KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez)

Átírás

1 KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez) Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan Az adatlapot a vagyonszerzınek (megajándékozottnak) ingó vagyontárgy, valamint vagyoni értékő jog ajándék jogcímén történı megszerzése esetén lehet benyújtania. Az adatlap kitöltése nem kötelezı, az állami adóhatóság az adózók bejelentési kötelezettségének megkönnyítése érdekében készítette el. Amennyiben az adózó az ingó vagyontárgy és vagyoni értékő jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan önállóan készít a megfelelı adattartalommal nyilatkozatot vagy egyéb formában tesz bejelentést, az állami adóhatóság a bejelentési kötelezettség teljesítését ilyen módon is elfogadja. Kérjük, hogy amennyiben a vagyonszerzésrıl okirat készült, úgy azt is mellékelni szíveskedjenek az adatlaphoz vagy a nyilatkozathoz másolatban. Az illetékekrıl szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 11. (1) bekezdése szerint ajándékozási illeték tárgya ingó vagyontárgy, valamint vagyoni értékő jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történı lemondás. Az Itv (1) bekezdés c) pontja alapján ingónak minısül a fizetıeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minısülı dolog. Az Itv (1) bekezdés d) pontja alapján vagyoni értékő jognak minısül a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezelıi jog, az önálló orvosi tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az Itv. 18. (2) bekezdés h.) pontja alapján vagyoni betétnek minısül többek között a részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetıi részjegy, átalakított befektetıi részjegy. A nyomtatvány a fent meghatározott ingó vagyontárgyak, vagyoni értékő jogok megszerzésének bejelentését teszi lehetıvé. Nem szolgál az ingatlan, az ingatlanra vonatkozó olyan jog megszerzésének (pl.: haszonélvezeti, használati, földhasználati stb. jog) bejelentésére, ami ingatlan-nyilvántartási eljárást igényel. Az ingó vagyontárgyak közül nem kell bejelenteni közvetlenül az állami adóhatósághoz a gépjármő, pótkocsi tulajdonjogának, illetve a gépjármőre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékő jognak a megszerzését. Gépjármő és pótkocsi tulajdonjogának (vagyoni értékő jogának) ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alá tartozó megszerzését az Itv a alapján a szerzést követı 15 napon belül az okmányirodánál kell bejelenteni. Az Itv. 11. (2) bekezdése értelmében nincs szükség bejelentésre az Itv. 17. (1) bekezdésének c), k), l), m), r), s) és t) pontja alá esı jogügyletekben, melyek a következık:

2 c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselı módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény is; k) a munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól; l) hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítı pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítı szolgáltatásból származó forintot meg nem haladó követelésének elengedése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszőnik; m) a közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhı-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi főtési) díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és vele közös háztartásban élı hozzátartozójának egy fıre esı jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét; r) a Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a hitelszerzıdésbıl eredı kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés; s) lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerzıdésbıl, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerzıdésbıl származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztı magánszeméllyel szemben végérvényesen megszőnik; t) a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerzıdésbıl, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerzıdésbıl származó követelés feltéve, hogy ta) a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élı hozzátartozójának egy fıre esı jövedelme - a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelızı három hónap átlagában - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét vagy tb) a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelızıen végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le. Az ajándékozási illetékkötelezettség az Itv. 3. (2) bekezdés b) és c) pontjai alapján - ingó, vagyoni értékő jog ajándékozása esetén a szerzıdésrıl kiállított okirat aláírása napján keletkezik; ha a szerzıdésrıl csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon keletkezik, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény (belföldön átadás) bekövetkezett, - ha az ingó, a vagyoni értékő jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik. Az Itv. 3. (6) bekezdése alapján a felfüggesztı vagy bontó feltételtıl, illetıleg a kezdı határidı bekövetkezésétıl függı szerzıdés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerzıdés hatályának beálltakor keletkezik. Az évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl (továbbiakban: Ptk.) 228. (1) bekezdése alapján felfüggesztı feltételnek minısül, ha a felek a szerzıdés hatályának beálltát

3 bizonytalan jövıbeni eseménytıl tették függıvé. Ilyen esetben a szerzıdés hatálya e feltétel bekövetkeztével áll be. A Ptk (2) bekezdése alapján bontó feltételnek minısül, ha a felek a szerzıdés hatályának megszőntét tették bizonytalan jövıbeni eseménytıl függıvé. Ebben az esetben a feltétel bekövetkeztével a szerzıdés hatálya megszőnik. Az Itv. 11. (2) bekezdése szerint az ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az Itv. 17. (1) bekezdésének c), k), l), m), r), s) és t) pontja alá esı ügyletek kivételével az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. Az Itv. 91. (2) bekezdése értelmében: "A vagyonszerzési illeték tárgyát képezı, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylı jogügyletet a szerzıdı felek - a gépjármő, pótkocsi tulajdonjogának, illetve gépjármőre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékő jognak a megszerzését kivéve - közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követı 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítı irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti." Az Itv. 91. (3) bekezdése alapján az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet szóval is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtérıl az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni. A vagyonszerzés bejelentésére vonatkozó kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vagyonszerzés egyébként a jogszabály szerint illetékmentes. A vagyonszerzés bejelentésére nyitva álló 30 napos határidı akkor minısül megtartottnak, ha a bejelentést a határidı utolsó napján megtették, vagy a bejelentést tartalmazó küldeményt postára adták. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) vizsgálja, hogy a bejelentés határidıben megtörtént-e. Az Itv. 82. (1) bekezdés alapján amennyiben a vagyonszerzı a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, hiányosan teljesítette vagy késedelmesen teljesítette, a fizetendı illetéken felül az adózás rendjérıl szóló törvényben meghatározott mértékő mulasztási bírság megfizetésére köteles. Az adózás rendjérıl szóló évi XCII. számú törvény (továbbiakban: Art.) 172. (1) bekezdése alapján a magánszemély adózó 200 ezer, más adózó 500 ezer forintig terjedı mulasztási bírsággal sújtható. Az Art (6) bekezdése alapján a késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az Art (21) bekezdése szerint a mulasztási bírság kiszabásánál az állami adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedı képviselıje, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tıle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság

4 kiszabását mellızi. A mulasztási bírság mértékének megállapításánál figyelembe veszi az adóhatóság a kiszabott vagyonszerzési illeték mértékét is. Az adatlapot vagyonszerzésenként, ezen belül pedig vagyonszerzınként kell kitölteni. Amennyiben több vagyonszerzı (megajándékozott) van, azoknak külön-külön kell az adatlapot kitölteni. Az adatlapot csak ingók és vagyoni értékő jogok, valamint a vagyoni betét vonatkozásában kell kitölteni, azon ingatlan feltüntetésére nincs lehetıség. Amennyiben ugyanazon vagyonszerzınek több különbözı vagyonszerzése van (pl.: több szerzıdéssel, akár egy, akár több személytıl szerzett vagyontárgyakat), a bejelentést vagyonszerzésenként (szerzıdésenként, okiratonként) kell megtennie. Amennyiben egy szerzıdéssel több vagyontárgy megszerzése történt, úgy a vagyonszerzést egy adatlapon kell bejelenteni. Ha egy jogügylettel több vagyonszerzı szerzett vagyont, de a bejelentést csak az egyik vagyonszerzı tette meg, akkor a bejelentést a többi vagyonszerzı tekintetében is megtörténtnek kell tekinteni. Ennek feltétele, hogy a bejelentés során a több vagyonszerzı léte, illetve a többi vagyonszerzı személye is megállapítható legyen (pl. becsatolt szerzıdésbıl). Az adatlap benyújtásának módja: Papír alapú benyújtás Amennyiben Ön papír alapon (postai úton vagy személyesen) kívánja az adatlapot benyújtani, kérjük szíveskedjék azt két példányban eljuttatni az állami adóhatóság területileg illetékes alsó fokú adóztatási szervéhez. Az adatlap a NAV bármely megyei (fıvárosi) adóigazgatóságánál benyújtható. Elektronikus úton történı benyújtás Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben elektronikus úton tesz eleget bejelentési kötelezettségének, az adatlapot egy példányban kell benyújtania az Ügyfélkapun keresztül. Amennyiben további kérdései vannak az adatlappal, illetve az egyes adózási szabályokkal kapcsolatban, akkor a NAV internetes honlapján ( kívül a - bármely hálózatból hívható / kék számon is érdeklıdhet. Az adatlap kitöltésére vonatkozó további részletes szabályok a vonatkozó részeknél szerepelnek. Amennyiben a vagyonszerzésrıl okiratot állítottak ki, úgy kérjük, hogy azt minden esetben szíveskedjenek az adatlaphoz mellékelni. Az adatlap elektronikus úton történı benyújtása esetén a mellékletek csatolására kizárólag postai úton vagy személyesen van lehetıség. Amennyiben a vagyonszerzı kedvezmény/mentesség igénybevételére irányuló kérelmet kíván elıterjeszteni, azt az adatlapon jelezheti. Az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében a kedvezmények/mentességek igénybevételéhez szükséges dokumentumokat szíveskedjenek csatolni. Fılap Az 1. blokkot az állami adóhatóság tölti ki, azt kérjük üresen hagyni! 2. blokk

5 A 2. blokkban az adózó képviselıjének adatait csak abban az esetben kell kitölteni, ha a bejelentıt törvényes képviselı, meghatalmazott képviseli az eljárásban. A nyomtatvány erre szolgáló helyén a törvényes képviselı, meghatalmazott természetes azonosító adatait kell feltüntetni. Ha az adatlapot a törvényes képviselı vagy a meghatalmazott tölti ki és írja alá, akkor az adatlaphoz csatolni kell a képviseletet igazoló dokumentumot is. Ezt a tényt az erre a célra szolgáló kódkockában X-szel kell jelölni (meghatalmazott). A magánszemély adózó képviselıjének személyét az Art. 7. (1) bekezdése tartalmazza, a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb szervezet képviselıjének személyét az Art. 7. (2) bekezdése határozza meg, az állandó képviselet szabályaira az Art. 7. (5) bekezdése vonatkozik. Az adóhatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 40. -a alapján a képviseleti jogosultságot hivatalból vizsgálja. Amennyiben a képviseleti jogosultság nem állapítható meg, a képviselı eljárását - az erre irányuló hiánypótlási eljárás eredménytelensége esetén - visszautasítja. Az Art. 7. (1) bekezdésének értelmében magánszemélyt az állami adóhatóság elıtt - ha nem kíván személyesen eljárni - törvényes képviselıje, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértı, okleveles adószakértı, adótanácsadó, könyvelı, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejő magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. A magánszemély törvényes képviselıje szülı, gyám vagy gondnok lehet. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az állami adóhatóság elıtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti. Az Art. 7. (2) bekezdése szerint jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb szervezetet az állami adóhatóság elıtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkezı személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott, megbízás alapján eljáró jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértı, okleveles adószakértı, adótanácsadó, könyvelı, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetıleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti. Az Art. 16. (3) bekezdés f) pontja szerint az állami adóhatósághoz be kell jelenteni a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezı külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét). E személy szerepe mindössze az, hogy az adóhatóság a kézbesítési meghatalmazotton keresztül tartja a kapcsolatot az adózóval. Mindezek alapján a kézbesítési meghatalmazott az adatlap kitöltésére és a bejelentı nevében történı beküldésére csak abban az esetben jogosult, ha az adózó képviseletére az Art. 7. (1)- (2) bekezdései alapján jogosult, ebben az esetben az adatlapon kizárólag ezt a minıséget kell megjelölnie. Az Art. 7. (5) bekezdése szerint az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat, és ezt az adóhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás - a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl - az adóhatóság elıtti eljárásban akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselıje az adóhatóság által

6 rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást vagy annak megszőnését az adózó képviselıje jelenti be, az adóhatóság a bejelentésrıl az adózót írásban értesíti. Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszőnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál. A képviseleti jog keletkezése és megszőnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történı bejelentéstıl hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszőnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni. Nem kell a meghatalmazást csatolni abban az esetben, ha a kitöltı személy az állami adóhatósághoz bejelentett állandó meghatalmazott és meghatalmazása az illetékkel kapcsolatos eljárásokra is kiterjed, illetve a meghatalmazott állami adóhatóság elıtti képviseleti jogosultságát a vagyonszerzést tartalmazó okiratba belefoglalták. Ezt a tényt az erre szolgáló kódkockában jelölni szükséges. 3. blokk Az adatlap elsı oldalát alá kell írni, mellyel az adózó vagy képviselıje (meghatalmazottja) az adatok valódiságát, hitelességét igazolja. Aláírás hiányában az adatlap nem fogadható el. Amennyiben az adózó képviselıvel jár el, kizárólag a képviselı nevét kell feltüntetni, képviselet hiányában pedig az adózó nevét. 1. lap Vagyonszerzı (adózó) adatai Ezt a lapot akkor is egy példányban kell kitöltenie a vagyonszerzınek (megajándékozottnak), ha a vagyonszerzés alapját jelentı iratban (szerzıdésben, okiratban) több ingóság, ingósághoz kapcsolódó vagyoni értékő jog vagy több ajándékozó szerepel, illetve ha a bejelentendı vagyonszerzés több vagyontárgyra vonatkozik vagy több ajándékozótól történik A magánszemély vagyonszerzı esetében a következı adatok töltendıek ki kötelezıen: A "Rendelkezik-e adóazonosító jellel" sor kódkockáiba igen, illetve nem válasz esetén az "X" jelet kérjük beírni. Amennyiben a válasza igen, kérjük az adóazonosító jelét is feltüntetni. A családi neve sor kódkockáiba a családnevét kérjük beírni. Az elsı két kockába kizárólag csak a dr. cím kerülhet (id., ifj., özv. megjelölést kérjük mellızni). Az utóneve(i) sor kódkockáiba az utónevét, utóneveit kérjük beírni. A születési családi neve sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. A születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevét, utóneveit kérjük beírni. Az elızı házassági családi neve sor kódkockáit csak abban az esetben kell kitölteni, ha a jelenleg viselt házassági nevében az elızı házassági családi neve is szerepel. A születési helye sor kódkockáiba a helység nevét kérjük beírni.

7 A születési ideje sor kódkockáiban a születés évét, hónapját (arab számmal 1-tıl 12-ig) és napját kérjük megjelölni. Az anyja születési családi neve sor kódkockáiba anyja születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. Az anyja születési utóneve(i) sor kódkockáiba a születési anyakönyv szerinti utónevet, utóneveket kérjük beírni. Az állampolgársága mezı kitöltése magyar és nem magyar állampolgárok esetén egyaránt kötelezı. Amennyiben a vagyonszerzı hontalan, úgy kérjük ennek beírását. Az állandó lakóhelye sor kódkockába a személyi igazolványában, vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványában feltüntetett lakásának címét kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot, ennek hiányában helyrajzi számot és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. Külföldi állampolgár esetén ebben a kódkockában kell feltüntetni a magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelyet, ennek hiányában a szokásos tartózkodási helyet. Amennyiben az elızıekkel nem rendelkezik, kérjük e rovatot üresen hagyni! Külföldi állampolgár külföldi állandó lakóhelye sor kódkockáit kérjük, hogy kizárólag az a külföldi állampolgár töltse ki, akinek nincs magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelye. A postázási (egyéb értesítési) címe rovatba azt a címet kell feltüntetni, ahová az adóigazolvány kipostázását kéri, tekintve, hogy amennyiben nem rendelkezik adóazonosító jellel, úgy ezen nyomtatvány alapján az állami adóhatóság megképezi azt, amelyrıl értesíti Önt. Amennyiben az Ön állandó lakóhelyétıl eltérı postázási címen kívánja az állami adóhatóságtól érkezı (adóigazolványon kívüli) postai küldeményt átvenni, úgy ezen postázási (értesítési) címet kérjük, hogy az állami adóhatósághoz a "Magánszemély adóazonosító jelének egyedi kiadásához, az adateltérések rendezéséhez, és levelezési cím bejelentéséhez" megnevezéső T34-es számú nyomtatványon szíveskedjen bejelenteni. Az ajándékozóval az ajándékozáskor fennállt rokoni kapcsolat mezıben kérjük szíveskedjen a megfelelı kódkockában X-szel jelölni, hogy Ön az ajándékozónak milyen rokona, hozzátartozója. Amennyiben a vagyonszerzı nem magánszemély, kizárólag a "nem magánszemély vagyonszerzı " blokkban szereplı adatokat kell kötelezıen kitölteni: A "Rendelkezik-e adószámmal" sor kódkockáiba igen, illetve nem válasz esetén az "X" jelet kérjük beírni. Amennyiben a válasza igen, kérjük az adószámát is feltüntetni. Az "Elnevezés:" sorba a nem magánszemély teljes, a kitöltéskor hatályos cégkivonatban, létesítı okiratban szereplı nevét kérjük beírni. A "Székhely:" sor kódkockáiba a kitöltéskor hatályos cégkivonatban, létesítı okiratban

