Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020"

Átírás

1 Budapest, /4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium elnöke Készítette: Szilágyi Antal az Oktatási és Szakképzési Kollégium Felnıttképzési Munkabizottságának vezetıje Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén Az elıterjesztés 9 területi kamara elnökségének ülésén, továbbá egy 5 területi kamara részvételével szervezett regionális értekezleten került megvitatásra, több kamara írásos észrevételekkel segítette az anyag véglegesítését. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szak- és felnıttképzésre vonatkozó egységes kamarai stratégia megteremtése érdekében kezdeményezte a kamarai szakképzés-politikával egyenértékő felnıttképzési stratégia elıkészítését, amelynek kidolgozására a Szakképzési Kollégium keretében Felnıttképzési Munkabizottságot hozott létre. Az MKIK elnöksége 2009 decemberében elfogadta a munkaerıpiaci szakképzési rendszer kialakításának elveit és taktikai lépéseit. Jelen elıterjesztés az iskolai rendszerő szakképzést megelızı pályaorientációval, a felnıtt pályakorrekcióval, valamint a felnıttképzéssel összefüggésben fogalmazza meg a szükséges lépéseket. I. Helyzetelemzés: az adott tevékenységekhez kapcsolódó, a változtatás szükségességét befolyásoló fıbb szakmai tények ismertetése a. Gazdasági környezet igényeinek számbavétele A gazdasági szereplık közvetlenül és a gazdasági önkormányzatokon keresztül is egyre élesebb kritikát fogalmaznak meg a munkaerı képzettségi szintjével, a munkához való viszonyulásával szemben. Megítélésük szerint a változó munkaerı igények kielégítésének bázisát jelentı felnıttképzés amely a szakmai végzettség korrigálással, a gyors reagálást hivatott biztosítani rendkívül eltérı szakmai színvonalat produkál. Képzési túlkínálata ellenére, tevékenysége a gazdaság minıségi igényeit csak részben képes kielégíteni. Külön problémát jelent az ipar által igényelt technika- és technológia igényes döntıen hiányszakma körbe tartozó felnıttképzési programok gyakorlati hátterének szőkössége. Mindezek ellenére a felnıttképzés a gazdaság szakember igényeinek biztosításában megkérdıjelezhetetlenül fontos, növekvı tényezı. A kamara felnıttképzés terén újra fogalmazza feladatait, meghatározó szerepet kíván betölteni annak szabályozásában, irányításában. 1

2 A felnıttképzést a humán feltételek fejlesztésébe történı befektetésnek tekinti, ezért hasznosulását kiemelt figyelemmel kívánja kísérni. b. Szakmapolitikai kérdések áttekintése A közoktatás hiányosságait pótló funkciók mellett, a felnıttképzés lényegi eleme, hogy képzési programjaival valamely megszerzett tudás, képesség, készség továbbfejlesztését, korrigálását szolgálja, ezért kiemelt fontosságú a megszerzett tudás mérése, elismerése és beszámítása. A képzés idıtartama ennek megfelelıen az iskolarendszerhez képest jelentısen rövidebb, felépítése gyakorlatorientáltabb. A mai gyakorlatban az elızetesen megszerzett tudás beszámítása, az elvek és a szabályozás eltérése miatt, nem valósítható meg, ezért a szellemi,- anyagi,- és idı ráfordítások pazarló felhasználása tapasztalható. A felnıttképzés többszörös (formai) ellenırzése ellenére a képzés színvonalának megbízható kontrollja nem valósul meg, a képzık felelısségvállalása az általuk képzett hallgatóért hiányzik. A vizsgáztatáson belül a tulajdonságkompetenciák (személyes, módszer és társas kompetenciák) mérésének ma alkalmazott modellje a felnıttképzés területén nem alkalmas a szakmai tudás mérésére, a kompetencia alapú mérési módszerek alkalmazásához a vizsgáztatók tudása nem megalapozott, a vizsga szervezési rendszere életidegen, pazarló. A kamara önálló programot kíván indítani a felnıttképzés minıségének, szakmai színvonalának fejlesztéséért, a szellemi,- anyagi, - és idı ráfordítások terén tapasztalható pazarlás megszüntetéséért. Alapkérdésnek tekinti a képzés és vizsgáztatás jelenleginél markánsabb különválasztását, a független vizsgarendszer megteremtését. c. Az iskolarendszerő szakképzés és iskolarendszeren kívüli felnıttképzés viszonya A kamara jövıbeni tevékenysége a szak- és felnıttképzés területén feltételezi a két nagy alrendszer harmonikus együttmőködésének megteremtését. Az iskolarendszerő szakképzés a hosszú távú munkaerı utánpótlás legfontosabb bázisa, míg a felnıttképzés a gyorsan változó igények kielégítését szolgálja. A két rendszer eltérı sajátosságai mellett ugyanakkor a bizonyítványok tekintetében egyforma kimenetet biztosít. A felnıttképzés intézményrendszere kialakult, a felnıttképzés piacán túlkínálat van, az állam ennek ellenére - önálló szervezetek létrehozásával (Regionális Képzı Központok) megpróbált belépni a felnıttképzési piacra, azonban több mint 15 év tapasztalatai alapján, nem vált verseny és piacképessé, a rendszer speciális, zárt finanszírozása forráspazarló, fenntartása drága. Az állam ugyancsak jogszabályi elınyök biztosításával igyekszik részben forráspótlási szándékkal - elınyben részesíteni a közoktatási intézményeket, TISZK- eket a felnıttképzés megkezdésében, azonban a humán, szervezeti, gazdálkodási feltételek eltérése miatt e kezdeményezések sem vezettek eredményre. Különleges helyzet alakult ki a felsıoktatás és a gazdaság viszonyrendszerében, a felsıfokú szakképzés bevezetésével, ami részben a felsıoktatás elıszobája, részben a szakiskolai képzés meghosszabbítása. A tapasztalatok szerint az innen kikerülı fiatal felnıttek tudása a gazdaság számára nem jelent többlet értéket, az elsıdlegesen 2

3 hiányolt technikus képesítés e keretek között nem szerezhetı meg, a rendszer újragondolása szükségszerő. A kamara szükségesnek tartja az iskolarendszerő szakképzés és iskolarendszeren kívüli felnıttképzés egymásra épülı, harmonikus fejlesztését. Fontosnak tartja a szakképzésre rendelkezésre álló technikai erıforrások közös, hatékony használatát, az együttmőködés áttekinthetı, új módszereinek kidolgozását. d. Állami irányítás gyakorlatának elemzése A felnıttképzés állami irányítása széttagolt (két irányító és 11 szakképesítést felügyelı minisztérium), hatékonysága megkérdıjelezhetı. A szak- és felnıttképzés háttérintézményeinek képzésre gyakorolt hatása, mőködési hatékonysága gyenge, párhuzamosságokat, átfedéseket tartalmaz, teljes körő áttekintése szükséges. A felnıttképzés törvényi háttere rendezett, jogszabályi háttere azonban bonyolult, túlszabályozott, a szabályozás vezérlı elve a bizalmatlanság. Ennek megfelelıen sok esetben az Unió elvárásaira hivatkozva olyan (jelentıs mértékben párhuzamos) adatszolgáltatást, adminisztrációt ír elı, amely nagymértékben növeli a képzés terheit, gyakran sérti az adatvédelmi törvény adatbekérésre vonatkozó elıírásait. Az állami intézmények adatbekérési, adatszolgáltatási igényei szervezetenként, sıt régiónként, ugyanazon témában jelentısen eltérıek, koordinálatlanok, a hatóságok birtokában lévı adatok újbóli bekérése rendszeres, az elektronikus adatszolgáltatás igénybevétele gyakorlatilag ismeretlen. A kamara kezdeményezi a felnıttképzés egyközpontú állami irányításának megteremtését, a korszerő elektronikus közigazgatás elvéhez és gyakorlatához igazodó szabályrendszer kialakítását, az adminisztráció radikális csökkentését, egységes eljárásrendek kidolgozását. e. A mőködı kamarai gyakorlat leírása A kamara elsı sorban az iskolarendszerő szakképzés területén fejtett ki a közjogi státusból adódó aktivitást, a felnıttképzést élve a jogszabályokban biztosított lehetıségével és az irányító testületekben elfoglalt helyzetével - véleményezési, javaslattételi jogának gyakorlásán keresztül befolyásolta. A területi kamarák közvetlenül is bekapcsolódtak a felnıttképzésbe, azonban jelentıs piaci részesedésre a felnıttképzési piacon nem tettek szert, az új kamarai feladatrendszer felépítésével az OKJ-s képzésekben való közvetlen részvételük a jövıben, elsı sorban partnerségi együttmőködésben valósulhat meg. A felnıttképzı szervezetek aktív kamarai tagok, a képzési területen mőködı kamarai testületekben tevékenyen részt vesznek, érdekeiket jelentıs mértékben a kamara rendszerén keresztül igyekeznek érvényesíteni. A kamara a munkával töltött aktív életpálya egészére alakítja ki átfogó felnıttképzési stratégiáját, a jövıben aktívan kíván részt venni a felnıttképzés feltételrendszerének alakításában. f. A finanszírozás fıbb kérdései A felnıttképzés legnagyobb forrása a vállalatok képzési ráfordítása, amely részben szakképzési alap saját dolgozó képzésére fordítható részébıl, valamint az ezt 3

4 helyenként jelentısen meghaladó, (a szakképzési alap terhére nem elszámolható tréningek, speciális továbbképzések stb.) képzési költségbıl áll. Az állami- és uniós források a vállalatok számára célprogramokon keresztül hozzáférhetıek, nagyságrendjük jelentéktelen a vállalati képzési ráfordításokhoz képest. A felnıttképzésre fordított állami források döntı hányada a munkanélküliek át- és továbbképzését szolgálja, közvetetten segíti a gazdaság munkaerı utánpótlásának biztosítását. A képzésre fordított egyéni források az adózási ösztönzık alkalmazásának idıszakában növekedtek, ma nincsenek adatok nagyságának megítéléséhez. A felnıttképzést szolgáló egyik legfontosabb forrás a szakképzési hozzájárulás, jelenlegi formájában nem ösztönzi a gazdálkodó szervezeteket a hazai középfokú szakképzésben való tevıleges részvételre, ezért visszatérve az eredeti célok megvalósításához - átalakítása szükségszerő és indokolt. A kamara fontosnak tartja, hogy növekedjen a vállalatok döntési szabadsága a szakképzési hozzájárulás felhasználásában, továbbá biztosított legyen a gazdasági szereplık beleszólása a munkába állítást szolgáló képzési programok indításába. A képzés értékének növelése érdekében fontosnak tartja az egyéni tehervállalás ösztönzését is. II. A helyzetelemzésbıl kiindulva a kamara a felnıttképzési rendszer olyan irányú megváltoztatását kezdeményezi, ami a. jobban igazodik a gazdaság szakmai és területi strukturális igényeihez, biztosítja a gazdasági szereplık által elvárt, idıben változó, minıségi szakember utánpótlást, b. a ráfordítások optimalizálása mellett biztosítja a munkaerı szakirányú kiképzését, átképzését, megteremti a munkavállalók folyamatos és szervezett utánképzésének feltételeit, c. a képzésbe bekapcsolódók számára, - megszerzett képességeik beszámításával, optimális szellemi, idı és pénz ráfordítás mellett - növeli a munkahelyszerzési, megtartási esélyeket, önálló vállalkozások létrehozását. d. megteremti a gazdasági önkormányzatok új típusú, jelentısen növekvı feladatellátásának humánfeltételeit, elısegíti - a gazdaság elemi igényeit kielégítı a gyakorlatias nyelvi és IT ismeretek fejlesztését. III. Feladatok a. A gazdaság hosszú,- közép- és rövidtávú igényeit tükrözı szak- és felnıttképzési igények elırejelzésének fejlesztése 1. meg kell vizsgálni a kistérségi, megyei struktúrára épülı, és a mai tervezési régiók közép- és hosszabb távú fejlesztési terveit, preferenciáit, mint a humánfejlesztés tervezési bázisait, a térségi képzési és beiskolázási szerkezet kialakításának megalapozását szolgáló kutatásokat, munkaerı piaci prognózisokat, trendeket a kamarai koordinációra építve tovább célszerő folytatni. Az RFKB-k hatáskörét tovább célszerő szélesíteni, amelynek értelmében a hozott döntéstáblák irányadók kell, hogy legyenek valamennyi, az állami, uniós, illetve a szakképzési alapból finanszírozott felnıttképzési beiskolázásokra is. 4

5 2. a térségi gazdasági szereplık kiegészítı véleménye alapján el kell készíteni a rövidtávú humán fejlesztési terveket. Az iskolarendszeren belüli és iskolarendszeren kívüli képzéssel szemben támasztott követelményeket az adott idıszak kibocsátását, a pályakövetési rendszer tapasztalatait figyelembe véve kell kialakítani. Kötelezıvé kell tenni a pályakövetési rendszer adatainak alkalmazását a fejlesztési tervek idıszakos pontosításában. Meg kell oldani a végzett szakmunkástanulók monitoringját. Ma ez nem mőködik, mert elkészült egy pályakövetési rendszer bevezetését szolgáló törvény, ennek a végrehajtási utasításának a hiánya miatt a mai napig nem került bevezetésre. 3. Meg kell teremteni annak a lehetıségét, hogy az iskolák hozzák nyilvánosságra, hogy az adott végzettséggel felszabadulók közül bizonyos idıtávon belül ( hat hónap, egy év) hányan helyezkedtek el a tanult szakmájukban. 4. Figyelembe kell venni, hogy a multinacionális cégek és a kisvállalkozók munkaerıigénye azonos szakmákban is jelentısen eltér. Amíg a kisvállalkozások komplex szakmai tudást várnak, addig a közép és nagyvállalatok: az itt és most- alkalmazott technológiához illeszkedı - célzott - tudást várnak el, amely a felnıttképzés rendszerében gyorsan és rugalmasan megvalósítható. b. A pályaorientációs, pályaválasztási, és a felnıtt pályakorrekciós tevékenység fejlesztése, az utánpótlást biztosító önálló programok kidolgozása Az aktív foglalkoztatottság összefüggése megköveteli az egész életen átívelı pályaválasztási rendszer újra gondolását, melyben a kamarák munkaerı-piaci és gazdasági ismereteinek fontos szerepe kell, hogy legyen. Az intézkedés egyik eleme a munkaerı szükséglet gazdasági szerkezethez illeszkedı körültekintı tervezése, ennek a rendszernek a felépítése. Másik eleme az ehhez kapcsolódó, erre épülı tudatos pályaválasztási és pályakorrekciós tanácsadási rendszer. 1. A legfontosabb feladat egy hosszú távú pályaválasztási koncepció kialakítása, amely magában foglalja a pályaválasztás rendszerét, intézményeit, szakmai szervezeteit, a közremőködık feladatának pontos definiálását, és szabályozza a közremőködık együttmőködését, partnerségen alapuló rendszerét, finanszírozási forrásait és elveit, a pályaválasztási szakemberképzést, tudományos (kutatás) megalapozását és komplex feltételrendszerét. 2. A helyi kamarák aktív részvételével az általános iskola kezdetétıl biztosítani kell a manuális készségek fejlesztését és az életút-szemlélető pályaorientációt. Lehetıvé kell tenni, hogy a gyermekek személyes benyomásokat is szerezzenek a munka világáról, a szakmákról, foglalkozásokról. 3. A szakmák és képzési lehetıségek közül való választás segítésére új, korszerő információs rendszerre, és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra van szükség. Szervezett formában, szükség szerinti hozzáférést kell biztosítani a személyre szabott szolgáltatásokhoz (mentorálás, tanácsadás, információs tanácsadás) a tanulók, a pályakezdık, a munkavállalók és az álláskeresık számára. 5

6 4. Meg kell teremteni azokat az eszközöket, amelyek segítik a munkaerıkereslet és kínálat egymásra találását: internetes állásközvetítı rendszer, virtuális munkaerı-piac, képességmérı eszközök, közvetítı szolgáltatás. Ösztönözni kell azon eszközök elterjedését, amelyek segítik a munkaadókat a jelentkezık jobb megismerésében. 5. Az elaprózott, a célközönség megszólítására alkalmatlan médiaprojektek helyett átgondolt kommunikációs stratégiára van szükség a hiányszakmák, a munka világáról szóló, a munkába álláshoz szükséges információk megismertetésére. Szükséges a kommunikációs technikák diverzifikálása, hatékonyságuk vizsgálata. 6. A pályaválasztási tevékenység újbóli eredményessé tétele meghatározó mértékben az oktatástól függ. Egyrészt fejleszteni kell az iskolákban és a munkaügyi intézményrendszerben tevékenykedı szakemberek alap- és továbbképzését, (azaz a tanárképzı intézmények pályatervezésre és pályairányításra vonatkozó ismeretek oktatását biztosító graduális és posztgraduális programjainak minıségét), másrészt pedig növelni kell a speciálisan e témákra szakosodó képzések hatékonyságát. 7. Ki kell alakítani egy olyan, a nemzetközi rendszerekkel kompatibilis magyar rendszert, amelynek segítségével kompetencia, készség szinten feltárható a munkakörök/foglalkozások/szakmák és szakképesítések tartalma, a hozzájuk rendelt ismeretek, képességek, és világossá tehetı, milyen ismereteket és készségeket kell nyújtania a szak- és az általános képzésnek a munkakör megfelelı ellátáshoz. Ezekre az információkra alapozva, elızetes tudásmérés után, a modul rendszerő képzési kínálatra építve gyorsan megoldható a felnıtt pályakorrekció, a munkakör-váltás legyen szó akár támogatott munkaerı-piaci képzésekrıl, akár munkahelyi képzésekrıl. c. Az iskola- munkahely átmenetet segítı programok kidolgozása, a fiatal munkavállalók beilleszkedésének támogatása 1. Támogatott gyakornoki munkaszerzıdés Ez a javasolt rendszer az egyik lehetséges érdekeltségi elemen (támogatott gyakornoki munkaviszony) keresztül azokat a munkáltatókat célozza meg, akik valamely jövendı elınyös helyzet miatt- hajlandók szorosabb kapcsolatokat kiépíteni a szakképzı szervezetekkel és egyes tanulókkal is. A rendszer originális új eleme a néhány nagyvállalat által már részleteiben kipróbált gyakornoki (mentor) foglalkoztatási jogviszony kialakítása, és annak állami támogatása. A gondolat lényege az, hogy egy olyan viszonylag újnak mondható állami támogatási formával segítsük a pályakezdı szakmunkások munkába állítását, amely elızetes aktivitásokat kíván (elızetesen meglévı tanulószerzıdés többletvállalással, vagy elızetesen meglévı tanulmányi szerzıdés) meg a jövendı munkáltatótól, de a kedvezményezett tanulótól is. Tartalma: A foglalkoztató munkaügyi költségeinek állami támogatása, (6 24 hónapos idıtartamban) amely több mint a START kártya kedvezménye: cél: a teljes munkáltatói költség megtérítése 6

7 - A frissen végzett szakember gyakornokként (alkalmazottként) vesz részt a vállalkozás munkájában, teljes munkaidıben és teljes munkavállalói felelısség mellett, de - egy a munkahelyi kollégák közül kiválasztott mentor segítségével. Tehát ez a jogviszony csak azon felek (munkáltató és munkavállaló) között jöhet létre, akik a megelızı idıszakban már kapcsolatba léptek egymással. 2. Vissza a munkaerıpiacra (speciális projektek) A jelenlegi oktatási rendszer kritikája mellett, a kamara dolgozzon ki egy olyan gyakorlat orientált- szakképzı programot, amelynek segítségével a munkaerıpiacon elhelyezkedni nem tudó magasabb végzettséggel rendelkezı fiatalok és felnıttek (szakközépiskolai érettségi, bachelor végzettségek) munkaerıpiaci esélyeit növelni tudja. Ezeket a programokat lehetıleg konkrét munkaerı keresletre, konkrét vállalatokkal együttmőködve, az ı speciális elvárásaik szerint (például az új külföldi befektetések során létrehozott új termelési egységek munkaerıigényének kielégítésére) kellene indítani. 3. Átmeneti foglalkoztató szervezetek Szorgalmazni kell olyan átmeneti foglalkoztató szervezetek létrehozását és ezek kedvezményes mőködtetésére vonatkozó szabályrendszer megalkotását, amelyek úgy elégíthetnének ki olcsóbban bizonyos elsısorban a közszférában jelentkezı - igényeket, hogy egyúttal szociális funkciókat is ellátnának. Olyan kistérségi, regionális szervezetek megalakítása lenne célszerő, amely elsısorban az érintett várostól és annak intézményeitıl kapott megrendelések kielégítésével átmenetileg foglalkoztatni tudja a tényleges munkaerıpiacra még nem bocsátható, de már szakmával rendelkezı, és a speciális képzésekben részt vett fiatalokat. d. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) követelményrendszerének áttekintése, korszerősítése 1. Jogszabály teszi lehetıvé, hogy bizonyos szintkódú szakképesítések megszerzésére irányuló képzés kompetenciamérést követıen (esetenként szakmai elıképzettség mellet) megfelelı iskolai végzettség nélkül is megkezdhetı legyen. Jogszabály írja elı a képzıknek azt is, hogy elızetes tudásméréssel tegyék lehetıvé egyéni tanulási utak kialakítását. Ezek a szakképzéshez jutást megkönnyítı eszközök azonban a gyakorlatban nem terjedtek el, aminek az egyik oka a kompetenciaméréshez szükséges ismeretek hiánya, másik pedig a nem megfelelı döntés jogkövetkezményeitıl való félelem. Jelentıs elırelépést hoznak e területen a megyei- és városi kamaráknál és/vagy a jelenlegi állami felnıttképzési intézményekben létrehozandó kompetenciamérı központok, amelyek egyúttal szakmai záróvizsga központokká is válhatnának. 2. a szakterületek jelzései alapján felül kell vizsgálni, és kezdeményezni kell egyes szakmák, rész- és ráépülı szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek korszerősítését, el kell érni, hogy az OKJ 7

8 szerkezete mindenkor legyen összhangban a tényleges foglalkozási, illetve munkakör-szerkezettel, 3. többlet források igénybevétele nélkül, valós átjárhatóságot kell teremteni a régi és az új OKJ rokon szakképesítései között. A közös modulok számának növelésével, valamint az új szakképesítésekre történı felkészülés során beszámítható, korábban megszerzett szakképesítések tételes felsorolásával kell megkönnyíteni a második, illetve a további szakképesítések megszerzését, ezzel valóban egyszerősödjenek a további szakmához jutás feltételei. 4. Fel kell tárni az OKJ fıbb szakmacsoportjaiban szakmailag illetékesnek tekinthetı, hiteles szakmai szövetségeket, szervezeteket és szervezett keretekbe kell foglalni a velük való hosszú távú szakmai együttmőködés feltételeit. A fenti célok eléréséhez létre kell hozni egy állandó munkacsoportokból álló szakmagondozó" hálózatot. E hálózat mőködhet közvetlenül az MKIK mellett, de szakképesítéscsoportokra bontva a megyei- és városi kamarák mellett is. Tagjai: (szakképesítés-csoportonként) a kamara fıállású munkatársa, egy-két, a szakképesítések szempontjából autentikus szakmai szövetség képviselıje, és egy-egy szakértı. Feladata: az egyes szakmák, szakmacsoportok vonatkozásában a szakképesítések szerkezetének, valamint a szakmai és vizsgakövetelményeknek a folyamatos korszerősítése érdekében a szükséges változtatások, továbbá az új technikák, technológiák nyomon követése eredményeként azok képzésbe emelésének" kezdeményezése. 5. A tapasztalatok alapján javaslatot kell kidolgozni az OKJ -vizsgafeladatok, vizsgakérdések szintjéig ható - folyamatos korszerősítését biztosító szakértıi rendszer általános mőködtetésének kereteire. A felgyorsult technikai, technológiai fejlıdés elengedhetetlenné teszi annak megfontolását, hogy mely szakmák esetében lenne célszerő a szakmai és vizsgakövetelményekben továbbképzési kötelezettségrıl is rendelkezni. 6. A kompetenciák megfelelısége vizsgálatának nem csupán a szorosabban vett szakmai kompetenciákra kell kiterjednie, hanem a számítástechnikai és idegen nyelvi követelményekre is. Meg kell vizsgálni, hogy a szakmai és vizsgakövetelmények Tulajdonságprofil/Szakmai készségek fejezetében az ECDL modulok helyett a Kamara irányításával célszerőbb lenne az informatikai készségekkel kapcsolatos valós gyakorlati elvárásokat megfogalmazni, elkerülve ily módon az esetlegesen túlzott, vagy éppen nem elégséges elvárásokat. Ugyancsak a Kamara részvételével át kell tekinteni az idegen nyelvi követelményeket. Meg kell vizsgálni, hogyan növelhetı azok gyakorlatorientáltsága, s hogy mely szakképesítések (például alacsonyabb 8

9 szintkódú és rész - szakképesítések) esetében nincs feltétlenül szükség az idegen nyelv ismeretére. 7. A képzés gyakorlatorientáltságának fokozása céljából át kell tekinteni, megfelelıek-e a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati óraszámok aránya. Egyértelmő állásfoglalást kell kialakítani azzal kapcsolatban, hogy szükséges-e üzemi gyakorlaton való részvételt elıírni minden szakképesítés megszerzésének feltételeként, ha nem, milyen kritérium alapján kell különbséget tenni a szakképesítések között, továbbá, hogy az üzemi gyakorlat beszámítható-e a képzés (gyakorlati) óraszámába. Az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek korszerősítésével kapcsolatban vizsgálni kell azt is, hogy az OKJ-ban, vagy a szakmai és vizsgakövetelményekben a felnıttképzésre érvényes maximális óraszámok helyett vagy mellett, az iskolarendszerő szakképzéshez igazodó, ajánlott minimális óraszámok (is) legyenek feltőntetve. 8. Az illetékes hatóságoknál kezdeményezzük az OKJ-s, valamint a hatósági képzésekre és vizsgákra vonatkozó elıírások összehangolását. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy bizonyos szakmák gyakorlásának megkezdéséhez nem elegendı egy szakmai záróvizsgán megszerzett oklevél, hanem ahhoz az illetékes hatóság által elıírt tanfolyam és újabb vizsga, esetenként azonnali kötelezı továbbképzésen való részvétel e. A felnıttképzés minıségbiztosításának fejlesztése, a kamarai akkreditáció feltételeinek megteremtése Nem tudjuk megkerülni, bármilyen minıségbiztosítási rendszer bevezetése mellett döntsünk is, hogy az ne igazodjon Európai Unió minıségbiztosításához, ugyanakkor ezt úgy kell elérnünk, hogy ne a papírgyártást élénkítsük, hanem valódi minıségfejlesztést érjünk el a magyar körülményeket figyelembe véve. A felnıttképzés tekintetében az akkreditáció nem hozta magával azt a minıségi javulást, amit ettıl remélni lehetett, nem képes kiszőrni az ügyeskedıket a felnıttképzési piacról. A regisztráció formális feltételrendszere ehhez kevésnek bizonyult. A felnıttképzési intézményeket átfogó minıségbiztosítási rendszerre van szükség. A Kamara a jelenleg mőködı minıségbiztosítási rendszerek pozitív elemeinek felhasználásával önálló, a felnıttek képzésének teljes folyamatát (készség és képesség mérés, elméleti és gyakorlati képzés, vizsgáztatás) lefedı akkreditációs rendszer kidolgozását és alkalmazását tartja szükségesnek, amelynek alrendszerei: 1. intézmény akkreditáció, 2. program akkreditáció, 3. gyakorlóhelyi akkreditáció, 4. oktatói,- vizsgáztatói akkreditáció, 5. vizsgahelyi akkreditáció 9

10 Az akkreditációs rendszer, a képzés minıségének lényégével foglalkozik, a képzıintézmény mőködésének eredményességi tényezıit figyeli és minden akkreditációt megújító esemény kifejezetten egyszerősített eljárásként zajlik. Az akkreditációs rendszer kialakítása során el kell érni azt, hogy a rendszer bevételei az önfenntartó mőködés költségeit fedezzék. f. A vizsgáztatás rendszerének átalakítása, regionális vizsgaközpontok létrehozása, akkreditált kamarai vizsgahelyek hálózatának létrehozása 1. Regionális vizsga- és módszertani központok létrehozása A jelenleg érvényes vizsgarendszerben a közoktatás intézményei az általuk nappali képzésben oktatott szakmák esetében automatikus vizsgajoggal rendelkeznek a felnıttképzés területén, míg a felnıttképzı intézmények pályázat útján szerezték meg vizsgáztatási jogosultságukat. Mindkét rendszer nyitva hagyja az oktatás melletti vizsgáztatás lehetıségét, ami veszélyezteti a vizsgáztatás tisztaságát, semlegességét. Ezért a kamara Országos- és Regionális vizsga- és módszertani központok létrehozását tartja szükségesnek. A vizsgáztatás tárgyi feltételeinek fenntartása és fejlesztése érdekében ezzel együtt kezdeményezi Akkreditált Kamarai Vizsgahelyek hálózatának létrehozását. 2. A tulajdonság kompetenciák mérésének megszüntetése a felnıttképzésben Az új OKJ lényegi eleme olyan személyes kompetenciák (tulajdonságkompetenciák) mérése, amelyek megítéléséhez speciális szaktudás, megfelelı idıtartam és megfelelı szituációk kialakítása szükséges. Az iskolarendszerben eltöltött több év, a nevelési program, a közösségi programok nagyrészt biztosíthatják e kompetenciák mérhetıségét, de a felnıttképzés rövid idıtartama, a vizsgaszituáció, a vizsgáztatók felkészültsége nem alkalmas a mérésre. Ezért a tulajdonság kompetencia mérése formálissá, a szakmai tudás mérését torzító tényezıvé vált. Ezért a kamara a felnıttképzés terén kezdeményezi a tulajdonság kompetenciák mérésének, ezzel együtt a vizsgaeredménybe való beszámítás megszüntetését. 3. Szakterületenként állandó összetételő, regionális vizsgabizottságok létrehozása Az új OKJ vizsgáztatási rendje egyre inkább felveti a megfelelı szakmai kompetenciákkal, a vizsgáztatásra vonatkozó jogszabályok és rendeletek ismeretével, és kellı szabadidıvel bíró vizsgaszemélyzet biztosíthatóságát, ezért felül kell vizsgálni a vizsgabizottsági tagok feladatmegosztását. A kamara jól körülhatárolható szakmacsoportokban, regionálisan mőködı, állandó összetételő vizsgabizottságok létrehozását kezdeményezi. Az állandó vizsgabizottságok szakmai megerısítése érdekében meg kell vizsgálni a vállalati szakemberek részvételének ösztönzési lehetıségeit. 4. Kamarai vizsgabiztosi rendszer a felnıttképzésben 10

11 Az OKJ modulrendszerő felépítése igényli a modulok teljesítésének hiteles mérését és igazolását. Ez a mai vizsgázatási rendszerben nem biztosított, a modulvizsgát a képzık szervezik, a vizsga hitelesítése nem megoldott, így modulonként nem lehet adott képesítést megszerezni. A felnıttképzés terén megoldást jelenthet a Vizsgabiztosok intézményének létrehozása, akik az adott modulvizsgát független szakértıként ellenırzik, lehetıvé téve a más irányú szakképzésbe történı tényleges beszámítást. Ennek bevezetésével a megvalósítható a Komplex szakmai gyakorlati vizsga, ami a megszerzett modulvizsgák után tehetı le. A vizsga így rövidebb idı alatt szakszerően lebonyolítható, hitelessége biztosítható és nem sérti az OKJ alapvetı felépítésének elveit és a vizsgáztatás jelenlegi alapelveit sem. A vizsgabiztosi intézmény megerısítheti, alátámasztja az állandó vizsgabizottságok szükségességét is. g. A kötelezı ismeretmegújító, ismeretkorszerősítı rendszer kialakítása Az ismeretek, a technológiák elavulásának, az ismeretek bıvülésének, az új technológiák elterjedésének gyors üteme miatt elıtérbe kerül a tevékenység gyakorlásához szükséges a Mester képzésre is kiterjedı - kötelezı ismeretmegújító, ismeretkorszerősítı továbbképzés igénye. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, (az Európai Szakoktatási- és Szakképzési Kreditrendszer elveinek figyelembevételével) fokozatos bevezetéssel három - ötévenként ismeretmegújító, ismeretkorszerősítı képzésben részesíti a szakma gyakorlóit. A képzés irányát és tartalmát a szakmai szervezetekkel együtt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara dolgozza ki. A tanfolyamok önköltségesek, elvégzésük meghatározott kreditpontot biztosít. A tanfolyamok lehetnek: kötelezı szinten tartó, kötelezıen választható és szabadon választható kategóriában. A felsorolt kategóriákra a Kamarai Kredittanács (KKT) hozza meg a döntést. A kreditrendszer bevezetésének általános feltétele, hogy legyen egy olyan vizsgáztatási (kompetencia-mérési) gyakorlat, mely biztosítja, hogy bárhol tanult a hallgató, bármilyen tanár tanította, bármilyen hosszú képzési idıtartamban, egyenértékő felkészültséget garantál. A baleset- a vagyon- és környezetvédelmi követelmények szükségszerően meghatározzák, hogy az érintett szakmákban a szakma gyakorlásához szakmai és védelmi szempontból a továbbképzés éves/kétéves rendszere mőködjön. Ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szükségesnek tartja az ilyen típusú képzések folyamatos rendszerbe állítását, a késıbbiekben a szakma gyakorlásához köthetıen, - az európai gyakorlat szerint - annak kötelezıvé tételét is. Az ebbe a körbe sorolt szakképesítések listáját a szakmai és munkaadói szervezetekkel együtt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állítja össze. Továbbképzésre javasolt szakképesítések: a gyakorlatigényes fizikai (31-es és 33-as szintkódú) szakmák közül a jelenleg a kamarák által gondozott 27 alap-szakképesítés, majd a teljes kör (168 alap-szakképesítés), indokolt az 51-es, 52-es és 54-es szintkódú szakmák, amelyek az ipar, a kereskedelem, a vendéglátás és a kézmővesség területén erıs 11

12 munkaerı-piaci relevanciával rendelkeznek. Az OKJ-ban 33 ilyen alap szakképesítés található, a felsıfokú szakképzés 25 alap szakképesítése, egyeztetve a már mőködı továbbképzések rendszergazdáival. Kiemelten fontos kapcsolatépítı és kapcsolatfejlesztı erıfeszítés a szakképzéssel általában kialakult kapcsolatok rendszerén túl, az egyetemek, fıiskolák vonatkozó képviselıivel. Az ismeretmegújító és ismeret-korszerősítı továbbképzések célcsoportjai közül a tanárok, a szakoktatók, a gyakorlati képzıhelyek mentorai, a vizsgáztatók, a tananyagfejlesztık olyan feltétellel kapjanak kredit pontokat, mely szigorúbb a szakma egyéb szereplıinél, hiszen ık tevékenységük gyakorlatával, az általuk bemutatott viselkedési mintákkal, erısebben hatnak a hallgatói magatartásra és pozitív példaképül kell, hogy szolgáljanak a szakma tanulói számára. a Mester képzés szakmacsoportjai. A kötelezı ismeretmegújító, ismeret-korszerősítı rendszer képzési irányának és tartalmának a szakmai képzésen túl a vállalkozói vagy/és alkalmazási készségek fejlesztése, valamint a 21. század általános együttmőködési és munkavégzési készségeinek specialitásai, így kiemelten az infokommunikációs eszközök használata, a kultúra találkozási sajátosságok kezelése, többek között a nyelv, mint eszköz, különösen az eltérı nemzetiségő és kultúrájú személyek közötti együttmőködés eszközeként kerüljön fejlesztésre. h. A mestervizsgáztatás rendszerének kiterjesztése, korszerősítése és illesztése a kamarai továbbképzési rendszerhez 1. Erısíteni kell a Mester fogalom társadalmi elismertségét, javítani kell kommunikációját, tudatosítani kell azt, hogy a mester cím garancia arra, hogy a munka végzıje szakmáját értı, kompetens megbízható személy. 2. A Mester cím rangjának növelése érdekében - elsı sorban a mestereket tömörítı szervezeteknek - ki kell dolgozni a cím viselésének és a címmel járó jogosultságok gyakorlásának feltételrendszerét. A folyamatos fejlıdés biztosítása érdekében be kell vezetni a Mester címmel járó jogosultságok megtartásához szükséges, idıhöz kötött kredit - rendszert, valamint méltatlanná válás esetén meg kell teremteni a cím megvonásának lehetıségét. 3. Biztosítani kell a Mester cím megszerzésének lehetıségét az iparban, kereskedelemben, szolgáltatásban, a gyakorlati szak- és felnıtt képzésben kiemelkedı munkát végzı szakemberek számára, amelynek speciális feltételeit az adott szakterület szakmai szövetségeinek kell kidolgozni és beterjeszteni a Mestervizsga elnökökbıl álló Mestervizsga Tanács elé. 4. A Mester képzettséget a vállalkozás alapítás és mőködtetés feltételeként kell meghatározni azokban a szakmákban, ahol az emberi élet, egészség, baleset, vagyon, környezet, a biztonság, az esztétikum, és a mőemlékvédelem indokolja. 5. Azon Mestereknek, akik meghatározott idıszakon át kiemelkedı színvonalon mővelték szakmájukat, hivatásukat és meghatározott kiválósági feltételeknek 12

13 megfeleltek a Kamara alapítson és adományozzon külön elismerési rendszert. i. A kamara és a felsıoktatás kapcsolatrendszerének fejlesztése: A felsıoktatás expanziójának következtében a felsıoktatásban tanulók száma az elmúlt 20 évben négyszeresére növekedett. A felsıoktatás tömegessé válásával azonban háttérbe kerültek a minıségi követelmények, amelyet bizonyít, hogy a fiatal pályakezdı diplomások felkészültségét egyre kritikusabbnak ítélik a gazdálkodó szervezetek. A munkaerı-piac szereplıi leginkább a jól értékesíthetı gyakorlati tudás hiányát teszik szóvá, de kritika tárgyát képezi a használható idegennyelvtudás és a vállalati integrált rendszereket kiszolgáló korszerő informatikai ismeret is. A legnagyobb feszültséget jelenti, hogy a felsıoktatásban egyidejőleg egyes szakokon érzékelhetı túlképzés, illetve fıleg mőszaki szakokon jelentıs alulképzés van. 1. A helyzet megváltoztatása érdekében a kamarának érdemi beleszólási lehetıséget kell biztosítani az államilag finanszírozott beiskolázási keretek meghatározásába, hogy a felsıoktatás képzési-beiskolázási szerkezete jobban igazodjon a valós munka-piaci szükségletekhez. 2. A szakmai tartalmak kialakításánál, különösen a felsıfokú szakképzés területén közvetlen beleszólási lehetıséget kell biztosítani a gyakorlatorientált képzési tartalmak és követelmények kialakításában, illetve jóváhagyásában. 3. A vállalatoknál folyó szakmai gyakorlatok kiszélesítése, a hallgatói szerzıdés intézményrendszerének megerısítése érdekében a gyakorlati képzések idıtartamát jelentıs mértékben meg kell növelni. j. A kamarai szervezeti, szolgáltató és informatikai rendszer fejlesztése, a mőködtetés finanszírozása 1. A Kamara új típusú szak- és felnıttképzési feladatainak ellátása feltételezi az átvállalt feladatok egységes, azonos szintő ellátását. Ezért a Kamarai Törvény módosítása során biztosítani kell az átvett állami feladatok egységes végrehajtásának feltételeit, mind központi, mind területi szinten, ami a jelenlegi rendszer áttekintését, megerısítését igényli. 2. A feladatok átvállalása csak a feltételek megteremtéséhez és fenntartásához szükséges finanszírozási háttér egyidejő biztosításával valósítható meg A finanszírozás forrásai: a) Állami hozzájárulás a feladatarányos mőködési, fenntartási költségekhez b) Pályázati források az adott feladat ellátásához tartozó költségek fedezetére c) Akkreditációs és egyéb bevételek A finanszírozási igény mértékének meghatározása: 13

14 a) Az átvett feladatot ellátó állami szervezet költségeinek meghatározása. b) Az adott feladathoz tartozó közvetlen költségek fedezetének felmérése c) A feladatellátáshoz tartozó (humán erıforrások és azok kiképzése, infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, mőködés költségei stb.) feltételek meghatározása 3. A Kamarai intézményi háttér megerısítése: 1. Az Oktatási és Szakképzési Kollégium átalakítása Szak és Felnıttképzési Kollégiummá, két egyenrangú szakmai bizottság megalakításával a) Szakképzési Bizottság létrehozása b) Felnıttképzési Bizottság létrehozása 2. A jelenlegi, felnıttképzéssel kapcsolatos tevékenységeket (mestervizsgáztatás, vizsgadelegálás) a területi kamarai munkatársak a szakképzési osztályok keretein belül látják el. Mivel ez egy jól bevált, sikeres megoldás, javasoljuk, hogy a további felnıttképzési feladatok ellátása is ennek megfelelıen, ezen szervezeti egységeken belül történjen. A megnövekedett feladatok ellátása az informatikai területen is új munkaerı beállítását teheti szükségessé. 3. Szükséges a kamarai szakmai képviselet újragondolása a szak és felnıttképzést irányító testületekben. 4. A felnıttképzés adatszolgáltatási rendszerének elvárásaival összhangban a kamara információs rendszerét, a jelenlegi szakképzéshez kapcsolódó rendszer továbbfejlesztésével alkalmassá kell tenni a képzéstervezéshez, a pályaorientációhoz, a felnıttképzéshez, a kötelezı, rendszeres utánképzéshez, a kamarai akkreditációhoz, a mesterképzéshez, a kamarai akadémián szerzett végzettségek információinak szakszerő feldolgozására, a kapcsolódó informatikai feladatok ellátására. 5.Szolgáltató rendszer Az elnökség által már elfogadott, a kamarai közjogi feladatok kiszélesítésére vonatkozó koncepcióban megfogalmazott szolgáltatásés ügyfél-centrikus kamara elvet alkalmazva javasoljuk a felnıttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási portfoliót is kialakítani. Ennek megfelelıen elsı lépés az új feladatok beazonosítása, a 14

15 kapcsolódó ügyviteli, operatív mőködési folyamatok meghatározása, majd mindazon lehetıségek, szolgáltatások kidolgozása, melyekkel könnyebbé, egyszerőbbé, kényelmesebbé tehetjük az ügyfeleink számára az ügyintézést. k. A szakképzési hozzájárulás és a hozzákapcsolódó elkülönített állami pénzalap felhasználási rendszerének átalakítása 1. Rendszer kezelése, mőködtetése Meg kell teremteni a törvényi lehetıségét annak, hogy az önálló elkülönített állami pénzalapot az államháztartás rendszerén kívüli szervezet felügyelhesse. Egy kézbe célszerő helyezni a gyakorlati oktatás ellenırzésének, költség felhasználásának és költség elszámolásának rendszerét. Erre jelenleg a legalkalmasabb a szakértelemmel és országos hálózattal rendelkezı Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK). 2. A Szakképzési Alap és kezelése Az Alap felhasználási rendszerébıl törölni kell minden olyan elemet, amely nem a hazai középfokú szakképzéssel függ össze (gimnáziumok, nem középfokú szakképzési célú felsıoktatás, határon túli szakképzés támogatása stb.) Az alap felhasználható: - képzési költségek visszaigénylésének kifizetésére - középfokú szakképzés fejlesztésének központi és decentralizált pályázataira - középfokú szakképzést, továbbképzést nyújtó felnıtt képzésre - az Európai Strukturális Alapok, középfokú szakképzéssel összefüggı pályázatainak és támogatásainak társfinanszírozására - a rendszer mőködtetésére az elkülönített állami pénzalap bevételeinek kb. 10%-a normatív alapon az elszámoltatást, a pályáztatást, az ellenırzést mőködtetı intézmény hálózat folyamatos mőködésének költségfedezetére legyen fordítható. Meg kell teremteni a törvényi lehetıségét annak, hogy a pénzalap év végi maradványa a következı évben (években) is felhasználható legyen. 3. Saját munkavállalók középfokú szakképzése, továbbképzése A tárgyi képzés költség elszámolási lehetıségét a szakképzési hozzájárulás terhére, jelenleg a 15/2009 (VII. 24.) SZMM rendelet szabályozza. A jelenlegi szabályozás nem ösztönzı inkább korlátozó és bürokratikus. Javasolt változtatások: a bruttó kötelezettség 50%-a legyen felhasználható a saját dolgozók középfokú szakképzésére (értelemszerően a gyakorlati képzést végzık csak a gyakorlati képzés költségein felül vehetik ezt figyelembe) önrészek nélküli felhasználhatóság (támogatási intenzitásszámítás nélkül) 15

16 magyar állampolgárságú munkavállaló képzésére lehet költséget elszámolni, kivéve a Magyarországon munkát vállaló határon túli magyar nemzetiségőeket. a költség felhasználás mértéke nem haladhatja meg képzésben résztvevınként és képzési óránként általános képzés esetén a minimálbér 15%-át, speciális képzés esetén a minimálbér 10%-át (itt kell közvetve érvényesíteni a támogatási intenzitást és esetleges önrészt) alapvetıen felül kell vizsgálni a jelenleg kezelhetetlenül bürokratikus és a feleslegesnek minısíthetı adatszolgáltatást. 7. Szükséges törvényi, jogszabályi módosítások számbavétele 1. A jogforrások o évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról, o a évi CXXXIX. törvény a felsıoktatásról, o az évi LXXVI. törvény a szakképzésrıl, a évi CI. törvény a felnıttképzésrıl, o az évi CXXIX. törvény a közoktatásról, o a évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról, o az évi IV. törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásról), o Az Európai Unió részérıl a Bizottság 800/2008./EK rendeletét (2008. aug. 6.) a Szerzıdés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetınek nyilvánításáról (EGT vonatkozású szöveg) o valamint az ezekhez kapcsolódó fıbb rendeletek. 2. A megvalósításhoz szükséges Kamarai kezdeményezések körvonalazása A kamarai törvény módosítása, az új irányelvek elfogadtatása: Az évi CXXI. Törvény a gazdasági kamarákról III. fejezet 9. e pont: Jelenlegi szöveg: e) az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttmőködve ellátják a szakképzésrıl szóló évi LXXVI. törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott feladataikat, szervezik és végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást. Ehelyett egy külön fejezet kialakítása szükséges, amely a fent felsorolt törvényekre hivatkozva részletezi a kamarák feladata. IV. A változtatást elıkészítı tárgyalások fıbb csomópontjai: 16

17 1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (koordináló szerepet felvállalva más kamarával és érdekvédelmi szervezetekkel) az állam megbízásából országos szinten szakképzési és felnıttképzési irányítási feladatokat lát el. 2. Részt vesz a szakképzéssel és felnıttképzéssel kapcsolatos országos intézményhálózat, valamint a TISZK-ek mőködésének jogi szabályozásában, amelyben a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok irányítójává válik. 3. A kamara, a gazdaság és a szakképzés együttmőködésének legfontosabb fóruma. A munkaerı szakmaszerkezeti kereslet-elırejelzés, a kereslet-kínálat egybevetés koordinálását végzi országosan és helyi szinten is a kormányzati, a gazdaságkutatói elırejelzések, a vállalkozások igényfelmérései alapján a szakképzés, a felnıttképzés és a felsıfokú képzés terén. Regionális és helyi szinten a pályaorientációs, pályaválasztási és a felnıttek körében a pályakorrekciós tevékenység koordinálója. 4. A kamara javasolja a szakképzési hozzájárulással kapcsolatos törvény átalakítását, elıtérbe helyezve a gazdálkodói részvétel motiválását a szakképzés, felnıttképzés terén, a gyakorlati képzés szerepének emelésével, új, gyakornoki rendszer kialakításával. 5. A kamara átveszi és felülvizsgálja az Országos Képzési Jegyzéket, amelybe beilleszti a mestervizsgáztatás rendszerét is. A felülvizsgálat során törekszik a racionális óraszámok elérésére és a távoktatási formák (irányított önképzés, e- learning, on-line) beépítésére, finanszírozásuk megoldására. A Kamara a hazai szakképesítéseket és/vagy azok részegységeit elsısorban a gyakorlati tudástelismerı európai uniós kreditrendszerek nemzeti kidolgozásában közremőködik, elısegítve ezzel a munkaerı mobilitását, a szakmai ismeretek beszámíthatóságát valamint a különbözı formában az életút során megszerzett ismeretek összegyőjtését, szakmai elismertetését. 6. A kamara kialakítja az OKJ-hoz kötıdıen a szak- és felnıttképzési oktatási rendszer minıségbiztosítását, kialakítja a NAT eljáráshoz akkreditáció komplex rendszerét. 7. A kamara, a területi kamarákra támaszkodva létrehozza saját felnıttképzési és módszertani, innovációs központját. A Kamarai Üzleti Akadémia a területi kamarákkal országos tudáshálót alkotva biztosítani kívánja a kamarai tisztségviselık és alkalmazottak elengedhetetlen továbbképzésének bázisát, továbbá a tulajdonosi, vállalkozási és vállalati vezetıi réteg továbbképzésének minıségi fórumát. V. A megvalósítás idıtávja: a. A tevékenység megkezdhetı a Kamara Elnökségének döntése alapján ( ) III. fejezet a. b. e. h. i. k. pontok IV. fejezet pontok V. fejezet b. A tevékenység törvény, vagy jogszabály módosításához kötött, kormányzati egyeztetések sikeres lezárása után kezdhetı meg ( ) III. fejezet c. d. f. j pontok c. A tevékenység hosszabb elıkészítı, megalapozó munka után kezdıdhet meg ( ) III. fejezet g. pont 17

18 Elıterjesztı: Bihall Tamás az Oktatási és Szakképzési Bizottság Elnöke. Készítette: 1. munkacsoport: Juhos János 2. munkacsoport: Cséfalvay Ágnes 3. munkacsoport: dr. Bozsits Attila 4. munkacsoport: Laczky Gabriella 5. munkacsoport: Mészárosné Szabó Anna 6. munkacsoport: Szabó Zoltán 7. munkacsoport: Jókai István 8. munkacsoport: Orcsik Sándor 9. munkacsoport: Fullérné Verger Renáta 10. munkacsoport: Ferencz Csaba 11. munkacsoport: Mádlné dr. Maár Ilona Összefoglaló: Szilágyi Antal Felnıttképzési Munkabizottság vezetı. H A T Á R O Z A T 1. Az MKIK Elnöksége a Kamara idıtávra szóló Felnıttképzési stratégia, területi kamarák által megtárgyalt és támogatott, változatát elfogadja. 2. Felhatalmazza a Kamara illetékes alelnökét a szükséges szakmai tárgyalások folytatására, a feladatok részletes kimunkálását szolgáló munkacsoportok létrehozására. 3. Az Elnökség döntését követıen kommunikációs tervet kell készíteni a stratégia széleskörő társadalmi, szakmai megismertetése érdekében. 18

19 GAZDASÁG INTÉZMÉNY- RENDSZER A szakmai képzéssel összefüggı IGÉNYEK Fejlesztés ÁLLAMI IRÁNYÍTÁS Koordináció Minıségbiztosítás Feltételrendszer Szabályozás Szakmaszerkezet alakítása A felsıoktatás befolyásolása Kereslet elırejelzés Munkaerı prognózis Kereslet TISZK -ek Kereslet - kínálat RÁK -ok Szakmai utánpótlás Iskolarendszerő SZAKKÉPZÉS Erıforrások Fejlesztés FELNİTTKÉPZÉS Munkaerıpiaci igények Pályaorientáció Pályaválasztás Pályakorrekció Kiválasztás Oktatás/ Képzés Átképzés Országos és regionális független VIZSGAKÖZPONT VIZSGÁZTATÁS Akkreditált kamarai KÉPZİHELYEK Regionális állandó Vizsgabizottságok Regionális Vizsgabiztosi rendszer Jogi háttér MINİSÍTÉS BIZONYÍTVÁNY Szabályozás Elméleti Gyakorlati Eligazodás Alkalmazkodás ISKOLA - MUNKAHELY átmenet Pályakezdés Életpályatanácsadás Karriertanácsadás MUNKAHELY ÉLETPÁLYA ALAKÍTÁS/ TERVEZÉS KARRIER- TERVEZÉS Szervezett képzés Utánképzés ÁTKÉPZÉS Menedzsmentfejlesztés Üzleti kultúra fejlesztése Kötelezı utánképzés rendszere Pályakorrekciós tanácsadás Minıség- és biztonság menedzsment Önfoglalkoztatóvá válás menedzselése Mesterképzés Mestervizsgáztatás KAMARAI VEZETİKÉPZÉSI RENDSZER 19

1. Támogatható képzések

1. Támogatható képzések A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ ajánlattételi felhívása a 2008. március 17-2009. május 31. közötti idıszakra vonatkozóan a Munkaerı-piaci Alap decentralizált Foglalkoztatási Alaprészébıl

Részletesebben

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakmai továbbképzési szabályzata

A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakmai továbbképzési szabályzata A Magyar Könyvvizsgálói Kamara szakmai továbbképzési szabályzata A kamara küldöttgyőlése elfogadta 2007. december 15-én. Hatályba lép 2008. január 1-jén. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara a Magyar Könyvvizsgálói

Részletesebben

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa

INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011. Tomori Pál Fıiskola. Kalocsa INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2007-2011 Tomori Pál Fıiskola Kalocsa 2007. január 3. Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA: MÚLT-JELEN-JÖVİ... 3 2. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS FİBB TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA...

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat Gyakornoki szabályzat A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

Részletesebben

Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM 2009 1 1. 2. Intézmény története és hagyománya 1. 2. 1. Szellemi hátterünk a Nyíregyházi Fıiskola Képzési és

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

A Kormány 1./2005. ( ) Korm. határozata. a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről

A Kormány 1./2005. ( ) Korm. határozata. a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről A Kormány 1./2005. ( ) Korm. határozata a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről A Magyar Köztársaság Kormánya tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Magyar Kereskedelmi és Iparkamara A GYAKORLATI SZINTVIZSGA KÉZIKÖNYVE Budapest 2006 Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából az Országos Szakképzési Tanács támogatásával A kiadvány összeállításában

Részletesebben

Minıségirányítási Programja

Minıségirányítási Programja Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola Minıségirányítási Programja A tantestület elfogadta: 2011. március 24. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Hatályba lépés dátuma: 2011.

Részletesebben

Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM Nyíregyházi Fıiskola KTI Európai Üzleti és Kommunikációs Szakközépiskolája PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011 1 1. 2. Intézmény története és hagyománya 1. 2. 1. Szellemi hátterünk a Nyíregyházi Fıiskola Képzési és

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ

PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Pályázó konzorcium elnevezése: Diófa PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ regionális munkaerı-piaci program kidolgozásának és megvalósításának támogatására

Részletesebben

Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai

Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai 2 Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai A költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló, többször módosított 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési

Részletesebben

Rendelkezések...2. 1. A szabályzat területi, személyi hatálya...2. 3. A szabályzat módosítása...2. 4. A szabályzat célja...2

Rendelkezések...2. 1. A szabályzat területi, személyi hatálya...2. 3. A szabályzat módosítása...2. 4. A szabályzat célja...2 Tartalomjegyzék Rendelkezések...2 1. A szabályzat területi, személyi hatálya...2 2. A szabályzat idıbeli hatálya...2 3. A szabályzat módosítása...2 4. A szabályzat célja...2 5. A gyakornok felkészítésének

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

A Kormány 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 141.

A Kormány 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 141. A Kormány 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 141. szám A Kormány a szakképzésrıl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88.

Részletesebben

26/2005. (VIII. 5.) TNM rendelet

26/2005. (VIII. 5.) TNM rendelet 26/2005. (VIII. 5.) TNM rendelet az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirıl és a szakmai vizsga szervezésére jogosult intézmények jegyzékérıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS 2012/2013 SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FİISKOLA. akkreditációs jelentése

INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS 2012/2013 SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FİISKOLA. akkreditációs jelentése INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS 2012/2013 (Harmadik akkreditációs értékelés) SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FİISKOLA akkreditációs jelentése a 2014/2/VII/7. sz. MAB HATÁROZAT MELLÉKLETE 2014. január

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

EURÓPAI PARLAMENT. Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.5.2005 EP-PE_TC2-COD(2002)0061 ***II AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely második olvasatban 2005. május 11-én került

Részletesebben

Bevezetés...3 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...5 1.1 Az iskola arculata...5 1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata...7 1.

Bevezetés...3 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...5 1.1 Az iskola arculata...5 1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata...7 1. Bevezetés...3 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...5 1.1 Az iskola arculata...5 1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata...7 1.3 Az iskola feltételrendszere...8 1.3.1 Személyi feltételek...8 1.3.2

Részletesebben

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Mottó: Azok a csodálatos dolgok, melyeket iskoláitokban megismertek, sok nemzedék mőve, és amelyeket a föld minden országában

Részletesebben

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

Tartalom TARTALOM... 1 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA... 2 MÉRÉSI-ÉRTÉKELÉSI RENDSZER AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE, ÉS AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEKRE...

Tartalom TARTALOM... 1 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA... 2 MÉRÉSI-ÉRTÉKELÉSI RENDSZER AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE, ÉS AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEKRE... Tartalom TARTALOM... 1 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA... 2 AZ INTÉZMÉNY MINİSÉGPOLITIKÁJA... 5 MÉRÉSI-ÉRTÉKELÉSI RENDSZER AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE, ÉS AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEKRE... 9 MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER...

Részletesebben

IKTATÓSZÁM: 08-8-490-2011-1 TÁRGY: A KODÁLY KÖZPONT MŐ- KÖDÉSI KÓDEXÉNEK JÓVÁHA- GYÁSA (EKF) MELLÉKLET: 1 DB

IKTATÓSZÁM: 08-8-490-2011-1 TÁRGY: A KODÁLY KÖZPONT MŐ- KÖDÉSI KÓDEXÉNEK JÓVÁHA- GYÁSA (EKF) MELLÉKLET: 1 DB IKTATÓSZÁM: 08-8-490-2011-1 TÁRGY: A KODÁLY KÖZPONT MŐ- KÖDÉSI KÓDEXÉNEK JÓVÁHA- GYÁSA (EKF) MELLÉKLET: 1 DB E LİTERJESZ T É S PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. MÁRCIUS 17-I ÜLÉSÉRE

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 2013. február 27-én (szerda) napjára de. 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. I. N y i l v á n o s ü l é s

M E G H Í V Ó. 2013. február 27-én (szerda) napjára de. 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Részletesebben

Minıségirányítási Program

Minıségirányítási Program Minıségirányítási Program Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Napköziotthonos Óvodái 2009-2014 Nagybajom, 2009. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı.3 1.1. A minıségirányítási program módosításának indoklása.3

Részletesebben

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT EGYÜTTMŐKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA ÜZLETI ÉS NON-PROFIT TANÁCSADÓK EGYÜTTMŐKÖDÉSE FOGYATÉKOS EMBEREK MUNKAERİ-PIACI INTEGRÁCIÓJA ELİSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN Vezetıi

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA A NYÍREGYHÁZI FİISKOLA KTI EURÓPAI ÜZLETI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 3 II. A mőködés rendje 8 III. A pedagógiai munka

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2009 Készítette: Gruber Marianna igazgató Jóváhagyó: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése 2009. Tervezett felülvizsgálat dátuma:

Részletesebben

A VÖRÖSBERÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. 2009. november

A VÖRÖSBERÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. 2009. november A VÖRÖSBERÉNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009. november TARTALOMJEGYZÉK 1. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA... 1 2. MINİSÉGPOLITIKÁNK... 4 2.1. Minıségpolitikai nyilatkozat... 4 2.2 A fenntartói

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI. 1656-2/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA.

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Mérlegen az ember Az emberi erıforrás értéke a vállalatok képzési gyakorlatának

Részletesebben

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplı Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott elıirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól

Részletesebben

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012.

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012. KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 20072012. 1 A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE 2 A többcélú kistérségi társulás alapadatai Régió: Kistérség neve:

Részletesebben

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM monitoring akkreditációs jelentése

A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM monitoring akkreditációs jelentése Hely INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS MONITORING ELJÁRÁS 2011/2012 (A második akkreditációs értékeléshez kapcsolódva) A KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM monitoring akkreditációs jelentése A MAB 2012/4/VII. sz. HATÁROZATÁNAK

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZÓ-LA-M Alapfokú Mővészeti Iskola 6200 Kiskırös Tarnowi tér 1. A SZÓ-LA-M Alapfokú Mővészeti Iskola (6200 Kiskırös, Tarnowi tér 1.) a Nemzeti Köznevelésrıl szóló

Részletesebben

Beszámoló A Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézményben 2011/2012 tanév során végzett munkáról Orosháza 2012. 06.12.

Beszámoló A Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézményben 2011/2012 tanév során végzett munkáról Orosháza 2012. 06.12. Beszámoló A Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézményben 2011/2012 tanév során végzett munkáról Orosháza 2012. 06.12. 1 Az intézmény rövid bemutatása A Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény

Részletesebben

2011. november havi hírlevél REKORD HÍREK

2011. november havi hírlevél REKORD HÍREK 1 2011. november havi hírlevél REKORD HÍREK ELFOGADTÁK A SZAKKÉP- ZÉSI TÖRVÉNY TERVEZE- TÉT A kormány szerdai ülésén elfogadta a szakképzés rendszerének megújítását célzó törvény tervezetét - jelentette

Részletesebben

2009. évi CXXXV. törvény a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról*

2009. évi CXXXV. törvény a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról* 2009. évi CXXXV. törvény a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról* 1. (1)A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. (2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés

Részletesebben

BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter:

BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter: Az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök alakulása, hatásuk a munkaerı - piaci

Részletesebben

Piroska Óvoda 1171 Budapest, Pesti út 368. A PIROSKA ÓVODA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Piroska Óvoda 1171 Budapest, Pesti út 368. A PIROSKA ÓVODA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Piroska Óvoda 1171 Budapest, Pesti út 368. A PIROSKA ÓVODA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2007 T A R T A L O M J E G Y Z É K I. Bevezetés 3 I.1 Óvodánk bemutatása a minıségfejlesztés szempontjából 3 I.2 Fenntartói

Részletesebben

2009. Hatályba lépett: sz. Társulási Tanács határozattal.

2009. Hatályba lépett: sz. Társulási Tanács határozattal. IRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV JNSZ TISZK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI TÁRSULÁS IRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYVE 2009. Hatályba lépett: sz. Társulási Tanács határozattal. Alkalmazandó: -tól Szőcs Gyula Székhely:

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE MINİSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL 1. MINİSÉGÜGY AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL V I AD ORO KÖZIGAZGATÁSFEJLESZTÉSI TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 8230 BALATONFÜRED, VAJDA J. U. 33. +36 (30) 555-9096 A R O P.PALYAZAT@YAHOO.COM SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK

Részletesebben

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN Az elmúlt évtizedben a Magyar Határırség történetében soha nem látott szervezeti korszerősítés

Részletesebben

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Verzió: 3.0 Készítette: Vialto Consulting Dátum: 2011. 05. 25. Tartalomjegyzék

Részletesebben

ELLEN RZÉSI JELENTÉS A Széchenyi István Általános Iskola ködésének törvényességi, szabályszer ségi ellen rzésér Budapest, 2011.

ELLEN RZÉSI JELENTÉS A Széchenyi István Általános Iskola ködésének törvényességi, szabályszer ségi ellen rzésér Budapest, 2011. ELLENİRZÉSI JELENTÉS A Széchenyi István Általános Iskola 2092 Budakeszi, Knáb János u. 60.) mőködésének törvényességi, szabályszerőségi ellenırzésérıl Budapest, 2011. Iktatószám: Ellenırzés száma: Tárgy:

Részletesebben

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ

Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény és Diákotthon Mozgásjavító Gyermek- és Ifjúsági Központ TARTALOMJEGYZÉK. Az intézmény bemutatása... 5.. Az

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008

Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008 2008. évi minıségi díj díjazottak Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008 Ipari termelı ágazat mikro- és kis mérető vállalkozások Füri Tésztaipari és Élelmiszerforgalmazó Kft. Székesfehérvár Tevékenysége:

Részletesebben

Készítette: Zempléni TISZK Munkaszervezete. Javaslat

Készítette: Zempléni TISZK Munkaszervezete. Javaslat Elıterjesztı: Dr. Hörcsik Richárd polgármester Készítette: Zempléni TISZK Munkaszervezete Javaslat Bıcs Község Önkormányzatának a Zempléni Szakképzés-szervezési Társuláshoz történı csatlakozás elfogadására,

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A HAZAI KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE, TÚLÉLÉSI ESÉLYEI Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Parragh

Részletesebben

1. SZ. MELLÉKLET. I. A bizonylatolással szembeni általános követelmények: a) Alaki kellékek:

1. SZ. MELLÉKLET. I. A bizonylatolással szembeni általános követelmények: a) Alaki kellékek: 1. SZ. MELLÉKLET A TÁMOP 2.1.1-B Lépj egyet elıre!- Ápolási díjban részesülık képzési támogatása c. projekt keretében folyó oktatási és vizsgáztatási tevékenység költségeinek elszámolása, bizonylatolási

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 FEDőLAP CÍM: Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 Várható munkaerı-kereslet - 3200 magyarországi cég körében végzett felmérés fontosabb eredményei Diplomás pályakezdık

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Komárom-Esztergom Megye F ı j e g y z ı j e. Elıterjesztés VI. 195-7/2008. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-ai ülésére

Komárom-Esztergom Megye F ı j e g y z ı j e. Elıterjesztés VI. 195-7/2008. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. augusztus 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megye F ı j e g y z ı j e VI. 195-7/2008. Elıterjesztés 2008. augusztus 28-ai ülésére Tárgy: Alapító okiratok módosítása Elıterjesztı: Dr. Péntek Péter megyei fıjegyzı Elıadó: İsz Tibor

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai programjának módosítása Iktatószám: 3-83/2012.

Részletesebben

ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6. 1/15 A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA (továbbiakban munkaügyi központ)

Részletesebben

FREE DANCE ALAPFOKÚ MÜVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA

FREE DANCE ALAPFOKÚ MÜVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA FREE DANCE ALAPFOKÚ MÜVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA KÖTELEZİEN FELÜLVIZSGÁLT TANÜGYI DOKUMENTUM MÓDOSÍTOTT MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009. augusztus 25. 1 1. A MIP rendeltetése 1. Általános rendelkezések

Részletesebben

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA 2005. évi CXXXIX. törvény a felsıoktatásról Az Országgyőlés annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történı csatlakozásával a magyar felsıoktatás az Európai Gazdasági Térség felsıoktatási

Részletesebben

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM.. 4 1. Pedagógiai alapelveink. 5 2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos

Részletesebben

FELNİTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA 2011. Dr. Odrobina László Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály főosztályvezető

FELNİTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA 2011. Dr. Odrobina László Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály főosztályvezető SZAKKÉPZÉSI REFORM ÉS A FELNİTTKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA 2011 Dr. Odrobina László Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály főosztályvezető KONCEPCIÓ AZ ISKOLAI RENDSZERŐ SZAKKÉPZÉS PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRA 2 HELYZETKÉP

Részletesebben

Tájékoztató. Akadálymentesítések megvalósításának támogatása a Duna-Mecsek Alapítvány által érintett települések területén

Tájékoztató. Akadálymentesítések megvalósításának támogatása a Duna-Mecsek Alapítvány által érintett települések területén Tájékoztató Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány mint támogatásközvetítı szervezet és az EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által is támogatott Akadálymentesítések megvalósításának támogatása

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA 2011 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı rendelkezések... 5 1. A munkavédelmi szabályzat célja, feladata... 5 2. A Kari Munkavédelmi

Részletesebben

Nógrád Megye Közgyőlésének 12/1992. (VI. 11.) Kgy. rendeletével alapított. Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Nógrád Megye Közgyőlésének 12/1992. (VI. 11.) Kgy. rendeletével alapított. Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A 13/2011. (VI. 1.) önkormányzati rendelet VIII. számú melléklete Nógrád Megye Közgyőlésének 12/1992. (VI. 11.) Kgy. rendeletével alapított Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A L A

Részletesebben

Az EURES hálózat 2007-2010-es tevékenységi terve a fıbb prioritások figyelembevételével

Az EURES hálózat 2007-2010-es tevékenységi terve a fıbb prioritások figyelembevételével Az EURES hálózat 2007-2010-es tevékenységi terve a fıbb prioritások figyelembevételével 1. Tájékoztató és támogató szolgáltatások biztosításával tevékenyen részt vesz a Növekedési és Munkahely-teremtési

Részletesebben

NAGYKANIZSA ÉS TÉRSÉGE TISZK SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI KIEMELKEDİEN KÖZHASZNÚ. - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - TÁRSASÁGI SZERZİDÉSE

NAGYKANIZSA ÉS TÉRSÉGE TISZK SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI KIEMELKEDİEN KÖZHASZNÚ. - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - TÁRSASÁGI SZERZİDÉSE NAGYKANIZSA ÉS TÉRSÉGE TISZK SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI KIEMELKEDİEN KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - TÁRSASÁGI SZERZİDÉSE 2009. július 14.

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015. 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 2015. Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei

Részletesebben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben 1 A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben = Akadémiai törvény Asz. = Alapszabály Ü. = Ügyrend

Részletesebben

A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA A Babus Jolán Középiskolai Kollégium MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009-2013 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETİ... 4 2 FENNTARTÓI MINİSÉGPOLITIKA... 7 2.1 FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK... 7 3 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 8

Részletesebben

TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT

TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT TÁMOP 1.3.1 07/1-2008-0002 A FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE AZ INTEGRÁLT MUNKAÜGYI ÉS SZOCIÁLIS RENDSZER RÉSZEKÉNT 1.1.5 Szolgáltatási akkreditáció modellezése alprojekt Záró tanulmány 2011. 11.

Részletesebben

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

e-közigazgatás fejlesztési koncepció Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Munkahelyi képzések támogatása középvállalkozások számára címmel meghirdetett pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.1.3.B-11/1 1 Tartalom

Részletesebben

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter

Részletesebben

ALAPSZABÁLY OPTIKAI, AKUSZTIKAI, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY OPTIKAI, AKUSZTIKAI, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET ALAPSZABÁLY OPTIKAI, AKUSZTIKAI, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az Egyesület neve: Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület (rövidítve:

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT NÉMANN VALÉRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA GÁDOROS 2 I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az intézmény elnevezése: Némann Valéria Általános Iskola székhelye: 5932 Gádoros, Iskola u.

Részletesebben

ISKOLAI HÁZIREND. OM azonosító: 037735 2013. Petıfi Sándor Általános Iskola 2600 Vác, Deákvári fıtér 5.

ISKOLAI HÁZIREND. OM azonosító: 037735 2013. Petıfi Sándor Általános Iskola 2600 Vác, Deákvári fıtér 5. Petıfi Sándor Általános Iskola 2600 Vác, Deákvári fıtér 5. Móra Ferenc Tagiskolája 2166 Püspökszilágy, Kossuth Lajos u. 13. OM azonosító: 037735 ISKOLAI HÁZIREND 2013. Tartalomjegyzék: A házirend célja

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról A sárospataki kistérség Budapesttıl 270 km távolságra, észak-keletre, az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál

Részletesebben

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008. NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.) alapján A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság

Részletesebben

Beszámoló. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár. 2010. évi szakmai munkájáról

Beszámoló. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár. 2010. évi szakmai munkájáról Beszámoló II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár 2010. évi szakmai munkájáról Összeállította: Venyigéné Makrányi Margit igazgató TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ...3 II. GAZDÁLKODÁS...8 II.1

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben