Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek"

Átírás

1 Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens: Dr. Lados Mihály, közgazdaságtudomány kandidátusa Gyır, április

2 Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor, okleveles közgazdász Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés Konzulens: Dr. Lados Mihály, közgazdaságtudomány kandidátusa Gyır, április

3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 ÁBRÁK JEGYZÉKE... 5 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE... 6 BEVEZETÉS FEJEZET: A KUTATÁS CÉLJA ÉS JELENTİSÉGE A VIZSGÁLAT JELENTİSÉGE ÉS AKTUALITÁSA A KUTATÁSI CÉLOK RÉSZLETES KIFEJTÉSE A KUTATÁS MÓDSZERE ÉS LÉPÉSEI ELİZETES HIPOTÉZISEK, VÁRHATÓ EREDMÉNYEK FEJEZET: AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖTVÉNY FOGALMA ÉS TÍPUSAI AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖTVÉNY, MINT ÉRTÉKPAPÍR AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖTVÉNY FOGALMA AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖTVÉNYEK CSOPORTOSÍTÁSA ÉS FONTOSABB TÍPUSAI Szokásos (általános kötelezettséget megtestesítı) önkormányzati kötvény Jövedelem-kötvény Dedikált-projekt kötvény (Dedicated revenue bonds) Egyéb önkormányzati kötvények AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖTVÉNY PÉNZÁRAMLÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖTVÉNYEK FORGALOMBA HOZATALA ÖSSZEGZÉS FEJEZET: A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖTVÉNYFINANSZÍROZÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATI BERUHÁZÁSOK FINANSZÍROZÁSI FORRÁSAI AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK HITELLEL TÖRTÉNİ FINANSZÍROZÁSA FOLYÓ FINANSZÍROZÁS VERSUS HITELFINANSZÍROZÁS A hitelfinanszírozás esetleges elınyei A hitelfinanszírozás esetleges hátrányai VÁLASZTÁS A KÖLCSÖNFORRÁS-BEVONÁS ESZKÖZEI KÖZÖTT: BANKHITEL VERSUS KÖTVÉNY-KIBOCSÁTÁS A kötvényfinanszírozás elınyei A kötvényfinanszírozás esetleges hátrányai, veszélyei ELMÉLETI ALAPVETÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖTVÉNYFINANSZÍROZÁS ALKALMAZÁSÁHOZ Mekkora hitelt (és milyen célra) vehet fel egy önkormányzat? Mi határozza meg a kölcsönforrás futamidejének hosszát? ÖSSZEGZÉS FEJEZET: AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖTVÉNYFINANSZÍROZÁSÁNAK KERETEI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A TİKEPIAC KAPCSOLATA: ELMÉLETI MODELLEK AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖTVÉNYFINANSZÍROZÁS KÖZPONTI SZABÁLYOZÁSA: ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK A KÖZPONTI SZABÁLYOZÁS LEHETSÉGES ESZKÖZEI

4 Az önkormányzati kötvények futamideje A kötvények kibocsátásának célja Milyen értékben bocsáthat ki kötvényt az önkormányzat? AZ ÖNKORMÁNYZATOK KÖTVÉNYFINANSZÍROZÁSÁNAK PIACI KORLÁTAI Az önkormányzati kötvények kockázata A hitelezési kockázat kezelése AZ ÖNKORMÁNYZATI HITELPIAC TÍPUSAI, MODELLJEI KÖVETKEZTETÉSEK FEJEZET: ÖNKORMÁNYZATI KÖTVÉNYEK: NEMZETKÖZI ÉS TÖRTÉNETI KITEKINTÉS A FEJLETT ORSZÁGOK HELYI ÖNKORMÁNYZATAINAK KÖTVÉNYFINANSZÍROZÁSA Önkormányzati kötvénypiac az Egyesült Államokban Önkormányzati kötvényfinanszírozás a gazdaságilag fejlett európai országokban A KÜLSİ KÖLCSÖNFORRÁSOK SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZATI FINANSZÍROZÁSBAN KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Az elsı lépések: Az önkormányzati hitel- és tıkepiacok kialakulása Az önkormányzati hitel- és kötvénypiac megélénkülése Restrikció és korrekció és önkormányzati hitelezésben Tanulságok és lehetıségek ÖNKORMÁNYZATI KÖTVÉNYEK MAGYARORSZÁGON: TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A községi kölcsönügylettıl az egyesített városi kölcsönökig Kommunális kötvények Önkormányzati kötvények Magyarországon a gazdasági transzformáció idıszakában FEJEZET: A MAGYARORSZÁGI HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖTVÉNYFINANSZÍROZÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSI ÉS PIACI KERETEI A KUTATÁS CÉLJA ÉS HIPOTÉZISE A kutatás hipotézise: A KÖTVÉNY, MINT ÉRTÉKPAPÍR Az önkormányzati kötvény fogalma Az önkormányzati kötvény típusai Az önkormányzati kötvények forgalomba hozatala, szabályozott piacra történı bevezetése A kibocsátással járó további kötelezettségek A kötvény, mint értékpapír: a szabályozás értékelése A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖTVÉNYFINANSZÍROZÁSÁNAK ÁLLAMI ÉS PIACI KERETEI Döntés a kötvénykibocsátásról Kölcsönforrás bevonás fontosabb paramétereire, jellemzıire vonatkozó elıírások Piaci korlátok: A hitelezési kockázat kezelése A kötvény, mint az önkormányzati finanszírozás eszköze: a szabályozás értékelése ÖSSZEGZÉS, DÖNTÉS A HIPOTÉZISRİL FEJEZET: A HAZAI ÖNKORMÁNYZATOK KÖTVÉNYFINANSZÍROZÁSÁNAK TAPASZTALATAI A KUTATÁS LEÍRÁSA

5 A kutatás célja: A vizsgált sokaság: A kutatás módszere és eszközei A kutatás szakaszai AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖTVÉNYFINANSZÍROZÁS MAGYARORSZÁGI JELLEMZİINEK BEMUTATÁSA ÉS ELEMZÉSE A kutatás hipotézise A kutatás módszere A kötvény kibocsátója A kötvény visszafizetésének biztosítékai A kötvény pénzáramlása A forgalomba-hozatal módja Következtetések, döntés a hipotézisrıl A KÖTVÉNY, MINT ÖNKORMÁNYZATI FORRÁSSZERZİ ESZKÖZ MAGYARORSZÁGI ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS MEGÍTÉLÉSE A VIZSGÁLT KIBOCSÁTÁSOK TAPASZTALATAINAK FÉNYÉBEN A kutatás hipotézise A kutatás módszere Folyó finanszírozás versus hitelfinanszírozás Választás a kölcsönforrás-bevonás eszközei között: Bankhitel versus kötvénykibocsátás A kötvényfinanszírozás lehetséges elınyei A kötvényfinanszírozás esetleges hátrányai: A kötvényfinanszírozás speciális magyarországi tényezıi A tapasztalatok összegzése, döntés a hipotézisrıl FEJEZET: ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KÖTVÉNYFINANSZÍROZÁS: A POTENCIÁLIS KÍNÁLATI OLDAL ELEMZÉSE A KUTATÁS LEÍRÁSA A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK HITEL- ÉS KÖTVÉNYFINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS ISMERETEINEK FELMÉRÉSE A kutatás hipotézise A kutatás módszere Az egyes válaszkategóriák összehasonlító elemzése Az ismeretek szintjének kvantifikálása A tudásváltozók elemzése faktoranalízis segítségével A tudásváltozók fıkomponens-elemzése Döntés a hipotézisrıl A HITELFINANSZÍROZÁS, ILLETVE EZEN BELÜL ELSİDLEGESEN A KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁS KÜLSİ FELTÉTELEINEK MEGÍTÉLÉSE AZ ÖNKORMÁNYZATOK ELKÉPZELÉSEI ÉS TAPASZTALATAI ALAPJÁN A kutatás hipotézise A kutatás módszere A kötvénykibocsátás egyes körülményeinek változónkénti elemzése A potenciális ellenérvek megítélésének páronkénti összevetése A kötvénykibocsátás külsı feltételei: tapasztalatok és attitőd Döntés a hipotézisrıl A MAGYARORSZÁGI ÖNKORMÁNYZATOK KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁSI HAJLANDÓSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSE A kutatás hipotézise

6 A kutatás módszere A kutatás eredményei Döntés a hipotézisrıl FEJEZET: ÖSSZEGZÉS: ZÁRÓ GONDOLATOK? IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK

7 1. Fejezet: Ábrák jegyzéke 1.1. ábra: Az önkormányzati kötvényfinanszírozás szereplıinek kapcsolatrendszere Fejezet: ábra: Az önkormányzati kötvény, mint értékpapír ábra: A szokásos önkormányzati kötvény pénzáramlása ábra: A jövedelem kötvény pénzáramlása ábra: Az állandó törlesztırészlető konstrukció pénzáramlása ábra: Az állandó tıketörlesztéső konstrukció pénzáramlása ábra: A futamidı végén egy összegben törlesztı kötvény pénzáramlása ábra: A késleltetett pénzáramlású kötvény pénzáramlása Fejezet: ábra: Az önkormányzati fejlesztések lehetséges forrásai ábra: Önkormányzati finanszírozási stratégiák Fejezet: ábra: Az önkormányzatok hitel- és tıkepiaci kapcsolatainak tipizálása Fejezet: ábra: Az önkormányzatok hitelfelvétele az igénybe vett pénzügyi eszköz jellege szerint 1998-tól 2002-ig Fejezet: ábra: Az önkormányzatok hitelfinanszírozással kapcsolatos ismeretei ábra: Az önkormányzatok megoszlása tudásszintjük alapján ábra: Az ismeret-változók fıkomponens elemzése ábra: Az önkormányzatok értékpapír-alapú finanszírozásának külsı feltételrendszere ábra: A kötvényfinanszírozás magyarországi feltételeinek megítélése a települések körében ábra: Az egyes válasz-kategóriák változónkénti összevetése ábra: A potenciális ellenérvek páronkénti összevetése ábra: A lehetséges válasz-kategóriák megoszlásának változók közötti öszszevetése ábra: A kötvényfinanszírozás külsı feltételeinek megítélése a már ezirányú tapasztalattal rendelkezı önkormányzatok körében ábra: A hitellel nem rendelkezı települések megoszlása hitelképességük és hitelfinanszírozással kapcsolatos attitődjük alapján ábra: Az önkormányzati kötvényfinanszírozás szereplıinek kapcsolatrendszere

8 3. Fejezet: Táblázatok jegyzéke táblázat: Az önkormányzati hitelfelvétel lehetséges instrumentumai Fejezet: táblázat: A között történt önkormányzati kötvénykibocsátások legfontosabb adatai táblázat: A között történt önkormányzati kötvénykibocsátások pénzáramlása táblázat: Önkormányzati kötvények forgalomba hozatala Magyarországon között Fejezet: táblázat: Az egyes ismeret-változók válaszkategóriánkénti megoszlásának intervallumbecslése (%) táblázat: Az önkormányzatok klasszifikációja ismereteik szintje alapján táblázat: Az egyes ellenérvekhez tartozó válaszkategóriák megoszlási arányának intervallumbecslése (α=5%, százalékban)

9 Bevezetés A kilencvenes éveket követıen, a gazdasági transzformáció lezárultával, az önkormányzati önállóság megteremtése és az önkormányzatiság, mint érték hangsúlyozása utána a hazai önkormányzati rendszernek is új kihívásoknak és elvárásoknak kellett megfelelnie. Az eurózónához való csatlakozás révén ma már a szubnacionális szint szereplıinek is egy gyökeresen megváltozott nemzetközi helyzet szereplıjeként kell helytállniuk. A jelen talán egyik legfontosabb feladataként a forrásszegény önkormányzatoknak elsıdlegesen forrásfelszívó- és forrásbevonó képességüket kellene javítaniuk ahhoz, hogy képesek legyenek biztosítani a fejlesztések megvalósításához szükséges pénzeszközöket (Kopányi-Vigvári 2003). A külsı források felhasználásának egyik módja a kölcsönforrások igénybe vétele, ebbe a csoportba sorolhatók az önkormányzati kötvények is. Az értékpapír-alapú finanszírozás alkalmazása egyébként nem újkelető a magyarországi önkormányzatok gyakorlatában, mivel már a XIX. század végén is találkozhattunk városi, vármegyei kötvényekkel, majd egy hosszabb, kényszerő szünet után, még a rendszerváltás elıtt, újra feltőntek ezek az értékpapírok, ún. kommunális kötvények formájában (Bánfi Sulyok-Papp-Száz 1986). Hosszú idı után elıször, a 90-es évek elején bocsátottak ki aztán újra a települések a már piacgazdaság keretei között is funkcionáló, klasszikus értelemben vett önkormányzati kötvényeket. Az évtized közepének kötvény-boom -ját követıen azonban, néhány sikeres, illetve balsikerő kibocsátás után a kötvény hosszú idıre szinte teljesen eltőnt az önkormányzati fejlesztések finanszírozási eszköztárából (Balás-Hegedős 2004). A közelmúltban aztán újra lehetett hallani egy-két kibocsátásról, fıleg kelet-magyarországi városokkal kapcsolatosan (Csabai 2006). Az önkormányzati kötvényfinanszírozás elméleti hátterének és magyarországi gyakorlatának bemutatásával kapcsolatban korábban már született néhány tanulmány, elemzés és könyv, ezek azonban elsısorban globálisan magával az önkormányzati finanszírozás problematikájával foglalkoztak, és csak érintılegesen tértek ki a kötvények alkalmazhatóságára. A kilencvenes évek elején messze a teljesség igénye nélkül - Jókay Károly, Lados Mihály, Péteri Gábor, Szmetana György és Vigvári András neve emelhetı ki elsısorban. Az évtized második felében bár elsıdlegesen az önkormányzatok hitelfinanszírozásán belül a banki forrásokra koncentrálva már több kapcsolódó irodalom is fellelhetı, többek között Balás Gábor, Barati Izabella, Bernáth Klára, Hegedüs József és Vigvári András tollából. Nemzetközi szinten elsısorban Dafflon, Freire, Musgrave, Petersen, Közép-Kelet-Európában pedig 7

10 Swianiewitz neve említendı meg. A XXI. század elejére azonban néhány eseti kivételtıl eltekintve az önkormányzati kötvényfinanszírozás elméletének és problematikájának elemzése a kötvényekkel együtt - szinte teljesen eltőnt a hazai szakirodalomból. Mindez egyben azt is jelenti, hogy ez idáig még nem született olyan nagyobb lélegzetvételő, a fontosabb elméleti összefüggéseket is kellı részletességgel bemutató tanulmány, mely a piacgazdasági keretek között is helytálló elméleti rendszert állított volna fel az önkormányzatok kötvényfinanszírozásával kapcsolatban és egyben a magyarországi önkormányzati és tıkepiaci rendszeren belül is alkalmazható lett volna. Ennek megfelelıen dolgozatomban egyfajta hiánypótló jelleggel kísérletet teszek arra, hogy az eddigi hazai szakirodalom eredményeit továbbgondolva, valamint a nemzetközi modellek és tapasztalatok megfelelı adaptálásával ezeknek az elvárásoknak legalább részben eleget tegyek. 8

11 1. Fejezet A kutatás célja és jelentısége A vizsgálat jelentısége és aktualitása Melyek tehát azok a tényezık, jelenségek, melyek jelenleg a korábban már említett forráshiány mellett véleményem szerint indokolhatják a téma újabb, egyben mélyebb vizsgálatát? Az önkormányzati kötvények kibocsátása értékes alternatívát jelenthet a helyi fejlesztések finanszírozására a banki, vagy központi beruházási hitelekkel szemben, növelvén ezzel az önkormányzatok finanszírozási mozgásterét. A kötvények a hitelekkel szemben számos olyan értékes, egyedi tulajdonsággal bírnak, melyek a kötvény értékpapír jellegébıl következnek. Piacképességük folytán például elméletileg több piaci szereplı megtakarításainak összegyőjtése és felhasználása is lehetıvé válik. Kötvényfinanszírozás esetén ráadásul az önkormányzatok általában rugalmasabb, testre szabottabb törlesztési konstrukciókat, pénzáramlás-típusokat alakíthatnak ki. Kutatásom fokozott aktualitását elsıdlegesen az adja, hogy a kilencvenes évek középéhez viszonyítva napjainkra jelentıs változás történt számos, az önkormányzatok finanszírozását közvetlenül, vagy közvetetten érintı külsı és belsı feltételben. Mivel ezek a változások véleményem szerint összességében pozitívnak mondhatók, a XXI. század elejére kialakultak végre azok a piacgazdasági keretek, rendszerek melyek között a kötvényfinanszírozás ismét reális alternatívaként vehetı figyelembe. A külsı feltételek kedvezı alakulásának egyik eleme az önkormányzati hitelfinanszírozás központi szabályozásának kialakulása, valamint késıbbi megszilárdulása. Az önkormányzati csıdtörvény 1 megalkotása és az önkormányzatok hitelfelvételének központi korlátozása jelentették az elsı lépéseket. Közvetetten segítette az önkormányzati beruházások értékpapír alapú finanszírozását az új tıkepiaci törvény 2 hatályba lépése is, mivel kedvezményesnek tekinthetı, különleges elbánásban részesítette az önkormányzatokat a kibocsátás során. 3 A pénzügyi piacok mőködése is kiszámíthatóbbá vált a század elejére és a kilencvenes évek közepéhez képest jelentısen csökkent a hitel alapú finanszírozás forrásköltsége is. A belsı feltételek javulása alatt elsısorban az önkormányzatok mőködésével, irányításával kapcsolatos kedvezı változásokat értem. A tıkepiaci finanszírozás magyarországi elterjedésével és lehetıségeinek fejlıdésével a települések is egyre több ismerettel rendelkeznek évi XXV. törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról év CXX. törvény a tıkepiacról. 3 Errıl késıbb, a kötvénykibocsátás hazai szabályozást bemutató fejezetben még részletesen szó lesz. 9

12 A kutatás célja és jelentısége az értékpapír-alapú finanszírozással kapcsolatban. Ennek megfelelıen az önkormányzatok pénzügyi irányításában is egyre több olyan, alaposabb pénzügyi ismeretekkel rendelkezı vezetı tőnik fel, aki már bátrabban és szakszerően nyúl a piaci alapú finanszírozás eszköztárához. A kínálati oldalt, azaz az önkormányzatokat érintı kedvezı változásokon túl a kötvények iránti kereslet megélénkülését is számos pozitív jel kíséri. A keresleti oldal érdeklıdésének felerısödésében például közrejátszott a hazai tıkepiacok szabályozási rendszerének kialakulása és ezáltal a nemzetközi intézményi befektetık markánsabb megjelenése is ebben a szegmensben. Az önkormányzatok hitelfinanszírozásának átfogó és részletes központi szabályozása, az önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény hatályba lépése pedig megteremtette az alapot a kötvényvásárlás, mint potenciális befektetési forma kockázatának a külsı befektetık részérıl történı megítélhetısége, értékelése felé. Amennyiben pedig a potenciális vásárlók közül elsısorban a helyi lakosokat vizsgáljuk, a civil társadalom megerısödésével részükrıl is egyre nagyobb az igény arra, hogy személyesen is részt vegyenek a helyi döntésekben, aktívan formálván, alakítván a közösség életét meghatározó kereteket erre pedig kiváló lehetıség lehet bizonyos helyi fejlesztési irányok támogatása vagy elutasítása az önkormányzati kötvények vásárlása révén A kutatási célok részletes kifejtése Az önkormányzati kötvények kibocsátása által történı finanszírozás során a szereplık három fıbb csoportja különíthetı el. Kínálati oldal alatt értem a kötvények potenciális kibocsátóit, azaz elsıdlegesen a települési önkormányzatokat. 4 A keresleti oldalt pedig azok a megtakarítók, befektetık jelentik, akik hajlandóak a kötvények lejegyzésére, illetve megvásárlására. A modell harmadik fontos szereplıje a központi kormányzat, mely kétféle úton is befolyásolja a kötvényfinanszírozás alkalmazhatóságának feltételeit, körülményeit: egyrészt az önkormányzatok hitelfinanszírozásának korlátozása, szabályozása által, másrészt pedig azáltal, hogy megteremti a kötvény, mint értékpapír kibocsátásának, forgalmazásának jogszabályi kereteit. A modell egyes szereplıi, a keresleti és a kínálati oldal közötti kapcsolatot pedig a pénzügyi közvetítırendszer, esetünkben elsısorban a tıkepiac hivatott biztosítani. Mivel az önkormányzatok az államháztartás részei, a potenciális keresleti oldal legjelentısebb képviselıi, az intézményi befektetık pedig a profitorientált versenyszféra szereplıi, ezért a kínálati és keresleti oldal vizsgálata során alapvetıen más megközelítésmódot kell 4 A következı fejezetben, az önkormányzati kötvény fogalmának definiálásakor természetesen majd a lehetséges kibocsátók köre is pontosabban meghatározásra kerül. 10

13 A kutatás célja és jelentısége alkalmazni. Ennek megfelelıen tehát logikus és egyben meg is valósítható a két oldal részben szeparált elemzése ÁBRA Az önkormányzati kötvényfinanszírozás szereplıinek kapcsolatrendszere Kínálati oldal: önkormányzatok, önkormányzati közszolgáltató vállalatok Állami szabályozás Pénzügyi közvetítırendszer (tıkepiac) Önkormányzati kötvények kibocsátása Megtakarítók (potenciális keresleti oldal): Hitelintézetek, nyugdíjpénztárak, befektetési alapok, biztosítók, lakosság Forrás: Saját szerkesztés Jelen disszertáció kereteit és lehetıségeit azonban messze meghaladja mind a kínálati, mind a keresleti oldal egyidejő és egyben kellı részletességő elemzése. Ennek megfelelıen, a kínálati és keresleti oldal közötti kapcsolatot természetesen szem elıtt tartva, disszertációm elkészítésének céljaként a magyarországi települések kötvényfinanszírozásának elsıdlegesen a kínálati oldal nézıpontjából való elemzését választottam. Ez alatt többek között azt értem, hogy elsıdlegesen azt vizsgálom, az önkormányzatok oldaláról vajon fennállnak-e azok a feltételek, illetve rendelkeznek-e a települések azokkal ismeretekkel melyek a kötvények révén történı finanszírozás megfelelı alkalmazásához szükségesek. A kutatás célja tehát az önkormányzati kötvényfinanszírozás elméleti hátterének megalkotása; a jelenlegi magyarországi gyakorlat kritikus elemzése, illetve a jövıre vonatkozó lehetıségek és kockázatok feltárása. Az elméleti-módszertani rész keretként szolgál a disszertáció további fejezeteiben bemutatandó empirikus felmérések eredményeinek elemzéséhez, megértéséhez. Magában foglalja tehát az önkormányzati kötvényeknek a helyi fejlesztések finanszírozásában betöltött szerepének megítélését, a potenciális elınyök és hátrányok, lehetıségek és veszélyek meghatározását, valamint azokat az elméleti összefüggéseket, melyek megadják a kötvény, mint finanszírozási eszköz használatának kívánatos és ajánlott módját. Mivel az önkormányzatok az államháztartás részei, finanszírozási mozgásterük kialakításában 11

14 A kutatás célja és jelentısége kiemelt jelentısége van a kapcsolódó állami szabályozásnak is indokolt tehát, hogy az elméleti részben kitérjek ennek lehetséges modelljeire és eszköztárára is. A kötvényfinanszírozás jelenlegi hazai gyakorlatának vizsgálata magában foglalja az önkormányzatok ezzel kapcsolatos szakmai ismereteinek felmérését, azaz annak feltérképezését, hogy ismerik-e egyáltalán a hazai települések ezt a fajta forrásbevonási lehetıséget, és ha igen, tisztában vannak-e használatának elınyeivel és hátrányaival, illetve alkalmazásának szakszerő, a helyi közösség hosszú távú érdekeit szolgáló módjával. A vizsgálat célja ezzel párhuzamosan az önkormányzatok kötvényfinanszírozással kapcsolatos attitődjének felmérése, azaz azoknak a nem feltétlen racionális, szubjektív tényezıknek a meghatározása, melyek gátjai lehetnek a forrásbevonás ilyetén módjának. Az önkormányzati kötvényfinanszírozás hazai jövıbeni alkalmazhatóságának megítéléséhez pedig elengedhetetlen a közelmúltban történt magyarországi kibocsátások tapasztalatinak megismerése és értékelése is. A kínálati oldallal kapcsolatos fontosabb kutatási célok közül a harmadik csoport pedig a kötvényfinanszírozás magyarországi jövıbeli lehetıségeinek elemzését foglalja magában. Ezzel kapcsolatosan célul tőzöm ki a magyarországi önkormányzatok kötvénykibocsátási hajlandóságának felmérését, illetve azoknak a külsı és belsı tényezıknek ide sorolva az esetleges szabályozási problémákat is a meghatározását, melyek korlátai, gátjai lehetnek a kötvények elterjedésének. Összefoglalva tehát, a kutatás célja a kínálati oldal vonatkozásában az önkormányzati kötvényfinanszírozás elméleti hátterének megalkotása; a jelenlegi magyarországi gyakorlat, illetve körülmények kritikus elemzése, és ez alapján a kötvények hazai alkalmazhatóságának megítélése, valamint a jövıre vonatkozó feltételezések és esetleges szükséges változtatások megfogalmazása A kutatás módszere és lépései A vizsgálat elméleti, módszertani áttekintést és empirikus kutatást is magában foglal. A kutatás egyik célja a kínálati oldal vonatkozásában a kötvényfinanszírozás elméleti kereteinek megalkotása. Ez egyben annak az elméleti modellnek a meghatározását is jelenti, mely segítségével leírható a kötvényfinanszírozás szereplıinek, a központi kormányzatnak, a helyi önkormányzatoknak és a tıkepiaci közvetítırendszernek a kapcsolatrendszere. A feladatot nehezíti mint ezt már korábban is említettem a kapcsolódó hazai szakirodalom hiányossága, illetve a nemzetközi szakirodalom eredményeinek korlátozott magyarországi alkalmazhatósá- 12

15 A kutatás célja és jelentısége ga. 5 Ennek megfelelıen a megszokottnál csupán kisebb mértékben nyílik lehetıség a szakirodalom hagyományos, számos véleményt egyidejőleg ütköztetı bemutatására. A disszertáció témája két külön tudományterület, a közösségi gazdaságtan és a vállalati pénzügyek egyfajta speciális metszetét jelenti. A jelenlegi magyarországi gyakorlat megismerése empirikus felmérések segítségével történik. A kutatás alapvetıen két irányba fókuszál: egyrészt annak megértésére helyez hangsúlyt, hogy az egyes önkormányzatok eddig miért nem éltek a kötvényfinanszírozás lehetıségével, másrészt azon önkormányzatok gyakorlatának bemutatására koncentrál, akik már bocsátottak ki kötvényt. A kötvényt finanszírozási eszköztárukból eddig mellızı önkormányzatok elemzése Magyarország egész területére kiterjedı, reprezentatív kérdıíves felmérés, valamint a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) adatbázis kapcsolódó információinak felhasználása segítségével történik. Mivel a kutatás szempontjából kiemelt jelentıségő a kötvényfinanszírozás eddigi magyarországi gyakorlatának megismerése, a kötvényt kibocsátó önkormányzatok elemzése mélyinterjúk lebonyolítása segítségével valósul meg Elızetes hipotézisek, várható eredmények A következıkben a korábban vázolt kutatási céljaimmal kapcsolatos hipotéziseimet az elızıekkel azonos gondolatmenetet követve fogalmazom meg. Hipotéziseim a következık: H1. Az önkormányzatok külsı kölcsönforrás-bevonására vonatkozó jelenlegi központi szabályozás és a kötvény, mint értékpapír kibocsátására vonatkozó jogszabályok összességében kedvezı feltételeket teremtenek a magyarországi önkormányzatok kötvényfinanszírozásához. A jogszabályok Magyarországon jelenleg csupán a szubnacionális szint bizonyos szereplıi számára teszik lehetıvé a kötvénykibocsátás révén történı forrásszerzést, túlzott mértékben és indokolatlanul leszőkítvén ezzel a kibocsátók körét. A kötvény, mint értékpapír kibocsátását szabályozó rendelkezések bár abszolút értelemben jelentıs adminisztratív terheket rónak az önkormányzatokra, relatíve azonban valamilyen szinten még segítik is a települések értékpapír alapú finanszírozását. Az önkormányzati hitelfinanszírozás szabályozásának jelenlegi magyarországi gyakorlata ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban is liberálisnak tekinthetı. Az állami szabályozás nem korlátozza túlzott mértékben a települések mozgásterét a kötvény- 5 Ennek oka az eltérı felépítéső és mőködéső pénzügyi közvetítırendszer, illetve államháztartási rendszer. 13

16 A kutatás célja és jelentısége finanszírozás során, sıt még bizonyos mértékő pozitív diszkriminációt is alkalmaz a kötvény javára a banki hitelekkel szemben. Az önkormányzatok külsı kölcsönforrás-bevonására és ezáltal kötvénykibocsátására vonatkozó rendelkezések ismerete alapján pedig a kötvényvásárlás kockázata viszonylag könnyen behatárolhatóvá válik és összességében mérsékeltnek tekinthetı. H2. Még a közelmúltban kötvényt kibocsátó önkormányzatok sincsenek tökéletesen tudatában a finanszírozás ezen formájának választása által adódó összes értékes lehetıségnek és ezáltal nem tudják kihasználni a kötvénynek értékpapír jellegébıl fakadó minden egyes pozitív tulajdonságát. A kötvényfinanszírozás lehetıségét sok tekintetben ma még a kibocsátó önkormányzatok is csupán a banki hitelfelvétel egy alternatív technikai formájának tartják. A kötvénynek, mint értékpapírnak számos potenciális elınyével nincsenek teljesen tisztában még ezek a települések sem. A jelenlegi hazai kötvényfinanszírozások gyakorlata hasonló mintákat követ és nagyrészt gyakorlatilag ugyanazzal, a sok esetben leegyszerősített speciális sémával írható le. Úgy gondolom, ma Magyarországon a kötvényfinanszírozásban még további értékes potenciálok rejlenek, mind az önkormányzatok finanszírozási mozgásterének bıvítésére, mind a hitelfinanszírozáshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatok kezelését illetıen. H3. Azok az önkormányzatok, melyek az elmúlt években éltek a kötvénykibocsátás lehetıségével, részben elfogadhatónak, részben pedig kifejezetten kedvezınek ítélik meg ennek jelenlegi magyarországi szabályozási kereteit és a tıkepiaci lehetıségeket. Összességében tehát pozitív tapasztalatokkal gazdagodtak a forrásbevonás ezen módjával kapcsolatosan és készek akár az újabb kibocsátásokra is. A közelmúltban a kötvényfinanszírozást választó települések megítélése szerint az önkormányzatok hitelfinanszírozását, illetve a magyarországi értékpapírok kibocsátását szabályozó rendelkezések nem gördítenek különösebb akadályt az értékpapír-alapú forrásszerzés elé. Ami pedig a tıkepiaci lehetıségeket, a keresleti oldalt illeti, a potenciális vásárlók, befektetık közül egyre többen mutatnak érdeklıdést az önkormányzati kötvények iránt. Az említett önkormányzatok véleményem szerint sikeres kibocsátásokat tudhatnak magukénak és utólagosan is jó döntésnek tartják a kötvényfinanszírozás választását. A települések ennél fogva várhatóan a közeljövıben is szívesen veszik majd igénybe ezt a fajta forrásszerzési lehetıséget. 14

17 A kutatás célja és jelentısége H4. A mai magyarországi önkormányzatok többsége egyáltalán nem rendelkezik a kötvényfinanszírozás lehetıségével és alkalmazásával kapcsolatosan megfelelı elméleti ismeretekkel. A hazai önkormányzatok többsége komolyabban nem is veszi figyelembe a kötvénykibocsátás lehetıségét finanszírozási döntései során. Amennyiben pedig mégis ismerik ezt a fajta forrásszerzési lehetıséget, kapcsolódó elméleti tudásuk meglehetısen korlátozott, sıt számos téveszmét tartalmaz. Az önkormányzatok nagy része véleményem szerint még ma is indokolatlanul negatívan viszonyul a külsı kölcsönforrás-bevonáshoz és csupán végsı megoldásnak tartja a helyi fejlesztések finanszírozására a forrásszegény szabályozási környezetben. A települések gyakorlatilag nincsenek tisztában a banki hitelek és a kötvénykibocsátás közgazdasági tulajdonságai közötti különbséggel, a kötvények potenciális elınyeivel és hátrányaival. H5. Azok az önkormányzatok, melyek a közelmúltban szorosabb kapcsolatba kerültek a kötvényfinanszírozás lehetıségével, annak külsı feltételeit összességében kedvezınek tartják. Ezzel szemben a többi település nagy része irreálisan negatívan ítéli még a kötvények alkalmazhatóságának jelenlegi magyarországi körülményeit. A kötvények kibocsátásával kapcsolatosan a több ismerettel és tapasztalattal rendelkezı önkormányzatok túlnyomó hányada azon a véleményen van, hogy a kötvényfinanszírozás jelenlegi magyarországi külsı feltételei önmagukban nem jelenthetnek túlzott akadályt az értékpapír alapú forrásszerzéssel szemben. Azok a települések azonban, melyek közvetlen tapasztalatokkal nem rendelkeznek a kötvényekkel kapcsolatosan, indokolatlanul negatívan viszonyulnak ehhez a forrásszerzési lehetıséghez. Ezen önkormányzatok többsége gyakorlatilag nem képes valósan értékelni a kötvénykibocsátás jelenlegi magyarországi feltételeit és az értékpapír-alapú finanszírozás esetleges elınyeit és korlátait. Az ismeretek, tapasztalatok hiányán túl ráadásul a települések számos negatív elıítélettel is rendelkeznek a külsı körülmények megítélésével kapcsolatosan. H6. Az elkövetkezı években várhatóan egyre több magyarországi önkormányzat is élni fog a kötvénykibocsátás általi forrásszerzés lehetıségével. Elképzelhetınek tartom, hogy a közeljövıben az eddigiekhez képest több település is meg fog jelenni a kötvénypiacon, akár közvetlenül, akár valamely önkormányzati szolgáltató vállalatának kibocsátása révén. Emellett szólhat a kötvényfinanszírozást az elmúlt években már választó települések pozitív tapasztalatainak ismertté válása, indikátor hatása. A kötvénykibocsátási hajlandóságot várhatóan tovább fokozhatja a településeknek a hitelfinan- 15

18 A kutatás célja és jelentısége szírozással, illetve ezen belül a kötvénykibocsátással kapcsolatos ismereteinek bıvülése és az esetleges negatív sztereotípiák megdılése. Bár várhatóan a kötvények kibocsátása nem jelenthet majd általános megoldást a magyarországi települések forráshiányára, hiszen nem minden önkormányzat számára, illetve nem minden projekt esetén lehet ez a fajta forrásszerzés reális alternatíva, de összességében mindenképpen növelheti az önkormányzatok finanszírozási mozgásterét. 16

19 2. Fejezet Az önkormányzati kötvény fogalma és típusai Az elızı fejezetben részletesen kifejtett kutatási célkitőzéseim megvalósítása érdekében elsı lépésként elengedhetetlen bemutatni, illetve esetlegesen akár önállóan is meghatározni azokat az elméleti, módszertani kereteket, melyeken belül a további elemzés megvalósíthatóvá válik. Jelen fejezetben tehát megfogalmazásra kerülnek a vizsgálat szempontjából legfontosabb fogalmak és definíciók is. Elsıként kísérletet teszek annak értékelésére és megítélésére, hogy vajon alkalmazható-e az önkormányzati kötvény a helyi szintő hitelfinanszírozás lehetséges instrumentumaként. Megfelelı alternatíva-e az intézményi befektetık, illetve esetlegesen akár a lakosság, a háztartások megtakarításainak összegyőjtésére és befektetésére is. Ennek eldöntéséhez mindenekelıtt megpróbálom tisztázni és értelmezni az önkormányzati kötvénynek értékpapír mivoltából következı tulajdonságait és jellemzıit. Kísérletet teszek arra, hogy megtaláljam a helyét és funkcióját ennek a pénzügyi eszköznek az értékpapírok népes csoportján belül. Megpróbálom tehát meghatározni azokat a lényeges különbségeket, melyek alapján az önkormányzati kötvény megkülönböztethetı a többi forrásgyőjtı értékpapírfajtától. Kutatási hipotéziseim késıbbi teszteléséhez ugyanis alapvetı fontosságú annak eldöntése, hogy pontosan mit is értek önkormányzati kötvény alatt. Ennek megfelelıen mint a fejezet egyik legfontosabb célkitőzése - meghatározásra kerül az önkormányzati kötvénynek a kutatás szempontjából releváns fogalma, értelmezése. Amennyiben sikerül találni egy általános, a kötvényfinanszírozás legfontosabb vonásait egyesítı definíciót, logikus módon merülhet fel a kérdés, hogy vajon léteznek-e jelentıs különbségek, eltérı karakterek az önkormányzati kötvények csoportján belül is? Valószínőnek tartom, hogy beazonosíthatók lesznek egyedi típusok, struktúrák még ezen kötvények körében is, hiszen a kibocsátók forrásabszorpciós képességük fokozása érdekében megpróbálnak lehetıségeik szerint alkalmazkodni a potenciális vásárlók, befektetık igényeihez, ami eltérı finanszírozási konstrukciókat eredményezhet. Mind az önkormányzatok, mind a potenciális befektetık szempontjából kiemelten fontos annak ismerete, hogy a kötvényfinanszírozás milyen pénzügyi kötelezettségekkel (kiadásokkal), illetve bevételekkel jár. Ennek elsıdleges megnyilvánulása a befektetık felé a kötvénynek az a jövıbeli pénzáramlása, melyre a kötvénytulajdonosok (vásárlók) jogosultak lesznek. A kutatás szempontjából fontos tehát annak vizsgálata, hogyan épül fel az önkor- 17

20 Az önkormányzati kötvény fogalma és típusai mányzati kötvények pénzáramlása, mennyire rugalmasan alakítható ki egy konstrukció, azaz milyen matematikai szabályok és közgazdasági megfontolások játszanak szerepet a kötvény pénzáramlásának meghatározása során. Amennyiben a helyi önkormányzatok kötvénykibocsátás által történı, azaz értékpapíralapú finanszírozására koncentrálunk, elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy mi az az eljárás, folyamat és milyen kötelezettségekkel jár - aminek a keretein belül a tıkepiaci szereplık forrásait bevonhatjuk a helyi fejlesztésekbe. Elıreláthatóan jelentıs különbséget fogunk találni a professzionális intézményi befektetık és a lakosság számára felajánlott kötvények kibocsátási eljárásában. Az elsısorban jogi jellegő, szabályozási különbségtétel mögött azonban fontos, hogy megtaláljuk a valódi mozgatórugókat, azaz a közgazdasági összefüggéseket is. Az elızetesen felvetett kérdések megválaszolására, valamint a hipotéziseim késıbbi teszteléséhez szükséges elméleti keretek kialakítása céljából megpróbálom felhasználni és szintetizálni kritikusan értékelve a szakirodalomban megtalálható fogalmakat és elméleteket, mely során közvetve, vagy közvetlenül felhasználom a világ számos országának önkormányzati kötvényfinanszírozással kapcsolatos eddigi tapasztalatait és a kibocsátások esetleges tanulságait is. 18

21 Az önkormányzati kötvény fogalma és típusai Az önkormányzati kötvény, mint értékpapír Mint már a fejezet bevezetıjében is említésre került, az önkormányzati kötvény az értékpapírok családjába tartozik. Az angolszász pénzügyi szakirodalom számos neves képviselıje, (Brealey-Myers 1999, Fabozzi-Modigliani 2003, Glen 2002, Rini 2002) azonban nem igazán helyez jelentısebb hangsúlyt az értékpapírok fogalmának meghatározására és értelmezésére, hanem elsısorban inkább a gazdálkodás, vagy feladatellátás során igénybe vett pénzügyi eszközök jóval tágabb jelentéső csoportjának lényegét igyekszik megragadni. Ezen fogalom meghatározása során pedig elsısorban a pénzügyi eszközök azon tulajdonságát próbálják kiemelni, mely szerint azok valamilyen követelést testesítenek meg (Bodie-Kane-Marcus 1996, Adams 1992). Az értékpapírok fogalmának közgazdasági megközelítését alkalmazva az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítı forgalomképes okirat" (Sulyok-Papp 1990, 13). Az önkormányzati kötvények esetén ez a forgalomképesség a vásárlók szempontjából akár kulcsfontosságú tulajdonság is lehet, hiszen a hosszú futamidı miatt a befektetı számára fontos meghagyni annak lehetıségét, hogy adott esetben az értékpapír másodlagos piacon történı értékesítésével - akár még a futamidı lejárta elıtt - hozzájuthasson a pénzéhez. A fenti definíció alapján az értékpapírok másik fontos jellemzıjének tekinthetı, hogy magukban foglalják, kifejezik a jogot, amit rajtuk keresztül érvényesíteni lehet. Ez azt is jelenti, hogy az értékpapír hiányában sem átruházni, sem érvényesíteni, sem bizonyítani nem lehet az általa megtestesített jogosultságot. A közgazdasági, pénzügyi értelmezést hangsúlyozandó (Sulyok-Pap Bánfi 1998, 143) a fogalmat kiegészíti még azzal, hogy az értékpapír közgazdasági lényegét tekintve különbözı idıpontbeli pénzek cseréjének eszköze. Az értékpapírok fontos tulajdonsága tehát, hogy jövıbeni pénzösszegeket testesítenek meg (Bánfi-Sulyok-Pap-Száz 1986, 54). Az önkormányzati kötvény vásárlója tehát elsısorban bizonyos jövıbeli pénzösszegek ígérete miatt veszi meg a kötvényt és mond le a jelenbeli fogyasztásról. Mivel a dematerializált értékpapírok megjelenésével indokolttá vált a korábbi definíció pontosítása, aktualizálása is, Sulyok-Pap Bánfi (1998, 143) és Ormos-Szabó (1999, 34) az általa használt definícióban értékpapír alatt már valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítı forgalomképes okirat -ot, illetve számlán megjelenı összeget ért. Az értékpapírban foglalt jog szerint megkülönböztethetünk követelést, részesedést, valamint valamely áruval kapcsolatos jogot megtestesítı papírokat (Sulyok-Papp, 1990). A kötvényeket és így természetesen az önkormányzati kötvényt is - az értékpapírok csoportján 19

22 Az önkormányzati kötvény fogalma és típusai belül az úgynevezett pénzpapírok vagy kötelmi jogi papírok közé soroljuk, melyek jellemzıen valamilyen követelést, leggyakrabban pénzkövetelést, azaz hitelviszonyt testesítenek meg. Ebbe a csoportba sorolható például még a váltó, a csekk, a kincstárjegy és a letéti jegy is ÁBRA Az önkormányzati kötvény, mint értékpapír Értékpapírok Tagsági jogokat megtestesítı értékpapír Hitelviszonyt megtestesítı értékpapír Részvény. Kötvény Váltó Csekk. Önkormányzati kötvény Állampapír Vállalati kötvény.. Forrás: Saját szerkesztés A kötvény névre vagy bemutatóra szóló, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír (Bánfi- Sulyok-Pap-Száz 1986). A bemutatóra szóló és névre szóló kötvények esetén az alapvetı különbség az, hogy utóbbi esetben az értékpapírhoz kapcsolódó jogok egyszerő átadással nem idegeníthetık el, ruházhatók át. Hitelviszonyt megtestesítı értékpapír alatt pedig azt értjük, hogy a kibocsátó (adós) arra kötelezi magát, hogy az értékpapírban megjelölt pénzösszeget, ennek elıre meghatározott kamatát vagy esetlegesen egyéb vállalt szolgáltatást a kötvény jogosultjának (a vásárlónak) a kötvényben megjelölt módon és idıben teljesíti, illetve kifizeti. A fogalom másik fontos eleme az egyéb vállalt szolgáltatások megemlítése a kibocsátó kötelezettségei között, ennek a kiegészítésnek az önkormányzatok vonatkozásában - elsısorban az ún. naturális elınyt kínáló kötvények kibocsátása esetén van jelentısége. 6 A kötvény általában lejárattal bíró értékpapír, elıre meghatározott futamidıvel. 7 A lejárati idı hossza szerint kötvény alatt általában az egy évnél hosszabb futamidejő értékpapírokat értjük (Fabozzi, 1993). 6 Ilyen szituáció fordul elı akkor, amikor a kötvény vásárlója a kamaton és a tıketörlesztésen kívül egyéb szolgáltatásokra is jogosult, pl. kommunális kötvények esetén a kibocsátó önkormányzati szolgáltató vállalat lehetıséget biztosíthat a vásárló számára bizonyos kommunális szolgáltatásokhoz való kedvezményes hozzáférésre. 7 Néhány országban pl. az Egyesült Államok léteznek ún. lejárat nélküli kötvények is (Brealey-Myers 1999). 20

23 Az önkormányzati kötvény fogalma és típusai A kötvények számos ismérv alapján csoportosíthatók. A továbbiakban hogy az önkormányzati kötvények fogalma meghatározható legyen - elsıdlegesen az ún. kibocsátó szerinti csoportosítást használom, mely alapján megkülönböztethetünk: állami kibocsátást (kincstárjegy, államkötvény); jegybanki, vagy kereskedelmi banki kibocsátást; vállalati kibocsátást (vállalati kötvény); közintézményi kibocsátást (pl. önkormányzati kötvény). Az önkormányzati kötvény a közintézményi kibocsátások csoportjába sorolható, mivel a helyi önkormányzatok is az államháztartási rendszer részei. 21

24 Az önkormányzati kötvény fogalma és típusai Az önkormányzati kötvény fogalma Mint már a korábbiakban említésre került, az önkormányzati kötvény hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, azaz a hitelfelvevı (önkormányzat) bizonyos jövıbeli pénzösszegeket, (illetve egyes konstrukciók esetén emellett még akár egyéb szolgáltatást is) ígér a kötvény megvásárlójának (hitelezı). Önkormányzati kötvények kibocsátása alatt tehát elsıdlegesen a helyi önkormányzatok hitelviszonyt keletkeztetı, értékpapír-alapú finanszírozását értem, nem sorolhatók ide tehát a tulajdonosi jogok egy részének átruházását is jelentı public-privatepartnership projektek. A fenti definíció azonban felveti azt a kérdést, hogy közvetlenül csupán a helyi önkormányzatok által kibocsátott kötvények sorolhatók-e ebbe kategóriába, vagy esetlegesen szükséges-e a fogalom további bıvítése, pontosítása. A definíciós problémát tágabb kontextusban vizsgálva számos közös vonást fedezhetünk fel a szubnacionális kormányzati szintek kibocsátásai között (Freire-Peterson, 2004). Ez az azonosság elsısorban a szubnacionális szint szereplıinek korlátozott pénzügyi önállóságából fakad, melynek egyik oka a pénzkibocsátási jog hiánya (Vigvári 2002b). Ennek megfelelıen természetesen az adott ország államháztartási rendszerének felépítésétıl függıen is indokolt lehet akár a szubnacionális szint kibocsátásainak együttes vizsgálta is. A kutatásom korábban meghatározott célja értelmében az önkormányzati kötvények fogalmának meghatározása során tehát elsıdlegesen a következı tulajdonságok meglétére helyezem a hangsúlyt: a kötvénykibocsátó az államháztartási rendszer része, pontosabban annak valamely szubnacionális szintjéhez tartozik. a kibocsátás elsıdlegesen a helyi szintő feladatellátás megvalósításához kapcsolódik, annak érdekében történik. Mivel az önkormányzati feladatellátás és gazdálkodás nem csupán az önkormányzati hivatalon és az önkormányzati intézményeken keresztül valósul meg, hanem egyéb gazdálkodást végrehajtó szervezetek által is, indokoltnak tartom az önkormányzati kötvények kategóriájába sorolni bizonyos önkormányzati gazdálkodó szervezetek és szerzıdéses feladatellátó partnerek kibocsátásait is. A teljes mértékben önkormányzati tulajdonú vállalkozások esetén a besorolás nyilvánvalónak tekinthetı, míg a magánszférával közös tulajdonú és irányítású projektek közül lévén az önkormányzati kötvény a közszféra kibocsátása azon vállalkozások kibocsátásait sorolom a fogalomhoz tartozónak, ahol az önkormányzat meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkezik, azaz tulajdonrésze meghaladja az 50%-ot. Ezzel párhuzamosan a 22

25 Az önkormányzati kötvény fogalma és típusai besorolás alapja lehet az is, hogy a tulajdonos önkormányzat vajon vállalt-e valamilyen mértékő garanciát a kötvénykibocsátásból eredı kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan. 8 Sok esetben méretgazdasági okok miatt a kisebb mérető önkormányzatok számára a kötvénypiac csak akkor érhetı el, amennyiben erıiket egyesítve, önkormányzati társulásokon keresztül vagy akár a kistérségi együttmőködés keretein belül közös kibocsátásokat szerveznek - a fogalom kiterjesztése tehát ezekre az esetekre is indokolt. A helyi önkormányzati rendszerek bizonyos modelljei esetén pedig még az önkormányzati kötvények csoportjába sorolhatók akár a megyei önkormányzatok, illetve a regionális szint(régiók) kibocsátásai is, lévén mindannyian az ún. szubnacionális kormányzati szint szereplıi. 9 A továbbiakban tehát önkormányzati kötvény alatt azokat a kötvényeket értem, ahol a kibocsátó: 1. maga a települési önkormányzat; 2. települési önkormányzatok szövetsége, társulása; 3. önkormányzati gazdálkodó szervezet 10 ; 4. az önkormányzat és a magánszféra olyan közös vállalkozása, ahol az önkormányzat tulajdoni részesedése meghaladja az 50%-ot; 5. megyei önkormányzat, illetve régió. 8 A két besorolási szempont természetesen nem tekinthetı függetlennek, hiszen ilyen jellegő garancia vállalása szinte kizárólagosan az önkormányzat meghatározó tulajdoni részesedése esetén képzelhetı el. 9 Amennyiben létezik ez a fajta tagolása a szubnacionális szintnek. 10 Önkormányzati gazdálkodó szervezet alatt olyan, az önkormányzatok kizárólagos tulajdoni részesedésével mőködı vállalkozást értek, mely rendeltetése jellemzıen az anyagi közszolgáltatások nyújtása és ehhez kapcsolódóan vagy ettıl függetlenül az önkormányzati vagyon hasznosítása (Vigvári 2002, 222). 23