8 feltüntetett székhelycímet kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi számot - és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. Külföldi vállalkozás esetén: Az "Elnevezés:" sorba a vállalkozás illetısége szerinti állam hatósága által nyilvántartásba vett elnevezést kérjük beleírni. A "Székhely:" sorba a vállalkozás illetısége szerinti állam hatósága által nyilvántartásba vett székhelycímet kérjük beírni: az illetısége országát, az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi számot - és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. A "Külföldi vállalkozás adóazonosító száma:" sor kódkockáiba a vállalkozás illetısége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számot kérjük beírni. Ügyintézıként annak a személynek a nevét, telefonszámát szíveskedjen megadni, aki a bejelentı adatlapot összeállította, és aki annak esetleges javításába bevonható. 2. lap Ajándékozó (adózó) adatai Kérjük, hogy ezt a lapot annyi példányban szíveskedjen kitölteni, ahány ajándékozótól az Ön vagyonszerzése történt. Amennyiben a jogügyletben több ajándékozó volt, s egyértelmően nem határozható meg, hogy az Ön vagyonszerzése mely ajándékozó(k)tól történt, úgy kérjük, hogy a lapot valamennyi ajándékozóra vonatkozóan töltse ki. A magánszemély ajándékozó esetében a következı adatok kötelezıen kitöltendıek: A "Rendelkezik-e adóazonosító jellel" sor kódkockáiba igen, illetve nem válasz esetén az "X" jelet kérjük beírni. Amennyiben a válasz igen, kérjük az adóazonosító jelet is feltüntetni szíveskedjen. A családi neve sor kódkockáiba az ajándékozó családnevét kérjük beírni. Az elsı két kockába kizárólag csak a dr. cím kerülhet (id., ifj., özv. megjelölést kérjük mellızni). Az utóneve(i) sor kódkockáiba az ajándékozó utónevét, utóneveit kérjük beírni. A születési családi neve sor kódkockáiba az ajándékozó születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. A születési utóneve(i) sor kódkockáiba az ajándékozó születési anyakönyv szerinti utónevét, utóneveit kérjük beírni. Az elızı házassági családi neve sor kódkockáit csak abban az esetben kell kitölteni, ha az ajándékozó jelenleg viselt házassági nevében az elızı házassági családi neve is szerepel. A születési helye sor kódkockáiba a helység nevét kérjük beírni.

9 A születési ideje sor kódkockáiban az ajándékozó születés évét, hónapját (arab számmal 1-tıl 12-ig) és napját kérjük megjelölni. Az anyja születési családi neve sor kódkockáiba az ajándékozó anyjának születési anyakönyv szerinti családi nevét kérjük beírni. Az anyja születési utóneve(i) sor kódkockáiba az ajándékozó anyjának születési anyakönyv szerinti utónevét, utóneveit kérjük beírni. Az állampolgársága mezı kitöltése magyar és nem magyar állampolgárok esetén egyaránt kötelezı. Amennyiben az ajándékozó hontalan, úgy kérjük ennek beírását. Az állandó lakóhelye sor kódkockába az ajándékozó személyi igazolványában, vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványában feltüntetett lakásának címét kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot, ennek hiányában helyrajzi számot és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. Külföldi állampolgár esetén ebben a kódkockában kell feltüntetni a magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelyet, ennek hiányában a szokásos tartózkodási helyet. Amennyiben az elızıekkel nem rendelkezik az ajándékozó, kérjük e rovatot üresen hagyni! Külföldi állampolgár külföldi állandó lakóhelye sor kódkockáit kérjük, hogy kizárólag akkor töltse ki, ha az ajándékozó külföldi állampolgár, és nincs magyarországi állandó vagy ideiglenes lakóhelye. A postázási (egyéb értesítési) címe rovatba azt a címet kell feltüntetni, ahová az ajándékozó az adóigazolvány kipostázását kéri, tekintve, hogy amennyiben nem rendelkezik adóazonosító jellel, úgy ezen nyomtatvány alapján az állami adóhatóság megképezi azt, amelyrıl értesíti İt. Amennyiben az ajándékozó az állandó lakóhelyétıl eltérı postázási címen kívánja az állami adóhatóságtól érkezı (adóigazolványon kívüli) postai küldeményt átvenni, úgy ezen postázási(értesítési) címet kérjük, hogy az állami adóhatósághoz a "Magánszemély adóazonosító jelének egyedi kiadásához, az adateltérések rendezéséhez, és levelezési cím bejelentéséhez" megnevezéső T34-es számú nyomtatványon szíveskedjen bejelenteni. Amennyiben az ajándékozó nem magánszemély, kizárólag a "nem magánszemély ajándékozó adatai" blokkban szereplı adatokat kell kötelezıen kitölteni: A "Rendelkezik-e adószámmal" sor kódkockáiba igen, illetve nem válasz esetén az "X" jelet kérjük beírni. Amennyiben a válasz igen, kérjük az adószámot is feltüntetni. Az "Elnevezés:" sorba a nem magánszemély teljes, a kitöltéskor hatályos cégkivonatban, létesítı okiratban szereplı nevét kérjük beírni. A "Székhely:" sor kódkockáiba a kitöltéskor hatályos cégkivonatban, létesítı okiratban feltüntetett székhelycímet kérjük beírni: az irányítószámot, a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi számot - és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni.

