Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/ , fax: 85/

Átírás

1 Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/ , fax: 85/ M E G H Í V Ó Balatonkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 211. február 15-én (szerdán) együttes ülést követő nyilvános ülésére. Helye: Községháza emeleti tanácskozó terme Napirendi javaslat: 1. Általános Iskola fenntartói döntések Előadó: Mestyán Valéria körjegyző 2. Alapszolgáltatási Központ Szakmai Programjának módosítása Előadó: Petkess Kornélné központvezető 3. Óvodai ellátás átszervezése Előadó: Kovács József polgármester 4. Közbeszerzési szabályzat jóváhagyása Előadó: Mestyán Valéria körjegyző 5. Pályázati lehetőségekről tájékoztatás Előadó: Kovács József polgármester 6. Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, tájékoztató a két ülés közötti fontosabb eseményekről Előadó: Kovács József polgármester 7. Egyéb ügyek, aktualitások Előadó: Kovács József polgármester 8. Az önkormányzat 211. évi költségvetésének elfogadása Előadó: Kovács József polgármester, körjegyző Az írásos előterjesztéseket mellékelem. Balatonkeresztúr, 211. február 11. Kovács József sk. Polgármester

2 Balatonkeresztúr Község Képviselı- Testülete Balatonkeresztúr Tisztelt Képviselı- Testület! Kérem, szíveskedjenek hozzájárulni, hogy intézményünkben a Festetics Kristóf Általános Iskolában az elsı osztályos tanulók beíratására kerülhessen sor. Balatonkeresztúr, márc. 16-án / szerda/ de h-ig és 211. márc. 17-én / csüt./ du h-ig Köszönettel: Gelencsér Lászlóné igazgató

3 BALATONKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 211. február 15-i ülésére TÁRGY: Általános Iskola működésével kapcsolatos fenntartói döntések ELŐADÓ: Mestyán Valéria körjegyző

4 Tisztelt Képviselı-testület! A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény 12..(2) bekezdése alapján, az önkormányzat, mint fenntartó többek között engedélyezi az osztály, csoport átlaglétszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok), továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést. További részletszabályokat tartalmaz a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet, mely szerint: A szülı március 1-je és április 3-a között - a községi önkormányzat által meghirdetett idıpontban - köteles beíratni tanköteles gyermekét (a továbbiakban: tanköteles) a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola elsı évfolyamára. Az iskola a beiratkozás idejét a határidıt megelızıen legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni. A sajátos nevelési igényő tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértıi és rehabilitációs tevékenységet végzı bizottság szakértıi véleményében, illetve a jegyzı jogerıs határozatában megjelölt idıpontig kell beíratni a kijelölt óvodába, iskolába. A kötelezı felvételt biztosító iskola [közoktatási törvény 66. (2) bekezdés] igazgatója a fenntartó önkormányzat jegyzıjétıl kapott nyilvántartás, illetve a kijelölt iskola [közoktatási törvény 3. (4) bekezdés] a megküldött szakértıi vélemény vagy a jegyzı határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzıt, ha a gyermeket, iskolába nem íratták be. A kijelölt iskola értesíti a szakértıi véleményt adó intézményt, ha helyhiány miatt a, tanulót nem tudta felvenni. Az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzıt, ha olyan tankötelest vett fel, illetve vett át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. Az iskolába felvett tanulót - beleértve a magántanulót is - az iskola tartja nyilván. Ha a tanköteles iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján, az átvevı iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelelı életkor betöltése következtében megszőnt. Ha a tanköteles tanuló az iskola utolsó évfolyamának elvégzése után nem jelentkezik másik iskolába, az iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzıjét. Az általános iskola elsı évfolyamára történı beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. E törvényi rendelkezés alapján a Festetics Kristóf Általános Iskola tekintetében a 211/212. tanévre vonatkozóan az alábbiak szerint javaslom a döntések meghozatalát, az iskola igazgatójával történt elızetes egyeztetés alapján. Határozati javaslat: a.) Balatonkeresztúr Község Önkormányzati Képviselı-testülete a Festetics Kristóf Általános Iskola 211/212. tanévére a beiratkozás idıpontját211. március 16. és 17. napjaiban állapítja meg. b.) Balatonkeresztúr Község Önkormányzati Képviselı-testülete a Festetics Kristóf Általános Iskola 211/12. tanévében 3 napközis csoportot indít, alsó tagozaton 4 osztályt (elsı, második, harmadik, negyedik évfolyam), és 4 felsı tagozatot (ötödik, hatodik, hetedik, nyolcadik évfolyamon). Határidı: értelem szerint Felelıs: Gelencsér Lászlóné igazgató Balatonkeresztúr, 211. február 9. Mestyán Valéria sk.

5 Körjegyzı

6 BALATONKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 211. február 15-i ülésére TÁRGY: Alapszolgáltatási Központ dokumentumainak jóváhagyása ELŐADÓ: Petkess Kornélné központvezető

7 2 Tisztelt Képviselı-testület! Az Alapszolgáltatási Központ Szakmai Programja 211. január 1-tıl jogszabályváltozások miatt került módosításra. Ezek a jogszabályok a következık: - 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet, - 1/2. (I.7) SzCsM rendelet évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A táblázatban a kisegítı helyett a szociális segítı került. Az étkezésnél a kérelmet nem csak írásban, hanem szóban is lehet kérni. A jövedelemvizsgálatot az intézményvezetı adja ki 211. január 1-tıl Intézményben vezetett 4-41 oldalon számú mellékleten szereplı nyomtatványok szintén módosításra kerültek ugyan ezen jogszabályváltozások miatt. Az intézményünkben az ellátást igénybevevıkkel megállapodást kell kötnünk étkezés, nappali ellátás és házi segítségnyújtás ellátás esetében. Mivel a megállapodás kötelezı tartalmi elemei is megváltoztak így a megállapodások is módosításra kerültek jelenleg a Szt. 94/C. -a alapján. Szintén jogszabályi változás miatt kell a Szervezeti és Mőködési Szabályzatot is módosítani, mely a következı: Szociális segítı megfogalmazásra, valamint az alkalmazottak esetében a munkaidı tekintetében 1 fı házi gondozónı heti 4 órás munkaidıbe került. A módosítást megalapozó jogszabályi változások Kérem a Tisztelt Képviselı-testülete a módosított Szakmai Program és a megállapodások elfogadására. Balatonkeresztúr, 211. február 9. Tisztelettel: Petkess Kornélné Intézményvezetı Határozati javaslat: Balatonkeresztúr Község Önkormányzati Képviselı-testülete jóváhagyja az Alapszolgáltatási Központ Szakmai Programját és Szervezeti és Mőködési Szabályzatát. A módosítást megalapozó jogszabályi változások 211. január 1-jével módosultak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérıl szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCsM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) adminisztrációs kötelezettségekre irányadó rendelkezései. Nyilvántartás vezetése 21. december 31-ig az Szt., továbbá a Rendelet 5. számú melléklete is elıírt nyilvántartási kötelezettséget az ellátást igénylık, illetve ellátásban részesülık adataira vonatkozóan. A szabályozási rendszer duplikációkat tartalmazott, indokolatlanul tett különbséget az állami és a nem állami fenntartók között, és nem különült el az ellátást igénylıkre és az ellátottakra nyilvántartott adattartalom a cél szempontjából. A módosítás célja a szabályozás egyértelmősítése, a párhuzamosságok megszüntetése, a szektorsemlegesség biztosítása, összességében a nyilvántartási rendszer fennálló anomáliáinak felszámolása. Meghatározásra került, hogy mely adatokat kell vezetni az ellátást igénylırıl és melyeket az igénybevevırıl. Az új nyilvántartási rendszerben az ellátást igénylıkrıl szőkített adattartalmú nyilvántartást kell vezetni, amely nyilvántartásra épül rá a már ellátásban részesülık nyilvántartása kibıvített adattartalommal. Így nem kell párhuzamosan több nyilvántartást vezetni. Törvényi szinten

