A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után"

Átírás

1 Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl álló, bonyolult környezeti rendszerét értjük. A városi táj jellemzıen mővi (mesterséges) táj, mely egyes alkotóelemeinek függvényében gyors ütemő változáson mehet keresztül. Lényegében ennek lehettünk tanúi a rendszerváltozás óta eltelt idıszakban, amikor városaink belsı térszerkezete jelentıs átalakuláson, erıteljes differenciálódáson ment keresztül. Jelen tanulmány elsıdleges célja a hazai várostérségek 1990 utáni fejlıdésének, valamint a társadalmi-gazdasági átalakulás nyomán létrejött új városi térszerkezetnek a bemutatása. Legfıképp arra keressük a választ, hogy a hazai városokban megismert térfolyamatok milyen okokkal magyarázhatóak, s ezek mennyiben igazodnak az urbanizáció nemzetközi trendjeihez, a fejlett országokban a korábbi évtizedekben megismert városfejlıdési folyamatokhoz. Megállapításaink többségét egyrészt saját kutatásainkra (KOVÁCS Z. 1999, 2004, 2005a, 2005b; KOVÁCS Z. WIEßNER, R. 1996), másrészt a szakirodalomban felelhetı információkra alapozzuk (BAJMÓCY P. 2002, 2006; CSAPÓ T. 2005a, 2005b; EGEDY T. 2000; FÖLDI ZS. 2000; NAGY E. 1998, 2007; TIMÁR J. 2006; TIMÁR J. NAGY E. 2007; TIMÁR J. VÁRADI M. 2000). 1. A városok belsı térszerkezete a szocializmusban Adófizetı polgárok és demokratikus választójogok híján a szocialista városokban nem létezett valódi önkormányzatiság. A városok irányítását az állampárt irányelvei alapján összeválogatott tanácsok végezték, akik elsırendő feladata a központi utasítások végrehajtása, s csak másodsorban a helyi lakosság érdekeinek képviselete volt. A döntéshozatali mechanizmus hatékonysága nagymértékben csorbult, a helyi szint szerepe formálisra redukálódott. A szocializmus évtizedeiben a városok gazdasági szerepköre is sok tekintetben eltért a nyugat-európai városokétól. Kevés kivételtıl eltekintve (pl. üdülıvárosok, ingázótelepülések) a városok gazdasági prosperitásának kulcsát a fordi típusú gyáripar jelentette, miközben a szolgáltató-ellátó funkció fejletlen maradt. Az ipar a városokban nagy összefüggı terekben tömörült, részben az 1945 elıtti ipari övezetek továbbfejlesztése, részben újak kialakítása révén (ENYEDI GY. 1997). Piaci viszonyok hiányában a szocializmusban nem mőködött a városi ingatlanpiac, nem voltak tényleges telekárak. Az egyes funkciók térbeli elhelyezkedését nem a piac, hanem döntıen a városrendezési tervek, ill. a helyi építésügyi hatóság szabályozta. Ennek köszönhetıen a városi funkciók térben erısen keveredtek, városaink területhasználatát a nagyfokú mozaikosság jellemezte. A city fejletlen maradt, s éppúgy szolgált lakóhelyként, sıt kisipari tevékenységek színhelyeként, mint a gyengén fejlett szolgáltató funkciók központjaként (NAGY E. 2007). A városi területhasználat (mint a szocialista területhasználat általában) pazarló volt, a belsı városrészekben foghíjtelkek sorjáztak, az elıvárosokban nagy kiterjedéső parlagterületek, alulhasznosított ipari- és raktárterületek húzódtak. Ezek újrahasznosítására a rendszer összeomlásáig nem került sor, ill. erre vonatkozó kísérletek is csak elvétve akadtak. 1 Dr. Kovács Zoltán Szegedi Tudományegyetem, Gazdasági- és Társadalomföldrajzi tanszék, Szeged 14

2 A pazarló telekhasználat ellenére földhiánytól nem kellett tartani, a környékbeli községek korlátlan csatolása minden bajba jutott városnak megoldást kínált (KOVÁCS Z. 2005a). A városok lakáspiacára igen erıs állami intervenció volt a jellemzı, ami magában foglalta egyrészt új lakások építését, valamint a már meglevı lakásállomány fenntartását és elosztását is. Az eredeti elképzelések szerint a városokban az állam feladata volt megfelelı minıségő lakást garantálni az arra rászoruló családok számára, a falvakban ugyanakkor (egyelıre) a családi házas magánszektor továbbélésével számoltak. Az erıteljes intervenció nyomán az állam részesedése a városok lakáspiacán elérte az 50-60%-ot, ez alól csak a kisebb városok, az agrártérségek mezıvárosai és az ingázótelepülések jelentettek kivételt. Az állami lakáspolitika legfıbb célja a társadalmi egyenlıtlenségek elleni küzdelem volt, mindez nagy tömegő, közepes mérető (50-60 m 2 ) lakásállomány építését, valamint a meglevı állomány szigorú lakbérkontrollját eredményezte (KOVÁCS Z. WIEßNER, R. 1996). A lakáspiac mellett a városok munkaerıpiacára is az állam egyenlısítı törekvése nyomta rá bélyegét. A szocialista rendszer elsı számú feladatává vált a teljes foglalkoztatás, a kapitalizmusból ismert munkanélküliség ismeretlen fogalomnak számított. A második világháború után, a térség többi országához hasonlóan, hazánkban is pénzügyi reformot, ill. új nemzeti valutát vezettek be. Az új bérek kiszámításánál a korábbi arányokat nem vették figyelembe, a szellemi (fehér galléros) keresetek sokat veszítettek értékükbıl, a fizikai munka erkölcsi (és pénzben mért) értéke megnövekedett. A posztfordi szerkezetváltást a szocialista országok a maguk befelé forduló gazdaságpolitikájukkal elhalasztották. A teljes foglalkoztatás fokozatosan gyárkapun belüli munkanélküliséggé szelídült, ami a 70-es évektıl tovább fékezte, az amúgy is dinamikáját vesztett gazdaságok megújuló képességét. A lakás- és munkaerıpiacon jelentkezı állami egyenlısítés nyomán a szocializmusban a lakóhelyi szegregáció mértéke viszonylag alacsony maradt. A kapitalizmus szülte különbségek elleni küzdelembıl a városépítészet is kivette részét. Az 1945 utáni lakótelepépítési hullám, amellett, hogy orvosolni kívánta a kínzó lakáshiányt, az osztálynélküli társadalom eszméjének megvalósítását is szolgálta, standardizált építészeti megoldásaival, valamint a különbözı korú és státuszú egyének összeköltöztetésével. Mindez a komoly történelmi múlttal és hagyományokkal rendelkezı városok társadalmának atomizálódásához, a hagyományos polgári miliı felbomlásához, a városok népességének erıs proletarizálódásához vezetett. A városok szociálökológiai szerkezete a korábbiakhoz képest átalakult és több vonatkozásban is eltért a nyugati városoktól. A belváros presztízse a felgyorsuló slumosodás nyomán hanyatlott, az elıvárosokba telepített lakótelepek, fiatal és képzettebb népessége ugyanakkor az övezet státuszának emelkedését eredményezte. A várostervezés szerepe, ill. a tervezık mozgástere a szocializmusban jóval nagyobb volt, mint a nyugat-európai városokban. A várostervezés lényegében a területi tervezés részeként mőködött, s alárendelt szerepet játszott a településhálózat egészét szabályozni kívánó állami tervek és stratégiák rendszerén belül. A települések fejlesztése és tervezése meglehetısen önkényesen zajlott, s kimondottan az urbanizáció spontán folyamataiba kívánt beavatkozni, nem pedig a negatív tendenciák ellensúlyozására koncentrált, mint nyugaton. A városokon belül a tervezés törekedett a nagy egységek kialakítására (pl. lakótelepek, ipari övezetek, közlekedési folyosók), a monumentalizmusra, miközben a helyi városrészek érdekei elsikkadtak. A városok térbeli növekedése is sajátos mintát követett. A beruházási források túlnyomó részét az állam a városperemi övezetbe koncentrálta, ami a periféria robbanásszerő fejlıdéséhez (lakótelepek, alcentrumok stb.), ugyanakkor a belsı városrészek hanyatlásához vezetett. A Nyugat-Európában a növekvı motorizáció révén már az 1960-as évek elejétıl általánossá váló elıvárosi terjeszkedés csak korlátozott mértékben jelentkezett. A 60-as évek nagy lakótelep építési hulláma ugyanakkor a városok népességét a belsı, elavult és sőrőn lakott városnegyedekbıl a peremek felé húzta. 15

3 2. A városok átalakulásának fı jellemzıi 1990 után A rendszerváltozást követı demokratikus átmenet tág teret nyitott a helyi politika és tervezés számára a városfejlıdésben. A városok korábbi privilegizált helyzete a finanszírozás terén megszőnt, egyre több városi önkormányzat volt kénytelen felfedezni az aktív telek- és ingatlangazdálkodásban rejlı lehetıségeket, s részben kényszerbıl, aktív vállalkozásba kezdett. A gazdasági átalakulás oldaláról leginkább a privatizáció és a gazdasági szerkezetváltás bírt nagy jelentıséggel, ami magával hozta az ipar leépülését, ill. a szolgáltató szektor viharos fejlıdését éppúgy, mint a nemzetközi (globális) tıke megjelenését a városi terekben. Ugyancsak változást hozott a városok fejlıdésében az ingatlanpiac liberalizálása, a korábbi szociális bérlakásállomány és egyéb állami ingatlanok privatizációja, megnyitva az utat a városi funkciók térbeli vetélkedése, a népesség jövedelemalapú lakóhelyi mobilitása elıtt. Ezzel párhuzamosan új lakóhelyi preferenciák is jelentkeztek a lakosság körében, a jövedelem függvényében. A fenti tényezık nyomán a rendszerváltozás óta a hazai városok intra-urbán tereiben egy markáns jegyeket hordozó társadalmi és területi polarizációt figyelhettünk meg. Minthogy az 1990 óta zajló városi átalakulás az egyes morfológiai és funkcionális öveket eltérı módon és mértékben érintette, ezért az alábbiakban egy hipotetikus városrégió (város és környéke) egyes öveit, az ott zajló folyamatokat külön tekintjük át Városközpont (city) Az 1990 utáni változások egyik legszembetőnıbb hatása a hazai városok belsı negyedeiben az üzleti-szolgáltató szektor látványos bıvülése, a city-funkciók megerısödése volt. Napjainkban a városközpont a hazai városok talán legdinamikusabban fejlıdı része. A nemzetközi kiskereskedelmi hálózatok megjelenése, a turizmus reneszánsza, a szolgáltató tevékenység viharos fejlıdése egy csapásra átformálta városaink központját (JANKÓ F. 2005; MICHALKÓ G. LİRINCZ K. 2007; NAGY E. 1998, 2007). A korábban domináns, de mára egyre inkább háttérbe szoruló lakófunkciót mindenütt a szolgáltatások és az üzleti élet váltja fel, ezzel párhuzamosan a városközpontok igencsak látványos építészeit megújuláson mennek keresztül. A megújulási folyamat nem csupán a piaci átmenet hozadéka, igen gyakran a helyi politika is rásegít, a maga presztízs jellegő beruházásaival, fıtér projektjeivel (pl. a Piac utca Debrecenben). Az már más kérdés, hogy a helyi politika figyelme az esetek többségében nem terjed túl a fıtér és a városháza tıszomszédságán. A városok központjába koncentrálódó nagyszámú új vállalkozás számottevıen megnövelte az irodák és üzlethelyiségek iránti keresletet. A city funkciók terjeszkedésének több lehetséges forrása is volt, ezek egyike a második világháborúból hátra maradt foghíjtelkek beépítése, másrészt a frissen privatizált lakások felvásárlása. Ezzel a city funkció mindenütt kilépett eredeti magterületébıl és a szomszédos lakónegyedekre is átterjedt. A city terjeszkedése gyors ütemő funkcióváltást (konverziót) eredményezett városaink szívében (KOVÁCS Z. 2005b) Belsı lakónegyedek Ellentmondásos a kép a városközpontokat körülölelı régi építéső bérházas lakónegyedekben. Az övezet lakásállományának minısége, a helyi társadalom státusza kezdettıl fogva elmaradt a belvárosokétól, az 1990 elıtti várospolitika pedig éppen ezt az 16

