SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Átírás

1 2013 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZÓ-LA-M Alapfokú Mővészeti Iskola 6200 Kiskırös Tarnowi tér 1.

2 A SZÓ-LA-M Alapfokú Mővészeti Iskola (6200 Kiskırös, Tarnowi tér 1.) a Nemzeti Köznevelésrıl szóló évi CXC törvény 25. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következı ot hozza létre: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat célja A hatályos jogszabályok keretei között meghatározza az Iskola mőködésének szabályait. Az intézmény szervezeti felépítésének, belsı mőködésének, külsı szervekkel való kapcsolattartási rendjének megállapítása. Minden olyan szervezeti és mőködési feladat rögzítése, melyet jogszabályi felhatalmazás alapján az intézmény saját hatáskörében jogosult és köteles rendezni. Az SZMSZ az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza Törvények: 2. Jogszabályi háttere évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésrıl évi CXXIV. törvény A évi CXC. Törvény módosításáról évi LXXIX. törvény A közoktatásról évi CLXXXVIII. törvény A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételérıl évi I. törvény A munka törvénykönyvérıl évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról évi XXVIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény módosításáról 2.2. Kormányrendeletek: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésrıl szóló törvény végrehajtásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet A közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirıl 2

3 2.3. Miniszteri rendeletek: 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl 3/2011. (I.26.) NEFMI rendelet Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról A mindenkori miniszteri rendelet az aktuális tanév rendjérıl. 3. Az intézmény jogállása Az Iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (továbbiakban: KLIK) jogi személyiségő szervezeti egységeként mőködik. A vagyon feletti rendelkezés joga a kiskırösi székhely esetében a tulajdonos Kiskırös Város Önkormányzaté. A telephelyek esetében az adott telephely önkormányzata rendelkezik a vagyon felett. A tulajdoni viszonyokat mind a székhely, mind a telephelyek esetében, megállapodások, szerzıdések rögzítik január 1-tıl a KLIK használati joggal rendelkezik. Az intézmény szakmai tekintetben önálló, szervezetével és mőködésével kapcsolatosan minden olyan ügyben önállóan dönthet, melyet jogszabály, vagy megállapodás nem utal más hatáskörébe. 4. Az intézményi mőködés alapdokumentumai A törvényes mőködést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: 4.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzıit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerő mőködését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja A pedagógiai program Tartalmazza és meghatározza: az intézményben folyó nevelı-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi óratervét és tantervét. az egyes évfolyamokon a képzés anyagát, idıtartamát és a követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit. a számonkérések formáit, a növendékek értékelésének és minısítésének szempontjait és módját. a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait. a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését segítı tevékenységeket. az iskola nevelési programját 3

4 A pedagógiai program nyilvános, azt bárki megtekintheti az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási idejében Az éves munkaterv az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok idıre beosztott cselekvési terve, a felelısök megjelölésével. az intézményvezetı a nevelıtestülettel egyeztetve készíti el, melynek elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor Jelen szervezeti és mőködési szabályzat 4.5. Házirend A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! 5. Az intézmény tevékenysége Az alapfokú mővészeti iskola zenemővészeti ágon olyan sajátos iskola, amelyben elıképzı, hangszeres elıképzı, alapfokú és továbbképzı évfolyamokon folyik az oktatás. Képzımővészeti és színmővészeti ágon csoportos formában az elıírt törvényes és tantervi kereteknek megfelelıen történik a tanítás. Az intézményben az alapfokú mővészetoktatás azzal a szándékkal jött létre, hogy lehetıséget nyújtsunk az esztétikai érzékenység, a szépre való hajlam, a harmonikus magtartás iránti igényesség és készség kialakítására, hogy diákjaink a mővészet segítségével megismerhessék az egyetemes emberi kultúra, a nemzeti hagyományok értékeit és önmagukat. Az intézmény nem profi-képzı, nem szakképesítést nyújtó iskola a mővészetkedvelık és amatırök képzésére hivatott, e növendékek számára A tagozaton folyik az oktatás. A zenei pályára alkalmas tanítványokat B tagozaton részesítik szakszerő tehetséggondozásban és felkészítésben pszichikai, zenei és technikai téren egyaránt. Az iskola felnıttoktatást nem folytat. Az intézmény tanszaki munkaközösségei: Az intézményben a kiskırösi székhelyen szervezıdtek tanszaki munkaközösségek. Zongora Fúvós (fa- és rézfúvó) Összevont (vonó, pengetı, ütı, magánének) Szolfézs A telephelyeken a növendéklétszám nem tette lehetıvé tanszakok alakítását. Az ott tanító tanárok a kiskırösi székhely intézmény tanszaki munkaközösségének tagjai. 6. Az intézmény feladatai A választott szakon belül nyújtson speciális mővészeti ismereteket, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. 4

5 Alakítsa ki a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a mővészetek befogadására, értésére mővelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi érintkezésben és kommunikációban a toleráns magatartásra. Ismertesse meg az egyes mővészeti ágak alapvetı ismeretanyagát és technikáit. Alapozza meg a mővészi kifejezıkészségek kialakítását, bontakoztassa ki a tanulók alkotó fantáziáját, és fejlessze improvizációs készségüket. Készítse fel az átlagosnál jobb képességő növendékeket a szakirányú továbbtanulásra, illetve mővészeti önképzı körök, együttesek munkájába való bekapcsolódásra. Törekedjen a társmővészetekkel való együttmőködésre. A hangszeres, vokális zenei mőveltség megalapozása és fejlesztése. Tanulói többségének tudását olyan szintre kell fejlesztenie, hogy képesek legyenek amatır muzsikálásra kamaraegyüttesben vagy zenekarban. A zenei tanulmány során adjon rendszerezett zenei ismereteket. Tanítsa meg tanulóit a zenei írásra és olvasásra. Vezessen rá a zene logikájára, formai összefüggéseire. Ismertessen meg a fıbb zenei stílusok sajátosságaival, a zene történeti összefüggéseivel, más mővészetekkel való kapcsolataival. Ösztönözze a tanulókat életkoruknak megfelelı, zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztı mővek olvasására. Fejlessze a tanulók zenei ízlését, stílusérzékét, a zenei karakterek iránti érzékenységét. Fejlessze a növendékek zenei képességeit: hallásukat, ritmusérzéküket, érzékenységüket a dinamika és a hangszín különbségeire. Szoktassa tanulóit rendszeres, céltudatos munkára. Értékes zenei anyag tanításával, korszerő, vonzó módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a tanulókban a muzsikálás iránt, hogy az mindennapos szükségletükké váljék. Az iskola tevékenysége irányuljon arra, hogy növendékei az életkoruknak és képességeiknek megfelelı zenei anyagot kottahően, stílusosan, a zenei összefüggéseket visszaadva, értelmesen tagolva, árnyaltan és kifejezıen szólaltassák meg. Neveljen az értékes zene szeretetére. Ösztönözze tanulóit rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, a rádió és a televízió zenei mősorainak meghallgatására, a zenei élet eseményei iránti érdekélıdésre, értékes hangfelvételek és videó felvételek győjtésére és meghallgatására, de mindenekelıtt aktív társas muzsikálásra. Használja ki a lehetıségeket a közismereti iskolák zenei életének támogatására. Mőködjék együtt más intézményekkel a kulturális és mővelıdési feladatok ellátásában (hangversenyrendezés, ismeretterjesztés). Segítse az egyházzenei életet, tartson kapcsolatot a város ének-zene szakos tanáraival. Támogassa az amatır zenekarok és kamaraegyüttesek, a családi együttmuzsikálás mőködését, legyen nyitott az értékes könnyőzenére. Lehetıség szerint létesítsen cserekapcsolatot más (esetleg külföldi) zeneoktatási intézményekkel. Vegyen részt a város zenei életének szervezésében, formálásában (hangverseny, koncertszervezés.) A mővészeti munka során juttassa el a tanulót az alkotó munkához, amely hozzájárul a harmonikus, érzelmileg gazdag személyiség kialakításához. 5

6 7. Az intézmény képviselete Az intézményt szakmai tekintetben az igazgató teljes jogkörrel jogosult bármely ügyben képviselni. 8. Az intézmény gazdálkodása Az Iskola alaptevékenységének ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a KLIK belsı szabályzatai szerint. 9. Bélyegzıhasználat és nyilvántartás Az iskola valamennyi bélyegzıjérıl nyilvántartást kell vezetni. A bélyegzık nyilvántartását az e feladatra írásban kijelölt dolgozó végzi. A bélyegzık nyilvántartásának rendjét, átadás-átvételének rendjét, a bélyegzık tárolására vonatkozó szabályokat a bélyegzık selejtezésére vonatkozó elírásokat külön szabályzat állapítja meg. Az iskolában bélyegzık kizárólag hivatalos célra, hivatalos ügyek intézésére, kötelezettségek vállalására, igazolások kiadására, beszerzések lebonyolítására, bizonyítványok kiadására használhatóak. 10. Az aláírási jogkör, pénzügyi kötelezettségvállalás és utalványozás rendje A pénzügyi kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés a KLIK szabályzata alapján történik. II. SZERVEZETI RÉSZ 1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény vezetıje Nevelıtestület Iskolatitkár Szakmai munkaközösség-vezetık 6

7 2. Az intézmény vezetıje 2.1. Az igazgató feladatköre: Az intézményvezetı a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelıen, a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelıs az oktatás-nevelési feladatok ellátásáért. Az intézmény vezetése körében az intézményvezetı szervezi és ellenırzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; döntésre elıkészít a köznevelési intézmény mőködésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; elıkészíti a nevelıtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, elıkészíti a szervezeti és mőködési szabályzatot, a házirendet; kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenırzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységérıl; teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény mőködésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából; vezetıi tevékenységét a tanszakvezetık, valamint a nevelést, oktatást közvetlenül segítı közremőködésével látja el; ellátja jogszabályok által a vezetıi hatáskörébe utalt - és át nem ruházott feladatokat; az intézmény vezetıje felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, a racionális és takarékos gazdálkodásért, pedagógiai- szakmai munkáért; az igazgató döntési jogkörrel rendelkezik minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, a KLIK belsı szabályzatai, a jelen szabályzat nem utal más személy, testület hatáskörébe; közremőködik a gazdálkodással, a bérgazdálkodással, humánpolitikával, fejlesztéssel, fenntartással kapcsolatos intézményi feladatok végrehajtásában; irányítja az iskolában folyó pedagógiai tevékenységet. Gondoskodik a nevelı-oktató munka ellenırzésérıl; gondoskodik a pedagógiai programok, munkatervek, értékelések, beszámolók és egyéb dokumentumok tervezetének elkészítésérıl, a nevelıtestület elé terjesztésérıl; gondoskodik a nevelıtestületi döntések végrehajtásáról; igazgatói szakmai utasítás kiadására jogosult; elkészíti, ill. elkészítteti az intézmény szabályzatait; elıkészíti a pedagógus utánpótlás biztosítását; kivizsgálja a panaszügyeket; biztosítja az intézmény szakszerő mőködésének tárgyi és személyi feltételeit a fenntartó engedélyének alapján; dönt a tanulók felvételérıl és beosztásáról; elkészíti az intézmény valamennyi dolgozójának munkaköri leírását. Irányítja az intézmény humánpolitikai tevékenységét; 7

8 koordinálja az iskola dolgozóinak, elsısorban a pedagógusok folyamatos szakmai továbbképzését; jóváhagyja a tanárok tanmenetét, és a fıtárgyi naplók tervezett anyagát; meghatározza a beszámolók rendjét, összeállítja a vizsgabizottságokat. Engedélyezi a bizonyítvány másodlatok és iskolalátogatási igazolások kiadását; engedélyezi az iskola használatában lévı hangszerek kölcsönzését; gondoskodik a kárt okozó tanuló felelısségre vonásáról, a kár megtérítésérıl; folyamatosan tájékozódik az iskolában dolgozók munkájáról, ellenırzi és értékeli tevékenységüket; kapcsolatot tart a szülıi munkaközösséggel, a diákönkormányzattal; kapcsolatot tart a város és tagintézményei, települései, és a vonzáskörzete általános- és középiskoláinak vezetıivel; részt vesz a város és a tagintézmények települései kulturális-zenei életének szervezésében; a fentieken kívül végzi és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, ill. az iskola belsı szabályzatai hatás- és feladatkörébe utalnak Az intézményvezetı a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjérıl szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. A fent hivatkozott utasításban az intézményvezetı számára meghatározottak szerint kiadmányozza: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; a tankerületi igazgatóval történt elızetes egyeztetést követıen, az intézményben helyettesítés céljából, határozott idıre történı jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést; a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjérıl szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; az intézmény napi mőködéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; a közbensı intézkedéseket; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylı továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat Az intézményvezetı kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás rendjérıl szóló szabályzata tartalmazza, amelyet, a gazdasági elnökhelyettes által a tankerület személyi állományából, írásban kijelölt személy ellenjegyzése mellett, az alábbiak szerint gyakorol: személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint; pályázatok benyújtása és támogatási szerzıdések megkötése kizárólag szakmai együttmőködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében Az egységes hivatali mőködés az intézményvezetık fent vázolt szakmai feladatellátásához szükséges önállóság biztosítása mellett megköveteli a külsı és belsı kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelıen az intézményvezetı 8

9 a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, az intézmény fenntartása, mőködtetése kérdésében a tankerület munkatársaival, az intézmény mőködtetése kérdésében az illetékes települési önkormányzat képviselıjével A médiában, illetve a nyilvánosság elıtt a KIK-et az elnök vagy az általa meghatalmazott munkatárs képviseli. A központi szerv kommunikációért felelıs szervezeti egységével történt elızetes egyeztetést követıen az intézményt érintı szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az intézményvezetı jogosult a médiában nyilatkozni Az igazgató felelıs A hatályos jogszabályok, fenntartói szabályzatok, utasítások, intézményi szabályzatok, az önkormányzati rendeletek utasításainak betartásáért és betartatásáért. A feladat- és hatáskörébe utaltak végrehajtásáért. Az Alapító Okiratában meghatározott feladatok ellátásáért. A saját hatáskörében kiadott utasításokért, intézkedésekért és azok végrehajtásáért. Az intézmény feladatai ellátásához a használatába adott vagyon rendeltetésszerő mőködtetéséért. A tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséért, a gazdálkodási lehetıségek és kötelezettségek összhangjáért Az igazgató át nem ruházható hatáskörei Dönt az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, Egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében az intézmény fenntartója és mőködtetıje felé Az igazgató feladat- és hatáskörébıl leadott feladat- és hatáskörök Tanügyi dokumentumok aktualizálása, változások bejegyzése. Tanügyi dokumentumok rendelése, nyilvántartása. Hangszerkölcsönzés nyilvántartása, bonyolítása. Programok lebonyolításának elıkészítése, szervezése. Pénzügyi kimutatások, táblázatok készítése. Munkáltatói jogkör gyakorlása. Az Iskola technikai dolgozóinak foglalkoztatására vonatkozó kérdésekben történı döntési jogkör. 3. Az intézmény vezetısége Tagjai: igazgató, igazgató-helyettes, a szakmai munkaközösségek vezetıi. Tevékenysége: Az iskola vezetısége az iskolai élet egészére kiterjedı konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik. 9

10 Az iskola vezetısége rendszeresen havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésrıl írásban emlékeztetı készülhet. Az iskolavezetıség megbeszéléseit az igazgató készíti elı és vezeti. Az iskola vezetıségének tagjai ellenırzési feladatokat is ellátnak.(lásd munkaköri leírásuk). Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetıjük, kiemelkedı jelentıségő üggyel kapcsolatban az intézményvezetı felé. Az intézmény vezetısége megbízott tagjai révén együttmőködik az intézmény más közösségeinek képviselıivel, így a szülıi közösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselıivel. 4. Helyettesítés 4.1. Az igazgató helyettesítésére vonatkozó elıírások Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylı, kizárólagos hatáskörébe, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével teljes felelısséggel az igazgató-helyettes helyettesíti. Feladatköre a napi munka folyamatosságának biztosítása, kapcsolattartás a KLIK Kiskırösi Tankerületének vezetıjével. A helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történı ellátására a munkaköri leírásban felhatalmazást kapott. A helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belsı szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezetı jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Az igazgató és az igazgató-helyettes egyidejő, akadályoztatása esetén a helyettesítést a fúvós tanszaki munkaközösség vezetıje látja el. Az igazgató tartós távolléte (30 napon belül) esetén az igazgató-helyettes gyakorolja az igazgató kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minısül a legalább egyhetes, folyamatos távollét. Amennyiben az igazgató távolléte a két hetet meghaladja, a kötelezı óráit a fúvós tanszaki munkaközösség-vezetı látja el. Harminc napon túli vezetıi akadályoztatás esetén a fenntartó jelöli ki az intézmény teljes jogú vezetıjét A helyettesítés rendje A vezetı megnevezése (beosztása), akit helyettesíteni kell Igazgató Szolfézs tanszaki munkaközösség vezetıje Igazgató + Igazgató-helyettes Munkaközösség-vezetı A helyettesítı megnevezése Igazgató-helyettes Igazgató-helyettes Fúvós tanszak munkaközösség-vezetıje Szakos tanár 10

11 5. Intézményi közösségek 5.1. Közösségi szintek Alkalmazotti közösség: Nevelıtestület o iskolai, szakmai munkaközösségek Nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége - Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelıtestületébıl és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály elıírja, vagy az intézmény egész mőködését érintı kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteirıl jegyzıkönyvet kell vezetni. - A nevelıtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkezı közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. - Az intézmény nem pedagógus képesítéső közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az igazgató-helyettes fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival Szülıi közösségek: Szülıi közösség o Szülıi választmány - A szülık meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szülıi közösség dönt saját szervezeti és mőködési rendjérıl, képviseletérıl (Szülıi választmány stb.). Az Iskola a a szülıi közösségek számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenıen nem állapít meg jogköröket A tanulók (gyermekek) közösségei: Tanszakok Kötelezı és kötelezıen választható tantárgyak (pl. szolfézs, kamarazene, zenekar, kórus) csoportjai Diákönkormányzat A gyermekközösségek (csoportok) szülıi közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelıs pedagógus, aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedı szülıi kezdeményezéseket segíti. A szülıi közösségek véleményét, javaslatait a szülıi közösség vezetıi juttatják el az intézmény vezetıségéhez Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselıit jogszabályokban meghatározott esetekben részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsoltban álló szülıt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés elıkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie 11

12 kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezıvel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. A döntési joggal rendelkezı személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelısséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van. 6. A nevelıtestület A nevelıtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület döntését, javaslatát általában a tanszakok elızetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelıtestület tagja az Iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltı munkavállalója. A nevelıtestület a nevelési- oktatási kérdésekben, az iskola mőködésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Köznevelési Törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik A nevelıtestület döntési jogkörébe tartozik: a Pedagógiai Program elfogadása, az SZMSZ elfogadása, a Házirend elfogadása, az iskola éves munkatervének elkészítése, az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a Diákönkormányzat mőködésének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, továbbá minden olyan ügy, melyet jogszabály a hatáskörébe utal. A nevelıtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben Ki kell kérni a véleményét: a tantárgyfelosztás elfogadása elıtt, az igazgatóhelyettes megbízása, illetve megbízásának visszavonása elıtt, az iskolai pedagógiai pályázatok kiírásában, díjazásában, a pedagógusok továbbképzésében való részvételének tervezésében, a továbbképzés erkölcsi és anyagi elismerésében, külön jogszabályban meghatározott ügyekben, az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggı szakmai vélemény kialakítása, 12

13 Az igazgató döntése alapján kihelyezett nevelıtestületi ülés is összehívható az egyes tagintézményekben A tanárok feladatai: Az iskola célkitőzéseinek és feladatainak megvalósítása, az iskolában folyó oktatás és nevelés eredményessége a tantestülettıl, mint az iskola legfelsıbb közösségi szervétıl függ. A tanár köteles óráit pontosan és felkészülten megtartani és a tanítási anyagot a szükséges gyakorlással kellı idıben, elıkészíteni. Tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékeli, valamint számukra a számszerő osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad elırehaladásuk mértékérıl, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendı feladatokról. Felkészíti növendékeit a tanév bemutató hangversenyeire, fellépéseire és a továbbtanulásra is. Tanítási napokon (órája elıtt) és minden olyan alkalommal, amikor a tanulók az iskolában, vagy egyéb helyeken gyülekeznek (hangverseny, ünnepély, stb.) a munka elkezdése elıtt olyan idıpontban kell érkeznie, - de legalább 10 perccel elıbb -, hogy a munkaidı, illetve a programok kezdetekor már munkára kész állapotban a munkahelyén tartózkodjék. Tanítási idı alatt ha növendéke hiányzik is munkahelyét, illetve az iskola épületét nem hagyhatja el, csak igazgatói engedéllyel. A hiányzó növendék idejét a többi növendék tanítására lehet fordítani. Iskolai munkájában, külsı megjelenésében is szolgája az egységes nevelési célokat. Ezért öltözködésében legyen szerény, egyszerő és példamutató. Minden nevelı köteles munkája végzése közben a szükséges fegyelmet tanúsítani. Hivatali titkot senkivel sem közölhet. Köteles olyan magatartást tanúsítani, mely nem okoz az iskolát használók körében zavart. Az iskolán belül a tanár csak az iskola növendékeit oktathatja, kivéve olyan közmővelıdési feladatok ellátását, amelyek a város kulturális életének fejlıdését szolgálják. Az iskola növendékét külön díjazásért sem az iskolában, sem az iskolán kívül tanítani nem szabad. Sem a tanulóktól, sem azok hozzátartozóitól értékesebb ajándékot, vagy kölcsönt elfogadni nem szabad. A tanár, amennyiben napi munkáját a megszabott idıben betegség, vagy bármely más ok miatt nem tudja ellátni, köteles igazgatójának vagy munkaközösség-vezetıjének azt idıben, de legkésıbb a tanítási idı kezdete elıtt 1 órával bejelenteni és egyben közölni, hogy elıreláthatóan mennyi ideig nem tudja feladatát ellátni. Az iskola nevelıinek minden tanév elején be kell jelenteni az iskola igazgatóságának a fizetéssel járó iskolán kívüli tevékenységét. Az iskolán kívüli tevékenység (mellékfoglalkozása) miatt a nevelı tanítási órát nem mulaszthat, órarendjén önkényesen nem változtathat. Amennyiben a mellékfoglalkozás az iskolai elfoglaltság rovására megy, az engedélyt vissza lehet vonni. A nevelı köteles vezetni növendékei összes adminisztrációját (anyakönyvet, tanulmányi értesítıt, tájékoztató füzetet, összesítıt, tanári naplót, stb.) Köteles megbízása esetén a helyettesítést a legjobb tudása szerint ellátni. Személyileg felelıs a tanév elején megırzésre és használatra átadott tanterem berendezéséért, épségéért, rendjéért. Rendellenesség esetén azonnal jelentést tartozik tenni az iskola igazgatóságának. 13

14 Csoportos foglalkozás esetén az általános iskolai korú tanulókat az óra végén sorba állítja és a kijárati ajtóig kíséri ıket. Egyéni oktatásnál az órájára várakozó tanulótól megkövetelheti, hogy ı is hallgassa a hangszernél szereplı tanulóit. Tanuló a tanár felügyelete nélkül a teremben nem tartózkodhat. A csoportos foglalkozásokon a tanár az elsı belépı és az utolsó távozó a terembıl. Az egyéni foglalkozások esetében is ügyelni kell a munkavédelmi és tőzvédelmi elıírásokban foglaltakra és a Házirendre. A tantestület minden tagja köteles ügyelni arra, hogy az iskola tanulói megtartsák az iskola Házirendjének elıírásait. Az intézményen kívüli szervezett programok idején a pedagógus kötelessége a tanuló és gyermekbalesetek megelızésével kapcsolatos ellenırzési feladatok ellátása. Kötelessége minden nevelınek (különösen a kezdıknek) a tanár társainál való hospitálás. Ez lehet szervezett vagy egyéni. Az új rendeletekrıl és utasításokról a gazdasági irodában kifüggesztett közlemények útján kell tájékozódni. Ezért azok megjelenési idıpontjának figyelemmel kisérése mindenki számára kötelezı. A nevelık munkájukat az érvényben lévı tantervek és utasítások figyelembe vételével, az elıírt módszertani útmutatók, a vezetıi tanács, a munkaközösségi tanácskozások, a tantestületi értekezletek határozatai, valamint az elfogadott éves munkaterv és a szakmai tanácsadók segítségével végzik. Az iskola elıtt álló nevelési célkitőzések sikeres megvalósítása minden tanártól megköveteli, hogy a rábízott tantárgyak tanítását a mővészet pedagógia alapelveinek legteljesebb érvényesítésével végezze. Tehát a mővészeti iskolai tanulók oktatása és nevelése eredményezze az elıírt ismeretek és készségek tartós elsajátítását, esztétikai érzékük finomulását, akaratuk és jellemük megszilárdulását a munka megszerettetését. A tanárok felelıssége kiterjed a kötelezı óraszámon felüli munkák lelkiismeretes teljesítésére is. Az ifjúság erkölcsi nevelése az egész tantestület feladata. Az iskolai tanár tanítási óráit lehetıség szerint a hét munkanapjaira egyenletesen kell elosztani. A fennálló tanterem hiány, az órabeosztási nehézségek miatt azonban kivételesen engedélyezhetı a tanítási órák négy, illetve három napra való elosztása is. Túlmunkát végezni csak az iskola vezetıjének, vagy megbízottjának és a hatályos rendelkezések alapján szabad. Az e nélkül végzett túlmunkáért díjazás nem jár. A nevelı érdeklıdési körének megfelelıen az igazgatóság hozzájárulásával vezethet az iskolában (vagy azon kívül) kamarazenei vagy társas-zenei csoportot, zenebarátok körét, énekkart vagy zenekart stb. A rendszeres kapcsolattartás érdekében célszerő, ha a nevelı olyan elérhetıséget ad meg növendékei hozzátartozói számára, amelyen szükség esetén az érintettek rendelkezésére állhat. Személyesen kötelessége minden iskolai tanárnak hangszeres, illetve elméleti, gyakorlati tudását állandóan fejleszteni. Ezért tartson szoros kapcsolatot a szakmai tanácsadóval, az illetékes zenemővészeti, képzı- és iparmővészeti, szakközépiskolával, fıiskolával. Vegyen részt olyan együttesekben, csoportokban, ahol mővészi felkészültsége állandóan fejlıdik A tanárok jogai: Az Iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges kommunikációs és informatikai eszközöket. Az Iskola anyagi helyzetétıl függıen biztosítja dolgozói számára: 14

15 - a számítógép használatot, - az internet hozzáférést, - fénymásolási lehetıséget (kizárólag oktatás céljából történı sokszorosításra használva), - telefon használatot (kizárólag oktatással, a tanítás szervezésével kapcsolatos híváskezdeményezésre használva) 6.5. A nevelıtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházására vonatkozó rendelkezés: A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott idıre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelıtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljár. A nevelıtestület egy-egy munkaközösség tanulmányi munkájának értékelését, az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott munkaközösség vezetıje hívhat össze szükség esetén az igazgató tudtával úgynevezett nevelıi mikro értekezletet. A nevelıi mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelezı jelleggel. A nevelıtestület felé való beszámolási kötelezettség az adott munkaközösségért felelıs pedagógusra hárul a nevelıtestületi értekezletek idıpontjában. A nevelıtestület a köznevelési törvényben meghatározott jogkörébıl a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, az egyes munkaközösségeket irányító vezetı beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerzıdéskötéséhez javaslattétel, helyi szakmai, módszertani programok összeállítása. A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelıtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság - állandó tagjai: az intézmény igazgatója, tanszaki munkaközösség-vezetık - változó tagjai: a tanuló fıtárgy tanára 6.6. Az átruházott feladatok ellátásával megbízottak beszámoltatási rendje: A szakmai munkaközösség az éves munkájáról szóló beszámoló során ad számot a nevelıtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekrıl a tanévzáró nevelıtestületi értekezleten adnak számot. 15

16 7. Szakmai munkaközösségek (tanszakok) A nevelı-oktató munka javítása, a tanárok mővészi tevékenységének és önképzésének fejlesztése, a módszertani eljárások tökéletesítése és az egységes követelményrendszer kialakítása érdekében szakmai (tanszaki) munkaközösségeket lehet alakítani. A szakmai (tanszaki) munkaközösségeket az azonos szakos vagy a közös rendszerbe sorolható (pl. fúvós, vonós hangszerek, képzımővészeti) tantárgyak oktatását ellátó tanárok részvételével lehet létrehozni, amennyiben a tanárok száma legalább 5 fı. Olyan tárgyak esetében, amelyeket csak egy-egy tanár tanít, összevont szakmai munkaközösség alakítható. A szakmai (tanszaki) munkaközösségek létrehozásáról és besorolásáról az igazgató jogosult dönteni. A szakmai (tanszaki) munkaközösségeket szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak az iskolában folyó szakmai munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez. A munkaközösségek feladatait az iskola munkaterve tartalmazza. A munkaközösségek részt vállalnak a tanárok továbbképzésében, új oktatási módszerek bevezetésében, tanulmányi versenyek, évközi, tanév végi beszámolók, meghallgatások elıkészítésében, lebonyolításában, más feladatok közös megoldásában. A szakmai munkaközösség dönt: az éves munkaprogramjáról, az iskolai versenyek programjáról. Véleményezi szakterületén: az Intézmény Pedagógiai Programját, a mővészeti ág helyi tantervét, taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztását, felvételi követelmények meghatározását, az egyes vizsgák részeinek és feladatainak meghatározását. A szakmai munkaközösségek munkáját a tanszaki munkaközösség-vezetık irányítják, akiket a munkaközösségek tagjai választanak, és az igazgató bízza meg ıket 5 éves határozott idıtartamra. A tanszaki munkaközösség-vezetıket pótlék és órakedvezmény illeti meg (a hatályos jogszabályok alapján). A tanszaki munkaközösség-vezetı félévkor és tanév végén beszámol az általa vezetett közösség munkájáról. Számon tartja és értékeli a nevelık munkáját, eredményeit. Szervezi az évközi és tanév végi beszámolókat. A tanszaki munkaközösség-vezetık feladatai: az iskolai munkaterv alapján összeállítja a munkaközösség éves programját, véleményezi és jóváhagyás céljából, az igazgatóhoz beterjeszti a munkaközösség szakmai elképzeléseit, segítséget és útmutatást ad a kezdı tanároknak, látogatja a munkaközösséghez tartozó tanárok óráit, valamint az iskola által szervezet hangversenyeket, kiállításokat. javaslatot tesz a tanulók beosztására és a "B" tagozatba való besorolásukra, figyelemmel kíséri a "B" tagozaton tanulók elımenetelét, zenemővészeti - szakközépiskolai, képzı- iparmővészeti, szakközépiskolai tanulmányokra való elıkészítését, szakértıvel való megbeszélés alapján kölcsönös óralátogatásokat, bemutató tanításokat szervez, módszertani megbeszéléseket tart, véleményt nyilvánít a munkaközösség tagjainak munkáját és jutalmazását illetıen, 16

17 képviseli a munkaközösséget a szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, javaslatot készít az adott tanszak eszközfejlesztésére (hangszerek, kották, könyvek, folyóiratok stb. beszerzésére), figyelemmel kíséri az új kiadványok (zenemővek) megjelenését. 8. A szülıi szervezet (munkaközösség) Az intézménynél egy szülıi szervezet (munkaközösség) hozható létre. A szülıi munkaközösségbe tanáronként egy, (az adott tanár növendéklétszámától függıen) maximum kettı szülı delegálható. Megbízatásuk határozatlan idıtartamra, de legkésıbb a gyermek iskolai tanulmányainak befejezéséig szól. A munkaközösség tagja az lehet, akinek gyermeke az iskola tanulója. A szülıi szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülıi szervezetnek az SZMSZ vagy jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülıi közösség képviselıjét a nevelıtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni és részére tanácskozási jogot kell biztosítani. A szülıi szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintı ügyben tájékoztatást kérhet szóban, írásban az intézmény igazgatójától. Az írásos megkeresésre az ügy jellégétıl függıen mielıbb, de legkésıbb 30 napon belül választ kell adni. A tájékoztatás megállapodás szerint - történhet szóban is, amelyrıl emlékeztetıt kell készíteni. A tagintézmények szülıi közösségével a tagintézményben tanító tanárokon keresztül az intézményvezetı tartja a kapcsolatot havi rendszerességgel. A szülıi közösség az intézmény munkatervének megfelelıen közremőködhet a növendék és a tanári hangversenyek, növendéki elıadások rendezésében. Errıl az igazgatóhelyettessel, illetve a tagintézmény tanáraival állapodnak meg. Döntési jog illeti meg: SzMSz-e elfogadásáról, módosításáról; munkaterve elfogadásáról, a munkaterv teljesítésének értékelésérıl; tisztségviselıi (elnök, elnökhelyettes, vezetıségi tagok) megválasztásáról; ülései napirendje szerinti határozatok felıl; Döntését szótöbbséggel hozza meg. Véleményezési jog illeti meg: az Iskola SZMSZ-ének, házirendjének elfogadása, módosítása során; az Iskola adatkezelési szabályzatának elkészítése, módosítása során. a szülıket anyagilag is érintı ügyekben, (pl. hangverseny látogatás, utazások) az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. 17

18 9. Diákönkormányzat A diákönkormányzat az Iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítı szervezete. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, színvonalas kulturális programok megvalósítására. Az Iskola nevelési-oktatási célkitőzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok figyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A diákönkormányzat saját szervezeti és mőködési szabályzata szerint mőködik, melyet saját maga készít el és a nevelıtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát az intézmény belsı mőködésének szabályai között kell ırizni. A diákönkormányzat struktúrája: Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározottak szerint választott diák önkormányzati vezetı áll. A diákönkormányzat vezetıje beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az iskolavezetésnek és a nevelıtestületnek. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal a diákközösség javaslatára az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves idıtartamra. A diákönkormányzat mőködése: A diákönkormányzat minden tanévben az iskolai munkarendben meghatározott idıben diákközgyőlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetıje kezdeményezi. A diákközgyőlés napirendi pontjait a közgyőlés megrendezése elıtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A mőködéséhez szükséges tárgyi feltételeket az intézmény vezetıje biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja. A mőködéshez szükséges anyagi feltételek biztosítása az Iskola mindenkori anyagi helyzetétıl függ. Diáktanács jogai: A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét a hatályos jogszabályok szerint be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása elıtt, az Iskola adatkezelési szabályzatának elkészítése, módosítása során, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása elıtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a Házirend elfogadása elıtt. a tanulók nagyobb közösségét (szolfézs csoportot, kamara-együtteseket, zenekarokat) érintı kérdések tárgyalásakor; tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor; a szabadidıs, tanórán kívüli programok meghatározásakor, szervezésekor, lebonyolításakor. A vélemények írásos vagy jegyzıkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelıs. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés elıtt kötelezı kikérni a diákönkormányzat véleményét. 18

19 A diákönkormányzat által kiírt pályázatok gyıztesei tárgyjutalmat kapnak. 10. Kapcsolattartás A szervezeti egységek és a vezetık közötti kapcsolattartás rendje Az iskola különbözı közösségeinek tevékenységét az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, elektronikus levelezés. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét idıpontjait a munkaterv tartalmazza. A belsı kapcsolattartás általános szabálya, hogy különbözı döntési fórumokra, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselıt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzıkönyvben kell rögzíteni. A szakmai munkaközösségek vezetıi a vezetıi értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek mőködésérıl: a kiemelkedı teljesítményekrıl, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetıség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelıtestületnek. A vezetıség a munkatervben rögzített vezetıi értekezleteket tart, melyrıl írásban emlékeztetı feljegyzés készül. Rendkívüli vezetıi értekezletet az intézményvezetı az általános munkaidın belül bármikor összehívhat A szülıi közösség és vezetık közötti a kapcsolattartás rendje A szülıi közösséget az igazgató - az éves munkatervben rögzített idıpontokban, de tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttmőködésben a szülıi választmány elnöke közvetlenül az intézményvezetıvel tart kapcsolatot. Az együttmőködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli az intézményvezetıt, valamint a szülıi szervezet vezetıjét. Az intézményvezetı feladata: a szülıi szervezet számára jogszabályban, illetve más belsı intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezetı számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendı dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, a szülıi szervezet mőködésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), a szülıi szervezet mőködéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). A szülıi szervezet vezetıjének feladata: a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van elıírt határidı a rendelkezésre álló idın belül gyakorolja, megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái: szóbeli személyes megbeszélés, szervezési tevékenység a szülıi szervezet vezetıjével, munkatervek egymás részére történı megküldése, 19

20 értekezletek, ülések, írásbeli tájékoztatók a nevelıtestület, illetve a szülıi szervezet jogkörébe tartozó ügyekrıl egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör-gyakorlásokhoz, azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelıtestület, illetve a szülıi szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), a szülıi szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, a szülıi szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történı átadása A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselı, valamint az intézményi vezetık közötti kapcsolattartás formája és rendje A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés, tárgyalás, értekezlet, győlés, diákközgyőlés, írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az intézményi vezetık a kapcsolattartás során: átadják a diák-önkormányzati szervnek, illetve képviselıjének a diákönkormányzat jogai gyakorlásához szükséges dokumentumokat; a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; megjelennek a diákközgyőlésen, válaszolnak a nekik az intézmény mőködésével kapcsolatban feltett kérdésekre; a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény mőködtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve diákképviselık a kapcsolattartás során: gondoskodnak a jogaik gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintésérıl, és az érintett jog gyakorlásáról; aktívan részt vesznek azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, ha az, az intézmény mőködésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket érint; gondoskodnak az intézményvezetık megfelelı tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat győléseire, illetve egyéb programjairól. Az intézményi vezetık és diákönkormányzat közötti kapcsolattartásban közremőködik a diákönkormányzatot segítı pedagógus A tagintézményekkel való kapcsolattartás rendje Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania. A napi kapcsolattartásnál az intézményvezetınek és a tagintézmény tanárainak is kezdeményeznie kell a kapcsolatfelvételt. Az intézményvezetı a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: az egyes vezetıi döntéseinél, illetve vezetıi jogkörében eljárva a tagintézményt illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti, az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény is megfelelı súlyt kapjon. A tagintézmény tanárai kötelesek minden intézményvezetıi jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt idıben jelezni az intézményvezetı felé. 20

21 Az intézmény igazgatója az ellenırzési terv alapján szükség szerint azon túl is látogatja telephelyet, valamint személyesen és telefonon kapcsolatot tartanak az ott dolgozó pedagógusokkal. A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés, tájékoztatás, telefonos egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás, értekezlet, a tagintézmény (telephely) ellenırzése, stb. Az értekezletek közötti idıszakban felmerülı és a tagintézményekben folyó munka irányításához szükséges szakmai és egyéb információkról az igazgató közvetlen tájékoztatást ad a tagintézmény tanárainak. A tagintézmény tanárai gondoskodnak arról, hogy a tanulókat érintı tájékoztatások idıben jussanak el az érintettekhez Külsı kapcsolatok rendszere, formája, módja Az intézmény külsı kapcsolatainak rendszere: Az iskolát a külsı szakmai kapcsolatokban az igazgató képviseli. A tanszakvezetık a vezetıi feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot külsı szervekkel. Intézményünk a feladatok elvégzése, a továbbtanulás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és társaságokkal. Országos hatáskörő és illetékességő, valamint a megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények vezetıivel az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az igazgatóhelyettesek, tanszakvezetık és a pedagógusok között is. A vezetık, valamint az oktató- nevelımunka különbözı szakterületeinek képviselıi rendszeres személyes kapcsolatot tartanak fenn a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival. Az Iskola tagja a Magyar Zeneiskolák és Mővészeti Iskolák Szakszervezetének. (MZMSZ) Kapcsolattartás módjai: közös értekezletek, szakmai elıadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése, intézményi rendezvények látogatása Értekezletek Az igazgató által a tanév rendjére vonatkozó jogszabály figyelembevételével meghatározott idıpontban kell a 10.6 pontban felsorolt értekezleteket összehívni és megtartani. Az értekezletek összehívásáról az igazgató köteles gondoskodni. Az értekezletekrıl - kivéve a nevelési értekezletet - jegyzıkönyvet kell készíteni. A jegyzıkönyvbe a nevelı testület tagjai, valamint a jogszabály által erre feljogosított ellenırzést végzı személyek jogosultak betekinteni. A jegyzıkönyvet az intézményvezetı által kijelölt tanár vezeti. A jegyzıkönyv tartalmazza az értekezlet tárgyát, idejét, helyét, a nevelıtestület tagjain kívül megjelent személyek nevét, szolgálati beosztását, a hiányzó tanárok nevét, távolmaradásuk okát, az értekezlet lefolyását, a meghozott határozatokat, a szavazás esetén a szavazatok megoszlását. A nevelési értekezleten csak a határozatokat kell írásba foglalni, és a munkatervhez csatolni. A jegyzıkönyvet az igazgató, a jegyzıkönyv vezetıje és a jegyzıkönyv hitelesítésére felkért két tanár írja alá. 21