SZAKMAI (NON PAPER) ANYAG

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKMAI (NON PAPER) ANYAG"

Átírás

1

2

3 SZAKMAI (NON PAPER) ANYAG Magyarország évi csatlakozási szerzıdésben a mezıgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított átmeneti rendelkezések meghosszabbításának indokai A külföldiek termıföldszerzésére vonatkozó moratórium meghosszabbítása, valamint egy új földügyi szabályozás megközelítıleg 3,3 millió termıföld tulajdonost és 190 ezer gazdát, mezıgazdasági vállalkozást érint. Mind a moratórium elhalasztása, mind pedig egy, az új kihívásoknak megfelelı földügyi szabályozás hiánya jelenleg nehezen prognosztizálható nagyságú társadalmi feszültséggel járna. A Magyar Köztársaság számára a további hároméves kiegészítı derogációs idıszak érvénybeléptetése május 1-je és május 1-je között az alábbi indokok figyelembevétele mellett kívánjuk kezdeményezni: 1. Magyarországon történelmi és gazdasági okokra visszavezethetıen a földbirtok struktúra jelentısen eltér az európai szerkezettıl, tekintettel arra, hogy közel 3,3 millió földtulajdonos kevesebb mint 2 hektár átlagos mezıgazdasági termıterülettel rendelkezik. Következésképpen a hazai földhasználati viszonyokat elsısorban a földbérleti rendszer túlsúlya jellemzi. Továbbá, Magyarországon a társadalom mintegy harmada emocionálisan kötıdik a földtulajdonláshoz, a bérleti díjakból mintegy 1 millió család realizál hazai viszonyok között említésre méltó kiegészítı jövedelmet. Mivel a földtulajdonlás és a földhasználat Magyarországon érzelmi kérdés is, ennek következtében kiemelkedıen fontos politikai és társadalmi tényezı, majd minden második választó állampolgárt érintene a moratórium feloldása. (A szerves piaci fejlıdés útját követı régi tagállamok állampolgárai ezen túl vannak.) 2. A rendszerváltozást követıen indított kárpótlási, és részarány-kiadási programok még nem fejezıdtek be, és várhatóan 2011-et követıen még néhány évre lesz szükség ezen programok sikeres lezárásához. Ezen programok végrehajtásának ütemét az elmúlt évek államháztartási egyensúlyjavító intézkedései visszavetették. Az osztatlan közös tulajdonú termıföldek helyzete, valamint a kárpótlási folyamatok befejezetlensége bizonytalanságokat teremt többek között a más tagállamok polgáraira nézve is, és ezen problémák rendezéséhez szükség lenne a korlátozás még három évvel történı meghosszabbításra. 3. Az elaprózott birtokviszonyok egyes kistérségekben szervezett birtokrendezési programok beindítását teszik indokolttá, amelyek lefolytatására csak a földspekulációs-nyomás megszüntetése mellett kerülhet sor. A birtokrendezési programok végrehajtása során ugyanis kiemelt figyelmet kell fordítani a helyben lakó vidéki lakosság életminıségének javítására. 4. A Magyar Köztársaság kormányai törekedtek arra, hogy életképes gazdaságok létrehozásával a birtokkoncentráció közelítsen egy hatékonyabb birtokszerkezethez. Ennek megvalósításához több támogatási- és hitelkonstrukció, valamint adókedvezmény állt a kedvezményezettek rendelkezésére, amelyek eredményeként érdemi elırehaladás történt. Évente ezer hektár mezıgazdasági terület tulajdona változik meg, ami az európai átlagot meghaladó földforgalomról tanúskodik. A mezıgazdasági termıterületek ára megkezdte a felzárkózást az európai átlagár irányába. Ám tekintettel a 15 régi tagállamban történelmileg kialakult magas földárakra, amelyek jelenleg szoros áraránnyal jellemezhetık a magyar földárakkal történı összevetésben, a derogáció 2011-es megszőntetése sokkszerően érné a magyar gazdálkodókat, a magyar társadalmat. A rendszerváltást követıen a magyarországi termıföld árak erıteljesen, kiszámíthatóan növekedtek, mintegy megnégyszerezıdtek. A földpiaci árfelzárkózás jó irányban és fokozatosan halad elıre, azonban még nem érte el azt a szintet, amely kezelni tudna egy teljes földpiaci nyitást. Egy sokkszerő földár, illetve földbérleti díjemelkedés a mezıgazdaságban várhatóan olyan változásokat eredményezne, amelynek negatív gazdasági, illetve társadalmi hatásai szinte felbecsülhetetlenek. A meghosszabbításra kerülı moratórium ideje alatt a várható hazai földár-növekedés következtében az európai földpiaci árakhoz mért aránytalanság - az aktuális tendenciák alapján becsülve szeresére mérséklıdhet, csökkentve a piacnyitást követı sokkot. A rendszerváltást követıen Magyarországon a termıföld ára 4-5 évente megduplázódott.

4 Amennyiben a moratóriumot további három évvel meghosszabbíthatjuk, úgy a jelenleg ezer forint/ha átlagos mezıgazdasági termıföld ár megduplázódhat és a hozzá legközelebbi földrajzi elhelyezkedéső Alsó-Ausztria termıföld átlagárainak a közelébe kerülhet (jelenleg kb. 1,5 millió Ft/ha). 5. Annak érdekében, hogy a kiegyensúlyozott ütemő felzárkózás folytatódhasson, a földtulajdonlásban és használatban meghatározó maradhasson a jelenlegi piaci szereplık aránya, indokolt a földmoratórium meghosszabbítása annak figyelembevételével is, hogy a magyarországi gazdálkodók 2011 májusában még csak a 2010-ben esedékes közvetlen támogatásokat kapják kézhez, amely az Unió régi tagállamai támogatási szintjének 70%-át teszi ki, ellentmondva az egyenlı piaci verseny feltételeinek. A potenciális uniós régi tagállami (külföldi) gazdálkodó és befektetı jelöltek részére az elmúlt hat évben a teljes jövedelemkiegészítı támogatás felhasználható volt, szemben a magyar gazdálkodókkal, akiknek az idıszakban felhalmozódott kumulatív hátránya az éves uniós támogatási források szintjéhez viszonyítva 350%-os (Ezt enyhítette az ún. nemzeti kiegészítı támogatások lehetısége top up amelyek nemzeti költségvetésbıl történı finanszírozása a nemzetközi pénzügyi válság, és az államháztartási konvergencia program elıírásai következtében egyre nagyobb erıfeszítést igényel. Ezen okok miatt Magyarország kénytelen volt úgy dönteni, hogy a GOFR növényekre adható nemzeti kiegészítı támogatás nyújtását átmenetileg felfüggesztette. ). Mindez a mezıgazdasági üzemek feltıkésítettségére és az általuk igénybe vehetı hitelforrások nagyságára is jelentıs negatív hatással van. 6. A globális pénzügyi-gazdasági válság hatására a magyar földpiaci hitelezés forrásai összehasonlítva az európai versenytársakéval nagyon drágák, volumenükben korlátozottak, azaz a magyarországi gazdálkodók számára a földjelzálog hitelezésben mutatkozó versenyhátrány várhatóan még leküzdhetetlennek mutatkozik 2011-ben. A tények a fentieket igazolják: a) a gazdasági válság hatására a mezıgazdasági termelık jövedelem termelı képessége zuhanásszerően visszaesett (nettó vállalkozói jövedelem 55%-kal csökkent, a bruttó hozzáadott érték 37%-kal mérséklıdött). A termékpiaci értékesítés csökkent, sok esetben bizonytalanná vált 2009-ben az elızı évhez képest (állattenyésztés 3%, növénytermesztés 15%, élelmiszerfogyasztás mintegy 4% stb.). A mezıgazdaság teljes kibocsátása alapáron 19%-kal mérséklıdött. A kereskedelmi bankok a külsı források jelentıs visszafogásával reagáltak, ami a mezıgazdaság hitelezésének jelentıs szőkítésével is együtt járt, különösen az elindított fejlesztésekhez kapcsolódó beruházási hitelek volumene csökkent; b) az agrárszektor hitelezését az elmúlt idıszakban a speciális támogatott, vagy államilag garantált hitelkonstrukciók jelentıs részaránya jellemezte ben az ilyen típusú hitelállomány nagysága 460 milliárd forintot tett ki, ami a csatlakozást követıen az uniós támogatási szabályok következtében 2009-re mintegy 60 milliárd forintra zsugorodott. Ezt az állományt egészíti ki a jelzálog-hitelezés egyik speciális formájaként a közraktározási hitelkonstrukció, amelyet ma már a bankszektor jelentıs kockázatúnak minısít. A kedvezményes hitelek fenti megszőnését a válság elıtt normál éven belüli kereskedelmi banki hitelekkel kompenzálták az agrárvállalkozások. A válság következtében viszont egyrészt ezek a formák jelentısen megdrágultak (jegybanki alapkamat 6%-ról 11%-ra emelkedett), másrészt pedig az ezekhez való hozzájutás esélye romlott. A fenti folyamaton túl a bankszektor adatai a globális pénzügyi válság következtében a hitelhez jutási feltételek, a hitelezési esélyek újabb jelentıs romlásának fordulóját mutatják az agrárszereplık számára. Mindezekre tekintettel a mezıgazdasági finanszírozási hitelezés kereskedelmi formájú pénzpiaci alapokon nyugvó banki hitelellátássá alakult át ıszétıl a pénzügyi és gazdasági válság hatására a bankok hitelezési politikája jelentısen megváltozott. A forráshiány és az általánosan jellemzı tartózkodás miatt a bankok az egyébként eredményesen mőködı és piacképes termékeket elıállító mezıgazdasági vállalkozások számára is jelentısen kevesebb összegő hitelt nyújtanak jóval magasabb kamatok és nagyobb hitelbiztosítéki érték mellett. A bankok tájékoztatása alapján differenciáltan, mintegy % közötti mértékben csökkentették a korábbihoz képest hitelnyújtást és jelentıs korlátozásokat vezettek be a folyószámlahitelezésben is; 2

