I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A"

Átírás

1 I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség településhálózatában... 3 I.2. ÉRD VONZÁSKÖRZETÉNEK BEMUTATÁSA I.3. A VÁROS FEJLİDÉSÉNEK DINAMIKÁJA I.4. FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG, A VÁROSHIERARCHIÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE I.5. A VÁROS TÍPUSA FOGLALKOZTATÁSI SZEREPKÖR ALAPJÁN

2 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban Érd megyei jogú város az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott területfejlesztési struktúra alapján az ország fejlesztési tengelyeinek metszéspontjában, a Közép-magyarországi tervezési-statisztikai régióban, Budapest fejlesztési pólus közvetlen környezetében helyezkedik el. A Területfejlesztési Koncepció egyik legfontosabb fejlesztési célterületként kiemelt fejlesztési pólusokat és tengelyeket határoz meg (a magyarországi nagyvárosok), amelyek mellett célként jelöl meg országos jelentıségő integrált fejlesztési térségeket, ezek közül Érd és környéke a Duna menti kiemelt területen fekszik. A város a Budapesti Agglomeráció szerves része, valamint korábban a Budaörsi kistérség tagjaként, majd 2007-tıl önálló kistérség központjaként társadalmi-gazdasági szempontból dinamikusan fejlıdı kistérség. A város 2005-tıl megyei jogú város jogállással rendelkezik és az ország területfejlesztési célterületeinek egyik gócpontjában helyezkedik el. Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció Érd megyei jogú város fejlesztési irányvonalait alapvetıen határozza meg az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megjelölt, egyik legfontosabb célterület, a Versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése, amelynek részterületei a következık: Budapest és térsége nemzetközi gazdaságszervezı szerepének és az európai gazdaságba való szerves bekapcsolódásának, kapuvárosi szerepének megerısítése; a tudás-ipar, a high-tech iparágak, a magas hozzáadott értéket elıállító tevékenységek és a magasan kvalifikált munkaerı meglétébıl adódó elınyök kihasználásának ösztönzése; nemzetközi turisztikai és kulturális központ szerep erısítése; az élhetı város és agglomerációja megteremtése az átfogó környezetgazdálkodás és az integrált környezeti tervezés segítségével, a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetıség szerinti növelése révén; harmonikusan és fenntartható módon mőködı agglomerációs rendszer megteremtése az agglomerációs települések fizikai összenövésének megakadályozása, kiegyensúlyozottabb térszerkezetet eredményezı alközpontok fejlesztése révén és a fıvárost övezı ökológiai és rekreációs zöld győrő kialakításával, valamint a helyben történı munkavégzés ösztönzésével; közlekedési kapcsolatok modernizációja, transzverzális irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztése, integrált közlekedési rendszer kialakítása a közösségi és környezetbarát közlekedés fejlesztése; az érintett települések és településrészek illetve szervezetek intézményesült együttmőködésének megteremtése, illetve javítása. 2

3 A koncepció Duna-menti területeinek fenntartható fejlesztésére irányuló célkitőzések közül kiemelhetı egyrészt a VII. transz-európai közlekedési folyosó részeként az európai követelményeknek megfelelı, hajózóút biztosítása, a környezetkímélı, közlekedési formák és fenntartható, a Duna mente térségei közötti kapcsolatokat javító közlekedési és logisztikai rendszerek kialakítása. Fontos célterület a tájhoz alkalmazkodó területfejlesztési, tájgazdálkodási programok indításával a Duna által meghatározott táji rendszer mőködıképességének biztosítása és az ökológiai kritériumoknak megfelelı fenntartható társadalmi, gazdasági fejlıdés feltételeinek megteremtése. További cél a Duna-mente természeti területeinek, tájainak, természeti és kulturális értékeinek, Natura 2000 területeinek a megırzése, fenntartása a természet önszabályozó mőködéséhez közelítı állapotok kialakítása, a biodiverzitás megırzése, valamint az EU Transz-Európai Hálózat fejlesztési koncepciója Duna rendezésre vonatkozó elıirányzatai alapján a hazai Duna rendezési koncepció kialakítása. A dunai államok közötti együttmőködésen alapuló vízgyőjtı, tervek elkészítése re. I.1.1. Érd szerepe a térség településhálózatában Érd a Közép-Magyarországi Régióban Érd megyei jogú város tervezési-statisztikai szempontból a Közép-magyarországi régióban terül el, amely Magyarország észak-déli tengelyében helyezkedik el és hazánk legkisebb, de legnagyobb lakónépességgel rendelkezı régiója. A régió az ország központi fekvése, szerepe és a fıváros révén a kelet-közép-európai városhálózatába illeszkedik, amely egyben az ország gazdaságilag legfejlettebb részét képezi. A Közép-Magyarországi Régió jellegének egészét meghatározza, hogy területe Pest mellett az ország fıvárosát, Budapestet magába foglalja. A népesség, az emberi erıforrások, a gazdasági tevékenységek, a mőszaki infrastruktúra, kulturális örökségek koncentráltsága olyan mértékő, mely a térség számára a régiók sorában kiemelt jelentıséget és az ország többi részétıl egyértelmően eltérı karaktert kölcsönöz. 3

4 Érd megyei jogú város jövıjére egyértelmően hatással vannak a Közép-Magyarországi Régió Operatív Program keretén belül megfogalmazódott fejlesztési irányvonalak. E szerint a régió területfejlesztési politikájának átfogó célja a térség nemzetközi versenyképességének növelése a fenntartható fejlıdés elvének érvényesítése mellett. A régiónak, mint kreatív helynek, s egyben az ország társadalmi, gazdasági, kulturális hajtóerejének fejlesztése az ország egésze versenyképességének javítása érdekében szükséges. Az operatív program célja, hogy a fıváros adottságait kihasználva a Középmagyarországi régió versenyképessége nemzetközi viszonylatban erısödjön, a fenntarthatóság elvének érvényesítése mellett. További cél a nagy vásárlóerıvel rendelkezı belsı piac, a nemzetközi cégek agglomerációban elhelyezkedı regionális központjai, az innováció-közvetítı szerep erısítése (Kelet-és Délkelet-Európa irányába) jelentik e szerepvállalás alapját. További lehetıséget jelent a Duna turisztikai és közlekedési adottságainak kihasználása, és a termálvízkészlet megfelelı hasznosítása. A specifikus célok megvalósítása érdekében az operatív program az alábbi prioritások megvalósítását tőzi ki célul: a tudásalapú gazdaság fejlesztése, a versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése, a régió vonzerejének fenntartható fejlesztése, a humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése, a települési területek megújítása. Érd városát, mint az agglomeráció szerves részét, az Operatív Programon belül az agglomeráció településeinek fejlesztési céljai közül az alábbiak érintik. Egyrészt cél a harmonikusan és fenntartható módon mőködı agglomerációs rendszer megteremtése, kiegyensúlyozottabb térszerkezetet eredményezı alközpontok fejlesztése révén, a fıvárost övezı ökológiai és rekreációs zöld győrő kialakításával, valamint a helyben történı munkavégzés ösztönzésével. Másrészt a szuburbanizációs folyamat következtében a Budapest környéki települések lakóinak száma jelentısen megnövekedett, ugyanakkor a kiköltözöttek nagyrészt továbbra is Budapestre járnak dolgozni, és ott veszik igénybe a szolgáltatásokat. Ennek érdekében szükséges a megnövekedett népességszámhoz illeszkedı kapacitásnövelés az óvodai, iskolai, szociális és egészségügyi ellátásban. Az agglomerációs települések fı fejlesztési iránya a településközpont nélküli, kiterjedt településeken a központi funkciót ellátó városközpont területi kialakítása városrehabilitációs akciók keretében. A budapesti agglomeráció Érd Megyei jogú város a Budapesti Agglomeráció délnyugati szektorából kiinduló Dunamenti településsor (Budapest Érd- Százhalombatta Ercsi Adony Dunaújváros) centrális szereprő városa 1. A fıvárosi agglomeráció 2 területét jelenleg a budapesti agglomeráció területrendezési tervérıl szóló évi LXIV. törvény szabályozza. E törvény változatlanul hagyta az azóta hatályon kívül helyezett 89/1997. (V. 28.) sz. kormányrendeletben rögzített 2 A Budapesti Agglomerációhoz 80 Budapest környéki település tartozik. A területen centrális szerepő központot alkot az Északi szektorban Vác, az Északnyugati szektorban Szentendre, a Nyugati szektorban Budaörs, a Déli szektorban Érd, a Délkeleti szektorban Gyál, a Keleti szektorban Gödöllı. 2 Az 1990-es évek közepén a területfejlesztésrıl szóló törvény alapján megalakultak az agglomerációs és megyei területfejlesztési tanácsok. Megállapították az agglomerációs övezet és Pest megye kistérségeinek új határait. Érd Önkormányzatának koordinálásával a 1996-ban alakult meg a Dél-Budakörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, amelybe Budakeszitıl Százhalombattáig szinte minden település belépett néhány fıvárosi kerülettel együtt. 4

5 lehatárolást, így Budapestet a január 1-jei közigazgatási beosztás szerint 80 településbıl álló agglomerációs győrő veszi körül, amelyben Érd a legnagyobb lakosságszámú, megyei jogú városi jogállással rendelkezı város. A fıváros és elıvárosi győrő alkotta budapesti agglomeráció az ország legversenyképesebb területe, legfontosabb kapcsolódási pontja, amely egyedülállóan alkalmas arra, hogy rajta keresztül hazánk egésze bekapcsolódjon az európai, ill. a globális gazdasági, társadalmi, kulturális vérkeringésbe. Számos funkciójából adódóan nem a hazai térségekkel, hanem más, elsısorban közép-európai, nagyvárosi térségekkel kell versenyeznie. Budapest nemzetközi versenyképessége, és az ország többi régiójával való együttmőködésének (kompetencia- és munkamegosztás, elérhetıség, kooperáció, stb. révén) hatékonysága alapvetıen befolyásolja az ország egészének, s minden egyes régiójának fejlıdési pályáját. Az ország legnépesebb, erıs elıvárosi térséggel rendelkezı agglomerációjában elengedhetetlen az élhetı nagyváros és térsége harmonikus együttmőködési rendszerének megteremtése. Az agglomeráció szektorai és települései A Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programjában ( ) megfogalmazódott a térség fejlesztési jövıképe, amely Érd városát is érinti. A stratégiában megjelöltek alapján átfogó cél a várostérség versenyképességének javítása, a versenyképességét hosszú távon biztosító faktorok fejlesztése, úgy hogy azok az ország egészének fejlıdését szolgálják. A stratégiai célok elemei: az életminıség javítása: magának a várostérségnek a koordinált, harmonikus és vonzó kiépítése; a kapu szerep kiépítése: a tıke, információ, áru és munkaerı cserefolyamatainak irányításában meghatározó intézmények, kapcsolatok, infrastruktúrák fejlesztése; a híd szerep kiépítése: a térségbıl a nagyrégió felé vezetı kapcsolatok (és ezeknek az országon belüli városok / régiók felé vezetı részletei) kiépítése, rendbe hozása, fejlesztése. Szisztematikusan törekedni kell Budapest és az agglomerációs győrő együttmőködı metropoliszként való fejlesztésére, melynek motorja a térségen belüli kereslet mellett a kapu és a híd szerep lehetıségeinek minél magasabb színvonalon való megfelelés. A három stratégiai cél eléréséhez a beavatkozási területek (prioritásokat) a következık: a térszerkezet kiegyensúlyozása, élhetı és hatékony várostérség feltételeinek megteremtése. Ennek keretében stratégia programként szerepel az urbanizált centrumok, társközpontok rendszerének kialakítása és fejlesztése, Fenntartható fejlıdés térbeli struktúráinak meghatározása és irányított koordinált fejlesztése, 5

6 közlekedési rendszerek és hozzáférés fejlesztése, valamint a környezeti állapot, környezetminıség védelme és fejlesztése. A térszerkezetet érintı fejlesztési javaslatot Érd városát belehelyezve cél a decentralizált koncentráció fejlesztési alapelveinek érvényesítéseként a tágabb várostérség policentrikus településrendszerének fejlesztése, ennek értelmében Érd mint agglomerációs társközpont fejlesztése. Forrás: Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Program a társadalmi innováció, térségi kohézió erısítése, a társadalmi tıke növelése, melynek keretében stratégai program a keresletre reagáló és felkészülı foglalkoztatási és képzési rendszer feltételeinek megteremtése, szociális és egészségügyi ellátórendszerek területi összehangolása, hozzáférhetıség biztosítása, gazdaságfejlesztés, piac- és hálózatépítés, melynek elemei a turizmusfejlesztés, a gazdasági szektor innovációjának támogatása, valamint a térségmarketing és információszolgáltatás Érd szerepe a Pest megyei fejlesztési stratégia megújítása és operatív programban A Pest megye fejlesztési stratégia megújítása és operatív program Érd megyei jogú várost érintı fejlesztési javaslatok közül kiemelhetı egyrészt a megye egészére vonatkozó átfogó cél, amely az Életminıség javítása. Ennek elérése érdekében a fejlesztési alcélok között Érd városát érintıen kiemelhetı a kiegyenlítés Pest megye periferikus térségeinek felhúzása a fejlettebb kistérségek szintjére, a versenyképesség javítása, valamint az irányított, tervszerő fejlesztés. További speciális cél a tudásbázisfejlesztés, a partnerségi kapcsolatok fejlesztése, valamint az EU források maximális hasznosítása a fejlıdés meggyorsítása érdekében A dokumentumban négy ágazati cél fogalmazódott meg, ezek a következık: térségfejlesztés (település, környezet egyaránt), gazdaságfejlesztés, humánerıforrásfejlesztés, valamint az infrastruktúra fejlesztése. A stratégia alapján az életminıség javítása, a társadalmi-gazdasági egyenlıtlenségek csökkentése az infrastruktúra fejlesztésével elérhetı. Érd Diósd városával együtt azon földrajzi területek közé tartozik, amelyek alapvetı prioritásként kerültek megjelölve fejlesztések céljából. 6

7 A megye kistérségei Az Országgyőlés június 25.-ei végszavazásának eredményeként módosult a kistérségek lehatárolása. Ez alapján Pest megyében Budakeszi, Budajenı, Páty és Telki a Pilisvörösvári kistérségbıl a Budaörsi kistérségbe kerülnek. Érd megyei jogú város székhellyel új kistérség alakul Százhalombatta, Diósd és Tárnok részvételével. A négy település a Budaörsi kistérségbıl válik ki. Mogyoród község a Gödöllıi kistérségbıl a Dunakeszi kistérségbe; Üllı és Vecsés a Gyáli kistérségbıl a Monori kistérségbe; Sülysáp, Mende és Úri pedig a Monori kistérségbıl a Nagykátai kistérségbe kerülnek át. Pest megye kistérségei Kistérség Székhely Terület (km²) Lélekszám Település Aszódi kistérség Aszód 241, Budaörsi kistérség Budaörs 240, Ceglédi kistérség Cegléd 1234, Dabasi kistérség Dabas 498, Dunakeszi kistérség Dunakeszi 125, Érdi kistérség Érd 117, Gödöllıi kistérség Gödöllı 380, Gyáli kistérség Gyál 286, Monori kistérség Monor 449, Nagykátai kistérség Nagykáta 711, Pilisvörösvári kistérség Pilisvörösvár 245, Ráckevei kistérség Ráckeve 628, Szentendrei kistérség Szentendre 326, Szobi kistérség Szob 314, Váci kistérség Vác 431, Veresegyházi kistérség Veresegyház 159, A megye területén mőködı területfejlesztési társulások A Szobi Kistérség Önkormányzatainak Területfejlesztési Társulása Dunakanyar Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Dél-Pest Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Ország Közepe Önkormányzati Társulás ZSÁMERT Zsámbéki Medence Regionális Területfejlesztési Társulás Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Az Érdi kistérség Érd Város Önkormányzat Képviselı-testülete a 160/2006. (VI.22) ÖK. számú határozatában döntött úgy, hogy Érd városa a továbbiakban nem kíván a Budaörsi statisztikai kistérséghez tartozni, egyúttal kifejezte azon szándékát, hogy egy új, Érd 7

8 központú statisztikai kistérség megalakítását kívánja kezdeményezni Diósd, Százhalombatta, Tárnok, Pusztazámor, Sóskút, települések bevonásával 3. A képviselı-testület döntését elsısorban arra alapozta, hogy a jelenlegi kistérségi kialakítás nincs figyelemmel a települések eltérı földrajzi, közlekedési, térszerkezeti, demográfiai jellemzıire, valamint az egyes települések között kialakult természetes kapcsolatokra. Ezt igyekszik alátámasztani az a tény is, hogy a térség tradicionális központja Érd, melynek természetes vonzáskörzete a kistérség összlakosságának mintegy 2/3 részét teszi ki. Az új, Érdi Kistérség megalakítását élı térségi kapcsolatok, és partneri viszonyok mellett az alábbiak is indokolták: a közlekedési kapcsolatrendszer kiépítettsége (egyéni és közösségi közlekedés egyaránt), a város beépített területei összenıttek a szomszédos településekkel. Az új, Érdi Kistérség megalakítását élı térségi kapcsolatok, és partneri viszonyok mellett az alábbiak is indokolták: Az új lehatárolással érintett települések lakosságának alap- és középfokú ellátását biztosító kapcsolatrendszere, és ennek eredményeként, A megyei jogú városi címbıl adódó ellátandó feladatok, a közlekedési kapcsolatrendszer kiépítettsége (egyéni és tömegközlekedés egyaránt), a város beépített területei összenıttek a szomszédos településekkel, államigazgatási feladatok körzetközponti ellátása. Érd Megyei Jogú Város Közgyőlése a 379/2006. (XII.21.) számú közgyőlési határozatával megerısítette a Képviselı-testület korábbi szándékát, kifejezésre juttatva azt, hogy a megyei jogú státusz elnyerését követıen az Önkormányzat elkötelezett híve az új térségi lehatárolás kialakításának. Az érintett települések e tárgyban szintén meghozták döntésüket. Az új kistérség létrehozásának kezdeményezését Érd megyei jogú városon kívül támogatta: Diósd, Százhalombatta és Tárnok Önkormányzata, a kezdeményezést Pusztazámor és Sóskút települések nem támogatták. A Pest Megyei Területfejlesztési Tanács is támogatta az új kistérség létrehozására kinyilvánított szándékot. A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács A kistérségi lehatárolás újragondolásának kérdése más szempontból is felmerült. A BAFT Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja címő dokumentuma ugyanis a Budapesti Agglomeráció felülvizsgálata kapcsán többek között rámutatott arra is, hogy a meglévı kistérségi lehatárolások nem teszik lehetıvé a valóságos folyamatok területi lehatárolását, nem tudnak megfelelni a társadalmi és gazdasági változások elıidézte új kihívásoknak. A szakmai elıterjesztés indokoltnak tartja a jelenlegi lehatárolások újrafogalmazását a spontán módon együttmőködı és fejlıdı települések, településhálózatok szem elıtt tartásával. A Stratégiai Program a területi érdekek összehangolásának alapegységeként a mikrokörzeteket jelöli meg. Mikrokörzeten pedig az egymással szerves kapcsolatban lévı, együttmőködı, általában egy központi település köré szervezıdı, sajátos karakterrel bíró település-együtteseket tekinti, amelyek egybe eshetnek a kistérségi határokkal, de el is térhetnek azoktól. A Budapesti Agglomeráció térszerkezet hatékonyságának elısegítése kapcsán kisebb területegységeket különített el a Stratégiai Program. Ebben a területi beosztásban Érd, Diósd, Tárnok, Százhalombatta, Sóskút, Pusztazámor és a XXII. kerület alkot egy területi egységet. Ezzel szemben Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy külön területei egységbe került. A területfejlesztési koncepció ilyen irányú kidolgozása igazolja szándékunk indokoltságát, illetıleg szükségszerőségét, s támasztja alá a területfejlesztés valós irányait. Ezt teszi még hangsúlyosabbá a Stratégiai Program mellékletében található, a Budapesti Agglomeráció szektorainak KSH általi lehatárolása, amely az új, önálló Érdi Kistérség azaz Diósd, Érd, Százhalombatta, Tárnok - településeit Délegyháza, Dunaharszti, Dunavarsány, Halásztelek, Majosháza, Pusztazámor, Sóskút, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony és Tököl településekkel együtt a Déli szektor települései közé sorolja. A Nyugati szektor települései között található a Budaörsi Kistérség északi felének települései, így Biatorbágy, Budaörs, Herceghalom, Törökbálint, továbbá a Pilisvörösvári Kistérségbıl a Budaörsi Kistérségbe tartozni kívánó fentebb már ismertetett - Budajenı, Budakeszi, Páty, Perbál, Telki, Tök, Zsámbék, illetıleg és Tinnye települései. 8

9 márciusában hozta meg támogató döntését. Az endogenitást, a mőködést, valamint a megkívánt lakosság arányt tekintve megfelel a törvényi követelményeknek, az új kistérség létrehozásának. Az érdi kistérség népességszámának alakulása 2002 és 2006 között Népességszám (2002) Népességszám (2006) Népesség-növekedés (2002=100%) Érd Százhalombatta Tárnok Diósd Kistérségi szintő feladatok Összesen Forrás: teir.vati.hu/meta Érd a szociális ellátások területén kiemelkedı szerepet tölt be a térségében, mivel számos alap- és középfokú ellátási forma megtalálható. A környék települései részére folyamatosan biztosítja azon ellátási formák igénybevételét, amely az adott településen nem voltak elérhetık. Megyei, kistérségi jelentıségő ellátások között említhetı az idısek szociális otthona, gyermekek átmeneti otthona, Gyermekjóléti Központ mőködik, mely szélesebb körő és magasabb színvonalú ellátást biztosít, Ifjúsági Szolgáltató és Információs Iroda a gyermekek alternatív napközbeni ellátásáról gondoskodik, a Habilitációs Központban a fogyatékosok nappali ellátása mellet a korai fejlesztés, képzési kötelezettség ellátása említésre méltó. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetérıl és illetékességérıl szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján Érd Gyámhivatala illetékes ellátni Diósd, Tárnok, Pusztazámor, Sóskút településeket. Az Érden mőködı egészségügyi központ (Szakorvosi Rendelıintézet) a kistérség települései közül Diósd, Sóskút, Tárnok, és Pusztazámor lakosainak járóbeteg szakellátását, gondozói feladatait végzi. Emellett Százhalombatta lakosai részére tüdı-, onkológia-, psychiátriai gondozást is végez. Érden a 24 órás orvosi ügyeletet az International Ambulance Kft. biztosítja, ellátva Érd, Sóskút, Tárnok, Diósd, Pusztazámor településeket. Az érdi kistérség szociális ellátási formái 2008-ban Körzetek Érd Tárnok Diósd Százhalombatta Felnıtt háziorvosi Gyermek háziorvosi Vegyes fogászati felnıtt 1 vegyes Iskolafogászat Területi védını Iskolavédını Vegyes védınıi körzet Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Az oktatási és a közmővelıdési terén a kistérség településeinek általános és középfokú oktatási intézményei kölcsönösen fogadják egymás településeinek ingázó diákjait, az Érden mőködı nevelési tanácsadó intézmény a környezı településekrıl érkezı gyerekek részére is nyújt szolgáltatást, valamint a települések évek óta közösen szervezik meg az általános és középiskolai területi, illetve szakmai versenyeiket, pedagógiai szakmai konferenciákat, tankönyvbemutatókat. 9

10 A kistérség közös projektjei között meg kell említeni a Vallum Potentiae-Campona Program nevet viselı dokumentumot, amelyet Érd és Százhalombatta közösen készítette el és pályázott a Duna dél-budai szakaszának komplex, fenntartható módon történı hasznosítására. A program támogatottsága esetén nagymértékben járulhat hozzá az egész térség turisztikai potenciáljának erısítéséhez. A térségi sportesemények az életminıség javítása mellett hozzájárulnának a települések gazdasági potenciáljának erısítéséhez, a települések megújuláshoz, területi rehabilitációhoz, a szociális kohézió növekedéséhez. Az államigazgatási feladatellátásokat tekintve megállapítható, hogy Érd, mint körzetközponti feladatot ellátó település illetékességi területe számos államigazgatási feladat tekintetében lefedi a kialakításra váró önálló, Érdi Kistérség határait, amely természetes lehatárolás hangsúlyozottan kifejezi a statisztikai-területfejlesztési kistérségi rendszer definícióját és rendeltetését. A vonatkozó jogszabályok, az ÖTM területfejlesztési koncepciója, avagy a BAFT Stratégiai Programja ugyanis azt hangsúlyozzák, hogy a kistérségi rendszer a lakosság alap- és középfokú ellátását megtestesítı vonzáskörzet, az egymásra utalt települések területi egysége. Ennek megfelelıen igazodik a lehatárolásra kerülı új kistérségi határhoz mind az okmányirodai, mind a gyámhatósági illetékességi területek. Az okmányirodák kijelölésérıl és illetékességi területérıl szóló 256/2000. (XII.26.) Korm. rendelet mellékletében kijelölt, körzetközponti feladatot ellátó jegyzıje a polgármesteri hivatal részeként mőködtetett okmányiroda útján látja el a hatáskörébe utalt feladatokat, az ott meghatározott illetékességi területen. Érd, mint körzetközponti település okmányirodája Diósd, Tárnok, Pusztazámor és Sóskút települései vonatkozásában illetékes a feladatellátásra. A közszolgáltatásokat tekintve tőzoltó-parancsnokság Érden található, amelynek illetékességi területe a tőzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól, a hivatásos önkormányzati tőzoltóságok illetékességi területérıl szóló 115/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet alapján 27 településre köztük a Budaörsi Kistérség valamennyi településére kiterjed. Rendırkapitányság szintén Érden található, illetékességi területéhez tartozik Sóskút és Pusztazámor, valamint felettes szerve Tárnok, Diósd, Százhalombatta rendırırsének. I.2. ÉRD VONZÁSKÖRZETÉNEK BEMUTATÁSA Érd Pest megye legnagyobb lélekszámú városaként, az agglomeráció déli szektorának centrális szerepkörő településekén egy több mint százezer fıs térségő vonzáskörzettel rendelkezik. Vonzáskörzetéhez tartozik kistérségi funkciójából adódóan Diósd, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor és Százhalombatta, valamint funkcionális ellátottságának, a kereskedelmi és szolgáltatószférája fejlettségének, kedvezı közlekedésföldrajzi adottságainak, valamint a közös történelmi, közigazgatási múlt következtében ide tartozik bizonyos mértékig a Fejér megyei Martonvásár, Ercsi, Ráckeresztúr, Tordas, Gyúró is. 10

11 A térségközponti szerepre a várost földrajzi elhelyezkedése, a közlekedési kapcsolatrendszere, népessége, a gazdasági életben betöltött szerepe, infastrukturális adottságai, intézményrendszere, a kultúra és a sport területén játszott szerepe teszi alkalmassá. I.3. A VÁROS FEJLİDÉSÉNEK DINAMIKÁJA Míg a századfordulón Érden mindössze lakost tartottak nyilván a Fejér megyében készült népességi statisztikák, addig most alig egy évszázad múltán több mint lakost tudhat magáénak a város. Érden kívül nincs Magyarországon még egy olyan település, melynek a lélekszáma 100 év alatt a tizenhatszorosára növekedett volna. Ez az arány még európai viszonylatban is egyedülálló. A város, valamint a térség népességének alakulását az elmúlt 74 évben az alábbi táblázat szemlélteti: A népességszám alakulása 1980 és 2006 között év Érd Százhalombatta Pest megye Budapest (Forrás: KSH, teir.vati.hu/meta) 11

12 Az I. világháború nagy vérveszteségei ellenére az 1920-as években meggyorsult Érd lakosságának a növekedése. Tömegméretővé vált az ország peremvidékeirıl történı betelepülés, s a budapestiek Érdre költözése is ekkor kezdıdött meg. Késıbb a népesség további növekedését nagymértékben elısegítette az ország fıváros centrikus fejlesztése és a budapesti letelepedés adminisztratív korlátozása. A II. világháború embervesztesége csak rövid idıre törte meg a népességfejlıdést. Érd népessége az évtıl folyamatosan növekszik, az 1980-as évek elejéig dinamikusan - évtizedenként mintegy fıvel és 1990 között ehhez képest lelassult. A legutóbbi évtizedben a növekedés üteme ismét felgyorsult, az önkormányzati nyilvántartás szerint a hetvenes évek dinamikájával, de a Központi Statisztikai Hivatal adatai is több mint fıs (azaz több mint 10%-os) gyarapodást jeleznek. A város állandó lakosait tekintve az utóbbi tíz év alatt ugyanakkora számú növekedés volt tapasztalható mint az 1970 és 1990 közötti idıszakban összesen. A Magyarországon a kilencvenes évekre jellemzı népesség fogyás Érd esetében kevésbé tükrözıdik vissza. Arányait tekintve 1980 és 2001 között 30%-os volt a népességnövekedés mind az állandó, mind a lakónépességet vizsgálva. A város népességének alakulása a rendszerváltás után lényegesen megváltozott, egyre több zöldövezetbe vágyó fıvárosi költözött a városba. Érd lakónépességét a vándormozgalom többrétően érinti. Nem egyszerően a szuburbanizációs tendenciák részese a település, jelentıs a vidékrıl ideköltözık aránya is. A településre odavándorlók száma 3505 fı, az elvándorlók száma 2639 fı volt ben. A nemzetközi vándorlást is figyelembe véve, a teljes vándorlási egyenleg 1196 fı, tehát erısen pozitív. A természetes szaporodásra (a születések és a halálozások különbségére) országos viszonylatban a negatív elıjel, a fogyás a jellemzı. Érd népessége sem kivétel ez alól: között mindössze négy évben volt pozitív a természetes szaporodás, az összes többi évben fogyásról beszélhetünk. A tényleges szaporodás, a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg összege, 1169 fı volt 2004-ben. Ez a évi népességszám 1,9 százalékával egyezik meg. A születések aránya Érden 1990 és 2004 között 9,7 és 13,1 ezrelék között mozgott, a legalacsonyabb halálozási arány ebben az idıszakban 10,0 ezrelék, a legmagasabb 13,5 ezrelék volt. Az ábrából az is látható, hogy a születések és halálozások esetében inkább csak ingadozásról beszélhetünk, határozott trendrıl nem. A vándorlás esetében sem látunk egyértelmő trendet, mindenesetre az egész vizsgált idıszakban pozitív ez az arány, tehát vándorlási nyereségrıl beszélhetünk. A vándorlási egyenleg aránya1990-ben volt a legkisebb, 12,2 ezrelék, 1999-ben a legmagasabb, 30,8 ezrelék. A népességszám növekedése következtében minden korcsoport létszáma folyamatosan növekszik Érd népességében, a 0-19 éveseknél azonban a létszámemelkedés igen csekély. A évesek létszáma gyarapodott a legerıteljesebben 1990 és 2004 között, a éveseké és a 60 éves és idısebbeké kisebb mértékben. A gazdasági szervezetek számának alakulásakor ki kell emelni, hogy 2001 óta jelentısen növekszik a mőködı, valamint a regisztrált vállalkozások száma, amely döntıen Érd kedvezı elérhetıségének, közlekedésföldrajzi elhelyezésének, a településméret nagyságának köszönhetı. A mőködı gazdasági szervezetek számának alakulása Érden 2002 és 2006 között Mőködı gazdasági szervezetek száma (darab) * 8 772* *Regisztrált gazdasági szervezetek száma A évi adatok alapján a gazdálkodó szervezetek megoszlását tekintve a társas vállalkozások száma 3530, míg az egyéni vállalkozásoké A társas tevékenységi 12

13 körét tekintve elsı helyen az építıipar és az ezzel kapcsolatos tevékenység szerepel. Jelentıs az ingatlan beruházással kapcsolatos tevékenység, ezt követi rangsorban a fuvarozói, kereskedelmi, egyéb pénzügyi tevékenység. Számottevı az egészségügyi és közérzetjavító szolgáltatásokat végzık száma. Az egyéni vállalkozók száma a évhez viszonyítva jelentısen csökkent. Ennek oka az, hogy az elıírt követelmények szigorodtak, és ezen elıírásoknak való megfelelés jelentıs mértékő anyagi terhet jelentett a vállalkozóknak. Nagy számban foglalkoznak gépjármőjavítással, különbözı kereskedelmi szolgáltatásokkal, minimális a gyártói tevékenységet folytatók száma. Nı a pénzügyi tevékenységet, üzleti (élelmiszer, ruha), vendéglátói feladatokat végzık száma. A városban a mezıgazdasággal kapcsolatos foglalkoztatások elhanyagolhatóak, a külterületeken lévı gyümölcsös telepítések nem befolyásolják a mezıgazdasági életet. A munkaerıpiaci helyzet alakulása Érden a magyarországi folyamatok egészéhez képest kedvezı képet mutat, a munkavállalási korú lakosság száma az elmúlt öt év alatt közel négyezer fıvel emelkedett, a nyilvántartott munkanélküliek száma és aránya csökkent, a munkanélküliségi ráta stagnált, amely köszönhetı egyrészt a fıváros munkaerıpiaci koncentrációjának, másrészt Érd kedvezı munkaerıpiaci feltételeinek és február között a tartós munkanélküliek száma, valamint segélyben részesülık száma kismértékben növekedett. A munkanélküliség fıbb mutatói Érden 2003-ban és 2008-ban) Nyilvántartottak száma (fı) Folyamatosan nyilvántartottak száma (fı) Járadék típusú ellátásban részesülık száma (fı) Segély típusú ellátásban részesülık száma (fı) Rendszeres szociális segélyben részesülık száma (fı) Munkavállalási korú népesség (fı) Relatív mutató (%) 2,14 2,16 Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat I.4. FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG, A VÁROSHIERARCHIÁBAN BETÖLTÖTT SZEREPE Érd település megyei jogú város 4 jogállással rendelkezik, amely magában hordozza a helyi és a környezı lakosságot ellátó közszolgálati funkciók jelenlétét is. Néhány funkció kivételével Érd ellátja mindazokat a feladatokat, biztosítja mindazon szolgáltatásokat, amelyek teljesítése egy megyei jogú város funkciója. Annak ellenére azonban, hogy a város számos középfokú feladatokat lát el a vonzáskörzetében lévı települések esetében, a város sajátos urbanizációs folyamatainak következtében Érd a városhierarchiában betöltött szerepe alapján alapvetıen funkcióhiányos város. A középfokú feladatokat ellátó ágazatok és intézmények: Oktatás: középiskola, gimnázium 4 A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely megfelelı eltérésekkel saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket. A megyei jogú várossá alakulás módját, valamint az azzal járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elı. Jelenleg, július 11. óta Magyarországon 23 megyei jogú város van: valamennyi megyeszékhely Budapestet kivéve, és öt további város: Érd, Dunaújváros, Nagykanizsa, Sopron, Hódmezıvásárhely. Érd Város Önkormányzatának képviselıtestülete elıször 1996-ban, majd ezt követıen 2001-ben határozott úgy, hogy kezdeményezi a város megyei jogú várossá nyilvánítását. A kérelmet a Belügyminisztérium nem támogatta. Ezt követıen 2003-ben ismét megerısítette szándékát a megyei jogú városi cím elnyerésére, amelyre a 2006-ban került sor. 13

14 Közigazgatás: körzetközponti feladatokat ellátó okmányiroda, városi gyámhivatal, földhivatal (Budakörnyéki Körzeti Földhivatal) APEH kirendeltség (APEH Pest Megyei Igazgatóságának Érdi Kirendeltsége térségi hatáskörő) Közbiztonság: rendırkapitányság (térségi) Tőzvédelem: regionális tőzoltóság (18 településre terjed ki) Munkaügy: térségi munkaügyi központ Pest Megyei Munkaügyi Központ Érdi Kirendeltsége Egészségügy: szakorvosi rendelı, mentıállomás Közegészségügy: ÁNTSZ Budakörnyéki Intézete Közmő ellátás: térségi víz- és csatorna mővek, elektromos mővek kirendeltsége Szociális ellátás: habilitációs központ. Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenırzı Állomás Kerületi Hivatalának feladatellátása. A szomszédos Százhalombattával számos területen - sport, egészségügy, foglalkoztatás - oda-visszaható kapcsolata alakult ki. A még hiányzó feladatokat levéltári szolgáltatás, bizonyos egészségügyi feladatok, katasztrófavédelem, ár- és belvízvédelem Érd a Pest megyei közgyőléssel együttmőködve kívánja ellátni. I.5. A VÁROS TÍPUSA FOGLALKOZTATÁSI SZEREPKÖR ALAPJÁN Az érdi gazdasági mutatók jellemzése során nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a város foglalkoztatási jellemzıit, gazdasági struktúráját alapvetıen befolyásolja Budapest közelsége. Ennek következtében jelentıs ipara nincs, a helyiek többsége a fıvárosban dolgozik, vagy vállalkozásba kezdett a rendszerváltás után. A településen meglévı gazdaság viszonylag sokoldalú, több ágazatot képvisel. A város gazdasági potenciálja az elmúlt néhány esztendıt tekintve jelentıs erısödést mutat. A foglalkoztatottak számának és arányának megoszlása összevont nemzetgazdasági ág szerint a következıképp alakul Érden és Pest megyében: A foglalkoztatottság fıbb mutatói 2001-ben A foglalkoztatottak száma Érden A foglalkoztatottak aránya Érden A foglalkoztatottak száma Pest megyében A foglalkoztatottak aránya Pest megyében Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás Ipar, építıipar Szolgáltatási jellegő ágazatok Összesen , , ,0 Forrás: Népszámlálási adatok 2001 A foglalkoztatottak arányának megoszlása összevont foglalkozási fıcsoport szerin a legtöbben az iparban, építıiparban dolgoznak, de nagy arányban reprezentálódnak a vezetı értelmiségeik és a szellemi tevékenységet végzık. A megoszlását tekintve a Pest megyei átlaghoz képest két százalékkal magasabb arányban jelennek meg a vezetı értelmiségiek, valamint a szellemi munkát végzık aránya. 14

15 A foglalkozási struktúra alakulása Érden vezetı egyéb ipari, szolgáltatási mezıgazdasági értelmiségi szellemi építıipari egyéb Érd Pest megye Forrás: Népszámlálási adatok 2001 A fenti táblázatok adataiból megállapítható, hogy a foglalkoztatottak nemzetgazdaság szerinti megoszlása városias arányokat mutat. A foglalkoztatottak igen jelentıs hányada (69%) a szolgáltatás különbözı ágazataiban tevékenykedik. Az ipar területén foglalkoztatottak aránya 33%, a mezıgazdaság és erdıgazdálkodás területén foglalkoztatottak aránya jelentéktelen (1%). 15

16 II. HELYZETÉRTÉKELÉS

17 II.1. GAZDASÁGI HELYZET II.1.1. Vállalkozások helyzete Működő vállalkozások száma és működési formája A városban nagyon sok a helyi gazdaság fejlődésének hajtóerejét jelentő a kis- és középvállalkozás. A évi adat alapján a gazdálkodó szervezetek megoszlása: társas vállalkozások 3530, az egyéni vállalkozásoké Működő vállalkozások száma 2000 és 2006 között, db Érd * 8 772* Pest megye *regisztrált vállalkozások száma Forrás: teir.vati.hu/meta A társas tevékenységi körét tekintve első helyen az építőipar és az ezzel kapcsolatos tevékenység szerepel. Jelentős az ingatlan beruházással kapcsolatos tevékenység, ezt követi rangsorban a fuvarozói, kereskedelmi, egyéb pénzügyi tevékenység. Számottevő az egészségügyi és közérzetjavító szolgáltatásokat végzők száma. A városban a mezőgazdasággal kapcsolatos foglalkoztatások elhanyagolhatóak, a külterületeken lévő gyümölcsös telepítések nem befolyásolják a mezőgazdasági életet. Az 1990-es évektől kezdve a településen egyre jelentősebb számban valósulnak meg nagyobb, külföldi érdekeltségű, belterületi és zöldmezős beruházások is, ugyanakkor e beruházások volumene - különös tekintettel a város méretéből, fekvéséből fakadó lehetőségeire - az agglomeráció közelben lévő más településeinek területén végzett beruházási intenzitástól mindezidáig elmaradt. A működő vállalkozás típusai 2005-ben, db Száma Működő vállalkozás típusa (2005) bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, 568 gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban kereskedelem, javítás nemzetgazdasági 1112 ágban mezőgazdaság, vadgazdálkodás, 66 erdőgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágakban pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági 147 ágban szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 170 nemzetgazdasági ágban szállítás, raktározás, posta, távközlés 353 nemzetgazdasági ágban egészségügyi, szociális ellátás 126 nemzetgazdasági ágban egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 344 nemzetgazdasági ágban építőipar nemzetgazdasági ágban 771 ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 1511 nemzetgazdasági ágban oktatás nemzetgazdasági ágban 154 Működő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, az év során Forrás: teir.vati.hu/meta 5322

18 A vállalkozások foglalkoztatottainak számának alakulását, a tekintve, tehát a vállalkozási demográfia alakulását vizsgálva megállapítható, hogy Érden a kisvállalkozások dominálnak, míg a nagyobb foglalkoztatók jelenléte nem regisztrálható a városban. A vállalkozási demográfia alakulása 2006-ban, db Vállalkozási demográfia A vállalkozások száma 0 fős létszámú működő jogi személyiségű vállalkozások száma* fős létszámú működő társas vállalkozások száma** fős létszámú működő vállalkozások száma*** fős létszámú működő jogi személyiségű vállalkozások száma fős létszámú működő társas vállalkozások száma fős létszámú működő vállalkozások száma fős létszámú működő jogi személyiségű vállalkozások száma fős létszámú működő társas vállalkozások száma fős létszámú működő vállalkozások száma fős létszámú működő jogi személyiségű vállalkozások száma fős létszámú működő társas vállalkozások száma ffős létszámú működő vállalkozások száma fős létszámú működő jogi személyiségű vállalkozások száma fős létszámú működő társas vállalkozások száma fős létszámú működő vállalkozások száma fős létszámú működő jogi személyiségű vállalkozások száma fős létszámú működő társas vállalkozások száma fős létszámú működő vállalkozások száma és több fős létszámú működő jogi személyiségű vállalkozások száma és több fős létszámú működő társas vállalkozások száma és több fős létszámú működő vállalkozások száma 0 *átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, a vállalkozási demográfia szerint **megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, a vállalkozási demográfia szerint ***megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, a vállalkozási demográfia szerint Forrás: teir.vati.hu/meta A legtöbb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások különböző ipari ágazatokban tevékenykednek: Kvoker Kft. 60 fő/szerszámgépipar, Krause Kft. 60 fő/építőipar; Cooptim Kft. 40 fő/fémfeldolgozás, Műszaki Üvegipari Rt. 4o fő/üveggyártás, Takano Hungary Kft. 40 fő/autóalkatrész-gyártás. A vállalkozási aktivitást tekintve jóval magasabb érték jelenik meg, mint a Pest megyei átlag, amely jól tükrözi Érd gazdasági potenciáljának növekedését, a térség gazdasági szerepének emelkedését. A vállalkozási aktivitás alakulása , vállalkozás/1000 lakos Érd 100,35 101,12 102,06 105,18 105,94 85,56 Pest megye Forrás: KSH Pest megyei statisztikai évkönyve

19 Regisztrált gazdasági szervezetek száma Érden gazdálkodási forma szerint 2002 és 2006 között, db Gazdálkodási forma * Változás, Társas vállalkozás összesen ,3 Ebből Kft ,3 Rt ,5 Szövetkezet ,6 Közkereseti társaság n.a 58 n.a Bt ,96 Egyéb társas vállalkozás Egyéni vállalkozás ,3 Vállalkozások összesen ,1 Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet n.a. 34 Non-profit szervezet ,4 Gazdasági szervezetek összesen ,8 Forrás: teir.vati.hu/meta 2007-ben, jelenleg azon gazdálkodó szervezetek száma, akik az Adóosztály tájékoztatása szerint bevallási kötelezettségünknek eleget tettek, ennél azonban több (2006. szeptember havi adat alapján megközelítőleg 6.400, ebből kb a társas-, kb az egyéni vállalkozók száma) a nyilvántartásban szereplők száma. A tevékenység megoszlása szerint, első helyen szerepel a különböző kereskedelmi tevékenységet folytatók száma, majd nem kiemelt mennyiséget képez az ipari és szolgáltató, és teljesen minimális a gyártói tevékenységet folytatók száma. Az új vállalkozói igazolványokat többnyire pénzügyi tevékenységre váltják ki, amit nagyon rövid időn belül meg is szüntetnek, illetve a közérzetjavítás, egyéb fitness tevékenység regisztrálása jellemző Az iparűzési adó nagysága az elmúlt évek során 500 millió Forint és egymilliárd Forint között volt, folyamatos növekedés tapasztalható, amely a vállalkozói szféra bővülésének, a gazdaság szerepe erősődésének eredménye. A helyi iparűzési adó nagyságának k változása, között, ezer Ft Ágazati szerkezet Iparűzési adó (ezer forint) Forrás: teir.vati.hu Az 1980-as évtized közepére, az iparosítási periódus végén már alig volt néhány olyan város, amelyben jelentős ipar ne működött volna, ezek közé tartozott Érd is. A város fekvéséből, történetének alakulásából fakadóan az ipar a város gazdasági életében ma még nem meghatározó. Ez a gyárkéményes iparral rendelkező és súlyos környezetkárosodást átélt városokhoz képest előny. A helyi ipart tekintve a legnagyobb súlyt az építőipar, valamint a feldolgozóipar különböző ágazatai képviselik. Az e területen működő vállalkozások foglalkoztatják a legnagyobb számú munkaerőt Megfigyelhető, hogy a hagyományos kisipari, kézművesipari tevékenységek egyre inkább előtérbe kerülnek. A város délnyugati peremén alakult ki az az övezet, ahol már tömbökben iparikereskedelemi tevékenység folyik. Ezek a Fehérvári út mentén létrejött gazdasági vállalkozások, az Érdi Gazdasági és Logisztikai Park, Bécsi-hegy területe.

20 Kiskereskedelem A kereskedelmi egységek jól felszereltek, tágasak, bőséges árukészlettel rendelkeznek. Kistérségi feladatot látnak el. A környező településekről szívesen és sokan jönnek ide, hogy ruházati, élelmiszeripari és iparcikk jellegű termékeket vásároljanak. A város kereskedelmi szolgáltatásának 75 %-a a városközpontban bonyolódik le. Ezt elsősorban a terület közlekedési csomópont jellege indokolja, hiszen az otthonuk és a munkahelyük között ingázók potenciális bevásárlóerőt képeznek. Ebből következik, hogy a központban találhatjuk a legtöbb áruházat, bevásárlóközpontot, éttermet, szórakozóhelyet. A fogyasztók körét tovább növeli a város egészségügyi és kulturális vonzáskörzetéből érkezők száma is. A kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Érden 2002 és 2006 között kiskereskedelmi üzlet ebből egyéni üzletek száma vállalkozó vendéglátóipari üzlet ebből egyéni üzletek száma vállalkozó Forrás: teir.vati.hu/meta A szolgáltatások sorában feltétlenül említést érdemel a postai szolgáltatás, valamint a gyógyszertári ellátás. Előbbi vonatkozásában a város különböző pontjain található 5 postahivatal látja el a postaszolgáltatási feladatokat. A gyógyszertári ellátást mintegy 10 gyógyszertár biztosítja Érd területén. A évi adatok szerint a kiskereskedelmi üzletek jelentős része (15%) élelmiszer jellegű üzlet vagy áruház, ugyancsak magasnak mondható a vasáru-, festék- és üvegszaküzletek (11%), valamint a ruházati üzletek aránya (9,5%). A kiskereskedelmi üzletek típusainak alakulása Érden 2006-ban Az üzlet típusa száma aránya Gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi hálózati egység 12 1,30 Hús-, húskészítmény-szaküzlet 13 1,41 Egyéb nem kiemelt élelmiszert forgalmazó szaküzlet 15 1,62 Textilszaküzlet 16 1,73 Alkoholtartalmú és egyéb italok, dohányáru szaküzlet 20 2,16 Zöldség-, gyümölcsszaküzlet 22 2,38 Használtcikk-szaküzlet 23 2,49 Cipő-, bőráruszaküzlet 24 2,59 Gépjármű-szaküzlet 29 3,14 Illatszerszaküzlet 30 3,24 Iparcikk jellegű üzletek és áruházak 31 3,35 Elektromos háztartásicikk-szaküzlet 33 3,57 Könyv-, újság-, papíraru-szaküzlet 38 4,11 Bútor,- háztartásicikk-szaküzlet 42 4,54 Gépjárműalkatrész-szaküzlet 49 5,30 Ruházati szaküzlet 88 9,51 Vasáru-, festék-, üveg szaküzlet ,78 Élelmiszer jellegű üzletek és áruházak ,70 Egyéb, máshova nem sorolt iparcikk-szaküzlet ,08 Forrás: teir.vati.hu

21 A nagykereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó egységek az utóbbi 5 évben mintegy 29 %-os emelkedése látható: jelenleg 35 db, ezen belül jellemző az italnagykereskedés. II.1.3. Idegenforgalom Érd Városa számos természeti és épített értéket tudhat magáénak, ugyanakkor ezek többsége nem kellőképpen ismert a városba látogatók, a városon átutazók előtt. Azok számára, akik a városban kívánnak megszállni több szálláslehetőség (egy szálloda, két panzió és két kemping) közül választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet. A turisztikai keresleti és kínálati viszonyok alakulásánál ki kell emelni, hogy míg a vendégek számának alakulása 2001 és 2006 között kis mértékben csökkent, a vendégéjszakák száma több mint 15%-kal növekedett, ezzel együtt az átlagos tartózkodási idő is hosszabbá vált. A turisztikai kereslet-kínálat főbb mutatói, Vendéglátóhelyek száma ,13 Szállásférőhelyek száma* ,58 Vendégek száma* ,90 Vendégéjszakák száma* ,21 Átlagos tartózkodási idő 1,88 2,27 2,60 2,56 2,52 2,25 119,93 Forrás: teir.vati.hu A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásadatait megvizsgálva megállapítható, hogy a szállodai szobák száma stagnált, a kereskedelmi szállások férőhelyeinek száma jelentősen visszaesett. A vendégek számának alakulásánál kiemelhető, hogy az összes érkezőhöz képest a külföldi látogatók aránya visszaesett, de ezzel együtt a kereskedelmi szállásférőhelyeken is növekedett a vendégéjszakák száma. A kereskedelmi szálláshelyek főbb adatai, Szobák száma ,30 Szállásférőhelyek száma ,27 Vendégek száma ,74 ebből: külföldi ,88 Vendégéjszakák száma ,45 ebből: külföldi ,63 Forrás: teir.vati.hu Turisztikai kínálat, termékek Kulturális- és vallási turizmus, történeti emlékek Magyar Földrajzi Múzeum: A város központjában található az egykori híres "Pelikánnak" nevezett vendégfogadó, majd később Wimpffen-kúria klasszicista stílusjegyeket viselő épületegyüttese. Sem pontos építési idejét, sem tervezőjét nem ismerjük, csak feltételezéseink vannak az építészeti formajegyek alapján, hogy Hild József alkotása lehet. A Budáról Székesfehérvár felé vezető forgalmas országút mellé 1820 és 40 között építették fel a vendégfogadó főépületét és a különálló kiszolgáló épületszárnyakat (a két istállóként működõ oldalszárnyat és a középen elhelyezkedő kocsiszínt) tõl néhány évig tiszttartók lakják tól a Szent István Polgári Fiúiskola működött a főépületben ben a Községi Elöljáróság költözött Ófaluból a kúria épületébe. A XIX. század végén az Alsó

22 utcai, majd a XX. század elején Felső utcai oldalszárny, eredetileg istálló, épületei átalakultak polgári lakóépületté. A főépület 1979-ig Tanácsházaként szolgált, majd annak folyamatos kiköltözése után 1983-tól a Magyar Földrajzi Múzeumnak ad otthont. Minaret: A római hadi út nyomvonala mellett emelkedik a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. sz.-ban épült dzsámi minaretje. A 23 m magas érdi minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. Törzse 12 szög alaprajzú. Körerkélyéhez 53 db változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják. A műemlék a Magyar Állam tulajdona, kezelője Érd Önkormányzata, nyitva tartásáról a Szepes Gyula Művelődési Központ gondoskodik. Kutyavár: Érd legrégebbi építészeti emlékének romja, ami egy XV. századi, gótikus vadászkastély maradványa. Ma már csak egy kis faltöredék látható belőle. A hagyomány szerint Mátyás király emelte itt pecérei és vadászebei számára. Első okleveles említése 1417-ből származik. Az érdi Kutyavár eredetét Torma István régész kutatta, aki az épületmaradványt a középkori diósdi castellummal azonosította.

23 Szent Mihály templom: Az 1718 és 1752 között Érden tevékenykedő kapisztrán rendű szerzetesek irataiból kitűnik, hogy a Szent Mihály arkangyal kegyeibe ajánlott római katolikus templom szentélye és hajójának falai már a XV. században álltak. Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália barokk kápolnája: Az évszázadok során a retteget járványok az érdi lakosságot sem kímélték. Az utolsó nagy járvány a XVIII. században tizedelte meg a lakosságot, elmúlásával fogadalmi kápolnákat építettek, Szentháromság szobrokat állítottak. A II. Lajos emlékmű: 1926-ban, a mohácsi csata 400. évfordulóján a Hadimúzeum kezdeményezésére Baranyay Nándor főjegyző és a Jézus Társaság érdi házfőnöksége emlékművet állított a Római út és a Kastély utca találkozásánál, a kastélyhoz vezető út elején. Római Katolikus Plébánia: A műemlékként nyilvántartott Molnár utcai barokk plébánia földszinti része Szapáry Péter zálogbirtokossága idején épült 1686 és 1695 között. A parókiát a török kiűzése után a boszniai kapisztrán ferencesek alapították. Barokk kőkeresztek: Az Érdre vonatkozó műemléki nyilvántartásban mindössze egy barokk kőkereszt szerepel. E jegyzékben lévő, volutás oszlopon álló kőből faragott kőkereszt Érden a Kinga u. 1. sz. előtt látható. Szent Walburga szobra: Érd Ófaluban, a hajdani kastély támfala előtt csodálhatjuk meg Szent Walburga szobrát, amelyet Illésházy János állíttatott 1789 körül. Az egykori Sina-kastély helye és szűkebb környezete: A XIII. századtól vannak adataink arra vonatkozóan, hogy kik birtokolták Érdet. A kastély pontos építési idejét nem tudjuk, csak valószínűsíteni lehet, hogy a XIII. századtól helyén erődítmény állhatott. A Kőkúria első említése 1519-ből való, amikor az Ákosházi Sárkány család birtokába került. Aktív turizmus, természeti vonzerők Az érd-ófalui Kakukk-hegy: az érd-százhalombattai Sánc-hegy keleti elvégződése. Formája, nevével ellentétben nem a klasszikus értelemben vett hegy, hanem területe az érdi Sziget és Érd-Ófalu fölé magasodó meredek, északias kitettségű, tájképmeghatározó lejtő. A Beliczay-sziget: Érd környékének legháborítatlanabb formában megmaradt, a táj ősi arculatát híven megőrző része. Berza-kert: Érd-Parkvárosban a Borostyán utcából közelíthető meg a magas mészkőfallal körülvett kertben az a védett erdőség, melynek állományát az erdei fenyő uralja. Fundoklia-völgy: Érd-Parkváros tájképileg legszebb része a szarmata mészkőbe bevágódott karsztos aszóvölgy, a Fundoklia.

24 A Diósdi mészkőfejtő: A fertőrákosihoz hasonló, de annál szerényebb méretű, elhagyott mészkőfejtő van Diósd község határában, a 70-es út közelében. Czabai-kert: 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá, azzal a céllal, hogy őrizze a táj régi állapotát tükröző tölgyállományt, biztosítsa a környék madárvilágának zavartalan fészkelését, nyújtson lehetőséget az erdő természetes fejlődésének megfigyelésére, nyújtson a látogatónak maradandó esztétikai élményt, és adjon lehetőséget az értékes tölgymakktermés erdősítésre való felhasználására. Érdi-magaspart: Érd leglátványosabb és tájképileg legmegragadóbb arculata fogadja a látogatót Ófaluban, ahol a Duna vize felett merészen kiemelkedő hegyfok tűnik fel. Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Ófalu, ill. A duna felé. Érdi tölgyfa: Érdligeten az Alsóvölgyi út 32. szám alatti ingatlanon magasodik a magányosan álló, terjedelmes koronájú, idős csertölgy. A Benta-patak szurdoka és a Sóskúti kőfejtő: Érd környékének tájképileg egyik legemlékezetesebb része a Benta-patak völgye. A völgy helyét szerkezeti törés jelölte ki még a pleisztocén elején. Később a Duna felé tartó vízfolyások mélyítették, tágították. Gyógyturizmus 1986-ban Érd-Ófaluban 800 méter mélységben a Vízkutató és Fúró Vállalat 360 liter/perc hozamú 42 fokos hőmérsékletű termálvizet talált, amely a lehetőséget biztosított a gyógy- és termálturizmus infrastruktúrájának kiépítéséhez. E jelentős termálvíz-forrásra települt a korábban sóházként épült gyógyfürdő és szálloda - mely jelenleg széleskörű gyógyászati, egészségügyi szolgáltatásokat biztosít a gyógyulni, pihenni vágyók számára - országhatáron túlmutató vonzerőt adott a városnak. A szálláshelyek típusa és osztálya Érden 2008-ban Név Típus Osztály Blue Flamingó Camping kemping **** Finta Fogadó panzió II. osztály Horváth Fogadó panzió ** Kétangyal Csárda Panzió panzió Liget Thermal Hotel gyógyszálloda *** Majorka Panzió panzió Póni pihenőház falusi szálláshely Romantika Hotel gyógyszálloda *** Simonpusztai Pihenőpark kemping * Forrás: II.1.4. K+F Érd megyei jogú városban a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézmény nem található. A városban megtelepedett külföldi vállalkozások is elsősorban az anyacégtől veszik át a K+F eredményeket, önálló kutatási-fejlesztési tevékenységet csak korlátozott mértékben folytatnak. A helyi vállalkozások tőkeerejüknél fogva nem rendelkeznek olyan pénzügyi és személyi hátérrel, amely K+F tevékenység folytatását tenné lehetővé, így ők szintén felhasználói a máshol elért K+F eredményeknek.

25 II.1.5. A helyi gazdaságfejlesztés eszközei A településrendezési terv a területhasználási, az építési és környezethasználat új, meglehetősen rövid időközönként változtatott helyi szabályait veszi figyelembe, és alakítja az új ellátó egységeket, engedélyezi üzletek, műhelyek, raktárak felépíthetőségét. A város fontosnak tartja, hogy érvényesíthető legyen az Alkotmányban biztosított jog, hogy az egészséges, környezetkímélő, nyugodt körülmények meglétét nem zavaró kereskedelmi és ipari-, illetve szolgáltató tevékenységek jöjjenek létre az új lakossági igények kielégítése céljából. Az önkormányzat céljai a gazdasági tevékenység ösztönzésével: -helyi adóbevételek növekedése -helyi munkahelyek létrejötte -önkormányzati vagyon értékének növekedése A helyi gazdaságfejlesztés, valamint a város területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének javításának céljából került sor egy együttműködés kialakítására, amelyet a város a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara elnökével írt alá. A kilenc pontból álló megállapodás preambuluma leszögezi, hogy az Önkormányzat és a PMKIK közös feladatuknak tekintik Érd Megyei Jogú Város gazdaságának és területének fejlesztését. Gazdaság- és területfejlesztési feladataik ellátása során kiemelt fontosságúnak minősítik az Érd Megyei Jogú Város területén működő mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetének javítását. A fenti célok elérése érdekében közös pályázati konzultációk, vállalkozói fórumok kerülnek lebonyolításra, az Önkormányzat bevonja a PMKIK-et a képviselőtestület elé kerülő területfejlesztési és vállalkozásfejlesztési kérdések előkészítésébe, valamint önálló irodahelyiséget biztosít a kamara számára, amellyel szakmai kereteket biztosít az együttműködés kialakítására.

26 II.2. Társadalmi helyzet II.2.1. Demográfiai adatok Állandó népesség számának alakulása Érd város területe 60,54 km 2, népsűrűsége 980,8 fő/km 2, állandó épességének száma 1990 elején fő, 2002-ben fő, míg 2006-ban fő volt és 2006 között a létszám fővel, 40%-kal nőtt. A dinamikus népességnövekedés folyamata ellentétes trendet mutat az országos népességfogyás tendenciáival, a népességgyarapodás egyenletes, évente átlagosan közel 1150 fős növekedés regisztrálható. A város, valamint a térség legfontosabb társadalomstatisztikai jellemzőit az alábbi táblázat mutatja be. A népmozgalom főbb adatainak alakulása 2006-ban Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás/ fogyás Belföldi vándorlási különbözet (1000 lakosra) Érd 10,3 10,9-0,6 20 Az agglomeráció 10,8 11,0-0,2 15,4 társközpontjai 2 A déli szektor települései 3 11,2 10,8 0,4 24,1 2 Az agglomeráció társközpontjai: Budakeszi, Budaörs, Dunaharaszti, Dunakerszi, ÉRD, Fót, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Kistarcsa, Pécel, Piliscsaba, Pilisvörösvár, Százhalombatta, Szentendre, Szigetszentmiklós, Vác. 3 A déli szektor települései: Délegyháza, Diósd, Dunaharaszti, Dunavarsány, ÉRD, Halásztelek, Majosháza, Pusztazámor, Sóskut, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony, Tököl Az eredményekből kitűnik, hogy az agglomeráció városi népességének közel 1/5-e Érden koncentrálódik, a népességnövekedés dinamikája pedig meghaladja az agglomerációs és a kistérségi átlagot. A demográfiai mutatók többsége az agglomerációs átlagértékekhez közeli, a vándorlási különbözet pozitív értéke azonban az agglomerációs átlagot jelentősen meghaladja, a kistérségi szektoriális átlag éppen Érd meghatározó súlya miatt kimagasló. Az országos tendenciával ellenkezőleg a városra ma is jellemző a népességszám gyors növekedése. Az elmúlt 15 évben a lakosságszám több mint fővel emelkedett. Ez elsősorban a betelepülések magas számából adódik. A vándorlási különbözet lakosra 20 fő. Az ezer lakosra számított élve születések száma 10,3 a halálozásoké 10,9 így a halálozások száma kis mértékben meghaladja a születésekét, ezért a természetes szaporodás negatív 0,6. A vándorlási egyenleg alakulása ( ) Odavándorlók száma Elvándorlók száma Vándorlási egyenleg Forrás: teir.vati.hu Az érdi háztartások legnagyobb hányada (27%) 2 tagú, közel 24%-a 3 tagú, 20%-a 4 tagú háztartás. Jelentős arányt képviselnek még az egytagú (14%) és az öttagú (10%) háztartások. Az öttagúnál nagyobb létszámú háztartások az összes háztartás 5%-át

27 teszik ki. A háztartási jövedelmeket tekintve a legfontosabb ismérv hogy hány aktív háztartástaggal rendelkeznek. Az érdi háztartások 30%-ban nincs aktív háztartástag, 28%-ban 1 aktív, 31 %-ban 2 aktív él. Azon háztartások száma ahol 3 vagy annál több aktív háztartástag van csak 11%-t tesz ki. Korszerkezet A város kedvező demográfiai adottságait igazolja alá a lakosság korosztály szerinti megoszlása is. Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás A város jelenlegi korszerkezetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy lakosság 82%-a a fiatal, illetve munkaképes korú korosztályhoz tartozik, hasonlóan az agglomerációs és a szektoriális átlagértékekhez. A évi adatok alapján a lakosság 18%-a fiatalkorú, 65,4%-a a év közöttiek aránya, míg a 60 év felettiek aránya 17%. A népesség korszerkezetének alakulása 2001-ban, % A korcsoport aránya 0-14 évesek aránya 17, évesek aránya 65,4 60- x évesek aránya 17,0 Forrás: teir.vati.hu A népességszám várható alakulására vonatkozó előrejelzések Áttekintő táblázat a város lakosságszámának alakulásáról, kiegészítve a 2030-ig prognosztizált lakosságszámmal:

28 Érd lakosságszámának alakulása 1960-tól 2000-ig, kiegészítve a 2030-ig prognosztizált lakossászámmal, fő Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Áttekintő táblázat a város korcsoportok szerinti alakulásáról kiegészítve a 2010-ig prognosztizált lakosságszámmal. Érd lakosságszámának korcsoportok szerinti alakulása 1990-től napjainkig, illetve kiegészítve a 2010-ig prognosztizált lakossászámmal, fő Összesen 0-14 éves korig éves korig 60 éves kortól Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Az elkövetkezendő 5-25 éves időszakra prognosztizált adatokból megállapítható, hogy a város lakosságszáma - tekintettel a város jelenleg meglévő beépítetlen ingatlanjaira 2025-re várhatóan eléri a főt. Ezzel a népességszámmal Érd Magyarország legnépesebb városa lesz. II.2.2. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet Gazdasági aktivitás Érd város foglalkoztatási szerkezetének vizsgálatánál a települési népszámlálási adatok mellett a helyi mutatók a Pest megyei adatok metszetében is elemzésre kerültek, melyek a település a térséghez viszonyított sajátosságát emeli ki. A foglalkoztatottak nem szerinti megoszlásának alakulását tekintve Érden a női foglalkoztatottak aránya 46%, míg Pest megyében 45%-ot képvisel.

29 A foglalkoztatottak korcsoport szerinti megoszlása 2001-ben A foglalkoztatottak A foglalkoztatottak száma A foglalkoztatottak aránya korcsoportjai Érd Pest megye Érd Pest megye ,33 27, ,21 25, ,37 29, ,66 16,76 60 X ,42 1,19 Összesen Forrás: teir.vati.hu A foglalkoztatottak korcsoport szerinti vizsgálata alapján megállapítható, hogy az érdi munkavállalók alacsony mértékben, de idősebbek a megyei munkavállalóknál, ezt bizonyítja az 50 és 59 közötti korcsoport foglalkoztattaiank a megyei értéknél magasabb aránya. A foglalkoztatottak százalékos megoszlása a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint 2001-ben A foglalkoztatottak iskolai végzettsége száma aránya Érd Pest megye Érd Pest megye általános 8. évfolyamnál alacsonyabb ,46 0,74 iskola 8. évfolyamos ,01 21,38 érettségi nélkül, szakmai oklevéllel ,17 28,95 középiskola érettségivel ,36 32,82 egyetem, főiskola stb ,00 16,11 Összesen Forrás: teir.vati.hu A táblázatból megállapítható, hogy a foglalkoztatottak képzettsége a megyei átlagértékekhez közelít, azokat némileg meghaladja, az érettségivel rendelkezők aránya 35,3%, míg a felsőfokú végzettségűeké 18,1%, ami 2-3%-kal magasabb a megyei átlagértéknél. A népesség szerkezeti összetételének további mutatója a gazdasági aktivitás szerinti struktúra. Érd esetében az összes lakónépesség 41 %-a az aktív keresők közé tartozik. A gazdaságilag aktív korú népességéből az inaktívak aránya ezzel szemben 28 %, ha figyelembe vesszük az eltartottak számát is, úgy a kettő együttes aránya az érdi lakossághoz viszonyítva eléri az 56 %-t. Munkanélküliség A munkanélküliek aránya, összefüggésben a kedvező foglalkoztatottsági és munkaerőpiaci viszonyokkal egyaránt, az országos átlag alatt alakult. Míg 1993-ban 3-4 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, addig ez 1998-ra kétezer alá csökkent. Az országos átlaghoz képest 20%-al nagyobb volt a csökkenés, ami elsősorban a környező településeken történt beruházások munkaerő szükségletének köszönhető. A évi februári adatok alapján jelenleg a munkanélküliek aránya csupán 2,16%, amely kedvezőbb, mint a kistérségi, a Pest megyei, valamint a régiós érték egyaránt.

30 A munkanélküliségi ráta alakulása 2008-ban, % Munkanélküliségi ráta (2008. február, %) Érd 2,1 Százhalombatta 2,0 Tárnok 2,4 Diósd 1,7 Kistérségi átlag 2,05 Pest megye 3,1 Közép-Magyarországi régió 2,7 Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat Érden jelenleg 900 álláskeresőt tartanak nyilván, akiknek 12%-a tartósan munkanélküli, vagyis egy évnél hosszabb időtávon regisztrált. Az álláskeresők egyötöde járadék típusú, 13,6%-a segély típusú ellátásban, míg 4%-a rendszeres szociális segélyben részesül. A lakosság 38,4%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel és rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (alacsony státuszt jelző összevont mutató) 13%. A munkanélküliség főbb mutatói 2008-ban Nyilvántartottak összesen A munkanélküliség főbb mutatói 900 fő Folyamatosan nyilvántartott (egy évnél hosszabb ideje) 115 fő Járadék típusú ellátásban részesülők Segély típusú ellátásban részesülők Rendszeres szociális segélyben részesülők Munkavállaló korú népesség Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 190 fő 123 fő 36 fő fő 38,4% 13,0% Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat II.2.3. A lakosság iskolai végzettsége A város lakosságának képzettségére vonatkozólag az alábbi táblázatok adnak tájékoztatást. A népesség megoszlása az iskolai végzettség szerint a megfelelő korúak százalékában: A lakosság iskolai végzettségének alakulása 2001-ben, % 10-x éves 15-x éves 18-x éves 25-x éves az általános iskola legalább legalább általános egyetem, főiskola első évfolyamát középiskolai iskola 8. évfolyam stb. oklevéllel sem végezte el érettségivel Érd 0,4 92,3 43,2 14,1 Pest megyei városok 0,6 91,5 43,0 14,6 Pest megye 0,6 89,9 37,5 11,7 Forrás: Népszámlálás, 2001.

31 Az eredményből kiderül, hogy Érden a Pest megyei városokhoz hasonló tendenciák érvényesülnek. A évi népszámlálás adatai alapján a lakosság közel fele középiskolai érettségivel rendelkezik, amely 5%-kal magasabb értékű, mint a Pest megyei átlagérték. Az aktív korú lakosság 23,3%-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel. A további eredmények rávilágítanak arra, hogy az itt élők esetén a felsőfokú végzettségűek aránya is kedvezőbb, mint a megyei átlagérték. A 7 éves és idősebb népesség százalékos megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint benm % összesen általános iskola első évfolyamát sem végezte el általános iskola 1-7. évfolyam 8. évfolyam érettségi nélkül középiskola érettségivel egyetem, főiskola stb. oklevél nélkül oklevéllel Érd Pest megye városai Pest megye Jövedelmi helyzet Forrás: Népszámlálás, A lakosság jövedelmi helyzetének vizsgálata az adófizetők jövedelmi sávjának megoszlása adatai alapján történtek. Ez alapján Érden közel harmincezren fizettek adók 2006-ban, több mint 12 milliárd Forint értékben, vagyis egy adófizetőre közel 440 ezer Forint befizetett adó jutott, az adóalap összege 1,82 millió Forint volt. Az adózók számának alakulása Érden jövedelemsávok alapján Adósáv Adófizetők száma Összes adófizető száma Összes főállású száma Összes adófizető száma Ft sávon Összes adófizető száma Ft Összes adófizető száma Ft sávon Összes adófizető száma Ft sávon Összes adófizető száma Ft sávon Összes adófizető száma Ft sávon Összes adófizető száma Ft sávon Összes adófizető száma Ft sávon 950 Összes adófizető száma Ft sávon Összes adófizető száma Ft sávon Összes adófizető száma Ft sávon Összes adófizető száma Ft sávon Összes adófizető száma Ft sávon Összes adófizető száma Ft sávon Összes adófizető száma Ft feletti sávon 78 Összes adó Összevont adóalap összege Forrás: teir.vati.hu/meta

32 A jövedelmi sávokat tekintve a legtöbben a legalacsonyabb sáv alapján adóznak, de magas a közepes jövedelemkategóriák, a 2-2,5 millió Forint közötti sávba esők száma, valamint közel ezerkétszázan tartoznak az 5 és 10 millió Forint közötti jövedelemkategóriához egyaránt.

33 II.2.5. Egészségi állapot A lakosság egészségi állapotának vizsgálatához összehasonlító adatok kerültek elemzésre a Népegészségügyi Hivatal legfontosabb betegségfőcsoportok alapján, valamint a rendelőintézetek betegforgalmi adatai alapján. Az elmúlt évek során Érden a betegforgalom jelentősen megnövekedett, mind a gyermekorvosi, mind a felnőtt háziorvosi látogatás esetén. A legnagyobb mértékű változás a gyermekorvosi látogatások terén tapasztalható, itt a évi adatokhoz képest közel 30%-os növekedés regisztrálható. A háziorvosok betegforgalmi adatai 2002-ben és 2006-ban, fő 2002-ben 2006-ban Növekedés A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen ,98 A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma ,01 A háziorvosi ellátásban a lakáson történt beteglátogatás ,56 A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma ,32 A házi gyermekorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma ,60 A házi gyermekorvosi ellátásban a látogatások száma ,78 Forrás: teir.vati.hu/meta Az alábbi térképek jól szemléltetik a közép-magyarországi régió lakosságának egészségügyi helyzetét, amelyben kiemelhető, hogy Érdet és térségét a daganatos halálozások, az anyagcsere betegségek, valamint a keringési rendszeri betegségek tekintetében a közepes- és alacsony veszélyeztetettségű területek közé lehet sorolni. Forrás: Népegészségügyi Jelentés Országos Epidemiológiai Központ.

34 II.3.KÖRNYEZET II.3.1. A természeti környezet vizsgálata Természetföldrajzi szempontból a város a Mezőföld északi peremén és a Budai-hegység déli nyúlványai között elterülő Érdi-fennsíkon és a hozzá csatlakozó Tétényi-fennsíkon, 64 km 2 -en terül el. Természetes keleti határvonala a Duna, mely szembeötlően lezárja a Budai-hegység déli részétől elválasztó Hosszúréti-völgy és a Benta-patak által határolt tájat. A természeti értékek sorában kiemelkedő szerepet tölt be a város tájképileg legemlékezetesebb, legmegragadóbb része, a Fundoklia-völgy, vagyis a mintegy 3 km hosszúságban elnyúló karsztos aszóvölgy az érdi paleolitkori vadásztelep, a Neandervölgyi ősember egykori tanyájának ásatása nyomán vált világhírűvé. A helyi védettség alatt álló völgy, mely páratlan növény- és állatvilággal rendelkezik. A Duna szomszédságában található Érdi-sziget vagy más néven Beliczay-sziget, amely nem sziget, hanem Érd-Ófaluhoz kapcsolódó partszakasz. A sziget egyike azon ritka hazai területeknek, ahol természetközeli állapotú ligeterdővel találkozhatunk. Szintén a Duna mentén terül el fel a botanikai értékekben rendkívül gazdag Kakukkhegyet, valamint a mellette található Sánc-hegyet. Utóbbi területe geomorfológiai változatossága következtében három különleges látványt nyújtó részre található, ezek az Érdi-magaspart, sánc és plató. II.3.2. Az épített környezet vizsgálata Érd kedvező gazdasági-társadalmi viszonyait alapvetően határozta meg kedvező közelekdésföldrajzi fekvése. A római időkben az Óbuda-Eszéki út mentén feküdt. Harcászati jelentősége a dunai vízi út őrzését tette feladatává. Az 1500-as években plébániájának fiókegyházai: Ercsi, Tárnok, Ráckeresztúr, Sóskút, Törökbálint és Batta. A török időkben Hamzsa bég birtokának központja, fejlett gyümölcstermesztéssel, halgazdasággal ban árvíz pusztította el a török minaret környékét, ekkor kezdett kiépülni Érd-Újfalu. A Budapest - Eszék vasútvonal megépítését követően, a vasút mentén Ófalu és Újfalu észalti irányú bővülésével alakult ki a Tusculánumi városrész. A település fejlődésének üteme egészen 1900-as évek elejéig nagyon lassú volt. A "fejlődés" az 1920-as évektől kezdve, a vasútvonaltól észak-északnyugatra fekvő kis értékű legelőterületek felparcellázásával gyorsult fel. A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területet különböző fantázia névvel ellátott városrészekre osztották és több ütemben összesen mintegy db, többségében üdülő parcellát alakítottak ki, amelyeket óriási propagandával hirdettek meg eladásra. Budapest közelségének, a kedvező közlekedési kapcsolatoknak és a jó propagandának köszönhetően a terület viszonylag gyorsan új gazdára talált. A propaganda olyan jól sikerült, hogy a nagy keresletre tekintettel helyenként még a köztereknek, strandoknak szánt területet is kiparcellázták és értékesítették. A felosztott telkek először víkendházakkal vegyesen, de a II. világháború után egyre inkább lakóépületekkel épültek be közművesítés és út nélkül. A hirdetési ígéretekből a "területfejlesztők" nem sokat teljesítettek. Nem épült ki a terület közmű-, út- és vízelvezető hálózata és a budapesti gyorsvasút sem. A gyors népesség növekedést természetesen nem tudta követni az iskolahálózat, üzlethálózat stb. fejlődése sem. A parcellázás botránnyal végződött. Óriási lakossági felháborodás hatására a becsapott

35 vevők panaszával 1938-ban az Országgyűlés is foglalkozott. A vizsgálatokat követően tényleges felelősségre vonás nem történt. Érd belterületének településszerkezete azonban gyakorlatilag kialakult. Néhány év alatt a település telkeinek száma többszörösére szaporodott. Népessége pedig néhány évtized alatt megtízszereződött, a 60-as évek közepétől szinte duplájára nőtt. A terület- és településrendezési tervek készítésekor, a település infrastruktúrájának és intézményi ellátottságának javítása érdekében gyakran felmerült a sürgős, átfogó központi beavatkozás szükségessége, de ez rendre meghiúsult. Sőt Érd térségi szerepét leértékelve, 1977-ben közigazgatási határát módosítva a város déli részét Százhalombatta területéhez csatolták. Az átcsatolt, egykor érdi területen bővült ki a Dunamenti Erőmű és a Temperáltvizű Haltenyésztő Gazdaság, illetve épült fel Százhalombatta, Urbárium városrész Benta-telep nevű lakóterülete. A 60-as, 70-es években az országos közlekedési hálózat kialakítása, a vasút szerepének felértékelődése Érd településszerkezetét súlyosan érintette. A város belterületét forgalmas közlekedési területek szabdalták szét (déli és nyugati irányú fő vasúti vonalak, M7 autópálya, 6-os, 7-es számú főutak). A későbbi településrendezési tervek alapján, az önkormányzati rendszer idején kiépült néhány gyűjtő út (Tárnoki, Alsóerdősor és Folyondár utak) egy-egy szakasza és a 6-os, 7-es számú főút városközpontot elkerülő szakasza, annak első és második üteme. Az 1997-ben módosított általános rendezési terv jelentős gazdasági területeket jelölt ki a város déli részén. E területek egy részének felhasználása megkezdődött (Pl.: Gazdasági, Logisztikai Park, Bécsi-hegy). Érd mai közigazgatási területének alapadatai fekvés földrészletek száma belterület Földrészlet statisztika fekvésenként egyéb összes önálló terület lakások (m2) száma egyéb önálló épületek száma 467 legkisebb földrészlet terület (m2) legnagyobb földrészlet terület (m2) átlagos földrészlet terület (m2) külterület zártkert ÖSSZESEN Forrás: A város meglehetősen nagy kiterjedésű közigazgatási területének több mint 50%-át teszi ki a belterület. A belterület terület-felhasználásában uralkodók a lakóterületek, ezen belül is az egyedi telkes, egylakásos, szabadonálló beépítésű, családi házas lakóterületek. Ettől gyökeresen eltérő jellegű terület-felhasználás csak a városközpont területén jellemző, ahol a telepszerű lakóterületek mellett koncentrálódnak az intézmények. A város meghatározó gazdasági-ipari övezete a város központjától délre helyezkedik el (Érdi Gazdasági,- Logisztikai Park, az ún. Bécsi-hegy területe), illetve a város keleti részén található még egy kijelölt gazdaságfejlesztési terület. Az erdőterületek, rekreációs zöldterületek aránya nem meghatározó, kiemelkedik két szigetszerűen elhelyezkedő terület: a Duna-parti-ófalui településrész és a Tárnok szomszédságában elterülő Fundoklia-völgy. Érd dél-nyugati sávjában még a hagyományos vidéki jellegű életmód a meghatározó. A felszínborítottság alacsony mértékű mesterséges elemeket mutat, meghatározó a számtó művelési ág, néhol gyümölcsössel és szőlővel. Érd sajátos jellemzője, hogy sokáig nem alakult ki egy egységes az egész városra kiható, meghatározó súlypontú városközpont. A vasutak, majd az autóutak megépítésével a

36 település központja mind messzebb került a Duna vonalától. A 6-os és 7-es út találkozásánál épült ki a mai kulturális és közigazgatási városközpont, melynek kiépítése, bővítése napjainkban is folyik, megvalósításához az Önkormányzat igyekszik pályázati forrásokat is igénybe venni. Ezzel párhuzamosan alakultak ki, s formálódnak jelenleg is az egyes településrészeken az alközpontok (Ófalu, Érdliget, Parkváros). A leggyorsabban betelepülő részek, ma az M7-es autópálya környéke, sőt az azon túli területek. Mára legjellemzőbb főleg a budapestiek kitelepedése, de az ország minden részéből érkeznek új lakók a városba a jobb megélhetés, vagy a jobb életkörülmények, a munkavállalás reményében. II.3.3. Műemlékek és helyi értékvédelem A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jegyzéke hét műemléket tart nyilván Érden. Kutyavár XV. századi vadászkastély, Minaret XVII. századi, török kori, Római katolikus temlom XV. századi falak XVIII. századi átépítés, Római katolikus plébánia XVII-XVIII. század, Szent Sebestyénről és Szent Rókusról elnevezett fogadalmi kápolna, barokk XVIII. század (1734), Kőkereszt (1789, barokk), a Magyar Földrajzi Múzeum épületegyüttese, klasszicista, Törzsszám: 7012 Jogállás: Műemléki védelem Név: Minaret Törzsszám: 7011 Jogállás: Műemléki védelem Név: Vadászkastély romjai Törzsszám: 7010 Jogállás: Műemléki védelem Név: Wimpffen-kúria és melléképületei,magyar Földrajzi Múzeum Törzsszám: 9390 Jogállás: Műemléki védelem Név: Fogadalmi kápolna Törzsszám: 7014 Jogállás: Műemléki védelem Név: Szent Mihály téri római katolikus templom Törzsszám: 9391 Jogállás: Műemléki védelem Név: Kőkereszt Törzsszám: 7013 Jogállás: Műemléki védelem Név: Római katolikus plébániaház Forrás: Érd megyei Jogú Város Közgyűlése megalkotta a város építészeti örökségének helyi védelméről szóló 14/2007. (III.27.) sz. rendeletet. A rendelet helyi védett területeket határolt le, és helyi egyedi védelem alatt álló építményeket jelölt meg. A rendelet indoklása kihangsúlyozza, hogy a megmaradt egyedi védelemre érdemes építmények mellett, a még meglévő kertvárosias településszerkezeti jelleg képviseli a városépítészeti örökség legjelentősebb értékét. A kertvárosias jelleg megőrzése érdekében a rendelet

37 tervmelléklete szerint a város összefüggő kertvárosi lakóterületeinek döntő többsége védetté vált. A rendelet a laza kertvárosi jelleg megőrzésének érdekében az ingatlanokon kialakítható lakó rendeltetési egységek számával kapcsolatban fogalmaz meg szigorító szabályokat. II.3.4. A lakásállomány megoszlása és szerkezete A település lakásállománya változatos. Egyaránt megtalálható a lakótelepi, társasházi, modem családi házas, valamint a régi típusú parasztházak egyaránt. A lakásállomány többségében kertvárosias és falusias beépítésű területen, egyedi telken épült családi lakóházból áll. A városközpontban épültek ettől eltérő, telepszerű többszintes, többlakásos lakóépületek. A lakásállomány dinamikus növekedésének alakulásához több tényező emelhető ki. Egyrészt a nagyarányú kiköltözéseknek következménye, hogy Érden alapvetően nagy alapterületű családi házas beépítés jellemző, ugyanakkor az elmúlt években számos többlakásos épületegyüttes került átadásra, zömében kis alapterületű lakásokkal építve. A lakásállomány főbb jellemzői 2002-ben és 2006-ban Lakásállomány 2006 [db] Épített lakások száma (üdülők nélkül) Az év folyamán épített lakások összes alapterülete (üdülők nélkül) 2006 [m2] Az épített lakások átlagos alapterülete (m 2 ) 135m12 117,75 Az év folyamán épített négy és több szobás lakások száma (a három és fél szobásokkal együtt, üdülők nélkül) Az év folyamán gazdasági szervezetek által épített lakások száma 9 91 Az év folyamán természetes személy által épített lakások száma Az év folyamán értékesítés céljára épített lakások száma Az év folyamán saját használatra épített lakások száma Az év folyamán családi házas formában épített lakások száma (üdülők nélkül) Fenntartott lakásbérlemények száma n.a. 140 Fenntartott lakóépületek száma n.a 50 Eladott lakásbérlemények becsült forgalmi értéke [1000 Ft] n.a Eladott lakásbérlemények tényleges eladási ára [1000 Ft] n.a Forrás: teir.vati.hu/meta Az épülő lakóépületek számából kitűnik, hogy a településen az építési kedv az országos átlagnál nagyobb. Érden összpontosul az agglomeráció városi összlakás-számának közel egyötöde. A jelenlegi lakásszám megközelíti a db-ot, ez 17 %-os emelkedés 1999-hez képest és mivel az épülő lakások száma folyamatosan nagyobb a megszűnő, bontásra kerülő lakásokénál, tehát a lakásszám évről évre nő.

38 Az utóbbi néhány évben elsősorban a kertvárosi beépítésű családi házak építése folytatódott, differenciált minőségben. A korábban beépült lakóterületen a foghíj telkek beépítése gyors ütemben folytatódik. Az érdi lakások átlagos mérete igen magas: 86 m2, magasabb, mint a megyei városok átlagértéke (79 m2), méretbeli eloszlásuk azonban nagy szórást mutat. A lakások több mint egynegyede (25.5 %) ténylegesen kislakás, kisebb 60 m2-nél, de a 100 m2-nél nagyobb lakások aránya is magas: 31,5 %. Hasonló a helyzet a lakások minőségével kapcsolatban is. A gyenge (félkomfortos, komfort nélküli, szükség) lakások 16,6 %-os aránya a megye városainak összesített átlagértékével összevetve (28,1 %) nem tűnik magasnak, de jelentősen kedvezőtlenebb több Pest megyei város adatánál. (Gödöllő: 8,3 %, Budaőrs 10,7 %, - ugyanakkor például Monor: 29,2 %, Nagykőrös: 35,7 %). Az elmúlt években épített lakásoknál is fontos kiemelni, hogy nagyon magas a nagy alapterületű, négy vagy több szobával rendelkező lakások építése, amely egyértelműen utal a családi házas építkezések dominanciájára. Az elmúlt években épített lakásoknál is fontos kiemelni, hogy nagyon magas a nagy alapterületű, négy vagy több szobával rendelkező lakások építése, amely egyértelműen utal a családi házas építkezések dominanciájára. Az épített lakások jellemzői 2002 és 2006 között Épített lakások száma 4 és több szobás (%) Épített lakások száma 4 és több szobás (%) Épített lakások száma 4 és több szobás (%) Épített lakások száma 4 és több szobás (%) Épített lakások száma 4 és több szobás (%) Érd , , , , ,7 Forrás: teir.vati.hu/meta A lakások és lakott üdülők száma az építési év szerint a következőképpen alakul: A lakások és lakott üdülők számának alakulása 2001-ben, db előtt összesen Érd Társközpontok (17) Forrás: teir.vati.hu/meta A lakások építési évek szerinti eloszlása jól tükrözi a város építéstörténetét, azt, hogy növekedése a második világháború után, különösen az 1970-as évektől gyorsult fel. Míg a 2. világháború előtt épült lakások aránya Érden csupán 8,9 %, az 1945 után épülteké 73 %, a rendszerváltozás után az ezredfordulóig pedig a lakások 18,1 %-a létesült. A két világháború között éves átlagban csupán 55 lakás épült, 1945 és 1969 közötti időszakban az átlagos éves produktum 161 darab volt, 1970 és 1989 között már évi 531 darab lakás létesült. A rendszerváltozás utáni évtizedben részben a lakástámogatások visszafogása, részben a szuburbanizáció fő célterületei változásainak eredményeként az építésiátépítési 1 kedv visszaesett, amely 2001 óta ingadozik. A évi népszámlálás adatai alapján elmondható, hogy az érdi ingatlanok 88,3 %-a magántulajdonban van, mindössze 0,9 %-a önkormányzati bérlakás. Megállapítható, hogy az önkormányzati bérlakások aránya igen kevés. Érd alapvetően kertvárosias jellegű, az ingatlanok túlnyomó része önálló, családi ház. A város 6,3%-a lakótelepi környezetben él a város központjában. Itt a lakások szinte kivétel nélkül 1 Az éves építési adatok nem csak új építkezéseket, hanem nagyszámú átépítést is takarnak.

39 összkomfortosak, de inkább kisméretűek. A háztartások 82 %-a legalább komfortos lakásban lakik, s elmondható, hogy az alacsony komfortfokozatú lakás területi eloszlása a városban egyenletes, s ezek a lakások nagy része régebbi építésű házakban találhatóak. A lakások tulajdonjellege 2001-ben Önkormányzati Magántulajdonban Más tulajdonforma tulajdonban Pest megyei városok 1, Érd Városa 0, ,7 Forrás: Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati tulajdonban 2005-ben összesen 147 lakás maradt, új lakás építése csak magánerőből indult, az Önkormányzat újabb lakásokat nem épített. Lakások és lakott üdülők komfortosság szerinti százalékos megoszlása 2001-ben összkomfortos komfortos félkomfortos komfort szükség és nélküli egyéb összesen Érd 69,0 14,4 3,9 5,4 7,3 100,0 Agglomerációs 64,8 21,5 3,6 4,5 5,7 100,0 társközpontok: Forrás: Népszámlálási adatok Az eredmények alapján megállapítható, hogy összességében az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Érden 16,6%, amely közel 3%-kal magasabb, mint az agglomerációs társközpontoké. II.4.KÖZSZOLGÁLTATÁSOK II.4.1. Oktatás Érd Város Önkormányzata alapellátási kötelezettségének és önként vállalt feladatai ellátása értelmében, megfelelően gondoskodik nevelési- oktatási intézményrendszerének működtetéséről. A normatív támogatást kiegészítve biztosítja az intézmények zavartalan működését. Az Önkormányzat alapellátási kötelezettségén túl két középfokú intézményt, egy zeneiskolát és egy Nevelési Tanácsadót tart fenn. Ezen alapellátáson túli oktatás biztosításáról, s az ezzel járó jogkörök gyakorlásáról az Önkormányzat a jövőben sem kíván lemondani.

40 A közoktatási intézményekben ellátottak számának alakulása 2002 és 2005 között, fő Óvodák Óvodába beírt gyermekek száma Óvodai férőhely száma Ált. iskolások száma Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban Középiskolai tanulók száma Forrás: teir.vati.hu/meta Az óvodai feladatellátás döntő többsége az önkormányzat által fenntartott intézményekben történik, a város területén 8 óvoda működik 13 telephelyen. A magánóvodák száma 4. Az óvodák számának és kihabszáltságának alakulása 195és 2006 között Óvodák száma Óvónők száma Kihasználtság 123% 124% 125% 124% 124% 120% 116% 112% Forrás: teir.vati.hu/meta A legfrissebb adatok alapján az elmúlt években a gyermekek létszáma városi szinten a következő képen alakult: A gyermeklétszám alakulása 2004 és 2008 között Év 2004/ / / /2008. Gyermeklétszám az ÖK. óvodáiban Gyermeklétszám a nem ÖK.-i óvodákban Gyermeklétszám az összes óvodában Forrás: Önkormányzati nyilvántartás Önkormányzati intézményekben a 2007/2008-as nevelési évben 63 óvodai csoport kezdte meg működését szeptember 15-ig 1677 gyermeket írattak be az óvodákba. ez az adat folyamatosan változik, hiszen az óvodai nevelésre vonatkozó rendelkezések érdekében a gyerek a harmadik életéve betöltését követően léphet az óvodába és addig maradhat, ameddig tankötelessé nem válik. A szülők élnek is ezzel a jogukkal, több gyermek még egy évet marad az óvodákban. Óvodáink statisztikai adatait végignézve megállapítható, hogy jelenleg maximális kihasználtsággal működnek. Minden évben gyermeket kell elutasítani. Az alapellátást így nem tudják úgy megteremteni, hogy abba minden óvodáskorú gyermek be tudjon kapcsolódni. A gyermekek nagy része csak ötödik életévét betöltve kerülhet óvodába. Gondot jelent, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos kisgyermekek száma kevés az intézményekben. Foglalkoztatottak száma: A fenntartó minden évben biztosítja a közoktatási törvényben és végrehajtási rendeletben meghatározottak szerinti személyi feltételeket: a székhelyen

41 vezető óvónő, óvoda vezető- helyettes, csoportszobánként 2 óvónő és 1 dajka alkalmazását. A tagintézmények élén tagintézmény-vezető segíti a vezető munkáját, biztosítja megfelelő szinten az ellátást. Pedagógiai munkát segítő szakemberek tekintetében a logopédiai ellátást a Móra Ferenc Általános Iskola logopédusai látják el. A gyógy-testnevelési és fejlesztőpedagógiai ellátás nem teljes körűen megoldott. Infrastruktúra: Az óvodák nagy része nem óvodai feladatok ellátására épült, az egyszerű családi házak átalakítása több szempontból nem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak (pl.: 1 gyermek számára 2 m 2 -t kell biztosítani). A helyhiány nehezíti a gyermekek teljes körű ellátását, sőt a maximális csoportlétszám (25 fő) befogadására sem alkalmasak a csoportszobák. Általános iskolák A város az alapfokú oktató nevelő munka ellátását 8 önkormányzati és egy egyházi fenntartású intézményben biztosítja. Fontos kiemelni, hogy nemcsak a középiskolákban, de az általános iskolák tagozatos osztályaiban is jelentős a szomszédos településekről Érdre ingázó diákok száma. A városban jelenleg 9 általános iskola, és egy kisegítő iskola működik. (A fentieken túl 8 párhuzamos osztályos oktatással működik önkormányzati támogatással is az egyházi általános iskola.) Bejáró tanulók száma településenként, iskolánként 2004 és 2008 között, fő Bejáró tanulók 2004/ / / /2008. II. Lajos Ált. Isk Bolyai J. Ált. Isk Móra F. Isk Batthyány Ált. isk Gárdonyi G. Ált. Isk Széchenyi I. Ált. Isk Kőrösi Cs. S. Ált. Isk Teleki S. Ált Isk Hunyadi M. Ált. Isk VMG évf Összesen: Forrás: Önkormányzati nyilvántartás Nem érdi intézményekben tanuló érdi tanköteles gyermekek száma 2004 és 2008 között, fő Iskolai körzet 2004/ / / /2008 II. Lajos Általános I Bolyai Általános I Batthyány Általános I Gárdonyi Általános I Széchenyi Általános I Kőrösi Általános I Móra F. Általános I Teleki Általános I Hunyadi Általános I Összesen * Forrás: Önkormányzati nyilvántartás

42 1980-hoz képest jelentős javulást mutat az a tény, hogy a korábban átlagosan 41 fős osztálylétszámot sikerült az elmúlt években jelentősen csökkenteni. Így az egy osztályra jutó diákok száma már 30 fő körül mozog. Az Önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású iskolák általános iskolai gyermekek létszáma 2004 és 2008 között, fő 2004/ / / /2008 Önkormányzati fenntartású intézményekben Férőhely osztályok száma Gyerek létszám Kihasználtság 87 % 85% 84% 80% Nem önkormányzati fenntartású intézményekben férőhely osztályok száma gyerek létszám kihasználtság 82% 82% 85% 88% Forrás: Önkormányzati nyilvántartás A statisztikai adatokból kiderül, hogy a város iskoláiban a tanulók létszáma egyenetlen. Vannak olyan iskolák (Kőrösi, Bolyai, Széchenyi) ahol az alapító okiratban meghatározott férőhelyszám felé közelednek a létszámok, több iskolában mélyen ez alatt vannak. A beiskolázást nehezíti, hogy a szabad iskolaválasztás jogával gyakran élnek a szülők, sokszor az iskolák körzetébe való gyors bejelentkezéssel. Így nehezen tervezhető az iskolákban az osztályok feltöltése májustól a fenntartó minden iskolában felülvizsgálta a pedagógus létszámot, és aktualizálta az óraszám növekedésnek megfelelően. Ez a magyarázata annak, hogy az egy pedagógusra eső gyermeklétszám jelentősen megváltozott és eléri az országos átlagot. Középiskolák A városban - az Önkormányzat fenntartásában - két középfokú oktatási intézmény működik: 1 gimnázium és 1 szakképző iskola. A középfokú oktatási intézményekre vonatkozó legfontosabb jellemzőket az alábbi táblázat szemlélteti. A középfokú oktatási intézmények kihasználtsága Középfok 2004/ / / /2008. Osztályok száma Tanulói létszám Pedagógus létszám Kihasználtság: 88% 87% 82% 80% Forrás: teir.vati.hu/meta A 40 éve alapított és 1962-ben átadott Vörösmarty Mihály Gimnázium kezdetben 12, majd 1980-ra 14 tanteremmel és 333 tanulóval működött. A vidékről bejárók száma 173 fő volt. Az 1990-ben végrehajtott bővítésekkel a Gimnázium már 18 osztályteremmel és kb. 657 tanulóval működik, ebből a környező településekről bejárók száma közel 200 fő, melynek egyharmad része - a kimutatások szerint - Százhalombattáról jár át az oktatási intézménybe. A gimnázium épülete kollégiumi szárnyat is magában foglal. A gimnáziumban már évek óta működik a nyolcosztályos oktatási forma 1-1 osztállyal. A hagyományos négy éves képzés keretében országos beiskolázású biológia, kémia tantárgyakból, működik továbbá angol, német, francia, matematika tagozat és természetesen általános tantervű osztályok indulnak.

43 A Kós Károly Szakképző Iskola össztanulói létszáma 609 fő, a tanulóinak jelentős hányada a környező településeken lakik. A Szakképzőben gyors- és gépíró, autószerelő, szobafestő, élelmiszereladó, varrónő, erősáramú berendezés-szerelő, kovács, esztergályos, karosszéria-lakatos, szerszámkészítő, központifűtés- és csőszerelő, órás, fogműves valamint felszolgáló szakmákat képeznek. Néhány éve kezdte meg működését az intézményben az érettségit is magába foglaló szakközépiskolai ágazat, melyben a tanulók többek között varrónői, gépszerelői és vegyész szakmák közül választhatnak. Szinte az országban egyedülálló kezdeményezésként az iskolában beindult egy speciális oktatási forma is, mely a már végzett szakmunkások részére lehetővé teszi az érettségi megszerzését két éves intenzív nappali képzés keretében. Napközi, tanulószobai ellátás A napközi-otthonos feladatellátás a közoktatási rendszer egyik legfontosabb eleme, hiszen a tehetséggondozás, felzárkóztatás, valamint a nevelés egyik lehetséges színtere. A fenntartó minden évben az iskolakezdéskor a szülői igényeknek és a törvényi előírásoknak megfelelően pedagógus álláshelyet, vagy órakeretet biztosít a feladat ellátására. Gyógypedagógiai ellátás Az elmúlt évek változásai következtében egyre erősödő társadalmi igényként jelentkezik a különleges gondozást, speciális ellátást igénylő gyermekek nevelés oktatása a megfelelő intézmények keretében. A jelenlegi oktatás politika azt a célt tűzte ki, hogy a többségi intézmények az integrált oktatás keretében végezzék ezt a feladatot. Amellett, hogy az integráltan nevelt tanulók száma folyamatosan nő, ellátásuk nem teljesen megoldott. A feladat megoldása kétféle képen történik: a) Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése Valamennyi érdi önkormányzati általános iskola alapító okirat tartalmazza az SNI-s gyerekek oktatását, nevelését, de sem a tárgyi, személyi feltételekkel, sem pedagógiai programokkal nem rendelkeznek a feladat megfelelő szintű ellátásához. b) Értelmi fejlődésben akadályozott tanulók szegregált alapfokú képzése Ezen tanulók képzése a Móra Ferenc Általános Iskolában és a Logopédiai Szakszolgálatban folyik, városi és települési beiskolázással. Alapfokú művészeti ellátás A feladat ellátása az alapfokú művészetoktatási intézményben folyik. (Lukin László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény) Alapító okirat szerinti férőhely: 560 fő Az alapfokú művészeti oktatás intézményben tanulók és dolgozók száma 2003 és 2007 között, fő 2003/ / / / /2008 tanulók száma pedagógusszám* Forrás: Önkormányzati nyilvántartás Az intézmény alapfokú zenei oktatást végző speciális iskola, amelyben kiselőképző, hangszeres előképző, alap- és továbbképző évfolyamokon folyik az oktatás ban alapították, városi beiskolázású intézményként. A Batthyányi iskola kivételével valamennyi hangszeres oktatást folytató telephelyen működik elméleti foglalkozás, szolfézsóra.. Jelenlegi tanszakai: vonós, fafúvós, rézfúvós, harmonika, zongora, szolfézs

44 és pengetős hangszerek, ütőhangszerek, magánének. Ezen kívül zenekari és kamarazenei foglalkozásokat is tartanak. Pedagógiai szakszolgáltatások A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Logopédia A logopédusok (11 álláshely) a Móra Ferenc Általános Iskolában és a logopédiai szakszolgálat pedagógus-állományához tartozóan utazó logopédusként látják el a város óvodáiban és általános iskoláiban a feladataikat. Az ellátottak számának alakulása 2002 és 2007 között, fő 2002/2003 tanév 2003/2004 tanév 2004/2005 tanév 2005/2006 tanév 2006/2007 tanév ellátottak száma (gyerek + felnőtt) Alkalom száma Forrás: Önkormányzati nyilvántartás Gyógytestnevelés A gyógytestnevelési ellátás városi szinten nem megoldott Néhány iskola alkalmazásában van gyógy-testnevelő, aki csak saját iskolai szinten látja el a feladatot, a többi iskolában az ellátás nem biztosított. Városi Nevelési Tanácsadó Az Érdi Nevelési Tanácsadó 1981-ben kezdte meg működését a Budaörsi Nevelési Tanácsadó egységeként ban vált önálló intézménnyé. Az ellátandók száma folyamatosan emelkedik. A nevelési tanácsadó forgalmi adatai 2002 és 2007 között, fő 2002/2003 tanév 2003/2004 tanév 2004/2005 tanév 2005/2006 tanév 2006/2007 tanév ellátottak száma (gyerek + felnőtt) Alkalom száma 3710 alk alk alk alk alk. iskolaérettségi 125 fő 109 fő 97 fő 114 fő 132 fő Forrás: Önkormányzati nyilvántartás

45 Központi feladatként ellátott alaptevékenysége: Pedagógiai szakszolgálat, nevelési pszichológiai tanácsadás, beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási zavarokkal küzdő gyerekek, tanulás problémáinak feltárása, korrekciós célú, családközpontú foglalkoztatás komplex pedagógiai és pszichológiai módszerekkel, iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése, szakvélemény készítése. Megállapodási szerződés keretében Diósd ellátását is biztosítja. Alkalmazotti létszám: 12 pedagógus (pszichológus, fejlesztő pedagógus), 1 pszichiáter, 1 adminisztrátor, 1 szociális munkás Felnőttoktatás A városban a középfokú végzettséget adó felnőtt oktatást a Budakalász Gimnázium Érdi Tagiskolája látja el, melynek fenntartója a SZILTOP Oktatási Kht. A gimnázium a Bólyai Általános Iskolában kapott helyet a működésre, létszám adatai a következők: A felnőttoktatásban résztvevők száma 2004 és 2007 között, fő tanév érettségizett tanuló Forrás: Önkormányzati nyilvántartás összes tanuló létszám: 2004/ fő 580 fő 2005/ fő 579 fő 2006/ fő 578 fő A felnőttoktatás másik területe az érettségire épülő szakképzés, ami a Kós Károly Szakképző Iskolában folyik 13. és 14. évfolyamon. Felsőfokú szakképzés Érd Város Önkormányzata arra törekszik, hogy a felsőoktatás, illetve a szakképzés területén is nyújthasson szolgáltatást. Így a Vörösmarty Gimnázium épülete ad otthont az informatikai és közgazdasági ismereteket oktató budapesti Gábor Dénes Főiskola egyik Konzultációs Központjának is szeptember elsejétől szintén a gimnázium épületében indít 4 féléves, nappali tagozatos akkreditált felsőfokú iskolarendszerű szakképzést (idegenforgalmi szakmenedzser szakon) a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kara.

46 II.4.2. Szociális ellátás A szociális szolgáltatások lehetséges alanyai általában a kedvezőtlen életkörülmények között élők közül kerülnek ki, közülük is elsősorban az idősek, a betegek, a fogyatékosok és a hajléktalanok. A statisztikai adatok felhívják a figyelmet arra, hogy csökken a születések száma, növekszik a születéskor várható életkor, ezáltal a gyermekkorúak aránya fokozatosan csökken, az idős (60 éven felüli) korosztályé emelkedik. A szociális ellátó rendszer legnagyobb célcsoportját az idős korosztály adja. A 60 évesek és idősebbek aránya 2001-ben a városban elérte a 17%-ot. A lakosság korösszetétele, öregedése, az aktív népesség társadalmon belüli csökkenő aránya, jövedelmi viszonyai meghatározzák a szociális szolgáltatások iránti keresletet. A szociális ellátás főbb formáiban részesülők aránya 2007-ben, fő, Forint Támogatás fajtája Fő Felhasznált összeg Rendszeres szoc.segély Aktív korúak szoc.segélye Idsőkorúak járadéka Lakásfenntartási normatíva 439 Lakásfenntartási támogatás (méltányos, helyi) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Kieg.gyermekvéd.támogatás Ápolási díj (normatív) Ápolási díj, méltányos Tb. járulék Szemétszedési díj évesek támogatása Étkezési térítés adósságkezelés Temetési, hamvasztási segély összesen Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Az önkormányzati szociális intézményrendszer 1996-ban átszervezésre került, melynek oka a funkcionális feladatmegosztás, ezzel a meglévő erőforrások hatékonyabb felhasználása. A szociális intézményeket összefogó Szociális Gondozó Központ tagintézményei a következők: Bölcsődék A városban két bölcsőde is működik. Az 1. számú bölcsőde október óta üzemel 60 férőhellyel, a 2. számú pedig augusztustól, szintén 60 férőhellyel. A dolgozók létszáma 18 illetve 20 fő. Az Önkormányzat őszén pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Operatív Programja keretében kiírt többek között bölcsődéket is érintő pályázati felhívásra. Nyertes pályázat esetében lehetőség nyílhat az 1. számú bölcsőde teljes rekonstrukciójára, valamint bővítésére is. A rendelkezésre álló férőhely nem elegendő, a jelentkezők igényeit e két intézmény nem tudja teljes mértékben kielégíteni.

47 A városban működő bölcsődék legfontosabb jellemzőinek alakulása 2002 és 2007 között, fő Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (önkormányzati, üzemi, magán stb.) Családsegítő szolgálat A Családsegítő Szolgálat 1987-ben kezdte meg működését, elsők között az országban. A tavalyi év során sikerült a szolgálat részére egy megfelelő, korszerű épületet biztosítani, mely megfelel a feladat ellátás követelményeinek júliusától speciális alapellátási feladatot - támogató szolgálat - is ellátnak. Határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. Gyermekjóléti szolgálat Bölcsődébe beírt gyermekek száma Bölcsődei gondozónők száma Szakképzett bölcsődei gondozónők száma Működő, önkormányzati bölcsődei férőhelyek száma Forrás: teir.vati.hu/meta A Gyermekjóléti Szolgálat szeptember óta működik, a Családsegítő Szolgálatból nőtte ki magát. Az intézmény alagsorának házilagos kivitelezésével ez évben E pont kialakítására került sor, itt lehetőség van gyerekek és fiatalok számára ingyenes Internet hozzáférésre. Határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. A Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozóan elmondható, hogy évente 1000 fő körül mutatkozik a szolgáltatást igénybe vevők száma. Habilitációs központ A Habilitációs Központ fogyatékosok nappali intézménye. A kötelező ellátási forma mellett önként vállat feladatként ellátja a korai fejlesztés, képzés feladatot is, egyedülállóként a megyében. A személyi és tárgyi feltételek az igényeknek és jogszabályi előírásoknak megfelelnek. Feladata a családban élő, értelmileg közép -, vagy súlyos fokban sérült gyermekek és fiatal felnőttek egyénre szabott gyógypedagógiai fejlesztése és gondozása. A Habilitációs Központban három korcsoportban foglalkoznak a gyermekekkel (0-6 éves korig: korai fejlesztés, 6 16 éves korig: képzési és tankötelezettség, 16 éves kor felett: foglalkoztatható és rendszeresen nem foglalkoztatható sérültek). Mindhárom csoport nagyon fontos, hiszen az idejáró gondozottak jó része csonka családban él. Nagyon fontos számukra a társadalmi beilleszkedés minél zökkenőmentesebbé való tétele. A habilitációs központ feladatai, ellátott létszáma 2008-ban Tagintézmény neve Feladat Szolgáltatás formája Habilitációs központ Fogyatékosok nappali ellátása alapellátás Forrás: Önkormányzati nyilvántartás Ellátott létszám 35 fő Hajléktalan ellátást biztosító központ A Hajléktalan Ellátást Biztosító Központ egymásra épülő szolgáltatásaival az itt és most problémakezeléssel ellátja a városban hajléktalanná vált emberek gondjait.

48 A hajléktalanellátás főbb jellemzői 2008-ban Tagintézmény neve Hajléktalanok nappali ellátása Férfi átmeneti és krízisszálló Női hajléktalan szálló Családok átmeneti otthona Utcai szociális Feladat Nappali melegedő Szolgáltatás formája alapellátás Átmeneti és Szakosított krízisotthon ellátás Szakosított Átmeneti otthon ellátás Szakosított Átmeneti otthon ellátás Utcai szociális alapellátás munka Forrás: Önkormányzati nyilvántartás Ellátott létszám 35 fő fő 10 fő 25 fő Ua. Idősek ellátását biztosító intézmények Az idősek ellátását intézményesült formában, valamint egyéb szolgáltatás igénybevétele keretén belül biztosítják az itt élőknek. Az idősellátásban résztvevő intézmények adatai 2008-ban Tagintézmény neve Idősellátás Nappali ellátása Idősek otthona Feladat Étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Idősek nappali ellátása Idősek bentlakásos otthona Szolgáltatás formája alapellátás Forrás: Önkormányzati nyilvántartás alapellátás Ellátott létszám 100 fő 70 fő 60 fő 35 fő 16 fő Idősek nappali ellátása A nappali ellátást nyújtó intézmények elsősorban a saját otthonukban élők részére biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Az Érdi Idősek Napközi Otthona 30 férőhelyre kapott határozatlan idejű működési engedélyt. Mind a tárgyi, mind a személyi feltételek megfelelnek a jogszabályi előírásnak. Idősek otthona A tartós bentlakásos ellátás keretében folyamatosan teljes körű ellátást (étkezést, ruházattal és textíliával való ellátást, egészségügyi ellátást, mentális gondozást, lakhatást) kell biztosítani az igénybevevő részére. Ez az ellátási forma az önkormányzat önként vállalt feladata. Két telephelyen a Topoly u. 2. szám alatt 50 férőhely, míg a Jácint u. 8. szám alatt 16 férőhellyel működik. Nem önkormányzati fenntartással három nyugdíjas otthon működik Érden. A Szent József katolikus szeretet otthon, és az üzleti vállalkozásként működő Napfényotthon, melynek két nyugdíjas háza üzemel. Összességében az intézmények által a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága, valamint a nappali ellátást nyújtó idősek klubjának kihasználtsága a következőképpen alakul az elmúlt öt évben:

49 Az ellátást nyújtó intézmények főbb jellemzői 2002 és 2008 között Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokban gondozottak száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubjai működő férőhelyeinek száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubjaiban ellátottak száma Az intézmények kihasználtsága (%) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága 87,15 66,54 69,54 73,32 78,36 Nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak kihasználtsága 76,67 63,33 70,00 66,67 100,00 Forrás: teir.vati.hu/meta Az eredmények azt mutatják, annak ellenére, hogy növekszik az intézményekben ellátottak száma, a kihasználtság évről évre változik, szabad kapacitásokkal rendelkeznek a tartós bentlakást nyújtó intézmények és az idősek klubjai egyaránt. Egyéb szociális intézmények Érd Városi Gyámhivatal Érd Város Gyámhivatalának illetékessége Érd város mellett Diósd, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor községekre terjed ki. Kábítószeregyeztető Fórum A városban 2002 óta működik Kábítószer Egyeztető Fórum. Az Önkormányzat -pályázati támogatásból - szakértőt foglalkoztat szakmai programok tervezésére és moderálására. Jelenleg szakmai előkészít tárgyalások folynak annak érdekében, hogy a regionális áldozatvédelmi szakmai és módszertani központ Érdre kerülhessen. Százhalombattával közösen utcai megkereső szolgálat és tűcsere program működik. A szociális - különösen a személyes gondoskodást nyújtó ellátások területén az önkormányzat mellett fontos szerepet töltenek be a civil szféra szereplői, magánszemélyek, társadalmi szerveződések is. Az Érd város területén működő civil szervezetek közül több mint 20 tölt be igen komoly feladatot a szociális ellátások biztosításában (3 családok átmeneti otthonának fenntartása, idősek ápolása-gondozása, fogyatékos gyermekek és családjaik támogatása, csökkent munkaképességűek foglalkoztatása). A legújabb intézmény ezen a területen a Leány, Anya, Gyerek Közhasznú Alapítvány által létrehozott és áprilisában átadott Lea Otthon, mely több funkciós gondozóközpontként összesen 20 krízishelyzetben lévő fiatal anya és gyermeke befogadására és ellátására. A szociális szolgáltatások lehetséges alanyai általában a kedvezőtlen életkörülmények között élők közül kerülnek ki, közülük is elsősorban az idősek, a betegek, a fogyatékosok és a hajléktalanok. A statisztikai adatok felhívják a figyelmet arra, hogy csökken a születések száma, növekszik a születéskor várható életkor, ezáltal a gyermekkorúak aránya fokozatosan csökken, az idős (60 éven felüli) korosztályé emelkedik. A szociális ellátó rendszer legnagyobb célcsoportját az idős korosztály adja. A 60 évesek és idősebbek aránya 2006-ben a városban elérte a 19,4%-ot. A lakosság korösszetétele, öregedése, az aktív népesség társadalmon belüli csökkenő aránya, jövedelmi viszonyai meghatározzák a szociális szolgáltatások iránti keresletet.

50 A Szociális Gondozó Központ tagintézményei által ellátott feladatok a következők: Ifjúsági Klub és Információs Iroda Nem kötelező ellátási forma, a 10 év feletti gyermekek és fiatalok alternatív napközbeni ellátását biztosítja. Gyermekek átmeneti otthona Az önkormányzat feladat-ellátási szerződés keretében Fészek Egyesület által biztosítja. Egyéb A szociális - különösen a személyes gondoskodást nyújtó ellátások területén az önkormányzat mellett fontos szerepet töltenek be a civil szféra szereplői, magánszemélyek, társadalmi szerveződések is. Az Érd város területén működő civil szervezetek közül több mint 20 tölt be igen komoly feladatot a szociális ellátások biztosításában (3 családok átmeneti otthonának fenntartása, idősek ápolása-gondozása, fogyatékos gyermekek és családjaik támogatása, csökkent munkaképességűek foglalkoztatása). A legújabb intézmény ezen a területen a Leány, Anya, Gyerek Közhasznú Alapítvány által létrehozott és áprilisában átadott Lea Otthon, mely több funkciós gondozóközpontként összesen 20 krízishelyzetben lévő fiatal anya és gyermeke befogadására és ellátására. II.4.3. Egészségügy Háziorvosi ellátás Az Önkormányzati törvény a települési önkormányzatok kötelezettségévé tette az alapellátás biztosítását, az egészségügy finanszírozásának jelenlegi rendszerében a fenntartó önkormányzatoknak saját költségvetésükben kell gondoskodniuk a tulajdonosokra háruló feladatok anyagi fedezetéről. Ennek megfelelően a települési önkormányzat jelenleg nem vonulhat ki teljes mértékben az egészségügyi ellátás finanszírozásának területéről. Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy döntött, hogy a rendelőket a háziorvosoknak ingyenes használatba adja a 2002-ben aláírt szerződésük szerint. Az épületek állapota nem kielégítő. Az Önkormányzatra hárulnak a javítási munkák. Mozgássérültek részére három rendelőbenvan kialakítva mellékhelyiség. Érd Városában a körzeti orvosi ellátás biztosítási alapúvá vált. 20 háziorvosi körzet, 10 gyermekorvosi körzet és 10 fogszakorvos, két iskolafogászat látja el a területet. Az Önkormányzat a 14/2002. (VII.22.) ök. rendeletében rögzítette a körzetek nagyságát, és határait. A városban 2 iskolafogászat működik, akik Szakorvosi Rendelőintézetben látják el feladatukat. A város iskoláskorú gyermekeinek száma 2006-ban: 7919 fő. Rendszeres szűréseket, egészségügyi felvilágosításokat tartanak az intézményekben működő iskola orvosokkal és az iskola védőnőkkel. Védőnői ellátás Az anya és csecsemővédelem ellátásában 17 területi védőnő és egy főállású ifjúságivédőnő dolgozik. Feladatuk az egészséges életmódra nevelés, prevenció, felvilágosítás, valamint nevelési- gondozási tanácsadás. Tevékenységüket a családok otthonában, a tanácsadókban, iskolákban, óvodákban, és közösségi programokon végzik.

51 A védőnői szolgálat a szakorvosi rendelőintézet feladatkörében működik 18 területi és 6 ifjúsági védőnővel. A területi védőnői szolgálat a minimum feltételeknek megfelelő eszközeinek pótlása megtörtént. A területi gondozottak száma: 4802 fő ban 720 gyermek született Érden. Az országos átlaggal szemben amely csökkenést mutat Érden az előző évinél 80 gyermekkel született több. Az iskolavédőnők felszerelése még hiányos, eszközbeszerzés folyamatban. A védőnői szolgálat magas szintű, egészség-orientált képzettséggel, preventív szemlélettel, országos lefedettséggel képült kapcsolatrendszer. Jelentőségük az egészségügyi felvilágosító, nevelőmunkában jelentkezik, valamint ösztönzi a szűrőprogramokban való részvételt. Az intézmények oktatási-nevelési tervében szerepelnek a védőnők által javasolt programok, a munkában a védőnők aktívan vesznek részt. Járóbeteg szakellátás, gondozó intézmények 1991-ben került átadásra az új Szakorvosi Rendelőintézet, amely mind felszereltségét (2005-ben fekvőbetegek szállítására is alkalmas felvonóval bővült), mind egyéb feltételeit tekintve a megyében ma is az egyik a legkorszerűbb és leghatékonyabb intézmény, ahol a járóbeteg szakrendelés az alapellátás egy részével együtt működik. A járóbeteg szakrendelőben rendelnek háziorvosok, házi gyermekorvosok. A házi felnőtt és házi gyermekorvosok funkcionálisan privatizáltak. Jelenleg a Szakorvosi Rendelőintézet közel lakos járóbeteg szakellátási feladatait látja el, megváltozott összetétellel. Az elmúlt években Érd város és vonzáskörzetében a populációnövekedés 3 év alatt elérte a 10%-ot, a beköltözők általában fiatal párok, családok közül kerülnek ki. A lakosság összetételének változása jól körülhatárolható feladatváltást kényszerít szakrendelőnkre. Vonzáskörzetéhez tartoznak: Diósd, Tárnok Sóskút, Pusztazámor. Százhalombatta tüdőgondozói, tüdőgyógyászati, osteoporosis és diabetológiai ellátása. Folyamatosan figyelemmel kísérik a népegészségügyi mutatókat így pályáztak az OEP-hez kapacitások bővítésére. A szakrendelők 61 szakorvost és további 10 alapellátást végző orvost, 77 nővért és 18 területi védőnőt, 6 ifjúsági védőnőt alkalmaznak a rábízott egészségügyi feladatok ellátására, 1 fő üzemorvosi alapellátást, 3 orvos fogászati szakorvosi ellátást (fogászati röntgent, szájsebészetet és fogszabályozást), 1 fő iskola-egészségügyi ellátást biztosít. További 10 gyermek szakorvossal kötöttek megbízási szerződést iskolaorvosi és ifjúság orvosi teendők ellátására. Érd város szakorvosi rendelőintézete a Felső u. 39. sz. alatt, a Felső és az Alsó utcák, valamint családi házak által határolt területen (teleknagyság ~13500m 2 ) öt épületben működik. A tüdőgondozó a szakrendelőtől távol a Hivatalnok utcában található. A szakrendelő különböző építési idejű (~ éves) épületeinek mindegyikéről elmondható, hogy sok tekintetben nem felelnek meg a hazai és uniós szakmai követelményeknek, az épületek átjárhatósága csak részben biztosított. A járóbeteg szakrendelőben a következő szakrendelések nyújtanak segítséget a betegek számára: belgyógyászat, kardiológia, fogalkozás eü., sebészet, gyermeksebészet, szemészet, fül-orr-gégészet, nőgyógyászat, ideggyógyászat, reumatológia, orthopaedia, urulógia, gasztroenterológia, anginológia, sportovos, laboratórium, ultrahang, gyógytorna, fizikoterápia, röntgen Ezen kívül biztosított a tüdőszűrés és az iskolafogászat. A szakrendelőben működik az anya és csecsemővédelem tanácsadási tevékenysége is. A városban a következő gondozók működnek: tüdőgondozó, bőr és nemibeteg gondozó, onkológiai gondozó, lelki egészséggondozó és mammográfia.

52 A következő táblázat a járóbeteg szakellátás betegforgalmi kimutatása (2005.) rendelés neve Szakorvosi napi munkaórák száma Teljesített évi összes orvosi (munkaóra) Összes gyógykezelési esetek száma Egy gyógykezelésre jutó idő (perc) belgyógyászat sebészet nőgyógyászat fül-orr-gégészet szemészet bőrgyógyászat/gondozó ideggyógyászat ortopédia urológia onkológia szájsebészet/fogszabályozás reumatológia pszichiátria tüdőgyógyászat Összesen Speciális diagnosztikai és terápiás munkahelyek Mindösszesen Forrás: Önkormányzati nyilvántartás A heti rendelési idő meghaladja az 1215 órát. Az intézmény az érdi betegeken kívül a környező négy település betegeit is ellátja. E vonzáskörzetbe tartozik Pusztazámor, Tárnok, Sóskút és Diósd. Éves szinten a szomszédos településekről az átjáró betegek száma eléri a főt. Ügyeleti ellátás, mentőszolgálat Az International Ambulance Kft. Érd, Tárnok, Diósd, Sóskút, Pusztazámor központi orvosi ügyeletét látja el február 1-jétől. Az összevont központi ügyelet összesen felnőtt és gyermek sürgősségi orvosi ellátását biztosítja, jelenleg a nap 24 órájában. A Pest megyei Mentőszervezet a városban mentőállomást tart fenn, melynek működési területe Tárnok, Diósd, Sóskút, Pusztazámor, valamint Százhalombatta településekre terjed ki. Szükség esetén az érdi menősök kivonulnak Szigetszentmiklós, Halásztelek, Dunaharaszti, Biatorbágy és a Zsámbéki-medence településeire is. Közreműködnek továbbá a megyét érintően az M7-es autópályán, a 6-os, illetve 7-es főutakon bekövetkező balesetek elhárításában is. Az elmúlt egy év során a Mentőszolgálat 397 alkalommal kért olyan jellegű segítséget, hogy amíg megfelelő szintű mentőgépjárművet tud a beteghez küldeni, addig az ügyelet munkatársai kezdjék meg az ellátást. Az ügyelet mindkét gépkocsija a mentőszolgálat eset kocsijainál is megkövetelt felszereléssel rendelkezik, ezért nem okozott problémát egyetlen betegellátása sem. Az elmúlt egy esztendőben összesen: beteget láttak el ambulanciájukon, illetve a betegek lakásán, néhány esetben közterületen. Ambulancián megjelent betegek száma: fő, lakáson illetve ambulancián kívül ellátott betegek: fő. A gyermekügyelet 2006-os évben gyereket látott el Közegészségügyi ellátás A közegészségügy területén mindenképpen figyelmet érdemel, hogy december elsejétől a Szakorvosi Rendelőintézet épületében megkezdi működését az ÁNTSZ

53 Budakörnyéki Intézete, melynek illetékességi területe kiterjed - Érden kívül - a szomszédos Százhalombatta, Tárnok, Sóskút, Diósd, Pusztazámor településekre is. Állategészségügyi ellátás Ugyancsak ebben az évben helyei át a székhelyét Érdre a Pest Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás Kerületi Hivatala is. Kórházi ellátás A város kórházi ellátása jelenleg szorosan a fővároshoz kötött. Az elmúlt években kórházi ellátás szempontjából bázisnak a Rókus kórház és intézményei voltak tekinthetők. Ide tartozott a belgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat, csecsemő- és gyermekgyógyászat, fül-orr-gége, szemészet, reumatológia, szájsebészet, a pulmonológia a törökbálinti, az alkohológia a pomázi Munkaterápiás intézethez. Az egyéb szolgáltatásokat is a fővárosi kórházak látták el. Gyógyszertárak A megváltozott jogi környezetben a gyógyszerészeknek lehetőségük nyílt a jogszabályban foglalt feltételek teljesítésével új gyógyszertár nyitására. Városunkban jelenleg 12 működő gyógyszertár látja el a lakosok kiszolgálását. A lakosságszám növekedésével biztosítani kell a nem kellően ellátott területeken is a gyógyertárak szolgáltatásait.

54 II.4.4. Közműellátottság, hulladékgazdálkodás A város egyik legégetőbb infrastrukturális feladata a közműellátás javítása, ezen belül a a szennyvízgyűjtő hálózat és a tisztító mű megfelelő állapotba hozatala, valamint a burkolt utak arányának növelése. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya szinte teljes, a villamosenergia hálózat kiépítettsége szintén teljeskörű. Ivóvíz-ellátás, vízgazdálkodás Érden a vízhálózat kiépítettsége teljeskörű, a szolgáltatott víz mennyisége évről évre növekszik. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége az elmúlt öt év alatt 10%-kal nőt, a vízhálózat 3%-kal bővült, amelyet döntően a település beépítésének aránáynak növekedése eredményezett. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 4%-kal bővül, míg az év folyamán 2006-ban jóval több lakást kapcsoltak a hálózatba, mint öt évvel korábban ben a lakások 99,6%-a, 2006-ban 97,5%-a van bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba. A közműellátottság főbb adatai 2002-ben és 2006-ban Változás 2002 és 2006 között (%) Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000m3) ,0 Üzemelő közkifolyók száma ,5 Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) ,4 Összes szolgáltatott víz mennyisége [1000 m3] ,3 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma [db] ,9 Az év folyamán a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma [db] ,2 Forrás: teir.vati.hu/meta Csatornahálózat, szennyvíztisztítás Közegészségügyi szempontból kiemelt szerepet játszik a csatornahálózat fejlesztésének szükségessége, amely évről évre egyre nagyobb arányt képvisel a városban. Az adatokból jól látható, hogy a közcsatornában elvezetett szennyvíz mennyisége több mint 30%-kal emelkedett, amely tisztítottan került elvezetésre. A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma szintén emelkedett, míg 2002-ben a lakások 19,95%- a, addig 2006-ban a lakások 23,1%-a van bekapcsolva a közcsatorna hálózatba. A csatorna- és szennyvízellátottság főbb jellemzői 2002-ben és 2006-ban Változás 2002 és 2006 között (%) Közcsatornában elvezetett összes szennyvíz mennyisége [1000 m3] ,3 Közcsatornában tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége [1000 m3] ,3 Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza [km] ,0 Közcsatorna-hálózat hosszából elválasztó rendszerű szennyvízcsatorna hossza [km] ,0 Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma [db] ,1 Az év folyamán a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma [db] ,7 Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége [1000 m3] ,3 Közcsatornán elvezetett, III. tisztítási fokozattal tisztított szennyvíz mennyisége[1000 m3] 0 745n.r.

55 Közműves szennyvíztisztító berendezések (tervezett) kapacitása [kgo2/nap (biokémiai oxigénigény) ,0 Forrás: teir.vati.hu/meta Az eredmények alapján a közműolló alakulását tekintve megállapítható, hogy nagyon lassú tendenciában záródik a közműolló Érden, 2002 és 2006 között a változás csupán 0,7. A közműellátottság főbb jellemzői 2002-ben és 2006-ban Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 99,6 97,5 Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 19,9 23,1 Közműolló 4,99 4,22 Forrás: teir.vati.hu/meta

56 Villamosenergia- és gázellátás A lakosság villamosenergia- és gáz szükségletének növekedése Érd városában is érzékelhető, megvizsgálva a statisztikai adatok eredményeit. A legnagyobb mértékű növekedés a szolgáltatott gáz mennyiségében következett be, itt ugyanis a évi adatokhoz képest közel 30%-kal több gázt szolgáltattak, a villamosenergia tekintetében ez a növekedés 10%-os. A villamosenergia és gázellátás főbb jellemzői 2002-ben és 2006-ban Változás 2002 és 2006 között (%) Háztartási villamosenergia fogyasztók száma [db] ,7 A háztartások részére szolgáltatott villamosenergia mennyisége [1000 kwh] ,2 Háztartási gázfogyasztók száma [db] ,2 Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége [1000 m3] ,2 Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége [1000 m3] ,7 Az összes gázcsőhálózat hossza [km] ,2 Összes gázfogyasztók száma[db] ,6 Gázzal fűtött lakások száma [db] ,3 Forrás: teir.vati.hu/meta Hulladékgazdálkodás Érd város területén keletkező nem veszélyes hulladékok begyűjtésére, szállítására, előkezelésére és lerakással történő végleges ártalmatlanítására az ÉrdKom Kft., mint közszolgáltató jogosult. Az Érd-Kom Kft. látja el Érd város, valamint számos környező település, így Diósd, Martonvásár és Tordas községek hulladékelszállítását is. A közterületen keletkezett települési hulladékokról az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény (ÉKF) köteles gondoskodni. Érd város területén a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás teljesítésére kizárólagos jogot szerzett közszolgáltató a SZIPPANT-HAT Konzorcium, képviseletében Fülöp Sándor egyéni vállalkozó és a TO-NO Bt. A szelektív hulladékgyűjtés számára Érd területén 47 db gyűjtősziget létesült, melyekkel gyakorlatilag az érdi lakott terület lefedésre került. II.4.5. Zöldfelületek aránya A hulladékgazdálkodás főbb jellemzői 2006-ban Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont 100 lakások aránya, % Összes elszállított hulladék lakosságtól elszállított hulladék nem lakosságtól szállított hulladék Forrás: Önkormányzati nyilvántartás Érd megyei jogú város zöldterületi arányát tekintve elmondhatjuk, hogy közpark, közkert áll a lakosság rendelkezésére, rekreációs célból.

