Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája

Átírás

1 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei 5 Kulturális helyzetkép 6 Kulturális javak védelme, kulturális örökségünk 8 Muzeális intézmények, levéltárak 8 Nyilvános könyvtári ellátás, iskolai könyvtári feladatellátás 10 Közmővelıdési feladatellátás: intézményrendszere és együttmőködési formái 11 a mindennapok kultúrája létkultúra 14 helyi társadalom kultúrája 15 ünnepi és egyetemes kultúra 15 az önkifejezés és kreativitás kultúrája 16 különbözı kultúrák együttélése 16 közhasznú kulturális szolgáltatások 17 Mővészeti élet 17 színház, bábszínház 18 zenei élet 19 táncmővészet 20 népmővészet 21 képzı- és iparmővészet 22 irodalom 24

2 2 film- és médiakultúra 25 Nevelési-oktatási intézményekben folyó kulturális nevelı munka 26 Kultúra és vendégforgalom 27 Finanszírozási alapelvek és a kialakítandó gyakorlat 27 Fejlesztési irányok 30 Mellékletek: 31 I. Ünnepségek, megemlékezések szervezési elvei és rendje 32 II. Feladatterv- a kulturális kínálat elemei 35 III. Békéscsaba kulturális területen adományozott kitüntetései 39

3 3 Bevezetés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 1991-ben megalkotta, majd 1997-ben aktualizálta a város kulturális koncepcióját. A 2008-as stratégia elkészítésének oka elsısorban az, hogy azóta jelentıs változások álltak be a kulturális, közmővelıdési politikában, a társadalom kultúrafogyasztási szokásaiban, és megjelentek az országos kulturális stratégia elemei. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium kiadta a között érvényes Közmővelıdési stratégiát. Beindult az országos szakfelügyeleti rendszer, ami rendszerezettebbé, ellenırizhetıbbé, kézzelfoghatóbbá tette az önkormányzat kötelezettségeinek megfogalmazását, árnyaltabbá tette értelmezését, és számon kérhetıbbé hiányosságait. Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései A kultúra a nemzeti egység megırzésének és erısítésének kitüntetett területe, elsıdleges cél ezért a kultúrához való hozzáférés minél szélesebb körő biztosítása az esélyegyenlıség növelése érdekében. Egyre jellemzıbbé válik, hogy a kultúra telekommunikált, azaz elsısorban a média közvetíti, pedig ez nem pótolja a személyes és közösségi részvételt igénylı mővelıdést. Általános jelenség az igények átlagos szintjéhez képest is az anyagi kondíciók elmaradása. A kulturális nevelés gyermekkorban A kultúra iránti fogékonyság kialakítása gyermekkorban kezdıdik, ezért esélyt kell teremteni arra, hogy a gyermekek a kultúrát örömforrásnak, hasznos útmutatónak, életük részének tekintsék. Cél, hogy a magyar iskolák és közmővelıdési intézmények közvetítsék a kultúrát a tanulóknak. A médiaharcban eltőntek az igényes alkotások. Több hazai játékfilm, tévéjáték, könyv szükséges a kulturális neveléshez, ezért ha nincs elegendı lehetıség új alkotások létrehozására, vissza kell nyúlni a régiek közül azokhoz, amelyek idıtálló, maradandó értékeket képviselnek, közvetítenek. A mővészetoktatás helyzete manapság jelentısen romlik, színvonala felhígul. Az arra érdemes mővészetoktatási: irodalmi, zenei, színházi, tánc, képzı-és iparmővészeti szervezeteket kiemelt támogatásban kell részesíteni.

4 4 Új közönség elérése: A polgárok a szórakoztatóipar kiszolgáltatottjai. Igényes szórakozási lehetıségek felkínálásával lehet elcsábítani a kulturális szolgáltatásokat nem igénylı felnıttek bizonyos célcsoportjait a tévé elıl. Meg kell küzdeni a tétlen igénytelenséggel. Ezért a támogatott fesztiválokat, nemzeti ünnepeket az igényesség jegyében kell szervezni. Az ifjúság terén a legnagyobb feladat, hogy a fiatalok részvételével zajló rendezvények, valamint az érdeklıdésükön alapuló programok magas színvonalú, közösségépítı hatással bírjanak. A kulturális örökség életközelibbé tétele Meg kell találni a módját a múzeumi győjtemények lehetı legteljesebb és legszélesebb körő hozzáférhetıségének biztosításához. Akciókat kell indítani a könyvtár-használat vonzerejének fokozása érdekében. A hagyományos könyvtáraknak eszközeikben és módszereikben meg kell újulniuk. A tehetségek helyzetbe hozása A szakértık által legtehetségesebbnek minısített fiatal mővészeket ösztöndíjrendszerrel érdemes támogatni. Az alkalmazott és amatır mővészetek tevékenysége is színesítse a kulturális kínálatot. A meglévı rendszer továbbfejlesztésével segíteni kell a tehetséggondozó intézményeket. Segíteni kell az útkeresı kortárs, alternatív mővészeket is, akkor is, ha az új nemzedék új stílusa elıször szubkultúraként jelenik meg. Az új technikák szülte új mővészeti formák befogadására fel kell készíteni a közönséget, és az intézményeket. Kultúra, mint gazdaság és versenyélénkítı Az idegenforgalom feltörekvı gazdasági ágazat, melyen belül növekszik és még tovább növelendı a kulturális összetevı jelentısége. Kiemelt cél a turisztikában rejlı kulturális lehetıségek kihasználása kísérı programok szervezésével, mely egyidejőleg igénynevelési lehetıségeket is rejt. Az elmúlt évek biztató jelei e területen is felvetik a fesztiváltámogatási rendszer minıségi átalakításának szükségességét. A tudomány, a kutatás-fejlesztés eredményeinek népszerő, ismeretterjesztı szinten történı alkalmazása a természettudományi és más civil szervek bevonásával valósítható meg.

5 5 A közmővelıdési stratégia prioritásai: - A kulturális esélyegyenlıtlenségek csökkentése - A mővelıdéshez való alkotmányos jog gyakorlása - A kreativitás, öntevékenység és alkalmazkodóképesség fejlesztése -A társadalmi kohézió erısítése A fenti a célkitőzések alapjaira épül a helyi kulturális stratégia. A helyi kulturális stratégia elvei A települések közmővelıdési feladatait az évi CXL. tv. határozza meg. A törvény 76. -ában rögzített közmővelıdési tevékenységi formák közül a 77. szerint az önkormányzat rendeletben szabályozza a konkrét feladatok megoldásának módját és mértékét. A kulturális koncepciónak azonban ennél sokkal szélesebb körő elvi iránymutatást kell tartalmaznia, kivált, ha megyei jogú városról van szó. A kulturális koncepciónak arra kell iránymutatást adnia, hogy a város hosszabb távon mit kíván nyújtani a kultúra valamennyi, helyi szinten értelmezhetı rétegét tekintve különbözı életkorú, nemzetiségő, társadalmi helyzető, képességő, képzettségő, kulturális igényszintő polgárának, az igényesség és minıség elvét szem elıtt tartva. A koncepcióból levezethetınek kell lenni, hogy ehhez milyen fejlesztések szükségesek, a végrehajtás lehetıségeit cselekvési tervben kell rögzíteni. Számba kell venni a lehetséges forrásokat, ill. azok megteremtéséhez szükséges pályázati lehetıségeket. A koncepciónak meg kell határoznia, hogy milyen mértékben kívánja az alkotást, az alkotómunkát, mint az önkifejezés eszközét, illetve a befogadást, a minıségi mőélvezetet támogatni. Ezzel fel kell vállalnia a tehetség kibontakoztatásának egyéni, vagy szők réteget érintı elsıbbségét, vagy az igényes kulturális és szórakoztató, klasszikus mővek befogadására vágyó tömegigény kielégítését, illetve az ezek közötti súlypontozás nem könnyő döntését. Békéscsabán a törvény által elıírt kötelezı kulturális feladatellátás biztosított, fejlesztés csak önkormányzati és más források bevonásával, új partnerek felkutatásával érhetı el. A város kulturális koncepciójából következı cselekvési tervnek kell meghatároznia a fejlıdés irányait, kijelölni a fontossági sorrendet, a feladatellátás jövıbeni módját és mértékét.

6 6 A város kulturális fejlesztésének kitörési pontja a kulturális stratégia mentén Békéscsaba közmővelıdési feladatellátási hatékonyságának növelése. Ennek egyik alapvetı feltétele az ágazat teljes áttekintése, a fejlıdéshez nélkülözhetetlen döntések meghozatala, a megújuláshoz szükséges racionalizálási terv elkészítése, következetes végrehajtása. Kulturális helyzetkép Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 1991-ben fogadta el rendszerváltozás utáni elsı közmővelıdési koncepcióját, melyet 1997-ben aktualizált, módosított. A kulturális javak védelmérıl, a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló évi CXL. tv. kötelezı feladatul adta az önkormányzatoknak a helyi közmővelıdési rendelet megalkotását. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése helyi közmővelıdésrıl szóló 34/200 (VII.06.) rendeletét a 13/2003.(III.27.) rendeletével módosította. A koncepció célkitőzései a városban az elérhetı szinten megvalósultak Az elmúlt évek legfontosabb eredményei: Közmővelıdési intézményeink bıvültek, részleges felújítások folytak. -Akadálymentessé vált az Arany János Mővelıdési Ház, -Nagyteremmel, majd 2007-ben részönkormányzati funkciót betöltı épületrésszel bıvült a Lencsési Közösségi Ház, ben átadásra került a gerlai közösségi színtér, ban megújult az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör casinója, majd 2008-ban Art Caffé galériája, ban átadásra került a Balassi Bálint Magyar Mővészetek Háza. Új közalapítványi intézményként nyílt meg 2003-ban a Jankay Tibor Győjtemény és Kortárs Galéria. Az önkormányzat 2000-ben kitüntetést alapított Békéscsaba Kultúrájáért címmel. Kialakult a finanszírozás új rendszere, amely új alapokra helyezte a megye-város közötti kapcsolatokat is, a Balassi Táncegyüttes, a Bartók Béla Vegyeskar, a Nyíri Lajos Táncsport Egyesület megújult vezetéssel a város kulturális szféráját erısítik. Az önkormányzat pályázati alap létrehozásával segítette a kulturális élet különbözı szereplıit. Több köztéri mőalkotás és emléktábla került elhelyezésre például Szent László és Boczkó Dániel szobra, a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékmőve, az újraépített Halászlányos és Angyalos kút vagy a Kirándulók címő szobor a sétálóutcán.

7 7 Közkedvelt és színvonalas városi rendezvényekké váltak a Városházi Esték, a Garabonciás Napok, Zenit Zenei Ifjúsági Találkozó és Nemzetközi Fúvószenekari Verseny, a Tavaszi Fesztivál. Nagyon színes, elsısorban alkotó és alkotás központú kulturális élet bontakozott ki a városban, amit a 2004-ben végzett minisztériumi szakfelügyeleti vizsgálat is elismert. Továbbra is feladat maradt a Jaminában élık közmővelıdési színterének kialakítása, továbbá a mővészetek házában tervezett kiállítóterek sem valósultak meg, bár a terv elkészült, de más megoldás vetıdött fel a kiállítóterek bıvítése érdekében. Kulturális intézmény összefoglaló név alatt a mővészeti, közgyőjteményi és közmővelıdési intézményeket kell érteni. Békéscsaba város nem rendelkezik saját fenntartású mővészeti intézménnyel, sem az elıadómővészeti, sem az alkotómővészeti ágban. Nincs saját színháza, bábszínháza, vagy hivatásos mővészeti együttese, és képzı-, ipar-, vagy fotómővészeti intézménye sincs. Ennek ellenére nem kell nélkülözni a színházat és a bábszínházat, mert Békéscsabán mőködik a Békés Megyei Jókai Színház és a Békés Megyei Napsugár Bábszínház is. Békéscsaba nem rendelkezik közgyőjteményi intézménnyel (múzeum, könyvtár, levéltár) sem, de a lakosság ellátását biztosítja a Munkácsy Mihály Múzeum, és a Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum, illetve a Békés Megyei Levéltár szolgáltatásainak igénybevételével. A megyei kulturális intézményekkel történı együttmőködést a városlakók mővelıdési lehetıségeinek minél színvonalasabb kielégítéséért új alapokra kell helyeznünk. Mivel az önkormányzatnak a környezı településekhez képest is kevés saját fenntartású intézménye van, érdemes a többszektoros kulturális struktúra kialakítását szorgalmazni. Ösztönözni kell az önszervezıdések új formáit, a közmővelıdési intézmények és színterek nyitottságát, és a nem önkormányzati fenntartású intézményeket lehetıség szerint be kell vonni a közmővelıdési feladatellátásba. Nagyobb szerepet kell biztosítani az iskoláknak a tanulóik (és családjuk) számára biztosított közmővelıdési feladatellátásban.

8 8 Kulturális javak védelme, kulturális örökségünk Épített és régészeti örökség A megyei intézmények, mőemlékvédelmi hatóságok munkájának eredményeként a város környékén korábban a közelmúltban is ásatások folytak. Értékes régészeti lelıhelyek feltárása történt meg, melyekrıl a nagyközönség tájékoztatását meg kell szervezni. (repülıtér, Veszei stb.) Helytörténeti győjtemény A több szálon futó helytörténeti kutatások eredményeként és a helyi közösségek önkéntes győjtıszenvedélyének következtében helytörténeti győjteményrészek léteznek, de nem rendszerezetten mőködnek. Közös múltunk értékeinek megırzése, továbbadása városi érdek. Békéscsaba városa újratelepítésének 300. évfordulójára, 2018-ra kitőzhetı cél egységes helytörténeti győjtemény létrehozása. Addig is a gyermek és fiatal korosztály figyelmét felkeltı győjtemény- és hozzá kapcsolódó tevékenységrendszert kell kiépíteni. Békéscsaba Megyei Jogú Város 2007-ben Helytörténeti Kollégiumot hozott létre szakértı, tanácsadó feladat ellátására. Mőködésének eredményessége érezhetı a múlt értékeinek ápolásában. Az emléktáblák, emlékhelyek karbantartására a városüzemeltetési osztály kiemelt figyelmet fordít. Muzeális intézmények levéltárak A kulturális javak védelmérıl elsısorban a muzeális intézmények gondoskodnak. A Békéscsaba tulajdonában lévı kulturális javak többtípusú szervezeti keretben kapnak védelmet és nyilvánosságot. Saját fenntartású múzeumot nem üzemeltet a város önkormányzata, de polgárainak biztosítja a múzeumi szolgáltatást az alábbiak szerint. Közérdekő muzeális győjtemény a Jankay Tibor Mővészeti Közalapítvány által mőködtetett intézmény, a Jankay Győjtemény és Kortárs Galéria. Végleges elhelyezésének ügye folyamatosan napirenden van. A nagyhírő Tevan és Kolozsváry család mővésztagjainak felajánlása ezzel egyidejőleg kap méltó kiállítási lehetıséget. A kortárs mővészek számára létrehozott kiállítóhely békéscsabai, a városhoz kötıdı, valamint akár országhatárokon túlmutató képzımővészek bemutatkozására biztosít alkalmat.

9 9 Győjtemények állandó kiállítására szolgál Schéner Mihály Kossuth-díjas mővésznek, Békéscsaba díszpolgárának a Békési Úti Közösségi Házak által gondozott meseházi győjteménye. Közérdekő muzeális kiállítóhely az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör intézményegységeként mőködı Munkácsy Emlékház. Itt látható a Magyar Nemzeti Galéria díjmentesen rendelkezésre bocsátott múzeumi letéti állománya, melyhez az eredeti Omaszta hagyaték biztosít hangulatában is megfelelı miliıt. Feladatként jelentkezik a városunk díszpolgára, Fekete Pál által felajánlott, 1956-hoz kötıdı győjtemény elhelyezése. Megoldatlan városunk jeles képzımővészei Békéscsaba számára felajánlott hagyatékainak méltó módon történı elhelyezése, ezért a jövıben olyan felajánlást kíván elfogadni a város, melyet a szakértıi fórumok javasolnak, és hosszú távon is biztosítható a hagyatékok kezelése. Békéscsabán található a Munkácsy Mihály Múzeum, mellyel élı kapcsolat alakult ki. A város évente kötött szerzıdés szerint veszi igénybe a múzeumi szolgáltatásokat, és jelentıs anyagi erıvel járult hozzá a múzeum felújításához is. A jövıben elsısorban a lakossági ismeretterjesztés célját is szolgáló, a múzeumi közgyőjteményekre jellemzı, sajátos: régészeti, történelmi, mővelıdéstörténeti, helytörténeti stb. anyagokból összeállított kiállítások, esetenként unikális képzımővészeti kiállítások megrendezését kívánjuk megvásárolni az intézménytıl. A hagyományos rendezvények esetében a folyamatosság biztosítása a cél az Országos Tervezı Grafikai Biennálé, és a Városi Gyermekrajz kiállítás szokásos megrendezésével. A fenti szolgáltatásokat hosszú távon biztosítani kívánja polgárai számára Békéscsaba Megyei Jogú Város. Békéscsaba Megyei Jogú Város jó kapcsolatokat ápol a gyulai székhelyő Békés Megyei Levéltárral. A Békés Megyei Levéltár győjtıkörébe tartoznak az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó intézmények maradandó értékő iratai, melyek ırzését, rendezését ellátja, és a kutatók, ügyfelek rendelkezésére bocsátja. A polgármesteri hivatalok irattári rendjének jóváhagyás elıtti konzulense, az iratkezelés ellenırzés feladatellátója a Békés Megyei Levéltár. A Békés Megyei Levéltár rendelkezik Békéscsabai részleggel, mely a Polgármesteri Hivatal Szabadság téri épületében található nagymérető raktár és kutatóterem. A rendszerváltást megelızıen

10 10 külön győjtemény volt a Magyar Szocialista Munkáspárttal kapcsolatos iratanyagok összessége, majd a rendszerváltást követıen a teljes meglévı pártarchívumot átvette a Békés Megyei Levéltár. A jogszabályok által meghatározott feltételek szerint a kutatók és érdeklıdı ügyfelek rendelkezésére áll. A békéscsabai evangélikus egyház szintén rendelkezik levéltári győjteménnyel, mely 1720-tól ırzi Békéscsaba múltját, hagyatékanyagait. A kutatók és történészek érdeklıdésének kielégítésén túlmutatóan a történelem tanárok érdeklıdését is fel kell kelteni, elsısorban a helyi levéltári egység dokumentumainak bemutatásával. A helytörténeti kutatómunkát a levéltári forrásanyagokra alapozva érdemes kiterjeszteni a középkorra is a megfelelı szakemberek bevonásával. Nyilvános könyvtári ellátás, iskolai könyvtári feladatellátás. Könyv, olvasás, könyvtár, anyanyelvi kultúra A könyvtári szolgáltatás biztosítása az önkormányzatok kötelezı feladata. A városban lévı Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum biztosítja a város minıségi, jó színvonalú könyvtári ellátását. Ezt éves szerzıdésben, lakosságszám arányosan támogatja a város. Ezzel a megoldással költségtakarékosabban biztosítható a nyilvános könyvtári szolgáltatás. Az egyes városrészek könyvtári ellátása városi ingatlanokban a megyei könyvtárral együttmőködve történik: Erzsébethelyen (Jaminában), a Lencsési Lakótelepen és Mezımegyeren. A fiókkönyvtárak helyzete felülvizsgálatra szorul, mert a nyitvatartási idı szőkül, és a könyv-, folyóirat állomány sem felel meg a szakmai elvárásoknak és a használók igényeinek. A város által rendelkezésre bocsátott épület állapota és a tárgyi feltételek a Lencsési fiókkönyvtárban a legkevésbé elfogadhatóak, annak ellenére, hogy a közelmúltban megoldódott a lakossági internet - hozzáférés problémája. A könyvtári ellátásban részt vesz a Vasutas Mővelıdési Ház könyvtára is. Békéscsaba Megyei Jogú Város egyetlen, nyilvános könyvtárként számba vehetı szervezete a Gerlai Általános Mővelıdési Központ könyvtári intézményegysége, mely egyben iskolai és nyilvános könyvtári- lakossági szolgáltató feladatokat is ellát. Békéscsaba valamennyi oktatási intézménye rendelkezik iskolai könyvtárral. Szükség esetén át kell tekinteni a lakossági használat lehetıségét, alapvetı könyvtári állomány digitális

11 11 hozzáférhetıségének, helytörténeti anyagok interneten történı elérésének biztosítását. Ez a távolabbi cél megegyezik a könyvtárügy közötti stratégiája célkitőzéseivel. Közmővelıdési feladatellátás intézményrendszere és együttmőködési formái Az évi LXV. törvény meghatározza a helyi önkormányzatok feladatait: a II. fejezet 8. (1) bekezdés a közmővelıdés, tudomány, mővészeti tevékenység, sport támogatását írja elı. A muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló évi CLX. törvény 76. -a szövegszerően deklarálja a kultúra azon területeit, melyeket a közmővelıdési gyakorlatban a helyi önkormányzatok kötelesek a feltételrendszer biztosításával támogatni. A közmővelıdési feladatokat elsısorban a közmővelıdési intézményeknek kell ellátni. Különbözı helyzetük, lehetıségeik szerint különbözı mértékben képesek valamennyi feladatot megoldani. A jelenlegi gyakorlat szerint végzett feladatuk a közmővelıdési tevékenységek iránti igénykeltés, az önszervezıdı kezdeményezések számára tér és szakmai támogatás biztosítása, szervezési, lebonyolítási tevékenységük segítése, ill. pénzügyi kezelése, valamint szórakozási és kulturális igények kielégítése. A város által fenntartott önkormányzati közmővelıdési intézmények alkotják a városi kötelezı feladatellátás bázisát. A település kulturális adottságaira, mővelıdési hagyományaira, szokásaira épülve, éves munkaterv alapján végzik alapító okiratban rögzített feladataikat. Az országos és helyi koncepciókban, stratégiákban meghatározott új, illetve változó feladatokat elsısorban a közmővelıdési intézményekhez lehet telepíteni, a hozzájuk szükséges feltételekkel együtt. A kulturális szféra kategorizálása, rendszerezése a terület jellegénél fogva kevésbé lehetséges. Ezért a közmővelıdési feladatellátás sem vegytisztán jelentkezik nincs is erre törekvés, azaz nem különíthetı el a mővészeti élet késıbb tárgyalt területeitıl. Azért sem, mert a közösségi mővészeti alkotó és mőélvezı tevékenység egy részének nyilvánvaló helyszínei a közmővelıdési intézmények. A város kulturális stratégiájának egyik meghatározó célja olyan centrális helyen mőködı Agóra létrehozása, amely ötvözi a hagyományos és a mai kor követelményeinek megfelelı, széles bázisú, tanulási, önképzı és élményt adó közmővelıdési formák kínálatát. Amennyiben szükséges, egyezıen az országos gyakorlattal, a közmővelıdési intézményrendszer racionalizálását végre kell hajtani.

12 12 A közmővelıdési intézmények feladatellátását egészítik ki a városi igényeknek és lehetıségeknek megfelelıen a közmővelıdési, közgyőjteményi, mővészeti, tudományos, oktatási intézmények, egyesületek, alapítványok, kulturális, szabadidıs vállalkozások, és sok tekintetben az egyházak is. Az általuk biztosított kulturális szolgáltatásokra közmővelıdési megállapodással, konzultációkkal, támogatási eszközrendszerrel tud a város hatást gyakorolni. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott, szakmailag önálló, magasabb vezetı irányításával mőködı intézmények: Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Lencsési Közösségi Ház Arany János Mővelıdési Ház, Mezımegyer Békési Úti Közösségi Házak Többcélú intézmény: óvoda, általános iskola, könyvtár, közösségi színtér a Gerlai Általános Mővelıdési Központ. Az intézményi tevékenységek összehangolása nehézségekbe ütközik. Több esetben hiányzik a rugalmasság és lendület. Egy városi kulturális fesztivál hatása sem minden esetben érzıdik az azt szervezı intézmény közvetlen környezetén kívül, a városrészekben szinte egyáltalán nem. Ehhez az együttmőködés objektív feltételei sem adottak. Ugyanakkor bizonyos helyi kulturális igények kielégítése lokálisan is indokolt. A város egységes színvonalú közmővelıdési alapellátása érdekében a városrészek közmővelıdési és egyéb közösségi célú feladatellátása feltételeinek biztosításáról már döntés született, folyamatban van a jaminai (Erzsébethely), illetve a fényesi közösségi színterek biztosításának elıkészítése. Elsısorban az önkormányzati fenntartású közmővelıdési intézményektıl várható el a közmővelıdés különbözı területein jelentkezı feladatok ellátása. Ennek személyi és infrastrukturális feltételrendszerét az elvárásokhoz szükséges igazítani. A nem önkormányzati fenntartású intézményekkel, kulturális szolgáltatókkal történı feladategyeztetés, és bevonásuk a közmővelıdési feladatellátásba jelentısen növeli a közmővelıdési szolgáltatások mennyiségét. Közmővelıdési megállapodás szerint a várossal együttmőködı közmővelıdési intézmények:

13 13 Olyan feladatellátásra kötött a város közmővelıdési megállapodásokat, amelyek az önkormányzati intézményhálózatban nem, ill. csak részben biztosítottak. A város és térsége közmővelıdési életében hiánypótló szerepet töltenek be, speciális szolgáltatásokkal gazdagítják a kulturális kínálatot. Miután nagy hagyományokkal rendelkeznek, értéket képviselnek, abban érdekelt a város, hogy támogatásukat továbbra is fenntartsa. Csaba Honvéd Kulturális Egyesület, Szlovák Kultúra Háza, Vasutas Mővelıdési Ház, Tudományos Ismeretterjesztı Társulat Közalapítványok által fenntartott intézmények : E típusba tartozó intézmények kötıdése a városhoz szorosabb, mert a város a közalapítványi intézmények alapítójaként, és támogatójaként is megjelenik. Képviselete a jogszabályoknak megfelelıen kurátor útján biztosított. A közalapítványok intézményeket tartanak fenn, az intézmények a városi tulajdonú ingatlanban, ill. bérleményben mőködnek. Kiszámítható alapítói támogatásuk tevékenységük anyagi bázisát képezi, az erre irányuló finanszírozási gyakorlat kialakulóban van. Az önkormányzati támogatás ellenében az alapítói elvárásokat évenkénti támogatási szerzıdés rögzíti. Jankay Galéria Jankay Közalapítvány Diáktanya Diáktanya Közalapítvány Balassi Bálint Magyar Mővészetek Háza a Balassi Közalapítvány mőködtetésében oktatási és közmővelıdési feladatot ellátó intézménynek ad otthont. A Jankay Galéria végleges helyének biztosítása esetén ismét felül kell vizsgálni az intézmény fenntartói státuszát: biztosítható e a különbözı támogatásokból a közalapítványok mőködése, vagy közvetlenül önkormányzati intézményi szervezetben biztosítható a hatékonyabb mőködés. Egyéb együttmőködés: az oktatási intézményekkel, egyházakkal, civil szervezetekkel, mővészeti intézményekkel, kulturális vállalkozásokkal évenkénti rendezvényfórumon történik egyeztetés. Az eddigi gyakorlatnál sikeresebben,- kezdeményezı fellépéssel- meg kell keresni azokat a kapcsolódási pontokat és fórumokat, amelyek a városban mőködı Tessedik Sámuel Fıiskola Gazdasági Fıiskolai Karának szellemi tıkéjét a békéscsabai kulturális életébe integrálja. A korábbi kapcsolat fenntartásában érdekelt a város a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet Békéscsabai Osztályával is.

14 14 Békéscsabán mőködik a Magyarországi Szlovákok Kutató Intézete, amely kutatási területének országosan egyedülálló tudományos bázisa. A fenti intézmények, vállalkozások közmővelıdési feladatellátásban vállalt szerepe alkalmakra korlátozódik, ezért az együttmőködés is alkalomszerő, eseményekhez, rendezvényekhez kötıdik. A közmővelıdés elemeinek megjelenési formái a közmővelıdés gyakorlatában A mindennapok kultúrája (létkultúra) Az országos stratégiai célkitőzéseknek is megfelelıen a város nagyobb figyelmet kíván fordítani azokra a közmővelıdési lehetıségekre, melyek a polgárok életesélyeinek növekedését segítik elı, praktikus ismeretek közvetítésével hozzájárulnak a lakosság ismeretés képzettségi szintjének növekedéséhez. Fel kell készülni az Európai Unió által is támogatott élethosszig tartó tanulás közmővelıdési intézményekben szervezett lehetıségeinek alkalmazására. Az intézményeknek ehhez tanfolyamok, szakkörök, át- és továbbképzések, tájékoztatók, fórumok, szervezésével kell lehetıséget biztosítani. A lakossági közérzet javításához járulnak hozzá az önismeret fejlesztı, kapcsolatépítı tréningek, csoportos összejövetelek. A mindennapi élet kultúrájának, az életszervezés megkönnyítésének érdekében környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási praktikus ismeretek továbbítása egyfajta közmővelıdési válasz a kor kihívására. A közmővelıdési intézményekre és közösségi színterekre vonatkozó szakfelügyeleti elemzés célul tőzte ki a létkultúra elemeinek beemelését a közmővelıdés gyakorlatába. Az egész életen át tartó tanulás feltételrendszerei nem állnak rendelkezésre a város közmővelıdési intézményeiben, így a felnıttképzés és átképzés társadalmi igényeire sem tud választ adni az intézményrendszer.a tudományos ismeretterjesztı tevékenység lakossági igényeinek kielégítéséhez annak a közmővelıdési intézmények napi munkájában történı megjelenése is szükséges, ebben a közmővelıdési megállapodás alapján a Tudományos Ismeretterjesztı Társulat együttmőködésére lehet számítani. Népszerő lehetıség lenne a Kis csodák palotája keretében tudományos és ismeretterjesztı interaktív kiállítás létrehozása, de stabil pályázati háttér híján nehéz a fenntarthatóság biztosítása.

15 15 A helyi társadalom kultúrája: Minden olyan közmővelıdési forma kiemelt figyelmet érdemel, mely a polgárok lelki kötıdését, lokálpatriotizmusát erısíti: emléknapok, rendezvények, hagyományápoló közösségek, civil folyamatok megjelenésével és mőködésével. A helyi politikai és közélet, a helyi nyilvánosság, társadalom kohézióját erısítı programok számára helyet biztosítanak a közmővelıdési intézmények és a növekvıben lévı egyéb kulturális, egyházi, üzleti, vendéglátó egységek. A különbözı civil szervezetek mőködését többek között a Civil Szervezetek Szövetsége számára ingatlan térítésmentes bérbeadásával és Civil Iroda mőködtetésével támogatja Békéscsaba városa. Elkezdıdtek a városi Civil Stratégia elıkészítı munkálatai. A helyi lakossági kohéziót erısítı legnagyobb szabású, népszerő rendezvények rendszeresen élvezik az önkormányzat hozzájárulását: Városházi Esték, Csabai Garabonciás Napok, Csabai Kolbászfesztivál, Jaminális, helyi kitüntetési ünnepségek, évfordulós rendezvények. Kívánatos az egyházak fokozottabb részvételének biztosítása a közmővelıdési feladatellátásában, elsısorban a mentális problémák megoldásában történı közremőködésben és a nemzeti ünnepek méltó megünneplésében. Az együttmőködés évente egyeztetı fórum összehívásával alapozható meg. A kiszámítható, polgárbarát, városi közösségi identitást erısítı rendezvények szervezése érdekében a karácsonyi és szilveszteri ünnepkörhöz tartozó városi, vagy város által támogatott rendezvények, vásárok elnevezését, kulturális, tartalmi elveit, szervezési és finanszírozási feltételeit meg kell határozni és a koncepció mellékleteként kezelni. Az ünnepi és egyetemes kultúra: A kultúrát közvetítı, értékközpontú programok, rendezvények, fesztiválok rendezése, támogatása prioritást élvez. Ebbe a csoportba illeszthetık a nemzeti ünnepek, városi, egyházi ünnepségek. A nagy nemzeti ünnepeket a Polgármesteri Hivatal Oktatási Közmővelıdési és Sport Osztálya koordinálja a Városüzemeltetési Osztály, a Közigazgatási Osztály, és a hivatali ellátó szervezet kiemelt együttmőködésével. A magyar kultúra napja városi ünnepsége a Balassi Bálint Magyar Mővészetek Háza mindenkori közremőködésével valósul meg. A közmővelıdési intézmények tevékenységi körükbe illeszthetıen emlékeznek meg a jeles évfordulókról, munkatervüknek megfelelıen. A közoktatás intézményeivel és a központi szervezéső nemzeti ünnepekkel kapcsolatos nézetek rendszere a koncepció mellékletét képezi.

16 16 Az önkifejezés és kreativitás kultúrája: Az élményközpontú közösségi formák, egyéni ambíciókat összesítı programok, sorozatok, minısítık, helyi és területi bemutatók szervezése, közvetítése, az ezekhez szükséges mőködési feltételek biztosítása egyik erıssége Békéscsaba közmővelıdési életének. Ugyanez hordozza a tagoltság, túlspecializálás, a rétegigények eltúlzott szerepének veszélyét is. A kulturális versenyek, szemlék, alkotótáborok, kreatív gyermektáborok, versenyek, kórusfesztiválok, zenekarok a legszélesebb szervezıi spektrumon valósulnak meg. A közoktatási intézmények nevelési céljainak megvalósulásához a középfokú intézmények könyvtáros tanárait, közmővelıdési szakembereit az eddigieknél hatékonyabban be kell vonni az önkifejezés és kreativitás alapjainak lerakásában. Különbözı kultúrák együttélése és azok támogatása: Kölcsönös empátia és tolerancia kialakítását célzó és segítı közmővelıdési törekvéseknek eddig is tág teret biztosított Békéscsaba városa. A város történetében a különbözı kultúrák békés egymás mellett élése, egymást erısítı, segítı hatása hagyományokra épül, ezért hangsúlyos. Ennek ellenére figyelmet kell fordítani az etnikai, kulturális, vallási, civilizációs konfliktusok kialakulásának megelızésére, kezelésére. Elsısorban a Békéscsabán hagyományokkal rendelkezı kisebbséghez tartozók tényleges igényeinek kielégítése a cél. Ebben jelentıs szerepet vállalnak a városban mőködı kisebbségi önkormányzatok, amelyeknek egyik meghatározó feladata a kisebbségi kultúra és hagyományırzés. Ennek eredményeként egyre gyakrabban találkoznak a szervezık elképzelései a kisebbségi kultúrák iránt érdeklıdıkkel. A közmővelıdési intézmények is közremőködnek a kisebbségi kulturális feladatok ellátásában: a feladat megoldása önkormányzati szinten a Békési úti Közösségi Ház feladata. Békéscsabán magas szinten mőködı kisebbségi kulturális intézmény a Szlovák Kultúra Háza, és a Szlovák Tájház. Valamennyi Békéscsabán jelenlévı kisebbség kultúrájának közvetítésében minden közmővelıdési intézmény feladata a felmerülı lakossági igények alapján történı közremőködés, közös rendezvények szervezése, kölcsönös kapcsolattartás. A lengyel és a román kisebbségi önkormányzatok egyben szervezıi is az általuk képviselt kisebbség kulturális életének. Az esélyegyenlıség elvének prioritása alapján a cigány kisebbség kultúrájának népszerősítési lehetıségeit a kisebbségi önkormányzat bevonásával fel kell tárni. A megvalósítás során építeni kell az önkormányzat megfelelı szakbizottságának pályázati rendszerére.

17 17 A kulturális konfliktusok kezelésében, a hátrányos helyzető, elsısorban cigány gyerekek és fiatalok megszólításában szerepet kell vállalnia az állami és önkormányzati forrásokból fenntartott közmővelıdési intézményeknek, de ebben az elvi egyetértésen túl - személyi és tárgyi feltételek híján- nem tud alkotó módon részt vállalni a közmővelıdési intézményrendszer. Az iskolarendszerő oktatásból kimaradt roma fiatalok képzési ajánlatának bıvítése a közösség integrációjának fontos feltétele. Közhasznú kulturális szolgáltatások A közmővelıdés az alábbi szolgáltatásokat biztosítja ezen a téren: információt nyújt, programokat, kulturális utazásokat szervez, tanácsadásban vesz részt, közhasznú kiadványokat készít. Az önkormányzati feladatellátás szervezeti keretei az Ifjúsági Ház - Patent Diákiroda, Tourinform Iroda, valamint a Diáktanya - Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda mőködésével biztosítottak. A lakossági kulturális tájékoztatás egyre nagyobb jelentıségő lehetısége a városi honlap illetve a Csabai Mérleg önkormányzati sajtótermék. Az info-kommunikációs technológia térhódításával a települési, ill. kistérségi info-kommunikációs szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek megteremtése pályázati úton történhet. Ennek keretében bıvíteni szükséges a térítésmentes, vagy kedvezményes lakossági internet hozzáférést biztosító e- pontok számát a városban. Mővészeti élet A városi átfogó kulturális stratégia alkalmas a mővészeti élet egyes részleteinek átgondolására. A város kulturális életében egyidejőleg jelen kell lennie, lehetıleg valamennyi mővészeti ágon belül közelítı arányú támogatottsággal a cselekvı, önkifejezı, alkotó és a befogadó, élményszerzı, szórakoztató kulturális, mővelıdési lakossági igény kielégítésének is.

18 18 A mővek létrehozására irányuló alkotó tevékenység az amatır egyéni és csoportos mővészeti próbálkozásokban, kísérletekben, valamint a professzionális, magasan képzett kezdı, és a már elismert alkotók mővészeti munkásságában is megnyilvánul. A mővek befogadására irányuló, kulturális élményt, szórakozást biztosító tevékenység keretében valamennyi mővészeti ágban biztosítani kell a mővek befogadásának lehetıségét, abban az esetben is, ha a helyi amatır, esetleg a professzionális mővészek, mővészeti közösségek mővészi teljesítménye nem elégíti ki a lakosság mővelıdési igényeit. Ezért hozzáférhetıvé kell tenni a különbözı mővészeti ágak magyar és egyetemes kultúrában, magas mővészi igénnyel létrehozott alkotásainak bemutatását, elıadását a helyben rendelkezésre nem álló értékek felkutatásával és bevonásával. Színház, bábszínház A Békéscsaba egyik legszebb hajdan közadakozásból, a polgárok összefogásával épült - épületében mőködı Békés Megyei Jókai Színház mősortervét a fenntartó megyei önkormányzattal együttmőködésben alakítja ki, erre a városnak nincs érdemi befolyása. A Békés Megyei Napsugár Bábszínház nagy múltú bábos hagyományokat követ, az értékes kulturális intézmény útkeresı tevékenységét a városi önkormányzat is támogatóan figyelemmel kíséri. A színház és a bábszínház megyei fenntartásában együttmőködés alakult ki. Ennek alapján eseti darabtámogatásban részesül az intézmény, a megyei és a városi önkormányzat megállapodása szerint. Elıfordul tematikus darab rendezésére történı felkérés is, ezzel a jövıben is lehet élni. A nyári Városházi Esték Békéscsaba egyik legnépszerőbb rendezvénysorozata. Célja a könnyed nyáresti szórakozás biztosítása. A Városházi Esték szervezése a Csabai Garabonciás Alapítvánnyal közbeszerzési eljárás eredményeként 2010-ig kötött szerzıdés alapján, évenkénti programegyeztetéssel történik. Amatır együttesek közül saját alkotói, rendezıi, szereplési ambíciók kipróbálására is van lehetıség. Az ebbe a körbe tartozó tevékenységeknek célszerő közmővelıdési, ill. szakköri keretek között maradniuk, ill. a célközönséget megtalálniuk, ez a tendencia vonatkozik a különbözı helyi és regionális versenyekre, fesztiválokra is. A város a Jókai Színház elıadásaira szóló ifjúsági bérleteket vásárol a középiskolák számára, ezzel járul hozzá a színházkedvelı, elsısorban hátrányos helyzető fiatalok neveléséhez. Az intézmények maguk is jelentıs számban vásárolnak ifjúsági és gyermek bérleteket. Az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör Gyermekszínházi sorozatot, valamint Pódiumszínházat szervez, kamaraszínházi sorozata keretében évente négy kamaradarab megtekintésére van lehetıség.

19 19 A hiánypótló színházi szervezéseket a nehézségek ellenére érdemes fenntartani. A Diáktanya évente négy alkalommal színházbuszt szervez, elsısorban országos hírő sikerdarabok megtekintésére. A Fiatal Színházmővészetért Alapítvány fenntartásában Békéscsabán mőködik a megújuló Fiatal Színházmővészek Szakközépiskola, amely jelentıs bázisát képezi a színészek utánpótlásának. Az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör támogató hátterével a Csabai Színistúdió 15 éve áll a városi amatır színjátszás élén, kiváló nevelı munkáját igazolja az országos karriert befutó színészek és énekesek sora. Az iskolák szakköri formában gyermekszínjátszó köröket mőködtetnek több-kevesebb sikerrel, de azzal a nem elhanyagolható eredménnyel, hogy a foglalkozásokon résztvevı diákok értı befogadókká válhatnak. Hiányként jelentkezik a városban a korszerő, nagy létszámú közönséget befogadó, korszerő színpadtechnikai feltételekkel rendelkezı színházterem. Zenei élet A zenei élet hátterében nem egyetlen bázisintézmény áll, ezen a területen ideálisan megvalósul a sokszektorúság. Számos jeles mővész fémjelzi a városi zenemővészeti életet, közülük Tóth Péter zongoramővész részesül szponzori támogatásban (hangszerletét formájában) szerzıdés szerint. A városban mőködı kórusok közül a Bartók Béla Vegyeskar rendelkezik a legnagyobb hagyományokkal, de jelentısek az egyházakhoz kapcsolódó (evangélikus, református) és nemzetiségi jellegzetességeket hordozó amatır kórusok. A hangszeres muzsika város által támogatott legjelesebbje a Békéscsabai Vonós Kamarazenekar, megyei szinten a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar bír több évtizedes hagyományokkal. Az egyesült Körösparti-Vasutas Fúvós zenekar a nemzeti ünnepek állandó szereplıje és fénypontja. A város komolyzenei életének szervezése a Filharmónia Kht.-val együttmőködésben, rendszeres és eseti támogatással történik. Hivatásos együttessel Békéscsaba nem rendelkezik. Szervezı tevékenységükkel jelen vannak a komolyzenei életben az egyházak, a könnyőzenei koncertszervezésben a közmővelıdési intézmények, a civil és a vállalkozói szféra. Újszerőek, igényesek az alkalmi zenei programszervezések is. Jelentıs zenei ismeretterjesztı szerepe van

20 20 a Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Zeneiskola különbözı zenei rendezvényeinek. A könnyedebb, szélesebb rétegek számára is érthetı és elérhetı komolyzene iránti igény kielégítése a zeneiskola pedagógusainak, növendékeinek segítségével is történhet, az intézményre - egyeztetést követıen- partnerként lehet számítani. Könnyőzene terén több éves múltra visszatekintı, befutott együttesek: a Grandmother s Jam és La Bomba együttesek. A zenei nevelés hagyományos formája a kórusokban történı együtténeklés. Békéscsaba város önkormányzata az iskolákkal együttmőködve erıfeszítéseket tesz a zenei nevelésért. Kulcsa a pedagógus, de a gyerekek szemében a dalolás presztízsének emelése hozhatna kívánt öröméneklést városunkban. A népzene oktatás bázisa a Bartók Béla Zenemővészeti szakközépiskola, mely utánpótlásról gondoskodik az országos hírő népzenei együttesek számára is. Közülük meg kell említeni a Békés Banda nevét. Táncmővészet Városunkban több táncmővészeti ágban mőködnek kiváló amatır együttesek. Kiváló eredményeket érnek el a néptánc, társastánc, moderntánc és balett ágban alkotók és résztvevık. Néptánc A Balassi Bálint Magyar Mővészetek Háza megvásárlása új távlatokat nyitott a város eddig megoldatlan feladatainak ellátásához. Békéscsaba Megyei Jogú Város azzal nyilvánítja ki a néptánc és annak oktatása iránti elkötelezettségét, hogy a Balassi Bálint Magyar Mővészetek Házában adott otthont a néptánc és népzeneoktatásnak is. Ezzel hosszú távon teremtett biztonságos mőködési helyet a magyar néptánckultúra számára is, mellyel több általános iskola rendszeres táncoktatását segíti a közalapítványi fenntartású Hétpróbás Néptánciskola minısített alapfokú mővészetoktatási intézményben. A Balassi Táncegyüttes, valamint ifjúsági együttesei: Rábai és Hétpróbás együttesek; a Tabán Néptáncegyüttes, a Balkán Táncegyüttes, a Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes képzettségük,

21 21 népszerőségük miatt alkalmasak a néptánc befogadása iránti igény felkeltésére. Nemzeti ünnepeken, évfordulós rendezvényeken, Városházi Esték, kolbászfesztivál rendezvényein szükséges, elvárt esemény a magyar néptánc mősorral vagy mősorrészekkel történı megjelenés. Ugyanilyen elvárás fogalmazódik meg a nemzetiségi, elsısorban szlovák néptánc magas színvonalú megjelenítéséért a szintén támogatott nemzetiségi néptáncegyüttes számára. Országos hírő tánc ünnep a kétévenként megrendezett Országos Szólótánc Fesztivál is. Támogatása hagyomány és városi érdek. Társastánc, moderntánc, balett Békéscsabán több szektor vesz részt a tánckultúra mővelésében is. A Kner Nyíri Lajos Táncsport Egyesület kereteiben folyik az intézményrendszeren kívüli társastáncoktatás, amely részben a tánc, mint közösségi kikapcsolódási lehetıség alapjainak elsajátítását, hagyományos ifjúsági és felnıtt tánccsoportok szervezését, részben a táncsport magas szintő mővelését célozza. A moderntánc és balett produkciók tanfolyami keretben ill. vállalkozásban mőködı képzési helyeken szerzett mozgásmővészeti tudás eredményeként fémjelzik a békéscsabai amatır táncmővészetet. Egyre nagyobb közönségigény mutatkozik a társastánc és moderntánc rendezvények iránt. A Táncvilágnapi Gála, az A Osztályú Társastánc Bajnokság, és a Sziluett Kupa jelentıs réteg szórakozási igényeit elégíti ki a rendszeresen és magas színvonalon, ezért a jövıben is szívesen látott rendezvények a városunkban. Iskolai és iskolán kívüli oktatási formák is jelen vannak a városban: a moderntánc és balett oktatása alapfokú mővészetoktatási intézményben is zajlik, köztük a városi fenntartású József Attila Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézményben. Feléleszthetı hagyomány tinédzserkor kezdetén az iskolákban helyben szervezhetı társastánctanfolyam tánciskola is, mint a közösség- és társas kapcsolatépítés klasszikus lehetısége. Az alapfokú mővészetoktatás újraszabályozása folyamatban van. Várhatóan a tanfolyamok szervezése egyszerőbb formát kínál a kultúra egyik legközkedveltebb társasági formájának mőveléséhez. Népmővészet Tárgyalkotó népmővészet, néphagyományok, lovashagyományok Békéscsaba, mint a szlovák nemzetiség népmővészeti bázisa a tárgyi népmővészet és néphagyományok legelkötelezettebb továbbvivıje. Állandó és idıszaki kiállításoknak ad otthont a

22 22 Szlovák Tájház, a Szlovák Kultúra Háza, a néphagyományok továbbadásáról gondoskodnak a Békési Úti Közösségi Ház programjai és sok lelkes hagyományápoló óvodás, iskolás. A város továbbra is kiemelt feladatának tartja a fentiek szerinti szlovák hagyományok ápolását, a kultúra egyéb elemeinek ırzését, továbbépítését. Ebben támaszkodni kíván a Szlovák Általános Iskola, Gimnázium, Óvoda és Kollégium intézményére is. Békéscsabán a Békés Megyei Népmővészeti Egyesület által szervezett rendezvényeken jelennek meg a népmővészet különbözı ágaiban a legszínvonalasabb alkotások. Keretéül a Megyei Népmővészeti Egyesület szolgál, mely az élı magyar népmővészet legszervezettebb bázisa. Szervezésükben valósul meg a kiemelkedı színvonalú Országos Textiles Konferencia. A közmővelıdési intézmények és a Diáktanya is törekszenek a tiszta forrás bemutatására. Érdekes színfolt a nemzeti ünnepeken megjelentethetı magyar hagyományvilág, új kísérlet a magyar lovashagyományok megjelenése a kulturális területen is. A népmővészet népszerősítése folyamatos kihívást jelent, de a vásárok, fesztiválok, szórakoztató rendezvények kiegészítı tevékenységeként a nagyközönség figyelme is megnyerhetı. A Békési Úti Közösségi Ház, a Munkácsy Emlékház, és a Diáktanya által rendszeresen szervezett népi játszóházak, ünnepkörökhöz kötıdı rendezvények, iskolai szakkörök szolgálhatják a magyar néphagyományok megújítását, erısíthetik az identitástudatot. Erre hosszú távon is szükség mutatkozik. Képzı és iparmővészet Békéscsabán több kiemelkedıen tehetséges, magasan képzett képzı és iparmővész él és alkot. Közülük Békéscsaba díszpolgára, a Kossuth díjas Schéner Mihály festımővész országos és határon túli hírnevet szerzett a városnak. Az amatır mővészek között érdemes külön külön figyelni a képzett, sajátos mővészi elképzelésekkel rendelkezı mővészekre és az autodidakta, kedvtelésbıl alkotó, önkifejezési formát keresı alkotókra. A képzı-és iparmővészek munkájuk során igazi mővészi élményhez juttatják a város mővészetkedvelı polgárait. Viszonzásul Békéscsaba városa törekszik arra, hogy a helyi alkotók bemutatkozási, ezzel megélhetési feltételei javuljanak. Ennek érdekében lehetıségei függvényében továbbra is támogatja kiállítások rendezését, a rendelkezésre álló mőtermek biztosítását, pályázatok kiírását, képzımővészeti albumok megjelentetését, mőalkotások megvásárlását, helyi alkotók megbízását. Építeni kell az új beruházások esetén a beruházás százalékos arányban meghatározott hányadának mővészeti alkotások beszerzésére fordítható keretlehetı-

23 23 ségére is. Egyéni és csoportos formában a Jankay Galériában, Munkácsy Emlékházban nyílik egyre bıvülı lehetıség a kiállítás rendezésre. Emellett közmővelıdési intézmények kiállítótereiben, iskolák rendezésében, kivételes alkalmakkor a Munkácsy Mihály Múzeumban, a Megyei Könyvtárban, a Jókai Színházban is bemutatkozhatnak a város képzımővészei. Hagyománya van az alkotótáborok és mővészeti tömörülések támogatásának: Nemzetközi Képzımővészeti Tábor, Testvérvárosi Mővésztelep, Békéstáj Mővészeti Társaság, FAMME. Ápolni kell a mővészi közösségek szakmai közösségi identitását újabb lehetıségek felkutatásával is. A tárlatok-és kiállítások közül legszélesebb körő érdeklıdést vált ki, ezért folytatni kell az Alkalmazott Grafikai Biennálé hagyományos megrendezését és az Alföldi Tárlat támogatását a Munkácsy Mihály Múzeumban. A Jankay Galéria kiállítóterem bázisként mőködik, a közmővelıdési és közoktatási intézmények bıvülı kiállítótér funkciója részben megvalósult, ill. kialakulóban lévı folyamat.(art Café Galéria az Ifjúsági Házban) Törekedni kell az alkotói körön kívül állók képzımővészet iránti igényének felkeltésére is, a város segíteni kívánja a színvonalas képzı-és iparmővészeti alkotások értı befogadását. A mővészeti nevelés az óvodákban kezdıdik, és nem állhat meg az általános iskola alsó tagozatában. Egy- egy rendezvény jelentıs alkotókedvet ébreszt a gyerekekben, ezért szervezi a város hagyományosan a városi gyermekrajz kiállítást is. Fontosak a mővészeti tevékenységet folytató szakkörök az iskolákban és közmővelıdési intézményekben is. Városesztétikai kérdések A közterületek kulturált környezet kialakítása, szobrok, köztéri burkolat és plasztikai elemek, szökıkutak mővészi kivitelezése a polgárbarát, otthonos város jó közérzetének biztosításához szükséges. Elhelyezésük elıkészületeiben történı együttmőködés több hivatali szakosztály együttmőködésének eredménye. Békéscsabán a köztereken, parkokban számos mőalkotás szolgálja a város polgárainak és vendégeinek kikapcsolódását, mővészeti élményszerzését. Az Árpád sori szoborsétány kedvelt pihenıhely. Békéscsaba a kutak városa program keretében ismét eredeti szépségében látható az Angyalos és a Halászlányos kút is. A park- és kertkultúra fejlıdésével újabb, több funkcióval rendelkezı térplasztika elhelyezésére nyílik lehetıség.

24 24 Megjelentek Békéscsabán a köztéri mőalkotások, emléktáblák létesítésére vonatkozó civil kezdeményezések is. Ennek egyik legnagyobb szabású, jelentıs egyesületi hozzájárulással megvalósuló példája a Trianon emlékmő felállítása, amely folyamatban van. Sík Ferenc emlékezetére Békés megye és Békéscsaba város összefogásának eredményeként jöhet létre a közeljövıben köztéri mőalkotás melynek alapos elıkészítéséhez közös elıkészítı bizottság járul hozzá. A képzımővészeti alkotások létesítésének elıkészítése, megvalósítása, karbantartása jelentıs ügyintézést, napi odafigyelést és anyagi ráfordítást igényel. Jelentısen rombolják a városképet a történelmi fıtér közelében található, romossá váló épületek, közöttük a város legnagyobb közmővelıdési intézménye. Irodalom A csabai irodalom jeles alkotóinak nagy része a Körös Irodalmi Társaság köré csoportosul. A szépirodalmi és ismeretterjesztı mővek szerzıi közül csak kevesen tudják saját finanszírozásban megjelentetni mőveiket. Néhány kivételtıl eltekintve ugyanolyan egzisztenciális gondokkal küzdenek, mint az egyéb mővészeti ágakban alkotó mővészek. Ritka madár címmel öt kötetet adott ki a Magyar Téka kiadó a Békéscsabai Irodalmi Antológia sorozatból. Többségében amatırként induló szerzıbıl, különféle végzettségő író-költıbıl áll a helyi irodalmi alkotói kör. Sok fiatal útkeresı irodalmár vár elsı kötete megjelenésére. A befutott, népszerő írók a Bárka köré szervezıdnek, a legolvasottabb szerzık elsı sikereiket követıen Budapestrıl követik támogató figyelemmel a térség irodalmi életének alakulását. Jelenleg országos ismertségő, közkedvelt szépírók Grecsó Krisztián és Sarusi Mihály. A Bárka az egyetlen Békés megyei irodalmi folyóirat. Országos jelentıségő a Bárka online megjelenése. Az Ünnepi Könyvhét városi rendezvényén a Bárkával történı együttmőködés erıfeszítései példaértékkel szolgálhatnak a közönség érdeklıdésének fenntartására. A Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum az irodalom egyik helyi fellegvára, író-olvasó találkozók, felolvasóestek megırzése a közös célunk. A város támogatási gyakorlatának fenntartása, az együttmőködés lehetıségeinek bıvítése garanciát jelenthet arra, hogy az igényes irodalom kedvelıi hozzájussanak a színvonalas kortárs irodalom értékeihez. A Munkácsy Emlékház, a Jankay Győjtemény és Kortárs Galéria, valamint a közmővelıdési intézmények is rendeznek felolvasóesteket, melyek elsısorban a helyi kortárs alkotások