4 övezetet hanyagolta el leginkább. Az övezetben a feltartóztathatatlan hanyatlás jeleit éppúgy megfigyelhetjük, mint az építészeti és társadalmi megújulásét Városhanyatlás, slumosodás A rendszerváltozást követıen sok helyütt fölerısödött a városközpontot övezı, régi építéső lakónegyedek fizikai és társadalmi hanyatlása, a slum-képzıdés. A városközpontokat övezı bérházas lakóövezetet a második világháború után a szocialista rendszer államosította. A rákövetkezı évtizedekben az állami tulajdonú bérházak felújítását elhanyagolták, a lakáscélú kiadások és infrastruktúra fejlesztések zömét a város külsı területeire összpontosították, így a szóban forgó belsı városrészek leromlása a szocializmus idıszakában tovább fokozódott után az újonnan megválasztott önkormányzatok váltak a szociális bérlakásállomány gazdájává, s széleskörő privatizációs programba kezdtek. A privatizációs szabályok jóvoltából a városok a szociális bérlakásállomány jobb minıségő, értékesebb részét már a 90-es évek elején értékesítették, s csak a rendkívül rossz állapotú, komfort nélküli, ill. félkomfortos lakások maradtak továbbra is önkormányzati kézben. A szelektív privatizáció felgyorsította a szociálisan hátrányos helyzető népesség térbeli koncentrációját, ugyanis aki tehette, a leprivatizált, de rossz környezetben fekvı lakásától minél hamarabb igyekezett megválni. A kiáramló népesség helyére a korábbinál alacsonyabb státuszú, a társadalmi hierarchia alján helyet foglaló családok érkeztek, akik életkoruknál, iskolai végzettségüknél, vagy éppen etnikai hovatartozásuknál fogva a munkaerıpiacon erısen kirekesztett helyzetben voltak Városrevitalizáció, dzsentrifikáció A városhanyatlás, a slum- és gettóképzıdés negatív folyamata tudatos városfejlesztési beavatkozással megállítható. Erre számos jó példa akad a hazai történelmi városokban is, ahol a leromlott belsı városrészek revitalizációjához már a 90-es években hozzáláttak (JANKÓ F. 2005). Budapesten példaként hozható fel a Középsı-Ferencváros (Ferenc krt. Viola u. Mester u. Tőzoltó u. által határolt terület) megújulása, amelyet az 1992-ben kimondottan erre a célra létrehozott SEM IX. Rt. végez. A lakásfelújítások mellett, az elmúlt évtizedben új funkciókkal, megújult közterekkel is gyarapodott a városrész. Számottevıen bıvült, s színvonalában sokat javult a helyi ellátás (üzletek, butikok, éttermek, kávézók stb.), a lakónegyed mőszaki állapota látványosan feljavult. A fıváros városrevitalizációs beavatkozásaihoz hasonló folyamatokat figyelhettünk meg számos vidéki városunkban is (TIMÁR J. NAGY E. 2007). Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a hazai városokban folytatott városrevitalizáció az épületállomány fizikai megújulása mellett szinte kivétel nélkül a népesség folyamatos kicserélıdését eredményezi, s a nyugati városokban leírt klasszikus dzsentrifikáció irányába hat. A szociális alapú városrehabilitáció hazánkban még csak kísérleti stádiumban van (Budapest, Józsefváros-Magdolna negyed) Átmeneti övezet (volt iparterületek) Már a szocialista idıszakban, az extenzív iparfejlıdés kifulladásával megindult városaink iparforgalmi övének hanyatlása. Számos erısen szennyezı ipari üzemet (pl. bıripar, textilipar) bezártak, a túlméretezett vasúti területek egy része pedig a közlekedés modernizációja, a közúti szállítás jelentıségének növekedése nyomán vált fölöslegessé. Ez a folyamat igazából a rendszerváltozást követıen gyorsult fel, amikor a régi ipartelepek helyén 17

5 alulhasznosított, erısen slumosodó rozsdaterületek jöttek létre városainkban (CSAPÓ T. 2005b). Az övezet ipari szerepköre a 90-es években erısen visszaszorult, számos gyártelepen megszőnt a termelés, az elhagyott üzemi- és raktárépületek újrahasznosítása csak részben valósult meg. A rozsdaterületek funkcióváltását sokáig gátolta, hogy a városaink ezen részét környezeti állapota, alacsony presztízse révén a vállalkozói tıke elkerülte. Az ezredforduló után azonban már több példa is akadt a funkcióváltásra és ha elszórtan is, de megindult a rozsdaöv üzleti-gazdasági szerepkörének dinamikus fejlıdése, a környezeti állapot javulása. Az ipari tevékenység megszőnése és modern, nagy térigényő szolgáltató tevékenységek (pl. bevásárló központok, irodaházak, high-tech parkok) megtelepedése különösen a rozsdaöv kedvezı közlekedési feltételekkel rendelkezı részein volt látványos az elmúlt évek során. Újólag ha szerény mértékben is, de a lakófunkció betelepülése is megindult az övezetbe lakóparkok, luxuslakások formájában (pl. Budapesten a MOM Park) (KOVÁCS Z. 2004) Lakótelepek A lakótelepöv megjelenése a hazai városokban az 1945 utáni szocialista városfejlıdés egyik vívmánya. Az közötti idıszakban még kimutatható volt a lakótelepi népesség kedvezı demográfiai és státuszbeli helyzete a városok átlagához képest (KOVÁCS Z. 1999). Ez a kép az 1990 utáni lakáspiaci folyamatok következtében gyökeresen megváltozott. A lakótelepek 1990 után sokat veszítettek korábbi vonzerejükbıl, a gyors ütemő lakásprivatizáció, valamint új lakásformák (pl. lakóparkok, sorházak) megjelenése szelektív elvándorlást váltott ki a lakótelepen élık körében, ami a magasabb jövedelmő csoportok menekülésszerő kiáramlását eredményezte. Különösen így van ez a nagymérető, építészetileg igénytelen panel lakótelepek esetében. A jövıben a lakótelepek további leértékelıdése, az övezet státuszának csökkenése várható (EGEDY T. 2000). Nagy kérdés, miként közelít a helyi várospolitika a nagy lakótelepek problémájához, miként képes megoldani e lakónegyedek rehabilitációját és megállítani további lakáspiaci leértékelıdésüket. A következı évtized nagyvárosi idızített bombáit éppen ezek a monoton, nagy tömegő, alacsony színvonalú lakást tömörítı városrészek jelentik majd, melyek felújítása éppúgy koncentrált beavatkozást tesz szükségessé, mint a slumosodó belsı városrészek rehabilitációja Városperemi öv Ugyancsak szembeötlı a fejlıdés a városperemeken, ahol a lakóhelyi szuburbanizáció mellett az elmúlt években már az üzleti élet (kereskedelem, ipar, rekreáció stb.) kitelepülése is egyre markánsabb jelleget öltött (BAJMÓCY P. 2002, 2006; TIMÁR J. 2006; TIMÁR J. VÁRADI M. 2000). A 90-es évek elején országszerte meginduló lakóhelyi szuburbanizáció számottevıen felerısítette hazai városaink szegregációs viszonyait. Az esetleg már korábban is meglevı, de látványosan nem jelentkezı különbségek nyílttá váltak, határozottan elkülönültek a jobb és rosszabb lakóterületek. A szuburbanizáció következményeként az elıvárosokban is megjelentek a lakóparkok, finoman kifejezve a társadalmi különbségeket. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy a hazai szuburbanizáció nem mindenben követi a klasszikus nyugati mintát, mivel itt a jólét mellett a szegénység is a szuburbán övezetbe való kiköltözésre ösztönöz (DÖVÉNYI Z. KOVÁCS Z. 1999). A hagyományos lakóterületek mellett ma már az üdülıterületek, zártkerti övezetek is egyre inkább szuburbán övezetté váltak. A városokat övezı korábban mezıgazdasági öv területhasznosítása jelentısen átalakult, a természeti környezet gyors ütemben zsugorodik. 18

6 3. Összegzés A fentiekben leírt módon 1990 után városaink belsı tereiben új, korábban nem tapasztalt társadalmi és gazdasági térfolyamatok bontakoztak ki. A fenti rövid áttekintés és értékelés alapján látható, hogy a nemzetközi és hazai tıke által preferált két dinamikus övezet a városközpont és a városperem között konfliktushordozó városrészek egész sora húzódik városainkban. Közülük kiemelkednek az elavult belsı lakónegyedek, az elhagyott, ill. alulhasznosított iparterületek, valamint az 1970-es 80-as években paneltechnológiával épült nagymérető lakótelepek. E városrészek problémáinak kezelése mellé csatlakozik a társadalmi kirekesztés új formáinak megjelenése, a társadalom fokozódó jövedelmi és területi polarizációja, vagy a tercierizálódásnak a városképre kifejtett negatív hatásai (a posztmodern eluralkodása), amelyekkel a helyi várospolitikáknak a jövıben feltétlenül szembesülniük kell. Irodalom BAJMÓCY P. 2002: A szuburbanizációt kiváltó okok a vidéki Magyarországon In: Abonyiné Palotás J. Becsei J. Kovács Cs. (szerk.): A magyar társadalomföldrajzi kutatás gondolatvilága, Szeged, pp BAJMÓCY P. 2006: A hazai szuburbanizációs folyamatok trendjei 2000 után In: Csapó T. Kocsis Zs. (szerk.): Agglomerációk és szuburbanizálódás Magyarországon, Savaria University Press, Szombathely, pp CSAPÓ T. 2005a: A magyar városok településmorfológiája. Savaria University Press, Szombathely, 201p. CSAPÓ T. 2005b: A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után. Földrajzi Közlemények, pp DÖVÉNYI Z. KOVÁCS Z. 1999: A szuburbanizáció térbeni-társadalmi jellemzıi Budapest környékén. Földrajzi Értesítı, pp EGEDY T. 2000: A magyar lakótelepek helyzetének értékelése. Földrajzi Értesítı, pp ENYEDI GY. (szerk.) 2007: A történelmi városközpontok átalakulásának társadalmi hatásai. Magyarország az ezredfordulón, Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián, 320p. ENYEDI GY. 1997: Városok a közép-európai átmenetben. Társadalmi Szemle, 8-9. pp FÖLDI ZS. 2000: A lakókörnyezet minıségének szerepe a fıvárosi migrációs folyamataiban, az 1990-es években. Tér és Társadalom, pp JANKÓ F. 2005: Történelmi városnegyedek sorsa tapasztalatok és tanulságok Sopronban In: Egedy T. (szerk.): Városrehabilitáció és társadalom, MTA FKI, Budapest, pp KOVÁCS Z. 1999: Alföldi nagyvárosok társadalmi térszerkezetének vizsgálata. Alföldi Tanulmányok, XVII. pp KOVÁCS Z. 2004: A budapesti barnaöv lakófunkciójának helyzete és fejlesztési lehetıségei In: Barta Gy. (szerk.): A budapesti barnaövezet megújulási esélye, MTA Társadalomkutatási Központ, Budapest, pp KOVÁCS Z. 2005a: Az alföldi városok térszerkezetének átalakulása kihívások és kérdıjelek a városfejlesztés számára In: Nagy E. Nagy G. (szerk.): Az Európai Unió bıvítésének kihívásai régiók a keleti periférián, MTA RKK, Békéscsaba, pp KOVÁCS Z. 2005b: Budapest funkcionális átalakulásának fıbb vonásai a rendszerváltozás után. Földrajzi Közlemények, CXXIX pp KOVÁCS Z. WIEßNER, R. 1996: A lakáspiac átalakulásának fıbb jellemzıi és városszerkezeti következményei Budapest belsı városrészeiben In: Dövényi Z. (szerk.): Tér-Gazdaság-Társadalom, Budapest, pp MICHALKÓ G. LİRINCZ K. 2007: A turizmus és az életminıség kapcsolatának nagyvárosi vetületei Magyarországon. Földrajzi Közlemények, CXXXI. 3. pp NAGY E. 1998: Egy hagyományos szerepkör új elemei: a kereskedelem strukturális és térbeli átalakulása Szegeden és Gyırben In: Mészáros R. Tóth J. (szerk.): Földrajzi kaleidoszkóp, Pécs-Szeged, pp NAGY E. 2007: Ingatlanpiaci folyamatok és a városi terek átértékelıdése Békéscsabán In: Kovács Cs. Pál V. (szerk.): A társadalmi földrajz világai, Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, pp

7 TIMÁR J. 2006: Az agglomerálódástól a szuburbanizációig: tértermelés a posztszocialista Magyarországon In: Csapó T. Kocsis Zs. (szerk.): Agglomerációk és szuburbanizálódás Magyarországon, Savaria University Press, Szombathely, pp TIMÁR J. NAGY E. 2007: A középvárosi dzsentrifikáció és társadalmi hatásai a posztszocialista Magyarországon In: Enyedi Gy. (szerk.): A történelmi városközpontok átalakulásának társadalmi hatásai, Magyarország az ezredfordulón, Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián, pp TIMÁR J. VÁRADI M. 2000: A szuburbanizáció egyenlıtlen területi fejlıdése az 1990-es évek Magyarországán In: Horváth Gy. Rechnitzer J. (szerk.): Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón, MTA RKK, Pécs, pp

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Elıadásom azokkal a kisvárosokkal foglalkozik, amelyekben az elmúlt másfél évtized során felsıfokú szakképzı intézmény alakult. Értelmezési

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Stratégia áttekintı vázlat

Stratégia áttekintı vázlat Stratégia áttekintı vázlat Megnevezés ÁLTALÁNOS - GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG PROBLÉMA CÉL INTÉZKEDÉS JAVASLAT Törökszentmiklóson az életszínvonal egyre inkább elmarad az országos átlagtól (lásd

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-071-018/2009. A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a KiK Textil és Non-Food Korlátolt Felelısségő Társaság (Budapest) eljárás alá vont ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében Készítette: Bodnár Emese

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

I. A témaválasztás indoklása, szakirodalmi elızmények

I. A témaválasztás indoklása, szakirodalmi elızmények I. A témaválasztás indoklása, szakirodalmi elızmények A város mint turisztikai célterület a legısibbek közé tartozik, tekintve, hogy e településforma kínálja a turisták számára legkoncentráltabban a vonzerıket.

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT.

A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Continental Danubia Kft. Bejegyzett Könyvvizsgáló Társaság MKVK Tagsági Ig.szám: 001262 Független Könyvvizsgálói Jelentés A PÉTÁV PÉCSI TÁVFŐTİ KFT. Készült: Pécsett, 2007. március 19-én A könyvvizsgálói

Részletesebben

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31.

Nyilvánosságra hozatali tájékoztató. 2008. december 31. Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2008. december 31. A Pilisvörösvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) kormányrendeletben

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

KECSKEMÉT, Széchenyi tér 14. ÜZLETHELYISÉG ÉS IRODA. Belterület HRSZ: 3447/2/A/1

KECSKEMÉT, Széchenyi tér 14. ÜZLETHELYISÉG ÉS IRODA. Belterület HRSZ: 3447/2/A/1 INGATLANVAGYON-ÉRTÉKELÉS KECSKEMÉT, Széchenyi tér 14. ÜZLETHELYISÉG ÉS IRODA Belterület HRSZ: 3447/2/A/1 Készítette:.. Az értékelés kelte: 2009. november 02. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 ÉRTÉKTANUSÍTVÁNY...

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

Magyarországon 1948 után

Magyarországon 1948 után 1948 2008 RENDSZERVÁLTÁS ÉS GAZDASÁG Magyarországon 1948 után megkezdõdtek a szovjet típusú gazdasági jog évtizedei. Ennek egyik alapvetõ tényezõje volt a szovjet jogi technikával végrehajtott államosítás:

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS MIZSEINÉ NYIRI JUDIT SOPRON 2008 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDİMÉRNÖKI KAR ROTH GYULA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ERDİVAGYON-GAZDÁLKODÁS PROGRAM A

Részletesebben

Dr. Csorba Péter. Dr. Vidor Ferenc: Dr. Kovács Zoltán: Dr. Hajdú Zoltán: Georghe Mahara Süli-Zakar István Ambrus L. Attila: Dr.

Dr. Csorba Péter. Dr. Vidor Ferenc: Dr. Kovács Zoltán: Dr. Hajdú Zoltán: Georghe Mahara Süli-Zakar István Ambrus L. Attila: Dr. TARTALOM A konferencia programja... 5 Dr. Csorba Péter Ajánlás... 10 Dr. Vidor Ferenc: Környezetünkrıl és/vagy környezeteinkrıl... 11 Dr. Kovács Zoltán: A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

Jelentés a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetérıl Budapest, Hegyvidék 2010. augusztus 31.

Jelentés a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetérıl Budapest, Hegyvidék 2010. augusztus 31. Jelentés a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetérıl Budapest, Hegyvidék 2010. augusztus 31. Pokorni Zoltán polgármester Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. az önkormányzat 2014. évi költségvetésének tervezési irányelveirıl

ELİTERJESZTÉS. az önkormányzat 2014. évi költségvetésének tervezési irányelveirıl HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 6721-6/2013. Elıkészítık: Szólláth Tibor polgármester, Kiss György Közgazdasági Iroda irodavezetıje Az elıterjesztés törvényességi

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Városközpontok funkcióbıvítı megújítása a nem megyei jogú városokban NYDOP-2009-3.1.1./A Integrált Városfejlesztési Stratégia Csorna, 2009. október 29. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012.

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012. KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 20072012. 1 A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE 2 A többcélú kistérségi társulás alapadatai Régió: Kistérség neve:

Részletesebben

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,

Részletesebben

Kiegészítı melléklet

Kiegészítı melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23987522-2-09 Debreceni Törvényszék Cégbírósága 09-09-023360 MIS-TEAM ÉPKER KFT 4254 Nyíradony, KÖLCSEY FERENC UTCA 35 2013 Fordulónap: Beszámolási idıszak: 2013.

Részletesebben

GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE

GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE ÉSZAK-ERDÉLY (ÉSZAK( SZAK-NYUGATI) RÉGIR GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE Kerekes SándorS tanácsos Üzlet határok nélkül Székesfehérvár 2009. június 10-11 Románia fejlesztési régiói Az 1998/151-es és a 2004/315-ös

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei

Doktori (PhD) értekezés tézisei Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata Doktori

Részletesebben

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fıvárosi Ítélıtábla 2.Kf.27.546/2010/6. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla a dr. K. Sz. jogtanácsos által képviselt OTP Bank Nyrt. (Budapest) felperesnek a dr. László Ildikó Katalin

Részletesebben

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan 1 Regionális gazdaságtan 5. Térbeli agglomerálódás, klaszterek Bevezetés Hoover: a térbeli koncentráció gazdaságossága (természeti erıforrásokból eredı gazdaságosság, szállítási és kommunikációs költségek)

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3) Az értékelõ tanár tölti ki! Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék Érdemjegy: Beküldõ neve: Dancsó Péter Szak: Idegenforgalom- és szálloda szak, levelezõ tagozat Évfolyam: IV. Helyszín: Budapest NEPTUN

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet

19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet 19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplı Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott elıirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

2. Elızmények és alkalmazott módszerek

2. Elızmények és alkalmazott módszerek A magyar bútoripar megkülönböztetett szerepet tölt be a feldolgozóiparon belül. Az értékes és gazdag hagyományok, a magas képzettségi színvonal, a már korábban kiépült jelentıs kapacitás, a szállítási

Részletesebben

Kiegészítı melléklet 2012

Kiegészítı melléklet 2012 Adószám: 18665161-2-13 Cégbíróság: Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 13-09-129463 GÖDÖLLİI KIRÁLYI KASTÉLY KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG 2100 Gödöllı, Grassalkovich-kastély

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977)

ISMERETLEN ARCÉLEK ZSUGYEL JÁNOS PHD: EGY VILÁGPOLGÁR ÚTJA A SZOCIALIZMUSTÓL A KATOLICIZMUSIG: ERNST FRIEDRICH SCHUMACHER (1911-1977) ISMERETLEN ARCÉLEK A Miskolci Keresztény Szemle rovatot indított Ismeretlen arcélek címmel. Ebben a rovatban idırıl-idıre, Magyarországon jórészt ismeretlen XX. századi európai személyiségek életútját,

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 354-368. Kerese Tibor 1 SOMOGYORSZÁG JELENE ÉS JÖVİJE, AHOGY A FIATALOK LÁTTÁK

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 354-368. Kerese Tibor 1 SOMOGYORSZÁG JELENE ÉS JÖVİJE, AHOGY A FIATALOK LÁTTÁK VI. Magyar Földrajzi Konferencia 354-368 Kerese Tibor 1 SOMOGYORSZÁG JELENE ÉS JÖVİJE, AHOGY A FIATALOK LÁTTÁK BEVEZETÉS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FOLYAMATOK SOMOGY MEGYÉBEN A társadalom tagjait helyzetüktıl

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM

A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM Tudományos Diákköri Dolgozat Budapesti Corvinus Egyetem A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM SAJTÓELEMZÉSE Albert Dóra Nappali tagozat, Nemzetközi tanulmányok (MA) 2. évfolyam, Társadalomtudományi Kar, BCE 2011.

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Közoktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata Salgótarján, Kassai Sor 2. Tel.: 32/423-227, 423-228 Fax: 32/423-238 E-mail: oigsz@mail.globonet.hu T á j é k o z t a t ó a közoktatási intézmények takarítási,

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának

Részletesebben

Kontraproduktivitás a fejlesztéspolitikában?

Kontraproduktivitás a fejlesztéspolitikában? Szociológia Doktori Iskola Balogh Péter Kontraproduktivitás a fejlesztéspolitikában? Az EU-források felhasználásának gazdaságszociológiai elemzése Ph.D. értekezés Témavezetı: Dr. habil. Szántó Zoltán,

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség

Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika. Az utóbbi napok kiegészítették

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése

Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Kutatási Összefoglaló Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megyei munkaügyi központjainak és helyi kirendeltségeinek kapacitás felmérése Verzió: 3.0 Készítette: Vialto Consulting Dátum: 2011. 05. 25. Tartalomjegyzék

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben

Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A 147/2011.(VI.23.) KT határozat melléklete Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A Települési Közoktatási

Részletesebben

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból

Innováció és kommunikáció c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból Az c. kurzus keretében 3 elıadás az innovációgazdaságtanból 1. Az innováció (gazdasági) természetrajza 2006. okt. 3 2. Az innováció a világban és az EU- ban 2006. okt. 10. 3. A hazai innováció és kérdıjelei

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Ingatlanmenedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakirányú Továbbképzési Szak Ingatlanfinanszírozás és befektetés 5. Befektetések értékelése, ingatlanbefektetések

Részletesebben

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA. Dömötör Tamás KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL A TERÜLETI TERVEZÉSBEN

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA. Dömötör Tamás KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL A TERÜLETI TERVEZÉSBEN BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA Dömötör Tamás KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL A TERÜLETI TERVEZÉSBEN Doktori értekezés tézisei Témavezetı: Csemez Attila DSc Budapest,

Részletesebben

Ingatlanvagyon értékelés

Ingatlanvagyon értékelés Ingatlanvagyon értékelés Zártan kezelendı! Az ingatlan címe: 1081 Vajdahunyad utca 13. Az ingatlan helyrajzi száma: 35598 és 35617 Készítette: Név:. Cím:.. Telefonszám:.. Az értékelés kelte: 2009.09.15...

Részletesebben

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu

Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Sárbogárd és Vidéke Takarékszövetkezet 7000 Sárbogárd Ady E. u. 107. Tel./Fax.: 25/518-080 Email: kozpont@sarbogard.tksz.hu Nyilvánosságra hozatali tájékoztató 2013. december 31. A Hitelintézetek nyilvánosságra

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem

Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Az ifjúsági turizmus korosztályos motivációkutatásának eredményei és fejlesztési lehetıségei a Kárpátok Interrégióban Komáromi István Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása

A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása A Baross Gábor pályázat keretében létrehozott Solo elektromos hibrid autó projekt összefoglalása Baross Gábor Program Nyugat-dunántúli Innovációs Fejlesztések ND_INRG_05-TAUMOBIL Az elsı magyar alternatív

Részletesebben

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei SZEMLE 494 Mohácsi Kálmán Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. május (494 506. o.) MOHÁCSI KÁLMÁN A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei A magyarországi

Részletesebben

Európa Ingatlanbefektetési Alap ingatlanportfoliójának bemutatása

Európa Ingatlanbefektetési Alap ingatlanportfoliójának bemutatása Európa Ingatlanbefektetési Alap ingatlanportfoliójának bemutatása - 2009.03.06 - Az alábbi összeállítás célja, hogy az Európa Ingatlanbefektetési Alap (a továbbiakban Alap) ingatlanvagyonának jelenlegi

Részletesebben

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATOK 1. KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA 1.1. Javaslat az úthálózati funkciók fejlesztésére A Gödöllıt érintı országos hálózati elemek (gyorsforgalmi utak, országos fıutak) várható fejlesztése

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

2008. I. félévi beszámoló

2008. I. félévi beszámoló 2008. I. félévi beszámoló 2 Statisztikai számjel: 13980335-6810-114-18 Cégjegyzék szám: 18-10-100680 Az üzleti év mérleg-fordulónapja: 2008. június 30. MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) Adatok eft-ban

Részletesebben