Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)"

Átírás

1 MKKSZ Akadémia zárórendezvénye a Parlamentben Budapest, december 8. Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Kollégák! Ha jól értem elıadásom címét, akkor nekem most két dologról kell bevezetı elıadást tartanom. Egyrészt arról, hogyan néz ki egy modern és korszerő államháztartás, másrészt arról, hogy Magyarországon milyen reformokra van szükség annak érdekében, hogy egy ilyen modern és korszerő államháztartás alakuljon ki. Igyekszem majd errıl beszélni. Mielıtt azonban belevágok a milyen államháztartást szeretnénk? kérdés boncolgatásába, fel kell tennem néhány alapvetı kérdést: milyen államot szeretnénk, milyen államot tudunk eltartani, milyen államot vagyunk hajlandók finanszírozni, milyen államot tőrünk meg magunk felett? Én ugyanis egyre inkább úgy látom, államháztartási gondjaink jelentıs részben abból erednek, hogy a fenti kérdéseket nem tettük fel, vagy ha feltettük, akkor nem válaszoltuk meg, vagy ha megválaszoltuk, akkor a válaszaink nem voltak konzisztensek. Nem is lett volna könnyő erre a négy kérdésre összeillı válaszokat adni, mert amilyen államot szerettünk volna, azt nem tudtuk volna eltartani, amelyet hajlandóak lettünk volna finanszírozni, azt nem tőrtük volna meg. Folytathatnám még az ellentétpárok felsorolását. Az állammodell megválasztásával kapcsolatos bizonytalanság gyökereit keresve egészen a rendszerváltást közvetlenül megelızı idıkig kell visszamennünk. Közismert, hogy a honi közpolitika új formálói számára már a rendszerváltozás elıkészületeinek idıszakában is mintaválasztási-orientációs kérdéseket vetett fel az új európai, illetve tengerentúli partnerek egymástól eltérı gondolkodása. Az állam szolgáltatási felelısségérıl és gazdasági szerepérıl alkotott hazai kép, mintegy a rendszerváltozás befejezetlenségét jelezve, bizonytalan és zavaros maradt, s ez a bizonytalanság az ezredfordulót követıen nemhogy csökkent, hanem növekedett. A rendszerváltó Magyarország politika-formálói, de a széles társadalmi rétegei számára is a közvetlen mintákat, az állam által vállalt és mőködtetett jóléti ellátások közelítésének igényét, s az általa táplált meghatározottságokat az európai integráció és az ezt képviselı szociális piacgazdaság gazdasági-társadalmi érték- és érdekrendszere adta. Az Európai Közösségbe igyekvı Magyarország számára kötelezı volt az alkalmazkodás ehhez a szabályés intézményrendszerhez, ami a gyakorlatban a közösségi vívmányok átvételét jelentette. Következetes európai mintakövetésrıl azonban mégsem beszélhetünk sem a közszolgáltatásokra (szociális ellátások, egészségügy és a nyugellátások), sem pedig az állam társadalom- és gazdaságszervezı (igazgató, vezénylı, menedzselı) tevékenységére nézve. E területeken ugyanis alig vannak kötelezı európai szabályok, ugyanakkor a tengerentúlról közvetített ún. mainstream (fıáramlati) minták nagy hatást gyakoroltak a közvéleményt formáló értelmiségiek jelentıs körére. Az állam szerepét elıtérbe helyezı közgazdasági iskolával szembeni a közgazdasági ellenforradalom eredményeként megjelent a kormányzati kudarc fogalma, a

2 közösségi döntések elmélete pedig a kormányzati döntések tökéletlenségeit tárta fel. Az erre alapozott közigazgatási elméletek a jóléti állammal szemben az éjjeliır állam hatékonysága mellett érveltek és a közszolgáltatások piacosításának elınyeit, az állampolgári öngondoskodást hirdették a politikai-gazdasági kormányzó elit döntésformálói számára. E tanok, mint a fıáramlatba való becsatlakozás kulcsai fogalmazódtak meg, s közpolitikai dogmává váltak. Különösen így volt ez a volt szocialista országokban, ahol az állampolgárok közvetlen és mély élményeket szerezhettek a túlzott állami beavatkozás által okozott pusztításról. Mindezek mellett az államháztartás mőködésére is erıteljes hatása volt annak, hogy a szakmai és késıbb a pénzügyi befektetık a privatizáció és a zöldmezıs fejlesztések során milyen üzleti mintákat közvetítettek. Igényrendszerük, vállalkozási kultúrájuk, növekvı gazdasági jelenlétük, érdek- és feltételrendszerük egyre erıteljesebben hozta felszínre az államháztartási forrásokból finanszírozott intézményrendszer gyenge mőködését, lassú és bizonytalan alkalmazkodását, a gazdaságszervezés, a szabályozás, az akaratérvényesítés következetlenségeit. A külföldi tıke által végrehajtott fejlesztések jelentıs része magas technikaitechnológiai színvonalon valósult meg, foglalkoztatást bıvítı hatásuk szerény maradt, s a gazdaság kettıs szerkezete alakult ki, a honi tulajdonú vállalkozások foglalkoztatásban betöltött dominanciájával és ugyanakkor változatlanul alacsony hatékonyságával. Az importált alkalmazkodási minta kiválasztása, az európai, vagy az állam szerepét illetıen sok mindenben eltérı, angolszász megoldások követésében mutatkozó bizonytalankodás, a harmónia teremtés és a saját út stratégiai meghatározásának a mit, miért vállalunk és hogyan teljesítjük elmaradása a kormányzásban, a cselekvési forgatókönyvválasztásban cikk-cakkokat okozott. És nemcsak a politikai váltógazdálkodásnak megfelelıen, hanem a nyílt vagy rejtett kormányzati koalíciók súlypont-áthelyezıdésének tulajdoníthatóan is. Azon túl, hogy mindez ellehetetlenítette a nagy ellátórendszerek reformjait, megnehezítette még a technikai jellegő ellátást korszerősítı lépéseket is. Következésképpen az államháztartás rossz hatékonysággal, a reálgazdaság teljesítményét is korlátozva mőködött. A változtatások átvitelének korlátjává vált a mindinkább töredezetté váló társadalmi szerkezet, s a növekvı politikai megosztottság abban, hogy mi legyen az államháztartási reformok tartalma, mi legyen az állami mőködés célmodellje, amelynek érdekében ezeket a reformokat végrehajtjuk. Következésképpen a reformok céljai már az induláskor is tisztázatlanok voltak, többnyire nélkülözték az érintettek és a társadalom többségének a támogatását, és nem hagytak elegendı idıt az elıkészítésre és a bevezetésre. Az elsietett fél-reformok nem érték el a kívánt pozitív hatást, társadalmi fogadtatásuk kedvezıtlen volt. Az általános csalódottság mára a valódi reformoknak is a gátjává vált. Ezek az akár a tisztán emocionális alapú, vagy, akár a rossz tapasztalatok, tévedések terhei alapján természetszerően kialakult, ma ható, sokszor egymást kioltó, bénító, racionalitást felülíró elıítéletek, szemléleti mixek a társadalmi valóságot jelentik. Jelentıs mértékben korlátoznak minden változtatásra irányuló cselekvést. Ugyancsak az államháztartási modernizáció korlátját jelentette a liberális-konzervatív és a szociális értékek engesztelhetetlen, dogmákká merevedett szembeállítása. Rontotta, szolgáltatás-szervezési cikk-cakkokká silányította még a más körülmények között viszonylag könynyen harmonizálható technikai lépések megvalósíthatósági esélyeit is. A belsı meghatározottságok ok okozatai, bár részben a külsı, mintakövetési zavarok visszatükrözıdéseinek is tekinthetık, mégis inkább a magyar közpolitika és vele az államháztartás mőködési pályaívének az elıbbiekben vázolt ellentmondásos belsı viszonyainak, jövı- 2

