A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után"

Átírás

1 Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl álló, bonyolult környezeti rendszerét értjük. A városi táj jellemzıen mővi (mesterséges) táj, mely egyes alkotóelemeinek függvényében gyors ütemő változáson mehet keresztül. Lényegében ennek lehettünk tanúi a rendszerváltozás óta eltelt idıszakban, amikor városaink belsı térszerkezete jelentıs átalakuláson, erıteljes differenciálódáson ment keresztül. Jelen tanulmány elsıdleges célja a hazai várostérségek 1990 utáni fejlıdésének, valamint a társadalmi-gazdasági átalakulás nyomán létrejött új városi térszerkezetnek a bemutatása. Legfıképp arra keressük a választ, hogy a hazai városokban megismert térfolyamatok milyen okokkal magyarázhatóak, s ezek mennyiben igazodnak az urbanizáció nemzetközi trendjeihez, a fejlett országokban a korábbi évtizedekben megismert városfejlıdési folyamatokhoz. Megállapításaink többségét egyrészt saját kutatásainkra (KOVÁCS Z. 1999, 2004, 2005a, 2005b; KOVÁCS Z. WIEßNER, R. 1996), másrészt a szakirodalomban felelhetı információkra alapozzuk (BAJMÓCY P. 2002, 2006; CSAPÓ T. 2005a, 2005b; EGEDY T. 2000; FÖLDI ZS. 2000; NAGY E. 1998, 2007; TIMÁR J. 2006; TIMÁR J. NAGY E. 2007; TIMÁR J. VÁRADI M. 2000). 1. A városok belsı térszerkezete a szocializmusban Adófizetı polgárok és demokratikus választójogok híján a szocialista városokban nem létezett valódi önkormányzatiság. A városok irányítását az állampárt irányelvei alapján összeválogatott tanácsok végezték, akik elsırendő feladata a központi utasítások végrehajtása, s csak másodsorban a helyi lakosság érdekeinek képviselete volt. A döntéshozatali mechanizmus hatékonysága nagymértékben csorbult, a helyi szint szerepe formálisra redukálódott. A szocializmus évtizedeiben a városok gazdasági szerepköre is sok tekintetben eltért a nyugat-európai városokétól. Kevés kivételtıl eltekintve (pl. üdülıvárosok, ingázótelepülések) a városok gazdasági prosperitásának kulcsát a fordi típusú gyáripar jelentette, miközben a szolgáltató-ellátó funkció fejletlen maradt. Az ipar a városokban nagy összefüggı terekben tömörült, részben az 1945 elıtti ipari övezetek továbbfejlesztése, részben újak kialakítása révén (ENYEDI GY. 1997). Piaci viszonyok hiányában a szocializmusban nem mőködött a városi ingatlanpiac, nem voltak tényleges telekárak. Az egyes funkciók térbeli elhelyezkedését nem a piac, hanem döntıen a városrendezési tervek, ill. a helyi építésügyi hatóság szabályozta. Ennek köszönhetıen a városi funkciók térben erısen keveredtek, városaink területhasználatát a nagyfokú mozaikosság jellemezte. A city fejletlen maradt, s éppúgy szolgált lakóhelyként, sıt kisipari tevékenységek színhelyeként, mint a gyengén fejlett szolgáltató funkciók központjaként (NAGY E. 2007). A városi területhasználat (mint a szocialista területhasználat általában) pazarló volt, a belsı városrészekben foghíjtelkek sorjáztak, az elıvárosokban nagy kiterjedéső parlagterületek, alulhasznosított ipari- és raktárterületek húzódtak. Ezek újrahasznosítására a rendszer összeomlásáig nem került sor, ill. erre vonatkozó kísérletek is csak elvétve akadtak. 1 Dr. Kovács Zoltán Szegedi Tudományegyetem, Gazdasági- és Társadalomföldrajzi tanszék, Szeged 14

2 A pazarló telekhasználat ellenére földhiánytól nem kellett tartani, a környékbeli községek korlátlan csatolása minden bajba jutott városnak megoldást kínált (KOVÁCS Z. 2005a). A városok lakáspiacára igen erıs állami intervenció volt a jellemzı, ami magában foglalta egyrészt új lakások építését, valamint a már meglevı lakásállomány fenntartását és elosztását is. Az eredeti elképzelések szerint a városokban az állam feladata volt megfelelı minıségő lakást garantálni az arra rászoruló családok számára, a falvakban ugyanakkor (egyelıre) a családi házas magánszektor továbbélésével számoltak. Az erıteljes intervenció nyomán az állam részesedése a városok lakáspiacán elérte az 50-60%-ot, ez alól csak a kisebb városok, az agrártérségek mezıvárosai és az ingázótelepülések jelentettek kivételt. Az állami lakáspolitika legfıbb célja a társadalmi egyenlıtlenségek elleni küzdelem volt, mindez nagy tömegő, közepes mérető (50-60 m 2 ) lakásállomány építését, valamint a meglevı állomány szigorú lakbérkontrollját eredményezte (KOVÁCS Z. WIEßNER, R. 1996). A lakáspiac mellett a városok munkaerıpiacára is az állam egyenlısítı törekvése nyomta rá bélyegét. A szocialista rendszer elsı számú feladatává vált a teljes foglalkoztatás, a kapitalizmusból ismert munkanélküliség ismeretlen fogalomnak számított. A második világháború után, a térség többi országához hasonlóan, hazánkban is pénzügyi reformot, ill. új nemzeti valutát vezettek be. Az új bérek kiszámításánál a korábbi arányokat nem vették figyelembe, a szellemi (fehér galléros) keresetek sokat veszítettek értékükbıl, a fizikai munka erkölcsi (és pénzben mért) értéke megnövekedett. A posztfordi szerkezetváltást a szocialista országok a maguk befelé forduló gazdaságpolitikájukkal elhalasztották. A teljes foglalkoztatás fokozatosan gyárkapun belüli munkanélküliséggé szelídült, ami a 70-es évektıl tovább fékezte, az amúgy is dinamikáját vesztett gazdaságok megújuló képességét. A lakás- és munkaerıpiacon jelentkezı állami egyenlısítés nyomán a szocializmusban a lakóhelyi szegregáció mértéke viszonylag alacsony maradt. A kapitalizmus szülte különbségek elleni küzdelembıl a városépítészet is kivette részét. Az 1945 utáni lakótelepépítési hullám, amellett, hogy orvosolni kívánta a kínzó lakáshiányt, az osztálynélküli társadalom eszméjének megvalósítását is szolgálta, standardizált építészeti megoldásaival, valamint a különbözı korú és státuszú egyének összeköltöztetésével. Mindez a komoly történelmi múlttal és hagyományokkal rendelkezı városok társadalmának atomizálódásához, a hagyományos polgári miliı felbomlásához, a városok népességének erıs proletarizálódásához vezetett. A városok szociálökológiai szerkezete a korábbiakhoz képest átalakult és több vonatkozásban is eltért a nyugati városoktól. A belváros presztízse a felgyorsuló slumosodás nyomán hanyatlott, az elıvárosokba telepített lakótelepek, fiatal és képzettebb népessége ugyanakkor az övezet státuszának emelkedését eredményezte. A várostervezés szerepe, ill. a tervezık mozgástere a szocializmusban jóval nagyobb volt, mint a nyugat-európai városokban. A várostervezés lényegében a területi tervezés részeként mőködött, s alárendelt szerepet játszott a településhálózat egészét szabályozni kívánó állami tervek és stratégiák rendszerén belül. A települések fejlesztése és tervezése meglehetısen önkényesen zajlott, s kimondottan az urbanizáció spontán folyamataiba kívánt beavatkozni, nem pedig a negatív tendenciák ellensúlyozására koncentrált, mint nyugaton. A városokon belül a tervezés törekedett a nagy egységek kialakítására (pl. lakótelepek, ipari övezetek, közlekedési folyosók), a monumentalizmusra, miközben a helyi városrészek érdekei elsikkadtak. A városok térbeli növekedése is sajátos mintát követett. A beruházási források túlnyomó részét az állam a városperemi övezetbe koncentrálta, ami a periféria robbanásszerő fejlıdéséhez (lakótelepek, alcentrumok stb.), ugyanakkor a belsı városrészek hanyatlásához vezetett. A Nyugat-Európában a növekvı motorizáció révén már az 1960-as évek elejétıl általánossá váló elıvárosi terjeszkedés csak korlátozott mértékben jelentkezett. A 60-as évek nagy lakótelep építési hulláma ugyanakkor a városok népességét a belsı, elavult és sőrőn lakott városnegyedekbıl a peremek felé húzta. 15

3 2. A városok átalakulásának fı jellemzıi 1990 után A rendszerváltozást követı demokratikus átmenet tág teret nyitott a helyi politika és tervezés számára a városfejlıdésben. A városok korábbi privilegizált helyzete a finanszírozás terén megszőnt, egyre több városi önkormányzat volt kénytelen felfedezni az aktív telek- és ingatlangazdálkodásban rejlı lehetıségeket, s részben kényszerbıl, aktív vállalkozásba kezdett. A gazdasági átalakulás oldaláról leginkább a privatizáció és a gazdasági szerkezetváltás bírt nagy jelentıséggel, ami magával hozta az ipar leépülését, ill. a szolgáltató szektor viharos fejlıdését éppúgy, mint a nemzetközi (globális) tıke megjelenését a városi terekben. Ugyancsak változást hozott a városok fejlıdésében az ingatlanpiac liberalizálása, a korábbi szociális bérlakásállomány és egyéb állami ingatlanok privatizációja, megnyitva az utat a városi funkciók térbeli vetélkedése, a népesség jövedelemalapú lakóhelyi mobilitása elıtt. Ezzel párhuzamosan új lakóhelyi preferenciák is jelentkeztek a lakosság körében, a jövedelem függvényében. A fenti tényezık nyomán a rendszerváltozás óta a hazai városok intra-urbán tereiben egy markáns jegyeket hordozó társadalmi és területi polarizációt figyelhettünk meg. Minthogy az 1990 óta zajló városi átalakulás az egyes morfológiai és funkcionális öveket eltérı módon és mértékben érintette, ezért az alábbiakban egy hipotetikus városrégió (város és környéke) egyes öveit, az ott zajló folyamatokat külön tekintjük át Városközpont (city) Az 1990 utáni változások egyik legszembetőnıbb hatása a hazai városok belsı negyedeiben az üzleti-szolgáltató szektor látványos bıvülése, a city-funkciók megerısödése volt. Napjainkban a városközpont a hazai városok talán legdinamikusabban fejlıdı része. A nemzetközi kiskereskedelmi hálózatok megjelenése, a turizmus reneszánsza, a szolgáltató tevékenység viharos fejlıdése egy csapásra átformálta városaink központját (JANKÓ F. 2005; MICHALKÓ G. LİRINCZ K. 2007; NAGY E. 1998, 2007). A korábban domináns, de mára egyre inkább háttérbe szoruló lakófunkciót mindenütt a szolgáltatások és az üzleti élet váltja fel, ezzel párhuzamosan a városközpontok igencsak látványos építészeit megújuláson mennek keresztül. A megújulási folyamat nem csupán a piaci átmenet hozadéka, igen gyakran a helyi politika is rásegít, a maga presztízs jellegő beruházásaival, fıtér projektjeivel (pl. a Piac utca Debrecenben). Az már más kérdés, hogy a helyi politika figyelme az esetek többségében nem terjed túl a fıtér és a városháza tıszomszédságán. A városok központjába koncentrálódó nagyszámú új vállalkozás számottevıen megnövelte az irodák és üzlethelyiségek iránti keresletet. A city funkciók terjeszkedésének több lehetséges forrása is volt, ezek egyike a második világháborúból hátra maradt foghíjtelkek beépítése, másrészt a frissen privatizált lakások felvásárlása. Ezzel a city funkció mindenütt kilépett eredeti magterületébıl és a szomszédos lakónegyedekre is átterjedt. A city terjeszkedése gyors ütemő funkcióváltást (konverziót) eredményezett városaink szívében (KOVÁCS Z. 2005b) Belsı lakónegyedek Ellentmondásos a kép a városközpontokat körülölelı régi építéső bérházas lakónegyedekben. Az övezet lakásállományának minısége, a helyi társadalom státusza kezdettıl fogva elmaradt a belvárosokétól, az 1990 elıtti várospolitika pedig éppen ezt az 16

4 övezetet hanyagolta el leginkább. Az övezetben a feltartóztathatatlan hanyatlás jeleit éppúgy megfigyelhetjük, mint az építészeti és társadalmi megújulásét Városhanyatlás, slumosodás A rendszerváltozást követıen sok helyütt fölerısödött a városközpontot övezı, régi építéső lakónegyedek fizikai és társadalmi hanyatlása, a slum-képzıdés. A városközpontokat övezı bérházas lakóövezetet a második világháború után a szocialista rendszer államosította. A rákövetkezı évtizedekben az állami tulajdonú bérházak felújítását elhanyagolták, a lakáscélú kiadások és infrastruktúra fejlesztések zömét a város külsı területeire összpontosították, így a szóban forgó belsı városrészek leromlása a szocializmus idıszakában tovább fokozódott után az újonnan megválasztott önkormányzatok váltak a szociális bérlakásállomány gazdájává, s széleskörő privatizációs programba kezdtek. A privatizációs szabályok jóvoltából a városok a szociális bérlakásállomány jobb minıségő, értékesebb részét már a 90-es évek elején értékesítették, s csak a rendkívül rossz állapotú, komfort nélküli, ill. félkomfortos lakások maradtak továbbra is önkormányzati kézben. A szelektív privatizáció felgyorsította a szociálisan hátrányos helyzető népesség térbeli koncentrációját, ugyanis aki tehette, a leprivatizált, de rossz környezetben fekvı lakásától minél hamarabb igyekezett megválni. A kiáramló népesség helyére a korábbinál alacsonyabb státuszú, a társadalmi hierarchia alján helyet foglaló családok érkeztek, akik életkoruknál, iskolai végzettségüknél, vagy éppen etnikai hovatartozásuknál fogva a munkaerıpiacon erısen kirekesztett helyzetben voltak Városrevitalizáció, dzsentrifikáció A városhanyatlás, a slum- és gettóképzıdés negatív folyamata tudatos városfejlesztési beavatkozással megállítható. Erre számos jó példa akad a hazai történelmi városokban is, ahol a leromlott belsı városrészek revitalizációjához már a 90-es években hozzáláttak (JANKÓ F. 2005). Budapesten példaként hozható fel a Középsı-Ferencváros (Ferenc krt. Viola u. Mester u. Tőzoltó u. által határolt terület) megújulása, amelyet az 1992-ben kimondottan erre a célra létrehozott SEM IX. Rt. végez. A lakásfelújítások mellett, az elmúlt évtizedben új funkciókkal, megújult közterekkel is gyarapodott a városrész. Számottevıen bıvült, s színvonalában sokat javult a helyi ellátás (üzletek, butikok, éttermek, kávézók stb.), a lakónegyed mőszaki állapota látványosan feljavult. A fıváros városrevitalizációs beavatkozásaihoz hasonló folyamatokat figyelhettünk meg számos vidéki városunkban is (TIMÁR J. NAGY E. 2007). Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a hazai városokban folytatott városrevitalizáció az épületállomány fizikai megújulása mellett szinte kivétel nélkül a népesség folyamatos kicserélıdését eredményezi, s a nyugati városokban leírt klasszikus dzsentrifikáció irányába hat. A szociális alapú városrehabilitáció hazánkban még csak kísérleti stádiumban van (Budapest, Józsefváros-Magdolna negyed) Átmeneti övezet (volt iparterületek) Már a szocialista idıszakban, az extenzív iparfejlıdés kifulladásával megindult városaink iparforgalmi övének hanyatlása. Számos erısen szennyezı ipari üzemet (pl. bıripar, textilipar) bezártak, a túlméretezett vasúti területek egy része pedig a közlekedés modernizációja, a közúti szállítás jelentıségének növekedése nyomán vált fölöslegessé. Ez a folyamat igazából a rendszerváltozást követıen gyorsult fel, amikor a régi ipartelepek helyén 17

5 alulhasznosított, erısen slumosodó rozsdaterületek jöttek létre városainkban (CSAPÓ T. 2005b). Az övezet ipari szerepköre a 90-es években erısen visszaszorult, számos gyártelepen megszőnt a termelés, az elhagyott üzemi- és raktárépületek újrahasznosítása csak részben valósult meg. A rozsdaterületek funkcióváltását sokáig gátolta, hogy a városaink ezen részét környezeti állapota, alacsony presztízse révén a vállalkozói tıke elkerülte. Az ezredforduló után azonban már több példa is akadt a funkcióváltásra és ha elszórtan is, de megindult a rozsdaöv üzleti-gazdasági szerepkörének dinamikus fejlıdése, a környezeti állapot javulása. Az ipari tevékenység megszőnése és modern, nagy térigényő szolgáltató tevékenységek (pl. bevásárló központok, irodaházak, high-tech parkok) megtelepedése különösen a rozsdaöv kedvezı közlekedési feltételekkel rendelkezı részein volt látványos az elmúlt évek során. Újólag ha szerény mértékben is, de a lakófunkció betelepülése is megindult az övezetbe lakóparkok, luxuslakások formájában (pl. Budapesten a MOM Park) (KOVÁCS Z. 2004) Lakótelepek A lakótelepöv megjelenése a hazai városokban az 1945 utáni szocialista városfejlıdés egyik vívmánya. Az közötti idıszakban még kimutatható volt a lakótelepi népesség kedvezı demográfiai és státuszbeli helyzete a városok átlagához képest (KOVÁCS Z. 1999). Ez a kép az 1990 utáni lakáspiaci folyamatok következtében gyökeresen megváltozott. A lakótelepek 1990 után sokat veszítettek korábbi vonzerejükbıl, a gyors ütemő lakásprivatizáció, valamint új lakásformák (pl. lakóparkok, sorházak) megjelenése szelektív elvándorlást váltott ki a lakótelepen élık körében, ami a magasabb jövedelmő csoportok menekülésszerő kiáramlását eredményezte. Különösen így van ez a nagymérető, építészetileg igénytelen panel lakótelepek esetében. A jövıben a lakótelepek további leértékelıdése, az övezet státuszának csökkenése várható (EGEDY T. 2000). Nagy kérdés, miként közelít a helyi várospolitika a nagy lakótelepek problémájához, miként képes megoldani e lakónegyedek rehabilitációját és megállítani további lakáspiaci leértékelıdésüket. A következı évtized nagyvárosi idızített bombáit éppen ezek a monoton, nagy tömegő, alacsony színvonalú lakást tömörítı városrészek jelentik majd, melyek felújítása éppúgy koncentrált beavatkozást tesz szükségessé, mint a slumosodó belsı városrészek rehabilitációja Városperemi öv Ugyancsak szembeötlı a fejlıdés a városperemeken, ahol a lakóhelyi szuburbanizáció mellett az elmúlt években már az üzleti élet (kereskedelem, ipar, rekreáció stb.) kitelepülése is egyre markánsabb jelleget öltött (BAJMÓCY P. 2002, 2006; TIMÁR J. 2006; TIMÁR J. VÁRADI M. 2000). A 90-es évek elején országszerte meginduló lakóhelyi szuburbanizáció számottevıen felerısítette hazai városaink szegregációs viszonyait. Az esetleg már korábban is meglevı, de látványosan nem jelentkezı különbségek nyílttá váltak, határozottan elkülönültek a jobb és rosszabb lakóterületek. A szuburbanizáció következményeként az elıvárosokban is megjelentek a lakóparkok, finoman kifejezve a társadalmi különbségeket. Ugyanakkor megállapítható az is, hogy a hazai szuburbanizáció nem mindenben követi a klasszikus nyugati mintát, mivel itt a jólét mellett a szegénység is a szuburbán övezetbe való kiköltözésre ösztönöz (DÖVÉNYI Z. KOVÁCS Z. 1999). A hagyományos lakóterületek mellett ma már az üdülıterületek, zártkerti övezetek is egyre inkább szuburbán övezetté váltak. A városokat övezı korábban mezıgazdasági öv területhasznosítása jelentısen átalakult, a természeti környezet gyors ütemben zsugorodik. 18

6 3. Összegzés A fentiekben leírt módon 1990 után városaink belsı tereiben új, korábban nem tapasztalt társadalmi és gazdasági térfolyamatok bontakoztak ki. A fenti rövid áttekintés és értékelés alapján látható, hogy a nemzetközi és hazai tıke által preferált két dinamikus övezet a városközpont és a városperem között konfliktushordozó városrészek egész sora húzódik városainkban. Közülük kiemelkednek az elavult belsı lakónegyedek, az elhagyott, ill. alulhasznosított iparterületek, valamint az 1970-es 80-as években paneltechnológiával épült nagymérető lakótelepek. E városrészek problémáinak kezelése mellé csatlakozik a társadalmi kirekesztés új formáinak megjelenése, a társadalom fokozódó jövedelmi és területi polarizációja, vagy a tercierizálódásnak a városképre kifejtett negatív hatásai (a posztmodern eluralkodása), amelyekkel a helyi várospolitikáknak a jövıben feltétlenül szembesülniük kell. Irodalom BAJMÓCY P. 2002: A szuburbanizációt kiváltó okok a vidéki Magyarországon In: Abonyiné Palotás J. Becsei J. Kovács Cs. (szerk.): A magyar társadalomföldrajzi kutatás gondolatvilága, Szeged, pp BAJMÓCY P. 2006: A hazai szuburbanizációs folyamatok trendjei 2000 után In: Csapó T. Kocsis Zs. (szerk.): Agglomerációk és szuburbanizálódás Magyarországon, Savaria University Press, Szombathely, pp CSAPÓ T. 2005a: A magyar városok településmorfológiája. Savaria University Press, Szombathely, 201p. CSAPÓ T. 2005b: A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után. Földrajzi Közlemények, pp DÖVÉNYI Z. KOVÁCS Z. 1999: A szuburbanizáció térbeni-társadalmi jellemzıi Budapest környékén. Földrajzi Értesítı, pp EGEDY T. 2000: A magyar lakótelepek helyzetének értékelése. Földrajzi Értesítı, pp ENYEDI GY. (szerk.) 2007: A történelmi városközpontok átalakulásának társadalmi hatásai. Magyarország az ezredfordulón, Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián, 320p. ENYEDI GY. 1997: Városok a közép-európai átmenetben. Társadalmi Szemle, 8-9. pp FÖLDI ZS. 2000: A lakókörnyezet minıségének szerepe a fıvárosi migrációs folyamataiban, az 1990-es években. Tér és Társadalom, pp JANKÓ F. 2005: Történelmi városnegyedek sorsa tapasztalatok és tanulságok Sopronban In: Egedy T. (szerk.): Városrehabilitáció és társadalom, MTA FKI, Budapest, pp KOVÁCS Z. 1999: Alföldi nagyvárosok társadalmi térszerkezetének vizsgálata. Alföldi Tanulmányok, XVII. pp KOVÁCS Z. 2004: A budapesti barnaöv lakófunkciójának helyzete és fejlesztési lehetıségei In: Barta Gy. (szerk.): A budapesti barnaövezet megújulási esélye, MTA Társadalomkutatási Központ, Budapest, pp KOVÁCS Z. 2005a: Az alföldi városok térszerkezetének átalakulása kihívások és kérdıjelek a városfejlesztés számára In: Nagy E. Nagy G. (szerk.): Az Európai Unió bıvítésének kihívásai régiók a keleti periférián, MTA RKK, Békéscsaba, pp KOVÁCS Z. 2005b: Budapest funkcionális átalakulásának fıbb vonásai a rendszerváltozás után. Földrajzi Közlemények, CXXIX pp KOVÁCS Z. WIEßNER, R. 1996: A lakáspiac átalakulásának fıbb jellemzıi és városszerkezeti következményei Budapest belsı városrészeiben In: Dövényi Z. (szerk.): Tér-Gazdaság-Társadalom, Budapest, pp MICHALKÓ G. LİRINCZ K. 2007: A turizmus és az életminıség kapcsolatának nagyvárosi vetületei Magyarországon. Földrajzi Közlemények, CXXXI. 3. pp NAGY E. 1998: Egy hagyományos szerepkör új elemei: a kereskedelem strukturális és térbeli átalakulása Szegeden és Gyırben In: Mészáros R. Tóth J. (szerk.): Földrajzi kaleidoszkóp, Pécs-Szeged, pp NAGY E. 2007: Ingatlanpiaci folyamatok és a városi terek átértékelıdése Békéscsabán In: Kovács Cs. Pál V. (szerk.): A társadalmi földrajz világai, Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, pp

7 TIMÁR J. 2006: Az agglomerálódástól a szuburbanizációig: tértermelés a posztszocialista Magyarországon In: Csapó T. Kocsis Zs. (szerk.): Agglomerációk és szuburbanizálódás Magyarországon, Savaria University Press, Szombathely, pp TIMÁR J. NAGY E. 2007: A középvárosi dzsentrifikáció és társadalmi hatásai a posztszocialista Magyarországon In: Enyedi Gy. (szerk.): A történelmi városközpontok átalakulásának társadalmi hatásai, Magyarország az ezredfordulón, Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián, pp TIMÁR J. VÁRADI M. 2000: A szuburbanizáció egyenlıtlen területi fejlıdése az 1990-es évek Magyarországán In: Horváth Gy. Rechnitzer J. (szerk.): Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón, MTA RKK, Pécs, pp

2012. I. féléves jelentéséhez

2012. I. féléves jelentéséhez SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 9023 Gyır Tihanyi Árpád út 2. Cégjegyzékszám: 08-10-001771 KSH szám: 12890341-4651-114-08 VEZETİSÉGI JELENTÉS A SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. 2008. évi éves beszámolójához

ÜZLETI JELENTÉS. 2008. évi éves beszámolójához SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 9023 Gyır Tihanyi Árpád út 2. Cégjegyzékszám: 08-10-001771 KSH szám: 12890341-4651-114-08 ÜZLETI JELENTÉS A SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően Mőködı

Részletesebben

2010. I. féléves jelentéséhez

2010. I. féléves jelentéséhez SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően Mőködı Részvénytársaság 9023 Gyır Tihanyi Árpád út 2. Cégjegyzékszám: 08-10-001771 KSH szám: 12890341-4651-114-08 VEZETİSÉGI JELENTÉS A SZINTÉZIS Informatikai Zártkörően

Részletesebben

Vidéki nagyvárosaink településmorfológiája

Vidéki nagyvárosaink településmorfológiája Dr. Csapó Tamás 1 Vidéki nagyvárosaink településmorfológiája A hazai földrajztudomány nagyvárosoknak nevezi a 100 ezer fınél nagyobb városokat, amelyekbıl 2007. január elsején 8 db van Magyarországon.

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Várt és elért megtakarítások Némethi Balázs Fıtáv Zrt. 2009. szeptember 15. 1 Elızmények A Fıtáv az Öko

Részletesebben

A közbeszerzk korlátai a viszonylag gyors lefolyású felszínmozg. lnének nek a sokkal kisebb költsk. Barta Orsolya

A közbeszerzk korlátai a viszonylag gyors lefolyású felszínmozg. lnének nek a sokkal kisebb költsk. Barta Orsolya A közbeszerzk zbeszerzési si eljárás s alkalmazási korlátai a viszonylag gyors lefolyású felszínmozg nmozgások esetén. Az alapos feltárás s magas költsk ltségei mégis m megtérüln lnének nek a sokkal kisebb

Részletesebben

2010. október 11. www.cib.hu CIB REGGELI FEJLETT PIACOK

2010. október 11. www.cib.hu CIB REGGELI FEJLETT PIACOK CIB REGGELI FEJLETT PIACOK FİBB HÍREINK USA: Pénteken a munkaerıpiaci adatok negatív meglepést hoztak: a mezıgazdaságon kívül álláshelyek száma a várakozásokkal ellentétben jelentıs visszaesést mutatott.

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. a Graphisoft Park SE 2009. évi tevékenységérıl

ÜZLETI JELENTÉS. a Graphisoft Park SE 2009. évi tevékenységérıl ÜZLETI JELENTÉS a Graphisoft Park SE 2009. évi tevékenységérıl Az üzleti jelentésben a Graphisoft Park üzleti céljainak megvalósulását az alábbi négy nézıpontból mutatjuk be: Fejlesztési tevékenység, Bérbeadási

Részletesebben

Üzleti Jelentés. A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár 2011.07.01.-2011.12.31. idıszaki éves beszámolójához

Üzleti Jelentés. A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár 2011.07.01.-2011.12.31. idıszaki éves beszámolójához Teréz krt 42-44 Üzleti Jelentés A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár 2011.07.01.-2011.12.31. idıszaki éves beszámolójához 1. A pénztár általános jellemzıi, 2011. évi események Önkéntes pénztári ágazat alakulása

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ALELNÖKE E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. április 24-ei ülésére Tárgy: A felsıfokú akkreditált szakképzés helyzetének felülvizsgálata

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés az osztrák-magyar határtérségben

Gazdaságfejlesztés az osztrák-magyar határtérségben MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Gazdaságfejlesztés az osztrák-magyar határtérségben Dr. Lados Mihály igazgató AZ EURES-T PANNÓNIA PARTNERSÉG KIALAKÍTÁSA Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi

Részletesebben

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl A 2008-as évre tervezett képzések a következıképpen alakultak: I.) Megvalósult képzések 1. Képzési tervben szerepeltek: - A MeXX által támogatott 2 napos

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

Gazdasági válság miatt visszaesı forgalom?

Gazdasági válság miatt visszaesı forgalom? Gazdasági válság miatt visszaesı forgalom? Nálunk errıl szó sincs, SİT ellenkezıleg! Van olyan szektor, ahol a válság még pozitívan is hatott és hat még most is a forgalom, az árbevétel és a profit növekedésére!

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006.

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006. TÁJÉKOZTATÓ a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tata, Diófa utca 18. szám alatt található ingatlanáról Készült: 2006. márciusában A terület elhelyezkedése, határai A jelenleg meglévı kerítések az ingatlan

Részletesebben

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET. Szerkesztı: OROSZ ZOLTÁN FAZEKAS ISTVÁN DEBRECEN, 2008.

TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET. Szerkesztı: OROSZ ZOLTÁN FAZEKAS ISTVÁN DEBRECEN, 2008. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET A 2007. november 8-10-én a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszéke szervezésében megrendezett Települési Környezet Konferencia elıadásai Szerkesztı: OROSZ ZOLTÁN

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 85 MELLÉKLET: - db TÁRGY: Javaslat pályázaton való részvételre a KEOP-2011-4.9.0 konstrukcióhoz E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Határır Tanszék oktatási és tudományos tevékenysége

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Határır Tanszék oktatási és tudományos tevékenysége HORPÁCSI FERENC ZÁN KRISZTINA MINİSÉGBIZTOSÍTÁS AZ OKTATÁSBAN A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Határır Tanszék oktatási és tudományos tevékenysége Az elmúlt években

Részletesebben

A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2010. évi éves beszámolójának részét képezı. Üzleti jelentés

A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2010. évi éves beszámolójának részét képezı. Üzleti jelentés A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2010. évi éves beszámolójának részét képezı Üzleti jelentés 1 Üzleti jelentés A/ Általános cégadatok A PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 1994. november 1-én átalakulás útján jött létre a Váltó Kft.

Részletesebben

A tömegközlekedés története és perspektívái Temesváron - 2004

A tömegközlekedés története és perspektívái Temesváron - 2004 A tömegközlekedés története és perspektívái Temesváron - 2004 1857-ben átadják a forgalomnak a Szeged-Temesvár vasútvonalat, mely megnyitja az utat a monarchia fıbb városai (Bécs, Budapest) felé és ezzel

Részletesebben

A tervezési terület:

A tervezési terület: Mőszaki leírás A tervezési terület: Az Árpád-híd pesti hídfıjénél a Róbert Károly körút, Váci út, Árboc utca Esztergomi út által határolt terület. A tervezési területen a városépítészeti szándék szerint

Részletesebben

Október hónapban jelentıs korrekció következett be a harmadik negyedévi állapotokhoz képest.

Október hónapban jelentıs korrekció következett be a harmadik negyedévi állapotokhoz képest. Az év elsı négy hónapjában a részvénypiacok kifejezetten jól teljesítettek, csak a fejlıdı piacok teljesítménye volt némileg lemaradó. A magyar részvények április közepére 10% feletti teljesítményt értek

Részletesebben

Budapest - Józsefváros Integrált Városfejlesztési Stratégia

Budapest - Józsefváros Integrált Városfejlesztési Stratégia Budapest - Józsefváros Integrált Városfejlesztési Stratégia 2. kötet 2008. 04. 09. Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. Urbanrenewal & Development of Józsefváros Plc. H-1083 Budapest,

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN

FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN DR. SZILÁGYI FERENC ÉS DR. CLEMENT ADRIENNE: HASZNÁLT TERMÁLVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA ERESZTHETİSÉGE

Részletesebben

Új jogszabályok a kéményseprı-ipari közszolgáltatás vonatkozásában. Kocsis Krisztián kéményseprımester

Új jogszabályok a kéményseprı-ipari közszolgáltatás vonatkozásában. Kocsis Krisztián kéményseprımester Új jogszabályok a kéményseprı-ipari közszolgáltatás vonatkozásában Kocsis Krisztián kéményseprımester - Kéményseprı-ipari közszolgáltatás egységesítése - Mőszaki feladatok egyértelmősítése, fogalmak tisztázása

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 1. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS HELYE A MINKET KÖRÜLVEVİ VILÁGBAN AZ EMBEREK KOMFORTOS ÉLETKÖRÜLMÉNYÉNEK BIZTOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES 1. AZ ÉPÍTETT MŐVI KÖRNYEZET IGÉNYES KIALAKÍTÁSA LAKÁS

Részletesebben

Hogyan születik az innováció? A rendszerváltás óta eltelt két évtized tanulságai.

Hogyan születik az innováció? A rendszerváltás óta eltelt két évtized tanulságai. INNOVÁCIÓS KONFERENCIA 2010. március 11. PANNON EGYETEM MŐSZAKI INFORMATIKAI KAR Prof. Dr. Mihályi Péter Tanszékvezetı Pénzügytan Tanszék Pannon Egyetem Hogyan születik az innováció? A rendszerváltás óta

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Deviáns viselkedési formák

Deviáns viselkedési formák SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Deviáns viselkedési formák 2008/09. tanév, 2. félév Szociológia Páthy Ádám Definíciók Deviáns viselkedés: az adott társadalomban elfogadott normáktól

Részletesebben

Itt vannak a 2011-es felvételi ponthatárok: 457 pont kellett a legnépszerőbb szakhoz

Itt vannak a 2011-es felvételi ponthatárok: 457 pont kellett a legnépszerőbb szakhoz Page 1 of 6 Itt vannak a 2011-es felvételi ponthatárok: 457 pont kellett a legnépszerőbb szakhoz felvételi, felvételi ponthatárok, ponthatárok, ponthatár, felvételi pontok, felvételi 2011, felvételi pontszámítás,

Részletesebben

MKIK GVI. 2007. március

MKIK GVI. 2007. március MKIK GVI 27 elsı negyedévében exportélénkülés jellemezte a magyar gazdaságot, miközben a belföldi kereslet stagnált. Az építıipar szerzıdésállománya hosszú idıszakot figyelembe véve nagyon alacsony szintre

Részletesebben

Kiegészítı melléklet. I. Általános rész. Zöld Folyosó Közalapítvány

Kiegészítı melléklet. I. Általános rész. Zöld Folyosó Közalapítvány Kiegészítı melléklet I. Általános rész 1. A társaság bemutatása A cég neve: Zöld Folyosó Közalapítvány Székhelye: 8708 Somogyfajsz Kossuth u. 62 Az alapítás idıpontja: 1995. augusztus 1. A mőködés megkezdésének

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Karriermenedzsment magyarországi tapasztalatai

Karriermenedzsment magyarországi tapasztalatai Karriermenedzsment magyarországi tapasztalatai Dr. Bokor Attila OD Partner Kft., partner, tanácsadó Budapesti Corvinus Egyetem, címzetes egyetemi docens KM dilemmák HR Tükör - HR rendszerek Elégedettség

Részletesebben

Az Internet erıtér MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete. Tétényi István e-mail: tetenyi@sztaki.hu

Az Internet erıtér MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete. Tétényi István e-mail: tetenyi@sztaki.hu Az Internet erıtér MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete Tétényi István e-mail: tetenyi@sztaki.hu Mirıl lesz szó? 1. Piaci folyamatok: a távközlési konszolidáció 2. Piac szabályozás:

Részletesebben

Energia-egyensúly egyensúly a munkahelyen. Monspart Sarolta 2007. 12.05.

Energia-egyensúly egyensúly a munkahelyen. Monspart Sarolta 2007. 12.05. Energia-egyensúly egyensúly a munkahelyen Monspart Sarolta 2007. 12.05. Elsı KÉRDÉS: ÉN és a munkahely? vagy a munkahely és én? Szeretem a munkám? És ez a munka engem választana? Bízom a Fınökömben? És

Részletesebben

A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai

A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai A Paksi Atomerımő Zrt. társadalmi, gazdasági vonatkozásai és legfontosabb beruházásai Csanádi András gazdasági igazgató Óbudai Egyetem 2011. október 5. 2 Társadalmi és gazdasági hatások Társadalmi és gazdasági

Részletesebben

Településföldrajz. 2. Elıadás. Településhierarchia, vonzáskörzetek. Vázlat

Településföldrajz. 2. Elıadás. Településhierarchia, vonzáskörzetek. Vázlat Településföldrajz 2. Elıadás Településhierarchia, vonzáskörzetek Vázlat Településhierarchia, falu és város, a központi funkciók. Vonzáskörzetek lehatárolásának módszerei: Beluszky modellje, agglomerációs

Részletesebben

Helyszín: SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Szeged, Egyetem utca 2.

Helyszín: SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Szeged, Egyetem utca 2. Helyszín: TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék Szeged, Egyetem utca 2. PROGRAM (http://www.sci.u-szeged.hu/gafo/): Március 12., csütörtök 13.00-14.00: Regisztráció. Gazdaság- és Társadalomföldrajzi

Részletesebben

Ingatlanpiaci és finanszírozási alapismeretek

Ingatlanpiaci és finanszírozási alapismeretek Ingatlanpiaci és finanszírozási alapismeretek A Föld Ökológiai rendszer, életünk alapja Fenntarthatósága a jövı alapja Társadalmi létezés feltétele, a nemzet létezésének alapja Az azonosítható, ellenırizhetı,

Részletesebben

Regionális gazdaságtan 11. elıadás

Regionális gazdaságtan 11. elıadás Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés Miért a turizmus? Dinamikusan fejlıdı Hazai erıforrásokra épít (általában) Cél: Turizmus az életminıségért vagy fordítva? Szoros kölcsönhatás

Részletesebben

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok Mit mondanak a tények az új közoktatási törvény küszöbén Mőhelykonferencia II. Pedagógus életpályamodell és oktatásfinanszírozás 2010. február

Részletesebben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben

A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben A közösségi közlekedés fejlesztési és népszerősítési lehetıségei Gyırben Winkler Ágoston menetrendi elıadó Kisalföld Volán Zrt. Bevezetés Egyéni közlekedés térnyerése Közösségi közlekedés szerepe csökken

Részletesebben

Pannon-Váltó Nyrt. Idıszaki vezetıségi beszámoló

Pannon-Váltó Nyrt. Idıszaki vezetıségi beszámoló Pannon-Váltó Nyrt. Idıszaki vezetıségi beszámoló 2009. I-IX. hónap A Pannon-Váltó Nyrt. a Tıkepiacról szóló törvény 54. -nak megfelelıen, amely a nyilvánosan mőködı részvénytársaságok rendszeres tájékoztatási

Részletesebben

Regionális gazdaságtan

Regionális gazdaságtan 1 Regionális gazdaságtan 4. Erıforrások szerepe a területhasználatban Tıkejavak, technológia, innováció 2 Tıkejavak A legmobilabb termelési tényezı Formái: A reáltıke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd

33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd Napii Ellemzéss 33. Hét 2009. augusztus. 11. Kedd Összegzés Enyhén negatív nyitás, majd lassú egész napos csorgás jellemezte a tegnapi amerikai kereskedést, mely jelentısebb makrogazdasági és vállalati

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. Készítette Borbola Péter

ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM. Készítette Borbola Péter ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM Készítette Borbola Péter EGY KIS IDÉZET A kereskedelem a hálón kezdetben lehet,hogy veszteséges lesz, de biztosan azzá fog válni, ha nem kerül oda! Esther Dyson TÉMAKÖRÖK, TARTALOM

Részletesebben

A LÉGPÁRNÁSHAJÓTEST TERVEZÉSE

A LÉGPÁRNÁSHAJÓTEST TERVEZÉSE A LÉGPÁRNÁSHAJÓTEST TERVEZÉSE Fordította: Németh Richárd 2004. november 11. Tartalomjegyzék 1 AZ ALSÓ HAJÓTEST TERVEZÉSÉNEK ALAPJAI 3 1.1 AZ ALSÓ HAJÓTEST KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPKÖVETELMÉNYEI 3 2 AZ ALSÓ HAJÓTEST

Részletesebben

SZINERGIA TÁMOP -1.4.3-08/2-2009-0042. Innovatív, kísérleti foglalkoztatási kezdeményezések

SZINERGIA TÁMOP -1.4.3-08/2-2009-0042. Innovatív, kísérleti foglalkoztatási kezdeményezések SZINERGIA TÁMOP -1.4.3-08/2-2009-0042 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási kezdeményezések ELŐZMÉNYEK KID program rövid áttekintése A szegénység és a társadalmi kirekesztettség egyik meghatározó oka a

Részletesebben

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 19215422-9120-331-16 Statisztikai számjel ----------------- Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: PEDAGÓGUS SZAKSZERVEZET A vállalkozás címe, telefonszáma: 5000 Szolnok, Baross út 20. 3/20. 2011.

Részletesebben

Adószám: 19033417-1-02 FACT ALAPÍTVÁNY. közhasznúsági jelentés. Kelt: Pécs, 2008.május 21.

Adószám: 19033417-1-02 FACT ALAPÍTVÁNY. közhasznúsági jelentés. Kelt: Pécs, 2008.május 21. Adószám: 19033417-1-02 FACT ALAPÍTVÁNY közhasznúsági jelentés 2008 Kelt: Pécs, 2008.május 21.. Tartalomjegyzék a) Számviteli beszámoló - Mérleg - Eredménykimutatás - Tájékoztató adatok b) Kiegészítı melléklet

Részletesebben

Ipari Parkok Egyesület 2007. évi közhasznú jelentése

Ipari Parkok Egyesület 2007. évi közhasznú jelentése Ipari Parkok Egyesület 2007. évi közhasznú jelentése Adószám: 18067460-2-41 Statisztikai számjel: 18067460-9411-529-01 Székhely: 1012 Budapest, Attila út 123. 1.sz. melléklet: közhasznú egyszerősített

Részletesebben

AZ I. FORDULÓ EREDMÉNYEI 2009. november 1. vasárnap

AZ I. FORDULÓ EREDMÉNYEI 2009. november 1. vasárnap AZ I. FORDULÓ EREDMÉNYEI 2009. november 1. vasárnap FORDULAT SZERÉNY ISTENEK 2-1 GÓLLÖVŐK: BERCZI M., DIÓS J. ILL. SCHWARCZ SZ. G.S.E. BÉKE 6-3 GÓLLÖVŐK: VARGA P. (4), BEKE J. (2) ILL. TÍMÁR Z. (3) IFI

Részletesebben

INGATLAN INFORMATIKAI ALAPOK 2. RÉSZ

INGATLAN INFORMATIKAI ALAPOK 2. RÉSZ INGATLAN INFORMATIKAI ALAPOK 2. RÉSZ II. INGATLANOK FORGALOMKÉPESSÉGE forgalomképtelen törvény alapján, forgalomképtelen helyi döntés alapján, korlátozottan forgalomképes az 1990. évi LXV. tv. alapján,

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja A NYUGAT-BALKÁN SZEREPE AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TÉRBEN csomópont (hub)

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

LHH program. Koordinációs Irányító Hatóság. Gergely Bernadett 2011. 02. 15.

LHH program. Koordinációs Irányító Hatóság. Gergely Bernadett 2011. 02. 15. LHH program Koordinációs Irányító Hatóság Gergely Bernadett 2011. 02. 15. Tartalom - elızmények, célok, források - tervezés folyamata - zsőrizés - a program elırehaladása - problémák, tanulságok Elızmények

Részletesebben

Amit a közfoglalkoztatásról tudni kell

Amit a közfoglalkoztatásról tudni kell 1. sz. melléklet Amit a közfoglalkoztatásról tudni kell A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája. Támogatott tranzitfoglalkoztatás, amelynek célja, hogy a közfoglalkoztatott sikeresen vissza-,

Részletesebben

Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten

Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barnaövezetek Magyarországon, kiváltképpen Budapesten Barta Györgyi Ipari műemlékek megőrzése és hasznosítása nemzetközi konferencia 2006. szeptember 29 30. Mi a barnaövezet? 1980-as években az USA-ban.

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1817/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Gellért Karitász Alapítvány 2010. évi közhasznúsági jelentése

A Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Gellért Karitász Alapítvány 2010. évi közhasznúsági jelentése A Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Gellért Karitász Alapítvány 2010. évi közhasznúsági jelentése Általános információk: Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Gellért Karitász Alapítvány bírósági nyilvántartásba

Részletesebben

AZ ÖSSZEFONÓDÁSOK ELEMZÉSÉNEK MÓDSZERTANI MEGKÖZELÍTÉSE

AZ ÖSSZEFONÓDÁSOK ELEMZÉSÉNEK MÓDSZERTANI MEGKÖZELÍTÉSE AZ ÖSSZEFONÓDÁSOK ELEMZÉSÉNEK MÓDSZERTANI MEGKÖZELÍTÉSE 1. Mit vizsgál a GVH összefonódások esetén? 1.1. A fúziós elemzések alapvetı módszertanát az úgynevezett versenyhatásteszt 1 alapozza meg 2009 júniusa

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet célja, hogy meghatározza Szeged város középületei és közterületei zászlózásának és fellobogózásának részletes szabályait.

A rendelet célja. A rendelet célja, hogy meghatározza Szeged város középületei és közterületei zászlózásának és fellobogózásának részletes szabályait. Megyei Jogú Város Közgyőlésének 38/2003. (IX. 30.) Kgy. rendelete város középületeinek és közterületeinek ünnepek és egyéb ünnepek alkalmából történı zászlózásáról és fellobogózásáról Megyei Jogú Város

Részletesebben

Visszatérítendő támogatások: lakáscélú, munkaeszközcélú kölcsönök (a kifizetések sorrendjében)

Visszatérítendő támogatások: lakáscélú, munkaeszközcélú kölcsönök (a kifizetések sorrendjében) Visszatérítendő támogatások: lakáscélú, munkaeszközcélú kölcsönök (a kifizetések Visszatérítendő támogatások: lakáscélú, munkaeszközcélú kölcsönök (a kifizetések Igénylő: Igényelt összeg Döntés összege

Részletesebben

9. téma: A sikeres fejlesztési együttmőködés feltételei a horvát-magyar határtérségben: esettanulmány

9. téma: A sikeres fejlesztési együttmőködés feltételei a horvát-magyar határtérségben: esettanulmány HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 9. téma: A sikeres fejlesztési együttmőködés

Részletesebben

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben

Innováció és az Európai Unió (kiemelten Magyarország helyzete) keretprogramok és alapelvek a kutatás-fejlesztés terén

Innováció és az Európai Unió (kiemelten Magyarország helyzete) keretprogramok és alapelvek a kutatás-fejlesztés terén Innováció és az Európai Unió (kiemelten Magyarország helyzete) keretprogramok és alapelvek a kutatás-fejlesztés terén A kutatás-fejlesztés és az innováció szerepe az EU-ban kiemelt jelentıségő, hiszen

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

Technikai elemzés. matiou. Fio o.c.p., a.s.

Technikai elemzés. matiou. Fio o.c.p., a.s. Technikai elemzés matiou Fio o.c.p., a.s. A prágai PX index még mindig oldalazik (1080 1280). Jelenleg az index nem tudott áttörni az ellenálláson. Viszont az utolsó csökkenésnél sem törte át a 200 napos

Részletesebben

A világ nyersanyagellátásának fıbb szereplıi

A világ nyersanyagellátásának fıbb szereplıi A világ nyersanyagellátásának fıbb szereplıi Vállalatok, az állam, intézményendszer szervezetek A nyersanyagellátás fı szereplıi: Vállalatok Multinacionális cégek: központi, meghatározó szereplık, súlyuk

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában

Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában Az MFB Zrt. részvétele az épületenergetikai programok megvalósításában Kovács István igazgató 2011. június 27. Az MFB szerepe a magyar gazdaságban Motor a a fejlesztéspolitika és a bankrendszer, a fejlesztéspolitika

Részletesebben

Útmutató a pénzügy modellhez

Útmutató a pénzügy modellhez Útmutató a pénzügy modellhez 2014 Szeptember Tartalom I. Motiváció... 3 II. Alapvetések... 3 II.1. Felépítés... 3 II.2. Szabályok... 3 III. Munkalapok részletezése... 4 III.1. PAR Parameters/paraméterek...

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL Városfejlesztési és Informatikai Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/422-395; Fax: 32/310-838; E-mail: varosfejlesztes@salgotarjan.hu Szám: 13972/2007.

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ DR. TAKÁCS-MIKLÓSI MÁRTA I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS megnevezés évszám kibocsátó intézmény Mővelıdési menedzser 2003 Debreceni Egyetem Jogász 2004 Debreceni Egyetem II. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtı beruházásainak támogatása (NFA-2014-KKV)

Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtı beruházásainak támogatása (NFA-2014-KKV) Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtı beruházásainak támogatása (NFA-2014-KKV) A pályázatok benyújtása 2014. február 14-ig lehetséges. Támogatás célja A területi különbségek csökkentése,

Részletesebben

A pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban

A pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban Centre for Regional Studies Hungarian MTA Regionális Academy Kutatások of Központja Sciences A pénzügyi szektor átalakulása a Nyugat-Balkán országaiban GÁL, Zoltán (PHD, Dr habil.) galz@rkk.hu Centre for

Részletesebben

A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 2008. évi üzleti jelentése

A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 2008. évi üzleti jelentése A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 2008. évi üzleti jelentése A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár (továbbiakban: Nyugdíjpénztár) gazdálkodását az elmúlt üzleti évben is az érvényben lévı

Részletesebben

Felvonó felújítás, modernizálás helyzete Magyarországon

Felvonó felújítás, modernizálás helyzete Magyarországon Felvonó felújítás, modernizálás helyzete Magyarországon Siófok 2014. május 05. Gyökér Imre tanúsítási csoportvezetı Tel: 30 / 530-2592 30 / 267-6383 E-mail: gyoker.imre@emi-tuv.hu Gyors áttekintés Az országban

Részletesebben

KÖZHASZNÚ JELENTÉS 2008.12.31.

KÖZHASZNÚ JELENTÉS 2008.12.31. FİKEFE Kht. 1145 Bp. Laky A. u. 41-49. Adószám: 10934029-2-42 Cégjegyzés: 01-14-000674 KÖZHASZNÚ JELENTÉS 2008.12.31. Keltezés: 2009. április 17. Szili Károly ügyvezetı igazgató - 1 - A FİKEFE REHABILITÁCIÓS

Részletesebben

Kontrollcsoportok (viszonyítás): Gyermek standard (saját életkornak megfelelıen) Felnıtt standard

Kontrollcsoportok (viszonyítás): Gyermek standard (saját életkornak megfelelıen) Felnıtt standard Grafológiai elemzés összefoglaló A vizsgálat célja: achondropláziás ek és gyermekek mentális képességének vizsgálata, az esetleges tartalmi és/vagy fejlıdési sajátságok feltárása Vizsgálat körülményei:

Részletesebben

Roham az arany piacán - Hegymenetbe kapcsol az árfolyam?

Roham az arany piacán - Hegymenetbe kapcsol az árfolyam? 1 / 7 2010.05.17. 18:04 Roham az arany piacán - Hegymenetbe kapcsol az árfolyam? 2010.05.13 10:43 Új csúcsra száguldott tegnap az arany azonnali árfolyama, és a következı hónapokban akár további áremelkedés

Részletesebben

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.

Részletesebben

Kis Bocs Baba Mama klub Baba Mama Egészség, Életmód, Szabadidı és Szociális Információs Közhasznú Egyesület. Közhasznúsági jelentés

Kis Bocs Baba Mama klub Baba Mama Egészség, Életmód, Szabadidı és Szociális Információs Közhasznú Egyesület. Közhasznúsági jelentés Adószám: 18589719-1-10 Bejegyzı szerv: HEVES MEGYEI BÍRÓSÁG Regisztrációs szám: 1970 Kis Bocs Baba Mama klub Baba Mama Egészség, Életmód, Szabadidı és Szociális 3377 Szihalom, Deák Ferenc út 42. Közhasznúsági

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról A sárospataki kistérséghez közigazgatásilag 16 település tartozik. A kirendeltség illetékessége gyakorlatilag

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ

PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ A MAGYARORSZÁGI FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSÉBEN Dr. Magyar Bálint A PPP elınyei a felsıoktatásban 1. Forrásszegény gazdasági környezetben

Részletesebben

Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása GOP-2011-1.1.1

Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása GOP-2011-1.1.1 Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása GOP-2011-1.1.1 A pályázat célja: olyan kutatás-fejlesztési tevékenységek támogatása, amelyek jelentıs szellemi hozzáadott értéket tartalmazó új,

Részletesebben

Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben

Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben Vanessia Magyarország Kft. 1118 Budapest, Maléter Pál u. 4/G, II. lh. 4. em. E-mail: vanessia@vanessia.hu Tel.: (+36 1) 319 2707 Fax: (+36 1) 319 2702 1

Részletesebben

CONTACT Munkarehabilitáció Foglalkoztató, Kereskedelmi és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. CONTACT NKFT. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2012.

CONTACT Munkarehabilitáció Foglalkoztató, Kereskedelmi és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. CONTACT NKFT. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2012. CONTACT NKFT. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2012. Contact Nkft. közhasznú tevékenységek 2012. évi gazdasági értékelése A Contact Nkft. több éve rehabilitációs foglalkoztató szervezet, akkreditációs tanúsítvánnyal

Részletesebben

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR A A tanulás s az, amely mővel, m a munka az, amely gazdagít. t. Keleti KárolyK (1833-1892) 1892) Amit kínálunk. Amirıl szó lesz. Az infrastruktúra

Részletesebben

Várhalmi Zoltán. ICCR Budapest

Várhalmi Zoltán. ICCR Budapest Migráns gazdaságok Várhalmi Zoltán ICCR Budapest Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat Segítı Egyesület Tartalom Migráns gazdasági klaszterek létrejöttének

Részletesebben

Egészség és Egység a Természettel Egyesület Veszprém, Diófa u. 5. 8200

Egészség és Egység a Természettel Egyesület Veszprém, Diófa u. 5. 8200 Egészség és Egység a Természettel Egyesület Egészség és Egység a Természettel Egyesület 8200 2009. évi Közhasznúsági jelentéssel azonos tartalmú jelentése 2010. február 05. Stéger Ildikó A 2009. évi pénzügyi

Részletesebben