Az egyszerősített felszámolás néhány kérdése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az egyszerősített felszámolás néhány kérdése"

Átírás

1 Az egyszerősített felszámolás néhány kérdése A több, mint félszáz alkalommal módosított évi XLIX. tv. (Cstv.) egyes rendelkezései ma is felvetnek olyan vitás jogalkalmazási kérdéseket, amelyek eddig lappangtak. Felszínre kerülésük összefüggésbe hozható azzal is, hogy a felszámolási ügyeket intézı bírói kar részben az ítélıtáblák felállása miatt megújult, s azok, akik most szembesülnek a Cstv. hiányos rendelkezéseivel, más válaszokat keresnek a felmerülı kérdésekre, mint idısebb kollégáik. Ilyen, az utóbbi idıben felszínre került kérdésnek tekinthetı az egyszerősített felszámolás kérdése is. A téma kollégiumi megvitatását az indokolja, hogy a felmerülı kérdések egy része az egyszerősített felszámolás alapkérdései közé tartozik, más részük viszont a többi felszámolási ügyben is rendszeresen felmerül. Célszerő ezért az egyszerősített felszámolás kapcsán felmerülı kérdéseknek a megvizsgálása, az egységes gyakorlat kialakítása érdekében. 1.) Történeti elızmények a.) Az évi XVII. tc. rendelkezései A mai egyszerősített felszámoláshoz leginkább rokonítható sommás csıdeljárást az évi XVII. tc a szabályozta. Ennek értelmében, ha a csıdnyitás idejekor vagy a tömeggondnok jelentésébıl az tőnik ki, hogy a közadós javai az eljárási költségek fedezésére elegendık ugyan, de nagyobb részt könnyen értékesíthetı ingóságokból állnak és a kétségtelen elıjoggal bíró követelések valószínőleg az egész vagyont felemésztik, a bíróság sommás eljárást rendelhetett el. A sommás eljárás a következıkben tért el a rendes csıdeljárástól: -a csıdhirdetményt elegendı volt egyszer közzétenni; -a hitelezıi bejelentéseket a felszámolási határnapig meg kellett tenni, - meg kellett kísérelni az egyezségkötést a felszámolási határnap elıtt; -nem kellett csıdválasztmányt választani, helyette a hitelezık összessége döntött és - mellızhetı volt a csıdtömeg részletes felosztása. 1 A fenti szabályozásból látható, hogy a sommás csıdeljárás megindításának egészen más feltételeit szabályozta a törvény. Az egyszerősített felszámoláshoz csak annyiban hasonlítható, hogy az eljárási szabályok az eljárás lefolytatását megkönnyítették. b.) Az évi 11. tvr. (Ftvr) rendelkezései Az évi 11. tvr. (Ftvr) 7. (2) bekezdése említi meg az egyszerősített felszámolás lehetıségét, amikor kimondja, hogy egyszerősített felszámolási eljárásnak van helye, ha a gazdasági társaság kivételével a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszőnésérıl a külön jogszabályok szerint határozatot hoztak. Ezt a lehetıséget az évi 26. tvr. módosító rendelkezései tették lehetıvé. Gazdálkodó szervezetek esetén ugyanezt a 1 Fehérvári Jenı Magyar csıdjog vázlata Budapest, old. 1

2 rendelkezést a Gt.- be foglalták, a szabályozás tartalmából következıen ez az egyszerősített felszámolás a mai végelszámolási eljárásnak megfelelı szabályokat tartalmazta. 2 c.) Az évi XLIX. tv. elıírásai Az évi XLIX. tv (Cstv.) már külön szabályozta az egyszerősített felszámolás eseteit. A törvény két lépcsıs megoldást vezetett be. Az elsı lépcsıben a bíróság a felszámoló kérelmére végzéssel elrendelte az adós egyszerősített felszámolását, ha a vagyon a várható felszámolási költségekre sem nyújtott fedezetet, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan volt. (Cstv.55. (1) bekezdés) A végzés jogerıre emelkedése után a felszámoló köteles volt az adós által kötött szerzıdéseket felmondani, illetve azoktól elállni, a gazdaságilag indokolt szerzıdéseket teljesíteni. 90 nap állt a felszámoló rendelkezésére a vagyontárgyak értékesítésére, ha ennyi idı alatt ez nem volt lehetséges, mentesült az értékesítési kötelezettség alól. (Cstv. 55. (3) bekezdés.) A ma is jelentkezı problémák szemszögébıl figyelemre méltó elıírást tartalmazott az 55. (4) bekezdése, amely kimondta, hogy az egyszerősített felszámolást elrendelı végzés jogerıre emelkedésétıl számított 90 nap alatt az adós ellen folyamatban lévı adóhatósági- és versenyfelügyeleti-, társadalombiztosítási ellenırzéseket be kell fejezni. Az egyszerősített felszámolást elrendelı végzés jogerıre emelkedésétıl számított 90 nap elteltével a bíróságnak hivatalból a felszámoló meghallgatását követıen meg kellett hozni a záróvégzést. Ehhez nem kellett a felszámolónak ún. záróanyagot készíteni. A végzésben kellett rendelkezni a befolyt pénzeszközök felosztásáról, illetve a nem értékesített vagyontárgyak hitelezık közötti felosztásáról a Cstv. 57. (12) bek. szerinti sorrend figyelembe vételével. Az egyszerősített felszámolás ilyen szabályozása a gyakorlatban azért mőködött nehézkesen, mert az egyszerősített felszámolást elrendelı végzést gyakran megfellebbezték, a fellebbezések elbírálása elhúzódott, s emiatt a vagyontalan cégek jogutód nélküli megszüntetésével kapcsolatos eljárások befejezéséhez több évre volt szükség. d.) A jelenleg hatályos Cstv. elıírásai A Cstv-t módosító évi LXXXI. tv. (I. Cstv. Novella) lényegesen megváltoztatta az egyszerősített felszámolás szabályait. Az új szabályokat szerkezetileg is külön, az új 63/A. - ban helyezték el, s radikálisan egyszerősítették az eljárást. A korábbi rendelkezésekkel ellentétben az új szabályok szerint nem kell megvárni a 90 nap elteltét ahhoz, hogy a bíróság elrendelje a gazdálkodó szervezet megszüntetését és a cégjegyzékbıl való törlését. Amennyiben megállapítható, hogy az egyszerősített felszámolás feltételei fennállnak, a bíróság a felszámoló erre irányuló kérelmére 15 napon belül rendelkezik az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezık közötti felosztásáról és az adós megszüntetésérıl (Cstv. 63/A. ). A Cstv-t módosító évi LXIX. tv az egyszerősített felszámolás szabályait nem módosította, csak áthelyezte a 63/B. -ba. A jelenleg hatályos elıírás a következı: 2 Polgári nemperes eljárások ) szerk: Németh János) Budapest, old. 2

3 63/B. (1) Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendı, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli elıkészítése alapján - a kérelem beérkezését követı 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezık közötti felosztását az 57. (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. A bíróság elrendeli a jogerıs végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. -ban foglalt szerveknek. (2) Az írásbeli elıkészítésnek tartalmaznia kell a hitelezıi igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. (3) Az írásbeli elıkészítés során a felszámolónak a hitelezıi igényt bejelentett hitelezıket (választmányt) tájékoztatnia kell arról, hogy egyszerősített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel kell hívnia a hitelezıket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhetı vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelı határidın belül jelentsék be a felszámolónak. 2.) A gyakorlatban felmerülı kérdések Az egyértelmően megállapítható, hogy a törvényalkotó az egyszerősített felszámolás szabályait a végletekig leegyszerősítette, s a törvénymódosítás arra irányult, hogy az eljárások gyorsan, a lehetı legkisebb költségek alkalmazásával lezárhatók legyenek. A késıbb megtárgyalandó, s a gyakorlatban felmerülı kérdésekre a módosítást tartalmazó I. Cstv. Novella indokolása sem ad választ. Az elsı kérdés az, jelentıséget kell-e tulajdonítani annak, hogy a törvényalkotó a módosítás során kivette a felszámolás szabályai közül az egyszerősített felszámolásra vonatkozó elıírásokat és szerkezetileg külön helyezte el, hasonlóan az évi XVII.tc. megoldásához. Álláspontom szerint a kérdés nem akadémikus, mert az adott elıírás törvényen belüli elhelyezésének mindig is jelentısége van a jogszabályok értelmezése során. 3 Ebben az esetben ebbıl az elhelyezésébıl az a vitathatatlan következtetés vonható le, hogy a felszámolásnak pontosabban a felszámolási eljárás lezárásának - két formáját szabályozza a törvény, az általános és az egyszerősített formáját. Ennek pedig az a következménye, hogy az egyszerősített felszámolás körében felmerülı problémák megoldása során nem lehet automatikusan alkalmazni az általános szabályokat, kivéve, ha a törvény kifejezetten visszautal valamely szabályra, mint teszi ezt a Cstv. 57. (1) és 29. esetében, vagy a törvény rendelkezéseibıl, annak tartalmából következik, hogy a rendelkezés általános elıírást tartalmaz. Példaként említhetı a Cstv. 56. (3) bekezdés azon elıírása, hogy amennyiben az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található, a vagyontárgyaknak a hitelezık közötti felosztásáról rendelkezı végzés jogerıre emelkedésével a zálogjog megszőnik. Az egyszerősített felszámolás jellemzıje, hogy mindaddig, amíg a felszámoló az egyszerősített záróanyagot nem nyújtja be, az eljárás az általános szabályok szerint folyik, s a fent említett külön szabályok csak az eljárás egyszerősített módon történı befejezésére irányadóak. Ebbıl következik, hogy a hitelezıi igények bejelentése, visszaigazolása, a vitatott hitelezıi igények elbírálása, a kifogások elıterjesztése és elbírálása során és még számtalan 3 Szladits A magyar magánjog vázlatában a logikai értelmezéssel kapcsolatban mondja: A logikai értelmezés a kétes törvényszöveg értelmét a logika szabályai szerint, különösen a törvény logikai szerkezetébıl vont következtetések útján állapítja meg. A magyar magánjog vázlata I.50.old. Lábady Tamás a logikai értelmezésen túl a rendszeres magyarázat (interpretatio systematica) körébe sorolja azt, amikor a szabályok összefüggését ugyanazon jogszabály más helyeivel, másrészt egyéb jogszabályokkal összevetve keressük a jogszabályi elıírás értelmét. A magyar magánjog (polgári jog) általános része Dialog Campus Budapest-Pécs, old. 3

