I. fejezet. A rendelet hatálya

Átírás

1 Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 28/2013. (XII.06.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függı pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikkének (1) bekezdés a) pontjában, (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 8. és 10. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt) 10. (1) bekezdésében, ában, 32. (3) bekezdésében, 37/A (3) bekezdésében, 38. (9) bekezdésében, 43/B -ában, 45. (1) bekezdésében, 47. (2) bekezdésében, 48. (4) bekezdésében, 50. (3) bekezdésében, 55/C (4) bekezdésében, 60. (4) bekezdésében, 62. (2) bekezdésében, 92. (1)-(2) bekezdésében, 132. (4) bekezdésben rögzített felhatalmazás alapján a szociális rászorultságtól függı pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozására az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Szentes városban lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezı magyar állampolgárokra, valamint a külön jogszabályokban meghatározott személyekre. (1) A rendelet hatálya kiterjed a következı pénzbeli, természetbeni ellátásokra: a) aktív korúak ellátása b) ápolási díj c) önkormányzati segély d) köztemetés e) közgyógyellátás f) adósságkezelés. (2) A rendelet hatálya kiterjed a következı személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra: a) tanyagondnoki szolgáltatás b) étkeztetés c) házi segítségnyújtás d) családsegítés e) jelzırendszeres házi segítségnyújtás f) közösségi alapellátás g) nappali ellátás h) idısek otthona i) éjjeli menedékhely j) hajléktalan személyek átmeneti szállása. 2.

2 II. fejezet Pénzbeli, természetbeni ellátások Aktív korúak ellátása 3. (1) Az Szt-ben foglaltak alapján rendszeres szociális segélyben részesülı személy a segély folyósításának feltételeként köteles együttmőködni a Szentesi Családsegítı Központtal. (2) A rendszeres szociális segélyben részesülı személy az együttmőködés keretében köteles a) a Családsegítı Központtal folyamatosan kapcsolatot tartani és az általuk elıírt idıpontban megjelenni, b) részt venni az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítı program kidolgozásában. (3) A beilleszkedést segítı programok típusai: a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés, b) szinten-tartás, társadalmi integráció erısítése, c) más ellátásba juttatás segítése. (4) Az együttmőködési kötelezettség megszegésének minısül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülı személy a) a beilleszkedést segítı programban meghatározottakat nem tartja be, b) a Családsegítı Központ által elıírt idıpontban nem jelenik meg és távolmaradásának okát 15 napon belül nem igazolja. 4. (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság idıtartama alatt rendszeres szociális segélyre jogosult, ha a) legalább 30 %-os mértékő egészségkárosodást szenvedett, vagy b) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, vagy c) gyermeket vár, vagy d) családi körülményei, vagy általános készségei, képességei nem teszik lehetıvé a rendszeres és elvárható teljesítményt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételek megállapításához minden esetben szükséges csatolni az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet, vagy a háziorvos, vagy a szakorvos véleményét, vagy az iskolai végzettséget igazoló dokumentumot, amely alátámasztja az indokoltságot. (3) Az (1) bekezdés d) pontja vonatkozásában az egészségi és mentális problémával küzdı családtag felügyeletének, ápolásának szükségessége megalapozhatja a jogosultság biztosítását azon esetekben, ahol egyéb szociális, egészségügyi szolgáltatások, ellátások igénybevételével a családtag ellátása nem biztosítható. Az átlagtól eltérı általános készségek, képességek, kompetenciák vizsgálata területén kiemelendı az alacsony motiváció a munkára, amely nem teszi lehetıvé a rendszeres és elvárható teljesítményt (gyengébb kommunikációs készség, alacsony tudásszint 1-5. osztály elvégzése). (4) A jogosultságra irányuló eljárás kérelemre, illetve hivatalból is megindítható. Hivatalból kezdeményezheti a jegyzı, a munkaügyi kirendeltség, a foglalkoztatást végzı szerv, a kérelmezıvel kapcsolatban álló szociális intézmény valamint a gyermekek védelmének érdekében társadalmi szervezet.

3 (5) A jogosultságra irányuló kérelmet szakmai testület véleményezi, melynek tagjai: a Családsegítı Központ családgondozója, a Szociális Iroda ügyintézıje, a foglalkozás-egészségügyi orvos, a Munkaügyi Kirendeltség ügyintézıje, valamint szükség esetén a kérelmezıvel kapcsolatban álló szociális intézmény munkatársa, a foglalkoztatást végzı szerv képviselıje. A szakmai testület rendszeres idıközönként havonta, esetleg igény szerint ülésezik. Feladata a beérkezett kérelmek, igazolások szakmai véleményezése, és a kérelmezı helyzetének mérlegelésével javaslattétel a jegyzınek a döntés meghozatalához. Ápolási díj 5. (1) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartós beteg személy ápolását, gondozását végzi. (2) Ápolási díj állapítható meg abban az esetben, ha az ápoló családjában az ápolt jövedelme nélkül számított egy fıre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg. (3) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 100 %-a, ha az ápoló a kérelem benyújtása elıtt közvetlenül (30 napon belül) munkaviszonyban állt, egyéni vállalkozó volt, tanulói jogviszonyban állt, vagy rendszeres pénzellátásban részesült, egyéb esetekben az alapösszeg 80 %-a. (4) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ápoló az ápolási kötelezettségét nem teljesíti. (5) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minısül, ha az ápoló a) az ápolt környezetét nem tartja tisztán, b) az ápolt személyes szükségleteit, így különösen az étkezését, tiszta ruházattal való ellátását, tisztálkodását nem biztosítja, c) az ápolt gyógykezelésében nem közremőködik megfelelıen. (6) Az ápolási kötelezettség teljesítését évente minimum egy alkalommal ellenırizni kell. Önkormányzati segély 6. (1) Önkormányzati segély nyújtható az Szt-ben meghatározottakon túl a) élelmiszerre, b) ruhanemőre, c) gyógyszerre, d) gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetésére, e) rezsiköltségek megfizetésére, f) a megélhetést érintı elıre nem tervezhetı többletkiadásokra. (2) Önkormányzati segély akkor nyújtható, ha a kérelmezı, illetve a családja jövedelmi viszonyait figyelembe véve az egy fıre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg: a) családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-kát, b) egyedül élı, illetve gyermekét egyedül nevelı szülı esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-kát. (3) Temetési költségek viseléséhez önkormányzati segély annak állapítható meg, akinek a családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 250 %-kát.

4 (4) Önkormányzati segély nyújtható pénzbeli ellátásként, valamint természetbeni ellátásként élelmiszerre, gyógyszerre, gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetésére, szemétszállítási díjra, gazdálkodást segítı támogatásra, rezsiköltségek megfizetésére, valamint kamatmentes szociális kölcsön megállapítása esetében. (5) Az önkormányzati segély felhasználásáról a jogosultat el lehet számoltatni. Ha elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az újabb segélykérelmét el lehet utasítani. 6) A megállapított önkormányzati segély a célzott felhasználás biztosítása érdekében gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, valamint családgondozó részére is kiutalható. A pénz felvételére jogosult köteles a felhasználásról elszámolni. (7) Az önkormányzati segély összege háztartásonként, gyermeket nevelı családok esetében gyermekenként évente nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét. (8) Önkormányzati segély egy családnak, illetve egyedül élı kérelmezı esetén egy személynek naptári évente legfeljebb három alkalommal nyújtható. (9) A temetési költség viseléséhez nyújtott önkormányzati segély összege a temetkezési szolgáltatók által kimutatott költségek figyelembe vételével az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. (10) A (2)-(3), valamint (8) bekezdésben meghatározottaktól különös méltánylást érdemlı esetekben el lehet térni. Kamatmentes kölcsön 7. (1) Önkormányzati segély különösen indokolt esetben kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható. (2) A kamatmentes szociális kölcsön összege maximum ,-Ft lehet. (3) A kamatmentes szociális kölcsön legfeljebb 12 hónapra adható. (4) Szociális kölcsön kizárólag lakással, vagy lakhatással kapcsolatos tartozások rendezéséhez kérhetı. (5) A kölcsön hosszantartó betegség esetén felmerülı kiadásokra, valamint temetési költségekre is biztosítható. (6) Szociális kölcsön abban az esetben nyújtható, ha a kérelmezı, illetve családja jövedelmi viszonyait figyelembe véve a családban az egy fıre esı jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-kát. (7) A kölcsönrıl és annak visszafizetésérıl szóló megállapodást a megállapító határozat alapján az önkormányzat részérıl a polgármester írja alá. (8) A visszafizetés megkezdése legfeljebb 3 hónapig halasztható. (9) Ha a kölcsön visszafizetésének ideje alatt a kérelmezı családjának jövedelmi helyzetében munkanélküliség, betegség, vagy elıre nem tervezhetı többletkiadás miatt tartós romlás áll be, kérelemre a törlesztı-részlet csökkenthetı a futamidı meghosszabbításával egyidejőleg, vagy a fennálló tartozás elengedhetı. (10)A visszafizetés ideje alatt kérelmezı minden hónap 20-ig köteles bemutatni az aktuális törlesztırészlet befizetésérıl szóló igazolást a Szociális Irodán.

5 Családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítı támogatás 8. (1) Családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítı támogatás nyújtható annak a személynek, akinek a családjában az egy fıre esı havi jövedelem nem haladja meg a 7. (2) bekezdésében meghatározott összeghatárt. (2) Segítı támogatásnak minısül különösen a) a földhasználati lehetıség b) állattenyésztés segítése (sertés, baromfi). (3) Az adott gazdasági évre családonként csak egyféle gazdálkodást segítı támogatás nyújtható. (4) Mezıgazdasági földhasználati lehetıség biztosítása esetén a vissza nem térítendı támogatás mértéke családonként maximum ,- Ft, az önkormányzati tulajdonú föld éves bérleti díja egységesen 1,- Ft/m2, mely összeget a vissza nem térítendı támogatás tartalmaz. (5) Állattartási támogatásban az részesülhet, aki az állattartáshoz szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezik. A támogatás mértéke családonként maximum ,- Ft vissza nem térítendı támogatás. (6)A vissza nem térítendı támogatás összege tartalmazza az alapvetı gépi munka (talajelıkészítés), költségét, a kihelyezett malac árát, a meghatározott súly eléréséhez szükséges takarmányt. (7) A támogatásban részesülı köteles a kihelyezett állatot a jó gazda gondosságával ellátni és hasznosítani. A kihelyezett malac a program befejezése után kedvezményezett tulajdonát képezi, azt tovább nevelheti, levághatja. A program befejezése után a kihelyezett állatot elidegeníteni csak a Szociális Bizottság engedélyével lehet. (8) Bárminemő termelési rendellenességet (betegség, elgyöngülés, elhullás stb.) kedvezményezett 24 órán belül köteles a Szociális Iroda részére jelezni, állatorvosi igazolással. Állategészségügyi probléma esetén köteles a jószág gyógykezelésérıl gondoskodni és a felmerülı költségeket téríteni. (9) A támogatásban részesülı köteles a számára biztosított földterületet rendeltetésszerően használni, mővelésérıl gondoskodni. (10) Amennyiben a támogatásban részesülı a (7)-(9) bekezdésben foglaltakat nem, vagy csak részben teljesíti, újabb családi szükséglet kielégítését szolgáló támogatásban nem részesülhet. Köztemetés 9. (1) A köztemetési költség megtérítése elengedhetı, a) ha az elhalt vagyontalan, b) ha az elhalt gyermeke intézeti nevelésben volt, vagy a szülık különélése miatt nem tartották a kapcsolatot, az elhalt a gyermek nevelésérıl, gondozásáról soha nem gondoskodott, c) ha a kérelmezı családjában az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 6. (2) bekezdésében meghatározott összeghatárt.

6 Közgyógyellátás 10. (1) Közgyógyellátásra jogosult az a kérelmezı, akinek az egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg: a) családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és a gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át, b) egyedül élı esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át. (2) Kivételes méltányosságból abban az esetben is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultság, ha a) családok esetében az egy fıre esı havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a gyógyító ellátás költsége eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át, b) egyedül élı esetén az egy fıre esı havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és a gyógyító ellátás költsége eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20-%-át. c) különös méltánylást érdemlı esetben az a)-b) pontokban meghatározottaktól el lehet térni. Méltánylást érdemlı körülmény különösen, ha a kérelmezı idıs, vagy egyszemélyes háztartásban lakik, vagy kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik, vagy krónikus, hosszantartó betegségben szenved. Adósságkezelési szolgáltatás 11. (1) Az önkormányzat lakhatást segítı adósságkezelési szolgáltatást nyújt, amely adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll. (2) Adósságkezelési szolgáltatásban részesülhet az a család vagy egyedül élı személy, a) akinek az adóssága meghaladja az ,-Ft forintot, de nem haladja meg a ,-Ft-ot, lakáscélú hitelhátralék esetén a ,-Ft-ot, és az adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy b) közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá c) akinek a háztartásában az 1 fıre esı havi jövedelem nem haladja meg - több személy együttélése esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, - egyedül élı esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és vagyona nincs. d) vállalja, hogy az adósságkezelési szolgáltatás körébe vont kötelezettségeinek havonta rendszeresen eleget tesz, e) vállalja, hogy az adósságkezelési támogatás körébe vont kötelezettségei tekintetében hitelezıit a titoktartási kötelezettség alól felmenti, f) vállalja az adósságcsökkentési támogatás rá esı részének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, együttmőködést,

7 g) hitelintézettel fennálló lakáscélú kölcsönszerzıdésbıl, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerzıdésbıl adódó tartozás (továbbiakban: lakáscélú hitelhátralék) esetén hozzájárul az adósságkezelés idıtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történı bejegyzéséhez. (3) Szentes város területén az együtt lakó személyek számától függıen a következı alapterülető lakások fenntartásához nyújtható támogatás: a.) ha a háztartásban 1 személy lakik 50 m 2 b.) ha a háztartásban 2 személy lakik 60 m 2 c.) ha a háztartásban 3 személy lakik 70 m 2 d.) ha a háztartásban 4 személy lakik 80 m 2 e.) ha 4 személynél több lakik a háztatásban, a d.) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m 2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4) A támogatás minden komfortfokozatú lakásra megállapítható. (5) Kivételes méltányosságból a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatártól, valamint a (3) bekezdésében meghatározott lakásnagyságtól el lehet térni. (6) Az adósságkezelési támogatás körébe vonható tartozások: - lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (gáz, víz, csatorna, áram, távhı, szemétszállítás), - lakbérhátralék, - lakáscélú hitelhátralékból adódó tartozás, - közösköltség-hátralék. (7) Ha az adós egyidejőleg többféle adósság kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendı adósságok együttes összege meghaladja az önkormányzat rendeletében meghatározott felsı határt, akkor ahhoz az adósságtípushoz kell adósságcsökkentési támogatást nyújtani, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit. 12. (1) Az adósságcsökkentési támogatás összege nem haladhatja meg az adósság 75 %-át, legfeljebb háromszázezer, lakáscélú hitelhátralék esetén legfeljebb hatszázezer forint lehet. (2) A támogatás vissza nem térítendı támogatás formájában nyújtható. (3) Az adósságkezelés idıtartama legfeljebb tizennyolc hónap, hitelintézettel fennálló lakáscélú kölcsönszerzıdésbıl adódó tartozás esetén ha az adósság tizennyolc hónap alatt nem kezelhetı - legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap. (4) Az ingatlan forgalmi értékének meghatározására a 26. (4) bekezdését kell alkalmazni. 13. (1) A kérelmet évközben folyamatosan lehet benyújtani.

8 (2) A határozat alapján az ügyfél és a hitelezı, illetve az ügyfél és a Családsegítı Központ együttmőködési megállapodást köt, melyben a hitelezı hozzájárul az adósság ily módon történı megfizetéséhez, az ügyfél pedig vállalja az adósságkezelési tanácsadóval az együttmőködést. (3) A támogatás csak a hitelezınek folyósítható. (4) Az adós az adósságkezelési szolgáltatás határozatban rögzített idıtartama alatt adósságkezelési tanácsadás keretében köteles együttmőködni. Egyösszegő adósságrendezés esetében az együttmőködés idıtartama 12 hónap. (5) Az adósságkezelési tanácsadást a Szentesi Családsegítı Központ biztosítja. (6) Ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülı személy az adósságkezelés idıtartama alatt meghal, vagy lakóhelye megváltozik, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni. III. fejezet Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Tanyagondnoki szolgáltatás 14. (1) Az alapszolgáltatási feladatok keretén belül a tanyagondnoki szolgálat együttmőködve a szolgáltatásokat végzı intézményekkel, segítséget nyújt a rászorulóknak, hogy képesek legyenek otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, vagy egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy egyéb okokból származó problémáik megoldásában. (2) A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó alapszolgáltatási feladatok: a) közösségi és szociális információs szolgáltatás, b) családsegítésben való közremőködés, c) intézmények és az ellátott közötti kapcsolattartás elısegítése, d) házi segítségnyújtásban való közremőködés, e) jelzırendszeres házi segítségnyújtásban közremőködés, f) étkeztetésben való közremőködés, g) egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása. (3) A szociális információs szolgáltatás keretén belül a tanyagondnok feladata az intézmények szolgáltatásainak a lakosok felé való közvetítése, tájékoztatás a szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, családtámogatási, munkaügyi és egyéb ellátások tekintetében, szükség szerint együttmőködve a Családsegítı Szolgálattal. (4) A tanyagondnok jelzéssel él a családsegítı szolgálat felé, ha olyan problémát észlel, ahol családgondozó segítségére van szükség, biztosítja a családgondozó eljuttatását az ellátotthoz, valamint segíti a házi segítségnyújtásban dolgozó házi gondozó nem szakmai jellegő tevékenységét (pl. bevásárlás, gyógyszerkiváltás stb.). A jelzırendszeres házi segítségnyújtásban az ellátott személy segélyhívása esetén a tanyagondnok segíti az ügyeletes gondozó helyszínen történı haladéktalan megjelenését, amennyiben az idıjárási, illetve egyéb problémák miatt akadályoztatva van. (5) A tanyagondnoki szolgálat biztosítja az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást oly módon, hogy elszállítja az ellátottakat a háziorvosi, házi gyermekorvosi, szakellátási rendelésekre, a probléma

9 súlyosságától függıen értesíti a mentıszolgálatot, továbbá ha igény van rá, biztosítja a különbözı egészségügyi szőréseken való megjelenést. (6) Kiegészítı és közvetett szolgáltatás jellegő feladatok abban az esetben illetik meg ingyenesen a tanyasi lakosságot, ha az élethelyzetébıl adódó probléma önerıbıl nem oldható meg. A tanyagondnok az Szt-ben meghatározott egyéni és közösségi szintő szükségletek teljeskörő teljesítésének segítése érdekében az alábbi szolgáltatási feladatokat köteles biztosítani: a.) személyszállítási feladatok, b.) ügyintézési feladatok, c.) termény- és áruszállítási és egyéb szolgáltatás jellegő feladatok. (7) A szolgálat a személyszállítási feladatok között ellátja: a) az óvodások, iskolások oktatási, nevelési intézménybe, szakköri foglalkozásra, sporttevékenységekre, különórákra, nyelvórákra, korrepetálásokra, intézményi rendezvényekre történı alkalmankénti oda-vissza szállítását, ha az intézmény munkarendje, vagy a tevékenységek idıpontja nem alkalmazkodik a tömegközlekedés rendjéhez. b) betegek háziorvosi rendelıbe, egészségügyi intézménybe történı szállítását c) kapcsolattartásra kötelezett munkanélküliek munkaügyi központba történı szállítását d) az igénylık családi eseményekre történı szállítását e) kórházba, idısek otthonába stb. látogatás céljára történı szállítást f) temetésre, temetıbe történı szállítást g) havonta egy alkalommal bevásárló utak szervezésével nagybevásárlás céljára történı szállítást, h) önkormányzat, illetve a település által szervezett rendezvényekre történı szállítást. (8) A tanyagondnokok az ellátottaknak a különbözı hivatali, vagy postai ügyintézésben is segítséget nyújtanak, elkísérik a szükséges helyekre, vagy ha az ellátottak igénylik, személyesen intézkednek. (9) A tanyagondnok az egyéb szolgáltatás jellegő feladatok között ellátja a háztartási gépek javíttatását, gázpalack cseréjét, bútorok szállítását, táp- és terménybeszerzést, adományok eljuttatását stb, valamint, ha szükséges, besegít az apróbb ház körüli munkákba (pl. tőzifaaprítás stb.) (10) A tanyagondnoki szolgálat mőködési engedély szerinti ellátási területe Szentes Város közigazgatási területe. Az ellátási terület engedélyezett körzetei és azok mőködési területei: a.) I. Cserebökényi körzet: Veresháza, Veresegyház, Terehalom, Belsıecser, Cserebökény, Újosztás, Józsefszállás, Külsıecser, Mucsihát, Kajánújfalu b.) II. Lapistói körzet: Lapistó-Fertı, Dónát, Lapistó, Derekegyházi oldal c.) III. Magyartési körzet: Zalota, Magyartés, Mentettrét, Felsırét, Szentes-Nagytıke, Vekerzug, Kistıke, Hékéd, d) IV. Nagynyomási körzet: Nagynyomás, Szent László, Vekerhát, Berekhát. (11) A tanyagondnoki körzetek zavartalan feladatellátását a körzetekhez rendelt tanyagondnokok biztosítják. A tanyagondnok a más tanyagondnoki körzetben csak helyettesítés céljából, rendkívüli és katasztrófahelyzetben, vagy külön vezetıi utasításra láthat el feladatot. (12) A tanyagondnoki ellátás biztosításához a körzetek számával egyezı számú gépkocsi, továbbá 1 db utánfutó áll rendelkezésre. A gépkocsik a szolgálat nyitvatartási ideje alatt kizárólag tanyagondnoki feladatok ellátására használhatók. A jármővek eltérı paraméterekkel rendelkeznek (terepjárók, személyszállító mikrobusz) annak érdekében, hogy minden felmerülı szükségletre megfelelı módon tudjon reagálni a szolgáltató. E cél megvalósítása érdekében a tanyagondnoki szolgálat vezetıje a tanyagondnokok jelzései alapján köteles a jármőveket és az

10 utánfutót napi szinten úgy beosztani a körzetek között, hogy az a legjobb hatékonysággal tudja szolgálni az aktuálisan jelentkezı ellátotti igényeket. (13) A tanyagondnoki szolgáltatás tevékenységét a jogszabályban meghatározott tevékenységnaplóban kell nyilvántartani, melyben az ügyfél által történı aláírás mellızendı. Étkeztetés 15. (1) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni: a) életkora miatt rászoruló az a személy, aki 65. életévét betöltötte, b) egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, c) fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fogyatékossági támogatásban részesül, d) pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes, e) hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekintetni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. (2) A népkonyha alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással napi egyszeri egy tál meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési formát nem vesznek igénybe. (3) A népkonyha igénybevétele térítésmentes. (4) Étkezés nyújtható a lehetıségeken belül azon kérelmezıknek is, akik nem szociálisan rászorultak, de a rendeletben meghatározott térítési díj fizetését vállalják. (5) Az intézményvezetı azonnali hatállyal megtagadhatja, ismételt esetben a szociális étkeztetést megszünteti, ha az ellátott az étkezési hely házirendjét megsérti, agresszív magatartást tanúsít, a közegészségügyi-járványügyi szabályokat nem tartja be. Házi segítségnyújtás 16. (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erıbıl nem képesek, és róluk nem gondoskodnak. (2) A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell a rászorulók személyi és környezeti tisztaságáról, napi egyszeri étkeztetésükrıl, érdekeik védelmérıl és lelki gondozásukról. (3) Nem részesíthetı házi segítségnyújtásban, aki fertızı beteg, illetve aki önmagára és környezetére veszélyt jelentı állapotban van. Családsegítés 17. (1) A családsegítı szolgálat a megelızı tevékenységek körében az alábbi feladatokat látja el:

11 a) figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagy számban elıforduló, az egyén és a család életében jelentkezı probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság, vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé; b) veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı és jelzırendszert mőködtet, ennek keretében elısegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelızésben. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 18. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás szabad kapacitás esetén a szociálisan nem rászorult személy részére is nyújtható, a rendeletben meghatározott térítési díj ellenében. Nappali ellátás 19. (1) Nappali ellátás az idısek, az értelmi fogyatékosok, pszichiátriai betegek, valamint hajléktalanok részére biztosít lehetıséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére. (2) A hajléktalan személyek nappali ellátása térítési díj fizetése nélkül a napközbeni tartózkodásra, pihenésre, információ szolgáltatásra, hivatalos ügyek intézésére, tisztálkodási és mosási lehetıségek biztosítására, valamint étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgál. (3) Nem vehetı fel a nappali ellátásba az a személy, aki a) mozgásában oly mértékben korlátozott, hogy önállóan vagy segítséggel nem képes igénybe venni a szolgáltatást, b) fertızı beteg vagy kórokozó hordozó, c) közösségi életvitelre, a közösségi normák betartására képtelen, d) veszélyeztetı magatartást tanúsít, e) orvosi ellátást és állandó ápolást igényel. Ápolást, gondozást nyújtó ellátás Idısek otthona 20. (1) Tartós bentlakásos intézménybe az a személy vehetı fel, aki megfelel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 68. -ában elıírt feltételeknek. (2) Az intézményvezetı az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylık elhelyezésérıl, kivéve, ha az ellátást igénylı helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. (3) Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem esetén az igény kielégítésének sorrendjérıl az intézményvezetı dönt. (4) Az intézmény vezetıje az ellátás igénybevételének megkezdésekor megállapodást köt az ellátást igénylıvel, illetve törvény képviselıjével és a felvételrıl értesíti a lakó-, illetve tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterét. (5) Az intézményvezetı köteles minden hónap 10-ig tájékoztatást adni az elızı havi gondozotti forgalomról, a férıhely kihasználtságról, a felvételt nyert személyek összetételérıl és a várakozókra vonatkozó fontosabb adatokról.

12 (6) Az intézményvezetı az elhelyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról szóló értesítés egy példányának megküldésével a fenntartót tájékoztatja. Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás Hajléktalanok átmeneti szállása, éjjeli menedékhely 21. (1) A hajléktalanok átmeneti szállása a hajléktalan személyek idıleges tartózkodására szolgál térítési díj fizetése mellett. (2) A hajléktalanok átmeneti szállásán elhelyezettek részére biztosítani kell a főtést, világítást, hidegmelegvíz szolgáltatást, éjszakai pihenésre, személyes tisztálkodásra, ételmelegítésre szolgáló helyiségeket, takarót, tisztálkodáshoz szükséges textíliát, mosási lehetıséget, zárható szekrényt és elsısegély felszerelést. (3) A hajléktalanok éjjeli menedékhelye térítési díj fizetése nélkül a hajléktalan személyek éjszakai pihenésére vagy idıleges tartózkodására szolgál. IV. fejezet Térítési díj 22. (1) A térítési díjat az Szt (2) bekezdésében meghatározott személy köteles megfizetni. (2) Az ellátásokért fizetendı intézményi térítési díjakat a Képviselı-testület a rendelet 1. számú mellékletében állapítja meg. (3) Az intézményi térítési díj összegérıl a lakosságot tájékoztatni kell. (4) Az ellátott által fizetett személyi térítési díjat az intézményvezetı állapítja meg, amelyrıl írásban értesíti az ellátást igénylıt az ellátás igénybevételét megelızıen. A személyi térítési díjakat a jövedelemvizsgálat után a jövedelemkategóriáknak megfelelıen kell megállapítani. Különös méltánylást érdemlı esetekben egyedi elbírálás alapján a polgármester a mellékletben meghatározott díjaktól eltérhet. Méltánylást érdemlı eset: a.) a hosszantartó, krónikus betegségbıl származó jövedelemkiesés, vagy b.) egyszemélyes háztartásban élı idıs, beteg kérelmezı. Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében azt a kérelmezıt, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik. (5) A térítési díj megállapítása, illetve mértéke ellen az érdekeltek a Szociális Bizottsághoz fellebbezést nyújthatnak be. (6) A hajléktalanok átmeneti szállásán az intézményi ellátás megszőnésekor az ellátásban részesülı a befizetett térítési díj 30%-a erejéig szociális elıtakarékossági támogatásra jogosult abban az esetben, ha az intézményben tartózkodása során együttmőködést tanúsított az intézmény dolgozóival, a házirendet maximálisan betartotta és az elıtakarékosság összegét önálló lakhatás kialakítására fordítja. (7) A szociális elıtakarékosság támogatásának, igénylésének, kifizetésének feltételeit szabályzatban kell rögzíteni.

13 Idısotthoni ellátás térítési díja 23. (1) Az idısotthoni ellátás igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni, amelyet a kötelezett jövedelmi helyzete, valamint az intézményi térítési díj figyelembe vételétével kell megállapítani. (2) Az idısotthoni ellátás intézményi térítési díját a Képviselı-testület a rendelet 2. számú melléklete szerint határozza meg. (3) A megállapított intézményi térítési díjról a lakosságot tájékoztatni kell. (4) A személyi térítési díjat az intézményvezetı állapítja meg, illetve vizsgálja felül. (5) Ha az intézményvezetı által megállapított személyi térítési díj összegét az ellátást igénybe vevı vitatja, az errıl szóló értesítés kézhezvételétıl számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt a személyi térítési díj összegérıl. (6) A személyi térítési díjat a kötelezett havonta, utólag, a tárgyhónapot követı 10. napjáig köteles az intézményhez befizetni. Késedelmes befizetés esetén az intézmény késedelmi kamatot számol fel. (7) Az intézmény vezetıje köteles felszólítani az Szt (2) bekezdésében meghatározott térítési díj fizetésére kötelezettet, ha a térítési díj befizetését két egymást követı hónapban elmulasztotta. V. fejezet Szociálpolitikai Kerekasztal 24. (1) Szentes Város Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre és gondoskodik mőködésének feltételeirıl. (2) A Kerekasztal feladata a szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, a szociális ellátórendszer mőködésének véleményezése, továbbfejlesztésére javaslatok kidolgozása, a helyi igények felmérése és az önkormányzat felé közvetítése. (3) A Kerekasztal tagjai: a) Szentes Város Polgármestere/Alpolgármestere, b) szociális, és gyermekjóléti intézmények vezetıi, c) Szociális Bizottság képviselıje, d) Szociális Iroda képviselıje, e) Nagycsaládosok Egyesületének képviselıje, f) Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselıje, g) Szentesi Ifjúsági Diákönkormányzat képviselıje h) Vöröskereszt Szentesi Szervezetének képviselıje i) Máltai Szeretetszolgálat Szentesi Szervezetének képviselıje j) Egyházközségek képviselıi

14 (4)A Kerekasztal elsı ülését a polgármester hívja össze. A Kerekasztal elsı ülésén egyszerő szótöbbséggel saját tagjai közül választja meg elnökét. (5) A Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. Ezen túlmenıen a Kerekasztal maga határozza meg mőködésének és ülésezésének rendjét, a különbözı civil és karitatív szervezetek közül az állandó meghívottak névsorát. (6) A Kerekasztal elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni a Szociális Bizottság nyílt üléseire. V. fejezet Eljárási szabályok 25. (1) A pénzbeli, természetbeni támogatások iránti kérelmet a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Irodáján lehet elıterjeszteni a támogatások fajtájától függı igénylılapon. (2) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat Szentes Városi Gondozási Központja, a Szentesi Családsegítı Központ, Szentes Város Hajléktalan Segítı Központja, valamint a Dr. Sipos Ferenc Parkerdı Otthon keretében biztosítja. (3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások, szolgáltatások igénybevételére vonatkozó kérelmeket az ellátást igénylı, illetve törvényes képviselıje írásban, az ellátást, szolgáltatást nyújtó intézmény vezetıjénél nyújthatja be. (4) A támogatás iránti eljárást, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat az is kezdeményezheti, aki tudomást szerez a rászoruló személyrıl. (5) A támogatások folyósítása iránti eljárás hivatalból is megindítható. A személyes gondoskodást nyújtó intézmények vezetıi hivatalból is kezdeményezhetik az ellátást, a gondozásba vételhez azonban szükséges az érintett hozzájárulása. (6) A soron kívüli elhelyezés szabályaira a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérıl szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben foglaltak az irányadók. (7) Külön eljárás keretében ellátás nyújtható, ha az igénylı önmaga ellátására képtelen, nincs olyan hozzátartozó, aki el tudná látni és más támogatási formában sem biztosítható az ellátása. (8) Az intézményi jogviszony megszüntetésére az Szt aiban foglaltak az irányadók. 26. (1) A kérelemre indult eljáráshoz minden kérelem esetében külön szükséges igazolni az erre rendszeresített igénylılapon a személyazonosító adatokat, a családi viszonyokat, az eltartottak számát, a tartásra kötelezettek adatait, a jövedelmi és vagyoni helyzetet. Az igazolható jövedelemmel nem rendelkezıknek büntetıjogi felelısségük tudatában kell nyilatkozniuk jövedelmükrıl. (2) A támogatási kérelemhez szükséges jövedelemszámításnál a Szt-ben meghatározottak szerint kell eljárni. (3) A különbözı támogatási formákra való jogosultság megállapítása érdekében az elızıeken túl a kérelmezı kötelezhetı orvosi igazolás, eredeti temetési számla, halotti anyakönyvi kivonat, vagy a

15 kérelemben megjelölt indokhoz kapcsolódó irat, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben meghatározott vagyonnyilatkozat benyújtására. (4) Ha a benyújtott vagyonnyilatkozatban az ingatlanra, a jármőre, gépi meghajtású termelı- és munkaeszközre vonatkozó becsült forgalmi érték vitatható, a) ingatlan esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ingatlan fekvése szerint illetékes megyei adóigazgatóságánál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik, b) a jármő, munkaeszköz értékét a forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembe vételével szakember bevonásával állapítja meg. 27. (1) A rendeletben szabályozott pénzbeli, természetbeni támogatási kérelmek elbírálásáról átruházatott hatáskörben a Polgármester, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátást biztosító intézmény vezetıje dönt. (2) Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete az Szt. 92/B. /1/ bekezdés b.)-c.)-d.) pontban foglalt feladatait a Szociális Bizottságra ruházza át. E hatáskörök gyakorlásához a Képviselıtestület utasítást adhat, a hatáskörök bármelyikét visszavonhatja. (3) A Polgármester átruházott hatáskörben hozott határozata ellen benyújtott fellebbezések elbírálása Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete hatáskörébe tartozik, azokat elızetesen a Szociális Bizottságnak véleményeznie kell. (4) Az intézményvezetı döntése ellen Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete Szociális Bizottságához lehet fellebbezéssel élni. 28. (1) Az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a kérelmezı lakásán környezettanulmányt lehet készíteni. Nem szükséges környezettanulmány, ha más egyéb eljárás során keletkezett iratokból az igénylı körülményei ismertek. (2) A körülmények tisztázása során az igénylı a Szociális Irodával köteles együttmőködni. Amennyiben együttmőködési kötelezettségének nem tesz eleget, kérelmét el lehet utasítani, a folyósított támogatást meg lehet szüntetni. (3) A rendeletben meghatározott pénzbeli, természetbeni ellátásra beadott kérelmet el lehet utasítani, valamint a megállapított ellátás folyósítását meg lehet szüntetni, ha a jövedelemnyilatkozatban és igazolásban szereplı adatok valódisága a környezettanulmány során megkérdıjelezhetı, ha a kimutatott alacsony jövedelem és a család életvitele, körülményei nem állnak összhangban. (4) A megállapított támogatások folyósítására a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben meghatározottak az irányadók.

16 VI. fejezet Záró rendelkezések (1) E rendelet január 1-jén lép hatályba. 29. (2) Ezzel egyidejőleg hatályát veszti Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete szociális rászorultságtól függı pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelete. Dr. Sztantics Csaba s.k. jegyzı Szirbik Imre s.k. polgármester Záradék: Megalkotta Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete november 22. napján megtartott ülésén. Kihirdetve: december 06. napján. Dr. Sztantics Csaba jegyzı A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díja 1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (mentes az adó alól) Ellátás megnevezése Intézményi térítési díj Hajléktalanok Átmeneti Szállása 440,-Ft/nap ,-Ft/hó 2. Nappali ellátások (mentes az adó alól) Ellátás megnevezése Intézményi térítési díj (Ft/nap) Idısek nappali ellátás 110 Pszichiátriai nappali ellátás 110 Fogyatékosok nappali ellátása 130 Demens nappali ellátás Nappali ellátásokhoz kapcsolódó étkeztetés (a térítési díj az áfát tartalmazza) Ellátás megnevezése Intézményi térítési díj (Ft/nap) Fogyatékosok nappali ellátása reggeli 50 Fogyatékosok ellátása ebéd 225 Pszichiátriai betegek nappali ellátása reggeli 210 Pszichiátriai betegek nappali ellátása ebéd sz. melléklet

17 Demens ellátottak reggeli 210 Demens ellátottak ebéd Házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás (mentes az adó alól) Ellátás megnevezése Intézményi térítési díj Házi segítségnyújtás 620,-Ft/óra Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 30,-Ft/nap Szociálisan nem rászorultak intézményi térítési díja 300,-Ft/nap 4. Szociális étkeztetés (a térítési díj az áfát tartalmazza) Ellátás megnevezése Intézményi térítési díj Szociális étkeztetés 480,-Ft/nap (470,-Ft/nap) Szociális étkeztetés személyi térítési díja ,-Ft-ig ig ,-Ft felett Szállítási költség 320,-Ft/nap (310,-Ft/nap) 420,-Ft/nap (410,-Ft/nap) 480,-Ft/nap (470,-Ft/nap) 80,-Ft/nap (70,-Ft/nap) 2. sz. melléklet A Dr. Sipos Ferenc Parkerdı Otthonban nyújtott ellátások intézményi térítési díja 1. Tartós bentlakásos ellátás intézményi térítési díja (mentes az adó alól) Ellátás megnevezése Idıskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása Intézményi térítési díj 3.270,-Ft/nap ,-Ft/hó 2. Tartós bentlakásos ellátás ellátotti nyersanyagnormája (a norma az áfát nem tartalmazza) Reggeli Tízórai Ebéd Uzsonna Vacsora Összesen 125,-Ft 58,-Ft 320,-Ft 58,-Ft 215,-Ft 776,-Ft