57 A zöldterületek jellege és alapterületének nagysága 2008-ban: Zöldterület jellege Darab Mérete (m2) Növényzet becsült értéke (ezer Ft) Közkert Közpark Zöldterület összesen Játszótér, tornapálya, pihenőhely Virágos terület Füves, cserjés, ligetes terület Gondozott terület Forrás: Önkormányzati nyilvántartás

58

59 II.4.6. Közösségi közlekedés A helyi- illetve a helyközi autóbusz-közlekedés vonatkozásában a legnagyobb utasforgalmat a városközpontban lévő buszpályaudvar bonyolítja. Áthelyezésével, illetve a vasútállomással való összeépítésével, valamint a kapcsolódó P+R parkoló megépülésével őszén megkezdte működését a város első intermodális közlekedési-, átszállási csomópontja. Innen indulnak, illetve ide érkeznek a fővárossal és a környező településekkel kapcsolatot tartó helyközi járatok. A parkvárosi Bem tér alközpontként, átszállóhelyként működik. Igényként merült fel a lakosság részéről a helyi tömegközlekedési szolgáltaátsok továbbfejlesztése, mind területi, mind mennyiségi szempontból. II Vasúti közlekedés Érden két vasúti fő vonal megy keresztül, a Budapest-Székesfehérvár, és a Budapest-- Pusztaszabolcs vonalak. A személyforgalom jelentős részét a pusztaszabolcsi vonalon az Érd-Felső vasúti megállóhely, míg a székesfehérvári vonalon az Érd-Alsó vasúti megállóhely bonyolítja le. Ezen kívül további 1 illetve 2 megálló található a két vasútvonalon, így összesen 5 vasúti megállóhely van a város területén. A vasúti közlekedés terén kiemelkedő jelentősséggel bír a MÁV által szorgalmazott elővárosi vasút program, s ugyancsak a lehetőségek szélesedését eredményezheti a MÁV, a VOLÁN és a BKV részvételével létrehozandó közlekedési szövetség. II Autóbusz A város autóbuszközlekedési kiszolgálását a VOLÁNBUSZ Zrt. látja el. A szerződést decemberében január december 31. időtartamra kötötte a város polgármestere és a Volánbusz Zrt. vezérigazgatója. A szerződés alapján Érd városának helyi közlekedési igényeit helyi és helyközi járatok együttesen elégítik ki. Az egyes viszonylatok részletes ismertetését a menetrend vizsgálatakor ismertettük. A szerződés szempontjából fontos, hogy a 8 helyi viszonylat közül 3 csak helyi járatokkal, 2 csak helyközi járatokkal, 3 vegyesen helyi és helyközi járatokkal egyaránt biztosított. A helyi feladatokat ellátó helyközi járatokat a szolgáltató a helyi menetrendben feltünteti, eleget téve szerződésben foglalt kötelezettségének. A helyi közlekedés nyolc viszonylatcsoportban realizálódik, amelyekből a 2. sz. és a 6. sz. viszonylaton csak helyközi járatok közlekednek helyi tarifa igénybevétele mellett. Helyi vonalak: 1.sz. v.: TESCO Autóbusz-állomás Ófalu-Minaret 2.sz. v.: Határ u./tétényi u. Autóbusz állomás Délibáb u.* 3.sz. v.: Autóbusz-állomás Technikus u. 4.sz. v.: Autóbusz állomás Terelőút TESCO Felső v.mh. Bagoly u. Autóbuszállomás 5.sz. v: Autóbusz állomás Lőcsei u. Bem tér 6.sz.: Autóbusz állomás Riminyáki u. Bem tér* 7.sz. v.: Autóbusz állomás Ürmös u. Bem tér 8.sz. v.: Bem tér Iparos u. Bem tér

60 Érd kerületeinek tömegközlekedési ellátottsága

61

62 Forrás: Önkormányzati nyilvántartás II Személygépkocsi Érd az ország legfontosabb közlekedési zónájában, szektorában helyezkedik el. Kialakulását, növekedését két fontos (40-es - Székesfehérvár, 30-as - Szekszárd) vasútvonal és két országút (70-es és 6-os főút) segítette elő, növekedése eredményeként azonban mintegy útját állta két újabb főút kiépítésének (M7 autópálya, a most kiépülő M6 autópálya), amelyek emiatt a város beépített, illetve beépítésre szánt területein haladnak át, illetve fognak áthaladni. Az M7-es pálya és a 6-os út kiépítésével megnőtt közúti közlekedési kínálat Budapest szomszédságában tovább gyorsította a város növekedését. A bővülő kínálatra így nagy közlekedési kereslet válaszolt, aminek törvényszerű következménye lett főként a csúcs időszakokban a zsúfoltság, veszélyes torlódások kialakulása az M7-es pálya csomópontjában, de gyakran már az Érdet megközelítő útszakaszokon (pl. 6-os út) is. Forrás: Önkormányzati nyilvántartás Az M7-es autópálya a várost Parkvárosnál metszi ketté, összeköttetést biztosítva ezzel a város Budapest, illetve a Balaton felé irányuló forgalmának. Az M0-ás autóút közvetlenül nem érinti Érd területét, de a várost ily módon elkerülő személy- és teherforgalom szempontjából mégis említést érdemel. Az M0-áshoz való Érd felől két irányból is megközelíthető öt kilométeren belüli csatlakozás lehetősége érezhető forgalomnövekedést eredményezett a város belterületi útjain. A város főúthálózata az egymást követő parcellázások eredményeként, részben azok határán, illetve a korábbi országos főutakból (70-es, 6-os) alakult ki. Kiemelt szerepű közöttük az Iparos-Bajcsy-Riminyáki-Diósi út és a Budafoki-Budai-Velencei-Fehérvári utak által meghatározott tengelykereszt, amihez délen megtöréssel az egyelőre kisebb jelentőségű Felső utca és az Ercsi út vonalai csatlakoznak. Hátrányos jellemzője a hálózatnak a kevés, illetve egyenlőtlenül elosztott átjáró a vasútvonalakon és a kevés járható a keresztirányú út. Az északi főtengellyel nagyjából páthuzamosan két kevésbé jelentős főút alakult ki az autóbusz járatok számára, a Szovátai-Lőcsei-Szent

63 István és a Folyondár-Alsóerdősor-Eperfa-Ürmös-Csaba utcák vonalai az M7-es felüljárója irányában. Keresztirányban a Vadlúd-Kossuth-Bethlen utcák vonala emelkedik ki kedvezőtlen kapcsolattal a főutca Diósi úti szakaszához a Széchenyi téren. Ettől északon a Tárnoki utca vonala az egyetlen, amely a három főút között folytonos kapcsolatot biztosít, de ezen a vonalon nem halad autóbusz. Általánosságban az igen változatos sűrűségű és helyenként (pl. Parkváros M7-től déli részei) zavaróan sugaras elrendezésű hálózat nehezen áttekinthető. II Kerékpáros és gyalogos közlekedés 2006-ban átadásra került az Érd és Százhalombatta közös projektjeként megvalósult Duna-menti kerékpárút. Szorgalmazni kell a kapcsolat kiépítését Nagytétényen keresztül a budapesti kerékpárút-hálózathoz. A belterületi úthálózat fejlesztésével egyidőben szükséges a kerékpárút-hálózat bővítési lehetőségeinek biztosítása. A gyalogos közlekedést érintően a járdák városcentrumon kívüli fejlesztése szükséges. II Üzemi tevékenység és közlekedés okozta környezetterhelés és zajterhelések

64 Nappali közúti közlekedési terhelés és zajterhelés viszonya (zöld legkevésbé terhelő, piros leginkább terhelő hatás)

65 Konfliktust okozó közúti közlekedési terhelés és zajterhelés viszonya (piros leginkább terhelő hatás)

66 Nappali vasúti közlekedési terhelés és zajterhelés viszonya (zöld legkevésbé terhelő, piros leginkább terhelő hatás)

67 Konfliktust okozó vasúti közlekedési terhelés és zajterhelés viszonya (piros leginkább terhelő hatás)

68 Nappali üzemi tevékenység terhelésének és zajterhelés viszonya (zöld legkevésbé terhelő, piros leginkább terhelő hatás)

69 III. VÁROSRÉSZI ELEMZÉSEK

70 Az érdi önkormányzat, a településszerkezeti jellemzık, területhasználati módok és elérhetıségi szempontok alapján 5 darab karakterében, jellegében, fejlesztési elképzeléseiben különbözı városrészt határolt le, amelyre a továbbiakban Integrált Városfejlesztési Stratégiát készít.

71 Érd város településszerkezeti terve és a városrészi lehatárolások

72 III.1. Parkváros Elhelyezkedés A terület a Tárnoki út Ürmös utca Vincellér utca Felsıvölgyi út Tetıfedı utca Ötvös utca belterületi határ Kıhalmi utca Hegyalja utca Kolozsvári utca által határolt, északi városrészt foglalja magában. Jelenleg alapvetıen lakófunkciót tölt be. A jövıbeni fejlesztések révén a Bem téren és környékén, mint alközponton gazdasági funkciók megerısödése várható. Városszerkezet Északi fekvéső terület, amely szervesen kapcsolódik a szomszédos városrészekhez. Szerkezetét meghatározza az M7-es autópálya, amely kelet-nyugati irányban kettéosztja a területet. Ez elsısorban nehezebb átjárhatóságot, valamint minimális minıségbeli és funkcionális váltást eredményez. A városrész beépítésére alapvetıen a kertvárosias lakókörnyezet a jellemzı. A településközponti vegyes területek a fıútvonalak mentén (Iparos utca Bajcsy-Zsilinszky utca, Szovátai utca Lıcse utca, Sóskúti út Törökbálinti utca, Szövı utca Folyondár utca Alsóerdısor utca Eperfa utca Cseresznyefa utca Diófa utca, Tárnoki út, Ürmös utca) találhatóak. Tényleges városközpont a Bem tér környékén kezdett spontán mód kialakulni. Mikroközpont kialakulására van lehetıség a Kalotaszegi-Szovátai-Lıcsei utak találkozásánál (Hétágú csomópont), valamint az M7-es autópályán túli területeken a Darukezelı utca környékén. Zöldterületekben ez a városrész Érd többi területével összehasonlítva viszonylag sőrőn ellátott, ténylegesen közparkként azonban egyik sem funkcionál. Városkép Parkváros M7-es autópályától északra fekvı része egyike azon területeknek, ahol a domborzati adottságok miatt is kiemelt figyelmet kell fordítani a beépítési intenzitásra. E területegységen is megjelentek a többlakásos épületek, amelyek helyenként környezetidegen létesítményekként hatnak. Érdekes, hogy a többlakásos épületek elsısorban az Iparos úttól nyugatra szaporodtak meg rendkívül gyorsan. Feltehetıen

73 annak is köszönhetıen, hogy Parkváros M7 autópályától északra fekvı része egészen 1993-ig üdülıterület volt, amely még ırzi kertvárosias jellegét. Az épített környezet minısége tekintetében helyenként a már megépült többlakásos épületek, helyenként pedig a családi lakóházak építészeti karaktere okoz problémát. Az M7-es autópályától délre esı területegységek képezik Érd belterületének középsı részét. A terület a morfológiai adottságok és a rendkívül kopár növényzet miatt nem volt olyan vonzó építési célpont, mint Parkváros északi része vagy Érdliget. Így, ezeken a területeken, a megépült többlakásos épületek is kisebb lakásszámmal létesültek. Kiemelhetı a Cseresznyefa utca, Aradi utca, egyes szakaszainak beépítése. A volt PÁRA szabadidıközpont területén csoportos beépítéssel szinte egy egész lakótelep van kialakulóban. A megkezdıdött, beépítési intenzitás szempontjából kedvezıtlen folyamatok még nem okoztak olyan látványos városépítészeti sebhelyeket, mint például Parkváros északi részén. Parkváros dél-keleti része 1990 elıtt szintén üdülıterület volt. Keskeny utcái, meredek domboldalai, fejletlen infrastruktúrája miatt az Ürmös utcai beépítésen kívül viszonylag kevés helyen látunk soklakásos épületet. Több helyen az eddigi egylakásos családiház helyett kettı-, vagy négylakásos épület épült. Területhasználat, funkciók A városrész funkcionális központja a Bem tér, ahol gazdasági, közösségi, közlekedési és humán szolgáltatási funkciók egyaránt megtalálhatóak. Ezen kívül a Bajcsy-Zsilinszky utca mentén található elszórtan néhány humán szolgáltatás (általános iskola, óvoda, orvosi rendelı, gyógyszertár). Általában fı közlekedési útvonalak mellett fekvı Vt településközponti területek, melyek zömmel a fı közlekedési útvonalakra szervezett kereskedelmi gazdasági szolgáltató létesítmények és üzletek, telephelyek elhelyezésének legitimizálására lettek kijelölve. A Vt övezetne sorolódtak a városban található hivatalok és intézmények is. A településrész tipikus szuburbánus jelleget öltı elfolyó kiterjedı települési szövetet alkot. Domináns, akár 80 % arányt is elér a Lke kertvárosias lakóterületek aránya. Zömében nagy alapterülető F F+2 szintszámú családi házak társasházak alkotják. A városrészben található egy nagyobb kiterjedéső összefüggı zöldfelület Z zöldterületi területfelhasználással. Több kisebb esetlegesen telekosztásból megmaradó közterületi földrészlet kapott Z zöldterületi besorolást, ott ahol a domborzati viszonyok kedvezıtlenek voltak, illetve többségében utak keresztezıdésénél. Közös jellemzıjük, hogy kis méretük és rossz hozzáférhetıségük miatt alacsony fokon képesek csak funkciójuk ellátására. A városrészt keresztülvágja az M7 autópálya amely megszakítja a települési szövetet.

74 Összességében megállapítható, hogy Parkváros funkcióhiányos városrész, ahol a lakófunkció mellett nincs dominánsan megjelenı funkció. A meglévı szolgáltatások Parkváros lakosságának alapellátását elégítik ki. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi Parkváros népességszámának alakulását alapvetıen határozza meg a terület lakófunkció jellege. Érd megyei jogú város lakosainak egyharmada él a parkvárosi városrészben, amely kedvezı közlekedésföldrajzi helyzetének következtében a szuburbanizációs folyamatok által egyik leginkább érintett területe a városnak. A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Parkváros Érd összesen* Lakónépesség száma (fı) Lakónépesség aránya (%) 33,3 100 Állandó népesség száma (fı) Állandó népesség aránya (%) 33,1 100

75 Forrás: KSH A városrész lakosságának korösszetételét tekintve megállapítható, hogy a városrész korstruktúrája a városi átlagértékhez képest kedvezıbb összetételő, ugyanis a fiatal és az aktív korosztály aránya 1,1%-kal, valamint 2,1%-kal magasabb arányban jelenik míg, míg az idıskorúak aránya közel 4%-kal alacsonyabb, mint a városi átlag. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001) Érd Parkváros (%) évesek aránya évesek aránya 60 éven felüliek Forrás: KSH A lakosság képzettségi fokát tekintve alacsony eltérés tapasztalható a városi átlaghoz viszonyítva, de az eltérésbıl kiderül, hogy a városrészben alacsonyabb arányban jelennek meg az általános iskolai végzettséggel rendelkezik, míg magasabb arányt képviselnek a felsıfokú végzettséggel rendelkezık az érdi átlagértékekhez viszonyítva. A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Parkváros Érd Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában Forrás: KSH 22,4% 23,3% 15,2% 14,1% A terület foglalkoztatottsági viszonyainak alakulásában kiemelhetı, hogy a foglalkoztatottak aránya hasonló, mint a városi átlag, míg a foglalkoztatottak nélküli háztartások alacsonyabb arányban (27,4%) jelennek meg a városi átlagértékhez (30,1%) képest. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya hasonló arányt mutat, mint a városi átlag, az eltérés a parkvárosi területen 0,7%-kal magasabb arány jelenik meg. Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül A foglalkoztatottság mutatói (2001) Parkváros Érd 57,5% 57,8% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 27,4% 30,1% 39,1% 38,4%

76 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül Forrás: KSH 13,2% 13,0% A 2001-es KSH népszámlálási adatok eredményei szerint a vizsgált városrészben található a lakásállomány egyharmada. A laksőrőség hasonló értékeket képvisel, mint a város egésze, míg fontos kiemelni, hogy a városrészben Érd egészéhez képest magasabb arányban jelennek meg az alacsony komfortfokozatú lakások, ugyanis a lakásállomány közel 20%-a tartozik ebbe a kategóriába. A lakásállomány jellemzıi (2001) Parkváros Érd Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) 33,3 100 Laksőrőség (fı/lakás) 2,8 2,8 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya 19,5 16,6 Összességében Parkváros társadalmi-demográfiai struktúrája számos tekintetben hasonló jelleget mutat, mint Érd város egésze. Fontos kihangsúlyozni, hogy a városrész alapvetıen lakófunkciójú, itt él a város lakosságának közel egyharmada, azonban a lakások egyötödének komfortfokozata alacsony. A lakosság képzettségi szintje, valamint korstruktúrája azonban kedvezıbb képet mutat, mint a városi átlagértékek, amely a területen érzékelhetı szuburbanizációs hatások következménye. Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései -Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola felújítása -Iparos u.- Bajcsy Zs. u-riminyáki u felújítása Parkvárosi szegregátum Általános helyzetkép A Parkvárosban elhelyezkedı szegregátum a Postástelep nyugati peremén található a városhatár mentén a Kassai u., a Kıszegi u., a Késmárki u., a Krasznahorkai u., az Aradi u. és a Tátra u. családi házas beépítéső környezetében. A területre jellemzı, hogy a évi Népszámlálás óta, egyrészt az önkormányzati integrációs tevékenységek következtében, másrészt az ingatlanpiaci fejlesztések révén ma már nem beszélhetünk telepszerő szegregátumról. A terület annak ellenére, hogy alacsony infrastruktúrával kiépített (burkolt út hiánya jellemzı, a zöldfelületek állapota leromlott), kedvezı földrajzi fekvésének köszönhetıen ingatlanpiaci szempontból keresetté vált, így az újépítéső családi- és társasházak mellett éles kontrasztként jelennek meg a pontszerő, alacsony státuszú lakosok ingatlanjai. A terület pontszerő szegregátumaiban nagyobbrészt halmozottan hátrányos helyzetőek, zömében roma kisebbséghez tartozók élnek.

77

78 ERİSSÉGEK LEHETİSÉGEK Lakóterületek: kertárosias arculat, élhetı Infrastruktúra fejlesztés kertvárosi lét Befektetési, fejlesztési lehetıségek: a fejlesztések során alternatív lehetıségek, kiaknázatlan, flexibilis lehetıségek Bem Biztonságos és jól szervezett közlekedési feltételek megteremtése; gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódás lehetısége; Turisztikafejlesztés, szabadidı téren alakuló városi alközponti jelleg rekreációs sávok, parkok, futó területek kijelölése, Budapest vonzásában: nagyváros kerékpárutak létesítése közelsége, helyben és a körzetben elérhetı Városi, szolgáltató funkció fejlesztés szolgáltatások Tudatos városfejlesztés Bem téri alközpont Vállalkozási kedv és képesség: fejlesztése; élhetı, valóságos fórumként mőködı kisvállalkozók és vállalkozások - közösségi terek kialakítása kereskedelmi és szolgáltató funkciók Népesség: sok a fiatal, kedvezı a korszerkezet, kedvezı népesség összetétele kereskedelmi és szolgáltató funkciók, területek kialakítása Befektetés ösztönzés, gazdaságfejlesztés Helyi közösségek: erıs civilitás, helyi Fejlesztési területek tudatos kijelölése, és az közösségek mozgathatóak és azokkal való tudatos gazdálkodás (tevékenységek megnyerhetıek városi ügyeknek ha érdekelté teszik és bevonják megkezdése elıtt tudatos leltár, hogy mivel gazdálkodhat a város) a beköltözıket egyre jobban érdekli a város Munkahelymegtartó képesség növelése; élete, lassan, de határozottabban vesznek részt a helyi életben Közvetlen közlekedési kapcsolat az M7-l értékmegırzı fejlesztések ösztönzése Ne legyen belterületbe vonás lakóparkok részére; élhetı kertváros jelleg megırzése Forrásteremtés potenciális, befektetık becsábítására alkalmas fejlesztési területek tudatos kiajánlása Környezeti aspektus Környezettudatos gondolkodás meghonosítása; klímabarát településekhez való csatlakozás elısegítése Városmarketing, kommunikációs aspektus Parkvárosi identitás meghatározása GYENGESÉGEK Infrastruktúra, intézményi háttér kedvezıtlen közúti közlekedési kapcsolatok, az úthálózat nagy része is felújításra szorul Több évtizedes elmaradottság, különösen az infrastruktúra terén - közmő, és úthálózat (sáros, gödrös utcák) felújításra szoruló városi intézményhálózat Szomszédos településekkel való együttmőködés hiánya Elınytelen közúti csomóponti kialakítások Erıs harántirányú közlekedési terhelés Közösségi terek, központok Kevés a a tér, játszóter a városban Nincs tudatosan szervezett alközpont, csak központi funkciók halmaza a Bem téren Kevés zöldfelület, nagy lakófunkciós összefüggı homogén terület Környezeti szempontok A környezet tisztaságának hiánya Gazdátlanság, elmaradottság Szemétszállítási anomáliák (pl: a nem fizetıket nem tudják nyilvántartani, az elmaradt befizetések hátrányai a rendesen fizetıket terhelik, magasabb díjakat fizetnek A be nem épített területek hasznosítására eddig meglehetısen túlzó ötletek merültek fel Fı közlekedési útvonalak és az M7 mellett VESZÉLYEK Városvezetés: városon belül betöltött pozíció háttérbe szorulása, a Bem tér és a fı közlekedési útvonalak funkciói még zavarosabbá válnak és az elınytelen településszerkezeti hatások erısödnek Közmőfejlesztések: nem követték a lakónépesség és az ezzel járó épített környezet növekedését Mikroregionális szerep: Nem definiált központi szerep (Budapest, Százhalombatta, Budaörs mellett) Közösség: közösségi élet helyszínének hiánya, sportolási lehetıségek hiánya az újonnan betelepülık passzivitása, lokálpatriotizmus kihasználásának hiánya, mert nincsenek megszólítva Vendégforgalom nem kellı mértékben történı kihasználása (nincsen szálloda)

79 erıs zaj és környezetterhelés Lakosság, népesség és lakófunkciók Ingázás negatívumai (idı + pénz) Sok a kényszerbeköltözı (alacsonyabb ingatlanárak) Feszesen beépített városrész, kicsi telekosztással Kevés az érdi ıslakos Nincs különbözı arculata, identitása, karaktere a Parkvárosnak alvóvárosi lét

80 III.2. Érdliget - Kutyavár Elhelyezkedés A terület a Vincellér utca Ürmös utca Tárnoki út Riminyáki utca Érd-Alsó vasútvonal Budai út Budafoki út Tétényi utca Gyár utca Muskátli utca Érd- Diósd településhatár Ligetszépe utca Árvalányhaj utca Bazsarózsa utca által határolt területet foglalja magában. Városszerkezet Érd keleti városrésze szervesen kapcsolódik a szomszéd városrészekhez. Déli részén az Érd-felsı és az Érd alsó vasútvonal kelet-nyugat irányban átszeli Érdligetet. A városrész beépítésére a kertvárosias lakókörnyezet a jellemzı. Településközponti vegyes területek a Tárnoki út, Ürmös utca, Diósdi út, Balatoni út mentén alakultak ki. Az Érd-alsó vasútvonal mentén jelentıs kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület található. Ebben a városrészben a legnagyobb a zöldfelületek aránya, összefüggı terület azonban kevés van. Kiemelhetı a volt Érdligeti Strand területe a Fürdı utcában és az ú.n. Papi Földek területe a Sulák patak mentén.

81 Városkép Érdliget észak-keleti része, a Felsıvölgyi utca, Alsóvölgyi utca és Fürdı utca vonala (Érd Törökbálit között húzódó völgy) mentén lévı terület földrajzi, természeti adottságai alapján ideális lakóterületként él az érdiek tudatában. A beépítés itt is megkezdıdött és Parkvároshoz hasonlóan - az eddigi egylakásos családiház helyett kettı-, vagy négylakásos épület épült. Érdliget déli részét országos jelentıségő vasútvonalak szelik keresztül. A területen (elsısorban a Diósdi út mentén) még az 1980-as években létesültek többlakásos lakóépületek. Ezt követıen a Balatoni út dél-keleti oldalán is megkezdıdött a többlakásos épületek létesítése. Késıbb, az ezredforduló idején a homokbánya területe épült be társasházakkal. Egyes részeken még megvan az igazi kertvárosi jelleg, azonban a beépítési intenzitás növekedése erre a területre is rányomta bélyegét. Feltehetıen a területet érintı nagy közúti és vasúti forgalomból adódó környezeti teher miatt a területegység egyenlıre nem vált célpontjává a társasházak építésének. Területhasználat, funkciók A városrész funkcionális központja Tállya utca és környéke Itt döntıen humán szolgáltatási funkciók jelennek meg (orvosi rendelı, óvoda, általános iskola, szociális otthon) A városrész többi területén elszórtan további humán funkciók jelennek meg. Általában fı közlekedési útvonalak mellett fekvı Vt településközponti területek, melyek zömmel a fı közlekedési útvonalakra szervezett kereskedelmi gazdasági szolgáltató létesítmények és üzletek, telephelyek elhelyezésének legitimizálására lettek kijelölve. A Vt övezetne sorolódtak a városban található hivatalok és intézmények is. A településrész tipikus szuburbánus jelleget öltı elfolyó kiterjedı települési szövetet alkot. Domináns, akár 80 % arányt is elér a Lke kertvárosias lakóterületek aránya. Zömében nagy alapterülető F F+2 szintszámú családi házak társasházak alkotják. A városrészben található egy nagyobb kiterjedéső összefüggı zöldfelület E erdıterületi területfelhasználással. Több kisebb esetlegesen telekosztásból megmaradó közterületi földrészlet kapott Z zöldterületi besorolást, ott ahol a domborzati viszonyok kedvezıtlenek voltak, illetve többségében utak keresztezıdésénél. Közös jellemzıjük, hogy kis méretük és rossz hozzáférhetıségük miatt alacsony fokon képesek csak funkciójuk ellátására. A városrészt felszabdalja az 7-s autóút, és a vasútvonalak, amely megszakítja a települési szövetet.

82 Összességében megállapítható, hogy Érdliget a városrész lakosságának alapellátásául szolgáló humán és gazdasági funkciókkal megfelelıen ellátott. Közösségi és közigazgatási ellátások azonban hiányoznak a városrészbıl A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi A város keleti oldalán elhelyezkedı városrész Parkvárost követıen második legnépesebb terület Érden, a város lakosságának egyötöde ebben a városrészben él, amely a lakófunkció dominanciájára utal. A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Érdliget- Kutyavár Érd összesen* Lakónépesség száma (fı) Lakónépesség aránya (%) 24, Állandó népesség száma (fı)

83 Állandó népesség aránya (%) Forrás: KSH A lakosság korcsoport szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy Érdliget korszerkezete a városi átlagértékhez képest kedvezıtlenebb, ugyanis hasonlóan Tsuculanum városrészhez, a fiatal- és az aktívkorúak aránya alacsonyabb, míg a 60 éven felüli korosztály a városi átlagértékhez képest felülreprezentálódik. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001) Érd Érdliget-Kutyavár (%) évesek aránya évesek aránya 60 éven felüliek Forrás: KSH Érdliget-Kutyavár településrész lakosságának kvalifikáltsága jóval kedvezıbb képet mutat, mint a városi átlagértékek, ugyanis itt az aktív korúak 20,7%-a rendelkezik alapfokú végzettséggel, míg a felsıfokú végzettségőek aránya átlagérték feletti. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Érdliget- Kutyavár Forrás: KSH Érd 20.7% 23,3% 16.0% 14,1% A foglalkoztatottsági viszonyok tekintetében szintén kedvezıbbek a településrész mutatói a városi átlagértékekhez képest. Az aktív korúak közel 60%-a foglalkoztatott, amely két százalékkal alacsonyabb a városi átlagnál, míg a rendszeres munkajövedelemmel rendelkezık aránya szintén alacsonyabb a városi értékhez képest. Az alacsony státuszmutatókat együttes kategóriájához tartozók aránya 11%.

84 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya A foglalkoztatottság mutatói (2001) Érdliget- Kutyavár Érd 59.3% 57,8% 31.4% 30,1% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül Forrás: KSH 36.4% 38,4% 11.0% 13,0% A lakásviszonyok és lakásállomány alakulásában kiemelhetı, hogy Érd lakásállományának közel egynegyede található a városrészben. A lakásállomány komfortfokozatát tekintve kisebb mértékő az alacsony komfortú lakások aránya, míg a laksőrőség tekintetében szintén alacsonyabb érték jelenik meg a városi átlaghoz viszonyítva. A lakásállomány jellemzıi (2001) Érdliget - Kutyavár Érd Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) 24.7% 100,0 Laksőrőség (fı/lakás) 2.7 2,82 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH 15.5% 16,6 Összességében Érdliget-Kutyavár városrész magas népességkoncenctrácjú, a város második legnépesebb területét alkotó városrész. A lakosság korstruktúrája kedvezıtlenebb, mint a városi átlagértékek, de az itt élık kvalifikáltásga magasabb, foglalkoztatottsági és lakás viszonyai viszont kedvezıbbek, mint a város egészére vonatkozó értékek. Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései: -Tesco bevásárlóközpont -Budafoki-Balatoni csomópont (körforgalom) -Érdliget vasúti megállóhely korszerősítése -Diósdi u-riminyáki csomópont (körforgalom) -SPAR áruház

85 ERİSSÉGEK LEHETİSÉGEK Lakóterületek: kertvárosias, élhetı Infrastruktúra fejlesztés kertvárosi lét Befektetési, fejlesztési lehetıségek: a fejlesztések során alternatív lehetıségek, Biztonságos és jól szervezett közlekedési feltételek megteremtése; gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódás lehetısége; kiaknázatlan, flexibilis lehetıségek, Turisztikafejlesztés, szabadidı formálódó érdligeti alközpont Zöldterületek rekreációs sávok, parkok, futó Budapest vonzásában: nagyváros területek kijelölése, kerékpárutak létesítése közelsége, helyben és a körzetben elérhetı Kemping fejlesztése - hasznosítása szolgáltatások Vállalkozási kedv és Városi, szolgáltató funkció fejlesztés képesség: Tudatos városfejlesztés az érdligeti alközpont kisvállalkozók és vállalkozások - fejlesztése; élhetı, valóságos fórumként mőködı kereskedelmi és szolgáltató funkciók közösségi terek kialakítása Népesség: sok a fiatal, kedvezı a kereskedelmi és szolgáltató funkciók, területek korszerkezet, kedvezı népességösszetétel Helyi közösségek: erıs civilitás, helyi kialakítása Befektetés ösztönzés, gazdaságfejlesztés közösségek mozgathatóak és Fejlesztési területek tudatos kijelölése, és az megnyerhetıek városi ügyeknek ha érdekelté teszik és bevonják a beköltözıket egyre jobban érdekli a város azokkal való tudatos gazdálkodás (tevékenységek megkezdése elıtt tudatos leltár, hogy mivel gazdálkodhat a város) élete, lassan, de határozottabban vesznek Munkahelymegtartó képesség növelése; részt a helyi életben értékmegırzı fejlesztések ösztönzése Ne legyen belterületbe vonás lakóparkok részére; élhetı kertváros jelleg megırzése Forrásteremtés potenciális, befektetık becsábítására alkalmas fejlesztési területek tudatos kiajánlása Környezeti aspektus Környezettudatos gondolkodás meghonosítása; klímabarát településekhez való csatlakozás elısegítése Városmarketing, kommunikációs aspektus Érdligeti identitás meghatározása GYENGESÉGEK Infrastruktúra, intézményi háttér kedvezıtlen közúti közlekedési kapcsolatok, az úthálózat nagy része is felújításra szorul Több évtizedes elmaradottság, különösen az infrastruktúra terén - közmő, és úthálózat (sáros, gödrös utcák) felújításra szoruló városi intézményhálózat Szomszédos településekkel való együttmőködés hiánya Elınytelen közúti csomóponti kialakítások Erıs átmenı forgalom a Balatoni úton A vasút két részre szeparálja a települési szövetet Közösségi terek, központok Nincsenek terek, játszóterek a városban Nincs tudatosan szervezett alközpont, csak központi funkciók halmaza az érdligeti alközponti részen Kevés zöldfelület, nagy lakófunkciós összefüggı homogén terület Környezeti szempontok A környezet tisztaságának hiánya Gazdátlanság, elmaradottság Szemétszállítási anomáliák (pl: a nem fizetıket nem tudják nyilvántartani, az elmaradt befizetések hátrányai a rendesen fizetıket terhelik, magasabb díjakat fizetnek VESZÉLYEK Városvezetés: városon belül betöltött pozíció háttérbe szorulása, az érdligeti alközpont környéke és a fı közlekedési útvonalak funkciói még zavarosabbá válnak és az elınytelen településszerkezeti hatások erısödnek Közmőfejlesztések: nem követték a lakónépesség és az ezzel járó épített környezet növekedését Mikroregionális szerep: Nem definiált településen belül betöltött pozició Közösség: közösségi élet helyszínének hiánya, sportolási lehetıségek hiánya az újonnan betelepülık passzivitása, lokálpatriotizmus kihasználásának hiánya, mert nincsenek megszólítva Vendégforgalom nem kellı mértékben történı kihasználása (nincsen szálloda) Kemping területe nem szolgálja a kulturális és turisztikai fejlesztéseket

86 A be nem épített területek hasznosítására eddig meglehetısen túlzó ötletek merültek fel Vasút, fı közlekedési útvonalak és az Balatoni út mellett erıs zaj és környezetterhelés Lakosság, népesség és lakófunkciók Területi kiterjedéséhez képest a legzsúfoltabb városrész, nincs tartalékterület Feszesen beépített városrész, kicsi telekosztással Kevés az érdi ıslakos alvóvárosi lét

87 III.3. Tusculanum Elhelyezkedés A terület a Tárnoki út Riminyáki utca Diósdi utca Érd-Felsı vasútvonal Fehérvári út Varjú utca Bíbic utca által körbezárt területet foglalja magában. Jelenleg alapvetıen lakófunkciót tölt be. Városszerkezet A város közepén elhelyezkedı területet a forgalmas Velencei út választja el a városközponttól. Kelet-nyugati irányba kettészeli az Érd-felsı és Érd- alsó vasútvonal, amely a városrész szerkezetében nem jelent karakterváltást. A városrész nyugati része falusias lakókörnyezet, amelyre az alacsony beépítettség a jellemzı. Tusculanum többi részére a kertvárosias lakóterület jellemzı. Települési vegyes területet északnyugaton, illetve a Kossuth Lajos utca, Töhötöm utca, Diósdi utca vonalán található. Városkép Tusculanum területén helyenként, elszórva találkozhatunk többlakásos épületekkel. Kiemelhetı a Szt István utca egyes szakaszainak beépítése. A megkezdıdött, beépítési intenzitás szempontjából kedvezıtlen folyamatok még nem okoztak olyan látványos városépítészeti sebhelyeket, mint például Parkváros északi részén.

88 Területhasználat, funkciók A városrész funkcionális központja a Szent László tér, ahol óvoda és általános iskola is található. Tusculánumban ezek mellett még szociális otthon, gyógyszertár és orvosi rendelı kapott helyet, amely a lakosság alapellátását szolgálja. Számottevı gazdasági, államigazgatási funkció nincs jelen a területen. A László tér környékén folyamatban van egy uszodaépítés, amely városi szintő funkcióbıvüléssel jár. Általában fı közlekedési útvonalak mellett fekvı Vt településközponti területek, melyek zömmel a fı közlekedési útvonalakra szervezett kereskedelmi gazdasági szolgáltató létesítmények és üzletek, telephelyek elhelyezésének legitimizálására lettek kijelölve. A Vt övezetbe sorolódtak a városban található hivatalok és intézmények is. A településrész tipikus szuburbánus jelleget öltı elfolyó kiterjedı települési szövetet alkot. Domináns, akár 80 % arányt is elér a Lke kertvárosias lakóterületek aránya. Zömében nagy alapterülető F F+2 szintszámú családi házak társasházak alkotják. Több kisebb esetlegesen telekosztásból megmaradó közterületi földrészlet kapott Z zöldterületi besorolást, ott ahol a domborzati viszonyok kedvezıtlenek voltak, illetve többségében utak keresztezıdésénél. Közös jellemzıjük, hogy kis méretük és rossz hozzáférhetıségük miatt alacsony fokon képesek csak funkciójuk ellátására.

89 Összességében elmondható, hogy a városrész jelen állapotában alapvetıen funkcióhiányos terület. Ezen az állapoton fog javítani az uszodafejlesztés, amely funkcióbıvülést eredményez. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi Tusculanum városrész népességének aránya a lakós- és az állandó népességen belül 16,5%-ot tesz ki, tehát a városrészek közül a Parkváros és Érdliget után a harmadik legnépesebb területegység.

90 A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Tusculanum Érd összesen* Lakónépesség száma (fı) Lakónépesség aránya (%) 16,5% 100% Állandó népesség száma (fı) Állandó népesség aránya (%) 16,5% 100% Forrás: KSH A városrész korcsoport szerinti struktúrájának alakulásának vizsgálatakor kiemelhetı, hogy kis mértékben, de kedvezıtlenebb korszerkezet tapasztalható a városi átlagértékekhez képest. Ez azt jelenti, hogy a fiatal és az aktív korúak aránya alacsonyabb arányban reprezentálódnak, míg az idısek száma közel három százalékkal magasabb, mint a város egészének átlagértéke, vagyis a lakosság egyötöde a 60 év feletti korcsoporthoz tartozik, amely jelzi a városrész társadalmi struktúrájának elöregedését. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001) Tusculanum Érd (%) évesek aránya évesek aránya 60 éven felüliek aránya Forrás: KSH A lakosság képzettségi szintjét tekintve hasonló struktúra figyelhetı meg, mint a parkvárosi városrész esetén, ugyanis ebben az esetben is kis mértékben, de kisebb a legalacsonyabb iskolai végzettségő társadalmi csoport jelenléte, míg az átlaghoz képest magasabb arányban reprezentálódnak a felsıfokú végzettségőek. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Tusculanum Forrás: KSH Érd 22,1% 23,3% 14,5% 14,1% A városrész foglalkoztatottsági viszonyainak alakulásánál ki kell emelni, hogy a foglalkoztatottak aránya közel hasonló, mint a városi átlagérték, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya közel másfél százalékkal több Érd egészéhez képest. Utóbbi hozzájárul a rendszeres munkajövedelemmel rendelkezı háztartások arányának szintén

91 magasabb arányához, az alacsony kvalifikáltságú csoport aránya azonban elmarad a városi átlagértékétıl. Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya A foglalkoztatottság mutatói (2001) Tusculanum Érd 57,2% 57,8% 31,4% 30,1% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül Forrás: KSH 39,0% 38,4% 12,3% 13,0% A városrész lakásállományának jellemzıi között kiemelhetı, hogy a lakásállomány 6,4%- a található a területen, a laksőrőség a városrészek között a második legmagasabb értékő Tisztviselı-Újtelep városrészt követıen. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya azonban pozitív képet mutat, mivel a városi átlagértékhez képest több mint három százalékkal kevesebb a kategóriába tartozó lakások aránya. A lakásállomány jellemzıi (2001) Tusculanum Érd Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) 15,7 100,0 Laksőrőség (fı/lakás) 2,95 2,82 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH 13,8 16,6 Összességében Tusculanum városrész demográfiai jellemzıi hasonló tendenciát mutatnak, mint Érd város egésze, eltérés a lakosság korstruktúrájában jelentkezik: a tusculanumi városrész korszerkezete kedvezıtlenebb. Fontos kiemelni, hogy a városrészben az alacsony komfortfokozatú lakások aránya elmarad a városi átlagértékhez képest, amely jól jelzi a városrész lakásállományának kedvezı szerkezetét. Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései -Vörösmarty-Kossuth L. Csomópont ( ötös körforgalom ) -Kossuth L.-Vadlúd utca felújítása

92 ERİSSÉGEK LEHETİSÉGEK Lakóterületek: kertvárosias, élhetı Infrastruktúra fejlesztés kertvárosi lét Befektetési, fejlesztési lehetıségek: a fejlesztések során alternatív lehetıségek, Biztonságos és jól szervezett közlekedési feltételek megteremtése; Turisztikafejlesztés, szabadidı kiaknázatlan, flexibilis lehetıségek, a Zöldterületek rekreációs sávok, parkok, futó tusculanumi intézményi tartalékterületen területek kijelölése, kerékpárutak létesítése Népesség: sok a fiatal, kedvezı a Városi, szolgáltató funkció fejlesztés korszerkezet, kedvezı népesség összetétele Tudatos városfejlesztés városközponti területhez Helyi közösségek: erıs civilitás, helyi közeli területek fejlesztése; élhetı, valóságos közösségek mozgathatóak és fórumként mőködı közösségi terek kialakítása megnyerhetıek városi ügyeknek ha kereskedelmi és szolgáltató funkciók, területek érdekelté teszik és bevonják a beköltözıket egyre jobban érdekli a város kialakítása Befektetés ösztönzés, gazdaságfejlesztés élete, lassan, de határozottabban vesznek Fejlesztési területek tudatos kijelölése, és az részt a helyi életben azokkal való tudatos gazdálkodás (tevékenységek megkezdése elıtt tudatos leltár, hogy mivel gazdálkodhat a város) Munkahelymegtartó képesség növelése; értékmegırzı fejlesztések ösztönzése Ne legyen belterületbe vonás lakóparkok részére; élhetı kertváros jelleg megırzése Forrásteremtés potenciális, befektetık becsábítására alkalmas fejlesztési területek tudatos kiajánlása Környezeti aspektus Környezettudatos gondolkodás meghonosítása; klímabarát településekhez való csatlakozás elısegítése Városmarketing, kommunikációs aspektus Tusculanumi identitás meghatározása GYENGESÉGEK Infrastruktúra, intézményi háttér kedvezıtlen közúti közlekedési kapcsolatok, az úthálózat nagy része is felújításra szorul Több évtizedes elmaradottság, különösen az infrastruktúra terén - közmő, és úthálózat (sáros, gödrös utcák) felújításra szoruló városi intézményhálózat Szomszédos településekkel való együttmőködés hiánya Elınytelen közúti csomóponti kialakítások Erıs átmenı forgalom határoló fı közlekedési útvonalakon Közösségi terek, központok Nincsenek terek, játszóterek a városban Kevés zöldfelület, nagy lakófunkciós összefüggı homogén terület Környezeti szempontok A környezet tisztaságának hiánya Gazdátlanság, elmaradottság Szemétszállítási anomáliák (pl: a nem fizetıket nem tudják nyilvántartani, az elmaradt befizetések hátrányai a rendesen fizetıket terhelik, magasabb díjakat fizetnek A be nem épített területek hasznosítására eddig meglehetısen túlzó ötletek merültek fel Vasút, fı közlekedési útvonalak és az Balatoni út mellett erıs zaj és környezetterhelés VESZÉLYEK Városvezetés: városon belül betöltött pozíció háttérbe szorulása, az a fı közlekedési útvonalak kapcsolódó funkciói még zavarosabbá válnak és az elınytelen településszerkezeti hatások erısödnek Közmőfejlesztések: nem követték a lakónépesség és az ezzel járó épített környezet növekedését Mikroregionális szerep: Nem definiált településen belül betöltött pozíció Közösség: közösségi élet helyszínének hiánya, sportolási lehetıségek hiánya az újonnan betelepülık passzivitása, lokálpatriotizmus kihasználásának hiánya, mert nincsenek megszólítva

93 Lakosság, népesség és lakófunkciók Területi kiterjedéséhez képest zsúfolt városrész, nincs tartalékterület Feszesen beépített városrész, kicsi telekosztással Kevés az érdi ıslakos Nincs különbözı arculata, identitása, karaktere Tusculanumnak alvóvárosi lét

94 III.4. Ófalu-Újfalu Elhelyezkedés Érd legrégebbi településrésze az Érd-Alsó vasútvonal Budai út Budafoki út Sulák patak Sziget-dőlı Molnár utca Duna Bel-Zártkert határa Mély utca Júlia utca Intézı utca Velencei út által határolt területen fekszik. Városszerkezet A város délkeleti fekvéső területe, amely funkcionálisan a város magja. A városrészt a 6- os és 7-es utak elkerülı szakasza, valamint a most épülı M6-os autópálya szakasz szeli ketté, amely városszerkezetileg elkülöníti Ófalut és Újfalut. Ófalu városszerkezetén érzıdik a spontán, organikus fejlıdés, amely a történelmi belvárosok utcaképét idézi. Az északi, Újfalui városrész ezzel szemben rendezett utcaképet mutat.

95 Városkép Az újfalui városrész az elmúlt évtizedekben nagyot változott. Az Erzsébet utca és Alsó utca közötti, viszonylag mélyfekvéső terület beépítési intenzitása jelentısen növekedett. Természetesen itt is megjelentek a többlakásos épületek. Az Alsó utca és Felsı utca közötti terület a korábban kialakult beépítésnek köszönhetıen egyelıre nem alakult át jelentısen. Várható a meglévı elöregedett épületállomány átalakításának igénye, ezért a terület hangulatának megırzése érdekében fel kell készülni a megfelelı építészeti szabályozásra. A terület nyugati része, a temetı déli határán húzódik. Ezen a részen rendkívül intenzív beépítés kezdıdött meg az elmúlt években. Többlakásos épületek létesítésére egyenlıre nem került sor. Érd-Ófalu adottságait tekintve három egymástól elkülöníthetı részbıl áll. Egyik a Júlia utca és az ófalusi hegyoldal, amely keskeny utcáinak és elmaradott infrastruktúrájának köszönhetıen egyelıre nem vált a többlakásos épületeket építık célpontjává. De ezen a területrészen is megkezdıdött a beépítés intenzitásának növekedése. Másik területrész a Fı utca és a Külsı Római út között fekvı sík, túlnyomórészt korábban beépült terület. Alapvetıen e területrész is megtartotta kertvárosias jellegét. Helyenként megjelentek kétlakásos épületek és a hagyományos beépítést nem igazán követı túlméretezett házak is létesültek, de alapvetıen a területen lehetıség van a kertvárosias jelleg megtartására. A harmadik területrész Ófalu központi részét és a Molnár utcai épületsort foglalja magába. A város fejlıdéstörténete szempontjából kiemelkedı helyi épített értékek többsége ezen a területen található. E területen a sajátosságok megırzése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a védendı építészeti értékek megóvására és környezetük alakítására. Ráadásul a Kakukk hegy természetvédelmi védettséget kapott, így az épített és természetes környezet együttes figyelembe vétele szükséges az esetleges további beépítések elıkészítése során. A területegységben a legnagyobb változást a téglagyár esetleges hasznosítása fogja jelenteni, amelyre már számtalan elképzelés született. Területhasználat, funkciók Az ófalui városrészen található a valamikori kistelepülés városmagja, a településszerkezet kijelölte központi hely azonban nem rendelkezik alközponti jelleggel. Ugyanakkor itt található a Volt Sina kastély, a Minaret és a gyógyfürdı is. A városrész, a Duna-part és a Beliczay sziget menti organikusan fejlıdött Ófalu és a mai városközpontot összekötı allék köré szervezıdı Újfalu Lke kertvárosias lakóterületi besorolású családiházas övezeti beépítést követ. Az erıs lakófunkció mellett ebben a városrészben is koncentrálódik a valós intézményi, kereskedelmi szolgáltató és ipari gazdasági potenciál, a helyközi tömegközlekedés fıbb állomásai (vasút, távolsági busz), valamint a kulturális élet fıbb színterei is. A TSZT nagykiterjedéső gazdasági kereskedelmi/szolgáltató területeket jelöl ki az M6 autópályára szervezve, többnyire logisztikai központok betelepítéséhez. Több kisebb esetlegesen telekosztásból megmaradó közterületi földrészlet kapott Z zöldterületi besorolást, ott ahol a domborzati viszonyok kedvezıtlenek voltak, illetve többségében utak keresztezıdésénél. Közös jellemzıjük, hogy kis méretük és rossz hozzáférhetıségük miatt alacsony fokon képesek csak funkciójuk ellátására.

