokat. Ez a humánerıforrás-fejlesztést középpontba állító elsı stratégiai dokumentum Magyarországon, amelynek megvalósítására az Unió támogatásával jelentıs mértékő források állnak rendelkezésre A tervezés tapasztalatai A több minisztérium együttmőködése révén kidolgozott HEFOP integrált stratégia megfogalmazását segítette elı, az addig jobbára elszigetelt szakpolitikák egyeztetésével. Világossá vált, hogy a magyar munkaerı-piaci helyzet nem javítható kizárólag a foglalkoztatáspolitika révén, hanem átfogó, a minisztériumok kompetenciáján átívelı megközelítésre van szükség. A program stratégiájának és intézkedéseinek hangsúlyos részét képezik az oktatási rendszer tartalmi fejlesztésére irányuló elemek, valamint a szociális és az egészségügyi szolgáltatások munkaerıpiachoz is kapcsolódó fejlesztése. A tervezési folyamat során hangsúlyt fektettünk arra, hogy a partnerségi, társadalmi egyeztetés révén a hozzászólás lehetıségét a program tervezésének idıszakában szélesebb kör számára biztosítsuk. A tervezési folyamat konkrét tanulságai: A program tervezésének kezdetén többségükben hiányoztak azok a szakpolitikai stratégiák, amelyek megfelelı segítséget nyújtottak volna az egyes prioritások és intézkedések szakmai tartalmának pontos tervezéséhez. A tervezett HEFOP intézkedéseket illetıen látható, hogy a fejlesztési programok a magyar (szakpolitikai) 76/19

20 jogszabályi környezet érdemi átalakítása nélkül nem képesek intézményesülni, illetve az elvárt hatást kifejteni, elszigeteltek maradnak, ezért kiemelt fontosságúnak tekintjük a programok megfelelı szakmapolitikai és jogrendszerbe való beágyazódását. Bár a szakmai stratégiák összehangolásában a os HEFOP megtette az elsı lépéseket, de a fejlesztési források 2007 utáni koncentrációjából, illetve a csak nemzeti fejlesztésbıl támogatott programok jelentıs visszaszorulásából következıen a program külsı környezetét jelentı szakpolitikai stratégiák harmonizálása fokozottabban szükséges, még kidolgozásuk folyamatában A végrehajtás tapasztalatai A között megvalósított HEFOP-nak vannak olyan tapasztalatai, amelyek tanulságként szolgálnak a következı programidıszak szakmai tervezéséhez, illetve lebonyolítási rendszerének hatékonyabb mőködtetéséhez Szakmai téren Hatalmas érdeklıdés nyilvánult meg a HEFOP pályázatok és a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) humán szolgáltatásokat érintı pályázatai iránt. A vállalkozó kedv mértéke mutatta az újonnan bevont források jelentıségét, valamint ezzel párhuzamosan tervezésük szakmai indoklását is alátámasztotta. A pályáztatási rendszer idıközi értékelése több végrehajtási javaslat mellett rávilágított a tervezés hiányosságaira is. A program tervezésének kezdetén többségükben hiányoztak azok a szakpolitikai stratégiák, amelyek megfelelı segítséget nyújtottak volna az egyes prioritások és intézkedések szakmai tartalmának pontos tervezéséhez. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a tervezett HEFOP programok egy része (pl. közoktatás) csak hosszabb távon járulhat hozzá a foglalkoztatás bıvüléséhez, közvetlen hatása a jelenlegi OP foglalkoztatási céljaira nincsen, ezáltal az itt teljesített indikátorok csak közvetve szolgálják a program stratégiai céljainak megvalósítását. A területi dimenzió a HEFOP-ban csak egyes intézkedésekben jelent meg (leghangsúlyosabban a megyei munkaügyi központokra épített programokban). A támogatások jelentıs részét a fıvárosban, illetve a közép-magyarországi régióban használták fel. Nehéz egyértelmő következtetések levonása, de a pályázati rendszerben megnyilvánuló egyenlı verseny akár fel is erısítheti a területi különbségeket, illetve az egyes térségek fejlettsége a pályázói aktivitást befolyásolhatja. Kivételnek bizonyult Nyugat-Dunántúl, ahol kisebb érdeklıdés nyilvánult meg a HEFOP által támogatható szervezetek részérıl, illetve a két kelet-magyarországi megye (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg), ahol kiemelten jelentıs volt a pályázati aktivitás. A pályázati és központi programok és az eredeti stratégia koherenciájához nagy erıfeszítések voltak szükségesek, az egy intézkedésen belüli központi program és pályázati felhívások egymásra épülése, összehangolása és a végrehajtás során történı összekapcsolt ütemezése nem mindig sikerült zökkenımentesen. A központi programokban megvalósuló fejlesztések csúszása miatt a kapcsolódó pályázati projektek sem tudtak az eredeti ütemben megindulni. 76/20

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez!

Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA HUMÁN INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 Munkaanyag a társadalmi egyeztetéshez! HIOP 1.3. 2006. március 17. Fájl neve: HIOP 1.3. 060317 Oldalszám összesen: 49 oldal

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Tájékoztató Miskolc Megyei Jogú Város szociális, fogyatékosügyi és gyermekvédelmi intézményeinek, társadalmi

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ

III. FÁ ZISÚ EREDMÉNY DOKUM ENTÁCIÓ Budapesti Agglomeráció Egészségfejlesztési Programja III. fázisú eredménydokumentáció B U D A P E S T I A G G L O M E R Á C I Ó E G É S Z S É G F E J L E S Z T É S I K I E M E L T P R O G R A M J A III.

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szt. Borbála Kórháza Fıigazgatója E L İ T E R J E S Z T É S

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szt. Borbála Kórháza Fıigazgatója E L İ T E R J E S Z T É S Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szt. Borbála Kórháza Fıigazgatója E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. január 28-i ülésére Tárgy: Döntés a KEMÖ Szt. Borbála Kórház

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011-2013. évekre szóló akcióterve I. Prioritás bemutatása

Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011-2013. évekre szóló akcióterve I. Prioritás bemutatása Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011-2013. évekre szóló akcióterve I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter) A prioritási tengely célja a

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu),

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG MELLÉKLETEK

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG MELLÉKLETEK MELLÉKLETEK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT ÉS AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ INTÉZKEDÉSEK TEMATIKUS ISMERTETÉSE A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS hiány csökkentése

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplı Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott elıirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére Az államháztartásról, valamint az önkormányzatokról szóló törvények elıírásai alapján Gyır Megyei Jogú Város 2010.

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

e-közigazgatás fejlesztési koncepció Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az

Részletesebben

Stratégia áttekintı vázlat

Stratégia áttekintı vázlat Stratégia áttekintı vázlat Megnevezés ÁLTALÁNOS - GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG PROBLÉMA CÉL INTÉZKEDÉS JAVASLAT Törökszentmiklóson az életszínvonal egyre inkább elmarad az országos átlagtól (lásd

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A BUDAÖRSI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT

BESZÁMOLÓ A BUDAÖRSI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT BESZÁMOLÓ A BUDAÖRSI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT (járóbeteg-szakellátás, ügyeleti-, védınıi szolgálat, és az egynapos sebészeti ellátás) 2011.-évi MŐKÖDÉSÉRİL Készült: Budaörs Város Önkormányzata Polgármesteri

Részletesebben

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15.

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. PR riport Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. Tartalom Megjelenések a társszervezetek kiadványaiban MMOSZ

Részletesebben

A XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság

A XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú nonprfofit Korlátolt Felelısségő Társaság Ügyvezetı igazgató 1139 Budapest, Szegedi út 17. Tel: 452-4201 Ikt.sz.: 1654/9/2007. A XIII. kerületi Egészségügyi

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012.

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012. KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 20072012. 1 A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE 2 A többcélú kistérségi társulás alapadatai Régió: Kistérség neve:

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása

A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása (TÁMOP 1.3.1 projekt V. részfeladat) készítette: Mózer Péter, Simonyi Ágnes (A szerzık köszönik Gere Ilona lektor szakértı észrevételeit és javaslatait,

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója FÖLDEÁK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója TARTALOMJEGYZÉK I. A KONCEPCIÓ CÉLJA 3 II. HELYZETKÉP 3 III. JÖVİKÉP 21 IV. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK 22 Mellékletek A KONCEPCIÓ CÉLJA

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1 A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának bemutatása... 4

TARTALOMJEGYZÉK. 1 A környezeti értékelés kidolgozási folyamatának bemutatása... 4 Az NSRK 211-213-as akcióterveinek környezeti vizsgálata V. A 27-213-as idıszak operatív programjainak módosítására vonatkozó környezeti jelentés elkészítése Budapestt,, 211.. decemberr TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. március 26-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. március 26-i ülésére Tárgy: Beszámoló a 2008. évi önkormányzati adózás tapasztalatairól Elıkészítette: dr. Csarnai Judit osztályvezetı Babinszki Szilárd ügyintézı Benczéné Simcsik Ágnes ügyintézı Csapó Lászlóné ügyintézı Lászlóné

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/085-021/2010. Nyilvános változat! A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Ujfalussy Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Ujfalussy Kristóf Sebestyén) által képviselt Hungaropharma

Részletesebben

2009. Hatályba lépett: sz. Társulási Tanács határozattal.

2009. Hatályba lépett: sz. Társulási Tanács határozattal. IRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV JNSZ TISZK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI TÁRSULÁS IRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYVE 2009. Hatályba lépett: sz. Társulási Tanács határozattal. Alkalmazandó: -tól Szőcs Gyula Székhely:

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai programjának módosítása Iktatószám: 3-83/2012.

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv A 211/2012.(VIII.30.) határozat melléklete A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola Pedagógiai Programjának kiegészítése Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv 2012. 0 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI. 1656-2/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ M

ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ M PÁLYÁZAT AZ ÁDÁM JENİ ZENEISKOLA, ALAPFOKÚ MŐVÉSZETI ISKOLA INTÉZMÉNYVEZETİI MUNKAKÖRÉRE KÉSZÍTETTE: REGİSNÉ NYIRİ ILDIKÓ SZIGETSZENTMIKLÓS 2013. MÁJUS 24. 1 VEZETİI PROGRAM SZAKMAI HELYZETELEMZÉS Tíz

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt 1.3.2 Az Állami Foglalkoztatási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Légi turizmus számokban

Légi turizmus számokban Légi turizmus számokban A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülıtéren keresztül Magyarországra beérkezı turista forgalom alakulása 211 évben Oldal(ak)/Page(s): 2 / 278 Kiadta a Budapest Airport Zrt. 1185, Budapest,

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben

Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A 147/2011.(VI.23.) KT határozat melléklete Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A Települési Közoktatási

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

Végrehajtás Operatív Program

Végrehajtás Operatív Program Végrehajtás Operatív Program 1. prioritás: A támogatások felhasználásáért felelıs központi és horizontális intézmények mőködtetése és fejlesztése Akcióterv 2009-2010 Tervezet! 2008. október 30. I. Prioritás

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

Abúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc

Abúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc Abúzusok a családban dr. Hajnal Ferenc Az abúzus Általánosságban helytelen, vétkes használatot, kihasználást, kizsákmányolást jelent A család nem csak lételemet, életteret és támaszrendszert jelent az

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Verzió: 3.0 Készítette: Vialto Consulting Dátum: 2011. 05. 25. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Speciális ingatlanok értékelése

Speciális ingatlanok értékelése Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Speciális ingatlanok értékelése 5. Ipari ingatlanok értékelése Szerzı:

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó ALAPTÁJÉKOZTATÓ QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó 50 milliárd forint keretösszegő 2008-2009. évi Kötvényprogramjáról Forgalmazó: QUAESTOR

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:...

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:... Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 BEVEZETÉS... 7 A TERÜLETI ALAPON SZERVEZETT GAZDASÁG STRUKTÚRÁJA... 15 1. Bevezetés... 15 2. A területi rendszerő gazdaság irányításának alapjai... 16 3. A területi

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Helyzetelemzés... 6 2.1 A desztináció menedzsment napjainkban... 6 2.1.1

Részletesebben