10 Külföldi vállalkozás esetén: Az "Elnevezés:" sorba a vállalkozás illetısége szerinti állam hatósága által nyilvántartásba vett elnevezést kérjük beírni. A "Külföldi vállalkozás székhelye:" sorba a vállalkozás illetısége szerinti állam hatóság által nyilvántartásba vett székhelycímet kérjük beírni: az illetısége országát, az irányítószámot és a helység nevét, a közterület nevét, a közterület jellegét (pl. út, utca, tér stb.), a házszámot - ennek hiányában helyrajzi számot - és ha van épület, lépcsıház, emelet, ajtó, akkor ezek számát kérjük megjelölni. A "Külföldi vállalkozás adóazonosító száma:" sor kódkockáiba a vállalkozás illetısége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számot kérjük beírni. Ügyintézıként annak a személynek a nevét, telefonszámát szíveskedjen megadni, aki az ajándékozó ügyeinek vitelére képviselettel, megbízással rendelkezik. 1. blokk 3A-3B-3C. lapok Megszerzett ingó vagyontárgyak, vagyoni értékő jogok A vagyonszerzés alapjánál meg kell jelölni, hogy mi volt a vagyonszerzés alapja, vagyis történt-e okirat kiállítása vagy sem. Amennyiben a vagyonszerzésrıl írásban okiratot állítottak ki, akkor ezt a megfelelı négyzetben jelölni kell, és ki kell tölteni az jogügylet teljes elnevezését, ami az okiraton szerepel. Ebben az esetben az okirat becsatolása is szükséges, ennek hiányában a bejelentés hiányosnak tekinthetı. Kötelezı kitölteni továbbá, hogy az okirat mikor kelt. Amennyiben a vagyonszerzésrıl okiratot nem állítottak ki, ezt a négyzetben jelölni kell. Ebben az esetben kötelezı kitölteni, hogy a felek között a szóbeli megállapodás, megegyezés mikor jött létre. A vagyontárgy átadásának, tehát a vagyonszerzésnek a napja megegyezhet, illetve eltérhet a megállapodás létrejöttének napjától, kitöltése azonban minden esetben kötelezı. 2. blokk Jelölje be azokat az ingó vagyontárgyakat a felsorolásban, melyeket az ajándékozás során megszerzett. Amennyiben több azonos kategóriába tartozó vagyontárgyat kapott ajándékba, a bejelentett forgalmi érték mezıben az összes vagyontárgy együttes forgalmi értékét jelölje meg. A bejelentett forgalmi értékként az ingó vagyontárgy vagy vagyoni értékő jog esetleges teherrel, adóssággal már csökkentett forgalmi értékét kell megadni, a megszerzett tulajdoni hányadnak megfelelıen. Amennyiben a vagyontárgyat teherrel, adósággal terhelten szerezte meg, úgy kérjük, hogy a teher, adósság jogcíme sorba jelölje, hogy milyen kötelezettség terheli a vagyontárgyat, vagyoni értékő jogot, s a teher, adósság összege sorban jelölje az összeg nagyságát.

11 Az Itv (1) bekezdése az ingó illetve vagyoni értékő jog vonatkozásában a következıket tartalmazza: c) ingó: a fizetıeszköz, az értékpapír, a gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minısülı dolog; d) vagyoni értékő jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat -, továbbá a vagyonkezelıi jog, az önálló orvosi tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés; e) forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelı adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerzı javára az elidegenítéskor megszőnı bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhetı, azzal, hogy: ea) vagyontárgy kiadására vonatkozó követelés esetén a vagyontárgy illetékkötelezettség keletkezésének napján fennálló forgalmi értéke; eb) szolgáltatás nyújtására irányuló követelés esetén a szolgáltatás - független felek közötti ügylet estén irányadó - pénzben kifejezhetı értéke, ec) tagsági jogviszonyt megtestesítı értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján érvényes tızsdei átlagár alapján számított érték. Ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek - amelyben a vagyonszerzı tagsági jogot szerzett - az illetékkötelezettség keletkezésének napján rendelkezésre álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy arra feljogosított döntéshozó szerve által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében (ilyen mérleg hiányában az alapításkori nyitó vagyonmérlegében, az illetékkötelezettség keletkezésekor felszámolás alatt álló gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy esetén a felszámolás kezdı napját megelızı napra elkészített zárómérlegében) szereplı saját tıke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányada, g) értékpapírnak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthetı, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történı megjelenítését jogszabály lehetıvé teszi; h) takarékbetét: a Ptk a alapján kötött szerzıdés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla szerzıdés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjérıl szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezıen bejelentendı üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát; Önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése esetén be kell írni a tevékenység folytatását engedélyezı hatóság megnevezését, az engedély számát és keltét. Az Egyéb kategóriába kérjük, hogy azokat az Ön által ajándékozással megszerzett vagyontárgyakat sorolja fel, amelyek az elızıek szerinti vagyontárgy-kategóriák egyikébe sem tartoznak. Ilyen vagyontárgy lehet például ruhanemő, mőszaki cikk, ékszer,

12 haszonélvezeti jog stb. Ezen vagyontárgyak együttes értékét tüntesse fel a bejelentett forgalmi érték rovatban. A kategória alatt a szabadon kitölthetı sorokban nevesítse (sorolja fel) a kategóriába tartozó vagyontárgyakat. Amennyiben a megszerzett vagyontárgy vagyoni értékő jog, úgy ezen jog forgalmi értékét kell beírni. A bejelentett forgalmi értékhez a piaci értéket kell beírni, tekintettel arra, hogy az Itv a alapján az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illeték fizetésére kötelezett fél köteles bejelenteni a jogügylet bejelentésekor, ha e kötelezettség ıt terheli. Az Itv. 70. (1) bekezdése alapján, ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett illetıleg bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktıl eltér, a forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Amennyiben az 1-4., 8, 10. és 11. sorszám alatti, ajándékba kapott vagyontárgyak értéke külföldi pénznemben lett meghatározva, úgy a bejelentett forgalmi érték Ft mezıt kérjük üresen hagyni, s ebben az esetben csak a külföldi pénznem megnevezését és az ajándék külföldi pénznemben meghatározott értékét kell kitölteni. Amennyiben nem kíván igénybe venni semmilyen illetékmentességet illetve illetékkedvezményt, úgy a további oldalak kitöltésére nincs szükség. Amennyiben valamely megszerzett vagyontárgy vonatkozásában illetékmentességet, illetékkedvezményt kíván igénybe venni, úgy a blokk alján lévı kódkockában szíveskedjen jelölni, hogy hány vagyontárgyhoz kapcsolódóan csatol mentességet vagy kedvezményt jelölı lapot, vagyis hány ilyen lapot fog kitölteni (minden vagyontárgyhoz külön kell mentességet, kedvezményt jelölı lapot kitölteni). 4. lap Személyes illetékmentesség (az adatlap ezen oldalának kitöltése nem kötelezı) Figyelem! Teljes személyes illetékmentesség esetén is ki kell tölteni valamennyi megszerzett vagyontárgy vonatkozásában az adatlapot. 1. blokk Személyes illetékmentesség E blokkban kell nyilatkozni az Itv. 5. és 6. -ai szerinti teljes személyes illetékmentesség fennállásáról. Az pontok kitöltése: Az Itv. 5. (1) bekezdése szerint teljes személyes illetékmentességben részesül: a) a Magyar Állam, b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai, c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, d) december 22-ét megelızıen a társadalmi szervezet, a köztestület és július 1-jét megelızıen a közhasznú társaság, december 22-étıl pedig az egyesület, köztestület e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény, f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,

13 g) a vízgazdálkodási társulat, h) az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelıs nyugdíjbiztosítási szerv, i) a Magyar Nemzeti Bank, j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelı Alap, k) az Észak-atlanti Szerzıdés Szervezete, az Észak-atlanti Szerzıdés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevı államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erıi, valamint az Észak-atlanti Szerzıdés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erık és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévı és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggı illetékügyek tekintetében, l) a területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács, m) a közhasznú, kiemelkedıen közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet - ez utóbbi április 27-tıl; n) az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai; o) Nemzeti Eszközkezelı Zrt. A 3., 4., 5., 6., 7. és 13. pontokhoz: A fent írt, c)-g) és m) pontokban említett szervezeteket az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést megelızı adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetén - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett (Itv. 5. (2) bekezdés). A szervezet (alapítvány) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezése, illetve gépjármő, pótkocsi szerzése esetén nyilatkozik az illetékmentesség (2) bekezdésben meghatározott feltételének fennállásáról, egyéb vagyonszerzés esetén a feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenırzi. Az Itv. 5. (2) bekezdése szerinti külön nyilatkozat megtétele az Itv. 5. (3) bekezdése értelmében - az Itv. 5. (1) bekezdés c-g) és m) pontjaiban felsorolt szervezetnek (alapítványnak) - csak abban az esetben kötelezı, ha a vagyonszerzés közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás kezdeményezése alapján történt, ellenkezı esetben a személyes illetékmentességhez szükséges feltételek fennállását az adóhatóság hivatalból ellenırzi. Ha a fentiek szerinti nyilatkozat megtételére a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követı 150. nap elıtt kerül sor, a szervezetnek (alapítványnak) arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége elıreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatában vállaltak nem teljesültek, úgy a (2) bekezdés szerinti adóév utolsó napját követı 180. napig van lehetısége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze, és az illetéket pótlólag megfizesse. (Itv. 5. (4) bekezdés). A 15. ponthoz: Az Itv. 6. (1) bekezdése szerint a nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselıi és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerzıdés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. Az Itv. 6. (2) bekezdése alapján a viszonosság

14 kérdésében az adópolitikáért felelıs miniszternek a külpolitikáért felelıs miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó. A diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsben április 18-án aláírt évi 22. törvényerejő rendelettel kihirdetett nemzetközi szerzıdés tartalmaz rendelkezést az illetékmentességre a diplomáciai képviselı és családtagjai tekintetében. Ha a vagyonszerzıt személyes illetékmentesség illeti meg, a mentesség igénybevételére irányuló nyilatkozat valamennyi, a vagyonszerzés tárgyát képezı vagyontárgyra érvényes. 5. lap Igénybe vehetı mentességek, kedvezmények (az adatlap ezen oldalának kitöltése nem kötelezı) Amennyiben az adatlapot az internetes kitöltési programmal készíti el, úgy a program ezen lapból a 3A-3B-3C. lapokon megjelölt vagyontárgy-csoportok számának megfelelı számú lap kitöltését teszi lehetıvé. Ezen a lapon jelölhetıek az egyes vagyontárgyakra vonatkozóan az igénybe vehetı mentességek, kedvezmények. Amennyiben nem használja az internetes kitöltı programot, kérjük, hogy ezen lapból annyit töltsön ki, ahány vagyontárgy esetében mentességet, kedvezményt kíván igénybe venni. 1. blokk Az internetes kitöltı program segítségével kitöltött bejelentı lap esetében a program a vagyontárgy, vagyoni értékő jog listából történı kiválasztását követıen automatikusan kitölti az adott vagyontárgyhoz rögzített, bejelentett értékre vonatkozó adatot. Amennyiben nem használja a programot, úgy az 1. blokkot feltétlenül töltse ki azzal a vagyontárgy kategória elnevezéssel, amelyet a 3A-3B-3C. lapo(ko)n megjelölt, és amely(ek)re a mentességet/kedvezményt igénybe kívánja venni, továbbá tüntesse fel a vagyontárgyhoz tartozó bejelentett forgalmi értéket is. 2. blokk Illetékmentességek A blokkban kérjük jelölni, hogy mely mentességi ok áll fenn. Egy vagyontárgyra vonatkozóan csak egy mentességi ok jelölhetı meg. A mentességi okokat az illetékekrıl szóló évi XCIII. törvény határozza meg. Az alábbi mentességek, kedvezmények vehetık igénybe: 1. Az Itv. 17. (1) bekezdés a) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a tudományos, mővészeti, oktatási, közmővelıdési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekő kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történı vagyonszerzés, továbbá jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése. 2. Az Itv. 17. (1) bekezdés g) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése. 3. Az Itv. 17. (1) bekezdés i) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék.

15 4. Az Itv. 17. (1) bekezdés j) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás. 5. Az Itv. 17. (1) bekezdés n) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az Itv. 18. (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képezı ingó vagyontárgyaknak a számvitelrıl szóló törvény szerinti térítésmentes eszközátruházás keretében történı, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is - útján történı megszerzése. Eszközátruházásnak minısül az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) - megszőnése nélkül - legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevı társaságra) annak jegyzett tıkéjét megtestesítı részesedés ellenében. 6. Az Itv. 17. (1) bekezdés o) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a pénzügyi intézmény által elengedett követelés, amennyiben a követelés elengedése a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelızése érdekében az azonos helyzetben levık egyenlı elbánásának elve alapján történik. E feltételek fennállásáról a pénzügyi intézmény igazolást ad az adósnak. 7. Az Itv. 17. (1) bekezdés p) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék. 8. Az Itv. 17. (1) bekezdés q) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól a termıföldrıl szóló törvény (1994. évi LV. tv.) 3. -a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezıgazdasági termelık gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval (Ptk b.) pont) megkötött szerzıdésben ingó (mezıgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékő jog ingyenes átengedése. Ebben a pontban a jogszabály hivatkozik a Polgári Törvénykönyv 685. b. pontjára (1959. évi IV. tv.), mely szerint közeli hozzátartozónak minısül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelıszülı, valamint a testvér. 9. Az Itv. 17/A. -a alapján mentes az ajándékozási illeték alól az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzése, ha a korábbi jogosult az önálló orvosi tevékenységrıl szóló törvény (2000. évi II. tv.) erejénél fogva az említett törvény hatálybalépésétıl volt jogosult az önálló orvosi tevékenység gyakorlására. Az illetékmentességre való jogosultságot az önálló orvosi tevékenység praxisjogát szerzı magánszemélynek kell igazolnia. 3. blokk Illetékkedvezmények A blokkban kérjük jelölni, hogy mely illetékkedvezményt kívánja igénybe venni. Egy vagyontárgyra vonatkozóan csak egy kedvezmény kiválasztása lehetséges. 1. Az Itv. 17. (4) bekezdése alapján, ha az ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletben részt vevı, számviteli törvény (2000. évi C. tv a számvitelrıl) szerinti gazdálkodók egyike a másik 100%-os tulajdonában áll vagy a gazdálkodók egyazon személy 100%-os tulajdonában állnak, akkor a gazdálkodó vagyonszerzésére a 12. (1) bekezdésének b) pontja szerinti

16 táblázat I. csoportjára vonatkozó illetékmértékeket kell alkalmazni. Akkor is ezeket az illetékmértékeket kell alkalmazni, ha a gazdálkodó gazdálkodónak nem minısülı ajándékozó 100%-os tulajdonában áll. Az illetékkedvezmény igénybevétele esetén annak feltételeit az állami adóhatóság hivatalból ellenırzi. Az Itv. 12. (1) bekezdés b) pontja szerinti illetékmértékek a következık: Az illeték általános mértéke 18 millió forintig 11% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18% 35 millió forint feletti rész után 21% A feltételekrıl szóló nyilatkozatot az Adatlap tartalmazza. Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke 18 millió forintig 5% 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8% 35 millió forint feletti rész után 12% 2. Az Itv. 17/B. (1) bekezdése alapján a kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelı egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának - az ajándékozó kisvállalkozásának megszüntetésére való tekintettel - az egyéni vállalkozás megszüntetését követı három hónapon belüli ajándékozása esetén a magánszemély megajándékozott az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékébıl illetékalapkedvezményre jogosult. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vagyonszerzı az ajándék elfogadásától számított - 30 napon belül a) a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy b) a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja, és a fizetési meghagyás jogerıre emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkenti. Az Itv. 17/B. (1) bekezdés b) pontja alapján az (1) bekezdés szerinti kedvezmény akkor vehetı igénybe, ha az ajándékozó a kisvállalkozói tevékenység megszüntetésérıl, a magánszemély megajándékozott az (1) bekezdés szerinti feltételek vállalásáról a vagyonszerzés bejelentéséig nyilatkozatot tesz az állami adóhatóságnál. Az Itv. 17/B. (5) bekezdése alapján a vállalkozói vagyon tulajdonjogát vagy haszonélvezeti jogát ajándékozás útján megszerzı magánszemély esetén a vállalkozói vagyon után az ıt egyébként terhelı ajándékozási illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani. Az Itv. 17/B. (6) bekezdése alapján, ha az (5) bekezdés szerinti kedvezményben részesülı vagyonszerzı az (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti feltételeket nem teljesíti, továbbá az (1) bekezdés szerinti 3 éves idıtartam letelte elıtt a vállalkozási tevékenységet a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külsı ok hiányában megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni. A kedvezményt csak olyan vagyontárgyra lehet igénybe venni, ami vállalkozói vagyonnak minısül.

17 Az Itv (1) bekezdés t) pontja alapján vállalkozói vagyon minden olyan üzleti célt szolgáló ingatlan (termıföld, telek, épület, egyéb építmény), ingó vagyon (mőszaki berendezés, gép, jármő, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), továbbá az ilyen vagyonra vonatkozó haszonélvezeti jog, amelyet a kisvállalkozó kizárólag a vállalkozói tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelmően alátámasztják. Nem minısül vállalkozói vagyonnak a személygépkocsi, a lakástulajdon (tulajdoni hányad), valamint az ezekre vonatkozó vagyoni értékő jog. Az Itv (1) bekezdés sz) pontja alapján kisvállalkozás az az egyéni cég illetve gazdasági társaság, amelynél az éves összes foglalkoztatott létszám az 50 fıt nem éri el és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint. Az éves foglalkoztatottak létszámát az egyes foglalkoztatottak munkaviszonyának kezdetétıl annak megszőnéséig eltelt naptári napok összegezésével, majd az így kapott összeg 365-tel történı elosztásával, tört hányados esetén lefelé kerekítve kell meghatározni. 3. Az Itv. 17/C. (1) bekezdése alapján a magánszemély vagyonszerzı a kisvállalkozásnak minısülı gazdálkodó szervezetben fennálló vagyoni betét ajándékozása esetén a 17/B. (5) bekezdéseiben meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult, ha a) a vagyonszerzı által önállóan vagy többi vagyonszerzıvel együttesen megszerzett vagyoni betéttel a tulajdonában, illetıleg több vagyonszerzı esetében a tulajdonukban levı vagyoni betét aránya meghaladja a kisvállalkozás összes vagyoni betétjének 50%-át, és b) a kisvállalkozás vagyoni betétjének több mint 50%-ával rendelkezı megajándékozott a fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig nyilatkozik, illetve több megajándékozott esetén együttesen nyilatkoznak arról, hogy a kisvállalkozást a fizetési meghagyás jogerıre emelkedése évének utolsó napját követı három évig nem szünteti meg, illetıleg nem szüntetik meg vagy megszerzett vagyoni betétje arányát nem csökkenti, illetıleg nem csökkentik. Az Itv. 17/C. (2) bekezdése értelmében, ha a kedvezményben részesülı vagyonszerzı az (1) bekezdés szerinti 3 éves idıtartam letelte elıtt a kisvállalkozás mőködtetését a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külsı ok hiányában megszünteti, vagy a kedvezményes illetékfizetés mellett megszerzett vagyoni betétje arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékalap-kedvezmény alapján élvezett illetéktehercsökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni. A bejelentı adatlap az Internetrıl a Letöltések-program Nyomtatványkitöltı programok útvonalon érhetı el. Az adatlap a weblapról letöltött nyomtatványon, valamint elektronikus bejelentı lap formájában is benyújtható. Az Art január 1-jétıl hatályos 175. (15) bekezdése értelmében az adóazonosító számmal rendelkezı adózó az állami adóhatósághoz teljesítendı bejelentési, változásbejelentési kötelezettségének elektronikus úton is eleget tehet. Tájékoztatjuk, hogy az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet 17/A. (2) bekezdés d) pontja értelmében Önnek lehetısége van az adóhatóság, a NAV Ügyintézı Contact Center útján egyedi bejelentésekkel, változásbejelentésekkel kapcsolatos ügyintézésre, amennyiben az nem igényel személyes jelenlétet és rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfél-azonosító számmal. Az NAV

18 Ügyintézı Contact Centere a 40/ es telefonszámon munkanapokon 8:30-tól 16 óráig, valamint péntekenként 8:30-tól 13:30-ig hívható. Amennyiben nem rendelkezik ügyfél-azonosító számmal, úgy azt az UK30-as kérelem benyújtásával igényelheti meg. Nemzeti Adó- és Vámhivatal