96 A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi A tradicionális beépítéső Ófalusi városrész és a hozzá kapcsolódó Újfalu népességszámának alakulásában kiemelhetı, hogy Tisztviselı és Újtelep városrészt megelızıen a legalacsonyabb népességszámmal rendelkezı településrész, a város lakosságának közel 14%-át koncentrálja. A városrész lakó- és állandó népességének alakulása (2001) Mutató megnevezése Ófalu-Újfalu Érd összesen* Lakónépesség száma (fı) Lakónépesség aránya (%) Állandó népesség száma (fı) Állandó népesség aránya (%) Forrás: KSH A vizsgált övezet korstruktúrájának elemzésekor kiemelhetı, hogy a fiatal korosztály alacsonyabb arányban jelenik meg a városrészben Érd egészéhez viszonyítva, míg az

97 aktív korúak és a 60 év feletti korosztály magasabb arányban, amely jelzi a terület elöregedési tendenciájának kialakulását. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001) Érd Ófalu-Újfalu (%) évesek aránya évesek aránya 60 éven felüliek Forrás: KSH Az itt élık kvalifikáltsági szintjét tekintve az alacsony végzettségőek aránya több mint 3%-kal magasabb, mint a városi átlagérték, ezzel ellentétben a felsıfokú végzettségőek aránya hasonló nagyságrenddel elmarad Érd átlagértékéhez képest. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Ófalu-Újfalu Forrás: KSH Érd 26.4% 23,3% 11.2% 14,1% A lakosság foglalkoztatottsági viszonyainak alakulásában ki kell emelni, hogy a kategóriák számos esetben szinte ugyanolyan értéket képviselnek, mint a városi átlagérték, az alacsony státuszmutató tekintetében viszont a városrész egy százalékkal nagyobb arányban reprezentálódik felül, mint a városi érték. Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül A foglalkoztatottság mutatói (2001) Ófalu-Újfalu Érd 57.9% 57,8% Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül Forrás: KSH 31.2% 30,1% 38.6% 38,4% 14.1% 13,0%

98 A terület lakásviszonyainak alakulása esetén ki kell emelni, hogy a város lakásállományának 14,4%-a található a területen. A laksőrőség tekintetében alacsonabb érték jelenik meg, mint a városi átlagérték, míg a komfortokozat szintén kedvezıbb képet mutat, annak ellenére, hogy a területen a évi adatok alapján szegregátum található. A lakásállomány jellemzıi (2001) Ófalu-Újfalu Érd Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) ,0 Laksőrőség (fı/lakás) ,82 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH ,6 Összességében az Ófalu-Újfalu tradicionális városrészre az aktív foglalkoztatott korcsoport jelenléte jellemzı. Az itt élık iskolai végzettségének szintje elmarad a városi átlagértékektıl, a lakásállomány jellemzıi között pedig fontos kihangsúlyozni, hogy a területen az alacsony státuszú népességcsoport jelenléte ellenére a lakások komfortfokozata a városi értéknél kedvezıbb. Az elmúlt évek jelentısebb fejlesztései: -Budai út-enikı u. csomópontban körforgalom építése -STOP.SHOP bevásárlóközpont a Budai úton -Korall2 üzletház-lakások, irodák, üzletek, Posta -Rotunda üzletház-lakások, irodák, üzletek -Korall üzletház-lakások, irodák, üzletek -Diósdi úti vasúti aluljáró (MÁV beruházás) -Érd Alsó, Érd Felsı megállóhelyek korszerősítése -Érdcenter üzletház (Budai úton)

99 ERİSSÉGEK LEHETİSÉGEK Lakóterületek: kertvárosias, élhetı Infrastruktúra fejlesztés kertvárosi lét Biztonságos és jól szervezett közlekedési feltételek Kedvezıbb komfort fokozatú lakások megteremtése; gyorsforgalmi úthálózathoz való nagyobb aránya Kisebb beépítettség kapcsolódás lehetısége; Turisztikafejlesztés, szabadidı Befektetési, fejlesztési lehetıségek: a Zöldterületek rekreációs sávok, parkok, futó fejlesztések során alternatív lehetıségek, területek kijelölése, kerékpárutak létesítése kiaknázatlan, flexibilis lehetıségek a Duna Duna part és Szapáry kastély mint turisztikai part közelében Városközpont desztináció fejlesztése Városi, szolgáltató funkció fejlesztés A városrészben taláható Érd Tudatos városfejlesztés az ófalui alközpont városközpontjának nagy része Duna vonzásában: Duna közlekedési fejlesztése; élhetı, valóságos fórumként mőködı közösségi terek kialakítása folyosó közelsége, helyben és a körzetben Vendéglátó és szolgáltató területek szervezése elérhetı szolgáltatások Befektetés ösztönzés, gazdaságfejlesztés Vállalkozási kedv és képesség: Duna parti turisztikai fejlesztési területek tudatos kisvállalkozók és vállalkozások - kijelölése, és az azokkal való tudatos gazdálkodás kereskedelmi és szolgáltató funkciók Munkahelymegtartó képesség növelése; Népesség: sok a fiatal, kedvezı a korszerkezet, kedvezı népesség összetétele értékmegırzı fejlesztések ösztönzése Forrásteremtés Helyi közösségek: erıs civilitás, helyi potenciális, turisztikai befektetık becsábítására közösségek mozgathatóak és alkalmas fejlesztési területek tudatos kiajánlása megnyerhetıek városi ügyeknek ha Környezeti aspektus érdekelté teszik és bevonják Környezettudatos gondolkodás meghonosítása; a beköltözıket egyre jobban érdekli a város klímabarát településekhez való csatlakozás élete, lassan, de határozottabban vesznek elısegítése részt a helyi életben Duna part környezeti állapotának megóvása Városmarketing, kommunikációs aspektus Ófalui identitás kihangsúlyozása GYENGESÉGEK Infrastruktúra, intézményi háttér kedvezıtlen közúti közlekedési kapcsolatok, az úthálózat nagy része is felújításra szorul felújításra szoruló intézményhálózat Kerékpárutak, összeköttetések hiánya) Közösségi terek, központok Nincsenek terek, játszóterek a városban Nincs tudatosan szervezett alközpont, csak központi funkciók halmaza Ófalu központjában Környezeti szempontok Gazdátlanság, elmaradottság Szemétszállítási anomáliák (pl: a nem fizetıket nem tudják nyilvántartani, az elmaradt befizetések hátrányai a rendesen fizetıket terhelik, magasabb díjakat fizetnek A be nem épített területek hasznosítására eddig meglehetısen túlzó ötletek merültek fel Lakosság, népesség és lakófunkciók Alacsony iskolázottságúak és idısebb korosztályúak városinál magasabb arányban vannak jelen Kálvária úton rossz lakókörnyezet, veszélyeztetett népesség Városrészt két részre szeparálja az M6 VESZÉLYEK Városvezetés: a Városközpont környéke és a fı közlekedési útvonalak funkciói még zavarosabbá válnak és az elınytelen településszerkezeti hatások erısödnek, Közmőfejlesztések: Ófaluban nem követték a lakónépesség és az ezzel járó épített környezet növekedését Mikroregionális szerep: Nem definiált településen belüli és a Duna adta opciók betölthetı pozició Közösség: közösségi élet helyszínének hiánya, sportolási lehetıségek hiánya az újonnan betelepülık passzivitása, lokálpatriotizmus kihasználásának hiánya, mert nincsenek megszólítva elöregedı népesség és alacsony iskolázottságúak helyzetének veszélyeztetettsége nı Vendégforgalom nem kellı mértékben történı kihasználása (nincsen szálloda) Duna part és a Szapáry kastély nem szolgálja a kulturális és turisztikai fejlesztéseket Településszerkezet Városrészen túlzott mértékő gazdasági kereskedelmi szolgáltató terület kerül kijelölésre, a turisztikai fejlesztési lehetıségeket a környeztet terhelı logisztikai fejlesztések negligálják Kálvária úton szegregátum kialakulása Az ófalui városrész kimarad a város vérkeringésébıl

100 Ófalusi szegregátum (térképen 15. számmal jelölt terület) II Általános helyzetkép Az Ófaluban elhelyezkedı szegregátum magába foglalja a városrész délnyugati falusias beépítéső harmadát a Kerülı u., a Mély u., a Judit u., a Hosszú u., a Dózsa Gy. u. és a Temetı u. környékét. A telepszerő környezet ugyan városszövetbe ágyazódott szegregált terület, ugyanakkor peremi elhelyezkedése folytán, a városrész kedvezıtlen megközelíthetısége, és ezen belül a szegregátum rossz feltártsága miatt elkülönül a környezetétıl a két temetı szomszédságában. Az épületek, a közterületek és a zöldfelületek állapota leromlott. A területen nagyobbrészt halmozottan hátrányos helyzetőek, zömében roma kisebbséghez tartozók élnek.

101

102 III.5. Tisztviselı- és Újtelep Elhelyezkedés A városrész a Bíbic utca Varjú utca Fehérvári út Érd-Felsı vasútvonal Diósdi út Budai út Velencei út Intézı utca Ercsi út Tóni csapás Érd-Felsı vasútvonal belterület határa Szajkó utca Sas utca belterület határa Fehérvári út Zámori út Vadlúd utca Hattyú utca által határolt területen fekszik. A lakófunkció mellett megjelenik a kereskedelmi-szolgáltató és ipari funkció is. Városszerkezet Érd délnyugati városrésze a gazdasági funkcióknak köszönhetıen jellemzıen más karakterekkel bír mint a város többi része. A kertvárosias lakóterület aránya jóval a városi átlag alatt marad. A fácán utcai lakótelepnek köszönhetıen kisvárosias lakóterülettel is találkozhatunk. A városrész déli részén található kereskedelmi és szolgáltató területek Érd város gazdasági motorját jelentik. A zöldterületi ellátottság nem jellemzı a városrészre. Városkép A területegység túlnyomó részben beépített. A sasvárosi részen, a Fácán utcában már régen megépült egy társasházakat tartalmazó lakótelep, amely még komplex módon tervezett, tömbtelkes kialakítással, sorházszerően telepített épületekkel készült. A jelenleg kisvárosias építési övezetben lévı terület viszonylag jól illeszkedik a kertvárosi területbe, sıt a Fácán utca és Fehérvári út között húzódó gazdasági terület kedvezıtlen hatásaitól védi a kertvárosias lakóterületet. A területegység másik intenzív beépítése a Mérnök utcában létesült. Ezen a részen jól látható mindaz, amit el kellene kerülni Érd esetében. Az összezsúfolt, túlterhelt területen rendkívül sokféle, építészetileg szabályozatlan beépítés jött létre.

103 Mintegy tíz éve, a Technikus utca, Tollnok utca között történt parcellázás hatására várható a területen többlakásos épületek építésének igénye. Területhasználat, funkciók Az erıs lakófunkció mellett ebben a városrészben is koncentrálódik a valós intézményi, kereskedelmi szolgáltató és ipari gazdasági potenciál, a helyközi tömegközlekedés fıbb állomásai (vasút, távolsági busz), valamint a kulturális élet fıbb színterei is. A lakóterületi használat vegyes, az Lk kisvárosias lakóterület lakóparkjától az Lke kertvárosias lakóterület családiházas szerkezetéig. A TSZT a városrészhez csatlakozóan, de a városrészen belül is nagymértékő ipari gazdasági terület kialakítását irányozza elı, az autópálya és a vasútvonal közelségét prioritásként kezelve. Több kisebb esetlegesen telekosztásból megmaradó közterületi földrészlet kapott Z zöldterületi besorolást, ott ahol a domborzati viszonyok kedvezıtlenek voltak, illetve többségében utak keresztezıdésénél. Közös jellemzıjük, hogy kis méretük és rossz hozzáférhetıségük miatt alacsony fokon képesek csak funkciójuk ellátására. A városrészt felszabdalja a Fehérvári és a Velencei út, valamint a vasútvonalak, amely megszakítja a települési szövetet.

104 Összességében megállapítható, hogy a városi szintő kereskedelmi-szolgáltatási funkciók mellett a lakosság igényeit kielégítı humán szolgáltatási, közösségi és igazgatási funkciókkal nem rendelkezik a városrész. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzıi Érd centrális fekvéső városrészének állandó- és lakónépességének száma közel hétezer fı, amely a város lakosságának 12,1%-át teszi ki, amellyel elmondható, hogy a lakosságszám tekintetében a legkisebb városrészrıl van szó. Mutató megnevezése A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001) Tisztviselı- és Újtelep Érd összesen* Lakónépesség száma (fı) Lakónépesség aránya (%) Állandó népesség száma (fı) Állandó népesség aránya (%) Forrás: KSH

105 A lakosság korcsoport szerinti alakulása szinte teljesen azonos értékeket vesz fel, mint a város egészére vonatkozó átlagértékek, tehát a lakosság korstruktúrája jól mutatja Érd város területét jellemzı trendeket, ugyanis az eltérések néhány tizedben mérhetık minden kategória tekintetében. A lakosság korcsoport szerinti megoszlása (2001) Érd Tisztviselı és Újtelep (%) évesek aránya évesek aránya 60 éven felüliek Forrás: KSH

106 A lakosság kvalifikáltsági szintjének vizsgálatakor megállapítható, hogy az eddig vizsgált városrészekkel összehasonlítva itt a legkedvezıtlenebb a képzettségi szint alakulása. Ugyanis az alapfokú végzettségőek aránya az aktív korúak közel egyharmadát teszik ki, míg a diplomások aránya az érdi átlagértékhez képest jelentısen kisebb, a vizsgált korosztály közel egytizede tartozik ebbe a kategóriába. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában A lakosság képzettségi szintjének alakulása (2001) Tisztviselı- és Újtelep Forrás: KSH Érd 28.6% 23,3% 9.8% 14,1% A foglalkoztatottsági viszonyok alakulásánál fontos kihangsúlyozni, hogy a városi átlagértékekhez viszonyítva nem jelennek meg markáns eltérések, felülreprezentálódik a foglalkoztatott nélküli háztartások magas aránya, valamint az alacsony státuszjelzıket együttesen kezelı dimenzió is. A foglalkoztatottság mutatói (2001) Tisztviselı- és Érd Újtelep Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 56.9% 57,8% 31.8% 30,1% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 39.0% 38,4% Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül 15.7% 13,0% Forrás: KSH A lakásállomány jellemzıi ki közül ki kell emelni, hogy a lakásállomány 16%-a található ebben a városrészben, a laksőrőség a többi városrészhez képest magas értékő. Ezzel szemben fontos kiemelni, hogy az alacsony komfortfokozatú lakások aránya közel három százalékkal alacsonyabb, mint a városi átlag, amely a terület lakáspiaci szempontból történı kedvezı jellegét mutatja. A lakásállomány jellemzıi (2001) Tisztviselı- és Újtelep Érd Lakásállomány (db) Lakásállomány (%) 15,7 100,0 Laksőrőség (fı/lakás) 2,95 2,82 Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH 13,8 16,6 Összességében a centrális fekvéső Tisztviselı és Újtelep társadalmi struktúrája több tekintetben követi a városi trendeket, de kihangsúlyozandó, hogy a lakosság képzettségi szinte jóval elmarad a város egészének átlagértékeihez viszonyítva. A terület

107 lakásállományára jellemzı az alacsony komfortfokozatú lakások alacsony aránya, valamint magas laksőrőség egyaránt. ERİSSÉGEK LEHETİSÉGEK Befektetési, fejlesztési lehetıségek: a fejlesztések során alternatív lehetıségek, kiaknázatlan, flexibilis lehetıségek a gazdasági területeken Vállalkozási kedv és képesség: kisvállalkozók és vállalkozások - kereskedelmi és szolgáltató funkciók jelenléte az gazdasági ipari területeken Népesség: sok a fiatal, kedvezı a korszerkezet, kedvezı népesség összetétele Helyi közösségek: erıs civilitás, helyi közösségek mozgathatóak és megnyerhetıek városi ügyeknek ha érdekelté teszik és bevonják a beköltözıket egyre jobban érdekli a város élete, lassan, de határozottabban vesznek részt a helyi életben GYENGESÉGEK Infrastruktúra, intézményi háttér kedvezıtlen közúti közlekedési kapcsolatok, az úthálózat nagy része is felújításra szorul felújításra szoruló intézményhálózat Kerékpárutak, összeköttetések hiánya) Közösségi terek, központok Nincsenek terek, játszóterek a városban Nincs tudatosan szervezett alközpont, Környezeti szempontok Gazdátlanság, elmaradottság Szemétszállítási anomáliák (pl: a nem fizetıket nem tudják nyilvántartani, az elmaradt befizetések hátrányai a rendesen fizetıket terhelik, magasabb díjakat fizetnek A be nem épített területek hasznosítására eddig meglehetısen túlzó ötletek merültek fel Lakosság, népesség és lakófunkciók Alacsony iskolázottságúak legmagasabb arányban vannak jelen Kevés az érdi ıslakos Nincs különbözı arculata, identitása, karaktere a városrésznek Városrészt felosztja a az M6, a vasútvonal és a 7 fıút Lakófunkció: zsúfolt és nagyon beépített lakóépületek, kedvezıtlen komfortfokozatú jellemzıkkel Infrastruktúra fejlesztés Biztonságos és jól szervezett közlekedési feltételek megteremtése; gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódás lehetısége; Befektetés ösztönzés, gazdaságfejlesztés Gazdasági - ipari fejlesztési területek tudatos kijelölése, és az azokkal való tudatos gazdálkodás Munkahelymegtartó képesség növelése; értékmegırzı fejlesztések ösztönzése Gazdasági ipari területekre igényt tartó helyi vállalkozások jelenléte Forrásteremtés potenciális, logisztikai befektetık becsábítására alkalmas fejlesztési területek tudatos kiajánlása Környezeti aspektus Környezettudatos gondolkodás meghonosítása; klímabarát településekhez való csatlakozás elısegítése lakókörnyezet környezeti állapotának megóvása Városmarketing, kommunikációs aspektus Tisztviselı telepi identitás meghatározása VESZÉLYEK Városvezetés: városon belül betöltött pozíció háttérbe szorulása, az gazdasági területek környéke és a fı közlekedési útvonalak funkciói még zavarosabbá válnak és az elınytelen településszerkezeti hatások erısödnek, Közmőfejlesztések: nem követték a lakónépesség és az ezzel járó épített környezet növekedését Mikroregionális szerep: Nem definiált településen belüli és települések közötti szerep Közösség: közösségi élet helyszínének hiánya, sportolási lehetıségek hiánya az újonnan betelepülık passzivitása, lokálpatriotizmus kihasználásának hiánya, mert nincsenek megszólítva elöregedı népesség és alacsony iskolázottságúak helyzetének veszélyeztetettsége nı Településszerkezet Városrészen túlzott mértékő gazdasági kereskedelmi szolgáltató terület kerül kijelölésre, a turisztikai fejlesztési lehetıségeket a környeztet terhelı logisztikai fejlesztések negligálják A városrészben ipari gazdasági zárványok alakulhatnak ki

108 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe IV.4.) Jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása... 1 IV.4.1.) éves célok... 1 IV.4.2.) 7-8 éves tematikus célok...4 IV.4.3.) Városrészi célok ) Parkváros: Minıségi lakókörnyezet és szolgáltató alközpont ) Érdliget-Kutyavár: Közösségi tér ) Tusculanum: Sport- és szabadidıközpont ) Ófalú-Újfalú: Térségi turisztikai központ és gazdasági-szolgáltatói alközpont ) Tisztviselı- és Újtelep: Ipari-gazdasági központ IV.5.) A stratégia koherenciája, konzisztenciája IV.5.1.) Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel IV.5.2.) A célrendszer koherenciája IV.5.3.) Agglomerációs együttmőködés Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 1

109 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S IV.1. Bevezetés Jelen tervezési dokumentum egy középtávú, stratégiai szemlélető, megvalósítás orientált anyag, amely meghatározza Érd Megyei Jogú Város középtávú városfejlesztési gondolkodását. A dokumentum célja a 2007 és 2013 között elnyerhetı európai és hazai fejlesztési támogatások megszerzésének feltétele, hogy Érd, mint megyei jogú város rendelkezzen egy olyan dokumentummal, amely egyrészt kijelöli a városmegújítás (rehabilitáció) akcióterületeit, másrészt bemutatja a település azon gazdasági/pénzügyi és társadalmi körülményeit, feltételeit, önerejét, amelyek alapján a pályázatokon keresztül a szükséges források elnyerhetık. Ötvözi a különbözı szakági megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.)alapozva a már meglévı anyagokra, felhasználva a Batthyány-programot, mint gazdasági tervet, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplıi, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Érd, mint Magyarország legfiatalabb megyei jogú városa a mennyiségi és minıségi elmaradásokat pótolva modern, vonzó, élhetı, sajt arculattal rendelkezı várossá válhat, amennyiben kihasználja a lehetıségeit és tudatos tervezéssel, az organikus településfejlıdés pozitívumaira építve, annak tapasztalatait felhasználva, és a célcsoportok igényeit is figyelembe véve valósítja meg fejlesztéséit. Ennek szolgálatába, mindehhez egy integrált és fenntartható stratégia kidolgozását és a városi területeken koncentrálódó gazdasági, környezeti és társadalmi problémák megoldását jelentı középtávú irányadó terv elkészítését céloztuk meg. Az anyag tartalmazza a: - a hosszú távú városfejlesztési célok középtávú programokká való lebontását - a területi alapú, területi szemlélető tervezés megszilárdításának eszközrendszerét A tervezés az alábbi szempontokat figyelembe véve történt: jelenségek, folyamatok Olyan, nagy részben szociális és társadalmi változások leírása és okok felkutatása, mely a lakosság és a piac elégedettségi szintjének felmérésére szolgálnak. Ugyanígy fontos számba venni a politikai struktúrát, mőködıképességét és hatékonyságát, viszonyát a lakossággal és a piaci szereplıkkel. A város gazdasági szerkezetének átalakulása és a globális trendek idevonatkozó hatásainak is szintén e kutatás részét kell képeznie. tervek, igények A városfejlesztéssel kapcsolatos összes írott dokumentum összegyőjtése, a hasonlóságok kiszőrése. A tervek és projektek közötti prioritások meghatározásához elengedhetetlen egy belsı audit megszervezése: az önkormányzati és a kapcsolódó szervek segítségével szőkíthetı a kör, a megvalósulás jövıbeni esélyei, stb. Másodsorban egy külsı audit megszervezésével felmérhetık a piaci szereplık igényei, véleményük és igényeik a városfejlesztéssel kapcsolatban. Szakértelmükre támaszkodva Érd kihasználatlan potenciáljaira is fény derülhet egy-egy vizsgált területen. Érd Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kidolgozása során alkalmazott partnerségi modellnek megfelelıen megtörtént a külsı szereplık meghallgatása, akik a város életében kiemelkedı szerepet játszanak, és aktívan gondolkodnak annak fejlesztésérıl. Ezáltal: egy adott terület szereplıi találkoznak egymással, a beszélgetés során fény derülhet közös ötleteikre, elısegítheti a vélhetıen jelenleg nem létezı együttmőködésüket Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 2

110 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S A magánszféra szereplıinek bevonása a tervezésbe olyan gesztus, mellyel az önkormányzat nyitottságáról, partneri szándékáról biztosítja ıket. A párbeszéd révén bıvül az önkormányzat rendelkezésére álló információ halmaz a lakossági, piaci igényekrıl, valamint a felülrıl érkezı fejlesztési tervek elfogadtatása is gördülékenyebbé válik általánosan nı a bizalom. A munka során a kommunikációs fórumokat jelentı Párbeszéd Körökhöz létrehozott tematikus csoportok a közös területeken tevékenykedı szereplıket fogták össze. A szereplıket nem egyenként hallgattuk meg, hanem tematikus csoportonként egy-egy moderált beszélgetés keretében. A beszélgetések eredményeként a kommunikációba bevont szereplık a következı értékeket és lehetıségeket azonosították. A város értékei, potenciáljai Környezeti, természeti értékek o Természeti környezet o Földrajzi adottság, elhelyezkedés o Épített környezet, és állapotának javítása o Parkváros, Belváros o Kertvárosias, virágos, zöldövezeti rész, további szabad és beépíthetı területekkel o Lakható, élhetı város Gazdasági értékek o Vállalkozói potenciál o Lokálpatriotizmus Szellemi értékek o Lakosság szellemi tıkéje, potenciálja o Lokálpatriotizmus o kulturális mőhelyek Idegenforgalmi potenciál o Duna o Óváros múltja, kultúrája, öröksége, hagyománya o Rendezvények, éttermek, vendéglátó ipari egységek o Sokszínőség, nemzetiségek Hozzáférhetıség: o Budapest közelsége o Országos fıközlekedési utak és vasúthálózat Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 3

111 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S A város víziója, jövıképe Központi funkció o Kistérségi vezetı, központi funkció megerısítése o Mikrokörzeti központi funkció erısítése: régiós intézményeket Érdre hozni mint térségi központba o Kereskedelmi és szabadidıs centrummá válás Gazdasági funkció o a nyugodt körülmények meglétét nem zavaró kiskereskedelmi és ipari-, illetve szolgáltató tevékenységek létrejötte az új lakossági igények kielégítése céljából o Ipari területek kialakítása, munkahelyteremtés és biztosítás (M6, és Duna mente) o kereskedelmi, szolgáltató tevékenység további fejlesztése o proaktív beruházás-ösztönzési tevékenység o befektetési projekt-portfólió készítése o intenzív városmarketing tevékenység révén potenciális szakmai vagy pénzügyi befektetık felkutatása o gazdasági övezetek koncepciójának elkészítése o logisztikai és kereskedelmi-szolgáltatási tevékenységek bevonzása, megteremtése, ösztönzése (Budafoki úti barnamezı és a Tárnok határában lévı volt ipari terület rehabilitációja) o Azon befektetık kedvezményekkel történı bevonzása, akik részt vesznek az önkormányzat által preferált befektetések megvalósításában o helyi munkahelyek számának folyamatos növelése o Környezetbarát ipari üzemek betelepítése, amely egyrészt adót/bevételt termel, másrészt munkalehetıséget biztosít o Elsısorban a szolgáltatásban és infokommunikációs ágazatban érdekelt KKV-k megerısítése o A nagy hagyománnyal rendelkezı érdi mezıgazdasági tevékenység (pl. gyümölcstermesztés) ösztönzése, a benne rejlı (marketing) potenciál kiaknázása Turizmus funkció o Érd-Óváros turisztikai potenciáljának hasznosítása - pincerendszerek turisztikai hasznosítása o a kulturális, valamint az egészségturizmus, illetve a Duna part ésszerő hasznosításával a rekreációs tevékenység ötvözhetı o egészségturisztikai fejlesztések a termálvíz hasznosításra o Duna-part mint rekreációs tevékenység o konferencia-turizmus (Városi sportcsarnok melletti területek) o Parkváros és az Érdet körülölelı zöldterületek rekreációs célú hasznosítása (lovasbázisok) Oktatás funkció o Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése (infrastrukturális is), bıvítése, felújítása és/vagy korszerősítése o oktatási-nevelési intézményhálózat minıségének jelentıs növekedése o ösztöndíj program a hátrányos helyzető tehetséges gyerekek részére Társadalmi, közösségi funkció o Tudatos társadalomépítı, helyi közösséget támogató akciók, amelyek hosszú távon hozhatnak változást azáltal, hogy tevékenységük az érdi identitás megszilárdításában döntı szereppel bír o Image-építés / akciótervek, tájékoztató kampányok, városi arculat kialakítása és kommunikálása o kulturális, sport és szabadidı tevékenységek minden korosztály számára azzal a céllal, hogy erısödhessen a helyi identitás, és lehetséges legyen a kitörés az alvóvárosi szerepkörbıl o Élhetıbb környezet, izgalmas város, ahol van lehetıség a szabadidı hasznos és kellemes eltöltésére Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 4

112 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S o a gazdasági, tudományos, kulturális életben kiemelkedı szerepet játszó és kapcsolati hálóval rendelkezı érdiek a város érdekében való tevékenységre ösztönzése o az érdi fıiskolára vagy egyetemre járó fiatalok pályájának követése, segítve hasznosítani az érdiek tudását a város érdekében o Nemzetiségek bekapcsolása az idegenforgalomba Városi funkció o közösségi terek, alközpontok fejlesztése és parkok kialakítása; a természetes folyóvizek bevonásával o Egységes utcakép kialakítása o a közösség által igénybevett szolgáltatások minıségének javítása o Érd otthonossá tétele a fizikai és humán infrastruktúra fejlesztések által o elıvárosi gyorsvasút fejlesztés o belsı úthálózat átjárhatóságának javítása o idegenforgalmi vonzerı növelése az új, minıségi városközpontok, intermodális csomópontok kialakítása által Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 5

113 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S SWOT analízis ERİSSÉGEK LEHETİSÉGEK Lakóterületek: falusias arculat, élhetı Infrastruktúra fejlesztés kertvárosi lét Befektetési, fejlesztési lehetıségek: a fejlesztések során alternatív lehetıségek, kiaknázatlan, flexibilis lehetıségek Biztonságos és jól szervezett közlekedési feltételek megteremtése; gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódás lehetısége; Turisztikafejlesztés, szabadidı Természeti értékek - amire építhetünk - turizmus fejlesztése (gyógy-, termál-, (Duna-part, Beliczei-sziget, Kakukk-hegy) konferenciaturizmus) célzott marketing Beliczay-sziget, Fundoklia völgy, NATURA színvonalas szabadidı-eltöltési lehetıségek 2000, 50 forrás - tiszta levegı, zöldterület, rekreációra alapozható, kialakítása, egyedi arculat, imázs kialakítása; patakok mentén rekreációs sávok, parkok, futó Budapest vonzásában: nagyváros területek kijelölése, kerékpárutak létesítése Dunapart közelsége, helyben és a körzetben elérhetı turisztikai célú hasznosítása; szolgáltatások Vállalkozási kedv és képesség: gyógyfürdıfejlesztés Városi, szolgáltató funkció fejlesztés kisvállalkozók és vállalkozások - Tudatos városfejlesztés - központok, alközpontok kereskedelmi és szolgáltató funkciók Népesség: sok a fiatal, kedvezı a fejlesztése; élhetı, valóságos fórumként mőködı közösségi terek kialakítása korszerkezet, kedvezı népességösszetétel Helyi közösségek: erıs civilitás, helyi kereskedelmi és szolgáltató funkciók, területek kialakítása közösségek mozgathatóak és Mikro-regionális központi szerep megnyerhetıek városi ügyeknek ha a térségi és regionális kapcsolatok erısítése érdekelté teszik és bevonják Befektetés ösztönzés, gazdaságfejlesztés a beköltözıket egyre jobban érdekli a város Fejlesztési területek tudatos kijelölése, és az élete, lassan, de határozottabban vesznek részt a helyi életben régi lakosok patriotizmusa azokkal való tudatos gazdálkodás (tevékenységek megkezdése elıtt tudatos leltár, hogy mivel gazdálkodhat a város) Civil szervezetek mozgalmai (ÉRD KÖRBE, Munkahelymegtartó képesség növelése; 30 km-es kerékpártúra) értékmegırzı fejlesztések ösztönzése Magyar Földrajzi Múzeum, mint szellemi Ne legyen belterületbe vonás lakóparkok részére; mőhely élhetı kertváros jelleg megırzése Forrásteremtés EU-s pályázatok kihasználása potenciális, befektetık becsábítására alkalmas fejlesztési területek tudatos kiajánlása Környezeti aspektus Környezettudatos gondolkodás meghonosítása; klímabarát településekhez való csatlakozás elısegítése Városmarketing, kommunikációs aspektus Médiában rejlı lehetıségek nagyobb arányú kihasználása a jobb tájékoztatás, a belsı kommunikáció javítása érdekében Városmarketing erısítése (bemutatkozó kiadványok, rendezvényeken való erıteljesebb jelenlét) városi identitás meghatározása GYENGESÉGEK Infrastruktúra, intézményi háttér kedvezıtlen közúti közlekedési kapcsolatok, az úthálózat egy része is felújításra szorul Több évtizedes elmaradottság, különösen az infrastruktúra terén - közmő, és úthálózat (sáros, gödrös utcák) felújításra szoruló városi intézményhálózat Szomszédos településekkel való együttmőködés hiánya (lásd kerékpárutak kapcsán- összeköttetések hiánya) VESZÉLYEK Városvezetés: jól strukturált stratégia hiánya, alvóvárosi létbıl való kitörés, alternatívái, forgatókönyvei, metodika hiánya Közmőfejlesztések: nem követték a lakónépesség és az ezzel járó épített környezet növekedését Mikroregionális szerep: Nem definiált központi szerep (Budapest, Százhalombatta, Budaörs mellett) Közösség: közösségi élet helyszínének hiánya, sportolási lehetıségek hiánya Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 6

114 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S Közösségi terek, központok Nincsenek terek, játszóterek a városban A megközelíthetıség miatt a Városközpont ma nem központ, hanem periféria Fiatalok közösségi rendezvényeinek hiánya, szervezés nem keresletbarát alakítása (pl: bábszínházi elıadások délelıtt kerülnek megrendezésre Sportpályák megszüntetésével a helyi sportolási lehetıségek beszőkültek Nincsenek kulturális kikapcsolódásra alkalmas helyek pl. mozi Környezeti szempontok A környezet tisztaságának hiánya Gazdátlanság, elmaradottság Történelmi városrészek leromlottak Szennyezett patakok Szemétszállítási anomáliák (pl: a nem fizetıket nem tudják nyilvántartani, az elmaradt befizetések hátrányai a rendesen fizetıket terhelik, magasabb díjakat fizetnek A védett, szép területek hasznosítására eddig meglehetısen túlzó ötletek merültek fel Lakosság, népesség és lakófunkciók Ingázás negatívumai (idı + pénz) Sok a kényszerbeköltözı (alacsonyabb ingatlanárak) Feszesen beépített település, kicsi telekosztással Kevés az érdi ıslakos Nincs különbözı arculata, identitása, karaktere a különbözı városrészeknek alvóvárosi lét Városvezetés Korábban elhibázott városfejlesztési irányok, ad hoc döntések (pl. elkerülı utak mellett lakóterületek) Az itt élık többsége nem ismeri városát Belsı kommunikáció hiánya az újonnan betelepülık passzivitása, lokálpatriotizmus kihasználásának hiánya, mert nincsenek megszólítva Vendégforgalom nem kellı mértékben történı kihasználása (nincsen szálloda) Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 7

115 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S A stratégiát megalapozó trendek A társadalmi-gazdasági változással egy idıben a vasfüggöny nem csupán az ország határait oldotta fel, és nem csupán a nemzetközi piaci folyamatokat liberalizálta, hanem a nagyváros határát is feloldotta, a gazdasági folyamatok részévé tette az elıvárosi zónát is. Azok a változások, amelyek a liberalizáció eredményeként Budapest, illetve a metropolisz térség lehetıségeit, a fejlıdési pályáján a kihívásokat meghatározzák, koncentráltan érintették Budapest Nyugati Kapuját. A magisztrális utak, illetve a hatékony tömegközlekedéssel ellátott települések (M1: Budaörs, Törökbálint M7, illetve vasút Érd), valamint a vonzó táji, természeti környezetbe ágyazott vidékies települések már a társadalmi-gazdasági változásokat megelızıen is célterületei voltak a nagyvárosi munkahelyek vonzására beköltözni szándékozók számára. A korábbi, lakótelep-építı korszakban alternatívaként jelentkezı saját ház építésének (családi ház, társasház) igényével összhangban vonzóvá váltak a kertvárosias, közösségszervezı erıvel, települési identitással, maggal, egyfajta polgári szimbolikával is rendelkezı elıvárosi települések. Ezek az akkori kvázi piac körülményei között a települések kellıen lassan fejlıdtek ahhoz, hogy a tervezetlen, spontán módon folyó fejlesztések se alakítsák át lényegesen a tér és a társadalom struktúráit. A lakófunkciókon kívül a települések mellett - nagyvárosi szabadidı-igények kielégítésére - kiskert, zártkert-zónák is kifejlıdtek. Ezek jobbára infrastruktúrával minimálisan ellátott területekként mőködtek, különösen az eltávolító infra hiányzik. Annak az életmódnak a következtében, amit egy elıvárosi / alvóvárosi lét jelentett a településeken, nem fejlıdtek a szabadidıs funkciók és területek. A településeken az alvóvárosi mőködésmódból következıen a szolgáltatási infrastruktúra alacsony színvonalon fejlıdött ki. A nagyváros közelsége, az összehasonlító vásárlás lehetısége az üzletek nyitva tartása és a munkahelyek fegyelme mind az ellen hatottak, hogy a szolgáltatások helyben fejlıdjenek. A közösségi területek iránti igény is - a települések kultúrájának fellazulásával, hagyományok megszőnésével, a hely misztériumának, identitásának és szimbolikus jelentésének, a közhöz való tartozás vonzásának csökkenésével, azaz a társadalomban zajló centripetális (szétziláló) folyamatokkal - arányosan csökkent. Egyre kevesebb alkalom, egyre kevesebb igény jelentkezett a közösségi terek iránt Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 8

116 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S IV.2.) Illeszkedés Az IVS-ben meghatározott hosszú távú, tematikus és városrészi célok rendszerükben illeszkednek a településszerkezeti tervhez (lásd részletesen a IV.5. fejezetben) és természetszerően a Városfejlesztési Koncepcióhoz való illeszkedés, annak történı megfelelés is fontos szempont volt az anyag kialakítása során. Természetesen az alapvetı illeszkedés nem jelenti azt, hogy némely esetben a konkrét fejlesztési projekt megvalósításához nem lesz szükség a településrendezési tervek módosításhoz, ezeket az egyes fejlesztések megvalósításának elıkészítése során kell vizsgálni és megtenni. Az alábbiakban kifejtett városi Jövıkép és célhierarchia rendszer koherenciája biztosítja, hogy a megfogalmazott és kitőzött célok egy meghatározott és markáns irányra, vezérfonalra épülnek. Érd fejlesztésének stratégiai fı iránya a (mikro) regionális kontextusba illesztetten kertvárosi életminıségben, egy regionális szabadidı, szórakoztató és foglalkoztatási közvetítıvárossá válás. Ezért a városirányítás- eddigi alulfejlett regionális szerepének meghaladása érdekében urbánus és kulturális tradícióinak, innovatív szellemi potenciáljainak, tartalékokkal, potenciálokkal rendelkezı épített környezetének és egyéb komparatív elınyeinek helyzetbe hozására törekszik, az értékek összetett kihasználására törekvı fejlesztési kínálatot kíván kidolgozni. Mindezt - a kínálati modellt - azon értékválasztásra alapozva kívánja megvalósítani, hogy elıször megteremti a város versenyképességét a gazdasági környezet helyzetbe hozásával, ezt összekapcsolja a környezet minıségjavításával, illetve ezekre alapozott komplex életminıség javítással, tekintettel a veszélyeztetett és szegregálódott területekre (ezek részletes elemzését lásd az Antiszegregációs tervben) Ugyanakkor az illeszkedés és koherencia biztosítja, hogy a fejlesztések eredményeként ne keletkezzenek zárványok és a közösségi, kulturális városi funkciók mellett a gazdasági funkciók is erısödhessenek. A legfontosabb változásnak, fejlıdésnek a Parkvárosban a Bem térnél, a Városközpontban és az Ófalu, Dunapart mentén kell bekövetkeznie, mely fejlıdés tovább győrőzve az egész város komfort növekedéséhez, arculatváltásához és gazdasági erısödéséhez is hozzájárul. Az integrált városstratégia készítése és annak megvalósítása során a város fontosnak tartotta a környezeti és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét és beépítését, hiszen: - kiemelten fontos feladat a városi életminıség megırzése és növelése - aktív zöldterület fejlesztése és környezeti rehabilitáció (véderdı telepítés) - az idegenforgalmi termék-skálában is hangsúlyosan szerepel a város és a kistérség, mikro-régió zöldhálózati rendszere Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 9

117 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S IV.3. Érd hosszú távú jövıképe A városstratégia nem más, minthogy egy város megtervezi hosszú távú céljait és a városról kialakítandó imázsát, azaz jövıképet határoz meg, és ehhez kidolgozza azokat a stratégiai fontosságú lépéseket, melyek a cél megvalósulásához vezetnek. A jövıkép tehát egy kulcsfontosságú fogalom, mely, a meglévı adottságok minél hatékonyabb és egymást erısítı kihasználásán alapuló, reálisan megvalósítható célt fogalmaz meg alapos kutatómunka és közös tervezés eredményeképpen. Amennyiben a város lakóinak hosszú távú és fenntartható fejlıdését helyesen tudjuk meghatározni, akkor van esély arra, hogy a terv az irányítás eszköze is legyen a megvalósítás során. A városfejlesztési tervek kivitelezésében tehát a legitimációé a kulcsszerep. Kifelé (lakosság, piaci szereplık) éppúgy el kell fogadtatni a terveket, mint házon belül (önkormányzat). A gördülékenység múlik egyrészt a hatékonyságon, mely a hivatali struktúrától függ, másrészt óriási szerepe van a kommunikációnak, az érintettek és az érdeklıdık, aktívan gondolkodók bevonásának a tervezésbe, a fejlesztési ötletek publikálásának és a visszacsatolások értékelésének hiszen pozitív légkörben nemcsak a tervek támogatottsága nı meg, de új ötletek, együttmőködések is születhetnek. A fejlesztık és befektetık felé a kohézió kommunikálása a legfontosabb: ez vonatkozik az önkormányzati struktúrára és a megjelenési felületekre egyaránt. A meglévı adottságok felhasználásával és azok célirányos fejlesztésével a szektorok közötti leghatékonyabb együttmőködések és szinergia kialakításával kialakítható egy stabil gazdasági bázis, amely megfelelı városirányítással javítja az életminıséget. Cél-eszköz rendszer I. Összetett városi-pólusok, lokális szolgáltatási központ A város társadalmi átalakulásával összhangban a jelenlegi városközpont, vagy központok alközpontként mőködı - szimbolikáját újjá kell teremteni. Egy vitális, élettel teli városi színtér kialakítása érdekében a városközpont funkcióváltását kell menedzselni. Animálni kell a fejlıdés során újraformálódó közterületeket, eseményekkel és rendezvényekkel vonzóvá, akció-dússá kell tenni a belváros erre alkalmassá tehetı részeit. Meg kell teremteni a város szimbolikáját, el kell érni, hogy a városhasználók és a látogatók a mentális, gondolati térképeiken el tudják helyezni helyre tudják tenni Érd városát. A megújulást a látogatók tudomására kell hozni, a hozzáférést és megismerést információs rendszerekkel is könnyíteni kell. II. Mikro-térségi központtá válás Érd városa a vele szomszédos településekkel egy mini városállammá, mikro-regionális alközponttá kell hogy fejlıdjön, és ki kell törjön alvóvárosi mivoltából, meglévı potenciáljainak (elhelyezkedése, innovációs adottságai stb.) helyzetbe hozásával. Építeni szükséges azoknak a funkcióknak a megtelepítésére, amelyek meghatározzák a város mőködtetését, az erıcentrummá válás lehetıségét (azoknak a központképzı funkcióknak készít elı helyszínkínálatot, potenciális telephelyet, amelyekre a kereslet igényei felkelthetıek, amelyekre a ma már meglévı kereslet reagálhat). Érd városában az új életminıség elvárások szerinti új igények kielégítésre biztosítható fejlesztési terület, mely által megteremthetı egy modern polgárváros kifejlıdésének lehetısége. Az ebben a zónában kiajánlható funkciók és helyszínek megteremtik egy vitális és innovatív üzleti és szellemi központ, egy kulturális értékeket felmutató szimbolikus, huszonegyedik századi centrum sokoldalú kibontakoztatásnak lehetıségét. Az itt megvalósítható vegyes területhasználattal egy olyan innovatív miliı és élettér jön létre, amely egyidejőleg dinamizálja a város belsı magját és az azt körülvevı külsı városrészeket, illetve a rekreációs zónákat Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 10

118 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 11

119 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S Célhierarchia rendszer Érd, mint regionális és lokális szolgáltató és szabadidı központi funkciót ellátó kertváros, egy mikroregionális információs, szolgáltató-transzefer, szabadidı és turisztikai központ év Városi PÓLUS-sá válás, lokális szolgáltatási szerep: új élettechnológiák elhelyezése, versenyképes kertvárosi, elıvárosi miliı MikroTÉRSÉGI központ: A város mikro-térségi szerepének erısítése és a központi, közvetítı városi szerep életminıség funkcionális színvonal javulás urbánus életszínvonal javulás infrastruktúra, élettechnológiák funkcionális és minıségi terek megújítása intermodális csomópont kialakítás A.) B.) C.) A.) Érd legyen erıs helyi gazdasággal rendelkezı település, mely elsısorban a szolgáltatások, kereskedelem, ipar és logisztika erısítésére törekszik B.) Érd legyen gazdaságilag, társadalmilag egyaránt fenntartható emberi léptékő kertvárosias település; megfelelı életminıséget biztosító, lakható város hatékony városi és területi struktúrák Köztér és alközpont program Városközpontfejlesztés Városkörnyék, natúra integrálása az élettérbe C.) Érd legyen a térrész szabadidı bázisa, alapozva a vízparti és természeti környezet adottságaira C.) D.) D.) Érd legyen a kistérség, térrész idegenforgalmi (konferencia-, vendéglátás, szolgáltatás) és sportközpontja központtá válás, intézményi funkció növekedés Mikro-térségi hálózat kiépítése Turizmus fejlesztés, vízparti fejlesztés (Duna-part) E.) Érd legyen a kistérség, térrész, turisztikai, és sport-, központja, a térség mikrotérségi központja D.) E.) F.) 7-8 éves tematikus célok F.) Érd legyen a térség egyik erıs intézményi és igazgatási, központja A városrész fejlıdését szolgáló, identitását építı célok elıtérbe állításával: A.) B.) D.) A.) B.) D.) A.) B.) D.) A.) B.) C.) D.) E.) F.) A.) B.) C.) E.) F.) 1.)Parkváros Városrészi cél: Minıségi lakókörnyezet és szolgáltató alközpont 2.) Érdliget-Kutyavár Városrészi cél: Közösségi tér 3.) Tusculanum Városrészi cél: Sport- és szabadidıközpont 4.) Ófalu-Újfalu Városrészi cél: Térségi turisztikai központ és gazdasági-szolgáltatói alközpont, városközpont 5.) Tisztviselı- és Újtelep Városrészi cél: Ipari-gazdasági központ Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 12

120 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S Városrész 1.) Parkváros 2.) Érdliget-Kutyavár 3.) Tusculanum 4.) Ófalu-Újfalu 5.) Tisztviselı- és Újtelep Kitőzött cél kertvárosias lakó területfejlesztés mellett kereskedelmi és szolgáltató területek, valamint közösségi intézményi funkciók elhelyezése (oktatás, nevelés) o Vegyes, elsısorban gazdasági funkcióbıvítés o Kereskedelmi-gazdasági területek bıvítése o Bevásárlóközpont létesítés o Életminıség-javítás o Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése (a Teleki Iskola helyén Oktatási Centrum létrehozása, a Bem téri átépítéssóvodai férıhelyek bıvítése, a Darukezelı utcában óvoda építés, az Aradi utcában bölcsıde bıvítés és felújítás) o a közösségi élet tereit megteremteni (a meglévı Közösségi Ház helyett modern közösségi életre alkalmas civil szolgáltató ház) Kisebb alközpont jellegő, helyi igényeket kielégítı fejlesztés (a volt strand, és a kemping területe, Duna u.-temes u.- Topolya u.-tápió u. által határolt terület) funkcionálisan: kulturális, vendéglátó, és közösségi, valamint a kiegészítı kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kialakítása a területen található park rehabilitációja kervárosias lakóterület minıségi fejlesztése multifunkcionális központ intézményi és szabadidı funkcióval, valamint a kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnek kialakításra Aktív, avagy extrém sporttevékenységre alkalmas zöldterületek falusias és kertvárosi lakóterületi fejlesztések Budapest felé véderdı, a Duna felé rekreációs létesítmények elhelyezése Városi léptékő fejlesztés: sétáló utca projekt és a rászervezett helyi igényeket kielégítı kiskereskedelmi fejlesztések a szabadterületek, közterületek hozzáférhetıségének kialakítása Idegenforgalmi és közösségi fejlesztések kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ: Érdi Gazdasági, Logisztikai Park kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ a Tepecs öveztet feltáró közúti fejlesztések, csomópontok kialakítása megfelelı gyalogos kapcsolatok kialakítása a városközpont részei között komplex funkcionális mix: idegenforgalmi, kulturális, vendéglátó, és közösségi, valamint kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kialakítása közterületek és park rehabilitációja A városközponti szerep erısítése Térségi és regionális központ szerepkör erısítése Az identitáshordozó elemek fejlesztése idegenforgalmi vonzerı növelés Belvárosi intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések számának növelése A vállalkozói aktivitás dinamizálása kulturális, vendéglátó valamint kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kialakítása Aktív zöldfelületek fejlesztése kerékpárút-hálózat fejlesztése Központi szerepkör: szálloda, konferenciaközpont park kialakítása, véderdısáv telepítés gazdasági létesítmények, logisztikai központ kialakítása kertvárosias lakóterületi fejlesztés Agrárfunkciók kialakítása Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 13

121 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S Városrész 1.) Parkváros 2.) Érdliget-Kutyavár 3.) Tusculanum 4.) Ófalu-Újfalu 5.) Tisztviselı- és Újtelep Indikátorok lakosság képzettségi fokának növekedése (%) létrejövı új vállalkozások (db) foglalkoztatottság növekedése (%) lakónépesség korösszetételében fiatalodás (%) új létesítményekben foglalkoztatottak számának növekedése (%) a helyben foglalkoztatottság növekedése (%) idegenforgalmi adó bevételeinek növekedése (%) a helyben foglalkoztatottság növekedése (%) létrejövı új vállalkozások (db) az új létesítményekben foglalkoztatottak számának növekedése (%) A helyben keletkezı jövedelmek növekedése (HUF) foglalkoztatottság növekedése (%) lakásállomány komfort növelése új létesítményekben foglalkoztatottak számának növekedése (%) település zöldterület állományának növekedése (%) az egészség megóvás miatt a helyi háziorvoshoz járók számának és arányának csökkenése (%) a sportterületet használók számának növekedése (db) A turizmusban foglalkoztatottak számának növekedése (%) Új rendezvények számának növekedése (db) A helyben foglalkoztatott munkaerı számának növekedése (%) vendégéjszakák számának növekedése (%) idegenforgalmi adóbevételek növekedése létrejövı új vállalkozások (db) Nı a vállalkozások árbevétele (%) A településközpontot használók számának növekedése (%) közvetett és közvetlen idegenforgalomból származó adóbevétel növekedése (HUF) magasabb képzettséget igénylı munkahelyek arányának növekedése (%) vendégforgalom növekedése (%) a helyben foglalkoztatottság növekedése (%) az új létesítményekben foglalkoztatottak számának növekedése (%) A kerékpárutak hosszának növekedése (km) városon belüli zöldterületi, zöldfelületi arányok növelése (%) agrár szektorban foglalkoztatottak számának növekedése (%) helyi agráripari termékek kínálatának növekedése (%) Akcióterület Szegregált, veszélye ztetett terület 1. Parkvárosi alközpont (Bem tér) 2. Hétágú csomópont akcióterület 3.Érdligeti alközpont 3. Tusculanum egészségközpont 5.Városközpont 5.Városközpont 6.Ófalu 7.Gazdaságfejlesztési 5.Városközpont Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 14

122 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S IV.4.) Jövıbeni fejlesztési irányok meghatározása IV.4.1.) éves célok Érd hosszú távú céljának meghatározásakor két fı hangsúly jelenik meg: a Városi pólus, illetve a Mikro-térségi központi szerep, melyek részben átfedik egymást. A hosszú távú cél meghatározás szempontjából fontos áttekinteni és megismerni az ágazati stratégiákat Érd város egészét érintıen. Az ágazati és funkcionális stratégia vonatkozásában az alábbiakat érdemes kiemelni: Lakáshelyzet, lakókörnyezet: jó minıségő lakások számának növelése lakóterületi presztízs javítása közmőellátottság növelése (csatorna, út, járda) Intézmény, városközpont, alközpont: új városközpont és alközpontok kialakítása, fejlesztése térrendszerek, központhoz kapcsolódó közterek integrálása az intézményfejlesztések az imázs javítást szolgálják és a helyi lakosság kötıdését idegenforgalmi vonzerı növelése Közlekedés: a munkahelyi fejlesztésre szánt területek feltárása közcélú közlekedés fejlesztése, intermodális csomópontfejlesztés elıvárosi gyorsvasút program belsı úthálózat átjárhatóságának javítása megfelelı gyalogos kapcsolatok kialakítása, fókusz- és központi területek megközelíthetıségének javítása Oktatás: infrastruktúra, szociális és közmő, valamint egészségügyi minıségi szolgáltatások közösségi élet, kultúra, identitáserısítés Kereskedelem, szolgáltatás: Bemtér és Érdliget kiemelt kereskedelmi funkcióval Ipari Park: inkubátorház fejlesztés, ipari park betelepítése A korábbi alvóváros megújításához tıkebevonásra, tıkeakkumulációra lenne szükség, amihez meg kell teremteni a város eltartóképességét. Erre Érdnek megfelelı adottságai vannak, amelyek a lakosság igényeivel, a város fejlıdésének jövıképével is összhangba hozhatók, illetve megfelelıen pozícionált fejlesztésekkel a vágyott Jövıkép megvalósulása elımozdítható. Ehhez a város gazdasági önállóságát, saját, forrásteremtı képességének egyben a szolgáltatás, back office-ok kitelepedését és a foglalkoztatás bázisát kell megteremteni. Fontossá válik / hangsúlyos a városias ellátási színvonal megteremtése, a kereskedelem, a vendéglátás és szolgáltatás létesítményeinek megvalósulása. A városközpontban és az új alközpontokban egyaránt létrejönnének a szociális infrastruktúra elemei, illetve a megfelelı minıségő mőszaki infrastruktúra is kiépülhet. A város karakterének és arculatának megformálásával, az épített és kulturális örökség megırzésével kialakítható az a fajta minıségi kertvárosi lakókörnyezet, amely iránt megvan az igény. A kiépülı közterületek helyet adnak a közösségi életnek, a város pólusain kialakításra kerülnek azok a találkozási, gyülekezési terek, ahol a polgári lét a társadalom a közösség formálódhat. Ezzel megırzıdik, illetve továbbfejlıdik a vidékies miliı, a családias környezet és szociális tér. A városrészekben megjelenı akcióterületekkel, a város sokrétővé tételével egy olyan kevert funkciójú körzetet lehet kifejleszteni, amelyben mindazon új élettechnológiák helyet kaphatnak, amelyek a város új célját, szerepvállalását támogatják, Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 1

123 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S megvalósulását elımozdítják. Az eddigi keresletorientált, reagáló városfejlesztéssel szemben az ebben a térben kialakított dinamikus kínálatával a város fejlesztése proaktívvá válik, a kívánatos funkciók egy elıre elhatározott zónában, helyen, akcióterületen valósulnak meg. Itt elhelyezve mind a központokat, pólust, a belvárost dinamizálják, élıvé teszik, olyan kritikus tömeget hozva létre ezen helyek környeztében, amelyik immár eltartani képes a várost. A városrészekben meglévı vegyes-területfelhasználást figyelembe véve, valamint a szlömösödı, ám értékes területeket látva elsısorban az intézmények elhelyezésére és vonzására kell tudni kijelölni funkcionális területeket, szolgáltatási ingatlanokat és vonzó közösségi területeket. Természetesen az irodák, kereskedelmi központok, stratégiai döntési központok, fıhadiszállások bevonzása mellett a szabadidı vendéglátás és szórakozás funkcióit is meg kell telepíteni a kijelölt a városrészekben és a belvárosban. Meg kell kísérelni különbözı igényekre egy-egy körzetet kijelölni, létrehozni. Fontos, hogy megfogalmazzuk az egyes városrészek imázsát, azaz ne egy homogén térként formáljuk meg a várost. Mind a területrészletek belsı képességei, mind a környezı, csatlakozó területek felhasználhatóak ahhoz, hogy a város egyes részei (Tusculanum, Ófalu stb.) más és más karakterrel, funkcióval, identitással legyenek jellemezhetıek. Így az egyes térrészek karakterét is meghatározhatjuk, hogy könnyen azonosíthatóvá válhassanak a körzetek (nem csak az ott lakók számára is), áttekinthetıvé ezzel szerethetıvé, egyszerően kezelhetıvé válik a tér. I.) Városi pólussá válás Érd városának megvannak a képességei és lehetıségei ahhoz, hogy meglévı kereskedelmi, oktatási és szolgáltató szerepeire támaszkodva ki tudja fejleszteni intézményi lokális szolgáltató funkcióit, meg tudja erısíteni információ és tudásgazdaságát. ehhez a dinamikus gazdasági törekvéseket kell hajtóerıkké, fejlesztési forrásokká alakítani (az irányításnak mielıbb közelítenie kell, fel kell gyorsulnia a gazdaság dinamikájához, a hivatali menedzsment hozzáértésének és probléma-megoldási készségének fejlesztésével stb.) ehhez éppen arra van szükség, hogy az alulhasznosított területekben rejlı képességek legyenek jobban kihasználva, pólusok, akcióterületek legyenek kijelölve, az üres telkek adópolitikájával dinamizálódjon az ingatlanpiac, hogy többletértéket lehessen a városfejlesztésben létrehozni. mindehhez, azonban minél elıbb meg kell kezdeni egyfajta közösségépítı programokat, melyek közösség kohéziójának megteremtése, kialakítása érdekében egyrészt identitásépítık, a civil szférát mozgósító és közelít a kertvárosi léthez, másrészt az akcióterületek, pólusok élettel való megtöltését, kialakítását, fennmaradását szolgálhatják Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 2

124 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S Az alábbi helyeken látható lehetıség a kertvárosi arculatba illesztett szabadidı funkció megjelentetésére és ezzel egyidejőleg a gazdaság fejlesztésére, azaz a lokális szolgáltatási szerepre: Bem tér Alközpontok (Érdliget), jellegpontok a városrészekben Belsı úthálózat átjárhatóság, harántoló utak, utcák fejlesztése II.MikroTÉRSÉGI központ Érd hosszú távú céljának meghatározásakor a második fı hangsúly a Térségi Központ fejlesztés, azaz a város mikro-regionális központi szerepének erısítése és a kistérségi központ feladatainak városon belüli bıvítése. A városnak a környezetével és a lehetséges városkooperációval együtt megvan az a kritikus tömege is, amellyel egy ilyen városi pozíciót fenntarthatóan mőködtethet és megvan az a szellemi, innovációs potenciálja, amelyre építheti. Térségi szerepet kell tulajdonítani a városon belül: Duna-part Ófalu Belváros Központ Százhalombatta és Tárnok felé esı szabadterületek, szabadidıs funkciós lehetıségei, potenciáljai térségi úthálózathoz kapcsolódó elérhetıségek erısítése (pl. Tárnok felöl az 7- esrıl elérhetı Dél-Budai Kórház) A mikro-térségi központi szerepkör megnyilvánulására és térbeli elhelyezkedéséhez legalkalmasabb az Ófalu, azaz a belváros. A belváros újra fogalmazása, az új városközponti és egyben térségközponti funkciók megtalálása és betelepítése, valamint a Belváros élıvé tétele megkívánja, hogy az eltartó típusú közintézményeknek azon elemeit, amelyek akár a külsı városrészekben, az alközpontokban is ugyanolyan jól el tudják látni funkciójukat, mint az értékes belvárosi központban, azokat ebbıl a térbıl kitelepítsük. A központokban különbözı fı funkciók telepedhetnek meg, így például a belváros lehet egy 24-órás életet motorizálni képes funkcióval bíró póluspontja a városnak, az alközpontokban kell megkísérelni letelepíteni pl. az, összehasonlító és élménybevásárlás kereskedelmi egységeit (bevásárló központok), különbözı üzleteket, a back-office-okat, illeszkedve a kertvárosi jelleghez. Ezek képesek animálni a térséget, vonzást gyakorolnak mind a város lakóira, mind pedig a város-használókra. Minél információgazdagabb egy-egy ilyen egység, illetve minél szélesebb célcsoportot érdekelhet, annál elınyösebb feltételekkel kell elımozdítani a betelepülését. Egy térségi központi szerepkör elképzelhetetlen megfelelı közlekedési infrastruktúra nélkül, amelyhez a belsı úthálózat átjárhatóságának javítása mellett az elıvárosi közlekedés és közcélú közlekedés is hozzátartozik. A szabad területekkel a külsı városrész karakterét és vonzerejét kell megteremteni egyfajta parkhálózatként, szabadidı és turisztikai célpontként létrehozva egy homogén ugyanakkor mégis heterogén szövetként, speciális részek egységeként egy magas minıségő vegyes használatú térséget (lsd Duna-part) Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 3

125 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S IV.4.2.) 7-8 éves tematikus célok A.) Érd legyen erıs helyi gazdasággal rendelkezı település, mely elsısorban a szolgáltatások, kereskedelem, ipar és logisztika erısítésére törekszik, melynek gazdasága mindenkor kihasználja helyi adottságait és a térségi helyzetébıl adódó lehetıségeket, a meglévı és fejlesztendı területi és infrastruktúraadottságokat. A térséggel együttmőködı olyan helyi gazdaságra van szükség, amelynek különbözı mérető egységei egyaránt képesek alkalmazkodni a változó piaci, kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági, valamint környezeti követelményekhez, ahol jó befektetni. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok a városi és térségi fejlesztési területek és projektek összehangolása, rendszerezése és kiajánlási eszközének meghatározása, a kiajánlás koordinálása, menedzselése új kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági alközponti területek kijelölése és infrastrukturális elıkészítése a Ipari Park, inkubátorház létrehozása a meglévı és fejlıdı vállalkozások mőködési feltételeinek javítása, az EU követelményekhez való alkalmazkodáshoz szükséges fejlesztések elısegítése meglévı iparterületek bıvítési lehetıségei, új területek feltárása belsı közlekedési hálózat fejlesztése meglévı kereskedelmiterületek bıvítési lehetıségei belsı közlekedési hálózat fejlesztése B.) Érd legyen gazdaságilag, társadalmilag egyaránt fenntartható emberi léptékő kertvárosias település; megfelelı életminıséget biztosító, lakható város E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok: a városrészek karakterének deffiniálása, a belváros megújítása, új központ jellegő funkcióinak erısítése Közterek megújítása, a városi és városrészi centrumok, hangsúlyos közösségi terek, illetve kereskedelmi központok beazonosítása, egységes köztér-megújítási program kidolgozása, menedzselése a közterületek fejlesztése, környezetrendezés, közterületek rehabilitációja, humanizálása infrastrukturális feltételek fejlesztése, úthálózat minıségének javítása élettechnológiák funkcionális megújítása a lakásfeltételek javítása, kertvárosi lét minıségi megújítása, fejlesztése intézmények, kereskedelmi területek korszerősítése, szolgáltatások körének bıvítése oktatási-nevelési intézmények infrastruktúra korszerősítése, kapacitás bıvítése C.) Érd legyen a térrész szabadidı bázisa, alapozva a vízparti és természeti környezet adottságaira, kihasználva az ezzel létrehozható Duna-parti térségi vonzerıt E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok tudatos a vízre alapozott szabadidı fejlesztés a térségben hosszútávon egyfajta kontra-dunakanyar kialakítására van szükség A lakosság igénynövekedésével, az egészséges életmód utáni törekvéssel összhangban szükséges a hozzáférhetı szabadterületek fejlesztése a vízpart és a véderdı, valamint a zöldfelületek hasznosítása, kialakítása, azaz a természeti környezet fejlesztése kiemelt jelentıséggel kell bírjon vízpartra alapozott szabadidı eltörlés lehetıségének kialakítása, fejlesztése zöldterület-fejlesztések: véderdı telepítés, park funkció, aktív zöldfelületek fejlesztése Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 4

126 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S D.) Érd legyen a kistérség, térrész idegenforgalmi (konferencia-, vendéglátás, szolgáltatás) és sportközpontja E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok Az aktív és versenysport, valamint a szabadidıs-sporttevékenységek helyszínének kijelölése, és fejlesztése hatékony városi és területi struktúrák sportlétesítmény(ek) korszerősítése rekreációs területek kijelölése zöldterületeken szabadtéri sportpályák kialakítása rekreációs célú sportlétesítmények építése E.) Érd legyen a kistérség, térrész, turisztikai, és sport-, központja, a térség mikrotérségi központja E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok A térségi munkamegosztás alapján kijelölt funkcionális központtá válás, ahol az intézményi funkció növekedése kiemelt fontossággal bír Mikro-térségi hálózat kiépítése Intenzív turizmus fejlesztés, vízparti fejlesztés (Duna-part), termék- és helyszín marketing A városkörnyék, natúra integrálása az élettérbe F.) Érd legyen a térség egyik erıs intézményi és igazgatási, központja, amely kitörési lehetıséget biztosít a város számára, mindenkor kihasználva hagyományait, lehetıségeit, meglévı és fejlesztendı adottságait, a rendelkezésre álló forrásait. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok Mikro-regionális szintő intézményi funkciók elhelyezése egységes integrált térségi igazgatás, és intézmény-rendszeri fejlesztési stratégia kidolgozása o Mikro-regionális, kistérségi gazdaságfejlesztési, igazgatási és marketing stratégia, marketing eszközök meghatározása (kiadványrendszer) o kínálat összehangolása, szükségletek lefedése Városközpont fejlesztés Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 5

127 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S IV.4.3.) Városrészi célok Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 6

128 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S ) Parkváros: Minıségi lakókörnyezet és szolgáltató alközpont Jövıkép: A jellemzıen kervárosi beépítéső területrész a már meglévı kereskedelmi és szolgáltató funkciókra, valamint a nagyváros gyorselérhetıségének közlekedési csomóponti potenciáljára építve a város kereskedelmi alközpontjává válhat, így ezen városrész fejlesztési céljai között szerepel a Bem tér (Érd felsı felének központi területe) és környékének fókuszba helyezésével egy intermodális csomópontra szervezhetı komplex alközponti funkció elhelyezése. A városrész minıségi megújítása, amely közvetve akár hozzá segíti a városrészt az idegenforgalmi bevételek növeléséhez is, azáltal, hogy vonzó körülményeket kínál és gerjeszti a szabadidı eltöltésére a városba látogatókat az életminıségi technológiák figyelembevételével tovább fejleszteni a minıségi lakóterületeket A vállalkozói lakásépítés csak alacsony sőrőséggel és beépítési magassággal és kisebb önálló egységekben legyen fejlesztve a lakóterület fejlesztések célja elsısorban az üres telkek mielıbbi beépülése nevelési intézményhálózat fejlesztése az alközponti funkció kiépítése, megteremtése révén a kereskedelmi és szolgáltató funkciók koncentrált megtelepítése a cél, amely a gazdaságból származó bevételeket (adó formájában) generálhatják a kereskedelmi és szolgáltatói alközponti terület lehatárolása, jól deffiniálása, a fejlesztési teület elıkészítése az infrastruktúrális fejlesztések gazdaság élénkítı hatásának kihasználása mellett meg kell teremteni az intermodális csomópontot a városrész helyzetébıl adódó lehetıségeket, a kialakítandó funkciókat a meglévı infrastruktúraadottságokra alapozva fejleszteni szükséges a központi területen meglévı funkciók mindegyike bıvüljön, és váljon színvonalasabbá A térséggel együttmőködı olyan helyi gazdaságra van szükség, amelynek különbözı mérető egységei egyaránt képesek alkalmazkodni a változó piaci, gazdasági és környezeti követelményekhez a zöldfelületeknek a közterületeken is jelenjenek meg Fundoklia völgy területén tanösvény kialakítása a NATURA 2000 szabályainak figyelembe vételével Az elmúlt évek jelentısebb befejezett fejlesztései a városrészben Kırösi Csoma Sándor Általános Iskola felújítása Iparos u.- Bajcsy Zs. u-riminyáki u felújítása Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 7

129 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S Tervezett fejlesztések Fejlesztési projekt Projekt leírása Megvalósítás várható ideje Bevásárlóközpont az M7- es lehajtó mellett Az M7-es autópálya lehajtó mellett épülı bevásárlóközpontban egy Interspar üzlet és több kisebb kereskedelmi-szolgálató egység kap helyet. A projekt keretében a környék közlekedési, parkolási és csapadékvíz-elvezetési problémáinak megoldására is sor kerül M7-es lehajtó és kapcsolódó útvonalak átépítése Bem tér szolgáltatóház, Bem téri óvoda bıvítése Volt Lıtér (Esztergályos utca) Darukezelı utcai intézményi terület "Szilvafás" terület Teleki Sámuel Oktatási Centrum Napközis Tábor (Fuvaros utca) Búvár utca "kemping" területe Bem téri Közösségi- Kulturális Központ Pára mikroközpont Az M7-es autópálya lehajtója és az Iparos utca kapcsolódó részének átépítése a Törökbálinti-Sóskúti csomópontig Az Iparos-Sóskúti-Gépész-Asztfaltozó utcák által határolt tömb rendezése, meglévı óvoda bıvítése, szolgálatóház építése 17 hektáros terület fejlesztése, amelyben lakáscélú beruházás mellett kiskereskedelmi szolgáltatási funkciók és intézményi létesítmények kerülnek kialakításra. 2,7 hektáros terület fejlesztése, közösségi intézmények telepítése oktatási, nevelési és egészségügyi célú létesítmények kerülnek kialakításra, a fennmaradó terület közösségi tér kialakítására alkalmas 14 hektáros kertvárosias lakóterületi fejlesztési helyszín A Teleki Sámuel Általános Iskola bıvítése, rekonstrukciója A meglévı Napközis Tábor területének rendezése A jelenlegi Közösségi Ház és környékének revitalizációja Kertvárosias fejlesztési terület, további kereskedelmiszolgálató funkciók települhetnek "Hétágú csomópont" Aradi utcai bölcsıde felújítás és bıvítés Kırösi Cs. Sándor Iskolatanuszoda A Kalotaszegi-Szovátai-Somogyvári-Csurgói- Cserhalmi-Lıcsei utcák találkozásánál levı tér rendezése és szolgáltató-kereskedelmi funkciókkal való bıvítése A meglévı Aradi utcai bölcsıde felújítása, kapacitásbıvítése A Kırösi Cs. Sándor Általános Iskola mellett tanuszoda építése, amelyet a nagyközönség is használhat Hegyalja út-kolozsvári u. - Tárnoki út településhatár által határolt terület Bajcsy Zs-Tárnoki- Riminyáki csomópont átépítése 10,5 hektáros kertvárosias lakóterület kialakítása Lámpás keresztezıdés, majd körforgalom kialakítása Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 8

130 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S ) Érdliget-Kutyavár: Közösségi tér Jövıkép: A jellemzıen kervárosi beépítéssel rendelkezı városrész egy jelentıs alközponti potenciállalrendelkezik a vasút állomás, valamint a volt strand és kemping területén, mely az érdligeti központ funkció kialakításához megteremti a háttér infrastruktúrát, így a kiskereskedelmi létesítmények és közösségi, kulturális elemek mixeként hozható létre, kielégítve a városrész lakók mellett a város ezen szolgáltatások iránti keresletét. Ezen túl a park rehabilitáció hozzá járul az élhetıbb környezet és közösségi- és szabadidı igények kielégítéséhez is. A közösségi zöldfelületek a város környezetminıségét javíthatják, melyek akár hozzá segítik a városrészt a presztizs növekedéshez Közterek megújítása a közterületek fejlesztése, környezetrendezés, közterületek rehabilitációja, humanizálása az alközponti mix alkalmat teremt a városrészben élık komplex szolgáltatási igényének kielégítésére a meglévı infrastruktúrális adottságokat kihasználva fejlesztendı a központi funkció a vasúti megállóhely környékének rendezése és rahabilitációja mellett a környezet minıségi fejlesztésre való törekvés a kereskedelmi és szolgáltató funkciók ésszerő integrálása, környezetbe illesztése a kereskedelm szolgáltatási területei funkcionális szerepét a város gazdasági szempontjainak szem elıtt tartásával kell megfogalmazni olyan szolgáltatások létesítése, amelyek egyediek, speciálisak, és a közelebbi-távolabbi környezetben nem találhatók, és amelyek a helyi lakosság életének gazdagításához, a helyhez való kötıdésük erısítéséhez, az imázs javításához járulnak hozzá az alközpontot a városi intézménycsoportosulásokra és forgalmi kiszolgáló létesítményekre figyelemmel kell kialakítani az alközpontoknak a már meglévı szolgáltatás-csirákhoz kell kapcsolódnia - a jelenlegi fejlesztési elképzelések elsısorban a Kutyavári út - Kövirózsa utca között, a Balatoni út menti területet érintik. az alközpontnak elı kell segíteni a közfunkciók decentralizálását Az elmúlt évek jelentısebb befejezett fejlesztései a városrészben Tesco bevásárlóközpont Budafoki-Balatoni csomópont (körforgalom) Érdliget vasúti megállóhely korszerősítése Diósdi u-riminyáki csomópont (körforgalom) SPAR üzlet Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 9

131 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S Tervezett fejlesztések Fejlesztési projekt Projekt leírása Megvalósítás várható ideje Érdligeti alközpont komplex fejlesztése I. - A volt strand, és a kemping területe Érdligeti alközpont komplex fejlesztése II. - Duna u. - Temes u. -Topolya u. - Tápió u. által határolt terület Széchenyi István Általános Iskola felújítás, bıvítése "Papi földek" természetvédelmi terület fejlesztése Diósdi úti gyalogos utca Közösségi Ház a Kutyavári úton Budafoki út menti barnamezıs terület rehabilitációja Budafoki út-duna utca csomópont átalakítása Duna utcai vasúti aluljáró átépítése Érdi szennyvíztisztító bıvítése 2 hektáros fejlesztési terület, ahol az Érdligeti alközpont funkcionális mixét alkotó kulturális, vendéglátó, és közösségi, valamint a kiegészítı kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnek kialakításra, a területen található park rehabilitációjával. A vasúti megállóhelyhez kapcsolódó kereskedelmiszolgáltató létesítmények kialakítása A Széchenyi István Általános Iskola komplex felújítása, kapacitásbıvítése A Sulák patak mederrehabilitációja és a természetvédelmi terület rehabilitációja Diósdi út Széchenyi tér és Spar közötti szakaszának kereskedelmiszolgáltató funkcióinak erısítése, a Diósdi-Riminyáki csomópont átépítése A volt orvosi rendelı felújítása, átalakítása Közösségi Ház céljára A Budafoki út-épülı M6 autópálya közötti terület rehabilitációja, kereskedelmi-szolgáltató funkciók telepítése A balesetveszélyes csomópont átépítése A Duna utcai vasúi aluljáró szélesítése a MÁV vasútfejlesztési projektje keretében A meglévı érdi szennyvíztisztító telep bıvítése Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 10

132 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S ) Tusculanum: Sport- és szabadidıközpont Jövıkép: A fıként kertvárosias beépítéső városrész nagy szabad zöldfelülettel rendelkezik, mely következtében fejlesztési céljai között szerepel az aktív sport és szabadidı, valamint az egészségmegóvást, egészségmegırzést célzó intézményi funkció elhelyezése, mely a város komplex szolgáltatási palettájára figyelemmel a mikro térség és a város egészének rekreációs igényeinek kielégítésére alkalmas. A városrész aktív sportra alkalmas városrészhez szorosan kapcsolódó zöldfelülete a város közhasználatú részévé válhatnak és a város környezetminıségét és egészségmegörzését javíthatják a sport és szabadidı centrum kialakítása mikro-térségi vonzerıvel bír, melyek hozzá segítik a várost az idegenforgalmi bevételek növeléséhez is A közlekedéshálózat fejlesztésében a terüelet megközelíthetıge és az esetleges parkolók környezetbe illeszkedı kialakítása a városon belüli kerékpárút-hálózatának fejlesztése során figyelemmel kell lenni a területrész elérhetıségére a kereskedelmi és szolgáltatási, valamint egészségközponti funkció a városlakók szolgáltatások irányti szükségleteit kielégíti Az elmúlt évek jelentısebb befejezett fejlesztései a városban: Vörösmarty-Kossuth L. Csomópont ( ötös körforgalom ) Kossuth L.-Vadlúd utca felújítása Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 11

133 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S Tervezett fejlesztések Fejlesztési projekt Projekt leírása Megvalósítás várható ideje Gárdonyi Géza Általános Iskola felújítás, bıvítés Gárdonyi G. Általános Iskola mellett tanuszoda építés László tér kereskedelmi-szolgáltató funkció megerısítése Vörösmarty-Kossuth csomópont környékének rendezése Tárnoki-Lıcsei csomópontban kereskedelmi-szolgáltató funkciók Tompa M. utcai orvosi rendelık felújítása Vörösmarty M. Gimnázium felújítása, bıvítése Széchenyi tér rendezése Szent István utca meghosszabításában vasúti felüljáró építése Tárnoki úti intézményfejlesztés A Gárdonyi G. Általános Iskola komplex felújítása, kapacitásbıvítése Nyilvánosság számára is igénybe vehetı uszoda építése A László téren található kereskedelmi-szolgáltató funkciók megerısítése, bıvítése Az ú.n. "ötös körforgalom" mentén található ingatlanok felhasználásával intézményi, kereskedelmi és szolgálató funkciók erısítése A csomópontban található ingatlanokon elérni a válalt kereskedelmi létesítmények megvalósítását A háziorvosi rendelıknek helyet adó épületek felújítása, bıvítése Vörösmarty M. Gimnázium felújítása, akadálymentesítése, bıvítése, új tornaterem építése A Széchenyi tér közlekedési helyzetének rendezése, a tér környékén parkolási, városképileg is megfelelı kereskedelmiszolgáltató funkciók kialakítása A 30-as és 40-es vasútvonalak fölött vasúti felüljáró építése ,5 hektáros fejlesztési terület, ahol a korábbi elképzelések szerint elhelyezésre kerülne egy multifunkcionális egészségügyi központ, valamint a kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnek kialakításra Vörösmarty-Lıcsei utak felújítása Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 12

134 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S ) Ófalu-Újfalu: Térségi turisztikai központ és gazdasági-szolgáltatói alközpont Jövıkép: Érd város ezen városrésze a térség kereskedelmi, intézményi központi szerepkörét megcélozva egy új városközpont megfogalmazására, megvalósítására törekszik. Érd igazgatási és intézményi központi helyeként, zöldterületeivel az egyre magasabb szolgáltatási és életminıségi elvárásoknak megfelelni képes városrészként egységként fejlesztési céljait a következıkben határozza meg: El kell készíteni a városrész rehabilitációs jellegő szabályozási tervét, mőemlékes szakértı bevonásával Ki kell jelölni a helyi védelemre méltó épületeket, és errıl önkormányzati rendeletet kell alkotni Városfejlesztési akciótervben meg kell határozni a közterületek felújításának módját és ütemét, valamint a helyi védelemre kijelölt épületek felújításához nyújtandó önkormányzati támogatás rendjét A közterületek felújításával, az értékes épületek rehabilitálásával a városrész a turizmus számára is felértékelıdik, ez pedig fel fogja kelteni a vállalkozók érdeklıdését az idegenforgalmat szolgáló beruházások iránt. Tudatos fejlesztési stratégia kidolgozása annak érdekében, hogy idegenforgalom kedvelt célpontjává válhasson a városközponti szerep erısítése, a közösségi terek karakterének kialakításával a meglévı értékekre alapozottan, a hely-hangulatának megformálásával és tovább fejlesztésével a területet be kell vonni a térség idegenforgalmi-rekreációs fejlesztésébe térségi központ szerepkör erısítése a Duna-parti területek és a városközponti területek közúti kapcsolatainak javítása a vendégforgalom növelése érdekében városi és térségi programok befogadása és koordinálása az identitáshordozó elemek feltérképezése és tovább fejlesztése a vendégforgalmi kínálat kialakításában az erısségek felhasználása, az idegenforgalom intenzitás növekedésével együtt vendég-forgalom növekedés város tıkevonzó képességének javításával belvárosi intézmények, munkahelyek számának növelése a vállalkozói aktivitás dinamizálódásának kihasználása, gazdasági együttmőködések, közös fejlesztések generálása és koordinálása érdekében erısebb partnerség kiépítése a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói, fejlesztıi szektorral a városrész funkcióinak bıvítése a kereskedelmi, intézményi és gazdasági fejlesztések befogadása védett és védelemre érdemes táji, természeti elemek megóvása térségi együttmőködéssel törekedni kell a zöldhálózatok rendszereinek kialakítására, bekapcsolva a Duna-part fejlesztését a meglévı és tervezett térségi programokba, élénkítve a mikro-térség turizmusát parti sétány kiépítése; a parti sávban történı fejlesztéseknél mindig kiemelt figyelemmel kell lenni a környezetvédelmi, természetvédelmi szempontokra A mikro-térségi szerep erısítése érdekében a dunai hajó-forgalom felélesztése Beliczay-sziget rekonstrukciója (parkerdıvé átépítés,holtág revitalizációja, horgászparadicsom kiépítése) vendégforgalom növelése érdekében a térségi szabadidıs és zöldterület hasznosítás erısítése, a zöldterületek egységes rendszerbe szervezése Duna-parti kerékpárút kiépítése: fontos szempont, hogy a kerékpárút a Dunaparton kerüljön kiépítésre. Így közvetlen kapcsolata alakul ki a vízparti sávval és a tervezett rekreációs, turisztikai és idegenforgalmi célokat is szolgáló Duna-parti terület szerves részévé válik A közterületek fejlesztése mellett elsırendő feladat a termálfürdı bıvítése és a hozzá a térségi szerepet is betöltı intézményhálózat jelentıs fejlesztése fejlesztı vállalkozás létrehozása Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 13

135 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S Az elmúlt évek jelentısebb befejezett fejlesztései a városban -Budai út-enikı u. csomópontban körforgalom építése -STOP.SHOP bevásárlóközpont a Budai úton -Korall2 üzletház-lakások, irodák, üzletek, Posta -Rotunda üzletház-lakások, irodák, üzletek -Korall üzletház-lakások, irodák, üzletek -Diósdi úti vasúti aluljáró (MÁV beruházás) -Érd Alsó, Érd Felsı megállóhelyek korszerősítése -Érdcenter üzletház (Budai úton) Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 14

136 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S Tervezett fejlesztések Fejlesztési projekt Projekt leírása Megvalósítás várható ideje Városközpont: Mária u. - Alispán u. Városközpont: Kálvin tér Városközpont: Budai úti igazgatási tömb Városközpont: Magyar Földrajzi Múzeum épületegyüttese Városközpont: Szabadság tér Kistérségi járóbeteg szakrendelı és egynapos sebészet Sétáló utca projekt és a rászervezett kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények kialakítása köztér rehabilitáció A Budai út-érd Alsó vonala közötti terület komplex rehabilitációja, kereskedelmi, szolgáltató és lakófunkciók elhelyezése, közpark és zöldfelület kialakítása, Református templom épületének befejezése Komplex funkcionális mixet alkotó idegenforgalmi, kulturális, vendéglátó, és közösségi, valamint kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnek kialakításra, a területen található közterületek és park rehabilitációjával. A Magyar Földrajzi Múzeum és épületegyüttesének mőemléki rehabilitációja, sétálóutca kialakítása, kiskereskedelmi és szolgáltató funkciók elhelyezése Komplex funkcionális mixet alkotó új rendırségi épület, kulturális, vendéglátó, és közösségi, valamint kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnek kialakításra, a területen található közterületek és park rehabilitációjával A Felsı utcában található jelenlegi Szakrendelı felújítása, bıvítése és egynapos sebészet kialakításával kistérségi járóbeteg szakrendelı kialakítása Temetı bıvítése A meglévı temetı bıvítése Ófalusi piac területén megvalósuló kereskedelmi fejlesztés Víziközlekedési kapcsolatok fejlesztése a Dunán Komplex ökoturisztikai fejlesztés Érd Ófaluban Termálturisztikai fejlesztések Érd Ófaluban Kulturális örökségvédelmi program Érd Ófaluban A jelenlegi piac kínálatának bıvítése, átalakítása Kikötı létesítése Az Érd Ófaluban fellelhetı természetvédelmi területek komplex fejlesztése és turisztikai termékfejlesztés A meglévı termálturisztikai infrastruktúra fejlesztése Érd Ófalu kulturális értékeinek megırzése, a kulturális turizmus feltételeinek megteremtése (Kastély, pincerendszer, Minaret, stb) Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 15

137 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S ) Tisztviselı- és Újtelep: Ipari-gazdasági központ Jövıkép: A városrész jellemzıen alkalmas egy Ipari, logisztikai területegység elhelyezésére, amely a mikro-térségben betöltött központi és vezetı szerepkörét növeli, valamint a város és térésg ipari és logisztikai célú fejlesztéseinek befogadó téreletet alakít ki. A városrész aktív zöldfelületei a város közhasználatú részévé válhatnak és a város környezetminıségét és egészségmegörzését javíthatják, melyek akár hozzá segítik a ipari és logisztikai típusú tevékenységek betelepítése, területre integrálása (Ipari park, logisztikai park) a városrész funkcióinak bıvítése, elsıdlegesen a mikro-térségi szerepkör erısítése érdekében (logisztikai központ és ipari park kialakítása) Gazdaságélénkítés, gazdaságfejlesztési terület kialakítás infrastrukturális fejlesztése, a megfelelı megközelíthetıség és funkcionális jól hasznosulás érdekében a kereskedelmi és gazdasági fejlesztések befogadása révén az ezen szektorban a vállalkozói aktivitás dinamizálása a lakóterületek minıségének megtartása nagyrendezvények, városi és térségi programok befogadása és koordinálása a konferencia központi szerepre alapozottan az identitáshordozó elemek feltérképezése és tovább fejlesztése, a vendégforgalmi kínálat kialakításában az erısségek felhasználása Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 16

138 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S Tervezett fejlesztések Fejlesztési projekt Projekt leírása Megvalósítás várható ideje Vizisport és konferenciaközpont a Velencei úton Érd Nagyállomás átépítése Ercsi úti sportpálya bıvítése Tolmács utca kiépítése Harkály utcai óvoda új helyen történı felépítése Bagoly utcai orvosi rendelık felújítása, bıvítése Bagoly utcai vasúti átjáró korszerősítése Bagoly utca-fehérvári út szolgáltatóközpont Batthyány Általános Iskola funkcióbıvítése Feketesas utcai kereskedemiszolgáltató terület fejlesztése Vadlúd u- Zámori út csomópont átépítése A Velencei úton befejezés alatt álló Sportcsarnok és uszoda melletti területeken kialakítani egy komplex, gazdaságilag is fenntartható vízisport és konferenciaközpontot Érd Nagyállomás átépítése a vasútfejlesztési projektek keretében Az Ercsi úton levı jelenlegi Sportpálya bıvítése, korszerősítése, az Intézı-Tollnok utcai ingatlanok bevonásával A Tolmács utca hiányzó szakaszának megépítése az M6-os körforgalomig, a Jegyzı utca tehermentesítésére A MÁV tervezett fejlesztései nyomán szükséges a jelenlegi Harkály utcai óvoda új helyen való felépítése, kapacitásbıvítése A háziorvosi rendelıknek helyet adó épületek felújítása, bıvítése A MÁV vasútfejlesztési projektjei során a Bagoly utcai vasúti átkelés szintbeli keresztezıdés kiváltása szükséges A jelenleg önkormányzati ingatlanon felépült épületben az intézmányi, kereskedelmi és szolgáltató funkciók megerısítése A Batthyány Általános Iskola sportiskolává való átalakításával a fizikai infrastruktúra megújítása, bıvítése szükséges A Fehérvári út-feketesas utca melletti terület haszonsítása kereskedelmi, szlgáltatási célokra A balesetveszélyes és nagyforgalmú csomópont átépítése szükséges Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 17

139 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S Érd város egészére vonatkozó gazdaság élénkítést, gazdaságfejlesztést célzó övezetek összegzése Becsült érték (millió Ft) Fejlesztési projekt Projekt leírása Megvalósítás várható ideje Városrész Sulák-övezet: M6 autópálya Ófalu csomópontjától délre esõ terület Tepecs övezet: M6 - településhatár - Duna menti véderdõ - Sulák patak által határolt terület "Mihálytelep" gazdaságfejlesztési övezet Kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ és a Tepecs övezetet feltáró közúti fejlesztések, csomópontok kialakítása Kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ. A fejlesztési területen kereskedelmi és gazdasági létesítmények telepítésére alkalmas infrastruktúra kiépítése Gazdaság-fejlesztési övezet Gazdaság-fejlesztési övezet Gazdaság-fejlesztési övezet Istvántelep környéke A fejlesztési területen kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ Gazdaság-fejlesztési övezet Gulyás-tanya környéke Kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ valamint falusias lakóterületi fejlesztések, véderdısáv és agrár funkciók kerülnek kialakításra "Érdi Tetı" Logisztikai Park 35,2 fejlesztési területen az Érdi Gazdasági, Logisztikai Park kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ kerül kialakításra Gazdaság-fejlesztési övezet Gazdaság-fejlesztési övezet M6 autópálya - Pusztaszabolcs vasút- 70-es elkerülı-benta patak közötti területe Kereskedelmi, gazdasági és ipari létesítmények Gazdaság-fejlesztési övezet Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 18

140 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S Becsült érték (millió Ft) Fejlesztési projekt Projekt leírása Megvalósítás várható ideje Sulák-övezet: M6 autópálya Ófalu csomópontjától délre esõ terület Kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ és a Tepecs övezetet feltáró közúti fejlesztések, csomópontok kialakítása Tepecs övezet: M6 - településhatár - Duna menti véderdõ - Sulák patak által határolt terület Kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ "Mihálytelep" gazdaságfejlesztési övezet A fejlesztési területen kereskedelmi és gazdasági létesítmények telepítésére alkalmas infrastruktúra kiépítése Istvántelep környéke A fejlesztési területen kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ Gulyás-tanya környéke Kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ valamint falusias lakóterületi fejlesztések, véderdısáv és agrár funkciók kerülnek kialakításra "Érdi Tetı" Logisztikai Park 35,2 fejlesztési területen az Érdi Gazdasági, Logisztikai Park kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ kerül kialakításra M6 autópálya - Pusztaszabolcs vasút- 70-es elkerülı-benta patak közötti területe Kereskedelmi, gazdasági és ipari létesítmények Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 19

141 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S IV.5.) A stratégia koherenciája, konzisztenciája IV.5.1.) Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel A Képviselı-testület 208/2005. (IX.15.) sz. határozatával döntött egy olyan új koncepció elfogadásáról, ami tulajdonképpen a koncepció módosításokat tartalmazó változata (tartalmában a 2001-ben elfogadottra épül). Érd Város jelenleg is érvényben lévı elfogadott hosszú távú településfejlesztési koncepciójának felülvizsgálata és elkészítése a jelenlegi Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) készítésével párhuzamosan folyik. Az IVS készítési munka figyelemmel volt a készülı koncepcióban, valamint a határozattal elfogadott - Batthyány gazdaságfejlesztési programban megfogalmazott népességi folyamatokra és tendenciákra, az intézmény ellátás, a városközponti és alközponti funkciók elhelyezése, a lakókörnyezet fejlesztési javaslatai és céljai, valamint közlekedés vonatkozó javaslataira. (Érd Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepció 2008) Továbbá mivel az önkormányzat közötti ciklusprogramját a (Batthyányprogramot) város vezetése egy közép- és hosszú távú városfejlesztési tervezési lehetıségnek és kiindulási pontnak tekinti, a programban megfogalmazottakat, melyek az önkormányzat mőködésével kapcsolatos célkitőzéseket és mőködési feltételeket tartalmazzák beépítésre kerültek az IVS-be. (Érd Megyei Jogú Város gazdasági programja ) Érd város településrendezési tervét megalapozó városfejlesztési koncepciót, és a településfejlesztési alapelvek meghatározását 2001-ben fogadta el a képviselıtestület határozatával. Ezen koncepció alapján az IVS közvetve illeszkedik Érd város alapelképzelése (2000) címő tanulmányhoz, amire az elfogadó határozat is. A város településrendezési terveit az alábbi határozatokkal fogadták el, mely határozatok taralmára alapozottan illesztettük a városrészek fejlesztési elgondolásait, céljait. A határozatok a következık: 161/2006. (VI.22.) ÖK számú Határozat Érd Város Településszerkezeti Tervének jóváhagyásáról és Érd város Önkormányzat képviselı-testülete 33/2006. (VI.27.) ÖK. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ). A városvezetés deklarált szándéka, hogy a már elkészült és hatályban lévı stratégiai, tervezési dokumentumokat maximálisan figyelembe vegyék, és felhasználják az azokban foglaltakat. Vagyis nem az a cél, hogy egy teljesen új tartalommal bíró fejlesztési stratégia szülessen, hanem az, hogy a meglévı koncepciókra, tervekre, célkitőzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelı Integrált Városfejlesztési Stratégia készüljön. Mindennek érdekében a településfejlesztési koncepcióra és a településrendezési tervre elsısorban a következı tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk: A város helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a településfejlesztési koncepció megalapozó tanulmányai. A városrészek funkcióinak beazonosítása a településrendezési terv részletes elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült. A szükséges funkcióváltások meghatározásánál kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra. Mind a fejlesztési koncepció, mind a rendezési terv beazonosított olyan központi és szolgáltatói, kereskedelmi területeket, ahol középtávon elengedhetetlen a város megújítás. Ezek segítségével került sor a fejlesztési akcióterület indikatív kijelölésére. Érdnek az az érdeke, hogy olyan intézmények, szolgáltatások létesüljenek, amelyek egyediek, speciálisak, és a közelebbi-távolabbi környezetben nem találhatók, és amelyek a helyi lakosság életének gazdagításához, a helyhez való kötıdésük erısítéséhez, az imázs javításához járulnak hozzá, így a Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 20

142 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S városrészi/akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a dokumentumok szintén jelentıs inputokkal szolgáltak A város jövıképének és stratégiai célrendszerének megalkotásánál elsısorban a kialakítás alatt lévı koncepció és a város által elfogadott alapelképzelésben definiált, megfogalmazott célokra építettünk. A településfejlesztési koncepció az alábbi célok elérésére helyezi a hangsúlyt: a gazdaság fejlesztése (kiskereskedelem, szolgáltatás, ipari és logisztikai parkok megtelepítése) infrastruktúra fejlesztése, közúthálózat átjárhatósága, közcélú közlekedés jelentıségének növelése térségi központi szerep erısítése (intézmények, oktatási és nevelési intézetek, gazdasági funkciók) mikro-térségi szabadidıs (Duna-part fejlesztése) és sport funkció erısítése Az integrált városfejlesztési stratégia egy átfogó cél keretében fogalmazza meg ugyanezen célokat, kibıvítve azt a fenntarthatóság céljával. A koncepcióban megfogalmazott stratégia program elérését, az IVS-ben 3 tematikus cél teszi lehetıvé. Az IVS tematikus céljai magukban foglalják a városrészekre bontott gazdaságfejlesztési célokat és programokat is. A településfejlesztési koncepcióban nem szereplı, de a stratégiai programokhoz kapcsolódó beavatkozások keretében említett terület a mikro-térségi szerepkör erısítése külön tematikus célként került kiemelésre az IVS- ben. Mindennek eredményeként az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma teljes mértékben összhangban van a településfejlesztési koncepcióval és a városrendezési tervvel. Az alapvetı illeszkedés természetesen nem jelenti a konkrét fejlesztési projektek megvalósulásához adott esetben nélkülözhetetlen módosításokat. Az illeszkedés vizsgálatának általános, a célokra vonatkoztatott szintjén túl az akció területen megvalósítandó projektek átvizsgálása mellett megtörtént az egyes városrészi húzó projektek szerkezeti tervhez való illeszthetıségének az elemzése is. IV.5.2.) A célrendszer koherenciája A fent vázolt célrendszer koherenciáját egyértelmően biztosítja, hogy a benne foglalt célok gyakorlatilag egy vezérfonalra épülnek fel. Az IVS- ben meghatározott minden tematikus cél megvalósulása Körmend város gazdasági fejlıdését szolgálja. A célok elérését szolgáló fejlesztések jellemzıen funkcióerısítı fejlesztések lesznek. Városi szintő funkcióvesztés nem történik, a középtávú program nem befolyásolja a funkciók kialakult, elfogadott és alapvetıen megfelelı rendszerét, zárványok nem keletkeznek, az elengedhetetlen gazdasági funkciók kiemelt fejlesztése mellett elsısorban a városi, közösségi funkciók erısítése valósul meg Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 21

143 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S ) Parkváros, 2.) Érdliget-Kutyavár, 3.) Tusculanum Ezen városrészek alapfunkciója elsıdlegesen a lakófunkció, a tervezett fejlesztések mindegyike funkcióerısítı. Az infrastruktúra kiépítésével lehetséges csak, és valósítható meg a területrészek, városrészeken belül az egyes identifikált alközponti funkció, kereskedelmi, szolgáltató és szabadidıs jelleggel, minden alközponthoz és ezáltal a városrészekhez társított egyedi és különleges, megfogalmazható fı-tevékenységgel, így Érdligeti alközpont Bem tér Egészség és aktív szabadidı eltöltési funkció, területrész 4.) Ófalu-Újfalu A legfontosabb változásnak az Ófalu tekintetében kell bekövetkeznie. Ófalu ma feltehetıleg Érd egyik legszegényebb, fizikai állapotát tekintve leginkább leromlott városrésze. Pedig Ófalu adottságai kitőnıek, és erre alapozva nem tekinthetı puszta illúziónak a terület intézményi, idegenforgalmi, rekreációs fejlesztése, a városközponti szerep és egyben ezáltal közvetve a mikro-térségi szerep erısítése. A fejlesztés a közösségi, kulturális, turisztikai, kereskedelmi és vendéglátási funkcióik erısödését fogja eredményezni. 5.) Tisztviselı és újtelep A gazdaság fejlesztés egyik speciális célterülete a Tisztviselı és újtelep az alapvetıen vegyes funkciójú városrészben, a jelenleg formálódó ipari park területén a város a magán befektetıkkel együtt már rövidtávon gazdasági funkcióerısödést eredményezı beavatkozásokat tehet. Erısödni fog a város logisztikai potenciálja és értéke. A városrészi szintő célok koherens rendszerben, egymást erısítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. Fel kell tárni azonban a városrészi fejlesztések azon kapcsolódási pontjait is, amelyek esetlegesen negatív hatást eredményeznek a város más területén, lehetıvé téve a kockázatok megelızését. Több városrészben is megvalósulnak olyan fejlesztések, amelyek a külsı és belsı megközelíthetıséget javítják A gazdasági és térségi szerepkör megerısödésének folyamatához a város külsı megközelíthetıségének javításán kívül egyfelıl a részben természetes folyamatként végbemenı ipari és kereskedelmi-szolgáltató területek bıvülése, másfelıl a közszolgáltatási létesítmények fejlesztése járul hozzá. A közösségi és humán szolgáltató funkciók erısítésére illetve kialakítására az összes városrészben szükség van. A kertvárosias jellegő városrészekben a hiányzó központ kialakulásához elengedhetetlen a megfelelı közösségi terek és szolgáltató funkciók megléte. Összességében a lakókörnyezet minıségének és a szolgáltatások színvonalának javítása a városrészek élhetıségéhez járul hozzá. Különösen igaz ez a városközpont közösségi és szolgáltató funkcióval rendelkezı létesítményei esetében, ezért a belvárosban a speciális és szakosított szolgáltatások fejlesztésére, a többi városrészben pedig az alapellátások minıségi biztosítására kell fókuszálni Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 22

144 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S A lakások és intézmények energetikai korszerősítése, valamint a megvalósuló véderdı telepítés és a zöldfelületek tudatos fejlesztése az egész város környezeti állapotát javítja A turisztikai és rekreációs funkciók városon belüli térbeli megoszlása több, eltérı karakterrel jellemezhetı célterület kialakulását eredményezheti: egészségturizmus fejlesztése a termálvízre alapozottan volt Sina Kastély rehabilitációja Dél-Buda környéki borút Érd-Óváros pincerendszer Duna-part rekreációs tevékenység szabadidı eltöltésére alkalmas területrészek fejlesztése A fenntartható turizmussal kapcsolatos elvárásoknak elsısorban turisztikai attrakciók és a vízi turizmusra alkalmas Duna part felelnek meg, így ezeken a területeken az ipari tevékenység nem kívánatos. A városrészi célok hozzájárulása a középtávú tematikus célok megvalósulásához A.) Érd legyen erıs helyi gazdasággal rendelkezı település, mely helyi szolgáltatás, kereskedelem funkciók erısítésére törekszik B.) Érd legyen gazdaságilag, társadalmilag egyaránt fenntartható emberi léptékő kertvárosias település; alközpontokkal rendelkezı, identitással bíró, közösségi tereket kialakító megfelelı életminıséget biztosító, lakható város C.) Érd legyen a térrész mikroregiomális térség-, idegenforgalmi (vendéglátás, konferencia-, termál, gyógy stb.) és sportközpontja D.) Érd legyen a térség egyik erıs intézményi és igazgatási, valamint turisztikai központja E.) Érd legyen a gazdasági potenciálokra építve és használva egy a térség ipari és logisztikai erısítésére törekvı város F.) Érd legyen a Érd legyen a térrész szabadidı bázisa, alapozva a vízparti és természeti környezet adottságaira 1.)Parkváros 2.) Érdliget- Kutyavár 3.) Tusculanum 4.) Ófalu- Újfalu 5.) Tisztviselı - és Újtelep (++ erıs szinergia, + gyenge szinergia) Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 23

145 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S IV.5.3.) Agglomerációs együttmőködés Érd a budapesti agglomerációs övezet legnagyobb lélekszámú városa. Közel százezer fıs kistérség középfokú központja. Közvetlen vonzáskörzetéhez tartozik Diósd, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor és Százhalombatta, sıt bizonyos mértékig a Fejér megyei Martonvásár, Ercsi és Ráckeresztúr is. Százhalombattával oda-vissza ható kapcsolata alakult ki. Térségi funkcionális kapcsolatok főzik Budapest XI. és XXII. kerületéhez. Forrás: Érd Város Önkormányzat Képviselı-testülete a 160/2006. (VI.22) ÖK. számú határozatában úgy döntött, hogy Érd városa a továbbiakban nem kíván a Budaörsi statisztikai kistérséghez tartozni, egyúttal kifejezte azon szándékát, hogy egy új Érd központú statisztikai kistérség megalakítását kívánja kezdeményezni Diósd, Százhalombatta, Tárnok, Pusztazámor, Sóskút települések bevonásával. Érd városa a döntést elsısorban arra alapozta, hogy a jelenlegi kistérség nincs figyelemmel a települések eltérı földrajzi, közlekedési, térszerkezeti, demográfiai jellemzıire, valamint a települések között kialakult természetes kapcsolatokra. Az új kistérség létrehozásának kezdeményezését támogatta még: Diósd, Százhalombatta, és Tárnok települések. A kezdeményezést támogató települések együttes lakosságszáma a volt Budaörsi Kistérség népességének több. mint 64%-a. A kistérség egyre erısödı közigazgatási funkció mellett alapvetıen területfejlesztési funkciót is betölt, Érd városa a kistérség centrumaként nemcsak saját, hanem a leendı kistérségi települések érdekében is eredményesen tudja gyakorolni Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 24

146 É R D M E G Y E I J O G Ú V Á R O S I V S Mivel a következı 7 évben a térségek számottevı fejlesztési támogatást csak akkor szerezhetnek, ha hasonló adottságokkal, problémákkal, hasonló fejlettségi szinttel rendelkeznek az új kistérség mentén szervezıdött társulás révén ez megvalósítható Érd (és Budaörs is) a politikai változásokat megelızıen is olyan helyzetben voltak, hogy elsısorban alvó-elıvárosként a nagyvárosi folyamatok részesei lett. Ez elsısorban a nagyvárosi munkalehetıségekre, az emberek képességeinek megfelelı, kihívást jelentı foglalkoztatásra alapultak és inkább a lakásfunkciók kiépüléséhez, alvóvárosi fejlıdéshez vezettek. A nemzetközi tıke elsısorban a nagyvárosi koncentráció iránt érdeklıdött, a közel hárommilliós metropolisz térség piacát vette célba így elsısorban ide törekedett. A nemzetközi nagyvállalatoknak Európa-stratégiájuk keretében új helyszíneket kellett keresniük a keleti piacok megdolgozása érdekében. A növekedési és befektetési helyszínné váló nagy-budapest környezetében az elsısorban magisztrális infrastruktúrával jól ellátott helyszínné vált a térségi, gazdasági terjeszkedés során. A városnak a térségén belül kell versenyképessé válnia, azaz rövidtávon ki kell használnia komparatív elınyeit (turizmus, környezet és egyéb összetett vonzerık, a tér potenciális rendeltetése (vállalkozó kedv, elérhetı tıke, stb.) és ezzel új elınyöket kell tudnia kiépítenie (turizmus infrastruktúra, közlekedési infrastruktúra). A környezet javítását a gazdasági környezet javításával kell összehangolni, vagyis a környezeti és életminıségi elemek promóciójával kell megteremteni az új, jobb élethelyzetet Területileg szelektív módon, a térségben fellelhetı, felfedezhetı helyzetbe hozható helyi, települési kínálatot kell helyzetbe hozni, befektetési helyszínné alakítani pl. központ. A hosszú távú általános fejlesztési kereten belül az egyes helyszíneket kell tudni a piaci, vállalkozói szférával fejleszteni. A közszférának, a kistérségi és települési irányításnak ezeket a középtávú akciókat kell ösztönözni, támogatni. Vagyis egy hosszú távú minıségi megújulást megtervezve kell a privát szereplıket rövid és középtávú programokkal gerjeszteni térségi szinten A kistérségben mőködı települési önkormányzatok a Társulást egyes oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási, infrastrukturális, közbeszerzési, társulás ügyintézés korszerősítés és területfejlesztési feladatok végrehajtására, a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására), térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására hozták létre. A Társulás jelen feladat ellátási tevékenysége során szakmai és komplex program-elıkészítı, javaslattevı, programmenedzselı, koordináló, döntést hozó, végrehajtást figyelemmel kísérı és végrehajtó feladatokat lát el az egyes közszolgáltatások területén. A kistérségi települések között felfedezhetı egymásrautaltság alapja az erısségeket építeni és a gyengeségeket megszőntetni kívánó gondolkodásmód Á P R I L I S 4. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. 25

147 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó V. A SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE TARTALOMJEGYZÉK V. A SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE.1 V.1. Érd stratégiai céljai és az érintett városrészek viszonya... 2 V.2. Akcióterületek kijelölése... 3 V.3. Az akcióterületek bemutatása... 7 V.3.1. Városközpont akcióterület... 7 V.3.2. Parkvárosi alközpont (Bem tér) V.3.3. Érdligeti alközpont V.3.4. Gazdaságfejlesztési akcióterület V.3.5. Ófalu V.3.6. Hétágú csomópont V.3.7. Tusculanum V.4. Akcióterületek és akcióterületi fejlesztések prioritása V.5. További, hosszú távon fejlesztendı akcióterületek Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./1

148 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó V.1. Érd stratégiai céljai és az érintett városrészek viszonya Városrész Városrész stratégai fejlesztési céljai 1.) Parkváros Minıségi lakókörnyezet és szolgáltató alközpont 2.) Érdliget- Kutyavár Közösségi tér 3.) Tusculanum Sport- és szabadidıközpont 4.) Ófalu-Újfalu Térségi turisztikai központ és gazdasági-szolgáltatói alközpont, városközpont 5.) Tisztviselıés Újtelep Ipari-gazdasági központ A területhez köthetı koncentrált antiszegregációs beavatkozás Pontszerően elhelyezkedı, nem telepszerő veszélyeztetett területek találhatók. Kiemelt feladat a szegregációs folyamatok megállítása és a szegregátum kialakulásának megelızése Itt található az Ófalusi telepszerő szegregátum. Kiemelt feladat a szegregációs folyamatok megállítása és a szegregált lakosság integrációja. Akcióterületi beavatkozás (1) Parkváros, Bem tér AT (2) Hétágú csomópont AT (4) Érdliget alközpont AT (5) Városközpont (3) Tusculanum AT (5) Városközpont (5) Városközpont (6) Ófalu alközpont A városrészhez csatlakozó külterületen: (7) Gazdasági AT Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./2

149 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó V.2. Akcióterületek kijelölése A településszerkezeti terv (TSZT) és az akcióterületek illeszkedése Forrás: Ecorys szerkesztés Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./3

150 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi 7 akcióterületet jelülte ki, mint fejleszteni kívánt célterületeket. Ezen akcióterületek nem mindegyikében kerül sor fejlesztésre a közeljövıben, de mindenképpen azon gócpontjai a városnak, ahol valamilyen beavatkozást, fejlesztést kíván végrehajtani. Ezek az indikatív módon kijelölt területek mondhatni egyenletesen lefedik a város egész területét és a Tisztviselı- és Újtelep kivételével valamennyi városrészben találhatók akcióterületek. A város legnagyobb, gazdasági célú fejlesztésekre kijelölt akcióterülete azonban ezen városrészhez csatlakozik dél felıl. A város elsı számú prioritást élvezı akcióterülete, a Városközpont AT pedig három városrész határán húzódik. Az alább felsorolt akcióterületek a késıbbiekben az elı-akcióterületi tervek, majd késıbb az akcióterületi tervek kidolgozása során módosulhatnak, határaik és a fejlesztések tartalma is kismértékben változhat. Az akcióterületek prioritási sorrendben Pr Ssz Akcióterület A rehabilitáció jellege I. Városközpont (Földrajzi Múzeum és tágabb környezete) II. Parkvárosi alközpont (Bem tér) Funkcióbıvítı Városrész Ófalu-Újfalu, Tusculanum, Érdliget- Kutyavár III. Érdligeti alközpont Funkcióbıvítı Érdliget- Kutyavár IV. Gazdaságfejlesztési akcióterületek Kapcsolódás a TSZT területfelhasználási területekhez Beépítésre szánt területek Lke kertvárosi lakóterület Vt településközponti vegyes terület Funkcióbıvítı Parkváros Beépítésre szánt területek Lke - kertvárosi lakóterület Vt településközponti vegyes terület Beépítésre nem szánt területek Z zöldterület, közpark Beépítésre szánt területek Vt - településközponti vegyes terület Funkcióbıvítı külterület Beépítésre szánt területek Lke - kertvárosi lakóterület Vt - településközponti vegyes terület Gksz kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Kapcsolódás az IVS célrendszerhez F.) a térség egyik erıs intézményi és igazgatási, központja B.) gazdaságilag, társadalmilag egyaránt fenntartható emberi léptékő kertvárosias település; megfelelı életminıséget biztosító, lakható város B.) gazdaságilag, társadalmilag egyaránt fenntartható emberi léptékő kertvárosias település; megfelelı életminıséget biztosító, lakható város A.) erıs helyi gazdasággal rendelkezı település, mely elsısorban a szolgáltatások, kereskedelem, ipar és logisztika erısítésére törekszik Beépítésre nem szánt területek Z zöldterület, közpark V. Ófalu Funkcióbıvítı Ófalu-Újfalu, Beépítésre szánt területek E.) a kistérség, térrész, turisztikai, és sport Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./4

151 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó Lke - kertvárosi lakóterület Ln nagyvárosias lakóterület Vt - településközponti vegyes terület központja, a térség mikro-térségi központja VI. Hétágú csomópont Funkcióbıvítı Parkváros Beépítésre szánt területek Lke - kertvárosi lakóterület Vt - településközponti vegyes terület Gip ipari gazdasági terület K különleges terület Beépítésre nem szánt területek Z zöldterület, közpark VII. Tusculanum Funkcióbıvítı Tusculanum, Beépítésre szánt területek Gksz kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Gip ipari gazdasági terület Beépítésre nem szánt területek E erdıterület M mezıgazdasági terület V vízgazdálkodási terület Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./5

152 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó Az akcióterületek elhelyezkedése a városrészeken belül Forrás: Ecorys szerkesztés Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./6

153 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó V.3. Az akcióterületek bemutatása Az alábbiakban részletesen bemutatásra kerülnek a város által fejlesztésre kijelölt akcióterületek. Az elemzések prioritási sorrendben követik egymást (a könnyebb beazonosíthatóság kedvéért az É-D-i elhelyezkedésük alapján történt térképi sorszámozás megjelölésével). V.3.1. Városközpont akcióterület (5) V Az akcióterület lehatárolása: Bp.-Pusztaszabolcs vasútvonal Tompa Mihály u. Erkel Ferenc u. Sándor u. Aba u. (vasút) Marcella u. Bp.-Székesfehérvár vasútvonal Ágnes u. Angyalka u. Ágota u. Budai út Paula u. Elvira u. Eszter u. Éva u. Emma u. Edit u. Alsó u. Katalin u. Ilona u. Karolina u. Irén u. Ercsi út Jegyzı u. Intézı u. Elnök (Koncz Imre) u. Hivatalnok u. Esküdt u. Fınök u. Vörösmarty Mihály u 5. Városközpont AT V Az akcióterület statisztikai jellemzıi 1 A lakó- és az állandó népesség száma, 2001 Mutató megnevezése Városközpont Lakónépesség száma (fı) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 14,7 Lakónépességen belül évesek aránya (%) 70,3 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 15,1 Állandó népesség száma (fı) A KSH adatszolgáltatása, a 2001-es népszámlálási adatok alapján Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./7

154 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó A lakosság képzettségi foka (2001, %) Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában (%) Városközpont 21,8 13,4 Lakásállomány, 2001 Mutató megnevezése Városközpont Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 5,9 A foglalkoztatottság mutatói, 2001 Mutató megnevezése Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Városközpont 35,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (%) 10,3 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 62,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 28,3 A Városközpont akcióterület funkcióit tekintve minden tekintetben megfelel a késıbbi tervezés által elvárt indikátoroknak: Indikátor típusa Határérték fıs AT adatai és a fölötti lakosú városok esetében 1. A város közösségi-társadalmi súlyponti területe (a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) - Teljesül Közösségi funkciót ellátó Minimum 2 db Teljesül intézmények száma Közigazgatási vagy Minimum 4 db Teljesül közszolgáltatást nyújtó intézmények száma 2. A város gazdasági súlyponti területe (a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni) - Teljesül Kereskedelmi és vendéglátóipari Minimum 15 db Teljesül szolgáltatóegységek száma Üzleti szolgáltatóegységek száma (pl. pénzügyi) száma Minimum 3 db Teljesül Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./8

155 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó A Városközpont AT funkcionális lefedettsége Forrás: Ecorys szerkesztés V Az akcióterület fejlesztési céljai A köz- és magánszereplık közös teherviselésével, az önkormányzat ill. szervezeteinek koordinációjával a Városközpont komplex megújítása, zsúfoltságának enyhítése, funkcióinak bıvítése és a városkép egységesebbé tétele. Ezen kívül: az identitást meghatározó környezeti örökség, illetve építészeti értékek megırzése, fejlesztése, részlegesen vagy teljesen forgalomcsillapított zónák kijelölése. A településkép, a történeti fejlıdés során létrejött utca-, tér- illetve tömbstruktúra, a beépítés helyi karakterének megırzése, a rehabilitációs szemlélet kell, hogy meghatározó legyen az új fejlesztések során is. Fontos cél továbbá a belváros vonzóvá tétele a befektetık és az idegenforgalom számára. A belváros rehabilitációjával a települési központ közösségi életet szervezı, üzleti, bevásárló, valamint gazdasági szerepének visszaállítása. A településközpont hagyományos szerepkörének visszaszerzése érdekében a közterületek humanizálása, a gyalogosmozgások és a gépjármőforgalom konfliktusainak feloldása a gyalogosok prioritását biztosítva Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./9

156 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó V A Városközpont akcióterület fejlesztési projektjei Becsült érték (millió Ft) Fejlesztési projekt Szabadság tér Projekt leírása Komplex funkcionális mixet alkotó új rendırségi épület, kulturális, közösségi, kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kialakítása, a közterületek és a park rehabilitációjával Várható funkcionális hatás A gazdasági, társadalmi és központi funkció erısödése. tulajdon Önkormányzati, állami, magán Megvalósítás várható ideje Megvalósító szereplık Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, magánbefektetık, rendırség Mária u. - Alispán u. Sétáló utca projekt és a rászervezett kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítmények kialakítása köztér rehabilitáció A gazdasági és társadalmi funkció erısödése Önkormányzati, magán Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, magánbefektetık Kálvin tér A Budai út - Érd Alsó vonala közötti terület komplex rehabilitációja, kereskedelmi, szolgáltató és lakófunkciók elhelyezése, közpark és zöldfelület kialakítása, Református templom épületének befejezése A gazdasági funkció erısödése A társadalmi funkciók erısödése Önkormányzati, magán Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, magánbefektetık Budai úti igazgatási tömb Komplex funkcionális mixet alkotó idegenforgalmi, kulturális, vendéglátó, és közösségi, valamint kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnek kialakításra, a területen található közterületek és park rehabilitációjával. A gazdasági, társadalmi és központi funkció erısödése. Önkormányzati, magán Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, magánbefektetık Magyar Földrajzi Múzeum épületegyütte se A Magyar Földrajzi Múzeum és épületegyüttesének mőemléki rehabilitációja, sétálóutca kialakítása, kiskereskedelmi és szolgáltató funkciók elhelyezése Forrás: Érd MJV Önkormányzatának adatszolgáltatása Az idegenforgalmi és a gazdasági funkció erısödése. Önkormányzati, magán Önkormányzat, ingatlantulajdonosok, magánbefektetık Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./10

157 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó V A tervezett fejlesztések várható hatásai A tervezett városfejlesztési projekt révén jelentısen javul a belváros városképe, a város gazdasági- társadalmi megítélése mind a lakosság, mind a tágabb környezet és az idegenforgalom szemszögébıl is javul. Társadalmi hatás Valószínősíthetı, hogy a tervezett fejlesztések megvalósítását követıen az akcióterületen az identitástudat erısödik, az elköltözési szándék csökken, a minıségi környezet állapotának megırzése iránti igény erısödik, a közlekedés-biztonság és a közbiztonság javul, a terület idegenforgalmi célterület jellege erısödik. A megújuló belváros a lakosságot, a civil szervezeteket arra készteti, hogy megóvják a felújított építészeti értékeket. A szép, igényes lakókörnyezet megnyugtató és nevelı hatású is egyben. A gondozottabb környezet annak megırzésére ösztönöz. Az önkormányzat különösen a vagyonvédelem terén reméli, hogy a jövıben nagyobb szerepet vállalnak majd ebben a helyi közösségek. Gazdasági hatás A területen az idegenforgalmi vonzerı növekedésével növekvı bevételekre lehet számítani. A minıségi környezet kialakulásával az ingatlanok felértékelıdnek, a bérleti díjak és az ingatlan árak nınek. Az új közmővek, utak és parkolók fenntartási és üzemeltetési költségei fajlagosan csökkennek. Gazdasági hatásként mutathatjuk ki, hogy a tervezett felújítások révén a területen mind a lakások, mind az üzleti szféra ingatlanárai emelkedni fognak. Ugyancsak gazdasági hatás, hogy az Önkormányzat által tervezett közösségi célt szolgáló épület felújításai és az ezt követı hasznosítás önfenntartóvá teheti ezeket a közösségi célú épületeket. Az integrált projekt keretében az Önkormányzat olyan projekt elemeket is meg fog valósítani (közterek funkcióbıvítése), melyekkel elı kívánja segíteni az ott lévı vendéglátó egységek forgalom-növekedését, jövedelemszerzı tevékenységének élénkülését. Esélyegyenlıségi hatás Az akcióterületen létesülı beruházások tervezése minden esetben a komplex akadálymentesítés szempontjait is figyelembe véve történik. Az akcióterületen kijelölésre kerülnek a szükséges akadálymentes parkolók, továbbá az egészségkárosodottak igényei mellett az idıskorúak és a gyermekkel közlekedık speciális igényeit is figyelembe veszik. Környezeti hatás Az akcióterületen a városközponthoz méltó urbánus környezet alakul ki, ahol javulnak a közlekedési és parkolási feltételek, biztonságosabbá és kényelmesebbé válik a gyalogos közlekedés. A minıségi környezet részeként több zöldfelület és pihenıterület áll majd a területhasználók rendelkezésére. Elvárások: - A városközponti funkciók bıvülése és minıségük javulása, ezáltal a Városközpont felértékelıdése. - A városkép jelentıs javulása. - A mőemléki értékek megırzése. - Zöldterületek növekedése. - Élhetıbb környezet az itt lakók számára Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./11

158 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó - A fejlesztések során akadálymentesítés, amely növeli az esélyegyenlıség megvalósítását. - Az építési felújítások az energiatakarékossági szempontokat is figyelembe véve készülnek. V Az akcióterület egyes fejlesztési célterületei 2 : 1.) Szabadság tér projekt Terület lehatárolása Összterület: kb nm, ebbıl kb önkormányzati, nm állami tulajdon, nm jelenleg magántulajdon. Fejlesztési célok A konkrét fejlesztési célok az elı-akcióterületi Tervben kerülnek meghatározásra. Finanszírozási források, pénzügyi egyenleg az önkormányzat szempontjából Bevonandó források: -fejlesztıi (banki) finanszírozás -pályázat (ROP városfejlesztés) -központi költségvetés (rendırség -privát befektetések egyes részelemek esetében A projekt eredményei: -rendezett városkép, zöldfelület, közösségi tér a Szabadság téren -az irodaház értékesítésébıl (bérbeadásából) származó bevételek -az iroda/kereskedelem/vendéglátás céljára épített ingatlanok értékesítésébıl -megvalósult közintézmény ingatlana 2.) Kulturális-Igazgatási Központ Terület lehatárolása Felsı utca-budai út-lakótelep-alsó u közötti terület. Össz terület: kb nm, ebbıl kb kizárólagos önkormányzati, nm önkormányzati résztulajdonban levı, nm jelenleg magántulajdonban. A fejlesztés több ütemre bontható. Fejlesztési célok összefoglalása: Fejlesztési célok A konkrét fejlesztési célok az elı-akcióterületi Tervben kerülnek meghatározásra. Finanszírozási források, pénzügyi egyenleg az önkormányzat szempontjából Bevonandó források: -fejlesztıi (banki) finanszírozás -pályázat (ROP városfejlesztés) -privát befektetések egyes részelemek esetében A projekt eredményei: -kulturális negyed kialakítása, közösségi terekkel, a Földrajzi Múzeum környezetének rehabilitációja -az iroda/kereskedelem/vendéglátás céljára épített ingatlanok értékesítésébıl (bérbeadásából) származó bevétel -megvalósult közintézmények ingatlana A projekt résztevıi 2 Önkormányzati adatszolgáltatás alapján Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./12

159 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó -Érd MJV Önkormányzat (fejlesztı társaság útján ) Az önkormányzat hozzájárulása a projekthez: a fejlesztés lehetısége, a szabályozások, a projekt koordinálásában való részvétel, egyablakos hatósági ügyintézés, a területen található önkormányzati területek rendelkezésre bocsátása, más városközponti - projektekkel összefüggésben a megvalósult létesítmény (pl. Polgármesteri Hivatal) akvizíciója. -fejlesztıi konzorcium (ingatlanfejlesztı cég+bank) A fejlesztési elképzelések ismeretében konkurens ajánlatok kérése útján olyan konzorcium kiválasztása, amelyben a tapasztalt ingatlanfejlesztı és stabil banki háttér megtalálható -szolgáltatási, kereskedelmi fejlesztésben érdekelt, a célterületen ingatlannal rendelkezı magántulajdonosok Amennyiben a célterületen a jelenlegi ingatlantulajdonosok fejlesztést kezdeményeznek és saját maguk valósítják meg, célszerő összehangolni a projekt céljaival és ütemezésével. Egyes meglévı vagy tervezett ingatlanokat lehet integrálni a fejlesztési akciótervbe. Az egységes városkép kialakítása érdekében a kijelölt területeken elképzelt fejlesztések mindenképpen meg kell valósuljanak, akár a projekt keretében, akár magánfinanszírozásban. Az egységes fejlesztési koncepció megvalósítása érdekében célszerő a kialakult koncepció ismeretében elıvásárlási jogot bejegyeztetni a területen található ingatlanokra. Tevékenységek, ütemezés -érintett tulajdonosok szándékainak feltérképezése, értékbecslések (kb), szándéknyilatkozatok -fejlesztıi konzorcium kiválasztása (tervpályázat, fejlesztési javaslat, finanszírozási modell) -fejlesztési akcióterv, megvalósíthatósági tanulmány és építési program készítése ( közlekedési és közterület-fejlesztési költségekkel) -szabályozási terv készítése -terveztetés -EU pályázatok -építési program megvalósítása 3.) Kálvin tér - volt Volán pályaudvar - Ritmus Áruház Terület lehatárolása Budai út-hivatalnok u. (Református templom)-diósdi út (az elsı vasútvonalig)-ritmus áruház és parkoló-volt Volán pályaudvar az Európa sétányig Összterület: kb nm, ebbıl kb kizárólagos önkormányzati, 350 nm MÁV tulajdon, nm egyházi tulajdon, nm jelenleg magántulajdonban van, négy tömbben: Profi áruház és környéke, volt Volán pályaudvar épülete, Ritmus áruház, vasút melletti üzletsor Fejlesztési célok Református templom befejezése Kálvin téri park kialakítása A további konkrét fejlesztési célok az elı-akcióterületi Tervben kerülnek meghatározásra Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./13

160 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó a. Finanszírozási források, pénzügyi egyenleg az önkormányzat szempontjából Bevonandó források: -pályázat (ROP városfejlesztés) -privát befektetések egyes részelemek esetében A projekt eredményei: -park kialakítása a Kálvin téren -református templom befejezése -Ritmus parkolójának átalakítása közösségi tér céljából -az iroda/kereskedelem/vendéglátás céljára épített ingatlanok értékesítésébıl (bérbeadásából) származó bevétel A projekt résztevıi -Érd MJV Önkormányzat (fejlesztı társaság útján ) Az önkormányzat hozzájárulása a projekthez: a fejlesztés lehetısége, a szabályozások, a projekt koordinálásában való részvétel, egyablakos hatósági ügyintézés, a területen található önkormányzati területek rendelkezésre bocsátása, más városközponti - projektekkel összefüggésben a megvalósult létesítmény (pl. Polgármesteri Hivatal) akvizíciója. -fejlesztıi konzorcium (ingatlanfejlesztı cég+bank) A fejlesztési elképzelések ismeretében konkurens ajánlatok kérése útján olyan konzorcium kiválasztása, amelyben a tapasztalt ingatlanfejlesztı és stabil banki háttér megtalálható, lehetıleg a terülten érintett ingatlantulajdonos részvételével (volt Volánbusz pályaudvar) -szolgáltatási, kereskedelmi fejlesztésben érdekelt, a célterületen ingatlannal rendelkezı egyéb magántulajdonosok Amennyiben a célterületen a jelenlegi ingatlantulajdonosok fejlesztést kezdeményeznek és saját maguk valósítják meg, célszerő összehangolni a projekt céljaival és ütemezésével. Egyes meglévı vagy tervezett ingatlanokat lehet integrálni a fejlesztési akciótervbe. Az egységes városkép kialakítása érdekében a kijelölt területeken elképzelt fejlesztések mindenképpen meg kell valósuljanak, akár a projekt keretében, akár magánfinanszírozásban. Az egységes fejlesztési koncepció megvalósítása érdekében célszerő a kialakult koncepció ismeretében elıvásárlási jogot bejegyeztetni a területen található ingatlanokra. Tevékenységek, ütemezés -érintett tulajdonosok szándékainak feltérképezése, értékbecslések (kb), szándéknyilatkozatok -fejlesztıi konzorcium kiválasztása (tervpályázat, fejlesztési javaslat, finanszírozási modell) -fejlesztési akcióterv, megvalósíthatósági tanulmány és építési program készítése ( közlekedési és közterület-fejlesztési költségekkel) g -szabályozási terv készítése -terveztetés r -EU pályázatok -építési program megvalósítása Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./14

161 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó 4.) Mária utca-alispán utca (Diósdi aluljáró környéke) Terület lehatárolása Két vasút közötti terület, a Diósdi úti aluljáró fölötti terület, Mária utca és Alispán utca találkozásnál levı ingatlanok Fejlesztési célok - közterület átalakítása, kialakítása - szintterület építése (ez a városrészre vonatkozó elképzelésektıl-beépíthetıségfüggıen akár jelentısen is változhat Finanszírozási források, pénzügyi egyenleg az önkormányzat szempontjából Bevonandó források: -fejlesztıi (banki) finanszírozás -pályázat (ROP városfejlesztés) -privát befektetések egyes részelemek esetében A projekt eredményei: -rendezett köztér, kiskereskedelmi és szolgáltató egységek -az iroda/kereskedelem/vendéglátás céljára épített ingatlanok értékesítésébıl (bérbeadásából) származó bevétel A projekt résztevıi -Érd MJV Önkormányzat (fejlesztı társaság útján ) Az önkormányzat hozzájárulása a projekthez: a fejlesztés lehetısége, a szabályozások, a projekt koordinálásában való részvétel, egyablakos hatósági ügyintézés, a területen található önkormányzati területek rendelkezésre bocsátása, más városközponti - projektekkel összefüggésben a megvalósult létesítmény (pl. Polgármesteri Hivatal) akvizíciója. -fejlesztıi konzorcium (ingatlanfejlesztı cég+bank) A fejlesztési elképzelések ismeretében konkurens ajánlatok kérése útján olyan konzorcium kiválasztása, amelyben a tapasztalt ingatlanfejlesztı és stabil banki háttér megtalálható, lehetıleg a terülten érintett ingatlantulajdonos részvételével (volt Volánbusz pályaudvar) -szolgáltatási, kereskedelmi fejlesztésben érdekelt, a célterületen ingatlannal rendelkezı egyéb magántulajdonosok Amennyiben a célterületen a jelenlegi ingatlantulajdonosok fejlesztést kezdeményeznek és saját maguk valósítják meg, célszerő összehangolni a projekt céljaival és ütemezésével. Egyes meglévı vagy tervezett ingatlanokat lehet integrálni a fejlesztési akciótervbe. Az egységes városkép kialakítása érdekében a kijelölt területeken elképzelt fejlesztések mindenképpen meg kell valósuljanak, akár a projekt keretében, akár magánfinanszírozásban. Az egységes fejlesztési koncepció megvalósítása érdekében célszerő a kialakult koncepció ismeretében elıvásárlási jogot bejegyeztetni a területen található ingatlanokra Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./15

162 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó V.3.2. Parkvárosi alközpont (Bem tér) (1) Bányász u. Kovács u. Szénégetı u. M7 Simító u. Törökbálinti út Szilfa u. Nyírfa u. Egervári u. Szendrıi u. M7 Gépész u. 1. Bem tér, Parkvárosi alközpont AT Az Érdliget, Bem tér AT funkcionális lefedettsége Forrás: Ecorys szerkesztés Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./16

163 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó Az akcióterület statisztikai jellemzıi 3 A lakó- és az állandó népesség száma, 2001 Mutató megnevezése Parkváros, Bem tér Lakónépesség száma (fı) 947 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 19,8 Lakónépességen belül évesek aránya (%) 63,2 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 17,1 Állandó népesség száma (fı) 914 A lakosság képzettségi foka (2001, %) Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában (%) Parkváros, Bem tér 22,2 14,9 Lakásállomány, 2001 Mutató megnevezése Parkváros, Bem tér Lakásállomány (db) 318 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 18,2 A foglalkoztatottság mutatói, 2001 Mutató megnevezése Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Parkváros, Bem tér 37,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (%) 11,5 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 58,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 32,3 3 A KSH adatszolgáltatása, a 2001-es népszámlálási adatok alapján Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./17

164 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó Az akcióterület fejlesztési céljai Becsült érték (millió Ft) A köz- és magánszereplık közös teherviselésével, az önkormányzat koordinációjával a parkvárosi alközpont komplex megújítása, funkcióinak bıvítése. Ezen kívül: az identitást meghatározó környezeti örökség, illetve építészeti értékek megırzése, fejlesztése. A Bem tér és környezetének rehabilitációjával elérhetı a települési központ közösségi életet szervezı, üzleti, bevásárló, valamint gazdasági szerepének visszaállítása. A települési alközpont hagyományos (a közlekedési mellett a közösségi) szerepkörének visszaszerzése érdekében a közterületek humanizálása, a gyalogosmozgások és a gépjármőforgalom konfliktusainak feloldása a gyalogosok prioritását biztosítva. Az alközpont megújítása során külön hangsúlyt kap az oktatási, közmővelıdési és ezen keresztül a társadalmi funkciók kiemelt fejlesztése, megerısítése. Az akcióterület fejlesztési projektjei Fejlesztési projekt Projekt leírása Megvalósítás várható ideje Bevásárlóközpont az M7-es lehajtó mellett Teleki Sámuel Oktatási Centrum M7-es lehajtó és kapcsolódó útvonalak átépítése 400 Bem tér szolgáltatóház, Bem téri óvoda bıvítése 300 Bem téri Közösségi- Kulturális Központ Az M7-es autópálya lehajtó mellett épülı bevásárlóközpontban egy Interspar üzlet és több kisebb kereskedelmi-szolgálató egység kap helyet. A projekt keretében a környék közlekedési, parkolási és csapadékvíz-elvezetési problémáinak megoldására is sor kerül. A Teleki Sámuel Általános Iskola bıvítése, rekonstrukciója Az M7-es autópálya lehajtója és az Iparos utca kapcsolódó részének átépítése a Törökbálinti-Sóskúti csomópontig Az Iparos-Sóskúti-Gépész-Asztfaltozó utcák által határolt tömb rendezése, meglévı óvoda bıvítése, szolgálatóház építése A jelenlegi Közösségi Ház és környékének revitalizációja Várható funkcionális hatás A gazdasági funkció erısödése. Infrastrukturális és életminıségi javulás Társadalmi, közösségi és központi funkciók erısödése A gazdasági funkció erısödését elısegíti Társadalmi és közösségi funkciók erısödése Társadalmi és közösségi funkciók erısödése Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./18

165 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó V.3.3. Érdligeti alközpont (4) Koronafürt u. Fürdı u. Komócsin u. Kövirózsa u. Balatoni út İszirózsa u. a Bp.- Pusztaszabolcs vasútvonal Érdliget megállóhelye Temes u. Túr u. Tállya u. Talabor u. Szociális otthon területének déli határa (hrsz.: 20878) Tarcal u. Duna u. Sárvíz u. Rába u. vasútvonal Pipacs u. Kutyavári u. 4. Érdligeti alközpont AT Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./19

166 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó Az Érdliget, Bem tér AT funkcionális lefedettsége Forrás: Ecorys szerkesztés Az akcióterület statisztikai jellemzıi 4 A lakó- és az állandó népesség száma, 2001 Mutató megnevezése Érdliget Lakónépesség száma (fı) 505 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 11,5 Lakónépességen belül évesek aránya (%) 58,4 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 30,1 Állandó népesség száma (fı) 503 A lakosság képzettségi foka (2001, %) Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában (%) Érdliget 22,4 16,6 4 A KSH adatszolgáltatása, a 2001-es népszámlálási adatok alapján Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./20