4 egyéb kérdésben az általános szabályok szerint kell eljárni. Az egyszerősített felszámolást szabályozó 63/B. ezért a Cstv. 56. (1) bek, 59. (1)-(4) bekezdése, 60. (1)-(5) bek. rendelkezéseit váltja ki. A törvényalkotó következetlenségét jelzi, hogy az egyszerősített felszámolás esetén megállapítható díjat mégsem a 63/B. keretében, hanem az 59. (4) bekezdésében helyezte el. A következıkben a gyakorlatban felvetıdött alábbi kérdésekre keressük a választ: a.) Köteles-e a felszámoló az egyszerősített záróanyagot a hitelezıknek elızetesen kézbesíteni? b.) Mi a bíróság feladata az egyszerősített záróanyag kézhezvétele után? c.) A záróanyag kézbesítése esetén a hitelezık milyen formában és milyen következményekkel reagálhatnak az egyszerősített záróanyagra? d.) A bíróság a felszámoló elszámolásának értékelése során milyen jogosítványokkal rendelkezik? e.) Kezdeményezhetı és befejezhetı-e az eljárás egyszerősített módon a közzétételtıl számított egy éven belül? ad a.) A záróanyag megküldése A Cstv. 63/B. egyértelmően megfogalmazza a felszámoló feladatait. Amennyiben a felszámoló észleli azt, hogy az eljárás egyszerősített módon történı befejezésének a Cstv. 63/B. (1) bekezdésében írt feltételei fennállnak, köteles a hitelezıi igényt bejelentı hitelezıket (választmányt) tájékoztatni arról, hogy egyszerősített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel kell hívni a hitelezıket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhetı vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, úgy azt a felszámoló által megadott határidın belül közöljék vele. A felszámoló természetesen köteles igazolni a bíróság felé azt, hogy a felhívást szabályosan kézbesítette a hitelezık részére. A törvény nem szabályozza azt a kérdést, hogy hitelezıi bejelentés esetén mi a felszámoló feladata, de nyilvánvalóan a felszámoló köteles a bejelentésben szereplı vagyon, követelés iránt tudakozódni, legalábbis ellenırizni, hogy létezı vagyontárgyról, illetve követelésrıl van szó. A 2.) pont bevezetıjében említett értelmezésbıl következik, hogy amennyiben a felszámoló eleget tett a Cstv 63/B. (3) bek-ben írt kötelezettségének, az ún. írásbeli elıkészítés keretében el kell készítenie az egyszerősített záróanyagot, amely tartalmazza a hitelezıi igények összesítését, a költségkimutatást, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó vagyonfelosztási javaslatot is. (Cstv. 63/B. (3) bek.) A felszámolás és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000 (XII.19.) Korm. rendelet 12. értelmében egyszerősített felszámolás esetén is alkalmazni kell a Korm.rendelet ban írtakat, melyek az általános szabályok szerinti felszámolás számviteli feladatait tartalmazzák. Az így elkészült záróanyagot a felszámoló közvetlenül a bíróságnak köteles megküldeni azzal a kérelemmel együtt, amelyben kéri, hogy a bíróság az eljárást az egyszerősített felszámolás szabályai szerint zárja le. Ebben be kell jelentenie és igazolnia kell azt is, hogy a Cstv. 63/B. (3) bekezdésében írt kötelezettségét teljesítette, s amennyiben bejelentés érkezett a hitelezık részérıl, a bíróságot errıl, valamint a megtett intézkedésekrıl is tájékoztatni kell. További kötelezettséget a törvény nem ró a felszámolóra, 4

5 ebbıl következik, hogy az így elkészített záróanyagot, kérelmet stb. nem köteles a hitelezık részére megküldeni, s erre irányuló törvényi kötelezettség hiányában erre a bíróság sem kötelezheti. ad b.) A bíróság feladata az egyszerősített záróanyaggal kapcsolatban A bíróság elsı feladata annak vizsgálata, hogy a felszámoló kérelmében írtakat a csatolt dokumentumok alátámasztják-e, tehát a felszámolás egyszerősített módon befejezhetı vagy sem. A gyakorlat abban a kérdésben már kialakult, hogy a törvényben írt két feltétel vagylagos és nem együttes feltételt jelent. (BH. 1996/554) A bíróság az elbírálás során pervezetı végzéssel nem utasíthatja a felszámolót arra, hogy az eljárást az általános szabályok szerint zárja le. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a feltételek nem állnak fenn, a felszámolás egyszerősített módon történı befejezése iránti kérelmet végzéssel el kell utasítani. Erre a gyakorlatban legtöbbször akkor kerül sor, ha a bíróság megítélése szerint valamely elszámolási szabálytalanság miatt a rendelkezésre álló pénzeszköz a felszámoló állításával ellentétben elegendı a felszámolás költségeinek (beleértve a felszámoló díját is) fedezésére. (Ezzel kapcsolatos részletkérdéseket a d.) pontban taglaljuk.) Az elızı pontban már tisztáztuk, hogy a felszámoló az egyszerősített záróanyagot nem köteles a hitelezıeknek megküldeni és erre törvényi elıírás hiányában a bíróság sem kötelezheti. A következı kérdés az, hogy a bíróság saját hatáskörben elrendelheti-e a záróanyag hitelezık részére történı megküldését, s ha igen, ennek milyen eljárásjogi alapja van. Ebben a kérdésben láthatóan megoszlik a bírói gyakorlat, egyes bírák automatikusan kiküldik a záróanyagot a hitelezıknek, mások mellızik azt. Amennyiben aggálytalanul megállapítható, hogy a záróanyag a Cstv. 63/B. elıírásainak megfelel, a felszámoló a 63/B. (3) bekezdésében írt kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, ezt igazolta és a költségek felszámítása, a vagyonfelosztási javaslat is megfelel a törvényi elıírásoknak, szükségtelen a záróanyag hitelezık részére történı kézbesítése. Ebben az esetben a bíróság ugyanis a Cstv. 63/B. (1) bekezdése alapján tárgyalás tartása nélkül 15 napon belül köteles a záróvégzést meghozni és az eljárást befejezni. Ez a kötelezettség természetesen csak hiánytalan záróanyag esetén áll fenn. Amennyiben a bíróság a beterjesztett kérelmet bármilyen eljárási vagy tartalmi okból hiányosnak tartja, a felszámolót kell felhívnia a hiányok pótlására vagy ezeket a hiányokat meghallgatás során is pótolhatja. Szélsıséges esetekben fordulhat az elı, hogy a bíróság valamilyen okból a hitelezık elızetes kontrollját igényelve mérlegeli a záróanyag hitelezık részére való megküldését. Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a bíróság a felszámoló bizonylatokkal alátámasztott elszámolását megalapozatlannak tartja, de hivatalból az elszámolást nem változtathatja meg. Ettıl a bíróság nem zárható el a Cstv. 6. (3) bek. alapján alkalmazandó Pp. 3. (6) bekezdés elıírására figyelemmel. A Pp. ezen rendelkezése értelmében a bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során elıterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek és azokra törvényben elıírt idın belül nyilatkozhassanak. 5

6 Természetesen olyan felfogás is mérlegelhetı, miszerint a Pp. szabályainak megfelelı alkalmazása nem vezethet oda, hogy a bíróság eltérjen a Cstv. speciális és kifejezett rendelkezésétıl. A hitelezık joga ugyanis nem csorbul érdemben, a végzés elleni fellebbezésben felhozhatják a záróanyaggal kapcsolatos kifogásaikat. Álláspontom szerint azonban konkrétan fel nem sorolható esetekben nem lehet a bíróságot elzárni attól, hogy a záróanyag hitelezıknek történı megküldését elrendelje. Ebben az esetben a záróanyagot a bíróságnak kell sokszorosítani és a bíróság költségére kell kézbesíttetni. ad c.) A hitelezık jogai az egyszerősített záróanyaggal kapcsolatban A b.) pontban adott levezetésbıl következıen kivételes esetekben a bíróság elrendelheti a záróanyag hitelezık részére történı kézbesítését. Ebbıl következik, hogy a bíróságnak arról is tájékoztatást kell adnia, hogy a hitelezıknek a megküldött záróanyaggal kapcsolatban milyen jogaik vannak. A bírói gyakorlat ebben a kérdésben is változatos, van, aki észrevétel vagy nyilatkozat megtételére hívják fel a hitelezıket, mások kifogás elıterjesztését teszik lehetıvé. A válasz megadásánál két jogszabály alkalmazhatósága kerülhet szóba. Mivel a záróanyag kiküldése a Pp. háttérszabályként történı alkalmazásával történhet, az elsı lehetséges válasz az, hogy a Pp. 3. (6) bekezdésében említett nyilatkozat formájában reagálhatnak a hitelezık a záróanyagra. Az ilyen nyilatkozatnak azonban a felszámolási eljárásban alkalmazható eljárási következménye nincs, ezért abból kell kiindulni, hogy az egyszerősített záróanyag kiküldésével a bíróság milyen célt kíván elérni. Amennyiben ezt a szempontot is bevonjuk vizsgálatunk körébe, a választ a Cstv. rendelkezései között kell keresni. A Cstv. a hitelezık felszámolói tevékenységgel kapcsolatos jogsérelmeit illetıen háromféle lehetıséget szabályoz. A kifogást a felszámoló jogszabálysértı intézkedése vagy mulasztása ellen lehet benyújtani 8 napos nem jogvesztı határidıvel a bíróságnál. (Cstv. 51. (1) bekezdés.) A kifogás elbírálására és a fellebbezési lehetıségre a törvény speciális elıírásokat tartalmaz. A zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat ellen 30 napos jogvesztı határidın belül lehet a kifogást benyújtani, a kifogást elbíráló végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek. A közbensı mérleggel kapcsolatos észrevételt 15 napon belül lehet a felszámolónál elıterjeszteni, ezt az észrevételt a bíróságnak nem kell külön végzéssel elbírálni. A Cstv. egyedül a közbensı mérleg jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban szabályozza (Cstv. 50. (5) bek.) a hitelezık észrevételezési lehetıségét, a közbensı mérlegre vonatkozó elıírásoknak az átvétele az egyszerősített felszámolás eljárási rendjébe még analógia alkalmazásával sem lehetséges a két jogintézmény eltérı jellege miatt. A Cstv. 56. (1) bekezdése az eljárás általános szabályok szerinti lezárását szabályozza, olyan speciális rendelkezéseket tartalmaz, amely szintén összeegyeztethetetlen az egyszerősített felszámolásnak az eljárás gyors befejezésére vonatkozó elıírásaival. A fentiekbıl az következik, hogy amennyiben a bíróság szükségesnek ítéli az egyszerősített záróanyag hitelezıknek történı kézbesítését, egyéb rendelkezés hiányában a hitelezık esetleges beadványát a Cstv. 51. (1) bekezdésében szabályozott kifogásnak lehet csak tekinteni. Ezért célszerő a hitelezıknek a záróanyag kézbesítésével egyidejőleg ilyen tájékoztatást adni. Ebben az esetben viszont, - amennyiben kifogás érkezik a bíróság csak a 6

7 kifogással kapcsolatos eljárás jogerıs lezárása után dönthet az eljárás egyszerősített szabályok szerinti lezárásáról. ad.d.) A bíróság lehetıségei az egyszerősített záróanyag költségelszámolása kérdésében A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon gyakran azért utasítja el a bíróság az eljárás egyszerősített felszámolás szabályai szerinti befejezés iránti kérelmet, mert a felszámoló költségelszámolását vitatja. Konkrét ügyben a bíróság például azzal az indokkal utasította el a felszámolónak az eljárás egyszerősített szabályok szerinti befejezése iránti kérelmét, miszerint a felszámolási eljárás menetét, a hitelezık számát és a vagyon értékesítésével kapcsolatos teendıket figyelembe véve a felszámolás során felmerülı költségeket a felszámoló eltúlozta, ezért a vagyonfelosztási javaslatot és a kérelmet is megalapozatlannak tartotta. (BDT 2005/9/121. sz. eseti döntés) Más ügyben ugyanilyen okok miatt az igazolt posta-, telefon-, irodaszer, nyomtatvány és irattározási költségeket találta a bíróság eltúlzottnak. Ezért elvi szinten kell azzal a nem csak az egyszerősített felszámolási eljárásban felmerülı kérdéssel, hogy a bíróságnak milyen jogosítványai vannak a számlákkal, bizonylatokkal, szerzıdésekkel igazolt felszámolási költségekkel kapcsolatban. (Ha a felszámoló a feltüntetett kiadásait nem tudja számlákkal igazolni, akkor nyílván nem fejezhetı be az eljárás a záróanyag jóváhagyásával.) Az évi IL. tv. (Cstv.) 6. (1) bek. értelmében a felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei bíróság hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. A 6. (3) bek. kimondja, hogy azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a Cstv. külön nem szabályoz, a Pp. rendelkezéseit a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredı eltérésekkel megfelelıen alkalmazni kell. A Cstv. kifejezett rendelkezéseket tartalmaz arra nézve, hogy a bíróságnak milyen esetben van döntési jogosultsága az eljárás során. Így többek között dönt a fizetésképtelenség kérdésében, a közbensı mérleg, zárómérleg jóváhagyásáról s egyéb kérdésekrıl. A jogerıs végzéssel elrendelt felszámolás elvégzése a felszámoló feladata, s ennek során a hitelezık, illetve esetlegesen a hitelezıi választmány kivételesen maga az adós kontrollálhatja a felszámoló tevékenységét, s a felszámoló jogszabálysértı intézkedése vagy mulasztása esetén kifogást nyújthat be a bírósághoz. A bíróság elsısorban tehát az eljárásban részt vevı felek (az adós, a hitelezı és a felszámoló [Cstv. 6. (4) bekezdés.] ) kérelmei alapján jár el. A Cstv. a cégeljárástól eltérıen - nem biztosít a bíróság részére törvényességi felügyeleti jogkört, ezért a felszámolási eljárásban is alkalmazandó a Pp. 3. (1) és (2) bekezdésének elıírása, mely szerint a jogvitát a bíróság kérelemre bírálja el, s ennek során a felek által elıterjesztett kérelmekhez kötve van. A felszámolási eljárásban a bíróság tehát elsısorban a felek kérelmére jár el, hivatalból a felszámoló tevékenységét nem ellenırizheti, a felszámolás menetébe hivatalból nem avatkozhat be, a felszámoló által kötött jogügyleteket nem minısítheti. Azokban az esetekben, amikor a Cstv. elıírása szerint a bíróság feladata (pl. közbensı- vagy zárómérleg jóváhagyása, felszámolói díj megállapítása) valamely intézkedés megtétele, az ítélıtábla következetes gyakorlata értelmében a bíróságnak gondosan kell vizsgálnia az esetleges hitelezıi bejelentéstıl függetlenül azt, hogy a felszámoló eljárása a törvényi elıírásoknak megfelel vagy sem. (BDT 2004/3/21., BDT 2004/11/120.) Ez a gondosság azonban nem jelent hivatalbóli eljárást, a bíróság gondos vizsgálatának arra kell kiterjedni, hogy a felszámoló a Cstv., és a kapcsolódó jogszabályok (pl. 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a felszámolás és a végelszámolás számviteli feladatairól) elıírásait betartva jár el. 7

8 Ennek során a bíróság jogosult a felszámolót felhívni a mérlegek és költségelszámolások alapjául szolgáló dokumentumok, számlák, szerzıdések csatolására, de nem jogosult arra, hogy ezeket a szerzıdéseket, számlákat felülbírálja, érvénytelennek, más tartalmúnak tekintse. Ilyen jogkört a évi XCII. tv. (Art.) az adóhatóság részére ad, amikor kimondja, hogy a szerzıdést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minısíteni, s az érvénytelen szerzıdésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentısége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható. A szokásos piaci ártól eltérı szerzıdési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minısíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektıl az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. (Art. 1. (7) (8) bekezdés.) Ehhez hasonló rendelkezés a Cstv.-ben nem található, ezért a bíróság csak valamely fél erre irányuló kérelme alapján bírálhatja el a jogügyleteket, ha ezek a Cstv. rendelkezéseit figyelembe véve a felszámolás keretén belül elbírálhatóak. Az egyszerősített felszámolás során azért merülnek fel élesen ezek a kérdések, mert sokkal kevesebb lehetısége van a hitelezıknek a felszámolói tevékenység ellenırzésére, a felszámoló elszámolásáról csak a bíróság által megküldött anyagból vagy az eljárást befejezı végzésbıl értesülnek. ad. e.)az egyszerősített felszámolási kérelem egy éven belüli benyújtása Az utóbbi években merült fel annak a kérdése, hogy a felszámoló benyújthatja-e az egyszerősített felszámolás elrendelése iránti kérelmet a felszámolás közzétételétıl számított egy éven belül. A kérdéssel kapcsolatban két álláspont kristályosodott ki. Az egyik nézet szerint az eljárás egyszerősített felszámolás szabályai szerinti befejezésére a törvény nem állapít meg határidıt, ezért a felszámoló a hitelezıi igények beérkezése, s a vagyonról történı tájékozódás után a feltételek megléte esetén kezdeményezheti az eljárás lezárását. A másik nézet szerint a Cstv. a hitelezıi igények bejelentésére egy negyven napos eljárási, és egy éves jogvesztı határidıt szab.(cstv. 28. (1) bek. f.) pont; 46. (5) bekezdés c.) pont.) A Cstv. 37. (3) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy a bejelentésre nyitva álló egy éves határidı jogvesztéssel jár. Ebbıl következik, hogy amennyiben a felszámoló a közzétételtıl számított egy éven belül le akarja zárni az eljárást, egyes hitelezıket megfoszt attól, hogy a hitelezıi igényüket bejelentsék. Ennek azonban más vetülete is van. A 2003 évi XLIX. tv a iktatta be a cégeljárásról szóló évi CXLV. tv. (Ctv) rendelkezései közé a vagyonrendezési eljárásra vonatkozó szabályokat. Ennek értelmében az eljárást a törölt cég volt hitelezıje, volt tagja (részvényese), illetve az kérheti, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke főzıdik, mivel az általa megjelölt vagyonra tulajdoni igényt támaszt. Amennyiben a vagyonrendezési eljárást felszámolási eljárás elızte meg, a vagyonrendezési eljárást a felszámolási ügyben eljárt bíróság köteles lefolytatni azzal az eltéréssel, hogy a bíróságnak lehetıség szerint azt a felszámolót kell vagyonrendezıként kirendelnie, amelyik a felszámolási eljárás során eljárt és a hitelezık kielégítésére a Cstv a szerinti sorrendben kerül sor. (Ctv. 58/A-G ) 8

9 A fenti rendelkezésbıl az következik, hogy amennyiben a felszámoló a közzétételtıl számított egy esztendı letelte elıtt nyújtja be a kérelmét, nem csak a késedelmes hitelezıi igénybejelentéstıl üti el a hitelezıt, de azt is megakadályozza, hogy utóbb a feltételek fennállása esetén vagyonrendezési eljárást indítson. Az eljárás egyszerősített módon történı befejezése iránti kérelem teljesítését sok esetben az adóhatóság ellenzi a évi XCII. tv. (Art) elıírására hivatkozva. Az Art. 89. (1) bek. g.) pontja értelmében kötelezı az ellenırzést lefolytatni a vállalkozónál, ha felszámolását (végelszámolását) rendelték el, kivéve, ha a hitelezıi követelés bejelentését az adóhatóság Cstv. 80. (1) bekezdése alapján mellızte. Az ellenırzés lefolytatásának határideje az Art. 92. (4) bekezdés értelmében felszámolás esetén a tevékenységet záró adóbevallás ellenırzése során a felszámolás közzétételétıl számított egy év, a felszámoló által készített záró bevallás esetén pedig a bevallás kézhezvételétıl számított 60 nap. Az APEH Adójogi Fıosztálya az ellenırzés idıtartamával kapcsolatban az alábbi állásfoglalást tette közzé: Az adózó felszámolásának elrendelése esetén az ellenırzés lefolytatása kötelezı [Art. 89. (1) bekezdés a) pont]. A tevékenységet záró bevallás ellenırzését - az Art. 92. (4) bekezdése alapján - az adóhatóság a felszámolás közzétételétıl számított egy éven belül köteles befejezni. Az egyéves idıkorlát azonban nem jelenti azt, hogy az adóhatóság az ellenırzés típusától függetlenül egy éven át jogosult az adott vizsgálatot folytatni. Ez esetben is az adott ellenırzési típusra meghatározott idıtartam, vagyis az adóbevallás utólagos ellenırzésénél 90 (illetve 120) napos határidı az irányadó. Nincs viszont akadálya annak, hogy - figyelemmel az Art.-ban meghatározott egyéves idıkorlátra - indokolt esetben sor kerüljön az Art. 92. (2) és/vagy (7) bekezdése szerinti meghosszabbításra. Az egy év azonban ez esetben sem léphetı át. Az Art.-ban meghatározott egyéves, illetıleg 60 napos idıkorlát jogvesztı, vagyis az említett idın túl ellenırzés nem folytatható. (APEH Adójogi fıosztály Ajf-121/2004.; AEÉ 2004/4.) A két álláspont közül a felsorolt és nyomós érvek ellenére az eljárás egyszerősített módon történı befejezése során az egy éves idıkorlát még közvetve sem indokolható. A felszámolási eljárásra ugyanis elsısorban a Cstv. rendelkezései az irányadóak, márpedig a Cstv. 63/B. korlátozó rendelkezést nem tartalmaz. A Cstv. vonatkozó elıírásának értelmezése során azt is figyelembe kell venni, hogy az I. Cstv. Novella az évi módosítás során arra törekedett, hogy az eljárások egyszerősített felszámolás szabályai szerint történı lezárását megkönnyítse és meggyorsítsa. Ezzel az értelmezéssel nem fér össze az az értelmezés, miszerint a feltételek fennállása esetén további, a Cstv.-ben, (hitelezıi igénybejelentés) illetve az Art.-ben (az adóhatóság ellenırzési joga) foglalt feltételeket is számításba kellene venni. Az adózás rendjérıl szóló évi XCI. tv. eredeti szövege nem tartalmazta az adóhatóság egy éven belüli ellenırzési jogát. Ezt a lehetıséget az január 1.-én hatályba lépı évi CII. tv val módosított 57. írta elı, amikor kimondta, hogy az adóhatóság felszámolás esetén az adóbevallás ellenırzését a felszámolás közzétételétıl számított egy éven belül, a csıdeljárásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló törvény szerinti záró adóbevallás ellenırzését a kézhezvételtıl számított 30 napon belül köteles befejezni. A módosító törvény indokolása a következı magyarázatot adta: 1994-tıl az adóhatóságnak soron kívül kell ellenırzést végeznie a felszámolási eljárás alá vont, átalakuló vagy megszőnı vállalkozások esetében. A felszámolási eljárás során benyújtott adóbevallás ellenırzését a felszámolást közzétételét követı 1 éven belül, míg végelszámolás során a záró adóbevallás ellenırzését 30 napon belül be kell fejeznie. Látható, hogy az indokolás nem pontos, s az egy 9

10 éves határidı meghatározásánál az általános szabályok szerinti felszámolás elıírásait vette csak figyelembe. Az Art-t ezt követıen módosító évi XLII. tv. tovább pontosította az adóhatóság jogait, a következı szabályt iktatta be: 57. (4) Az ellenırzés befejezésének határideje - beleértve az ellenırzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap. A határidı számításánál az ellenırzés kezdı idıpontja a megbízólevél átadásának napja. Felszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás ellenırzését annak kézhezvételétıl számított egy éven belül, a felszámoló záró bevallását pedig a bevallás kézhezvételétıl számított 60 napon belül köteles befejezni. Végelszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet záró adóbevallás és a végelszámoló záró adóbevallásának ellenırzését az utóbbi kézhezvételétıl számított 60 napon belül köteles befejezni. Az Art. szövegének változása magyarázatot ad arra, hogy amikor az I. Cstv. Novella megszületett, miért nem írta elı az adóhatósági eljárások gyorsított elvégzését. Az Art.-t módosító évi CII. tv. megalkotásakor kellett volna az egyszerősített felszámolás esetére rövidebb határidıket szabni. A jelenleg hatályos Art. sem oldotta fel az ellentmondást, ezért a Cstv. és az Art. elıírása közötti ellentmondást csak jogértelmezéssel lehet kiküszöbölni. Az adóhatóság a felszámolási eljárásban a hitelezıi igény bejelentése vonatkozásában többletjogokkal nem rendelkezik. Az Alkotmánybíróság a 33/2003 (VI.19.) AB sz. határozatában a regisztrációs díj fizetési kötelezettséggel kapcsolatban kimondta, hogy az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalmába ütközik, ha a törvény alkotmányos indok nélkül tesz különbséget az azonos csoportba tartozó hitelezık között. Nem vitás, hogy az adóhatóság az ellenırzési tevékenységét az Art. alapján végzi, rá nézve ez a speciális jogszabály. A felszámolóra, és a felszámolási eljárásban döntéseket hozó bíróságokra viszont a csıdtörvény elıírásai vonatkoznak, s miután a jogalkalmazási kérdés ebben az eljárásban merül fel, elsısorban a Cstv. és nem az Art. elıírásait figyelembe véve kell eljárni, ezért a bíróságot az eljárás egyszerősített szabályok szerinti befejezése során az Art.-ben szereplı egy éves határidı nem köti. A megoldás a két jogszabály rendelkezéseinek összehangolása, addig is azonban az adóhatóságoknak lehetıségük van arra, hogy a felszámolónak az egyszerősített felszámolásra vonatkozó levelének kézhezvétele után elrendelje az ellenırzés lefolytatását, amelyet 60 napon belül lezárva nem késlelteti a felszámolási eljárás befejezését sem. A hitelezıi igényeket a Cstv. 28. (1) bekezdés f.) pontja értelmében 40 napon belül kell bejelenteni és nem egy éven belül. Az a tény, hogy a törvény lehetıvé teszi az igények határidın túli bejelentését, csak arra szolgál, hogy amennyiben vagyoni fedezet áll rendelkezésre, az ilyen hitelezı igénye megelızze a tulajdonosok likvidációs hányadból történı kielégítését. Egyezségkötés esetén például igaz, hogy kifejezett törvényi rendelkezés alapján a törvény a hitelezıi igény bejelentésére megszabott 40 napos határidı után azonnal megengedi az egyezségkötési eljárás lefolytatását, sıt ebben az esetben a késedelmes hitelezık még nehezebb helyzetbe kerülnek, mivel az eljárás befejezését követıen a követelésüket nem is érvényesíthetik az adóssal szemben. (Cstv. 41. (1) bek.) A fenti okfejtésbıl következik, hogy a hitelezık késedelmeskedése az eljárás egyszerősített módon történı befejezését nem zárhatja ki, s még inkább figyelmen kívül kell hagyni azt a lehetıséget, hogy emiatt a hitelezı elesik egy esetlegesen megindítható másik eljárás 10

