CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye"

Átírás

1 1. oldal, összesen: 96 CompLex (http://www.complex.hu/) Jogtár (http://www.jogtar.hu/) Céginfo (http://www.complex.hu/ceginfo.php) Termékeink (http://www.complex.hu/termekek.php) CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától (/) Hatály: 2013.I.1. A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyőlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására, - figyelemmel az árutermelı piacgazdaság igényeit kielégítı versenysemleges adórendszer mőködtetésének követelményeire, - figyelemmel Magyarországnak az Európai Unióban tagállamként való részvételére, különös tekintettel az ebbıl fakadó, az általános forgalmi adózás területén jelentkezı jogharmonizációs kötelezettségekre, valamint - tekintetbe véve az általános forgalmi adózás 1988-as bevezetése óta szerzett tapasztalatokat is, 2 az általános forgalmi adózás szabályairól a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK Bevezetı rendelkezés 1. Az e törvény alapján megfizetett általános forgalmi adó (a továbbiakban: adó) az államháztartás központi kormányzata költségvetésének bevétele. Alkalmazási hatály 2. E törvény alapján adót kell fizetni: a) adóalany által - ilyen minıségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és c) termék importja után. 3. E törvény rendelkezéseit a) az egyszerősített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva.) hatálya alá tartozó személyekre, szervezetekre, valamint 3 b) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó, adójeggyel ellátott dohánygyártmányokra 1

2 2. oldal, összesen: 96 abban az esetben kell alkalmazni, ha arról az a) pontban említett esetben az Eva., a b) pontban említett esetben pedig a Jöt. kifejezetten rendelkezik (1) Belföld alatt Magyarország területe értendı. (2) Közösség és tagállamai, valamint azok területe alatt az 1. számú mellékletben meghatározottak értendık. (3) Harmadik állam és annak területe alatt az értendı, amely nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá. Adóalany 5. (1) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekvıképességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem lenne jog- és cselekvıképes, de a magyar jog alapján igen, akkor jog- és cselekvıképességét a magyar jog alapján kell elbírálni. (2) Abban az esetben, ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban és közös használatban levı ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul, adóalany a tulajdonostársak közössége. Az adóalanyisághoz főzıdı jogokat és kötelezettségeket a tulajdonostársak közössége az általa kijelölt képviselı útján gyakorolja. Kijelölés hiányában képviselı a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezı tulajdonostárs, egyenlı tulajdoni hányad esetében pedig az adóhatóság által kijelölt tulajdonostárs. Gazdasági tevékenység 6. (1) Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerő, illetıleg tartós vagy rendszeres jelleggel történı folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. (2) Gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezıgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is. (3) Gazdasági tevékenység az is, ha az adóalany az egyébként a vállalkozásának részét képezı, illetıleg a vállalkozása folytatásának eredményeként keletkezı vagyont (vagyonrészt) és vagyoni értékő jogot ellenérték fejében hasznosítja. (4) Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha a) egyébként nem adóalanyi minıségben eljáró, az 5. (1) bekezdése értelmében jogképes személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt: személy, szervezet) belföldön küldeményként feladott vagy belföldrıl fuvarozott új közlekedési eszközt értékesít belföldön kívülre, de - a beszerzı nevére szóló rendeltetéssel - a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítı, akár a beszerzı vagy - bármelyikük javára - más végzi; b) egyébként nem adóalanyi minıségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy ba) annak elsı rendeltetésszerő használatbavétele még nem történt meg, vagy bb) elsı rendeltetésszerő használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerıre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év [ba) és bb) alpont a továbbiakban együtt: beépítés alatt álló, illetıleg beépített új ingatlan]; c) egyébként nem adóalanyi minıségben eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít. (5) Nem minısül az (1) bekezdésben említett független formában végzett gazdasági tevékenységnek az a tevékenység, amelyet munkaviszony, munkaviszony jellegő jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelıssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában (1) Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetıleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység. 6 (2) Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabály-alkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenırzési és pénzügyi ellenırzési, a törvényességi felügyeleti és ellenırzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység. (3) A (2) bekezdéstıl függetlenül a tulajdon kisajátítása, valamint a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenységek nem minısülhetnek közhatalmi tevékenységnek. 7 (4) A (2) bekezdés sérelme nélkül közhatalmi tevékenységnek minısül továbbá a jogszabály által kijelölt közremőködı szervezeteknek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjét, a Svájci-Magyar Együttmőködési Program, valamint az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtását meghatározó jogszabályok hatálya alá tartozó uniós és egyéb nemzetközi források felhasználásának lebonyolításával kapcsolatos tevékenysége. 8 (5) A (4) bekezdés vonatkozásában közremőködı szervezet:

3 3. oldal, összesen: 96 a) az európai uniós források tekintetében az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1083/2006/EK tanácsi rendelet) 2. cikk 6. pontja szerint bármely közjogi vagy magánjogi intézmény, amely egy irányító vagy az igazoló hatóság illetékessége alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a mőveleteket végrehajtó kedvezményezettek tekintetében, b) a 348/2007. (XII. 20.) Korm. rendelettel kihirdetett, a kibıvült Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlıtlenségei csökkentését célzó, a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött Svájci-Magyar Együttmőködési Program végrehajtásáról szóló Keretmegállapodás alapján a Svájci-Magyar Együttmőködési Program tekintetében a Projektek végrehajtását végzı Projekt Végrehajtók tekintetében bármely, a Nemzeti Koordinációs Egység felelıssége alatt vagy a Nemzeti Koordinációs Egység nevében eljáró köz- vagy magánszférába tartozó jogi személy vagy szervezet, c) a 201/2005. (IX. 27.) Korm. rendelettel kihirdetett, a Norvég Királyság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között június 10-én létrejött, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus közötti végrehajtásáról szóló együttmőködési megállapodás, valamint egyrészrıl az Izlandi Köztársaság Kormánya, a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya, a Norvég Királyság Kormánya, másrészrıl a Magyar Köztársaság Kormánya között július 7-én létrejött, az EGT Finanszírozási Mechanizmus közötti végrehajtásáról szóló együttmőködési megállapodás alapján az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus tekintetében az a támogatásközvetítı szervezet, amely a pályázati alap projektgazdája, a pályázati alapot kezelı, az annak keretében rendelkezésre álló támogatást további pályáztatással szétosztó szervezet. Csoportos adóalanyiság 8. (1) Azok az adóalanyok, a) akiknek (amelyeknek) gazdasági célú letelepedési helyük belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van belföldön, és b) akik (amelyek) együttesen kapcsolt vállalkozások, csoportos adóalanyiságot hozhatnak létre. (2) A csoportos adóalanyiság értelmében: a) az (1) bekezdésben meghatározott adóalanyok (e alkalmazásában a továbbiakban: tag vagy tagok) belsı, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszőnik, és tagok önálló adóalanyisága - a (6) bekezdésben említett kivétellel - szintén megszőnik, valamint b) a tagok külsı, harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez főzıdı jogok és kötelezettségek a csoportos adóalanyiságban részt vevı valamennyi tagnak együttesen tudhatók be. (3) A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével jön létre, valamennyi leendı tag erre irányuló közös, kifejezett és egybehangzó írásos kérelmére. Nem kérelmezheti a csoportos adóalanyiságot az az adóalany, aki (amely) valamely más csoportos adóalanyiságban már tagként részt vesz, vagy valamely más csoportos adóalanyiság létrehozatalára irányuló kérelmét már benyújtotta és annak elbírálása jogerısen még nem zárult le. Abban az esetben, ha van olyan adóalany, akire (amelyre) teljesülnek az (1) bekezdésben meghatározott feltételek, de nem kíván a csoportos adóalanyiságban tagként részt venni (e alkalmazásában a továbbiakban: kívül maradó adóalany), a kérelemnek tartalmaznia kell még a kívül maradó adóalany hozzájáruló nyilatkozatát a csoportos adóalanyiság létrehozatalára. A kérelemnek, illetıleg kívül maradó adóalany esetében a hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá: a) a tagok által kijelölt képviselıt és a képviselı feltétlen beleegyezı nyilatkozatát a képviselet vállalására; továbbá b) tagonként külön-külön: ba) a tag nevét, címét és adószámát; bb) az (1) bekezdésben említett jogállás fennállásának igazolását; bc) a nyilvántartási rendszer bemutatását, amely alkalmas a (2) bekezdésben említett belsı és külsı kapcsolatok egyértelmő, megbízható és maradéktalan elkülönítésére; bd) kötelezettségvállalást a (6) bekezdés teljesítésére; c) kívül maradó adóalany esetében: ca) az adóalany nevét, címét és adószámát; cb) az (1) bekezdésben említett jogállás fennállásának igazolását; cc) kötelezettségvállalást a (7) bekezdés teljesítésére. 9 (4) A csoportos adóalanyiságban részt vevı valamennyi tag a csoportos adóalanyiság idıszakában együttesen minısül - ha törvény másként nem rendelkezik - egy adóalanynak. Az adóalanyisághoz főzıdı jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggı bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya a csoportos adóalanyiságban részt vevı tagok által kijelölt képviselı. (5) Az a tag, aki (amely) a csoportos adóalanyiságot megelızıen belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként mőködött, a (3) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély jogerıre emelkedésének napját megelızı nappal, mint fordulónappal köteles úgy eleget tenni az e törvény szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással szőnne meg.

4 4. oldal, összesen: 96 (6) A csoportos adóalanyiságban részt vevı bármely tag - mind a csoportos adóalanyiság idıszakában, mind azt követıen - egyetemlegesen felelıs a csoportos adóalanyiságban részt vevı valamennyi többi taggal együtt a csoportos adóalanyiságban részt vevı tagnak a) a csoportos adóalanyiság idıszakát megelızıen keletkezett, az (5) és (9) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítéséért, és b) a csoportos adóalanyiság idıszakában, e törvény alapján keletkezı kötelezettsége teljesítéséért. (7) A kívül maradó adóalany - mind a csoportos adóalanyiság idıszakában, mind azt követıen - egyetemlegesen felelıs a csoportos adóalanyiságban részt vevı valamennyi taggal együtt a csoportos adóalanyiságban részt vevı tagnak a) a csoportos adóalanyiság idıszakát megelızıen keletkezett, az (5) és (9) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséért; b) a csoportos adóalanyiságban részt vevı valamennyi tagnak a csoportos adóalanyiság idıszakában, e törvény alapján keletkezı kötelezettség teljesítéséért. (8) A kívül maradó adóalany, illetıleg a csoportos adóalanyiság idıszakában létrejövı olyan adóalany, akire (amelyre) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek (e alkalmazásában a továbbiakban: csatlakozó új adóalany) dönthet úgy is, hogy tagként csatlakozni szándékozik a csoportos adóalanyisághoz. A csoportos adóalanyisághoz történı csatlakozás az állami adóhatóság engedélyével jön létre, a kívül maradó, illetıleg a csatlakozó új adóalany erre irányuló kifejezett írásos kérelmére. A kérelemnek tartalmaznia kell még a csoportos adóalanyiságban részt vevı valamennyi tagnak a közös, kifejezett és egybehangzó beleegyezı nyilatkozatát a kívül maradó, illetıleg a csatlakozó új adóalany csatlakozásáról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá: a) a kívül maradó adóalany esetében a (3) bekezdés bc) és bd) alpontjában, b) a csatlakozó új adóalany esetében pedig a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek teljesítését. (9) Az a kívül maradó, illetıleg az a csatlakozó új adóalany, aki (amely) tagként csatlakozik a csoportos adóalanyisághoz, a (8) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély jogerıre emelkedésének napját megelızı nappal, mint fordulónappal köteles úgy eleget tenni az e törvény szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással szőnne meg. (10) A csoportos adóalanyiságban részt vevı tag dönthet úgy is, hogy a csoportos adóalanyiságból kiválni szándékozik. A csoportos adóalanyiságból történı kiválás az állami adóhatóság engedélyével jön létre, a kiválni szándékozó tag erre irányuló kifejezett írásos kérelmére. A kérelemnek tartalmaznia kell még a csoportos adóalanyiságban részt vevı valamennyi többi tagnak a közös, kifejezett és egybehangzó beleegyezı nyilatkozatát a tag kiválásáról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá a kiválni szándékozó tag kötelezettségvállalását arra, hogy a kiválás jogerıre emelkedésének napjától kívül maradó adóalanyként teljesíti a (3) bekezdés cc) alpontjában meghatározott feltételt. (11) A csoportos adóalanyiság az állami adóhatósági engedély visszavonásával szőnik meg. Az engedélyt az állami adóhatóság visszavonja, ha a) azt a csoportos adóalanyiságban részt vevı bármely tag - ide nem értve a (10) bekezdésben meghatározott kiválási kérelmet - kéri; b) a képviselı a képviseletet a továbbiakban nem vállalja, és új képviselı haladéktalan kijelölése és bejelentése a (3) bekezdés a) pontja szerint nem történik meg; c) a csoportos adóalanyiságban részt vevı bármely tagra az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek; d) a (3) bekezdés bc) és bd) alpontjában meghatározott feltételek bármelyike a csoportos adóalanyiság idıszakában nem teljesül; e) a (3) bekezdés cc) alpontjában meghatározott feltétel a csoportos adóalanyiság idıszakában nem teljesül; f) a csoportos adóalanyiság idıszakában olyan adóalany jön létre, akire (amelyre) az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, és a csoportos adóalanyisághoz fa) nem csatlakozik, de kívül maradó adóalanyként nem teljesíti a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségeket; vagy fb) csatlakozni kíván csatlakozó új tagként, de azt az állami adóhatóság a (8) bekezdés értelmében nem engedélyezi; g) a csoportos adóalanyiságban részt vevı valamennyi tag jogutód nélkül megszőnik. (12) A (11) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély visszavonásának jogerıre emelkedésének napjával, mint fordulónappal a csoportos adóalanyiságban részt vevı valamennyi tag együttesen köteles úgy eleget tenni az e törvény szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással szőnne meg, kivéve azt az esetet, ha a csoportos adóalanyiságban részt vevı valamennyi tag jogutód nélkül szőnik meg. Termék értékesítése 9. (1) Termék értékesítése: birtokba vehetı dolog átengedése, amely az átvevıt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehetı dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményezı ügylet. (2) Az (1) bekezdésben említett birtokba vehetı dolog:

5 5. oldal, összesen: 96 a) magában foglalja a dolog módjára hasznosítható természeti erıket is, valamint az értékpapírok közül azt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti; b) nem foglalja magában a pénzt, a készpénz-helyettesítı fizetési eszközt, a pénzhelyettesítı eszközt, valamint - az a) pontban említett kivétellel - az értékpapírt. 10. Termék értékesítésének minısül továbbá: a) a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott idıre szóló bérbeadásáról vagy részletvételérıl azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésıbb a határozott idı lejártával, illetıleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi; b) a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között - a 9. (1) bekezdése értelmében - termék értékesítése teljesül; c) az adós és hitelezı között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a hitelezı a dologi biztosítékul szolgáló terméket lejárt követelésének érvényesítésére - a 9. (1) bekezdése értelmében - értékesíti, és az abból származó ellenérték közvetlenül ıt illeti meg; 10 d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendı ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. 11. (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetıleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. (2) Szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítés: a) az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elı; b) az adóalany ba) vállalkozásában kitermelt, elıállított, összeállított, átalakított, megmunkált, illetıleg bb) vállalkozásához vásárolt vagy importált termék felhasználása gazdasági tevékenységének folytatásához, feltéve, hogy ha a terméket ilyen állapotában másik adóalanytól szerezte volna be, adólevonási jog nem illetné meg; c) tárgyi eszköznek nem minısülı termék felhasználása adólevonásra nem jogosító tevékenység folytatásához, feltéve, hogy a termék beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg; d) az adóalany megszőnése, ha az adóalany a megszőnés idıpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. 11 (3) Nem minısül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a) a közcélú adomány, b) ha az adóalany - vállalkozásának céljára tekintettel - más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékő terméket. 12. (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés továbbá, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldrıl a Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire. A továbbítás minden olyan módozatot magában foglal, függetlenül attól, hogy azt az adóalany maga vagy - javára - más végzi, amelynek eredményeként a termék a küldeménykénti feladás vagy a fuvarozás megkezdéséhez képest a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van. (2) Az (1) bekezdéshez főzıdı joghatás nem áll be, ha a) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, a termék értékesítésére a 29. -ban említett feltételek teljesülnek; b) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, a termék értékesítésére a 32. -ban említett feltételek teljesülnek; c) a termék vasúti-, vízi- vagy légiközlekedési eszközön történı értékesítésére a 33. -ban említett feltételek teljesülnek; 12 d) a gáz Közösség területén levı földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli, a hı- vagy hőtési energia hı- vagy hőtési hálózaton keresztüli, valamint a villamos energia értékesítésére a 34. vagy 35. alkalmazandó; e) a termék értékesítése a 89., és ok szerint történik; f) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, az (1) bekezdésben említett adóalany - mint a szolgáltatás igénybevevıje - termékén munkát végeznek, majd annak befejezését követıen a terméket - az (1) bekezdésben említett adóalany nevére szóló rendeltetéssel - belföldre továbbítják; g) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, az (1) bekezdésben említett adóalany a terméket szolgáltatás nyújtása érdekében ideiglenesen használja; h) az (1) bekezdésben említett adóalany termékét 24 hónapot meg nem haladó ideiglenes használat céljából a Közösség más tagállamába továbbítja, ahol ha ugyanezt a terméket importálták volna, az importált termék ideiglenes behozatal jogcímén teljes adó- és vámmentességben részesülne;

6 6. oldal, összesen: 96 i) az (1) bekezdésben említett adóalany a terméket a Közösség más tagállamában fenntartott vevıi készlete céljára továbbítja. (3) Ha a (2) bekezdésben felsorolt esetekben az ott meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, a feltétel nem teljesülésekor az (1) bekezdéshez főzıdı joghatás haladéktalanul beáll. Szolgáltatás nyújtása 13. (1) Szolgáltatás nyújtása: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. (2) Az (1) bekezdésben említett ügylet magában foglalja az alábbiakat is: a) vagyoni értékő jogok idıleges vagy végleges átengedését; b) kötelezettségvállalást valamely tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, vagy annak végzésétıl való tartózkodásra, illetıleg valamely helyzet tőrésére. 14 (3) Nem minısül szolgáltatás nyújtásának, ha a termék értékesítıje, szolgáltatás nyújtója a) részére az ellenértéket akár a termék beszerzıje, szolgáltatás igénybevevıje, akár harmadik fél megtéríti, vagy b) a teljesítésével keletkezett, követelésként fennálló ellenértéket harmadik félre engedményezi, feltéve, hogy az a) pontban említett esetben az ellenérték megtérítése, a b) pontban említett esetben pedig a követelésként fennálló ellenérték megvásárlása pénzzel, készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítı eszközzel történik. 15 (4) 14. (1) Ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás [2. a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából idılegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetıleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. 16 (2) Szintén ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette 17 meg. 18 (3) Nem minısül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás. 15. Ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevıje és nyújtója is. Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó közös szabályok 16. A termék értékesítésére, szolgáltatás nyújtására nincs befolyással, ha az szerzıdéskötés, jogszabályi rendelkezés, bírósági és más hatósági határozat (végzés) alapján, illetıleg árverés útján történik. 17. (1) Nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához főzıdı joghatás, ha az adóalany a terméket, vagyoni értékő jogot nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként (a továbbiakban együtt: apport) bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy az a 18. (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. (2) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához főzıdı joghatás, ha az adóalany jogutódlással szőnik meg, feltéve, hogy az a 18. (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. 19 (3) A (2) bekezdésben említett jogutódlással történı megszőnésnek kell tekinteni e törvény alkalmazásában: a) gazdasági társaságnak a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti átalakulását (ideértve az egyesülést, a szétválást és a részleges átalakulást is); b) szövetkezetnek a szövetkezetekrıl szóló törvény (a továbbiakban: Szöv. tv.) szerinti átalakulását; c) szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszőnése esetében a közösségi alap Szöv. tv. szerinti átadását más szövetkezet vagy szövetkezeti szövetség részére; 20 d) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló törvény (a továbbiakban: Evtv.) szerinti egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság - egyéni cég alapítására tekintettel történı - megszőnését, valamint egyéni cégnek az Evtv. szerinti átalakulását; e) egyéni vállalkozó, mezıgazdasági termelı halálát, vagy cselekvıképességének elvesztését, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói, ıstermelıi tevékenységet ea) elhalálozás esetében az özvegy vagy örökös folytatja; illetıleg eb) cselekvıképesség elvesztése esetében az egyéni vállalkozó, mezıgazdasági ıstermelı nevében és javára a törvényes képviselıje folytatja; f) a 8. (5), (9) és (12) bekezdéseiben említett eseteket; 21 g) a mezıgazdasági tevékenységét megszüntetı természetes személy adóalanynak a mezıgazdasági tevékenységet tovább folytató, közeli hozzátartozónak [Ptk b) pont] minısülı természetes személy részére történı gazdaságátadását, feltéve, hogy a gazdaságátadás az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatással történik; 22 h) költségvetési szerv államháztartásról szóló törvény szerinti átalakítását, vagy irányító (felügyeleti) szervének megváltozását. 13

7 7. oldal, összesen: (1) Az apport [17. (1) bekezdése], illetıleg a jogutódlás [17. (2) bekezdése] útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékő jog (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzınek a következı feltételeknek kell egyidejőleg megfelelnie: 23 a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen; b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetıleg a szerzett vagyonhoz főzıdı, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel - a szerzéstıl kezdıdıen jogutódként ıt illetik és terhelik; c) sem a szerzéskor, sem azt követıen nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva össszeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. 24 (2) Az elévülési idın belül a szerzıvel együtt egyetemleges felelısség terheli a) az apportálót, b) a jogelıdöt a jogutódlással történı megszőnés azon esetében, amelyben a jogelıd nem szőnik meg, c) azt a volt egyéni vállalkozót, akinek (amelynek) egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó jogosultsága egyéni cég alapítására tekintettel megszőnt, d) az egyéni cég tagját az egyéni cég gazdasági társasággá történı átalakulása esetén, valamint e) azt a 17. (3) bekezdés g) pontja szerinti, az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatásban részesülı természetes személyt, aki (amely) gazdaságát a mezıgazdasági tevékenységet tovább folytató, közeli hozzátartozónak [Ptk b) pont] minısülı természetes személy részére átadja azon e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz főzıdıen a szerzésig bezárólag keletkeztek. (3) Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, az apportra, illetıleg a jogutódlásra vonatkozóan a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához főzıdı joghatás haladéktalanul beáll. Termék Közösségen belüli beszerzése 19. A 2. b) pontja a következı eseteket foglalja magában: a) terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy az értékesítı olyan adóalanyként jár el, aki (amely) a Közösség azon tagállamában, ahol adóalanyként nyilvántartásba vették, nem részesül e tagállam azon joga szerinti adómentességben, amely tartalmában a közös hozzáadottértékadó-rendszerrıl szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) cikkeinek felel meg, és akinek (amelynek) ez a termékértékesítése nem tartozik a 29. és 32. alkalmazása alá; b) új közlekedési eszköz beszerzése; c) jövedéki terméknek adóalany vagy nem adóalany jogi személy általi beszerzése, feltéve, hogy a beszerzés után jövedékiadó-fizetési kötelezettség keletkezik [a)-c) pontok a továbbiakban együtt: termék Közösségen belüli beszerzése]. 20. (1) A 19. a) pontjától eltérıen nem kell adót fizetni: a) olyan termék Közösségen belüli beszerzése esetében, amely ha belföldön teljesített termékértékesítés lenne, a 103., 104. és ok szerint mentes lenne az adó alól; b) használt ingóság [213. (1) bekezdésének a) pontja], mőalkotás [213. (1) bekezdésének b) pontja], győjteménydarab [213. (1) bekezdésének c) pontja] vagy régiség [213. (1) bekezdésének d) pontja] Közösségen belüli beszerzése esetében, feltéve, hogy az értékesítı viszonteladóként [213. (1) bekezdésének e) pontja] jár el, aki (amely) egyúttal igazolja, hogy a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, a terméket e tagállam azon joga szerint úgy adóztatták meg, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv cikkeinek; c) használt ingóság, mőalkotás, győjteménydarab vagy régiség Közösségen belüli beszerzése esetében, feltéve, hogy az értékesítı nyilvános árverés szervezıjeként [213. (1) bekezdésének f) pontja] jár el, aki (amely) egyúttal igazolja, hogy a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, a terméket e tagállam azon joga szerint úgy adóztatták meg, amely tartalmában megfelel a Héairányelv cikkeinek; d) olyan termék Közösségen belüli beszerzése esetében - ide nem értve az a)-c) pontokban említett eseteket, valamint a 19. b) és c) pontjában említett termékek Közösségen belüli beszerzését -, amelynek beszerzıje da) ilyen minıségében mezıgazdasági tevékenységet folytató adóalanyként [197. (1) bekezdése] jár el; vagy db) olyan adóalany, aki (amely) kizárólag olyan termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást teljesít, amelyhez kapcsolódóan adólevonási jog nem illeti meg, ideértve azt is, aki (amely) alanyi adómentességben részesül; vagy dc) nem adóalany jogi személy. (2) Az (1) bekezdés d) pontja abban az esetben alkalmazható, ha a) az adott naptári évben a d) pontban említett termékek Közösségen belüli beszerzése ellenértékének - adó nélkül számított és éves szinten göngyölített - összege nem haladja meg a eurónak megfelelı pénzösszeget, és b) az a) pontban említett feltétel az adott naptári évet megelızı naptári évre is teljesült, feltéve, hogy ilyen beszerzések ténylegesen történtek.