167 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó Lakásállomány, 2001 Mutató megnevezése Érdliget Lakásállomány (db) 178 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 11,2 A foglalkoztatottság mutatói, 2001 Mutató megnevezése Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Érdliget 37,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (%) 11,5 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 55,8 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 35,5 Az Érdligeti Alközpont akcióterület fejlesztési céljai A önkormányzat és a magánszereplık közös teherviselésével, az önkormányzat koordinációjával az érdligeti alközpont megújítása, funkcióinak bıvítése. Ezen kívül: az identitást meghatározó környezeti örökség, illetve építészeti értékek megırzése, fejlesztése. Az alközpont közösségi életet szervezı, üzleti, bevásárló, valamint vendégforgalmi szerepének visszaállítása. Az alközpont megújításában nagy szerepet játszanak az idegenforgalmi funkciót erısítı, bıvítı szolgáltatásfejlesztések. Az akcióterület fejlesztési projektjei Becsült érték (millió Ft) Fejlesztési projekt Projekt leírása Várható funkcionális hatás Megvalósítás várható ideje Megvalósí tó szereplık Érdligeti alközpont komplex fejlesztése I. - A volt strand, és a kemping területe A több, mint 2 hektáros fejlesztési terület, ahol az Érdligeti alközpont funkcionális mixét alkotó kulturális, vendéglátó, és közösségi, valamint a kiegészítı kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnek kialakításra, a területen található park rehabilitációjával. A gazdasági és a központi, valamint az idegenforgalmi funkció erısödése Önkormány zat, ingatlantulajdonoso k 500 Érdligeti alközpont komplex fejlesztése II. - Duna u. - Temes u. - Topolya u. - Tápió u. által határolt terület A vasúti megállóhelyhez kapcsolódó kereskedelmiszolgáltató létesítmények kialakítása A gazdasági és a központi funkció erısödése Magánbefe ktetı Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./21

168 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó V.3.4. Gazdaságfejlesztési akcióterület (7) Érd D-Ny-i részén, az ún. Frigo, Fazakas-dőlı, Gulyás-tanya, Papi földek, Mihálytelep, Istvántelep néven ismert, jelenleg részben gazdasági, de jelentısebb részben mezıgazdasági hasznosítású területek 7. Gazdaságfejlesztési AT Az akcióterület statisztikai jellemzıi 5 A lakó- és az állandó népesség száma, 2001 Mutató megnevezése Gazdasági terület Lakónépesség száma (fı) 74 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 13,5 Lakónépességen belül évesek aránya (%) 67,6 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 18,9 Állandó népesség száma (fı) 75 5 A KSH adatszolgáltatása, a 2001-es népszámlálási adatok alapján Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./22

169 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó A lakosság képzettségi foka (2001, %) Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában (%) Gazdasági terület 28,0 14,0 Lakásállomány, 2001 Mutató megnevezése Gazdasági terület Lakásállomány (db) 31 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 38,7 A foglalkoztatottság mutatói, 2001 Mutató megnevezése Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Gazdasági terület 52,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (%) 24,0 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 48,0 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 43,3 A Gazdasági AT funkcionális lefedettsége Forrás: Ecorys szerkesztés Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./23

170 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó Az akcióterület fejlesztési céljai A szinte kizárólag magánszereplık teherviselésével megvalósítandó fejlesztések célja Érd gazdaságfejlesztési programjával összhangban a város gazdasági és fekvési potelciáljának mind jobb és hatékonyabb kihasználása,a helyi gazdaság erısítése. Az akcióterület fejlesztési projektjei Becsült érték (millió Ft) Fejlesztési projekt Projekt leírása Várható funkcionális hatás Sulák-övezet: M6 autópálya Ófalu csomópontjától délre esı terület Tepecs övezet: M6 - településhatár - Duna menti véderdõ - Sulák patak által határolt terület "Mihálytelep" gazdaságfejlesztési övezet Kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ és a Tepecs övezetet feltáró közúti fejlesztések, csomópontok kialakítása Kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ. A fejlesztési területen kereskedelmi és gazdasági létesítmények telepítésére alkalmas infrastruktúra kiépítése A gazdasági funkció erısödése A gazdasági funkció bıvülése A gazdasági funkció bıvülésének megalapozása Megvalósítás várható ideje Istvántelep környéke A fejlesztési területen kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ Gulyás-tanya környéke Kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ valamint falusias lakóterületi fejlesztések, véderdısáv és agrár funkciók kerülnek kialakításra A gazdasági funkció bıvülése, erısödése A gazdasági funkció bıvülése, erısödése "Érdi Tetı" Logisztikai Park 35,2 fejlesztési területen az Érdi Gazdasági, Logisztikai Park kereskedelmi és gazdasági létesítmények, logisztikai központ kerül kialakításra A gazdasági funkció bıvülése, erısödése M6 autópálya - Pusztaszabolcs vasút- 70-es elkerülı-benta patak közötti területe Kereskedelmi, gazdasági és ipari létesítmények 300 Tolmács utca kiépítése A Tolmács utca hiányzó szakaszának megépítése az M6-os körforgalomig, a Jegyzı utca tehermentesítésére A gazdasági funkció bıvülése A gazdasági funkció bıvülésének megalapozása Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./24

171 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó V.3.5. Ófalu (6) hrsz-ú terület északi határa hrsz-ú terület nyugati és északi határa (volt kastély területe) Kastély u. Szapáry u.- Fı u. Arató u. Szántó u. Római út Vetı u. Hamzsabég tér Arató u , 24607, hrsz-ú területek minaret felöli határa Beliczay sziget nyugati határa Eke köz 24576/1 hrsz-ú terület északi határa 24575/1 hrsz-ú terület déli határa Mély út nyugati határa hrsz-ú terület +Molnár utca 6. Ófalu AT Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./25

172 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó Az akcióterület statisztikai jellemzıi 6 A lakó- és az állandó népesség száma, 2001 Mutató megnevezése Ófalu Lakónépesség száma (fı) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 18,0 Lakónépességen belül évesek aránya (%) 63,4 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 18,6 Állandó népesség száma (fı) A lakosság képzettségi foka (2001, %) Mutató megnevezése Ófalu Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában (%) 37,7 6,2 Lakásállomány, 2001 Mutató megnevezése Ófalu Lakásállomány (db) 439 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 33,3 A foglalkoztatottság mutatói, 2001 Mutató megnevezése Ófalu Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) 47,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (%) 20,6 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 52,4 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 36,1 6 A KSH adatszolgáltatása, a 2001-es népszámlálási adatok alapján Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./26

173 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó Az Ófalu AT funkcionális lefedettsége : Ecorys szerkesztés Forrás Az ófalui akcióterület fejlesztési céljai A önkormányzat és a magánszereplık közös teherviselésével, az önkormányzat koordinációjával Ófalu központjának megújítása, funkcióinak bıvítése. Ezen kívül: az identitást meghatározó környezeti örökség, illetve építészeti értékek megırzése, fejlesztése. A települési alközpont közösségi életet szervezı, üzleti, bevásárló, valamint vendégforgalmi szerepének visszaállítása. Az alközpont megújításában nagy szerepet játszanak a meglévı helyi adottságok kihasználására alapozott idegenforgalmi funkciót erısítı, bıvítı szolgáltatásfejlesztések Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./27

174 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó Az akcióterület fejlesztési projektjei Becsült érték (millió Ft) Fejlesztési projekt Projekt leírása Várható funkcionális hatás Víziközlekedési kapcsolatok fejlesztése a Dunán Komplex ökoturisztikai fejlesztés Érd Ófaluban Kikötı létesítése Az Érd Ófaluban fellelhetı természetvédelmi területek komplex fejlesztése és turisztikai termékfejlesztés Idegenforgalmi, közlekedési és gazdasági funkció bıvülése Idegenforgalmi, funkció bıvülése Megvalósítás várható ideje Termálturisztikai fejlesztések Érd Ófaluban 500 Kulturális örökségvédelmi program Érd Ófaluban A meglévı termálturisztikai infrastruktúra fejlesztése Érd Ófalu kulturális értékeinek megırzése, a kulturális turizmus feltételeinek megteremtése (Kastély, pincerendszer, Minaret, stb.) Idegenforgalmi, funkció bıvülése Társadalmi és kulturális identitásépítés, idegenforgalmi, funkció bıvülése Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./28

175 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó V.3.6. Hétágú csomópont (2) Dévai u. Somogyvári u. Daróci u. Selmeci u. Csobánci u. Mecseki u. Cserhát u. Liptói u. Szendrıi u. 2. Hétágú csomópont AT Az akcióterület statisztikai jellemzıi 7 A lakó- és az állandó népesség száma, 2001 Mutató megnevezése Hétágú csomópont Lakónépesség száma (fı) 565 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 21,6 Lakónépességen belül évesek aránya (%) 65,0 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 13,5 Állandó népesség száma (fı) A lakosság képzettségi foka (2001, %) Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában (%) Hétágú csomópont 26,2 13,2 7 A KSH adatszolgáltatása, a 2001-es népszámlálási adatok alapján Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./29

176 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó Lakásállomány, 2001 Mutató megnevezése Hétágú csomópont Lakásállomány (db) 182 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 33,5 A foglalkoztatottság mutatói, 2001 Mutató megnevezése Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Hétágú csomópont 43,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (%) 16,6 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 53,2 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 30,9 A Hétágú csomópont AT funkcionális lefedettsége Forrás: Ecorys szerkesztés Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./30

177 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó Az akcióterület fejlesztési céljai Becsült érték (millió Ft) Fejlesztési projekt 700 Hétágú csomópont Projekt leírása A Kalotaszegi-Lıcsei- Szigetvári-Szovátai- Somogyvári-Csurgói- Cserhalmi utak találkozásánál közösségi tér és kereskedelmiszolgáltató funkciók telepítése Várható funkcionális hatás A közlekedési funkció kiegészítéseképpen a gazdasági és a közösségi funkciók erısödése Megvalósítás várható ideje Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./31

178 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó V.3.7. Tusculanum (3) Tárnoki út Könyves Kálmán u. Zrínyi Miklós u. Zrínyi Miklós u. tervezett folytatása Tárnok felé esı településhatár 3. Tusculanum AT Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./32

179 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó Az akcióterület statisztikai jellemzıi 8 A lakó- és az állandó népesség száma, 2001 Mutató megnevezése Tusculanum Lakónépesség száma (fı) 47 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 6,4 Lakónépességen belül évesek aránya (%) 83,0 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 10,6 Állandó népesség száma (fı) 47 A lakosság képzettségi foka (2001, %) Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában (%) Tusculanum 25,6 12,1 Lakásállomány, 2001 Mutató megnevezése Tusculanum Lakásállomány (db) 20 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) 10,0 A foglalkoztatottság mutatói, 2001 Mutató megnevezése Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Tusculanum 35,9 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül (%) 10,3 Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül (%) 61,0 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 14,3 8 A KSH adatszolgáltatása, a 2001-es népszámlálási adatok alapján Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./33

180 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó A Tusculanum AT funkcionális lefedettsége Forrás: Ecorys szerkesztés Az akcióterület fejlesztési céljai A korábbi elképzelések szerint az akcióterületen elhelyezésre kerülne egy multifunkcionális egészségügyi központ, valamint a kapcsolódó kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerülnének kialakításra. A terület fejlesztési projektjeinek véglegesítése még folyamatban van. A tervezett fejlesztések, fejlesztési projektek: Becsült érték (millió Ft) Fejlesztési projekt Projekt leírása Várható funkcionális hatás Tárnoki úti intézményfejlesztés 33,5 hektáros fejlesztési terület, Megvalósítás várható ideje Intézményfejlesztés Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./34

181 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó V.4. Akcióterületek és akcióterületi fejlesztések prioritása Akcióterület prioritása Akcióterület I. Városközpont (Földrajzi Múzeum és tágabb környezete) II. Parkvárosi alközpont (Bem tér) Beavatkozás tervezett ideje 2008-tól 2008-tól III. Érdligeti alközpont 2008-tól IV. Gazdaságfejlesztési 2009-tıl akcióterületek V. Ófalu 2009-tıl VI. Hétágú csomópont 2010-tıl VII. Tusculanum 2010-tıl Fejlesztések prioritása Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./35

182 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó V.5. További, hosszú távon fejlesztendı akcióterületek 1. Felsı-Parkváros: Fuvaros utca-búvár utca - NY-i településhatár-é-i településhatár 2. Tusculanum mikroközpont Gárdonyi Géza u. - Hunyadi János u. - Nagy Lajos u. - Petıfi Sándor u. 3. Sport és szabadidıközpont Velencei u. - Intézı u. - Ercsi u. - Tóni csapás - Tollnok u. - Tervezı u. vasútvonal 4. Újtelep mikroközpont Harkály u. - Csóka u. - Fehérvári u. - Szarka u. 5. Budafoki úti kereskedelmi-szolgáltató központ az M6 lehajtó mellett Budai u. - Budafoki út Sulák-patak - M6 autópálya Bara-patak - Erika u. Fejlesztési célok, tervezett projektek: A meglévı Tesco és Penny Market bevásárlóközpontok mellé itt tervezik az Aldi áruház felépítését, valamint barkácsáruház és további hasonló kereskedelmi egységek megépítését. 6. Harbor Park logisztikai központ továbbfejlesztése A terület átnyúlik a településhatáron: M6-os autópályától délre - 6-os út Duna Sulák-patak (kb. 80 ha) 7. Csaba utca - Tárnoki u. - Ürmös u. találkozása Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. V./36

183 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Tartalomjegyzék VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA...1 VI.1. Ingatlangazdálkodás... 2 VI VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás... 3 VI.1.3. Ingatlangazdálkodási prioritások... 4 VI.1.4. Ingatlangazdálkodási terv... 6 VI.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegő tevékenységeinek bemutatása...9 VI.2.1. Tervalku és egyéb megállapodások... 9 VI.2.2. Városmarketing és marketingstratégia VI. 3. Partnerség VI.3.1. Partnerség az IVS-alkotás folyamatában VI A Partnerség-építés metodikája, szervezeti modellje VI.3.3. A partnerség-építés alapelvei felelısség és koordináció VI.3.4. A nyilvánosság biztosítása a kommunikációs stratégia elemei VI. 4. Az IVS megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások VI.1. Bevezetés VI.2. Városfejlesztı Társaság VI. 5. A Településközi koordináció mechanizmusai Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. VI./ 1

184 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó VI.1. Ingatlangazdálkodás VI.1.1. Stratégiai célok A városfejlesztési koncepció által megfogalmazott legfontosabb stratégiai célok között hangsúlyosan szerepel, hogy Érd egy megfelelı életminıséget; ellátást, egészséges, rendezett, igényes települési környezetet és erıs humán infrastruktúrát biztosító lakható város legyen, mellyel lakói azonosulhatnak, ugyanakkor olyan város legyen, amely megfelelı vonzást gyakorol a befektetıkre is. Ezen belül is kiemelt feladat a város karakterének megırzése, a fejlesztési tevékenység folytatása, a belváros központ jellegő funkcióinak erısítése. A stratégiai célok között szerepel továbbá a lakásfeltételek javítása (bérlakások, garzonház, nyugdíjasház, fecskeház építése, lakótelepek rehabilitációja) és az önkormányzati intézmények rekonstrukciója, korszerősítése. Érd stratégiai céljai között szerepel, hogy a helyi gazdaság erısítésére törekszik, mely mindenkor kihasználja tradíciójából és térségi helyzetébıl adódó lehetıségeket, a meglévı és fejlesztendı területi és infrastruktúra adottságokat, a rendelkezésre álló humán erıforrásokat. Ennek keretében az önkormányzat új gazdasági területeket jelöl ki, bıvítési lehetıséget biztosít. A városfejlesztési megújulás fontos eleme a partnerség építése, a város aktív promóciójának megteremtése. A partnerség a jelenleg is a városban mőködı intézmények, gazdasági szereplıkkel való szorosabb, koordinált együttmőködést, közös arculat és identitás megteremtését, valamint új szereplık, új funkciók, új gazdasági erıforrások megszólítását, a város megújításába való bekapcsolását jelenti. A városfejlesztési stratégia készítése során megismert vélemények és az összegyőjtött adatok megvilágították, hogy Érd városközpontjának a város belsı piacát is meg tulajdonképpen vissza kell hódítsa és az élhetı, a helyiek által kedvelt kulturális, kereskedelmi és szabadidıs helyszínné kell fejlessze. Más jellegő, de hasonlóan fontos a vállalkozói tıke megszólítása, nemcsak a helyi gazdasági szereplık, de külsı akár nemzetközi szereplık megnyerése, elsısorban olyanoké, akik hosszabb távú elkötelezıdést vállalnak, vagy olyan termékekkel és történeti városokban megvalósított referenciákkal rendelkeznek, amelyek a helyi kínálatba illeszthetık, mi több hiánypótlók. Ennek a kommunikációnak az általános városra és a térségre vonatkozó aktuális és részletes üzleti-piaci információkon túl megfelelıen elıkészített projektlehetıségeket is tartalmaznia kell (jogi, mőszaki, pénzügyi feltételek, garanciák, stb. mindez megfelelı konszenzussal legitimált módon). A város ingatlangazdálkodási stratégiájának gazdaságfejlesztési célja egyrészt olyan infrastruktúrák létrehozása, amely a város megújuló identitásának megfelelı minıségi szinten képesek szolgáltatásokat nyújtani, illetve tevékenységeknek, funkcióknak helyet biztosítani, másrészt olyan gazdálkodási rendszer kialakítása, amely amellett, hogy a racionális, fenntartható mőködést is szolgálja transzparens és kiszámítható befektetési környezetet kínál, megteremtve a városmegújításhoz szükséges külsı források bevonásának lehetıségét. Olyan projektek és programok kialakítására van szükség, amelyek jól mérhetı közvetlen és közvetett hatásaik révén hozzájárulnak Érd megújulásához, egyúttal mind a magánszféra, mind pedig a közösségi források pályázása során megfelelı legitimációval és elıkészítettséggel rendelkeznek Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. VI./ 2

185 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó VI.1.2. Ingatlanállomány és ingatlangazdálkodás Kidolgozás alatt Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. VI./ 3

186 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó VI.1.3. Ingatlangazdálkodási prioritások Az ingatlanvagyon-gazdálkodás kiemelt célja a város által kötelezıen ellátandó, illetve a városvezetés döntései alapján felvállalt feladatellátás megkívánta elhelyezési igények megfelelı színvonalú, egyúttal gazdaságilag racionális módon történı biztosítása. Ennek érdekében az ingatlan-vagyon gazdálkodásnak el kell válnia az intézményi, illetve a lakáságazat szociális szempontú gazdálkodásától és meg kell teremteni az önfenntartó gazdálkodás feltételeit. Ez egyrészt a jogi és intézményes feltételek átgondolását, másrészt a portfolió átstrukturálását jelenti. Az önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanok bérbe adásából származó jövedelemnek minimálisan fedeznie kell az ingatlanállomány fenntartási és szinten-tartó beruházásaival összefüggı kiadásokat. Az esetleg képzıdı nyereség kizárólag az állomány korszerősítésére és bıvítésére használható fel, mindaddig, amíg a kapacitásigények hosszabb távon is megfelelı színvonalú kielégítésére alkalmas fenntartható állomány nem jön létre. A lakáságazat vonatkozásában általánosságban meg kell határozni, hogy az önkormányzat mely szociális szempontok alapján, milyen konkrét célcsoportok méltányolható igényeit helyezi elıtérbe, tekintettel az anyagi erıforrások szőkösségére (prioritások). Át kell alakítani a támogatási struktúrát oly módon, hogy az egyértelmően a személyt és ne egy objektumot támogasson. A jogosultságok pontosításával egyidejőleg aktív párbeszédet kell kezdeményezni a bérlıkkel, ill. a lakásigénylıkkel igényeik és lehetıségeik pontosabb megértése, a rendelkezésre álló lakásállományon belüli mobilitás, illetve a bıvítés reális alternatíváinak feltárása érdekében. Az önkormányzatnak prioritásként kell kezelni az alacsony komfortfokozatú, kis alapterülető lakások számának csökkentését, a komfortfokozat emelését, a szegregátumok csökkentése érdekében. A jövedelemtermelı ingatlanok vonatkozásában cél ezen állomány pozíciójának minden lehetséges eszközzel történı megerısítése, az önkormányzat tulajdonosi pozíciójának hosszú távú fenntartása. Ennek eszközei: a portfolió átstrukturálása, a fenntartható ingatlanállomány kialakítása érdekében egyes vagyonelemek értékesítése, ingatlanok vásárlásával, ill. építésével a portfolió bıvítése, saját és külsı források bevonásával a hosszú távon önkormányzati tulajdonban maradó ingatlanok felújítása, korszerősítése, a lehetıségeknek megfelelı fejlesztése (átépítés, funkcióváltás, bıvítés), a környezet átfogó rendezése révén új piaci pozíciók megszerzése, ezek kihasználása (portfolió értékének növelése). Ahhoz, hogy a város identitásának megfelelı presztízsét, attraktivitását visszanyerje kulcsfontosságú a közterületek megújítása és megfelelı színvonalú mőködtetése, amely ki kell terjedjen: a közterületek animálására, eseménytérként való hasznosításának menedzselésére, ezzel összefüggésben Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. VI./ 4

187 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó a közterület-használat szabályozása, ezen szabályok betartatására, a köztisztaság folyamatos magas szintő biztosítása, a biztonság és komfortérzet magas szintő biztosítására, és a fizikai, környezeti megújítására, amely a történeti környezet megırzésén és felújításán túl új közterületi minıség létrehozását is magába kell foglalja. Az értékesítendı ingatlanok egy részének árbevétele, illetve a költségalapú bérlet, ill. az ettıl elválasztott lakhatási támogatás rendszere teremthet alapot az ingatlanállomány részben önerıbıl történı felújítására. Ennek feltétele, hogy a szektorban képzıdı jövedelmet ne vonja el más ágazat számára az önkormányzat. Vállalkozói tıke és fejlesztési kapacitások bekapcsolására elsısorban olyan kondíciók mellett van lehetıség, amikor az önkormányzati ingatlanon a magánberuházó által megépített ingatlan hosszú távú, az elvárt megtérülést biztosító bérbeadására van mód. Ez részben a piaci alapú bérbeadás útján, részben önkormányzati garanciavállalással segíthetı elı (a végsı kedvezményezett által fizetett bérleti díj és az elızetesen kalkulált díj közötti különbségre). A köz-források tekintetében az Európai Uniós csatlakozás jelentett változást, ugyanis lehetıvé vált a városrehabilitációs tevékenységek közösségi forrásokból a Strukturális Alapokból történı finanszírozása. Érd önkormányzat évben alkotta meg a 37/2003(XII.2) sz. rendeletét az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól. Az önkormányzati ingatlangazdálkodás egyik fontos prioritása szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításának fı formája a bérleti úton történı hasznosítás. További hangsúlyt kapott, hogy csak a rossz mőszaki állapotú, az önkormányzat részére jelentıs ráfordítást igénylı bérlemények értékesítésére kerüljön sor Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. VI./ 5

188 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó VI.1.4. Ingatlangazdálkodási terv Az Érden található önkormányzati ingatlanokat és a stratégiában megfogalmazott kiemelt közterületi fejlesztéseket csoportosítva rehabilitációs akciók határolhatók le, amelyek lehetıséget adnak egy ütemezett fejlesztésre, illetve kontextust, vezérfonalat adnak az egyedi ingatlanokra vonatkozó fejlesztési, hasznosítási javaslatoknak. 1. akcióterület Parkváros A jellemzıen kervárosi beépítéső területrész a már meglévı kereskedelmi és szolgáltató funkciókra, valamint a nagyváros gyorselérhetıségének közlekedési csomóponti potenciáljára építve a város kereskedelmi alközpontjává válhat, így ezen városrész fejlesztési céljai között szerepel a Bem tér és környékének fókuszba helyezésével egy intermodális csomópontra szervezhetı komplex alközponti funkció elhelyezése. Tervezett fejlesztések A én véglegesített adatok alapján Kidolgozás alatt Fejlesztési Projekt Becsült költségek Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. VI./ 6

189 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó 2. akcióterület Érdliget- Kutyavár A jellemzıen kervárosi beépítéssel rendelkezı városrész egy jelentıs alközponti potenciállalrendelkezik a vasút állomás, valamint a volt strand és kemping területén, mely az érdligeti központ funkció kialakításához megteremti a háttér infrastruktúrát, így a kiskereskedelmi létesítmények és közösségi, kulturális elemek mixeként hozható létre, kielégítve a városrész lakók mellett a város ezen szolgáltatások iránti keresletét. Ezen túl a park rehabilitáció hozzá járul az élhetıbb környezet és közösségi- és szabadidı igények kielégítéséhez is. A én véglegesített adatok alapján Kidolgozás alatt Fejlesztési Projekt Becsült költségek 3. akcióterület Tusculanum A fıként kertvárosias beépítéső városrész nagy szabad zöldfelülettel rendelkezik, mely következtében fejlesztési céljai között szerepel az aktív sport és szabadidı, valamint az egészségmegóvást, egészségmegırzést célzó intézményi funkció elhelyezése, mely a város komplex szolgáltatási palettájára figyelemmel a mikro térség és a város egészének rekreációs igényeinek kielégítésére alkalmas. A én véglegesített adatok alapján Kidolgozás alatt Fejlesztési Projekt Becsült költségek 4. akcióterület Ófalu- Újfalu A én véglegesített adatok alapján Kidolgozás alatt Érd város ezen városrésze a térség kereskedelmi, intézményi központi szerepkörét megcélozva egy új városközpont megfogalmazására, megvalósítására törekszik. Érd igazgatási és intézményi központi helyeként, zöldterületeivel az egyre magasabb szolgáltatási és életminıségi elvárásoknak megfelelni képes városrészként egységként fejlesztési céljait a következıkben határozza meg: Fejlesztési Projekt Becsült költségek Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. VI./ 7

190 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó 5. akcióterület Tisztviselı- és Újtelep A városrész jellemzıen alkalmas egy Ipari, logisztikai területegység elhelyezésére, amely a mikro-térségben betöltött központi és vezetı szerepkörét növeli, valamint a város és térésg ipari és logisztikai célú fejlesztéseinek befogadó téreletet alakít ki. A én véglegesített adatok alapján Kidolgozás alatt Fejlesztési Projekt Becsült költségek Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. VI./ 8

191 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó VI.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegő tevékenységeinek bemutatása Az Integrált Városfejlesztési stratégia hatodik fejezetében bemutatásra kerülnek a város nem fejlesztési célú tevékenységi, amelyek befolyásolják a városrehabilitáció sikeres kimenetelét. Ezen tevékenységek közé tartozik az úgynevezett tervalku folyamata PPP alapú szerzıdési eljárás - a városmarketing akciók és a participációs folyamat is. VI.2.1. Tervalku és egyéb megállapodások A tervalku a nemzetközi szakzsargon fordítása alapján nem más mint egyfajta költség megosztás, egy olyan kezdeményezés ahol a szereplık (befektetı, fejlesztı önkormányzat) kompromisszumot kötnek, melynek keretein belül a fejlesztı véghezviheti-kivitelezheti az adott területre vonatkozó projektjét de ezzel egyidejőleg átvállalja az önkormányzat fejlesztési költségeinek egy részét. Tervalku feltételei a késıbbiekben meghatározandók, de az IVS célrendszerének való megfelelés, és a területi akcióterületi fejlesztésekhez illeszkedı beruházások esetében olyan alternatívát jelent, amely az Építési Törvényen alapul, és a település területén egyetemleges feltételrendszert és eljárásrendet biztosít. A hangsúly a fejlesztés elıfeltételeinek megteremtésén, illetve esetleges következményeinek kezelésén, az önkormányzat ezekkel kapcsolatos terheinek magánpartner részérıl történı részbeni, vagy teljes átvállalásán alapul. Ennek jogi formája a településrendezési szerzıdés. Az ezt megalapozó dokumentum a fejlesztési tanulmányterv. Általánosságban a folyamat lépései: 1. Kezdeményezés: a fejlesztési javaslat koncepcionális bemutatása az önkormányzat(ok) településfejlesztési bizottságai számára. 2. Önkormányzat elvi állásfoglalása 3. Szabályozás módosítását elıkészítı hatástanulmány elkészítése 4. Hatástanulmány alapján tárgyalás, feltételek tisztázása 5. Az új szabályozási terv elkészítése 6. Szabályozás módosításának adminisztratív folyamata (beleértve a szerzıdés kidolgozását) 7. Szabályozás testületi jóváhagyása és szerzıdésre való felhatalmazás 8. Településrendezési szerzıdés megkötése 9. Monitoring Konkrét intézkedések Érden 1 : Bem tér: A Bem téren és környékén különbözı projektek megvalósítása van tervbe véve - esetenként már folyamatban van az alábbiak szerint: o Állami beruházás: M7-es autópálya lehajtó csomópontjainak bıvítése annak érdekében, hogy a Budapest felıl munkából hazafelé tartók ne duzzasszák vissza a forgalmat az autópálya kihajtó sávjában. o Magán beruházás: Interspar áruház építése. o Önkormányzati intézmény és közterület fejlesztés: a területen érintett vállalkozókkal való együttmőködés keretében. A területen a közszféra állami és helyi szintje valamint a magánszféra nagyobb és kisebb vállalkozási szintjei egyaránt érdekeltek valamilyen fejlesztésben. Éppen ezért ezen a 1 Önkormányzati adatszolgáltatás alapján, (Fıépítész) Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T. VI./ 9

192 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó területen nagy körültekintést igényel a különbözı szintő, típusú és nagyságrendő érdekek és feladatok összeegyeztetése. A megegyezések egy része a közlekedési területek fejlesztését érinti, amely elsısorban az autópálya lehajtó kapacitásnövelését, másod sorban az Interspar áruház megközelítésének biztosítását jelenti, amely állami, önkormányzati és magánterületeken valósul meg. Elsıdleges elv, hogy mindenki a saját érdekkörébe tartozó részfejlesztés költségeit viselje, és az érdekkörének megfelelı területet, mőtárgyakat tulajdonolja, illetve kezelje. A megegyezések másik része az Önkormányzat és az Interspar között jött létre, amelyben területeladások, közterület-fejlesztések és az új áruházon belül önkormányzati funkcióknak helybiztosítás szerepeltek. Ezeknek a szerzıdésben rögzített tételeknek a megvalósulása, illetve annak részletes kimunkálása még folyamatban van. Jelenleg még hátra vannak az önkormányzati intézmény és közterületek fejlesztésével kapcsolatos megállapodások. A Bem téri óvoda, közösségi ház és magán üzletek, valamint az ezeket övezı közterületek komplex fejlesztésére, az érintett szereplıkkel megállapodás elıkészítés alatt áll. A megállapodás célja, hogy a területen lévı megnevezett funkciók mindegyike bıvüljön, és színvonalasabbá váljon. A Bem tér jelentısége abban él, hogy Érd felsı felének, a Parkvárosi területnek olyan erıs központi területe legyen, mint amilyen az egész településnek a Városközpont. Érdliget: Az Érdliget alközpont, az egykori Casino étterem és volt strand területétıl dél felé a Duna utca mentén, a vasúton is túl nyúlik. A jelenlegi fejlesztési elképzelések elsısorban a Kutyavári út - Kövirózsa utca között, a Balatoni út menti területet érintik. A korábban önkormányzati tulajdonú Casino éttermet és a mellette lévı élelmiszer boltot megvásárolta egy élelmiszer-diszkont áruház, amely saját épület, illetve üzlettípusától nehezen tud eltérni. A tárgyalások jelenleg arról szólnak, hogy a befektetı üzleti elképzelései és az önkormányzat alközponti elképzelései - amelyek jelenleg ellentétesnek látszanak - hogyan hangolhatók össze. Érdi Tetı Logisztikai Park: A kb. 20 hektár területő, 2007 decemberben belterületbe vont és a késıbbiekben gazdasági-logisztikai célra felhasználandó terület tulajdonosával kötött megállapodás alapján az önkormányzat kb nm (1 ha) területet kap a terület fejlesztıjétıl térítésmentesen. Ez a késıbbiekben kisebb vállalkozások telepítésére lehet felhasználni. Városközpont és Mihálytelep településrendezési szerzıdés A Városközpont és Mihálytelep területére a területen érintett és érdekelt ingatlantulajdonossal egy településrendezési szerzıdés készült, amelynek keretében a vállalkozó vállalta a szabályozási terv elkészíttetésének költségeit. VI.2.2. Városmarketing és marketingstratégia A városok, települések, valamint a kerületek nagy többsége rendelkezik egyfajta marketinges üzenettel, avagy irányvonallal, amely sok esetben csupán idegenforgalmi kiajánlás szintő üzenet, semmit városmarketingnek, hiszen ez a szemlélet egy tudatos, komplex rendszerbe foglalt metodológia. A települési marketing nem csupán egy eszköz, melynek segítségével a terméket - ez esetben városterméket - érétkesítjük, hanem egy komplex folyamat is, amelyen keresztül a terméket az igényeknek megfelelıen illetve versenyhez mérten a legmegfelelıbben határozzuk meg Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T VI./. 10

193 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó A városmarketing eszközeit alkalmazva Érd Önkormányzatának lehetısége nyílik a város élhetıbbé, változatosabbá illetve dinamikusabbá fejlesztenie. A városmarketinget nem lehetıségnek, hanem inkább kötelezettségnek látjuk, hiszen az köztudott, hogy a városok, települések közötti verseny az elmúlt idıszakban kiélezıdött, így ez esetben Érdnek is fel kell vennie a versenyt (különösen, mint friss megyei jogú városnak). A siker realizálásában nagyon fontos szerepet játszik az adott terület identitása, stratégiája, üzenete valamint befektetési lehetıségei. Ebbıl adódóan a városmarketing eszközeinek segítségével lehet Érdet egy igényes és vonzó termékké formálni és csomagolni, amely hozzásegít ahhoz, hogy a város egy perspektívákkal teli befektetési helyszínné váljon. Cél: Az önkormányzatnak, a privát szféra bevonásával meg kell határoznia a település kívánatos jövıjét (akár városrészekre bontva). Meg kell határoznia továbbá a spontán és a megteremthetı keresletet a fejlıdési igényét és irányát, hogy tudatosítsa a megvalósítás potenciális résztvevıi számára a hosszú távú várostermék programját. Végül a megfelelı eszközök alkalmazásával cél, hogy a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerıvel bírjanak. Ennek során belsı marketing munkával (kommunikáció, nyilvánosságmunka) a lakossággal, városhasználókkal és a gazdaság szereplıivel meg kell ismertetni a létrehozni, megvalósítani kívánt városterméket. A leendı haszonélvezıkkel a városhasználókkal együtt meg kell fogalmazni és elfogadtatni a város individuális arculatát, azaz széles körben elfogadottá kell tenni a célt, amelynek megvalósítására a város törekszik. Ez alapvetıen identitásépítı akció, melynek során az identitás négy összetevıjét - termék, helyszín, kommunikáció, résztvevık - kell definiálni és ebben egyezségre jutni, a résztvevık közös hitvallásává, kultúrájának középpontjává tenni. Ehhez az esztétizáló, építészeti szakmai megközelítés nem megfelelı eszköz, át kell térni az értékelvő konzultatív - participatív közösségi tervezésre, amelynek hátterét képezheti az analitikus megközelítés. Ezen stratégiai tervezési megközelítés jellemzıen két fı összetevıbıl áll: (i) széleskörő kommunikáció, konzultatív közösségi tervezés, participatív értékválasztás (ii) menedzseléscentrikus illetve alternatívákat biztosító többkomponenső tervezési folyamat A külsı marketingkommunikáció folyamatát tekintve elıször is az a cél, hogy a meghatározott területet elfogadhatóvá - szerethetıvé tegyük (megfelelıen személyesítsük meg), hogy a várostermék iránt érdeklıdık részérıl egy emocionális kötıdés jöjjön létre, hiszen csak ezután következik a racionális, üzletorientált gondolkodás. Ugyanaz a döntéshozói folyamat megy végbe, mint amikor egy üzletben kiválasztjuk az azonos termékcsoportból a számunkra legmegfelelıbb terméket (nagyon sok múlik a csomagoláson üzenet, színek avagy minıség) Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T VI./. 11

194 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó Megfelelı szakértelem Piac ismerete Integrált tanácsadói megközelítés Kapcsolat releváns fejlesztıkkel Fejlesztések koordinációjában való részvétel Kapcsolat a városvezetéssel és civil társadalommal Tudatos városmarketing Mint azt már elıbbiekben megfogalmaztuk, a városmarketingnek nem a kommunikációs eszközök kiválasztásánál kell kezdıdnie, hanem az azt megelızı stratégiai tervezésénél. A kifelé kommunikálható várostermék üzenetét, csomagolását valamint értékválasztását a belsı marketingkommunikáció legitimálja és hitelesíti. A városhasználókat a folyamat egésze során partnerként kell kezelni (mert ık tudják igazán, hogy mire van igény és ık fogják használni, nekik készül) és be kell vonni ıket a menedzsment folyamatba is: INFORMÁCIÓ KONZULTÁCIÓ DIALÓGUS PARTICIPÁCIÓ ÖN-MENEDZSMENT. Az általános települési marketingkommunikációnak számos eszköze van. Az alábbiakban felvázolunk pár olyan innovatív kommunikációs eszközt melynek hátterében a stratégiai tervezés, participáció valamint az elhelyezési funkcióra való odafigyelés áll. A köztérmenedzsment számára általában az tervezési program meghatározásán és a bevonható magánprojektek, magán források megismerésén keresztül lehet a megfelelı eseménymarketing eszközöket kiválasztani és belılük kommunikációs stratégiát összeállítani. Identitást erısítı és participáción alapuló eseménymarketing: Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T VI./. 12

195 É R D I V S V É G S İ B E S Z Á M O L Ó - Városkiállítás: a városi közösség igényeinek felmérésére szervezett események, mely alkalmat ad a város és városban zajló folyamatok megismertetésére és közvetlen visszajelzések győjtésére. - Tervezıi hétvége: egy adott projekthelyszínre szervezett esemény ahol az önkéntes alapon résztvevı tervezıirodák, lakók és vállalkozók,városvezetık, politikusok, turisták, tehát a városhasználók együtt beszélik meg a projekthelyszínen, hogy valójában mire és hogyan szeretnék használni az adott közösségi teret az emberek. - Kerekasztal beszélgetések; minikonferenciák Befektetés-ösztönzı marketingkommunikáció: - Projektfejlesztés és menedzsment: Komplex ingatlanfejlesztési, városfejlesztési és városmarketing projektek koncepcionális összeállítása városra szabottan, a projektkörnyezet és célcsoport igényeinek megfelelıen. A projektek megvalósítása közben felmerülı kommunikációs és válságkezelési feladatok természetes részét képezik a projektmenedzsment során végzett tanácsadói tevékenységnek. - Projektportfolió-menedzsment: Érd MJV 2007-ben elkészítette a 24 elembıl álló befektetési projekt-portfólióját. A befektetési portfoliónak nemcsak a projekthelyszínek azonosítása, bemutatása és kiajánlása a célja, hanem nagy hangsúlyt kell kapnia a projektek, projektcsomagok befektetési környezetének felmérésére és kedvezı irányba történı befolyásolására is, folyamatos frissítésére és menedzselésére is. A projektportfolió, mint marketingeszköz a városmenedzsment része, a megfelelı üzenetek és az ingatlanfejlesztıi piac szereplıinek speciális igényein alapuló kommunikációs és marketingstratégia kidolgozásának egyik pillére és végrehajtásában való segítségnyújtás, megjelenési lehetıség megteremtése Á P R I L I S 1 5. E C O R Y S M A G Y A R O R S Z Á G K F T VI./. 13

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és módosításai meghatározzák az állam és helyi önkormányzatok

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Stratégia áttekintı vázlat

Stratégia áttekintı vázlat Stratégia áttekintı vázlat Megnevezés ÁLTALÁNOS - GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG PROBLÉMA CÉL INTÉZKEDÉS JAVASLAT Törökszentmiklóson az életszínvonal egyre inkább elmarad az országos átlagtól (lásd

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

A XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság

A XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú nonprfofit Korlátolt Felelısségő Társaság Ügyvezetı igazgató 1139 Budapest, Szegedi út 17. Tel: 452-4201 Ikt.sz.: 1654/9/2007. A XIII. kerületi Egészségügyi

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Minıségirányítási Program

Minıségirányítási Program Minıségirányítási Program Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Napköziotthonos Óvodái 2009-2014 Nagybajom, 2009. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı.3 1.1. A minıségirányítási program módosításának indoklása.3

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja

Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Végsı változat 2007. július 1 Jelen szakértıi anyag a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács megbízásából készült Szakértıi

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program. Funkcióbıvítı rehabilitáció

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program. Funkcióbıvítı rehabilitáció PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program Funkcióbıvítı rehabilitáció Pest megyei településközpontok fejlesztése Integrált településfejlesztés Pest megyében (Kódszám: KMOP-2007-5.2.1/B)

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselı - testületének. Kakas Béla polgármester

ELŐTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselı - testületének. Kakas Béla polgármester ELŐTERJESZTÉS Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselı - testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Tájékoztató Sándorfalva város egészségügyi alapellátásának, állategészségügyi ellátásának

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Határozati javaslat. Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének./2010.(XI.30.) számú határozata

Határozati javaslat. Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének./2010.(XI.30.) számú határozata E L İ T E R J E S Z T É S a Krúdy Gyula Városi Mővelıdési Központ és Könyvtár SZMSZ-ének módosítására. Készült: Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. november 30-i ülésére Elıterjesztı:

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

e-közigazgatás fejlesztési koncepció Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2. IV. negyedév Szeged, 2. november 2. Készítette: Fejes Ágnes elemzı Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Koordinációs

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 FEDőLAP CÍM: Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 Várható munkaerı-kereslet - 3200 magyarországi cég körében végzett felmérés fontosabb eredményei Diplomás pályakezdık

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl.

JEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. JEGYZİKÖNYV Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. Jelen vannak: Bársony János alpolgármester Kránicz József Tibor képviselı

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Egészséges, tiszta települések Akcióterv

Egészséges, tiszta települések Akcióterv KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Egészséges, tiszta települések Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 1. Egészséges, tiszta települések 1.. A prioritások

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

1.)Tevékenységünk, történetünk:

1.)Tevékenységünk, történetünk: 1.)Tevékenységünk, történetünk: AZ ÉV HR CSAPATA 2008 A Zalakerámia Zrt. tevékenysége fal- és padló-burkolólapok, dekorelemek gyártása, valamint kül- és belföldi forgalmazása, továbbá a saját tulajdonban

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2006. TARTALOMJEGYZÉK CÍMOLDAL.... 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK. 2. oldal I. BEVEZETÉS.. 3. oldal II. A SZOCIÁLPOLITIKA KONCEPCIONÁLIS

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

Új impulzusok. A 2007-2013 idıszak stratégiai jelentıségő fejlesztési projektjei Szombathely Megyei Jogú Városban és térségében

Új impulzusok. A 2007-2013 idıszak stratégiai jelentıségő fejlesztési projektjei Szombathely Megyei Jogú Városban és térségében Új impulzusok SZOMBATHELY Nyugat-Pannónia szolgálatában A 2007-2013 idıszak stratégiai jelentıségő fejlesztési projektjei Szombathely Megyei Jogú Városban és térségében Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri

Részletesebben

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Mottó: Azok a csodálatos dolgok, melyeket iskoláitokban megismertek, sok nemzedék mőve, és amelyeket a föld minden országában

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A BUDAÖRSI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT

BESZÁMOLÓ A BUDAÖRSI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT BESZÁMOLÓ A BUDAÖRSI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT (járóbeteg-szakellátás, ügyeleti-, védınıi szolgálat, és az egynapos sebészeti ellátás) 2011.-évi MŐKÖDÉSÉRİL Készült: Budaörs Város Önkormányzata Polgármesteri

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 70. MELLÉKLET : - db TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 2009. évi munkájáról E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Munkahelyi képzések támogatása középvállalkozások számára címmel meghirdetett pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.1.3.B-11/1 1 Tartalom

Részletesebben

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012.

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012. KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 20072012. 1 A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE 2 A többcélú kistérségi társulás alapadatai Régió: Kistérség neve:

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA Felsıoktatási Minıségi Díj pályázat 29. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 1 1. A Budapesti Mőszaki Fıiskola bemutatása... 1 2. Az intézményi önértékelés illeszkedése

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA ADITUS Tanácsadó Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 2011. november 21. 1/362 oldal Tartalomjegyzék 1 Elızmények...8 1.1 A kutatás

Részletesebben

HALÁSZY KÁROLY MŐVELİDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR

HALÁSZY KÁROLY MŐVELİDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR AZ ALSÓNÉMEDI HALÁSZY KÁROLY MŐVELİDÉSI HÁZ ÉS KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2012. Záradék: A képviselı-testület /2012.(IV.24.) számú határozatával fogadta el. Alsónémedi, 2012. április 24.

Részletesebben

(2007. évben kidolgozott változat, 2011. évben felülvizsgált, egységes szerkezetbe foglalt változata)

(2007. évben kidolgozott változat, 2011. évben felülvizsgált, egységes szerkezetbe foglalt változata) ELFOGADOTT VÁLTOZAT! (2011.06.30.) 2011. ÉVBEN ELFOGADOTT VÁLTOZTATÁSOK: VASTAG BETŐVEL KIEMELVE! PILIS, 2011. JÚNIUS 30. DR. CSIKI GÁBOR JEGYZİ Pilis Város Önkormányzatának Számviteli Politikája és Számlarendje

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. 6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.

Részletesebben

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése

A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése A Telepfelszámolás vízió és gyakorlat címő szakmai mőhelyen megvitatott kérdések, a résztvevık által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése Elızmények: Az Autonómia Alapítvány Telepfelszámolás

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/21. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a Képviselı-testület

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben