PROVIDENCIA OSZTRÁK-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZETETT VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI. Tartalom:

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PROVIDENCIA OSZTRÁK-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZETETT VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI. Tartalom:"

Átírás

1 PROVIDENCIA OSZTRÁK-MAGYAR BIZTOSÍTÓ RT. VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZETETT VAGYONBIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI Tartalom: Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) Vállalkozók Elemikár Biztosításának Különös Feltételei (VEBKF) Tőzüzemszünet Biztosítás Különös Feltételei (TÜBKF) Vállalkozók Betöréses lopás és rablás biztosítás különös feltételei (VBBKF) Üvegbiztosítás különös feltételei (ÜBKF) Balesetbiztosítás Különös Feltételei (BBKF) Vállalkozók Szállítmánybiztosításának Különös Feltételei (VSZKF) Vagyoncsoportok Meghatározása Külön Feltételek Győjteménye Nyomtatványszám:

2 2

3 ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) I. Ezen általános feltételek alapján a Providencia biztosító (továbbiakban biztosító) - az egyes biztosítások külön feltételei szerint - meghatározott jövıbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétıl függıen a biztosítási szerzıdésben kikötött kártérítési összeg megfizetésére kötelezi magát a biztosított (szerzıdı) által fizetett díj ellenében. II. A szerzıdı közlési kötelezettsége 1. A szerzıdı (biztosított) a szerzıdéskötéskor köteles a kockázatviselés szempontjából a valóságnak megfelelıen minden olyan körülményt közölni a biztosítóval, amelyet a jövendı biztosítási szerzıdéssel kapcsolatosan ismer, vagy ismernie kell, de legalább azt, amire a biztosító írásban kérdést tett fel. 2. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzıdéskötéskor ismerte, vagy ha az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. III. Változásbejelentési kötelezettség 1. Szerzıdéskötés után a biztosított és a szerzıdı kötelesek a szerzıdésben meghatározott lényeges körülmények változásáról a biztosítót 8 napon belül írásban értesíteni. 2. Ha a biztosító csak a szerzıdéskötés után szerez tudomást a szerzıdést érintı valamely lényeges körülményrıl, valamint a szerzıdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, IS napon belül javaslatot tehet a szerzıdés módosítására, vagy a szerzıdést írásban felmondhatja; felmondási idı 30 nap. 3. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerzıdés az eredeti tartalommal hatályban marad. 4. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzıdés a módosító javaslat közlésétıl számított 30. napon megszőnik. Erre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. 5. Ha a biztosított jogszabályi, hatósági vagy megállapodáson alapuló biztonsági elıírásokat megsért, vagy ezek megsértését eltőri, és ezzel a biztosítási körülményekben lényeges változás következik be, a biztosító írásban javaslatot tehet a szerzıdés módosítására, illetve a szabálysértés tudomásra jutásától számított 15 napon belül jogosult a biztosítást egy hónapos határidıvel írásban felmondani. A felmondási jog megszőnik, ha idıközben a szabálysértés elıtti állapotot helyreállították. 6. A változásbejelentési kötelezettség elmulasztására is a közlési kötelezettség megsértésére szóló szabályt kell alkalmazni. IV. A biztosítási díj, a kockázatviselés kezdete és vége 1. A biztosítási szerzıdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetıleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. 2. A szerzıdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzıdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselıje részére történt átadása idıpontjára visszamenı hatállyal jön létre. 3. A szerzıdı a biztosítás elsı díját a szerzıdés létrejöttekor minden késıbbi díjat pedig, annak az idıszaknak az elsı napján köteles befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerzıdés létrejöttekor kell megfizetni. 4. A biztosítási védelem az azt követı nap 0 órakor lép hatályba, amikor a szerzıdı fél az elsı díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, illetıleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban, a kockázatviselés kezdetére pedig meghatározott idıpontban állapodnak meg. 5. A biztosítási díj esedékességétıl számított 30 nap, folytatólagos díjak esetében 60 nap elteltével a szerzıdés megszőnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetıleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 6. A biztosító a szerzıdés megszőnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtıl számított 30 nap eltelte elıtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja. 7. Ha a biztosítási jogviszony a biztosítási érdek megszőnése vagy lehetetlenülés miatt ér véget a szerzıdés idıtartamának lejárta elıtt, akkor a szerzıdés, illetıleg annak megfelelı része az érdekmegszőnés hónapjának utolsó napjával megszőnik. A biztosítót pedig az érdekmegszőnés hónapjának végéig számított biztosítási díj illeti meg. 8. Ha a biztosítási érdek azért szőnik meg, mert a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosítót a folyó biztosítási évre járó biztosítási díj illeti meg. 9. Valamely kár bekövetkezése utáni felmondás esetén a 12. pont második bekezdésének rendelkezései érvényesek. 10. A szerzıdés megszőnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a veszélyviselés véget ért. 11. Ha a biztosító a megállapodás szerinti szerzıdési idıtartamra való tekintettel díjengedményt adott, a szerzıdése határidı elıtti felbontása esetén követelheti annak a díjengedménynek az utólagos megfizetését, amennyivel a biztosítási díj magasabb lett volna, ha a szerzıdést csak arra az idıtartamra kötik meg, ameddig az ténylegesen fennállt. Ha a biztosítási szerzıdést valamely kár bekövetkezése után mondják fel, a díjengedmény utólagos megfizetése nem követelhetı, kivéve, ha a szerzıdést bizonyítottan rosszhiszemőség miatt a biztosító mondta fel. 12. A határozatlan idıre kötött szerzıdést a felek bármikor felmondhatják, de a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják. A szerzıdést írásban a biztosítási idıszak végére kell felmondani. A felmondási idı 30 nap. V. Felszámolási eljárás következménye A szerzıdınek a vagyon fölötti csıd vagy csıdön kívüli kényszeregyezségi eljárás megindítása változásbejelentési kötelezettség alá esik és rá a változásbejelentési kötelezettségre vonatkozó feltételek érvényesek. VI. Többszörös biztosítás. Megállapodás szerinti önrészesedés 1. Ha a szerzıdı/biztosított valamely másik biztosítónál a biztosított érdekre vonatkozóan ugyanazon kockázatok elleni biztosítást kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a biztosítóval. A biztosító egy másik biztosítónál kötött biztosítás miatt saját szerzıdését a vagyontárgy valóságos értékét meghaladóan semmisnek tekinti, kárfelelısséget nem vállal. Ha a biztosító és a szerzıdı/biztosított szerzıdéskötéskor abban állapodtak meg, hogy a szerzıdınek a kár egy részét magának kell viselnie (megállapodás szerinti önrészesedés), erre a részre vonatkozóan nem köthet másik biztosítást. Ellenkezı esetben a biztosító a kártérítési összeget oly módon lecsökkenti, hogy a szerzıdı maga viselje a kár megállapodás szerinti részét. VII. A biztosítás tárgyának elidegenítése Az érdekmegszőnés szabályait kell alkalmazni. VIII. A kártérítés terjedelme, alulbiztosítás, túlbiztosítás 1. A biztosító kártérítési kötelezettségének határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási kötvényben tételesen felsorolt vagyontárgyakra vonatkozóan különkülön megadott biztosítási összegre korlátozódik. 2. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), a biztosító a kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Hogy fönnáll-e alulbiztosítás, azt a biztosítási kötvény minden egyes tételére vonatkozóan külön-külön kell megállapítani. 3. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét. A vagyontárgy valóságos értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfelelıen le kell szállítani. IX. Szakértıi eljárás 1. A szerzıdı felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértı által történı megállapítását. Amennyiben a független szakértı véleményét a felek valamelyike nem fogadja el, jogosult a területileg illetékes bíróságnál eljárást kezdeményezni. A független szakértı költségeit a megbízó elılegezi, illetve amennyiben a bírósági döntés a költségek megosztásáról másképpen dönt, a felek a bírósági végzés értelmében viselik.

4 X. Mentesülés a biztosított jogellenes magatartása miatt. 1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, illetve a szerzıdı fél velük közös háztartásban élı hozzátartozójuk, a biztosítottnak a szerzıdı szabályzatában megállapított munkakört betöltı alkalmazottai, illetıleg megbízottai a biztosított jogi személynek a szerzıdı szabályzatában meghatározott tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. 2. A fizetési kötelezettség alóli mentesség megállapítottnak tekinthetı, ha a szerzıdı (biztosított) vagy valamely, a vállalat tevékenységéért felelıs vezetı beosztású személyt az okozott. kár vagy a kártérítés megállapítása során elkövetett csalás vagy csalási kísérlet miatt jogerıs büntetésre ítélték. 3. Ezek a szabályok a kármegelızési és kárenyhítési kötelezettségek megszegésének eseteire is alkalmazásra kerülnek. 4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a káresemény a biztosított, illetve a szerzıdı fél a biztonsági elıírásoknak jogellenes, szándékos vagy súlyos gondatlansága által történı megsértése okozta. Fennmarad a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a jogellenes magatartás nem hatott közre a káresemény bekövetkeztében vagy nem befolyásolta a kártérítés mértékét, vagy ha a káresemény bekövetkeztének idıpontjában a felmondás a határidı lejárta ellenére nem történt meg. XI. Kárkifizetés 1. A biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítónak 2 munkanapon belül bejelenteni, a szükséges felvilágosítást megadni, és lehetıvé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenırzését. 2. A kártérítés két héttel az utolsó okirat beérkezése után esedékes, de a szerzıdı egy hónappal a kárbejelentés után a már feltárt és a biztosító által elismert károkra kérheti a tényállás alapján minimálisan fizetendı összeg részfizetésként való folyósítását. A jelzett határidıket késlelteti, ha a kártérítés megállapítása vagy kifizetése a szerzıdı hibájából késedelmet szenved. 3. A biztosító elhalasztja a kifizetést, a) ha kétség merül fel a szerzıdı (biztosított) pénzfelvételi jogosultságát illetıen, a szükséges igazolás bemutatásáig, b) ha a kárral kapcsolatban a szerzıdı (biztosított) ellen rendırségi vagy büntetıbírósági vizsgálat indult, a vizsgálat lezárásáig. 4. A biztosítási szerzıdésbıl eredı igények az esedékességtıl számított kettı év alatt, ha a biztosított jogi személy, az esedékességtıl számított egy év alatt évülnek el. Az elévülés beálltának megállapítására a PTK rendelkezései az irányadók. XII. Jogviszony a káresemény után 1. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a biztosító tudomására jutásától 5 munkanapig csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez szükséges. 2. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvő változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be. XIII. Visszkereseti jog 1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ıt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelıs személlyel szemben, kivéve, ha az a biztosítottal közös háztartásban élı hozzátartozó. 2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetni. XIV. Nyilatkozatok formája 1. A biztosítottnak minden bejelentését és nyilatkozatát írásban, a szerzıdésfelmondó nyilatkozatát ajánlott levélben kell megtennie. A kárbejelentésekre vonatkozó nyilatkozatok az adott vagyonbiztosítási ág általános feltételeiben vannak meghatározva. Az Általános és Különös Feltételekben nem érintett kérdésekben a PTK rendelkezései az irányadók. VÁLLALKOZÓK ELEMIKÁR BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (VEBKF) A biztosítási szerzıdésre az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései, a Vagyoncsoportok Meghatározásában foglaltak, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók. Amennyiben a szerzıdı és a biztosított nem ugyanaz a személy, a biztosítottra vonatkozó rendelkezések - értelemszerően - a szerzıdıre is vonatkoznak. Biztosított személyek köre: Biztosított személy az a természetes vagy jogi személy, aki az évi IX. számú Vállalkozói nyereségadóról szóló törvény, valamint az évi XLIV. számú módosítás értelmében vállalkozónak minısül. I. Biztosított veszélyek és károk I/I. Tőzbiztosítás (1) A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a tőz, villámcsapás és robbanás által okozott károkra. (ld. még az (5) bekezdést) (2) Tőzeset alatt olyan tőz értendı, amely nem eredeti rendeltetési helyén keletkezett vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejébıl képes volt tovaterjedni (kártőz). Biztosítási értelemben nem tekintendı tőznek, és így a biztosítás nem terjed ki azokra az esetekre, amikor a) biztosított vagyontárgyak azáltal semmisülnek vagy rongálódnak meg, hogy rendeltetésszerően (pl. vasalásnál, füstölésnél, pörkölésnél, fızésnél, sütésnél stb.) tőz, füst vagy hı hatásának voltak kitéve, vagy tőztérbe (kályhába, tőzhelybe stb.) estek vagy dobták ıket, vagy b) hı hatására - lánggal égés hiányában - csak szín vagy alakváltozás ment végbe (pl. mőanyag olvadása, zsugorodása), vagy c) ha a kárt lánggal égés hiányában olyan gyulladási hı okozta, amely önerejébıl nem képes tovaterjedni (pl. világítótestek vagy hısugárzók, égı dohány vagy izzó széndarabok stb. által okozott perzselési károk), vagy d) biztosított elektromos gépek, készülékek vagy berendezések az elektromos áram energiája folytán rongálódnak vagy semmisülnek meg, fényjelenség kíséretében vagy anélkül. Ha az a) és d) pontokban jelzett okok miatt más biztosított vagyontárgyak gyulladnak meg, a biztosító kockázatviselése kiterjed az e vagyontárgyakban keletkezı következményi károkra. (3) Villámcsapás okozta kárnak csak azon károk tekintendık, amelyeket a) a biztosított épületbe, az épületben található biztosított vagyontárgyakba, vagy a szabadban lévı biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapó villám erı- és hıhatása okoz, illetve b) az épületet ért villámcsapás hatása okoz az épületen belül található biztosított vagyontárgyakban, amennyiben az épületen az a) pontban leírt károsodás jelentkezik. A biztosító vállalja azoknak a károknak a megtérítését, amelyek a biztosított elektromos készülékekben azáltal keletkeznek, hogy a - 2 -

5 becsapó villám következtében túlfeszültség, illetve indukció lép fel. Fennáll a biztosító teljesítési kötelezettsége, ha az elıbbiekben említett okok miatt keletkezı tőz során más biztosított vagyontárgyak rongálódnak vagy semmisülnek meg. (4) Robbanás alatt valamely, a gázok, porok és gızök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erıhatás értendı. Valamely tartály (kazán, csıvezetékek stb.) felrobbanása csak akkor biztosítási esemény, ha annak fala olyan mértékben kiszakad, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítıdésére kerül sor. Nem számít robbanásnak és így a biztosító kockázatviselése sem terjed ki azokra az esetekre, amikor a biztosított vagyontárgyak a) centrifugális erı által okozott törés, b) vízlökés (különösen gızgépeknél), c) csıtörés, d) az üzemeléssel összefüggı mechanikus hatás, e) belsıégéső motorokban a robbanótérben (a motor hengerében) fellépı robbanások, f) elektromos megszakítókban (pl. olaj, pneumatikus és gáztöltéső megszakító, stb.) a bennük már meglévı vagy keletkezı gáznyomás, g) összeroppanás (pl. televíziós készülékek képernyıjének összeroppanása) h) céltudatos, tervszerő robbantás (pl. tervezett bontás) folytán rongálódnak vagy semmisülnek meg. Nem számít robbanásnak a repülıgépek hangrobbanása sem. (5) A robbanóanyagok okozta robbanáskárok csak akkor fedezettek, ha azáltal keletkeznek, hogy a robbanóanyagok a szerzıdı (biztosított) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenırizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre. A biztosítás értelmében robbanóanyagnak számít - függetlenül attól, hogy gyakorlatban lövészet vagy robbantás céljára használják vagy nem - minden robbanékony szilárd vagy folyékony anyag, vagy ezek keverékei, ha a robbanás folyamata és viszonylagos hatása alapján megfelel a robbantás- és lövészeti technikában alkalmazott robbanóanyagok robbanásainak. A szomszédos, nem a biztosított tulajdonában levı, vagy egyéb szerzıdéses jogviszony alapján nem a biztosított rendelkezésére bocsátott létesítményekben bekövetkezı robbanóanyag-robbanás által okozott károkra vonatkozóan csak akkor van szükség külön megállapodásra a kockázatviselés kiterjesztését illetıen, ha a biztosítottnak már elızıleg is tudomása volt, vagy tudomása kellett, hogy legyen a robbanóanyagok létezésérıl vagy használatáról. (6) A biztosító megtéríti a személyzettel közlekedı légijármő, ill. ilyen légijármő részeinek vagy rakományának lezuhanása és becsapódása folytán bekövetkezı károkat, (7) A biztosító a káreseménykor felmerülı kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg. I/II. Viharkárbiztosítás (1) A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kıomlás, földcsuszamlás, felhıszakadás, ismeretlen építmény-üreg beomlása, ismeretlen jármő ütközése, árvíz, valamint földrengés által okozott károkra. (2) Ezen feltételek értelmében a) Vihar: az a biztosítási esemény, amelyet a biztosított tárgyakban a rendkívül heves (15 m/s szélsebességet elérı vagy azt meghaladó) szél okozott. A szélsebességet esetenként a Központi Meteorológiai Intézet igazolja. b) Jégverés: jégverésnek minısül a jégszemek formájában lehulló csapadék miatt fellépı mechanikai hatás (törés, deformáció). c) Hónyomás: olyan biztosítási esemény, amelyet a nagy mennyiségben összegyőlt hó statikus nyomása okozott a biztosított vagyontárgyakban. d) Sziklaomlás, kıomlás és földcsuszamlás: olyan biztosítási esemény, amelyet a lehulló szikladarabok, kızetdarabok, illetve földtömeg okozott a biztosított vagyontárgyakban, kivéve, ha e mozgások tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében keletkeztek. e) Felhıszakadás: az a biztosítási esemény, amelyet hirtelen lehulló - legalább 1 mm/perc intenzitású -, talajszinten áramló nagy mennyiségő víz rombolással, elöntéssel okoz. Vállalkozók biztosítása esetén a talajszint alatti padozatú helyiségekben tartott árukra és raktárkészletekre csak akkor érvényes e kockázatviselés, ha azokat a padlószinttıl legalább 12 cm magas állványon helyezték el. (Lásd még VI./(17) bekezdés) f) Ismeretlen építmény, üreg beomlása: az a biztosítási esemény, amikor ismeretlen (az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szereplı, a biztosított vagy hatóságok által fel nem tárt) üregek beomlása során a természetes egyensúlyi állapot külsı erıhatás következtében megszőnt és ezért hirtelen bekövetkezı talajelmozdulás, omlás következik be. Nem téríti a biztosító, ha az ismeretlen üregek beomlása bányában, bányászati tevékenység közben vagy üzemen kívül helyezett bányákban történt. g) Ismeretlen jármő ütközése: biztosítási eseménynek minısül a biztosított épületek (építmények) és a hozzájuk tartozó épített kerítések megrongálódása (megsemmisülése), melyet sínen közlekedı vagy közúti jármő nekiütközése okozott. A biztosító nem téríti meg: a) kötelezı felelısségbiztosítással rendelkezı jármővek által okozott károkat, b) az olyan jármővek által okozott károkat, amelyeket a biztosított, a biztosított épület (építmény) használója vagy ezek munkavállalója üzemeltet, c) a jármővekben keletkezett károkat. h) Árvíz: az a biztosítási esemény, amikor az élıvizek, és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükbıl és a biztosított vagyontárgyakat elöntik. Nem téríti a biztosító a belvíz és talajvíz által okozott károkat, továbbá az élı és mesterséges vizek, valamint a belvízvédelmi töltés közötti területen, illetve a hullámtérben lévı biztosított vagyontárgyakban keletkezett árvízkárokat. Belvízvédelmi töltés hiányában e területet a káresetet megelızı 10 évben mért legmagasabb vízállásszint határozza meg. i) Földrengés: az a biztosítási esemény, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérı földrengés okoz a biztosított vagyontárgyban. Egy földrengésnek minısül 72 órán belül az ugyanabból az epicentrumból kiinduló és az MTA Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással oksági összefüggésben állónak nyilvánított rezgések sorozata. (3) Nem biztosított veszélyek és károk: a) Azon károk, melyeket tőz, villámcsapás, robbanás, özönvíz, vihardagály, lavina és lavina-légnyomás, repülıgépek szívó, ill. nyomóhatása okoz, még akkor sem, ha ezek a (2) bekezdésben felsorolt káresemények következményei. b) Azon vízkárok, melyek más módon okoznak kárt, mint ahogy az a (2)bekezdésben szerepel, pl. olyan károk, melyeket csapadékvíz, hólé, olvadékvíz, beszivárgott víz okoz és ezek nem vezethetık vissza valamely biztosítási eseményre. c) Azon károk, melyeket sziklatömbök, kı-, illetve földtömegek mozgása okoz, ha e mozgások a föld ásványi anyagainak föltárása során keletkeztek

6 d) Azon károk, melyek az épületek elhasználódásából, karbantartási mulasztásból, építési szabályok be nem tartásából, szigetelési hibákból, építési anyagok hibájából adódtak. A biztosító kártérítési kötelezettsége viszont fennáll, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben. e) Az olvadáskor lecsúszó, zuhanó hótömeg által okozott károk (pl. hófogók és esıcsatornák károsodása). f) Épületek, nyílászárók üvegezésébe okozott károk. g) Az idıjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva, stb.) keletkezett, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék által okozott károk. h) Az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károk. (4) A biztosító a káreseménykor felmerülı kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg. I/III. Vezetékes vízkár biztosítás (1) Ezen feltételek értelmében a biztosító biztosítási fedezetet nyújt az épület külsı határoló felületén belül lévı használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezetı vezetékei és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvízszolgáltató- és központi főtés rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek törése, repedése és kilyukadása miatt kiömlı víz és gız által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkért. (2) Biztosítottak továbbá: a) Az épületen belüli be- és elvezetı vezetékek, valamint a biztosított ingatlanon lévı épületen kívüli hideg- és melegvíz vezetékek és zárt melegvízrendszerek korrózió okozta töréskárai, a kárelhárítással kapcsolatos kiadások, valamint káreseményenként 6 m új csı és annak behúzási költségei. b) Be- és elvezetı vezetékek tömítési hibáinak elhárítási költségei a biztosított épületen belül. c) A biztosított épületen belüli csövek dugulás miatt keletkezı kárai, valamint a duguláskár-elhárítási költségei. (3) A biztosítás nem terjed ki a) azokra a károkra, amelyek a kockázatviselés kezdete elıtt keletkeztek, akkor sem, ha a kockázatviselés kezdete után derültek ki; b) fakorhadási, gombásodási, penészesedési károkra; c) közvetett károkra - mint pl. vízhiány, vízveszteség, jövedelemkiesés, kivéve a lakbérveszteség; d) talajvíz, árvíz vagy idıjárási viszontagságokból keletkezett víz vagy az ezek miatt összegyőlt víz káraira; e) talajszint alatti helyiségekben a padozattól 12 cm-nél alacsonyabban tárolt áruk és raktárkészletek káraira; f) az elhasználódás okozta károkra; g) csatlakozó berendezések és szerelvények tömítési hibáira; h) sprinkler berendezések szabályszerő mőködése következtében keletkezett károkra; i) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (pl. csaptelepek, vízmérık, víztartályok, fürdıkádak, mosdók, WC-öblítıtartályok, kazánok, főtıtestek, boylerek stb.) keletkezett károkra; j) ipari, technológiai vezetékbıl kifolyó bármely folyadék (kivéve víz) vagy anyag által okozott károkra; k) az átmenetileg nem használt épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékeinek - a víztelenítés elmulasztása miatti - fagyáskáraira, illetve ezek következményi káraira. (4) A biztosító a káreseménykor felmerülı kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg. I/IV. Általános kizárások II. Ha a káresemény a) bármilyen jellegő háborús eseménnyel vagy belsı zavargással és ezekkel kapcsolatos katonai vagy rendıri akcióval, b) talajsüllyedéssel, földalatti tőzzel, vagy rendkívüli természeti katasztrófával, c) nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel egyidejőleg következik be, a biztosító kockázati felelıssége csak akkor áll fenn, ha a szerzıdı bizonyítani tudja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben. Biztosított vagyontárgyak (1) Egyéb megállapodás hiányában a biztosítási fedezet a biztosított tulajdonát képezı és a biztosításra külön összeggel feladott vagyontárgyakra terjed ki, a Vagyoncsoportok Meghatározása szerinti bontásban. Kiterjed a biztosítási fedezet a) a biztosított által eladott (visszterhes szerzıdéssel átruházott), de még el nem szállított biztosított-ingó vagyontárgyakra, ha a tulajdonjog még nem szállt át a vevıre. El nem szállítottnak minısül a vagyontárgy, ha a szállítóeszközre történı berakodás nem kezdıdött meg; b) a biztosított azon hozzátartozóinak (Ptk 685. b.) és alkalmazottainak saját tulajdonú munkaeszközeire és munkaruházatára is, akik a kockázatviselés helyén (lásd III. fejezet) foglalkozásszerő tevékenységüket végzik; amennyiben a fentieket biztosításra feladták. (2) Külön megállapodások vonatkoznak az alábbi vagyontárgyakra: a) gépjármővek, b) adathordozók, úgymint üzleti könyvek, akták, tervek, lyukkártyák, mágneses adathordozók stb., c) reprodukciós segédeszközök, d) készpénz, feldolgozatlan nemesfém, foglalat nélküli gyöngyök és drágakövek, valamint értékpapírok, betétkönyvek és okmányok, e) üzemben foglalkoztatottak személyes tárgyai, ha azok nem sorolhatók a II./(1)/b) ponthoz, kivéve gépjármővek, készpénz, értékpapírok, nemesfém, drágakı, igazgyöngy és ezek felhasználásával készült tárgyak, valamint lakásokhoz tartozó háztartási ingóságok, f) automaták (kivéve pénzváltó-, nyerı- és játékautomaták) és azok tartalma, g) az épületen kívül - azonban a biztosított ingatlanon - található gépjármővek, h) azok az idegen vagyontárgyak, melyek a tulajdonjog fenntartása mellett kerülnek a biztosított birtokába (pl. bérleti szerzıdés, megırzés, bizomány, zálog, javítás). i) kirakatszekrények, vitrinek és azok tartalma, j) antennák, k) napelemek, l) viharkár biztosítás esetén cégtábla, reklámhordozó, lámpa, zászlórúd és az épülethez nem szervesen kapcsolódó reklám céljára szolgáló berendezések. (3) Épületek esetén a biztosítás - egyéb megállapodás hiányában - az épületértékre terjed ki (VI/(2) bekezdés). Valamely épület értékét az épület valamennyi alkotórészének összértéke képezi, beleértve a

7 III. IV. talajszint alatt lévı alapozási szerkezeteket és a teherhordó pincefalakat is. a) Jelen feltételek értelmében az épület alkotórészének tekintendık az elektromos, a gáz, a vízellátó és a szennyvízelvezetı berendezések a hozzájuk tartozó mérıkészülékekkel, a főtı és egészségügyi berendezések, a villámhárító berendezések és a felvonók, amennyiben a biztosítottnak érdeke főzıdik ezen vagyontárgyak állagának megóvásához. b) Ipari és kereskedelmi célokra használt épületek esetében, valamint irodaépületeknél, kórházaknál, szanatóriumoknál, gyógyintézményeknél, szállodáknál, panzióknál, fürdıknél, sportlétesítményeknél és rendezvény céljára szolgáló csarnokoknál az a) pontban felsorolt berendezések, valamint a gépalapzatok nem épület-alkotórésznek, hanem mőszaki és kereskedelmi berendezésnek számítanak. Kockázatviselés helye A biztosítás a kötvényben megjelölt (kockázatviselési) helyen található épület(ek)re (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása A 1.1 pontja) és az azok helyiségeiben található vagyontárgyakra érvényes, amennyiben errıl külön megállapodás másképpen nem rendelkezik (lásd II/(2)/g) pont). Ha a vagyontárgyakat a kockázatviselés helyérıl ideiglenesen eltávolítják, a biztosító kockázatviselése a vagyontárgyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel. A biztosított kármegelızési, változásbejelentési és közlési kötelezettsége Kiegészítés az ÁVF II., III. és X. fejezetéhez (1) A biztosított köteles minden, a hatósági létesítési és üzemeltetési, illetve tőzvédelmi és tőzmegelızési szabványokban foglalt elıírást maradéktalanul betartani. (2) A biztosított köteles a biztosításra feladott épületet, mindenekelıtt a tetıszerkezetet és a homlokzatot folyamatosan karbantartani. (3) A biztosított köteles a vízvezetékek, illetve a biztosításban szereplı berendezések karbantartásáról gondoskodni. Ha szakértıi mérések, jogszabályban foglalt építıipari vagy hatósági elıírások alapján a vízvezetékek vagy egyéb vízvezetı berendezések helyreállítása vagy pótlása, illetve a fagykárok megelızése érdekében az intézkedés haladéktalanul szükséges, úgy - legkésıbb a biztosító által meghatározott idıpontig - e kötelezettségének eleget kell tennie. (4) A biztosított köteles a használat vagy felügyelet nélküli építmények vízvezetékeit és egyéb vízvezetı berendezéseit, felszereléseit elzárni. Főtési idényben valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg üzemen kívül helyezik. Ugyanez vonatkozik az átmenetileg üzemen kívül helyezett egyéb vizes berendezésekre. (5) A biztosított változásbejelentési kötelezettségei A kockázatvállalás szempontjából az alábbi változások - melyeket a biztosító külön díj ellenében elvállal - bejelentésére különösen köteles a biztosított: a) Épületek, berendezések, áruk biztosítása esetén: Sprinkler (automatikus indítású, vízzel oltó berendezés) megléte vagy létesítése. b) Épületbiztosítás esetén: Vízkeringtetéssel mőködı klímaberendezés és (vagy) padláson vagy tetıtérben levı 1 m3-nél nagyobb őrtartalmú víztartály, úszómedence az épületen vagy épületben, vízkeringtetéssel mőködı padlófőtés, szolárberendezés, jelentısebb vízvezetékhálózat bıvítés (pl. idegenforgalmi üzemekben, gyógyüdülıkben stb.) megléte vagy létesítése. c) Árubiztosításnál: ha az áruraktározás talajszint alatti helyiségben történik (6) Szerzıdéskötés után a biztosított köteles minden olyan körülmény megváltozásáról a biztosítót írásban tájékoztatni, amelyre a biztosító a szerzıdéskötés során írásban kérdést tett fel. V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor (1) A biztosítottat kártalanítási igényének érvényesítése során az alábbi kötelezettségek terhelik: a) Tıle elvárható gondossággal kell eljárnia a további károk elhárítása és a kárenyhítés érdekében. Ennek keretében a biztosítóhoz kell fordulnia és amennyiben a biztosító utasításadási jogával él követnie kell a kapott utasításokat. Az ezzel kapcsolatos kiadások megtérítésére vonatkozóan lásd a VII. fejezetet. A kárenyhítési kötelezettség elmulasztásából eredı kárt a biztosított viseli. b) A bekövetkezett kárt - haladéktalanul, de legkésıbb annak tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül - írásban jelentenie kell a biztosítónak. Tőz- és robbanáskárt hatósági elıírás szerint a tőzoltóságnak is jelentenie kell. c) Engedélyeznie kell a biztosító számára minden, a kár okával és nagyságával, valamint az igényelt kártalanítási összeg megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban a valóságnak megfelelıen és hiánytalanul köteles megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot. Kárrendezéskor a biztosított köteles a rá vonatkozó hatályos adó- és számviteli törvényben elıírt nyilvántartásait a biztosító rendelkezésére bocsátani. d) A biztosító kérésére megfelelı határidın belül - amely nem lehet több két hétnél - saját költségére be kell nyújtania a biztosítási esemény elıtt meglévı vagyontárgyak igazolására szolgáló bizonylatokat, a kár napján meglévı maradványértékek leltárát és a károsodott vagy hiányzó vagyontárgyak leltárjegyzékét, azok a káresemény bekövetkezése idıpontjában érvényes értékének feltüntetésével. Épületkárok esetén kérésre mellékelnie kell a káridıponti helyzetet tanúsító hiteles telekkönyvi kivonatot is. e) A b) pontban említett bejelentés, ill. a c) és d) pontokban említett bizonylat illetve jegyzék benyújtási határidejének betartása szempontjából azok beadásának (ajánlott küldeményként történı postai feladásának) idıpontja a mérvadó. f) A káresemény által elıidézett állapoton a kár felméréséig, de legkésıbb a bejelentéstıl számított 5 munkanapig nem változtathat, kivéve, ha a változtatás a kárenyhítés érdekében vagy közérdekbıl szükséges. (2) A biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elızı bekezdésekben elıírt kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, és ezáltal lehetetlenné válik a kár nagyságának, valamint a biztosítási és a kártalanítási összegnek a pontos megállapítása. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a kötelezettségszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosítóra háruló fizetési kötelezettség megállapítását vagy annak nagyságát nem befolyásolta. Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén abban az esetben marad fenn a biztosító fizetési kötelezettsége, amennyiben a kár nagysága a kötelezettségek kellı teljesítése esetén sem lett volna csökkenthetı. VI. Kárkifizetés Az ÁVF VIII. és XI. fejezeteinek kiegészítése (1) A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve értékcsökkenését, ha a megsemmisülés vagy megrongálódás a) az I/I.(1) vagy I/II.(2) vagy I/III.(1) bekezdésekben említett káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll, vagy

8 b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye, vagy c) tőz esetén az oltás, bontás vagy kiürítés során következik be. d) Viharkár biztosításnál a káresemény következtében a biztosított vagy szomszédos épület részei vagy más tárgyak (pl.: fa, oszlop) a biztosított vagyontárgyakra rádılnek. (2) A kárösszeg megállapításánál épületek, berendezések és áruk esetében (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása A., B., C. pontjai) a biztosító a kár bekövetkeztének idıpontjában érvényes kárkori új értéket veszi alapul. Megrongálódott vagyontárgyaknál levonásra kerül a maradványérték. Épületmaradványok értékének felszámítását az esetleges hatósági újjáépítési korlátozások nem befolyásolják. Épületek és berendezések újérték biztosítása A szerzıdı csak akkor jogosult a káridıponti avult értéket meghaladó kártérítési részre, ha az a rész a káridıponti avult érték összegével együtt nem haladja meg a káridıponti újértéket. A kártérítésre olyan mértékben jogosult a szerzıdı, amilyen mértékig a kártérítés felhasználása ugyanazon a helyen biztosított. Ehhez elegendı, ha a megsemmisült vagy megrongálódott épület helyreállítása vagy újraépítése megtörténik, a megsemmisült vagy megrongálódott berendezési tárgyat újjal pótolják, és a megsemmisült vagy megrongálódott egyéb vagyontárgy helyett ugyanolyan tárgyat készítenek, illetve szereznek be, feltéve, hogy az említettek ugyanazon üzemi célokra szolgálnak. Ha a VIII.fejezet értelmében alulbiztosítás áll fenn, akkor - amennyiben a károsult vagyontárgyaknak csak egy részét állítják helyre - ezekre a vagyontárgyakra az újérték szerinti kártérítés csak a VIII. fejezetben meghatározott arányban téríthetı. A biztosító nem fogadhatja el a káreset utáni helyreállításnak vagy újrabeszerzésnek azt az esetet, amikor a biztosított a kártérítést a káridıpontban egyébként már meglévı, de félkész (állapotú) épület, berendezés vagy egyéb tárgy befejezésére fordítja. Ha a szerzıdı bizonyítja, hogy a helyreállítás a kárhelyen hatóságilag tilos, ennek igazolása esetén a biztosító a Magyarországon bárhol történı, károsult épülettel azonos helyreállítást tudomásul veszi. Ha a káreset után a helyreállítás vagy újrabeszerzés 3 éven belül nem történik meg vagy a szerzıdı írásban nyilatkozik a biztosítónak a határidı lejárta elıtt, hogy nem kívánja a helyreállítást, akkor épületeknél a káridıponti (avult) értéken való kártérítés marad végleges. Berendezési és egyéb tárgyaknál pedig a káridıponti értéken való térítés; peres eljárás esetében az újrabeszerzés vagy helyreállítás határideje meghosszabbodik a per idıtartamával. Az elıleg nyújtására vonatkozó elıírásokat az elıbbi rendelkezések nem érintik. (3) Kárkori új értéknek tekintendı: a) Épületeknél a helyi viszonyoknak megfelelı újraépítési érték. Törés és fagykár elhárításánál káreseményenként és maximálisan 6 m hosszú csı behúzásának költsége téríthetı. b) Használati tárgyak, munkaeszközök, gépek és egyéb mőszaki berendezések esetében az újrabeszerzés (új eszköz beszerzésének) költsége. c) A biztosított által elıállított áruk (félkész és késztermék) esetében az újonnan való elıállítás költsége, de legfeljebb az eladási ár, levonva belıle a fel nem merült költségeket. d) Olyan áruk esetén, amelyekkel a biztosított kereskedik, nyersanyagoknál, melyeket a biztosított áruk gyártásához vásárolt, valamint termények esetén a káresemény bekövetkeztének idıpontjában való újrabeszerzés költségei, de legfeljebb az eladási ár, levonva belıle a fel nem merült költségeket. (4) A fenti értékek kiszámításánál a káresemény bekövetkeztekor érvényes árak (kialakult piaci árak megléte esetén a piaci árak), valamint az újonnan való elıállításnak a káridıpontjában érvényes költségei a mérvadók. (5) Ha valamely vagyontárgynál az elhasználódás mértéke nagyobb, mint 50 %, akkor a káridıponti avult érték térítendı. A káridıponti avult érték térítendı abban az esetben is, ha a vagyontárgyaknál valamely, nem a biztosított káreseménnyel összefüggı rongálódás következtében 50 %-ot meghaladó maradandó értékcsökkenés állt be. (6) Káridıponti avult értéken kerül kifizetésre a festésben, mázolásban, tapétázásban, mindennemő fal- és padlóburkolatban bekövetkezett kár, ha az elhasználódás mértéke a 20 %-ot meghaladta. (7) Gépjármővek esetében a kártalanítás alapja a káridıponti (avult) érték. Ha a javítási költségek meghaladják a biztosított gépjármő káridıponti értékét, akkor a kártérítés a káridıponti értékre korlátozódik, levonva a maradványértéket. (8) Adathordozók (üzleti könyvek, akták, tervek, mágneslemezek, stb.) és a rajtuk lévı adatok esetében az újrabeszerzés, illetve helyreállítás költsége. A káresemény bekövetkezte után a biztosító megtéríti az anyagárat és amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a számlával igazolt helyreállítási (újrabeszerzési) költséget. (9) Tızsdén jegyzett árfolyammal rendelkezı értékpapírok esetében a káresemény elıtti utolsó jegyzés árfolyamértéke, illetve egyéb értékpapíroknál a kibocsájtó által igazolt érték, fenntartásos (névre szóló) betétkönyvek esetében a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségek, bemutatóra szóló takarékkönyvek esetében a követelés összege. (10) Reprodukciós segédeszközök esetében az újrabeszerzés, illetve az újraelıállítás költsége. A káresemény bekövetkezte után a biztosító megtéríti az anyagárat és amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a számlával igazolt helyreállítási (újrabeszerzési) költséget. Amennyiben káresemény következtében az üzemet tartósan leállítják, a biztosító legfeljebb a reprodukciós segédeszközök újraelıállítási költségének 10 %-át, de legalább az anyagértéket fizeti ki kártalanításként. Amennyiben egy másik üzemben történı alkalmazás céljára állítják helyre ıket, a kártérítés az elızı bekezdés szerint történik. (11) Muzeális vagy mővészeti értékő vagyontárgyaknál, amelyeknél az idımúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a forgalmi érték kerül kifizetésre. (12) A vagyontárgyhoz főzıdı személyes elıszereteti (kéjbecs) értéket a biztosító a térítési érték megállapításánál nem veszi figyelembe. (13) Összetartozó vagyontárgyaknál (pl. garnitúrák, készletek) a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt darabok a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenvednek. (14) Idegen vagyontárgyak károsodása esetében, amennyiben azokat a biztosításra feladták, a kár olyan mértékben kerül térítésre, amilyen mértékben a biztosított jogszabályon alapuló felelıssége megállapított. A bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kártalanítás más hatályos biztosítás alapján nem lehetséges. (15) A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos jellemzıkkel rendelkezı vagy hasonló vagyontárgy újonnan való beszerzésének árát veszi figyelembe. (16) A biztosító a szolgáltatások összegébıl levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet. A biztosító az általános forgalmi adót abban az esetben téríti meg, ha a biztosítottnak a helyreállítással, pótlással kapcsolatban általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége van és a biztosított az általános forgalmi adót nem igényelheti vissza. (17) Felhıszakadás esetén a biztosító biztosítottanként legfeljebb ,- Ft-ot fizet. Az azonos káridıpontban az e veszélynem alapján, valamennyi biztosítottnak kifizetendı összes kárkiadás a ,- Ft-ot nem haladhatja meg. Ha az összkár meghaladja a ,- Ft-ot, úgy biztosításonként olyan arányban történik a ,- Ft-ig megállapított kártérítés kifizetése, ahogyan a ,- Ft és a tényleges összkiadás aránylanak egymáshoz.

9 Azonban ha a jogos kárigény meghaladja a ,- Ft-ot, a minimális térítés nem lehet kevesebb, mint ,- Ft. (18) Árvízkár esetén a biztosító biztosítottanként legfeljebb ,- Ftot fizet. Az azonos káridıpontban az e veszélynem alapján, valamennyi biztosítottnak kifizetendı összes kárkiadás az ,- Ft-ot nem haladhatja meg. Ha az összkár meghaladja az ,- Ft-ot, úgy biztosításonként olyan arányban történik az ,- Ft-ig megállapított kártérítés kifizetése, ahogyan az ,- Ft és a tényleges összkiadás aránylanak egymáshoz. Azonban ha a jogos kárigény meghaladja a ,- Ft-ot, a minimális térítés nem lehet kevesebb mint ,- Ft. (19) Földrengés esetén a biztosító biztosítottanként legfeljebb ,- Ft-ot fizet. Az azonos káridıpontban az e veszélynem alapján, valamennyi biztosítottnak kifizetendı összes kárkiadás az ,- Ft-ot nem haladhatja meg. Ha az összkár meghaladja az ,- Ft-ot, úgy biztosításonként olyan arányban történik az ,- Ft-ig megállapított kártérítés kifizetése, ahogyan az ,- Ft és a tényleges összkiadás aránylanak egymáshoz. Azonban ha a jogos kárigény meghaladja a ,- Ft-ot, a minimális térítés nem lehet kevesebb mint ,- Ft. VII. Kiadások megtérítése (1) A biztosító megtéríti a biztosított azon kiadásait, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, amelyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás következtében merülnek fel. (2) A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredménye. Alulbiztosítás esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. (3) A biztosító nem köteles kártérítési elıleget folyósítani. (4) A káresemény kapcsán keletkezı mellékköltségeket (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása E pontja) a biztosító a biztosítási kötvényben erre vonatkozóan megadott biztosítási összeg erejéig teljes mértékben megtéríti. Lakóépületek biztosítása tőzbiztosítás esetében a biztosítási összeg 1 %-ának erejéig foglal magába rom- és törmelékeltakarítási, valamint bontási költségeket. VIII. Kártérítés korlátozása Kiegészítés az ÁVF VIII. fejezetéhez (1) Ha a biztosított vagyontárgyak biztosítási összege alacsonyabb, mint a kárkori új érték, akkor a kárt a kárkori újérték és a biztosítási összeg arányában téríti a biztosító. (2) A biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem veszi figyelembe az alulbiztosítást, amennyiben az - az adott vagyoncsoportra vonatkozóan - nem haladja meg a biztosítási összeg 5 %-át. (3) Ha a biztosítás elsı kockázatra szól, akkor a biztosítási összeghatárig, arányos térítés alkalmazása nélkül a teljes kárt téríti a biztosító. (4) Ha a biztosított vagyontárgyak összértékének csak egy része a biztosítási összeg (hányadrészbiztosítás), és csak egy káresetnél derül ki, hogy a tényleges összérték ebben az idıpontban magasabb, mint a kötvényben megadott biztosítási összeg, akkor a biztosító a kötvényben megadott részbiztosítási összeg keretében a bekövetkezett kárt csak olyan mértékben viseli, ahogy a megadott összérték a ténylegeshez viszonyul. (5) A biztosító - amennyiben a biztosított hozzájárul - az új érték biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékkövetı indexet alkalmaz. Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által a Statisztikai Tájékoztatóban havonta közzétett indexszámok alapján történik. A értékkövetés mértékének megállapítása során a biztosító az épületek vagyoncsoport esetében az Építési-szerelési árindexet (építıiparban), a mőszaki és kereskedelmi üzemi berendezések esetében az Ipar belföldi értékesítési árindexet alkalmazza olyan módon, hogy a január 1-tıl június 30-ig indexálandó szerzıdéseknél az elızı év októberében, a július 1-tıl december 31-ig indexálandó szerzıdéseknél az adott év áprilisában megjelenı Statisztikai Tájékoztató elızı év azonos idıszakához viszonyított indexszámait veszi figyelembe. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az elızı biztosítási összeg és a KSH-indexszám alapján számítható ki. Az indexált biztosítási összeg alkalmazására és az ennek megfelelı díj érvényesítésére legelıször a szerzıdés létrejöttét követı elsı biztosítási évfordulókor kerülhet sor, majd azt követıen évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. Amennyiben a biztosított fél nem kíván élni az értékkövetés lehetıségével, azt a biztosító felé az indexálásról történı értesítés kézhezvétele után jeleznie kell. Ebben az esetben a biztosító a szerzıdést az elızı idıszak szerinti állapotába állítja vissza és a biztosított viseli az esetleges alulbiztosítottság következményeit. A biztosítási összeg értékkövetı módosításáról, annak mértékérıl, valamint a díjváltozásról a biztosító a díjváltozás érvénybelépését 45 nappal megelızıen írásban értesíti a biztosítottat. IX. Szakértıi eljárás Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez A szakértı megállapításának tartalmaznia kell a kárkori új értéket, az elhasználódás mértékét, valamint a kárt szenvedett vagyontárgyak maradványainak értékét (VI. fejezet). A megállapításnak - ha a biztosító ezt kéri - tartalmaznia kell a biztosított, de kárt nem szenvedett vagyontárgyak jegyzékét is, azok kárkori új értékének feltüntetésével. X. Biztosítási összeg változása A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártalanítás mértékével csökken, kivéve, ha a biztosított a kár összegével és a hátralévı idıszakkal arányos díjjal a kárkifizetés napjától számítva a folytatólagos díjfizetés szabályai szerint a biztosítási díjat kiegészíti. Késıbbi biztosítási idıszakokra vonatkozóan - ha a körülményekbıl másként nem következik - ismét az eredeti biztosítási összeg és díj érvényes. TŐZÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (TÜBKF) A biztosítási szerzıdésre az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók. Amennyiben a szerzıdı és a biztosított nem ugyanaz a személy, a biztosítottra vonatkozó rendelkezések értelemszerően a szerzıdıre is vonatkoznak. I. A biztosítási fedezet tárgya és terjedelme (1) A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a biztosított üzem mőködésének teljes vagy részleges megszakadásából eredı, a szerzıdésben rögzített károkra, amelyek a 2. bekezdésben meghatározott vagyonkárok következtében keletkeztek. (2) Vagyonkárnak - az (1) bekezdés értelmében - valamely, az üzem céljait szolgáló tárgynak az alábbi okok miatt bekövetkezı károsodása vagy megsemmisülése minısül: a) tőz, villámcsapás, robbanás, b) személyzettel közlekedı légijármőnek, részeinek vagy rakományának lezuhanása és becsapódása, c) a fenti eseményekkel kapcsolatos tőzoltás, lebontás és kiürítés következtében fellépı károk

10 Vagyonkárnak tekintendı az üzemelést szolgáló vagyontárgyaknak a fenti eseményekkel kapcsolatos eltőnése is. A káreseménynek a kötvényen megadott kockázatviselési helyen kell bekövetkeznie. (3) Tőzeset alatt olyan tőz értendı, amely nem eredeti rendeltetési helyén keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejébıl képes volt tovaterjedni (kártőz). Biztosítási értelemben nem tekintendı tőznek és így a (2) bekezdés értelmében nem minısül biztosítási eseménynek, ha a vagyontárgyak: a) tőz, hı, vagy füst hatására közvetett módon károsodnak (pl. olvadás, bekormozódás, pörkölıdés), b) az elektromos áram energiája hatására károsodnak, c) tőztérbe esnek (pl. kályha) és ezáltal semmisülnek meg. (4) Villámcsapás okozta kárnak csak azon károk tekintendık, amelyeket: a) a biztosított épületbe, vagy a szabadban levı biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapó villám erı- és hıhatása okoz. b) a villámcsapás hatása okoz az épületen belül található biztosított vagyontárgyakban, amennyiben az épületet az a) pont szerinti villámcsapás okozta károsodás érte. (5) Robbanásnak a gázok, porok vagy gızök térfogatkiterjedési törekvésén alapuló hirtelen lezajló erımegnyilvánulási folyamat értendı. Egy tartály (kazán, csıvezeték stb.) robbanása akkor biztosítási esemény, ha annak falazata olymértékben felhasad, hogy a tartályon belüli és a környezeti nyomás közötti különbség kiegyenlítıdése hirtelen következik be. Nem minısül robbanásnak, illetve a 2. bekezdés szerinti vagyonkárnak, ha a vagyontárgyak centrifúgáltörés, vízlökés (különösen gızgépeknél), csırepedés, vagy más, az üzemeléssel kapcsolatos hatás következtében károsodnak vagy semmisülnek meg. Ugyanígy nem minısülnek a 2. bekezdés szerinti vagyonkárnak a belsıégéső motorok hengerében fellépı robbanások okozta károk, továbbá azok a károk, amelyeket a villamos megszakítókban (pl. olajtöltéső, pneumatikus vagy gáztöltéső stb.) meglevı vagy képzıdı gáznyomás okoz. A robbanóanyagok okozta robbanáskárok csak akkor fedezettek, ha azáltal keletkeznek, hogy a robbanóanyagok a szerzıdı (biztosított) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenırizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre. A biztosítás értelmében robbanóanyagnak számít - függetlenül attól, hogy gyakorlatban lövészet vagy robbantás céljára használják vagy nem - minden robbanékony szilárd vagy folyékony anyag, vagy ezek keverékei, ha a robbanás folyamata és viszonylagos hatása alapján megfelel a robbantás- és lövészeti technikában alkalmazott robbanóanyagok robbanásainak. A szomszédos, nem a szerzıdı rendelkezése alá esı létesítményekben bekövetkezı robbanóanyag-robbanás által okozott károk csak akkor minısülnek a (2) bekezdés szerinti vagyonkárnak, ha a szerzıdınek a robbanóanyagok jelenlétérıl és felhasználásáról nem volt és nem is lehetett tudomása. (6) Nem minısülnek az (1) bekezdés szerinti vagyonkárnak a következık: a) bármilyen jellegő háborús eseménnyel vagy belsı zavargásokkal és az ezekkel kapcsolatos rendıri és katonai intézkedésekkel összefüggı, továbbá földrengés, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földalatti tőz vagy rendkívüli természeti katasztrófák, ill. az atomenergia károsító hatása következtében fellépı károk, kivéve, ha a biztosított bizonyítani tudja, hogy a kár a fenti eseményekkel vagy azok következményeivel sem közvetlen, sem közvetett kapcsolatban nem áll, b) amennyiben a kár készpénz, értékpapírok vagy adathordozók (üzleti könyvek, akták, tervek, mágneslemezek, mágnesszalagok stb.) és az ezeken található adatok, üzleti feljegyzések, vagy bármilyen egyéb irat károsodásából, megsemmisülésébıl vagy elveszésébıl áll, c) amennyiben villamos gépek, készülékek vagy berendezések, a villamos áram energiája hatására károsodnak vagy semmisülnek meg, függetlenül attól, hogy ez fényjelenség kíséretében vagy anélkül zajlott le, vagy 2. túlfeszültség vagy indukció hatására károsodtak. A fenti események következtében károsodott gépeken, készülékeken vagy berendezéseken kívül keletkezett tőz- ill. robbanáskárok azonban a (2) bekezdés szerinti vagyonkárnak minısülnek. (7) Azon kisebb üzemszünetek, amelyek a szerzıdésben meghatározott önrészesedés mértékét nem haladják meg, nem esnek a biztosítási védelem alá. (8) Ha az üzemszüneti kár mértéke az alábbi okok miatt növekedne, úgy az nem esik a biztosítási védelem alá: II. a) az üzemszünet folyamán fellépı rendkívüli események vagy tartós állapotok következményei, (ide tartoznak a (6) a) pont alatt felsoroltak is). b) az üzem berendezésparkjának bıvítése, vagy az üzemben végrehajtott felújítások, amelyeket a biztosítási esemény után, az újjáépítés során végeznek el, c) hatósági helyreállítási és üzemeltetési korlátozások, d) az üzemi berendezések helyreállítása során jelentkezı rendkívüli késedelmek, mint pl. a tulajdon-, birtok-, haszonbérleti viszonyok tisztázása, hagyatéki eljárások, perek stb. lebonyolítása, e) ha a szerzıdı a károsodott, megsemmisült vagy elveszett vagyontárgyak újrabeszerzését késlekedve kezdi meg, vagy ahhoz nem áll rendelkezésére megfelelı anyagi eszköz, f) ha összetartozó vagyontárgyak valamelyike megsemmisült, és a sértetlen darabot az üzem már nem tudja felhasználni. Az üzemszüneti kár (1) Az üzemszüneti kár az üzemszünet következtében, annak idıtartama, legfeljebb azonban a kárviselési idı alatt az üzemben ki nem termelt (elmaradt) és biztosított fedezeti összeg (ld. III. fejezet) mértéke, a megtakarított (fel nem merült) biztosított költségek levonásával, és a VII.fejezet szerinti kárenyhítési költségek hozzászámításával. (2) Az üzemszüneti kár meghatározásakor nem vehetık figyelembe a meglevı szerzıdésekben kikötött büntetések, kötbérek vagy kártérítések, amelyek a biztosítottat terhelik a szállítási vagy gyártási határidık vagy más vállalt kötelezettségek be nem tartása esetén. Nem esnek továbbá a biztosítási fedezet alá: III. a) fogyasztási és forgalmi adók, valamint a vagyonhoz kapcsolódó külön járadékok, b) áruk, nyers-, segéd- és üzemanyagok beszerzésére fordított kiadások, ha azok nem az üzem fenntartására szolgálnak, c) olyan nyereségek és kiadások, amelyek a tényleges gyártási, kereskedelmi vagy üzemi tevékenységgel nem függnek össze, például tıke-, spekulációs és telekügyletekkel kapcsolatosak, Fedezeti összeg (1) A fedezeti összeg a tőzüzemszünet-biztosítás szempontjából az üzem éves bevételének (ld. (2) bekezdés) és a változó költségeknek (ld. (3) bekezdés) a különbsége. Adózás elıtti veszteségesség esetén a fedezeti összeg az üzemszünet ideje alatt is felmerülı (fix- ) költségek és az üzem által üzemszünet nélkül kimutatható veszteség egyenlege. (2) Az üzem bevétele tartalmazza a biztosított üzemben a gyártásból, kereskedelembıl és egyéb szolgáltatásból keletkezı forgalmi bevételeket, a félkész- és késztermékek állományváltozását, az aktivált saját teljesítményeket és egyéb üzemi bevételeket az árengedmények és egyéb bevételcsökkentı tényezık levonása után. (3) Változó költségek alatt azon költségeket értjük, amelyek az üzemszünet következtében elmaradnak vagy csökkennek, és valamilyen külön megállapodás alapján nem tartoznak a biztosított

11 költségek közé. Ide tartozik az üzemszünet idıtartama alatt nem használt berendezések kopásnak kitett részeinek amortizációja is. (4) A személyi állománnyal kapcsolatos költségek ezen feltételek értelmében állandó (fix-) költségeknek minısülnek. (5) A biztosított fedezeti összeg meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni: IV. a) azokat a bevételeket, amelyek nem állnak szoros kapcsolatban a biztosított gyártó-, kereskedelmi- és egyéb szolgáltató üzemmel (alvállalkozói és rendkívüli bevételek), b) az alvállalkozói és rendkívüli költségeket. A biztosítási érték (1) A biztosítási érték az a fedezeti összeg (ld III. fejezet), amelyet a szerzıdı a káresemény bekövetkeztét követı 12 hónap, vagy 12 és 24 hónap közé esı kárviselési idı esetén 24 hónap alatti, megszakítás nélküli üzemvitel mellett ki tudott volna termelni. A biztosítási összeg meg kell hogy feleljen a biztosítási értéknek. (2) Ha a gyártóüzem raktárában vagyonkárt szenvedett (ld. I. fejezet (2) pont) készáru állomány tervezett, az üzemszünet után realizálódó nyereségét is szükséges biztosítani, akkor azt a kötvényen külön összeggel kell szerepeltetni. V. Kárviselési idı, kárviselési összeg Az üzemszüneti káresemény vége (1) A biztosító kártalanítást nyújt arra az üzemszüneti kárra, amely a vagyonkár bekövetkeztét követı 12 hónapon belül keletkezik (kárviselési idı). A teljes évben megszakítás és nagyobb szezonális ingadozások nélkül dolgozó üzemeknél ettıl eltérı kárviselési idı is kiköthetı. Ilyen esetben a biztosító a biztosítási összegnek a megállapított kárviselési idıre esı részét fedezi (kárviselési összeg). Ennek, az éves biztosítási összegtıl eltérı kárviselési összegnek a meghatározása 12 hónapnál rövidebb kárviselési idı esetén a 12 hónapra vonatkoztatott, 12 és 24 hónap közötti kárviselési idı esetén a 24 hónapra vonatkoztatott biztosítási összeg alapulvételével történik. (2) Az üzemszüneti káresemény a létesítmény helyreállításakor, illetve ezen túlmenıen abban az idıpontban fejezıdik be, amikor a korábbi üzemi teljesítmény elérése mőszaki szempontból lehetıvé válik. alatt, vagy annak lejárta után elfogadható határidın belül pótolni lehet. (3) Nem fedezett az a leírás (amortizációs költség), amely az üzemszünet tartama alatt esedékes, és a káresemény során megsemmisült, majd újra beszerzésre került berendezésre vonatkozik. (4) Olyan üzemeknél, ahol a fedezeti összeget a teljes üzemi év során idıben nem egyenletesen termelik ki, a kártalanítás kiszámításakor a kárviselési idı alatt ki nem termelt fedezeti összeg azon részét ki kell zárni, amelyet egy, a kárviselési idın kívüli idıszakban már kitermeltek, vagy még ki lehet termelni. (5) A ki nem termelt fedezeti összeg nagyságát és az ebbıl adódó kártalanítás mértékét a várható üzemszünet teljes idıtartamára, de legfeljebb a kárviselési idıre elızetesen és minden naptári hónapra külön-külön meg kell határozni. Ha a ki nem termelt fedezeti összeg és az erre esı kártalanítás utólagos összesítı számítása során eltérés tapasztalható a megelızı számításhoz képest, akkor a megelızı számítást korrigálni kell. VII. Kiadások megtérítése (1) Azok a kiadások, amelyeket a biztosított a káresemény alkalmával az üzemszüneti károk enyhítése vagy elhárítása érdekében tesz, a biztosítót terhelik, a) amennyiben a biztosító kártalanítási kötelezettségének a mértékét csökkentik, vagy b) a biztosított a körülmények alapján szükségesnek ítélhette, de az idı rövidsége miatt a biztosító beleegyezését elıre nem tudta beszerezni. Ilyen esetben a biztosítót haladéktalanul, de legkésıbb 2 munkanapon belül értesíteni kell a megtett intézkedésekrıl, vagy c) amennyiben azokat a biztosító elıírta. (2) Azon kiadásokat illetve a kiadásoknak azon részeit nem téríti meg a biztosító: a) amelyek következtében a kárviselési idın túl a biztosítottnak haszna keletkezik, vagy amelyek következtében nem biztosított fedezeti összeg keletkezik, vagy b) amelyek a kártalanítás hozzászámításával meghaladják a kárviselési összeget, illetve annak a tényleges üzemszünetre esı részét, kivéve ha azokat a biztosító kifejezetten elıírta. VI. Kártalanítás (3) Alulbiztosítottság esetén az ÁVF (VIII./2) alapján kell eljárni. (1) A kártalanítás meghatározásának alapja a biztosítási érték (ld. IV. fejezet (1) pont). A maximális kártalanítás mértékét a 12 vagy 24 hónapra vonatkoztatott biztosítási összeg szabja meg, a megállapított kárviselési idı figyelembevételével. Ha a (12 ill. 24 hónapra vonatkoztatott) biztosítási ill. kárviselési összeg a biztosítási érték alatt van, alulbiztosítottság lép fel, amelynek arányában a kártalanítás csökken. Ha a biztosítási ill. kárviselési összeg magasabb, mint a biztosítási érték, a kártalanítás emiatt nem növekedhet. (2) A biztosító által nyújtott, a ki nem termelt (elmaradt) fedezeti összegre vonatkozó kártalanítás mértéke azokhoz a körülményekhez igazodik, amelyek annak nagyságát a kárviselési idı alatt befolyásolták volna. Ilyen különösképpen a szerzıdı piaci helyzete, különleges üzleti és mőszaki-üzemi viszonyai, az üzemelési rendszerében és értékesítési viszonyaiban esetlegesen bekövetkezett változások, hatósági intézkedések, sztrájk, bojkott, kizárás, csıd vagy csıdön kívüli kényszeregyeztetési eljárás hatásai. A kártalanítás mértékének megállapításakor figyelembe kell venni továbbá: - azt a fedezeti összeget, amit a nyersanyagok és félkész áruknak a káresemény utáni értékesítésébıl ki lehet termelni, - esetleges pót-, szükség- vagy bérüzem igénybevételi lehetıségét, - annak lehetıségét, hogy a kiesést az üzem újraindítása után intenzívebb gyártás, megmunkálás vagy árueladás, vagy egyéb fokozott üzemi teljesítmény segítségével a kárviselési idı VIII.Könyvvezetési kötelezettség (1) A biztosított köteles rendszeres üzleti könyvelést és feljegyzéseket, leltárokat, mérlegeket készíteni, és azokat a folyó üzleti évre és az azt megelızı 3 évre vonatkozóan, a megsemmisülésüket kizáró módon biztonságosan és elkülönítve tárolni. (2) A fenti kötelezettség megsértése esetén, ha emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesül a kártalanítási kötelezettség alól, kivéve, ha a kötelezettség megsértése sem a káresemény tisztázását sem pedig a biztosítóra háruló kártalanítási kötelezettség mértékének megállapítását nem befolyásolja. IX. Átalány Nem megengedett a káresemény bekövetkeztekor meghatározott üzemszüneti kár nagyságától függetlenül, egy bizonyos kártalanítási átalányösszegben elıre való megállapodás X. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor (1) Olyan káresemény bekövetkeztekor (ld. I. (2)), melynek üzemszünet lehet a következménye, és amelyre vonatkozóan a szerzıdı kártalanítási igénnyel lép fel, a biztosítottnak a következı kötelezettségei vannak: a) minden tıle telhetıt meg kell tennie a kárelhárítás és kárenyhítés érdekében, eközben követnie kell a biztosító

12 utasításait, illetve amennyiben a körülmények megengedik, ilyen utasításokért a biztosítóhoz kell fordulnia. A kiadások megtérítésére a VII. fejezet vonatkozik. b) A káreseményt azonnal, de legkésıbb két munkanapon belül írásban kell bejelentenie a biztosítónak. c) Engedélyeznie kell a tıle elvárható mértékben a biztosító megbízottjának és szakértıjének minden, a kár okának, nagyságának, valamint a fizetendı kártalanítás összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, kérésére betekintésre vagy írásban rendelkezésre kell bocsátania minden erre vonatkozó információt és bizonylatot. E célból különösképpen az üzleti könyveket, leltárokat, mérlegeket és eredményességi számításokat, valamint segédkönyveket, számlákat és bizonylatokat kell a folyó és az elmúlt 3 évrıl rendelkezésre bocsátania, amennyiben ezen évek üzemvitele a kármegítélés szempontjából lényeges lehet. (2) A szerzıdı a kármegállapítás során köteles minden írásbeli és szóbeli információt a valóságnak megfelelıen és hiánytalanul a biztosítónak megadni. A biztosító köteles a birtokába jutott információkat titokban tartani. (3) Ha a biztosított az elızıekben felsorolt kötelmei valamelyikét megszegi, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, és ezáltal lehetetlenné válik a kár nagyságának, valamint a biztosítási és a kártalanítási összegnek a pontos megállapítása, a biztosító mentesül kártalanítási kötelezettsége alól. XI. Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad azonban a biztosító kártalanítási kötelezettsége, ha a kötelemszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosítóra háruló fizetési kötelezettség mértékének megállapítását nem befolyásolta. A biztosító mentesül kártalanítási kötelezettsége alól, ha a kárt a biztosított jogellenes és szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elı (lsd. ÁVF X. fejezet). Az (1) a) bekezdés szerinti kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség súlyos gondatlan megszegése esetén abban az esetben marad fenn a biztosító térítési kötelezettsége, amennyiben a kár nagysága a kötelmek kellı teljesítése esetén sem lett volna csökkenthetı. Ha a kárt nem jelentették be a tőzoltóságnak, a biztosító a bejelentés pótlásáig megtagadhatja a kártalanítást. Szakértıi eljárás Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez: (1) A szakértıi megállapításnak, feltételezve hogy a szerzıdı partnerek az üzemszüneti kár bekövetkezte után másképp nem állapodnak meg, a kötvény minden egyes tételére vonatkozóan legalább a következıkre kell vonatkoznia: a) a biztosítási érték (IV. fejezet), b) az üzemszünet várható idıtartama és kiterjedése, c) a biztosítási esemény okozta üzemszünet következtében ki nem termelt fedezeti összeg mértéke, d) amennyiben az üzemszünet a kárviselési idın túlnyúlna, a kárviselési idıre jutó, ki nem gazdálkodott fedezeti összeg nagysága. (2) A szakértık, ugyanúgy, mint a biztosító, kötelezettek a tudomásukra jutott információk titokban tartására. XII. A kártalanítás kifizetése Kiegészítés az ÁVF XI. fejezetéhez: (1) Ha az üzemszünet kezdete óta eltelt egy hónap ill. további hónapok elteltével megállapíthatóvá válik az eltelt idıszakra a minimálisan meghatározható kártalanítás mértéke, a szerzıdı kérheti ennek az összegnek a teljes kártalanítás terhére való elızetes kifizetését. (2) A biztosító kérheti a ki nem termelt fedezeti összeg nagyságának havi bontásban való megadását. (ld. VI. fejezet (5) bekezdés) (3) A kártalanításnak megegyezés vagy szakértıi eljárás (ld. XII. fejezet) alapján való megállapításáig a biztosítóval szemben nem érvényesíthetı a kárigény. XIII. A biztosítási összeg változása a káresemény után Kiegészítés az ÁVF XII. fejezetéhez: Az üzemszüneti kár beállta után a kárviselési összeg a biztosítási idıszak fennmaradó részére a kártalanítás összegével csökken, kivéve, ha a biztosított az üzem újraindítása után haladéktalanul és még további kár bekövetkezte elıtt az eredeti kockázatviselési összeg eléréséhez szükséges díjkülönbözetet befizeti a biztosítási idıszak hátralevı részére. A következı biztosítási idıszak kezdetével ismét az eredeti biztosítási összeg, kárviselési összeg és díj válik érvényessé. VÁLLALKOZÓK BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (VBBKF) A biztosítási szerzıdésre az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései, a Vagyoncsoportok Meghatározásában foglaltak, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók. Amennyiben a szerzıdı és a biztosított nem ugyanaz a személy, a biztosítottra vonatkozó rendelkezések - értelemszerően - a szerzıdıre is vonatkoznak. I. Biztosított veszélyek és károk (1) A biztosító az alábbi feltételek mellett biztosítási védelmet nyújt betöréses lopás, rablás, valamint vandalizmus által okozott károkra. (2) Ezen feltételek értelmében betöréses lopásnak minısül, ha az elkövetı a lopás, illetve a lopási kísérlet során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó, a biztosítási kötvényben megjelölt és a kívülrıl való erıszakos behatolás elıl lezárt kockázatviselési helyre, majd annak helyiségeibe: a) erıszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetı kibontásával) betört, behatolt, b) nehezítı akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett és alkalmatlan meglévı nyíláson keresztül hatol be (pl. szellızınyílás), c) zárás elıtt a helyiségben megbúvott, és zárás után az a), illetve b) pontban foglaltak szerint távozott, d) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel, e) eredeti vagy kulcsmásolattal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)-d) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott. (3) Betöréses lopásnak minısül továbbá, ha az elkövetı olyan idıpontban jut be a kockázatviselés helyére, amikor a kötvényben vagy külön feltételben meghatározott biztonsági berendezéseknek nem kell üzemben lenniük (pl. nyitvatartási idı), azaz a tolvaj nem a (2) bekezdésben leírtak szerint hatolt be a kockázatviselési helyre, de ott a) az ajtót, illetve a tárolót feltörte, vagy b) az ajtók vagy tárlók felnyitásához álkulcsot vagy más, a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközt használt. (4) Ha a vagyontárgyak a biztosítási feltételek elıírásai (II./(4) bekezdés), illetve külön megállapodás szerint csak zárt értéktárolóban vannak biztosítva, akkor e vagyontárgyak olyan idıpontban történı eltulajdonítása, amikor a feltétel vagy külön megállapodás szerinti biztonsági berendezéseknek üzemben kell

13 lenniük, csak akkor minısül betöréses lopásnak, ha az elkövetı a (2) bekezdésben meghatározottak szerint jutott be a biztosított területre és ott az értéktárlókat (pl. páncélszekrényt, faliszéfet, lezárt bútort, stb.) a) feltörte, b) zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel vagy álkulccsal felnyitotta, c) eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket a kulcsokat is legalább olyan biztonsági fokozatú tárlóban tartották, mint a biztosított értékek megállapodás szerinti tárlói és a elkövetı az így lezárt kulcsok birtokába a tárlók feltörésével vagy zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel jutott, d) eltulajdonította. (5) Vandalizmusnak minısül, az a kár, amelyet az elkövetı a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületben és a biztosított vagyontárgyakban kivitelezett vagy megkísérelt betöréses lopás során rongálással okozott, beleértve a szükséges romeltakarítási költségeket is. (6) Rablás A biztosító biztosítási védelmet nyújt, ha az elkövetı erıszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetıleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, abból a célból, hogy a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonítsa. A kockázatviselés a biztosított épületek helyiségein belül érvényes. A kockázatviselés kiterjed a biztosított és alkalmazottai ellen irányuló rabláskárokra. A jelen biztosítási feltétel abban az esetben érvényes készpénz, értékpapír, betétkönyv, okmányok, drágakövek, nemesfémek, igazgyöngyök, érem- és bélyeggyőjtemények, ill. ékszerek, arany és platina tárgyak biztosítására, ha azok a cselekmény elkövetési idıszakában a szerzıdésben megjelölt értéktároló(k)ban el voltak zárva. Ettıl eltérı tárolásra csak külön megállapodással (külön feltétel megjelölésével) terjeszthetı ki a biztosítási fedezet. A biztosítási összeg keretében térítésre kerülnek - amennyiben ezt más biztosítás nem fizeti - a rablással kapcsolatos azon károsodások, (beleértve takarítási költségeket is) - amelyek a biztosított helyiségekben, illetve a szerzıdı ingatlanán keletkeztek, - továbbá azok a dologi károk, amelyeket az elkövetık a kirabolt személyeknek okoznak. (7) Nem biztosított veszélyek és károk: a) Ha a biztosított tárgyak eltőnése során az I./(2)-(6) bekezdésben felsorolt tényállások nem állapíthatók meg (pl.: lopás, dézsmálás). b) Automatákból hamis vagy nem a rendeltetésszerően használt érme értéknek megfelelı érme vagy fémlapocska segítségével eltulajdonított áru- vagy/és készpénzkár. c) Azon károk, amelyek a betörés során keletkezett tőz vagy robbanás következményei (Lásd Vállalkozók Elemikár Biztosításának Különös Feltételeinek I/I. pontja.) d) Az olyan károk, amelyeket a biztosítottal közös háztartásban élı személy jogellenesen elkövetıként, felbujtóként vagy bőnsegédként okozott. A biztosítottal közös háztartásban élı személyekkel esik egy tekintet alá, aki a biztosított alkalmazásában állva foglalkozását a biztosítás helyén gyakorolja, vagy akit a biztosított a biztosítás helyének felügyeletével megbízott. A biztosító kártérítési kötelezettséggel tartozik azonban, ha a biztosított bizonyítja, hogy noha a kár a fent leírt személyek (kivéve közös háztartásban élı családtag) részvételével keletkezett, de a biztosított terület elıle zárva volt, a betörésnél pedig nem használtak olyan kulcsmásolatot vagy álkulcsot, amely az eredeti felhasználásával készült e) Az olyan károk, melyek úgy következtek be, hogy az elkövetı nyitva hagyott nyílászáron keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe, akkor is, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítı akadály (pl. rácsozat) védte. f) Eredeti vagy kulcsmásolattal történı behatolás, ha az elkövetı a kulcsokhoz nem az I/(2)/a)-d) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott. (8) Ha a káresemény a) bármilyen jellegő háborús eseménnyel vagy belsı zavargással és ezekkel kapcsolatos katonai vagy rendıri akcióval, b) tőzvésszel, robbanással, földrengéssel, földcsuszamlással, talajsüllyedéssel, földalatti tőzzel vagy rendkívüli természeti katasztrófával, c) nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel egyidejőleg következik be, a biztosító kockázati felelıssége csak akkor áll fenn, ha a biztosított bizonyítani tudja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben. (9) A biztosító a káreseménykor felmerülı kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg. II. Biztosított vagyontárgyak (1) Egyéb megállapodás hiányában a biztosítási fedezet a biztosított tulajdonát képezı és a biztosításra külön összeggel feladott vagyontárgyakra terjed ki, a Vagyoncsoportok Meghatározása szerinti bontásban. Kiterjed a biztosítási fedezet a) a biztosított által eladott (visszterhes szerzıdéssel átruházott), de még el nem szállított biztosított ingó vagyontárgyakra, ha a tulajdonjog még nem szállt át a vevıre. El nem szállítottnak minısül a vagyontárgy, ha a szállítóeszközre történı berakodás nem kezdıdött meg; b) a biztosított azon hozzátartozóinak (Ptk 685. b.) és alkalmazottainak saját tulajdonú munkaeszközeire és munkaruházatára is, akik a kockázatviselés helyén (lásd III. fejezet) foglalkozásszerő tevékenységüket végzik; amennyiben a fentieket biztosításra feladták. (2) Külön megállapodások vonatkoznak az alábbi vagyontárgyakra: a) gépjármővek, b) adathordozók, úgymint üzleti könyvek, akták, tervek, lyukkártyák, mágneses adathordozók stb., c) készpénz, feldolgozatlan nemesfém, foglalat nélküli gyöngyök és drágakövek, valamint értékpapírok, betétkönyvek és okmányok, d) üzemben foglalkoztatottak személyes tárgyai, ha azok nem sorolhatók a II./(1)/b) ponthoz, kivéve gépjármővek, készpénz, értékpapírok, nemesfém, drágakı, igazgyöngy és ezek felhasználásával készült tárgyak, valamint lakásokhoz tartozó háztartási ingóságok. e) kirakatszekrények, vitrinek és azok tartalma, f) automaták (ital- és élelmiszerautomaták, pénzváltó és nyerıautomaták, játékautomaták, jegyautomaták stb.) és azok tartalma, g) azok az idegen vagyontárgyak, melyek a tulajdonjog fenntartása mellett kerülnek a biztosított birtokába (pl. bérleti szerzıdés, megırzés, bizomány, zálog, javítás). (4) Amennyiben külön feltételek másként nem rendelkeznek nyitvatartási idın kívül érme- és bélyeggyőjtemények, nemesfémek,

14 ékszerek, készpénz, értékpapírok, értékcikkek és takarékbetétkönyvek a kötvényben meghatározott védelem mellett a biztosítási ajánlaton megnevezett értéktároló(k)ban vannak biztosítva. A biztosítási fedezet csak akkor áll fenn, ha az értéktároló(k) valamennyi zárszerkezete rendeltetésszerően használatban volt. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha a tároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs ırzéséért felelıs személy munkaideje után a kockázatviselés helyén tartották. (5) A biztosítottnak jegyzéket kell vezetnie az értékpapírokról a kibocsájtó, valamint a széria megjelölésével és a számának feltüntetésével, a betétkönyvekrıl a kiállítás dátumának, elnevezésének és számának feltüntetésével. A jegyzéket elzárva kell ırizni. Egyéb okmányokról, valamint győjteményekrıl jegyzéket csak akkor kell vezetni, ha az együttes értékük a ,- Ft-ot meghaladja. III. Kockázatviselés helye A biztosítás a kötvényben megjelölt (kockázatviselési) helyen található épület(ek)re (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása A 1.1 pontja) és az azok lezárt helyiségeiben található vagyontárgyakra érvényes, amennyiben errıl külön megállapodás másképpen nem rendelkezik. Ha a vagyontárgyakat a kockázatviselés helyérıl ideiglenesen eltávolítják, a biztosító kockázatviselése a vagyontárgyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel. IV. A biztosított kármegelızési és változásbejelentési kötelezettsége Kiegészítés az ÁVF III. és X. fejezetéhez (1) A biztosított köteles a szerzıdésben elıírt biztonsági berendezéseket üzemeltetni és védelmi intézkedéseket alkalmazni, abban az esetben is, ha a kockázatviselés helyét a biztosított, alkalmazottai és azon családtagjai, akik a kockázatviselés helyén foglalkozásszerő tevékenységet végeznek ideiglenesen elhagyták. A berendezések használatánál és az intézkedések (pl. ırzés) végrehajtásánál be kell tartani minden, az azokkal kapcsolatos elıírást. (2) Biztosított köteles a biztonsági berendezések megfelelı és rendszeres karbantartásáról gondoskodni. (3) A pénztárgépet üzletzáráskor tilos lezárni. Abban csak max. a mindenkori legmagasabb címletértékkel egyenértékő váltópénz maradhat. (4) A biztosított köteles a szerzıdés szerinti biztonsági és kármegelızési intézkedéseket betartani és betartatni. (5) Ha a biztosított tárgy megállapodás szerint éjszaka is állandóan lakott épületben található, akkor a lakottság megszakítása max. összesen évi 90 nap lehet, e fölött fokozott veszélyhelyzet miatt bejelentési kötelezettség áll be. (6) Szerzıdéskötés után a biztosított köteles minden lényeges körülmény megváltozásáról a biztosítót írásban tájékoztatni, de legalább azokról, amelyekre a biztosító a szerzıdéskötés során írásban kérdést tett fel. V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor (1) A biztosítottat kártalanítási igényének érvényesítése során az alábbi kötelezettségek terhelik: a) Tıle elvárható gondossággal kell eljárnia a további károk elhárítása és a kárenyhítés érdekében, továbbá azért, hogy a tetteseket megtalálják és az eltulajdonított tárgyak minél nagyobb számban visszakerüljenek. Ennek keretében a biztosítóhoz kell fordulnia, és amennyiben a biztosító utasítás adási jogával él követnie kell a kapott utasításokat. Az ezzel kapcsolatos kiadások megtérítésére vonatkozóan lásd a VII. fejezetet. A kárenyhítési kötelezettség elmulasztásából eredı kárt a biztosított viseli. b) A betörés felfedezése után a biztosítottnak a rendırséget haladéktalanul értesítenie kell, a kárt rendırségi jegyzıkönyvben rögzíttetni kell. c) A bekövetkezett kárt - haladéktalanul, de legkésıbb annak tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül - írásban, csatolva az eltulajdonított tárgyak jegyzékét megnevezés, mennyiség és kárösszeg megjelölésével jelentenie kell a biztosítónak. d) Engedélyeznie kell a biztosító számára minden, a kár okával és nagyságával, valamint az igényelt kártalanítási összeg megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban, a valóságnak megfelelıen és hiánytalanul köteles megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot. Kárrendezéskor a biztosított köteles a rávonatkozó hatályos adó- és számviteli törvényben elıírt nyilvántartásait a biztosító rendelkezésére bocsátani. e) A biztosító kérésére megfelelı határidın belül - amely nem lehet több két hétnél - saját költségére be kell nyújtania a biztosítási esemény elıtt meglévı vagyontárgyak igazolására szolgáló bizonylatokat, a kár napján meglévı maradványértékek leltárát és a károsodott vagy hiányzó vagyontárgyak leltárjegyzékét, azok a káresemény bekövetkezése idıpontjában érvényes értékének feltüntetésével. f) A c) pontban említett bejelentés, illetve az d) és e) pontokban említett bizonylat, illetve jegyzék benyújtási határidejének betartása szempontjából azok beadásának (ajánlott küldeményként történı postai feladásának) idıpontja a mérvadó. g) A káresemény által elıidézett állapoton a kár felméréséig, de legkésıbb a bejelentéstıl számított 5 munkanapig nem változtathat, kivéve, ha a változtatás a kárenyhítés érdekében vagy közérdekbıl szükséges. (2) A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elızı bekezdésekben elıírt kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak és ezáltal lehetetlenné válik a kár, a biztosítási és a kártalanítási összeg pontos megállapítása. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a kötelezettségszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosítóra áruló fizetési kötelezettség megállapítását vagy annak nagyságát nem befolyásolta. Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt kötelezettségek súlyosan gondatlan megszegése esetén abban az esetben marad fenn a biztosító fizetési kötelezettsége, amennyiben a kár nagysága a kötelezettségek kellı teljesítése esetén sem lett volna csökkenthetı. VI. Kárkifizetés Kiegészítés az ÁVF VIII. és XI. fejezeteihez (1) A biztosító abban az esetben téríti meg az eltulajdonított, megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve értékcsökkenését, ha az a) az I./(1) bekezdésben említett káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll, vagy b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye. (2) A kárösszeg megállapításánál épületek, berendezések és áruk esetében (lásd Vagyoncsoportok Meghatározása A., B., C. pontja) a biztosító a kár bekövetkeztének idıpontjában érvényes kárkori új értéket veszi alapul. Megrongálódott vagyontárgyaknál levonásra kerül a maradványérték. (3) Kárkori új értéknek tekintendı: a) Épületeknél a helyi viszonyoknak megfelelı újraépítési érték. b) Használati tárgyak, munkaeszközök, gépek és egyéb mőszaki berendezések esetén az újrabeszerzés (új eszköz beszerzésének) költsége

15 c) A biztosított által elıállított áruk (félkész és késztermék) esetében az újonnan való elıállítás költsége, de legfeljebb az eladási ár, levonva belıle a fel nem merült költségeket. d) Olyan áruk esetén, amelyekkel a biztosított kereskedik, nyersanyagoknál, melyeket a biztosított áruk gyártásához vásárolt, valamint termények esetén a káresemény bekövetkeztének idıpontjában való újrabeszerzés költségei, de legfeljebb az eladási ár, levonva belıle a fel nem merült költségeket. (4) A fenti értékek kiszámításánál a káresemény bekövetkeztekor érvényes árak (kialakult piaci árak megléte esetén a piaci árak), valamint az újonnan való elıállításnak a káridıpontjában érvényes költségei a mérvadók. (5) Ha valamely vagyontárgynál az elhasználódás mértéke nagyobb, mint 50 %, akkor csak a káridıponti avult érték téríthetı. A káridıponti avult érték térítendı abban az esetben is, ha a vagyontárgyaknál valamely, nem a biztosított káreseménnyel összefüggı rongálódás következtében 50 %-ot meghaladó maradandó értékcsökkenés állt be. (6) Káridıponti avult értéken kerül kifizetésre a festésben, mázolásban, tapétázásban, mindennemő fal- és padlóburkolatban bekövetkezett kár, ha az elhasználódás mértéke a 20 %-ot meghaladta. (7) Gépjármővek esetében a kártalanítás alapja a káridıponti (avult) érték. Ha a javítási költségek meghaladják a biztosított gépjármő káridıponti értékét, akkor a kártérítés a káridıponti értékre korlátozódik, levonva a maradványértéket. (8) Tızsdén jegyzett árfolyammal rendelkezı értékpapírok esetében a káresemény elıtti utolsó jegyzés árfolyamértéke, illetve egyéb értékpapíroknál a kibocsájtó által igazolt érték, fenntartásos (névre szóló) betétkönyvek esetében a hirdetményi eljárással kapcsolatos költségek, bemutatóra szóló takarékkönyvek esetében a követelés összege. (9) Adathordozók (üzleti könyvek, akták, tervek, mágneslemezek, stb.) és a rajtuk lévı adatok, újrabeszerzési, illetve helyreállítási költségei. A káresemény bekövetkezte után a biztosító megtéríti az anyagárat és amennyiben a helyreállítás két éven belül megtörténik, a számlával igazolt helyreállítási (újrabeszerzési) költséget. (10) Muzeális vagy mővészeti értékő vagyontárgyaknál, amelyeknél az idımúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a biztosító a forgalmi értéket téríti. (11) A vagyontárgyhoz főzıdı személyes elıszereteti (kéjbecs) értéket a biztosító a térítési érték megállapításánál nem veszi figyelembe. (12) Összetartozó vagyontárgyaknál (pl. garnitúrák, készletek) a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt darabok a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenvednek. (13) Idegen vagyontárgyak károsodása esetén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amennyire a biztosítási fedezet a vagyontárgyra kiterjed és amilyen mértékben a biztosított jogszabályon alapuló felelısséggel tartozik. (14) A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos jellemzıkkel rendelkezı vagy hasonló vagyontárgy újonnan való beszerzésének árát veszi figyelembe. (15) A biztosító a szolgáltatások összegébıl levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet. VII. Kiadások megtérítése (1) A biztosító megtéríti a biztosított azon kiadásait, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, amelyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás következtében merülnek fel. (2) A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredménye. Alulbiztosítás esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. (3) A biztosító nem köteles kártérítési elıleget folyósítani. (4) A betöréses lopás biztosítási összegének keretén belül - amennyiben más biztosítás nem áll fenn - a biztosító megtéríti a betöréses lopás biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szükséges átmeneti idıre az ideiglenes biztonsági intézkedések (ırzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit. (5) Zárcsere költsége Ha a biztosítási helyen kívül - de állandóan lakott helyen - megırzésre átadott lakás- és értéktároló-kulcsokat betöréses lopással, illetve bárhol Magyarország területén az ırzésre jogosult személytıl rablással eltulajdonították, a biztosító az ellopott kulcsokhoz tartozó zárszerkezet megváltoztatásának, illetve cseréjének költségeit káreseményenként max ,- Ft-ig megtéríti. VIII. Kártérítés korlátozása Kiegészítés az ÁVF VIII. fejezetéhez (1) Ha a biztosított vagyontárgyak biztosítási összege alacsonyabb, mint a kárkori új érték, akkor a kárt a kárkori új érték és a biztosítási összeg arányában téríti a biztosító. (2) A biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem veszi figyelembe az alulbiztosítást, amennyiben az - az adott vagyoncsoportra vonatkozóan - nem haladja meg a biztosítási összeg 5 %-át. (3) Ha a biztosítás elsı kockázatra szól, akkor a biztosítási összeghatárig, arányos térítés alkalmazása nélkül a teljes kárt téríti a biztosító. (4) Ha a biztosított vagyontárgyak összértékének csak egy része a biztosítási összeg (hányadrészbiztosítás), és csak egy káresetnél derül ki, hogy a tényleges összérték ebben az idıpontban magasabb, mint a kötvényben megadott biztosítási összeg, akkor a biztosító a kötvényben megadott részbiztosítási összeg keretében a bekövetkezett kárt csak abban a mértékben viseli, ahogy a megadott összérték a ténylegeshez viszonyul. (5) A biztosító - amennyiben a biztosított hozzájárul - az új érték biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékkövetı indexet alkalmaz. Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által a Statisztikai Tájékoztatóban havonta közzétett indexszámok alapján történik. A értékkövetés mértékének megállapítása során a biztosító az épületek vagyoncsoport esetében Építési-szerelési árindexet (építıiparban), a mőszaki és kereskedelmi üzemi berendezések esetében az Ipar belföldi értékesítési árindexet alkalmazza olyan módon, hogy a január 1-tıl június 30-ig indexálandó szerzıdéseknél az elızı év októberében, a július 1-tıl december 31-ig indexálandó szerzıdéseknél az adott év áprilisában megjelenı Statisztikai Tájékoztató elızı év azonos idıszakához viszonyított indexszámait veszi figyelembe. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az elızı biztosítási összeg és a KSH-indexszám alapján számítható ki. Az indexált biztosítási összeg alkalmazására és az ennek megfelelı díj érvényesítésére legelıször a szerzıdés létrejöttét követı elsı biztosítási évfordulókor kerülhet sor, majd azt követıen évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. Amennyiben a biztosított nem kíván élni az értékkövetés lehetıségével, azt a biztosító felé az indexálásról történı értesítés kézhezvétele után jeleznie kell. Ebben az esetben a biztosító a szerzıdést az elızı idıszak szerinti állapotába állítja vissza és a biztosított viseli az esetleges alulbiztosítottság következményeit. A biztosítási összeg értékkövetı módosításáról, annak mértékérıl, valamint a díjváltozásról a biztosító a díjváltozás érvénybelépését 45 nappal megelızıen írásban értesíti a biztosítottat

16 IX. Szakértıi eljárás Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez A szakértı megállapításának tartalmaznia kell a kárkori új értéket, az elhasználódás mértékét, valamint a kárt szenvedett vagyontárgyak maradványainak értékét (VI. fejezet). A megállapításnak - ha a biztosító ezt kéri - tartalmaznia kell a biztosított, de kárt nem szenvedett vagyontárgyak jegyzékét is, azok kárkori új értékének feltüntetésével. X. Ellopott tárgyak megkerülése (1) A biztosított köteles, amennyiben az ellopott tárgyak hollétérıl tudomást szerez, a rendırséget és a biztosítót haladéktalanul értesíteni, a biztosító felszólítására a tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében mindent megtenni, vagy a biztosítót meghatalmazni, hogy az eltulajdonított tárgyak visszaszerzésére szükséges intézkedéseket megtehesse. mert abban a hiszemben, hogy az elveszett, már másikkal pótolta. A biztosított ebben az esetben a tulajdonjogot a biztosítóra ruházza át. (3) Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elı, a biztosított vagy visszaveszi azokat és a biztosítónak a kifizetett kártérítési összeget visszafizeti, vagy ha a biztosított a tárgyat nem veszi át, mert az átvétel nem várható el tıle, és a biztosítótól kapott kártérítést megtartja, úgy a tulajdonjog átszáll a biztosítóra. XI. Biztosítási összeg változása A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártalanítás mértékével csökken, kivéve, ha a biztosított a kár összegével és a hátralévı idıszakkal arányos díjjal a kárkifizetés napjától számítva a folytatólagos díjfizetés szabályai szerint a biztosítási díjat kiegészíti. Késıbbi biztosítási idıszakra vonatkozóan - ha a körülményekbıl másként nem következik - ismét az eredeti biztosítási összeg és díj érvényes. (2) Ha az ellopott tárgyak a kártérítés kifizetése elıtt elıkerülnek, a biztosított köteles azt visszavenni, kivéve, ha ez nem várható el tıle, ÜVEGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (ÜBKF) A biztosításra az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok alkalmazandók. I. Biztosított veszélyek (1) A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a biztosított üvegekben töréssel keletkezett károkra. (2) Biztosítottnak tekintendı az olyan töréskár is, amely (a) betöréses lopás vagy annak kísérlete során, (b) viharkár következtében vagy (c) épületek javítási, karbantartási, illetve állványozási munkái során (kivéve új építkezéseket) keletkezett. (3) Külön megállapodás keretében biztosíthatók azok a károk, amelyek valamely hatóság által engedélyezett vagy tüntetés alkalmával erıszakos cselekmény következtében keletkeztek. III. IV. - Ón, ólom- és rézfoglalatban lévı díszüvegezés; - Növényházak, melegházak üvegezése; - Falra függesztett utcai reklámtáblák, közlekedési tükrök; - Plexi- és akrylüvegek; - Épületszerkezeti üvegek (üveg építı elemek); - Utcai villogó és világító reklámberendezések üvegezése; - Savval maratott és homokfúvott üvegek; - Üvegkerámia lapok; - Akváriumok üvegezése; - Neoncsövek. Biztosítási hely A biztosítás Magyarország területén érvényes, a kötvényben a kockázatviselés helyeként megnevezett telepítési helyen. Változásbejelentési kötelezettség Kiegészítés az ÁVF III. fejezetéhez (4) A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, melyek: (a) a biztosított üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédı bevonatokat és a fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkeztek; (b) amelyek a biztosított üveg keretében, foglalatában keletkeztek, illetve olyan egyéb károk, amelyek az üvegtörés következményei; (c) tőz, villámcsapás, robbanás, hangrobbanás, illetve utasokat szállító légi jármővek vagy azok részeinek vagy rakományának lezuhanása, ütközése, továbbá az elıbbi okok miatti épületösszeomlás során keletkeztek; (d) bármilyen jellegő háborús eseményekkel vagy belsı zavargásokkal, illetve nukleáris energia káros hatásából eredı eseményekkel egyidejőleg következtek be, a biztosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a szerzıdı bizonyítani tudja, hogy akár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül sem közvetve nem függ össze. II. Biztosított vagyontárgy Az üvegbiztosítás megköthetı minden hibátlan és sértetlen (sík és hajlított), továbbá speciális üvegre. (1) Épületátalány-biztosítás keretében biztosítható az épület valamennyi üvege, kivéve a külön feltételekben rögzített üvegeket. (2) Üzleti üvegátalány-biztosítás keretében biztosítható valamennyi üzlet (szolgáltató és kereskedı egység) külsı és belsı üvegezése. (a) kiegészítı biztosítás köthetı: - az üvegen elhelyezett fénytörı és egyéb fóliára, festésre és díszítésre; - üveg, plexiüveg és akrylüveges céges reklámtáblákra. Kockázatelbírálás szempontjából bejelentésre kötelezett változás (a) a biztosított üveg teljes vagy részleges díszítéssel, festéssel, fénytörı fóliával, foncsorozással való ellátása; (b) a biztosított üveg keretének meghibásodása. V. Kárkifizetés A biztosító készpénzben megtéríti a számlával igazolt és indokolt biztosított üvegkárokat. VI. Kiadások megtérítése (1) Téríti a biztosító átalánydíjas, valamint üzleti üvegbiztosítások esetén az üveg pótlását akadályozó dolgok (pl. védıberendezések, belsı zárak, stb.) le- és visszaszerelési költségeit. (2) Külön díj fizetése mellett téríti a biztosító (a) speciális üvegbiztosítás esetén az üveg pótlását akadályozó dolgok le- és visszaszerelési költségeit; (b) ideiglenes (szükség) helyreállítás költségeit, indokolt túlóradíjakat, illetve a helyreállításkor szükséges kiegészítı munkát (pl. állványozás költségeit). VII. A szerzıdı kötelezettségei káresemény bekövetkeztekor (1) A biztosított köteles a káresemény bekövetkezte után, akkor is, ha csekély törésrıl van szó és nem szükséges azonnali pótlás: (a) mindent megtenni a kárelhárítás és kárenyhítés érdekében, s ennek során követni kell a biztosító utasításait; (b) ,- Ft feletti kár esetén a biztosítottnak elızetes kárbejelentési kötelezettsége van; (c) a kár összegszerőségétıl függetlenül minden esetben köteles a biztosított a biztosító kérésére kárigénye jogosságát bizonyítani; (3) Speciális üvegbiztosítás keretében biztosítható:

17 (d) ha a kárt harmadik személy okozta, a biztosított köteles haladéktalanul megtenni minden intézkedést annak érdekében, hogy a kárt okozó személye ismertté váljon. (2) Ha a szerzıdı az elıbbiekben felsorolt kötelmei valamelyikét megszegi, a biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól, kivéve, ha a kötelemszegés sem szándékosságra, sem súlyos gondatlanságra nem vezethetı vissza. A kötelmek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a kötelemszegés sem a káresemény tisztázását, sem pedig a biztosítóra háruló fizetési kötelezettség mértékét vagy annak megállapítását nem befolyásolja. A VII. fejezetben felsorolt kötelmek súlyosan gondatlan megszegése esetén is fennmarad a biztosító fizetési kötelezettsége, ha akár nagysága a kötelmek kellı betartása mellett sem lett volna csökkenthetı. VIII. Jogviszony a káresemény után (1) A káreset után, a törött üveg helyreállításának idıpontjától kezdıdıen a biztosítás ismét az eredeti biztosítási összegre vonatkozik. Köteles azonban a szerzıdı a biztosítási idıszak hátralévı részére azt a pótdíjat befizetni, amely a biztosítási összeg kár által érintett részértékére a kár idıpontjától a következı biztosítási idıszak kezdetéig esik, és a további biztosítási idıszakban az eredeti biztosítási összeg után járó díjat megfizetni. (2) Ha a szerzıdı igényt tarthat a kárért felelıs személlyel (kivéve a biztosítottal közös háztartásban élı hozzátartozóval) szemben a kártérítésre, akkor ez az igény átszáll a biztosítóra. A BALESETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (BBKF) I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A biztosítási feltételek alkalmazási köre 1.1. Jelen általános feltételek - ellenkezı szerzıdéses kikötés hiányában - érvényesek a PROVIDENCIA Biztosító Rt. (a továbbiakban biztosító) balesetbiztosítási szerzıdéseire, valamint balesetbiztosítási részt is tartalmazó személybiztosításaira A biztosító az egyes balesetbiztosítási különös feltételekben az általános feltételektıl eltérı szabályokat is megállapíthat, mely különös feltételek az abban meghatározottak szerint az általános feltételekkel együtt vonatkoznak a balesetbiztosítási szerzıdésekre A jelen Feltételekben, az egyes balesetbiztosítási különös feltételekben, illetve a szerzıdésben nem rendezett kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. 2. A biztosítás tárgya, biztosítási esemény Biztosítási eseménynek minısül a biztosítottat ért baleset (3. pont), melynek bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási védelmet nyújt. A biztosítás kizárólag olyan balesetekre terjed ki, amelyek a biztosítottat a szerzıdı szolgálatában foglalkozásszerő tevékenységének gyakorlása közben érik. Ide tartoznak azok a balesetek is, amelyek a lakástól a munkahelyig vezetı közvetlen útvonalon oda és vissza következnek be. A biztosítási védelem azonban megszőnik, ha ez az út a munkaviszonnyal való összefüggés nélkül megszakad vagy meghosszabbodik. 3. A baleset fogalma 3.1. A baleset e szabályzat szempontjából a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépı olyan külsı behatás, amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétıl számított egy éven belül meghal, állandó rokkantságot, múlékony sérülést szenved. Balesetnek minısülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívüli események is: vízbefúlás, gázok, vagy gızök belégzése, mérgezı, vagy maró anyagok szervezetbe kerülése, kivéve, ha e behatások hosszabb idın át fokozatosan érik és károsítják a szervezetet, testrészek kificamodása, valamint a végtagokon és a gerincoszlopon lévı izmoknak, inaknak, szalagoknak és tokoknak a normál, tervszerő mozgástól való hirtelen eltérése folytán bekövetkezı húzódása és szakadása. Jelen szerzıdés szempontjából balesetnek minısülnek az alábbi betegségek is: gyermekbénulás, kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelıgyulladás, veszettség, valamint tetanuszfertızés Ezen feltételek alapján Múlékony sérülés, mely a balesetet követı 1 éven belül funkciókárosodás visszamaradása nélkül meggyógyul. Rokkantság a mozgáskészség és/vagy a szellemi mőködıképességek tartós (maradandó) csökkenése, a szervezet mindennapos mőködésének jelentıs korlátozottsága, mely nem feltétlenül azonos a munkaképesség csökkenésével. Esztétikai károk nem tartoznak a rokkantság fogalmába A biztosító szolgáltatásai, amelyre biztosítás köthetı, a II. fejezetben találhatók. A megállapodás szerinti szolgáltatásokat és biztosítási összegeket a biztosítási kötvény tartalmazza. A kockázatviselés korlátai és a kizárások a III. fejezetben láthatók. 4. A szerzıdı A szerzıdı fél az a természetes, vagy jogi személy, aki a biztosítási szerzıdés megkötésére ajánlatot tett, és a biztosítási díjat fizeti. 5. A biztosított személy A biztosított az a természetes személy, akinek az életével és egészségi állapotával kapcsolatos biztosítási eseményre a biztosítási szerzıdés létrejön. A biztosítást úgy kell megkötni, hogy a biztosítási szerzıdés lejárjon annak a biztosítási évnek a végén, amelyben a biztosított a 70. életévét betölti. A 70. életév fölött csak idıskori balesetbiztosítás köthetı. 6. Kedvezményezett személy 6.1. A biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje(i) az ajánlaton megjelölt személy(ek). Amennyiben az ajánlaton nincs megjelölve a kedvezményezett személye, halál esetén a biztosítási összeg az örökösöket, egyéb szolgáltatásnál pedig a biztosítottat illeti meg A kedvezményezettnek a biztosított írásbeli hozzájárulása nélküli kijelölése semmis. Ilyen esetben a biztosítottat, ill. örökösét kell kedvezményezettnek tekinteni A szerzıdı fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerzıdı fél, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elıtt meghal. Ekkor - egyéb rendelkezések hiányában - az öröklési jog szabályai az érvényesek Kiskorú kedvezményezett esetén annak 18 éves koráig a biztosítási összeget a biztosító fenntartásos gyámhatósági betétkönyvben helyezi el. A betétkönyv a kedvezményezett nagykorúsága elıtt csak gyámhatósági engedéllyel szabadítható fel. 7. Területi hatály A biztosítási kockázatviselés baleseti rokkantság, baleseti halál és csonttörés esetében az egész világra kiterjed, a baleseti

18 költségtérítés és a baleseti kórházi napidíj esetében a kockázatviselés csak a Magyarországon bekövetkezett balesetekre korlátozódik. 8. A biztosítási szerzıdés tartama 8.1. A biztosítási szerzıdés megkötését a szerzıdı fél írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosító csak a pontosan, a valóságnak megfelelıen kitöltött ajánlatot fogadja el A szerzıdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. E határidı kezdı napja az a nap, amikor az ajánlat a biztosítónak az elbírálásra jogosult szervezeti egységéhez beérkezett. E határidı - a szerzıdınek az ajánlaton tett hozzájáruló nyilatkozata alapján - további 15 nappal meghosszabbítható A biztosítási szerzıdés határozott vagy határozatlan tartamra köthetı. Határozott tartamú (1 évre, vagy ennél rövidebb idıre szóló) biztosítás esetén a szerzıdés a tartam végén felmondás nélkül szőnik meg A határozatlan idıre kötött biztosítások esetében biztosítási idıszaknak 1 éves tartam tekintendı. Ebben az esetben a szerzıdés tartama minden biztosítási idıszak végével 1 újabb évvel automatikusan meghosszabbodik, ha azt a lejárat elıtt 30 nappal nem mondják fel A balesetbiztosítási szerzıdés kezdetének (technikai kezdet) az alábbi idıpontot kell tekinteni: - a hónap 15-éig kelt ajánlatok esetében az adott hónap 1. napját, - a hónap 15-e után kelt ajánlatok esetében a következı hónap 1. napját. Határozatlan idıre kötött biztosítások esetében a fenti idıpont tekintendı biztosítási évfordulónak. 9. A biztosító kockázatviselésének kezdete 9.1. A biztosító kockázatviselésének kezdete a technikai kezdettıl eltérı lehet. A biztosítás azon balesetekre vonatkozik, amelyek a kockázatviselés ideje alatt következtek be Határozott tartamú biztosítás esetén a biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt idıpontban kezdıdik, feltéve, hogy a szerzıdı a biztosítás elsı díját a biztosító számlájára befizette Határozatlan tartamú biztosítás esetén a biztosító kockázatviselése az azt követı nap 0. órájától kezdıdik, amikor a szerzıdı az elsı díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, ill. amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti, feltéve, hogy a szerzıdés már létrejött Abban az esetben, ha a szerzıdı fél a biztosítás elsı díját a szerzıdés hatályba lépése elıtt befizeti, ezt az összeget a biztosító a biztosítás szerzıdésben megjelölt kezdési idıpontjáig kamatmentes letétként kezeli Ha a szerzıdı fél az elsı díjat a biztosító képviselıjének fizette be, a díjat legkésıbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, ill. pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. 10. Díjfizetés A biztosítás elsı díja a szerzıdés hatályba lépésekor, minden késıbbi díj pedig annak az idıszaknak az elsı napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerzıdés megkötésekor kell befizetni A biztosító a biztosítási díj havi, negyedéves, és féléves részletekben történı kiegyenlítésére is lehetıséget ad A biztosítási díj esedékességétıl számított 30. nap elteltével a biztosítási szerzıdés megszőnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették be, és a szerzıdı halasztást sem kapott, illetıleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette A biztosító a szerzıdés megszőnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtıl számított 30 nap eltelte elıtt ennek a körülménynek a közlésével a szerzıdıt a díjfizetésre írásban felszólítja. 11. A szerzıdés megszőnése, felmondás Határozott tartamú biztosítás a lejárat napján felmondás nélkül megszőnik Határozatlan idıre kötött biztosítások esetében a szerzıdés a biztosítási évfordulót (ld. 8. pont) megelızı 30 nappal, írásban mondható fel mindkét fél részérıl. Amennyiben a szerzıdı nem ennek megfelelıen él a felmondással, a biztosítót a folyó biztosítási idıszakra járó biztosítási díj illeti meg Ha a szerzıdés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szőnik meg, a biztosítót a folyó biztosítási idıszakra járó biztosítási díj illeti meg A szerzıdés megszőnésének egyéb eseteiben (23.3 és pont) a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a veszélyviselése véget ért Ha a biztosító a megállapodás szerinti szerzıdés idıtartamára való tekintettel díjcsökkentést alkalmazott (tartamengedmény), a szerzıdés határidı elıtti felmondása esetén követelheti annak az összegnek az utólagos megfizetését, amennyivel a biztosítási díj magasabb lett volna, ha a szerzıdést csak arra az idıtartamra kötik meg, ameddig az ténylegesen fennállt. 12. A biztosító kockázatvállalásának feltételei A biztosítási ajánlaton a szerzıdı és a biztosított köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelı válaszokkal a fél a közlési kötelezettségnek eleget tesz A biztosított köteles a biztosítás tartama alatt - nem biztosítási eseménynek számító - egészségi állapotának (súlyosabb betegségek, különös tekintettel a 24. pontban felsoroltakra, balesetek stb.), foglalkozásának, lakcímének változását a biztosítónak írásban bejelenteni A biztosított köteles 5 munkanapon belül bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosítási ajánlatban közölt szakmai tevékenysége vagy foglalkozása megváltozott. A szakmai tevékenység, vagy foglalkozás megváltozása a biztosítási díj változását vonhatja maga után. A foglalkozások veszélyességi osztály szerinti besorolását a biztosító mindenkori érvényes belsı utasítása tartalmazza Amennyiben a biztosítottnak új szakmai tevékenysége vagy foglalkozása alapján a változás idıpontjában érvényes biztosítói díjszabás szerint a korábbinál alacsonyabb biztosítási díjat kell fizetnie, bejelentése beérkezésének idıpontjától csak ezt a díjat köteles fizetni Ha változás után fizetendı díj magasabb a korábbinál, attól az idıponttól kezdıdıen, amikor a változásra vonatkozó bejelentésnek be kellett volna érkeznie a biztosítóhoz, három hónapon át az új szakmai tevékenységre vagy foglalkozásra is teljes egészében érvényes a kockázatviselés. Ha a három hónap letelte után az új szakmai tevékenységre vagy foglalkozásra visszavezethetı biztosítási esemény következik be anélkül, hogy a díjemelésre vonatkozóan megállapodás született volna, a biztosító úgy állapítja meg az általa fizetendı szolgáltatás mértékét, hogy biztosítási összegként a biztosítási kötvényben ténylegesen megállapított díj és az új szakmai tevékenység vagy foglalkozás után fizetendı magasabb díjtétel egymáshoz viszonyított arányának megfelelı összegét veszi alapul Ha a biztosító az új szakmai tevékenységre vagy foglalkozásra vonatkozóan nem vállalja a kockázatviselést, úgy a biztosítási

19 szerzıdést 30 napra írásban felmondhatja. Erre a következményre a biztosító a biztosított figyelmét felhívja A közlésre, illetıleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, illetve be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzıdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében A pontban leírt körülmény nem érinti a biztosítónak azon jogát, hogy megtévesztés miatt a biztosítási szerzıdést megtámadja. Ebben az esetben a biztosítási díj csak annak a hónapnak a végéig jár a biztosítónak, amelyben a közlési kötelezettség megsértésérıl, vagy a megtámadási okról tudomást szerzett. II. FEJEZET A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSAI károsodás mértékéig a biztosításból kizártak. A rokkantsági fok megítélésében a protézissel való elláthatóság lehetısége nem kerül mérlegelésre A és a pontokból adódó különbözı százalékok összegzésre kerülnek, azonban az egy balesetbıl eredı állandó egészségkárosodás esetén teljesített összes kifizetés az állandó teljes rokkantság esetére megállapított biztosítási összeget nem haladhatja meg Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztázott egyértelmően, úgy mind a biztosítottnak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított négy évig évenként a rokkantság fokának újbóli orvosi megállapítását kérni. A biztosított ismételt kárbejelentéssel és megfelelı kezelés ellenére kialakuló állapotrosszabbodását igazoló orvosi iratainak benyújtásával kezdeményezheti a rokkantsági fok újbóli megállapítását. 13. Balesetbıl eredı tartós rokkantság Tartós rokkantságra szóló biztosítás csak a baleseti halálra vonatkozó biztosítással együtt köthetı Ha a baleset következményeként a biztosított tartósan rokkant marad, a biztosító a biztosítási kötvényben a rokkantságra elıirányzott összegbıl a tartós egészségkárosodás fokának megfelelı összeget fizeti A térítés mértékét (az egészségkárosodás fokát) az alábbiak szerint kell megállapítani: Testrészek egészségkárosodása % térítés egy kar vállizülettıl való teljes elvesztése, vagy teljes mőködésképtelensége...70 % egy kar könyökizület fölöttig való teljes elvesztése, vagy teljes mőködésképtelensége...65 % egyik kar könyökizület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes mőködésképtelensége...60 % egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy teljes mőködésképtelensége...20 % egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy teljes mőködésképtelensége...10 % bármely más kézujj teljes elvesztése, vagy teljes mőködésképtelensége...5 % egyik comb csípıízületben történı elvesztése, vagy a csípıízület teljes mőködésképtelensége...70 % egyik comb részleges csonkolása, vagy a térdízület teljes mőködésképtelensége...60 % egyik lábszár részleges csonkolása...50 % egyik bokaízület elvesztése vagy teljes mőködésképtelensége30 % egyik nagylábujj teljes elvesztése, vagy teljes mőködésképtelensége...5 % bármely más lábujj teljes elvesztése, vagy teljes mőködésképtelensége...2 % mindkét szem látóképességének teljes elvesztése % egyik szem látóképességének teljes elvesztése...35 % egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte elıtt elvesztette...65 % mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése...60 % egyik fül hallóképességének teljes elvesztése...15 % egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte elıtt elvesztette...45 % a szaglóérzék teljes elvesztése...10 % az ízlelıképesség teljes elvesztése...5 % Ha a rokkantság foka a táblázat alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi és/vagy szellemi mőködıképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent, azaz nem a munkaképesség csökkenésének mértéke a mérvadó, a biztosítót az Országos Orvosszakértıi Intézet rokkantsági táblázata nem köti. A maradandó egészségkárosodás (rokkantság) mértékét a fenti rokkantsági táblázat figyelembe vételével a biztosító orvosa állapítja meg. A baleset elıtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi A biztosított halála esetén: Ha az a balesettıl számított egy éven belül a balesetbıl kifolyólag következik be, rokkantsági szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható. Ha az a balesettıl számított egy éven belül, de a balesettel össze nem függı okból következik be, a tartós rokkantság olyan foka után teljesítendı a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat dokumentumai szerint számolni kellett volna. Ha az a balesettıl számított egy év eltelte után következik be, ugyancsak a tartós rokkantság olyan foka után teljesítendı a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálatok megállapítása szerint számolni kellett volna. 14. Baleseti halál Baleseti halálra vonatkozó biztosítás csak a tartós rokkantságra vonatkozó biztosítással együtt köthetı Ha a halál a balesettıl számított egy éven belül a balesetbıl kifolyólag következik be, a biztosító a biztosítási kötvényben baleseti halál esetére megállapított összeget fizeti A haláleseti kifizetésbe a biztosító csak az ugyanazon eseménybıl eredıen tartós rokkantsági szolgáltatásként általa kifizetett összegeket számítja be. Tartós rokkantsági szolgáltatással kapcsolatos többletkifizetést a biztosító nem követelhet vissza. 15. Gyermekbénulás, agyburok- és agyvelıgyulladás A kockázatviselés kiterjed a gyermekbénulás és a kullancscsípés útján terjedı és agyvelıgyulladás (meningoencephalitis) következtében fellépı egészségkárosodásra is, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították, s az legkorábban 15 nappal a biztosítás kezdete után, legkésıbb pedig 15 nappal annak megszőnése után jelentkezik. A betegség kezdetének (a biztosítási esemény idıpontjának) az a nap tekintendı, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és agyvelıgyulladásként diagnosztizált betegség miatt elıször fordultak orvoshoz. 16. Veszettség, tetanuszfertızés A kockázatviselés kiterjed a veszettség során fellépı egészségkárosodásra is, ha a betegséget megállapították, s az legkorábban 60 nappal a biztosítás kezdete után, ill. legkésıbb 60 nappal a biztosítás megszőnése után jelentkezik, kivéve, ha bizonyítható, hogy a fertızıdés a kockázatviselés alatt következett be A kockázatviselés kiterjed a tetanuszfertızés során fellépı egészségkárosodásra is, ha a betegséget megállapították, s az legkorábban 20 nappal a biztosítás kezdete után, ill. legkésıbb 20 nappal a biztosítás megszőnése után jelentkezik, kivéve, ha bizonyítható, hogy a baleset a kockázatviselés alatt következett be A betegség kezdetének (a biztosítási esemény idıpontjának) az a nap tekintendı, amikor a veszettségként, vagy tetanuszfertızésként diagnosztizált betegség miatt elıször orvoshoz fordultak.

20 A 15. ill. 16. pontban felsorolt betegségek elıfordulásakor a biztosító csak halál vagy tartós rokkantság esetén fizet kártérítést. Ezekre a betegségekre kiegészítı biztosítás (baleseti kórházi napidíj, baleseti költségek) még külön díj ellenében sem köthetı. 17. Baleseti kórházi napidíj Kórházi napidíjra vonatkozó biztosítás csak tartós rokkantságra és baleseti halálra vonatkozó biztosítással együtt köthetı, külön díj ellenében A biztosító minden naptári napra, amelyen a biztosított a jelen Feltételek szerinti biztosítási esemény miatt Magyarország területén orvosilag indokolt fekvıbeteg-ellátásban részesül, a baleset napjától számított 2 éven belül maximum 365 napra a biztosítási szerzıdésben meghatározott összegő napidíjat fizet (a kórházi kezelési, ápolási költségeket a biztosító nem téríti) Kórháznak minısülnek az állandó orvosi irányítás és felügyelet alatt álló, az egészségügyi hatóság által engedélyezett kórházak, klinikák, és egyéb egészségügyi fekvıbeteg intézmények, ahová az orvos a balesettel ok-okozati összefüggésben a biztosítottat beutalja A Balesetbiztosítás Általános Feltételei szempontjából nem minısülnek kórháznak pl. az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedık gyógy- és gondozóintézetei, gyógyüdülık és utógondozó szanatóriumok, az idısek szociális otthonai és azok betegosztályai, valamint a fürdıintézetek, továbbá az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei. 18. Baleseti költségek Baleseti költségekre vonatkozó biztosítás csak tartós rokkantságra és baleseti halálra vonatkozó biztosítással együtt köthetı, külön díj ellenében A biztosító a megállapodás szerint erre elıirányzott összeg erejéig megtéríti a balesettel kapcsolatos, Magyarországon felmerülı költségeket, amennyiben azok a baleset napjától számított 2 éven belül merülnek fel és semmilyen egyéb módon nem térülnek meg. Baleseti költségeknek minısülnek: Olyan költségek, amelyek orvosi elıírásra a baleset következményeinek felszámolása érdekében kerültek kiadásra. Ide tartoznak a mővégtagok, fogpótlás vagy más, orvosi megítélés szerint szükséges dolgok elsı ízben való beszerzésével kapcsolatos, számlával igazolt feltétlenül szükséges kiadások Nem téríti meg a biztosító a fürdıkúrákkal és üdülésekkel kapcsolatos utazási és tartózkodási költségeket, továbbá a fogpótlással, mővégtagok vagy más gyógyászati segédeszközök javításával vagy újbóli beszerzésével kapcsolatos kiadásokat Mentési költségek, amelyek akkor válnak szükségessé, ha a biztosított balesetet szenvedett és ennek következtében sérülten mentésre szorul, baleset következtében meghal és holtteste csak mentéssel hozzáférhetı Szállítási költségek, amelyek akkor merülnek fel, ha a balesetet szenvedett biztosítottat a baleset helyszínérıl a kezelésre alkalmas legközelebbi kórházba, valamint kórházból orvosi javaslatra hazaszállítják. A biztosított halálos balesete esetén holttestének hazaszállítását a szerzıdött összeg erejéig a biztosító megtéríti Poggyászkár A biztosítás kiterjed a biztosított ruházatának vagy poggyászának balesetbıl eredı megsemmisülésére, ill. sérülésére A biztosított poggyászának biztosítási fedezete nem terjed ki ékszerekre, nemesfémekre, mővészeti tárgyakra, győjteményekre, készpénzre, bankjegyre, csekkre, takarékbetétkönyvre, egyéb értékpapírokra és okmányokra, semmiféle protézisre, hangszerekre, jármőtartozékokra és alkatrészekre, szerszámokra, menetjegyre, mőszaki készülékekre (számítógép, rádió, fényképezıgép, magnó, TV, felvevı és lejátszó készülékek, stb.) 19. Csonttörés és csontrepedés Csonttörésre vonatkozó biztosítás csak tartós rokkantságra és baleseti halálra vonatkozó biztosítással együtt köthetı, külön díj ellenében A biztosító a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett csonttörés és csontrepedés esetén - balesetenként a bekövetkezett törések számától függetlenül egyszeri kifizetésként - a szerzıdésben csonttörésre megállapított összeget fizeti. A fogtörés nem minısül biztosítási eseménynek. 20. Kiegészítı szolgáltatások A biztosító megtéríti a biztosított számlával igazolt kiadásait, melyek a baleseti esemény körülményeinek tisztázása, valamint a nyújtandó szolgáltatások mértékének objektív megállapítása érdekében, a biztosító külön kérésére további vizsgálatok elvégzésével, dokumentumok beszerzésével kapcsolatban merülnek fel 21. A biztosító szolgáltatásainak esedékessége A biztosító az alábbi határidıkön belül köteles nyilatkozni, hogy elismeri-e szolgáltatási (fizetési) kötelezettségét: tartós rokkantság (maradandó egészségkárosodás) esetén 3 hónapon, a többi esetben 1 hónapon belül A határidık az igénylı által - a baleset lefolyásának és következményeinek megállapítása érdekében és a gyógyeljárás befejezésével kapcsolatosan - a biztosítóhoz benyújtandó összes szükséges igazolás és okmány beérkezésétıl számítandók A tartós rokkantság összetevıit képezı károsodásokra vonatkozó szolgáltatások közül: - az orvosi szempontból egyértelmően tisztázott károsodásokra vonatkozó szolgáltatásokat a biztosító azonnal, - a nem egyértelmő károsodásokra vonatkozó szolgáltatásokat (az objektív elbírálhatóság érdekében) a következmények tisztázódását követıen, a baleset után legkésıbb 4 éven belül, de semmiképpen sem 1 éven belül teljesíti Miután a biztosító fizetési kötelezettsége már megállapítást nyert, de a szolgáltatásként fizetendı összeg nagysága még ismeretlen, a biztosított elıleget kérhet a biztosítótól a végleges elbírálás során kifizetendı összeg terhére. Az elıleg összege nem lehet magasabb, mint a biztosított egészségi állapota alapján várható legkisebb fokú rokkantságnak megfelelı összeg Miután a biztosítási szolgáltatás összege tisztázódott, a kifizetés az ezt követı 15 napon belül esedékes. 22. Eljárás véleménykülönbség esetén (orvosi bizottság) A baleset következményeinek jellegével és mértékével kapcsolatos, vagy arra vonatkozó véleménykülönbség esetén, tehát abban, hogy a bekövetkezett egészségkárosodás milyen mértékben vezethetı vissza a biztosítási eseményre, továbbá, hogy a baleset következményeiben mennyire hatott közre a baleset idıpontjában már fennálló betegség vagy testi fogyatékosság, valamint a pontban írt esetben a biztosító orvosa dönt Azokban az esetekben, amelyeket a pont a biztosító orvosának döntési hatáskörébe utalt, a biztosított a biztosítónak a pontja szerinti nyilatkozata kézhezvételétıl számított 15 napon belül a biztosító vezetı orvosához fordulhat és igénye megjelölésével panasszal élhet. Amennyiben a vitás kérdés ily módon sem oldódik meg, a vezetı orvos nyilatkozatának kézhezvételétıl számított 6 hónapon belül a biztosított kérheti orvosi bizottság döntését Az orvosi bizottság a felek egyetértésével kijelölt független szakértıkbıl álló bizottság, melynek tagjai: 1 fı igazságügyi szakértı

ATLASZ TÁRSASHÁZ BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

ATLASZ TÁRSASHÁZ BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ATLASZ TÁRSASHÁZ BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK 1.) A jelen feltételek alapján az Atlasz Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított részére,

Részletesebben

TÁRSASHÁZ KÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

TÁRSASHÁZ KÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI A TÜV NORD Z.U.G. tanúsítja, hogy az OTP - Garancia Biztosító Rt. mőködése az ISO 9001 nemzetközi szabványban megfogalmazott minıségügyi követelményeknek megfelel. TÁRSASHÁZ KÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK

Részletesebben

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok 8. Cím Biztosítási szerzıdések I. Fejezet Közös szabályok 5:360. [A biztosítási szerzıdés fogalma] Biztosítási szerzıdés alapján a biztosító a szerzıdésben meghatározott biztosítási kockázat viselésére

Részletesebben

A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI A biztosító jelen biztosítás keretében a biztosítási díj ellenében megtéríti a harmadik személy által a megjelölt országok területén okozott és a biztosított

Részletesebben

Garancia Kis- és Középvállalkozói Vagyonbiztosítás önkormányzatok részére

Garancia Kis- és Középvállalkozói Vagyonbiztosítás önkormányzatok részére Garancia Kis- és Középvállalkozói Vagyonbiztosítás önkormányzatok részére G-Kkv Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 A vagyonbiztosítás általános szerzôdési feltételei (vászf) 5 Tûz- és elemi károk biztosításának

Részletesebben

ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI

ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS FELTÉTELEI A Garancia Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) az Elektromos Berendezések és Számítógépek Biztosításának Különös Feltételei

Részletesebben

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Otthon V. Ingóság Biztosítása

Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Otthon V. Ingóság Biztosítása Az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. Otthon V. Ingóság Biztosítása Az Otthon V. Ingóság Biztosítás a jelen Általános és Különös feltételek szerint jön létre az AEGON Magyarország Általános Biztosító

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK A Béres Egészségtár Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság 2000 Szentendre, Dózsa György út 26. szám alatti társaság KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGE SORÁN

Részletesebben

genertel casco ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCKF)

genertel casco ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCKF) genertel casco ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) 2. oldal GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCKF) 8. oldal GENERTEL CASCO ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCAKF) 21. oldal

Részletesebben

víz elvezetésére, vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, gátakban, öntözıberendezésekben, vízügyi

víz elvezetésére, vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, gátakban, öntözıberendezésekben, vízügyi IB98 TŐZBIZTOSÍTÁS - ZÁRADÉKOK 001 ELEKTROMOS ÁRAM OKOZTA TŐZ 2 002 FÖLDRENGÉS 2 003 FÖLDCSUSZAMLÁS, Kİ- ÉS FÖLDOMLÁS, ISMERETLEN ÜREG BEOMLÁSA 2 004 ÁRVÍZ, BELVÍZ 3 005 FELHİSZAKADÁS 3 006 VIHAR 4 007

Részletesebben

ATLASZ ÉDES OTTHON LAKÁSBIZTOSÍTÁS

ATLASZ ÉDES OTTHON LAKÁSBIZTOSÍTÁS ATLASZ ÉDES OTTHON LAKÁSBIZTOSÍTÁS (MJK: AEOLB 001-2010) MJK: AEOLB 001-2010 Érvényes: 2010. június 1-tıl 1/37 ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK 1.) A jelen feltételek alapján a QBE Insurance (Europe) Limited

Részletesebben

ATLASZ KÖNYVELİK FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELİIFEL 001-2008) QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe

ATLASZ KÖNYVELİK FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELİIFEL 001-2008) QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe ATLASZ KÖNYVELİK FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELİIFEL 001-2008) KÖNYVELİIFEL 001-2008 Érvényes: 2008. 10. 01.-tıl 1/9 ATLASZ KÖNYVELİK FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA I). BIZTOSÍTOTTAK

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZATA 2010. SZEGED Szegedi Tudományegyetem Vagyonkezelési Szabályzata 2 TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 4 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 I.1. A szabályzat

Részletesebben

TÁRSASHÁZKÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

TÁRSASHÁZKÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI TÁRSASHÁZKÖZÖSSÉGEK ÉS LAKÁSSZÖVETKEZETEK BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI A VAGYONBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZERZÔDÉSI FELTÉTELEI (VÁSZF) Ezen általános szerzôdési feltételek kerülnek alkalmazásra ha a különös vagy

Részletesebben

ERGO Életbiztosító Zrt. Unit Linked termékeinek Általános Személybiztosítási Szabályzata

ERGO Életbiztosító Zrt. Unit Linked termékeinek Általános Személybiztosítási Szabályzata ERGO Életbiztosító Zrt. Unit Linked termékeinek Általános Személybiztosítási Szabályzata Ny.sz.:1039V01 1. Általános rendelkezések 1.1. Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek - ellenkezı

Részletesebben

ERGO Életbiztosító Zrt. Unit Linked termékeinek Általános Személybiztosítási Szabályzata

ERGO Életbiztosító Zrt. Unit Linked termékeinek Általános Személybiztosítási Szabályzata ERGO Életbiztosító Zrt. Unit Linked termékeinek Általános Személybiztosítási Szabályzata 1. Általános rendelkezések 1.1. Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek - ellenkezı szerzıdéses

Részletesebben

felelõsségbiztosítása

felelõsségbiztosítása Állatorvosok felcím felelõsségbiztosítása ALCÍM Általános szerzõdési feltételek 1/7 I. A biztosítottak köre 1. Jelen szerzõdés szempontjából biztosítottnak minõsül azon személy, illetve szervezet, amely

Részletesebben

Feltétel. Vállalkozás & fejlôdés III. Kisvállalkozói vagyonbiztosítás

Feltétel. Vállalkozás & fejlôdés III. Kisvállalkozói vagyonbiztosítás Feltétel Vállalkozás & fejlôdés III. Kisvállalkozói vagyonbiztosítás Vállalkozás & fejlôdés III. Kisvállalkozói vagyonbiztosítás Tartalomjegyzék A) Ügyféltájékoztató 3 B) ltalános vagyonbiztosítási feltételek

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1. Bevezetı rendelkezések... 3 2. Az Üzletszabályzat nyilvánossága... 4 3. Az Üzletszabályzat módosítása... 4 4. A Bank és az Ügyfél együttmőködése, tájékoztatási

Részletesebben

IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS

IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI TÁVBESZÉLİ SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS Készült: 2003. március 01. Az utolsó módosítás hatályos: 2010. április 1-tıl 1. oldal Tartalomjegyzék 1. A szolgáltató

Részletesebben

Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata (SV-00/2000/1)

Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata (SV-00/2000/1) Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Általános Életbiztosítási Szabályzata (SV-00/2000/1) TARTALOMJEGYZÉK I. ALAPFOGALMAK...1 II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZİDÉS FORMAI SAJÁTOSSÁGAI...4 A biztosítási

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 3/2012. (II.17.) önkormányzati rendelete

Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 3/2012. (II.17.) önkormányzati rendelete Letenye Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2012. (II.17.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı lakások és helyiségek bérletének, valamint elidegenítésének szabályairól Letenye

Részletesebben

E g y e d i s z e r z ı d é s e k f e l t é t e l g y ő j t e m é n y e, v a g y o n b i z t o s í t á s

E g y e d i s z e r z ı d é s e k f e l t é t e l g y ő j t e m é n y e, v a g y o n b i z t o s í t á s E g y e d i s z e r z ı d é s e k f e l t é t e l g y ő j t e m é n y e, v a g y o n b i z t o s í t á s A feltételgyűjteményben felsorolt feltételek közül a biztosítási szer- ződésre csak a kötvényben

Részletesebben

BELFÖLDI UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2012-E01)

BELFÖLDI UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2012-E01) BELFÖLDI UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2012-E01) Jelen általános biztosítási feltételek (a továbbiakban: általános feltételek) és különös biztosítási feltételek (a továbbiakban:

Részletesebben

EF-090 ERGO TGR Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei

EF-090 ERGO TGR Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei EF-090 ERGO TGR Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei Tartalomjegyzék 1. A szerzıdéssel kapcsolatos fogalmak 2. Általános rendelkezések 3. A biztosítási szerzıdés alanyai

Részletesebben

Aegon Sí- és Snowboard felszerelés Biztosítás Szabályzat

Aegon Sí- és Snowboard felszerelés Biztosítás Szabályzat Aegon Sí- és Snowboard felszerelés Biztosítás Szabályzat A Sí- és Snowboard felszerelés Biztosítás jelen feltételek szerint jön létre az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. cím: 1091 Budapest,

Részletesebben

A gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni.

A gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást bármelyik okmányirodában be lehet jelenteni. Gépjármű átírás Mikor kell Gépjármő tulajdonjogában bekövetkezett változást a jármő korábbi tulajdonosának (eladó) és az új tulajdonosnak (vevı) is be kell jelentenie az okmányirodában. A korábbi tulajdonos

Részletesebben

UNION-Paletta Kisvállalkozói Vagyonbiztosítási Feltételek

UNION-Paletta Kisvállalkozói Vagyonbiztosítási Feltételek UNION-Paletta Kisvállalkozói Vagyonbiztosítási Feltételek ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) Az alábbi általános vagyonbiztosítási feltételek alapján az UNION Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító)

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK AZ INTERNET SZOLGÁLTATÁSRA

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK AZ INTERNET SZOLGÁLTATÁSRA PC-PLANET Informatikai Kft. 5400 Mezıtúr, Dózsa György út 40. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK AZ INTERNET SZOLGÁLTATÁSRA Hatályos: 2012. május 1-tıl. 1 Tartalomjegyzék 1. Általános adatok, elérhetıség...3

Részletesebben

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek

Általános Vagyonbiztosítási Feltételek Általános Vagyonbiztosítási Feltételek A jelen feltételek az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) vagyonbiztosítási szerződéseire vonatkoznak, feltéve, hogy a szerződést

Részletesebben

union24-otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Épület, építmény, ingóságbiztosításhoz

union24-otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Épület, építmény, ingóságbiztosításhoz union24-otthonbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Épület, építmény, ingóságbiztosításhoz A biztosítótársaságra vonatkozó adatok: Név, székhely és jogi forma: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. 1082

Részletesebben

Építés- és szerelésbiztosítás (C.A.R.) különös feltételei. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz.: 16496

Építés- és szerelésbiztosítás (C.A.R.) különös feltételei. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz.: 16496 Építés- és szerelésbiztosítás (C.A.R.) különös feltételei Hatályos: 2014. március 15-étől Nysz.: 16496 Tartalomjegyzék Vagyon és felelősségbiztosításokra vonatkozó közös rendelkezések....3 I. Kiegészítő

Részletesebben

Kábeltelevíziós Szolgáltatás

Kábeltelevíziós Szolgáltatás Készítés/utolsó módosítás dátuma:2009.11.29 1.oldal,összesen:62 Kábeltelevíziós Szolgáltatás NOVI-COM KFT 3842 HALMAJ MÁJUS 1.ÚT 15. a Magyar Kábelteleviziós és Hirközlési Szövetség tagja Általános Szerzıdési

Részletesebben

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítása A Társasház és Lakásszövetkezet Komplex Biztosítás (továbbiakban TLK), mint csoportos biztosítás a jelen

Részletesebben

visszaigazolására szolgáló dokumentumokat és egyéb bizonylatokat, amelyeket a Felek egymás között kicseréltek vagy kicserélésre kerülnek. 1.

visszaigazolására szolgáló dokumentumokat és egyéb bizonylatokat, amelyeket a Felek egymás között kicseréltek vagy kicserélésre kerülnek. 1. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSE 2010. január hó 21-én tartott nyilvános ülésének jegyzıkönyvi K I V O N A T A Tárgy: A CIB Bank Zrt.-vel kötött keretszerzıdés A közgyőlés 17 igen,

Részletesebben

Szolgáltatási szerzıdés közmőves ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

Szolgáltatási szerzıdés közmőves ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Szolgáltatási szerzıdés közmőves ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK A közmőves ivóvízellátásról és a közmőves szennyvízelvezetésrıl szóló többször módosított 38/1995.

Részletesebben

Rendezvényszervezõi. felelõsségbiztosítás

Rendezvényszervezõi. felelõsségbiztosítás Rendezvényszervezõi felcím felelõsségbiztosítás ALCÍM Általános szerzõdési feltételek 1/6 Biztosítási esemény 1. Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. (Cg.01-10-041356., a Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság,

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

BELFÖLDI UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2007-12BF)

BELFÖLDI UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2007-12BF) BELFÖLDI UTASBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (EUB2007-12BF) Jelen általános biztosítási feltételek (a továbbiakban: általános feltételek) és különös biztosítási feltételek (a továbbiakban:

Részletesebben

Ügyféltájékoztató...3. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)...5

Ügyféltájékoztató...3. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)...5 Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató.................................................................................3 Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)..............................................................5

Részletesebben

GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítása (feltételgyűjtemény) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16584

GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítása (feltételgyűjtemény) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16584 GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítása (feltételgyűjtemény) Hatályos: 2014. március 15. Nysz.: 16584 Tartalomjegyzék GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések összkockázatú vagyonbiztosítás

Részletesebben

Független biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítás Általános szerződési feltételek

Független biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítás Általános szerződési feltételek Független biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói felelősségbiztosítás Általános szerződési feltételek I. A biztosítás tárgya 1. Az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság a céget nyilvántartó

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. /A 2008. május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/

KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. /A 2008. május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA /A 2008. május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ Jóváhagyta a KÖBE 2008. május 23-i Küldöttgyőlése Tartalomjegyzék

Részletesebben

Belföldi szervezett utazáson résztvevık baleset- és poggyászbiztosítása

Belföldi szervezett utazáson résztvevık baleset- és poggyászbiztosítása Belföldi szervezett utazáson résztvevık baleset- és poggyászbiztosítása A biztosítást megkötheti az a - Magyarországon bejegyzett utazásszervezı által, Magyarország területén belül - szervezett utazáson

Részletesebben

Székhely: 7630 Pécs, Zsolnay V. u. 37. Cégjegyzékszám: 02-09-072379

Székhely: 7630 Pécs, Zsolnay V. u. 37. Cégjegyzékszám: 02-09-072379 2. számú melléklet MEGBÍZÁSI SZERZİDÉS mely létrejött egyrészrıl: a Zsolnay Örökségkezelı Nonprofit Kft. mint Megbízó (a továbbiakban: Megbízó), Székhely: 7630 Pécs, Zsolnay V. u. 37. Cégjegyzékszám: 02-09-073887

Részletesebben

4. oldal. 10. oldal. 23. oldal

4. oldal. 10. oldal. 23. oldal 4. oldal 10. oldal 23. oldal A társaság az ISVAP által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásába bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik. 2 TARTALOMJEGYZÉK A Genertel Biztosító Zrt. e-lakás feltételek

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y A A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Alapszabálya A L A P S Z A B Á L Y A Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 01-10-044841 cégjegyzékszámon bejegyezte a Morgan Hill

Részletesebben

N-Telekom Kft. Általános Szerzıdési Feltételek kivonata adatátviteli Internet hozzáférés szolgáltatására

N-Telekom Kft. Általános Szerzıdési Feltételek kivonata adatátviteli Internet hozzáférés szolgáltatására N-Telekom KFT 1 IT ÁSZF kivonat N-Telekom Kft. Általános Szerzıdési Feltételek kivonata adatátviteli Internet hozzáférés szolgáltatására 1. A szolgáltató neve, címe: Az N-Telekom Szolgáltató és Kereskedelmi

Részletesebben

- a Képviselı-testületnek -

- a Képviselı-testületnek - SÁROSPATAK VÁROS POLGÁRMESTERÉRİL 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. Tel.: 47/513-250 Fax.: 47/311-404 E lıterjesztés - a Képviselı-testületnek - a Sárospatak, Szent Erzsébet u. 26. sz. alatti önkormányzati

Részletesebben

Ügyféltájékoztató...3. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)...5

Ügyféltájékoztató...3. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)...5 Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató.................................................................................3 Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)..............................................................5

Részletesebben

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT

29/2008. ( XI. 25.) KKÖT Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 29/2008. ( XI. 25.) KKÖT rendelete a települési szilárd hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról /Egységes szerkezet/ Kiszombor Község

Részletesebben

Lakásbiztosítás T-Home ügyfeleknek Általános Biztosítási Feltételek

Lakásbiztosítás T-Home ügyfeleknek Általános Biztosítási Feltételek Lakásbiztosítás T-Home ügyfeleknek Általános Biztosítási Feltételek Jelen szabályzatban foglalt feltételek eltérő szerződési kikötések hiányában az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban:

Részletesebben

ÉPÍTÉS- ÉS SZERELÉS- BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

ÉPÍTÉS- ÉS SZERELÉS- BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ GB517 JELŰ ÉPÍTÉS- ÉS SZERELÉS- BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ Az OTP Csoport partnere GB517 JELŰ ÉPÍTÉS- ÉS SZERELÉSBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

(hatályos: 2006. augusztus 15. napjától)

(hatályos: 2006. augusztus 15. napjától) Gépjármővek és Berendezések Lízingszerzıdésének Általános Szerzıdési Feltételei (hatályos: 2006. augusztus 15. napjától) I. ÉRTELMEZİ RENDELKEZÉSEK 1. Lízingszerzıdés (továbbiakban: Szerzıdés): A Lízingbe

Részletesebben

(Egységes szerkezetben)

(Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 15/2000.(III.31.) Kgy rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról (Egységes szerkezetben) A lakások és helyiségek

Részletesebben

LETENYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 8/2006. (V.10. ) RENDELETE A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT SZABÁLYAIRÓL. Egységes szerkezetben

LETENYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 8/2006. (V.10. ) RENDELETE A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT SZABÁLYAIRÓL. Egységes szerkezetben LETENYE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 8/2006. (V.10. ) RENDELETE A KÖZTERÜLET-HASZNÁLAT SZABÁLYAIRÓL Egységes szerkezetben Letenye Város Önkormányzatának a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

2.2. Biztosított az a jogi személy, aki valamely áruknak közúton, járművel, díj ellenében történő belföldi fuvarozására vállalkozik.

2.2. Biztosított az a jogi személy, aki valamely áruknak közúton, járművel, díj ellenében történő belföldi fuvarozására vállalkozik. 1. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA 1.1. A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. a jelen biztosítási szerződés alapján díjfizetés ellenében a 7. pontban foglalt kivételekkel megtéríti mindazokat az árukárokat,

Részletesebben

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 A Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 1Egységes szerkezetbe foglalva a Közgyőlés 2013. december 16-i.../2013. (12.16.) számú határozata szerinti

Részletesebben

KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZİDÉS

KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZİDÉS KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZİDÉS amely létrejött egyrészrıl másrészrıl Budapest Fıváros XIII. kerületi Önkormányzat (képviseli: dr. Tóth József polgármester, székhely: 1139 Budapest, Béke tér 1., adószám: 15513003-2-41,.KSH

Részletesebben

1. oldal, összesen: 34. 1993. évi XCVI. törvény. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1. oldal, összesen: 34. 1993. évi XCVI. törvény. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. oldal, összesen: 34 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról A szociális biztonság erısítése sürgetı társadalmi érdek. A szociális

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS amely létrejött egyrészrıl az Szécsény Város Önkormányzata Címe: 3170 Szécsény, Rákóczi út 84. Adószám: 15451244-2-12 Számlaszám: Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. 10402142-21424304

Részletesebben

felcím felelõsségbiztosítás Szakmai felelõsségbiztosítási szerzõdési feltételek közjegyzõk részére ALCÍM AHE-10267/2 1/7

felcím felelõsségbiztosítás Szakmai felelõsségbiztosítási szerzõdési feltételek közjegyzõk részére ALCÍM AHE-10267/2 1/7 Tabellio felcím felelõsségbiztosítás Szakmai felelõsségbiztosítási szerzõdési feltételek közjegyzõk részére ALCÍM 1/7 A szerzõdés alanyai 1. Az Allianz Hungária Biztosító Zártkörûen mûködõ Részvénytársaság

Részletesebben

COMPLEX JOGI ADATBÁZISOK ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI. I. Értelmezı rendelkezések

COMPLEX JOGI ADATBÁZISOK ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI. I. Értelmezı rendelkezések COMPLEX JOGI ADATBÁZISOK ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI I. Értelmezı rendelkezések Szolgáltató: a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. (1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21 35.). Elıfizetı:

Részletesebben

KEZESSÉGI ÁLTALÁNOS 1. oldal SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

KEZESSÉGI ÁLTALÁNOS 1. oldal SZERZİDÉSI FELTÉTELEK KEZESSÉGI ÁLTALÁNOS 1. oldal SZERZİDÉSI FELTÉTELEK érvényes: 2012. július 1-jétıl A 2012. szeptember 1-jétıl érvényes Hirdetménnyel Kölcsönszerzıdéshez LEADER Helyi Akciócsoportok (a továbbiakban: Akciócsoportok)

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ. Budapest III. kerület út-, és járdajavítások 2011-2013. években

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ. Budapest III. kerület út-, és járdajavítások 2011-2013. években AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Budapest III. kerület út-, és járdajavítások 2011-2013. években TARTALOMJEGYZÉK I. ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLATTEVİKNEK 1. A dokumentációban elıforduló kifejezések 2. A közbeszerzési

Részletesebben

START ÉPÍTÉSSZERELÉS BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZATA (SÉB-05)

START ÉPÍTÉSSZERELÉS BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZATA (SÉB-05) START ÉPÍTÉSSZERELÉS BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZATA (SÉB-05) Az Argosz Biztosító Rt. /a továbbiakban: Biztosító/ vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében e Szabályzatnak megfelelő módon és mértékben

Részletesebben

Preambulum. I. Az Üzletszabályzatban alkalmazott fogalmak

Preambulum. I. Az Üzletszabályzatban alkalmazott fogalmak LOMBARD PÉNZÜGYI ÉS LÍZING ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDÖ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA PSZÁF engedély száma: 2138/1998/F Gépjármő és gép lízing tevékenységre PLAT/2010.05.31. Preambulum A Takarékbank Zrt. 2010.

Részletesebben

MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A BANKSZÁMLÁK VEZETÉSÉRİL, A BETÉTGYŐJTÉSRİL ÉS A KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A BANKSZÁMLÁK VEZETÉSÉRİL, A BETÉTGYŐJTÉSRİL ÉS A KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL MKB BANK ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA A BANKSZÁMLÁK VEZETÉSÉRİL, A BETÉTGYŐJTÉSRİL ÉS A KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Budapest, 2012. június 1. TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 6 1. Az Üzletszabályzat

Részletesebben

INFOTEAM 95 Kft. 3849 FORRÓ Fı út 95 Tel.: 06 46 587 264 www.skylan.hu info@skylan.hu INTERNET SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

INFOTEAM 95 Kft. 3849 FORRÓ Fı út 95 Tel.: 06 46 587 264 www.skylan.hu info@skylan.hu INTERNET SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK INFOTEAM 95 Kft. 3849 FORRÓ Fı út 95 Tel.: 06 46 587 264 www.skylan.hu info@skylan.hu INTERNET SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Utolsó módosítás kelte: 2009.02.26 Hatálybalépés idıpontja: 2009.03.29

Részletesebben

A kiállítási biztosítás szerződési feltételei

A kiállítási biztosítás szerződési feltételei A kiállítási biztosítás szerződési feltételei 111/8/2002/B01 1/0 1/10 HE-13254/1 A jelen biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye

CompLex Hatályos Jogszabályok Győjteménye 1. oldal, összesen: 96 CompLex (http://www.complex.hu/) Jogtár (http://www.jogtar.hu/) Céginfo (http://www.complex.hu/ceginfo.php) Termékeink (http://www.complex.hu/termekek.php) CompLex Hatályos Jogszabályok

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZİDÉS

ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZİDÉS A1-K000000/000 számú ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZİDÉS amely a.. szám alatti lakóépület, illetıleg vegyes célra használt épület (a továbbiakban együtt: épület), mint felhasználási hely hıközponti mérés szerinti

Részletesebben

1 KÉTHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2005. (VII.01.) RENDELETE. a közterület-használatról

1 KÉTHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2005. (VII.01.) RENDELETE. a közterület-használatról 1 KÉTHELY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2005. (VII.01.) RENDELETE a közterület-használatról Kéthely Község Önkormányzatának Képviselıtestülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított

Részletesebben

Nyilvánosságra hozandó szerzıdési feltételei az Országos Földfelszíni Analóg Rádió és Televízió Mősorszórási Szolgáltatások tárgyában

Nyilvánosságra hozandó szerzıdési feltételei az Országos Földfelszíni Analóg Rádió és Televízió Mősorszórási Szolgáltatások tárgyában ANTENNA HUNGÁRIA ZRT. 1119 Budapest, Petzvál J. u. 31-33. Adószáma: 10834730-2-44 Cégjegyzék száma: 01-10-042190 a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa DH-2644-2/2008. számú határozata alapján az Átláthatóság

Részletesebben

AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. AEGON MOTOR CASCO BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZAT

AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. AEGON MOTOR CASCO BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZAT AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. AEGON MOTOR CASCO BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZAT AEGON Motor Casco biztosítás szabályzat Tartalomjegyzék 1. MOTOR CASCO SZERZÔDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI... 5 1.1. A biztosítási

Részletesebben

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Kerékpár Biztosítás Szabályzat

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Kerékpár Biztosítás Szabályzat Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Kerékpár Biztosítás Szabályzat A Kerékpár Biztosítás jelen feltételek szerint jön létre az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. cím: 1091 Budapest, Üllôi

Részletesebben

Kábelsat-2000 Kft szolgáltató

Kábelsat-2000 Kft szolgáltató Kábelsat-2000 Kft szolgáltató a tagja Általános Szerzıdési Feltételek vezetékes mősorjel-elosztási szolgáltatáshoz Csákvár, Gánt, Csókakı, Magyaralmás, Polgárdi, Székesfehérvár-Kisfalud települések területén

Részletesebben

M E G Á L L A P O D Á S

M E G Á L L A P O D Á S M E G Á L L A P O D Á S a csákánydoroszlói Csaba József ÁMK és rábagyarmati, ivánci Tagintézményei oktatási - nevelési feladatokat ellátó intézményi társulásról A megállapodás 2. pontjában részletesen

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/513-264 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu ELİTERJESZTÉS - a Képviselı-testületnek - önkormányzati tulajdonú ingatlan

Részletesebben

Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete. alapszabálya

Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete. alapszabálya A Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete alapszabálya egységes szerkezetben a 2016. február hó 6. napján megtartott közgyőlés által elfogadott módosításokkal 2 A Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete

Részletesebben

Oktatási Bizottság 2014-2015. évi Ügyvédiskola beszámoló tesztkérdések. Budapesti Ügyvédi Kamara

Oktatási Bizottság 2014-2015. évi Ügyvédiskola beszámoló tesztkérdések. Budapesti Ügyvédi Kamara 1 Büntetı ügyben ellenérték fejében védelmet ki láthat el? a) kizárólag ügyvéd b) bárki c) közeli hozzátartozó 2 Az ügyvéd ellenérték fejében foglalkozhat-e ingatlanközvetítéssel? c) csak engedéllyel 3

Részletesebben

POLGÁR MIKLÓS A RENDVÉDELMI SZERVEK BEAVATKOZÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSI RENDJE 270

POLGÁR MIKLÓS A RENDVÉDELMI SZERVEK BEAVATKOZÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSI RENDJE 270 POLGÁR MIKLÓS A RENDVÉDELMI SZERVEK BEAVATKOZÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSI RENDJE 270 A katasztrófavédelmi rendvédelmi szervekhez tartoznak a hivatásos tőzoltóparancsnokságok, 271 így országszerte

Részletesebben

1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A felek jogviszonyára a biztosítási szerzôdés, a szabályzat és a Polgári Törvénykönyv az irányadó.

1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A felek jogviszonyára a biztosítási szerzôdés, a szabályzat és a Polgári Törvénykönyv az irányadó. Módozat: Autó + Szabadság Reál casco biztosítási szabályzat Alapbiztosítás 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A felek jogviszonyára a biztosítási szerzôdés, a szabályzat és a Polgári Törvénykönyv az irányadó. 2.

Részletesebben

Alapbiztosítás. UNION-Bázis Casco. Casco biztosítási feltételek

Alapbiztosítás. UNION-Bázis Casco. Casco biztosítási feltételek UNION-Bázis Casco Alapbiztosítás Casco biztosítási feltételek Az UNION Biztosító Rt. a biztosítási díj megfizetése ellenében a kockázatviselés idõtartama alatt a jelen biztosítási feltételekben rögzített

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK B melléklet (TKSZ) ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK külföldi, konvertibilis pénznemben nyilvántartott fizetési számlák és lekötött betétszámlák vezetéséhez természetes személyek részére Jelen Általános

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK BIZTOSÍTÁSI SZERZİDÉSE

SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK BIZTOSÍTÁSI SZERZİDÉSE SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK BIZTOSÍTÁSI SZERZİDÉSE SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS ELEKRTONIKUS BERENDEZÉSEK BIZTOSÍTÁSI SZERZİDÉSE TARTALOMJEGYZÉK I. ALAPBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK... 4 Biztosítható vagyontárgyak...

Részletesebben

II. Záradék az MKB Családi Otthonbiztosítás Általános Szerzıdési Feltételeinek és a Különös Biztosítási Feltételek változásáról

II. Záradék az MKB Családi Otthonbiztosítás Általános Szerzıdési Feltételeinek és a Különös Biztosítási Feltételek változásáról Tárgy: Értesítés biztosítási szerzıdés módosításáról Tisztelt Ügyfelünk! A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló 2003. évi LX. tv. 2010. április 1-jétıl hatályos 96. (8) bekezdésébe foglalt

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Képviselı-testületének 15/2000. (XI.23.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletérıl

Hajdúszoboszló Város Képviselı-testületének 15/2000. (XI.23.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletérıl Hajdúszoboszló Város Képviselı-testületének 15/2000. (XI.23.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletérıl (egységes szerkezetben a 9/2001. (VI.21.), 5/2005. (II.24), 17/2006. (V. 18.), 34/2006.

Részletesebben

Vállalkozási Szerzıdés

Vállalkozási Szerzıdés Vállalkozási Szerzıdés mely létrejött egyrészrıl Pécs Városi Költségvetési Központi Elszámoló Szervezet (7621 Pécs, Bercsényi u. 3., Adószám:.., Bankszámlaszám:... Képviseli: ), mint megrendelı a továbbiakban:

Részletesebben

Arany Glóbusz Atlasz Otthonbiztosítás Szabályzat Érvényes: 2016.02.01-tôl

Arany Glóbusz Atlasz Otthonbiztosítás Szabályzat Érvényes: 2016.02.01-tôl ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK 1.BEVEZETÉS 1.)A biztosítási megállapodás 1.1 A jelen feltételek alapján a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (1143 Budapest, Stefánia út 51. cégjegyzékszáma:

Részletesebben

A mezõgazdasági növények jég- és elemikár-biztosításának szerzõdési feltételei

A mezõgazdasági növények jég- és elemikár-biztosításának szerzõdési feltételei A mezõgazdasági növények jég- és elemikár-biztosításának szerzõdési feltételei A mezõgazdasági növények jég- és elemikár-biztosításának szerzõdési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Lakossági kölcsönökhöz. Hatályba lépés napja: 2010. november 27. Kölcsönszerzıdés száma:.

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Lakossági kölcsönökhöz. Hatályba lépés napja: 2010. november 27. Kölcsönszerzıdés száma:. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Lakossági kölcsönökhöz Hatályba lépés napja: 2010. november 27. Kölcsönszerzıdés száma:. A Forrás Takarékszövetkezet (székhelye: 8164 Balatonfıkajár, Kossuth u. 16.; cégjegyzékszáma:

Részletesebben

ATLASZ ELECTRONIC ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK ALL-RISK BIZTOSÍTÁSA

ATLASZ ELECTRONIC ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK ALL-RISK BIZTOSÍTÁSA ATLASZ ELECTRONIC - FELTÉTEL ATLASZ ELECTRONIC ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK ALL-RISK BIZTOSÍTÁSA KÖTVÉNY (I. RÉSZ) 1. CIKKELY: BIZTOSÍTOTT ÉRDEK A biztosítási szerzıdés fedezetet nyújt a kötvényhez tartozó

Részletesebben

A P L A N I N V E S T B R Ó K E R Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A É S Á L T A L Á N O S

A P L A N I N V E S T B R Ó K E R Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A É S Á L T A L Á N O S A P L A N I N V E S T B R Ó K E R Z Á R T K Ö RŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A É S Á L T A L Á N O S S Z E R ZİDÉSI FELTÉTELEI A Társaság Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által

Részletesebben

Általános Szerzıdési Feltételek

Általános Szerzıdési Feltételek 1. oldal, összesen:67 Általános Szerzıdési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) NOVI-COM KFT 3842 HALMAJ MÁJUS 1.ÚT 15. a Magyar Kábelteleviziós és Hirközlési Szövetség tagja vezetékes mősorterjesztési szolgáltatásra

Részletesebben

Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testületének 30/2009.(XII. 18.) rendelete

Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testületének 30/2009.(XII. 18.) rendelete Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testületének 30/2009.(XII. 18.) rendelete Hatályos: 2012. október 1-tıl. Egységesítve:2012. szeptember 28. a szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetben

Részletesebben

Számítógépek és elektronikus berendezések biztosítási szerződési feltételei

Számítógépek és elektronikus berendezések biztosítási szerződési feltételei Számítógépek és elektronikus berendezések biztosítási szerződési feltételei 1/7 HE-12215/3 I. Alapbiztosítási feltételek 1. Az Allianz Hungária Biztosító Rt. Cg. 01-10-041356, székhely: 1054 Budapest,

Részletesebben

- 1 - Utasbiztosítási Feltételek I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

- 1 - Utasbiztosítási Feltételek I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Mit nyújt Önnek a Chartis Travel Guard utasbiztosítás? A Chartis Hungary biztosítóról Jelen feltételek (a továbbiakban: Utasbiztosítási Feltételek) szerinti biztosítási fedezetet a Chartis Europe S.A.

Részletesebben