8 8. oldal, összesen: 96 (3) A (2) bekezdés a) pontjában említett felsı értékhatárba a Közösség azon tagállamaiban megtérített vagy megtérítendı ellenérték számít, amelyekben a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. (4) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazhatósága megszőnik, és nem alkalmazható az olyan termék Közösségen belüli beszerzésére sem, amelynek - adó nélkül számított - ellenértékével a beszerzı elıször meghaladja a (2) bekezdés a) pontjában említett felsı értékhatárt. (5) Az (1) bekezdés d) pontjában említett beszerzı az állami adóhatóságnak tett elızetes bejelentése alapján dönthet 25 úgy is, hogy nem az (1) bekezdést, hanem a 19. a) pontját - az ott meghatározottak szerint - alkalmazza. (6) Az a beszerzı, aki (amely) élt az (5) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követı második naptári év végéig nem térhet el. 26 (7) Azt a közösségi adószámmal egyébként rendelkezı beszerzıt, aki (amely) nem élt ugyan az (5) bekezdésben említett választási jogával, de a termék Közösségen belüli beszerzése kapcsán közösségi adószámát megadta a termék értékesítıjének, és az annak figyelembevételével járt el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) erre az ügyletre, valamint az ezt követı összes olyan termék Közösségen belüli beszerzésére, amelyet részére az elızıekben említett ügylet teljesítésének évét követı második naptári év végéig teljesítenek, nem az (1) bekezdést, hanem a 19. a) pontját - az ott meghatározottak szerint - alkalmazza. 21. (1) Termék Közösségen belüli beszerzése a termék felett a tulajdonosként való rendelkezés olyan megszerzése, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítı, akár a beszerzı vagy - bármelyikük javára - más végzi, amelyben a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van, mint ahol az a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. (2) Abban az esetben, ha a terméknek adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személy általi beszerzése úgy történik, hogy ez a személy a terméket a Közösség területén kívül adja fel küldeményként vagy fuvarozza el, és a termék küldeménykénti megérkezése vagy a fuvarozás befejezése a Közösség más tagállamában van, mint ahol a termék importjának teljesítési helye, ez utóbbi tagállamot úgy kell tekinteni, mint ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. (3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerint a termék importjának teljesítési helye belföld, az importáló jogosult az általa ilyen jogcímen megfizetett adó visszatéríttetésére, amennyiben igazolja, hogy a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor volt, megfizette az adót a termék Közösségen belüli beszerzése után e tagállam joga szerint. 22. (1) Termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése [2. b) pontja] az is, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldre vállalkozásának szükségleteire, amelyet a Közösség más tagállamában termel ki, állít elı, munkál meg, vásárol, illetıleg szerez be - a 19. értelmében - ott, vagy importál oda, és a terméket ebbıl a tagállamból maga vagy - javára - más adja fel küldeményként vagy fuvarozza el. (2) Az (1) bekezdéshez főzıdı joghatás nem áll be, ha a továbbításra fordított esetben, mint 12. (1) bekezdése szerinti termékértékesítésre a 12. (2) bekezdése lenne alkalmazandó az ott meghatározott feltételek szerint. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany a terméket belföldön fenntartott vevıi készlete céljára továbbítja, a (2) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az (1) bekezdéshez főzıdı joghatás akkor nem áll be, ha a) a termék továbbítóját ezzel összefüggésben belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba, valamint b) a vevıi készletbıl terméket beszerzı olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas. (4) Ha a (2) bekezdésben hivatkozottak szerint az ott, illetıleg a (3) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, a feltétel nem teljesülésekor az (1) bekezdéshez főzıdı joghatás haladéktalanul beáll. (5) A (3) bekezdés szerinti esetben az (1) bekezdéshez főzıdı joghatás a vevıi készletbıl terméket beszerzıre áll be Szintén termék Közösségen belüli ellenérték fejében teljesített beszerzése, ha Magyarország Észak-atlanti Szerzıdésbeli tagságával összefüggésben terméket továbbítanak belföldre, amelyet a honvédelemért felelıs miniszter által vezetett minisztérium, a Magyar Honvédség, és ezek polgári állománya részére a Közösség más tagállamában - nem az ott érvényes általános adózási szabályok szerint - szereznek be, feltéve, hogy a termékre - annak importja esetében - nem vonatkozna a 93. (1) bekezdésének h) pontja szerinti adómentesség. Termék importja 24. (1) Termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történı behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely - az Európai Közösséget létrehozó Szerzıdés (a továbbiakban: Szerzıdés) 24. cikkének értelmében - nincs szabad forgalomban. (2) Termék importja az is, ha a szabad forgalomban levı terméket a Közösség vámterületének azon területrészérıl hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész e törvény alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá.

9 9. oldal, összesen: 96 II. Fejezet TELJESÍTÉS HELYE 1. alfejezet Teljesítés helye termék értékesítése esetében Általános szabály 25. Abban az esetben, ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van. Különös szabályok 26. Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítı, akár a beszerzı vagy - bármelyikük javára - más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerzı nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van. 27. (1) Abban az esetben, ha a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban elsı értékesítıtıl a sorban utolsó beszerzı nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, a 26. kizárólag egy termékértékesítésre alkalmazható. 28 (2) Ha az (1) bekezdésben említett esetben van a sorban olyan beszerzı, aki (amely) egyúttal értékesítıként a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását maga vagy - javára - más végzi, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását beszerzıként végzi, illetıleg arra másnak, beszerzıként adott megrendelést, kivéve, ha bizonyítja, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását értékesítıként végzi, illetıleg arra másnak értékesítıként adott megrendelést. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyek a) megelızik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerzı nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van; b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. 28. A 26. -tól eltérıen, ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül. 29. (1) Abban az esetben, ha a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítı maga, illetıleg - javára - más végzi, és az értékesítés eredményeként a termék a Közösség más tagállamában van, mint ahol az a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, a 26. és 28. -tól eltérıen a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerzı nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy a) a termék értékesítése aa) olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, akinek (amelynek) e beszerzése, mint termék Közösségen belüli beszerzése után a 20. (1) bekezdésének a) és d) pontja értelmében nem kell adót fizetnie; vagy ab) nem adóalany személy, szervezet részére történik; továbbá b) az értékesített termék: ba) nem új közlekedési eszköz; illetıleg bb) nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem, vagy nem. (2) Ha a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül volt, és a termék küldeménykénti megérkezése vagy a fuvarozás befejezése a Közösség más tagállamában van, mint ahol a termék importjának teljesítési helye, az (1) bekezdés alkalmazásában ez utóbbi tagállamot úgy kell tekinteni, mint ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. 30. (1) A 29. -t nem kell alkalmazni azokra a termékértékesítésekre, amelyek esetében a terméket a Közösség ugyanazon más tagállamába szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, és ez a tagállam megegyezik a Közösség azon tagállamával, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy a következı feltételek együttesen teljesülnek: a) az értékesített termék nem jövedéki termék, b) az adott naptári évben az a) pontban említett termékek 29. szerinti értékesítésébıl származó ellenérték - adó nélkül számított és göngyölített összege - nem haladja meg a Közösség e tagállamában megállapított felsı értékhatárt, c) a b) pontban említett feltétel az adott naptári évet megelızı naptári évre is teljesült, amennyiben ilyen értékesítések ténylegesen történtek.

10 10. oldal, összesen: 96 (2) 29 Az (1) bekezdés b) pontjában említett felsı értékhatár Magyarország esetében eurónak megfelelı pénzösszeg. (3) Az (1) bekezdés alkalmazhatósága megszőnik, és nem alkalmazható arra a termékértékesítésre sem, amelynek - adó nélkül számított - ellenértékével az adóalany elıször meghaladja az (1) bekezdés b) pontjában említett felsı értékhatárt. (4) Az adóalany az (1) bekezdésben említett esetben arra a termékértékesítésére, amelynél a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor belföldön van, az állami adóhatóságnak tett elızetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy nem az (1) bekezdést, hanem a 29. -t - az ott meghatározottak szerint - 30 alkalmazza. (5) Az az adóalany, aki (amely) élt a (4) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követı második naptári év végéig nem térhet el. 31. A 29. és 30. nem alkalmazható a használt ingóság, mőalkotás, győjteménydarab és régiség értékesítésére, feltéve, hogy azokra e törvény rendelkezéseit a XVI. fejezetben meghatározott eltérésekkel alkalmazzák. 32. Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítı, akár a beszerzı vagy - bármelyikük javára - más végzi, és az értékesített termék olyan fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál, amelyet az értékesítı maga vagy - javára - más végez, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem vagy nem, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék fel- vagy összeszerelése, illetıleg annak üzembe helyezése történik. 33. (1) Abban az esetben, ha a termék értékesítése vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás tartama alatt teljesül, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a személyszállítás indulási helye van. 31 (2) E és a 45. (2) bekezdésének alkalmazásában a) Közösség területén végzett személyszállítás: az a személyszállítás, amelynél az indulási és az érkezési hely egyaránt a Közösség területén van, és ez idı alatt a Közösség területén kívül nincs megállási hely; b) személy szállításának indulási helye: az elsı beszállási pont a Közösség területén, függetlenül attól, hogy azt megelızıen a Közösség területén kívül volt-e megállási hely vagy nem; c) személy szállításának érkezési helye: az utolsó kiszállási pont a Közösség területén, függetlenül attól, hogy azt követıen a Közösség területén kívül van-e megállási hely vagy nem. (3) Menettérti személyszállítás esetében az oda- és visszautazás külön-külön, önálló személyszállításnak tekintendı (1) Ha adóalany-kereskedı részére a) gáz Közösség területén levı földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli, b) hı- vagy hőtési energia hı- vagy hőtési hálózaton keresztüli, valamint c) villamos energia értékesítése történik, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol az adóalanykereskedı gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. (2) Adóalany-kereskedı az, aki (amely) gáz, hı- vagy hőtési energia, valamint villamos energia továbbértékesítésével fıtevékenységként foglalkozik, és akinek (amelynek) saját felhasználása (fogyasztása) e termékekbıl elhanyagolható mértékő (1) Ha a 34. (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott termékértékesítések közül bármely nem adóalanykereskedı részére történik, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a beszerzı azt ténylegesen felhasználja (elfogyasztja). (2) Ha a beszerzı a gázt, a hı- vagy hőtési energiát, valamint a villamos energiát egészben vagy részben nem használja fel (nem fogyasztja el), az (1) bekezdés alkalmazásában a fel nem használt (el nem fogyasztott) gáz, hıvagy hőtési energia, valamint villamos energia tényleges felhasználási (elfogyasztási) helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a beszerzı gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig azt a helyet, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. 2. alfejezet Teljesítés helye szolgáltatás nyújtása esetében Különös értelmezési alapelvek (1) Ezen alfejezet alkalmazásában a) az egyébként nem adóalanyi minıségében eljáró adóalanyt a részére nyújtott valamennyi szolgáltatás viszonylatában is adóalanynak kell tekinteni, kivéve azt az esetet, ha a nyújtott szolgáltatást közvetlenül saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére veszi igénybe, amely esetben az érintett személyt, szervezetet nem adóalanynak kell tekinteni; b) a nem adóalany jogi személyt az a) pont értelmében adóalanynak kell tekinteni, feltéve, hogy 34

11 11. oldal, összesen: 96 ba) közösségi adószámmal [258. (3) bekezdésének a) pontja] rendelkezik, vagy rendelkeznie kellene, ha ilyen személyként belföldön, bb) adószámmal [258. (3) bekezdésének b) pontja] rendelkezik, vagy rendelkeznie kellene, ha ilyen személyként a Közösség más tagállamában vették nyilvántartásba. (2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérıen, ezen alfejezet alkalmazásában azt a személyt, szervezetet, akinek (amelynek) adóalanyisága a 6. (4) bekezdésén alapul, a részére nyújtott olyan szolgáltatás viszonylatában, amelynek igénybevétele során egyébként nem adóalanyi minıségében jár el, nem adóalanynak kell tekinteni. Általános szabályok (1) Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevıje gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. (2) Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Különös szabályok A más nevében és javára eljáró közvetítı nem adóalany részére nyújtott közvetítıi szolgáltatása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van (1) Ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az ingatlan van. (2) Az (1) bekezdésben említett ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetítıi és -szakértıi szolgáltatások, a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások, az ingatlanhasználatra vonatkozó jogok átengedése, valamint az építési munkák végzésének elıkészítésére és összehangolására irányuló szolgáltatások Személy szállítása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek (1) Nem adóalany részére nyújtott, a termék Közösségen belüli fuvarozásától eltérı termékfuvarozás esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek. (2) Nem adóalany részére nyújtott termék Közösségen belüli fuvarozása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a termék fuvarozásának indulási helye van. (3) A termék Közösségen belüli fuvarozása a fuvarozás minden olyan formáját és módját felöleli, amelyben az indulási hely és az érkezési hely a Közösség egymástól eltérı tagállamában van. (4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a termék fuvarozásának a) indulási helye: az a hely, ahol a termék fuvarozása ténylegesen megkezdıdik, ide nem értve azt az útszakaszt, amely a fuvarozandó termék berakodásának helyéig tart; b) érkezési helye: az a hely, ahol a termék fuvarozása ténylegesen befejezıdik Adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében, amelyek kulturális, mővészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják, ideértve az elıbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, a teljesítés helye az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik (1) A következı, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik: a) személy szállításához, termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások; b) szakértıi értékelés, amely közvetlenül termékre - ide nem értve az ingatlant - irányul; c) terméken - ide nem értve az ingatlant - végzett munka; 45 d) kulturális, mővészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az elıbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett személy szállításához, termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások körébe tartozik a be-, ki- és átrakodás is (1) Közlekedési eszközök rövid idıtartamú bérbeadása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevı birtokába adják. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a rövid idıtartam a közlekedési eszköz folyamatos, a) víziközlekedési eszközök esetében 90, b) egyéb, az a) pontban nem említett közlekedési eszközök esetében pedig 30 napot meg nem haladó használatát jelenti (1) Éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik

12 12. oldal, összesen: 96 (2) Az (1) bekezdéstıl eltérıen, ha az éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása vasúti, vízi vagy légi közlekedési eszközön történik, és az a Közösség területén végzett személyszállítás tartama alatt teljesül, a szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye az a hely, ahol a személyszállítás indulási helye van. Menettérti személyszállítás esetében az oda- és visszautazás külön-külön, önálló személyszállításnak tekintendı (1) Az e -ban meghatározott szolgáltatások nyújtásánál a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevı nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van. (2) Az e alkalmazása alá tartozó szolgáltatások a következık: a) szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok idıleges vagy végleges átengedése; b) reklámszolgáltatások; c) tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, ideértve - a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel - a mérnöki szolgáltatást is; d) adatok feldolgozása és információk közlése; e) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a széfügyletet; f) munkaerı kölcsönzése, kirendelése, illetıleg személyzet rendelkezésre bocsátása; g) termék - ide nem értve az ingatlant és a közlekedési eszközök bármely fajtáját - bérbeadása; 49 h) a Közösség területén levı földgázrendszerhez vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózathoz, hıvagy hőtési hálózathoz, villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás, egyéb hozzáférés biztosítása, valamint ilyen rendszeren, hálózaton keresztül földgáz, hı- vagy hőtési energia, valamint villamos energia szállítása (átvitele), elosztása, továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások; i) telekommunikációs szolgáltatások; 50 j) rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások; k) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások. 51 (3) E alkalmazandó abban az esetben is, ha kötelezettségvállalás történik valamely üzleti vagy hivatásszerően folytatott tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, illetıleg valamely (2) bekezdés alá tartozó jog gyakorlásától való idıleges vagy végleges tartózkodásra. 52 (4) E a mérnöki szolgáltatásokra abban az esetben alkalmazható, ha azok jellegadó tartalmuk alapján nem tartoznak a 39. és 42., valamint a 43. (1) bekezdésének b) és c) pontja alá. (5) E alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen: a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása, b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése, c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetıvé tétele, 53 d) zene, film és játék - ideértve a szerencsejátékot is - rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, mővészeti, tudományos, sport és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás, illetıleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása, e) távoktatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik. A szolgáltatás nyújtója és igénybevevıje közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása - ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is - azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás. 47. Abban az esetben, ha a 46. (2) bekezdésének k) pontjában említett szolgáltatás igénybevevıje olyan nem adóalany, aki (amely) a Közösség valamely tagállamában telepedett le, letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség valamely tagállamában, és az elızıekben említett szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül, a 46. (2) bekezdésének k) pontjában említett szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a szolgáltatást igénybevevı nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. 48. Abban az esetben, ha a 46. (2) bekezdésének i) és j) pontjában említett szolgáltatás igénybevevıje olyan nem adóalany, aki (amely) a Közösség valamely tagállamában telepedett le, letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség valamely tagállamában, és az elızıekben említett szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül, a 46. (2) bekezdésének i) és j) pontjában említett szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a szolgáltatást igénybevevı nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni elıny szerzése a Közösség e tagállamában van A 37. és 44. -tól eltérıen közlekedési eszközök - ideértve a vasúti kocsikat is - bérbeadása esetében a teljesítés helye a) belföld, feltéve, hogy a 37. és 44. alkalmazásával a teljesítés helye a Közösség területén kívüli területre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni elıny szerzése belföldön van; b) a Közösség területén kívüli terület, feltéve, hogy a 37. és 44. alkalmazásával a teljesítés helye belföldre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni elıny szerzése a Közösség területén kívüli területen van. 3. alfejezet

13 13. oldal, összesen: 96 Teljesítés helye termék Közösségen belüli beszerzése esetében Általános szabály 50. Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a termék - a beszerzı nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. Különös szabályok 51. (1) Az 50. sérelme nélkül a 19. a) pontjában említett esetben a teljesítés helye a Közösség azon tagállama, amely a beszerzınek adószámot adott, és a beszerzı a termék Közösségen belüli beszerzésekor ezt az adószámot használta, amennyiben a beszerzı nem igazolja, hogy ilyen személyként a Közösség azon másik tagállamában, ahol a termék Közösségen belüli beszerzése az 50. szerint teljesült, az adót - az utóbb említett tagállam joga szerint - megfizette. (2) Ha a beszerzı a Közösség azon másik tagállamában, ahol a termék Közösségen belüli beszerzése az 50. szerint teljesült, köteles adót fizetni az adott tagállam joga szerint, és az (1) bekezdés értelmében belföldön is fizetett adót a termék Közösségen belüli beszerzése után, az adó alapját a 79. (2) bekezdése szerint csökkentheti. 52. Az 51. (1) bekezdése nem alkalmazható arra a termék Közösségen belüli beszerzésére, amelynek a teljesítési helye az 50. szerint belföld, feltéve, hogy a) a beszerzett termék a beszerzı olyan további, belföldön teljesített termékértékesítéséhez szükséges, amelynél a címzett a 141. szerint adófizetésre kötelezett, valamint 55 b) a beszerzı a Közösség azon tagállamában, ahol ezzel összefüggésben adószámmal rendelkezik, eleget tett összesítınyilatkozat-tételi kötelezettségének e tagállam joga szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 265. cikkének. 4. alfejezet Teljesítés helye termék importja esetében Általános szabály 53. Termék importja esetében a teljesítés helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a Közösség területére történı behozatalakor vagy egyéb módon való bejuttatásakor van. Különös szabályok 54. (1) Az 53. -tól eltérıen, ha a termék a 24. (1) bekezdése értelmében nincs szabad forgalomban, és a) vámjogi helyzete a 111. (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint alakul, vagy b) a 111. (1) bekezdésének c) pontjában említett eljárások hatálya alatt áll, vagy c) teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás hatálya alatt áll, vagy d) külsı közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll, a termék importjának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a) pontban említett vámjogi helyzete megszőnik, a b)-d) pontokban említett esetekben pedig, ahol a termék az ott meghatározott eljárások hatálya alól kikerül. (2) Az (1) bekezdés megfelelıen alkalmazandó abban az esetben is, ha a 24. (2) bekezdése szerint importált termék belsı közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll. III. Fejezet ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSE, FIZETENDİ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA Általános szabályok 55. (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerően megvalósul (a továbbiakban: teljesítés). (2) 56 Az (1) bekezdéshez főzıdı joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítıjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplı személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a) a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy

14 14. oldal, összesen: 96 b) teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette, és ezzel egyidejőleg a kibocsátott számla érvénytelenítésérıl is haladéktalanul gondoskodik, illetıleg - nevében, de más által kiállított számla esetében - az a) vagy b) pontban meghatározottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerzıjeként, szolgáltatás igénybevevıjeként szereplı személyt, szervezetet. 56. A fizetendı adót - ha e törvény másként nem rendelkezik - a teljesítéskor kell megállapítani. Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabályok 57. (1) 57 Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. (2) 58 Bírósági vagy más hatósági eljárás keretében bíróságnak vagy más hatóságnak nyújtott szolgáltatás esetében, ha az ennek fejében járó ellenértéket a bíróság vagy más hatóság határozattal (végzéssel) állapítja meg, teljesítés az ellenértéket megállapító jogerıs határozatnak (végzésnek) a szolgáltatás nyújtójával történı közlése. 58. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott idıre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. 59 (2) Abban az esetben, ha az az idıszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdéstıl függetlenül - idıarányos részteljesítésként - teljesítés történik a) a naptári év utolsó napján is, feltéve, hogy az adót a 140. a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevıje fizeti, illetıleg b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig a tizenkettedik hónap utolsó napján is. (3) E nem alkalmazható a termék 10. a) pontja szerinti értékesítésére. 59. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelızıen pénz vagy készpénzhelyettesítı fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni elınyt juttatnak (a továbbiakban: elıleg), a fizetendı adót az elıleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. (2) A jóváírt, kézhez vett elıleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendı adó arányos összegét is tartalmazza. 60 (3) E -t alkalmazni kell az olyan szolgáltatás igénybevételéhez fizetett elıleg esetében is, amelynél az adófizetésre a 140. a) pontja alapján az igénybevevı kötelezett, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben az elıleget nem lehet úgy tekinteni, mint amely a fizetendı adó arányos összegét is tartalmazza. 60. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerzı, szolgáltatást igénybevevı adóalany kötelezett, a fizetendı adót 61 a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követı hónap tizenötödik napján kell megállapítani. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be. (3) Az (1) bekezdésben említett adófizetésre kötelezettıl, ha a teljesítés és a fizetendı adó - (2) bekezdés szerinti - megállapítása között a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tıle adófizetés nem lenne követelhetı, vagy b) tartozását ellenérték fejében átvállalják, a fizetendı adót - a (2) bekezdéstıl eltérıen - az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megelızı napon, a b) pontban említett esetben pedig a tartozás átvállalásakor kell megállapítani. (4) E egyéb rendelkezéseitıl függetlenül a fizetendı adót az (1) bekezdés c) pontja szerint kell megállapítani arra a termékértékesítésre is, amely a 89. -ban meghatározott feltételekkel mentes az adó alól azzal az eltéréssel, hogy ha az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátása a teljesítést követı hónap tizenötödik napjához képest hamarabb történik, a fizetendı adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor kell megállapítani. 62 (5) E nem alkalmazható arra a szolgáltatásnyújtásra, amely esetében az adót a 140. a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevıje fizeti. 61. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénzhelyettesítı fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítı eszközzel történik, a teljesítésre kötelezett adóalany, aki (amely) a) nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak a bevételeirıl köteles nyilvántartást vezetni, vagy b) nyilvántartási kötelezettségének - a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérıl szóló jogszabály szerint - módosított teljesítési szemléletben tesz eleget, a fizetendı adót legkésıbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg. (2) Ha az ellenérték megfizetése részletekben történik, a fizetendı adót a részlet megfizetésekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani. (3) Ha az ellenértéket a teljesítéstıl számított negyvenötödik napig egészben vagy részben nem fizették meg, az (1) és (2) bekezdéstıl eltérıen a fizetendı adót az elızıekben említett határidı lejártát követı napon, a meg nem fizetett ellenértékre is meg kell állapítani. (4) Az (1) bekezdésben említett adóalanytól, ha a teljesítés és a fizetendı adó - (1)-(3) bekezdések szerinti - megállapítása között

15 15. oldal, összesen: 96 a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tıle adófizetés nem lenne követelhetı, vagy b) követelését ellenérték fejében engedményezi, vagy c) a kettıs könyvvezetés szabályaira tér át, a fizetendı adót - az (1)-(3) bekezdésektıl eltérıen - az a) pontban említett esetben a jogállásváltozást megelızı napon, a b) pontban említett esetben a követelés engedményezésekor, a c) pontban említett esetben pedig a nyitómérleg fordulónapján kell megállapítani. (5) Annak a teljesítésre kötelezett adóalanynak, aki (amely) a kettıs könyvvezetés szabályairól tér át az (1) bekezdésben említett nyilvántartási módok valamelyikére, azon termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében, amelynél a teljesítés megelızi a mérleg fordulónapját, fizetendı adót újólag nem kell megállapítania, még abban az esetben sem, ha az ellenértéket egészben vagy részben a mérleg fordulónapján vagy azt követıen fizették meg. Termék Közösségen belüli beszerzésére vonatkozó különös szabályok 62. Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a teljesítés megállapítására e törvény azon rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az ahhoz hasonló termékértékesítésre lennének alkalmazandók. 63. (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében a fizetendı adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésıbb a teljesítést követı hónap tizenötödik napján kell megállapítani. (2) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adófizetésre kötelezettıl, ha a teljesítés és a fizetendı adó - (1) bekezdés szerinti - megállapítása között a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás következik be, amelynek eredményeként tıle adófizetés nem lenne követelhetı, vagy b) tartozását ellenérték fejében átvállalják, a fizetendı adót - az (1) bekezdéstıl eltérıen - az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megelızı napon, a b) pontban említett esetben pedig a tartozás átvállalásakor kell megállapítani. Termék importjára vonatkozó különös szabályok 64. (1) Az 54. -ban említett esetekben teljesítés a termék ott meghatározott vámjogi helyzetének [54. (1) bekezdésének a) pontja] megszőnése, illetıleg a termék ott meghatározott eljárások [54. (1) bekezdésének b)-d) pontjai] hatálya alóli kikerülése. (2) Az (1) bekezdéstıl eltérıen, ha az importált termék vámköteles, illetıleg mezıgazdasági lefölözés vagy más, a közösségi politika keretében meghatározott kötelezı jellegő befizetés hatálya alá tartozik, a teljesítésre és a fizetendı adó megállapítására az elızıekben említett kötelezı jellegő befizetésekre e vonatkozásban meghatározott jogi rendelkezéseket kell alkalmazni. 63 (3) Abban az esetben, ha az importált termék a (2) bekezdésben említett kötelezı jellegő befizetések egyikének hatálya alá sem tartozik, a teljesítésre és a fizetendı adó megállapítására a vámra e vonatkozásban meghatározott jogi rendelkezéseket kell alkalmazni. IV. Fejezet ADÓALAPJA Adó alapja termék értékesítése és szolgáltatás nyújtása esetében 65. Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzıjétıl, szolgáltatás igénybevevıjétıl, akár harmadik féltıl, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja. 66. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítı eszközzel történik, hanem termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával, mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke. (2) Az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani. 67. (1) Az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása nem független felek között történik, feltéve, hogy a) az ellenérték aránytalanul magas a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítıjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészben illeti meg; b) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzıjét, szolgáltatás igénybevevıjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg;

16 16. oldal, összesen: 96 c) az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítıjét, szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészben illeti meg, valamint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. (1) bekezdése, 86. (1) bekezdése és 87. -a szerint mentes az adó alól. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az ellenértéket kötelezı erıvel jogszabály határozza meg, vagy ha az ellenérték megállapítása jogszabályi rendelkezések kötelezı erejő alapulvételével történik A 11. és 12. -ban említett esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított elıállítási értéke. 69. A 14. -ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. 70. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak: a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelezı jellegő befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót; b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítıje, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzıjére, szolgáltatás igénybevevıjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggı díjak és költségek. (2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul. 71. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele: a) az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (a továbbiakban együtt: árengedmény), amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték elırehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetıleg b) a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény; c) az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzıjétıl, szolgáltatás igénybevevıjétıl - mint az áthárított költség igazolt végsı viselıjétıl - kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett árengedmény abban az esetben üzletpolitikai célú, ha a) az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is - azonos feltételek mellett - ésszerően elérhetı, vagy b) az árengedmény nyújtójától független féllel is - azonos feltételek mellett - köthetı és számára ésszerően elérhetı megállapodásban elıre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett - adó nélkül számított - összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett - adó nélkül számított - összesített ellenértéke. (3) A termék beszerzıjével, szolgáltatás igénybevevıjével kötött elızetes megállapodás alapján az árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az általa az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek szerint nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illetıleg azzal az adó alapja utólag sem csökken [77. (3) bekezdése], feltéve, hogy a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni elınynek terhére akár az árengedmény nyújtója, akár - az árengedmény nyújtójával kötött elızetes megállapodás alapján - más értékesít terméket, nyújt szolgáltatást. Ilyen esetben az utóbb említett ügylet - a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni elınynek erejéig - ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minısül. (4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásának további feltétele, hogy az adóalany a kapott összeget saját nyilvántartásában elkülönítetten és tételesen mutassa ki, továbbá ehhez kapcsolódóan adólevonási jogot ne gyakoroljon. Adó alapja termék Közösségen belüli beszerzése esetében 72. Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapjának megállapítására a , 70. és 71. -ok rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az ahhoz hasonló termékértékesítésre lennének alkalmazandók. 73. A 22. és 23. -ban említett esetekben az adó alapja a termék, vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított elıállítási értéke. Adó alapja termék importja esetében 74. (1) Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. (2) Az (1) bekezdéstıl eltérıen, ha a Közösség területérıl korábban munkavégzés céljára ideiglenesen kivitt terméket importál a munkavégzési szolgáltatás igénybevevıje, mint importáló, anélkül, hogy termékét az importot megelızıen értékesítené, az adó alapja a) a munkavégzési szolgáltatás nyújtása fejében megtérített vagy megtérítendı ellenérték, illetıleg b) az importált terméknek a végzett munka folytán bekövetkezett, pénzben kifejezett értéknövekedése, ha legkésıbb az import teljesítéséig nem állapítható meg az a) pont szerinti ellenérték, vagy ha annak pénzben kifejezett értéke kisebb, mint a terméken végzett munka folytán bekövetkezett értéknövekedés.

17 17. oldal, összesen: (1) Termék importja esetében az importált termék adóalapjába beletartoznak a következık, feltéve, hogy azokat a 74. szerint megállapított érték egyébként nem tartalmazza: a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelezı jellegő befizetések, amelyek egyrészt az importáló közösségi tagállamon kívül merülnek fel, másrészt, amelyeket a termék importjához kapcsolódóan vetnek ki, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót; b) a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az elsı rendeltetési helyig merülnek fel, így különösen: a bizományi vagy egyéb közvetítıi költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek. (2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontjában említett elsı rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel. (3) E alkalmazásában az elsı rendeltetési hely az a hely, amely a fuvarlevélen vagy az importált terméket kísérı egyéb okiraton ilyen értelemben szerepel. Ilyen értelmő jelzés hiányában vagy ha az egyértelmően nem állapítható meg, elsı rendeltetési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol az elsı le- vagy átrakás történik az importáló közösségi tagállamban. 76. Termék importja esetében az adó alapjába nem tartozik bele: a) az olyan árengedmény, amelyet az eredeti esedékesség lejáratához képest az ellenérték elırehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetıleg b) a korábban beszerzett termék mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény. Adó alapjának utólagos csökkenése 77. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapja a jogosultnak visszatérített vagy visszatérítendı ellenértékkel utólag csökken, ha a teljesítést követıen a) az ügylet érvénytelensége jogcímén: aa) az ügylet kötése elıtt fennállott helyzetet állítják helyre, vagy ab) az ügyletet az érvénytelenítı határozat meghozataláig terjedı idıre hatályossá nyilvánítják, vagy ac) az ügyletet az aránytalan elıny kiküszöbölésével érvényessé nyilvánítják; b) az ügylet hibás teljesítése jogcímén: ba) a jogosult eláll az ügylettıl, vagy bb) a jogosult ár- vagy díj leszállítást kap; 65 c) válik nyilvánvalóvá, hogy tévesen, a szerzıdı felek által megállapodottnál magasabb ellenértéket számláztak ki. (2) Az adó alapja utólag csökken abban az esetben is, ha 66 a) teljesítés hiánya miatt az elıleget - részben vagy egészben - visszafizetik; 67 b) a termék 10. a) pontja szerinti értékesítése, a bérbeadás vagy a vagyoni értékő jog idıleges használatának átengedése akár az ügyletben érintett bármely félnek felróható okból, akár a tevékenységi körükön kívül esı elháríthatatlan okból meghiúsul, és a felek az ügylet kötése elıtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedı idıre hatályosként elismerik; 68 c) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik. (3) Az adó alapja utólag csökkenthetı, ha a teljesítést követıen adnak a 71. (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint árengedményt (1) A 77. alkalmazásának feltétele, hogy a kötelezett az ügylet teljesítését tanúsító számla 70 a) érvénytelenítésérıl gondoskodjon aa) a 77. (1) bekezdés aa) és ba) alpontjában említett esetekben, valamint a (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben, feltéve, hogy az elıleg teljes összegét visszafizetik; ab) a 77. (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, ha a felek az ügylet kötése elıtt fennálló helyzetet állítják helyre; b) adattartalmának módosításáról gondoskodjon az a) pont alá nem tartozó esetekben. (2) Abban az esetben, ha az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert e törvény szerint számla kibocsátásáról nem kellett a kötelezettnek gondoskodnia, a 77. (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben az adó alapja utólagos csökkentésének nem akadálya az (1) bekezdés nem teljesülése. (3) Abban az esetben, ha az adó alapjának utólagos csökkenése a korábban fizetendı adóként megállapított és bevallott adót is csökkenti, a kötelezett jogosult azt, mint a 131. (1) bekezdése szerint megállapított fizetendı adót csökkentı tételt legkorábban abban az adómegállapítási idıszakban figyelembe venni, amelyben a) az eredeti számlát érvénytelenítı számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll; b) a kötelezett a jogosultnak az ellenértéket visszatéríti, az elıleget visszafizeti, vagy a betétdíjat visszatéríti az a) pont alá nem tartozó esetekben. 71 (4) A (3) bekezdést kell megfelelıen alkalmazni abban az esetben is, ha a) az adó alapjának utólagos csökkenése azért nem eredményez fizetendıadó-csökkenést, mert az ügylet - e törvény rendelkezései szerint - mentes az adó alól, vagy b) a fizetendı adó csökkenését nem az adóalap utólagos csökkentése eredményezte.

18 18. oldal, összesen: (1) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha a beszerzı a Közösség más tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt, jövedékiadó-visszatérítésben részesült, az adó alapját csökkentheti a visszatérített jövedéki adó igazolt összegével, feltéve, hogy a termék belföldön is jövedéki termék. (2) Az 51. (2) bekezdésben említett esetben a termék Közösségen belüli beszerzésének adóalapja csökkenthetı azzal az igazolt pénzösszeggel, amely az adó alapjául szolgált a Közösség azon másik tagállamában, ahol a termék Közösségen belüli beszerzése az 50. szerint teljesült. Adó alapjának forintban történı megállapítása 80. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történı átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely a) termék Közösségen belüli beszerzése, illetıleg elıleg fizetése esetében, valamint a 60. -ban említett esetekben a fizetendı adó megállapításakor, b) az 58. -ban említett esetben a számla kibocsátásakor, c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskor érvényes. (2) Az alkalmazandó árfolyam az az utolsó, az (1) bekezdésben meghatározott idıpontban érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett ára, amelyet a) belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkezı hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagy b) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalosan közzé tesz, feltéve, hogy a forintra történı átszámításra kötelezett (e alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) így dönt, és errıl a döntésérıl az állami 72 adóhatóságnak elızetes bejelentést tesz. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti választási jog úgy gyakorolható, hogy az valamennyi olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra és termék Közösségen belüli beszerzésre kiterjed, amely esetében az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett. (4) Az a kötelezett, aki (amely) élt a (2) bekezdés b) pontjában említett választási jogával, attól a választása évét követı naptári év végéig nem térhet el. (5) Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek nincs - a (2) bekezdés a) pontja szerint - jegyzése, a forintra történı átszámításhoz a külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet az MNB az (1) bekezdésben meghatározott idıpontot megelızı naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé. 81. Termék importja esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történı átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni, amelyet a vámérték - ideértve a 74. (2) bekezdésében említett esetet is - megállapításánál kell alkalmazni. V. Fejezet ADÓ MÉRTÉKE (1) Az adó mértéke az adó alapjának 27 százaléka. 74 (2) A 3. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka. 75 (3) A 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 18 százaléka. 83. Ha a juttatott vagyoni elıny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely fizetendı adót is tartalmaz, annak megállapításához 76 a) a 82. (1) bekezdésében említett adómérték esetében 21,26 százalékot, b) a 82. (2) bekezdésében említett adómérték esetében 4,76 százalékot, 77 c) a 82. (3) bekezdésében említett adómérték esetében 15,25 százalékot kell alkalmazni (1) A fizetendı adó megállapítására a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdéstıl eltérıen: a) termék Közösségen belüli beszerzése esetében, b) elıleg fizetése esetében, c) a 60. -ban említett esetekben, valamint d) a 64. (2) és (3) bekezdésében említett esetekben a fizetendı adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. VI. Fejezet

19 19. oldal, összesen: 96 ADÓ ALÓLI MENTESSÉG Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekő jellegére tekintettel 85. (1) Mentes az adó alól: a) az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása; b) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás és sérült- vagy betegszállítás, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán-egészségügyi ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minıségében - teljesít; c) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás, amelyet humán-egészségügyi - ideértve természetgyógyászatot is - tevékenységet végzı - ilyen minıségében - teljesít; d) az emberi szövet, vér (ideértve a külön jogszabályban meghatározott labilis vérkészítményeket is), anyatej értékesítése, valamint az elızıekben felsoroltakkal és az emberi szerv adományozásával kapcsolatos szolgáltatásnyújtás; e) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végzı - ilyen minıségében - teljesít; 79 f) az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendı meg - és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minıségében - teljesít; g) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet gyermek- és ifjúságvédelem keretében közszolgáltató - ilyen minıségében - teljesít; 80 h) az a szolgáltatásnyújtás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendı meg - és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet bölcsıdei ellátás keretében közszolgáltató - ilyen minıségében - teljesít; 81 i) az a szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás - az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendı meg -, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet köz- és felsıoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében a közszolgáltató, közoktatási intézmény, felsıoktatási intézmény, egyéb felnıttképzést folytató intézmény vagy - nemzetközi szerzıdés alapján - belföldön mőködı külföldi kulturális intézet - ilyen minıségében - teljesít; j) az a szolgáltatásnyújtás, amelyet óvodai, tanári, oktatói, nevelıi tevékenységet végzı - ilyen minıségében - teljesít a köz- és felsıoktatás, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás keretében, ideértve az elızıekben felsoroltakhoz kapcsolódó magánóraadást is; k) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, vallás vagy más lelkiismereti meggyızıdés kinyilvánítására, gyakorlására létrehozott jogi személy által személyzet rendelkezésre bocsátása a b), f), g), h) és i) pontokban említett tevékenységek ellátása, illetıleg lelki segély, gondozás céljából; 82 l) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és tagsággal rendelkezı, alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvı személy, szervezet által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés la) amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelezı tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységbıl származó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az adózás elıtti eredményt csökkenti, és lb) amely a közös érdekeknek megfelelıen társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói, illetıleg egyéb, szakmai érdekeket képviselı vagy azt védı, vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyományırzı célokat szolgál; 83 m) az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató - ilyen minıségében - teljesít ma) természetes személynek, aki azt sportolása, testedzése érdekében veszi igénybe, vagy mb) olyan egyéb személy, szervezet részére, amely azt természetes személy javára történı közvetlen biztosítása érdekében veszi igénybe, kivéve az uszoda- és strandfürdı-szolgáltatást, a sportesemény megtekintését, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását; 84 n) a népmővészeti, népi iparmővészeti és iparmővészeti termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, rendezése és az ahhoz szorosan kapcsolódó, jogszabály által meghatározott minısítés szerint zsőriszámmal ellátott, egyedi vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával elıállított népmővészeti, népi iparmővészeti és iparmővészeti termék értékesítése, amelyet közszolgáltató vagy népi iparmővész minısítéssel rendelkezı személy, szervezet - ilyen minıségében - teljesít; 85 o) a közszolgálati rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtása, ide nem értve az annak keretében nyújtott kereskedelmi jellegő szolgáltatásokat; 86 p) a közös cél elérése érdekében együttmőködı közösség (a továbbiakban: együttmőködı közösség) által a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatás az együttmőködı közösség tagjának, feltéve, hogy a következı feltételek teljesülnek: pa) az együttmőködı közösség tagja nem adóalany, vagy a szolgáltatás igénybevétele során nem adóalanyi minıségében jár el, vagy

20 20. oldal, összesen: 96 pb) a szolgáltatás igénybevétele az együttmőködı közösség adóalany tagjának kizárólag olyan, az a)-o) pont vagy a 86. (1) bekezdése szerint mentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében történik, amelyhez kapcsolódóan az együttmőködı közösség adóalany tagját adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti meg, továbbá pc) az ellenérték, amelyet az együttmőködı közösség kap vagy kapnia kell, nem több annál, mint a nála ezzel összefüggésben felmerült igazolt költség, valamint pd) az ellenérték göngyölített összege nem haladja meg azt a vagyoni hozzájárulást, amelyet az együttmőködı közösség tagjának kell a közös cél elérése érdekében az együttmőködı közösségnek rendelkezésre bocsátania. (2) Az egyéb oktatás körébe tartoznak: a) a felnıttképzésbıl az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést adó oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás; b) a felnıttképzésrıl szóló törvény alapján szervezett és akkreditált, illetıleg egyéb jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás; c) az államilag, illetıleg nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsgáztatás; d) a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése, lebonyolítása. (3) Abban az esetben, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott valamely tevékenység a) gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet az engedély birtokában és annak alapján végezze tevékenységét; b) képesítéshez kötött, és jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - kivételt nem tesz, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet javára tevékenykedık között legalább 1 olyan természetes személy legyen, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. (4) E alkalmazásában közszolgáltató: a) a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében; 87 b) az egyesület, a szövetség, a civil társaság, a köztestület, az országos sportági szakszövetség az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerzıdésben) megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk mőködtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerzıdésben) megjelölt tevékenysége tekintetében; 88 c) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház és annak belsı egyházi jogi személye, ideértve az általuk mőködtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében, d) az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk mőködtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében; e) a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében; 89 f) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló törvény szerint közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett civil szervezet az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében; g) minden olyan személy, szervezet - az a)-f) pontoktól függetlenül -, aki (amely) biztosított vagy más kedvezményezett részére társadalombiztosítási vagy egyéb - jogszabály alapján - kötelezı biztosítási jogviszony keretében végzi tevékenységét; h) minden olyan személy, szervezet - az a)-g) pontoktól függetlenül -, akire (amelyre) a következı feltételek együttesen teljesülnek: ha) alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is rendszeres nyereségszerzésre nem törekszik, nyereség esetleges elérése esetében azt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége fenntartására, javítására vagy bıvítésére használja fel, hb) vezetı tisztségviselıi e feladatukat önkéntesen látják el, saját személyes, illetıleg közvetítı személyeken keresztüli anyagi vagy egyéb érdekeltségük sem közvetlenül, sem közvetve nem függ a végzett tevékenység eredményétıl, hc) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenysége keretében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során alkalmazott ár (díj), ha az az árak megállapításáról szóló törvény (a továbbiakban: Ártv.) hatálya alá tartozik, megfelel az Ártv. rendelkezéseinek, egyéb esetekben pedig alacsonyabb a termék, szolgáltatás szokásos piaci áránál. (5) A (4) bekezdés h) pontjában felsorolt feltételek teljesülésétıl függetlenül, az a személy, szervezet, akit (amelyet) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezései alapján, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bármely tevékenységét érintıen bírósági vagy más hatósági határozat a) megállapította a magatartás törvénybe ütközését, elrendelte a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét [Tpvt a (1) bekezdésének d) és h) pontja, illetıleg 86. -a (2) bekezdésének a) és c) pontja], a határozat jogerıre emelkedésétıl az azt követı naptári év végéig,

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 / 130 2016.04.20. 11:59 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2016.01.01 2016.04.30 44 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés figyelemmel az államháztartás

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról. ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Bevezető rendelkezés 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2007. évi CXXVII. törvény 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1 2016.01.01. és 2018.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK

1995. évi CXVII. törvény. a személyi jövedelemadóról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet ALAPELVEK Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségébıl kiindulva az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvezı mőködési feltételeinek elısegítése, továbbá az Európai Közösségekhez való társulásból eredı szempontok érvényesítése

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról Módosítva: 13/1993.(V.28.) KT, 1/1994.(I.28.) KT, 6/1994.(IV.22.)KT, 23/1995.(VIII.25.) KT,

Részletesebben

Elsı lakást szerzık támogatásához és a lakás korszerősítéséhez nyújtott támogatást igénylı lap

Elsı lakást szerzık támogatásához és a lakás korszerősítéséhez nyújtott támogatást igénylı lap Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda 6724 Szeged, Huszár u. 1. Levelezési cím: 6701 Szeged, Pf. 763 Elsı lakást szerzık támogatásához és a lakás

Részletesebben

(Egységes szerkezetben a 16/1995. (IV.13.), 11/1996. (V.16.) és a 14/2000. (III.16.) önk. rendeletekkel)

(Egységes szerkezetben a 16/1995. (IV.13.), 11/1996. (V.16.) és a 14/2000. (III.16.) önk. rendeletekkel) Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 32/1994.(VII.7.) sz. önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı lakások és helyiségek elidegenítésérıl 1/ (Egységes szerkezetben a 16/1995. (IV.13.),

Részletesebben

1991. évi LXXXII. törvény. a gépjármőadóról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS II. A BELFÖLDI GÉPJÁRMŐVEK ADÓJA. Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett

1991. évi LXXXII. törvény. a gépjármőadóról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS II. A BELFÖLDI GÉPJÁRMŐVEK ADÓJA. Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett 1991. évi LXXXII. törvény a gépjármőadóról Az Országgyőlés a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fıvárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint

Részletesebben

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés f), i), o), r), u), v) és x) pontjában, valamint a 38. vonatkozásában a szolgáltatási tevékenység

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1 1. oldal 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1 Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvezı mőködési feltételeinek elısegítése,

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. 20/2002. (XII. 12) sz. önkormányzati rendelete

PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének. 20/2002. (XII. 12) sz. önkormányzati rendelete PILIS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének 20/2002. (XII. 12) sz. önkormányzati rendelete A helyi iparőzési adóról szóló 15/1998. (XII. 24.), 2/1999. (111.25.), 19/1999. (XII. 30.), 17/2000.

Részletesebben

1. oldal, összesen: 34. 1993. évi XCVI. törvény. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1. oldal, összesen: 34. 1993. évi XCVI. törvény. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. oldal, összesen: 34 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról A szociális biztonság erısítése sürgetı társadalmi érdek. A szociális

Részletesebben

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete. a szociális ellátások helyi szabályozásáról

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete. a szociális ellátások helyi szabályozásáról ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról Ordacsehi Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a szociális

Részletesebben

Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok

Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok Iparjogvédelem tansegédlet 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok A szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok 86.

Részletesebben

Grant Thornton Hungary News

Grant Thornton Hungary News Grant Thornton Hungary News 2012 november 2.rész Tartalom 2013. január 1-jén hatályba lépı törvényi változások: Személyi jövedelemadó Egészségügyi hozzájárulás Társadalombiztosítási járulék Pénzügyi tranzakciós

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA 2010. SZEGED Szegedi Tudományegyetem Vagyonkezelési Szabályzata 2 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 I.1. A szabályzat

Részletesebben

M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról.

M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról. M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról. A képviselı-testület a lakáscélú támogatásokról szóló, többször módosított 106/1988. (XII.26.)MT. számú rendelet

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 3/2012. (II.17.) önkormányzati rendelete

Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 3/2012. (II.17.) önkormányzati rendelete Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2012. (II.17.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének szabályairól Letenye

Részletesebben

1. oldal, összesen: 30. 2007. évi CXVII. törvény. a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl

1. oldal, összesen: 30. 2007. évi CXVII. törvény. a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl 1. oldal, összesen: 30 A jogszabály mai napon hatályos állapota 2007. évi CXVII. törvény a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl Az Országgyőlés a foglalkoztatók nyugdíjcélú megtakarítások terén

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

1/2015. számú közvetlen hatályú szabályzat a Szövetkezeti Hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. részére

1/2015. számú közvetlen hatályú szabályzat a Szövetkezeti Hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. részére 1/2015. számú közvetlen hatályú szabályzat a Szövetkezeti Hitelintézetek és a Takarékbank Zrt. részére TERMÉKSZABÁLYZAT a a TAKARÉK GAZDA SZÁMLACSOMAG bevezetésével és értékesítésével kapcsolatos feladatokról

Részletesebben

HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS Hortobágy Község Polgármesteri Hivatalának 4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1. AZONOSÍTÓ ADATOK HELYI IPARŐZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévrıl a Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegő

Részletesebben

További információk a következı címen szerezhetık be: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal

További információk a következı címen szerezhetık be: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal AZ EGYSZERŐ ELJÁRÁS AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁSA Építési beruházás Árubeszerzés Szolgáltatás Építési koncesszió Szolgáltatási koncesszió X Tisztelt Ajánlattevı! Jelen ajánlattételi felhívás a Kbt. 251. (2)

Részletesebben

2005. évi CLXXXIII. törvény. a vasúti közlekedésrıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉRTELMEZİ RENDELKEZÉSEK

2005. évi CLXXXIII. törvény. a vasúti közlekedésrıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉRTELMEZİ RENDELKEZÉSEK 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésrıl Az Országgyőlés a nemzeti közlekedéspolitikában meghatározott elvek érvényesítése, a magyar vasúti közlekedésnek az egységesülı nemzetközi vasúti közlekedési

Részletesebben

8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet. a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérıl

8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet. a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérıl 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésérıl A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 29/2008. ( XI. 25.) KKÖT rendelete a települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról /Egységes szerkezet/ Kiszombor Község

Részletesebben

BÉRSZÁMFEJTİK KLUBJA

BÉRSZÁMFEJTİK KLUBJA BÉRSZÁMFEJTİK KLUBJA 2015. december 8-i alkalom kiemelt témái 1 2015. november 17-én elfogadott törvényi változások áttekintése bérügyviteli szempontból 1 oldal 1.1 2016. január 1-jétıl hatályos kiemelt

Részletesebben

A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI A biztosító jelen biztosítás keretében a biztosítási díj ellenében megtéríti a harmadik személy által a megjelölt országok területén okozott és a biztosított

Részletesebben

53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet

53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet Page 1 of 10 A jogszabály mai napon hatályos állapota 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs

Részletesebben

KEZESSÉGI ÁLTALÁNOS 1. oldal SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

KEZESSÉGI ÁLTALÁNOS 1. oldal SZERZİDÉSI FELTÉTELEK KEZESSÉGI ÁLTALÁNOS 1. oldal SZERZİDÉSI FELTÉTELEK érvényes: 2012. július 1-jétıl A 2012. szeptember 1-jétıl érvényes Hirdetménnyel Kölcsönszerzıdéshez LEADER Helyi Akciócsoportok (a továbbiakban: Akciócsoportok)

Részletesebben

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete

Sárospatak Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete SÁROSPATAK VÁROS JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/311-404 Ügyfélfogadás ideje: Hétfı: 8-12 és 13-16, szerda: 8-12 és 13-17 30, péntek: 8-12 óráig J a v a s l a t -

Részletesebben

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA 2005. évi CXXXIX. törvény a felsıoktatásról Az Országgyőlés annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történı csatlakozásával a magyar felsıoktatás az Európai Gazdasági Térség felsıoktatási

Részletesebben

DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM B A R Á T I K Ö R E EGYESÜLET

DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM B A R Á T I K Ö R E EGYESÜLET DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM B A R Á T I K Ö R E EGYESÜLET A L A P S Z A B Á L Y Debrecen, 2002. június 21. 2 A Debreceni Református Kollégium hazánk legısibb és legjelentısebb iskoláinak egyike, melynek

Részletesebben

2011. évi CXCVI. törvény. a nemzeti vagyonról

2011. évi CXCVI. törvény. a nemzeti vagyonról 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi

Részletesebben

I. FEJEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERÛSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTÕ MÓDOSÍTÁSOK

I. FEJEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERÛSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTÕ MÓDOSÍTÁSOK 33404 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 140. szám II. Törvények 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról* Az Országgyûlés a pénzügyi stabilitás és

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Képviselı-testületének 15/2000. (XI.23.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletérıl

Hajdúszoboszló Város Képviselı-testületének 15/2000. (XI.23.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletérıl Hajdúszoboszló Város Képviselı-testületének 15/2000. (XI.23.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletérıl (egységes szerkezetben a 9/2001. (VI.21.), 5/2005. (II.24), 17/2006. (V. 18.), 34/2006.

Részletesebben

Kábeltelevíziós Szolgáltatás

Kábeltelevíziós Szolgáltatás Készítés/utolsó módosítás dátuma:2009.11.29 1.oldal,összesen:62 Kábeltelevíziós Szolgáltatás NOVI-COM KFT 3842 HALMAJ MÁJUS 1.ÚT 15. a Magyar Kábelteleviziós és Hirközlési Szövetség tagja Általános Szerzıdési

Részletesebben

(Egységes szerkezetben)

(Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 15/2000.(III.31.) Kgy rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról (Egységes szerkezetben) A lakások és helyiségek

Részletesebben

2005. évi XVIII. törvény. a távhıszolgáltatásról 1

2005. évi XVIII. törvény. a távhıszolgáltatásról 1 1. oldal 2005. évi XVIII. törvény a távhıszolgáltatásról 1 Az Országgyőlés a felhasználók biztonságos, megfelelı minıségő és gazdaságos távhıellátása érdekében az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstıl

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez (A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelelı adatok figyelembevételével töltendı ki.) 1. Az ellátást

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat POLGÁRMESTERÉTİL

Hajdúnánás Városi Önkormányzat POLGÁRMESTERÉTİL Hajdúnánás Városi Önkormányzat POLGÁRMESTERÉTİL Száma: 5797-5/2012. 4. Elıkészítık: Dr. Borbély Beatrix önkormányzati és szervezési ügyintézı, Füz Péterné vagyonkezelési és hasznosítási ügyintézı Az elıterjesztés

Részletesebben

Átalakulási Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat

Átalakulási Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat Átalakulási Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat a nyíltvégő és nyilvános Hozamhajrá 2 Nyíltvégő Származtatott Alapra vonatkozóan A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott jóváhagyó, engedélyezı

Részletesebben

A gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni.

A gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni. Gépjármű átírás Mikor kell Gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást a jármő korábbi tulajdonosának (eladó) és az új tulajdonosnak (vevı) is be kell jelentenie az okmányirodában. A korábbi tulajdonos

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések 1.

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Pomáz Város Önkormányzat Képviselı-testületének 33/2008.(XI.24.) és 8/2005.(03.09.)rendelettel módosított, 5/2009.(I.26.)rendelettel kijavított egységes szerkezetbe foglalt 31/2003(11.25) sz. rendelete

Részletesebben

Kábelsat-2000 Kft szolgáltató

Kábelsat-2000 Kft szolgáltató Kábelsat-2000 Kft szolgáltató a tagja Általános Szerzıdési Feltételek vezetékes mősorjel-elosztási szolgáltatáshoz Csákvár, Gánt, Csókakı, Magyaralmás, Polgárdi, Székesfehérvár-Kisfalud települések területén

Részletesebben

Leányvári Német Nemzetiségi Kulturális Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY

Leányvári Német Nemzetiségi Kulturális Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY A Leányvári Német Nemzetiségi Kulturális Közhasznú Egyesület alakuló közgyőlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetıleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl szóló

Részletesebben

Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének. 36/2003.(XII.31.) számú. r e n d e l e t e

Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének. 36/2003.(XII.31.) számú. r e n d e l e t e Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 36/2003.(XII.31.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról, valamint a személyes

Részletesebben

Az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény III.-V. Fejezete.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény III.-V. Fejezete. Az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény III.-V. Fejezete. III. FEJEZET: A HELYI ADÓZÁST ÉS GÉPJÁRMÛADÓT ÉRINTÕ MÓDOSÍTÁSOK 1. A helyi adókról

Részletesebben

Fogyasztási (személyi) kölcsönszerzıdés (Készült az 1996. évi CXII. alaptörvény és azt módosító törvények alapján)

Fogyasztási (személyi) kölcsönszerzıdés (Készült az 1996. évi CXII. alaptörvény és azt módosító törvények alapján) Iktatószám: Kölcsönszám: Hitelszámla száma: CB határozatszám: Fogyasztási (személyi) kölcsönszerzıdés (Készült az 1996. évi CXII. alaptörvény és azt módosító törvények alapján) amely létrejött egyrészrıl

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V. Városfejlesztési Bizottsága 2011. január 25-én tartott nyilvános ülésérıl.

J E G Y Z İ K Ö N Y V. Városfejlesztési Bizottsága 2011. január 25-én tartott nyilvános ülésérıl. J E G Y Z İ K Ö N Y V Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének Pénzügyi, Gazdasági, és Városfejlesztési Bizottsága 2011. január 25-én tartott nyilvános ülésérıl. Helye: Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról

1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról 1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról ELSO RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. A választójog általános és egyenlı, a szavazás közvetlen és titkos. 2. (1) A Magyar Köztársaságban az országgyőlési

Részletesebben

193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenırzésrıl. 5. Cím BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenırzésrıl. 5. Cím BEJELENTÉSI ELJÁRÁS 193/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenırzésrıl 5. Cím BEJELENTÉSI ELJÁRÁS A bejelentés megtétele 45/A. (1) A bejelentésre az e rendeletben

Részletesebben

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok 8. Cím Biztosítási szerzıdések I. Fejezet Közös szabályok 5:360. [A biztosítási szerzıdés fogalma] Biztosítási szerzıdés alapján a biztosító a szerzıdésben meghatározott biztosítási kockázat viselésére

Részletesebben

203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról

203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 50/A. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következıket rendeli el: (A Bt. 4. -ához) 1. (1) A felszíni elıkutatást

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2011. (III.02.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2011. (III.02.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2011. (III.02.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése az Alkotmány 44/A. (2) bekezdés

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK A Béres Egészségtár Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság 2000 Szentendre, Dózsa György út 26. szám alatti társaság KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGE SORÁN

Részletesebben

külterületi ingatlan/ok/ra. Az ingatlan/ok/ra a haszonbérleti díj ajánlatom:... A kifizetés módja:... A haszonbérlet idıtartama:...

külterületi ingatlan/ok/ra. Az ingatlan/ok/ra a haszonbérleti díj ajánlatom:... A kifizetés módja:... A haszonbérlet idıtartama:... HASZONBÉRLETI AJÁNLAT TERMİFÖLDRE a termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a termıföldre vonatkozó elıvásárlási és elıhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló mód. 16/2002.

Részletesebben

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl. 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl. 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak. Sárospatak Város Alpolgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu ELİTERJESZTÉS - A Képviselı-testületnek - Az RFV-Sárospatak Városgazdálkodási

Részletesebben

2007. évi I. törvény. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2007. évi I. törvény. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FreeA 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról Az Országgyőlés az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésben biztosított szabad mozgás

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

1996. évi LVIII. törvény. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1996. évi LVIII. törvény. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1996. évi LVIII. törvény a tervezı- és szakértı mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról Az Országgyőlés - a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve - a környezet alakítása,

Részletesebben

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet. az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mőszaki dokumentációk tartalmáról

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet. az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-mőszaki dokumentációk tartalmáról A jogszabály mai napon hatályos állapota 2009-11-03 Váltás a jogszabály következı idıállapotára ( 2010.I.1. ) 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI SZERZİDÉS

VAGYONKEZELÉSI SZERZİDÉS A 13/2013.(I.31.) határozat melléklete VAGYONKEZELÉSI SZERZİDÉS amely létrejött egyrészrıl a Sajószentpéteri Városi Önkormányzat székhelye: 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 4. képviseli: Dr. Faragó Péter

Részletesebben

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0055 azonosító számú Projekt II. fordulója megvalósítására létrehozott 1 Sándorfalva-Szatymaz Szennyvíz-, Csatorna Beruházó ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA (Sándorfalva

Részletesebben

6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete. a környezetvédelemrıl, közterületek használatáról és az állattartásról

6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete. a környezetvédelemrıl, közterületek használatáról és az állattartásról Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemrıl, közterületek használatáról és az állattartásról A módosításokkal egységes szerkezetbe

Részletesebben

AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének. Üzletszabályzata. a magánszámlához kapcsolódó folyószámla-hitelkeretrıl

AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének. Üzletszabályzata. a magánszámlához kapcsolódó folyószámla-hitelkeretrıl AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének Üzletszabályzata a magánszámlához kapcsolódó folyószámla-hitelkeretrıl Hatályos 2011. április 7-tıl a hivatalosan közzétett változtatásig Copyright 2010 AXA

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter. / 2008.(..) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter. / 2008.(..) KvVM rendelete TERVEZET A környezetvédelmi és vízügyi miniszter / 2008.(..) KvVM rendelete a környezetvédelmi és a vízügyi elıirányzatok felhasználásának és ellenırzésének szabályairól Az államháztartásról szóló 1992.

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y A A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Alapszabálya A L A P S Z A B Á L Y A Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 01-10-044841 cégjegyzékszámon bejegyezte a Morgan Hill

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához

ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: nyilvántartó lap) kiállítását a

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. március 2-i rendkívüli ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. március 2-i rendkívüli ülésére Tárgy: Belvízrendezés az élhetıbb településért projekttel kapcsolatos új konzorciumi együttmőködési megállapodás és a támogatási szerzıdés elfogadása Elıkészítette: K. Szabóné Kocsor Anna Véleményezı bizottság:

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya, a tulajdonosi jogkörök gyakorlása

I. Fejezet. Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya, a tulajdonosi jogkörök gyakorlása Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelete a Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletének

Részletesebben

Oktatási Bizottság 2014-2015. évi Ügyvédiskola beszámoló tesztkérdések. Budapesti Ügyvédi Kamara

Oktatási Bizottság 2014-2015. évi Ügyvédiskola beszámoló tesztkérdések. Budapesti Ügyvédi Kamara 1 Büntetı ügyben ellenérték fejében védelmet ki láthat el? a) kizárólag ügyvéd b) bárki c) közeli hozzátartozó 2 Az ügyvéd ellenérték fejében foglalkozhat-e ingatlanközvetítéssel? c) csak engedéllyel 3

Részletesebben

Végelszámolás, felszámolás kiemelt számviteli feladatai, határidıi, problémái

Végelszámolás, felszámolás kiemelt számviteli feladatai, határidıi, problémái Végelszámolás, felszámolás kiemelt számviteli feladatai, határidıi, problémái Munkácsi Márta FB elnök MOKLASZ okleveles adószakértı kamarai tag könyvvizsgáló Ragaszkodás vagy lustaság? Nem tudunk tönkremenni:

Részletesebben

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntı más szervek határozatait,

Részletesebben

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a közbeszerzési eljárás során benyújtandó, kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági

Részletesebben

INFOTEAM 95 Kft. 3849 FORRÓ Fı út 95 Tel.: 06 46 587 264 www.skylan.hu info@skylan.hu INTERNET SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

INFOTEAM 95 Kft. 3849 FORRÓ Fı út 95 Tel.: 06 46 587 264 www.skylan.hu info@skylan.hu INTERNET SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK INFOTEAM 95 Kft. 3849 FORRÓ Fı út 95 Tel.: 06 46 587 264 www.skylan.hu info@skylan.hu INTERNET SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Utolsó módosítás kelte: 2009.02.26 Hatálybalépés idıpontja: 2009.03.29

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y ALAPSZABÁLY Alulírottak elhatároztuk, hogy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. (1) bekezdésében, a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI törvényben foglalt követelményeknek, valamint

Részletesebben

mostoha-és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelıszülı a vér szerinti szülıvel egy tekintet alá esik).

mostoha-és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelıszülı a vér szerinti szülıvel egy tekintet alá esik). Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy az APEH Közép-magyarországi Regionális Fıigazgatóság Kelet-budapesti Igazgatósága nevében megköszönjem a megtisztelı meghívásukat. Nekünk az állami adóhatóság

Részletesebben

visszaigazolására szolgáló dokumentumokat és egyéb bizonylatokat, amelyeket a Felek egymás között kicseréltek vagy kicserélésre kerülnek. 1.

visszaigazolására szolgáló dokumentumokat és egyéb bizonylatokat, amelyeket a Felek egymás között kicseréltek vagy kicserélésre kerülnek. 1. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSE 2010. január hó 21-én tartott nyilvános ülésének jegyzıkönyvi K I V O N A T A Tárgy: A CIB Bank Zrt.-vel kötött keretszerzıdés A közgyőlés 17 igen,

Részletesebben

PROVIDENCIA OSZTRÁK-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZETETT VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI. Tartalom:

PROVIDENCIA OSZTRÁK-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZETETT VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI. Tartalom: PROVIDENCIA OSZTRÁK-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZETETT VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI Tartalom: Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) Vállalkozók Elemikár Biztosításának Különös

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Tisztelt Képviselő-testület! A település hatályos 30/2005.(XII.12.) számú rendelettel módosított

Részletesebben

Ügyfél minısítési szabályzat

Ügyfél minısítési szabályzat A szabályzat típusa: A szabályzat jóváhagyója: A szabályzat hatályba léptetıje: Ügyviteli utasítás Strategon igazgatósága Igazgatóság elnöke Ügyfél minısítési szabályzat Szabályzat száma: 30/2008 Verziószáma:

Részletesebben

T/3892/181. számú EGYSÉGES JAVASLAT. egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat zárószavazásához

T/3892/181. számú EGYSÉGES JAVASLAT. egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat zárószavazásához MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3892/181. számú EGYSÉGES JAVASLAT egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892. számú törvényjavaslat zárószavazásához Előadó: Dr. Veres János pénzügyminiszter Budapest,

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben)

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 53/2004.(XI.30.) Kgy. rendelete az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez

Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez Iktatószám: Kölcsönszám: Hitelszámla száma: CB határozatszám: Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez amely egyrészrıl a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet (8380 Hévíz,

Részletesebben

Átalakulási Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat. Elixír Tıkevédett Nyíltvégő Származtatott Alapra vonatkozóan

Átalakulási Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat. Elixír Tıkevédett Nyíltvégő Származtatott Alapra vonatkozóan Átalakulási Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat a nyíltvégő és nyilvános Elixír Tıkevédett Nyíltvégő Származtatott Alapra vonatkozóan A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott jóváhagyó,

Részletesebben

IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS

IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI TÁVBESZÉLİ SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS Készült: 2003. március 01. Az utolsó módosítás hatályos: 2010. április 1-tıl 1. oldal Tartalomjegyzék 1. A szolgáltató

Részletesebben

TÁRSASHÁZ KÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

TÁRSASHÁZ KÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI A TÜV NORD Z.U.G. tanúsítja, hogy az OTP - Garancia Biztosító Rt. mőködése az ISO 9001 nemzetközi szabványban megfogalmazott minıségügyi követelményeknek megfelel. TÁRSASHÁZ KÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK

Részletesebben

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések 1. oldal A jogszabály mai napon hatályos állapota 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsık építésügyi hatósági engedélyezésérıl, üzemeltetésérıl, ellenırzésérıl és az ellenırökrıl

Részletesebben

elınyben kell részesíteni azokat a szociális ellátási formákat, amelyek a család szerepét erısítik.

elınyben kell részesíteni azokat a szociális ellátási formákat, amelyek a család szerepét erısítik. Esztergom Város Önkormányzatának 24/2007.(IV.26.) ör. rendelete a nehéz élethelyzetőek támogatásáról Egységes szerkezetben az 56/2007.(VIII.31.)*, 70/2007.(X.31.)**, 38/2008.(V.29.)***,, 50/2009.(XII.17.)****

Részletesebben

részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik

részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik Figyelem! Önellenırzés A pénztártag 2010. november 1-jét megelızı idıszakra vonatkozó tagdíjának önellenırzése (pótbevallása) esetén a bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtania. Az önellenırzés

Részletesebben

A gépjármővek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvetı szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében

A gépjármővek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvetı szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében A gépjármővek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvetı szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1 a gépjármővek hivatali,

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 58. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat a Szekszárd és Környéke Közbiztonságáért Alapítvány alapító okiratának elfogadására E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben