Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)"

Átírás

1 Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve a lehetıséget, kérem, engedjék meg, hogy Rankét és Szekfőt követve - mentségemre - megemlítsem: nehéz olyan tárgyba fogni, amelyre nézve az emberek már pártokra szakadtak. A tulajdonszerkezet átalakítása az utóbbi 20 év társadalmi-gazdasági történéseinek egyik legellentmondásosabb eleme, ezért a legkülönfélébbképpen megítélt és megélt. Így vállalnom kell: értékelésem 1. A remények szerint az állam vagyonának magánkézbe adása feltételt és alapot jelent a szociális piacgazdaság felépítésében és a korábbi jóléti rendszerek újraértelmezésében, s ezzel a rendszerváltozás alapját teremti meg; szándékot arra, hogy az állam szerepe minél inkább az egyensúlyi, stabilizációs szabályozási és szervezési funkciókra lésére korlátozódjon, és ugyanakkor feltételt arra, hogy az állam gazdasági szerepvállalása új dimenziókban jelenhessen meg; A köz- és magánszféra közti határok egyrészt a magánszféra javára eltolódjanak, másrészt a magántıke számára átjárhatóvá váljanak. A honi történések két szakaszra bonthatók: az elsı, tíz-tizenöt évig tartó periódus keretei között került sora vállalkozásokban mőködı állami vagyon döntı hányadának magánosítására került sor, ennek értékelésére részletesebben késıbb vállalkozom; a második errıl röviden itt beszélek néhány éve tör utat és még messze nem zárult le: a magántıke bevonása a közszolgáltató rendszerekbe, ami az ellátás új, nálunk ismeretlen formáit teremti meg. A közszolgáltatásokat mőködtetı vagyon a korábban érinthetetlennek hitt közös értékek, szolgáltatás-ellátás, ingatlan, koncesszió stb. magánkézbe adásának vagy ennek potenciális lehetıségét hordozó, vegyes formában történı mőködtetésének végsı arányairól, az idıbeli lefolyásról látva a társadalmi véleménykülönbségeket is ma még nem lehetnek határozott elképzeléseink. A folyamat intenzitása a gazdaság emelkedı, stagnáló vagy visszaesı ciklusaitól és egyensúlyi helyzetétıl függ. Fellendüléskor kevés szó esik a beruházásokra, szolgáltatásokra is ki- 1 Az elıadás Báger Gusztáv professzor úrral, az ÁSZ FEMI fıigazgatójával közösen írt, szerkesztett tanulmány alapvetésére épül, az abban foglaltakat gondolja, viszi tovább. (Privatizáció Magyarországon, 2004, ÁSZ FEMI)

2 terjedı tulajdonszerkezet-alakításról, a vegyes, köz és magánfinanszírozású projektekrıl a nemzetközi szóhasználatban public-private-partnership-rıl, s az állam visszahúzódásáról. Dekonjunktúra esetén pedig ennek az ellenkezıjét tapasztaljuk. Ekkor a gazdaságpolitika irányítói általános gyógyírt látnak a közösségi tulajdontól, közösségi szolgáltatásoktól való megszabadulásban, a magántıkének a közszolgáltatások mőködtetésébe való bevonásában. Ugyanez történik rendszerint az utóbbi szakaszhoz kapcsolódóan az államháztartási egyensúly megbomlásakor (eladósodás esetén): azonnal a legkülönbözıbb javaslatok születnek a költségvetési kiadások mérséklésére. A magántıke ezzel az állami szolgáltatások területén új piacokhoz, megrendelésekhez jut, illetve adócsökkentések, versenykövetelményenyhítések stb. érdekében fejthet ki hatásos nyomást. A továbbiakban részletesebben a tulajdonszerkezet változásának elsı, a termelı szférában végbemenı szakaszáról beszélek. Jellemzıje, hogy a politikai és gazdasági rendszerváltással kapcsolódott össze, illetve lényegében azonos volt ez utóbbival. A magyarországi privatizáció ezen elsı periódusát két, eltérı szempont szerint rendezhetjük. Egyrészt úgy, hogy a befektetıi érdeklıdés irányultságát vesszük alapul. E szerint három szakasz vázolható fel. Az elsı a rendszerváltást közvetlenül követı évekhez kapcsolódik. Ekkor a befektetık maguk akarták a megszerzett cégeket irányítani, s tevékenységüket, piaci érdekeikre is gondolva, vállalkozáshálózatukba integrálni. Utóbbi a termelıkapacitás megszüntetését és más formában történı hasznosítását esetenként a versenytárs vállalat bekebelezését, eltüntetését is jelenthette. A második a nagy szolgáltató-rendszerek részleges értékesítésének idıszaka. Ekkor már részben tıkepiaci módszerekkel, a vállalatok irányításában közvetlenül szerepet nem vállaló pénzügyi befektetık közremőködésével haladt elıre a privatizáció. A harmadik a tömeges privatizáció lezárása mellett évente egy-két nagy tranzakciót vagy a már megkezdettek lezárását foglalja magában. A másik rendezési lehetıség abban kínálkozik, hogye folyamatokat nemzetközi összehasonlításban, mint a magántulajdonra épülı piacgazdaság alapjainak megteremtését vizsgálju. Ebben a megközelítésben a folyamat kétfelé bontható. Az elsı a magángazdaság alapjainak lerakásához illeszkedik. A kilencvenes évek közepéig tartó idıszakot egyfajta vállalkozási láz jellemezte. Kevés tapasztalattal, szervezettség nélkül ekkor indult meg az állami vállalatok magánkézbe adása, s ezzel párhuzamosan a már bizonyos induló tapasztalatot és minimális tıkét szerzett hazai magánvállalkozók céggrundolása. Az állam vállalkozói vagyonának lebontását ekkor nemcsak az üzleti alapú értékesítés jellemzi, hanem a hazai vállalkozói réteg megteremtését szolgáló politikai akarat hátszele, sikeres vagy kevésbé sikeres hitel- és kárpótlási-jegyes konstrukciókkal. A zöldmezıs beruházásokkal együtt, ezen új szereplık tevékenysége, együttmőködése ebben az idıszakban teremti meg a magántulajdonra épülı honi piacgazdaság kereteit, s idézi elı azokat a társadalomi változásokat, amelyek lényegében mai életünket is meghatározzák. A második, a kilencvenes évek közepétıl kezdıdı és ma is tartó idıszak már jobban hasonlítható a nyugati gazdaságban végbement folyamatokhoz, az állami vagyonelemek vál- 2