3 kép nélküliségének, és nem utolsó sorban, a rendszerváltozás ún. kiegyezéses jellegének, amelynek folyamatában a korábbi elit politikai hatalmát gazdasági pozíciókká konvertálhatta, tulajdoníthatók. Az értékválságon és az alapvetıen az 1989-ig terjedı idıszak és az ott játszott személyi belesimulás megítéléséhez visszavezethetı politikai polarizálódáson túl a társadalmat további számos, igen súlyos érdekütközés terheli, amit évek óta képtelen a magyar közpolitika oldani, sıt ezek egyre inkább mélyülnek. Ilyen a harmonikus és célirányos cselekvés alapjait is veszélyeztetı szembenállás, merıben más cél- és érdekrendszer feszül az aktív és inaktív társadalmi csoportok, a leszakadás kockázatával szembenézık és a már leszakadtak, a munkaadók és a munkavállalók, a közszolgálatban és a reálgazdaságban dolgozók, vagy a szegényebbek és a gazdagabbak között. E törésvonalak, árkok különösen mélyülnek most, amikor arról kell dönteni, hogy a válság terheit hogyan lehet elosztani a társadalom különbözı csoportjai között. Az 1989-ben bekövetkezett, a piacgazdaság, a többpárti demokrácia és a jogállamiság irányába tett fordulat alapvetı jellemzıje, hogy az akkor elfogadott, a gazdasági-politikai változások alapját jelentı törvények a reálgazdaságban biztosították az átmenetet. Az 1989-ben kezdıdött, több szakaszra tagolódó folyamat visszafordíthatatlannak, de korántsem befejezettnek bizonyult. Abban, hogy a jogállam, a többpárti demokrácia és a piacgazdaság jogi és intézményi keretfeltételei Magyarországon egyedülálló gyorsasággal épültek ki, meghatározó szerepe volt az alapvetı politikai erık közötti együttmőködésnek, a ma már sokak által vitathatónak tartott túlzott politikai konszenzuskészségnek. Mindez az átmenetnek alkotmányos közjogi keretet és a gazdaság átalakulásának szabad a reálgazdaság kettıs, ún. duális szerkezetéhez vezetı, talán túlzottan is szabad pályát biztosított. Ugyanakkor a rendszerváltozás sajátos kompromisszumaként a nagy közösségi jóléti ellátó rendszerek modernizációja mintakövetési bizonytalanságok miatt is elmaradt. Változatlanul hagyták az állam ellátási felelısségére épülı közszolgáltatásokat. A technikai haladással, elöregedı társadalommal, a gyógyítás-technológia fejlıdésével új igényeknek alárendelt, növekvı finanszírozási kötelezettség alakult ki. A túlterhelt rendszert a választási ciklusokhoz köthetı a potenciális támogató csoportoknak, rétegeknek, korcsoportoknak kedvezni igyekvı ígéret-dömpingek adakozása nehezen menedzselhetıvé tette. A korábbi paternalista rendszerben gyökerezı, társadalmi vívmánynak tartott, vagy néha, csak a megszokás és az ismeretlentıl tartás által annak vélt szociális ellátások képezték az alapját a 90-es évek elejétıl mőködı szerkezetnek. Mindez az állam megváltozó társadalmi és gazdasági szerepének mélyebb, elvi tisztázása, feladatainak pontosabb meghatározása nélkül úgy élvezett törvényi védelmet, hogy nem vizsgálták érdemien: az éppen adott, törvényben szabályozott megoldás valóságos modernizációt jelent, vagy sem? Vannak-e szociálisan igazságosabbak, technikában, szervezésben modernebbek, olcsóbbak vagy sem? S egyáltalán, ami van, az finanszírozható-e, vagy (esetleg) mindez csak a finanszírozási források szőkülésének elfedésére, a közérzetjavításra szolgál. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy az államháztartás-finanszírozási gondok, a teljesítmény hiányok csak következmények: a közpolitika ellentmondásossága miatt az állam képtelen volt a proaktív cselekvésre, magatartása jó esetben is csak reaktív, az EU vagy a különbözı társadalmi érdekhordozók igényeihez igazodó, sodródó volt. 3

4 A magyar államháztartás mőködésének, intézményrendszeri funkcióinak keretét egyrészt külsı feltételek, a nemzetközi minták, a lehetıségek és az adottságok, másrészt az általuk is generált belsı feltételek, a gazdasági képességek, társadalmi igények, a honi közpolitika meghatározottsága, a társadalom új iránti befogadó-képessége adták. Tisztelt Hallgatóim! Egy adott állam államháztartása mőködtetésének feltételrendszerét bárhol a világban az állam feladatvállalásának terjedelme és az erre elkölthetı pénz (lényegében a gazdaság teljesítménye által determinált források) határozza meg. Ebbıl az általános érvényő megállapításból kiindulva feltehetjük a kérdést, mi határozta meg a magyar államháztartás terjedelmét, teljesítményét? Megítélésem szerint egyrészt olyan külsı, társadalmi-, gazdasági-, politikai tényezık, mint maga a rendszerváltozás, az áttérés a tervgazdálkodásról a piacgazdaságra, a tulajdonosi struktúraváltás, s a külföldi befektetık által közvetített minták és értékrendek, valamint a reálgazdasági determinációk. Másrészt az államháztartás mőködésének feltételrendszerét szignifikánsan befolyásolta az uniós csatlakozás alkalmazkodási folyamata, majd pedig maga az EU tagság tıl az alapvetı külsı meghatározottságot az Európai Unióhoz (a rendszerváltozáskor még az Európai Közösségekhez) való csatlakozás jelentette, amely a magyar közpolitika vitathatatlan célja volt. Ehhez járult társadalmi célként a fejlett nyugati országok jóléti rendszeréhez közelítés szándéka. Jól mutatja ezt, hogy Magyarország önmagát már 1989-ben, a Magyar Alkotmányban megfogalmazásakor szociális piacgazdaságként írta le. A magyar államháztartás jelentıs szegmenseiben az európai uniós alkalmazkodás elırevivı kényszert jelentett. Ennek köszönhetıen számos területen, így a fejlesztésekben, az ellenırzési kultúra, a forráshoz jutás lehetıségeiben, és nem utolsó sorban a szemléletformálásnak tulajdoníthatóan a regionális gondolkodásban jelentıs modernizációs változások következtek be. Az egyenleg még akkor is pozitív, ha a folyamat olyan területeken, mint a pályáztatás, a közbeszerzési folyamatok, a fejlesztések nehézkes és bukdácsoló volt. Ezen a ponton érdemes egy kicsit megállni. Bı öt évvel az uniós csatlakozásunk után, és alig egy évvel az uniós elnökségünk elıtt tudatosítani kellene magunkban, hogy az Európai Unió tagállama vagyunk. Következésképpen nem követhetünk az európaitól idegen állammodelleket. A tagságunkból adódó jogi kötelezettségek és az azzal összefüggı politikai kötelezettségvállalások jelentıs mértékben meghatározzák a magyar állam szerepvállalásának kereteit. Csak két példát említek. 1. Csatlakozási szerzıdésünk aláírásával elköteleztük magunkat (határidı megjelölése nélkül) a közös valuta, az euró bevezetése mellett. Ennek érdekében jó lenne végre komolyan venni a maastrichti kritériumokat, és létrehozni egy rövid és hosszútávon egyaránt fenntartható államháztartási rendszert. 2. Ránk is érvényesek a lisszaboni folyamat politikai kötelezettségvállalásai, nekünk is építeni kell a világ legversenyképesebb tudásgazdaságát, harcolnunk kell a társadalmi kirekesztıdés ellen, meg kell óvnunk a természeti erıforrásokat a jövı nemzedékek számára. Tudom, az uniós csatlakozás sokunkban csalódást okozott. Többet vártunk tıle. Vagy talán csak azt hittük, hogy most már komoly erıfeszítések nélkül is boldogulhatunk. A számok azt mutatják, hogy nem az Unió lett rosszabb, hanem mi erıtlenedettünk el. A velünk 4

5 együtt csatlakozott országok többsége egészen a világgazdasági válságig sokkal jobb teljesítményt nyújtott, mint a magyar gazdaság. Természetesen nem az elvtelen alkalmazkodást szorgalmazom, csak azt, hogy vegyük komolyan, amit vállaltunk, és örüljünk annak, ami után vágyakoztunk, hogy az európai országok közösségének teljes jogú tagja vagyunk. Ugyanakkor a megmaradt nemzeti jogkörök bölcs alkalmazása révén, azaz például jobb oktatás-, kulturális és szociálpolitikával fokozhatjuk versenyképességünket a többi tagország között. Azt gondolom, hogy el kellene kötelezıdnünk a hatályos magyar Alkotmány elıírásának megfelelıen a szociális piacgazdaság európai állammodellje mellett, és e modellen belül pragmatikusan, a gazdasági és a társadalmi feltételekre is odafigyelve, társadalmi konszenzust keresve kellene az elıadásom elején feltett négy kérdésre közös és összeegyeztethetı válaszokat találnunk. Kedves Hallgatóim! Most rátérek az elıadásom címében szereplı elsı kérdés megválaszolására, vagyis arra, hogy a jelenlegi kihívások tükrében milyennek kellene lennie a korszerő és modern államháztartásnak. A válaszom két szó: korszerőnek és modernnek. Ez a két rokon értelmő szó az én mostani olvasatomban különbözik egymástól. Korszerőnek azt tekintem, ami a kor követelményeinek megfelel, modernnek pedig azt, ami elıre mutató. Korszerő tehát az az államháztartási rendszer, amely megfelelı választ kínál korunk kihívásaira. Ezek közül hármat emelek ki: a népesség elöregedését, a globális versenyt és a világgazdasági válságot. A fejlett világban az elöregedés a trend. Ráadásul az Egyesült Államok és néhány kisebb ország kivételével a fejlett országok lakossága csökken. A világ népessége várható növekedésének 95 százaléka az alacsony jövedelmő országokban következik be, míg a mai fejlett világ 2050-re a föld lakosságának 8-10 százalékára esik vissza. Az euró-zónában 2004 és 2050 között a nyugdíjra, az egészségügyre, valamint a krónikus ellátásra szolgáló állami kiadásokat a GDP közel 5 százalékával kellene növelni ahhoz, hogy a jelenlegi pozíciókat többé-kevésbé ırizni tudjuk. A nyugdíjkorúak arányának emelkedése folytán az unió GDPnövekedési kapacitása a jelenlegi 2-2,25 százalékról 2040-re 1,25 százalékra csökkenhet. Nálunk az elöregedésbıl származó kiadási többlet 2050-ig eléri a GDP 6-7 százalékát, de már 2030-ban is meghaladja a 3 százalékot. A fejlett országokban megkerülhetetlen a jólétiszociális ellátás megújítása, ami önmagában is feltételezi az államháztartási reformokat. Ne áltassuk azonban magunkat! Fel kell tennünk a kérdést, valójában tartalmában mit is jelent a reform, a megújítás? Vajon azt, hogy a társadalom továbbra is vállalja igaz némi hatékonyság javítással a mind kiterjedtebb szolgáltatásokat: a valóságos, személyes biztonságot, gondoskodást állampolgári jogon? Vagy azt, hogy öngondoskodásra hivatkozva az állam egy minimális szinten határozza meg a szociális védelmet és az egyénre bízza, mire jut. Vajon van-e valós választás? A pénzügyi és szociális biztonság társadalmi és/vagy egyéni felelısségre építı ellentétpárokban való gondolkodást, s az ilyen választási lehetıségeket éppen a szemünk elıtt, egy pillanat alatt olvasztotta el napjaink válsága. A sokak által megoldásnak, a fejlıdés modernizációs perspektívájának hitt öngondoskodás vált elsıként értéktelenné. A jelképnek számító nyugdíjalapok, a befektetési megtakarítások, és persze vele az egyéni felelısségvállalásra építı, az esélyteremtéssel biztonságot adó álmok váltak egyik pillanatról a másikra légvárakká. Az elsı számú kihívás tehát igen nagy: hogyan lehet olyan államháztartási rendszert kialakítani, amely fenntartható módon képes finanszírozni egy elöregedı lakosság közszolgáltatások iránti növekvı igényeit? 5

6 A második kihívás is nyilvánvaló: a jelenlegi világgazdasági környezetben, egymásra utaltságban a globalizáció nem szabad választás kérdése, hanem megkerülhetetlen realitás, ahol nemcsak elınyök vannak, hanem hátrányok is. Jól látszik, hogy a transznacionális pénzügyi (hitelezı) központok ereje külön-külön is sokszorosa lehet egy-egy kisebb ország pénzügyi kapacitásának. Ezen erıközpontoknak is vannak mőködési, befektetési-biztonsági érdekeik. Sajátos kockázatközösséget alkotnak egymással és partnereikkel. Ennek természetesen hatása van az egyes országok közpolitikájának tematizáltságára, sıt akár a gazdasági, államszervezeti személyi-döntési autonómiára, mondjuk ki: a cselekvési szuverenitásra. Mit jelent ez a mai magyar gazdaságpolitika számára? Két dolgot emelek ki. Az elsı az, hogy az elkövetkezendı néhány évben a globális pénzpiac a magyar államadósságot csak jelentıs kamatfelár mellett hajlandó finanszírozni. Az azonnali államcsıd veszélye elmúlt, de a kamatfelár igen magas, amit elsısorban ország-kockázatunk további javításával lehet mérsékelni. Létérdekünk ezért a költségvetési deficit kordában tartása, az államadóság csökkentése, az euró-övezethez való csatlakozás feltételeinek mielıbbi teljesítése. A második kiemelendı körülmény, hogy a magyar gazdaságnak a globális versenyben kell helytállnia. Versenyképességünket azonban nagyban csökkenti az államháztartás nagy terjedelme és mőködésének gyenge hatékonysága. Ha a velünk hasonló helyzetben lévı országokkal versenyben akarunk maradni, akkor a nemzeti jövedelem újraelosztását a GDP százaléka közé kell leszorítani, s eközben lényegesen javítani kell a közszolgáltatások mőködését. Mindkét kiemelt tétel azt jelenti, hogy lényegesen kevesebb közpénzbıl kellene jobb közszolgáltatásokat nyújtani. Nem könnyő feladat. A harmadik kihívás a jelenlegi globális pénzügyi-gazdasági válság kezelése. Magyarországot egy parttalan túlköltekezés utáni költségvetési stabilizációs program közepén érte a válság. A társadalom most szembesült azzal, hogy anyagi alapok nélkül nincs modernizáció és a cselekvési szuverenitás ezek hiányának növekedésével, a külsı források bevonása mértékével fordított arányban csökken, miközben azok hatékonysága is vitatható. A években kialakult súlyos államháztartási hiány és az ennek nyomán ismét magas szintre ugró államadósság nem teszi lehetıvé anticiklikus gazdaságpolitika folytatását. Ebben az évben a Közgazdász-vándorgyőlés a globális pénzügyi-gazdasági válság kérdéseivel foglalkozott. A Magyar Közgazdasági Társaság elnöksége minden évben összefoglalja a közgazdász-vándorgyőlések tanulságait. Ebbıl az összefoglalóból emelek ki néhány fontosabb megállapítást. Az idırıl idıre visszatérı válságok a piacgazdaságok (és a világgazdaság) nem szokatlan jelenségei. A válságok nemcsak adottságaik, pillanatnyi helyzetük, hanem reakcióképességük milyensége és gyorsasága függvényében eltérıen rázzák meg az egyes nemzetgazdaságokat. A gazdaságpolitika felelıssége, hogy válság idején se csupán a pillanatnyi tőzoltással foglalkozzék, hanem készítse elı azokat a közép- és hosszabb távon végrehajtható intézményrendszeri és szabályozási intézkedéscsomagokat, amelyektıl érdemben várható a gazdasági teljesítmény javulása. A magyar gazdaság súlyos válsága több okra vezethetı vissza. Magyarországot egyszerre sújtja gazdasági, politikai, szociális, társadalmi, értékrendi és vezetési válság, ezért a gyógymódnak is sokrétőnek kell lennie. A magyar gazdaság sajnos nem követheti a sikeres külföldi példákat: 6

7 a) az élénkítı intézkedésektıl inkább a nagyobb, zártabb gazdaságokban várható jó eredmény; b) a magyar államháztartás helyzete, az ország eladósodottságának mértéke, mint közvetett ok, valamint a külsı finanszírozásra való ráutaltsága, mint közvetlen ok akadályozza meg a költségvetési kiadásainak konjunktúraélénkítés céljából való növelését. Recesszió idején általában nem helyeselhetı olyan államháztartási reform, amely csökkenti a nemzeti jövedelem költségvetési centralizációját. Magyarországon azonban 2008 végén és 2009 elején kézzel fogható közelségbe került az államcsıd veszélye, ezért a gazdaságpolitikának azonnali intézkedéseket kellett hoznia az államháztartási egyensúly helyreállítására. A gazdaságból és a lakosságtól való elkerülhetetlen jövedelemelvonást viszont célszerő egy jól átgondolt, részletesen kidolgozott és jól kommunikált reformkoncepció alapján végrehajtani. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy a válságkezelı intézkedések vegyék figyelembe a lakosság tőrı- és teherbíró képességét. A válság terheinek elosztása bizonyos határok között a gazdaságirányítás döntésének a függvénye. Célszerő lenne, ha a terhek elosztásáról a társadalom, az érdek-képviseleti szervek nagyobb mértékő bevonásával születnének meg a döntések. A gazdaságpolitikának (is) alapvetı feladata az ország versenyképességének javítása, hiszen az elmúlt szők évtizedben sokat rontottunk helyezésünkön a különbözı rangsorokban. A versenyképességet azonban nem szabad kizárólag rövid távú költségcsökkentési intézkedésekkel erısíteni, hiszen a jelenlegi erıforrások elosztásáért folyó harcban való sikeres részvétel mellett a jövı fejlıdésének lehetıségeit is meg kell alapoznunk. Tisztelt Hallgatóim! Ez az a pont, amikor megpróbálok választ adni az elıadásom címében elrejtett második kérdésre, azaz arra, hogy milyen reformokra van szükség egy korszerő és modern államháztartási rendszer létrehozása érdekében. A kialakult kényszerpályáról történı kitörés olyan, egymással is kölcsönhatásban lévı társadalmi kiadások, szociális transzferek megváltoztatását igényli, amelyeket az alkotmányos alapjogok újragondolása (nyugdíj, egészségügy, oktatás és az állam által vállalt más feladatok), új társadalmi-politikai kompromisszumok tetı alá hozása (területi igazgatás, önkormányzatiság, az állami szerep újrafogalmazása, az állam újjáépítése ) nélkül nem lehet megoldani. A közmegegyezés hiánya akárcsak az elmúlt húsz évben ma is akadályozza a stabil és hosszabb távon érvényesülı programok megalkotását, miközben nyilvánvalóan nem tartható fenn, hogy jóval többet költünk, mint amennyi bevételt realizálni tudunk, hiszen a nagy közösségi, társadalmi ellátó rendszerek így is teljesítıképességük határára értek. Ennek a gyakorlatnak és az azt kiváltó okoknak a megváltoztatása új megközelítést, valóságos közmegegyezést igényel, aminek alapján az államháztartás nem fékezıje, hanem lendítıje lehet a reálgazdaság teljesítményének. 7

8 A változás szakmai garanciái között meghatározó jelentıségő lehet a költségvetési felelısségi keretrendszer, azaz a szabályalapú fiskális politika következetes érvényre juttatása és emellett a korszerő programköltségvetés készítés fokozatos bevezetése, a legszélesebb körben történı alkalmazása. A költségvetési rendszer megújításának és mőködésének támogatásában a pénzügyi ellenırzésnek is új horizontja és lehetıségei nyílnának meg. Ezek a változások minden bizonynyal segítenének meghaladni, felülírni azokat a bizalomhiányra és az eltelt közel 20 év szakmai hibáira is visszavezethetı kényszereket, amelyek ma a költségvetés és a zárszámadás erıltetett ütemő elkészítéséhez és kontrolljához kapcsolódnak. A jövı alapkérdése az, hogyan sikerül kibontakoztatni a költségvetés pozícióját is befolyásoló strukturális átalakításokat, mindenekelıtt a nagy közösségi ellátórendszerek, így a nyugdíjrendszer, az egészségügy, valamint az oktatás modernizálását, és felgyorsítani az EU forrásokra támaszkodó, versenyképességet erısítı fejlesztéseket, hozzáigazítva ezekhez a közigazgatás, ezen belül az önkormányzati rendszer, illetve a régiók reformléptékő korszerősítését. A fenntartható fejlıdés érdekében tovább nem halogatható változásokra és olyan alkalmazkodásra van szükség, amely nemcsak megfelel a szociális piacgazdaság alapelveinek, hanem a reálgazdasági teljesítményeket is segítve, finanszírozható társadalmi ellátásokat vállal. A kialakult helyzet társadalmi, közpolitikai, gazdasági teljesítménybeli, s nem mellékesen finanszírozási okai egyben önmaguk okozatai is. Ilyen körülmények között a magyar gazdaságpolitikának több sok tekintetben egymást keresztezı prioritással, alapvetı feladattal kell megbirkóznia. Megırizve az újabb kelető stabilizáció, konszolidáció eddigi eredményeit, hatásos válságkezeléssel kell menedzselni a pénzügyi feszültségek és a recesszió következményeit, elejét véve a további pénzügyi és valuta-krízisnek, egyidejőleg csillapítani a munkanélküliség növekedését, és javítva a gazdasági szereplık likviditását és hitelképességét. Ugyanakkor nyilvánvaló: a visszafogásokkal járó lépések megtétele és azok helyes mértékének a meghatározása nehéz, hiszen korábban az adózás, a társadalombiztosítási járulékok világában, a nyugdíjak, a bérek területén, szolgáltatások szervezésében, terjedelmében ezekkel nemcsak ellentétes ígéretek, hanem késıbbi hatásaikban rombolónak bizonyuló, markáns, konkrét lépések történtek. Ha valamilyen társadalmi juttatás puszta megvonásával, annak hatásai felmérése nélkül operál a kormányzat, attól még nem oldja fel a túlfinanszírozás problémáját. Olyan ez, mint a túlerıltetett, szakszerőtlen fogyókúra, ahol a túlfogyás jóvátehetetlen egészségkárosodásokat okozhat. Az adott helyzetben természetszerő, hogy a megfelelı anyagi források nélkül megkezdett, egymást kizáró törekvéseket hordozó, teljesítményhez nem kötött juttatásokat nyújtó, az elavult ellátórendszerek átalakítását csak ígérı forgatókönyv megtett (és a meg nem tett) lépéseinek visszacsapása az új pályára álló cselekvés elsı, legérzékenyebb szakaszában, a gazdasági válság terheit tetézve jelentkezik. A kialakult helyzet egyidejőleg hozza mindazokat, a sokszor bizalomhiánytól vezérelt feszültségeket, de a beszorítottság hozta cselekvési kényszerben, az új pályára vivı, harmónia-teremtı lehetıségeket is. A jelzett feszültségek feloldásának egyetlen útja a magyar állammőködés, s benne a közpénzügyi menedzsmentek hatékonyságának jelentıs javítása. 8

9 Talán meglepı, de a kibontakozás irányát keresve még egyáltalán nem beszéltem reformokról. Nem vagyok reformellenes. Reformokra szükség van, de a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében kevés intézkedéssel lehetne nagyobb kárt okozni, mint a mindenoldalról meginduló, öncélú, összehangolatlan reformokkal. Az Állami Számvevıszéknek az elmúlt 8-10 évben végzett ellenırzései félbehagyott, célt tévesztett fél-reformok egész sorozatát tárta fel. Elég itt csak az egészségügyi, a közigazgatási és a felsıoktatási reformokat említenem. Vizsgálataink egyértelmően mutatják, hogy egyértelmő célmeghatározás, társadalmi támogatás és a célok és eszközök összhangjának megteremtése nélküli ún. reformértékő intézkedések csak a felszínt kavarják meg, de számottevı pozitív eredményt nem hoznak. Alapvetı követelmény az egyes reformok egymással való harmóniájának a biztosítása is. Ijesztı példákat találtunk ennek az ellenkezıjére. A nagy és fontos döntéseket azonban az új kormánynak mielıbb meg kell hoznia. Megítélésem szerint a döntéseknek az alábbi sorrendben kellene megszületniük: a jövıkép felvázolása, ennek megfelelı fejlesztési stratégiák kidolgozása, az állami funkciók, feladatok tartalmának meghatározása a fenti célok és a finanszírozás fenntarthatóságának figyelembevételével, a célok és eszközök összhangját biztosító intézmény- és szabályrendszer kialakítása (reformok). Emellett van néhány olyan terület, ahol valódi modernizációra, azaz technikai, technológiai megújulásra, a fejlett országok legjobb gyakorlatainak adaptálására van szükség. Ilyennek látom a költségvetési tervezést, a programalapú költségvetés minél szélesebb körő bevezetését, az államháztartási információs rendszerek megújítását, közpénzügyi menedzsment további modernizálását, és általában a jó kormányzás elveinek érvényesítését. Elıadásom végén ismét a Magyar Közgazdasági Társaság elnökségének a válság tanulságait összegzı állásfoglalásából szeretnék idézni: A válságból való kilábolás, majd az azt követı idıszak csak akkor lehet sikeres, ha végre-valahára elkészül egy közös gondolkodáson alapuló, átfogó országos stratégia, amely kiindulópontja lehet a különféle részstratégiáknak, s amely mozgósító erıvel is rendelkezik. Örülnék, ha ez a konferencia is hozzá tudna járulni a közös gondolkodáshoz, és támpontokat szolgáltatna egy átfogó stratégia elkészítéséhez. Köszönöm a figyelmet! 9

CRM ügyfélkapcsolatok kezelése

CRM ügyfélkapcsolatok kezelése CRM ügyfélkapcsolatok kezelése Horváth Bianka Vállalkozásmenedzsment Intézet Óbudai Egyetem Miért van szükség CRMrendszerre? A cégek túlnyomó többségének ma már van legalább számlázóprogramja, vagy akár

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

A közbeszerzk korlátai a viszonylag gyors lefolyású felszínmozg. lnének nek a sokkal kisebb költsk. Barta Orsolya

A közbeszerzk korlátai a viszonylag gyors lefolyású felszínmozg. lnének nek a sokkal kisebb költsk. Barta Orsolya A közbeszerzk zbeszerzési si eljárás s alkalmazási korlátai a viszonylag gyors lefolyású felszínmozg nmozgások esetén. Az alapos feltárás s magas költsk ltségei mégis m megtérüln lnének nek a sokkal kisebb

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s.

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. S&P 500 Az S&P 500 index az 1 220 ponton húzódó ellenállás fölé került. Az elpattanás és a korrekció lehetısége még érvényben van, mégha némi áttörés már megtörtént,

Részletesebben

MELLÉKLET: Vezetıi összefoglaló a Public Bike koncepcióteszt legfontosabb eredményeibıl

MELLÉKLET: Vezetıi összefoglaló a Public Bike koncepcióteszt legfontosabb eredményeibıl MELLÉKLET: Vezetıi összefoglaló a Public Bike koncepcióteszt legfontosabb eredményeibıl . A kutatás háttere és célja A Parking Szervezı Fejlesztı Kft. piackutatást kezdeményezett, hogy felmérje a kerékpáros

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLİ SZAKKÉPESÍTÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLİ SZAKKÉPESÍTÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLİ SZAKKÉPESÍTÉSEK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL A hazai szakképzés fejlıdésének jelentıs mérföldköve a szemléletében és tartalmában egyaránt megújult és 2006-tól folyamatosan

Részletesebben

Ingatlanpiaci és finanszírozási alapismeretek

Ingatlanpiaci és finanszírozási alapismeretek Ingatlanpiaci és finanszírozási alapismeretek A Föld Ökológiai rendszer, életünk alapja Fenntarthatósága a jövı alapja Társadalmi létezés feltétele, a nemzet létezésének alapja Az azonosítható, ellenırizhetı,

Részletesebben

Államháztartás Uniós támogatások

Államháztartás Uniós támogatások 45. Közgazdász-Vándorgyőlés Debrecen, 2007. szeptember 20-22. Államháztartás Uniós támogatások Bihary Zsigmond fıigazgató, Állami számvevıszék Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Szekcióülés! Elöljáróban

Részletesebben

A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 2008. évi üzleti jelentése

A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 2008. évi üzleti jelentése A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 2008. évi üzleti jelentése A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár (továbbiakban: Nyugdíjpénztár) gazdálkodását az elmúlt üzleti évben is az érvényben lévı

Részletesebben

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság

I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban. Az EU jogrendje 3. I/1. Szerzıdéskötési jogosultság I. Nemzetközi szerzıdések a közösségi jogban Az EU jogrendje 3. Nemzetközi szerzıdések Jogelvek A Közösségek (egyenként) rendelkeznek nemzetközi szerzıdéskötési képességgel. Csak az alapító Szerzıdésben

Részletesebben

A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben. a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7.

A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben. a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7. A belsı kontrollok szerepe az önkormányzati ellenırzésekben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és az Állami Számvevıszék szemináriuma 2013. március 7. Az Állami Számvevıszék küldetése 2 Szilárd szakmai alapon

Részletesebben

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl 1. oldal, összesen: 8 A jogszabály mai napon hatályos állapota 7/2001. (II. 22.) PM rendelet a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl A biztosítóintézetekrıl és a biztosítási

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a. Vadászati Kulturális Egyesület

Kiegészítı melléklet a. Vadászati Kulturális Egyesület Kiegészítı melléklet a Vadászati Kulturális Egyesület 2011. évi egyszerősített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítı melléklet a Vadászati Kulturális Egyesület (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008. NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktızsde Zrt. által közzétett Felelıs Társaságirányítási Ajánlások (2008.) alapján A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

Az árszínvonal emelkedés Infláció

Az árszínvonal emelkedés Infláció Az árszínvonal emelkedés Infláció Pénzügytan. Onyestyák Nikolett Infláció Az infláció a = árszínvonal tartós emelkedése. Defláció = Az árszínvonal csökkenése Árstabilitás = az árak változatlansága, egy

Részletesebben

Fekete Imréné * A SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAI

Fekete Imréné * A SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAI Fekete Imréné * A SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAI 1. A GLOBÁLIS SZÁMVITELI STANDARDOK ELTERJEDÉSE A nemzetközi pénz- és tıkepiac globalizációjának folyamata a XX. század utolsó negyedében rendkívüli

Részletesebben

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 6/2011

Technikai elemzés. c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 6/2011 Technikai elemzés c.člá Fio o.c.p., a.s. A S&P 500 index áttörte az elızı maximumokat, amelyek 1350 alatt voltak. Ez általában bika jelzés. A maximumok áttörése viszont hamis volt, és az index visszatért

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

LHH program. Koordinációs Irányító Hatóság. Gergely Bernadett 2011. 02. 15.

LHH program. Koordinációs Irányító Hatóság. Gergely Bernadett 2011. 02. 15. LHH program Koordinációs Irányító Hatóság Gergely Bernadett 2011. 02. 15. Tartalom - elızmények, célok, források - tervezés folyamata - zsőrizés - a program elırehaladása - problémák, tanulságok Elızmények

Részletesebben

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község Önkormányzat képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény

Részletesebben

A vállalkozások szerepe a térségek idegenforgalmának fejlesztésében. Elıadó: Horváth Tihamér Kehida Termál Kft. Horváth-Ép Kft.

A vállalkozások szerepe a térségek idegenforgalmának fejlesztésében. Elıadó: Horváth Tihamér Kehida Termál Kft. Horváth-Ép Kft. A vállalkozások szerepe a térségek idegenforgalmának fejlesztésében Elıadó: Horváth Tihamér Kehida Termál Kft. Horváth-Ép Kft. Bevezetı Idézet a BFT számára készített, a Balatoni Gazdasági Fórum létrehozásáról

Részletesebben

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései

Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Programok, intézmények, képzési szintek: az iskolaszerkezet kérdései Vitaindító a Struktúrák és folyamatok szekcióban Lannert Judit VII. Országos Nevelésügyi Kongresszus Budapest, 2008. augusztus 26. Az

Részletesebben

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1

A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A logisztikai teljesítményelvárások kijelölése - Vevıszegmentálás ÚTMUTATÓ 1 A programozást elvégezték és a hozzá tartozó útmutatót készítették: dr. Gelei Andrea és dr. Dobos Imre, egyetemi docensek, Budapesti

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

Üzleti Jelentés. A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár 2011.07.01.-2011.12.31. idıszaki éves beszámolójához

Üzleti Jelentés. A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár 2011.07.01.-2011.12.31. idıszaki éves beszámolójához Teréz krt 42-44 Üzleti Jelentés A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár 2011.07.01.-2011.12.31. idıszaki éves beszámolójához 1. A pénztár általános jellemzıi, 2011. évi események Önkéntes pénztári ágazat alakulása

Részletesebben

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai 2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a

Részletesebben

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD.

Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. Válság a pénzügyekben - Pénzügyek a válságban Szakmai Konferencia Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Dr. Vágyi Ferenc Róbert PhD. A pénzügyi válságok jellemzıi és kezelésük Lámfalussy

Részletesebben

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006 I. 1997-2006 1997-ben Magyarországon a csatorna- és mősorkínálat gyökeres változásnak indult, elsısorban az idén 10 éves jubileumát ünneplı RTL Klub és a TV2, majd késıbb számos új kábelcsatorna megjelenésével.

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

ÜZLETI TERV. Őrlap mikrohitel igényléshez On-line hiteligénylés benyújtása a Magyar Vállalkozásfejlesztési Portálon: www.mvfportal.hu www.rva.

ÜZLETI TERV. Őrlap mikrohitel igényléshez On-line hiteligénylés benyújtása a Magyar Vállalkozásfejlesztési Portálon: www.mvfportal.hu www.rva. Őrlap mikrohitel igényléshez On-line hiteligénylés benyújtása a Magyar Vállalkozásfejlesztési Portálon: www.mvfportal.hu www.rva.hu A nyomtatványt papír alapú benyújtás esetén kérjük lehetıleg írógéppel

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés

Részletesebben

Egészség és fejlesztés az ÁNTSZ megújult rendszerében. szakmai találkozó

Egészség és fejlesztés az ÁNTSZ megújult rendszerében. szakmai találkozó Egészség és fejlesztés az ÁNTSZ megújult rendszerében szakmai találkozó változás Jelen helyzet Kívánt helyzet 2007. Május 10. irányított változtatás Jelen helyzet Kívánt helyzet Minıség javulás Változás

Részletesebben

KONVERGENCIA PROGRAM AZ EURÓPAI UNIÓ NÉHÁNY TAGÁLLAMÁBAN ÉS ANNAK HATÁSAI A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSRE, A FOGLALKOZTATÁSRA

KONVERGENCIA PROGRAM AZ EURÓPAI UNIÓ NÉHÁNY TAGÁLLAMÁBAN ÉS ANNAK HATÁSAI A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSRE, A FOGLALKOZTATÁSRA KONVERGENCIA PROGRAM AZ EURÓPAI UNIÓ NÉHÁNY TAGÁLLAMÁBAN ÉS ANNAK HATÁSAI A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSRE, A FOGLALKOZTATÁSRA Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani

Részletesebben

A SZERZİDÉSEKBEN FOGLALT ÜGYLETEKBEN ÉRINTETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL

A SZERZİDÉSEKBEN FOGLALT ÜGYLETEKBEN ÉRINTETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL A SZERZİDÉSEKBEN FOGLALT ÜGYLETEKBEN ÉRINTETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓKRÓL ÁLLAMPAPÍR ÜGYLETEK Az állampapír ügyletek keretében az Ügyfél és a Társaság a Magyar Államkincstár nevében

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Technikai elemzés. člá. Fio o.c.p., a.s.

Technikai elemzés. člá. Fio o.c.p., a.s. Technikai elemzés člá Fio o.c.p., a.s. S&P 500: Az index értéke jelenleg az 1150 pontos technikai ellenálláson van. 1150 fölött az indexnek lehetısége lehet a további emelkedésekre, ami viszont nem a legvalószínőbb

Részletesebben

a(z) RICH SPORT EGYESÜLET 2008.12.31 fordulónapi egyszerősített mérlegbeszámolójához I. Általános rész

a(z) RICH SPORT EGYESÜLET 2008.12.31 fordulónapi egyszerősített mérlegbeszámolójához I. Általános rész 1 1. A társaság bemutatása I. Általános rész Székhely: 1135 Budapest, Fáy u. 81-83. Cégjegyzék-szám: 9pk60649/1997/9 Statisztikai szám: 18086869-9311-521-01 Tevékenységi körök: TEÁOR Tevékenység megnevezése

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások Elfogadás, hatályba lépés Az alábbi figyelemfelhívó szakmai ajánlást a Magyar Aktuárius

Részletesebben

A Fashion Dance 2002 Kft ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT

A Fashion Dance 2002 Kft ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT A Fashion Dance 2002 Kft ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT 1. Bevezetı rendelkezések 1.1. Az általános üzletszabályzat a Fashion Dance 2002 Kft és az ı üzleti partnerei között pénzügyi és szolgáltatási tevékenység

Részletesebben

31. Hét 2009. július.31. Péntek

31. Hét 2009. július.31. Péntek Napii Ellemzéss 31. Hét 2009. július.31. Péntek Összegzés Kedvezı makrogazdasági adatok által támogatott optimista hangulatban telt a tegnapi amerikai kereskedés. Már a nyitásban jelentıs pluszok mutatkoztak

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15.

Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Pannónia Nyugdíjpénztár Közgyőlés, 2011. 12.15. Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Részvénypiacok nov 30-ig 2011.12.17 2 Mi történt a tıkepiacokon 2011-ben? Magyar kötvény- és ingatlanpiac nov 30-ig 2011.12.17

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete

Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete 18236741-9001-529-01 Statisztikai számjel 18236741-1-43 Adószám Erzsébeti Fúvósok és Ütősök Egyesülete Kiegészítő melléklet a 2013. évi egyszerűsített beszámolóhoz Budapest, 2014. május 25. a Egyesület

Részletesebben

Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet 3170 Szécsény, Rákóczi út 71.

Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet 3170 Szécsény, Rákóczi út 71. Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet 3170 Szécsény, Rákóczi út 71. Eljárási rend az ügyfél más banknál fennálló hitelének Takarékszövetkezeti kölcsönnel történı kiváltására Jóváhagyva: az Igazgatóság

Részletesebben

BANKGARANCIA ÜZLETSZABÁLYZAT

BANKGARANCIA ÜZLETSZABÁLYZAT BANKGARANCIA ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1. Bevezetı rendelkezések... 3 2. A bankgarancia fogalma és általános szabályai... 3 3. A bankgarancia fajtái... 4 4. Bankgarancia nyújtás... 4 5. Hatálybalépés...

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére

Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési Útmutató Pályázók/kedvezményezettek részére Közbeszerzési kötelezettség A támogatás megítélése esetén a Projekt megvalósításába bevonandó kivitelezıt, szállítót, tanácsadót, szolgáltatót,

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról *

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 26/2009.(XII.22.) rendelete a helyi iparőzési adóról * A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. (1)

Részletesebben

Éves ellenırzési terv 2014. évre

Éves ellenırzési terv 2014. évre A 208/2013.(XI.21.) határozat melléklete SAJÓSZENTPÉTER VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT Ikt. szám: 80 /2013. Éves ellenırzési terv 2014. évre A hivatal a költségvetési szervek belsı kontrollrendszerérıl és belsı ellenırzésérıl

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-ai ülésére

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-ai ülésére A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS MEZİGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁNAK E L N Ö K E E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. április 26-ai ülésére Tárgy: A Bábolna Zrt. privatizációja

Részletesebben

Grant Thornton Hungary News. 2014 március

Grant Thornton Hungary News. 2014 március Grant Thornton Hungary News 2014 március Tisztelt Ügyfeleink! Ezzel a körlevéllel szeretnénk felhívni figyelmüket egyrészt a Polgári Törvénykönyv (Ptk) fontos változásaira, másrészt egy új szabályozásra,

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: a Képviselı-testület 2011. május 24.- i zárt ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Vecsés Városközpont fejlesztı

Részletesebben

T. Cím! Megkaptam az ajánlatunk elbírálásáról elkészült összegzést.

T. Cím! Megkaptam az ajánlatunk elbírálásáról elkészült összegzést. 52/11-3-VII. Bojtos Andrea részére APEX-MM Kft. e-mail: bojtos@apex-mm.hu T. Cím! Megkaptam az ajánlatunk elbírálásáról elkészült összegzést. A mély, tartalmas és szerteágazó Ajánlatkérés legfıbb kiírási

Részletesebben

Technikai elemzés. . c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 12/2011

Technikai elemzés. . c.člá. Fio o.c.p., a.s. Fio o.c.p., a.s. Forrás: Bloomberg 12/2011 Technikai elemzés. c.člá Fio o.c.p., a.s. Az S&P 500 index jelenleg a csökkenı trendvonal alatt tétovázik. A további emelkedés szempontjából fontos az 1270 pontos szint áttörése. Amennyiben ez nem történik

Részletesebben

INGATLAN INFORMATIKAI ALAPOK 2. RÉSZ

INGATLAN INFORMATIKAI ALAPOK 2. RÉSZ INGATLAN INFORMATIKAI ALAPOK 2. RÉSZ II. INGATLANOK FORGALOMKÉPESSÉGE forgalomképtelen törvény alapján, forgalomképtelen helyi döntés alapján, korlátozottan forgalomképes az 1990. évi LXV. tv. alapján,

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI INFORMATIKAI BIZOTTSÁG

KÖZIGAZGATÁSI INFORMATIKAI BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI INFORMATIKAI BIZOTTSÁG 25. számú Ajánlása Magyar Informatikai Biztonsági Ajánlások (MIBA) 25/2. Magyar Informatikai Biztonsági Értékelési és Tanúsítási Séma (MIBÉTS) 1.0 verzió 2008. június

Részletesebben

33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd

33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd Napii Ellemzéss 33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd Összegzés Enyhén negatív nyitás, majd lassú egész napos csorgás jellemezte a tegnapi amerikai kereskedést, mely jelentısebb makrogazdasági és vállalati

Részletesebben

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Határır Tanszék oktatási és tudományos tevékenysége

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Határır Tanszék oktatási és tudományos tevékenysége HORPÁCSI FERENC ZÁN KRISZTINA MINİSÉGBIZTOSÍTÁS AZ OKTATÁSBAN A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Határır Tanszék oktatási és tudományos tevékenysége Az elmúlt években

Részletesebben

Október hónapban jelentıs korrekció következett be a harmadik negyedévi állapotokhoz képest.

Október hónapban jelentıs korrekció következett be a harmadik negyedévi állapotokhoz képest. Az év elsı négy hónapjában a részvénypiacok kifejezetten jól teljesítettek, csak a fejlıdı piacok teljesítménye volt némileg lemaradó. A magyar részvények április közepére 10% feletti teljesítményt értek

Részletesebben

A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2010. évi éves beszámolójának részét képezı. Üzleti jelentés

A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2010. évi éves beszámolójának részét képezı. Üzleti jelentés A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2010. évi éves beszámolójának részét képezı Üzleti jelentés 1 Üzleti jelentés A/ Általános cégadatok A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 1994. november 1-én átalakulás útján jött létre a Váltó Kft.

Részletesebben

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Biztonság 2014 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Cégjegyzék száma 8500 Pápa, Második utca 25. 1 9 0 9 5 1 0 0 3 5 KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Általános összefoglalás A kiegészítı melléklet

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Hajdúsági Többcélú Kistérségi Társulás és munkaszervezetének vagyonátadási javaslatáról

ELİTERJESZTÉS. Hajdúsági Többcélú Kistérségi Társulás és munkaszervezetének vagyonátadási javaslatáról Összeállította: Kalapos Zoltánné Elıterjesztette: Csige Tamás ELİTERJESZTÉS Hajdúsági Többcélú Kistérségi Társulás és munkaszervezetének vagyonátadási javaslatáról Tisztelt Polgármester Úr(ak)! A Hajdúsági

Részletesebben

Nyilvános. I. A CETOP20 Kézikönyv 2.4.1 Az index változói pontjának EUROárf(0) definíciója az alábbiak szerint módosul:

Nyilvános. I. A CETOP20 Kézikönyv 2.4.1 Az index változói pontjának EUROárf(0) definíciója az alábbiak szerint módosul: Nyilvános A Budapesti Értéktızsde Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Igazgatóságának 3/2009. számú határozata A Budapesti Értéktızsde Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Igazgatósága A Budapesti Értéktızsde

Részletesebben

FOGALOMTÁR ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY

FOGALOMTÁR ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY FOGALOMTÁR ADÓZÁS ELİTTI EREDMÉNY Az adózás elıtti eredmény a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összevont összege. A szokásos vállalkozási eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

Részletesebben

Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot. T. Kilian Equity Markets & Commodities

Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot. T. Kilian Equity Markets & Commodities Tıkeáttételes termékekkel túlszárnyalni a piacot Mi az opció/opciós jegy? Az opció jog, de nem kötelezettség arra vonatkozólag, hogy részvényt, devizát, kötvényt, indexet vagy árut (mögöttes termék vagy

Részletesebben

Kockázatkezelés stratégiája

Kockázatkezelés stratégiája Kockázatkezelés stratégiája A Hitelezési politika egy átfogó dokumentum az alapvetı kockázati fogalmakról, folyamatokról, felelısségi körökrıl. Tartalmazza a legjelentısebb kockázati kezelési alapelveket,

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A magyar regionális politika története 1990-ig

A magyar regionális politika története 1990-ig A magyar regionális politika története 1990-ig 6. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Területi folyamatok az I. világháború után Trianoni Békeszerzıdés Magyar Királyság területének 71,5 %, lakosságának

Részletesebben

AEGON KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2009. I FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELİ ZRT.

AEGON KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2009. I FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELİ ZRT. AEGON KÖZÉP-EURÓPAI RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP 2009. I FÉLÉVES JELENTÉS AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELİ ZRT. A jelen tájékoztatót az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelı Zrt., mint az AEGON

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Domokos László az Állami Számvevıszék elnöke

Domokos László az Állami Számvevıszék elnöke Pécsi Pénzügyi Napok Pécs, 2012. március 27-28. Az önkormányzati ellenırzések tapasztalatai Domokos László az Állami Számvevıszék elnöke Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Résztvevık! Mindenekelıtt szeretném

Részletesebben

A Nanocolltech Kft. által kidolgozott komplex folyadékok alkalmazása a graffiti festékek eltávolításában

A Nanocolltech Kft. által kidolgozott komplex folyadékok alkalmazása a graffiti festékek eltávolításában A Nanocolltech Kft. által kidolgozott komplex folyadékok alkalmazása a graffiti festékek eltávolításában 1. Graffiti falfesték eltávolítása vakolt fal felületérıl A Szegedi Tudományegyetem Irínyi épülettömbje,

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

Balatonszılıs Község Önkormányzatának 11/2003. (XII.23.) rendelete a helyi iparőzési adóról

Balatonszılıs Község Önkormányzatának 11/2003. (XII.23.) rendelete a helyi iparőzési adóról Balatonszılıs Község Önkormányzatának 11/2003. (XII.23.) rendelete a helyi iparőzési adóról Balatonszılıs Község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény a továbbiakban (Ht.) 1. -ának (1)

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Jegyzı Asszony! Tisztelt Képviselıtestület!

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Jegyzı Asszony! Tisztelt Képviselıtestület! Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Jegyzı Asszony! Tisztelt Képviselıtestület! Az alábbiakban kívánom összefoglalni a központi orvosi ügyelet mőködésének 2008. évi tapasztalatait. Egyúttal szeretném megköszönni

Részletesebben

Hírlevél. 2009. augusztus. ÁFA változásokból eredő programmódosítások. Fejlesztések és változások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerben

Hírlevél. 2009. augusztus. ÁFA változásokból eredő programmódosítások. Fejlesztések és változások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerben Hírlevél Fejlesztések és változások a Precíz Integrált Ügyviteli Információs rendszerben 2009. III. negyedév ÁFA változásokból eredő programmódosítások 2009. augusztus Tartalom Jogszabályi változások...

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. 2008. évi éves beszámolójához

ÜZLETI JELENTÉS. 2008. évi éves beszámolójához SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 9023 Gyır Tihanyi Árpád út 2. Cégjegyzékszám: 08-10-001771 KSH szám: 12890341-4651-114-08 ÜZLETI JELENTÉS A SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően Mőködı

Részletesebben

Ergonómia alapok. Hardy

Ergonómia alapok. Hardy Ergonómia alapok Hardy Ergonómia fogalma Az ergonómia összetett szó. Ergon = munka, teljesítmény, erı + Nomos = törvény, szabály Jelentése: A MUNKA HOZZÁIGAZÍTÁSA AZ EMBER TULAJDONSÁGAIHOZ, KÉPESSÉGEIHEZ

Részletesebben

ÜZLETI TERV. www.mvfportal.hu www.rva.hu. A hitelbıl történı beruházás helyszínének címe: Helység: Jogelıd:

ÜZLETI TERV. www.mvfportal.hu www.rva.hu. A hitelbıl történı beruházás helyszínének címe: Helység: Jogelıd: OnlinehiteligénylésbenyújtásaaMagyarVállalkozásfejlesztésiPortálon: Őrlapmikrohiteligényléshez ÜZLETI TERV Anyomtatványtpapíralapúbenyújtáseseténkérjüklehetılegírógéppelvagyszámítógépesszövegszerkesztıvel,vagy

Részletesebben

23/2003. (XI. 27.) Kál Nagyközség Önkormányzati rendelet. A helyi iparőzési adóról.

23/2003. (XI. 27.) Kál Nagyközség Önkormányzati rendelet. A helyi iparőzési adóról. 23/2003. (XI. 27.) Kál Nagyközség Önkormányzati rendelet A helyi iparőzési adóról. Kál Nagyközség Önkormányzat Képviselıtestülete a helyi adóról szóló 1990. évi C törvény (továbbiakban: Htv.) 1. -ának

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

CIA CLUB. A Belsı Ellenırzés szerepe egy etikus vállalati környezet kialakításában. Bozóki Olga CIA, QA Regionális Belsı Ellenırzési Vezetı

CIA CLUB. A Belsı Ellenırzés szerepe egy etikus vállalati környezet kialakításában. Bozóki Olga CIA, QA Regionális Belsı Ellenırzési Vezetı CIA CLUB A Belsı Ellenırzés szerepe egy etikus vállalati környezet kialakításában Budapest, 2010 március 3. Bozóki Olga CIA, QA Regionális Belsı Ellenırzési Vezetı Belsı Ellenırökre vonatkozó etikai szabályok

Részletesebben

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról valamint az ezt módosító 8/1996 (IV. 16.), 13/1996 (XII. 20.), 1/1997 (II. 11.), 13/1997 (XII. 18.),

Részletesebben

Befektetési kérdıív. 1. Ügyfél

Befektetési kérdıív. 1. Ügyfél Befektetési kérdıív A kereskedı szerzıdı partnere: Természetes személy vagy jogi személy, aki a lakossági ügyfél kategóriába van besorolva (azaz nem szakmai ügyfél, sem elfogadható partner). Az ügyfél

Részletesebben

Remeteszılıs Község Önkormányzat 9/2010. (IX.27.) rendelete a tehergépjármővek úthasználatáról

Remeteszılıs Község Önkormányzat 9/2010. (IX.27.) rendelete a tehergépjármővek úthasználatáról Remeteszılıs Község Önkormányzat 9/2010. (IX.27.) rendelete a tehergépjármővek úthasználatáról Remeteszılıs Község Önkormányzat Képviselı-testülete az 1988. évi I. törvény 8. (1) bekezdésének h) pontjában,

Részletesebben

2010. I. féléves jelentéséhez

2010. I. féléves jelentéséhez SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 9023 Gyır Tihanyi Árpád út 2. Cégjegyzékszám: 08-10-001771 KSH szám: 12890341-4651-114-08 VEZETİSÉGI JELENTÉS A SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően

Részletesebben

a helyi iparőzési adóról

a helyi iparőzési adóról SAJÓLÁD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 6/2003/II.19/sz. RENDELETE a helyi iparőzési adóról A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16..(1) bekezdésében

Részletesebben

Kiegészítı melléklet. I. Általános rész. Zöld Folyosó Közalapítvány

Kiegészítı melléklet. I. Általános rész. Zöld Folyosó Közalapítvány Kiegészítı melléklet I. Általános rész 1. A társaság bemutatása A cég neve: Zöld Folyosó Közalapítvány Székhelye: 8708 Somogyfajsz Kossuth u. 62 Az alapítás idıpontja: 1995. augusztus 1. A mőködés megkezdésének

Részletesebben

2/2012. (II.29.) 17/1994. (IV.26.)

2/2012. (II.29.) 17/1994. (IV.26.) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 2/2012. (II.29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı lakások és helyiségek elidegenítésérıl szóló 17/1994. (IV.26.) Kgy. rendelet módosításáról

Részletesebben

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban

Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban Informatikai kommunikációs technikák a beszállító iparban A FLUID-WIN projekt Nyertes projekt az EU 6. Kutatás fejlesztési és demonstrációs keretprogramjában Prioritás: Információs Társadalom Technológiák

Részletesebben