Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok"

Átírás

1 Iparjogvédelem tansegédlet évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok A szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok 86. (1) A szellemi alkotás a törvény védelme alatt áll. (2) A védelmet - e törvény rendelkezésein kívül - az alkotások meghatározott fajtáira, valamint egyes rokon tevékenységekre a szerzıi, az iparjogvédelmi (a szabadalmi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), valamint a hangfelvételek elıállítóit védı jogszabályok határozzák meg. (3) A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekrıl a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. (4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékő gazdasági, mőszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idı kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg. Tvr. 4. (1) A személyeket a vagyoni értékő gazdasági, mőszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében a megkezdett vagy tervbevett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig illeti meg a védelem. (2) 87. (1) Akinek szellemi alkotáshoz főzıdı jogát megsértik - a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül - a személyhez főzıdı jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja. (2) A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek vagyoni értékő gazdasági, mőszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintı védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse ıt az elért vagyoni eredményben évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 13. (2) A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkezı dolog, szellemi alkotáshoz főzıdı vagy egyéb vagyoni értékő jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerıs bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közremőködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról szabadalmazható találmány 1. (1) Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. (2) Nem minısül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer; b) az esztétikai alkotás; c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program; 1

2 d) az információk megjelenítése. (3) A (2) bekezdésben felsoroltak szabadalmazhatósága csak annyiban kizárt, amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag e minıségükben igénylik. Újdonság 2. (1) Új a találmány, ha nem tartozik a technika állásához. (2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsıbbség idıpontja elıtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetıvé vált. (3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsıbbségő belföldi szabadalmi vagy használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsıbbségi idıpontot követıen tettek közzé, illetve hirdettek meg. Az ilyen európai szabadalmi bejelentés [84/B. (2) bek.] és nemzetközi szabadalmi bejelentés [84/P. (1) bek.] tartalmát csak az e törvényben külön meghatározott feltételekkel [84/D. (2) bek. és 84/T. (2) bek.] kell a technika állásához tartozónak tekinteni. E rendelkezések alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához. (4) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhetı diagnosztikai eljárásban [6. (10) bek.] történı alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való alkalmazás nem tartozik a technika állásához. (5) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szintén nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhetı diagnosztikai eljárásban [6. (10) bek.] történı meghatározott alkalmazására, ha az adott alkalmazás nem tartozik a technika állásához. 3. A 2. alkalmazásában a technika állásának részeként nem vehetı figyelembe a találmánynak az elsıbbség napját legfeljebb hat hónappal megelızı nyilvánosságra jutása, ha az a) a bejelentıvel vagy jogelıdjével szemben elkövetett jogsértés következménye, vagy b) annak eredménye, hogy a bejelentı vagy jogelıdje a találmányt a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményében megjelölt kiállításon bemutatta. Feltalálói tevékenység 4. (1) Feltalálói tevékenységen alapul a találmány, ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. (2) A feltalálói tevékenység vizsgálata szempontjából a technika állásának a 2. (3) bekezdése szerinti részét figyelmen kívül kell hagyni. Ipari alkalmazhatóság 5. (1) Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar vagy a mezıgazdaság valamely ágában elıállítható, illetve használható. A szabadalomhoz való jog 6. (1) A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány a) kielégíti az 1-5/A. -okban foglalt követelményeket, valamint a (2)-(4) bekezdések vagy a (10) bekezdés alapján nincs kizárva a szabadalmi oltalomból; és b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek. 2

3 (2) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha gazdasági tevékenység körében történı hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; az ilyen hasznosítás nem tekinthetı a közrendbe ütközınek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll. (3) A (2) bekezdés alapján nem részesülhet szabadalmi oltalomban különösen a) az ember klónozására szolgáló eljárás; b) az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás; c) az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra; d) az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentıs gyógyászati elınyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára; e) a d) pontban megjelölt eljárással létrejövı állat. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredı jogok és kötelezettségek A feltaláló személyhez főzıdı és a találmány nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai 7. (1) Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. (2) Amíg jogerıs bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben feltalálóként szerepel. (3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a feltalálók szerzıségi részarányát - ellenkezı megjelölés hiányában - egyenlınek kell tekinteni. (4) Amíg jogerıs bírósági ítélet mást nem állapít meg, az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben megjelölt, illetve a (3) bekezdés szerinti szerzıségi arányt kell irányadónak tekinteni. (5) A feltalálót megilleti az a jog, hogy a szabadalmi iratok ıt e minıségében feltüntessék. Mellızni kell a feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülı szabadalmi iratokon, ha azt a feltaláló írásban kéri. (6) A feltaláló a Polgári Törvénykönyv szerint léphet fel azzal szemben, aki e minıségét kétségbe vonja, vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez főzıdı jogát egyébként megsérti. (7) A szabadalmi bejelentés közzététele elıtt a találmányt csak a feltaláló, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni. A szabadalmi igény 8. (1) A szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. (2) Amíg jogerıs bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt korábbi elsıbbséggel jelentette be. (3) Ha többen közösen alkották a találmányt, a szabadalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén - ellenkezı megjelölés hiányában - a szabadalmi igény részarányát egyenlınek kell tekinteni. (4) Ha többen egymástól függetlenül alkották meg a találmányt, a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsıbbséggel jelentette be, feltéve, hogy e korábbi elsıbbségő bejelentést közzéteszik vagy annak tárgyára szabadalmat adnak. Szolgálati és alkalmazotti találmány 9. (1) Szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe esı megoldásokat dolgozzon ki. (2) Alkalmazotti találmány annak a találmánya, aki, anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredı kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. 3

4 10. (1) A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. (2) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszőnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. 11. (1) A feltaláló köteles a szolgálati és az alkalmazotti találmányt, megalkotását követıen, haladéktalanul ismertetni a munkáltatóval. (2) A munkáltató az ismertetés átvételétıl számított kilencven napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a szolgálati találmányra igényt tart-e, illetve az alkalmazotti találmányt hasznosítani kívánja-e. (3) A munkáltató az alkalmazotti találmányt csak a feltalálónak a találmány nyilvánosságra hozatalához való jogával [7. (7) bek.] összhangban hasznosíthatja. (4) A szolgálati találmánnyal a feltaláló rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja. (5) Az alkalmazotti találmányra a szabadalom a feltalálót a munkáltató hasznosítási jogának terhe nélkül illeti meg, ha a munkáltató ehhez hozzájárul, vagy ha a munkáltató a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja. 12. (1) A munkáltató a szolgálati találmány ismertetésének átvételét követı ésszerő idın belül köteles szabadalmi bejelentést tenni; köteles továbbá az általában elvárható gondossággal eljárni a szabadalom megszerzése érdekében. (2) A munkáltató eltekinthet a szabadalmi bejelentés megtételétıl, vagy a bejelentést visszavonhatja, ha a találmányt - annak elismerése mellett, hogy az az ismertetés átvételének idıpontjában egyébként szabadalmazható lenne - titokban tartja, és üzleti titkot képezı megoldásként hasznosítja. A munkáltató e döntésérıl köteles tájékoztatni a feltalálót. (3) Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a megoldás az ismertetés átvételének idıpontjában nem volt szabadalmazható. (4) A (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével, szolgálati találmány esetén a munkáltató a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény - ideértve az ideiglenes szabadalmi oltalomról való lemondást is - vagy szándékos mulasztás elıtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekintetében érvényesülı hasznosítási jog kikötésével vagy anélkül. Ha az ideiglenes oltalomról a munkáltató lemond, e lemondás a feltaláló hozzájárulása nélkül is hatályos. (5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a feltaláló - e törvény rendelkezéseire figyelemmel - már méltányos összegő díjazásban részesült. Találmányi díj 13. (1) A szolgálati találmány értékesítése esetén a feltalálót találmányi díj illeti meg, ha a) a találmányt szabadalom védi, az értékesítés megkezdésétıl a végleges szabadalmi oltalom, illetve - ha a találmány tárgyára kiegészítı oltalmat (22/A. ) szereztek - a kiegészítı oltalom megszőnéséig; b) a találmány végleges szabadalmi oltalma, illetve - ha a találmány tárgyára kiegészítı oltalmat (22/A. ) szereztek - kiegészítı oltalma a munkáltató lemondása vagy a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt szőnt meg, az értékesítés megkezdésétıl addig az idıpontig, amikor a szabadalom, illetve a kiegészítı oltalom lejárat miatt szőnt volna meg; c) a találmányt titokban tartják, az értékesítés megkezdésétıl a találmány nyilvánosságra jutásáig, vagy - ha ez a késıbbi - a találmánynak a munkáltatóval történı ismertetésétıl számított húsz év elteltéig. (2) A szolgálati találmány értékesítésének kell tekinteni 4

5 a) a találmány hasznosítását (19. ), ideértve a hasznosításnak elınyös piaci helyzet teremtése vagy fenntartása érdekében történı mellızését is; b) a hasznosítás más részére történı engedélyezését; c) a szabadalmi igény vagy a szabadalom teljes vagy részleges átruházását. (3) A feltalálót a hasznosítás, az egyes hasznosítási engedélyek és az átruházás esetén különkülön, valamint a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezése és az ingyenes átruházás esetén is megilleti a találmányi díj. A találmányi díj iránti igényt nem érinti, ha a termékben vagy az eljárásban egy vagy több igényponti jellemzıt a feltaláló által rendelkezésre bocsátott javított jellemzıvel helyettesítettek. (4) Találmányi díjat a munkáltató, közös szabadalom esetén - a szabadalmastársak eltérı megállapodása hiányában - a hasznosító szabadalmastárs köteles fizetni. A hasznosítás engedélyezése és átruházás esetén a jogszerzı a díjfizetési kötelezettséget átvállalhatja. (5) Találmányi díj jár a külföldi szabadalom, illetve az annak megfelelı más jogi oltalom alapján történı értékesítés esetén is; a hasznosítás után azonban csak akkor, ha azért a feltaláló belföldi szabadalom alapján nem tarthat igényt találmányi díjra. (6) A feltaláló díjazására a munkáltatóval, a hasznosító szabadalmastárssal, illetve a jogszerzıvel kötött szerzıdése - a találmányi díjszerzıdés - az irányadó. (7) A hasznosítás ellenében járó találmányi díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet - a találmány tárgya szerinti mőszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licenciaszerzıdés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében a munkáltatónak, illetve a hasznosító szabadalmastársnak fizetnie kellene. (8) A hasznosítás engedélyezése, illetve a szabadalom átruházása esetén a találmányi díjnak a hasznosítási engedély, illetve az átruházás ellenértékével, vagy a hasznosítás ellenérték nélküli engedélyezésébıl, illetve az ingyenes átruházásból származó gazdasági elınnyel kell arányban állnia. (9) A találmányi díj mértékének megállapítása során a (7) és a (8) bekezdés szerinti arányt a munkáltatónak a találmány megalkotásához nyújtott hozzájárulására és a feltaláló munkaviszonyból eredı kötelességeire figyelemmel kell meghatározni. Titokban tartott találmány esetén számításba kell venni a feltalálót az oltalomszerzés elmulasztása folytán érı hátrányokat is. Az alkalmazotti találmány hasznosításáért járó díj 14. (1) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében járó díjakat a munkáltató, több munkáltató esetén - eltérı megállapodásuk hiányában - a hasznosító munkáltató köteles megfizetni. (2) A feltaláló díjazására a munkáltatóval kötött szerzıdése az irányadó. (3) Az alkalmazotti találmány hasznosítására való jog ellenében olyan mértékő díj jár, amilyet a munkáltatónak - a találmány tárgya szerinti mőszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - szabadalmi licenciaszerzıdés alapján a találmány hasznosítására adott engedély fejében fizetnie kellene. A szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó közös szabályok 15. (1) A találmányi díjszerzıdést, az alkalmazotti találmány hasznosítása esetén járó díjazásra irányadó szerzıdést, valamint a szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos, e törvényben elıírt ismertetést, nyilatkozatot, értesítést és tájékoztatást írásba kell foglalni. (2) A felek a találmányi díjszerzıdésre vonatkozó - különösen a 13. (7)-(9) bekezdéseiben foglalt - rendelkezésektıl egyezı akarattal eltérhetnek. Olyan találmányi díjszerzıdés is köthetı, amelyben meghatározott összegő díjat állapítanak meg a feltaláló jövıben megalkotásra, illetve értékesítésre kerülı találmányaival kapcsolatban (kockázatmegosztásra irányuló találmányi díjszerzıdés). 5

6 (3) A találmányi díjszerzıdésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. 16. (1) A találmány szolgálati vagy alkalmazotti jellegével, a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy az alkalmazotti találmány feltalálóját megilletı díjazással kapcsolatos viták bírósági útra tartoznak. (2) A Magyar Szabadalmi Hivatal mellett mőködı iparjogvédelmi szakértıi testület (115/M. ) szakértıi véleményt ad a titokban tartott találmány szabadalmazhatóságával, valamint a szolgálati vagy alkalmazotti találmány feltalálóját megilletı díjazással kapcsolatos ügyben is. (3) 17. A okban foglalt rendelkezéseket megfelelıen alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegő jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a találmányt. A szabadalmi oltalom keletkezése 18. (1) A szabadalmi oltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. (2) A közzététellel keletkezı oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentı a találmányra szabadalmat kap. A szabadalmi oltalom tartalma 19. (1) A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának - a szabadalmasnak - kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. (2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül a) elıállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja a találmány tárgyát képezı terméket, vagy e terméket ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza; b) használja a találmány tárgyát képezı eljárást, vagy - ha tud arról, illetve a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az eljárás nem használható a szabadalmas engedélye nélkül - másnak az eljárást használatra ajánlja; c) elıállítja, használja, forgalomba hozza, illetve forgalomba hozatalra ajánlja, vagy ilyen célból raktáron tartja vagy az országba behozza a találmány tárgyát képezı eljárással közvetlenül elıállított terméket. (3) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a szabadalmas felléphet továbbá azzal szemben is, aki engedélye nélkül a találmány hasznosítására nem jogosult személynek a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) ad át vagy ajánlj fel átadásra a találmány megvalósítása céljából, feltéve, hogy tudja, vagy a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy a dolog a találmány megvalósítására alkalmas, illetve arra szolgál. (4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha az átadott vagy felajánlott dolog a kereskedelmi forgalomban kapható szokásos áru, kivéve, ha az ilyen áru átadója, illetve felajánlója szándékosan a (2) bekezdésben meghatározott cselekmények végzésére indítja az átvevıt. (5) A (3) bekezdés alkalmazásában nem minısül a találmány hasznosítására jogosultnak, aki - a (6) bekezdés alapján - a kizárólagos hasznosítási jog hatálya alá nem tartozó cselekményeket végez. (6) A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül esı cselekményekre; 6

7 b) a találmány tárgyával kapcsolatos kísérleti célú cselekményekre, ideértve a találmány tárgyát képezı termék vagy a találmány tárgyát képezı eljárással elıállított termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat; c) orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történı alkalmi elkészítésére és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre. (7) A terméket - az ellenkezı bizonyításáig - a szabadalmazott eljárással elıállítottnak kell tekinteni, ha a termék új, vagy nagymértékben valószínősíthetı, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elı, és a szabadalmas az adott helyzetben általában elvárható intézkedések megtétele után sem tudta meghatározni a ténylegesen alkalmazott eljárást. Különösen akkor valószínősíthetı nagymértékben, hogy a terméket a szabadalmazott eljárással állították elı, ha a szabadalmazott eljárás az egyetlen ismeretessé vált eljárás. A szabadalmi oltalomból eredı kizárólagos hasznosítási jog kimerülése 20. A szabadalmi oltalomból eredı kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ı kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott termékkel kapcsolatos további cselekményekre, kivéve, ha a szabadalmasnak jogos érdeke főzıdik ahhoz, hogy a termék további forgalmazását ellenezze. A szabadalmi oltalom korlátai 21. (1) Elıhasználati jog illeti meg azt, aki az elsıbbség napja elıtt kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszemően és gazdasági tevékenysége körében történı elıállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly elıkészületet tett. (2) Az elıhasználót mindaddig jóhiszemőnek kell tekinteni, amíg nem bizonyítják, hogy az elıhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul. (3) Az elıhasználóval szemben a szabadalmi oltalom - az elıállításnak, a használatnak, illetıleg az elıkészületnek az elsıbbség napján meglévı mértékéig - hatálytalan. Az elıhasználati jogot csak a jogosult gazdálkodó szervezettel [Ptk c) pont] vagy annak - elıállítást, a használatot, illetve az elıkészületet folytató - szervezeti egységével együtt lehet átruházni. (4) Továbbhasználati jog illeti meg azt, aki szabadalmi oltalom megszőnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése közötti idıben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, gazdasági tevékenysége körében történı elıállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly elıkészületet tett. A továbbhasználati jogra megfelelıen alkalmazni kell a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket. (5) A szabadalmi oltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amelyek csak átmenıben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredető áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó. A szabadalmi oltalom idıtartama 22. A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart. Kiegészítı oltalom 22/A. (1) Az Európai Közösség rendeleteiben meghatározott esetben, feltételekkel és idıtartamra a találmány tárgya kiegészítı oltalomban részesül azt követıen, hogy a szabadalmi oltalom az oltalmi idı lejártával megszőnik. (2) Az (1) bekezdésben említett európai közösségi rendeletek végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. 7

8 (3) Az (1) bekezdésben említett európai közösségi rendeletek, illetve a (2) bekezdésben említett külön jogszabály eltérı rendelkezése hiányában a kiegészítı oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos ügyekben e törvény rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. A szabadalmi oltalom fenntartása 23. (1) A szabadalmi oltalom tartamára évenként, külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni. A díj az elsı évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának megfelelı naptári napon elıre esedékes. (2) A szabadalmi bejelentés közzétételét megelızıen esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtıl, az államtitokként kezelt szabadalom megadását megelızıen esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerıre emelkedésétıl, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtıl számított hat hónapos türelmi idı alatt is meg lehet fizetni. A szabadalmi oltalom terjedelme 24. (1) A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni. (2) A szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzıje megvalósul. (3) Az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag szó szerinti értelmükre korlátozni; az igénypontoknak azonban olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának szakember számára az oltalmazni kívánt találmány meghatározásához. (4) Annak megállapításakor, hogy a szabadalmi oltalom kiterjed-e valamely termékre vagy eljárásra, megfelelıen figyelembe kell venni a terméknek vagy az eljárásnak az igénypontban foglaltakkal egyenértékő jellemzıit is. Jogutódlás 25. (1) A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredı jogok - a feltaláló személyhez főzıdı jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetık. (2) Jelzálogjog alapításához a zálogszerzıdés írásba foglalása és a jelzálogjognak a szabadalmi lajstromba való bejegyzése szükséges. Közös szabadalmi igény és közös szabadalom 26. (1) Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, saját hányadával bármelyik szabadalmastárs rendelkezhet. A szabadalmastárs részesedési hányadára a többi szabadalmastársat harmadik személlyel szemben elıvásárlási jog illeti meg. (2) A találmányt bármelyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja, köteles azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelı díjat fizetni. (3) A szabadalmastársak a találmány hasznosítására harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja. (4) Kétség esetén a szabadalmastársak részesedési hányada egyenlı. Ha az egyik szabadalmastárs a szabadalmi oltalomról lemond, hányadára a többi szabadalmastárs joga részesedésük arányában kiterjed. (5) A szabadalom fenntartása és védelme érdekében bármelyik szabadalmastárs önállóan is felléphet. Eljárási cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a szabadalmastársra is kihatnak, aki valamely határidıt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy a mulasztását utóbb nem pótolta. 8

9 (6) Ha a szabadalmastársak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve kell elbírálni. (7) A szabadalommal kapcsolatos költségek a szabadalmastársakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a szabadalmastársak egyike a rá esı költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselı szabadalmastárs a mulasztó hányadának átruházását igényelheti. (8) A közös szabadalomra vonatkozó szabályokat megfelelıen alkalmazni kell a közös szabadalmi igényre is évi XLVIII. törvény a formatervezési minták oltalmáról A magyar nemzetgazdaság versenyképességének javítása, a hazai formatervezési kultúra fejlesztése, valamint a formatervezı alkotók erkölcsi és anyagi elismerése érdekében - összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi és európai közösségi jogi kötelezettségeivel - az Országgyőlés a formatervezési minták oltalmáról a következı törvényt alkotja: A FORMATERVEZÉSI MINTA Az oltalmazható formatervezési minta 1. (1) Formatervezési mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet minden új és egyéni jellegő formatervezési minta (a továbbiakban: minta). (2) Mintának minısül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külsı jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei - eredményeznek. (3) Terméknek minısül bármely ipari vagy kézmőipari árucikk. A termékek közé tartoznak - egyebek mellett - a csomagolás, a kikészítés, a grafikai jelzések és a nyomdai betőformák, valamint azok a részek is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak. A számítógépi program nem tekinthetı terméknek. (4) Összetett terméknek minısül az olyan alkotóelemekbıl álló termék, amelyek eltávolításával a termék szétszedhetı és utána újból összeállítható. Újdonság 2. (1) Új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsıbbség idıpontját megelızıen. (2) A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni akkor is, ha külsı jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek. Egyéni jelleg 3. (1) A mintának egyéni jellege van, ha az elsıbbség idıpontja elıtt nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérı összbenyomást tesz. (2) Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerzı - különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézmőipari ágazat sajátosságaira tekintettel - milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát. Az újdonságra és az egyéni jellegre vonatkozó közös szabályok 4. (1) A mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha közzététellel, egyéb közlés útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára 9

10 hozzáférhetıvé vált, kivéve, ha ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerően nem juthattak az érintett ágazaton belül az Európai Közösségben mőködı szakmai körök tudomására. (2) Nem eredményezi a minta nyilvánosságra jutását, ha harmadik személy számára titoktartási kötelezettség terhe mellett mutatják be a mintát. (3) Az újdonság és az egyéni jelleg megítélésekor nem vehetı figyelembe a mintának az elsıbbség idıpontját legfeljebb tizenkét hónappal megelızı nyilvánosságra jutása, ha a) az a bejelentıvel vagy jogelıdjével szemben elkövetett jogsértés következménye; vagy b) a bejelentı, a jogelıdje vagy - valamelyiküktıl származó tájékoztatás vagy valamelyikük cselekménye eredményeképpen - harmadik személy hozta nyilvánosságra a mintát. 5. (1) Az összetett termék alkotóelemét képezı termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülı mintát akkor kell újnak és egyéni jellegőnek tekinteni, ha a) az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követıen is látható marad az összetett termék rendeltetésszerő használata során; és b) az alkotóelem látható külsı jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendeltetésszerő használat a fogyasztó, illetve a végsı felhasználó részérıl történı használat, amely a karbantartást és a javítást nem foglalja magában. Kizáró okok 6. (1) Nem részesülhet mintaoltalomban a külsı jellegzetesség, amely kizárólag a termék mőszaki rendeltetésének következménye. (2) Nem részesülhet mintaoltalomban a külsı jellegzetesség, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyre a mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül (a továbbiakban: a minta szerinti termék), szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhetı legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse rendeltetését. (3) A (2) bekezdés nem alkalmazható a mintára, ha azt a célt szolgálja, hogy elıre gyártott elemekbıl álló rendszerekben lehetıvé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhetı termékek kapcsolódását. 7. Nem részesülhet oltalomban a minta, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik. 8. (1) Nem részesülhet a minta oltalomban, ha a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelet, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megilletı jelzést jogosulatlanul használ; b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - kitüntetést, jelvényt, címert, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyet tartalmaz, amelynek használatához közérdek főzıdik. (2) Az illetékes szerv hozzájárulásával oltalomban részesülhet a minta, amelynek az (1) bekezdésben meghatározott jelzés csupán elemét képezi. 9. (1) A minta nem részesülhet oltalomban, ha ütközik az elsıbbség idıpontját követıen nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre korábbi elsıbbséggel adtak mintaoltalmat. (2) Korábbi elsıbbségő mintaoltalmon belföldön vagy Magyarországra is kiterjedıen megadott mintaoltalmat kell érteni. 10. (1) Nem részesülhet oltalomban a minta, ha megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölést használ, amely másnak korábbi iparjogvédelmi jogába ütközne, vagy amelyet más korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, feltéve, hogy a megjelölésnek a mintában való használata a korábbi használó hozzájárulása hiányában jogszabályba ütközne. (2) Más korábbi szerzıi jogát sértı minta nem részesülhet oltalomban. (3) Annak megítélésekor, hogy a jog, illetve a használat az (1) és a (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a mintaoltalmi bejelentés elsıbbségét kell figyelembe venni. 10

11 A MINTÁBÓL ÉS A MINTAOLTALOMBÓL EREDİ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A minta szerzıjének személyhez főzıdı és a minta nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogai 12. (1) A minta szerzıje az, aki a mintát megalkotta. (2) Amíg jogerıs bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell a minta szerzıjének tekinteni, aki az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben szerzıként szerepel. (3) Ha többen közösen alkották a mintát, a szerzıségi részarányt - ellenkezı megjelölés hiányában - egyenlınek kell tekinteni. (4) Amíg jogerıs bírósági ítélet mást nem állapít meg, az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben megjelölt, illetve a (3) bekezdés szerinti szerzıségi arányt kell irányadónak tekinteni. (5) A szerzıt megilleti az a jog, hogy a mintaoltalmi iratok ıt e minıségében feltüntessék. Mellızni kell a szerzı nevének a feltüntetését a nyilvánosságra kerülı mintaoltalmi iratokon, ha azt a minta szerzıje írásban kéri. (6) A szerzı a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint léphet fel azzal szemben, aki e minıségét kétségbe vonja, vagy a mintával kapcsolatos személyhez főzıdı jogát egyébként megsérti. (7) A mintaoltalmi bejelentés közzététele elıtt a mintát csak a szerzı, illetve jogutódja hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni. A mintaoltalmi igény 13. (1) A mintaoltalom a szerzıt vagy jogutódját illeti meg. (2) Amíg jogerıs bírósági ítélet vagy hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a mintát korábbi elsıbbséggel jelentette be. (3) Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a szerzıket, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Több igényjogosult esetén - ellenkezı megjelölés hiányában - a mintaoltalmi igény részarányát egyenlınek kell tekinteni. (4) A közös mintaoltalmi igényre, illetve a közös mintaoltalomra a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvénynek (a továbbiakban: szabadalmi törvény) a közös szabadalmi igényre és a közös szabadalomra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. (5) Ha többen egymástól függetlenül alkották a mintát, a mintaoltalom azt a szerzıt vagy jogutódját illeti meg, aki a mintát korábbi elsıbbséggel jelentette be. Szolgálati és alkalmazotti minta 14. (1) Szolgálati minta annak a mintája, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a minta tárgykörébe esı megoldásokat dolgozzon ki. (2) A szolgálati mintára a mintaoltalom a szerzı jogutódjaként a munkáltatót illeti meg. (3) Alkalmazotti minta annak a mintája, aki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredı kötelessége lenne, olyan mintát alkot, amelynek hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik. (4) Az alkalmazotti mintára a mintaoltalom a szerzıt illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a minta hasznosítására. A munkáltató hasznosítási joga nem kizárólagos; a munkáltató hasznosítási engedélyt nem adhat. A hasznosítási jog a munkáltató megszőnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a jogutódra száll át; egyébként másra nem szállhat, illetve nem ruházható át. (5) A szolgálati és az alkalmazotti mintára, valamint a szerzı díjazására egyebekben megfelelıen alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó rendelkezéseit, a következı eltérésekkel: a) a szolgálati találmány titokban tartására és üzleti titkot képezı megoldásként való hasznosítására vonatkozó rendelkezések a szolgálati mintára nem alkalmazhatók; 11

12 b) szolgálati minta esetén a fenntartási díj megfizetésének elmulasztásán a mintaoltalom megújításának elmulasztását, lejáraton pedig az oltalmi idınek azt a lejártát kell érteni, amelyet követıen már nincs helye az oltalom megújításának; c) a szerzınek csak olyan szolgálati minta értékesítése esetén jár díj, amelyre a mintaoltalom kiterjed. (6) Az (1)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelıen alkalmazni kell, ha közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegő jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a mintát. A mintaoltalom keletkezése 15. (1) A mintaoltalom a bejelentés közzétételével keletkezik, az oltalom hatálya visszahat a bejelentés napjára. (2) A közzététellel keletkezı oltalom ideiglenes. Véglegessé akkor válik, ha a bejelentı a mintára mintaoltalmat kap. A mintaoltalom tartalma 16. (1) A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására. (2) A kizárólagos hasznosítási jog alapján a mintaoltalom jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül hasznosítja a mintát. (3) Hasznosításnak minısül különösen: a minta szerinti termék elıállítása, használata, forgalomba hozatala, forgalomba hozatalra való felkínálása, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása. A mintaoltalom korlátjai 17. (1) A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást a) a magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül esı cselekményektıl; b) a kísérleti célú cselekményektıl, ideértve a minta tárgyát képezı termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat; c) az idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekményektıl, feltéve, hogy e cselekmények összeegyeztethetık a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, indokolatlanul nem sérelmesek a minta rendes felhasználására, és e cselekményekkel összefüggésben a forrást megnevezik. (2) A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultja nem tilthat el mást attól sem, hogy az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából - az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban - valamely alkotóelem mintáját a javításhoz szükséges mértékben hasznosítsa, feltéve, hogy e minta az összetett termék eredeti megjelenéséhez szükségképpen igazodik. (3) Elıhasználati jog illeti meg azt, aki az elsıbbség napja elıtt kezdte meg a minta szerinti termék belföldön, jóhiszemően és gazdasági tevékenysége körében történı elıállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly elıkészületet tett. Az elıhasználatra a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. (4) A mintaoltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül a külföldön lajstromozott és idılegesen az ország területén tartózkodó hajók és légijármővek felszerelése, alkatrészeknek és tartozékoknak ilyen jármővek javítása céljából történı behozatala, valamint az ilyen jármővek javítása tekintetében. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének az állásfoglalása az irányadó. 12

13 A mintaoltalom kimerülése 18. A mintaoltalomból eredı kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a mintaoltalom jogosultja által vagy az ı kifejezett hozzájárulásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozott - a minta szerinti - termékkel kapcsolatos további cselekményekre. A mintaoltalom idıtartama 19. (1) A végleges mintaoltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart. (2) A mintaoltalom további öt-öt éves idıtartamra legfeljebb négyszer újítható meg. Megújítás esetén az újabb oltalmi idı az elızı oltalmi idı lejárati napját követı nappal kezdıdik. (3) A bejelentés napjától számított huszonöt év elteltével az oltalom nem újítható meg. A mintaoltalom terjedelme 20. (1) A mintaoltalom terjedelmét a termék egészének vagy részének megjelenését befolyásoló, a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképbıl, rajzból vagy más grafikai ábrázolásból (a továbbiakban együtt: ábrázolás) és - ha van ilyen - a változtató nyilatkozatból [48. (2) bek.] megállapítható külsı jellegzetességek határozzák meg. (2) A mintaoltalom kiterjed mindazokra a mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérı összbenyomást. (3) A mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerzı - különösen a termék természetére és az ipari, illetve kézmőipari ágazat sajátosságaira tekintettel - milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát. A minta és oltalma a vagyoni forgalomban 21. (1) A mintához kapcsolódó és a mintaoltalomból eredı jogok - a szerzı személyhez főzıdı jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetık. Jelzálogjog alapításához a zálogszerzıdés írásba foglalása és a jelzálogjognak a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzése szükséges. (2) Hasznosítási szerzıdés (mintaoltalmi licenciaszerzıdés) alapján a mintaoltalom jogosultja engedélyt ad a minta hasznosítására, a hasznosító pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. A mintaoltalmi licenciaszerzıdésre a szabadalmi törvénynek a szabadalmi licenciaszerzıdésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. Nemleges megállapítás 24. (1) Aki attól tart, hogy ellene mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak, az eljárás megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik valamely általa megjelölt minta oltalmába. (2) A nemleges megállapítást kimondó jogerıs határozat kizárja, hogy a megjelölt minta oltalma alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítsanak. A MINTAOLTALOM MEGSZŐNÉSE Az ideiglenes mintaoltalom megszőnése 25. Az ideiglenes mintaoltalom keletkezésére visszaható hatállyal megszőnik, ha a) a mintaoltalmi bejelentést jogerısen elutasítják; b) a bejelentı az oltalomról lemondott. 13

14 A végleges mintaoltalom megszőnése 26. A végleges mintaoltalom megszőnik, ha a) az oltalmi idı megújítás nélkül lejárt, az oltalmi idı lejártát követı napon; b) a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követı napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi idıpontban; c) a mintaoltalmat megsemmisítették a bejelentés napjára visszaható hatállyal. A mintaoltalom megsemmisítése és korlátozása 28. (1) A mintaoltalmat meg kell semmisíteni, ha a) a mintaoltalom tárgya nem felel meg az okban meghatározott feltételeknek; b) a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett ábrázolás nem mutatja be a törvényben elıírt módon (39. ) a mintát; c) a mintaoltalom tárgya nem azonos az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentésben ábrázolt mintával; d) a mintaoltalmat nem annak adták meg, akit az a törvény szerint megillet; e) a nemzetközi ipari mintaoltalmi bejelentést a Hágai Megállapodás (60/F. ) alapján arra nem jogosult személy nyújtotta be. (2) Megsemmisítés helyett a mintaoltalom változtatással [48. (1)-(2) bek.] tartható fenn, feltéve, hogy a változtatást követıen a mintaoltalom megsemmisítésének egyetlen feltétele sem áll fenn. (3) Ha - több mintára adott oltalom esetén - a megsemmisítés feltételei csak a minták egy részére állnak fenn, az oltalmat a többi mintára kell korlátozni. (4) A megsemmisítési kérelmet elutasító jogerıs határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a mintaoltalomnak a megsemmisítése iránt bárki újabb eljárást indítson évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról Az oltalmazható használati minta 1. (1) Használati mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás (a továbbiakban: minta), ha új, ha feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. (2) Az (1) bekezdésnek megfelelıen nem részesülhet mintaoltalomban különösen a) a termék esztétikai kialakítása, b) növényfajta. 2. (1) Új a minta, ha nem tartozik a technika állásához. (2) A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsıbbségi idıpont elıtt írásbeli közlés vagy belföldi gyakorlatbavétel révén bárki számára hozzáférhetıvé vált. (3) A technika állásához tartozónak kell tekinteni az olyan korábbi elsıbbségő szabadalmi vagy mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsıbbségi idıpontot követıen tettek közzé, illetve hirdettek meg. Az ilyen európai szabadalmi bejelentés és nemzetközi szabadalmi bejelentés tartalmát a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: szabadalmi törvény) külön meghatározott feltételekkel kell a technika állásához tartozónak tekinteni. E rendelkezések alkalmazásában a kivonat nem tartozik a bejelentés tartalmához. (4) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásakor nem vehetı figyelembe a bejelentı vagy jogelıdje részérıl vagy hozzájárulásával, illetve a bejelentı vagy jogelıdje jogainak megsértésével történt közlés vagy gyakorlatbavétel, ha az az elsıbbség napját nem több, mint hat hónappal elızte meg. 3. (1) Feltalálói lépésen alapul a minta, ha a technika állásához képest a mesterségben járatos személy számára nem nyilvánvaló. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor a technika állásának a 2. (3) bekezdése szerinti részét figyelmen kívül kell hagyni. 14

15 4. Iparilag alkalmazható a minta, ha valamely iparágban - ideértve a mezıgazdaságot is - elıállítható vagy használható. 5. (1) A bejelentı a mintára mintaoltalmat kap, ha a minta a) kielégíti a törvény ában meghatározott követelményeket, és a (2) bekezdés, továbbá az 1. (2) bekezdése szerint a mintaoltalomból nincs kizárva, b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott alaki feltételeknek. (2) A minta nem részesülhet mintaoltalomban, ha hasznosítása jogszabályba vagy a közerkölcsbe ütköznék, kivéve, ha a jogszabály a terméknek csak a forgalmát korlátozza. A minta feltalálója és a mintaoltalom jogosultja 6. A minta feltalálója az, aki a mintát megalkotta. 7. (1) A mintaoltalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. (2) Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a feltalálókat, illetve jogutódjaikat közösen illeti meg. Ha többen egymástól függetlenül alkották a mintát, a mintaoltalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a mintát korábbi elsıbbséggel jelentette be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. 8. A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy vagy munkaviszony jellegő jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag által alkotott mintára a szolgálati és az alkalmazotti találmányra irányadó rendelkezéseket kell megfelelıen alkalmazni. 9. A minta feltalálójának személyhez főzıdı jogaira és a mintaoltalmi igényre egyebekben a szabadalmi törvénynek a feltaláló személyhez főzıdı jogaira és a szabadalmi igényre vonatkozó szabályait kell megfelelıen alkalmazni. A mintaoltalom keletkezése és idıtartama 10. A mintaoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal akkor keletkezik, amikor a bejelentı a mintára mintaoltalmat kap. 11. (1) A mintaoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart. (2) A mintaoltalom tartamára évenként - külön jogszabályban meghatározott - fenntartási díjat kell fizetni. A mintaoltalom tartalma, terjedelme és korlátai 12. A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának - a jogszabályok keretei között - kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve hasznosítására másnak engedélyt (licenciát) adjon. A kizárólagos hasznosítási jog kiterjed a minta szerinti termék gazdasági tevékenység körében való elıállítására, használatára, behozatalára és forgalombahozatalára. 13. (1) A mintaoltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat csak a leírás és a rajzok alapján szabad értelmezni. (2) A mintaoltalom az olyan termékre terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzıje megvalósul, vagy amelyben egy vagy több igényponti jellemzıt egyenértékő jellemzıvel helyettesítettek. (3) A mintaoltalomból eredı díjigényt nem érinti, ha a termékben egy vagy több igényponti jellemzıt a mintaoltalom jogosultja, illetıleg a minta feltalálója által a hasznosító rendelkezésére bocsátott javított jellemzıvel helyettesítettek. 14. A mintából és a mintaoltalomból eredı jogok - a feltaláló személyhez főzıdı jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetık. 15. Hasznosítási szerzıdés (mintaoltalmi licenciaszerzıdés) alapján a mintaoltalom jogosultja engedélyt ad a minta hasznosítására, a hasznosító pedig ennek fejében díjat fizet. 15

16 16. (1) Ha a mintaoltalomban részesülı minta másik mintaoltalom megsértése nélkül nem hasznosítható, a hasznosításhoz szükséges mértékben a gátló mintaoltalomra kényszerengedélyt kell adni. (2) Ha a szabadalmazott találmány vagy a növényfajta-oltalom alatt álló fajta valamely mintaoltalom megsértése nélkül nem hasznosítható, a hasznosításhoz szükséges mértékben a gátló mintaoltalomra kényszerengedélyt kell adni. 17. (1) A jogutódlásra, a mintából és a mintaoltalomból eredı jogok megterhelésére, valamint a hasznosítási szerzıdésre a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. (2) A mintaoltalomra adott kényszerengedélyre, valamint a mintaoltalom korlátaira és kimerülésére a szabadalmi törvénynek a kényszerengedélyre irányadó közös szabályait, valamint a szabadalmi oltalom korlátaira és kimerülésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. (3) A közös mintaoltalmi igényre és a közös mintaoltalomra a szabadalmi törvénynek a közös szabadalomra és a közös szabadalmi igényre vonatkozó szabályait kell megfelelıen alkalmazni. A minta és a mintaoltalom bitorlása A minta bitorlása 18. Ha a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul mástól vették át, a sértett, illetve jogutódja követelheti a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak egészben vagy részben történı átruházását. A mintaoltalom bitorlása 19. (1) A mintaoltalom bitorlását követi el, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja. (2) A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben azokat a polgári jogi igényeket támaszthatja, amelyeket a szabadalmi törvény értelmében a szabadalmas érvényesíthet a bitorlóval szemben. (3) A mintaoltalom bitorlása esetén a jogosult engedélyével hasznosító jogaira a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Nemleges megállapítás 20. (1) Aki attól tart, hogy ellene mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa hasznosított vagy hasznosítani kívánt termék nem ütközik valamely általa megjelölt mintaoltalomba. (2) A nemleges megállapítást kimondó jogerıs határozat kizárja, hogy a megjelölt mintaoltalom alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan a mintaoltalom bitorlása miatt eljárást indítsanak. A mintaoltalom megszőnése A mintaoltalom megszőnésének esetei 21. (1) A mintaoltalom megszőnik, ha a) az oltalmi idı lejár, az azt követı napon, b) a fenntartási díjat nem fizették meg, az esedékességet követı napon, c) a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemondott, a lemondás beérkeztét követı napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi idıpontban, d) a mintaoltalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal. (2) A mintaoltalmat keletkezésére visszaható hatállyal megszőntnek kell tekinteni, ha jogerıs határozattal szabadalmat adnak arra a szabadalmi bejelentésre, 16

17 a) amelyet a mintaoltalmi bejelentésbıl származtattak, b) amelybıl a mintaoltalmi bejelentést származtatták. A mintaoltalom újra érvénybe helyezése 22. Ha a mintaoltalom a fenntartási díj megfizetésének elmulasztása miatt megszőnt, a Magyar Szabadalmi Hivatal kérelemre az oltalmat újra érvénybe helyezi, ha a mulasztást menthetı ok idézte elı. Lemondás a mintaoltalomról 23. (1) A mintaoltalmi lajstromban feltüntetett jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a mintaoltalomról lemondhat. Ha a lemondás más személyeknek jogszabályon, hatósági határozaton vagy a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási szerzıdésen alapuló jogát érinti, vagy ha a mintaoltalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos. (2) Lemondani egyes igénypontokról is lehet. A mintaoltalom megsemmisítése 24. (1) A mintaoltalmat meg kell semmisíteni, ha a) a mintaoltalom tárgya nem felelt meg az 5. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelményeknek, b) a leírás nem felelt meg a törvényes feltételeknek (32. ), c) a mintaoltalom tárgya bıvebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentésben feltártak. (2) Ha a megsemmisítés feltételei csak részben állnak fenn, a mintaoltalmat megfelelıen korlátozni kell. A díjak visszakövetelése 25. Ha a mintaoltalom keletkezésére visszaható hatállyal szőnik meg, a mintaoltalom jogosultja és a minta feltalálója által jóhiszemően felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a minta hasznosításának elınyei nem fedeztek évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzık oltalmáról A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés 1. (1) Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. (2) Védjegyoltalomban részesülı megjelölés lehet különösen: a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; b) bető, szám; c) ábra, kép; d) sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram; 17

18 f) hang; valamint g) az a)-f) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele. Feltétlen kizáró okok 2. (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. -ban meghatározott követelményeknek. (2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha a) nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekbıl vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minısége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, elıállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzıje feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak; b) kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegébıl következik, vagy amely a célzott mőszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza. (3) A (2) bekezdés a) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsıbbség idıpontja elıtt, akár azt követıen - megszerezte a megkülönböztetı képességet. 3. (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a) a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik; b) az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minısége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére; c) rosszhiszemően jelentették be lajstromozásra. (2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha kizárólag a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelbıl, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megilletı jelzésbıl áll; b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - kitüntetésre, jelvényre, címerre, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyre vonatkozik, amelynek használatához közérdek főzıdik; c) valamely vallási vagy egyéb meggyızıdést erıteljesen kifejezı jelképbıl áll. (3) Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amelynek a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzés csupán elemét képezi. (4) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha e törvény vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján lajstromozott földrajzi árujelzıbıl áll, vagy azt tartalmazza. E rendelkezést olyan árukra kell alkalmazni, amelyek nem a földrajzi árujelzınek megfelelı földrajzi területrıl származnak, vagy amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelzı e törvény vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján egyéb okból nem használható. Viszonylagos kizáró okok 4. (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a) azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos késıbbi elsıbbségő megjelölés; b) a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; c) eltérı áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jóhírnevet élvezı korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló késıbbi elsıbbségő megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történı használata a jó hírő védjegy megkülönböztetı képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. (2) Korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsıbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint - az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában - az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján - lajstromozásától függetlenül - korábban vált 18

19 belföldön közismert védjeggyé. Korábbi védjegyen - a megjelölés lajstromozásától függıen - a korábbi védjegybejelentést is érteni kell. (3) A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a 18. elıírásainak megfelelıen. (4) E törvény alkalmazásában az összetéveszthetıség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez. 5. (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, a) amely másnak személyhez - különösen névhez, képmáshoz - főzıdı korábbi jogát sértené; b) amely más korábbi szerzıi vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növényfajta nevével való ütközést is. (2) Nem részesülhet védjegyoltalomban a) a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történı használata jogszabályba ütközne; valamint b) azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a megjelölés, amely egy olyan védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, amelynek oltalma korábban lejárat miatt megszőnt, ha a megszőnés óta két év még nem telt el, kivéve, ha a korábbi védjegyet nem használták a 18. elıírásainak megfelelıen. (3) Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve a megszőnés az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a megjelölésre vonatkozó bejelentés elsıbbségét kell figyelembe venni. 6. Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha azt a képviselı, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselı vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt. Hozzájáruló nyilatkozat 7. (1) A 4. és 5. -ok alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha annak lajstromozásához a korábbi akadályozó jog jogosultja hozzájárul. (2) A hozzájárulás érvényességéhez a nyilatkozat közokiratba vagy teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalása szükséges. (3) A hozzájáruló nyilatkozat a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a szerzıdés tévedés, megtévesztés, illetve fenyegetés miatti megtámadására vonatkozó rendelkezései szerint támadható meg; a nyilatkozat vissza nem vonható, továbbá a bíróság ítéletével sem pótolható. A védjegyoltalomhoz való jog 8. A megjelölést védjegyoltalomban kell részesíteni, ha a) kielégíti az 1. -ban meghatározott követelményeket, és a ok alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból; valamint b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek. A VÉDJEGYOLTALOMBÓL EREDİ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK Védjegyoltalmi igény 9. (1) A védjegy jogi oltalma (a továbbiakban: védjegyoltalom) azt illeti meg, aki a megjelölést az ebben a törvényben elıírt eljárás útján lajstromoztatja. (2) A védjegyre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet. 19

20 (3) Ha többen közösen kérik a megjelölés lajstromozását, a védjegyoltalmat közösen szerzik meg. Több igényjogosult esetén - ellenkezı megjelölés hiányában - a védjegyoltalmi igény részarányát egyenlınek kell tekinteni. A védjegyoltalom keletkezése 10. A védjegyoltalom - a bejelentés napjára visszaható hatállyal - a lajstromozáskor keletkezik. A védjegyoltalom idıtartama 11. (1) A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart. (2) A védjegyoltalom további tíz-tíz éves idıtartamra megújítható. Megújítás esetén az újabb oltalmi idı az elızı oltalmi idı lejárati napját követı nappal kezdıdik. A védjegyoltalom tartalma 12. (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. (2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplıkkel; b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplıkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történı használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztetı képességét vagy jóhírnevét. (3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán; b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történı raktáron tartása; c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt; d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történı behozatala vagy onnét történı kivitele; e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban. A védjegy megjelenítése kézikönyvben 13. Ha a védjegynek szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más kézikönyvben való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékben szereplı áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a kiadó a védjegyjogosult kérésére köteles - legkésıbb a következı kiadás alkalmával - feltüntetni, hogy a védjegyet lajstromozták és az oltalom alatt áll. A képviselı és az ügynök jogosulatlan védjegyhasználata 14. Ha a képviselı, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult felléphet a képviselı vagy az ügynök engedély nélküli védjegyhasználatával szemben, kivéve, ha a képviselı vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt. A védjegyoltalom korlátai 20

KÉRDÉS FELELET SZABADALOM

KÉRDÉS FELELET SZABADALOM KÉRDÉS FELELET SZABADALOM Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest 2004 Összeállította: Virág Tamara ISBN 963 9157 34 1 Felelõs kiadó: dr. Bendzsel Miklós BEVEZETÕ A szabadalmi feladatgyûjtemény tesztkérdések

Részletesebben

SZABADALOM. Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest

SZABADALOM. Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest KÉRDÉS FELELET SZABADALOM Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest Összeállította: dr. Jakabné Molnár Judit, Huszár Enikõ ISBN 963 5157 08 2 Felelõs kiadó: dr. Bendzsel Miklós BEVEZETÕ A szabadalmi feladatgyûjtemény

Részletesebben

A Formatervezésiminta-oltalom

A Formatervezésiminta-oltalom A Formatervezésiminta-oltalom 1 Mi a formatervezés? A külső megjelenés kialakítása, vagy megváltoztatása anélkül, hogy a belső (műszaki) tartalom érintve lenne. Ami nélkül a termék tökéletesen működik,

Részletesebben

1969. évi II. törvény

1969. évi II. törvény 1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata A Pécsi Tudományegyetem a szellemi alkotások jogvédelméről és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzata Pécs 2006 1 A szellemi termékekhez fűződő jogok védelmének, hasznosításának és a hozzájuk kapcsolódó

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzık oltalmáról. (kivonat) A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA. A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzık oltalmáról. (kivonat) A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA. A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzık oltalmáról (kivonat) A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés 1. (1) Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM

ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM ÜZLETI JOG IPARJOGVÉDELEM SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA Szerkezetileg közelítünk a jogviszonyokhoz: milyen tartalmú kapcsolatok alakulnak ki a szellemi alkotásokkal kapcsolatban? három módozat: alapjogviszonyok

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségébıl kiindulva az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja, hogy I. A szabályzat célja elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat

Részletesebben

A szellemi tulajdon könyvvizsgálata

A szellemi tulajdon könyvvizsgálata A szellemi tulajdon könyvvizsgálata Kötetlenül! Tessék közbeszólni! Előadó: Bary László Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Telefon: +36-1-411-87-26 Bevezető Betekintés egy új világba Könyvvizsgálat szakaszai

Részletesebben

Útmutató szerzõknek. Ipari minta. Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest 1998

Útmutató szerzõknek. Ipari minta. Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest 1998 Útmutató szerzõknek Ipari minta Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest 1998 Tartalom I. Az ipari minta jogi védelmének fõbb vonásai 1. Mi a mintaoltalom?...7 2. Mikor célszerû mintaoltalmat igényelni?...7

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON Dunaújváros 2016 3. kiadás 0. módosítás 2 (24). oldal Dunaújvárosi Egyetem Szenátusa által 88-2015/2016. (2016.03.16.)

Részletesebben

I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5.

I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Iparjogvédelem II I. Egyéb oltalmi formák 1. Használati minta 2. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája 3. Formatervezési minta 4. Védjegy 5. Földrajzi árujelző és eredetmegjelölés II. Nemzetközi

Részletesebben

S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I

S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I A S Z E G E D I T U D O M Á N Y E G Y E T E M S Z E L L E M I T U L A J D O N - K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A Szeged, 2014. november 03. A Szegedi Tudományegyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata

Részletesebben

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2011 TARTALOMJEGYZÉK Preambulum... 3 Definíciók... 4 Jogszabályok... 6 A Szabályzat hatálya... 8 A szellemi alkotáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Képviselı-testületének 15/2000. (XI.23.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletérıl

Hajdúszoboszló Város Képviselı-testületének 15/2000. (XI.23.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletérıl Hajdúszoboszló Város Képviselı-testületének 15/2000. (XI.23.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletérıl (egységes szerkezetben a 9/2001. (VI.21.), 5/2005. (II.24), 17/2006. (V. 18.), 34/2006.

Részletesebben

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet ( RMKI ) 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. 3. épület Postacím: 1525 Budapest, Pf. 49. Titkársági telefon: 395 9289, 392-2520 Fax: 392 2598, 395

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA 2010. SZEGED Szegedi Tudományegyetem Vagyonkezelési Szabályzata 2 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 I.1. A szabályzat

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya I. FEJEZET. Az önkormányzati lakások bérletére, valamint a lakbérek mértékére vonatkozó elıírások

A rendelet célja. A rendelet hatálya I. FEJEZET. Az önkormányzati lakások bérletére, valamint a lakbérek mértékére vonatkozó elıírások Bakonybél Önkormányzata Képviselıtestületének 13/2001.(VIII.5.) rendelete a Bakonybél Önkormányzat tulajdonában lévı önkormányzati lakások bérletérıl, a lakbérek mértékérıl 1 (Módosításokkal egységes szerkezetbe

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y A A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Alapszabálya A L A P S Z A B Á L Y A Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 01-10-044841 cégjegyzékszámon bejegyezte a Morgan Hill

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye

CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye 1. oldal, összesen: 96 CompLex (http://www.complex.hu/) Jogtár (http://www.jogtar.hu/) Céginfo (http://www.complex.hu/ceginfo.php) Termékeink (http://www.complex.hu/termekek.php) CompLex Hatályos Jogszabályok

Részletesebben

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata A Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28 szellemitulajdon-kezelési szabályzata I. A szabályzat célja E szellemitulajdon-kezelési szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) célja,

Részletesebben

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok 8. Cím Biztosítási szerzıdések I. Fejezet Közös szabályok 5:360. [A biztosítási szerzıdés fogalma] Biztosítási szerzıdés alapján a biztosító a szerzıdésben meghatározott biztosítási kockázat viselésére

Részletesebben

A gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni.

A gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni. Gépjármű átírás Mikor kell Gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást a jármő korábbi tulajdonosának (eladó) és az új tulajdonosnak (vevı) is be kell jelentenie az okmányirodában. A korábbi tulajdonos

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

Szellemi alkotások joga II. Iparjogvédelem. Dr. Juhász Ágnes 2014. december 9.

Szellemi alkotások joga II. Iparjogvédelem. Dr. Juhász Ágnes 2014. december 9. Szellemi alkotások joga II. Iparjogvédelem Dr. Juhász Ágnes 2014. december 9. Általános jellemzők Az iparjogvédelem tárgyát minden esetben műszaki jellegű szellemi alkotások képezik. A vonatkozó szabályozás

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvezı mőködési feltételeinek elısegítése, továbbá az Európai Közösségekhez való társulásból eredı szempontok érvényesítése

Részletesebben

LETENYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 8/2006. (V.10. ) RENDELETE A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT SZABÁLYAIRÓL. Egységes szerkezetben

LETENYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 8/2006. (V.10. ) RENDELETE A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT SZABÁLYAIRÓL. Egységes szerkezetben LETENYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 8/2006. (V.10. ) RENDELETE A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT SZABÁLYAIRÓL Egységes szerkezetben Letenye Város Önkormányzatának a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

1. oldal, összesen: 30. 2007. évi CXVII. törvény. a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl

1. oldal, összesen: 30. 2007. évi CXVII. törvény. a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl 1. oldal, összesen: 30 A jogszabály mai napon hatályos állapota 2007. évi CXVII. törvény a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl Az Országgyőlés a foglalkoztatók nyugdíjcélú megtakarítások terén

Részletesebben

(Egységes szerkezetben)

(Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 15/2000.(III.31.) Kgy rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról (Egységes szerkezetben) A lakások és helyiségek

Részletesebben

Választottbíróság Eljárási Szabályzata

Választottbíróság Eljárási Szabályzata A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság Eljárási Szabályzata 2008. január 1. További tájékoztatásért forduljon a Választottbíróság Titkárságához. 1055 Budapest, Kossuth

Részletesebben

Kábeltelevíziós Szolgáltatás

Kábeltelevíziós Szolgáltatás Készítés/utolsó módosítás dátuma:2009.11.29 1.oldal,összesen:62 Kábeltelevíziós Szolgáltatás NOVI-COM KFT 3842 HALMAJ MÁJUS 1.ÚT 15. a Magyar Kábelteleviziós és Hirközlési Szövetség tagja Általános Szerzıdési

Részletesebben

II. A szabályzat hatálya

II. A szabályzat hatálya A WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZELLEMITULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA 2007 I. A szabályzat célja (1) E szellemitulajdon kezelési szabályzat célja, hogy: a) elősegítse a Wesley János Lelkészképző Főiskola

Részletesebben

Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete. alapszabálya

Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete. alapszabálya A Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete alapszabálya egységes szerkezetben a 2016. február hó 6. napján megtartott közgyőlés által elfogadott módosításokkal 2 A Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete

Részletesebben

1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról. I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA

1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról. I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA 1991. évi XXXIX. törvény a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról I. Fejezet AZ OLTALOM TÁRGYA ÉS TARTALMA Az oltalmazható topográfia 1. (1) Oltalomban részesülhet a mikroelektronikai

Részletesebben

(Egységes szerkezetben a 16/1995. (IV.13.), 11/1996. (V.16.) és a 14/2000. (III.16.) önk. rendeletekkel)

(Egységes szerkezetben a 16/1995. (IV.13.), 11/1996. (V.16.) és a 14/2000. (III.16.) önk. rendeletekkel) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 32/1994.(VII.7.) sz. önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı lakások és helyiségek elidegenítésérıl 1/ (Egységes szerkezetben a 16/1995. (IV.13.),

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez)

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez) KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez) Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan Az adatlapot a vagyonszerzınek

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 3/2012. (II.17.) önkormányzati rendelete

Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 3/2012. (II.17.) önkormányzati rendelete Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2012. (II.17.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének szabályairól Letenye

Részletesebben

visszaigazolására szolgáló dokumentumokat és egyéb bizonylatokat, amelyeket a Felek egymás között kicseréltek vagy kicserélésre kerülnek. 1.

visszaigazolására szolgáló dokumentumokat és egyéb bizonylatokat, amelyeket a Felek egymás között kicseréltek vagy kicserélésre kerülnek. 1. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSE 2010. január hó 21-én tartott nyilvános ülésének jegyzıkönyvi K I V O N A T A Tárgy: A CIB Bank Zrt.-vel kötött keretszerzıdés A közgyőlés 17 igen,

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1 1. oldal 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1 Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvezı mőködési feltételeinek elısegítése,

Részletesebben

N-Telekom Kft. Általános Szerzıdési Feltételek kivonata adatátviteli Internet hozzáférés szolgáltatására

N-Telekom Kft. Általános Szerzıdési Feltételek kivonata adatátviteli Internet hozzáférés szolgáltatására N-Telekom KFT 1 IT ÁSZF kivonat N-Telekom Kft. Általános Szerzıdési Feltételek kivonata adatátviteli Internet hozzáférés szolgáltatására 1. A szolgáltató neve, címe: Az N-Telekom Szolgáltató és Kereskedelmi

Részletesebben

SZÉF ÜZLETSZABÁLYZAT

SZÉF ÜZLETSZABÁLYZAT SZÉF ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Általános rész... 3 3. Széf-rekeszek bérbeadásának feltételei... 3 4. Az Ügyfél kulcsok kiadása... 4 5. A bérelt széf-rekesz nyitása, érték elhelyezés...

Részletesebben

BEVEZETÉS A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM VILÁGÁBA

BEVEZETÉS A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM VILÁGÁBA BEVEZETÉS A FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM VILÁGÁBA MOME elıadás, Budapest, 2011. október 10. Dr. Molnár Alexandra 2 Szellemi alkotások joga 1. Szerzıi jog a szerzıi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI A biztosító jelen biztosítás keretében a biztosítási díj ellenében megtéríti a harmadik személy által a megjelölt országok területén okozott és a biztosított

Részletesebben

1. oldal, összesen: 34. 1993. évi XCVI. törvény. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1. oldal, összesen: 34. 1993. évi XCVI. törvény. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. oldal, összesen: 34 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról A szociális biztonság erısítése sürgetı társadalmi érdek. A szociális

Részletesebben

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 A Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 1Egységes szerkezetbe foglalva a Közgyőlés 2013. december 16-i.../2013. (12.16.) számú határozata szerinti

Részletesebben

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom.

A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A találmányok legrégibb hagyományokkal rendelkező jogi oltalmi formája a szabadalom. A szabadalom jogintézménye a találmány alkotója, a feltaláló (illetve jogutódja) részére időleges és kizárólagos jellegű

Részletesebben

IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS

IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI TÁVBESZÉLİ SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS Készült: 2003. március 01. Az utolsó módosítás hatályos: 2010. április 1-tıl 1. oldal Tartalomjegyzék 1. A szolgáltató

Részletesebben

INFOTEAM 95 Kft. 3849 FORRÓ Fı út 95 Tel.: 06 46 587 264 www.skylan.hu info@skylan.hu INTERNET SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

INFOTEAM 95 Kft. 3849 FORRÓ Fı út 95 Tel.: 06 46 587 264 www.skylan.hu info@skylan.hu INTERNET SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK INFOTEAM 95 Kft. 3849 FORRÓ Fı út 95 Tel.: 06 46 587 264 www.skylan.hu info@skylan.hu INTERNET SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Utolsó módosítás kelte: 2009.02.26 Hatálybalépés idıpontja: 2009.03.29

Részletesebben

Vállalkozási Szerzıdés

Vállalkozási Szerzıdés Vállalkozási Szerzıdés mely létrejött egyrészrıl Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet (7621 Pécs, Bercsényi u. 3., Adószám:.., Bankszámlaszám:... Képviseli: ), mint megrendelı a továbbiakban:

Részletesebben

Castrum Noster Lovagrend. Kulturális Közhasznú Egyesület. módosított, egységes szerkezető. Alapszabálya

Castrum Noster Lovagrend. Kulturális Közhasznú Egyesület. módosított, egységes szerkezető. Alapszabálya Castrum Noster Lovagrend Kulturális Közhasznú Egyesület módosított, egységes szerkezető Alapszabálya A Castrum Noster Lovagrend Kulturális Közhasznú Egyesület alapszabályát a következıkben állapítja meg:

Részletesebben

Oktatási Bizottság 2014-2015. évi Ügyvédiskola beszámoló tesztkérdések. Budapesti Ügyvédi Kamara

Oktatási Bizottság 2014-2015. évi Ügyvédiskola beszámoló tesztkérdések. Budapesti Ügyvédi Kamara 1 Büntetı ügyben ellenérték fejében védelmet ki láthat el? a) kizárólag ügyvéd b) bárki c) közeli hozzátartozó 2 Az ügyvéd ellenérték fejében foglalkozhat-e ingatlanközvetítéssel? c) csak engedéllyel 3

Részletesebben

Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testületének 30/2009.(XII. 18.) rendelete

Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testületének 30/2009.(XII. 18.) rendelete Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testületének 30/2009.(XII. 18.) rendelete Hatályos: 2012. október 1-tıl. Egységesítve:2012. szeptember 28. a szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetben

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. Ikt.sz.: D.100/14/2012. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu A Közbeszerzési

Részletesebben

Nyilvánosságra hozandó szerzıdési feltételei az Országos Földfelszíni Analóg Rádió és Televízió Mősorszórási Szolgáltatások tárgyában

Nyilvánosságra hozandó szerzıdési feltételei az Országos Földfelszíni Analóg Rádió és Televízió Mősorszórási Szolgáltatások tárgyában ANTENNA HUNGÁRIA ZRT. 1119 Budapest, Petzvál J. u. 31-33. Adószáma: 10834730-2-44 Cégjegyzék száma: 01-10-042190 a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa DH-2644-2/2008. számú határozata alapján az Átláthatóság

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Lakossági kölcsönökhöz. Hatályba lépés napja: 2010. november 27. Kölcsönszerzıdés száma:.

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Lakossági kölcsönökhöz. Hatályba lépés napja: 2010. november 27. Kölcsönszerzıdés száma:. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Lakossági kölcsönökhöz Hatályba lépés napja: 2010. november 27. Kölcsönszerzıdés száma:. A Forrás Takarékszövetkezet (székhelye: 8164 Balatonfıkajár, Kossuth u. 16.; cégjegyzékszáma:

Részletesebben

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Ügyiratszám: 29422/4/2009. ELİTERJESZTÉS a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

Részletesebben

Dunakanyar Holding Kft.

Dunakanyar Holding Kft. Dunakanyar Holding Kft. 2000 Szentendre, Kálvária út 41/a Általános Szerzıdési Feltételek helyhez kötött telefonszolgáltatásra Szentendre, 2010. január 15. Utolsó módosítás: 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A Szolgáltató

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY FELTALÁLÓJÁT MEGILLETŐ DÍJAZÁSSAL KAPCSOLATOS ÜGYBEN ISZT-7/2008 I. A tényállás 1. A Partium 70

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter. / 2008.(..) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter. / 2008.(..) KvVM rendelete TERVEZET A környezetvédelmi és vízügyi miniszter / 2008.(..) KvVM rendelete a környezetvédelmi és a vízügyi elıirányzatok felhasználásának és ellenırzésének szabályairól Az államháztartásról szóló 1992.

Részletesebben

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete. a szociális ellátások helyi szabályozásáról

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete. a szociális ellátások helyi szabályozásáról ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról Ordacsehi Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a szociális

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. /A 2008. május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/

KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. /A 2008. május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA /A 2008. május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ Jóváhagyta a KÖBE 2008. május 23-i Küldöttgyőlése Tartalomjegyzék

Részletesebben

2011. december 5. 10.00, Díszterem 3. napirendi pont 1. számú melléklet

2011. december 5. 10.00, Díszterem 3. napirendi pont 1. számú melléklet A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának (a továbbiakban: Alapszabály) módosítása 1. Az Alapszabály 1. (2)-(4) bekezdései helyébe a következı rendelkezés lép: Asz. 1. (2) Az Akadémia és intézményei

Részletesebben

COMPLEX JOGI ADATBÁZISOK ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI. I. Értelmezı rendelkezések

COMPLEX JOGI ADATBÁZISOK ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI. I. Értelmezı rendelkezések COMPLEX JOGI ADATBÁZISOK ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI I. Értelmezı rendelkezések Szolgáltató: a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. (1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21 35.). Elıfizetı:

Részletesebben

HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS Hortobágy Község Polgármesteri Hivatalának 4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1. AZONOSÍTÓ ADATOK HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévrıl a Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegő

Részletesebben

1 KÉTHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2005. (VII.01.) RENDELETE. a közterület-használatról

1 KÉTHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2005. (VII.01.) RENDELETE. a közterület-használatról 1 KÉTHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2005. (VII.01.) RENDELETE a közterület-használatról Kéthely Község Önkormányzatának Képviselıtestülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított

Részletesebben

Leányvári Német Nemzetiségi Kulturális Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY

Leányvári Német Nemzetiségi Kulturális Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY A Leányvári Német Nemzetiségi Kulturális Közhasznú Egyesület alakuló közgyőlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetıleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl szóló

Részletesebben

Kábelsat-2000 Kft szolgáltató

Kábelsat-2000 Kft szolgáltató Kábelsat-2000 Kft szolgáltató a tagja Általános Szerzıdési Feltételek vezetékes mősorjel-elosztási szolgáltatáshoz Csákvár, Gánt, Csókakı, Magyaralmás, Polgárdi, Székesfehérvár-Kisfalud települések területén

Részletesebben

A FEJLİDİ KALAZNÓÉRT EGYESÜLET Alapszabály. I. Általános rendelkezések 1..

A FEJLİDİ KALAZNÓÉRT EGYESÜLET Alapszabály. I. Általános rendelkezések 1.. A FEJLİDİ KALAZNÓÉRT EGYESÜLET Alapszabály I. Általános rendelkezések Az Egyesület neve: A Fejlıdı Kalaznóért Egyesület ( a továbbiakban Egyesület ) Székhelye: 7194 Kalaznó, Kossuth u. 28. 1.. 2. (1) Az

Részletesebben

I. A SZABADALMI JOG II.

I. A SZABADALMI JOG II. E-jog 2013 11. előad adás Iparjogvédelem 2. Áttekintés: I.1 A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése I.2 A találmányhoz és szabadalomhoz fűződő jogok védelme I.3 Hatósági, bírósági eljárás szabadalmi

Részletesebben

I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4

I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4 I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4 I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4 I.2. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

Részletesebben

mint megbízott (a továbbiakban: Megbízott), a továbbiakban együtt Szerzıdı felek között alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel:

mint megbízott (a továbbiakban: Megbízott), a továbbiakban együtt Szerzıdı felek között alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: MEGBÍZÁSI SZERZİDÉS amely létrejött a közbeszerzésekrıl szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. (1) bekezdés ka) pontja szerint Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének./2012. (XII. 12.)

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1. Bevezetı rendelkezések... 3 2. Az Üzletszabályzat nyilvánossága... 4 3. Az Üzletszabályzat módosítása... 4 4. A Bank és az Ügyfél együttmőködése, tájékoztatási

Részletesebben

Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/2009. (III.16.) rendelete

Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/2009. (III.16.) rendelete Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2009. (III.16.) rendelete az önkormányzati közút- és közmőépítések fejlesztési hozzájárulásáról Záradék: Ezen rendelet kihirdetésre került Piliscsaba

Részletesebben

PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. 20/2002. (XII. 12) sz. önkormányzati rendelete

PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. 20/2002. (XII. 12) sz. önkormányzati rendelete PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének 20/2002. (XII. 12) sz. önkormányzati rendelete A helyi iparőzési adóról szóló 15/1998. (XII. 24.), 2/1999. (111.25.), 19/1999. (XII. 30.), 17/2000.

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. október 31-i ülésére. Az elıterjesztést készítette: intézményi referens

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. október 31-i ülésére. Az elıterjesztést készítette: intézményi referens 3. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. október 31-i ülésére Tárgy: dr. Faragó Márta Ilona praxisjogának értékesítése Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit intézményi

Részletesebben

ATLASZ ÉDES OTTHON LAKÁSBIZTOSÍTÁS

ATLASZ ÉDES OTTHON LAKÁSBIZTOSÍTÁS ATLASZ ÉDES OTTHON LAKÁSBIZTOSÍTÁS (MJK: AEOLB 001-2010) MJK: AEOLB 001-2010 Érvényes: 2010. június 1-tıl 1/37 ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK 1.) A jelen feltételek alapján a QBE Insurance (Europe) Limited

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI SZERZİDÉS Mikrohullámon történı Internet szolgáltatás igénybevételére

SZOLGÁLTATÁSI SZERZİDÉS Mikrohullámon történı Internet szolgáltatás igénybevételére Szerzıdésszám:./2008 SZOLGÁLTATÁSI SZERZİDÉS Mikrohullámon történı Internet szolgáltatás igénybevételére Egyrészrıl mint szolgáltató ( továbbiakban ): cégnév: Hermina-Szer Bt székhely 2314 Halásztelek,

Részletesebben

Szolgáltató: N-Telekom Kft. 1./1. melléklet Szolgáltatási csomagok Dusnok 2009.04.15.

Szolgáltató: N-Telekom Kft. 1./1. melléklet Szolgáltatási csomagok Dusnok 2009.04.15. 1./1. melléklet Szolgáltatási csomagok Dusnok 2009.04.15. Egyéni elıfizetık részére: A csomagok igénybevételéhez a Szolgáltatótól bérelt LAN-CITY / Motorola Docsis Kábel Modem szükséges. 1. START Light

Részletesebben

Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének. 36/2003.(XII.31.) számú. r e n d e l e t e

Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének. 36/2003.(XII.31.) számú. r e n d e l e t e Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 36/2003.(XII.31.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról, valamint a személyes

Részletesebben

M E G Á L L A P O D Á S

M E G Á L L A P O D Á S M E G Á L L A P O D Á S a csákánydoroszlói Csaba József ÁMK és rábagyarmati, ivánci Tagintézményei oktatási - nevelési feladatokat ellátó intézményi társulásról A megállapodás 2. pontjában részletesen

Részletesebben

SYSTEM CONSULTING RT. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

SYSTEM CONSULTING RT. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK SYSTEM CONSULTING RT. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Internet hozzáférés, és a Voice over IP (VoIP) beszédátviteli szolgáltatásra 1. A Szolgáltató adatai 1.1. A Szolgáltató megnevezése, székhelye és levelezési

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 1/2014. (II. 4.) önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról és a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról, annak kötelezı

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Mőködési Szabályzatának 40. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Kollégiumi Szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Mőködési Szabályzatának 40. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Kollégiumi Szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Mőködési Szabályzatának 40. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Kollégiumi Szabályzata Pécs 2006 A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa a felsıoktatásról szóló 2005.

Részletesebben

K.É.SZ. VI. Szakszervezet tisztségviselıi 22. VII. Vegyes rendelkezések 23

K.É.SZ. VI. Szakszervezet tisztségviselıi 22. VII. Vegyes rendelkezések 23 K.É.SZ. I. A Szakszervezet mőködési körének meghatározása és célja I. 1. Szakszervezet neve 3 I. 2. A Szakszervezet székhelye 3 I. 3. A Szakszervezet emblémája és bélyegzıje 3 I. 4. A Szakszervezet mőködési

Részletesebben

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZİDÉS cégnév BKV Zrt. V-230/14

BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZİDÉS cégnév BKV Zrt. V-230/14 BKV Zrt. VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZİDÉS A jelen vállalkozási keretszerzıdés (a továbbiakban: Keretszerzıdés) létrejött egyrészrıl a Budapesti Közlekedési Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Székhely: 1980

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A L A P S Z A B Á L Y (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) amely a hegyközségekrıl szóló 1994. évi CII. törvény alapján készült az alábbiak szerint I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1) A hegyközségi

Részletesebben

Székhely: 7630 Pécs, Zsolnay V. u. 37. Cégjegyzékszám: 02-09-072379

Székhely: 7630 Pécs, Zsolnay V. u. 37. Cégjegyzékszám: 02-09-072379 2. számú melléklet MEGBÍZÁSI SZERZİDÉS mely létrejött egyrészrıl: a Zsolnay Örökségkezelı Nonprofit Kft. mint Megbízó (a továbbiakban: Megbízó), Székhely: 7630 Pécs, Zsolnay V. u. 37. Cégjegyzékszám: 02-09-073887

Részletesebben

1991. évi LXXXII. törvény. a gépjármőadóról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS II. A BELFÖLDI GÉPJÁRMŐVEK ADÓJA. Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett

1991. évi LXXXII. törvény. a gépjármőadóról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS II. A BELFÖLDI GÉPJÁRMŐVEK ADÓJA. Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett 1991. évi LXXXII. törvény a gépjármőadóról Az Országgyőlés a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fıvárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint

Részletesebben

AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének. Üzletszabályzata. a magánszámlához kapcsolódó folyószámla-hitelkeretrıl

AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének. Üzletszabályzata. a magánszámlához kapcsolódó folyószámla-hitelkeretrıl AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének Üzletszabályzata a magánszámlához kapcsolódó folyószámla-hitelkeretrıl Hatályos 2011. április 7-tıl a hivatalosan közzétett változtatásig Copyright 2010 AXA

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához

ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: nyilvántartó lap) kiállítását a

Részletesebben

Szellemitulajdon-védelem. Szerzői jog

Szellemitulajdon-védelem. Szerzői jog Szellemitulajdon-védelem A szellemitulajdon-védelem a tevékeny, alkotó ember elismerésének szabályait foglalja rendszerbe. Célja: a tudomány és a technika fejlesztése, az alkotókészség ösztönzése, az emberi

Részletesebben

DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM B A R Á T I K Ö R E EGYESÜLET

DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM B A R Á T I K Ö R E EGYESÜLET DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM B A R Á T I K Ö R E EGYESÜLET A L A P S Z A B Á L Y Debrecen, 2002. június 21. 2 A Debreceni Református Kollégium hazánk legısibb és legjelentısebb iskoláinak egyike, melynek

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról Módosítva: 13/1993.(V.28.) KT, 1/1994.(I.28.) KT, 6/1994.(IV.22.)KT, 23/1995.(VIII.25.) KT,

Részletesebben

További információk a következı címen szerezhetık be: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal

További információk a következı címen szerezhetık be: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal AZ EGYSZERŐ ELJÁRÁS AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁSA Építési beruházás Árubeszerzés Szolgáltatás Építési koncesszió Szolgáltatási koncesszió X Tisztelt Ajánlattevı! Jelen ajánlattételi felhívás a Kbt. 251. (2)

Részletesebben

Szolgáltatási szerzıdés közmőves ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

Szolgáltatási szerzıdés közmőves ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Szolgáltatási szerzıdés közmőves ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK A közmőves ivóvízellátásról és a közmőves szennyvízelvezetésrıl szóló többször módosított 38/1995.

Részletesebben