1 SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA

Átírás

1 MAGYARGÉC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Elfogadva: a Képviselı-testület 6/2012.(IV.2.) sz. határozatával A 278/2007. (XII.13.) Kt. sz. határozat melléklete

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 3 II. Helyzetelemzés... 5 II.1. Jogi környezet... 5 II.1.1. Sportpolitikai irányelvek... 6 II Általános alapelvek... 6 II Általános célkitőzések... 6 II Az önkormányzat sportpolitikájának alapelvei... 7 II.2. Sportlétesítmények bemutatása... 8 II.2.1. Sporttelep... 8 II.2.2. Játszótér... 8 II.2.3. Mővelıdési ház... 8 II.2.4. Lovarda... 8 II.3. Az önkormányzat, intézményei és a helyi civil szervezetek sporttal kapcsolatos feladatainak bemutatása... 8 II.3.1. Az önkormányzat és intézményei... 8 II.3.2. Civil Szervezetek... 9 II Magyargéci Sportegyesület... 9 II.4. A helyi sporttevékenység finanszírozása... 9 II.5. A település sporttevékenységeinek bemutatása... 9 II.5.1. Nevelési oktatási intézmények testnevelése... 9 II Óvodai testnevelés II Iskolai testnevelés II Tanórán kívüli diáksport II.5.2. Versenysport II.5.3. Szabadidısport II.5.4. Hátrányos helyzető csoportok, fogyatékkal élık sporttevékenysége III. Fejlesztési irányvonalak III.1. Jogi környezet III.1.1. A helyi önkormányzat fejlesztési irányelvei III.2. Sportlétesítmények III.2.1. Sporttelep III.2.2. Játszótér II.2.4. Lovarda III.3. Az önkormányzat, intézményei és a helyi civil szervezetek sporttal kapcsolatos feladatainak fejlesztése III.3.1. Az önkormányzat és intézményei III.4. A helyi sporttevékenység finanszírozása III.5. A település sporttevékenységei III.5.1. Óvodai testnevelés III.5.2. Iskolai testnevelés III.5.3. Versenysport III.5.4. Szabadidısport III.5.5. Hátrányos helyzető csoportok, fogyatékkal élık sporttevékenysége IV. Összegzés

3 I. Bevezetés A Magyarország Alaptörvénye XX. cikk (1) bekezdése alkotmányos jogként fogalmazza meg mindenkinek a testi és lelki egészséghez való jogát. Ennek a jognak az érvényesülését szolgálja többek között rendszeres testedzés biztosításának lehetısége. Alkotmányos alapjoga a testkultúra, a sporttevékenység gyakorlása. A sport egyfelıl az egyetemes kultúra része, másfelıl az egészségvédelem fontos eszköze, a szabadidı eltöltésének hasznos módja, jelentıs szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény II. fejezetének 8.. (1) bekezdése a települési önkormányzat feladataként határozza meg a helyi közszolgáltatások körében a sport támogatását. A céltudatos gondoskodás, a sportolás lehetıségeinek biztosításával segíti az egészséges életmód kialakítását. Az elmúlt idıszakban a szociális, a kulturális és az oktatási alapfeladatok tömege zúdult a helyi önkormányzatokra, miközben a sport egyre inkább háttérbe szorult. A sport korábbi nagy mecénásai az állami vállalatok, jelentıs része tönkrement, átalakult, sporttámogató tevékenységük szinte megszőnt. Az új cégek, letelepedett multinacionális vállalatok nem mutatnak kellı hajlandóságot a testkultúra anyagi támogatására, a helyi szponzorok nagy része lefedett, újak bevonása nehéz. Mindezek következtében a sport az elmúlt években jelentıs veszteséget szenvedett, nem közpénzbıl történı finanszírozása számottevıen csökkent. Ellentmondást jelent az is, hogy míg a versenysport, az élsport területén kimagasló eredményeket és nemzetközi sikereket érnek el sportolóink, addig a lakosság döntı többségének rossz az egészségi, edzettségi állapota. Az átalakulás folyamata a mai napig nem zárult le, ezért országos és helyi szinten egyaránt átmeneti idıszakát éli a sport, ami országunk Európai Unióhoz történt csatlakozásával újabb változásokon mehet keresztül. Az Európai Sport Charta szerint sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erınlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különbözı szintő versenyeken elérendı eredmények céljából. A Charta a lehetı legtágabban értelmezi a sport fogalmát. Az európai értékrend szerint az állam legfontosabb célja az, hogy állampolgárai életminıségét, egészségi állapotát javítsa. Minıségi munkára csak megfelelıen edzett, tetterıs társadalom, csoport, egyén képes. Mindezt leghatékonyabban az aktív sportolás megkülönböztetett, átfogó - nem csak pénzügyi - támogatása révén érhetjük el. E témakörben folytatott kutatások eredményei alapján kijelenthetı, hogy a sportéletünk elidegeníthetetlen része, amely támogatásra érdemes, támogatásra szorul, hiszen átfogó eszközként, a modern társadalom negatív hatásainak ellensúlyozására, kiküszöbölésére hatékony megoldásokat kínál. Ideális esetben a sportolás kiemelt szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megırzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Kiváló életvezetési technikák és módszerek közvetítıje, a nevelés egyik legfontosabb eszköze, mely játékos formában vértezi fel megoldási készletekkel az ifjúságot, illetve lehetıséget nyújt az egyén önmegvalósítására. A sport, a természeti környezetben történı idıtöltés egyik eszközeként, nélkülözhetetlen 3

4 szerepet tölthet be a környezetkímélı tudatformálásban. Mindezeken túl a sport, a sportolás lényeges szerepet tölthet be a családi és társadalmi kötelékek erısítésében kulturált szabadidıeltöltési, szórakozási lehetıség biztosításával. Pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos idıtöltés, amely gyakorlati eszköze is lehet a hátrányos helyzető csoportok (hátrányos helyzető településeken élı gyerekek és fiatalok, fogyatékossággal élı emberek, nık, romák) felzárkóztatásának. Mindezek segítségével a sport jelentısen hozzájárul az életminıség javulásához. A legtöbb civilizációs betegség kialakulása a helytelen táplálkozásra és a mozgásszegény életmódra is visszavezethetı. Az életkor, a nem, a genetikai sajátosságok az egyén által nem befolyásolható tényezık, ugyanakkor vannak egyéb - magatartásbeli, biológiai és szociális faktorok, amelyek módosíthatók, sıt módosítandók. Az elhízás felnıtt- és gyermekkori formája mindinkább szélesebb rétegeket érint szerte a világon, ami fokozott egészségügyi kockázatot jelent. Az elhízás elleni harc leghatékonyabb és leginkább költségkímélı eszköze a mindennapos testmozgás. 1 Jelen stratégia célja, hogy a sportos életmód érdekében aktivizáljuk az embereket és ezáltal: - javítsuk a lakosság életminıségét; javulást érjünk el a népegészség terén; - életvezetési és probléma-megoldási képességek fejlesztésével a felgyorsult világ kihívásaira segítsünk felkészíteni az ifjúságot; - hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erısítéséhez; - növeljük a foglalkoztatottak és a társadalom produktivitását; - csökkentsük az egyenlıtlenségeket, ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzető társadalmi csoportok integrációjához. 1 SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA

5 II. Helyzetelemzés II.1. Jogi környezet a) A Magyarország Alaptörvénye XX. cikke alkotmányos jogként fogalmazza meg mindenkinek a testi és lelki egészséghez való jogát, amelynek érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élılényektıl mentes mezıgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elı. b) A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény II. fejezetének 8.. (1) bekezdése a települési önkormányzat feladataként határozza meg a helyi közszolgáltatások körében a sport támogatását, ugyanakkor a törvény azt is elıírja, hogy az önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el, c) a közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX. törvény 10. (1) bekezdése szerint 10. (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetıleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenıidı, szabadidı, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetıség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelıen alakítsák ki. d) a sportról szóló évi I. törvény 55. -a a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára való figyelemmel határozza meg a helyi önkormányzatok feladatait: a helyi sportfejlesztési koncepció megalkotását és annak megvalósításáról történı gondoskodást; a sportkoncepcióban megfogalmazott célkitőzésekkel összhangban a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel történı együttmőködést; az önkormányzati tulajdonban lévı sportlétesítmények fenntartását és mőködtetését; az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlási feltételeinek megteremtését. e) Az Országgyőlés 65/2007. (VI. 27.) OGY határozattal fogadta el a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia címő stratégiai programot. f) A törvényben leírt feladatokat csak helyileg lehet definiálni, pontosítani, hiszen a túlzott központi szabályozás sérthetné az önkormányzatiság elvét, az önkormányzatok alkotmányát. A helyi társadalom sportolási érdekeinek és sportolási szükségleteinek figyelembe vételével a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény ának (1) bekezdése és a sportról szóló többször módosított évi I. törvény 55 (6) felhatalmazása alapján Magyargéc Község Önkormányzata a április 2-án fogadta el a sportról szóló 6/2012. (IV.3.) sz. rendeletét. g) A településen igénybe vehetı mozgás-, és sportlehetıségeket intézményi, pedagógiai programok, egyesületi és alapítványi alapító okiratok is tartalmazzák. 5

6 h) Az önkormányzati sportfeladatok jogszabályi hátterének áttekintésénél meg kell említeni még a következı jogszabályokat is: évi LXV. törvény az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérıl - 215/2004. (VII. 13.) Kormányrendelet a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról - 166/2004. (V. 21.) Kormányrendelet az állami sportinformációs rendszerrıl - 157/2004. (V. 18.) Kormányrendelet a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékérıl - 54/2004. (III. 31.) Kormányrendelet a sportrendezvények biztonságáról - 16/2004. (V. 18.) OM GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységrıl II.1.1. Sportpolitikai irányelvek II Általános alapelvek a.) a sport a magyar és az egyetemes kultúra része; b.) a sportolás alkotmányos jog, alapjog; c.) a sport valamennyi területét összefüggéseiben kell kezelni; d.) a sport által nyújtott élettani, erkölcsi hatások jellemformáló-személyiségfejlesztı erı az ifjúság testi, lelki, szellemi fejlıdéséhez elengedhetetlenül fontosak; e.) az önkormányzatnak meg kell teremtenie a sportolás feltételeit, s mőködtetni kell sportintézményeit; f.) el kell érni, hogy a településen a sport valamennyi, társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön: - a prevenció (megelızı) - a regeneráció (helyreállító) - az aktivizáló (cselekvésre ösztönzı) és - a rekreációs (felfrissítı) hatása is. II Általános célkitőzések A sportnak alkalmasnak kell lennie az Európai Uniós elvárások és kötelezettségek teljesítésére, ezért településünknek hosszú távú sportstratégiát kívánatos kialakítania. A sportrekreáció területén az elırelépés egyik feltétele a gazdaság teljesítıképességének növekedése, illetve annak következtében érdemben csak lassú fejlıdésre lehet számítani. A testkultúrával kapcsolatos kedvezıtlen változások megállítása és a folyamat visszafordítása is igényli a testnevelési- és sportfejlesztési program kidolgozását, amely a közeljövı várható gazdasági-társadalmi fejlıdéséhez igazodva, azok eredményeire és hatásaira építve határozza meg a további feladatokat. El kell érni, hogy településünkön a sport valamennyi, társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön: - az egészségmegırzés, betegség-megelızés, - nevelés, személyiségformálás, - egészséges versenyszellem kialakítása - a mozgásmőveltség és cselekvésbiztonság fejlesztése, 6

7 - közösségi együttélés és társadalmi mobilitás segítése, - szórakozás és szórakoztatás, - a sport-turizmus elısegítése. A fejlett, ésszerően mőködı sportszféra egyszerre feltétele és eredménye a jóléti, polgári társadalom kiépülésének. Az a társdalom tud igazán virágozni, amelynek tagjai többségükben egészségesek, fizikailag és mentálisan életerısek. Nı a társadalom teherbíró képessége, a munkaintenzitás, a hatékonyság és társadalmi szinten csökkennek az egészségügyi kiadások. Az anyagiakban megtestesülı elınyökön túl javulhat az életminıség, jobb lesz a társadalom közérzete. Az alapcél megvalósításának középpontjába az iskolai testnevelést, a szabadidısportot kell helyezni. Az iskolai testnevelés órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon kell rászoktatni a fiatalokat, hogy igényük legyen természetes mozgásszükségleteik kielégítésére, kialakuljon náluk az aktív mozgás iránt való igény. A továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges a sportolási feltételek szélesítése mellett a meglévı sportlétesítmények felújítása, folyamatos karbantartása. II Az önkormányzat sportpolitikájának alapelvei Az önkormányzat sporttal kapcsolatos alapelveinek meghatározásához elsınként szükséges a helyi önkormányzatok sportra vonatkozó feladatainak ismeretét rögzíteni. Az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8.. (1). tartalmazza a települési önkormányzatok sport tevékenységének ellátására vonatkozó feladatát, hatáskörét. A sporttevékenységet közvetlenül érintı jogszabály a évi I. törvény (Sporttörvény) mely tételesen felsorolja a települési és megyei önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait. Ezek alapján: A sportról szóló évi I. törvény 55. (1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitőzéseivel összhangban együttmőködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és mőködteti a tulajdonát képezı sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a Kt.-ben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök mőködéséhez szükséges feltételeket. (5) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. (6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelıen a sporttal 7

8 kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükbıl a sportra fordítandó összeget. II.2. Sportlétesítmények bemutatása Magyargéc község közigazgatási területén az alábbi önkormányzati- és magántulajdonú sportlétesítmények biztosítják a sportolási lehetıségeket: II.2.1. Sporttelep Sportpálya (cím: 3133 Magyargéc, helyrajzi szám 217.) Magyargécben a sporttelepen a szabványoknak megfelelı sportpályával rendelkezünk. A sportegyesületen kívül ezt a pályát használja az általános iskola is a különbözı sportesemények, rendezvények szervezésére is. Sajnos a pálya vizes területe jelenleg nem alkalmas sporttolásra. Sportöltözı (cím: 3133 Magyargéc,helyrajzi szám 213/3.) Bérelt épület, magántulajdonban lévı ingatlant bérel az önkormányzat a sportegyesület részére. II.2.2. Játszótér (cím: 3133 Magyargéc, helyrajzi szám 296/11, 296/12, 296/13.) A 135/2008. (X.18.) FVM rendelet falumegújításra és fejlesztésre igénybe vehetı támogatási jogcím alapján 2010-ben került felújításra, kialakításra. A játszótéren megfelelıségi tanúsítvánnyal rendelkezı, a szabványoknak megfelelı játékokat helyeztünk ki. A játszótérre látogatók mérleghinták, mókuskerekek, dupla hinták, mászógúlák, lengıhíd, lovacska, mászóház, homokozó közül válogathatnak. A játékokon kívül egy kispályás, labdarúgásra alkalmas, pálya is kialakításra került. II.2.3. Mővelıdési ház (cím: 3133 Magyargéc, Rákóczi út 75. ) Rendezvényszervezésre, sakk, asztalitenisz versenyek lebonyolítására alkalmas. Jelenleg az intézményt az óvoda használja. II.2.4. Lovarda (cím: 3133 Magyargéc, helyrajzi szám 03.) A magántulajdonban lévı lovardában délutánonként és hétvégenként hobbi szintő lovaglásra van lehetıség elıre egyeztetett idıpontban. II.3. Az önkormányzat, intézményei és a helyi civil szervezetek sporttal kapcsolatos feladatainak bemutatása II.3.1. Az önkormányzat és intézményei Az önkormányzat, mint fenntartó gondoskodik a sportpálya mőködtetésérıl, karbantartásáról. A településen több sportág igénybevételére van lehetıség. A sportfeladatok ellátásáról az önkormányzat az általános iskola testnevelı tanárának munkájával gondoskodik. 8

9 II.3.2. Civil Szervezetek II Magyargéci Sportegyesület A Magyargéci Sportegyesület 1958-ban alakult. Már a 60-as években jelentıs eredményeket ért el több sportágban (labdarúgás, sakk, teke). Legfıbb célként a településen élı fiatalok egészséges életmódon történı nevelését, a szabadidıközpont szervezését, és lehetıség szerint versenysportokban való szereplését tőzte ki. Az utánpótlás nevelést elsıdleges feladatai közé helyezte. Legfıbb támogató, az egyesület, a 80-as években megszőnt ben szervezıdött újjá, ami után 2007-ben már NB.III.-ben játszó futballcsapattal rendelkeztünk. Finanszírozási problémák, és a sportpálya alkalmatlansága miatt (árvíz pusztított a területen éveken át) a csapat 2008-ban megszőnt. Az egyesület ez évben legfıbb célként a sporttelep felújításának megoldását jelölte meg célként. Alkalmas, a sportolásra megfelelı körülményeket kell kialakítani Magyargécben. Az egyesület céljait az önkormányzaton kívül több sportot, futballt szeretı lakosunk is támogatja. II.4. A helyi sporttevékenység finanszírozása A helyi sportélet finanszírozása az alábbiakból tevıdik össze: - állami normatíva - önkormányzati saját erı - sportszolgáltatási bevételek (bérleti díj) - civil szervezetek által felajánlott támogatás - egyéb támogatások: magánszemélyek, vállalkozások, szponzorok - pályázati támogatások II.5. A település sporttevékenységeinek bemutatása II.5.1. Nevelési oktatási intézmények testnevelése A gyermekkori sportolás bizonyítottan pozitív hatással van a felnıttkori sportolási hajlandóságra. Az iskolai testnevelés és diáksport jelentısége tehát a korosztály fogékonyságában rejlik. A diákok többsége kizárólag iskolai keretek között, a testnevelésórán, illetve a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást, pedig itt kellene tudatosítani a sportos, egészséges életmód fontosságát. A testnevelésóra elsıdleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelı fizikai kondíciójának megteremtése, miközben a diáksport-foglalkozások szabadidıs célokat szolgálnak, élvezetes sportolási lehetıséget biztosítanak. Az életkor emelkedésével csökken a sportolási intenzitás. A magyar serdülık nemzetközi viszonylatban is nagyon keveset mozognak, melynek következtében állóképességük is romló tendenciát mutat. Ez elsısorban a XX. század végén megjelenı szociokulturális okokra vezethetı vissza. Míg korábban a sport konkurenciája csupán a továbbtanulás volt, mára a számtalan szabadidı-eltöltési lehetıség miatt kevesebbet mozognak a diákok (mozi, számítógép, televízió, pláza stb.). 2 2 SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA

10 Az óvodai, iskolai testnevelés és sport szerves részét alkotja a magyar sportnak, a közoktatásés sportpolitikának. II Óvodai testnevelés A testnevelés és testi nevelés az egészséges életmódra nevelés kiemelt helyen áll az óvodai nevelési rendszerben. A szervezett és játékidıben végezhetı testmozgás tárgyi feltételeinek megteremtésére nagy gondot fordítanak az Óvoda alkalmazottai és szülıi közössége. Az szeptember 1-jén hatályba lépett Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján az elkészített helyi programok a nevelıi munkába beépítve fogalmazzák meg a mozgásfejlesztést. A foglalkozások megszervezése kötött és kötetlen formában történik. Mindennapos testnevelés (egész napos nyitva-tartás esetén) keretében napi egy alkalommal mozognak az óvodások, testnevelés foglalkozáson hetente (korcsoporttól függıen) egyszer vesznek részt. Az óvodapedagógusok a gyermekek életkori sajátosságára építve az egész nevelési év folyamán igyekeznek minden lehetıséget kihasználni - a teremben és a szabad levegın - a testi nevelésre, a játékos mozgásra. Az óvoda helyi körülményei, a zárt udvar lehetıvé teszi a szabadban történı mozgás megszervezését. Az óvodák mozgásfejlesztı eszközökkel való ellátottsága megfelelı. II Iskolai testnevelés Az iskolai testnevelés feladatának az aktív testmozgás biztosítása mellet egyik legfontosabb célja a tanulók minél nagyobb számának a sportba való bevonása. A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény egyik legfigyelemreméltóbb rendelkezése, hogy kötelezıvé teszi a mindennapi testedzés feltételeinek megteremtését. A mindennapi testedzést a kötelezı és a nem kötelezı tehát választható foglalkozások idıkerete terhére szervezik meg, vagyis a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások ennek részeként az iskolai sportköri foglalkozások idıkerete terhére. A 2003-ban megjelent új Nemzeti Alaptanterv (NAT) az ún. mőveltségi területek közötti arányokat óraszámokban nem fejezte ki. Az ún. Testnevelés és sport mőveltségi területnek a kötelezı óraszámoknak - az I-IV. évfolyamon az V-VI. évfolyamon a VII-VIII. évfolyamon a IX.-X. évfolyamon 9-15 %-át kell kitölteniük. Ezeket az arányokat pedig az iskolák, a tantestület helyi tanterveiben a rendelkezésükre álló teljes kötelezı és nem kötelezı órakeret felhasználásával maguk határozhatják meg. Ezekkel az arányokkal számolt óraszámok csak egyes évfolyamok esetében közelítik, illetve haladják meg a heti 3 órát. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 48. (2) bekezdése értelmében: Az iskola 1-4. évfolyamán a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti 3, a többi évfolyamon heti átlagban 2,5 testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe a nem kötelezı tanórai foglalkozások idıkeretének terhére további 1 vagy több testnevelési óra is beépíthetı. A 10

11 többlet testnevelési órákkal a kötelezı tanórai foglalkozások száma megnövelhetı. Ha iskolákban iskolaotthonos nevelés és oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra a délelıtti vagy a délutáni tanítási idıszakra be kell építeni a testnevelés órát. Az 52. (10) bekezdés: Az általános iskola 1-4. évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott, legalább heti 3 testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az általános iskola 1-4. évfolyamain minden olyan tanítási napon, az iskola otthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délelıtti tanítási idıszakban, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztı testmozgást. A játékos egészségfejlesztı testmozgás ideje naponként legalább 30 perc, amelyet több legalább 15 perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztı testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb 1 óraközi szünet ideje, legfeljebb 50%- ának felhasználásával lehet megszervezni. Az iskolában minden tavasszal sportnapot szervez a nevelı-testület, mely alkalmával különbözı versenyszámban (célbadobás, sorversenyek, kerékpár ügyességi verseny, labdarúgás, asztalitenisz, sakk, stb.) mérik össze ügyességüket a diákok. II Tanórán kívüli diáksport A tanórán kívüli foglalkozások formájukat tekintve többfélék lehetnek. Településünkön az ún. iskolai sportköri forma dominál. Az iskolai sport a nevelési-oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, amely alapvetıen szabadidıben (tanórán kívül), szervezett keretek között, többnyire az intézmények sportlétesítményében folyik. Jól szervezett, hatékony és eredményes iskolánkban a diáksport. II.5.2. Versenysport Az iskolai versenyeken szabadidıs sporttevékenységek is szerepelnek. A legnépszerőbb, legtöbb versenyzıt felvonultató sportág a labdarúgás. A versenysport és az utánpótlás-nevelés szoros összefüggésben van egymással. Az iskolai testnevelésre épülı, korszerő utánpótlás nevelés nélkül az élsport elképzelhetetlen, de az iskolában a magas színvonalon végzett szakmai munka ellenére sem oldható meg a minıségi sport számára az utánpótlás-nevelés. A versenyzı fiatalok felkészítése, versenyeztetése, a tehetségek gondozása ezért a településen mőködı sportegyesületben folytatódik tovább annak érdekében, hogy a minıségi sportban megállják a helyüket. A magyargéci labdarúgás megalakulása óta mindig jelentıs szerepet játszott Nógrád megye labdarúgó életében, és minden évtizedben kinevelte azon játékosait, akik magasabb osztályban is megállták a helyüket ben már NB.II.-ben játszó futballcsapattal rendelkeztünk. Finanszírozási problémák, és a sportpálya alkalmatlansága miatt (árvíz pusztított a területen éveken át) a csapat 2008-ban megszőnt. 11

12 II.5.3. Szabadidısport A szervezett szabadidı-eltöltésnek jelentıs hagyományai és szervezeti elızményei vannak Magyarországon, de negatív tendenciaként megállapítható, hogy szabadidı-eltöltési kultúránkban jelentıs változások, sıt torzulások következtek be. A szabadidı eltöltésekor a sportolás nem élvez prioritást, szemben például az otthoni tvnézéssel, amelyre a felnıtt lakosság 144 percet fordít naponta. Az emberek alacsony sportolási hajlandóságukat elsıdlegesen a szabadidı hiányával magyarázzák. A felnıtt népesség csupán 16%-a végez sporttevékenységet, ha azonban szőkebb értelemben vesszük a sportolást (min. heti 2 alkalom és min. fél óra alkalmanként), akkor a felnıtt népesség mindössze 9%-a sportol. Egyes kutatási eredmények ennél alacsonyabb részvételi hányadot is mutatnak. A jelenleg nem sportolók 38%-a szeretne valamilyen formában sportolni. A szabadidıs sporttevékenységet végzık (szabadidı-sportolók) nagy része nem szervezeti keretek között végez testedzést. Szintén probléma, hogy a munkaadók jelenleg nem kellı mértékben ismerik fel azt, hogy a munkavállalók egészségének megırzése közös érdek, amelynek fontos eszköze lehet a szabadidıs sporttevékenység. 3 A település önszervezıdı közösségei, baráti társaságai elsısorban labdarúgásra, veszik igénybe a sportpályát, illetve a játszótér kispályáját. II.5.4. Hátrányos helyzető csoportok, fogyatékkal élık sporttevékenysége A fogyatékos emberek életében elméletileg a sportnak ugyanaz a szerepe, mint az épek esetében: az egészség megırzése, önmegvalósítás, sikerélmény, közösségi élet stb. A sporttörvény szerint fogyatékos (77.. e. pont) a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy. Életükben ugyanúgy szerepelnie kell mindazoknak a tevékenységeknek, amelyek minden ember életében fontosak. Hiszen nekik ugyanúgy van mozgásigényük, mint ép társaiknak és ezt az igényüket ki kell elégíteni. Különbségek, illetve a fogyatékos sportolókkal kapcsolatos pozitív diszkriminációs szabályokat csak ott kell alkalmaznunk, ahol azt a fogyatékos sportolók érdekei megkívánják. III. Fejlesztési irányvonalak III.1. Jogi környezet Szükséges a sportról szóló 6/2012. (IV.3) sz. önkormányzati rendelet legalább ciklusonkénti felülvizsgálata és a sporttevékenységet szolgáló épületek házirendjének elkészítése összhangban a sporttal kapcsolatos jogszabályokkal. A házirendek felülvizsgálata a sportrendelet felülvizsgálatakor esedékes. Házirend elkészítése szükséges: - sportöltözı 3 SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA

13 - sportpálya és aszfaltos kis pálya esetén. A házirend többek között tartalmazza: - a sportlétesítmény igénybevételének feltételeit, szabályait - rongálás esetén a kártérítési felelısség szabályait. Szükség esetén az önkormányzat együttmőködési megállapodásokat köt a sporttal kapcsolatos feladatok teljesítésére. III.1.1. A helyi önkormányzat fejlesztési irányelvei Magyargécen is megfigyelhetı a lakosság egy szőkebb részének fokozatosan növekvı érdeklıdése a testedzés egyes divatos formáinak szolgáltatásszerő igénybevételére. A testnevelési és sporttevékenységnek jelentıs egészségügyi, pedagógiai, pszichológiai és kulturális elınyei is vannak. A képviselıtestület azon fáradozik, hogy településünk polgárai és közösségei felelısséget érezzenek saját lelki, szellemi, testi egészségükért, s ezért hajlandók legyenek tenni is. Településünk sportpolitikai koncepciójának egyik központi eleme, hogy polgárai egészségesen éljenek és minél többet sportoljanak. Ez a tény és a fenti megállapítások szükségessé teszik, hogy az egészséges életmódot, a sportolást az eddigieknél nagyobb hangsúllyal kell népszerősíteni Nagylócon. A jövıbeni feladatokat rövid- és középtávú célokként határozza meg Magyargéc Község Önkormányzata. Rövid távú fejlesztési irányelvek - A település sportlétesítményei szabad kapacitásának felmérése-összevetése, a potenciális használók igényeivel, majd ezek biztosítása szabadidıs célokra. - Fejlesztési irányelvek kidolgozása az Önkormányzat feladat meghatározásai között a sportlétesítmények infrastrukturális hiányosságainak megszüntetése érdekében. Közép távú fejlesztési irányelvek - A szabadtéri sportpályák, játszóterek állapotának felmérése, korszerősítése, átalakításuk az uniós szabványoknak megfelelıen. - Az Önkormányzat kezelésében lévı ingatlanok teljes infrastrukturális felújítása (parkolás, vizesblokk, eredményjelzı, hangosítás, a sportpályán kerítés, padok felújítása). Folyamatosan megvalósuló irányelvek - A sportlétesítmények eredeti funkciójának megtartása, a más célra történı elidegenítés megakadályozása. - Fontos feladata Magyargéc Község Önkormányzatának, hogy segítse szakmailag, erkölcsileg és nem utolsó sorban anyagilag a nevelési-oktatási intézmények, a sportegyesület és szakosztályaik valamint az hátrányos helyzetőek és fogyatékkal élık sportszakmai célkitőzéseit, terveit. 13

14 III.2. Sportlétesítmények A meglévı ingatlanok folyamatos karbantartása, állagmegóvása. III.2.1. Sporttelep Sportpálya (cím: 3133 Magyargéc, helyrajzi szám 217.) - elsıdleges a sporttelepen lévı pályavizesedés, talajvíz-elvezetés problémájának megoldása; - pályavilágítás kiépítése; - lelátó létesítése; - sövény létesítése a kerítés mellett; - kiépített parkolók biztosítása a látogatók számára. Sportöltözı (cím: 3133 Magyargéc, helyrajzi szám 213/3.) - Sportöltözı építése, vásárlása. III.2.2. Játszótér (cím: 3133 Magyargéc, helyrajzi szám 296/11, 296/12, 296/13.) Új, szabványoknak megfelelı játékok kihelyezése. Játszótér felújítás Kisgéc településrészen. II.2.4. Lovarda (cím: 3133 Magyargéc, helyrajzi szám 03.) Magyargéc Lovas Egyesület létrehozása, amely a Lovardával együttmőködve biztosítja a verseny- hobbi szintő lovaglást. III.3. Az önkormányzat, intézményei és a helyi civil szervezetek sporttal kapcsolatos feladatainak fejlesztése III.3.1. Az önkormányzat és intézményei Az önkormányzatnak és a civil szervezeteknek is ösztönöznie kell a sportrendezvények számát a településen. Támogatni kell új sportrendezvények megvalósítását, a hagyományos rendezvények fenntartását. Az egészségmegırzést fontosnak tartó alapítványokkal, egyesületekkel évszakonként szőrınapokat, figyelemfelkeltı akciókat kell szervezni az egészségesebb élet érdekében. III.4. A helyi sporttevékenység finanszírozása Az önkormányzat és intézményei lehetıségük szerint - folyamatosan részt kell, hogy vegyenek a sportlétesítményekhez és a sportrendezvényekhez, egészséges életmódhoz kötıdı pályázatokon. A sportegyesületet ösztönözni kell az adó 1 % győjtésére, az ehhez kapcsolódó kampányt az önkormányzat eszközeivel ( újság, honlap) támogatja. 14

15 A finanszírozás szempontrendszere a következı: - csak nyilvántartásba vett, Magyargécen mőködı és települési illetékességő, adószámmal rendelkezı sportszervezetek részesülhetnek támogatásban, - a támogatás célja, hogy teljesítményorientált jellege mellett érvényesüljenek a települési sportpolitika célkitőzései, - az utánpótlás bázis megléte és nagysága, - a technikai feltételek megléte és minısége, - a sportág közkedveltsége, - a településen belüli tradíciói, - eredményessége. Az egyesületek finanszírozását a Képviselı-testület rendeletben rögzíti. Az egyesületek közötti támogatás felosztása az elızı évi szakmai beszámolók, a kialakított szempontrendszer és a szakbizottság véleménye alapján a Képviselı-testület hatásköre. A versenysport mőködtetéséhez külsı anyagi támogatás szerzése minden egyesület érdeke a színvonalas szakmai munka szinten tartása érdekében. Az egyesületek a megítélt önkormányzati támogatás, a pályázati források és a szponzoroktól kapott támogatás alapján az általuk mőködtetett sportágak terén a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek figyelembevételével vállalják a legmagasabb szintő versenyeztetést. Amennyiben az egyesületek szakosztályai ez utóbbi feltételnek nem tesznek eleget, úgy az önkormányzati támogatás százalékos megoszlása módosulhat. III.5. A település sporttevékenységei Szükséges a nevelési-oktatási intézmények (óvoda, iskola), önkormányzat szabadtéri, és fedett sportlétesítményeinek mőszaki felmérését elvégezni, véleményezni azok mőszaki állapotát és rangsort készítve elkezdeni a felújítást. III.5.1. Óvodai testnevelés - A nevelésben, oktatásban nagy hangsúlyt kell fektetni a mindennapi mozgásra, az egészséges életmód fontosságára. - Fel kell eleveníteni a települések közötti gyalogtúrákat. - Évente több egész napos sportrendezvény megvalósítása a gyerekeknek, melybe lehetıleg minél nagyobb számba be kell vonni a szülıket és a családokat is. - Olyan óvodai játszótérre van szükség, ahol megtalálhatóak azok a biztonságos, esztétikus eszközök, melyek a mozgásfejlıdést segítik elı. - Óvodaközi sportversenyek szervezése. - Néptánc csoport szervezése. - Fel kell mérni az óvoda sportszerellátottságát (mennyiség, minıség) és biztosítani szükséges a hiány pótlására az anyagi fedezetet. - Az óvoda folyamatosan figyelemmel kísérik a pályázati lehetıségeket, ezzel igyekeznek a meglévı sporteszközeik minıségén, illetve mennyiségén is javítani. - Lehetıség szerint sportszakmai továbbképzésen vesznek részt. 15

16 III.5.2. Iskolai testnevelés - A nevelésben, oktatásban nagy hangsúlyt kell fektetni a mindennapi mozgásra, az egészséges életmód fontosságára. - Biztosítani kell a fiatalok számára az alapvetı sportképességek fejlesztésének lehetıségét. - A diákokat meg kell tanítani sportolni, hogy megismerve megszeressék azt, szokássá váljon náluk, s része legyen egyéni értékrendjüknek. - Fokozatosan el kell érni, hogy fiataljaink napi egy órában vehessenek részt minıségi testnevelési és sportfoglalkozásokon, ne csak elméletben valósuljon meg a mindennapos testnevelés. - Fel kell mérni az iskola sportszerellátottságát (mennyiség, minıség) és biztosítani szükséges a hiány pótlására az anyagi fedezetet. - Tantervben nem szereplı sportágak népszerősítése a tanórákon és a községi tömegsportrendezvényeken. - Fontos feladat a cigány kisebbségi tanulókkal való megkülönböztetett szakmai munka a testnevelés órákon, a fegyelmezett magatartás és a közösségi mozgásfejlesztés érdekében. - Fel kell eleveníteni a települések közötti gyalogtúrákat. - Évente több egész napos sportrendezvény megvalósítása a gyerekeknek, melybe lehetıleg minél nagyobb számba be kell vonni a szülıket és a családokat is. - A folyamatot annak tudatában kell beindítani, hogy az eredmények valószínőleg csak évtizedes késéssel lesznek kézzelfoghatóak. III.5.3. Versenysport - Új sportágak beindítása (kosárlabda, kézilabda, nıi foci, stb.). - Elı kell segíteni a sportszakemberek képzését, továbbképzését. - Az utánpótlások különbözı generációi között a kapcsolattartás és a fejlıdés érdekében több közös edzést, programot kell szervezni. III.5.4. Szabadidısport - Az életkörülmények változásával csökken az emberek mozgási lehetısége, igénye ezért újra fel kell hívni a figyelmet a mozgás és az egészségmegırzés fontosságára. - Növelni kell a tömegsportban, szabadidısportban résztvevık számát. - Tovább kell népszerősíteni településünkön a feljövıben lévı különbözı sportágakat, pl.: lovaglás, asztalitenisz, sakk. - Törekedni kell az újonnan kialakult sportágak őzéséhez szükséges feltételek kialakítására. - Szélesebb körben nyilvánossá kell tenni a sportlétesítmények használati feltételeit, a kihasználatlan lehetıségeket, a már meglévı sportfoglalkozások idejét, helyszínét. - Kerékpár-, és gyalogtúrák szervezése. - Az önkormányzat intézményeinek minden évben Mozdulj Magyargéc! sportnapot jelöljön ki és munkaidı-kedvezménnyel biztosítsa a dolgozók számára a részvételi lehetıséget. - Az ifjúsággal foglalkozó szakember a fiataloknak a helyi igényeknek megfelelı sportprogramokat szervezzen. 16

17 - Konditerem mőködtetése, elérhetıvé tétele a lakosság minél nagyobb részére. - Ösztönözni kell a nem hivatásos edzık, sportszakemberek tevékenységét, valamint a minıségi követelményeknek megfelelı képzését, továbbképzését. - Olyan rétegeknek is biztosítani kell a részvétel lehetıségét, akik nem tudnak fizetıképes kereslettel megjelenni a sportpiacon. III.5.5. Hátrányos helyzető csoportok, fogyatékkal élık sporttevékenysége - Az átlagosnál lényegesen kedvezıtlenebb körülmények között élı fiatalokat is fokozatosan be kell vonni az érdeklıdésüknek és egyéniségükre megfelelı szervezett sportolásba, hiszen a sport révén fejlıdhetnek erkölcsi, akarati tulajdonságaik, elsajátíthatják az egészséges életmód szokásait, lehetıség nyílik kiemelkedésre, önmegvalósításra. - A fogyatékkal élık is minél nagyobb számban vegyenek részt a sportrendezvényeken. - Gondoskodni kell a lakossági testmozgás feltételeinek javítását célzó, a sportlétesítmények ingyenes használatát támogató Tárt kapus létesítmények program folytatásáról helyben, hogy a hátrányos helyzető csoportok számára is elérhetıvé tegyük a sportcsarnok használatával a sportolási lehetıséget. IV. Összegzés Az önkormányzat a jelen sportfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítására folyamatosan törekszik, hogy lehetıségeihez mérten a lakosság életszínvonalat növelje a sport, a mozgás és az egészséges életmód biztosításával. Magyargéc, április 2... Velki Róbert polgármester 17