11 kezdeményezésének jogától is.(az utóbbival kapcsolatban egyébként az is megemlítendı, hogy a Ctv. a törlési eljárással kapcsolatban használja a hitelezı szót, a törlési eljárásban viszont nincs a felszámolási eljárás értelmében vett hitelezı. A Ctv. 58. (1) bekezdése a hitelezı szót követeléssel rendelkezı jogosultra érti, a Cstv. hitelezı fogalma a törlési eljárásban nem alkalmazható.) A fentiek alapján az alábbi kollégiumi vélemény elfogadását javasolom: Kollégiumi vélemény (tervezet) I. A felszámoló az egyszerősített záróanyagot csak a bíróságnak köteles benyújtani, egy példányban. Nem köteles a záróanyagot a hitelezıeknek kézbesíteni és erre a bíróság sem kötelezheti. II. Amennyiben a beérkezett egyszerősített záróanyag a Cstv. 63/B. elıírásainak megfelel, a bíróság köteles 15 napon belül a záróvégzést meghozni. Amennyiben a kérelmet és a záróanyagot hiányosnak tartja, a felszámolót köteles felhívni a hiányok pótlására. Végsı esetben a bíróság nem zárható el attól, hogy a Cstv. 6. (3) bek. alapján alkalmazandó Pp. 3. (6) bekezdés elıírására figyelemmel elrendelje a záróanyag hitelezık részére való kézbesítését. III. Amennyiben a bíróság az egyszerősített záróanyagot a hitelezık részére megküldeni rendeli, a hitelezıket arról kell tájékoztatnia, hogy a záróanyaggal kapcsolatban a Cstv. 51. (1) bekezdésében szabályozott kifogást terjeszthetnek elı. A bíróság csak a kifogás jogerıs elbírálása után dönthet az eljárás egyszerősített szabályok szerinti befejezésérıl. IV. A Cstv. nem jogosítja fel a bíróságot arra, hogy a felszámolási eljárásban a felszámoló által kötött szerzıdéseket, becsatolt számlákat hivatalból felülvizsgálja, azokat érvénytelennek, más tartalmúnak tekintse, erre csak a Cstv. és a Ptk. szabályainak alkalmazásával, valamely erre feljogosított fél kérelmére lefolytatott eljárásban nyílik lehetıség. V. A felszámoló a hitelezıi igények bejelentésére nyitva álló határidı letelte után, a Cstv. 63/B. (1) bekezdésében írt feltételek fennállása esetén kezdeményezheti az eljárás egyszerősített szabályok szerinti lezárását. Amennyiben az adóhatóságot értesíti arról, hogy az eljárást az egyszerősített szabályok szerint kéri lezárni, az adóhatóságnak a vizsgálat elvégzésére az Art. 57. (4) bekezdésében írt 60 napos határidıt megvárva terjesztheti a záróanyagot a bíróság elé. Amennyiben a felszámoló ezeknek a feltételeknek a meglétét igazolja, a bíróság dönthet az eljárás egyszerősített felszámolás szabályai szerinti lezárásáról. Dr. Juhász László kollégiumvezetı 11

A P É C S I Í T É LİTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA

A P É C S I Í T É LİTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA A P É C S I Í T É LİTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA A Pécsi Ítélıtábla Polgári Kollégiumának 3/2006.(06.02.) számú kollégiumi véleménye az egyszerősített felszámolás vitás kérdéseirıl I. A felszámoló az egyszerősített

Részletesebben

Végelszámolás, felszámolás kiemelt számviteli feladatai, határidıi, problémái

Végelszámolás, felszámolás kiemelt számviteli feladatai, határidıi, problémái Végelszámolás, felszámolás kiemelt számviteli feladatai, határidıi, problémái Munkácsi Márta FB elnök MOKLASZ okleveles adószakértı kamarai tag könyvvizsgáló Ragaszkodás vagy lustaság? Nem tudunk tönkremenni:

Részletesebben

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK

1994. évi LIII. törvény. a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK I. FEJEZET ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK A törvény alkalmazási köre 1. A bíróságok és a jogvitát eldöntı más szervek határozatait,

Részletesebben

KEZESSÉGI ÁLTALÁNOS 1. oldal SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

KEZESSÉGI ÁLTALÁNOS 1. oldal SZERZİDÉSI FELTÉTELEK KEZESSÉGI ÁLTALÁNOS 1. oldal SZERZİDÉSI FELTÉTELEK érvényes: 2012. július 1-jétıl A 2012. szeptember 1-jétıl érvényes Hirdetménnyel Kölcsönszerzıdéshez LEADER Helyi Akciócsoportok (a továbbiakban: Akciócsoportok)

Részletesebben

Választottbíróság Eljárási Szabályzata

Választottbíróság Eljárási Szabályzata A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság Eljárási Szabályzata 2008. január 1. További tájékoztatásért forduljon a Választottbíróság Titkárságához. 1055 Budapest, Kossuth

Részletesebben

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok 8. Cím Biztosítási szerzıdések I. Fejezet Közös szabályok 5:360. [A biztosítási szerzıdés fogalma] Biztosítási szerzıdés alapján a biztosító a szerzıdésben meghatározott biztosítási kockázat viselésére

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testületének 30/2009.(XII. 18.) rendelete

Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testületének 30/2009.(XII. 18.) rendelete Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testületének 30/2009.(XII. 18.) rendelete Hatályos: 2012. október 1-tıl. Egységesítve:2012. szeptember 28. a szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetben

Részletesebben

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 A Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 1Egységes szerkezetbe foglalva a Közgyőlés 2013. december 16-i.../2013. (12.16.) számú határozata szerinti

Részletesebben

visszaigazolására szolgáló dokumentumokat és egyéb bizonylatokat, amelyeket a Felek egymás között kicseréltek vagy kicserélésre kerülnek. 1.

visszaigazolására szolgáló dokumentumokat és egyéb bizonylatokat, amelyeket a Felek egymás között kicseréltek vagy kicserélésre kerülnek. 1. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŐLÉSE 2010. január hó 21-én tartott nyilvános ülésének jegyzıkönyvi K I V O N A T A Tárgy: A CIB Bank Zrt.-vel kötött keretszerzıdés A közgyőlés 17 igen,

Részletesebben

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ALAPSZABÁLY ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az egyesület neve: Szöllısi József Rádióklub. Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Berkes ltp. 40. Mőködési területe: a Magyar Köztársaság területe. Az egyesület önkormányzati

Részletesebben

37/2003. (X. 29.) IM rendelet

37/2003. (X. 29.) IM rendelet 1. oldal 37/2003. (X. 29.) IM rendelet a közjegyzıi ügyvitel szabályairól A közjegyzıkrıl szóló 1991. évi XLI. törvény 183. -ának d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendelem el: I.

Részletesebben

IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS

IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI TÁVBESZÉLİ SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE H1HANG SZOLGÁLTATÁS Készült: 2003. március 01. Az utolsó módosítás hatályos: 2010. április 1-tıl 1. oldal Tartalomjegyzék 1. A szolgáltató

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK DEVIZA ALAPÚ PÉNZFORGALMI FIZETÉSI SZÁMLÁKHOZ. 1/1/b. számú melléklet

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK DEVIZA ALAPÚ PÉNZFORGALMI FIZETÉSI SZÁMLÁKHOZ. 1/1/b. számú melléklet 1/1/b. számú melléklet ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet (székhelye: 8380 Hévíz, Széchenyi u. 66., cégjegyzékszáma: 20-02-050059, tevékenységi engedély száma: 256/2000

Részletesebben

A bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogásról

A bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogásról A bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogásról 1.) A jogintézmény bevezetésének indoka A 2006.évi XIX. tv. a bírói kar jelentıs részének komoly elvi és gyakorlati aggályai ellenére bevezette a bírósági

Részletesebben

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS,

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, ÉRVÉNYESÍTÉS, UTALVÁNYOZÁS ÉS ELLENJEGYZÉS RENDJE SOPRON HATÁLYOS: 2015. X. 7-TİL TARTALOMJEGYZÉK A szabályzat hatálya... 3 A szabályzat célja... 3 Értelmező

Részletesebben

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.

Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email. Balatonkeresztúr Község Polgármesterétől 8648 Balatonkeresztúr Ady u. 52. Telefon: 85/575-817, fax: 85/575-823. e-mail: keresztur@t-email.hu M E G H Í V Ó Balatonkeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Támogatási Szerzıdés

Támogatási Szerzıdés Azonosító szám: ÁROP-1.A.2/A-2008-0183 Támogatási Szerzıdés amely létrejött egyrészrıl a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.), mint támogató (továbbiakban: Támogató) képviseletében

Részletesebben

2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról 1 Az Országgyőlés a természetes személyek és jogképes szervezetek nem vitatott

2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról 1 Az Országgyőlés a természetes személyek és jogképes szervezetek nem vitatott 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról 1 Az Országgyőlés a természetes személyek és jogképes szervezetek nem vitatott pénzköveteléseinek gyorsabb és hatékonyabb érvényesítése érdekében

Részletesebben

AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének. Üzletszabályzata. a magánszámlához kapcsolódó folyószámla-hitelkeretrıl

AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének. Üzletszabályzata. a magánszámlához kapcsolódó folyószámla-hitelkeretrıl AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének Üzletszabályzata a magánszámlához kapcsolódó folyószámla-hitelkeretrıl Hatályos 2011. április 7-tıl a hivatalosan közzétett változtatásig Copyright 2010 AXA

Részletesebben

257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet

257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról A közbeszerzésekrıl szóló

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

(Egységes szerkezetben)

(Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 15/2000.(III.31.) Kgy rendelete az önkormányzat tulajdonában lévı nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról (Egységes szerkezetben) A lakások és helyiségek

Részletesebben

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl

Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl Tájékoztató a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXl. törvényrıl A Ket. módosításának lényegesebb elemei: A 2008. évi CXI. Tv. módosította a Ket-et. Ezt

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1. Bevezetı rendelkezések... 3 2. Az Üzletszabályzat nyilvánossága... 4 3. Az Üzletszabályzat módosítása... 4 4. A Bank és az Ügyfél együttmőködése, tájékoztatási

Részletesebben

Fogyasztási (személyi) kölcsönszerzıdés (Készült az 1996. évi CXII. alaptörvény és azt módosító törvények alapján)

Fogyasztási (személyi) kölcsönszerzıdés (Készült az 1996. évi CXII. alaptörvény és azt módosító törvények alapján) Iktatószám: Kölcsönszám: Hitelszámla száma: CB határozatszám: Fogyasztási (személyi) kölcsönszerzıdés (Készült az 1996. évi CXII. alaptörvény és azt módosító törvények alapján) amely létrejött egyrészrıl

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének../2009. (.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének../2009. (.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 55 MELLÉKLET:1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének../2009. (.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról (tervezet) E L İ T E R J E

Részletesebben

ALAPSZABÁLY I. ÁLTALÁNOS RENDELKZÉSEK II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI, TEVÉKENYSÉGE, KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSA

ALAPSZABÁLY I. ÁLTALÁNOS RENDELKZÉSEK II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI, TEVÉKENYSÉGE, KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSA Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl felhatalmazása

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK A Béres Egészségtár Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság 2000 Szentendre, Dózsa György út 26. szám alatti társaság KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGE SORÁN

Részletesebben

A bejelentés köteles játékokkal kapcsolatos tájékoztató

A bejelentés köteles játékokkal kapcsolatos tájékoztató A bejelentés köteles játékokkal kapcsolatos tájékoztató A szerencsejáték szervezésérıl szóló, többszörösen módosított és kiegészített 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) rendelkezése alapján

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y A A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Alapszabálya A L A P S Z A B Á L Y A Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 01-10-044841 cégjegyzékszámon bejegyezte a Morgan Hill

Részletesebben

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerő jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

ERGO Életbiztosító Zrt. Unit Linked termékeinek Általános Személybiztosítási Szabályzata

ERGO Életbiztosító Zrt. Unit Linked termékeinek Általános Személybiztosítási Szabályzata ERGO Életbiztosító Zrt. Unit Linked termékeinek Általános Személybiztosítási Szabályzata 1. Általános rendelkezések 1.1. Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek - ellenkezı szerzıdéses

Részletesebben

1. oldal, összesen: 30. 2007. évi CXVII. törvény. a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl

1. oldal, összesen: 30. 2007. évi CXVII. törvény. a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl 1. oldal, összesen: 30 A jogszabály mai napon hatályos állapota 2007. évi CXVII. törvény a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeirıl Az Országgyőlés a foglalkoztatók nyugdíjcélú megtakarítások terén

Részletesebben

6/1989. (VI. 8.) IM rendelet. a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól

6/1989. (VI. 8.) IM rendelet. a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól Az egyes minisztertanácsi rendeletek egyesülési joggal kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról szóló 41/1989.

Részletesebben

EF-090 ERGO TGR Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei

EF-090 ERGO TGR Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei EF-090 ERGO TGR Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítások Általános Feltételei Tartalomjegyzék 1. A szerzıdéssel kapcsolatos fogalmak 2. Általános rendelkezések 3. A biztosítási szerzıdés alanyai

Részletesebben

BÉRSZÁMFEJTİK KLUBJA

BÉRSZÁMFEJTİK KLUBJA BÉRSZÁMFEJTİK KLUBJA 2015. december 8-i alkalom kiemelt témái 1 2015. november 17-én elfogadott törvényi változások áttekintése bérügyviteli szempontból 1 oldal 1.1 2016. január 1-jétıl hatályos kiemelt

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ. Budapest III. kerület út-, és járdajavítások 2011-2013. években

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ. Budapest III. kerület út-, és járdajavítások 2011-2013. években AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Budapest III. kerület út-, és járdajavítások 2011-2013. években TARTALOMJEGYZÉK I. ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLATTEVİKNEK 1. A dokumentációban elıforduló kifejezések 2. A közbeszerzési

Részletesebben

ERGO Életbiztosító Zrt. Unit Linked termékeinek Általános Személybiztosítási Szabályzata

ERGO Életbiztosító Zrt. Unit Linked termékeinek Általános Személybiztosítási Szabályzata ERGO Életbiztosító Zrt. Unit Linked termékeinek Általános Személybiztosítási Szabályzata Ny.sz.:1039V01 1. Általános rendelkezések 1.1. Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyek - ellenkezı

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Képviselı-testületének 15/2000. (XI.23.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletérıl

Hajdúszoboszló Város Képviselı-testületének 15/2000. (XI.23.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletérıl Hajdúszoboszló Város Képviselı-testületének 15/2000. (XI.23.) számú rendelete a lakások és helyiségek bérletérıl (egységes szerkezetben a 9/2001. (VI.21.), 5/2005. (II.24), 17/2006. (V. 18.), 34/2006.

Részletesebben

Bér Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2/2011.(III.25.) Önkormányzati rendelete

Bér Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2/2011.(III.25.) Önkormányzati rendelete Bér Község Önkormányzata 3045 Bér: Petőfi út 32 Tel, Fax: 32 486-027 Email: polghiv@ber.hu Bér Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2/2011.(III.25.) Önkormányzati rendelete A szociális igazgatásról

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Lakossági kölcsönökhöz. Hatályba lépés napja: 2010. november 27. Kölcsönszerzıdés száma:.

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Lakossági kölcsönökhöz. Hatályba lépés napja: 2010. november 27. Kölcsönszerzıdés száma:. ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Lakossági kölcsönökhöz Hatályba lépés napja: 2010. november 27. Kölcsönszerzıdés száma:. A Forrás Takarékszövetkezet (székhelye: 8164 Balatonfıkajár, Kossuth u. 16.; cégjegyzékszáma:

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez)

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez) KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ (a 12AVBA Bejelentı adatlap kitöltéséhez) Ingó vagyontárgy és ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékő jog ajándékozás során történt megszerzésére vonatkozóan Az adatlapot a vagyonszerzınek

Részletesebben

KONZORCIUMI EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Támogatásban részesített projekt megvalósítására. 1. Preambulum

KONZORCIUMI EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Támogatásban részesített projekt megvalósítására. 1. Preambulum KONZORCIUMI EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Támogatásban részesített projekt megvalósítására 1. Preambulum A Összefogás a Hegyháton Konzorcium (a továbbiakban Konzorcium) az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

2012. évi C. törvény. A tevékeny megbánás

2012. évi C. törvény. A tevékeny megbánás A büntetı ügyekben alkalmazható közvetítıi eljárással kapcsolatos jogszabályok Kötelezı tananyag: 2012. évi C. törvény a Büntetı Törvénykönyvrıl A tevékeny megbánás 29. (1) Nem büntethetı, aki az élet,

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM 41.381/5/2007 ELİTERJESZTÉS a Kormány részére a földrendezı és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK B melléklet (TKSZ) ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK külföldi, konvertibilis pénznemben nyilvántartott fizetési számlák és lekötött betétszámlák vezetéséhez természetes személyek részére Jelen Általános

Részletesebben

157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet

157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 1. oldal 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhıszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról A Kormány a távhıszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.)

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELİSÉG H A T Á R O Z A T KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELİSÉG Ügyszám: 25949/2013. Iktatószám: 74617/2014. Ügyintézı: Bujdosó Julianna Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély H A T Á R O Z A T 1.00 Engedélyes:

Részletesebben

Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének. 36/2003.(XII.31.) számú. r e n d e l e t e

Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének. 36/2003.(XII.31.) számú. r e n d e l e t e Kadarkút Nagyközségi Önkormányzat Képviselı-testületének 36/2003.(XII.31.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függı pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról, valamint a személyes

Részletesebben

Szolgáltatási szerzıdés közmőves ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

Szolgáltatási szerzıdés közmőves ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK Szolgáltatási szerzıdés közmőves ivóvízellátásra és szennyvízelvezetésre ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK A közmőves ivóvízellátásról és a közmőves szennyvízelvezetésrıl szóló többször módosított 38/1995.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEK KÜLFÖLDI, KONVERTIBILIS PÉNZNEMBEN NYILVÁNTARTOTT FIZETÉSI SZÁMLÁK ÉS LEKÖTÖTT BETÉT SZÁMLÁK VEZETÉSÉHEZ Hatályos: 2013. január 1. A Polgári Takarékszövetkezet (székhelye:

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntıbizottság (a továbbiakban: Döntıbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. Ikt.sz.: D.100/14/2012. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTİBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu A Közbeszerzési

Részletesebben

Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete. alapszabálya

Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete. alapszabálya A Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete alapszabálya egységes szerkezetben a 2016. február hó 6. napján megtartott közgyőlés által elfogadott módosításokkal 2 A Mangalicatenyésztık Országos Egyesülete

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. V. Fejezet Club operatív irányításának eszközrendszere. Fejezet Képviseleti jogosultság, aláírási jog, utalványozási jogkör,

TARTALOMJEGYZÉK. V. Fejezet Club operatív irányításának eszközrendszere. Fejezet Képviseleti jogosultság, aláírási jog, utalványozási jogkör, TARTALOMJEGYZÉK I. Fejezet Általános rendelkezések II. III IV. Fejezet Tagsági jogviszony Fejezet A Club szervezeti felépítése Fejezet Felelısségi Rendszer V. Fejezet Club operatív irányításának eszközrendszere

Részletesebben

A P L A N I N V E S T B R Ó K E R Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A É S Á L T A L Á N O S

A P L A N I N V E S T B R Ó K E R Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A É S Á L T A L Á N O S A P L A N I N V E S T B R Ó K E R Z Á R T K Ö RŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A É S Á L T A L Á N O S S Z E R ZİDÉSI FELTÉTELEI A Társaság Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y ALAPSZABÁLY Alulírottak elhatároztuk, hogy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. (1) bekezdésében, a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI törvényben foglalt követelményeknek, valamint

Részletesebben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben 1 A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és az Akadémiai Ügyrend egységes szerkezetben = Akadémiai törvény Asz. = Alapszabály Ü. = Ügyrend

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. /A 2008. május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/

KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. /A 2008. május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ KÖZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA /A 2008. május 23-án megtartott Küldöttgyőlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ Jóváhagyta a KÖBE 2008. május 23-i Küldöttgyőlése Tartalomjegyzék

Részletesebben

SZABÁLYZAT KÖZÖSSÉGI BUSZ IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJÉRİL

SZABÁLYZAT KÖZÖSSÉGI BUSZ IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJÉRİL SZABÁLYZAT KÖZÖSSÉGI BUSZ IGÉNYBEVÉTELÉNEK RENDJÉRİL Mezıberény Város Önkormányzata figyelembe véve a vonatkozó jogszabályi hátteret az alábbiak szerint határozza meg a Városi Közszolgáltató Intézménynek

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról I. Rész A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkezı gazdasági

Részletesebben

Leányvári Német Nemzetiségi Kulturális Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY

Leányvári Német Nemzetiségi Kulturális Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY A Leányvári Német Nemzetiségi Kulturális Közhasznú Egyesület alakuló közgyőlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetıleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérıl szóló

Részletesebben

Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez

Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez Iktatószám: Kölcsönszám: Hitelszámla száma: CB határozatszám: Kölcsönszerzıdés Lakossági deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelhez amely egyrészrıl a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet (8380 Hévíz,

Részletesebben

Bodrogkeresztúr Község Önkormányzat 11/2010. (XI. 30.) Önkormányzati rendelete BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYAIRÓL

Bodrogkeresztúr Község Önkormányzat 11/2010. (XI. 30.) Önkormányzati rendelete BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYAIRÓL Bodrogkeresztúr Község Önkormányzat 11/2010. (XI. 30.) Önkormányzati rendelete BODROGKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYAIRÓL (továbbiakban SZMSZ) Bodrogkeresztúr Község Önkormányzat

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZİDÉS

ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZİDÉS A1-K000000/000 számú ÁLTALÁNOS KÖZÜZEMI SZERZİDÉS amely a.. szám alatti lakóépület, illetıleg vegyes célra használt épület (a továbbiakban együtt: épület), mint felhasználási hely hıközponti mérés szerinti

Részletesebben

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók

Az adatszolgáltatás kitöltésével és benyújtásával kapcsolatos általános tudnivalók A nyugdíj-elıtakarékossági számla vezetıjének adatszolgáltatása a nála ilyen címen vezetett számlára a magánszemély által 2011. évben befizetett (átutalt), illetıleg a magánszemély részére nem-nyugdíj

Részletesebben

a szociális és családügyi miniszter irányítása alá tartozó államigazgatási szervekre vonatkozó egységes iratkezelési szabályzatról

a szociális és családügyi miniszter irányítása alá tartozó államigazgatási szervekre vonatkozó egységes iratkezelési szabályzatról 7/2000. (VII. 11.) SzCsM rendelet a szociális és családügyi miniszter irányítása alá tartozó államigazgatási szervekre vonatkozó egységes iratkezelési szabályzatról A köziratokról, a közlevéltárakról és

Részletesebben

Általános Szerzıdési Feltételek

Általános Szerzıdési Feltételek 1. oldal, összesen:67 Általános Szerzıdési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) NOVI-COM KFT 3842 HALMAJ MÁJUS 1.ÚT 15. a Magyar Kábelteleviziós és Hirközlési Szövetség tagja vezetékes mősorterjesztési szolgáltatásra

Részletesebben

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója

A Közbeszerzési Hatóság útmutatója A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a közbeszerzési eljárás során benyújtandó, kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági

Részletesebben

N-Telekom Kft. Általános Szerzıdési Feltételek kivonata adatátviteli Internet hozzáférés szolgáltatására

N-Telekom Kft. Általános Szerzıdési Feltételek kivonata adatátviteli Internet hozzáférés szolgáltatására N-Telekom KFT 1 IT ÁSZF kivonat N-Telekom Kft. Általános Szerzıdési Feltételek kivonata adatátviteli Internet hozzáférés szolgáltatására 1. A szolgáltató neve, címe: Az N-Telekom Szolgáltató és Kereskedelmi

Részletesebben

MAGYAR FLOORBALL SZAKSZÖVETSÉG FEGYELMI SZABÁLYZAT. Hatályos: 2009. január 18.

MAGYAR FLOORBALL SZAKSZÖVETSÉG FEGYELMI SZABÁLYZAT. Hatályos: 2009. január 18. MAGYAR FLOORBALL SZAKSZÖVETSÉG FEGYELMI SZABÁLYZAT Hatályos: 2009. január 18. A Fegyelmi Szabályzat hatálya 1. (1) A Magyar Floorball Szakszövetség (a továbbiakban: Szövetség) Fegyelmi Szabályzatának (a

Részletesebben

M E G Á L L A P O D Á S

M E G Á L L A P O D Á S M E G Á L L A P O D Á S a csákánydoroszlói Csaba József ÁMK és rábagyarmati, ivánci Tagintézményei oktatási - nevelési feladatokat ellátó intézményi társulásról A megállapodás 2. pontjában részletesen

Részletesebben

Preambulum. I. Az Üzletszabályzatban alkalmazott fogalmak

Preambulum. I. Az Üzletszabályzatban alkalmazott fogalmak LOMBARD PÉNZÜGYI ÉS LÍZING ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDÖ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA PSZÁF engedély száma: 2138/1998/F Gépjármő és gép lízing tevékenységre PLAT/2010.05.31. Preambulum A Takarékbank Zrt. 2010.

Részletesebben

Székhely: 7630 Pécs, Zsolnay V. u. 37. Cégjegyzékszám: 02-09-072379

Székhely: 7630 Pécs, Zsolnay V. u. 37. Cégjegyzékszám: 02-09-072379 2. számú melléklet MEGBÍZÁSI SZERZİDÉS mely létrejött egyrészrıl: a Zsolnay Örökségkezelı Nonprofit Kft. mint Megbízó (a továbbiakban: Megbízó), Székhely: 7630 Pécs, Zsolnay V. u. 37. Cégjegyzékszám: 02-09-073887

Részletesebben

Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok

Iparjogvédelem tansegédlet A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok Iparjogvédelem tansegédlet 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl A SZEMÉLYEK POLGÁRI JOGI VÉDELME A személyhez és a szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok A szellemi alkotásokhoz főzıdı jogok 86.

Részletesebben

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Ügyiratszám: 29422/4/2009. ELİTERJESZTÉS a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS amely létrejött egyrészrıl az Szécsény Város Önkormányzata Címe: 3170 Szécsény, Rákóczi út 84. Adószám: 15451244-2-12 Számlaszám: Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. 10402142-21424304

Részletesebben

SZÉTVÁLÁSI OKIRATA- Tervezet

SZÉTVÁLÁSI OKIRATA- Tervezet SZÉTVÁLÁSI OKIRATA- Tervezet amely a Pécs Holding Városi Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (cégjegyzékszáma:02-10-060289, székhelye:7626 Pécs, Búza tér 8.b.ép., továbbiakban: Szétváló Társaság

Részletesebben

Amely 2009. 08. 01 napjával a Eszköz fedezetre nyújtott hitelezési tevékenységre (gép) UZLSZSZHITGEP_1_20080221 Üzletszabályzat helyébe lép

Amely 2009. 08. 01 napjával a Eszköz fedezetre nyújtott hitelezési tevékenységre (gép) UZLSZSZHITGEP_1_20080221 Üzletszabályzat helyébe lép LOMBARD PÉNZÜGYI ÉS LÍZING ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDÖ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA PSZÁF engedély száma: 2138/1998/F Eszköz fedezetre nyújtott hitelezési tevékenységre (gép) HITTef/2009.08.01. Amely 2009.

Részletesebben

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról 33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi

Részletesebben

Igénybevételi eljárás rendjérıl

Igénybevételi eljárás rendjérıl Igénybevételi eljárás rendjérıl I. Bevezetés: Az eljárásrend kidolgozásának célja, hogy a 2008. 01.01-tıl érvényes jogszabályi elıírások maradéktalan betartása mellett szabályszerően lehessen a kérelmeket

Részletesebben

(hatályos: 2006. augusztus 15. napjától)

(hatályos: 2006. augusztus 15. napjától) Gépjármővek és Berendezések Lízingszerzıdésének Általános Szerzıdési Feltételei (hatályos: 2006. augusztus 15. napjától) I. ÉRTELMEZİ RENDELKEZÉSEK 1. Lízingszerzıdés (továbbiakban: Szerzıdés): A Lízingbe

Részletesebben

Tájékoztató. Akadálymentesítések megvalósításának támogatása a Duna-Mecsek Alapítvány által érintett települések területén

Tájékoztató. Akadálymentesítések megvalósításának támogatása a Duna-Mecsek Alapítvány által érintett települések területén Tájékoztató Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány mint támogatásközvetítı szervezet és az EGT & Norvég Finanszírozási Mechanizmusok által is támogatott Akadálymentesítések megvalósításának támogatása

Részletesebben

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete. a szociális ellátások helyi szabályozásáról

ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete. a szociális ellátások helyi szabályozásáról ORDACSEHI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (III. 01.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról Ordacsehi Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a szociális

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2011. (III.02.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2011. (III.02.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 10/2011. (III.02.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlése az Alkotmány 44/A. (2) bekezdés

Részletesebben

Kábeltelevíziós Szolgáltatás

Kábeltelevíziós Szolgáltatás Készítés/utolsó módosítás dátuma:2009.11.29 1.oldal,összesen:62 Kábeltelevíziós Szolgáltatás NOVI-COM KFT 3842 HALMAJ MÁJUS 1.ÚT 15. a Magyar Kábelteleviziós és Hirközlési Szövetség tagja Általános Szerzıdési

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyőlésének 1/2014. (II. 4.) önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról és a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról, annak kötelezı

Részletesebben

2011. december 5. 10.00, Díszterem 3. napirendi pont 1. számú melléklet

2011. december 5. 10.00, Díszterem 3. napirendi pont 1. számú melléklet A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabályának (a továbbiakban: Alapszabály) módosítása 1. Az Alapszabály 1. (2)-(4) bekezdései helyébe a következı rendelkezés lép: Asz. 1. (2) Az Akadémia és intézményei

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl. 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.

Sárospatak Város Polgármesterétıl. 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak. Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu ELİTERJESZTÉS - A Képviselı-testületnek - Az RFV-Sárospatak Városgazdálkodási

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKA. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. Készült: a Számvitelrıl szóló 2000. évi C.

SZÁMVITELI POLITIKA. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. Készült: a Számvitelrıl szóló 2000. évi C. GERJE-FORRÁS Természetvédelmi, Környezetvédı Nonprofit Kft. 2721 Pilis, Rákóczi út 67.. Tel: 29/496-768; Fax: 29/496-728 E-mail: gerjeforras@freemail.hu SZÁMVITELI POLITIKA Készült: a Számvitelrıl szóló

Részletesebben

ATLASZ KÖNYVELİK FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELİIFEL 001-2008) QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe

ATLASZ KÖNYVELİK FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELİIFEL 001-2008) QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe ATLASZ KÖNYVELİK FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELİIFEL 001-2008) KÖNYVELİIFEL 001-2008 Érvényes: 2008. 10. 01.-tıl 1/9 ATLASZ KÖNYVELİK FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA I). BIZTOSÍTOTTAK

Részletesebben

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl. 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl. 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak. Sárospatak Város Alpolgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu ELİTERJESZTÉS - A Képviselı-testületnek - Az RFV-Sárospatak Városgazdálkodási

Részletesebben

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja. Fogalommeghatározások

26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja. Fogalommeghatározások 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredető rákkeltı anyagok elleni védekezésrıl és az általuk okozott egészségkárosodások megelızésérıl A munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ŐRLAP ÖSSZEFONÓDÁS ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁHOZ

ŐRLAP ÖSSZEFONÓDÁS ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁHOZ Gazdasági Versenyhivatal ŐRLAP ÖSSZEFONÓDÁS ENGEDÉLYEZÉSE IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁHOZ Őrlap a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló többször módosított 1996. évi LVII.

Részletesebben

K.É.SZ. VI. Szakszervezet tisztségviselıi 22. VII. Vegyes rendelkezések 23

K.É.SZ. VI. Szakszervezet tisztségviselıi 22. VII. Vegyes rendelkezések 23 K.É.SZ. I. A Szakszervezet mőködési körének meghatározása és célja I. 1. Szakszervezet neve 3 I. 2. A Szakszervezet székhelye 3 I. 3. A Szakszervezet emblémája és bélyegzıje 3 I. 4. A Szakszervezet mőködési

Részletesebben

M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról.

M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról. M É L Y K Ú T NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 8/1999.(VI.1.) rendelete a helyi lakáscélú támogatásról. A képviselı-testület a lakáscélú támogatásokról szóló, többször módosított 106/1988. (XII.26.)MT. számú rendelet

Részletesebben

SZENTLİRINC-ORMÁNSÁG TAKARÉKSZÖVETKEZET ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI FIZETÉSI SZÁMLÁK VEZETÉSÉHEZ

SZENTLİRINC-ORMÁNSÁG TAKARÉKSZÖVETKEZET ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI FIZETÉSI SZÁMLÁK VEZETÉSÉHEZ SZENTLİRINC-ORMÁNSÁG TAKARÉKSZÖVETKEZET ÁLTALÁNOS SZERZİDÉSI FELTÉTELEI FIZETÉSI SZÁMLÁK VEZETÉSÉHEZ A Szentlırinc-Ormánság Takarékszövetkezet - továbbiakban Takarékszövetkezet - a pénzmosás és a terrorizmus

Részletesebben

POLGÁR MIKLÓS A RENDVÉDELMI SZERVEK BEAVATKOZÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSI RENDJE 270

POLGÁR MIKLÓS A RENDVÉDELMI SZERVEK BEAVATKOZÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSI RENDJE 270 POLGÁR MIKLÓS A RENDVÉDELMI SZERVEK BEAVATKOZÁSSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSI RENDJE 270 A katasztrófavédelmi rendvédelmi szervekhez tartoznak a hivatásos tőzoltóparancsnokságok, 271 így országszerte

Részletesebben

SZÉF ÜZLETSZABÁLYZAT

SZÉF ÜZLETSZABÁLYZAT SZÉF ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Általános rész... 3 3. Széf-rekeszek bérbeadásának feltételei... 3 4. Az Ügyfél kulcsok kiadása... 4 5. A bérelt széf-rekesz nyitása, érték elhelyezés...

Részletesebben