26 Az önkormányzati kötvény fogalma és típusai Az önkormányzati kötvények csoportosítása és fontosabb típusai Az önkormányzati kötvények más kötvénytípusokhoz hasonlóan - számos ismérv alapján csoportosíthatók, ezek lehetnek (Fabozzi 1999): 1. a kötvény kibocsátója; 2. a kötvény tıketörlesztésének (és azáltal kamatfizetésének) idıbeli alakulása; 3. a kötvény kamatozásának módja; 4. a kibocsátás pénzneme; 5. a forgalomba-hozatal módja; 6. a kötvény visszafizetésének biztosítéka(i). A kibocsátó személye szerinti csoportosítással és elemzéssel korábban már foglalkoztam az elızı alfejezetben a kötvény fogalmának meghatározásakor, révén ez az a szempont, mely alapján az önkormányzati kötvény elsıdlegesen megkülönböztethetı más kötvénytípusoktól, így erre ezúttal még egyszer nem térek ki. A kötvény tıketörlesztésének idıbeli alakulása, a kötvény kamatozásának módja és a kibocsátás pénzneme azok a változók, melyek a kötvény pénzáramlását határozzák meg, így ezt a fajta csoportosítást részletesen a kötvény pénzáramlásának bemutatásakor mutatom be a következı alfejezetben. A forgalomba hozatal módja szerinti klasszifikációval pedig a kötvények kibocsátási eljárásáról szóló részben foglalkozom. Az utolsó csoportképzı változó az önkormányzati kötvény mögött álló biztosítékok megléte, jellege szerint osztja kategóriákra, típusokra ezen értékpapírokat. A csoportosítás alapját tehát a kötvényszerzıdésbıl fakadó kötelezettségek fedezeteként felajánlott eszköz, pénzáramlás jelenti (Freire 2000). Az ismérvek felsorolása során ez a változó szándékosan maradt a végére, ugyanis kiemelten fontos csoportosítást és megkülönböztetést tesz lehetıvé az önkormányzati kötvények között, mégpedig kizárólagosan erre az értékpapírra jellemzı ismérvváltozatai miatt. Mindemellett, még mint a kötvényvásárlás, mint befektetés kockázatát meghatározó szignifikáns, faktor, önmagában is kiemelten fontos szerepet játszik a kötvény értékelése, árazása során is. Amennyiben tehát önkormányzati kötvénytípusokról beszélünk, elsıdlegesen a kötvény visszafizetésének biztosítékai alapján történı megkülönböztetés az indokolt (El Daher 1999). Ezen ismérv szerint az önkormányzati kötvények két (pl. Fabozzi 1999, Makay 2004), három (pl. Freire Peterson 2004, El Daher 1999), illetve négy (pl. Cooner 1987) csoportja is elkülöníthetı. 24

27 Az önkormányzati kötvény fogalma és típusai A további klasszifikáció érdekében a kötvényszerzıdésbıl fakadó kötelezettségek fedezeteként felajánlott eszközök, illetve pénzáramlás alapján az önkormányzati kötvények négy típusát különböztetem meg (Cooner 1987): 1. Szokásos önkormányzati kötvény Jövedelem-kötvény Dedikált projekt kötvény 4. Egyéb önkormányzati kötvények Szokásos (általános kötelezettséget megtestesítı) önkormányzati kötvény A kifizetések biztosítékát ebben az esetben elsıdlegesen az önkormányzat ígérete és az ebbe az ígéretbe vetett bizalom, azaz közvetlenül az önkormányzat költségvetése jelenti. Ez egyenértékő azzal, hogy az önkormányzat teljes adóztatási képességét, összes bevételét 13 kötelezi el, ami nagyon erıs biztosítékot jelenthet abban az esetben, ha egyrészt rendelkezik a lehetıséggel, másrészt megfelelı elkötelezettséggel, szándékkal is a saját bevételek 14, köztük a helyi adók emelésére. Sok esetben azonban a központi kormányzat közvetlenül vagy közvetve korlátozhatja 15 a kivethetı adók növelésének lehetıségét. Az általános kötelezettséget megtestesítı kötvény biztosítékának értéke nagyban függ tehát az önkormányzatok által kinyilvánított és a külsı szereplık által észlelt, megítélt hajlandóságtól a helyi adók növelésére, vagy a folyó költségek csökkentésére, tehát minden olyan szükségszerő lépésre, amely a kötelezettségek idıben történı teljesítését elısegítheti. Mivel a kötvények visszafizetésére fordítandó pénz elégtelensége esetén esetlegesen bekövetkezı adóemelés terheibıl a közösség gyakorlatilag minden tagjai részesedik függetlenül attól, hogy a beruházás által megvalósított szolgáltatást milyen mértékben vette igénybe sok esetben az általános kötelezettséget biztosító kötvények kibocsátásához helyi népszavazás keretén belül szükséges a helyi polgárok beleegyezése is (Cooner 1987). 16 A hitelfelvétel terheinek elıbb említett igazságosabb elosztása miatt az önkormányzati kötvények ezen típusával elsısorban tipikusan az ún. közjavak csoportjába tartozó eszközökkel kapcsolatos beru- 11 Más néven általános kötelezettséget megtestesítı kötvény (general obligation bond). 12 Más néven project kötvény (revenue bond). 13 Számos országban törvény korlátozza az adósságszolgálatra felhasználható bevételeket, illetve eszközöket. 14 Ide tartoznak az ár- és díjbevételek, illetékek, illetve egyéb saját bevételek is. 15 A központi kormányzat például bizonyos szereplıknek helyi adómentességet adhat, illetve központilag meghatározhatja a kivethetı helyi adók alapját is. 16 Ez a gyakorlat elsısorban az Egyesült Államokra jellemzı, ahol a helyi bevételek döntı hányadát az ún. vagyonadók teszik ki (El Daher 1997). 25

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Zárótanulmány. (Magánszemélyek kis- és középvállalkozásokban történı tulajdonszerzésének ösztönzése kormányzati eszközökkel)

Zárótanulmány. (Magánszemélyek kis- és középvállalkozásokban történı tulajdonszerzésének ösztönzése kormányzati eszközökkel) Zárótanulmány Elemzı vizsgálat és módszertani ajánlások megfogalmazása: hogyan segítheti a Kormány a gazdasági szereplık versenyképesség javítására törekvı összefogásait (Magánszemélyek kis- és középvállalkozásokban

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A Ügyszám: Vj-19/2011. A Gazdasági Versenyhivatal a Groupama Garancia Biztosító Zrt. és a Magyar Ingatlanszövetség eljárás alá vont vállalkozások

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl

Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Jelentés A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 2002. évi tevékenységérıl Pécs, 2003. február 14. Dr. Iványi Ildikó igazgató Tartalomjegyzék I. A JELENTÉS ÉRTÉKELİ TÁBLÁZATAI II. EGYES TÁBLÁZATOKHOZ FŐZÖTT

Részletesebben

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008. NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.) alapján A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31.

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31. Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2008. december 31. A Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) kormányrendeletben

Részletesebben

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére Az államháztartásról, valamint az önkormányzatokról szóló törvények elıírásai alapján Gyır Megyei Jogú Város 2010.

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati

Részletesebben

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 80 Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez 1 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez Változatelemzés, pénzügyi elemzés, közgazdasági költség-haszon

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

11. FEJEZET Projektgenerálás

11. FEJEZET Projektgenerálás 11. FEJEZET Projektgenerálás Jelen fejezet a projektgenerálás bemutatásával foglalkozik, mely sok szempontból a 2.-4. fejezet folytatásának tekinthetı. Mint ugyanis a fejezetbıl kiderül, a projektgeneráló

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt 1.3.2 Az Állami Foglalkoztatási

Részletesebben

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés,

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes jogi és ökológiai kérdéseirıl JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a lápok védelmének egyes

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA ADITUS Tanácsadó Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 2011. november 21. 1/362 oldal Tartalomjegyzék 1 Elızmények...8 1.1 A kutatás

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fıvárosi Ítélıtábla 2. Kf. 27. 441/2010/5. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. E. M. vezetı jogtanácsos által képviselt Telenor Magyarország Zrt. (korábbi neve: Pannon GSM Távközlési

Részletesebben

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

1. Szervezeti felépítés

1. Szervezeti felépítés AEGON Magyarország Befektetési Jegy Forgalmazó Zrt. 2008. üzleti évi kockázatvállalására és kockázatkezelésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Társaságunk a 164/2008. (VI.27.) Korm. Rendeletnek

Részletesebben

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA által kezelt PLATINA ALFA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA BÉTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA GAMMA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA DELTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA

Részletesebben

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Verzió: 3.0 Készítette: Vialto Consulting Dátum: 2011. 05. 25. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Speciális ingatlanok értékelése

Speciális ingatlanok értékelése Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Speciális ingatlanok értékelése 5. Ipari ingatlanok értékelése Szerzı:

Részletesebben

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI. 1656-2/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK

VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK VARGA JÁNOS BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK KÉPZÉSI REAKCIÓK A változó társadalmi környezetben a rendészettel összefüggı kihívások tudományos igényő megvitatása során nem kerülhetı meg a képzés sem. A tanulmány hipotézise,

Részletesebben

TÉZISGYŐJTEMÉNY. Szabó Ágnes

TÉZISGYŐJTEMÉNY. Szabó Ágnes Gazdálkodástani Doktori Iskola TÉZISGYŐJTEMÉNY A magyar szabadidısport mőködésének vizsgálata Piacok, értékteremtés, feladatok a szabadidısportban címő Ph.D. értekezéséhez Témavezetı: Dr. András Krisztina

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Hajdú-Bihar Megyei Rendır-fıkapitányság Hajdúnánás Rendırkapitányság 4080 Hajdúnánás, Bocskai út 26-28. Tel.: 52/570-050 Fax.: 52/570-051 BM Tel.: 32/53-20 Fax.: 32/53-21 e-mail: hraskoj@hajdu.police.hu

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben

NEVELİTESTÜLETI VÉLEMÉNY

NEVELİTESTÜLETI VÉLEMÉNY NEVELİTESTÜLETI VÉLEMÉNY GERİCS IBOLYA PÁLYÁZATÁRÓL (Corvin Mátyás Gimnázium és Szakközépiskola intézményvezetıi munkakör betöltésére kiírt pályázati anyagához kapcsolódóan) 1. Általánosságban Gerıcs Ibolya

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó ALAPTÁJÉKOZTATÓ QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó 50 milliárd forint keretösszegő 2008-2009. évi Kötvényprogramjáról Forgalmazó: QUAESTOR

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A FIGYELEMFELHÍVÁS

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A FIGYELEMFELHÍVÁS ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ A FINEXT VAGYONKEZELİ NYILVÁNOSAN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE B KATEGÓRIÁS

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében Készítette: Bodnár Emese

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-1/2008/77. sz. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa a Magyar Ingatlanszövetség (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen versenykorlátozó megállapodás tilalma

Részletesebben

Minıségirányítási Program

Minıségirányítási Program Minıségirányítási Program Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Napköziotthonos Óvodái 2009-2014 Nagybajom, 2009. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı.3 1.1. A minıségirányítási program módosításának indoklása.3

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

INNOCSEKK GYAKRAN ISMÉTLİDİ KÉRDÉSEK

INNOCSEKK GYAKRAN ISMÉTLİDİ KÉRDÉSEK INNOCSEKK GYAKRAN ISMÉTLİDİ KÉRDÉSEK Kérdés: Miként kell eljárni, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a szolgáltató? Válasz: A közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény 29. (1) bekezdésének h) alpontja

Részletesebben

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM 41.381/5/2007 ELİTERJESZTÉS a Kormány részére a földrendezı és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fıvárosi Ítélıtábla 2. Kf.27.185/2007/6. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a Forever Living Products Egészségügyi Élelmezési és Kozmetikai Termékeket Forgalmazó Kft. (Budapest) felperesnek

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA 2010. SZEGED Szegedi Tudományegyetem Vagyonkezelési Szabályzata 2 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 I.1. A szabályzat

Részletesebben

1. Bankok speciális szerepe

1. Bankok speciális szerepe 1. Bankok speciális szerepe 1.1. Transzformációs szerepkör A bankok a gazdaság különleges szereplıi. E különleges jelleg a monetáris/pénzügyi közvetítı szerepbıl fakad, melynek keretében a bankok összehangolják

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA PHD. ÉRTEKEZÉS ERİS JÁNOS GYÖRGY Pécs, 2007. FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA A PÉNZÜGYI KÖZPONTOK SZEREPE A REGIONÁLIS FEJLİDÉSBEN

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése Tájékoztatásunk a Számviteli Törvény 10. (2) bekezdésével összhangban a nemzetközi számviteli (IFRS) standardoknak megfelelı szabályok

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

1. oldal, összesen: 34. 1993. évi XCVI. törvény. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1. oldal, összesen: 34. 1993. évi XCVI. törvény. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. oldal, összesen: 34 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról A szociális biztonság erısítése sürgetı társadalmi érdek. A szociális

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 6. Befektetési portfóliók Szerzı:

Részletesebben

Tantárgyi honlapok alkalmazása a legalapvet bb kérdés mennyiségi változásról min ségi változásról) 9.1. Tantárgyi honlapok lehet ségei és korlátai

Tantárgyi honlapok alkalmazása a legalapvet bb kérdés mennyiségi változásról min ségi változásról) 9.1. Tantárgyi honlapok lehet ségei és korlátai 9. Vig Zoltán Tantárgyi honlapok alkalmazása Az internettel támogatott oktatásnak léteznek és terjednek az egész képzést felölelı, integráló megoldásai, de sok esetben ilyen rendszer megvalósítására nincs

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/085-021/2010. Nyilvános változat! A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Ujfalussy Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Ujfalussy Kristóf Sebestyén) által képviselt Hungaropharma

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történı hozzáadásának egyes kérdéseirıl szóló NEFMI rendeletrıl

ELİTERJESZTÉS. a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történı hozzáadásának egyes kérdéseirıl szóló NEFMI rendeletrıl NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTER SZÁM: 4033-8/2011-JOGI Tervezet ELİTERJESZTÉS a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történı hozzáadásának egyes kérdéseirıl szóló NEFMI rendeletrıl

Részletesebben

Kontraproduktivitás a fejlesztéspolitikában?

Kontraproduktivitás a fejlesztéspolitikában? Szociológia Doktori Iskola Balogh Péter Kontraproduktivitás a fejlesztéspolitikában? Az EU-források felhasználásának gazdaságszociológiai elemzése Ph.D. értekezés Témavezetı: Dr. habil. Szántó Zoltán,

Részletesebben

11.6.2010 A7-0109/ 001-249. MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

11.6.2010 A7-0109/ 001-249. MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 11.6.2010 A7-0109/ 001-249 MÓDOSÍTÁSOK 001-249 elıterjesztette: Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság Jelentés Renate Sommer A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatása

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat POLGÁRMESTERÉTİL

Hajdúnánás Városi Önkormányzat POLGÁRMESTERÉTİL Hajdúnánás Városi Önkormányzat POLGÁRMESTERÉTİL Száma: 5797-5/2012. 4. Elıkészítık: Dr. Borbély Beatrix önkormányzati és szervezési ügyintézı, Füz Péterné vagyonkezelési és hasznosítási ügyintézı Az elıterjesztés

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Ügyvezetõ Bizottsága (Management Committee) ügyrendje

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Ügyvezetõ Bizottsága (Management Committee) ügyrendje A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Ügyvezetõ Bizottsága (Management Committee) ügyrendje Az Ügyvezetõ Bizottság (a továbbiakban: ÜB) ügyrendje 1. A Magyar Telekom Nyrt. Ügyvezetõ

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS STRATÉGIAI PROGRAMJA A Konzorcium megbízásából készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Laser Consult Mőszaki-Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2003 Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának

Részletesebben

MKB PAGODA TİKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP TÁJÉKOZTATÓJA

MKB PAGODA TİKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP TÁJÉKOZTATÓJA MKB PAGODA TİKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP elnevezéső nyilvános nyílt végő értékpapír befektetési alap TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelı: MKB Befektetési Alapkezelı zártkörően mőködı Rt. 1056 Budapest, Váci utca

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése Elızmények: Az Autonómia Alapítvány Telepfelszámolás

Részletesebben

Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011-2013. évekre szóló akcióterve I. Prioritás bemutatása

Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011-2013. évekre szóló akcióterve I. Prioritás bemutatása Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011-2013. évekre szóló akcióterve I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter) A prioritási tengely célja a

Részletesebben

Gyakran ismétlıdı kérdések, válaszok

Gyakran ismétlıdı kérdések, válaszok Gyakran ismétlıdı kérdések, válaszok 1. Tájékoztatást kérı levelükben annak megállapítását kérték, hogy a gazdasági társaság, amely egy külföldi cég 100 százalékos tulajdonában van és kizárólag az anyacége

Részletesebben

Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének. 9/2007. (XI. 05.) rendelete. Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról

Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének. 9/2007. (XI. 05.) rendelete. Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról Csemı Község Önkormányzata Képviselıtestületének 9/2007. (XI. 05.) rendelete Csemı Község Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyőlése a többpártrendszerő jogállam,

Részletesebben

(hatályos: 2006. augusztus 15. napjától)

(hatályos: 2006. augusztus 15. napjától) Gépjármővek és Berendezések Lízingszerzıdésének Általános Szerzıdési Feltételei (hatályos: 2006. augusztus 15. napjától) I. ÉRTELMEZİ RENDELKEZÉSEK 1. Lízingszerzıdés (továbbiakban: Szerzıdés): A Lízingbe

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/071-206/2010. Nyilvános változat! A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Dezsı és Társai Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: dr. D. A.) által képviselt NORDIC Beteiligungs GmbH

Részletesebben

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN Az elmúlt évtizedben a Magyar Határırség történetében soha nem látott szervezeti korszerősítés

Részletesebben