BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı"

Átírás

1 BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény, hogy a Rendırség-Határırség integrációja (2008. január 01.) szinte majdnem egy idıben zajlik az Országos Képzési Jegyzékben (továbbiakban OKJ) szereplı rendır, határrendész szakképesítést biztosító felkészítési rendjének ( ) megújításával. Ugyanis legkésıbb szeptember elsejétıl minden iskolarendszerő OKJ-s szakképzésre feljogosított intézménynek át kell térnie az ún. kompetenciaalapú, moduláris rendszerő képzés megvalósítására. Ez a határidı nyilvánvalóan a mi rendészeti jellegő felkészítésünket is érinti. Most leszünk egy olyan átmeneti idıszakban, amikor a 2007/2008. tanévben képzésben bent lévı tanulók még a jelenleg hatályos ugyanakkor a tervezett új szempontjából pedig már kifutónak mondható program alapján készülnek fel jövendı szakmájukra. Ilyetén tehát a 2007/2008. tanévben tanulmányaikat elkezdı fiatalok még a régi program alapján tanulnak, de a 2008/2009. tanévet szeptemberében elkezdı jövendı rendészeti szakközépiskolai tanulók már az új felkészítési rend szerint fognak tanulni, felkészülni jövendı hivatásuk gyakorlására. Ehhez a rendészeti szakképzést felügyelı igazságügyi és rendészeti miniszternek még 2008 elsı felében (március hó végéig) rendelet formájában közzé kell tennie a vonatkozó szakmai és vizsga követelményeket (továbbiakban Szvk), és a Központi Programokat, amelyek alapját képezik az intézmények saját pedagógiai-szakmai programjainak (tanterveinek) elkészítésében. Megjegyzem, hogy az említett központi oktatásigazgatási dokumentumtervezetek már a megrendelı országos hatáskörő szervek (ORFK, HOP) elıtt vannak véleményezésre. Nyilvánvaló nem mindegy, hogy ezek a majdan kiadandó végsı formátumú dokumentumok két szakra (rendır, határrendész),- avagy egy szakra (rendır elágazással, esetleg a nélkül) fognak vonatkozni. Ennek eldöntésére tekintettel az új integrált rendırségre kizárólag szakmai alapon kell sort keríteni. A szakmai alapú döntéshez kapcsolódva, illetve ez alapján oktatásigazgatási szempontból már többféle megoldási mód adódhat. Adott esetben ez együtt jár esetleg megelızi a jelenleg hatályos képesítési követelményekre vonatkozó 11/1997. (II.18) évi BM rendelet megújításával is, amihez kell igazodnia a felkészítés rendjének. (Persze az nem várható el, hogy a képzés az e téren várható joghézagot maga szüntesse meg saját eszközeivel!) Részeiben

2 154 Beregnyei József A konferenciára történı felkészülés során vettem a fáradságot és nemcsak a Magyar Köztársaság Alkotmányát, az ún. rendırségi,- határırségi törvényeket, végrehajtási rendeleteiket, továbbá a szolgálati szabályzatok vonatkozó pontjait tekintettem újra át, hanem a jelenleg hatályos Rendır és Határrendész szakra vonatkozó Központi Programok tartalmát is. Ennek csupán egy célja volt, ismét megerısítsem magamban, hogy a kétféle szakképesítés megszerzésére vonatkozó felkészülés terjedelme, tartalma, jellege lényegében %-ban megegyezik vagy nagyon nagy fedésben van egymással. Ennek bizonyítására felidézem a két szak hatályos Óra,- és vizsgaterve azon kisebbik részét, melyben eltérés van a felkészülés tartalmában, rendszerében. Rendır szakon:

3 A középfokú rendészeti szakképzés és arendırség Határırség integrációja, lehetıségei 155 Határrendész szakon: Az új rendszerő képzés esetében a Szvk, Központi Program tervezetek alapján is kimondható a hasonló helyzet, de errıl késıbb fogok szólni. A jelenleg hatályos futó képzési rendszer lényege, pozitív, negatív oldala a jelenlévık többsége által jól ismert. Ezért továbbá azért mert már kifutó nem beszélek róla, hanem inkább szólok a tervezés, elıkészítés fázisában lévı új ún. kompetencia alapú, moduláris rendszerő szakképzésrıl. E vonatkozásban minimum két fogalom kompetencia és a modul- értelmezése, körüljárása feltétlenül indokolt! Mit is értünk a kompetencia fogalma alatt? Erre nagyon sok válasz létezik, forog közszájon attól függıen, hogy milyen konstellációban kerül a kifejezés terítékre. Amennyiben az értelmezés oldaláról közelítjük meg a szócikket akkor mellé azt írhatom, hogy (latin) illetékesség, jogosultság, hatáskör, szakértelem. A szakirodalom más része úgy fogalmaz, hogy egy bizonyos feladat ellátásához vagy szerep teljesítéséhez szükséges tudás és képesség (R.E. Quinn ). Felnıttképzési tv-ben olvasható a kompetencia meghatározása is: a személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége mely által képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére. (Tekintettel kell arra lenni, hogy a munka világában a dolgozóval szembeni követelmények már konkrét feladatok meghatározásával alkalmasságként jelenjenek meg.) A kompetencia lényegében leginkább csak ténykedés, viselkedés során tetten érhetı ún. teljesítıképes tudás, arra vonatkozó képesség, hogy valaki az ÉLET által produkált különbözı szituációkban képes és kész alkalmazni a megszerzett tudását, 155

4 156 Beregnyei József személyes adottságait, attitődjeit. Azon nagy ÉRTÉK, ami révén alkotó módon új helyzetekben is képesek vagyunk feladatokat sikeresen megoldani, munkát végezni. Amennyiben részletesebben kellene szólni róla, akkor azt is lehet mondani, hogy azon elvárható (szakmai) ismeretek, készségek, adottságok, magatartási viselkedési személyiségi jegyek, emberi tulajdonságok összessége, mely által adott személy képes és kész bizonyos feladat eredményes teljesítésére. Más szavakkal kifejezve a kompetencia a mit egyszerő tudásán túl a hogyan tudását is magába foglaló, a mindennapi munkavégzés során megnyilvánuló ún. operatív intelligencia. A kompetencia ugyanis feladatokra, akciókra, a környezet megváltoztatására, az ehhez való gyors és jó alkalmazkodásra irányul leginkább. Úgy is kifejezhetı, hogy egy bizonyos személy alapvetı, meghatározó olyan jellemzıi, melyek ok- okozati összefüggésben állnak a kritériumszinteknek megfelelı hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel. Mindezekbıl az is kiderülhet, hogy kompetencia nincs általában, csak konkrét cselekvésekben, viselkedésben, magatartásokban megnyilvánulva! A kompetenciára tehát leginkább úgy tekintünk, mint az egyén meghatározó, egymással összefüggı jellemzıire, melyek hozzáértést (alkalmazható tudást) és konstruktív magatartást nyújthatnak a tanulási, szakmai, közösségi jellegő tevékenységek gyakorlásához. Ami pedig a modul szócikk jelen esetben történı alkalmazását illeti, arról az alábbiakat emelem ki. Általában bizonyos tudni,- birtokolni szükséges tananyag, tudnivaló még összetartozó, önállóan is kezelhetı, meghatározott idıtartammal rendelkezı jól behatárolható része. A felkészülés/felkészítés oldaláról kétféle modul megnevezést használunk, az egyik a Követelmény-modul, míg a másik, pedig a Tananyag-modul (Tananyag-egység). (Van olyan szakértı, aki használja még a vizsgamodul megnevezést is, melyet én azért nem teszem, mert a Követelmény modul lényegében ezt is jelzi az érintettek részére!) Míg az elıbbi a nevébıl adódóan a végsı kimenet felıli elvárásokat tartalmazza és ez a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmény fı részét képezi. Az utóbbi -Tananyag-modul (Tananyagegység) megnevezés, pedig azt a még összetartozó, valamilyen módon rendszerezett tudásrészt fogalmazza meg, melyet a felkészülés/felkészítés folyamata adott szakaszában kell elérnie a tanulónak. Ez a kategória, pedig a Központi Program bizonyos részét alkotja. Nyilvánvalóan az iskoláknak saját Pedagógiai-szakmai programjuk elkészítésénél mindezekre tekintettel kell lenniük a kb. 20%-os szabadsáv kivételével. Az ilyen jellegő felkészülésnek/felkészítésnek a lehetı legnagyobb mértékben gyakorlatorientáltnak kell lennie, ahol nemcsak az a fontos, hogy mit tud a tanuló, a jövendı rendészeti hivatalnok, sokkal inkább az, hogy mit képes ebbıl megvalósítani ( tenni tudás szemlélete) valós körülmények között. Mi az új szakképzési rendszer lényege, mi benne a jelenlegihez képest változás/módosulás? Mielıbb sorjázom a jellemzıket, ismételten kihangsúlyozom, hogy itt nem partikuláris dologról van szó, hanem a teljes hazai szakképzés átalakításáról. A rendészeti szakterület ennek (416 szakképesítés) sok más mellett csupán egy kis szelete. A változás jogi alapját a 1057/2005. (V.31) Kormányhatározat, továbbá az 1/2006. (II.17) többször pontosított OM.- illetve a 10/2007(II.27) SZMM. rendelet adja. Ezek után lássuk a kompetenciaalapú, moduláris rendszerő szakképzés legfıbb új jellemzıit! Legfıbb jellemzıi: - a szükséges, kívánatos kompetenciákat célozza meg, ez áll a középpontjában

5 A középfokú rendészeti szakképzés és arendırség Határırség integrációja, lehetıségei nincsenek benne tantárgyak, hanem modulok, tananyagelemek - a tanításról a tanulásra helyezıdik át a hangsúly, interaktívitás jellemzi - a tudnivalók a gyakorlatra irányulnak, ezek egy-egy konkrét gyakorlati feladatok köré rendezettek - eltérés van a vizsgarendszerben - 20 % szabad sávra ad lehetıséget az iskoláknak. Rátérve a lényegre az integráció kapcsán milyen lehetıségek adódhatnak a humán erıforrás felkészítése/felkészülése terén? Elıször azokról szólok, akik már bent vannak az iskolarendszerő felkészítési rendszerében. Esetünkben kívánatos lehet a negyedik félévi felkészítés iskolában, illetve a végrehajtó szerveknél történı megvalósításába beavatkozni, tekintettel a másik szakra vonatkozó sajátos tudnivalókat illetıen. Amennyiben ezt elmulasztja a felügyeleti szerv idıben megtenni, akkor alkalmazni kell a szaktanfolyami jellegő utólagos sokkal bonyolultabban realizálható felkészülést, felkészítést, átképzést. Ezen utóbbi körbe beletartozhatnának azok is, akik már június 15-én végzettek, illetve felavatásra kerültek. Esetükben-amennyiben biztos lett volna a jövendı beosztásuk, indokolt lehetett volna még a munkába állásuk elıtti kiegészítı képzésüket megoldani. Sajnos ez a lehetıség már elúszott! Megjegyzem, hogy ez az átképzés nem egyirányúak, nemcsak rendıri szakterületrıl a határrendészek felé irányulnak,- hanem a rendırök felé irányuló bizonyos határrendészeti tudnivalókra vonatkoztatva is érvényesek! Azon tanulók vonatkozásában, akik még bent vannak a szakközépiskolákban (az un, volt elsı évesek), illetve az ez év szeptemberében bekerültek esetében a második tanévben lehetıség adódhat még a kívánatos, legfontosabb szakmai tudnivalók kölcsönös kiegészítésére, a területi szakmai gyakorlat ehhez való igazítására. Mi legyen azokkal, akik ezután kerülnek be a testületbe? Akik ezután kerülnek majd be a Rendészeti Szakközépiskolákba, azok esetében elıfordulhat: a) egységes un. integrált rendır szakképesítés alapítása, indítása (elınye a késıbbi mobilitási lehetıség, a viszonylag végleges megoldás), b) a tervezett rendır-határrendészbıl ún. elágazás -os képzési forma létrehozása, mőködtetése (elınye a könnyebb igazgatási intézése), c) megmarad a két szakképesítés ezután is önállóan. Megjegyzem mindnél de különösen az utóbbi változat esetén fontos feltétel egy elırelátó, pontos, két évre elırelátó humán erıforrás számvetés megléte, fenntartása. A c. változat esetén de egyébként is szükséges lenne sürgısen megújítani a 9/1997. (II.12.), a 11/1997. (II.18.) és a 47/2001. (XII.27.) BM rendelet vonatkozó elıírásait. (Ez érinti, érintheti azok ügyét is, akik már dolgoznak a rendırség, határırség különbözı szervezeti elemeinél!) A válasz megadásához dönteni kell szakmai alapon! Ismert a jelenlévık többsége által az un. cél-feladat-tevékenység-szervezet elve. (Persze lehet, hogy ezzel nyitott ajtókat döngetek, ugyanis a fıbb döntések már megszülettek!) Legelıször is abban, hogy szükség lesz-e ezután is a határrendész szaktudásra? (Én szerintem egyértelmően igen a 157

6 158 Beregnyei József válasz! Sıt nemcsak e szaktudásra, hanem talán még meglévı mentalitásra, szemléletmódra vonatkozóan is!) A további kapcsolódó igazodási pontok részletezéséhez az alapkérdésekben kell letenni a voksot, ugyanis a képzésnek a megújult jövendı szervezet (integrált Rendırség) alapfeladatát kell kiszolgálnia! A válaszok megfogalmazását sokféle szempont befolyásolhatja, melyek közül kiemelem az alábbiakat: - az új integrált szervezet rendeltetései, feladatai - a létszámviszonyai ( ~ fı) - szervezeti felállás (struktúra) - költségvetési fedezet, ellátási rendszer stb. Befejezés: A rendvédelmi szervek munkájának nem a próbálkozások és tévedések elvén kell alapulnia. Ebbıl következik az is, hogy az un. integrált rendırség létrehozása sem alapulhat pillanatnyi improvizálásokon, hanem elfogulatlan szakmai elemzéseken, elfogadott szakmai stratégián! Ez igaz a szükséges humánerıforrás megteremtésére, az ilyen jellegő jogos igények folyamatos fenntartására egyaránt! Tanulmányommal kettıs célt próbáltam elérni: - érzékeltetni fórumot adni számára e helyen is a tervezett új kompetencia alapú, moduláris rendszerő felkészülés/felkészítés lényegét, újszerőségét. - lökést adni ha még nem késı a felkészülés/felkészítés oktatási-képzési vonatkozásaira vonatkozó további döntések idıbeni meghozatalához. Remélem mindkettıt sikerült elérnem!