5 c) a magyarországi bankok döntı többsége külföldi, meghatározó arányban nyugat-európai banki érdekeltségek tulajdonába kerültek. A forrásellátottság tekintetében ezek a leánybankok a nemzetközi, illetve európai pénzpiacokon hozzáférhetı forrásoktól függnek, amelyeket az anyabankok aktuális hitelpolitikája a gazdasági válság tekintetében jelentıs mértékben szőkített hazánkban. Ezen források kiesését csak részben sikerült más forrásokkal ellensúlyozni; d) a Nemzeti Bank kamatpolitikája értelmében az alapkamat folyamatos csökkenı tendencia mellett év március végén 5,5%, az európai központi bankok, különösen az EKB irányadó kamatlábához képest mintegy 4-5%-kal magasabb. A külföldi anyabankok magyarországi érdekeltségeik számára rendelkezésre bocsátott forrásokra magasabb felárat számítottak fel. Figyelemmel az egyéb költségeket növelı tényezıkre, Magyarországon a kevéssé kockázatos földjelzálog-hitelezés ára is mintegy 2-2,5-szer magasabb a versenytársakként jelentkezı tagállamokban alkalmazottaknál. Ugyanakkor a jelzáloghitelezés - figyelemmel a magyarországi hitel- és kamatpolitikára, az intézmények fejletlenségére, a történelmileg elaprózott birtokviszonyokra, az örökölt földbérleti szabályokban megtestesülı bizonytalanságokra - Magyarországon korlátozottan és szők körben alkalmazott, az ilyen hitelállomány nagysága 14 milliárd forintra tehetı; e) a magyar agrárszektorban 2007-ben a közösségi vidékfejlesztési források felhasználásával az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretei között ambiciózus, modernizációs (versenyképes technológiák, környezetvédelmi és állatjóléti elıírások, megújuló energiaforrások bevonása) programok indultak, amelyeknek megvalósulásához a kedvezményezettek, az akkori bıséges és olcsó hitelfelvételi lehetıségeket kihasználva jelentıs volumenő külsı banki forrást vontak be. Ez a tény is alátámasztja azt a várható helyzetet, amely szerint a közeljövı éveiben a magyar gazdák és vállalkozók az elindított fejlesztések miatt már jelentıs hitelállománnyal rendelkeznek, a gazdálkodás során bevont vagyontárgyaik fedezetként figyelembe kerültek. Ezért addicionális versenyhátrányt szenvednének egy földpiaci liberalizációs intézkedés során a további hitelfelvételi képességük korlátai okán. A csatlakozást követıen a termelésfinanszírozás támogatására nincs lehetıség, ezért a mezıgazdasági vállalkozások elsısorban saját forrás felhasználásával, vagy piaci alapú, rövid lejáratú hitelekkel tudják a termelésükhöz szükséges forrást biztosítani. Miután évben a pénzintézetek elsısorban a rövid lejáratú hitelkihelyezéseiket csökkentették, így jelenleg a vállalkozások számára a termıföldvásárláshoz szükséges önrész biztosítása komoly problémát jelent. 3

6 A földmoratórium meghosszabbításának érvrendszerét kiegészítı szakanyag I) A földtulajdoni és földhasználati viszonyok Magyarországon 1. táblázat Magyarország évben évben (2004. január 1-i állapot szerint) (2010. január 1-i állapot szerint) teljes területe (ha) termıterülete 1 (ha) erdı nélküli termıterülete (ha) mővelés alól kivett területe (ha) Országos Igazgatáshatáros Fıösszesítı alapján (FÖMI) 2. táblázat Tulajdoni viszonyok szerkezete január 1-i állapot szerint tulajdonosi kör termıterület (ha) mővelés alól kivett terület (ha) összterület (ha) magánszemély állam önkormányzat egyéb jogalanyok (gazdasági társaság, szövetkezet , alapítvány, egyház, stb.) Országos Igazgatáshatáros Fıösszesítı alapján (FÖMI) 3. táblázat Tulajdoni viszonyok szerkezete január 1-i állapot szerint tulajdonosi kör termıterület (ha) mővelés alól kivett terület (ha) összterület (ha) magánszemély állam önkormányzat egyéb jogalanyok (gazdasági társaság, szövetkezet , alapítvány, egyház, stb.) Országos Igazgatáshatáros Fıösszesítı alapján (FÖMI) A földrészletek elaprózottsága 4. táblázat Valamennyi külterületi földrészlet (termıterület és mővelés alól kivett terület) darabszáma (hrsz) összes területe (ha) átlagos területe (ha) 2,2 Országos Igazgatáshatáros Fıösszesítı alapján (2010. január 31-i állapot szerint) 1 A termıterület: a termıföldrıl szóló évi LV. törvény (Tft.) 3. a) és f) pontjában meghatározott termıföld és mezı-, erdıgazdasági mővelés alatt álló belterületi föld. A termıterületen alapuló kimutatás indoka az, hogy a Tft. 2. (2) bekezdése alapján a termıföldre vonatkozó rendelkezéseket a haszonbérlet kivételével a mezı-, erdıgazdasági mővelés alatt álló belterületi földre is alkalmazni kell, ergo ez utóbbiak tulajdonszerzésére vonatkozó szabályok azonosak a termıföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szabályokkal. 2 A nyilvántartás a szövetkezetek esetében nem differenciál a tulajdonjog és a termelıszövetkezeti földhasználati jog között, mely utóbbi nem minısül tulajdonjognak. A termelıszövetkezeti földhasználati jog alatt álló ingatlanok képezik a földprivatizációs eljárások tárgyát. 3 Ld. 1. ponthoz írtakat. 4

7 Külterületi földrészlet nagysága (ha) Összterület (ha) Terület % Összes darabszám Darab % 5. táblázat 1 alatt % ,27% % ,27% % ,30% % ,11% % ,92% 100 fölött % 0,14% Összesen % % Centrális ingatlan-nyilvántartási állapot szerint január 31-jén 1-2. ábra A külterületi földrészletek megoszlása területnagyság szerint 12% 9% 21% 23% 14% 21% 1 ha alatt 1-5 ha 5-10 ha ha ha 100 ha fölött 5

8 A külterületi földrészletek megoszlása darabszám szerint 4% 3% 1% 0% 20% 72% 1 ha alatt 1-5 ha 5-10 ha ha ha 100 ha fölött A földhasználati nyilvántartás adatai alapján: Egy magánszemély által használt földrészletek száma átlagosan: Egy magánszemély által használt földrészletek területe átlagosan: 4,44 db 9,54 ha Egy gazdálkodó szervezet által használt földrészletek száma átlagosan: 39,42 db Egy gazdálkodó szervezet által használt földrészletek területe átlagosan: 296,38 ha Ezen adatokból két megállapítás mindenképpen tehetı. Az egyik a tulajdoni rendszer elaprózódása, amihez képest a földhasználat nagyobb koncentrációt mutat. A másik, hogy hazánkban a kis- és nagybirtok modell érvényesül. A közepes mérető, biztonságos megélhetést nyújtó gazdaságok száma igen szerény. A földhasználati viszonyok 6. táblázat Földhasználati nyilvántartás adatai december 1-i állapot szerint a bejegyzett földhasználók a bejegyzett földhasználattal érintett földrészletek státusza száma (fı) területnagysága (ha) száma (db) magánszemély gazdálkodó szervezetek (gazdasági magánszemélyen társaságok és kívüli egyéb jogalanyok szövetkezetek) egyéb (pl. önkormányzat, nemzeti park igazgatóságok) Összesen: Forrás: "Földhivatalok földhasználati nyilvántartása" 5 Bejelentés alapján történik a földhasználati nyilvántartás vezetése, s a bejelentési kötelezettség csak az 1 hektár feletti földhasználatra vonatkozik, és az nem terjed ki az erdı mővelési ágban nyilvántartott területekre. 6

9 Az adatok tanúsága szerint a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett, a földhasználattal érintett területek a termıterület 86,7%-át fedik le. földhasználók A földhasználat jogcímek és szektorok szerinti megoszlása a földhasználati nyilvántartás májusi állapota szerint földhasználattal érintett területnagyság egyes jogcímek szerint (ha) saját tulajdonú használat (a tulajdonos és a földhasználó személye egybe esik) szívességi használat haszonbérlet 7. táblázat egyéb magánszemély szövetkezet gazdasági társaság egyéb Összesen: Forrás: "Földhivatalok földhasználati nyilvántartása" Magyarországon jellemzı hogy, a földtulajdonos és a földhasználó személye jelentısen elválik egymástól. Ez a folyamat jelenleg is tart, melynek oka leginkább az alábbiakban keresendı. A földprivatizációs folyamat (kárpótlás és a részarány-földkiadás) a termıföld közel háromnegyedét érintette, mely termıföldterület mintegy 2,8 millió magánszemély tulajdonába került. A tulajdonosok a megszerzett földterületet jellemezıen nem egy földrészletben kapták meg, hanem sok esetben szétszórtan, több földrészletben. A földmagánosítás sajátos következménye az osztatlan közös tulajdon létrejötte is, mintegy 1,5 millió hektár területtel. A nagytömegő magánosítás révén kialakult birtokstruktúra jellemzıje volt, hogy az új földtulajdonosok jelentıs része 2 hektár vagy annál kisebb mérető esetenként több tagban, szétszórtan elhelyezkedı földterülethez jutottak. Ezen túl a termıföldek nagy része olyan személyek tulajdonába került, akiknek nem volt kötıdése sem a termıföldhöz, sem a gazdálkodáshoz. Ezen tulajdonosok földterületeit vették használatba a tıkeerısebb, a földet termelıeszközként hasznosítani képes gazdálkodók, elsısorban a gazdasági társaságok, és a szövetkezetek. A termıföldrıl szóló évi LV. törvény (Tft.) alapján a termıföld tulajdonjoga megszerzésének alanyi és területi korlátai vannak. Így mindazon jogalanyok, akik tıkeerısek és mezıgazdasági termeléssel kívánnak foglalkozni, de (további) termıföld tulajdonjogát a törvényi elıírások miatt nem szerezhetik meg, úgy vagy a meglévı földtulajdonukat egészítik ki más személy tulajdonát képezı földterület használatával vagy kizárólag földhasználói státuszban gazdálkodnak. 7

10 II) Birtokméret, birtokszerkezet alakulása az MVH adatai alapján (SAPS) A közvetlen területalapú támogatás (SAPS) keretében beadott igénylések alapján az alábbi statisztikát készíthetjük a 2004-es és 2009-es év igénylıinek számáról, és az igényelt területek méretérıl: 8. táblázat 2004 SAPS Összes Gazdaság Összes támogatott mezıgazdasági terület Összes Gazdaság Összes támogatott mezıgazdasági terület száma hektár megoszlása, % megoszlása, % 1 ha alatt ,84 6,27 0,14 10 ha alatti összesen ,35 64,70 10, ha ,94 22,04 19, ha ,40 3,33 9, ha ,74 2,79 20, ha ,40 0,55 11, ha felett ,34 0,32 28,14 Összesen ,01 100,00 100, SAPS 1 ha alatt ,76 4,97 0,10 10 ha alatti összesen ,51 62,23 8, ha ,95 24,24 18, ha ,51 4,04 10, ha ,19 3,44 22, ha ,46 0,74 14, ha felett ,00 0,34 25,41 Összesen ,38 100,00 100,00 Forrás: MVH 8

11 A gazdaságok számának alakulását a következı diagramon szemléltetjük: 3. ábra Az MVH adatai alapján A gazdaságok száma Magyarország 2004-es csatlakozása óta fokozatosan csökken (a 2004-es darab SAPS igényléssel szemben 2009-ben már csak mintegy fı adott le SAPS kérelmet). Ez a csökkenés fıképp a 10 hektárnál kisebb területtel rendelkezı gazdaságok kilépésének tudható be (közel ilyen mérető gazdaság hagyott fel a kérdéses idıszakban a SAPS igényléssel). Az hektár közötti mérető gazdaságok száma mindeközben enyhén nıtt. A mezıgazdasági területek megoszlása a következıképp alakult: 4. ábra Az MVH adatai alapján 9

12 Az országszerte leigényelt mezıgazdasági terület összmérete nem módosult számottevıen 2004-rıl 2009-re. A területek jelentıs részét igénylik le az 1000 hektár felett gazdálkodók, bár súlyuk a csatlakozás óta némiképp csökkent. Szintén csökkent a 10 hektár alatti gazdaságok súlya az összterülethez képest, míg a hektár közötti gazdaságok átlagos mérete némiképp nıtt. III) Földforgalom A rendszerváltást követıen és a csatlakozás után is a földbérlet aránya magas szintő és növekvı, földforgalom csak korlátozottan indult meg. A föld adás-vételét jelentısen fékezi, hogy a föld a vagyon megırzésének, értéknövelésének fontos és hagyományos eszköze, ezért kínálata rugalmatlan. A termıföld alapvetıen rugalmatlan kínálatát Magyarországon a bérleti gazdálkodás magas szintje (60,9% a bérelt mezıgazdasági területek aránya, ami jóval magasabb, mint az EU15 átlaga 45,4%) az állami tulajdonú termıföldek magas aránya (22,9%) és az osztatlan tulajdonok (1,3 millió ha) tovább korlátozzák. A termıföld forgalma (örökléssel együtt) Magyarországon a csatlakozás évében meghaladta a 213,3 ezer hektárt, a teljes termıterület 2,8%-a cserélt gazdát. A földforgalom 2008-ban 212,5 ezer ha (9. táblázat). A föld tulajdonjogának a megváltozása többféle jogcímen történhet. A évi adatok szerint a tulajdonjog változással érintett terület: 61,8%-a, mintegy 131,4 ezer hektár esetében öröklés, csere, ajándékozás, illetve olyan adásvétel volt a tulajdonváltozás oka, ahol nem jelentkezett elıvásárlási jogosultság. ötöde (22,2%) elsıdleges vásárlási jogosultsággal rendelkezık (tulajdonostársak, közeli hozzátartozók) tulajdonszerzése, 13,9%-án elıvásárlási jogosultsággal rendelkezık (haszonbérlık-felesbérlık, a szomszéd és helyben lakó családi gazdálkodók, ıstermelık, mezıgazdasági vállalkozók, jogi személy társaságok tagjai, részvényesei) voltak a vásárlók, a Nemzeti Földalap vásárlásai a terület 2,0%-át érintették, a hazánkban letelepedett (jogszabály szerint vásárlási jogosultságot szerzett) EU tagállami állampolgárok termıföldszerzése (95,6 ha) nem érte el a termıföld forgalom 0,1%-át! A földforgalom regionális megoszlása alapján a két alföldi régióban a legmagasabb (együtt 46,3%). A termıterülethez viszonyított földforgalom aránya a nyugat-dunántúli 4 és a dél-alföldi régiókban a legmagasabb (3,9%; és 3,4%), míg az észak-magyarországi régióban a legalacsonyabb (1,6%). Az örökléssel történı tulajdonszerzés a kimutatásban nem önálló kategória, nem érvényesül rá elıvásárlási jogosultság. Az öröklés mértékét évi ezer hektárra, a teljes földforgalom 35-40%- ára becsülhetjük 5. 4 Különösen kiemelkedı Vas megye földforgalma (22,5 ezer ha), 8,2% a termıterületéhez viszonyítva. 5 A természetes személyek termıföldtulajdonát (5558,3 ezer ha), hatvanöt éves átlagéletkort és a tulajdon egyenletes eloszlását feltételezve. 10

13 A termıföld forgalma jogcímek szerint 9. táblázat Bejegyzett földterület Megnevezés ezer ha megoszlás (%) Elıvásárlási jogosultsággal: 91,1 90,5 95,5 90,2 81,1 42,7 45,2 45,3 40,2 38,2 Tulajdonostárs 34,4 31,6 49,4 49,0 47,2 16,1 15,8 23,4 21,8 22,2 Haszonbérlı és helybeli gazdálkodó 37,5 33,7 36,9 35,6 29,6 17,6 16,8 17,5 15,9 13,9 Letelepedett (tagállami) gazdálkodó n.a. 0,4 0,3 0,1 0,1-0,2 0,1 0,0 0,0 Magyar Állam (NFA) 19,2 24,8 8,9 5,6 4,2 9,0 12,4 4,3 2,5 2,0 Elıvásárlási 122, 109, 115, 134, 131, jogosultság nélkül: ,3 54,8 54,7 59,8 61,8 Öröklés, vásárlás, csere, 105, 103, 116, 119, 96,9 ajándékozás ,6 48,4 49,3 52,0 56,3 Egyéb földforgalom 16,4 12,9 11,5 17,5 11,8 7,7 6,4 5,4 7,8 5,6 Termıföld forgalom összesen 213, 3 200, 2 210, 7 224, 6 212, 5 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 Forrás: AKI számítás az FVM FTF Ingatlanforgalmi adatgyőjtése alapján, 2009 A földvásárlás, értékesítés felmérése alapján 6 az látszik, hogy: a legtöbb termıföldet egyéni gazdálkodók vásárolták; a mezıgazdasági termeléssel foglalkozó gazdasági szervezetek természetes személy tulajdonosai és részvényesei alkotják a következı csoportot; a mezıgazdasági termeléssel nem foglalkozó és nem helyben lakó magánszemélyek akik befektetési, vagyongyarapítási céllal vásárolnak alkotják a harmadik, a vásárlások volumene alapján az elızı csoportokhoz képest lényegesen kisebb csoportot; az NFA vásárlásai jellemzıen csak az életjáradékosokra korlátozódnak; a termıföldet a tulajdonosok elsısorban megélhetési gondok miatt értékesítik, vagy pedig azért, mert nem tudnak eleget tenni a mővelési kötelezettségnek; a legjobb földek esetében a viszonylag magas árak is ösztönzıleg hatnak az értékesítésre; az eladók között gyakoribbak a mezıgazdasági termeléssel nem foglalkozó, nem helyben lakó tulajdonosok, valamint a mezıgazdasági tevékenységüket megszüntetı, illetve csökkentı helyben lakók. A földforgalmat jelentısen visszatartó osztatlan közös tulajdonok forgalma továbbra is mérsékelt a földpiacon. Ennek okai között egyrészt a saját területen folytatott gazdálkodás céljából megosztást kérık tulajdonrészének vontatott kimérése és a területen fennálló bérleti jogviszonyok kötöttségei hátráltatják. A tulajdonosok leginkább a kis tulajdoni hányaduktól próbálnak szabadulni. Ebben az esetben leginkább a bérlı lehet a vevı, de megjelent a spekuláció is a közös tulajdonba kerülésre, ami elıvásárlási jogot biztosít a teljes terület késıbbi felvásárlására. A földforgalom szereplıi között a földszerzési arányok nagyjából kiegyenlítettek. A földpiacon (öröklés nélkül) mintegy ezer ha termıföld cserélhet gazdát évente. A forgalomból 35-40%-ra tehetı az öröklés, elıvásárlási jogosultsággal vásárolt a területek 40%-a melynek felét tulajdonostársak és közeli hozzátartozók, másik felét haszonbérlı és helybeli gazdálkodók (15%), valamint az NFA (5-6%) veszik meg. A külsı vásárlás mértéke 15-20%-ra tehetı. 6 Megyei Szakigazgatási Hivatalok bevonásával végzett vizsgálatok. 11

14 IV) A mezıgazdaságból származó jövedelem szerepe a vidéki térségekben Az EU tagállamaihoz hasonlóan Magyarországon is fokozatosan csökken a mezıgazdaságban alkalmazásban állók száma. Jelenleg az összes foglalkoztatotthoz 3,4% dolgozik a mezıgazdaságban. Ez a szám önmagában azonban nem alkalmas arra, hogy bemutassa a mezıgazdasághoz kötıdık arányát. A lakosság mezıgazdasághoz kötıdése - annak jellegébıl adódóan - a vidéki településeken jellemzı. A lakosság mezıgazdasági kötıdésének vizsgálatakor fontos az alapsokaság releváns megválasztása. Legcélszerőbb a falvak és kisvárosok lakónépességének vizsgálata lehet, bár erre egzakt statisztikai adat hiányában csak közelítı becslés adható. A KSH adatgyőjtéseinek felhasználásával megyei és regionális adatsorokat vizsgáltunk, így a Fıvárosban élı 2 millió lakos torzító hatását kiküszöbölve igyekeztünk megközelíteni a valóságot. Az egyéni- és családi gazdaságok mellett jelentıs azon, döntıen önellátásra termelık aránya, akik a saját szükségleteiket meghaladó termékfeleslegüket értékesítik. Ez a termelés kisebb részben a belterületi kertekben, nagyobb részben az alföldi települések közvetlen környezetében mai napig megtalálható külterületi konyhakerteken történik, melyek méretüknél fogva alkalmasak az eseti, piacra irányuló termelés során megfelelı árualap biztosítására. A megyei adatok vizsgálata során kitőnik, hogy a szerzıdéses mezıgazdasági alkalmazottak száma jóval meghaladja az országos átlagot. A mezıgazdasághoz kötıdı állandó, idıszaki, vagy alkalmi munkavégzéssel az aktív korú népesség nagyságrendileg 11,5%-a jut bérjellegő jövedelemhez. A legalacsonyabb megyei érték 4%, a legmagasabb viszont 44%. A saját gazdaságban dolgozók és a fizetett alkalmazottak együttes vizsgálata az adatok duplikációja miatt sajnos nem megoldható. Ennek ellenére érdemes megvizsgálni a saját gazdaságban dolgozók és az aktív korú lakosság viszonyát. A saját gazdaságban dolgozók közül az értékesítésre termelık aránya nagyságrendjeiben 17%. A legalacsonyabb érték ebben az esetben 4,2%, a legmagasabb 42%. Ha a vizsgálatba bevonjuk a csak saját fogyasztásra termelıket, akkor a keresett érték 30% fölé emelkedik, több megye esetében azonban az 50-, Szabolcs-Szatmár Bereg megye esetében a 60%- ot is meghaladja. Látható tehát, hogy amennyiben valós körülmények közt vizsgáljuk a mezıgazdasági jövedelemszerzés súlyát, úgy az agrárfoglalkoztatottság országos értékétıl gyökeresen eltérı eredményeket kapunk. Megállapítható, hogy Magyarország vidéki térségeiben szinte minden második lakos kötıdik valamilyen formában a mezıgazdasághoz, tágabb értelmezésben a vidéki nagyvárosok lakossága többségének kivételével szinte mindem vidéki család életében kisebbnagyobb szerepe van a mezıgazdasági tevékenységbıl származó jövedelmeknek. 12

15 és 11. táblázatok

16 V) A rendszerváltáskor indított kárpótlási és részarány-kiadási programok A részarány-kiadás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése A legtöbb közös tulajdon a részarány-földkiadási eljárás eredményeként jött létre. Az eljárás során olyan osztatlan közös tulajdonú földrészletek keletkeztek, amelyek közül soknak több tíz, számos esetben százas nagyságrendő tulajdonosa van. Az ezeken való önálló gazdálkodást nagyban megnehezítette, sok esetben lehetetlenné tette a közös tulajdoni forma. A közös tulajdon megszüntetésére a jogi lehetıség mindig meg volt, azonban a tulajdonosok ezzel a lehetıséggel csak ritkán éltek, ugyanis az eljárás költséges, a nagyszámú tulajdonos miatt pedig nehéz az egyhangú határozat meghozatala a megosztás gyakorlati kivitelezését illetıen. Ezért ezen területek hasznosítása jellemzıen bérbeadással történt illetve történik. A tulajdonközösségek megszüntetésére a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vagy a földrendezı és a földkiadó bizottságokról szóló évi II. törvény (Fkbt.) vonatkozó rendelkezései alapján kerülhet sor. Nem vitatható, hogy a közös tulajdon megszüntetésére irányuló speciális földhivatali hatósági eljárás hozzájárul a földprivatizáció egyik legkritikusabb problémájának, a nagyszámú tulajdonostárssal rendelkezı kényszerközösségek felszámolásához. Az Fkbt. vonatkozó rendelkezésének a hatálybalépését követıen 240 ezer tulajdonos jelezte megosztási igényét, az érintett földrészletek száma 70 ezer volt, ezek összterülete 1,3 millió hektár. A feladat végrehajtása hazánk EU csatlakozását követıen kezdıdött meg. Ennek során a megosztandó földrészletek földmérési és mezıgazdász szempontú elıkészítése ~ 60%-ban megtörtént, és közel földrészlet megosztására, illetve több mint új, önálló ingatlan kialakítására került sor, a megosztott földrészletek összterülete ~ hektár. Ezek ingatlannyilvántartási bejegyzése is megtörtént. Az e célra fordítható szők költségvetési forrás a gazdasági válság hatására tovább apadt, ezért az osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének folyamata lelassult. A jelenlegihez hasonló finanszírozási feltételek mellett a feladat teljes befejezéséhez melynek durván 1/3-a került végrehajtásra még legalább 8 év szükséges. Megjegyzendı, hogy a részarány-földkiadási eljárások még nem fejezıdtek be, és a hátralévı eljárások még további osztatlan közös tulajdoni formát fognak keletkeztetni. A közös tulajdon létrejöttének ezen esete mellett azonban meg kell említeni a törvényes öröklés rendjét is, amely szintén generálja a közös tulajdon létrejöttét, lévén, hogy sajnálatos módon a termıföldek öröklésére nincs külön agrárszempontú szabályozás, arra az általános Ptk.-beli szabályok az irányadóak. Befejezetlen földprivatizációs eljárások Részarány-földkiadás A földhivatalok jelentései alapján hozzávetılegesen ha nagyságú, és Ak értékő földterület tulajdoni rendezése van még hátra, melybıl közel ha természetvédelmi korlátozás alatt álló, valamint ha mővelés alól kivett terület, mely területek magántulajdonba adását a törvény (Fkbt.) korlátozza. A részarány-földkiadási eljárásokat jelenleg az MgSzH folytatja le. Még több tízezer fı vár arra, hogy ezen eljárások eredményeként a mintegy Ak értékő részarány-tulajdonuk nevesítésre kerüljön. Kárpótlási árverés (KIH Fıig.h.267/2009. számú tájékoztatása, a KIH honlapja és a földhivatalok adatszolgáltatása alapján) A Központi Igazságügyi Hivatal tájékoztatása szerint évben várhatóan lezárul a kárpótlási árverések köre. A hátralevı kárpótlási árverések mintegy 1500 ha-t tesznek ki. 14

17 A földprivatizáció tehát még nem fejezıdött be, s így még nem alakultak ki kellı stabilitással a hazai tulajdonosi viszonyok. A bizonytalansági tényezık miatt a tulajdonosi és használati struktúrák fejlesztése is várat magára, melyet az állam sem képes megfelelı eszközök hiányában hatékonyan befolyásolni. Ha ezen bizonytalan egyensúlyhelyzetben felszabadulna a földpiac, olyan hatás érné hirtelen a magyar agrárgazdaságot, mely teljesen kezelhetetlen következményekkel járna, és vélhetıen a hazai agrárszereplık kiszorulását eredményezné az ágazat alapanyag termelı szekciójából. Ez tovább rontaná a vidék helyzetének számos mutatóját. VI) A Kormány földbirtok-politikája, eszközei, birtokrendezési lehetıségek ( ) a) Földbirtok-politikai irányelvek A földbirtok-politikai irányelveket nem jogszabály, hanem az állami irányítás jogi eszközének minısülı, az Országgyőlés által kiadott határozat, nevezetesen a 48/2002. (VII. 19.) OGY határozat tartalmazza. Az Országgyőlés a határozatát eredendıen a Nemzeti Földalapról szóló évi CXVI. törvény (Nfatv.) azon elıírására tekintettel hozta meg, miszerint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítása a földbirtok-politikai irányelvek szerint történik. Az OGY határozatban a földbirtok-politika részletes irányelvei között szerepelnek a következık: a családi gazdaságok kialakítása és megerısítése; a gazdálkodás jellegének megfelelı, versenyképes birtokméretek kialakításának elısegítése, ezen belül o a családi és középgazdaságok 300 hektár mérető felsı határig történı ösztönzése; o a kismérető birtokok legalább 100 hektárig történı elsıdleges fejlesztésének ösztönzése; a nem mővelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem mővelhetı területek megvételének és hasznosításának állami kezdeményezı szereppel történı meggyorsítása; a birtoknagyság alkalmassá tétele az EU támogatások lehívhatóságához; a birtokösszevonási célú, valamint az állattenyésztı telepek mőködését biztosító önkéntes földcseréhez szükséges termıföld biztosítása. Az OGY határozat alapján a Nemzeti Földalap az állami beavatkozás, szabályozás és befolyásolás intézménye, amelynek a földbirtok-politikai irányelvekben foglaltakat kell megvalósítania. A kialakításra mintaként szolgált a francia Safer hálózat, mely beavatkozik a földpiac mőködésébe, ellenırzi a földtulajdoni struktúrákat, a földbérleteket, a gazdálkodás mérethatárait és a tulajdonviszonyokat is. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Nemzeti Földalap felállításának egyik elsırendő célja volt a kedvezıtlen birtokszerkezetek javítása, korszerősítése, s ezáltal a Nemzeti Földalap a birtokrendezési célok megvalósításában alapvetı szerepet kapott. b). A Termıföldrıl szóló tv. által nyújtott birtokrendezési lehetıség A Tft. kimondja, hogy a tulajdonosok széttagolt termıföldjeinek összevonásával, a természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési feltételek, kedvezıbb üzemi méretek, az együttesen mővelhetı családi birtokok kialakítása céljából a település területére vagy annak természetes határokkal elkülöníthetı egy részére kiterjedı birtokrendezési eljárást kell lefolytatni. Az általános birtokrendezési eljárásra a külön törvény rendelkezései az irányadók. A külön törvényben foglaltak hatálybalépéséig a fent felsorolt célok megvalósítása érdekében birtokösszevonási célú önkéntes földcsere kezdeményezhetı. A Tft. tehát úgy rendelkezik, hogy az általános birtokrendezésrıl külön törvény megalkotása szükséges. Erre azonban a mai napig nem került sor. E törvény hatálybalépéséig a Tft.-ben biztosított birtokösszevonási célú önkéntes földcsere az, amely a tulajdonosok szétszórt földjeinek az összevonását szolgálja. A Tft. csupán az önkéntes földcserérıl szól, a földbirtokrendezés hatósági megoldásáról nem. A Tft. azonban azt is rögzíti, hogy az önkéntes földcsere a késıbbiekben a külön törvény szerint lefolytatható általános birtokrendezés végrehajtását nem zárja ki. Az általános birtokrendezési eljárásról szóló önálló törvény megalkotása elmaradásának egyik indoka, hogy a földprivatizációs eljárások még nem fejezıdtek be és így a termıföldre vonatkozó tulajdonosi struktúra nem stabilizálódhatott. A legnagyobb gondot mégis az jelenti, hogy nem kristályosodott ki olyan birtokpolitikai koncepció, ami széleskörő társadalmi és jogpolitikai konszenzuson alapulna. 15

18 Egy átfogó és általános birtokrendezés megvalósítása rendkívül bonyolult, összetett feladat. A megvalósításához a társadalmi elfogadtatásán és a szabályozás megalkotásán túl elengedhetetlen a pénzügyi korlátok függvényében a forrás-szükséglet felmérése, és annak biztosítása, valamint az irányítás, a szervezés, és a végrehajtás intézményi kereteinek megteremtése, továbbá a teherviselés (érintettek, résztvevık, állam) lehetséges alternatíváinak kidolgozása, egyúttal a társadalom megfelelı tájékoztatása is. Az állam jelenleg illeték-, igazgatási szolgáltatási díj-, és adókedvezményekkel, illetıleg menteségekkel ösztönzi a birtok-összevonási célú önkéntes fölcserék, illetve a tulajdonjog átruházások megvalósítását, és ezáltal a birtokrendezést. c) A Termıföldrıl szóló törvény rendelkezései a tulajdoni és használati korlátokról A termıföldrıl szóló évi LV. törvény a földtulajdonszerzést (a termıföld bármilyen jogcímen történı megszerzését, kivéve a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, ráépítéssel, kisajátítással és a kárpótlási célú árverés során történı tulajdonszerzést) korlátozza 7. A korlátozás tekintetében eltérı szabályok vonatkoznak belföldi magánszemélyekre, belföldi jogi személyekre és a külföldiekre. Belföldi magánszemély termıföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona értékő termıföld legyen (5. ). Magánszemély és közeli hozzátartozója tulajdonában lévı termıföld mennyisége nem haladhatja meg a település összes földterületének egynegyedét, vagy az ezer hektárt. Elıvásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók, tulajdonostársak, a mezıgazdasági termelık gazdaságátadási támogatása esetén, valamint zártkerti földrészlet adásvétele esetén. A tulajdonszerzés lehetısége egyéb esetben az elıvásárlási jog szerinti sorrendben alakul (10. ). Haszonbérlı, feles bérlı, részes mővelı, jogi személyiségő, vagy jogi személyiség nélküli szervezet helyben lakó, természetes személy tagja, vagy részvényese 8, helyben lakó szomszéd, helyben lakó 9, valamint a Magyar Állam (Nemzeti Földalap). Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termıföld tulajdonjogát nem szerezheti meg 10 (6. ). Azonban a helyben lakó tagok és részvényesek, mint magánszemélyek fıleg a szervezet által használt (bérelt) területükre vonatkozó elıvásárlási joguk alapján is vásárolhatnak termıföldet, amit családtagjaiknak már szabadon értékesíthetnek. Külföldi magánszemély és jogi személy a termıföld tulajdonjogát nem szerezheti meg, kivéve a csatlakozás óta azon tagállami állampolgárokat 11, akik önálló vállalkozó mezıgazdasági termelıként kívánnak letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerően Magyarországon laknak és mezıgazdasági tevékenységet folytatnak (7. ). A termıföldek használata is korlátozott. A haszonbérlet legfeljebb húsz éves idıtartamú lehet (13. ). Belföldi magán- és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona értékő termıföldet bérelhet (22. ). Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú, vagy AK értékő földet bérelhet, amelybe nem számít bele a szervezet saját tagjaitól, részvényeseitıl, valamint a földalapkezelı szervtıl bérelt terület. Elméletileg tehát a tagok számától függıen akár korlátlan is lehet a terület. Elıhaszonbérleti jog illeti meg (22. ) a volt haszonbérlıt és állattartó telep (vagy halastó) üzemeltetıjét, a helyben lakó szomszédot, és a helyben lakót 12. A földtulajdon szerkezete és változása jelentıs mértékben függ az örökösödés jogi szabályozásától. A törvényes öröklés általános rendje szerint a leszármazottak egyenlı részben örökölnek (PTK 607. ). Termıföldre külön szabályozás nincs, ez sajnos a birtokelaprózódást segíti elı. 7 Termıföld tulajdonjogát cserével csak termıföld átruházásával, ajándékozással csak közeli hozzátartozók esetében lehet átruházni. 8 Ha a bérlı jogi személyiségő-, vagy jogi személyiség nélküli szervezet. 9 A helyben lakó szomszéd és a helyben lakó esetében a családi gazdálkodó, regisztrációs számmal rendelkezı ıstermelı, illetıleg egyéni mezıgazdasági vállalkozó, valamint jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese a sorrend. 10 A Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével. 11 A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok szerint. 12 A helyben lakó szomszéd és a helyben lakó esetében a családi gazdálkodó, regisztrációs számmal rendelkezı ıstermelı, egyéni mezıgazdasági vállalkozó, jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet a sorrend. 16

19 d) Földvásárlási támogatások A földpiacon a mezıgazdasági termelık keresletének élénkítéséhez hozzájárulnak a földvásárláshoz kapcsolódó támogatások. A támogatások elısegítik az életképes mezıgazdasági üzemek arányának növelését, termelési biztonságuk fokozását. A mezıgazdasági tıkehiány csökkentésének, a hatékonyság és a birtoknagyság növelésének egyik formája a földpiacon kedvezı hitelek nyújtása, a földvásárlási hozzájárulás. Az állam hitelpolitikájában a kedvezményes földvásárlás támogatása nem központi kérdés, azonban a mezıgazdasági üzemek folyamatos mőködésének fenntartása és a fejlesztési beruházások saját erejének biztosítása jelentıs mértékben kapcsolható a gazdaságok hitelfelvevı képességéhez. Az Európai Unióhoz történt csatlakozást követıen a mezıgazdasági támogatáspolitikához történı igazodás következtében mezıgazdasági termelésük finanszírozásához már csak piaci alapú hitelt vehetnek igénybe a termelık. A földvásárlás támogatásának uniós korlátozása méltánytalan megkülönböztetés az EU részérıl a többi beruházástípus és a régi tagállamok javára hiszen a csatlakozás elıtt a régi tagállamok gazdálkodói földvásárlásukat még támogatással biztosíthatták. A kapacitások kihasználásának javítása érdekében támogatások nélkül a termelık egyetlen lehetısége piaci alapú jelzáloghitelek igénybe vételével történı földvásárlás, vagy marad a föld bérlete. A beruházásokhoz kapcsolódó földvásárlási támogatás lehetısége (a támogatásra jogosult összeg 10 százalékáig) nálunk a vidékfejlesztési intézkedések körében nem alkalmazott, mivel a társas vállalkozások nem vehetnek földet, pedig a gazdálkodók földterületének bıvítése fontos feladat. Hasonlóan fontos a szétszórtan elhelyezkedı parcellák használat és tulajdon szerinti összevonását szolgáló birtokrendezés, ami szintén nem élvez prioritást a vidékfejlesztési támogatások között. e) Birtokfejlesztési hitelek Kellı mértékő fedezet hiányában a gazdaságok hitelhez jutási esélye alacsony. A bankok számára az agrárágazat sajátosságai miatt eredendıen kockázatos az agrárhitelezés. A óta mőködtetett birtokfejlesztési hitelek a gazdaságok növekedését elısegítı kamattámogatásos konstrukciók: A 317/2001. (XII. 29.) kormány rendelet 2. családi gazdálkodók és mezıgazdasági kisés középüzemek számára biztosított kedvezményes hitelezéséhez kapcsolódó kamattámogatást és állami kezességvállalást: A 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet 71. alapján a pénzügyi intézmények kedvezményes hitelt nyújtottak: A 2005 novemberétıl a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet, illetve márciusától a 17/2007. (III. 23.) FVM rendelet szerint a birtokfejlesztési támogatás mezıgazdasági termıföld vásárlására korlátozódik és csak jelzáloghitel-intézettıl (vagy jelzáloghitelintézeten keresztül) igényelhetı támogatás. A birtokfejlesztési hitelek igazi jelentıségét az adja (viszont a gazdaságok termıföld vásárlásának reális értékelését korlátozza), hogy kamattámogatással lehetıvé vált termıföld, vagy egyéb ingatlan fedezetbe vonása mellet az egyéni gazdaságok fejlesztése, forgóeszköz-finanszírozásuk stabil hátterének megteremtése. A kihelyezett birtokfejlesztési hitelek teljes állománya és az összes éven túli kamattámogatású hitelen belüli aránya 2003-ban volt a legmagasabb, 75,1 milliárd Ft (77,0%) (0. táblázat). A birtokfejlesztési hitelek aránya a csatlakozást követıen folyamatosan visszaszorult. 12. táblázat A birtokfejlesztési hitelek állománya támogatási rendeletek szerint (milliárd Ft) Megnevezés ** Éven túli kamattámogatású hitelek: 213,5 332,9 454,3 402,3 304,1 207,3 197,7 ebbıl: birtokfejlesztési hitelek 67,1 77,0 75,9 73,0 67,4 59,3 59,5 aránya (%) 31,4 23,1 16,7 18,1 22,2 28,6 30,1 17/2007. (III.3) FVM rendelet alapján *** - 1,4 25/2004. (III.3.) FVM rendelet alapján - 4,6 11,1 11,1 3/2003.(I.24.) FVM rendelet alapján - 1,9 3,2 3,9 3 2,9 2,5 317/2001.(XII.29.) Korm. rendelet alapján 67,1 75,1 72,7 69,1 59,8 45,3 44,5 Birtokfejlesztési hitelek változása - 9,9-1,1-2,9-5,6-8,1 0,2 változása (%) 111,9 96,8 95,0 86,5 75,8 98,2 17

20 * december 31.-i állapot; ** június 30.-i állapot; *** a 25/2004 FVM rendelet helyett a 17/2007. (III.3) FVM rendelet került bevezetésre Forrás: FVM, Agrárszabályozási Fıosztály, 2008 A földvásárlás támogatása visszaszorulóban van, mikor éppen nagy szükség lenne rá. A piaci alapú jelzáloghitelezés drágább, kevesebb gazdaság élhet vele. Megfelelı ösztönzıkkel (például a vállalkozásból tulajdoni hányad biztosításával, kölcsönszerzıdéssel) földterületük elzálogosításával a termıföld tulajdonosok is bevonhatók az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások finanszírozásába. A nemzeti támogatást az Unió kivételes esetben még engedélyezheti (például Lengyelországban). f) Birtok-összevonási célú támogatások Az FVM nemzeti hatáskörben nyújt birtokrendezést segítı támogatást, melynek formája a birtokösszevonás és a termıföldvásárlás pályázati rendszere. A LV. törvény (27. ) lehetıvé teszi a szétaprózott földrészletek birtok összevonási célú önkéntes földcseréjét, amelyet az érintett tulajdonosok egyetértésével a területileg illetékes földhivatalok bonyolítanak. A támogatást a nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások feltételeirıl szóló 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet (35. ) biztosította 13. A támogatás a tulajdonosok kezdeményezésére indítható EU konform lehetıség, mely az elaprózódott birtokszerkezet javítását, a birtokkoncentráció elısegítését is szolgálja. Jelentıségét a mezıgazdasági termelık még nem ismerték fel, a meghirdetett pályázatokra gyakran még érdeklıdı sem igen akadt. A birtok-összevonási célú termıföldvásárlás támogatása iránt viszont fokozott az érdeklıdés. A támogatás jogszabályi hátterét a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirıl szóló 6/2004. (I. 22) Kormány rendelet és a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet biztosította. Támogatásban csak mezıgazdasági tevékenységet folytató, szakirányú végzettséggel vagy öt éves szakmai gyakorlattal rendelkezık részesíthetık. Az utófinanszírozású támogatás mértéke a pályázathoz csatolt adásvételi szerzıdésben kikötött vételár legfeljebb 20 százaléka, de pályázatonként legfeljebb hárommillió forint lehet. Azonban egy pályázó évente két pályázatot is benyújthat, így a támogatás felsı korlátja lényegében hat millió forint 14. A birtok-összevonási célú önkéntes földcsere, 2010-tıl az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) jogcímei között szerepelhet. A földvásárlás segítségével átlagosan 54 ha saját tulajdonú területtel rendelkezı pályázók 17,5%-kal növelték földtulajdonukat ben az elızı évihez képest a vásárolt terület nagysága 5,6 ezer hektárra nıtt. Az átlagosan 64 hektáros saját területtel rendelkezı pályázók ebben az évben 12,4%- kal növelték földtulajdonukat. Birtok-összevonási célú támogatások fıbb jellemzıi, táblázat Megnevezés Változás mértéke* (%) Támogatás összesen (millió Ft) 208,5 434,7 208,5 Eredményes pályázatok száma (db) ,4 Egy pályázatra jutó támogatási érték (ezer Ft) 659,8 613,1 92,9 Gazdaságok saját területe összesen (ezer ha) 17,0 45,1 264,8 Támogatott dőlıben elhelyezkedı területük (ha) 4,3 7,8 181,9 Vásárolt terület nagysága (ezer ha) 3,0 5,6 187,6 Területek átlagos értéke** (ezer Ft/ha) 349,4 388,3 111,1 Koncentráció a gazdaságok saját területében (%) 17,5 12,4 70,8 Koncentráció a támogatott dőlıben (%) 69,6 71,8 103,1 * index: 2004=100%; **20%-os támogatási mértéket feltételezve. Forrás: Biró és Földesi (2006): Birtok-összevonási célú támogatások Magyarországon, In Településrendezés, birtokrendezés országos konferencia (Agárd, november 9-10.) elıadásainak összefoglalója, Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár, p. 88. alapján 13 A támogatási jogcím lényegében érdeklıdés hiányában 2007 októberében szőnt meg. 14 A támogatási rendeletet 2007-ben felváltotta a hasonló elnevezéső, december 31-ig hatályos 99/2007. (IX. 19.) FVM rendelet. Lényeges változtatás nem történt, azonban csak regisztrációs számmal rendelkezı mezıgazdasági termelı (magánszemély) lehet jogosult a támogatásra, aki termıföldet, illetve osztatlan közös tulajdonban álló tulajdoni illetıséget vásárol saját tulajdonával közvetlenül szomszédos területen. 18

21 Hasonló részletességő adatok a késıbbiekre nem állnak rendelkezésre, de az adatok összesítésébıl megállapítható, hogy a birtok összevonási célú támogatásban között 1790-en részesedtek, átlagosan 620,1 ezer forint értékben (14. táblázat). A támogatás (20%-os önrésszel és szántóterülettel) számolva összességében mintegy 20 ezer hektár megvásárlását is elısegíthette, ami átlagosan 7,1 ha-os birtoknövekedést jelez. Birtok-összevonási célú támogatások összesített adatai, táblázat Megnevezés Összesen Támogatás összesen (millió Ft) 208,5 434,7 611,4 163,6 370,9 1789,1 Támogatott pályázatok száma (db) Egy pályázatra jutó támogatás (ezer Ft) 659,8 613,1 712,6 377,8 651,8 620,1 Támogatásból megvásárolható terület* 473,9 988,0 1389,5 371,8 843,0 4066,1 * 2008-as árakon, 20% önrész nélkül szántóterületre számolva Forrás: FVM agrárgazdasági jelentések A támogatás a földpiaci keresletet élénkíti, azonban utófinanszírozás jellegébıl és az alacsony támogatási hányadból (20%), valamint a források bizonytalanságából eredıen mindössze kedvet teremtett a vásárláshoz. Többnyire nagyobb (50 hektár feletti földtulajdonnal már rendelkezı) gazdálkodók vették igénybe a támogatást, azonban a kisebb mérető-, a piaci termelés felé forduló gazdaságok is részesedhetnek a támogatás nyújtotta elınyökbıl. Az Uniós társfinanszírozású intézkedések között a fiatal gazdálkodók induló támogatása biztosít lehetıséget a termıföld vásárlására, illetve a gazdaság kialakításának elsı évében földterületek bérléséhez. A vásárolt termıföld vételára nem haladhatja meg az indulási költségek 10%-át, 638 ezer Ft-ot. A bérelt területet földbérleti díjára legfeljebb az indulási támogatás 5%-a, 319 ezer Ft használható fel. g) Az NFA szerepe Az NFA részét képezı földvagyont az erdıterületek vonatkozásában vagyonkezelésbe adással, míg mezıgazdasági területeit haszonbérbe adással, értékesítéssel, cserével hasznosítja. Mezıgazdasági területeinek meghatározó többségét (350 ezer hektárt) az NFA jellemzıen középes- és nagymérető mezıgazdasági vállalkozásoknak jogelıdök által kötött haszonbérleti szerzıdések keretében adta bérbe. Az állam erdıgazdasági, társasági részesedései, az MNV Zrt. portfóliójába tartozó 19 erdıgazdasági társaság mintegy 976 ezer hektár állami erdıt és egyéb földterületet kezel, melybıl 370 ezer hektár nemzeti park, tájvédelmi körzet, és egyéb védett terület. Tevékenysége során az NFA: tartós mezıgazdasági bérletben áll 350 ezer ha (melybıl 40 ezer ha erdészeti hasznosítású). A haszonbérlık többsége, 1,3 ezer gazdálkodó átlagosan 60 hektárt, míg a száz legjelentısebb haszonbérlı ennek közel ötvenszeresét, átlagosan 2,9 ezer ha állami földet bérel. A haszonbérleti díjakból származó bevételek a termıföldért életjáradékot program kifizetéseire fordítandók; nyilvános értékesítés során (eddig 61 ezer hektár terület került értékesítésre), az NFA csak a 10 hektár alatti területek esetében alkalmaz árverést, a nagyobb területeket pályázati úton értékesíti. Az NFA a portfóliót alkotó pályázati egységek összetételével, nagyságával és árával is befolyásolhatja a vásárlók körét, a forgalmi értéket szakértıvel, vagy egyszerősített értékbecsléssel is megállapíthatja 15. A pályázatok elbírálásában a birtokhasznosítási bizottságok is közremőködnek ban tízezer ha termıföld került értékesítésre, melynek bevétele 4,3 Mrd Ft (az átlagár 426 ezer Ft/ha); termıföldért életjáradék program 16 keretében 69,5 ezer hektár földterület után éves szinten 10 Mrd Ft-ot meghaladó kifizetési kötelezettség terheli. A 22,3 ezer életjáradékos, átlagosan 3,1 ha terület után évente közel fél millió Ft (473,6 ezer Ft) kifizetésben részesül. Aktuáriusi számítás szerint 17 az életjáradékként kifizetendı teljes összeg 100 milliárd Ft; /2007. (X. 4.) kormány rendelet A 255/2002. (XII. 13.) kormány rendelet alapján 17 (2006-ban 54 ezer ha 19 ezer életjáradékostól) 19

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM 41.381/5/2007 ELİTERJESZTÉS a Kormány részére a földrendezı és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója 6000 Kecskemét, Nagykırösi u. 32 Tel: 76/481-045, Fax: 76/481-450 Szám: 28.088/20/2009 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal 2008. évi szöveges beszámolója 1. FELADATKÖR, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2005/2006. ÉVES JELENTÉSE

AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2005/2006. ÉVES JELENTÉSE AZ EGIS GYÓGYSZERGYÁR NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2005/2006. ÉVES JELENTÉSE Budapest, 2007. január 24. EGIS Gyógyszergyár Nyrt. Felelősségvállaló nyilatkozat Az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. 2005/2006.

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT SOPRON 2008 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDİMÉRNÖKI KAR ROTH GYULA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ERDİVAGYON-GAZDÁLKODÁS PROGRAM A

Részletesebben

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése Tájékoztatásunk a Számviteli Törvény 10. (2) bekezdésével összhangban a nemzetközi számviteli (IFRS) standardoknak megfelelı szabályok

Részletesebben

A termıföld mint erıforrás

A termıföld mint erıforrás A termıföld mint erıforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika A termıföld fogalma termıföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szılı, gyümölcsös, kert,

Részletesebben

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT.

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Continental Danubia Kft. Bejegyzett Könyvvizsgáló Társaság MKVK Tagsági Ig.szám: 001262 Független Könyvvizsgálói Jelentés A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Készült: Pécsett, 2007. március 19-én A könyvvizsgálói

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Gyakran ismétlıdı kérdések, válaszok

Gyakran ismétlıdı kérdések, válaszok Gyakran ismétlıdı kérdések, válaszok 1. Tájékoztatást kérı levelükben annak megállapítását kérték, hogy a gazdasági társaság, amely egy külföldi cég 100 százalékos tulajdonában van és kizárólag az anyacége

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Ügyiratszám: 29422/4/2009. ELİTERJESZTÉS a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. március 26-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. március 26-i ülésére Tárgy: Beszámoló a 2008. évi önkormányzati adózás tapasztalatairól Elıkészítette: dr. Csarnai Judit osztályvezetı Babinszki Szilárd ügyintézı Benczéné Simcsik Ágnes ügyintézı Csapó Lászlóné ügyintézı Lászlóné

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

egységes szerkezetbe foglalt RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelı: QUAESTOR Befektetési Alapkezelı ZRt. 1132 Budapest, Váci út 30.

egységes szerkezetbe foglalt RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelı: QUAESTOR Befektetési Alapkezelı ZRt. 1132 Budapest, Váci út 30. A Aranytallér Vegyes Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Borostyán Kötvény Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Deviza Nyíltvégő Értékpapír Befektetési Alap Kurázsi Pénzpiaci Nyíltvégő Értékpapír Befektetési

Részletesebben

BÉRSZÁMFEJTİK KLUBJA

BÉRSZÁMFEJTİK KLUBJA BÉRSZÁMFEJTİK KLUBJA 2015. december 8-i alkalom kiemelt témái 1 2015. november 17-én elfogadott törvényi változások áttekintése bérügyviteli szempontból 1 oldal 1.1 2016. január 1-jétıl hatályos kiemelt

Részletesebben

A termıföld és mezıgazdasági területek értékelése

A termıföld és mezıgazdasági területek értékelése A termıföld és mezıgazdasági területek értékelése EUFIM minısítésre felkészítı továbbképzés elıadása Dr. Berdár Béla A termıföld jellemzıi A föld alapvetı funkciói: A nemzet létezésének alapja, benne ölt

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére Az államháztartásról, valamint az önkormányzatokról szóló törvények elıírásai alapján Gyır Megyei Jogú Város 2010.

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület Árverési azonosító SOM-2804/09 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. (1133 Budapest, XIII. Pozsonyi út 56.) a továbbiakban Kiíró, a Nemzeti Földalap oni körébe tartozó földterületek értékesítési

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára 1 Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára Dr. Kurucz Mihály elıadásában 2009. november 23. A XIX. század végi osztrák telekkönyvi

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI ADÓK EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS BESZÁMOLÓ (2006. 12. 31.)

ÖNKORMÁNYZATI ADÓK EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS BESZÁMOLÓ (2006. 12. 31.) ÖNKORMÁNYZATI ADÓK EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS BESZÁMOLÓ (2006. 12. 31.) Az önkormányzati adóigazgatásról általában Önkormányzat képviselıtestületének egyik alapjoga, hogy önkormányzati rendeletek útján, a

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület. Edelény 015/16 szántó 0,2551 4,87 1/1 0,2551 4,87 81 000

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület. Edelény 015/16 szántó 0,2551 4,87 1/1 0,2551 4,87 81 000 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. (1133 Budapest, XIII. Pozsonyi út 56.) a továbbiakban Kiíró, a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek értékesítési szabályzata vonatkozó

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról Módosítva: 13/1993.(V.28.) KT, 1/1994.(I.28.) KT, 6/1994.(IV.22.)KT, 23/1995.(VIII.25.) KT,

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségébıl kiindulva az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Tisztelt Fıbiztos Asszony!

Tisztelt Fıbiztos Asszony! Ügyiratszám: 40119/1/2009. Mrs. Mariann Fischer Boel asszony Fıbiztos részére Mezıgazdasági Fıigazgatóság B-1049 Brüsszel Tisztelt Fıbiztos Asszony! A Kormány döntésének értelmében örömmel tájékoztatom

Részletesebben

Összefoglaló táblázat a társaság legfontosabb gazdasági adatairól. 2008. év

Összefoglaló táblázat a társaság legfontosabb gazdasági adatairól. 2008. év Tisztelt Közgyőlés! Az önkormányzat 100%-os tulajdonú gazdasági társasági elkészítették a évi üzleti üket, melyeket jelen elıterjesztés keretében, gazdasági társaságonként az alábbiakban foglalunk össze:

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Nyúl község világörökségi érték közvetlen szomszédságában, nagyon szép természeti környezetben, a Sokoró-dombság lankáin fekszik. Itt található a Sokoró-dombság

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA 2010. SZEGED Szegedi Tudományegyetem Vagyonkezelési Szabályzata 2 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 I.1. A szabályzat

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31.

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31. Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2008. december 31. A Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) kormányrendeletben

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 110. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének./2009. (.) rendelete a 2008. évi költségvetés végrehajtásáról (tervezet) E L İ T E R J E

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

mostoha-és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelıszülı a vér szerinti szülıvel egy tekintet alá esik).

mostoha-és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelıszülı a vér szerinti szülıvel egy tekintet alá esik). Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy az APEH Közép-magyarországi Regionális Fıigazgatóság Kelet-budapesti Igazgatósága nevében megköszönjem a megtisztelı meghívásukat. Nekünk az állami adóhatóság

Részletesebben

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében A társadalmi egyenlıség-egyenlıtlenség kérdése a leggyakrabban vitatott témák egyike társadalmunkban.

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye

CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye 1. oldal, összesen: 96 CompLex (http://www.complex.hu/) Jogtár (http://www.jogtar.hu/) Céginfo (http://www.complex.hu/ceginfo.php) Termékeink (http://www.complex.hu/termekek.php) CompLex Hatályos Jogszabályok

Részletesebben

A Kormány 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelete a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól

A Kormány 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelete a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 175. szám 25131 A Kormány 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelete a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól A Kormány a Nemzeti Földalapról

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület. a szántó 0,9273 10,29 0,9273 10,29 0,1896 1,33

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület. a szántó 0,9273 10,29 0,9273 10,29 0,1896 1,33 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY a Magyar Nemz Vagyonkezelı Zrt. (1133 Budapest, XIII. Pozsonyi út 56.) a továbbiakban Kiíró, a Nemz Földalap vagyoni körébe tartozó földek értékesítési szabályzata vonatkozó fejezetei

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

Szörfi István Jegyzı

Szörfi István Jegyzı Elıterjesztés Tárgy: 2011. évi költségvetési koncepció. Elıterjesztı: Szörfi István, jegyzı Tisztelt Képviselık! A 2011. évi költségvetési koncepció az elızı évek bevált gyakorlatának megfelelıen szöveges

Részletesebben

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv A 211/2012.(VIII.30.) határozat melléklete A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola Pedagógiai Programjának kiegészítése Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv 2012. 0 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi

Részletesebben

PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2012. I.-IX. havi idıközi vezetıségi beszámolója

PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2012. I.-IX. havi idıközi vezetıségi beszámolója PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2012. I.-IX. havi idıközi vezetıségi beszámolója A Pannon-Váltó Nyrt. konszolidált mérlegébe a következı társaságok kerültek bevonásra: Pannon Consulting Kft. A Pannon-Váltó Nyrt. részesedése

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-1/2008/77. sz. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa a Magyar Ingatlanszövetség (Budapest) eljárás alá vont vállalkozás ellen versenykorlátozó megállapodás tilalma

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-134/2006/060. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda (ügyintézı ügyvéd: dr. K. L.) által képviselt E.ON Észak-Dunántúli Áramhálózati Zrt.

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI. 1656-2/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete 1 Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete által 2008. év során kifizetett káresemények értékelése A Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesülete 2008. évi tevékenységérıl szóló, az Egyesület

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T -ot.

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T -ot. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.:D.402/8/2012. A Közbeszerzési Döntıbizottság

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Hı- és/vagy villamosenergia-elıállítás támogatása megújuló energiaforrásból c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-4.1.0 A

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Hajdú-Bihar Megyei Rendır-fıkapitányság Hajdúnánás Rendırkapitányság 4080 Hajdúnánás, Bocskai út 26-28. Tel.: 52/570-050 Fax.: 52/570-051 BM Tel.: 32/53-20 Fax.: 32/53-21 e-mail: hraskoj@hajdu.police.hu

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. Ikt.sz.: D.100/14/2012. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu A Közbeszerzési

Részletesebben

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA 2005. évi CXXXIX. törvény a felsıoktatásról Az Országgyőlés annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történı csatlakozásával a magyar felsıoktatás az Európai Gazdasági Térség felsıoktatási

Részletesebben

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján)

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktızsde számára 2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

KECSKEMÉT, Széchenyi tér 14. ÜZLETHELYISÉG ÉS IRODA. Belterület HRSZ: 3447/2/A/1

KECSKEMÉT, Széchenyi tér 14. ÜZLETHELYISÉG ÉS IRODA. Belterület HRSZ: 3447/2/A/1 INGATLANVAGYON-ÉRTÉKELÉS KECSKEMÉT, Széchenyi tér 14. ÜZLETHELYISÉG ÉS IRODA Belterület HRSZ: 3447/2/A/1 Készítette:.. Az értékelés kelte: 2009. november 02. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 ÉRTÉKTANUSÍTVÁNY...

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

1/2015. számú közvetlen hatályú szabályzat a Szövetkezeti Hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. részére

1/2015. számú közvetlen hatályú szabályzat a Szövetkezeti Hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. részére 1/2015. számú közvetlen hatályú szabályzat a Szövetkezeti Hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. részére TERMÉKSZABÁLYZAT a a TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAG bevezetésével és értékesítésével kapcsolatos feladatokról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM XIX/1375/2 ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól Budapest, 2010. október látta: norbert.kis@vm.gov.hu

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fıvárosi Ítélıtábla 2.Kf.27.546/2010/6. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. K. Sz. jogtanácsos által képviselt OTP Bank Nyrt. (Budapest) felperesnek a dr. László Ildikó Katalin

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Budapest, XVIII. ker. Petıfi

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A Ügyszám: Vj-19/2011. A Gazdasági Versenyhivatal a Groupama Garancia Biztosító Zrt. és a Magyar Ingatlanszövetség eljárás alá vont vállalkozások

Részletesebben

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései

Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék Az illetékjogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései Szerző: Kecskeméti Ágnes Neptun kód: C3H96U Konzulens:

Részletesebben

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15.

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. PR riport Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. Tartalom Megjelenések a társszervezetek kiadványaiban MMOSZ

Részletesebben

Tájékoztató. a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl

Tájékoztató. a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl Salgótarján Megyei Jogú Város Gyámhivatala 3100 Salgótarján Múzeum tér 1. Ü.sz: 24.580 /2009. Tájékoztató a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl Tisztelt Közgyőlés! A gyámhatóságokról

Részletesebben

Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez

Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez Iktatószám: Kölcsönszám: Hitelszámla száma: CB határozatszám: Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez amely egyrészrıl a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet (8380 Hévíz,

Részletesebben

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. 6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.

Részletesebben

2014. El. XV. A. 1/8. Hiv.szám:2014.OBH.XXXIII.C.7. Tisztelt Fıosztályvezetı-helyettes Asszony!

2014. El. XV. A. 1/8. Hiv.szám:2014.OBH.XXXIII.C.7. Tisztelt Fıosztályvezetı-helyettes Asszony! ELNÖKE 8000 Székesfehérvár, Dózsa Gy. út 1. t. 06 22 330-577 f. 06 22 330-577 e. birosag@szekesfehervarit.birosag.hu http://szekesfehervaritorvenyszek.birosag.hu 2014. El. XV. A. 1/8. Hiv.szám:2014.OBH.XXXIII.C.7.

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben