Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)"

Átírás

1 MKKSZ Akadémia zárórendezvénye a Parlamentben Budapest, december 8. Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Kollégák! Ha jól értem elıadásom címét, akkor nekem most két dologról kell bevezetı elıadást tartanom. Egyrészt arról, hogyan néz ki egy modern és korszerő államháztartás, másrészt arról, hogy Magyarországon milyen reformokra van szükség annak érdekében, hogy egy ilyen modern és korszerő államháztartás alakuljon ki. Igyekszem majd errıl beszélni. Mielıtt azonban belevágok a milyen államháztartást szeretnénk? kérdés boncolgatásába, fel kell tennem néhány alapvetı kérdést: milyen államot szeretnénk, milyen államot tudunk eltartani, milyen államot vagyunk hajlandók finanszírozni, milyen államot tőrünk meg magunk felett? Én ugyanis egyre inkább úgy látom, államháztartási gondjaink jelentıs részben abból erednek, hogy a fenti kérdéseket nem tettük fel, vagy ha feltettük, akkor nem válaszoltuk meg, vagy ha megválaszoltuk, akkor a válaszaink nem voltak konzisztensek. Nem is lett volna könnyő erre a négy kérdésre összeillı válaszokat adni, mert amilyen államot szerettünk volna, azt nem tudtuk volna eltartani, amelyet hajlandóak lettünk volna finanszírozni, azt nem tőrtük volna meg. Folytathatnám még az ellentétpárok felsorolását. Az állammodell megválasztásával kapcsolatos bizonytalanság gyökereit keresve egészen a rendszerváltást közvetlenül megelızı idıkig kell visszamennünk. Közismert, hogy a honi közpolitika új formálói számára már a rendszerváltozás elıkészületeinek idıszakában is mintaválasztási-orientációs kérdéseket vetett fel az új európai, illetve tengerentúli partnerek egymástól eltérı gondolkodása. Az állam szolgáltatási felelısségérıl és gazdasági szerepérıl alkotott hazai kép, mintegy a rendszerváltozás befejezetlenségét jelezve, bizonytalan és zavaros maradt, s ez a bizonytalanság az ezredfordulót követıen nemhogy csökkent, hanem növekedett. A rendszerváltó Magyarország politika-formálói, de a széles társadalmi rétegei számára is a közvetlen mintákat, az állam által vállalt és mőködtetett jóléti ellátások közelítésének igényét, s az általa táplált meghatározottságokat az európai integráció és az ezt képviselı szociális piacgazdaság gazdasági-társadalmi érték- és érdekrendszere adta. Az Európai Közösségbe igyekvı Magyarország számára kötelezı volt az alkalmazkodás ehhez a szabályés intézményrendszerhez, ami a gyakorlatban a közösségi vívmányok átvételét jelentette. Következetes európai mintakövetésrıl azonban mégsem beszélhetünk sem a közszolgáltatásokra (szociális ellátások, egészségügy és a nyugellátások), sem pedig az állam társadalom- és gazdaságszervezı (igazgató, vezénylı, menedzselı) tevékenységére nézve. E területeken ugyanis alig vannak kötelezı európai szabályok, ugyanakkor a tengerentúlról közvetített ún. mainstream (fıáramlati) minták nagy hatást gyakoroltak a közvéleményt formáló értelmiségiek jelentıs körére. Az állam szerepét elıtérbe helyezı közgazdasági iskolával szembeni a közgazdasági ellenforradalom eredményeként megjelent a kormányzati kudarc fogalma, a

2 közösségi döntések elmélete pedig a kormányzati döntések tökéletlenségeit tárta fel. Az erre alapozott közigazgatási elméletek a jóléti állammal szemben az éjjeliır állam hatékonysága mellett érveltek és a közszolgáltatások piacosításának elınyeit, az állampolgári öngondoskodást hirdették a politikai-gazdasági kormányzó elit döntésformálói számára. E tanok, mint a fıáramlatba való becsatlakozás kulcsai fogalmazódtak meg, s közpolitikai dogmává váltak. Különösen így volt ez a volt szocialista országokban, ahol az állampolgárok közvetlen és mély élményeket szerezhettek a túlzott állami beavatkozás által okozott pusztításról. Mindezek mellett az államháztartás mőködésére is erıteljes hatása volt annak, hogy a szakmai és késıbb a pénzügyi befektetık a privatizáció és a zöldmezıs fejlesztések során milyen üzleti mintákat közvetítettek. Igényrendszerük, vállalkozási kultúrájuk, növekvı gazdasági jelenlétük, érdek- és feltételrendszerük egyre erıteljesebben hozta felszínre az államháztartási forrásokból finanszírozott intézményrendszer gyenge mőködését, lassú és bizonytalan alkalmazkodását, a gazdaságszervezés, a szabályozás, az akaratérvényesítés következetlenségeit. A külföldi tıke által végrehajtott fejlesztések jelentıs része magas technikaitechnológiai színvonalon valósult meg, foglalkoztatást bıvítı hatásuk szerény maradt, s a gazdaság kettıs szerkezete alakult ki, a honi tulajdonú vállalkozások foglalkoztatásban betöltött dominanciájával és ugyanakkor változatlanul alacsony hatékonyságával. Az importált alkalmazkodási minta kiválasztása, az európai, vagy az állam szerepét illetıen sok mindenben eltérı, angolszász megoldások követésében mutatkozó bizonytalankodás, a harmónia teremtés és a saját út stratégiai meghatározásának a mit, miért vállalunk és hogyan teljesítjük elmaradása a kormányzásban, a cselekvési forgatókönyvválasztásban cikk-cakkokat okozott. És nemcsak a politikai váltógazdálkodásnak megfelelıen, hanem a nyílt vagy rejtett kormányzati koalíciók súlypont-áthelyezıdésének tulajdoníthatóan is. Azon túl, hogy mindez ellehetetlenítette a nagy ellátórendszerek reformjait, megnehezítette még a technikai jellegő ellátást korszerősítı lépéseket is. Következésképpen az államháztartás rossz hatékonysággal, a reálgazdaság teljesítményét is korlátozva mőködött. A változtatások átvitelének korlátjává vált a mindinkább töredezetté váló társadalmi szerkezet, s a növekvı politikai megosztottság abban, hogy mi legyen az államháztartási reformok tartalma, mi legyen az állami mőködés célmodellje, amelynek érdekében ezeket a reformokat végrehajtjuk. Következésképpen a reformok céljai már az induláskor is tisztázatlanok voltak, többnyire nélkülözték az érintettek és a társadalom többségének a támogatását, és nem hagytak elegendı idıt az elıkészítésre és a bevezetésre. Az elsietett fél-reformok nem érték el a kívánt pozitív hatást, társadalmi fogadtatásuk kedvezıtlen volt. Az általános csalódottság mára a valódi reformoknak is a gátjává vált. Ezek az akár a tisztán emocionális alapú, vagy, akár a rossz tapasztalatok, tévedések terhei alapján természetszerően kialakult, ma ható, sokszor egymást kioltó, bénító, racionalitást felülíró elıítéletek, szemléleti mixek a társadalmi valóságot jelentik. Jelentıs mértékben korlátoznak minden változtatásra irányuló cselekvést. Ugyancsak az államháztartási modernizáció korlátját jelentette a liberális-konzervatív és a szociális értékek engesztelhetetlen, dogmákká merevedett szembeállítása. Rontotta, szolgáltatás-szervezési cikk-cakkokká silányította még a más körülmények között viszonylag könynyen harmonizálható technikai lépések megvalósíthatósági esélyeit is. A belsı meghatározottságok ok okozatai, bár részben a külsı, mintakövetési zavarok visszatükrözıdéseinek is tekinthetık, mégis inkább a magyar közpolitika és vele az államháztartás mőködési pályaívének az elıbbiekben vázolt ellentmondásos belsı viszonyainak, jövı- 2

3 kép nélküliségének, és nem utolsó sorban, a rendszerváltozás ún. kiegyezéses jellegének, amelynek folyamatában a korábbi elit politikai hatalmát gazdasági pozíciókká konvertálhatta, tulajdoníthatók. Az értékválságon és az alapvetıen az 1989-ig terjedı idıszak és az ott játszott személyi belesimulás megítéléséhez visszavezethetı politikai polarizálódáson túl a társadalmat további számos, igen súlyos érdekütközés terheli, amit évek óta képtelen a magyar közpolitika oldani, sıt ezek egyre inkább mélyülnek. Ilyen a harmonikus és célirányos cselekvés alapjait is veszélyeztetı szembenállás, merıben más cél- és érdekrendszer feszül az aktív és inaktív társadalmi csoportok, a leszakadás kockázatával szembenézık és a már leszakadtak, a munkaadók és a munkavállalók, a közszolgálatban és a reálgazdaságban dolgozók, vagy a szegényebbek és a gazdagabbak között. E törésvonalak, árkok különösen mélyülnek most, amikor arról kell dönteni, hogy a válság terheit hogyan lehet elosztani a társadalom különbözı csoportjai között. Az 1989-ben bekövetkezett, a piacgazdaság, a többpárti demokrácia és a jogállamiság irányába tett fordulat alapvetı jellemzıje, hogy az akkor elfogadott, a gazdasági-politikai változások alapját jelentı törvények a reálgazdaságban biztosították az átmenetet. Az 1989-ben kezdıdött, több szakaszra tagolódó folyamat visszafordíthatatlannak, de korántsem befejezettnek bizonyult. Abban, hogy a jogállam, a többpárti demokrácia és a piacgazdaság jogi és intézményi keretfeltételei Magyarországon egyedülálló gyorsasággal épültek ki, meghatározó szerepe volt az alapvetı politikai erık közötti együttmőködésnek, a ma már sokak által vitathatónak tartott túlzott politikai konszenzuskészségnek. Mindez az átmenetnek alkotmányos közjogi keretet és a gazdaság átalakulásának szabad a reálgazdaság kettıs, ún. duális szerkezetéhez vezetı, talán túlzottan is szabad pályát biztosított. Ugyanakkor a rendszerváltozás sajátos kompromisszumaként a nagy közösségi jóléti ellátó rendszerek modernizációja mintakövetési bizonytalanságok miatt is elmaradt. Változatlanul hagyták az állam ellátási felelısségére épülı közszolgáltatásokat. A technikai haladással, elöregedı társadalommal, a gyógyítás-technológia fejlıdésével új igényeknek alárendelt, növekvı finanszírozási kötelezettség alakult ki. A túlterhelt rendszert a választási ciklusokhoz köthetı a potenciális támogató csoportoknak, rétegeknek, korcsoportoknak kedvezni igyekvı ígéret-dömpingek adakozása nehezen menedzselhetıvé tette. A korábbi paternalista rendszerben gyökerezı, társadalmi vívmánynak tartott, vagy néha, csak a megszokás és az ismeretlentıl tartás által annak vélt szociális ellátások képezték az alapját a 90-es évek elejétıl mőködı szerkezetnek. Mindez az állam megváltozó társadalmi és gazdasági szerepének mélyebb, elvi tisztázása, feladatainak pontosabb meghatározása nélkül úgy élvezett törvényi védelmet, hogy nem vizsgálták érdemien: az éppen adott, törvényben szabályozott megoldás valóságos modernizációt jelent, vagy sem? Vannak-e szociálisan igazságosabbak, technikában, szervezésben modernebbek, olcsóbbak vagy sem? S egyáltalán, ami van, az finanszírozható-e, vagy (esetleg) mindez csak a finanszírozási források szőkülésének elfedésére, a közérzetjavításra szolgál. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az államháztartás-finanszírozási gondok, a teljesítmény hiányok csak következmények: a közpolitika ellentmondásossága miatt az állam képtelen volt a proaktív cselekvésre, magatartása jó esetben is csak reaktív, az EU vagy a különbözı társadalmi érdekhordozók igényeihez igazodó, sodródó volt. 3

4 A magyar államháztartás mőködésének, intézményrendszeri funkcióinak keretét egyrészt külsı feltételek, a nemzetközi minták, a lehetıségek és az adottságok, másrészt az általuk is generált belsı feltételek, a gazdasági képességek, társadalmi igények, a honi közpolitika meghatározottsága, a társadalom új iránti befogadó-képessége adták. Tisztelt Hallgatóim! Egy adott állam államháztartása mőködtetésének feltételrendszerét bárhol a világban az állam feladatvállalásának terjedelme és az erre elkölthetı pénz (lényegében a gazdaság teljesítménye által determinált források) határozza meg. Ebbıl az általános érvényő megállapításból kiindulva feltehetjük a kérdést, mi határozta meg a magyar államháztartás terjedelmét, teljesítményét? Megítélésem szerint egyrészt olyan külsı, társadalmi-, gazdasági-, politikai tényezık, mint maga a rendszerváltozás, az áttérés a tervgazdálkodásról a piacgazdaságra, a tulajdonosi struktúraváltás, s a külföldi befektetık által közvetített minták és értékrendek, valamint a reálgazdasági determinációk. Másrészt az államháztartás mőködésének feltételrendszerét szignifikánsan befolyásolta az uniós csatlakozás alkalmazkodási folyamata, majd pedig maga az EU tagság tıl az alapvetı külsı meghatározottságot az Európai Unióhoz (a rendszerváltozáskor még az Európai Közösségekhez) való csatlakozás jelentette, amely a magyar közpolitika vitathatatlan célja volt. Ehhez járult társadalmi célként a fejlett nyugati országok jóléti rendszeréhez közelítés szándéka. Jól mutatja ezt, hogy Magyarország önmagát már 1989-ben, a Magyar Alkotmányban megfogalmazásakor szociális piacgazdaságként írta le. A magyar államháztartás jelentıs szegmenseiben az európai uniós alkalmazkodás elırevivı kényszert jelentett. Ennek köszönhetıen számos területen, így a fejlesztésekben, az ellenırzési kultúra, a forráshoz jutás lehetıségeiben, és nem utolsó sorban a szemléletformálásnak tulajdoníthatóan a regionális gondolkodásban jelentıs modernizációs változások következtek be. Az egyenleg még akkor is pozitív, ha a folyamat olyan területeken, mint a pályáztatás, a közbeszerzési folyamatok, a fejlesztések nehézkes és bukdácsoló volt. Ezen a ponton érdemes egy kicsit megállni. Bı öt évvel az uniós csatlakozásunk után, és alig egy évvel az uniós elnökségünk elıtt tudatosítani kellene magunkban, hogy az Európai Unió tagállama vagyunk. Következésképpen nem követhetünk az európaitól idegen állammodelleket. A tagságunkból adódó jogi kötelezettségek és az azzal összefüggı politikai kötelezettségvállalások jelentıs mértékben meghatározzák a magyar állam szerepvállalásának kereteit. Csak két példát említek. 1. Csatlakozási szerzıdésünk aláírásával elköteleztük magunkat (határidı megjelölése nélkül) a közös valuta, az euró bevezetése mellett. Ennek érdekében jó lenne végre komolyan venni a maastrichti kritériumokat, és létrehozni egy rövid és hosszútávon egyaránt fenntartható államháztartási rendszert. 2. Ránk is érvényesek a lisszaboni folyamat politikai kötelezettségvállalásai, nekünk is építeni kell a világ legversenyképesebb tudásgazdaságát, harcolnunk kell a társadalmi kirekesztıdés ellen, meg kell óvnunk a természeti erıforrásokat a jövı nemzedékek számára. Tudom, az uniós csatlakozás sokunkban csalódást okozott. Többet vártunk tıle. Vagy talán csak azt hittük, hogy most már komoly erıfeszítések nélkül is boldogulhatunk. A számok azt mutatják, hogy nem az Unió lett rosszabb, hanem mi erıtlenedettünk el. A velünk 4

5 együtt csatlakozott országok többsége egészen a világgazdasági válságig sokkal jobb teljesítményt nyújtott, mint a magyar gazdaság. Természetesen nem az elvtelen alkalmazkodást szorgalmazom, csak azt, hogy vegyük komolyan, amit vállaltunk, és örüljünk annak, ami után vágyakoztunk, hogy az európai országok közösségének teljes jogú tagja vagyunk. Ugyanakkor a megmaradt nemzeti jogkörök bölcs alkalmazása révén, azaz például jobb oktatás-, kulturális és szociálpolitikával fokozhatjuk versenyképességünket a többi tagország között. Azt gondolom, hogy el kellene kötelezıdnünk a hatályos magyar Alkotmány elıírásának megfelelıen a szociális piacgazdaság európai állammodellje mellett, és e modellen belül pragmatikusan, a gazdasági és a társadalmi feltételekre is odafigyelve, társadalmi konszenzust keresve kellene az elıadásom elején feltett négy kérdésre közös és összeegyeztethetı válaszokat találnunk. Kedves Hallgatóim! Most rátérek az elıadásom címében szereplı elsı kérdés megválaszolására, vagyis arra, hogy a jelenlegi kihívások tükrében milyennek kellene lennie a korszerő és modern államháztartásnak. A válaszom két szó: korszerőnek és modernnek. Ez a két rokon értelmő szó az én mostani olvasatomban különbözik egymástól. Korszerőnek azt tekintem, ami a kor követelményeinek megfelel, modernnek pedig azt, ami elıre mutató. Korszerő tehát az az államháztartási rendszer, amely megfelelı választ kínál korunk kihívásaira. Ezek közül hármat emelek ki: a népesség elöregedését, a globális versenyt és a világgazdasági válságot. A fejlett világban az elöregedés a trend. Ráadásul az Egyesült Államok és néhány kisebb ország kivételével a fejlett országok lakossága csökken. A világ népessége várható növekedésének 95 százaléka az alacsony jövedelmő országokban következik be, míg a mai fejlett világ 2050-re a föld lakosságának 8-10 százalékára esik vissza. Az euró-zónában 2004 és 2050 között a nyugdíjra, az egészségügyre, valamint a krónikus ellátásra szolgáló állami kiadásokat a GDP közel 5 százalékával kellene növelni ahhoz, hogy a jelenlegi pozíciókat többé-kevésbé ırizni tudjuk. A nyugdíjkorúak arányának emelkedése folytán az unió GDPnövekedési kapacitása a jelenlegi 2-2,25 százalékról 2040-re 1,25 százalékra csökkenhet. Nálunk az elöregedésbıl származó kiadási többlet 2050-ig eléri a GDP 6-7 százalékát, de már 2030-ban is meghaladja a 3 százalékot. A fejlett országokban megkerülhetetlen a jólétiszociális ellátás megújítása, ami önmagában is feltételezi az államháztartási reformokat. Ne áltassuk azonban magunkat! Fel kell tennünk a kérdést, valójában tartalmában mit is jelent a reform, a megújítás? Vajon azt, hogy a társadalom továbbra is vállalja igaz némi hatékonyság javítással a mind kiterjedtebb szolgáltatásokat: a valóságos, személyes biztonságot, gondoskodást állampolgári jogon? Vagy azt, hogy öngondoskodásra hivatkozva az állam egy minimális szinten határozza meg a szociális védelmet és az egyénre bízza, mire jut. Vajon van-e valós választás? A pénzügyi és szociális biztonság társadalmi és/vagy egyéni felelısségre építı ellentétpárokban való gondolkodást, s az ilyen választási lehetıségeket éppen a szemünk elıtt, egy pillanat alatt olvasztotta el napjaink válsága. A sokak által megoldásnak, a fejlıdés modernizációs perspektívájának hitt öngondoskodás vált elsıként értéktelenné. A jelképnek számító nyugdíjalapok, a befektetési megtakarítások, és persze vele az egyéni felelısségvállalásra építı, az esélyteremtéssel biztonságot adó álmok váltak egyik pillanatról a másikra légvárakká. Az elsı számú kihívás tehát igen nagy: hogyan lehet olyan államháztartási rendszert kialakítani, amely fenntartható módon képes finanszírozni egy elöregedı lakosság közszolgáltatások iránti növekvı igényeit? 5

6 A második kihívás is nyilvánvaló: a jelenlegi világgazdasági környezetben, egymásra utaltságban a globalizáció nem szabad választás kérdése, hanem megkerülhetetlen realitás, ahol nemcsak elınyök vannak, hanem hátrányok is. Jól látszik, hogy a transznacionális pénzügyi (hitelezı) központok ereje külön-külön is sokszorosa lehet egy-egy kisebb ország pénzügyi kapacitásának. Ezen erıközpontoknak is vannak mőködési, befektetési-biztonsági érdekeik. Sajátos kockázatközösséget alkotnak egymással és partnereikkel. Ennek természetesen hatása van az egyes országok közpolitikájának tematizáltságára, sıt akár a gazdasági, államszervezeti személyi-döntési autonómiára, mondjuk ki: a cselekvési szuverenitásra. Mit jelent ez a mai magyar gazdaságpolitika számára? Két dolgot emelek ki. Az elsı az, hogy az elkövetkezendı néhány évben a globális pénzpiac a magyar államadósságot csak jelentıs kamatfelár mellett hajlandó finanszírozni. Az azonnali államcsıd veszélye elmúlt, de a kamatfelár igen magas, amit elsısorban ország-kockázatunk további javításával lehet mérsékelni. Létérdekünk ezért a költségvetési deficit kordában tartása, az államadóság csökkentése, az euró-övezethez való csatlakozás feltételeinek mielıbbi teljesítése. A második kiemelendı körülmény, hogy a magyar gazdaságnak a globális versenyben kell helytállnia. Versenyképességünket azonban nagyban csökkenti az államháztartás nagy terjedelme és mőködésének gyenge hatékonysága. Ha a velünk hasonló helyzetben lévı országokkal versenyben akarunk maradni, akkor a nemzeti jövedelem újraelosztását a GDP százaléka közé kell leszorítani, s eközben lényegesen javítani kell a közszolgáltatások mőködését. Mindkét kiemelt tétel azt jelenti, hogy lényegesen kevesebb közpénzbıl kellene jobb közszolgáltatásokat nyújtani. Nem könnyő feladat. A harmadik kihívás a jelenlegi globális pénzügyi-gazdasági válság kezelése. Magyarországot egy parttalan túlköltekezés utáni költségvetési stabilizációs program közepén érte a válság. A társadalom most szembesült azzal, hogy anyagi alapok nélkül nincs modernizáció és a cselekvési szuverenitás ezek hiányának növekedésével, a külsı források bevonása mértékével fordított arányban csökken, miközben azok hatékonysága is vitatható. A években kialakult súlyos államháztartási hiány és az ennek nyomán ismét magas szintre ugró államadósság nem teszi lehetıvé anticiklikus gazdaságpolitika folytatását. Ebben az évben a Közgazdász-vándorgyőlés a globális pénzügyi-gazdasági válság kérdéseivel foglalkozott. A Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége minden évben összefoglalja a közgazdász-vándorgyőlések tanulságait. Ebbıl az összefoglalóból emelek ki néhány fontosabb megállapítást. Az idırıl idıre visszatérı válságok a piacgazdaságok (és a világgazdaság) nem szokatlan jelenségei. A válságok nemcsak adottságaik, pillanatnyi helyzetük, hanem reakcióképességük milyensége és gyorsasága függvényében eltérıen rázzák meg az egyes nemzetgazdaságokat. A gazdaságpolitika felelıssége, hogy válság idején se csupán a pillanatnyi tőzoltással foglalkozzék, hanem készítse elı azokat a közép- és hosszabb távon végrehajtható intézményrendszeri és szabályozási intézkedéscsomagokat, amelyektıl érdemben várható a gazdasági teljesítmény javulása. A magyar gazdaság súlyos válsága több okra vezethetı vissza. Magyarországot egyszerre sújtja gazdasági, politikai, szociális, társadalmi, értékrendi és vezetési válság, ezért a gyógymódnak is sokrétőnek kell lennie. A magyar gazdaság sajnos nem követheti a sikeres külföldi példákat: 6

7 a) az élénkítı intézkedésektıl inkább a nagyobb, zártabb gazdaságokban várható jó eredmény; b) a magyar államháztartás helyzete, az ország eladósodottságának mértéke, mint közvetett ok, valamint a külsı finanszírozásra való ráutaltsága, mint közvetlen ok akadályozza meg a költségvetési kiadásainak konjunktúraélénkítés céljából való növelését. Recesszió idején általában nem helyeselhetı olyan államháztartási reform, amely csökkenti a nemzeti jövedelem költségvetési centralizációját. Magyarországon azonban 2008 végén és 2009 elején kézzel fogható közelségbe került az államcsıd veszélye, ezért a gazdaságpolitikának azonnali intézkedéseket kellett hoznia az államháztartási egyensúly helyreállítására. A gazdaságból és a lakosságtól való elkerülhetetlen jövedelemelvonást viszont célszerő egy jól átgondolt, részletesen kidolgozott és jól kommunikált reformkoncepció alapján végrehajtani. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy a válságkezelı intézkedések vegyék figyelembe a lakosság tőrı- és teherbíró képességét. A válság terheinek elosztása bizonyos határok között a gazdaságirányítás döntésének a függvénye. Célszerő lenne, ha a terhek elosztásáról a társadalom, az érdek-képviseleti szervek nagyobb mértékő bevonásával születnének meg a döntések. A gazdaságpolitikának (is) alapvetı feladata az ország versenyképességének javítása, hiszen az elmúlt szők évtizedben sokat rontottunk helyezésünkön a különbözı rangsorokban. A versenyképességet azonban nem szabad kizárólag rövid távú költségcsökkentési intézkedésekkel erısíteni, hiszen a jelenlegi erıforrások elosztásáért folyó harcban való sikeres részvétel mellett a jövı fejlıdésének lehetıségeit is meg kell alapoznunk. Tisztelt Hallgatóim! Ez az a pont, amikor megpróbálok választ adni az elıadásom címében elrejtett második kérdésre, azaz arra, hogy milyen reformokra van szükség egy korszerő és modern államháztartási rendszer létrehozása érdekében. A kialakult kényszerpályáról történı kitörés olyan, egymással is kölcsönhatásban lévı társadalmi kiadások, szociális transzferek megváltoztatását igényli, amelyeket az alkotmányos alapjogok újragondolása (nyugdíj, egészségügy, oktatás és az állam által vállalt más feladatok), új társadalmi-politikai kompromisszumok tetı alá hozása (területi igazgatás, önkormányzatiság, az állami szerep újrafogalmazása, az állam újjáépítése ) nélkül nem lehet megoldani. A közmegegyezés hiánya akárcsak az elmúlt húsz évben ma is akadályozza a stabil és hosszabb távon érvényesülı programok megalkotását, miközben nyilvánvalóan nem tartható fenn, hogy jóval többet költünk, mint amennyi bevételt realizálni tudunk, hiszen a nagy közösségi, társadalmi ellátó rendszerek így is teljesítıképességük határára értek. Ennek a gyakorlatnak és az azt kiváltó okoknak a megváltoztatása új megközelítést, valóságos közmegegyezést igényel, aminek alapján az államháztartás nem fékezıje, hanem lendítıje lehet a reálgazdaság teljesítményének. 7

8 A változás szakmai garanciái között meghatározó jelentıségő lehet a költségvetési felelısségi keretrendszer, azaz a szabályalapú fiskális politika következetes érvényre juttatása és emellett a korszerő programköltségvetés készítés fokozatos bevezetése, a legszélesebb körben történı alkalmazása. A költségvetési rendszer megújításának és mőködésének támogatásában a pénzügyi ellenırzésnek is új horizontja és lehetıségei nyílnának meg. Ezek a változások minden bizonynyal segítenének meghaladni, felülírni azokat a bizalomhiányra és az eltelt közel 20 év szakmai hibáira is visszavezethetı kényszereket, amelyek ma a költségvetés és a zárszámadás erıltetett ütemő elkészítéséhez és kontrolljához kapcsolódnak. A jövı alapkérdése az, hogyan sikerül kibontakoztatni a költségvetés pozícióját is befolyásoló strukturális átalakításokat, mindenekelıtt a nagy közösségi ellátórendszerek, így a nyugdíjrendszer, az egészségügy, valamint az oktatás modernizálását, és felgyorsítani az EU forrásokra támaszkodó, versenyképességet erısítı fejlesztéseket, hozzáigazítva ezekhez a közigazgatás, ezen belül az önkormányzati rendszer, illetve a régiók reformléptékő korszerősítését. A fenntartható fejlıdés érdekében tovább nem halogatható változásokra és olyan alkalmazkodásra van szükség, amely nemcsak megfelel a szociális piacgazdaság alapelveinek, hanem a reálgazdasági teljesítményeket is segítve, finanszírozható társadalmi ellátásokat vállal. A kialakult helyzet társadalmi, közpolitikai, gazdasági teljesítménybeli, s nem mellékesen finanszírozási okai egyben önmaguk okozatai is. Ilyen körülmények között a magyar gazdaságpolitikának több sok tekintetben egymást keresztezı prioritással, alapvetı feladattal kell megbirkóznia. Megırizve az újabb kelető stabilizáció, konszolidáció eddigi eredményeit, hatásos válságkezeléssel kell menedzselni a pénzügyi feszültségek és a recesszió következményeit, elejét véve a további pénzügyi és valuta-krízisnek, egyidejőleg csillapítani a munkanélküliség növekedését, és javítva a gazdasági szereplık likviditását és hitelképességét. Ugyanakkor nyilvánvaló: a visszafogásokkal járó lépések megtétele és azok helyes mértékének a meghatározása nehéz, hiszen korábban az adózás, a társadalombiztosítási járulékok világában, a nyugdíjak, a bérek területén, szolgáltatások szervezésében, terjedelmében ezekkel nemcsak ellentétes ígéretek, hanem késıbbi hatásaikban rombolónak bizonyuló, markáns, konkrét lépések történtek. Ha valamilyen társadalmi juttatás puszta megvonásával, annak hatásai felmérése nélkül operál a kormányzat, attól még nem oldja fel a túlfinanszírozás problémáját. Olyan ez, mint a túlerıltetett, szakszerőtlen fogyókúra, ahol a túlfogyás jóvátehetetlen egészségkárosodásokat okozhat. Az adott helyzetben természetszerő, hogy a megfelelı anyagi források nélkül megkezdett, egymást kizáró törekvéseket hordozó, teljesítményhez nem kötött juttatásokat nyújtó, az elavult ellátórendszerek átalakítását csak ígérı forgatókönyv megtett (és a meg nem tett) lépéseinek visszacsapása az új pályára álló cselekvés elsı, legérzékenyebb szakaszában, a gazdasági válság terheit tetézve jelentkezik. A kialakult helyzet egyidejőleg hozza mindazokat, a sokszor bizalomhiánytól vezérelt feszültségeket, de a beszorítottság hozta cselekvési kényszerben, az új pályára vivı, harmónia-teremtı lehetıségeket is. A jelzett feszültségek feloldásának egyetlen útja a magyar állammőködés, s benne a közpénzügyi menedzsmentek hatékonyságának jelentıs javítása. 8

9 Talán meglepı, de a kibontakozás irányát keresve még egyáltalán nem beszéltem reformokról. Nem vagyok reformellenes. Reformokra szükség van, de a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében kevés intézkedéssel lehetne nagyobb kárt okozni, mint a mindenoldalról meginduló, öncélú, összehangolatlan reformokkal. Az Állami Számvevıszéknek az elmúlt 8-10 évben végzett ellenırzései félbehagyott, célt tévesztett fél-reformok egész sorozatát tárta fel. Elég itt csak az egészségügyi, a közigazgatási és a felsıoktatási reformokat említenem. Vizsgálataink egyértelmően mutatják, hogy egyértelmő célmeghatározás, társadalmi támogatás és a célok és eszközök összhangjának megteremtése nélküli ún. reformértékő intézkedések csak a felszínt kavarják meg, de számottevı pozitív eredményt nem hoznak. Alapvetı követelmény az egyes reformok egymással való harmóniájának a biztosítása is. Ijesztı példákat találtunk ennek az ellenkezıjére. A nagy és fontos döntéseket azonban az új kormánynak mielıbb meg kell hoznia. Megítélésem szerint a döntéseknek az alábbi sorrendben kellene megszületniük: a jövıkép felvázolása, ennek megfelelı fejlesztési stratégiák kidolgozása, az állami funkciók, feladatok tartalmának meghatározása a fenti célok és a finanszírozás fenntarthatóságának figyelembevételével, a célok és eszközök összhangját biztosító intézmény- és szabályrendszer kialakítása (reformok). Emellett van néhány olyan terület, ahol valódi modernizációra, azaz technikai, technológiai megújulásra, a fejlett országok legjobb gyakorlatainak adaptálására van szükség. Ilyennek látom a költségvetési tervezést, a programalapú költségvetés minél szélesebb körő bevezetését, az államháztartási információs rendszerek megújítását, közpénzügyi menedzsment további modernizálását, és általában a jó kormányzás elveinek érvényesítését. Elıadásom végén ismét a Magyar Közgazdasági Társaság elnökségének a válság tanulságait összegzı állásfoglalásából szeretnék idézni: A válságból való kilábolás, majd az azt követı idıszak csak akkor lehet sikeres, ha végre-valahára elkészül egy közös gondolkodáson alapuló, átfogó országos stratégia, amely kiindulópontja lehet a különféle részstratégiáknak, s amely mozgósító erıvel is rendelkezik. Örülnék, ha ez a konferencia is hozzá tudna járulni a közös gondolkodáshoz, és támpontokat szolgáltatna egy átfogó stratégia elkészítéséhez. Köszönöm a figyelmet! 9

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKA. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. Készült: a Számvitelrıl szóló 2000. évi C.

SZÁMVITELI POLITIKA. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. Készült: a Számvitelrıl szóló 2000. évi C. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. 2721 Pilis, Rákóczi út 67.. Tel: 29/496-768; Fax: 29/496-728 E-mail: gerjeforras@freemail.hu SZÁMVITELI POLITIKA Készült: a Számvitelrıl szóló

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14. Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén

Részletesebben

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:...

II. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv (2007-2013) által támogatott fejlesztési irányok... 194 A horizontális politikák:... Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 BEVEZETÉS... 7 A TERÜLETI ALAPON SZERVEZETT GAZDASÁG STRUKTÚRÁJA... 15 1. Bevezetés... 15 2. A területi rendszerő gazdaság irányításának alapjai... 16 3. A területi

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

e-közigazgatás fejlesztési koncepció Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Kollégium Nevelıtestülete Tisztelt Kollégák!

Kollégium Nevelıtestülete Tisztelt Kollégák! A választásokról Egy szervezet ereje, életképessége abban is megmutatkozik, hogy - vezetıi testületeinek megújítása nem okoz törést a szervezet "üzemszerő" mőködésében; - biztosított a folyamatos személyi

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

A Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottságának. Elızetes Jóváhagyási Szabályzata

A Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottságának. Elızetes Jóváhagyási Szabályzata A Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottságának Elızetes Jóváhagyási Szabályzata 1 A Magyar Telekom Nyrt. Audit Bizottságának Elızetes Jóváhagyási Szabályzata 1.. Alapelvek A gazdasági társaságokról szóló 2006.

Részletesebben

Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében

Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében Az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) az országgyőlési biztost a hatóságok,

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó ALAPTÁJÉKOZTATÓ QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó 50 milliárd forint keretösszegő 2008-2009. évi Kötvényprogramjáról Forgalmazó: QUAESTOR

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

MEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIR

MEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIR MEGJEGYZÉSEK A DÍJFIZETÉSI RENDSZERBE BEVONT ÚTHÁLÓZAT KITERJESZTÉSÉNEK ELVEIRİL SZÓLÓ ELİTERJESZTÉS SZÖVEGÉHEZ ÉS TARTALMÁHOZ 1 Fleischer Tamás 2 BEVEZETÉS A jelzett Elıterjesztés a következı érdemi részekbıl

Részletesebben

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A FIGYELEMFELHÍVÁS

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A FIGYELEMFELHÍVÁS ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ A FINEXT VAGYONKEZELİ NYILVÁNOSAN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 500.000 DARAB 1.000 FORINT NÉVÉRTÉKŐ A SOROZATÚ NÉVRE SZÓLÓ DEMATERIALIZÁLT TÖRZSRÉSZVÉNYÉNEK A BUDAPESTI ÉRTÉKTİZSDE B KATEGÓRIÁS

Részletesebben

Ikerdeficit a magyar gazdaságban

Ikerdeficit a magyar gazdaságban Pénzügykutató RT 1998/1 Gáspár Pál Budapest 1999 december 1 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 I. Az ikerdeficit makrogazdasági háttere 6 I.1. A folyó fizetési mérleg mint a nettó devizaeszköz állomány változása

Részletesebben

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS

URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS Tér és Társadalom XXII. évf. 2008 1: 125 139 Kulcsszavak: URBANIZÁCIÓ-IGAZGATÁS ÉS PÉNZÜGYI FÖDERALIZMUS (Urban Management and Fiscal Federalism) pénzügyi föderáció közjavak közfeladat-ellátás HORVÁTH

Részletesebben

ŐRLAP ÖSSZEFONÓDÁS ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁHOZ

ŐRLAP ÖSSZEFONÓDÁS ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁHOZ Gazdasági Versenyhivatal ŐRLAP ÖSSZEFONÓDÁS ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁHOZ Őrlap a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló többször módosított 1996. évi LVII.

Részletesebben

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet. a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről A közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény 48. -a (3) bekezdése b) pontjának

Részletesebben

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ ÉS ÚTMUTATÓ

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ ÉS ÚTMUTATÓ 2. sz. melléklet ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ ÉS ÚTMUTATÓ A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében PROJEKTTERVEZETEK fogadása céljából meghirdetett magyar pályázati felhíváshoz Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Reputációs kockázat kezelésérıl

Reputációs kockázat kezelésérıl Széchenyi István Hitelszövetkezet Szabályzat a Reputációs kockázat kezelésérıl Ezen szabályzatot a Hitelszövetkezet Igazgatósága 38/2008.(07.30.) számú határozatával jóváhagyta és 2008.07.30 ával hatályba

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata (az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2008. július 04. jóváhagyta) 1. / A szervezet megnevezése: Munkaügyi Közvetítıi

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT EU KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY A SCHENGENI EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁG CSATLAKOZÁSA

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója 6000 Kecskemét, Nagykırösi u. 32 Tel: 76/481-045, Fax: 76/481-450 Szám: 28.088/20/2009 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal 2008. évi szöveges beszámolója 1. FELADATKÖR, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31.

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31. Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2008. december 31. A Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) kormányrendeletben

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Budapest, XVIII. ker. Petıfi

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2009 Készítette: Gruber Marianna igazgató Jóváhagyó: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése 2009. Tervezett felülvizsgálat dátuma:

Részletesebben

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A Primor Audit Kft. 2013. évi BESZÁMOLÓJÁHOZ I. Általános rész I/1. A vállalkozás bemutatása 1. A cég elnevezése: Primor Audit Könyvelı és Könyvvizsgáló Korlátolt Felelısségő Társaság

Részletesebben

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. 6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.

Részletesebben

Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai

Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai 2 Az éves ellenırzési terv összeállításának fıbb szempontjai A költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló, többször módosított 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési

Részletesebben

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

Versenytanács. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Versenytanács 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj-190/2001/76. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Diákhitel Központ Rt. (Budapest) ellen gazdasági erıfölénnyel való visszaélés

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

A Magyar Köztársaság Országgyőlése ötpárti munkacsoportjának tagjai, dr. Biki Angelika, MSZP. dr. Farkas Attila Erik, Fidesz. dr. Vincze Ildikó, SZDSZ

A Magyar Köztársaság Országgyőlése ötpárti munkacsoportjának tagjai, dr. Biki Angelika, MSZP. dr. Farkas Attila Erik, Fidesz. dr. Vincze Ildikó, SZDSZ A Magyar Köztársaság Országgyőlése ötpárti munkacsoportjának tagjai, dr. Biki Angelika, MSZP dr. Farkas Attila Erik, Fidesz dr. Vincze Ildikó, SZDSZ Scherer Zsolt, KDNP dr. Jen Sándor, MDF szakértık és

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Közoktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata Salgótarján, Kassai Sor 2. Tel.: 32/423-227, 423-228 Fax: 32/423-238 E-mail: oigsz@mail.globonet.hu T á j é k o z t a t ó a közoktatási intézmények takarítási,

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási terve I. Bevezetı

Hajdúnánás Városi Önkormányzat közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási terve I. Bevezetı Hajdúnánás Városi Önkormányzat közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási terve I. Bevezetı Magyarország Alaptörvényének 38. cikke rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon.

Részletesebben

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008. NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.) alapján A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE VI. 1656-2/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. október 29-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

s z o l g á l t a t á s i i r o d a

s z o l g á l t a t á s i i r o d a s z o l g á l t a t á s i i r o d a Ügyszám: Vj-162/2006/006. A Gazdasági Versenyhivatal a Dr. Kézdi Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. K. A.) által képviselt Fıvárosi Közterületi Parkolási Társulás eljárás

Részletesebben

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program Összefoglalás e-mail: info@transparency.hu A rendelkezésünkre álló tudományos

Részletesebben

KAPOSFİ RENDEZÉSI TERVÉNEK M6 JELŐ MÓDOSÍTÁSA

KAPOSFİ RENDEZÉSI TERVÉNEK M6 JELŐ MÓDOSÍTÁSA KAPOSFİ RENDEZÉSI TERVÉNEK M6 JELŐ MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYVA: Helyi Építési Szabályzat és a szabályozási terv módosítása: 4/2011.(IV.22.) önkormányzati rendelettel, Településszerkezeti terv módosítása: 56/2011.(IV.21k)

Részletesebben

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

19/2011. (IV. 14.) határozata. Nyirád Község Önkormányzatának. gazdasági programja

19/2011. (IV. 14.) határozata. Nyirád Község Önkormányzatának. gazdasági programja Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének a 31/2011. (V. 26.) határozatával módosított 19/2011. (IV. 14.) határozata Nyirád Község Önkormányzatának 2011-2014 éves idıszakra szóló gazdasági programja

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter:

BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter: DEBRECENI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÍRÓ Noémi NÁDAS György PRUGBERGER Tamás RAB Henriett SIPKA Péter: Az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök alakulása, hatásuk a munkaerı - piaci

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I.

CÍMLAP. (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. CÍMLAP (a jegyzetcsoport bocsájtja rendelkezésre) Szeghegyi Ágnes Tudásmenedzsment I. Impresszum, azonosító 2 Tartalomjegyzék ELİSZÓ... 7 1 A TUDÁSMENEDZSMENT SZEREPE A SZERVEZETEKBEN... 9 1.1 TÉZISEK...

Részletesebben

Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez

Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez Iktatószám: Kölcsönszám: Hitelszámla száma: CB határozatszám: Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez amely egyrészrıl a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet (8380 Hévíz,

Részletesebben

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A

P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A P É N Z Ü G Y I S Z O L G Á L T A T Á S O K I R O D Á J A Ügyszám: Vj-19/2011. A Gazdasági Versenyhivatal a Groupama Garancia Biztosító Zrt. és a Magyar Ingatlanszövetség eljárás alá vont vállalkozások

Részletesebben

AZ AGRÁRGAZDASÁG, A VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA

AZ AGRÁRGAZDASÁG, A VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AZ AGRÁRGAZDASÁG, A VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA (A kormány 1999. február 13-i informális ülésén, Szentendrén megtárgyalta és jóváhagyta

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS STRATÉGIAI PROGRAMJA A Konzorcium megbízásából készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Laser Consult Mőszaki-Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2003 Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Szöveges elıterjesztése a 2012. január 01.-tıl alkalmazni kívánt díjmódosítási kérelemhez

Szöveges elıterjesztése a 2012. január 01.-tıl alkalmazni kívánt díjmódosítási kérelemhez A ELİTERJESZTÉSE a Pécs Város területén a kötelezı hulladékkezelési közszolgáltatásba bevont gazdálkodó szervezetekre, intézményekre és magánszemélyekre érvényes hulladékkezelés közszolgáltatási díjainak

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ JELENTÉS

ÉVES BESZÁMOLÓ JELENTÉS ÉVES BESZÁMOLÓ JELENTÉS 2007. február 2007. július DR. GRACZKA GYULA Tanácsos, tudományos és technológiai (TéT) attasé MOSZKVA Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal Budapest 1 1. Oroszország tudományos

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Heti piaci összefoglaló Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelırejelzések Makrogazdasági kitekintés a jövı hétre

TARTALOMJEGYZÉK. Heti piaci összefoglaló Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelırejelzések Makrogazdasági kitekintés a jövı hétre CIB HETI TARTALOMJEGYZÉK Heti piaci összefoglaló Táblázatos makrogazdasági, árfolyam- és kamatelırejelzések Makrogazdasági kitekintés a jövı hétre HETI PIACI ÖSSZEFOGALÓ Magyarország Infláció: folytatódó

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA H-1051 Budapest, Nádor u. 22. www.kisebbsegiombudsman.hu Iktatószám: NEK-411/2011. Jelentés a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Minıségirányítási Program

Minıségirányítási Program Minıségirányítási Program Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Napköziotthonos Óvodái 2009-2014 Nagybajom, 2009. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı.3 1.1. A minıségirányítási program módosításának indoklása.3

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 5. Befektetések értékelése, ingatlanbefektetések

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE Európai Gazdasági és Szociális Bizottság TEN/445 Az uniós közlekedéspolitikák szociális szempontjai Brüsszel, 2011. június 15. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE Az uniós politikák hatása

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése Tájékoztatásunk a Számviteli Törvény 10. (2) bekezdésével összhangban a nemzetközi számviteli (IFRS) standardoknak megfelelı szabályok

Részletesebben

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS

CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS CIB ÁRFOLYAM- ÉS KAMATELİREJELZÉS A CIB Elemzés összes publikus anyaga a következı internetes címen is elérhetı: http://www.cib.hu/maganszemelyek/aktualis/elemzesek/index Továbbra is lehetséges a magyar

Részletesebben

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ

I. A TÖRVÉNYJAVASLATHOZ Az Eötvös Károly Intézet véleménye az elektronikus közszolgáltatásról szóló T/6767. számú törvényjavaslatról és az ahhoz benyújtott módosító javaslatokról Az alábbi szakvélemény a vizsgált rendelkezéseket

Részletesebben