Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)"

Átírás

1 Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve a lehetıséget, kérem, engedjék meg, hogy Rankét és Szekfőt követve - mentségemre - megemlítsem: nehéz olyan tárgyba fogni, amelyre nézve az emberek már pártokra szakadtak. A tulajdonszerkezet átalakítása az utóbbi 20 év társadalmi-gazdasági történéseinek egyik legellentmondásosabb eleme, ezért a legkülönfélébbképpen megítélt és megélt. Így vállalnom kell: értékelésem 1. A remények szerint az állam vagyonának magánkézbe adása feltételt és alapot jelent a szociális piacgazdaság felépítésében és a korábbi jóléti rendszerek újraértelmezésében, s ezzel a rendszerváltozás alapját teremti meg; szándékot arra, hogy az állam szerepe minél inkább az egyensúlyi, stabilizációs szabályozási és szervezési funkciókra lésére korlátozódjon, és ugyanakkor feltételt arra, hogy az állam gazdasági szerepvállalása új dimenziókban jelenhessen meg; A köz- és magánszféra közti határok egyrészt a magánszféra javára eltolódjanak, másrészt a magántıke számára átjárhatóvá váljanak. A honi történések két szakaszra bonthatók: az elsı, tíz-tizenöt évig tartó periódus keretei között került sora vállalkozásokban mőködı állami vagyon döntı hányadának magánosítására került sor, ennek értékelésére részletesebben késıbb vállalkozom; a második errıl röviden itt beszélek néhány éve tör utat és még messze nem zárult le: a magántıke bevonása a közszolgáltató rendszerekbe, ami az ellátás új, nálunk ismeretlen formáit teremti meg. A közszolgáltatásokat mőködtetı vagyon a korábban érinthetetlennek hitt közös értékek, szolgáltatás-ellátás, ingatlan, koncesszió stb. magánkézbe adásának vagy ennek potenciális lehetıségét hordozó, vegyes formában történı mőködtetésének végsı arányairól, az idıbeli lefolyásról látva a társadalmi véleménykülönbségeket is ma még nem lehetnek határozott elképzeléseink. A folyamat intenzitása a gazdaság emelkedı, stagnáló vagy visszaesı ciklusaitól és egyensúlyi helyzetétıl függ. Fellendüléskor kevés szó esik a beruházásokra, szolgáltatásokra is ki- 1 Az elıadás Báger Gusztáv professzor úrral, az ÁSZ FEMI fıigazgatójával közösen írt, szerkesztett tanulmány alapvetésére épül, az abban foglaltakat gondolja, viszi tovább. (Privatizáció Magyarországon, 2004, ÁSZ FEMI)

2 terjedı tulajdonszerkezet-alakításról, a vegyes, köz és magánfinanszírozású projektekrıl a nemzetközi szóhasználatban public-private-partnership-rıl, s az állam visszahúzódásáról. Dekonjunktúra esetén pedig ennek az ellenkezıjét tapasztaljuk. Ekkor a gazdaságpolitika irányítói általános gyógyírt látnak a közösségi tulajdontól, közösségi szolgáltatásoktól való megszabadulásban, a magántıkének a közszolgáltatások mőködtetésébe való bevonásában. Ugyanez történik rendszerint az utóbbi szakaszhoz kapcsolódóan az államháztartási egyensúly megbomlásakor (eladósodás esetén): azonnal a legkülönbözıbb javaslatok születnek a költségvetési kiadások mérséklésére. A magántıke ezzel az állami szolgáltatások területén új piacokhoz, megrendelésekhez jut, illetve adócsökkentések, versenykövetelményenyhítések stb. érdekében fejthet ki hatásos nyomást. A továbbiakban részletesebben a tulajdonszerkezet változásának elsı, a termelı szférában végbemenı szakaszáról beszélek. Jellemzıje, hogy a politikai és gazdasági rendszerváltással kapcsolódott össze, illetve lényegében azonos volt ez utóbbival. A magyarországi privatizáció ezen elsı periódusát két, eltérı szempont szerint rendezhetjük. Egyrészt úgy, hogy a befektetıi érdeklıdés irányultságát vesszük alapul. E szerint három szakasz vázolható fel. Az elsı a rendszerváltást közvetlenül követı évekhez kapcsolódik. Ekkor a befektetık maguk akarták a megszerzett cégeket irányítani, s tevékenységüket, piaci érdekeikre is gondolva, vállalkozáshálózatukba integrálni. Utóbbi a termelıkapacitás megszüntetését és más formában történı hasznosítását esetenként a versenytárs vállalat bekebelezését, eltüntetését is jelenthette. A második a nagy szolgáltató-rendszerek részleges értékesítésének idıszaka. Ekkor már részben tıkepiaci módszerekkel, a vállalatok irányításában közvetlenül szerepet nem vállaló pénzügyi befektetık közremőködésével haladt elıre a privatizáció. A harmadik a tömeges privatizáció lezárása mellett évente egy-két nagy tranzakciót vagy a már megkezdettek lezárását foglalja magában. A másik rendezési lehetıség abban kínálkozik, hogye folyamatokat nemzetközi összehasonlításban, mint a magántulajdonra épülı piacgazdaság alapjainak megteremtését vizsgálju. Ebben a megközelítésben a folyamat kétfelé bontható. Az elsı a magángazdaság alapjainak lerakásához illeszkedik. A kilencvenes évek közepéig tartó idıszakot egyfajta vállalkozási láz jellemezte. Kevés tapasztalattal, szervezettség nélkül ekkor indult meg az állami vállalatok magánkézbe adása, s ezzel párhuzamosan a már bizonyos induló tapasztalatot és minimális tıkét szerzett hazai magánvállalkozók céggrundolása. Az állam vállalkozói vagyonának lebontását ekkor nemcsak az üzleti alapú értékesítés jellemzi, hanem a hazai vállalkozói réteg megteremtését szolgáló politikai akarat hátszele, sikeres vagy kevésbé sikeres hitel- és kárpótlási-jegyes konstrukciókkal. A zöldmezıs beruházásokkal együtt, ezen új szereplık tevékenysége, együttmőködése ebben az idıszakban teremti meg a magántulajdonra épülı honi piacgazdaság kereteit, s idézi elı azokat a társadalomi változásokat, amelyek lényegében mai életünket is meghatározzák. A második, a kilencvenes évek közepétıl kezdıdı és ma is tartó idıszak már jobban hasonlítható a nyugati gazdaságban végbement folyamatokhoz, az állami vagyonelemek vál- 2

3 lalkozási formában mőködı infrastruktúra klasszikus konstrukciójú, zömében pénzügyi befektetıknek történı, tızsdei bevezetéses értékesítéséhez. Ekkor válik teljessé a gazdaság átalakulása. Ha az átalakulásról értékadatokra egyszerősítı mérleget kívánnánk vonni, mindenekelıtt a mérhetıség, a nyilvántartás kérdéseivel kerülnénk szembe: a vagyon húsz évvel ezelıtti hangsúlyozom piaci értékérıl nincsenek adatok, sıt, nem volt még piaci értékbecslés sem. A 2-ezer állami vállalkozás vagyonát ún. könyvszerinti értéken, 1989-es áron, 2-ezer milliárdos értéken tartották nyilván. Csak arról volt tehát megbízhatatlan adat, hogy az állami tulajdonú termelıszervezetekre évrıl-évre, a tervgazdálkodás logikája szerint mennyit fordítottak, illetve különbözı amortizációs kulcsok szerint a könyvekben számvitelileg mennyit írtak le! Egyáltalán nem volt ismeret a szolgáltatási célokat szolgáló ingatlanvagyonról, a forgalomképtelen vagyonelemekrıl, a vagyonértékő jogokról, a mezıgazdasági föld, erdıvagyon értéké. Ma ugyan egy merıben más gazdaságfilozófiának megfelelıen bıségesen vannak adatok, megbízhatóságuk azonban, bár javult, még közel sem kielégítı. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-hez rendelt mondjuk így megmaradt társasági részesedések publikált üzleti értéke év végén 1.218,2 milliárd Ft (saját tıke érték alapon számolva), miközben az elmúlt közel két évtizedben milliárd Ft költségvetési bevétel származott az értékesítésbıl, illetve, ezzel egyidejőleg ötszáznál több vállalat ment tönkre, s veszett el termelı vagyona a társadalom számára. Nyilvánvaló: az 1989-es és a 2007-es forintadat tartalmilag mást fed, már csak ezért sem vethetık ezek össze. Í arról sem lehet felelısen nyilatkozni, hogy történt-e vagyonvesztés, mint ahogy azt sem lehet bizonyítani, hogy a vagyonvesztés nemzetgazdasági méretekben a magánkézbe adás nélkül még nagyobb vagy esetleg kisebb lett volna. A nem termelı szféra, az államháztartás mőködési vagyonáról is mind több információnk van ma már. A változó gazdasági szerkezet, a vagyonkategóriák átjárhatóvá válása, a társasági formában ellátott közszolgáltatások kht-k megjelenése, a kategória-fogalmak és kategóriába sorolás évek közti ingatagsága következtében azonban alig-alig értelmezhetı, hogy mi számít az állam üzleti (termelı) vagyonának és mi az, ami a mőködéséhez, szolgáltatásaihoz kell. Ettıl függetlenül az ilyen adatok teljességét illetıen lényeges kétségeink lehetnek. Az MNV Zrt. nyilvántartásában a jelenleg folyó felmérés eredményeként nem üzleti részesedésként várhatóan több tízezer milliárd forint szerepel hangsúlyozom majd. Ez azonban nem a teljes ilyen vagyont mutatja, ugyanis párhuzamosan ma is további több száz kisebbnagyobb vagyont kezelı szervezet mőködik, s a vagyonelemek átadásának folyamata bár ez kötelezettség volt még nem fejezıdött be. pontos ot,ma sem tudom megmondani Az önkormányzati vagyonról ugyancsak évtizedes késéssel készültek elfogadható nyilvántartások. A nyilvántartott vagyonelemek körének változásával, a belterületi határok átrendezésével, a hitelfelvételek fedezetének biztosítása diktálta fals értékelésekkel ez az érték ma 12-ezer milliárd körül alakul. Néhány év alatt az önkormányzati vagyon értéke megnégyszerezıdött, miközben jelentıs részét értékesítették. Mindezekbıl három következtetést vonható le: 3

4 úgy indult neki az ország az állami tulajdon lebontásának, hogy nem volt érdemi kép annak a tulajdonnak az értékérıl, ami értékesítésre várt vagy legalábbis másképpen hasznosul majd; a menedzselés választott, mai megoldása, ami egyszerre túlközpontosított és túldecentralizált, olyan bonyolult, strukturált adatbázist követel, aminek kiépítése, kezelhetısége, karbantartása még sokkal kedvezıbb kiinduló alapok esetén is nehézségekbe ütközne; a tulajdonszerkezet átalakítása kezdetén nem volt ismeret arról, hogy a vállalkozásokban mőködı vagyon hogyan aránylik a teljeshez. Nemcsak a közvélemény, hanem a szakértık többsége is tévedett abban, hogy az a nemzeti vagyon meghatározó hányadát képviseli. Jóval késıbb, az értékesítés tapasztalatai nyomán vált nyilvánvalóvá, hogy a versenyszféra vállalataiban megtestesült vagyon a teljes nemzeti vagyonnak jóval kisebb, talán 20 %-ára tehetı. Utóbbiból következett az a hibás feltevés, hogy a versenyszektor magánosítása nemcsak a gazdaságot reorganizálja és állítja a tartós növekedés pályájára, hanem a privatizációs bevételek megoldják az államháztartás finanszírozási gondjait is. Nem így történt. A külföldi tıke és a cégek, leányvállatok itteni térnyerése felgyorsította azt a folyamatot, ami a duális gazdasági szerkezethez vezetett és ezen persze a tudósok sokat vitatkoznak hozzásegített jóléti-szociális szempontból a társadalom kettészakadásának, illetve még bonyolultabb többszörös átstrukturálódásának nyitott utat, együtt a település- és területi fejlıdés egyenetlenségeivel és sok tekintetben a sosemvolt társadalmi, szociális esélyegyenlıségtıl való további markáns eltávolodással. Tisztelt Hallgatóim! Lehet vitatkozni azon, hogy alaptörvényünk mennyire csökevény, vagy megfelelı. Mint említettem, tény, hogy ma úgy határozzuk meg gazdaságunkat, szociális piacgazdaság. Az állami vagyon sorsát vázolva ennek érték- és érdekrendszerébıl indulhatok ki, s hangsúlyozottan megpróbálom elkerülni egy sosem volt, ideális állapothoz hasonlítás csábítását. Termékenyebb ugyanis arra keresni választ, hogy volt-e olyan más lehetıség, amelyet ugyancsak megvalósíthattak volna, kisebb társadalmi költséggel, kevesebb társadalmi-gazdasági feszültséggel járt volna.így a privatizációval kapcsolatban azt érdemes vizsgálni, hogy volt-e más reális és kedvezıbb alternatíva. A dolgok itt sem csak jók vagy rosszak, és az idıben elırehaladva lehetnek olyan történések is, amelyek a sikeres és sikertelen dimenzióit megváltoztathatják. A továbbiakban azt szeretném bemutatni, hogy kollégáimmal együtt nagyjából milyen következtetésre jutottam. A politikai rendszerváltás, a mőködıképes piacgazdaság kiépítése a gazdasági alapok megváltoztatása nélkül elképzelhetetlen. A privatizáció a társadalmi-gazdasági átalakulás meghatározó, az állam tulajdonosi szerepének csökkentésével járó eszköze. Hatásai alapvetı változásokat hoznak az állam gazdasági szerepének az érvényesülésében. A magyarországi magánosítás alapvetı jogi feltételei rendelkezésre álltak, de csak azok, és csakhamar kitőnt: a folyamat sokkal összetettebb feladatok egyidejő, harmonizált megoldását kívánja, mint maga az értékesítés, a vagyonjuttatás vagy a tıkeemelés. A privatizáció során nem sikerült elérni, hogy a tulajdonosként visszavonuló állam párhuzamosan, azzal tartalmilag és idıben is harmonizálva más szerepeiben új minıséget érjen el, 4

5 erısödjön meg szabályozói, társadalomszervezıi és az új befogadását segítı, szemléletformáló szerepében. A privatizáció szabályrendszerét különösen a kapcsolódó, a cégek mőködıképességét, piaci helyzetét befolyásoló szabályokat késésekkel alkották meg. Egyszerre volt a folyamat túl- és alulszabályozott. Az árszabályozás, szolgáltatásszabályozás, piaci rendtartás eszközrendszereinek gyengeségei még ma is kitapinthatók, mi több a társadalmi érdekek érvényesíthetıségét kockáztatják. A szabályozás idıben történı korszerősítésére, és a kapcsolódó állami érdekérvényesítıintézményfejlesztésre különösen szükség lett volna az országos és regionális, természetes és gazdasági monopóliumok területén. Ezeket a monopóliumokat, stratégiai területeket azonban nem azonosították idıben (például a gyógyszerellátás fontosságát). Ezek hiányában természetszerő volt, hogy az ellátási feszültségek, s az ezekkel járó problémák kezelése olyan költségvetési forrásokat kötött és köt le, amelyek csökkentése az adott struktúrákban csak a terhek lakosságra hárításával és/vagy romló szolgáltatásokkal oldható meg. Az állam gyenge szabályozói-szervezıi tevékenysége a gazdasági teljesítményeketa társadalom mőködésének hatékonysága romlott, a lehetıségektıl, partnerektıl elmaradóan alakult rosszabbodott az ország versenyképessége. A külföldi tıke érdeklıdését a politikai kapcsolatok erıssége és minısége, fıleg az adott ország iránti bizalom, az adott ország modernizálhatóságának megítélése demonstrálja. E tekintetben a kezdetekben nem álltunk rosszul. Így belföldi hangsúlyozzuk: tıkeerıs kereslet hiányában kezdetben a külföldi volt a szinte kizárólagos fizetıképes forrás. Tekintettel azonban a régióban nagyjából azonos idıben jelentkezı óvatos becslések szerint is a keresletet két-háromszorosan meghaladó privatizációs kínálatra, a tranzakciós kezdeményezéseket a romló államháztartási és fizetési mérlegpozíciók miatt is jelentkezı bevételi szükséglet diktálta. Tány azonban, abban is van igazság, hogy a hatalmi elit érdekrendszerének is szerepe volt a külhoni és a belföldi, pénzkímélı megoldásokra támaszkodó befektetıi érdeklıdés generálásában. Ez a poszt-szocialista országok egymás alá licitáló értékesítési versenyéhez és általuk felkínált vagyon piaci értékének lényeges csökkenéséhez annak ellenére, hogy a világ billiárd dollárokban mérhetı befektetési potenciálja mellett eltörpült e kínálat. A kárpótlás adott koncepciója nyomán szükségszerően fölösleges közvetítı mechanizmusok jöttek létre, a jegyek elsıdleges és másodlagos piacának köszönhetıen. Végül is az alkalmazott megoldás sem érte el a kívánt politikai célt, nem is beszélve a kedvezıtlen gazdasági hatásokról, amelyek elsısorban a mezıgazdaságban, illetve a földbirtokszerkezetben jelentkeztek. Mind a közgazdász-társadalom, mind a politikai elit alábecsülte a gazdasági átalakulás költségeit. Súlyos hátrányt jelentett, hogy a bankrendszer adott, szétzilált állapota miatt fizetıképes kereslet hiányában nem kerülhetett sor a pénzügyi szektornak a termelı szféra és a szolgáltatások privatizációját megelızı gyors ütemő magánosítására, mi több az állam jelentıs terheket okozó, többszöri bankkonszolidációra kényszerült. Leragadtunk az EU-csatlakozás jogi-politikai, intézményi elıkészítésénél (s lettünk éltanulók az EU-normák kritikátlan, gyors adaptálásában), holott arra is szükség lett volna, hogy egy jobban felkészült, meghatározott profilokban versenyképes magyar gazdaság váljék az EU integrált részévé. A mindenkori kormányok, s az azok mögött álló politikai erık keveset tettek egy, a hazai adottságokra fokozottan építı, azokat harmonizáltan hasznosító gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozásáért és megvalósításáért, elmaradt annak érdemi vizsgálata, hogy az értékesítések elıtt gazdaságpolitikai méretekben mód van-e a gazdaság reorganizációjára (finanszírozható-e az) és az ezt követı kedvezıbb feltételő hasz- 5

6 nosításra (értékesítésre). Így lényegében a külföldi tıke érdekrendszere határozta meg az ország gazdasági-politikai mozgásterét, jórészt magát a privatizációt is, s ennek társadalmi-gazdasági hatásait. A stratégiai vállalatok privatizációja idején tehát ben a vevıként szóba jöhetı multinacionális cégek már több éve egy világmérető fúziós hullám szereplıi voltak. Így azok az erıfeszítések, amelyeket a magánosítók annak érdekében tettek, hogy minden szempontból jó tulajdonos kezébe kerüljenek a magyar gazdaság kulcsvállalatai igencsak viszonylagossá váltak. A vevık ugyanis vagy már benne voltak vagy pár év múlva beolvadtak más, még náluk is tıkeerısebb vállalkozásokba. Ma már nyilvánvaló, nemcsak a hagyományos értelemben (acélipar, alumíniumipar, olajés gázipar, villamosipar stb.) lehet stratégiai iparágakról beszélni. annak a gazdaságnak olyan területei is, amelyek a fejlıdés nyomán éppen ilyenné válnak (lásd környezetvédelem, biotechnológia, információtechnológia,, tudástermelés stb.), sıt más, kisebb államokhoz hasonlóan, lett volna esély egy-egy ilyen, nemzetközileg elfogadott innovációs értékő vállalat, zászlóshajó felépítésére. Az állami és/vagy magántulajdonlás megítélésének kérdései különösen bonyolultak akkor, ha a szolgáltató rendszerek részleges vagy teljes magánkézbe adásáról van szó, az ellátás közvetlenül és dominánsan lakossági célokat, érdekeket szolgál, mert ilyen esetekben nyilvánvaló érdek a legalább változatlan szolgáltatási szint fenntartása. A helyzetet tovább árnyalja a magyar állam bevételeinek sajátos struktúrája. Az adórendszer és az adóztatás ugyanis Magyarországon ma olyan, hogy a versenyszférából egyenes adók (társasági adó) formájában a költségvetésbe befolyó bevételek egy nagy hányada a természetes monopóliumként tevékenykedı nagy szolgáltatóktól ered. Következésképpen fennáll az állam érdekeltsége, hogy e társaságok nyeresége (bevétele, azaz termékeinek ára) minél nagyobb (magasabb) legyen, bár e felett így is csak kis részben rendelkezhet, annak nagy része az új tulajdonosoknak jut, különösen addig, amíg éppen a privatizációhoz kapcsolódó adókedvezények élnek. A magánosítással megváltoztak a jövedelemtermelésben és -elosztásban elfoglalt pozíciók. Bár hosszabb távlatban a termelésben bekövetkezett változás a társadalom egésze számára hozhat kedvezı változást, mégis rövidtávon, szükségszerően csak egy szők réteget hozott elınyösebb helyzetbe. Világosabban: mélyíti a szociális kohéziót veszélyeztetve a társadalmi, a jövedelmi, a vagyoni különbségeket, s ez az új alá- és fölérendeltségi viszonyokat szült struktúra határozza meg a magyar társadalom jövıjét. A tulajdonosváltással az egyének döntı többsége saját helyzetének jobbra fordulását tekintve eddig nem sokat nyert, holott annál többet remélt. Számukra nem feltétlen mérce inkább a modernizáció természetes velejárójának tekintett jelenség a jobb telefonszolgáltatás, autópiac stb. Érzelmileg nehezen feldolgozható körülmény az is, hogy a köztulajdon ára nem a verítékes munkával létrehozott múltbeli érték, hanem az a mindenkori piaci viszonyok, profitszempontok szerint alakul. Nemzetközi összehasonlításban nálunk különösen sokféle, s egymásnak a rész-célok tekintetében gyakorta ellentmondó célrendszere volt a privatizációnak, amiben a rendszerváltást megelızı évek ismételt költségvetési zavarai, hiányai folytán végülis domináns szerepet kapott a bevétel-maximalizálás. Ezért is nehéz megítélni, hogy az amúgyis ezerarcú versenyképesség tekintetében mit hozott és mit nem a számottevı külföldi tıkeimporttal együttjáró privatizáció. 6

7 Az adott körülmények között, noha az ún. tulajdonosi kontroll mőködött, a felügyelı bizottságok többnyire aktívan tették a dolgukat, megállapításaik nyomán számos kezdeményezés született, nyilvánvaló volt, hogy a lényegi döntéseket nem tudták befolyásolni. Az Állami Számvevıszék is rendszeresen nyilvánosságra hozta tapasztalatait, s félezernél jóval több javaslatot tett a menedzselés szabályszerősége, célokhoz rendeltsége, hatékonyságának javítása érdekében. A vulgáris hibák korrigálásán túl azonban megoldatlan maradt a tapasztalatanyag hasznosítása. Az Országgyőlés a vezénylés teljes felelısségét anélkül bízta a végrehajtó hatalomra, hogy a folyamatokról érdemben egyszer is beszámoltatta volna. Tudomásul vette, hogy a döntéseket a meghatározó ügyekben informális körülmények között készítik elı és hozzák meg, miközben a polgári jogi és büntetıjogi felelısséget értük mások, azok viselik, akikre a társasági törvény és a privatizációról szóló jogszabályok ezt terhelik. A privatizáció társadalmi (politikai) ellenırzése jellemzıen kimerült a különféle lépések utólagos, politikai érdekektıl motivált kritikájában. Közös vonás ezekben, hogy az átalakulás vezénylıinek és különösen a privatizációs szervezetek menedzsmentjének mozgásterét az éppen ellenzékben ülık, de különösen a széles társadalmi közvélemény sokkal tágabbnak, szélesebbnek tartott, mint az valójában volt. Így a folyamatot végig a korrupció és az elkótyavetyélés bizalomromboló érzésvilága, megítélése kísérte és kíséri. Kezdetben a társadalmi és szakmai közvélemény a félmúlt átöröklött reflexeként összekacsintva, érzéketlenül vagy inkább cinkos elismeréssel nézte az ügyeskedıket. Ezt az attitődöt csak jelentıs késéssel, amikor nyilvánvalóvá vált a társadalmi differenciálódás brutalitása, váltotta fel egy érzékenyebb, s ma már a másik végletet jelentı mindenben visszaélést látó hozzáállás, ami ugyancsak megnehezíti a higgadt értékelést. A kétes tisztaságú lépések száma minden bizonnyal a valóságban kevesebb, mint arról a közvélemény vélekedik, de jóval több, mint a napvilágra került eseteké. A kialakult helyzetre azonban nemcsak a gyenge átláthatóság, az ellenırizhetıség korlátjai, az etikailag vitatható vagy akár csak addig nem ismert megoldású tranzakcióknak az érdekektıl függı, illetve információ-hiányból származó ügyekké duzzasztása adnak magyarázatot, hanem mindenekelıtt az, hogy a valóságos, hosszabb távú szinergikus hatások, eredmények gyakran csak évekkel késıbb jelentkeznek. Ugyanakkor a rövidtávú, sokszor csak magában a változásban rejlı bizonytalanságok a foglalkoztatás vagy állás-vesztés egyik oldalról, az új, menedzseri, tulajdonosi pozíció hozta,- honi körülmények között addig nem látott- gazdagság és jólét a másik oldalon közvetlenül és azonnal hatnak, és rendkívüli mértékben irritálják az embereket. A kedvezıtlen megítélést erısíti a nyertesek viselkedési és fogyasztási kultúrájának elfogadhatatlansága, a jólét harsány és demonstratív fitogtatása. Mindez még inkább mélyíti mind a valóságos, mind a látszatokra épülı különbségeket, s ezzel rombolja a kohézióserıt jelentı társadalmi azonosulást. Hölgyeim és Uraim! A két évtizeddel ezelıtti, tulajdoni viszonyaiban homogén társadalomnak bár lehettek feltételezései a privatizációról, de ennek erejérıl és jellegérıl már kevésbé. Arról sem, hogy a vagyon értékesítése önmagában nem lehet alkalmas jóléti-szociális problémák kezelésére, s legkevésbé sem várható tıle társadalmi-igazságossági kérdések megoldása. Az állam vállalkozói vagyonának lebontása hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság fejlıdési esélyhez jusson, de a privatizáció probléma-megoldó szerepével, lehetıségeivel kapcsolatos várakozások túlzóak voltak, és számtalan hiba, félreismert lehetıség, érdekérvényesítési gyengeség valós és sajnos domináns jellemzıje volt az eddigi privatizációs lépések- 7

8 nek. A számadás róluk, akárcsak a tanulságok levonása kötelesség. Tudjuk azt, hogy a folyamat még ma sem lezárt, s mind az eddig tett lépések, mind a továbbiakban tenni tervezettek eredményei, a gazdaság felívelésébıl vagy annak elmaradásából adódó gondok még változtathatnak, új megvilágításba helyezhetik a megítélést. A privatizáció sem lehet más, mint maga az ország. Súlyos gondjai ellenére ha hibáinkból tanulunk alapokat teremthet a további fejlıdéshez. 8

Pannon-Váltó Nyrt. Idıszaki vezetıségi beszámoló

Pannon-Váltó Nyrt. Idıszaki vezetıségi beszámoló Pannon-Váltó Nyrt. Idıszaki vezetıségi beszámoló 2009. I-IX. hónap A Pannon-Váltó Nyrt. a Tıkepiacról szóló törvény 54. -nak megfelelıen, amely a nyilvánosan mőködı részvénytársaságok rendszeres tájékoztatási

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére E L İ T E R J E S Z T É S 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit adó- és pénzügyi irodavezetı Véleményezésre

Részletesebben

A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 2008. évi üzleti jelentése

A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 2008. évi üzleti jelentése A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 2008. évi üzleti jelentése A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár (továbbiakban: Nyugdíjpénztár) gazdálkodását az elmúlt üzleti évben is az érvényben lévı

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Halmi

Részletesebben

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató-

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató- EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet -Ügyféltájékoztató- I. TÁMOGATÁS CÉLJA A támogatás célja, hogy a mezıgazdasági termékek feldolgozásának,

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLİ SZAKKÉPESÍTÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLİ SZAKKÉPESÍTÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLİ SZAKKÉPESÍTÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL A hazai szakképzés fejlıdésének jelentıs mérföldköve a szemléletében és tartalmában egyaránt megújult és 2006-tól folyamatosan

Részletesebben

A közbeszerzk korlátai a viszonylag gyors lefolyású felszínmozg. lnének nek a sokkal kisebb költsk. Barta Orsolya

A közbeszerzk korlátai a viszonylag gyors lefolyású felszínmozg. lnének nek a sokkal kisebb költsk. Barta Orsolya A közbeszerzk zbeszerzési si eljárás s alkalmazási korlátai a viszonylag gyors lefolyású felszínmozg nmozgások esetén. Az alapos feltárás s magas költsk ltségei mégis m megtérüln lnének nek a sokkal kisebb

Részletesebben

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15.

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Részvénypiacok nov 30-ig 2011.12.17 2 Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Magyar kötvény- és ingatlanpiac nov 30-ig 2011.12.17

Részletesebben

A Bizalom Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának. 2008. évi Üzleti jelentése. Budapest, 2009. március 14.

A Bizalom Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának. 2008. évi Üzleti jelentése. Budapest, 2009. március 14. A Bizalom Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának 2008. évi Üzleti jelentése Budapest, 2009. március 14. A Bizalom Országos Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár alapítói hosszú távú együttmőködésre törekedve

Részletesebben

A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2009. évi éves beszámolójának részét képezı Üzleti jelentés

A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2009. évi éves beszámolójának részét képezı Üzleti jelentés A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2009. évi éves beszámolójának részét képezı Üzleti jelentés A/ Általános cégadatok A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 1994. november 1-én átalakulás útján jött létre a Váltó Kft. jogutódjaként.

Részletesebben

16/1999. (IX. 23.) Kál Nagyközség Önkormányzati rendelet A helyi lakáscélú önkormányzati támogatásról 1

16/1999. (IX. 23.) Kál Nagyközség Önkormányzati rendelet A helyi lakáscélú önkormányzati támogatásról 1 1 16/1999. (IX. 23.) Kál Nagyközség Önkormányzati rendelet A helyi lakáscélú önkormányzati támogatásról 1 Kál Nagyközség Önkormányzat Képviselıtestülete a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.

Részletesebben

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl 1. oldal, összesen: 8 A jogszabály mai napon hatályos állapota 7/2001. (II. 22.) PM rendelet a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl A biztosítóintézetekrıl és a biztosítási

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-ai ülésére

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-ai ülésére A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS MEZİGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK E L N Ö K E E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-ai ülésére Tárgy: A Bábolna Zrt. privatizációja

Részletesebben

MKB Alapkezelı zrt. MKB TOP 15 LUXUS Tıkevédett Származtatott Alap. Számviteli beszámoló. 2009. június 30.

MKB Alapkezelı zrt. MKB TOP 15 LUXUS Tıkevédett Származtatott Alap. Számviteli beszámoló. 2009. június 30. MKB Alapkezelı zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7834; 268-8184; 268-8284 telefax: 268-7509;268-8331 E-mail: mkbalapkezelo@mkb.hu Web cím: www.mkbalapkezelo.hu MKB TOP 15 LUXUS Tıkevédett

Részletesebben

Raiffeisen Bank Zrt. 1/5. Tájékoztató az Átütemezési lehetıségek kockázatairól. A kiadvány célja

Raiffeisen Bank Zrt. 1/5. Tájékoztató az Átütemezési lehetıségek kockázatairól. A kiadvány célja A kiadvány célja Jelen kiadványunk célja bemutatni a hitel átütemezés során felmerülı kockázatokat annak érdekében, hogy Ügyfeleink felelıs döntést hozhassanak a szükséges ismeretek birtokában. Számos

Részletesebben

Üzleti Jelentés. A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár 2011.07.01.-2011.12.31. idıszaki éves beszámolójához

Üzleti Jelentés. A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár 2011.07.01.-2011.12.31. idıszaki éves beszámolójához Teréz krt 42-44 Üzleti Jelentés A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár 2011.07.01.-2011.12.31. idıszaki éves beszámolójához 1. A pénztár általános jellemzıi, 2011. évi események Önkéntes pénztári ágazat alakulása

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1817/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Sajó Televízió Nonprofit Kft. (tervezet) Sajószentpéter 2009 2 ALAPÍTÓ OKIRAT (Módosításokkal egységes szerkezetben) Az alapító jelen okirattal a gazdasági társaságokról szóló

Részletesebben

A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2010. évi éves beszámolójának részét képezı. Üzleti jelentés

A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2010. évi éves beszámolójának részét képezı. Üzleti jelentés A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2010. évi éves beszámolójának részét képezı Üzleti jelentés 1 Üzleti jelentés A/ Általános cégadatok A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 1994. november 1-én átalakulás útján jött létre a Váltó Kft.

Részletesebben

31. Hét 2009. július.31. Péntek

31. Hét 2009. július.31. Péntek Napii Ellemzéss 31. Hét 2009. július.31. Péntek Összegzés Kedvezı makrogazdasági adatok által támogatott optimista hangulatban telt a tegnapi amerikai kereskedés. Már a nyitásban jelentıs pluszok mutatkoztak

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd

33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd Napii Ellemzéss 33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd Összegzés Enyhén negatív nyitás, majd lassú egész napos csorgás jellemezte a tegnapi amerikai kereskedést, mely jelentısebb makrogazdasági és vállalati

Részletesebben

A szétválás módja: kiválás a Gt. 86.. (1) bek. alapján

A szétválás módja: kiválás a Gt. 86.. (1) bek. alapján A Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróságon Cg. 02-10-060289 cégjegyzékszámon bejegyzett Pécs Holding Város Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (7626 Pécs, Búza tér 8.b.ép., adószáma: 12568011-2-02)

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. november 29-ei ü l é s é r e

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. november 29-ei ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1268-2/2007. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. november 29-ei ü l é s é r e Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

INGATLAN INFORMATIKAI ALAPOK 2. RÉSZ

INGATLAN INFORMATIKAI ALAPOK 2. RÉSZ INGATLAN INFORMATIKAI ALAPOK 2. RÉSZ II. INGATLANOK FORGALOMKÉPESSÉGE forgalomképtelen törvény alapján, forgalomképtelen helyi döntés alapján, korlátozottan forgalomképes az 1990. évi LXV. tv. alapján,

Részletesebben

3. A Civil Információs Portál

3. A Civil Információs Portál Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 73. (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 20.

Részletesebben

Csesznek községi Önkormányzat Képviselı testületének 15/2005. (XI.14.) rendelete az elsı lakáshoz jutás önkormányzati támogatásának feltételeirıl

Csesznek községi Önkormányzat Képviselı testületének 15/2005. (XI.14.) rendelete az elsı lakáshoz jutás önkormányzati támogatásának feltételeirıl Csesznek községi Önkormányzat Képviselı testületének 15/2005. (XI.14.) rendelete az elsı lakáshoz jutás önkormányzati támogatásának feltételeirıl Csesznek községi Önkormányzat képviselı testülete a helyi

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL ÉS A VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS EGYES SZABÁLYAIRÓL

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL ÉS A VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS EGYES SZABÁLYAIRÓL Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu Bér Község Önkormányzat Képviselı-testületének 4/2012.(VI.7.) Önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL

Részletesebben

2006. I. félév Befektetıi kapcsolattartó: Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2100 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 270-9571

2006. I. félév Befektetıi kapcsolattartó: Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2100 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 270-9571 Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2100 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 270-9571 2006. 01.01.- 12.31 Befektetıi TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZET. Budakeszi Város Önkormányzata Képviselı-testületének 43/2010. (X. 26.) ÖR rendelettel módosított 15/2010. (IV. 29.

EGYSÉGES SZERKEZET. Budakeszi Város Önkormányzata Képviselı-testületének 43/2010. (X. 26.) ÖR rendelettel módosított 15/2010. (IV. 29. 143. EGYSÉGES SZERKEZET Budakeszi Város Önkormányzata Képviselı-testületének 43/2010. (X. 26.) ÖR rendelettel módosított 15/2010. (IV. 29.) rendelete a közmővesítési hozzájárulás megállapítását követı

Részletesebben

LHH program. Koordinációs Irányító Hatóság. Gergely Bernadett 2011. 02. 15.

LHH program. Koordinációs Irányító Hatóság. Gergely Bernadett 2011. 02. 15. LHH program Koordinációs Irányító Hatóság Gergely Bernadett 2011. 02. 15. Tartalom - elızmények, célok, források - tervezés folyamata - zsőrizés - a program elırehaladása - problémák, tanulságok Elızmények

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Pályázni lehet:

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Pályázni lehet: PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Békés Város Önkormányzata pályázatot hirdet a 2008. évi költségvetésében elkülönített Vállalkozói Alap terhére, Békés Város közigazgatási területén megvalósuló beruházások támogatására,

Részletesebben

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008. NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.) alapján A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság

Részletesebben

Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok. Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14.

Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok. Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14. Értékpapírok Értékpapírpiacok Pénzügyi Piacok Slánicz Melinda, Bárdos Máté BCE Pénzügy Tanszék 2010. április 7. és 14. Értékpapírok Értékpapír definíciói: Jogi Pénzügyi (cashflow alapú) Közgazdasági Jogi

Részletesebben

A SZERZİDÉSEKBEN FOGLALT ÜGYLETEKBEN ÉRINTETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL

A SZERZİDÉSEKBEN FOGLALT ÜGYLETEKBEN ÉRINTETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL A SZERZİDÉSEKBEN FOGLALT ÜGYLETEKBEN ÉRINTETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL ÁLLAMPAPÍR ÜGYLETEK Az állampapír ügyletek keretében az Ügyfél és a Társaság a Magyar Államkincstár nevében

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu ELİTERJESZTÉS - a képviselı-testületnek - a Sárospatak Város Önkormányzata

Részletesebben

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község Önkormányzat képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a. Vadászati Kulturális Egyesület

Kiegészítı melléklet a. Vadászati Kulturális Egyesület Kiegészítı melléklet a Vadászati Kulturális Egyesület 2011. évi egyszerősített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítı melléklet a Vadászati Kulturális Egyesület (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Szabályzat A szakmai gyakorlat lebonyolítására a Villamosmérnöki és Informatikai Karon 1. Kapcsolódó jogszabályok, dokumentumok Fels

Szabályzat A szakmai gyakorlat lebonyolítására a Villamosmérnöki és Informatikai Karon 1. Kapcsolódó jogszabályok, dokumentumok Fels Szabályzat A szakmai gyakorlat lebonyolítására a Villamosmérnöki és Informatikai Karon Készült a Kari Tanács 2008. január 15-i ülésére 2008. január 10. (Németh Pál) Tartalom: 1. Kapcsolódó jogszabályok,

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-i ülésére

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS MEZİGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA ELNÖKE VI. 1815/2009 ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Tárgy: Javaslat az önkormányzati kiskincstári finanszírozási rendszer bevezetésére

Tárgy: Javaslat az önkormányzati kiskincstári finanszírozási rendszer bevezetésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 329/2008. E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. február 28-ai ülésére Tárgy: Javaslat az önkormányzati kiskincstári finanszírozási

Részletesebben

TÁRGY: Javaslat a Tolnatáj Televízió Zrt-vel kötendı mősorszolgáltatási megállapodás jóváhagyására E L İ T E R J E S Z T É S

TÁRGY: Javaslat a Tolnatáj Televízió Zrt-vel kötendı mősorszolgáltatási megállapodás jóváhagyására E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 54. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat a Tolnatáj Televízió Zrt-vel kötendı mősorszolgáltatási megállapodás jóváhagyására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

Államháztartás Uniós támogatások

Államháztartás Uniós támogatások 45. Közgazdász-Vándorgyőlés Debrecen, 2007. szeptember 20-22. Államháztartás Uniós támogatások Bihary Zsigmond fıigazgató, Állami számvevıszék Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Szekcióülés! Elöljáróban

Részletesebben

Édes Élet SORSJEGY RÉSZVÉTELI SZABÁLYZATA. Budapest, 2009.

Édes Élet SORSJEGY RÉSZVÉTELI SZABÁLYZATA. Budapest, 2009. Az Édes Élet SORSJEGY RÉSZVÉTELI SZABÁLYZATA Budapest, 2009. 1. A játékosnak a sorsolásos játékban való részvétellel összefüggı jogai és kötelezettségei (1) A sorsjátékban bárki részt vehet, aki a Részvételi

Részletesebben

A rendelet célja. 3. Általános rendelkezések

A rendelet célja. 3. Általános rendelkezések Bucsa Község Önkormányzat Képviselı-testületének 3/2015. (II.25.) önkormányzati rendelet Bucsa Község Önkormányzata által nyújtott szociális ellátásokról Bucsa Község Önkormányzat képviselı-testülete a

Részletesebben

MKIK GVI. 2007. március

MKIK GVI. 2007. március MKIK GVI 27 elsı negyedévében exportélénkülés jellemezte a magyar gazdaságot, miközben a belföldi kereslet stagnált. Az építıipar szerzıdésállománya hosszú idıszakot figyelembe véve nagyon alacsony szintre

Részletesebben

ALAPVETİ DEVIZAPIACI KIFEJEZÉSEK MIT NEVEZÜNK PONTNAK? Mi a devizapiac? Mik azok a deviza keresztárfolyamok? Mi a Bid/Ask spread?

ALAPVETİ DEVIZAPIACI KIFEJEZÉSEK MIT NEVEZÜNK PONTNAK? Mi a devizapiac? Mik azok a deviza keresztárfolyamok? Mi a Bid/Ask spread? ALAPVETİ DEVIZAPIACI KIFEJEZÉSEK Mi a devizapiac? A nemzetközi online kereskedési környezet a legnagyobb és legdinamikusabb tıkepiac a világon, napi 3200 milliárd dolláros forgalommal, melyen a nap 24

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

MELLÉKLET: Vezetıi összefoglaló a Public Bike koncepcióteszt legfontosabb eredményeibıl

MELLÉKLET: Vezetıi összefoglaló a Public Bike koncepcióteszt legfontosabb eredményeibıl MELLÉKLET: Vezetıi összefoglaló a Public Bike koncepcióteszt legfontosabb eredményeibıl . A kutatás háttere és célja A Parking Szervezı Fejlesztı Kft. piackutatást kezdeményezett, hogy felmérje a kerékpáros

Részletesebben

Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Lakásügyi Bizottsága Elnökétıl 6900 Makó, Széchenyi tér 22. 62/511-800

Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Lakásügyi Bizottsága Elnökétıl 6900 Makó, Széchenyi tér 22. 62/511-800 Makó Város Önkormányzati Képviselı-testület Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Lakásügyi Bizottsága Elnökétıl 6900 Makó, Széchenyi tér 22. 62/511-800 Ikt.sz.: 6/1911-1/2010/IX. Tárgy: Makó, Kálvin u.

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Fio Pénzügyi Csoport. kereskedés s alapjai

Fio Pénzügyi Csoport. kereskedés s alapjai Üdvözöljük k az elıad adáson A részvr szvénypiacokon törtt rténı kereskedés s alapjai Fio Pénzügyi Csoport 1993 A Fio Pénzügyi Csoport megalakulása 1997 Az on-line részvénykereskedés kezdete a cseh részvénypiacon

Részletesebben

Sajószentpéter Környéki Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 4. K i v o n a t

Sajószentpéter Környéki Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 4. K i v o n a t Iktatószám: 2-14/2013. Sajószentpéter Környéki Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 4. K i v o n a t Készült: Sajószentpéter Környéki Önkormányzati Társulás Társulási

Részletesebben

I. KONZERVATÍV BEFEKTETÉSI STRATÉGIA, KIEGYENSÚLYOZOTT BEFEKTETÉSI STRATÉGIA, ÉS DINAMIKUS BEFEKTETÉSI STRATÉGIA

I. KONZERVATÍV BEFEKTETÉSI STRATÉGIA, KIEGYENSÚLYOZOTT BEFEKTETÉSI STRATÉGIA, ÉS DINAMIKUS BEFEKTETÉSI STRATÉGIA 1. sz. Függelék - ESZKÖZALAPOK ÉS BEFEKTETÉSI POLITIKÁJUK A szerzıdı által választható Befektetési Stratégiákban szereplı eszközalapok és ezek befektetési politikája I. KONZERVATÍV BEFEKTETÉSI STRATÉGIA,

Részletesebben

HELYI MIKROHITEL PROGRAM TERMÉK LEÍRÁS

HELYI MIKROHITEL PROGRAM TERMÉK LEÍRÁS HELYI MIKROHITEL PROGRAM TERMÉK LEÍRÁS 2006. DECEMBER PARTNEREINK: GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM A MAGYAR MIKROFINANSZÍROZÁSI HÁLÓZAT AZ EURÓPAI MIKROFINANSZÍROZÁSI HÁLÓZAT TAGJA 1 A HELYI MIKROHITEL

Részletesebben

Befektetési kérdıív. 1. Ügyfél

Befektetési kérdıív. 1. Ügyfél Befektetési kérdıív A kereskedı szerzıdı partnere: Természetes személy vagy jogi személy, aki a lakossági ügyfél kategóriába van besorolva (azaz nem szakmai ügyfél, sem elfogadható partner). Az ügyfél

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

Az árszínvonal emelkedés Infláció

Az árszínvonal emelkedés Infláció Az árszínvonal emelkedés Infláció Pénzügytan. Onyestyák Nikolett Infláció Az infláció a = árszínvonal tartós emelkedése. Defláció = Az árszínvonal csökkenése Árstabilitás = az árak változatlansága, egy

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Vállalkozói Alap felhasználása Sorszám: IV/13 Elıkészítette: Váczi Julianna osztályvezetı Gazdálkodási Osztály Dr. Farkas László jogi munkatárs Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Döntéshozatal

Részletesebben

MIKROHITEL PROGRAM I VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE PROGRAM LEÍRÁS

MIKROHITEL PROGRAM I VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE PROGRAM LEÍRÁS pilot project N MIKROHITEL PROGRAM I VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE PROGRAM LEÍRÁS 2007. FEBRUÁR The project is supported by the European Union EUROPEAN COMISSION The HUNGARIAN MICROFINENCE NETWORK is member of the

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

2012. I. féléves jelentéséhez

2012. I. féléves jelentéséhez SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 9023 Gyır Tihanyi Árpád út 2. Cégjegyzékszám: 08-10-001771 KSH szám: 12890341-4651-114-08 VEZETİSÉGI JELENTÉS A SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A szerzıdı által választható Befektetési Stratégiákban szereplı eszközalapok és ezek befektetési politikája

A szerzıdı által választható Befektetési Stratégiákban szereplı eszközalapok és ezek befektetési politikája 1. sz. Függelék - ESZKÖZALAPOK ÉS BEFEKTETÉSI POLITIKÁJUK A szerzıdı által választható Befektetési Stratégiákban szereplı eszközalapok és ezek befektetési politikája A Biztosító az egyes eszközalapok kezelésével

Részletesebben

A személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok változásának hatása a nettó bérekre a 2010-2012-es években

A személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok változásának hatása a nettó bérekre a 2010-2012-es években A személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok változásának hatása a nettó bérekre a 1-1-es években A munkaviszonyból és más hasonló jellegő (köztisztviselıi, kormánytisztviselıi, közalkalmazotti stb.)

Részletesebben

A vállalkozások szerepe a térségek idegenforgalmának fejlesztésében. Elıadó: Horváth Tihamér Kehida Termál Kft. Horváth-Ép Kft.

A vállalkozások szerepe a térségek idegenforgalmának fejlesztésében. Elıadó: Horváth Tihamér Kehida Termál Kft. Horváth-Ép Kft. A vállalkozások szerepe a térségek idegenforgalmának fejlesztésében Elıadó: Horváth Tihamér Kehida Termál Kft. Horváth-Ép Kft. Bevezetı Idézet a BFT számára készített, a Balatoni Gazdasági Fórum létrehozásáról

Részletesebben

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2009. október 26. napjától visszavonásig

HIRDETMÉNY. Érvényes: 2009. október 26. napjától visszavonásig HIRDETMÉNY Az ÁHF Általános Hitel és Finanszírozási Zrt. hivatalos tájékoztatója az ügyfelekkel megkötött egyedi kölcsönszerzıdések esetén alkalmazott kondíciókról, kamatokról, díjakról, jutalékokról és

Részletesebben

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA

MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA MUNKAERİPIACI ELİREJELZÉS 2008-RA JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK, KISMÉRTÉKBEN NÖVEKVİ FOGLALKOZTATÁS Az SZMM és az MKIK közös sajtótájékoztatója

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogának önkormányzat részére történı ingyenes átruházására irányuló döntések meghozatalára

ELİTERJESZTÉS állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogának önkormányzat részére történı ingyenes átruházására irányuló döntések meghozatalára HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 12. Száma: 11958-17/2013. Elıkészítı: dr. Molnár Anett önkormányzati és szervezési ügyintézı Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr.

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

135. PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu

135. PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu PÁPA VÁROS JEGYZİJE 8500 PÁPA, Fİ U. 12. Tel: (89) 515-000 Fax: (89) 313-989 E-mail: jegyzo@papa.hu 135. E l ı t e r j e s z t é s a Képviselıtestület 2008. decemberi ülésére Tárgy: Pápa Város Önkormányzata

Részletesebben

Jelentés az önkormányzat pénzügyi és vagyoni helyzetérıl

Jelentés az önkormányzat pénzügyi és vagyoni helyzetérıl Jelentés az önkormányzat pénzügyi és vagyoni helyzetérıl Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 50/A. (4) bekezdés alapján a helyi önkormányzati képviselık és polgármesterek általános választását

Részletesebben

Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot. T. Kilian Equity Markets & Commodities

Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot. T. Kilian Equity Markets & Commodities Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot Mi az opció/opciós jegy? Az opció jog, de nem kötelezettség arra vonatkozólag, hogy részvényt, devizát, kötvényt, indexet vagy árut (mögöttes termék vagy

Részletesebben

Roham az arany piacán - Hegymenetbe kapcsol az árfolyam?

Roham az arany piacán - Hegymenetbe kapcsol az árfolyam? 1 / 7 2010.05.17. 18:04 Roham az arany piacán - Hegymenetbe kapcsol az árfolyam? 2010.05.13 10:43 Új csúcsra száguldott tegnap az arany azonnali árfolyama, és a következı hónapokban akár további áremelkedés

Részletesebben

.../2013. (...) önkormányzati rendelet-tervezete

.../2013. (...) önkormányzati rendelet-tervezete SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK.../2013. (...) önkormányzati rendelet-tervezete a talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatási és eljárási szabályokról szóló 13/2004. (VI. 29.)

Részletesebben

A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben. a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7.

A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben. a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7. A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7. Az Állami Számvevıszék küldetése 2 Szilárd szakmai alapon

Részletesebben

A döntésre jogosult döntési szint a kockázatkezelı véleményét köteles a döntés során figyelembe venni.

A döntésre jogosult döntési szint a kockázatkezelı véleményét köteles a döntés során figyelembe venni. A Széchenyi István Hitelszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) Kormány rendeletben elıírt szabályoknak történı megfelelés körében a

Részletesebben

2013. EüK. 7. szám közlemény 2 (hatályos: 2013.04.30 - )

2013. EüK. 7. szám közlemény 2 (hatályos: 2013.04.30 - ) A Nemzeti Vizsgabizottság közleménye rendkívüli vizsgaidıszakra vonatkozó szakvizsga tájékoztatójáról a 2013. június július közötti vizsgaidıszakra Általános tudnivalók 2013. EüK. 7. szám közlemény 2 (hatályos:

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s.

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. S&P 500 Az S&P 500 index az 1 220 ponton húzódó ellenállás fölé került. Az elpattanás és a korrekció lehetısége még érvényben van, mégha némi áttörés már megtörtént,

Részletesebben

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD.

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. Válság a pénzügyekben - Pénzügyek a válságban Szakmai Konferencia Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. A pénzügyi válságok jellemzıi és kezelésük Lámfalussy

Részletesebben

Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász

Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra, avagy kinek éri meg és miért 1. A jogintézmény mibenléte A klasszikus európai

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006 I. 1997-2006 1997-ben Magyarországon a csatorna- és mősorkínálat gyökeres változásnak indult, elsısorban az idén 10 éves jubileumát ünneplı RTL Klub és a TV2, majd késıbb számos új kábelcsatorna megjelenésével.

Részletesebben

Ingatlanpiaci és finanszírozási alapismeretek

Ingatlanpiaci és finanszírozási alapismeretek Ingatlanpiaci és finanszírozási alapismeretek A Föld Ökológiai rendszer, életünk alapja Fenntarthatósága a jövı alapja Társadalmi létezés feltétele, a nemzet létezésének alapja Az azonosítható, ellenırizhetı,

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE FENNTARTHATÓSÁGI TERV SZAKÉRTİI TANULMÁNY

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE FENNTARTHATÓSÁGI TERV SZAKÉRTİI TANULMÁNY V I AD O R O K Ö Z I G A Z G A T Á S F E J L E S Z T É S I T A N Á C S A D Ó É S S Z O L G Á L T A T Ó K F T. 82 30 B A L A T O N F Ü R E D, V A J D A J. U. 3 3. +36 (3 0 ) 55 5-9 09 6 A R O P.PA L Y A

Részletesebben

A Gardénia Csipkefüggönygyár Rt 2005. I. féléves gyorsjelentése

A Gardénia Csipkefüggönygyár Rt 2005. I. féléves gyorsjelentése A Gardénia Csipkefüggönygyár Rt 2005. I. féléves gyorsjelentése Tájékoztatásunk a Számviteli Törvény 10. (2) bekezdésével összhangban a nemzetközi számviteli (IFRS) standardoknak megfelelı szabályok szerint

Részletesebben

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl A 2008-as évre tervezett képzések a következıképpen alakultak: I.) Megvalósult képzések 1. Képzési tervben szerepeltek: - A MeXX által támogatott 2 napos

Részletesebben

Takarékszövetkezeti Üzletszabályzat EUROSMS. szolgáltatások nyújtására

Takarékszövetkezeti Üzletszabályzat EUROSMS. szolgáltatások nyújtására Takarékszövetkezeti Üzletszabályzat EUROSMS szolgáltatások nyújtására Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Általános Szerzıdési Feltételek 3. Ügyfél azonosítás 4. Számlakivonat 5. EUROSMS szolgáltatás ellenértéke

Részletesebben

32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd

32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd Napii Ellemzéss 32. Hét 2009. augusztus. 04. Kedd Összegzés Felesleges is vezetı makrogazdasági hírt keresni, hiszen a lényeg, hogy az amerikai piacok minden hírt pozitívan értékelve jutottak több havi

Részletesebben

T. Cím! Megkaptam az ajánlatunk elbírálásáról elkészült összegzést.

T. Cím! Megkaptam az ajánlatunk elbírálásáról elkészült összegzést. 52/11-3-VII. Bojtos Andrea részére APEX-MM Kft. e-mail: bojtos@apex-mm.hu T. Cím! Megkaptam az ajánlatunk elbírálásáról elkészült összegzést. A mély, tartalmas és szerteágazó Ajánlatkérés legfıbb kiírási

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 60. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Tájékoztatás a Mőfüves labdarúgó pályák és mőanyag borítású atlétikai pálya projekt állásáról, továbbá javaslat további döntések meghozatalára a II.

Részletesebben

Gazdasági válság miatt visszaesı forgalom?

Gazdasági válság miatt visszaesı forgalom? Gazdasági válság miatt visszaesı forgalom? Nálunk errıl szó sincs, SİT ellenkezıleg! Van olyan szektor, ahol a válság még pozitívan is hatott és hat még most is a forgalom, az árbevétel és a profit növekedésére!

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS Volt Honvéd Presszó értékesítésére pályázat kiírása

ELİTERJESZTÉS Volt Honvéd Presszó értékesítésére pályázat kiírása Aszód Város Önkormányzat Polgármesterétıl./2009. ELİTERJESZTÉS Volt Honvéd Presszó értékesítésére pályázat kiírása Tisztelt Képviselı-testület! Aszód Város Önkormányzat Képviselı-testülete a volt Honvéd

Részletesebben

Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat képviselı-testületének 13/2009. (V.22.) rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérérıl

Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat képviselı-testületének 13/2009. (V.22.) rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérérıl Budapest Fıváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat képviselı-testületének 13/2009. (V.22.) rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérérıl Kispest Önkormányzatának képviselı-testülete a lakások

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A SIÓFOKI FELSİOKTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY 2009. január 1 2009. december 31-ig terjedı idıszakról Siófok, 2010. május. 24. Készítette: Dr. Sárdi Csilla 1/1 1 Tartalomjegyzék A közalapítvány

Részletesebben