3 lalkozási formában mőködı infrastruktúra klasszikus konstrukciójú, zömében pénzügyi befektetıknek történı, tızsdei bevezetéses értékesítéséhez. Ekkor válik teljessé a gazdaság átalakulása. Ha az átalakulásról értékadatokra egyszerősítı mérleget kívánnánk vonni, mindenekelıtt a mérhetıség, a nyilvántartás kérdéseivel kerülnénk szembe: a vagyon húsz évvel ezelıtti hangsúlyozom piaci értékérıl nincsenek adatok, sıt, nem volt még piaci értékbecslés sem. A 2-ezer állami vállalkozás vagyonát ún. könyvszerinti értéken, 1989-es áron, 2-ezer milliárdos értéken tartották nyilván. Csak arról volt tehát megbízhatatlan adat, hogy az állami tulajdonú termelıszervezetekre évrıl-évre, a tervgazdálkodás logikája szerint mennyit fordítottak, illetve különbözı amortizációs kulcsok szerint a könyvekben számvitelileg mennyit írtak le! Egyáltalán nem volt ismeret a szolgáltatási célokat szolgáló ingatlanvagyonról, a forgalomképtelen vagyonelemekrıl, a vagyonértékő jogokról, a mezıgazdasági föld, erdıvagyon értéké. Ma ugyan egy merıben más gazdaságfilozófiának megfelelıen bıségesen vannak adatok, megbízhatóságuk azonban, bár javult, még közel sem kielégítı. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-hez rendelt mondjuk így megmaradt társasági részesedések publikált üzleti értéke év végén 1.218,2 milliárd Ft (saját tıke érték alapon számolva), miközben az elmúlt közel két évtizedben milliárd Ft költségvetési bevétel származott az értékesítésbıl, illetve, ezzel egyidejőleg ötszáznál több vállalat ment tönkre, s veszett el termelı vagyona a társadalom számára. Nyilvánvaló: az 1989-es és a 2007-es forintadat tartalmilag mást fed, már csak ezért sem vethetık ezek össze. Í arról sem lehet felelısen nyilatkozni, hogy történt-e vagyonvesztés, mint ahogy azt sem lehet bizonyítani, hogy a vagyonvesztés nemzetgazdasági méretekben a magánkézbe adás nélkül még nagyobb vagy esetleg kisebb lett volna. A nem termelı szféra, az államháztartás mőködési vagyonáról is mind több információnk van ma már. A változó gazdasági szerkezet, a vagyonkategóriák átjárhatóvá válása, a társasági formában ellátott közszolgáltatások kht-k megjelenése, a kategória-fogalmak és kategóriába sorolás évek közti ingatagsága következtében azonban alig-alig értelmezhetı, hogy mi számít az állam üzleti (termelı) vagyonának és mi az, ami a mőködéséhez, szolgáltatásaihoz kell. Ettıl függetlenül az ilyen adatok teljességét illetıen lényeges kétségeink lehetnek. Az MNV Zrt. nyilvántartásában a jelenleg folyó felmérés eredményeként nem üzleti részesedésként várhatóan több tízezer milliárd forint szerepel hangsúlyozom majd. Ez azonban nem a teljes ilyen vagyont mutatja, ugyanis párhuzamosan ma is további több száz kisebbnagyobb vagyont kezelı szervezet mőködik, s a vagyonelemek átadásának folyamata bár ez kötelezettség volt még nem fejezıdött be. pontos ot,ma sem tudom megmondani Az önkormányzati vagyonról ugyancsak évtizedes késéssel készültek elfogadható nyilvántartások. A nyilvántartott vagyonelemek körének változásával, a belterületi határok átrendezésével, a hitelfelvételek fedezetének biztosítása diktálta fals értékelésekkel ez az érték ma 12-ezer milliárd körül alakul. Néhány év alatt az önkormányzati vagyon értéke megnégyszerezıdött, miközben jelentıs részét értékesítették. Mindezekbıl három következtetést vonható le: 3

4 úgy indult neki az ország az állami tulajdon lebontásának, hogy nem volt érdemi kép annak a tulajdonnak az értékérıl, ami értékesítésre várt vagy legalábbis másképpen hasznosul majd; a menedzselés választott, mai megoldása, ami egyszerre túlközpontosított és túldecentralizált, olyan bonyolult, strukturált adatbázist követel, aminek kiépítése, kezelhetısége, karbantartása még sokkal kedvezıbb kiinduló alapok esetén is nehézségekbe ütközne; a tulajdonszerkezet átalakítása kezdetén nem volt ismeret arról, hogy a vállalkozásokban mőködı vagyon hogyan aránylik a teljeshez. Nemcsak a közvélemény, hanem a szakértık többsége is tévedett abban, hogy az a nemzeti vagyon meghatározó hányadát képviseli. Jóval késıbb, az értékesítés tapasztalatai nyomán vált nyilvánvalóvá, hogy a versenyszféra vállalataiban megtestesült vagyon a teljes nemzeti vagyonnak jóval kisebb, talán 20 %-ára tehetı. Utóbbiból következett az a hibás feltevés, hogy a versenyszektor magánosítása nemcsak a gazdaságot reorganizálja és állítja a tartós növekedés pályájára, hanem a privatizációs bevételek megoldják az államháztartás finanszírozási gondjait is. Nem így történt. A külföldi tıke és a cégek, leányvállatok itteni térnyerése felgyorsította azt a folyamatot, ami a duális gazdasági szerkezethez vezetett és ezen persze a tudósok sokat vitatkoznak hozzásegített jóléti-szociális szempontból a társadalom kettészakadásának, illetve még bonyolultabb többszörös átstrukturálódásának nyitott utat, együtt a település- és területi fejlıdés egyenetlenségeivel és sok tekintetben a sosemvolt társadalmi, szociális esélyegyenlıségtıl való további markáns eltávolodással. Tisztelt Hallgatóim! Lehet vitatkozni azon, hogy alaptörvényünk mennyire csökevény, vagy megfelelı. Mint említettem, tény, hogy ma úgy határozzuk meg gazdaságunkat, szociális piacgazdaság. Az állami vagyon sorsát vázolva ennek érték- és érdekrendszerébıl indulhatok ki, s hangsúlyozottan megpróbálom elkerülni egy sosem volt, ideális állapothoz hasonlítás csábítását. Termékenyebb ugyanis arra keresni választ, hogy volt-e olyan más lehetıség, amelyet ugyancsak megvalósíthattak volna, kisebb társadalmi költséggel, kevesebb társadalmi-gazdasági feszültséggel járt volna.így a privatizációval kapcsolatban azt érdemes vizsgálni, hogy volt-e más reális és kedvezıbb alternatíva. A dolgok itt sem csak jók vagy rosszak, és az idıben elırehaladva lehetnek olyan történések is, amelyek a sikeres és sikertelen dimenzióit megváltoztathatják. A továbbiakban azt szeretném bemutatni, hogy kollégáimmal együtt nagyjából milyen következtetésre jutottam. A politikai rendszerváltás, a mőködıképes piacgazdaság kiépítése a gazdasági alapok megváltoztatása nélkül elképzelhetetlen. A privatizáció a társadalmi-gazdasági átalakulás meghatározó, az állam tulajdonosi szerepének csökkentésével járó eszköze. Hatásai alapvetı változásokat hoznak az állam gazdasági szerepének az érvényesülésében. A magyarországi magánosítás alapvetı jogi feltételei rendelkezésre álltak, de csak azok, és csakhamar kitőnt: a folyamat sokkal összetettebb feladatok egyidejő, harmonizált megoldását kívánja, mint maga az értékesítés, a vagyonjuttatás vagy a tıkeemelés. A privatizáció során nem sikerült elérni, hogy a tulajdonosként visszavonuló állam párhuzamosan, azzal tartalmilag és idıben is harmonizálva más szerepeiben új minıséget érjen el, 4

5 erısödjön meg szabályozói, társadalomszervezıi és az új befogadását segítı, szemléletformáló szerepében. A privatizáció szabályrendszerét különösen a kapcsolódó, a cégek mőködıképességét, piaci helyzetét befolyásoló szabályokat késésekkel alkották meg. Egyszerre volt a folyamat túl- és alulszabályozott. Az árszabályozás, szolgáltatásszabályozás, piaci rendtartás eszközrendszereinek gyengeségei még ma is kitapinthatók, mi több a társadalmi érdekek érvényesíthetıségét kockáztatják. A szabályozás idıben történı korszerősítésére, és a kapcsolódó állami érdekérvényesítıintézményfejlesztésre különösen szükség lett volna az országos és regionális, természetes és gazdasági monopóliumok területén. Ezeket a monopóliumokat, stratégiai területeket azonban nem azonosították idıben (például a gyógyszerellátás fontosságát). Ezek hiányában természetszerő volt, hogy az ellátási feszültségek, s az ezekkel járó problémák kezelése olyan költségvetési forrásokat kötött és köt le, amelyek csökkentése az adott struktúrákban csak a terhek lakosságra hárításával és/vagy romló szolgáltatásokkal oldható meg. Az állam gyenge szabályozói-szervezıi tevékenysége a gazdasági teljesítményeketa társadalom mőködésének hatékonysága romlott, a lehetıségektıl, partnerektıl elmaradóan alakult rosszabbodott az ország versenyképessége. A külföldi tıke érdeklıdését a politikai kapcsolatok erıssége és minısége, fıleg az adott ország iránti bizalom, az adott ország modernizálhatóságának megítélése demonstrálja. E tekintetben a kezdetekben nem álltunk rosszul. Így belföldi hangsúlyozzuk: tıkeerıs kereslet hiányában kezdetben a külföldi volt a szinte kizárólagos fizetıképes forrás. Tekintettel azonban a régióban nagyjából azonos idıben jelentkezı óvatos becslések szerint is a keresletet két-háromszorosan meghaladó privatizációs kínálatra, a tranzakciós kezdeményezéseket a romló államháztartási és fizetési mérlegpozíciók miatt is jelentkezı bevételi szükséglet diktálta. Tány azonban, abban is van igazság, hogy a hatalmi elit érdekrendszerének is szerepe volt a külhoni és a belföldi, pénzkímélı megoldásokra támaszkodó befektetıi érdeklıdés generálásában. Ez a poszt-szocialista országok egymás alá licitáló értékesítési versenyéhez és általuk felkínált vagyon piaci értékének lényeges csökkenéséhez annak ellenére, hogy a világ billiárd dollárokban mérhetı befektetési potenciálja mellett eltörpült e kínálat. A kárpótlás adott koncepciója nyomán szükségszerően fölösleges közvetítı mechanizmusok jöttek létre, a jegyek elsıdleges és másodlagos piacának köszönhetıen. Végül is az alkalmazott megoldás sem érte el a kívánt politikai célt, nem is beszélve a kedvezıtlen gazdasági hatásokról, amelyek elsısorban a mezıgazdaságban, illetve a földbirtokszerkezetben jelentkeztek. Mind a közgazdász-társadalom, mind a politikai elit alábecsülte a gazdasági átalakulás költségeit. Súlyos hátrányt jelentett, hogy a bankrendszer adott, szétzilált állapota miatt fizetıképes kereslet hiányában nem kerülhetett sor a pénzügyi szektornak a termelı szféra és a szolgáltatások privatizációját megelızı gyors ütemő magánosítására, mi több az állam jelentıs terheket okozó, többszöri bankkonszolidációra kényszerült. Leragadtunk az EU-csatlakozás jogi-politikai, intézményi elıkészítésénél (s lettünk éltanulók az EU-normák kritikátlan, gyors adaptálásában), holott arra is szükség lett volna, hogy egy jobban felkészült, meghatározott profilokban versenyképes magyar gazdaság váljék az EU integrált részévé. A mindenkori kormányok, s az azok mögött álló politikai erık keveset tettek egy, a hazai adottságokra fokozottan építı, azokat harmonizáltan hasznosító gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozásáért és megvalósításáért, elmaradt annak érdemi vizsgálata, hogy az értékesítések elıtt gazdaságpolitikai méretekben mód van-e a gazdaság reorganizációjára (finanszírozható-e az) és az ezt követı kedvezıbb feltételő hasz- 5

6 nosításra (értékesítésre). Így lényegében a külföldi tıke érdekrendszere határozta meg az ország gazdasági-politikai mozgásterét, jórészt magát a privatizációt is, s ennek társadalmi-gazdasági hatásait. A stratégiai vállalatok privatizációja idején tehát ben a vevıként szóba jöhetı multinacionális cégek már több éve egy világmérető fúziós hullám szereplıi voltak. Így azok az erıfeszítések, amelyeket a magánosítók annak érdekében tettek, hogy minden szempontból jó tulajdonos kezébe kerüljenek a magyar gazdaság kulcsvállalatai igencsak viszonylagossá váltak. A vevık ugyanis vagy már benne voltak vagy pár év múlva beolvadtak más, még náluk is tıkeerısebb vállalkozásokba. Ma már nyilvánvaló, nemcsak a hagyományos értelemben (acélipar, alumíniumipar, olajés gázipar, villamosipar stb.) lehet stratégiai iparágakról beszélni. annak a gazdaságnak olyan területei is, amelyek a fejlıdés nyomán éppen ilyenné válnak (lásd környezetvédelem, biotechnológia, információtechnológia,, tudástermelés stb.), sıt más, kisebb államokhoz hasonlóan, lett volna esély egy-egy ilyen, nemzetközileg elfogadott innovációs értékő vállalat, zászlóshajó felépítésére. Az állami és/vagy magántulajdonlás megítélésének kérdései különösen bonyolultak akkor, ha a szolgáltató rendszerek részleges vagy teljes magánkézbe adásáról van szó, az ellátás közvetlenül és dominánsan lakossági célokat, érdekeket szolgál, mert ilyen esetekben nyilvánvaló érdek a legalább változatlan szolgáltatási szint fenntartása. A helyzetet tovább árnyalja a magyar állam bevételeinek sajátos struktúrája. Az adórendszer és az adóztatás ugyanis Magyarországon ma olyan, hogy a versenyszférából egyenes adók (társasági adó) formájában a költségvetésbe befolyó bevételek egy nagy hányada a természetes monopóliumként tevékenykedı nagy szolgáltatóktól ered. Következésképpen fennáll az állam érdekeltsége, hogy e társaságok nyeresége (bevétele, azaz termékeinek ára) minél nagyobb (magasabb) legyen, bár e felett így is csak kis részben rendelkezhet, annak nagy része az új tulajdonosoknak jut, különösen addig, amíg éppen a privatizációhoz kapcsolódó adókedvezények élnek. A magánosítással megváltoztak a jövedelemtermelésben és -elosztásban elfoglalt pozíciók. Bár hosszabb távlatban a termelésben bekövetkezett változás a társadalom egésze számára hozhat kedvezı változást, mégis rövidtávon, szükségszerően csak egy szők réteget hozott elınyösebb helyzetbe. Világosabban: mélyíti a szociális kohéziót veszélyeztetve a társadalmi, a jövedelmi, a vagyoni különbségeket, s ez az új alá- és fölérendeltségi viszonyokat szült struktúra határozza meg a magyar társadalom jövıjét. A tulajdonosváltással az egyének döntı többsége saját helyzetének jobbra fordulását tekintve eddig nem sokat nyert, holott annál többet remélt. Számukra nem feltétlen mérce inkább a modernizáció természetes velejárójának tekintett jelenség a jobb telefonszolgáltatás, autópiac stb. Érzelmileg nehezen feldolgozható körülmény az is, hogy a köztulajdon ára nem a verítékes munkával létrehozott múltbeli érték, hanem az a mindenkori piaci viszonyok, profitszempontok szerint alakul. Nemzetközi összehasonlításban nálunk különösen sokféle, s egymásnak a rész-célok tekintetében gyakorta ellentmondó célrendszere volt a privatizációnak, amiben a rendszerváltást megelızı évek ismételt költségvetési zavarai, hiányai folytán végülis domináns szerepet kapott a bevétel-maximalizálás. Ezért is nehéz megítélni, hogy az amúgyis ezerarcú versenyképesség tekintetében mit hozott és mit nem a számottevı külföldi tıkeimporttal együttjáró privatizáció. 6

7 Az adott körülmények között, noha az ún. tulajdonosi kontroll mőködött, a felügyelı bizottságok többnyire aktívan tették a dolgukat, megállapításaik nyomán számos kezdeményezés született, nyilvánvaló volt, hogy a lényegi döntéseket nem tudták befolyásolni. Az Állami Számvevıszék is rendszeresen nyilvánosságra hozta tapasztalatait, s félezernél jóval több javaslatot tett a menedzselés szabályszerősége, célokhoz rendeltsége, hatékonyságának javítása érdekében. A vulgáris hibák korrigálásán túl azonban megoldatlan maradt a tapasztalatanyag hasznosítása. Az Országgyőlés a vezénylés teljes felelısségét anélkül bízta a végrehajtó hatalomra, hogy a folyamatokról érdemben egyszer is beszámoltatta volna. Tudomásul vette, hogy a döntéseket a meghatározó ügyekben informális körülmények között készítik elı és hozzák meg, miközben a polgári jogi és büntetıjogi felelısséget értük mások, azok viselik, akikre a társasági törvény és a privatizációról szóló jogszabályok ezt terhelik. A privatizáció társadalmi (politikai) ellenırzése jellemzıen kimerült a különféle lépések utólagos, politikai érdekektıl motivált kritikájában. Közös vonás ezekben, hogy az átalakulás vezénylıinek és különösen a privatizációs szervezetek menedzsmentjének mozgásterét az éppen ellenzékben ülık, de különösen a széles társadalmi közvélemény sokkal tágabbnak, szélesebbnek tartott, mint az valójában volt. Így a folyamatot végig a korrupció és az elkótyavetyélés bizalomromboló érzésvilága, megítélése kísérte és kíséri. Kezdetben a társadalmi és szakmai közvélemény a félmúlt átöröklött reflexeként összekacsintva, érzéketlenül vagy inkább cinkos elismeréssel nézte az ügyeskedıket. Ezt az attitődöt csak jelentıs késéssel, amikor nyilvánvalóvá vált a társadalmi differenciálódás brutalitása, váltotta fel egy érzékenyebb, s ma már a másik végletet jelentı mindenben visszaélést látó hozzáállás, ami ugyancsak megnehezíti a higgadt értékelést. A kétes tisztaságú lépések száma minden bizonnyal a valóságban kevesebb, mint arról a közvélemény vélekedik, de jóval több, mint a napvilágra került eseteké. A kialakult helyzetre azonban nemcsak a gyenge átláthatóság, az ellenırizhetıség korlátjai, az etikailag vitatható vagy akár csak addig nem ismert megoldású tranzakcióknak az érdekektıl függı, illetve információ-hiányból származó ügyekké duzzasztása adnak magyarázatot, hanem mindenekelıtt az, hogy a valóságos, hosszabb távú szinergikus hatások, eredmények gyakran csak évekkel késıbb jelentkeznek. Ugyanakkor a rövidtávú, sokszor csak magában a változásban rejlı bizonytalanságok a foglalkoztatás vagy állás-vesztés egyik oldalról, az új, menedzseri, tulajdonosi pozíció hozta,- honi körülmények között addig nem látott- gazdagság és jólét a másik oldalon közvetlenül és azonnal hatnak, és rendkívüli mértékben irritálják az embereket. A kedvezıtlen megítélést erısíti a nyertesek viselkedési és fogyasztási kultúrájának elfogadhatatlansága, a jólét harsány és demonstratív fitogtatása. Mindez még inkább mélyíti mind a valóságos, mind a látszatokra épülı különbségeket, s ezzel rombolja a kohézióserıt jelentı társadalmi azonosulást. Hölgyeim és Uraim! A két évtizeddel ezelıtti, tulajdoni viszonyaiban homogén társadalomnak bár lehettek feltételezései a privatizációról, de ennek erejérıl és jellegérıl már kevésbé. Arról sem, hogy a vagyon értékesítése önmagában nem lehet alkalmas jóléti-szociális problémák kezelésére, s legkevésbé sem várható tıle társadalmi-igazságossági kérdések megoldása. Az állam vállalkozói vagyonának lebontása hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság fejlıdési esélyhez jusson, de a privatizáció probléma-megoldó szerepével, lehetıségeivel kapcsolatos várakozások túlzóak voltak, és számtalan hiba, félreismert lehetıség, érdekérvényesítési gyengeség valós és sajnos domináns jellemzıje volt az eddigi privatizációs lépések- 7

8 nek. A számadás róluk, akárcsak a tanulságok levonása kötelesség. Tudjuk azt, hogy a folyamat még ma sem lezárt, s mind az eddig tett lépések, mind a továbbiakban tenni tervezettek eredményei, a gazdaság felívelésébıl vagy annak elmaradásából adódó gondok még változtathatnak, új megvilágításba helyezhetik a megítélést. A privatizáció sem lehet más, mint maga az ország. Súlyos gondjai ellenére ha hibáinkból tanulunk alapokat teremthet a további fejlıdéshez. 8

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14. Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) MKKSZ Akadémia zárórendezvénye a Parlamentben Budapest, 2009. december 8. Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék

Részletesebben

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. 6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

SZAKMAI (NON PAPER) ANYAG

SZAKMAI (NON PAPER) ANYAG SZAKMAI (NON PAPER) ANYAG Magyarország 2002. évi csatlakozási szerzıdésben a mezıgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított átmeneti rendelkezések meghosszabbításának indokai A külföldiek termıföldszerzésére

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2005/2006. ÉVES JELENTÉSE

AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2005/2006. ÉVES JELENTÉSE AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2005/2006. ÉVES JELENTÉSE Budapest, 2007. január 24. EGIS Gyógyszergyár Nyrt. Felelősségvállaló nyilatkozat Az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. 2005/2006.

Részletesebben

Átalakulási Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat

Átalakulási Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat Átalakulási Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat a nyíltvégő és nyilvános Hozamhajrá 2 Nyíltvégő Származtatott Alapra vonatkozóan A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott jóváhagyó, engedélyezı

Részletesebben

Mellékletek jegyzéke

Mellékletek jegyzéke Mellékletek jegyzéke 1. számú melléklet: Az expanzív (kiadáscsökkentésen alapuló) fiskális kiigazítás növekedései hatásai 3 2. számú melléklet: A vállalati szektor néhány jellemzıje 7 3. számú melléklet:

Részletesebben

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A FIGYELEMFELHÍVÁS

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A FIGYELEMFELHÍVÁS ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ A FINEXT VAGYONKEZELİ NYILVÁNOSAN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE B KATEGÓRIÁS

Részletesebben

Átalakulási Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat. Elixír Tıkevédett Nyíltvégő Származtatott Alapra vonatkozóan

Átalakulási Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat. Elixír Tıkevédett Nyíltvégő Származtatott Alapra vonatkozóan Átalakulási Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat a nyíltvégő és nyilvános Elixír Tıkevédett Nyíltvégő Származtatott Alapra vonatkozóan A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott jóváhagyó,

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó ALAPTÁJÉKOZTATÓ QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó 50 milliárd forint keretösszegő 2008-2009. évi Kötvényprogramjáról Forgalmazó: QUAESTOR

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

7. Pályázhat-e az újra, aki már korábban életjáradéki szerzıdést kötött a Magyar Állammal?

7. Pályázhat-e az újra, aki már korábban életjáradéki szerzıdést kötött a Magyar Állammal? Gyakori Kérdések és Válaszok 1. Hol kapható részletes felvilágosítás a programmal kapcsolatosan? A Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. (MNV Zrt.) felajánlandó termıföld fekvése szerinti megyei területi irodáin,

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Ügyszám: Vj-47/2004/36. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztık Egyesülése (Budapest) eljárás alá vonttal szemben versenykorlátozó megállapodás

Részletesebben

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

Zárótanulmány. (Magánszemélyek kis- és középvállalkozásokban történı tulajdonszerzésének ösztönzése kormányzati eszközökkel)

Zárótanulmány. (Magánszemélyek kis- és középvállalkozásokban történı tulajdonszerzésének ösztönzése kormányzati eszközökkel) Zárótanulmány Elemzı vizsgálat és módszertani ajánlások megfogalmazása: hogyan segítheti a Kormány a gazdasági szereplık versenyképesség javítására törekvı összefogásait (Magánszemélyek kis- és középvállalkozásokban

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ ÉS ÚTMUTATÓ

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ ÉS ÚTMUTATÓ 2. sz. melléklet ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ ÉS ÚTMUTATÓ A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében PROJEKTTERVEZETEK fogadása céljából meghirdetett magyar pályázati felhíváshoz Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez

Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez Iktatószám: Kölcsönszám: Hitelszámla száma: CB határozatszám: Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez amely egyrészrıl a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet (8380 Hévíz,

Részletesebben

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Versenytanács 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-190/2001/76. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Diákhitel Központ Rt. (Budapest) ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés

Részletesebben

AZ AGRÁRGAZDASÁG, A VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA

AZ AGRÁRGAZDASÁG, A VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AZ AGRÁRGAZDASÁG, A VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA (A kormány 1999. február 13-i informális ülésén, Szentendrén megtárgyalta és jóváhagyta

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási terve I. Bevezetı

Hajdúnánás Városi Önkormányzat közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási terve I. Bevezetı Hajdúnánás Városi Önkormányzat közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási terve I. Bevezetı Magyarország Alaptörvényének 38. cikke rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon.

Részletesebben

Ikerdeficit a magyar gazdaságban

Ikerdeficit a magyar gazdaságban Pénzügykutató RT 1998/1 Gáspár Pál Budapest 1999 december 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Az ikerdeficit makrogazdasági háttere 6 I.1. A folyó fizetési mérleg mint a nettó devizaeszköz állomány változása

Részletesebben

egységes szerkezetbe foglalt RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelı: QUAESTOR Befektetési Alapkezelı ZRt. 1132 Budapest, Váci út 30.

egységes szerkezetbe foglalt RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelı: QUAESTOR Befektetési Alapkezelı ZRt. 1132 Budapest, Váci út 30. A Aranytallér Vegyes Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Borostyán Kötvény Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Deviza Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Kurázsi Pénzpiaci Nyíltvégő Értékpapír Befektetési

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete 1 Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete által 2008. év során kifizetett káresemények értékelése A Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete 2008. évi tevékenységérıl szóló, az Egyesület

Részletesebben

MKB PAGODA TİKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP TÁJÉKOZTATÓJA

MKB PAGODA TİKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP TÁJÉKOZTATÓJA MKB PAGODA TİKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT ALAP elnevezéső nyilvános nyílt végő értékpapír befektetési alap TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelı: MKB Befektetési Alapkezelı zártkörően mőködı Rt. 1056 Budapest, Váci utca

Részletesebben

SZÉTVÁLÁSI OKIRATA- Tervezet

SZÉTVÁLÁSI OKIRATA- Tervezet SZÉTVÁLÁSI OKIRATA- Tervezet amely a Pécs Holding Városi Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (cégjegyzékszáma:02-10-060289, székhelye:7626 Pécs, Búza tér 8.b.ép., továbbiakban: Szétváló Társaság

Részletesebben

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján)

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktızsde számára 2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

1. Bankok speciális szerepe

1. Bankok speciális szerepe 1. Bankok speciális szerepe 1.1. Transzformációs szerepkör A bankok a gazdaság különleges szereplıi. E különleges jelleg a monetáris/pénzügyi közvetítı szerepbıl fakad, melynek keretében a bankok összehangolják

Részletesebben

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN

Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN Bognár Tamás* A VEVİI NÉZİPONT A BALANCED SCORECARD RENDSZERÉBEN A sikeres vállalkozások vezetıi mindannyian egyetértenek abban, hogy az irányítás során folyamatosan szem elıtt kell tartani a vállalkozás

Részletesebben

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése Tájékoztatásunk a Számviteli Törvény 10. (2) bekezdésével összhangban a nemzetközi számviteli (IFRS) standardoknak megfelelı szabályok

Részletesebben

Fogyasztási (személyi) kölcsönszerzıdés (Készült az 1996. évi CXII. alaptörvény és azt módosító törvények alapján)

Fogyasztási (személyi) kölcsönszerzıdés (Készült az 1996. évi CXII. alaptörvény és azt módosító törvények alapján) Iktatószám: Kölcsönszám: Hitelszámla száma: CB határozatszám: Fogyasztási (személyi) kölcsönszerzıdés (Készült az 1996. évi CXII. alaptörvény és azt módosító törvények alapján) amely létrejött egyrészrıl

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 5. Befektetések értékelése, ingatlanbefektetések

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI. 1656-2/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségébıl kiindulva az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

MKB EURÓPA CSILLAGAI EURÓ Tıkevédett Származtatott Alap

MKB EURÓPA CSILLAGAI EURÓ Tıkevédett Származtatott Alap MKB EURÓPA CSILLAGAI EURÓ Tıkevédett Származtatott Alap elnevezéső nyilvános, zártvégő értékpapír befektetési alap KEZELÉSI SZABÁLYZAT Alapkezelı: MKB Befektetési Alapkezelı zártkörően mőködı Rt. 1056

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-49/2007/064. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Citibank Zrt. Budapest a Shell Hungary Zrt. Budapest a Magyar Légiközlekedési Zrt. Budapest a Magyar Telekom Nyrt.

Részletesebben

Gyakran feltett kérdések a gázszolgáltató-váltással kapcsolatban

Gyakran feltett kérdések a gázszolgáltató-váltással kapcsolatban Gyakran feltett kérdések a gázszolgáltató-váltással kapcsolatban Már megszoktuk, hogy nem csak egy bank vagy távközlési szolgáltató létezik, itt az ideje, hogy azt is megszokjuk, hogy gázszolgáltatót is

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015. 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 2015. Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Kábeltelevíziós Szolgáltatás

Kábeltelevíziós Szolgáltatás Készítés/utolsó módosítás dátuma:2009.11.29 1.oldal,összesen:62 Kábeltelevíziós Szolgáltatás NOVI-COM KFT 3842 HALMAJ MÁJUS 1.ÚT 15. a Magyar Kábelteleviziós és Hirközlési Szövetség tagja Általános Szerzıdési

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Magyarország Szabadság Alkotmányának irányelvei a globalista szocialista-kommunizmus és a liberáliskapitalizmus föderációját a természetes értékrend szerinti konföderációval felváltó

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 1/2014. (II. 4.) önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról és a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról, annak kötelezı

Részletesebben

MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A BANKSZÁMLÁK VEZETÉSÉRİL, A BETÉTGYŐJTÉSRİL ÉS A KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A BANKSZÁMLÁK VEZETÉSÉRİL, A BETÉTGYŐJTÉSRİL ÉS A KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A BANKSZÁMLÁK VEZETÉSÉRİL, A BETÉTGYŐJTÉSRİL ÉS A KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Budapest, 2012. június 1. TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 6 1. Az Üzletszabályzat

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Az MKB Befektetési Alapkezelı zrt. hirdetménye. Nyilvános Ajánlattétel. Az MKB Bank Zrt., mint Forgalmazó nyilvános eladásra felkínálja az

Az MKB Befektetési Alapkezelı zrt. hirdetménye. Nyilvános Ajánlattétel. Az MKB Bank Zrt., mint Forgalmazó nyilvános eladásra felkínálja az Az MKB Befektetési Alapkezelı zrt. hirdetménye Nyilvános Ajánlattétel Az MKB Bank Zrt., mint Forgalmazó nyilvános eladásra felkínálja az MKB Magaslat II. Tıkevédett Származtatott Befektetési Alap befektetési

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

PANNON-VÁLTÓ Ingatlanbefektetési és Vagyonkezelı nyilvánosan mőködı Részvénytársaság

PANNON-VÁLTÓ Ingatlanbefektetési és Vagyonkezelı nyilvánosan mőködı Részvénytársaság PANNON-VÁLTÓ Ingatlanbefektetési és Vagyonkezelı nyilvánosan mőködı Részvénytársaság 2007. április 28-án egységes szerkezetbe foglalt, hatályosított Alapszabálya /a módosításokkal érintett szövegrészek

Részletesebben

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról

2006. évi XCIV. törvény. a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosításáról Mi változott a tőzvédelmi törvényben, 2006-ban? A 2006. évi XCIV. törvény több ponton módosította az 1996. évi XXXI. Törvényt. A változások és az eredeti szöveg egymás melletti vizsgálata és a hozzá főzött

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31.

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31. Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2008. december 31. A Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) kormányrendeletben

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:...

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:... Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 BEVEZETÉS... 7 A TERÜLETI ALAPON SZERVEZETT GAZDASÁG STRUKTÚRÁJA... 15 1. Bevezetés... 15 2. A területi rendszerő gazdaság irányításának alapjai... 16 3. A területi

Részletesebben

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés,

Részletesebben

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA által kezelt PLATINA ALFA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA BÉTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA GAMMA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA DELTA SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAP* PLATINA

Részletesebben

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai

Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai 2 Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai A költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló, többször módosított 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y A A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Alapszabálya A L A P S Z A B Á L Y A Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 01-10-044841 cégjegyzékszámon bejegyezte a Morgan Hill

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA 2010. SZEGED Szegedi Tudományegyetem Vagyonkezelési Szabályzata 2 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 I.1. A szabályzat

Részletesebben

MIT FIZET A RÉVÉSZ? Bizalmas! Készítette: Dr. Nagy Miklós, ügyvezetı igazgató. 2008. május. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ

MIT FIZET A RÉVÉSZ? Bizalmas! Készítette: Dr. Nagy Miklós, ügyvezetı igazgató. 2008. május. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ MIT FIZET A RÉVÉSZ? Bizalmas! Készítette: Dr. Nagy Miklós, ügyvezetı igazgató 2008. május 1072 Budapest VII., Rákóczi út 18. Levélcím: 1364 Budapest 4. Pf. 226.

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

JAVASLAT ÖNKORMÁNYZATI KOMPLEX ÁTVILÁGÍTÁSRA

JAVASLAT ÖNKORMÁNYZATI KOMPLEX ÁTVILÁGÍTÁSRA JAVASLAT ÖNKORMÁNYZATI KOMPLEX ÁTVILÁGÍTÁSRA 2010 Oldal: 1 / 28 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4 AZ ÁTVILÁGÍTÁSRÓL RÖVIDEN 5 AZ ÁTVILÁGÍTÁS SZEREPE AZ ÖNKORMÁNYZAT JÖVŐBENI MŰKÖDÉSÉBEN

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez)

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez) KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez) Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan Az adatlapot a vagyonszerzınek

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanfejlesztı 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanvagyon értékelés 6. A vállalatértékelési és az ingatlanértékelési

Részletesebben

DR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005

DR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005 Elızmények DR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005 Natural resources management in Hungary, a member state of the EU, in 2004/2005 Hungary

Részletesebben

SZÁMLAREND Módosításának egységes keretbe foglalása

SZÁMLAREND Módosításának egységes keretbe foglalása GERJE-FORRÁ FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. 2721 Pilis, Rákóczi út 67.. Tel: 29/496-768; Fax: 29/496-728 E-mail: gerjeforras@freemail.hu A 2006.02.10-én elfogadott SZÁMLAREND Módosításának

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének. Üzletszabályzata. a magánszámlához kapcsolódó folyószámla-hitelkeretrıl

AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének. Üzletszabályzata. a magánszámlához kapcsolódó folyószámla-hitelkeretrıl AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének Üzletszabályzata a magánszámlához kapcsolódó folyószámla-hitelkeretrıl Hatályos 2011. április 7-tıl a hivatalosan közzétett változtatásig Copyright 2010 AXA

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! í t é l e t e t : I n d o k o l á s : Fıvárosi Bíróság 18.K.31.677/2010/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Fıvárosi Bíróság a dr. Ócsai József ügyvéd által képviselt Magyar Telekom Távközlési Zrt. (Budapest) felperesnek,

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

BAMOSZ ajánlás a befektetési alapok kategorizálására

BAMOSZ ajánlás a befektetési alapok kategorizálására BAMOSZ ajánlás a befektetési kategorizálására Jelen ajánlás hatálya kiterjed a BAMOSZ tagjai által kezelt befektetési ra, továbbá a BAMOSZ hivatalos adatbázisában szereplı minden egyéb befektetési alapra.

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

29.3.2011 A7-0329/29 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS...

29.3.2011 A7-0329/29 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS... 29.3.2011 A7-0329/29 Módosítás 29 Brian Simpson a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság nevében Jelentés Brian Simpson Az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák (COM(2010)0117 C7 0085/2010 2010/0063(COD))

Részletesebben

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT.

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Continental Danubia Kft. Bejegyzett Könyvvizsgáló Társaság MKVK Tagsági Ig.szám: 001262 Független Könyvvizsgálói Jelentés A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Készült: Pécsett, 2007. március 19-én A könyvvizsgálói

Részletesebben

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére Az államháztartásról, valamint az önkormányzatokról szóló törvények elıírásai alapján Gyır Megyei Jogú Város 2010.

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj/085-021/2010. Nyilvános változat! A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Ujfalussy Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Ujfalussy Kristóf Sebestyén) által képviselt Hungaropharma

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu K Ö Z L E M É N Y Sárospatak Város Önkormányzat Gazdasági Programjának

Részletesebben

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A Ügyszám: Vj-19/2011. A Gazdasági Versenyhivatal a Groupama Garancia Biztosító Zrt. és a Magyar Ingatlanszövetség eljárás alá vont vállalkozások

Részletesebben

GENERALI GREENERGY RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP

GENERALI GREENERGY RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP GENERALI GREENERGY RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP Alapkezelı: Székhely: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. Vezetı Forgalmazó: UniCredit Bank Hungary Zrt. vezetı forgalmazó (székhely: 1054 Budapest, Szabadság

Részletesebben

MKB. MKB Alapkezelı zrt. Megszőnési jelentés. Nyíltvégő Nemzetközi Kötvény Befektetési Alap. 2008. május 2.

MKB. MKB Alapkezelı zrt. Megszőnési jelentés. Nyíltvégő Nemzetközi Kötvény Befektetési Alap. 2008. május 2. MKB Alapkezelı zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7834; 268-8184; 268-8284 telefax: 268-7509;268-8331 E-mail: mkbalapkezelo@mkb.hu Web cím: www.mkbalapkezelo.hu MKB Nyíltvégő Nemzetközi Kötvény

Részletesebben

ELMŐ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2012. 1

ELMŐ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2012. 1 ELMŐ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2012. 1 ELMŐ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2012. 2 ELMŐ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2012. 3 ELMŐ Nyrt. Konszolidált éves beszámoló 2012. 4 Kiegészítı melléklet

Részletesebben

Tartalomjegyzék I ÁLTALÁNOS RÉSZ 6 I.1 A VÁLLALATCSOPORT BEMUTATÁSA 6 I.1.1 AZ ANYAVÁLLALAT ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 6 I.1.2 AZ ANYAVÁLLALAT BEMUTATÁSA 8 I.1.2.1 GYSEV Zrt. részére történı vonal átadás 9 I.1.2.2

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben