BÉRSZÁMFEJTİK KLUBJA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÉRSZÁMFEJTİK KLUBJA"

Átírás

1 BÉRSZÁMFEJTİK KLUBJA december 8-i alkalom kiemelt témái november 17-én elfogadott törvényi változások áttekintése bérügyviteli szempontból 1 oldal január 1-jétıl hatályos kiemelt törvényi változások 1 oldal A NAV egységes folyószámla bevezetésével összefüggésben az évközi jogszabályváltozások által korábban elıírt bejelentésre (EGYKESZ adatlap) vonatkozó rendelkezéseket gyakorlatilag visszavonták A biztosítottak bejelentılapján (T1041) a szakképzettségre vonatkozó adatokat is meg kell adni - ezt a rendelkezést nem vonták vissza Bevallási nyilatkozat bevezetése már a évre vonatkozóan is benyújtható, meghatározott foglalkoztatókhoz kell benyújtani, és az információt ık kötelesek az adóhatóság felé továbbítani, ezért ennek szabályait év legelején már alkalmazni kell a foglalkoztatóknak 1 oldal 2 oldal 2 oldal Havi adóbevallás és adatszolgáltatás (08) körét bıvítik 4 oldal A megbízható adózó és kockázatos adózó minısítés, a minısítés rendszere, jelentısége, kapcsolata a bérügyvitellel Az adózás rendjérıl szóló törvényen kívüli más kapcsolódó törvények (Szja tv., Tny., Ebtv., Cst., stb.) változásai bérügyviteli szemmel 4 oldal 7 oldal január 1-jétıl hatályos kiemelt törvényi változás az adóbevallási tervezet 10 oldal 2 Több munkáltató által foglalkoztatott munkavállalók bérügyviteli kérdései 10 oldal 3 Figyelemfelhívás bérügyviteli feladatok ellátásával kapcsolatban külföldieket Magyarországon foglalkoztatók, illetve magyarokat külföldön foglalkoztatók részére 12 oldal 4 Számfejtett, de valamilyen okból ki nem fizetett munkabér adózási kérdései 14 oldal november 17-én elfogadott törvényi változások áttekintése bérügyviteli szempontból év folyamán történt törvényi változásokon kívül november 17-én két olyan törvényt is elfogadtak, amelyek érintik a bérügyviteli feladatokat november 17-én fogadták el a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggı törvénymódosításokról szóló évi CLXXXVI. törvényt és az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról évi CLXXXVII. törvényt is. Mindkét törvényt november 27-én hirdették ki. Az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvényt (Art.) mindkét törvény módosítja. Amikor át szeretnénk tekinteni a 2016-tól hatályba lépı változásokat, akkor nemcsak a év folyamán történt törvényi változásokra, hanem a november 17-én elfogadott mindkét említett törvény szabályaira is figyelemmel kell lenni január 1-jétıl hatályos kiemelt törvényi változások A NAV egységes folyószámla bevezetésével összefüggésben az évközi jogszabályváltozások által korábban elıírt bejelentésre (EGYKESZ adatlap) vonatkozó rendelkezéseket gyakorlatilag visszavonták A NAV egységes folyószámla évi bevezetésével megszőnik az adófolyószámlák és vámfolyószámlák elkülönült hozzáférése. Ezzel összefüggésben a folyamatos folyószámla hozzáférés érdekében tág körben lett volna szükség a bejelentett meghatalmazások módosítására és új bejelentésére

2 A évközi jogszabályváltozások által elıírt szabályok szerint a korábban bejelentett adófolyószámla hozzáférési jogosultságok alapján januártól a folyószámla elektronikus lekérésére nem lett volna jogosult, akinek a meghatalmazása csak adófolyószámla vagy csak vámfolyószámla lekérdezési meghatalmazásra szól, és a meghatalmazója nem módosítja az állami adóhatósághoz jelenleg bejelentett, folyószámla kivonat lekérdezésére kapott meghatalmazását. Ezen bejelentés teljesítése érdekében az adóhivatal októberben bevezette az EGYKESZ adatlapot. A fentiekre vonatkozó korábbi rendelkezést november 17-én új rendelkezések megalkotásával visszavonták. Az új rendelkezések értelmében a december 31-éig adott, az állami adóhatóság által vezetett adófolyószámla, valamint a vámhatóság által vezetett, a vámokkal és nem közösségi adókkal és díjakkal kapcsolatos folyószámla tekintetében elektronikus vagy személyes ügyintézésre jogosító meghatalmazások január 1-jétıl az e törvény szerinti, állami adó- és vámhatóság által vezetett egységes adószámlával kapcsolatos elektronikus vagy személyes ügyintézésre is kiterjednek, kivéve, ha az ügyfél a meghatalmazást visszavonta (2015. évi CLXXXVII. törvény 38., Art (5) bekezdés) A biztosítottak bejelentılapján (T1041) a szakképzettségre vonatkozó adatokat is meg kell adni - ezt a rendelkezést nem vonták vissza Az Országgyőlés fenntartotta, nem módosította a jelenleg hatályos rendelkezéseket, amelyek szerint 2016-tól már belépéskor kérni kell a dolgozótól a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését igazoló okiratokat, mert ezekrıl, és az okiratot kibocsátó intézmény nevérıl, illetve az okirat számáról is kötelezı lesz adatokat szolgáltatni a biztosítottak bejelentılapján. A NAV egységes folyószámla bevezetésével összefüggésben visszavont rendelkezés mellett (részletesen ld pontban) bizakodunk ennek a másik bürokrácia növelı rendelkezésnek a visszavonásában is. Ez azonban a november 17-én elfogadott, és november 27-én kihirdetett jogszabály-változtatásokban még nem történt meg. A június 4-én kihirdetett, a szakképzésrıl szóló évi CLXXXVII. törvény, a felnıttképzésrıl szóló évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggı tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXVI. törvény 90. (1) bekezdése módosította az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény (Art.) 16. biztosítottak bejelentésére vonatkozó rendelkezéseit. A módosító törvény hatályba lépett június 12-én, azonban annak 90. -a január 1-jén lép hatályba. A módosító rendelkezések szerint a biztosítottak bejelentılapján a biztosítási jogviszony kezdetekor már nemcsak a biztosítási jogviszony kezdetét, kódját, megszőnését, a biztosítás szünetelésének idıtartamát, a munkavállaló heti munkaidejét, munkakörének FEOR-számát kell bejelenteni, hanem január 1-jétıl a biztosított végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát is meg kell adni. (ld. Art január 1-jétıl hatályos 16. (4) bekezdés) Bevallási nyilatkozat bevezetése már a évre vonatkozóan is benyújtható, meghatározott foglalkoztatókhoz kell benyújtani, és az információt ık kötelesek az adóhatóság felé továbbítani, ezért ennek szabályait év legelején már alkalmazni kell a foglalkoztatóknak A bevallási nyilatkozatra vonatkozó szabályokat a évi CLXXXVII. törvénnyel vezetik be január 1-jétıl. A bevallási nyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseket már a évi jövedelemre vonatkozóan is alkalmazni lehet, mivel bevallási nyilatkozatot a magánszemély elsı alkalommal a évi jövedelmérıl január 31-éig tehet (ld évi CLXXXVII. törvény 38., Art (3) bekezdés). A bevallási nyilatkozatra vonatkozó szabályok egyrészt a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvényben (Szja tv.), másrészt az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvényben találhatók meg (ld évi CLXXXVII. törvény 12., , Art. 26/A., Szja tv. 12/A. )

3 A magánszemély az adóbevallási kötelezettségét bevallási nyilatkozattal teljesítheti, ha megfelel az Szja tv. 12/A. (2) bekezdésben foglalt feltételeknek és a) az adóévben kizárólag adóelıleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön adóköteles jövedelmet, ide nem értve aa) a kamatjövedelmet [65. ], ab) az osztalékból származó jövedelmet [66. ], ac) az árfolyamnyereségbıl származó jövedelmet [67. ], ad) a vállalkozásból kivont jövedelmet [68. ], ae) az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet, ha annak összege az egymillió forintot meghaladja, af) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt; b) tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot - kivéve a 10 százalék költséghányadot - nem számol el, és az adóelıleg megállapítása során sem számolt el; c) a jövedelembıl adóalap-kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesít, és az adóelıleg megállapítása során sem érvényesített; d) az adójáról rendelkezı önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-elıtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem ad; e) más okból nem köteles adóhatósági közremőködés nélküli bevallást benyújtani. Az Szja tv. 12/A. (2) bekezdése szerint nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét, ha a magánszemély az adóévben a) a közterhek teljesítéséhez az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetésrıl jogszerően tett nyilatkozatot az adóelıleget megállapító munkáltatónak, b) egyszerősített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó jövedelmet szerzett, c) a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó bevételt szerzett. A bevallási nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában nem minısül adóelıleget megállapító munkáltatónak az a társas vállalkozás, amellyel a magánszemély tagi jogviszonyban áll, és e jogviszonya alapján a magánszemély a társas vállalkozásnál díj ellenében személyes közremőködésre köteles (Szja tv. 12/A. (3) bekezdés). A magánszemély abban az esetben teljesítheti bevallási kötelezettségét bevallási nyilatkozat útján, ha az adóévben kizárólag munkáltatótól származó jövedelmet szerzett és megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek. A nyilatkozattétel idıpontjában munkáltatóval nem rendelkezı magánszemély a nyilatkozatot az állami adóhatóságnál, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton vagy papíralapon teheti meg. A bevallási nyilatkozatban a magánszemély az adóévet követı év január 31-ig nyilatkozhat arról, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, és kéri, hogy adóját az állami adóhatóság állapítsa meg. A határidı jogvesztı, a nyilatkozat nem vonható vissza. Ha a magánszemély egyidejőleg több munkáltatóval áll jogviszonyban, a nyilatkozatot az egyik - választása szerinti - munkáltatójánál teheti meg. A bevallási nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minısül. A munkáltató köteles a havi adóbevallásában (08) az adóévet követı év február 12-ig az állami adóhatóság részére adatot szolgáltat azon magánszemélyekrıl, akik bevallási nyilatkozatot tettek. Az állami adóhatóság azon magánszemélyek adóját, akik bevallási nyilatkozatot tettek, és bevallási kötelezettségüket más módon nem teljesítették, az adóévet követı év május 20-ig állapítja meg a munkáltató havi adóbevallása (08) alapján. Az adó megállapításáról az adóhatóság a magánszemélyt nem értesíti, kivéve, ha a munkáltató az adó, adóelıleg összegét nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez. Ilyen esetben az adóhatóság a különbözetrıl határozatot hoz. Amennyiben a munkáltató által benyújtott havi adó- és járulékbevallást érintı utólagos adómegállapításra, önellenırzésre vagy javításra tekintettel a magánszemély adójának összege a bevallási nyilatkozat alapján történt adómegállapítást követıen változik, úgy az adóhatóság a különbözet összegét határozatban közli a magánszeméllyel. Ebben az esetben az adóhatóság a magánszemély terhére jogkövetkezményt nem állapít meg

4 A bevallási nyilatkozat alapján történt adómegállapítás és esetleges adómegállapítást módosító határozat a magánszemély önellenırzéshez való jogát nem érinti, és nem keletkeztet ellenırzéssel lezárt idıszakot. Amennyiben a bevallási nyilatkozatot adó magánszemélyrıl az adóhatóság a nyilvántartásában szereplı adatok alapján megállapítja, hogy nem felel meg a bevallási nyilatkozat adásának feltételeinek, e tényrıl a magánszemélyt - az adó megállapítását megelızıen - tájékoztatja. Az adóhatóság által a bevallási nyilatkozat alapján megállapított adót a magánszemély önellenırzéssel helyesbítheti, ha bevallási nyilatkozatot azért nem tehetett volna, mert a feltételeinek nem felel meg. Önellenırzés hiányában az adóhatóság a a bevallási nyilatkozat alapján megállapított adó és a tényleges kötelezettség közötti adókülönbözetet a magánszemélynél utólagos adómegállapítás keretében állapíthatja meg. (Art. 26/A. ) Havi adóbevallás és adatszolgáltatás (08) körét bıvítik A havi adóbevallás és adatszolgáltatás (08) tartalmára vonatkozó elıírások bıvülnek. A havi adóbevallás és adatszolgáltatás (08) benyújtására kötelezettek január 1-jétıl a családi kedvezmény és az elsı házasok kedvezményével összefüggı részletes információkról, illetve azok változásáról is kötelesek adatokat szolgáltatni. A magánszemély tekintetében a családi kedvezmény érvényesítéséhez szükséges következı adatokról: a) a kedvezmény közös érvényesítésének tényérıl, annak arányáról, b) a magzat kivételével minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevérıl, adóazonosító jelérıl, ennek hiányában természetes személyazonosító adatairól, lakcímérıl, c) arról, hogy e személyek - ideértve a magzatot is - a tárgyhónapban eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, illetve felváltva gondozott gyermeknek minısülnek-e; d) a családi kedvezményre való jogosultság jogcímérıl; e) a családi kedvezmény közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelérıl, A magánszemély tekintetében az elsı házasok kedvezményének érvényesítéséhez szükséges következı adatokról: a) a házastárs nevérıl, adóazonosító jelérıl, b) a kedvezmény igénybe vételének módjára (egyedül, megosztással) vonatkozó döntésrıl, A családi kedvezmény és az elsı házasok kedvezmény esetében a változás bekövetkezésének idıpontjáról, ha a magánszemély az adóelıleg-nyilatkozat tartalmát érintı változás miatt új nyilatkozatot ad a munkáltató, kifizetı részére. (2015. évi CLXXXVII. törvény 14., Art. 31. (2) bekezdés 6-6b. pontja) A megbízható adózó és kockázatos adózó minısítés, a minısítés rendszere, jelentısége, kapcsolata a bérügyvitellel január 1-jétıl az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követı 30 napon belül minısíti, melynek keretében a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja. A minısítés hatálya a minısítés hónapját követı hónap elsı napján áll be. Az állami adó- és vámhatóság elsı alkalommal elsı negyedévét követıen minısíti az adózókat (Art. 6/J.-6/l. ), minısítés eredményérıl az állami adó- és vámhatóság az adózót elektronikus úton értesíti. Az adózó a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül minısítését lekérdezheti. Az adózói minısítés lekérdezését elsı alkalommal a második negyedévet követıen biztosítja az adózó részére a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (2015. évi CLXXXVII. törvény 38., Art (1) és (2) bekezdés). A Ha az adózó minısítésében változás nem következik be, az állami adóés vámhatóság az értesítést mellızi

5 A megbízható adózó január 1-jétıl az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minısíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely megfelel Az Art. 6/A. rendelkezései szerinti együttes feltételeknek. Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minısíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel: a) legalább 3 éve folyamatosan mőködik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minısül, b) a tárgyévben és az azt megelızı öt évben az állami adóhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3%-át, c) a tárgyévben és az azt megelızı öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását, d) a tárgyévben és az azt megelızı öt évben nem állt és nem áll csıd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, e) nem rendelkezik forintot meghaladó nettó adótartozással, f) a tárgyévben és az azt megelızı öt évben nem állt és nem áll adószámfelfüggesztés hatálya alatt, g) a tárgyévben és az azt megelızı öt évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt, h) a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelızı két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1%-át, i) a tárgyévben és az azt megelızı öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és j) nem minısül kockázatos adózónak. Ha az adózó a tárgyévet megelızı öt évben nem mőködött, illetve nem minısült áfa-regisztrált adóalanynak, az állami adó- és vámhatóság a feltételek fennállását a mőködés megkezdésétıl, illetve az áfa-regisztált adóalanyiság kezdetétıl vizsgálja. A megbízható adózónak minısülı adózók az általánosnál kedvezıbb elbírálásban részesülnek. (Art. 6/B.-6/D. ). Többek között az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenırzés idıtartama nem haladhatja meg a 180 napot, ha az adózó ezen idıtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minısül, kivéve ha az adózó az ellenırzést akadályozó módon nem tesz eleget együttmőködési kötelezettségének. Az együttmőködési kötelezettség megszegésének minısül különösen, ha az adózó az ellenırzés idıtartama alatt az állami adó- és vámhatóság számára nem elérhetı, iratait teljes körően az ellenırzés 180 napon belüli lezárását biztosító idıpontban nem bocsátja az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére. Az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztatotti bejelentés, valamint az EKAER bejelentéshez kapcsolódó kötelezettség kivételével a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén a megbízható adózót mulasztási bírság kiszabása nélkül, határidı tőzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére, vagy a hiba javítására. Mulasztási bírság kiszabásának csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye. Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felsı határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének idıpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának (jegyzıkönyvezésének) idıpontjában megbízható adózónak minısült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felsı határának 50 százaléka, kivéve olyan mulasztás megállapítás esetén, mely a megbízható adózói minısítés elvesztését eredményezi. Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható adóbírság felsı határa, ha az adózó az utólagos ellenırzés alá vont adómegállapítási idıszak egészében vagy az utólagos ellenırzés megállapításairól szóló jegyzıkönyv keltének idıpontjában megbízható adózónak minısült, az általános szabályok szerint kiszabható adóbírság felsı határának 50 százaléka, kivéve olyan adóhiány megállapítás esetén, mely a megbízható adózói minısítés elvesztését eredményezi. További kedvezményt tartalmaz az illetékekrıl szóló évi XCIII. törvény, amely szerint január 1-jétıl mentes az illeték alól az adózás rendjérıl szóló törvény szerinti megbízható adózó által az - 5 -

6 állami adóhatóságnál kezdeményezett automatikus részletfizetésre irányuló eljárás. (Itv. 29. (8) bekezdés) A kockázatos adózó január 1-jétıl az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minısíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amelyre vonatkozik az Art. 6/E. és Art rendelkezései szerinti valamelyik feltétel. Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minısíti azt a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll: a) szerepel a nagy összegő adóhiánnyal rendelkezı adózók közzétételi listáján, január 1-jét követıen jogerıre emelkedett határozat alapján, b) szerepel a nagy összegő adótartozással rendelkezı adózók közzétételi listáján, január 1-jét követıen esedékessé vált adótartozás miatt, c) szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, január 1-jét követıen elkövetett mulasztás miatt, d) egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben, és az egy éven belüli ismételt üzletlezárást megalapozó mulasztást január 1-jét követıen követte el. A kockázatos adózói minısítés a minısítésre okot adó feltétel bekövetkezésétıl számított egy évig áll fenn. A minısítés jogkövetkezményeit nem kell alkalmazni, ha az adózó felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás alatt áll. Ha az eljárás az adózó jogutód nélküli megszőnése nélkül zárul, az adózó kockázatos minısítésének jogkövetkezményeit ismét alkalmazni kell azzal, hogy az 1 éves idıtartamba a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás ideje nem számít bele. Megszünteti az állami adó- és vámhatóság az adózó kockázatos adózói minısítését a soron következı negyedéves minısítéskor, ha az elıbbi felsorolás a) és b) pontja szerint arra okot adó adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve adótartozást az adózó megfizette. A kockázatos adózónak minısülı adózók az általánosnál szigorúbb elbírálásban részesülnek. (Art. 6/F.- 6/I. ) Többek között a kockázatos adózó által visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határideje 75 nap. Ha az adózó az állami adó- és vámhatóság által ellenırzés alá vont idıszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenırzés idıtartama alatt, illetve annak egy részében kockázatos adózónak minısül, az ellenırzés határideje 60 nappal meghosszabbodik. A késedelmi pótlék megállapítása idıpontjában kockázatosnak minısülı adózót terhelı, az állami adóés vámhatóság által az utólagos adómegállapítás során feltárt adókülönbözet után felszámított késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idıpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része. A késedelmi pótlék megállapítása idıpontjában kockázatosnak minısülı adózó terhére adóhiányt megállapító határozatban az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál késıbbi idıpont nem állapítható meg a pótlékfizetés kezdı napjaként. Ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének idıpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az adóhiány megállapításának (jegyzıkönyvezésének) idıpontjában kockázatos adózónak minısült, az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellızheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felsı határának 50 százaléka. Az állami adó- és vámhatóság által kiszabható mulasztási bírság felsı határa, ha az adózó a jogszabálysértés elkövetésének idıpontjában vagy a mulasztás feltárásának (jegyzıkönyvezésének) idıpontjában kockázatos adózónak minısült, az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felsı határának 150 százaléka. Az új rendelkezéseket a január 1-jén jogerısen el nem bírált ügyekben, továbbá azt követıen az azt megelızı idıszakra teljesítendı, illetve esedékessé vált kötelezettségekre is alkalmazni kell, azonban ha a jogszabálysértés elkövetésének idıpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében - 6 -

7 kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható. (Art (1) bekezdés) Kockázatos adózó esetén kötelezı az adóellenırzést lefolytatni, ha végelszámolását rendelték el (2015. évi CLXXXVII. törvény 24., Art. 89. (1) bekezdés a) pontja) Az adózás rendjérıl szóló törvényen kívüli más kapcsolódó törvények (Szja tv., Tny., Ebtv., Cst., stb.) változásai bérügyviteli szemmel A évi CLXXXVII. törvény A évi CLXXXVII. törvény az adózás rendjérıl szóló törvényen kívül 19 más törvényt is módosít. Bérügyviteli szempontból az Szja törvény és a Tbj törvény változásait kell fokozott figyelemmel követni. A évi CLXXXVII. törvény Szja törvény bérügyviteli szempontból lényeges módosítására vonatkozó részei a bevallási nyilatkozattal, az adóbevallási tervezettel összefüggı eljárással kapcsolatosak (ld. feljebb), illetve az szja mértékének 1 %-os csökkentése miatt a kedvezményezett összegek átszámításával függenek össze (Szja tv. 58. (7) bekezdésében a 32 ezer forintot szövegrész helyébe a 30 ezer forintot szöveg lép). További módosítás szerint az Szja tv. 3. sz. melléklet II. része a következı 3. ponttal egészül ki: (Igazolás nélkül elszámolható költségek) 3. a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetıként és árukísérıként foglalkoztatott (a közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti jármővek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, vagy más, errıl szóló jogszabály rendelkezései szerint engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatást végzı, illetıleg abban árukísérıként közremőködı), belföldi kiküldetés címén bevételt szerzı magánszemélynél - kizárólag e tevékenysége tekintetében - a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítı munkavállaló költségtérítésérıl szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg, feltéve, hogy a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármő belföldön történı üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza; A évi CLXXXVII. törvény Tbj. törvény módosítása a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyaira vonatkozó pontosítások. A kisadózóként bejelentett személyek után fizetendı, az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci-, valamint nyugdíjjárulék kötelezettséget is kiváltó közteherfizetést a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint kell teljesíteni (Tbj. 26. (10) bekezdés). A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a kisadózóra vonatkozó bejelentési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben meghatározottak szerint teljesíti (Tbj. 45. ) A Tbj. 43. (2a) bekezdése adatok statisztikai felhasználásával kapcsolatos rendelkezés. A évi CLXXXVI. törvény A évi CLXXXVI. törvény szintén módosítja az adózás rendjérıl szóló törvényt, ezen kívül még 107 törvényt módosít. Bérügyviteli szempontból az adózás rendjérıl szóló törvényen ( ) kívül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény módosítása (Tny) (48..), a kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény (Ebtv. ) (50. ), a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény (Cst.) (63. ) és a megváltozott munkaképességő személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény (Mmtv.) ( ) változásaira kell figyelemmel lenni

8 a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (Tny.) módosítása A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) változásai a hozzátartozói nyugdíj iránti kérelemmel (Tny. 44/F. ), a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerveknek a nyugellátásokkal és más ellátásokkal kapcsolatos eljárásaival, illetve ügyintézési határidıkkel kapcsolatos (Tny. 72., Tny. 96/B. (6) bekezdés) a kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény módosítása A kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 2 -a a következı (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott engedélyezési eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függı hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. (Ebtv. 1. (3) bekezdése) Az Ebtv. 19/A. -a a következı (1b) bekezdéssel egészül ki: (1b) Ha a gyógyító-megelızı eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történı elızetes befogadása iránti kérelem új eszközt nem igénylı új orvosi eljárásra irányul, az ügyintézési határidı hatvan nap. Az Ebtv. 29. (4) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (4) A biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - ha jogszabály eltérıen nem rendelkezik - a társadalombiztosítási azonosító jelet (a továbbiakban: taj-szám) igazoló hatósági igazolványát és - amennyiben a biztosított a 14. életévét betöltötte - érvényes, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványát köteles bemutatni. A biztosított a taj-számát a tároló elemmel rendelkezı állandó személyazonosító igazolványával - a technikai feltételek megléte esetén - elektronikusan is igazolhatja, amennyiben a külön törvényben meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza. A biztosított a taj-számát a személyazonosító jel helyébe lépı azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint is igazolhatja. a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény módosítása A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 34. -a a következı (2) és (3) bekezdéssel egészül ki: (2) Ha családtámogatással összefüggı elsıfokú eljárásban a) az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmezı 18. életéve elıtti fennállása, b) az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége, c) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak idıpontja kérdését szakkérdésként kell vizsgálni, az ügyintézési határidı negyven nap. (3) Az uniós rendeletek alapján lefolytatott eljárások ügyintézési határidejére az uniós rendeletek szabályai irányadók. az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény módosítása Az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24. -a a következı (5a) bekezdéssel egészül ki: (5a) Az (5) bekezdés szerinti adóigazolvány bemutatásával egyenértékő, ha - a technikai feltételek megléte esetén - a magánszemély az adóazonosító számát a tárolóelemmel rendelkezı állandó személyazonosító igazolványával elektronikusan igazolja, amennyiben a külön törvényben meghatározottak szerint a tárolóelem azt tartalmazza. Az Art. 54. (7) bekezdés i) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: (Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról) i) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelıs szervet, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott fennálló köztartozás, illetve annak az elıírt határidıben történı meg nem fizetése, mint méltatlansági eset, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés vizsgálatához szükséges körben; Az Art a a következı (2a) bekezdéssel egészül ki: (2a) A (2) bekezdéstıl eltérıen a fıvárosi és megyei kormányhivatal vagy járási (fıvárosi kerületi) hivatal megkeresése alapján az adók módjára behajtandó köztartozás tekintetében az illetékes állami adóhatóság jár el. Az Art (17) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (17) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelıs miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadói, adószakértıi, illetve okleveles adószakértıi tevékenység végzéséhez szükséges bejelentési eljárás, a nyilvántartásba vétel és az abból való törlés feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait, a bejelentési eljárásért, valamint a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására jelentkezı szervezetek kérelmének elbírálásáért fizetendı igazgatási szolgáltatási díj mértékét, továbbá a nyilvántartásba vettek kötelezı továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat azzal, hogy az eljárás során méltányossági eljárásnak nincs helye. Az Art. 175/A. -a helyébe a következı rendelkezés lép: 175/A. (1) Aki adótanácsadói, adószakértıi, illetve okleveles adószakértıi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az adótanácsadók, adószakértık és okleveles adószakértık nyilvántartását vezetı szervezetnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni. (2) Bejelentés alapján az adótanácsadók, adószakértık és okleveles adószakértık nyilvántartásába fel kell venni azt a természetes személyt, aki a) büntetlen elıélető, b) nem áll gazdasági, pénzügyi-számviteli vagy jogi végzettséghez kötött munkakörnek megfelelı foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és - 8 -

9 c) rendelkezik az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, szakképzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek. (3) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı egyéb szervezet adótanácsadói, adószakértıi, illetve okleveles adószakértıi tevékenységet - az (1) bekezdés szerinti bejelentést követıen - akkor folytathat, ha legalább egy tagja vagy alkalmazottja az adótanácsadók, adószakértık és okleveles adószakértık nyilvántartásában szerepel. (6) Az Art. 175/E. (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: 175/E. (1) A nyilvántartásba vételt végzı szervezet vezeti az adótanácsadók, adószakértık és okleveles adószakértık nyilvántartását. Az Art. 175/D. a) (1) bekezdésében az engedély megadására szövegrész helyébe a nyilvántartásba vételre szöveg, b) (2) bekezdésében a 60 nap szövegrész helyébe a 45 nap szöveg, c) (3) bekezdésében a 30 napon szövegrész helyébe a 21 napon szöveg d) (4) bekezdésében az az engedély megadásával szövegrész helyébe az a nyilvántartásba vétellel szöveg, e) (6) bekezdésében az Az engedély kiadásával, visszavonásával szövegrész helyébe az A nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel szöveg lép. Hatályát veszti az Art. a) 52. (7) bekezdés l) pontja, b) 175. (17a) bekezdése és c) 175/B. -a. A megváltozott munkaképességő személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény módosítása A megváltozott munkaképességő személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 7. (3) és (4) bekezdése helyébe a következı rendelkezések lépnek: (3) A rehabilitációs ellátásban részesülı személy keresıtevékenység folytatása esetén a keresıtevékenység idıtartama alatt bekövetkezett keresıképtelenségére (a továbbiakban: keresıképtelenség) tekintettel - a kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) meghatározottak szerint - táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. (4) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az idıtartamra, amikor az ellátott keresıtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a heti munkaideje a 20 órát meghaladja. Az Mmtv. 10. (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (1) A rehabilitációs ellátás a) az ellátás idıtartamának leteltével, valamint b) az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követı hónap elsı napjától megszőnik. Az Mmtv. a következı 16/A. -sal és 16/B. -sal egészül ki: 16/A. A megváltozott munkaképességő személyek ellátásaival kapcsolatos eljárás esetén az ügyintézési határidı 50 nap. A jogosultsági feltételek fennállása esetén, ha a megváltozott munkaképességő személyek ellátásának összege a szükséges adatok hiánya miatt a kérelem benyújtásától - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 33. (3) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával - számított 50 napon belül nem határozható meg, a rehabilitációs hatóság végzésében a megváltozott munkaképességő személyek ellátása Mmtv.-ben meghatározott legkisebb összegének megfelelı elıleget állapít meg. A megváltozott munkaképességő személyek ellátása megállapítását követıen a folyósított elıleg összegét a visszamenılegesen járó ellátás összegébe be kell számítani. 16/B. Ha a rehabilitációs hatóság más szerv eljárásában szakértıként jár el, a) a közlekedıképesség vizsgálata esetén az eljárására irányadó határidı 50 nap, b) az a) pontban nem említett esetben az eljárására irányadó határidı 21 nap. Az Mmtv. 26/A. -a helyébe a következı rendelkezés lép: 26/A. A rehabilitációs hatóság kérelemre komplex minısítést végez, és ennek eredményérıl hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó ügyintézési határidı 50 nap. Az Mmtv. 27. (2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértıi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentı természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn. Az Mmtv. 27. (4) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (4) A Kormány által kijelölt szerv a foglalkozási rehabilitációs szakértıi tevékenység gyakorlásának idıtartama alatt lefolytatott hatósági ellenırzés keretében ellenırzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését. Az Mmtv. 27/A. (2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (2) Aki az (1) bekezdés szerint szakértıi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a Kormány által kijelölt szervnek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentı természetes személyazonosító adatait, valamint annak igazolását, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn. Az Mmtv. 27/A. (4) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (4) A Kormány által kijelölt szerv a rehabilitációs orvosszakértıi tevékenység gyakorlásának idıtartama alatt lefolytatott hatósági ellenırzés keretében ellenırzi az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését

10 Az Mmtv. a következı 38/E. -sal egészül ki: 38/E. A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggı törvénymódosításokról szóló évi CLXXXVI. törvénnyel módosított 7. (3), (4) és (5) bekezdését a rehabilitációs pénzbeli ellátás szüneteltetése iránt folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell. Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás a december 31-ig hatályos rendelkezések alapján a keresıképtelenségre tekintettel került szüneteltetésre, az ellátás idıtartama a keresıképtelenség idıtartamával meghosszabbodik. Hatályát veszti az Mmtv. a) 7. (5) bekezdésében az - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - szövegrész, b) 10. (2) bekezdés b) pontja január 1-jétıl hatályos kiemelt törvényi változás az adóbevallási tervezet Adóbevallási tervezet bevezetése, rendszere A január 1-jétıl az adóév utolsó napján ügyfélkapuval, vagy külön e célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkezı azon adózó részére, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján munkáltatói adómegállapítást nem kért, az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, vagy nem tett bevallási nyilatkozatot, az állami adóhatóság elkészíti és az adóévet követı év március 15. napjától elektronikus úton megküldi személyi jövedelemadó adóbevallási tervezetét (a továbbiakban: adóbevallási tervezet). A tevékenységét folytató személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó, valamint a mezıgazdasági ıstermelı részére az állami adóhatóság adóbevallási tervezetet nem készít. Ha az adózó az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adóhatóság nyilvántartásában szereplı adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait javíthatja, kiegészítheti. Az adózó az adóbevallási tervezetben - szükség esetén a javított, kiegészített adatokkal - a naptári évet követı május 20-ig elektronikus úton fogadhatja el, és ezzel teljesíti az adóbevallási kötelezettségét. Az adózó az adó megfizetésére május 20-ig köteles, az állami adóhatóságnak a visszatérítendı adót az adóbevallási tervezet elfogadásától számított 30 napon belül kell kiutalnia. Ha az adózó az adóbevallási tervezetet elektronikus úton a naptári évet követı május 20-ig nem fogadja el, bevallási kötelezettségének az állami adóhatóság közremőködése nélkül kell eleget tennie a naptári évet követı május 20-ig. (Art január 1-jén hatályba lépı 26/B., Szja tv január 1-jén hatályba lépı 12/B. ) 2 Több munkáltató által foglalkoztatott munkavállalók bérügyviteli kérdései Több munkáltató általi foglalkoztatás szabályai, biztosítotti bejelentés, munkáltatók között elszámolás speciális kérdései A több munkáltató által létesített munkaviszony esetében a munkabér-fizetéssel kapcsolatos rendelkezést a Munka Törvénykönyvérıl szóló évi I. törvény (Mt.) 195. (2) bekezdése tartalmazza. Ennek értelmében a munkaszerzıdésben meg kell határozni, hogy a munkabér-fizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. A törvényi kommentár ezt a következıkkel egészíti ki: A munkaerı-kölcsönzéssel szemben itt nem a munkavállaló feletti munkáltatói jogkör visszterhes átengedésérıl van szó, hanem eleve több jogalany kerül a munkáltatói pozícióba, akiket a munkáltatói jogok és kötelezettségek teljessége megillet, illetve terhel. Munkajogi szempontból a több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a jogviszonyban részt vevı munkáltatók mindegyike munkáltatónak minısül. A munkáltatók megállapodásuk arányában viselik a munkabért és annak terheit. A munkabérrel kapcsolatos költségátterhelés elszámolása során tehát nem valamilyen szolgáltatás nyújtás ellenértékét fizeti egyik cég a másiknak, hanem a bérköltség és bérjárulék megállapodásuk szerint adott munkáltatóra esı részének rendezése történik meg. Igaz ez mind számviteli mind pénzügyi elszámolás szempontból. Számviteli szempontból minden munkáltatónak a megállapodás szerint rá esı részt bérköltségként illetve bérjárulékként kell kimutatnia. A számviteli törvény eltérı rendelkezése hiányában ezt a

11 kötelezettséget nem befolyásolja, hogy a nettó munkabér dolgozó részére történı kifizetését, illetve a bért terhelı adók és járulékok bevallását melyik munkáltató teljesíti ténylegesen, és az sem, hogy statisztikai szempontból mely cégnél kell a dolgozót számításba venni. A munkabér-kifizetési kötelezettséget, illetve az adóhatóság felé a bért terhelı adók és járulékok bevallását és befizetését teljesítı munkáltató a többi munkáltatóval kötött - megállapodás alapján nem ıt terhelı bérköltség részt és bérjárulék részt nem mutathatja ki költségként, hanem a többi munkáltatóval szembeni követelésként kell nyilvántartásba vennie. A többi munkáltatónak a megállapodás alapján a teljes bérköltségbıl ıt terhelı összeget bérköltségként, a bérjárulékból rá esı részt a bérjárulékok között kell könyvelnie a munkabér-fizetési kötelezettséget teljesítı munkáltató felé fennálló kötelezettséggel szemben. A munkabér-kifizetési kötelezettséget teljesítı munkáltató bérköltségként és bérjárulékként nem a teljes összeget, hanem csak a rá jutó részt számolhatja el. A teljes összegbıl azt a részt, amely a többi munkáltatót terheli, a munkabér-kifizetési kötelezettséget teljesítı munkáltatónál követelésként kell nyilvántartásba venni. Amikor a többi munkáltató az ıket terhelı részt pénzügyileg rendezi, azt a munkabér-kifizetési kötelezettséget teljesítı munkáltatónál nem lehet egyik eredménykategória bevételeként sem figyelembe venni, hanem követelés csökkenésként kell könyvelni. A munkabérkifizetési kötelezettséget teljesítı munkáltató esetleges transzferár nyilvántartását értelemszerően nem érinti. Ezzel párhuzamosan az többi munkáltatónak a megállapodás alapján a teljes bérköltségbıl ıket terhelı összeget bérköltségként, a bérjárulékból rájuk esı részt a bérjárulékok között kell könyvelni a munkabérkifizetési kötelezettséget teljesítı munkáltató felé fennálló kötelezettséggel szemben. Amikor a többi munkáltató az ıket terhelı részt pénzügyileg rendezik, az a többi munkáltató könyvelésében a munkabérkifizetési kötelezettséget teljesítı munkáltatóval szemben fennálló kötelezettség csökkenéseként kell szerepeltetni. A munkabér-kifizetési kötelezettséget teljesítı munkáltató a bérköltség és bérjárulékok átterhelésérıl számlát nem bocsáthat ki, mivel ez tartalmilag nem szolgáltatásnyújtás és nem is termékértékesítés. Ugyanezen okból ez az eset nem tartozik az áfa törvény hatálya alá. A témához szorosan kapcsolódik az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezése, amely több munkáltató által létesített munkaviszony esetén azt írja elı, hogy a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejőleg kötelesek egy munkáltatót kijelölni a munkaviszonyból eredı adókötelezettségek teljesítésére (Art. 16. (4a) bekezdés). A kijelölt munkáltató köteles a kiterjesztett tartalmú bejelentési kötelezettség teljesítésére, illetve a bér teljes összegét nemcsak a kijelölt munkáltatóra jutó részt terhelı adó és járulékkötelezettségekre vonatkozó havi adóbevallási és adatszolgáltatási illetve adó- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésére. A munkabér-kifizetési kötelezettséget teljesítı munkáltató. nemcsak a rá jutó részre, hanem a bér teljes összegére vonatkozóan köteles teljesíteni mind a havi adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget, mind az adó és járulékfizetési kötelezettséget. További kapcsolódó szabályok: Az Art. munkáltató fogalma szerint, több munkáltató által létesített munkaviszony esetén munkáltatónak csak a munkaviszony létesítésével egyidejőleg, írásban az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltató tekintendı (Art pont). A többi munkáltató az Art. szóhasználata szerint e törvény szerint munkáltatónak nem minısülı, munka törvénykönyve szerinti munkáltató (Art. 16. (6) bekezdése), illetve az Art. 16. alkalmazásában ugyanerre a további foglalkoztató (Art. 16. (4a) bekezdése) kifejezést alkalmazzák. A KSH útmutatója alapján több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a statisztikában a munkavállalót a munkabér-fizetési kötelezettséget teljesítı munkáltató létszámában kell figyelembe venni. Fentiekhez kapcsolódik a 79/2012. Számviteli kérdés valamint a 2013/28. Adózási kérdés

12 3 Figyelemfelhívás bérügyviteli feladatok ellátásával kapcsolatban külföldieket Magyarországon foglalkoztatók, illetve magyarokat külföldön foglalkoztatók részére Amennyiben külföldiekkel kapcsolatos bérügyviteli feladatokat kell ellátni, rendkívül gondos körültekintésre van szükség. Mindenekelıtt nagyon részletesen fel kell térképezni a magánszemély és a foglalkoztató által kötött szerzıdés minden körülményét. Nemcsak kiküldetésben, hanem számos más módon is lehetséges tevékenység végzése, ezeknek a szabályaival pontosan tisztában kell lenni. Nagyon fontos kérdés, hogy melyik országból való a foglalkoztató illetve a magánszemély. Különféle rendelkezéseket kell alkalmazni az Európai Unió illetve EGT tagállamai és az azon kívüli ú.n. harmadik országok esetén. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az adott országgal van-e Magyarországnak kettıs adóztatást elkerülı egyezménye, ha igen, akkor a magyar jogszabályi elıírásokat ezek figyelembe vételével kell alkalmazni. Rendkívül összetett kérdés annak megválaszolása, hogy mely országban van a magánszemély adóügyi illetısége, az adott jövedelmet melyik állam adóztathatja, amelynek szabályai szerint kell teljesíteni az adókötelezettséget. Olyan eset is elıfordul, amikor a jövedelem külföldi államban adóztatható, de Magyarországon is keletkezhet kiegészítı jellegő adókötelezettség. A kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló nemzetközi egyezmények meghatározzák, hogy adott jövedelemtípusra a magánszemély illetısége szerinti állam, vagy a jövedelem forrása szerinti állam jogosult. Bár elıfordulnak az egyezményekben visszatérı, hasonló szabályok, az egyezmények szabályai eltérıek, ezért minden egyezményt önállóan kell megvizsgálni a rendelkezések alkalmazásához. Magyarországnak több mint nyolcvan országgal többek között az Európai Unió összes államával áll fenn hatályos kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló egyezménye. Magyarországon akkor adóztatható egy magánszemély külföldrıl származó jövedelme, ha összevetve a magyar illetve a külföldi jogszabályokat, és a nemzetközi egyezményeket magyar illetıségőnek minısül, és a jövedelem Magyarországon adóztatható. Korlátozott magyar adókötelezettség akkor is elıfordulhat, ha a jövedelem külföldön adóztatható. Ha adott országgal Magyarországnak nincs kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló egyezménye, akkor a jövedelem adóztatására mindkét ország jogosult. Ilyen esetben a magyar személyi jövedelemadót csökkenti a külföldön megfizetett adó összevont adóalapba tartozó jövedelem esetén 90 %-a, de legfeljebb e jövedelem adóalapjának 16 %-a. Különadózó jövedelem esetén a magyar személyi jövedelemadót a külföldön megfizetett adó csökkenti, de csökkentett fizetendı adó nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál. Egyezmény hiányában az adóügyi illetıséget a magyar szabályok szerint kell meghatározni. Társadalombiztosítási szempontból van jelentısége, hogy vonatkoznak-e adott országra az Európai Unió Közösségi rendeletei, illetve kötött-e adott országgal a közösségi koordinációs szabályok elvein alapuló szociális biztonsági egyezményt Magyarország, illetve esetleg érvényes-e rá valamelyik, az es években kötött szociálpolitikai egyezmény. A biztosítási kötelezettség elbírálása fıszabályként a Közösségi rendeletek vagy egyezmény alapján történik. Ha ennek alapján a magyar szabályokat kell alkalmazni, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget az évi LXXX. törvény (Tbj.) általános szabályai szerint kell megállapítani. Az Európai Unió Közösségi rendelete alapján a hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam társadalombiztosítási jogszabályai alkalmazhatók, még abban az esetben is, ha több tagállamban folytatnak keresı tevékenységet. Fıszabályként annak a tagállamnak a társadalombiztosítási jogszabályait kell alkalmazni, ahol a személy keresıtevékenységet folytat, kivéve a kiküldetést, mert arra eltérı rendelkezések vonatkoznak. Kiküldetés esetén, amennyiben átmeneti jellegő, vagyis fıszabályként nem haladja meg a 24 hónapot, és a foglalkoztatás megfelel a kiküldetésre vonatkozó szigorú szabályoknak (ld. 195/1997.(XI.5. Korm. r.), a személyre a kiküldı állam társadalombiztosítási szabályai érvényesek. Ezt a kiküldı állam igazolja A1 jelő nyomtatvány (korábban E101 jelő) kiadásával

13 Hasonló a szabály az önálló vállalkozóként tevékenykedı személyre, ha a másik tagállamban folytatott tevékenység várható idıtartama nem haladja meg a 24 hónapot, amennyiben megfelel az egyéb feltételeknek is. Ilyen esetben az elsı tagállam társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni. Külön rendelkezések pontosan meghatározzák, mely tagállam társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni, ha a magánszemély két vagy több tagállamban munkavállalóként dolgozik, illetve arra az esetre, ha önálló tevékenységet végez két vagy több tagállamban. A több tagállamban egyidejőleg folytatott tevékenység esetén az A1 (korábban E101) jelő nyomtatvány szolgál a biztosítási jogviszony igazolására. Az Európai Unió Közösségi rendelete alapján amennyiben a munkáltató székhelye vagy üzletviteli helye nem abban a tagállamban van, ahol a munkavállalója biztosítottnak minısül a munkavállalóra vonatkozó társadalombiztosítási kötelezettségeket ugyanúgy köteles teljesíteni, mintha a székhelye vagy üzletviteli helye abban a tagállamban lenne, ahol a munkavállalója biztosítottnak minısül. Ha például egy magyar munkáltató olyan munkavállalót foglalkoztat, aki A1 jelő igazolással igazolja, hogy Németországban terjed ki rá a biztosítás, akkor a magyar munkáltatónak a német jogszabályok szerint kell Németországban teljesíteni a társadalombiztosítási kötelezettségeit. Külföldi vállalkozás számára végzett olyan munka esetén, amelyre a magyar társadalombiztosítás terjed ki, és a külföldi munkáltató a magyar jogszabályok szerint nem kötelezett bejegyzésre, akkor a külföldi vállalkozás a társadalombiztosítási kötelezettségeket foglalkoztatóként történı bejelentéssel fióktelepe illetve pénzügyi képviselı útján teljesítheti. Amennyiben a külföldi vállalkozó nem rendelkezik fiókteleppel, nincs pénzügyi képviselıje és foglalkoztatóként sem jelentkezik be, akkor a foglalkoztatott magánszemély köteles a bejelentési (15T1041INT), járulékfizetési, szociális hozzájárulási adó kötelezettség fizetési, bevallási (1508INT) kötelezettségeket teljesíteni. (Tbj. 56/A. ) (A külföldi vállalkozás foglalkoztatottként történı bejelentése lekérdezhetı az adóhivatal honlapján az adóalanyok listái egyéb szervezetek menüpontban.) Fentiekkel kapcsolatban hasznos információkat tartalmaz a NAV 4. sz. információs füzete. Fontos információ, hogy harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása fıszabályként tartózkodási illetve munkavállalási engedélyhez kötött, az engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása bejelentés köteles. Az errıl szóló rendelkezéseket, illetve az engedélyezési eljárás szabályait illetve az engedély kiadásának szigorú feltételeit a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi II. törvény 29/A., a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7., illetve a 445/2013 (XI.28.) Kormány rendelet írja elı. Súlyos bírság terheli a foglalkoztatót amennyiben harmadik országbeli állampolgárt összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedély (Flt. 7. (1) bekezdés a) pontja), illetve munkavállalási engedély (Flt. 7. (1) bekezdés b) pontja) nélkül foglalkoztat. A bírság mértéke már elsı alkalommal is a foglalkoztatás megkezdésétıl az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) négyszeresének, de legalább a kötelezı legkisebb munkabér (a továbbiakban: minimálbér) nyolcszorosának megfelelı összeg (a munkaügyi ellenırzésrıl szóló évi LXXV. törvény 7/A. ). Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerzıdés csak az engedély beszerzését követıen köthetı meg (Flt. 7. (2) bekezdés). Az engedély alapján történı munkavállalás céljából a foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló köteles kötelezı érvényő állásajánlatnak minısülı elızetes megállapodást kötni foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A foglalkoztatás meghatározott kivétellel legfeljebb kétéves, határozott idıtartamra szólhat. (Flt. 7. (7), (7a) bekezdés). Az EU Kék Kártya olyan tartózkodási engedély, amely magas szintő képzettséggel rendelkezı harmadik országbeli állampolgárt valamely tagállam területén történı tartózkodásra és egyúttal magas szintő képzettséget igénylı munkavállalásra jogosítja (2007. évi II. törvény 2. r) pontja). EU Kék Kártya alapján Magyarországon munkaviszonyt létesítı harmadik országbeli állampolgár részére fizetendı minimálbér mértékének kiszámítási módját NGM rendelet határozza meg (44/2011. (XII.16.) NGM rendelet 3. (1) és (2) bekezdése illetve 1. sz. melléklete)

14 A legkisebb havi munkadíj mértéke 2015-ben az NGM rendelet 1. sz. melléklete szerinti munkakörökben (pl. általános orvos, szakorvos, gyógyszerész stb.) Ft, egyéb munkakörökben Ft (NGM Közlemény 2014/10. Nemzetgazdasági Közlöny). A legkisebb havi munkadíj mértéke 2016-ban az NGM rendelet 1. sz. melléklete szerinti munkakörökben Ft, egyéb munkakörökben Ft (NGM Közlemény 2015/10. Nemzetgazdasági Közlöny). 4 Számfejtett, de valamilyen okból ki nem fizetett munkabér adózási kérdései Az adó- és járulékfizetési és bevallási szabályok alkalmazása olyan esetben, amikor a számfejtett munkabér tényleges kifizetése valamilyen okból elmarad Amennyiben a számfejtett munkabér kifizetése valamilyen okból elmarad, a gyakorlatban problémát okoz annak eldöntése, hogyan kell ilyen esetekben a jogszabályi rendelkezéseket alkalmazni szeptember 1-jétıl a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (Szja tv.) 48. új (21) bekezdéssel egészült ki, amelynek hatályba lépése óta vált egyértelmővé a helyzet, azaz nem fordulhat elı, hogy a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után történjen adó- és járulékfizetés. Az Szja tv. 48. (21) bekezdésének rendelkezései némi pontosítással, de változatlan gyakorlati tartalommal január 1-jétıl átkerültek az Szja tv. 46. (8) bekezdésébe, amely jelenleg is hatályos. Az Szja tv szeptember 1-jétıl december 31-ig hatályos 48. (21) bekezdése és az Szja tv január 1-je óta hatályos 46. (8) bekezdése értelmében amennyiben az adóelıleg megfizetésére nem a magánszemély kötelezett vagyis az adóelıleg-megállapításra kötelezett kifizetınek az általa levonandó adóelıleget úgy kell megállapítania, bevallania és befizetnie, hogy elszámolt adóelılegként a magánszemély által a tárgyhót követı 12-ig mint befizetésre nyitva álló határidıig megszerzett bevételt terhelı adóelıleg vehetı figyelembe. Ha tehát a tárgyhavi bér kifizetése a dolgozó részére nem történik meg tárgyhót követı 12-ig, akkor elıbbi szigorú szabály szerint személyi jövedelemadó elıleg-alap számításnál figyelembe vehetı jövedelme nem keletkezik. Mivel az évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. k) pontja szerint az összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységbıl származó jövedelmek esetén járulékalapként a személyi jövedelemadó elılegalap számításnál figyelembe vett jövedelmet kell tekinteni, ezért ténylegesen ki nem fizetett munkabér esetén nem keletkezik járulékalapot képezı jövedelem sem. Hasonlóképpen a évi CLVI. törvény 455. (1) és (2) bekezdése értelmében a szociális hozzájárulási adó alapja a személyi jövedelemadó alapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységbıl származó jövedelmek esetén szintén a személyi jövedelemadó elıleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmet kell tekinteni, ezért ténylegesen ki nem fizetett munkabér esetén szociális hozzájárulási adó alapot képezı jövedelem sem keletkezik. Mivel a évi CLV. törvény 4. (1) bekezdése értelmében a szakképzési hozzájárulási kötelezettség szorosan kapcsolódik a szociális hozzájárulási adó kötelezettséghez, ténylegesen ki nem fizetett munkabér esetén szakképzési hozzájárulási kötelezettség sem merül fel. Az adóhivatal A tárgyhónapban elszámolt, de késıbbi idıpontban kifizetésre kerülı munkabérek utáni járulékkötelezettség címmel június 11-én tájékoztatót adott ki, amelyet március 13-án archívumba helyeztek, azonban a következı címen jelenleg is elérhetı: Amikor január 1-jétıl újrafogalmazták az Szja tv. IX. fejezetét, akkor került a 46. (8) bekezdésébe át a korábbi 48. (21) bekezdésének rendelkezése. Mivel az Szja tv. 46. (8) bekezdése azóta nem változott, az elıírás most is gyakorlatilag azonos tartalommal él, az állásfoglalás magyarázata máig tökéletesen helytálló, a törvényi rendelkezések ma is így szólnak. A tájékoztató archívumba bizonyára azért került, mert a joghelyek hivatkozásai mára már megváltoztak, illetve értelemszerően nem terjed ki a szociális hozzájárulási adó kötelezettségre, hiszen azt csak késıbb, január 1-jétıl vezették be. Összefoglalva: bevallani mindig csak azt a jövedelmet kell, amelyet a magánszemély az adóelıleg befizetésre nyitva álló határidıig megszerzett (ld. adóhivatali tájékoztatás)

részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik

részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik Figyelem! Önellenırzés A pénztártag 2010. november 1-jét megelızı idıszakra vonatkozó tagdíjának önellenırzése (pótbevallása) esetén a bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtania. Az önellenırzés

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2003. évi XCII. törvény 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 2016.01.01. és 2016.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Alapelvek..................................................

Részletesebben

Az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény III.-V. Fejezete.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény III.-V. Fejezete. Az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény III.-V. Fejezete. III. FEJEZET: A HELYI ADÓZÁST ÉS GÉPJÁRMÛADÓT ÉRINTÕ MÓDOSÍTÁSOK 1. A helyi adókról

Részletesebben

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete. a szociális ellátások helyi szabályozásáról

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete. a szociális ellátások helyi szabályozásáról ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról Ordacsehi Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a szociális

Részletesebben

53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet

53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet Page 1 of 10 A jogszabály mai napon hatályos állapota 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez)

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez) KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez) Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan Az adatlapot a vagyonszerzınek

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségébıl kiindulva az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerő jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet. a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérıl

8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet. a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérıl 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérıl A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

1991. évi LXXXII. törvény. a gépjármőadóról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS II. A BELFÖLDI GÉPJÁRMŐVEK ADÓJA. Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett

1991. évi LXXXII. törvény. a gépjármőadóról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS II. A BELFÖLDI GÉPJÁRMŐVEK ADÓJA. Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett 1991. évi LXXXII. törvény a gépjármőadóról Az Országgyőlés a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fıvárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint

Részletesebben

79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet

79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet 79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet a mezıgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, elıállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenırzésének részletes

Részletesebben

(Egységes szerkezetben)

(Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 15/2000.(III.31.) Kgy rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról (Egységes szerkezetben) A lakások és helyiségek

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról Módosítva: 13/1993.(V.28.) KT, 1/1994.(I.28.) KT, 6/1994.(IV.22.)KT, 23/1995.(VIII.25.) KT,

Részletesebben

Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása 2012. évi LXXIX. Törvény az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról 1 A kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása hatályos: 2012.06.28 Tartalom: A kötelezı

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény célja az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1 1. oldal 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1 Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvezı mőködési feltételeinek elısegítése,

Részletesebben

Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének. 36/2003.(XII.31.) számú. r e n d e l e t e

Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének. 36/2003.(XII.31.) számú. r e n d e l e t e Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 36/2003.(XII.31.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról, valamint a személyes

Részletesebben

1. oldal, összesen: 30. 2007. évi CXVII. törvény. a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl

1. oldal, összesen: 30. 2007. évi CXVII. törvény. a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl 1. oldal, összesen: 30 A jogszabály mai napon hatályos állapota 2007. évi CXVII. törvény a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl Az Országgyőlés a foglalkoztatók nyugdíjcélú megtakarítások terén

Részletesebben

A Kormány 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 141.

A Kormány 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 141. A Kormány 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 141. szám A Kormány a szakképzésrıl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88.

Részletesebben

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

2003. évi XCII. törvény. az adózás rendjéről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1 / 223 2016.04.20. 12:09 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2016.01.01 2016.04.30 132 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) E törvény

Részletesebben

EU7403 DMRV DUNA MENTI REGIONÁLIS VÍZMŐ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Közbeszerzési szabályzat ELJÁRÁSI UTASÍTÁS

EU7403 DMRV DUNA MENTI REGIONÁLIS VÍZMŐ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Közbeszerzési szabályzat ELJÁRÁSI UTASÍTÁS DMRV DUNA MENTI REGIONÁLIS VÍZMŐ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Közbeszerzési szabályzat ELJÁRÁSI UTASÍTÁS ENGEDÉLY NÉLKÜLI MÁSOLÁSA NEM MEGENGEDETT! BELSİ HASZNÁLATRA TULAJDONOS NEVE: A PÉLDÁNY SORSZÁMA:

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter. / 2008.(..) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter. / 2008.(..) KvVM rendelete TERVEZET A környezetvédelmi és vízügyi miniszter / 2008.(..) KvVM rendelete a környezetvédelmi és a vízügyi elıirányzatok felhasználásának és ellenırzésének szabályairól Az államháztartásról szóló 1992.

Részletesebben

F E L H Í V Á S MUNKAHELYEK MEGİRZÉSÉÉRT

F E L H Í V Á S MUNKAHELYEK MEGİRZÉSÉÉRT F E L H Í V Á S a MUNKAHELYEK MEGİRZÉSÉÉRT elnevezéső, az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló, a munkaadók és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat együttmőködésében megvalósuló

Részletesebben

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló

EDUTAX Kft. Ügyfél Hírlevél. adózás, számvitel, munkaügy. SZÁMos helyen ott vagyunk. A szerkesztőbizottság tagjai: adószakértő, könyvvizsgáló EDUTAX Kft. SZÁMos helyen ott vagyunk Ügyfél Hírlevél adózás, számvitel, munkaügy A szerkesztőbizottság tagjai: Molnár Imre Szilai László Takács Tibor Torma Beáta Vidáné Papp Csilla adószakértő, könyvvizsgáló,

Részletesebben

HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS Hortobágy Község Polgármesteri Hivatalának 4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1. AZONOSÍTÓ ADATOK HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévrıl a Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegő

Részletesebben

A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI A biztosító jelen biztosítás keretében a biztosítási díj ellenében megtéríti a harmadik személy által a megjelölt országok területén okozott és a biztosított

Részletesebben

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók A nyugdíj-elıtakarékossági számla vezetıjének adatszolgáltatása a nála ilyen címen vezetett számlára a magánszemély által 2011. évben befizetett (átutalt), illetıleg a magánszemély részére nem-nyugdíj

Részletesebben

Adótörvény változások 2016.

Adótörvény változások 2016. 1 Adótörvény változások 2016. Alábbi hírlevelünkben foglaljuk össze a Parlament által 2015. november 17-én megszavazott, 2016-re vonatkozó legfontosabb adótörvény módosításokat. Minimálbér, garantált bérminimum

Részletesebben

A gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni.

A gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni. Gépjármű átírás Mikor kell Gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást a jármő korábbi tulajdonosának (eladó) és az új tulajdonosnak (vevı) is be kell jelentenie az okmányirodában. A korábbi tulajdonos

Részletesebben

urataggytőtós Hivatala

urataggytőtós Hivatala urataggytőtós Hivatala irományszáar 1I EC3CI A 9 Az Országgyűlés Érkezett: 2015 NOV 13. Törvényalkotási bizottsága Összegző módosító javasla t Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére Tisztelt

Részletesebben

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok 8. Cím Biztosítási szerzıdések I. Fejezet Közös szabályok 5:360. [A biztosítási szerzıdés fogalma] Biztosítási szerzıdés alapján a biztosító a szerzıdésben meghatározott biztosítási kockázat viselésére

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA 2010. SZEGED Szegedi Tudományegyetem Vagyonkezelési Szabályzata 2 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 I.1. A szabályzat

Részletesebben

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testületének 30/2009.(XII. 18.) rendelete

Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testületének 30/2009.(XII. 18.) rendelete Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testületének 30/2009.(XII. 18.) rendelete Hatályos: 2012. október 1-tıl. Egységesítve:2012. szeptember 28. a szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetben

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének../2009. (.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének../2009. (.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 55 MELLÉKLET:1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének../2009. (.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról (tervezet) E L İ T E R J E

Részletesebben

Elsı lakást szerzık támogatásához és a lakás korszerősítéséhez nyújtott támogatást igénylı lap

Elsı lakást szerzık támogatásához és a lakás korszerősítéséhez nyújtott támogatást igénylı lap Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda 6724 Szeged, Huszár u. 1. Levelezési cím: 6701 Szeged, Pf. 763 Elsı lakást szerzık támogatásához és a lakás

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testületének 32/2014. (XI. 28.) Önkormányzati Rendelete

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testületének 32/2014. (XI. 28.) Önkormányzati Rendelete Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testületének 32/2014. (XI. 28.) Önkormányzati Rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról-átvételérıl Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

A cégbejegyzési kérelem adózási nyilatkozatainak útmutatója, 2016. január 1-jétől. Áfa-nyilatkozatok; közösségi adószám igénylése, megszüntetése

A cégbejegyzési kérelem adózási nyilatkozatainak útmutatója, 2016. január 1-jétől. Áfa-nyilatkozatok; közösségi adószám igénylése, megszüntetése A cégbejegyzési kérelem adózási nyilatkozatainak útmutatója, 2016. január 1-jétől Áfa-nyilatkozatok; közösségi adószám igénylése, megszüntetése Ezen a lapon nyilatkozhat az általános forgalmi adóval kapcsolatos

Részletesebben

Dévaványa Város Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2008.(IX.26.) ör. rendelete

Dévaványa Város Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2008.(IX.26.) ör. rendelete Dévaványa Város Önkormányzata Képviselı-testületének 21/2008.(IX.26.) ör. rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Bevezetı rendelkezés Dévaványa Városi Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V. Városfejlesztési Bizottsága 2011. január 25-én tartott nyilvános ülésérıl.

J E G Y Z İ K Ö N Y V. Városfejlesztési Bizottsága 2011. január 25-én tartott nyilvános ülésérıl. J E G Y Z İ K Ö N Y V Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének Pénzügyi, Gazdasági, és Városfejlesztési Bizottsága 2011. január 25-én tartott nyilvános ülésérıl. Helye: Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK B melléklet (TKSZ) ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK külföldi, konvertibilis pénznemben nyilvántartott fizetési számlák és lekötött betétszámlák vezetéséhez természetes személyek részére Jelen Általános

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvezı mőködési feltételeinek elısegítése, továbbá az Európai Közösségekhez való társulásból eredı szempontok érvényesítése

Részletesebben

Az új házastársak együttes adóalap kedvezménye jogosultsági hónaponként 31.250 forintról 33.335 forintra nőtt, az adómegtakarítás nem változik.

Az új házastársak együttes adóalap kedvezménye jogosultsági hónaponként 31.250 forintról 33.335 forintra nőtt, az adómegtakarítás nem változik. Módosuló adótörvények 2016 (összefoglalás) 2015. év során kilenc hírlevélben tájékoztattuk ügyfeleinket az adótörvények 2016.01.01-től hatályos változásairól. Jelen hírlevelünkben összefoglaljuk, és némileg

Részletesebben

203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról

203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következıket rendeli el: (A Bt. 4. -ához) 1. (1) A felszíni elıkutatást

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához

ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: nyilvántartó lap) kiállítását a

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület Árverési azonosító SOM-2804/09 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. (1133 Budapest, XIII. Pozsonyi út 56.) a továbbiakban Kiíró, a Nemzeti Földalap oni körébe tartozó földterületek értékesítési

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM 41.381/5/2007 ELİTERJESZTÉS a Kormány részére a földrendezı és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK KÜLFÖLDI, KONVERTIBILIS PÉNZNEMBEN NYILVÁNTARTOTT FIZETÉSI SZÁMLÁK ÉS LEKÖTÖTT BETÉT SZÁMLÁK VEZETÉSÉHEZ Hatályos: 2013. január 1. A Polgári Takarékszövetkezet (székhelye:

Részletesebben

JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK

JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK JÁRULÉK-, ÉS ADÓ KEDVEZMÉNYEK 1./ START kedvezmények Kedvezményezett személy Pályakezdı fiatal 1 - bármilyen végzettségő, vagy esetén - felsıfokú végzettséggel rendelkezı - alap-, középfokú végzettséggel

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye

CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye 1. oldal, összesen: 96 CompLex (http://www.complex.hu/) Jogtár (http://www.jogtar.hu/) Céginfo (http://www.complex.hu/ceginfo.php) Termékeink (http://www.complex.hu/termekek.php) CompLex Hatályos Jogszabályok

Részletesebben

1. oldal, összesen: 34. 1993. évi XCVI. törvény. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1. oldal, összesen: 34. 1993. évi XCVI. törvény. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. oldal, összesen: 34 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról A szociális biztonság erısítése sürgetı társadalmi érdek. A szociális

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület. Edelény 015/16 szántó 0,2551 4,87 1/1 0,2551 4,87 81 000

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület. Edelény 015/16 szántó 0,2551 4,87 1/1 0,2551 4,87 81 000 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. (1133 Budapest, XIII. Pozsonyi út 56.) a továbbiakban Kiíró, a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó földterületek értékesítési szabályzata vonatkozó

Részletesebben

elınyben kell részesíteni azokat a szociális ellátási formákat, amelyek a család szerepét erısítik.

elınyben kell részesíteni azokat a szociális ellátási formákat, amelyek a család szerepét erısítik. Esztergom Város Önkormányzatának 24/2007.(IV.26.) ör. rendelete a nehéz élethelyzetőek támogatásáról Egységes szerkezetben az 56/2007.(VIII.31.)*, 70/2007.(X.31.)**, 38/2008.(V.29.)***,, 50/2009.(XII.17.)****

Részletesebben

PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. 20/2002. (XII. 12) sz. önkormányzati rendelete

PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. 20/2002. (XII. 12) sz. önkormányzati rendelete PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének 20/2002. (XII. 12) sz. önkormányzati rendelete A helyi iparőzési adóról szóló 15/1998. (XII. 24.), 2/1999. (111.25.), 19/1999. (XII. 30.), 17/2000.

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS

IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI TÁVBESZÉLİ SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS Készült: 2003. március 01. Az utolsó módosítás hatályos: 2010. április 1-tıl 1. oldal Tartalomjegyzék 1. A szolgáltató

Részletesebben

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 A Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 1Egységes szerkezetbe foglalva a Közgyőlés 2013. december 16-i.../2013. (12.16.) számú határozata szerinti

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS 1.) Az ajánlatkérı neve, címe, telefon- telefaxszáma (e-mail címe)

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS 1.) Az ajánlatkérı neve, címe, telefon- telefaxszáma (e-mail címe) AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS 1.) Az ajánlatkérı neve, címe, telefon- telefaxszáma (e-mail címe) Hivatalos név: Tolna Város Önkormányzata Postai cím: Hısök tere 1. Város/Község: Tolna Postai irányítószám: 7130

Részletesebben

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi CXLVII. törvény 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. FEJEZET

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK DEVIZA ALAPÚ PÉNZFORGALMI FIZETÉSI SZÁMLÁKHOZ. 1/1/b. számú melléklet

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK DEVIZA ALAPÚ PÉNZFORGALMI FIZETÉSI SZÁMLÁKHOZ. 1/1/b. számú melléklet 1/1/b. számú melléklet ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet (székhelye: 8380 Hévíz, Széchenyi u. 66., cégjegyzékszáma: 20-02-050059, tevékenységi engedély száma: 256/2000

Részletesebben

TUDNIVALÓK. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez

TUDNIVALÓK. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez TUDNIVALÓK Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez A nyomtatvány-garnitúra 7 kötelezően kitöltendő oldalból, 1 tájékoztató oldalból, továbbá 3 opcionálisan

Részletesebben

SZENTLİRINC-ORMÁNSÁG TAKARÉKSZÖVETKEZET ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI FIZETÉSI SZÁMLÁK VEZETÉSÉHEZ

SZENTLİRINC-ORMÁNSÁG TAKARÉKSZÖVETKEZET ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI FIZETÉSI SZÁMLÁK VEZETÉSÉHEZ SZENTLİRINC-ORMÁNSÁG TAKARÉKSZÖVETKEZET ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI FIZETÉSI SZÁMLÁK VEZETÉSÉHEZ A Szentlırinc-Ormánság Takarékszövetkezet - továbbiakban Takarékszövetkezet - a pénzmosás és a terrorizmus

Részletesebben

A BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA HALLGATÓK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK ÉS AZ ÁLTALUK FIZETENDİ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA HALLGATÓK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK ÉS AZ ÁLTALUK FIZETENDİ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK SZABÁLYZATA 5. verzió A Budapesti Mőszaki Fıiskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 7. függelék A BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA HALLGATÓK RÉSZÉRE NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK ÉS

Részletesebben

A Kormány 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelete a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről

A Kormány 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelete a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről A Kormány 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelete a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 16. szám A Kormány az Alaptörvény

Részletesebben

Általános Szerzıdési Feltételek

Általános Szerzıdési Feltételek 1. oldal, összesen:67 Általános Szerzıdési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) NOVI-COM KFT 3842 HALMAJ MÁJUS 1.ÚT 15. a Magyar Kábelteleviziós és Hirközlési Szövetség tagja vezetékes mősorterjesztési szolgáltatásra

Részletesebben

Támogatási Szerzıdés minta

Támogatási Szerzıdés minta Azonosító szám: Támogatási Szerzıdés minta amely létrejött egyrészrıl a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.), mint támogató (továbbiakban: Támogató) képviseletében eljáró

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA 2011 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı rendelkezések... 5 1. A munkavédelmi szabályzat célja, feladata... 5 2. A Kari Munkavédelmi

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

Az Art. 2015. évi módosítása. Dr. Bobonka Miklós Kornél főosztályvezető-helyettes

Az Art. 2015. évi módosítása. Dr. Bobonka Miklós Kornél főosztályvezető-helyettes Az Art. 2015. évi módosítása Dr. Bobonka Miklós Kornél főosztályvezető-helyettes Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosítása A 2014. évi LXXIV. törvény az egyes

Részletesebben

Jelen pályázati kiírás részét képezi a Pályázati Útmutató, amely letölthetı a www.wekerle.gov.hu oldalról.

Jelen pályázati kiírás részét képezi a Pályázati Útmutató, amely letölthetı a www.wekerle.gov.hu oldalról. PÁLYÁZATI KIÍRÁS Az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztı és Információs Kollégiuma pályázatot hirdet civil szervezetek kapacitásfejlesztésének, képzésének támogatására (Pályázat kódja: NCA-CIV 11-D) Az NCA

Részletesebben

K É P V I S E L İ T E S T Ü L E T E 6/2009. (II.19.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

K É P V I S E L İ T E S T Ü L E T E 6/2009. (II.19.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA K É P V I S E L İ T E S T Ü L E T E 6/2009. (II.19.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az egyes szociális és gyermekjóléti tárgyú önkormányzati

Részletesebben

Külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély honosítása

Külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély honosítása Külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély honosítása Jogosultak köre A külföldi hatóság által kiállított vezetıi engedély akkor tekinthetı érvényesnek: ha a vezetıi engedély jogosítottja nyilatkozik

Részletesebben

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések 1. oldal A jogszabály mai napon hatályos állapota 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsık építésügyi hatósági engedélyezésérıl, üzemeltetésérıl, ellenırzésérıl és az ellenırökrıl

Részletesebben

Egyes ellátások folyósítása melletti keresőtevékenység

Egyes ellátások folyósítása melletti keresőtevékenység Egyes ellátások folyósítása melletti keresőtevékenység Ezúttal egyes társadalombiztosítási ellátások (nyug- díj, gyermekgondozási díj), illetve a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás

Részletesebben

Az Adózás rendjéről szóló törvény 2016. évi változásai

Az Adózás rendjéről szóló törvény 2016. évi változásai Az Adózás rendjéről szóló törvény 2016. évi változásai Ket. módosítása miatt az Art. számos rendelkezését is módosítani kell Ket. szerinti függő hatályú döntés kizárása, Ket.-ből kikerült, ezért az Art.-ba

Részletesebben

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA 2005. évi CXXXIX. törvény a felsıoktatásról Az Országgyőlés annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történı csatlakozásával a magyar felsıoktatás az Európai Gazdasági Térség felsıoktatási

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület. a szántó 0,9273 10,29 0,9273 10,29 0,1896 1,33

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Értékesítésre kerülı földterületek: A teljes ingatlan terület. a szántó 0,9273 10,29 0,9273 10,29 0,1896 1,33 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY a Magyar Nemz Vagyonkezelı Zrt. (1133 Budapest, XIII. Pozsonyi út 56.) a továbbiakban Kiíró, a Nemz Földalap vagyoni körébe tartozó földek értékesítési szabályzata vonatkozó fejezetei

Részletesebben

Támogatási Szerzıdés

Támogatási Szerzıdés Azonosító szám: ÁROP-1.A.2/A-2008-0183 Támogatási Szerzıdés amely létrejött egyrészrıl a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.), mint támogató (továbbiakban: Támogató) képviseletében

Részletesebben

I. Fejezet: A jövedelemadózást érintő törvények módosítása

I. Fejezet: A jövedelemadózást érintő törvények módosítása 2013. évi CC. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról A törvényt az Országgyűlés a 2013.

Részletesebben

1 KÉTHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2005. (VII.01.) RENDELETE. a közterület-használatról

1 KÉTHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2005. (VII.01.) RENDELETE. a közterület-használatról 1 KÉTHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2005. (VII.01.) RENDELETE a közterület-használatról Kéthely Község Önkormányzatának Képviselıtestülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított

Részletesebben

10/2006. (III. 7.) IM rendelet. A jogi oktatás és vizsga célja. Felkészülés a vizsgára. Jelentkezés a tanfolyamra és a vizsgára

10/2006. (III. 7.) IM rendelet. A jogi oktatás és vizsga célja. Felkészülés a vizsgára. Jelentkezés a tanfolyamra és a vizsgára az igazságügyi szakértıi tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról Az igazságügyi szakértıi tevékenységrıl szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 31. -a (5) bekezdésének

Részletesebben

R E N D E L E T T E R V E Z E T

R E N D E L E T T E R V E Z E T R E N D E L E T T E R V E Z E T Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének.../2011.(...) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a személyes

Részletesebben

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email. Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.hu M E G H Í V Ó Balatonkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról 1 Az Országgyőlés a természetes személyek és jogképes szervezetek nem vitatott

2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról 1 Az Országgyőlés a természetes személyek és jogképes szervezetek nem vitatott 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról 1 Az Országgyőlés a természetes személyek és jogképes szervezetek nem vitatott pénzköveteléseinek gyorsabb és hatékonyabb érvényesítése érdekében

Részletesebben

Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016.

Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016. Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016. A lakóingatlanok hosszabb-rövidebb időre történő hasznosításának legelterjedtebb módozatai a tartósabb jellegű bérbeadás, de egyre

Részletesebben

K É R E L E M a közgyógyellátás megállapítására

K É R E L E M a közgyógyellátás megállapítására K É R E L E M a közgyógyellátás megállapítására I. A kérelmezı személyes adatai Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási hely: Társadalombiztosítási Azonosító

Részletesebben

Grant Thornton Hungary News

Grant Thornton Hungary News Grant Thornton Hungary News 2012 november 2.rész Tartalom 2013. január 1-jén hatályba lépı törvényi változások: Személyi jövedelemadó Egészségügyi hozzájárulás Társadalombiztosítási járulék Pénzügyi tranzakciós

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

B TÍPUSÚ PÁLYÁZATI KIÍRÁS

B TÍPUSÚ PÁLYÁZATI KIÍRÁS B TÍPUSÚ PÁLYÁZATI KIÍRÁS Nyúl Község Önkormányzata a Nemzeti Erıforrás Minisztériummal együttmőködve ezennel kiírja a 2011. évre a Bursa Hungarica Felsıoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot felsıoktatási

Részletesebben

Bér Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2/2011.(III.25.) Önkormányzati rendelete

Bér Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2/2011.(III.25.) Önkormányzati rendelete Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu Bér Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2/2011.(III.25.) Önkormányzati rendelete A szociális igazgatásról

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1. Bevezetı rendelkezések... 3 2. Az Üzletszabályzat nyilvánossága... 4 3. Az Üzletszabályzat módosítása... 4 4. A Bank és az Ügyfél együttmőködése, tájékoztatási

Részletesebben

A bejelentés köteles játékokkal kapcsolatos tájékoztató

A bejelentés köteles játékokkal kapcsolatos tájékoztató A bejelentés köteles játékokkal kapcsolatos tájékoztató A szerencsejáték szervezésérıl szóló, többszörösen módosított és kiegészített 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) rendelkezése alapján

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

KEZESSÉGI ÁLTALÁNOS 1. oldal SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

KEZESSÉGI ÁLTALÁNOS 1. oldal SZERZİDÉSI FELTÉTELEK KEZESSÉGI ÁLTALÁNOS 1. oldal SZERZİDÉSI FELTÉTELEK érvényes: 2012. július 1-jétıl A 2012. szeptember 1-jétıl érvényes Hirdetménnyel Kölcsönszerzıdéshez LEADER Helyi Akciócsoportok (a továbbiakban: Akciócsoportok)

Részletesebben

5. Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

5. Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása 2013. évi CXXVII. törvény egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról 1 hatályos: 2013.07.06 1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységrıl szóló 1991. évi XI. törvény

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 1608 jelű havi bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 1608 jelű havi bevalláshoz Kitöltési útmutató a 1608 jelű havi bevalláshoz Jogszabályi háttér: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról 33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi

Részletesebben

257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet

257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról A közbeszerzésekrıl szóló

Részletesebben

BÉRSZÁMFEJTÉST ÉRINTİ VÁLTOZÁSOK 2011

BÉRSZÁMFEJTÉST ÉRINTİ VÁLTOZÁSOK 2011 BÉRSZÁMFEJTÉST ÉRINTİ VÁLTOZÁSOK 2011 VÁLTOZÁSOK 2011.ÉVRİL SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Egykulcsos SZJA 2011. január 1-jétıl az adó mértéke egységesen 16 százalék, ami a felbruttósítás elıtti jövedelemre vetítve

Részletesebben