8 3 került szabályozásra a Rendelet 5. számú mellékletének a bentlakásos ellátásban szükséges adattartalma, így a Rendelet e melléklete hatályon kívül helyezésre került. Meghatározásra kerültek továbbá azok a szolgáltatások, melyek szakmai okból a nyilvántartási kötelezettség alól részben vagy egészben kivételt képeznek. Az új, Szt. 2. -a szerinti nyilvántartás tehát két részbıl áll. Az 1. rész adattartalma: 2. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza: a) a kérelmezı természetes személyazonosító adatai, b) a kérelmezı telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye, értesítési címe, c) a kérelmezı állampolgársága, bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállása, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adat, d) a kérelmezı cselekvıképességére vonatkozó adat, e) a kérelmezı törvényes képviselıje, továbbá a kérelmezı megnevezett hozzátartozója természetes személyazonosító adatai, telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe, f) a kérelem elıterjesztésének vagy a beutaló határozat megküldésének idıpontja, g) soron kívüli ellátásra vonatkozó igény és h) az egyszerősített elıgondozás vagy az elıgondozás szakaszai lefolytatásának idıpontja. A kérelmezı fenti adatait a kérelem szóbeli vagy írásbeli elıterjesztésekor szükséges felvenni, a nyilvántartás e része tehát a korábbi várólista funkcióját is betölti. Az 2. rész adattartalma: 2. (4) A szolgáltató, intézmény vezetıje a szolgáltatás megkezdésekor a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat kiegészíti az alábbi adatokkal: a) az ellátásban részesülı személy Társadalombiztosítási Azonosító Jele, b) az ellátás megkezdésének és megszüntetésének dátuma, az ellátás megszüntetésének módja, oka, c) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok, különösen a szociális rászorultság fennállása, a rászorultságot megalapozó körülményekre vonatkozó adatok, d) bentlakásos ellátás esetén a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntés, a férıhely elfoglalásának idıpontja, közgyógyellátásban részesül-e. Az ellátás biztosításakor tehát nem szükséges az igénybevevırıl újabb nyilvántartást felvenni, hanem a már felvett adatokat tartalmazó nyilvántartást kell kiegészíteni a felsorolt adatokkal, e rész tehát a korábbi, ellátást igénybevevıkrıl vezetett nyilvántartás funkcióját tölti be. Újdonsága a szabályozásnak, hogy a nyilvántartás már nem kizárólag papíralapon vehetı fel, elektronikus úton való vezetése is törvényileg elfogadott. 2. (8) A (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartás a változások nyomon követhetıségét biztosító elektronikus úton is vezethetı. Elektronikus nyilvántartás esetén tehát gondoskodni szükséges arról, hogy az adatok tárolása és a módosítások visszakereshetısége biztosítható legyen. Megfelelı tehát a nyilvántartás számítógépes program segítségével történı vezetése. Az adatok tárolása és a módosítások visszakereshetısége biztosítható pl. oly módon, hogy a nyilvántartás adatait a szolgáltató, intézmény rendszeres idıközönként nem újraírható CD-re kiírja, vagy pdf formátumba átalakítva tárolja el. Természetesen továbbra is vezethetı papíralapon a nyilvántartás. A korábbiakban elvárt sorszámozás, hitelesítés és szalagozott összefőzés a jövıben értelemszerően nem követelmény. Az új nyilvántartási rendszer kiváltja a Rendelet 5. számú melléklete szerinti nyilvántartást, tehát annak vezetésére a jövıben nincs szükség, így hatályon kívül helyezésre került. A nyilvántartási rendszer további újdonsága, hogy beépítésre kerültek adatai közé olyan adatok is, melyek dokumentálására korábban külön nyomtatványokat kellett kiállítani. Így például a szociális rászorultság fennállását vagy annak hiányát ezentúl elegendı a nyilvántartásban

9 4 rögzíteni (Szt. 2. (4) bek. c) pont), nem szükséges arról kiállítani a Rendelet egykori 8. számú melléklete szerinti igazolást, mely 211. január 1-jétıl emiatt megszőnt. Szintén a nyilvántartásban kell rögzíteni a soron kívüli ellátási igényt és az arról való döntést (Szt. 2. (2) bek. g) pont és (4) bek. d) pont). A nyilvántartás adatai között kell felvenni azon hozzátartozó adatait is, akit az igénybevevı kívánsága alapján értesíteni szükséges az ellátott esetleges elhalálozása esetén (Szt. 2. (2) bek. e) pont. A fentiekbıl látható, hogy az új nyilvántartási rendszer számos korábbi, külön adminisztrálandó információt integrál magában, ezért pontos és teljes körő vezetésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Meghatározásra kerültek az Szt-ben azok a szolgáltatások, melyek esetében szakmai okból a nyilvántartást nem kell vezetni, vagy csökkentett adattartalommal kell vezetni (Szt. 2. (5)-(7) bek.) Egyáltalán nem kell vezetni az Szt. 2. szerinti nyilvántartást a következı szolgáltatásoknál: családsegítés - amennyiben a szakmai tevékenység az elsı interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbő ellátása, utcai szociális munka esetén. Csökkentett adattartalommal kell vezetni az Szt. 2. szerinti nyilvántartást a következı szolgáltatásoknál: Az elıbbi körbe nem tartozó családsegítés esetén sem kell kitölteni a nyilvántartás soron kívüli ellátásra vonatkozó részét. Étkeztetés, családsegítés, idısek nappali ellátása, szenvedélybetegek nappali ellátása, pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén nem kell kitölteni a nyilvántartás elıgondozásra vonatkozó részét. Nappali melegedı, éjjeli menedékhely esetén kizárólag a kérelmezı természetes személyazonosító adatait és TAJ számát szükséges felvenni. Nappali melegedı, éjjeli menedékhely és családsegítés esetén, amennyiben az ellátásban részesülı személy TAJ számmal nem rendelkezik, e tényt kell rögzíteni a nyilvántartásban. Az ellátás igénylése Kérelem: 211. január 1-jével megszőnt a kérelem írásbeliséghez való kötöttsége, az ellátás mind szóban, mind formai kötöttségek nélküli írásbeli alakban kérelmezhetı. Erre tekintettel megszőnt a Rendelet 1. számú mellékletének korábbi A része, amennyiben az ellátást igénylı írásban kívánja elıterjeszteni kérelmét, bármilyen forma megfelelı, amelybıl megállapíthatóak az ellátás szempontjából releváns adatok (Szt. 93. (1) bek., Rendelet 3. (1) bek.). Természetesen a kötelezı formanyomtatvány megszüntetése ellenére lehetısége van a szolgáltatónak, intézménynek arra, saját használatra összeállítson olyan nyomtatványt, melyet írásbeli kérelem esetén az igénylınek kitöltésre javasol. Orvosi igazolás: az ellátás iránti kérelem akár szóbeli, akár írásbeli formában való elıterjesztése esetén házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, idısek, fogyatékosok és demens személyek nappali ellátása, továbbá bentlakásos intézményi ellátás (az éjjeli menedékhely kivételével) igénylésekor be kell nyújtani a Rendelet 1. számú mellékletének I. része szerinti orvosi igazolást (Rendelet 3. (2) bek.). Az igazolás nyomtatvány (a korábbi B lap) módosításra került. Beépült az orvosi igazolás 2. pontjába a jelzırendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén az igénylı egészségi állapotára vonatkozó igazolás is, mely eddig a 36/27. (XII.22.) SzMM rendelet 1. számú mellékletét képezte. Az igazolások összevonásával a jövıben szükségtelen jelzırendszeres házi segítségnyújtás esetén két külön nyomtatványt kitöltenie a háziorvosnak, kezelıorvosnak. Idısotthoni ellátás esetén beépítésre került az orvosi igazolásba az igénylı demens állapotára való utalás is.

10 5 Jövedelemnyilatkozat: az ellátás iránti kérelem elıterjesztésekor a jogszabályi elıírás vagy a fenntartó döntése alapján térítésmentesen nyújtott ellátások kivételével - valamennyi személyes gondoskodási forma esetén be kell nyújtani a Rendelet 1. számú mellékletének II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot (Rendelet 3. (3) bek.). A nyomtatvány a korábbi C/I. és C/II. lapokat ötvözi egybe, az egységesített egyéni jövedelemszámításra tekintettel. A nyomtatványon van lehetısége az ellátottnak vagy a térítési díjat megfizetı más személynek arra, hogy jelezze: önként vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ilyen esetben a személyes adatokon, az önkéntes vállalás tényén és az aláíráson kívül a nyomtatvány további részeinek (és a vagyonnyilatkozatnak) a kitöltése, illetve igazolások benyújtása a jövedelemrıl szükségtelen, ugyanis a jövedelem vizsgálatára nem kerül sor. Önkéntes vállalás hiányában e vállalás elutasításának tényét kell jelölni a jövedelemnyilatkozatban, és ki kell tölteni kizárólag az ellátott jövedelmére vonatkozóan - a nyomtatvány elsı, jövedelemtípusokra és azok nettó összegére vonatkozó táblázatát, mely jövedelmeket igazolni is kell. A második táblázat kitöltése szükségtelen. A jövedelemnyilatkozat második táblázatát kizárólag kiskorú igénylı esetén szükséges kitölteni. Ilyen esetben a személyazonosító adatokat a kiskorúra vonatkozóan kell felvenni, az önkéntes vállalás vonatkozásában a már leírtak szerint kell eljárni. Önkéntes vállalás hiányában szükséges a jövedelemtípusokra és azok összegére vonatkozó második táblázatot kitölteni, nemcsak a kiskorú és a szülık, hanem valamennyi, a családban élı közeli hozzátartozó (tehát az egy lakásban lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezı közeli hozzátartozók ld. Rendelet 1. sz. melléklet - Tájékoztató a jövedelem- és a vagyonnyilatkozat kitöltéséhez) jövedelmére vonatkozóan, és ez alapján nem a szülık, hanem a család egy fıre jutó jövedelmét kell figyelembe venni. Kiskorú igénylı esetén az elsı jövedelmi táblázat kitöltése szükségtelen. A rendelet 1. számú mellékletének II. része szerinti két táblázat közül tehát kiskorú igénylı esetén kizárólag a második táblázatot, egyéb esetben kizárólag az elsı táblázatot szükséges kitölteni. Ugyanakkor mindkét táblázat a formanyomtatvány részét képezi, azok egymástól nem választhatók szét. A nyilatkozat aláírásakor továbbra is különös figyelmet kell fordítani az aláírásra való jogosultság vizsgálatára, tehát arra, hogy kiskorú esetén a szülı vagy törvényes képviselı, nagykorú, de korlátozottan cselekvıképes vagy cselekvıképtelen személy esetén a gondnok (illetve az ellátott és a gondnok együttes) aláírása szerepeljen a nyomtatványon. Gondnokság alá helyezésnél különösen fontos az ennek tényérıl szóló dokumentum beszerzése az aláírásra való jogosultság vizsgálatához. Vagyonnyilatkozat: tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az Szt. 117/B. szerinti vállalás kivételével a kérelem elıterjesztésekor be kell nyújtani az 1. számú melléklet III. része szerinti vagyonnyilatkozatot (kivéve, ha az ellátott, vagy a térítési díjat megfizetı más személy önként vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését). A vagyonnyilatkozatnak mind a pénzvagyonra mind az ingatlanvagyonra vonatkozó részét értelemszerően ki kell tölteni (a nem létezı vagyonelemek áthúzásával), kivéve a rehabilitációs intézményt és rehabilitációs célú lakóotthont, ahol csak a pénzvagyonról kell nyilatkozni, ingatlanvagyonról nem. A készpénzvagyon 2. és 3. pontja szerinti vagyonelemek vonatkozásában igazolni is kell a rendelkezésre álló összeget, ingatlanvagyon esetén azonban szükségtelen a tulajdoni lap másolatának benyújtása. Kétség esetén az intézményvezetı feladata az ingatlanvagyonra vonatkozó nyilatkozat valóságtartalmának ellenırzése az ingatlan-nyilvántartás adataiba való személyes betekintés útján. Értesítés Az igénybevételi eljárásnak a módosítás elıtt részét képezte, hogy az állami fenntartású intézmény vezetıje a beérkezett kérelemmel kapcsolatos döntésérıl írásban értesítette az ellátást igénylıt, illetve törvényes képviselıjét. A módosítással megszőnt az írásbeli értesítési kötelezettség abban az esetben, ha a döntés pozitív, ilyen esetben elegendı az ellátott nyilvántartásba vétele. Elutasítás esetén viszont továbbra is szükséges az írásbeli értesítés, mivel csak így biztosítható a döntés elleni jogorvoslat. Ez utóbbi kötelezettség kiterjesztésre kerül az ellátási szerzıdéssel feladatot ellátó nem állami, egyházi fenntartókra is (Szt. 94/A. (2) bek.).

11 6 Szociális rászorultság vizsgálata A jelzırendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgáltatás esetében vizsgálandó szociális rászorultsággal kapcsolatosan eltörlésre kerül az Szt. eddigi szabálya, mely szerint az intézményvezetınek a szociális rászorultság fennállását az igénybevétel során legalább kétévente meg kellett vizsgálnia. A szociális rászorultságot igazoló szakvélemény, szakorvosi, háziorvosi igazolás, illetve az ellátás megállapítását igazoló határozat ugyanis nem minden esetben ír elı felülvizsgálatot, hiszen bizonyos állapotok véglegesek. A jövıben csak abban az esetben szükséges az intézményvezetınek elvégeznie a szociális rászorultság felülvizsgálatát, amikor a szociális rászorultság alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn, vagyis nem végleges. Ilyen esetben sem kétévente, hanem az igazolásban foglalt határozott idı leteltét követıen szükséges elvégezni a felülvizsgálatot (Szt. 59/A. (3) bek.). A szociális rászorultság fennállását nem kell felülvizsgálni jelzırendszeres házi segítségnyújtásnál az egyedül élı, 65 év feletti személy esetén. A szociális rászorultság fennállásáról a továbbiakban nem szükséges a Rendelet egykori 6. számú melléklete szerinti igazolást kiállítani, a szociális rászorultság fennállását vagy annak hiányát a jövıben ugyanis a nyilvántartásban kell rögzíteni az az Szt. 2. (4) bekezdés c) pontja szerint (Rendelet 22. (4) bek.). Ha például a támogató szolgáltatást igénylı személy fogyatékossági támogatásban részesül, a szociális rászorultság fennállását és az annak alapjául szolgáló fogyatékossági támogatásban való részesülés tényét a szolgálatvezetı rögzíti a nyilvántartásban, a fogyatékossági támogatást megállapító határozat másolati példányát pedig elhelyezi az igénylı személyi anyagában. Amennyiben a fot-ot megállapító határozat alapján a jogosultság határozott ideig áll fenn, a határidı lejártát követıen a szolgálatvezetı felülvizsgálja a szociális rászorultságot, és ennek eredményét ismét rögzíti a nyilvántartásban. Ha a fot határozat nem tartalmazza a felülvizsgálat idıpontját, mivel az állapot végleges, a szociális rászorultság megállapítását és nyilvántartásba vételét követıen a rászorultság felülvizsgálatára a jövıben nincs szükség. Ha az ellátás igénylése során az kerül megállapításra, hogy az igénylı szociálisan nem rászorult, a szolgálatvezetı ennek tényét rögzíti a nyilvántartásba, és tájékoztatja az igénylıt a szociális rászorultság hiányáról, továbbá arról, hogy az ellátás t a szolgálat biztosítja-e számára. A szociális rászorultság felülvizsgálata esetén szükséges az ellátott számára megfelelı idıt biztosítani az új igazolások beszerzésére. A módosítás ezen idıtartamot 6 napban állapítja meg, mely idıtartamban a felülvizsgálat alatt álló személy is szociálisan rászorultnak minısül (Rendelet 22. (7) bek.). Elıgondozási eljárás A Rendeletben a könnyebb áttekinthetıség érdekében külön paragrafusban kerültek elhelyezésre az elıgondozás I. és II. szakaszára vonatkozó szabályok. (Rendelet 6-6/A. ) Az elıgondozás lefolytatásával kapcsolatos változások a Rendelet szerint: 6. (3) Az intézményvezetı szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénylıt vagy törvényes képviselıjét az igény nyilvántartásba vételérıl, valamint az elıgondozás I. szakasza elvégzésének idıpontjáról. Az elıgondozás I. szakasza során az intézményvezetı átadja a megállapodás tervezetét és tájékoztatást nyújt a házirend tartalmáról. 6/A. (1) Az elıgondozás II. szakaszának feladatait az elıgondozást végzı személy az intézményi elhelyezés igénybevételét megelızıen végzi el, egyben kitölti a 3. számú melléklet szerinti adatlapot. (2) Az intézményvezetı vagy a megállapodás megkötésére feljogosított személy az intézményi elhelyezés igénybevételének lehetıségérıl szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevıt vagy törvényes képviselıjét. A tájékoztatás tartalma: a) az elıgondozás II. szakaszának idıpontja, b) a férıhely elfoglalásának kezdı idıpontja, c) az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendık.

12 7 (3) Intézményi férıhely-üresedés esetén az intézményvezetı haladéktalanul intézkedik a (2) bekezdésben foglaltak szerint. (4) Ha az átmeneti intézményben a férıhelyet azonnal elfoglalhatja az igénybe vevı, az elıgondozás I. és II. szakaszának feladatai egyazon alkalommal is teljesíthetıek. (5) Szociális intézményi áthelyezés, valamint egészségügyi, gyermekvédelmi és más egyéb intézménybıl történı átkerülés esetén a) az elıgondozást végzı személynek csak az elıgondozás II. szakaszában meghatározott feladatokat kell ellátnia, b) az intézményvezetı átadja a megállapodás tervezetét és tájékoztatást nyújt a házirend tartalmáról. Tehát elıgondozás esetén is eltörlésre került a kötelezı írásbeli értesítés. Az Szt. korábbi szabályai határidıket írtak elı az intézmények számára az elıgondozási szakaszok lefolytatására. E határidık eltörlésre kerültek, az intézmények szakmai szempontok figyelembe vételével, az igénylı állapota alapján kell megszervezzék az elıgondozási folyamatokat. Az üres férıhelyek zökkenımentesebb betöltésének elısegítése érdekében lehetıvé vált, hogy a beköltözı ellátott elıgondozásának két szakaszát egyszerre végezze el az intézmény abban az esetben, ha átmeneti intézményben a férıhelyet azonnal elfoglalhatja az igénylı, továbbá soron kívüli elhelyezés esetén. A hivatkozott rendelkezések természetesen nem jelentik azt, hogy az intézményvezetı maga kell elvégezze az elıgondozást. Az intézményvezetı az elıgondozás elvégzésére írásban más személyt hatalmazhat fel. Ilyen esetben a kérelem elıterjesztése és nyilvántartásba vétele után, a szakmai szempontok figyelembe vételével meghatározott idıpontban e kijelölt személy folytatja le az elıgondozás 1. szakaszát. Az elıgondozás 1. szakaszának idıpontjáról az intézményvezetı szóban vagy írásban értesíti az igénylıt. Az elıgondozást végzı személy a helyszínen felveszi az elıgondozás 1. szakaszának adatlapját, továbbá átadja a házirend és a megállapodás tervezetét. A férıhely elfoglalása elıtt a beköltözés idıpontjáról és az elıgondozás 2. szakaszának lefolytatásáról az intézményvezetı szintén szóban vagy írásban értesíti az igénylıt. Az elıgondozás 2. szakaszát sem szükséges az intézményvezetınek személyesen lefolytatnia, azt szintén elvégezheti az intézményvezetı által írásban meghatalmazott személy. Egyszerősítésre került a Rendelet elıgondozás dokumentálására szolgáló 2. és 3. számú melléklete. Soron kívüli elhelyezés Egyszerősödtek a soron kívüli elhelyezés szabályai, a soron kívüli igényrıl a továbbiakban az intézményvezetı hoz döntést, megszőnik az orvos, illetve a fenntartó képviselıjének bevonásával történı döntéshozatal (Szt. 94/B. ). A gyakorlatban ugyanis gondot okozott a többszemélyes döntéshozatal, mert a bevonandó személyek sokszor nem voltak helyben elérhetıek, így lassult az eljárás, és általában csak formális döntés született. Emellett nem is mindig a jogszabályban meghatározott személyek bevonása indokolt, hanem más, az intézményben dolgozó szakember is megalapozottan részt vehet a döntés meghozatalában az intézményvezetı kérésére. A több személy által való döntéshozatal tehát eddig sem mőködött érdemben, indokolatlan volt a formális fenntartása. A módosítás alapján az igénylı a szolgáltatás kérelmezésekor jelzi a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényét (Szt. 2. (2) bek g) pont), amelyrıl, vizsgálata után az intézményvezetı dönt, és döntését rögzíti az Szt. 2. -a szerinti nyilvántartásban (2. (4) bek. d) pont). A Rendelet értelmében soron kívüli elhelyezést csak az üres férıhelyeken lehetett biztosítani. A soron kívüliség céljának, az ellátás azonnali biztosításának figyelembe vételével a jövıben soron kívüli elhelyezést az intézményben rendelkezésre álló, mőködési engedélyben szereplı férıhelyeken felül is lehet biztosítani.

13 8 Természetesen fennmarad azon korlát, mely szerint nem teljesíthetı soron kívüli igény azon igénybevevı férıhelyére, aki a férıhely elfoglalásának idıpontjáról már értesítést kapott. Az értesítés alatt a jövıben az írásbeli értesítés mellett a szóbeli értesítést is érteni kell (Rendelet 16. (4) bek.). Megállapodás Az Szt. a 94. (1) bekezdése sorolja fel azokat az aktusokat, amelyek megalapozzák az intézményi jogviszony keletkezését. Eddig ezen aktusok között szerepelt a megállapodás is, amely viszont konkrétan létrehozza az intézményi jogviszonyt, ezért valamennyi esetben, tehát beutaló határozat vagy intézményvezetıi döntés esetében is szükséges - garanciális okokból, az ellátott érdekében - a megállapodás megkötése. Emiatt az Szt. 94. (1) bekezdése a következıképp módosult: 94. (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését a) a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselı-testületének határozata, b) a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése, c) a bírói ítélet, d) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata (a továbbiakban a) d) pont alattiak együtt: beutaló határozat), e) a személyes gondoskodás iránti kérelemrıl dönteni jogosult személy intézkedése alapozza meg. Így egyértelmően kiderül a jogszabályból, hogy a megállapodást minden esetben, tehát az a)-e) pontok mindegyike esetén meg kell kötni. Eddig az Szt. 94/B. és 94/D. -a szabályozta a megállapodásra, annak megkötésére, tartalmára vonatkozó rendelkezéseket. A szabályozás duplikációkat tartalmazott, továbbá eltérıen szabályozta a megállapodás elemeit a fenntartó típusától függıen. Ezért szükség volt a megállapodásra vonatkozó szabályok egyszerősítésére, továbbá a szektorok közötti különbségtétel sem indokolt, mivel az ellátott és a személyes gondoskodást nyújtó intézmény közötti viszonyrendszert, az alapvetı jogosultságokat és kötelezettségeket rögzíti a megállapodás, amely fıszabályaiban nem különbözhet attól, hogy állami, vagy nem állami fenntartótól részesül az ellátott ellátásban. Emiatt a megállapodásra vonatkozó korábbi 94/B. (1)-(2) bekezdései és a 94/D. szabályai egységesítésre kerültek, így megszőnt a szektorok közötti indokolatlan különbségtétel, és a megállapodások tartalma egységessé vált. Jelenleg az Szt. 94/C. -a tartalmazza a megállapodás megkötésének kötelezettségét és a megállapodás kötelezı tartalmi elemeit, valamennyi fenntartó és szolgáltatás esetén (a 94/C. (2) bekezdésében foglalt kivételekkel). A megállapodás kötelezı tartalmi elemei: az ellátás kezdetének idıpontja, az intézményi ellátás idıtartama (a határozott vagy határozatlan idıtartam megjelölését), az igénybevevı számára nyújtott szolgáltatások tartalma, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályok, amennyiben az ellátás térítési díj fizetési kötelezettséggel jár, egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összege, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályok, az ellátás megszüntetésének módjai. A megállapodás megkötésekor továbbra is különös figyelmet kell fordítani az aláírásra való jogosultság vizsgálatára, tehát arra, hogy kiskorú esetén a szülı vagy törvényes képviselı, nagykorú, de korlátozottan cselekvıképes vagy cselekvıképtelen személy esetén a gondnok (illetve az ellátott és a gondnok együttes) aláírása szerepeljen a megállapodáson. A módosítással rögzítésre került, melyek azok a szolgáltatások, melyek igénybevétele esetén nem szükséges megállapodást kötni (Szt. 94/C. (2) bek.). Ezen szolgáltatások a következık: népkonyhán történı étkeztetés, családsegítés, falu- és tanyagondnoki szolgáltatás, szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbő ellátás,

14 utcai szociális munka, hajléktalanok nappali melegedıje, hajléktalanok éjjeli menedékhelye, ha az ellátás idıtartama a 3 napot nem haladja meg, hajléktalanok átmeneti szállása. 9 Mivel nincs gyakorlati jelentısége annak a korábbi elıírásnak, amely az intézményvezetı köteles a megkötött megállapodást a fenntartó részére megküldeni, e kötelezettség törlésre került az Szt-bıl. Amennyiben ellenırzés vagy egyéb ok szükségessé teszi, a fenntartó természetesen bekérheti a megállapodásokat. A dokumentációt érintı változások 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet: 1. sz. melléklet módosítása: a korábbi A, B és C lap helyét az orvosi igazolás, a jövedelemnyilatkozat, és a vagyonnyilatkozat nyomtatvány vette át. 2. sz. és 3. sz. melléklet módosítása: Az elıgondozás I. és II. szakaszának egyszerőbb dokumentálása válik lehetıvé. 5. sz. melléklet hatályon kívül helyezése: Az ellátást igénylık és az ellátottak Szt. 2. szerinti új nyilvántartása kiváltja e melléklet adattartalmát. 8. sz. melléklet hatályon kívül helyezése: A szociális rászorultság fennállásának az Szt. 2. szerinti új nyilvántartásban való rögzítése kiváltja az e melléklet szerinti, a jelzırendszeres házi segítségnyújtásra és a támogató szolgáltatásra vonatkozó írásos igazolást. 1. sz. melléklet hatályon kívül helyezése: A tartós bentlakásos intézményi ellátás igénybevételét megelızıen végzett jegyzıi jövedelemvizsgálat megszőnik, ezért az errıl kiadott igazolás formanyomtatványa megszőnik. A jövedelem- és vagyonvizsgálatot a jövıben az intézményvezetı végzi, melynek eredményét a személyi térítési díjról szóló értesítésben rögzíti. (Szt. 22/A. (2) bek.). 1/2. (I. 7.) SzCsM rendelet rendelet: 4. sz. melléklet módosítása: 21. évben az idısek alapszolgáltatásainak finanszírozása összevonásra került otthonközeli ellátás cím alatt. 211-tıl visszaállításra került a korábbi finanszírozási rendszer, így a melléklet okafogyottá vált. Helyére a korábbi, étkeztetésre vonatkozó igénybevételi napló kerül ismét bevezetésre. 7. sz. melléklet módosítása: A Forgalmi napló fejléce alatti táblázatban az Elsıdleges (hozott) probléma típusa oszlop megnevezése módosul Hozott probléma típusa megnevezésre, illetve az oszlop három további oszlopra kerül felosztásra elsıdleges hozott probléma, több hozott probléma, illetve krízishelyzet áll fenn tartalmakkal nevesítve. A módosítást az OSAP 1696 adatkérés segítése indokolja. 8. sz. melléklet módosítása: A korábbi melléklet funkcióját betölti a gondozási szükséglet vizsgálat idısek otthonaiban, míg egyéb intézmények esetében a gondozási tervet megelızı állapotfelmérés. A bentlakásos ellátás esetén mindenütt vannak bemeneti szőrık, ezért az önellátási képességet az intézményben újra mérni felesleges.

15 1 A bemeneti szőrık a következık: 1.) Ápolást-gondozást nyújtó intézmények bemeneti szőrıje: - gondozási szükséglet vizsgálat {Szt. 63. ; 36/27. (XII. 22.) SZMM rendelet} idısek otthona esetén; - alapvizsgálat {Szt. 7. (5) bekezdés; 92/28. (IV. 23.) Korm. rendelet} fogyatékos személyek otthona esetén; - szakorvosi szakvélemény {Szt. 71. (3) és 71/A. (2)} pszichiátriai és szenvedélybetegek otthona esetén; - elıgondozás {9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 2-3. sz. melléklet}. 2.) Rehabilitációs intézmények bemeneti szőrıje: - rehabilitációs alkalmassági vizsgálat {Szt (1) bekezdés; 92/28. (IV. 23.) Korm. rendelet}; - elıgondozás {9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 2-3. sz. melléklet}. 3.) Ápoló-gondozó célú lakóotthon bemeneti szőrıje: - alapvizsgálat {Szt. 85/A. (5) bekezdés; 92/28. (IV. 23.) Korm. rendelet}; - elıgondozás {9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 2-3. sz. melléklet}. 4.) Rehabilitációs célú lakóotthon bemeneti szőrıje: - rehabilitációs alkalmassági vizsgálat {Szt (1) bekezdés; 92/28. (IV. 23.) Korm. rendelet}; - elıgondozás {9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 2-3. sz. melléklet}. 5.) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények bemeneti szőrıje: - elıgondozás {9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 2-3. sz. melléklet}. Fentiek miatt a korábbi nyomtatvány helyét a falu-és tanyagondnoki szolgáltatás tevékenységnaplója váltja fel. A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás esetén ugyanis rögzítésre került az Szt-ben, hogy ezen ellátások igénybevétele esetén nem kell megállapodást kötni. Annak érdekében, hogy a falu-és tanyagondnoki tevékenység dokumentálása biztosított legyen, egy új tevékenységnapló formanyomtatvány került bevezetésre, melynek alkalmazása kötelezı a falu-és tanyagondnoki szolgáltatás esetén. A tevékenységnapló ellátott általi aláírása a fenntartó döntése alapján mellızhetı, ezért a melléklet alkalmazásának megkezdésekor a fenntartónak írásban rendelkeznie kell arról, elvárja-e az alkalmazott falu-, illetve tanyagondnoktól, hogy az aláírás oszlopot is kitöltesse az ellátottakkal, vagy sem. 14. sz. melléklet módosítása: Az Szt. módosításával megszüntetésre került a bázis-szállás, ezért az ahhoz kapcsolódó melléklet okafogyottá vált. 36/27. (XII. 22.) SzMM rendelet: 1. sz. melléklet hatályon kívül helyezése: A rendelet 1. sz. melléklete tartalmazta az igazolást a jelzırendszeres házi segítségnyújtást igénybe vevı egészségi állapotáról. Mivel ennek tartalma beolvasztásra került az 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. sz. mellékletének orvosi igazolás részébe, e melléklet okafogyottá vált. 4. sz. melléklet szerint kiadott igazolás felhasználási ideje: A gondozási szükséglet vizsgálat intézményvezetıhöz való telepítésével 21. augusztus 17-ei hatállyal megszőnt a szakértıi bizottságok által a gondozási szükségletrıl kiadott szakvélemény, helyét az intézményvezetı által kiállított igazolás vette át. A jogalkalmazás segítése érdekében rögzítésére került, hogy a gondozási szükséglet vizsgálatról kiállított igazolás határozatlan ideig érvényes. A gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülmények módosítása: A 36/27. (XII. 22.) SzMM rendelet 4. (1) bek. b) pont ba) alpontja szerint eddig a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülménynek az egyedül élés és a 8. év betöltése csak abban az esetben minısült, ha az érintett személynek a települési önkormányzat szükséglete ellenére nem

16 11 biztosított házi segítségnyújtást (melyet a települési önkormányzatnak külön igazolnia kellett). E többlet feltétel megszüntetésre került, így amennyiben az ellátást igénylı egyedül él, a 8. életév betöltése önmagában megalapozza a gondozási szükségletét. Az életkort a 36/27. (XII. 22.) SzMM rendelet 4. (2) bekezdése alapján a személyazonosításra alkalmas igazolvány másolatával kell igazolni. A térítési díj szabályok módosulásával összefüggı adminisztrációs változások: A térítési díjakra vonatkozó szabályozás változásait és az ezekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat külön tájékoztató tartalmazza. A miniszteri rendeletek módosítása 211. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 211. január 1- jét követıen benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni, a folyamatban lévı kérelmekre tehát a 21. december 31-én hatályos szabályok irányadók.

17 1 Alapszolgáltatási Központ 8648 Balatonkeresztúr, Iskola u. 3. Tel/fax: Ügyiratszám: /211 MEGÁLLAPODÁS Étkeztetés szolgáltatás igénybevételérıl Amely létrejött egyrészrıl a Balatonkeresztúri Alapszolgáltatási Központ, mint ellátást nyújtó, intézmény (továbbiakban: intézmény képviselıje: Petkess Kornélné intézményvezetı) más részrıl az ellátást igénybevevı között: 1. Az ellátás igénybe vevı adatai: Név: születési név: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: TAJ száma: Születési helye, idıpontja: Állampolgársága: Lakóhelye: Tartózkodási helye: Telefonszáma: Legközelebbi hozzátartozójának (törvényes képviselıjének) a) neve: b) lakóhelye: c) telefonszáma: 2. Az intézményi ellátás kezdı idıpontja idıtartama: Határozatlan: tıl Határozott: 21 tól- 21 -ig Az ellátás igénybevételének kezdı idıpontja: Az ellátás igénybevételének befejezı idıpontja: 3. A SZOLGÁLTATÁS TÁRGYA, FELTÉTELE, FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 3.1 A szolgáltatás tárgya, feladata: Az étkeztetés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 62 -ban meghatározott alapellátási feladat, mely szerint: Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk 65 évet meghaladó b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.

18 Az étkeztetés szolgáltatás keretében: - Az étkeztetés formái különösen a szociális konyha, a népkonyha és egyéb fızıhely keretében nyújtott ellátás. - Az étkeztetés - a lakosság szükségleteinek megfelelıen megszervezhetı - az étel: a) kiszolgálásával egyidejő helyben fogyasztással, Idısek Klubjában ig b) elvitelének lehetıvé tételével, ig c) lakásra szállításával ig - Az étkeztetés keretében fıétkezésként legalább napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani. - Ha az étkezésben részesülı személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára - a népkonyha kivételével - az ellátást igénybe vevı részére diétás étkeztetést kell biztosítani. - Az étkeztetés keretében biztosított élelmiszer nyersanyagok energia- és tápanyagtartalmának alsó értékeit a vendéglátás és közétkeztetés keretében történı élelmiszer-elıállítás és - forgalmazás feltételeirıl szóló 8/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: Ér.) 2. számú melléklete tartalmazza. - Az étel helyben fogyasztása esetén biztosítani kell a szolgáltatást igénybe vevık számának megfelelıen a) kézmosási lehetıséget, nemenként elkülönített illemhelyet, b) evıeszközöket és étkészletet. Az étel helyszínre szállítását az intézmény saját gépkocsival biztosítja. Az ellátott által biztosított éthordóban, melynek tisztán tartásáról az igénybe vevı köteles gondoskodni. 3.3.A szolgáltatás igénybevételének módja, személyi térítési díjának meghatározása: Az étkeztetés igénybevételérıl a szolgáltatás iránti kérelem (jogszabály által meghatározott formanyomtatványon) benyújtást követıen az intézményvezetıje dönt. Az étkeztetés feladatainak szervezéséért éért az intézményvezetı a felelıs. Személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályok: A jogosult, a törvényes képviselı, a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülıje, a jogosult tartását szerzıdésben vállaló személy, a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy az étkezésért jövedelme alapján napi személyi térítési díjat fizet. Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerzıdést kötött, a térítési díj megfizetésére a tartást és gondozást szerzıdésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegő. Az ellátást igénylı vagy a térítési díjat megfizetı más személyírásban, önként vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a jövedelemvizsgálatot nem kell elvégezni. Az ellátást igénylı vagy a térítési díjat megfizetı más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését egy év idıtartamra vállalhatja, amely idıtartam meghosszabbítható. Ha az idıtartam meghosszabbítására nem kerül sor, a személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Étkeztetés esetén a személyi térítési díj megállapításánál vizsgálni kell az ellátást igénylı jövedelmét. A jövedelem vizsgálatot az intézményvezetı végzi, és állapítja meg a személyi térítési díjat. (Az étel kiszállítása esetén a személyi térítési díj összege a kiszállításra számított intézményi térítési díj és az adott hónapban kiszállítással igénybe vett étkezési napok számának szorzata). A személyi térítési díj megállapítása, a helyi önkormányzat intézményi térítési díjáról szóló rendelete és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendelete alapján történik. Az ellátásért fizetendı személyi térítési díjat a jövedelemvizsgálat alapján állapítottam meg.

19 3 Ha Ön önként írásban vállalja az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, úgy jövedelemvizsgálatot nem végezek. A jövedelemmel nem rendelkezı esetében, a fenntartó térítésmentesen, biztosítja az étkeztetést. A személyi térítési díj az évi III. tv. (Sztv.) 116. (1) (3) bekezdések értelmében nem haladhatja meg az ellátott jövedelemének 3 %-át. A megállapított személyi térítési díjat az intézményvezetı javaslatára az önkormányzat rendkívüli körülmények (betegség, haláleset, stb.) miatt elengedheti, mérsékelheti. A személyi térítési díj megállapítására, és felülvizsgálatára az intézményvezetıje jogosult. Fizetés módja, helye, idıpontja: minden hónap 1-ig, készpénzben történik az Alapszolgáltatási Központ (Balatonkeresztúr, Iskola u. 3.) Idısek Klubja Balatonszentgyörgy Berzsenyi D. u. 22. Idısek Klubja Balatonberény Kossuth L. u.12. szám alatti iroda helyiségében, hét közben (hétfı-csütörtök 1-12 óráig). A térítési díj befizetése elızetes értesítést követıen a gondozást végzı gondozónınél is teljesíthetı. 4. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az étkeztetés igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylı, illetve törvényes képviselıje kérelmére, indítványára történik. Az ellátást nyújtónak a munkája során birtokába került adatokra vonatkozóan titoktartási kötelezettsége van. Tartózkodni köteles minden olyan más magatartástól is, mely a másik fél jogait, vagy jogos érdekeit sérti (személyi jogok védelme és titoktartási kötelezettség). A személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról rendelkezı évi LXIII. törvény rendelkezéseit megtartva, célhoz kötötten kezelik, azokat harmadik személyek javára nem adják át, ill. javukra nem teszik hozzáférhetıvé. E feladatot és a tevékenységet a hatályos törvények, rendeletek alapján végzik. Titoktartási kötelezettség és az adatok (írásos, elektromos, egészségi- szociális és speciális adatok) biztonságos kezelése az Intézmény minden munkatársára (23. XLVIII. tv. 12., adatbiztonsági tv. 1. (1), LXXII. tv. 4. ; (2), 23. XLVII. tv. 9. ) vonatkozik. Az érintettel kapcsolatban hozható adatok csak akkor adhatók tovább, ha a tájékoztatáson alapuló beleegyezı nyilatkozatot az ellátott az aláírásával ellenjegyzi. Az ellátást nyújtó munkája során a szolgáltatást igénybe vevı érdekeit tartja elsıdlegesnek, de ez nem sértheti mások érdekeit. E feladatot és a tevékenységet a hatályos törvények, rendeletek alapján végzik. 5. AZ ÉTKEZTETÉST VÉGZİK FELADATA, KÖTELESSÉGEI 5.1. Az étkeztetés végzık feladatkörébe tartozik a szolgáltatás teljes körő biztosítása. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. Az étkeztetésben dolgozók a szolgáltatást igénybevevıtıl, hozzátartozóiktól ajándékot, pénzt nem fogadhatnak el, kölcsönt nem kérhetnek, életjáradéki, eltartási, örökösödési szerzıdést nem köthetnek.

20 Távolmaradás esetén elızetes bejelentési kötelezettség szabályai: Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást, a gondozónınek legalább kettı munkanappal korábban írásban vagy telefonon be kell jelenteni. A kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól. 6. A megállapodás módosításának lehetısége: A módosítást kezdeményezheti: - ellátott vagy törvényes képviselıje (a szolgáltató nem teljesíti vállalt kötelezettségét, betegség, haláleset esetén, jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változás esetén) - szolgáltató (intézményi térítési díj változása esetén, rászorultság változása esetén, illetve a személyi térítési díjat nem fizeti meg) Módosításra csak mindkét fél közös megegyezése alapján kerülhet sor. 7. Az intézményi jogviszony megszőnésének módjai: Az intézményi jogviszony megszőnik - az intézmény jogutód nélküli megszőnésével - az ellátott halálával - a határozott idejő ellátás esetén a megjelölt idıtartam lejártával, kivéve, ha az ellátás idıtartama meghosszabbítható - az ellátott és törvényes képviselıjének kérésére Az ellátás megszüntetése intézményvezetıi értesítéssel történik. Abban a nem kívánt esetben, ha a jogosult a felszólítás ellenére sem tesz eleget fizetési kötelezettségének, a térítési díj hátralékának a behajtásáról a fenntartó az intézményvezetı tájékoztatása alapján intézkedik. 8. Panasztétel lehetıségei: Az ellátást igénybevevı panasszal élhet az intézmény vezetıjénél, írásban vagy szóban, illetve a mindenkori ellátott jogi képviselınél. Az ellátott jogi képviselı neve és elérhetısége: Kiss Kálmánné Az intézményvezetı tizenöt napon belül köteles a panasztevıt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményérıl. Amennyiben az intézményvezetı határidıben nem intézkedik, vagy a panasztevı nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétıl számított nyolc napon belül a fenntartó Önkormányzat jegyzıjéhez fordulhat panaszával. Jelen megállapodást a felek elolvasták, megértették és azt, mint akaratukkal megegyezıt helybenhagyólag aláírják. Balatonkeresztúr, ellátást nyújtó intézmény képviseletében PH.. ellátást igénybevevı (törvényes képviselı)

21 5 TÁJÉKOZTATÓ BELEEGYEZİ NYILATKOZAT Alulírott... születési név... Született:...TAJ sz.:... Az alábbiakban nyilatkozom, hogy az étkeztetés tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást megkaptam. Felvilágosítást kaptam a szolgáltatás mőködésének módjáról. Egyben tudomásul veszem, hogy a szolgáltatást biztosító által kezelt adatokat (írásos, elektromos, egészségi- szociális és speciális adatok) - hatósági megkeresésen kívül - csak a személyes hozzájárulásommal adják ki. Adataimat (23. XLVIII. tv. 12., adatbiztonsági tv. 1. (1) LXXII.; 4 ; (2) 23 XLVII tv. 9. törvény értelmében) biztonságosan kezelik, a szolgáltatást nyújtókat titoktartási kötelezettség terheli. Alábbiakban nyilatkozom: - az intézmény házirendjét elolvastam, és az abban foglaltakat tudomásul vettem, - az ellátásba beleegyezem, és a tájékoztatáson alapuló beleegyezı nyilatkozatot aláírásommal (hozzátartozó aláírásával) tudomásul veszem. Fenntartom magamnak azt a jogot, hogy a beleegyezésemet az ellátásról a szerzıdésben foglaltak szerint visszavonhatom, atrocitások esetén panasszal élhetek. A szolgáltatás megszüntetésérıl a szándékomat idıben jelzem. Ezen nyilatkozatot el (fel) olvasás és megértés után írom alá. Balatonkeresztúr, 2..év.hó nap. Intézményvezetı.. Az ellátást igénybevevı, vagy törvényes Képviselıjének sajátkező aláírása