Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)"

Átírás

1 Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség... 6 Alkalmazott módszertan... 8 Helyzetfelmérés (Az egészségi állapot meghatározói) Földrajzi környezet Elhelyezkedés, megközelíthetıség Demográfiai jellemzık Gazdasági helyzet Foglalkoztatottság Infrastruktúra állapota Kommunikáció-média Közbiztonság Közintézmények, közszolgáltatások Önkormányzatiság Kisebbségi önkormányzattal való kapcsolat Közoktatási intézmények Sport-, és szabadidı-létesítmények Mővelıdés, kultúra Egészségügyi intézményrendszer Közösségi aktivitás, civil szervezetek Hagyományos települési rendezvények Egészségi állapot, egészségmagatartás éves korosztály Felnıtt lakosság Problématérkép (kihívások, problémák, pozitívumok) I. helyben megoldható, nem forrásigényes, vagy kis forrásigényes problémák II. helyben megoldható, jelentıs forrás bevonását igénylı problémák III. Helyben nem megoldható problémák Összefoglaló értékelés: Értékek, pozitívumok Egészségtervünk, egészségfejlesztési stratégiánk alapelvei Rövidtávú, konkrét céljaink Középtávú céljaink Globális, hosszú távú céljaink Éves Cselekvési terv/beavatkozási terv A hátrányos helyzető célcsoportok bevonása Visszacsatolás, eredmények nyomon követése, értékelése a program során Indikátorok Kommunikáció, egészségkommunikáció Fenntartási terv Felhasznált dokumentumok:

3 Elıszó Dunabogdány természeti erıforrásait, helyben elérhetı közszolgáltatásait, demográfiaitársadalmi, gazdasági lehetıségeit, a település fejlıdési irányait, a helyi közösségek állapotát, értékrendjét számba véve, közepes lélekszámú, kedvezı helyzető, fejlett helyi társadalommal rendelkezı agglomerációs település, ahol jó élni! Jó élni, mert az itt élık olyan környezetben élhetnek, ahol van lehetıség a kikapcsolódásra, feltöltıdésre. Mert emberközelibb a kis közösség, tudunk egymásra figyelni, jobban számon tartjuk egymást. Nagyon sok kulturális lehetıség közül lehet választani, ahol az emberek jól érzik magukat, s ez az egészségre is kihat. Mert összetartó a közösség, még odafigyelnek egymásra az emberek. Mert az országos viszonyokhoz képest nagyobb az emberek cselekvési készsége. (helyi vélemények) Az önkormányzat, mint tulajdonos és fenntartó, aktív szerepet vállal az itt élık életkörülményeinek alakításában, a kiszolgáló intézményhálózat mőködtetésében. Az elfogadott településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok és feladatok között kiemelkedı célként szerepel az egészséges életmódra nevelés, a sport, a szabadidıs tevékenységek lehetıségeinek bıvítése, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése. Ezt kiegészítve alapvetı célként szerepel a település kiegyensúlyozott gazdasági helyzetének fenntartása. A település célja továbbá a természet- és környezetkímélı, illetve a táji értékeket megırzı tevékenységek, területhasználatok támogatása, a település karakterét, illetve a tájképet negatívan befolyásoló tevékenységek, létesítmények tiltása. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a lakosság cselekvı, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az egészséges életre való felkészítés beruházás a jövıbe és hosszú távon egy mainál sokkal egészségesebb lakosság ígérete. A fiatalok körében legjobbak a kedvezı változás esélyei, és a program megvalósításával hatással lehetünk a családok életére is. A fenti célok érdekében Dunabogdány jelentıs saját erıforrásokat fordít, de a pályázati lehetıségekkel is aktívan él. A negyedik negyedévében elnyert TÁMOP életmódpályázat ennek a célnak az elérésében segíti az Önkormányzatot, a helyi közösségeket. A települési egészségterv az elnyert Társadalmi Megújulás Operatív Program Egészségre nevelı és szemléletformáló életmódprogramok pályázat kötelezı eleme. Jelen egészségtervvel e pályázati kötelezettségünknek is eleget teszünk. A program fı célkitőzése olyan életmód-programok megvalósítása, melyek lehetıvé teszik a lakosság egészségi állapotának és életminıségének javítását ezzel hozzájárulva az elkerülhetı halálozások, megbetegedések, fogyatékosságok megelızéséhez, csökkentéséhez. Az aktivitások lehetıvé teszik az egészségügyi, szociális és kulturális intézményhálózat, illetve a civil szervezetek, szervezıdések, kisebbségi önkormányzat munkájának összehangolását, együttmőködésük fenntartását. A pályázat megvalósításával erısíteni szeretnénk a helyi aktivitást, önszervezıdést, mely a programok továbbélését teszi lehetıvé, s hozzájárul újabb helyi közösségek létrejöttéhez. Az önkormányzat a programok megvalósításának helyszíneit a pályázatot követıen továbbra is biztosítja. 3

4 Az egészségterv elkészítésében részt vettek a település önkormányzatának képviselıi, intézményeinek vezetıi, az Általános Iskola, a Német Nemzetiségi Óvoda, háziorvosok, Iskola-egészségügyi Szolgálat szakemberei, helyi civilszervezetek képviselıi, bevont egészségfejlesztési szakértık. Jelen egészségterv Dunabogdány Község képviselıtestülete közös akaratát tükrözi, és a képviselık elkötelezettek jelen egészségtervben foglaltak végrehajtására. Dunabogdány, január 06. Pályi Gyula polgármester 4

5 Bevezetés Egészségtervünk elején ismertetjük a terv elkészítésének általános módszertanát, összefoglaljuk az egészségterv mőködésétıl remélt önkormányzati, közösségi, egyéni hasznokat. Az Egészség meghatározó részben jellemezzük a település, illetve a kistérség legjellemzıbb természeti, környezeti, infrastrukturális, társadalmi, demográfiai, egészségi állapotra, kulturális és közösségi életre vonatkozó jelenleg fennálló adottságait, lehetıségeit. (Helyzetelemzés). A meglévı adottságokból kirajzolódó problématérképben megvizsgáljuk a probléma település és kistérségi szintő lehetséges következményeit, illetve a beavatkozási lehetıségeket a település szintjén. Az adottságok, problémák, kompetenciák ismeretében rögzítésre kerülnek a stratégiai értékek, rövid-, közép-, hosszú távú céljaink. A Cselekvési Program a között konkrétan megvalósításra kerülı programokat, célcsoportokat, tevékenységek és várt eredményeket összegzi. Az egészségfejlesztési tevékenységeink eredményességének értékelését, az elvárt eredményeket foglaljuk össze a Visszacsatolás, eredmények nyomon követése, értékelése fejezetben. A lakosság széles körő tájékoztatása, megnyerése, bevonása kulcsfontosságú a részvétel és az aktivitás szempontjából, ezért a folyamatos kommunikációra, egészségkommunikációra is nagy hangsúlyt fektetünk. (Kommunikáció, egészségkommunikáció). A megkezdett programok, elért eredmények támogatások utáni fenntartása kötelezıen elvárt feladat valamennyi projektgazda számára. A Fenntarthatóság fejezetben végiggondoljuk azokat a lehetıségeket, késıbbi tevékenységeket, amelyek hozzájárulhatnak a fenntartáshoz. Miért az egészségtervek? Az egészségterv a mindennapi élet színtereiben való gondolkodás, tervezés - több, mint 16 éve a nemzetközi és hazai gyakorlat és tapasztalatok alapján elismert stratégiai keret és módszer, mely lehetıséget ad arra, hogy - jelen esetben Dunabogdány Község Önkormányzata számba vegye, értékelje és az egészség érdekében a település fejlesztési terveihez igazítva mozgósítsa, hosszú távon fenntartsa a település (illetve bármely más színtér) rendelkezésére álló erıforrásokat, lehetıségeket, igényeket, eszközöket. A színtereken (színtér minden olyan hely, ahol emberek bizonyos csoportjai rendszeresen valamilyen közös céllal együtt vannak pl. település, településrész, oktatási intézmények, munkahely, civil szervezet) megvalósuló programok célja, hogy az egészség érdekében kialakuljon egy széles körő partnerségi/ágazatközi együttmőködés, megerısödjenek a közösségi akciók és a civil szféra szerepe. A színterek között kiemelkedıen fontos szerephez jut a település, mint egészséges élettér, így ezen keresztül jelentıs feladatok hárulnak a fejlesztésért felelıs települési önkormányzatokra, kistérségi társulásokra. Gyakran tapasztalható, hogy egészségterv alatt csak az egészségügyi vonatkozású tényezık befolyásolását - pl. egészségügyi szőrések, orvosi beavatkozások és rehabilitációs programok a betegséggel küzdı célcsoportokban - tőzik ki célul. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az egészségterv nem egy egészségügyi fejlesztési terv. Sokkal inkább egy ágazatokat, rendszereket együttesen az egészség érdekében irányba állító, összehangoló terv, melyben az egészségügynek is fontos, de nem egyedülálló helye, szerepe van. 5

6 Az egészségterv egyszerre: átfogó és összetett, a település lakosai életminıségének, életfeltételeinek javítását szolgáló stratégia, folyamatosan felülvizsgált (ciklikus) fejlesztési folyamat, stratégiatervezési eszközként egy dokumentum, melyet az adott színtér szereplıi és partnereik a közösség felhatalmazásával közösen készítenek el, módszer arra, hogy egy településen (kistérségben) élık összegezzék lehetıségeiket, erıforrásaikat, beazonosítsák a problémáikat, lássák, hogy mi az, amit helyben orvosolni lehet, és azt közös akarattal végre is hajtsák. A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség Esetünkben egészségnyereségnek tekintünk minden olyan külsı környezetre, egyénekre, közösségre irányuló beavatkozás során létrejött változást, ami az egészségi állapot változásán keresztül vagy az életminıség javulását, vagy az egészségben eltöltött életévek számának növekedését okozza. Jelenleg az egészség fejlesztésébe befektetett és megtérülı források mérhetıségének szakmai elıfeltételei még nem állnak rendelkezésre, ennek ellenére egyértelmő, hogy egy település lakosainak egészségébe való befektetések bizonyos jellemzıkben már rövid távon is, de hosszú távon különösen kamatoznak. Rövid távon megjelenı eredmények: 1. Dunabogdány képviselı-testülete, nemzetiségi önkormányzat, intézményeinek vezetıi, az egészségügy, gazdasági élet szereplıi, aktív civilek és az egyház képviselıi közösen gondolkodnak és dolgoznak azért, hogy a helyi munkahelyteremtés, gazdasági-, oktatási-, kulturális infrastruktúrafejlesztés mellett az egészség-, és közösségfejlesztést, valamint az egyéni életvezetési készségek fejlıdését segítı források és programok is hozzáférhetıek legyenek a településen élı emberek, kis és nagyközösségek számára. 2. Célkitőzéseiben kapcsolódik és támogatja a település fejlıdés érdekében meghatározott fejlesztési irányait. 3. A tervezési-megvalósítási folyamat lényeges eredménye az egyének, közösségek tanulási folyamatának megerısítése, képessé tétele. A közösségi folyamat során a lakosok, szervezetek és intézmények elsajátítják a valódi párbeszéd, a megismerés, megértés, együttmőködés módját. Megismerik az önszervezıdés, a civil szervezetek, kisközösségek létrehozásának folyamatát és az átlátható, korrekt mőködését. Fejlıdik a problémaérzékenység és a kritikai gondolkodás. Az egyének képessé válnak programokban és projektekben gondolkodni, forrást teremteni, rálátni a saját életükre és folyamatosan keresni a következı helyes lépés logikáját. 4. A közös egészség-tervezésnek és közös munkának köszönhetıen kialakulóban van az a partnerségi csapat, akik a rendelkezésükre álló erıforrásokat, potenciálok összeadva, egymást kiegészítve, segítve aktivizálják a célcsoportokat, energiájukkal, idejükkel, tudásokkal részt vesznek a célok elérésében. A folyamat hatására erısödik a település humán-kapacitása, mely az adott színtér, ezen esetben a település teljes lakosságának egészségéért, optimális és általános jól létéért irányított, célzott változtatásra kész. 5. A végrehajtott programok az egyének szintjén már rövid (fél-1 év) távon is jelentıs mértékben hozzájárulnak az egyéni életvezetési készségek, képességek fejlesztéséhez, ami segítséget jelent egy egészségesebb életmód kialakításában, 6

7 fenntartásában. Az egyének attitődje az egészségesebb választások irányába tolódik, javul az egészségi állapot, munkavégzı képesség. 6. Közösségi szinten a rendszeres programok, együttlétek hatására erısödik a közösség támogató, védı szerepe, ami az egyik legjelentısebb védıfaktora az elmagányosodásnak, befelé fordulásnak, önpusztításnak, lelki eredető megbetegedések súlyosabbá fordulásának. 7. A helyi társadalom életét érintı döntésnek közvetlenül vagy közvetve egészséghatása is van, ezért gazdaságilag is hasznos lenne a különbözı döntések egészséggel összefüggı hatásait mérlegelni. A 11 hónapos program ideje alatt szeretnénk, ha az egészség, mint kiemelt szempont, megjelenne a döntés-elıkészítésben, és integrálódna a település fejlesztési terveiben. 8. Több éves, ismétlıdı tervezési folyamatként hozzájárul ahhoz, hogy a változások rögzüljenek, a közösségi minták megerısödjenek, új egyéni attitődök és közösségi értékek alakuljanak ki. 9. A fentiek eredményeként fejlıdik a helyi demokrácia, miközben az emberek felhatalmazást kapnak, hogy saját egészségük érdekében tervezzenek, igényeket fogalmazzanak meg és közös megoldásokat valósítsanak meg. 10. Az egészségterv magasabb szinten és hosszabb távon több települési egészségtervvel együtt megalapozza a szentendrei kistérség egészségtervét, és a dunabogdányi terv fenntarthatóságának garanciája erısebbé válik. 11. Az önkormányzatokra vonatkozó évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról II. fejezet 8. (1) bekezdésében foglaltak szerint a települési önkormányzat feladata többek között: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a településtisztaság biztosítása; a foglalkoztatás megoldása; az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése. Az egészségterv, illetve a benne megnevezett programok, tevékenységek segítik a települést az önkormányzati törvény elvárásainak teljesítésében is. 7

8 Az egészségterv megvalósítja a Népegészségügyi Program településekre, kistérségekre vonatkozó legfontosabb hosszú távú célkitőzéseit is: Az egészségfejlesztési terv a településfejlesztési tervek szerves részévé váljon valamennyi magyarországi településen. Az egészségtervek terjedjenek ki a településen és a kistérségben lévı legfontosabb intézményekre. A kistérségek egyeztetett egészségterv birtokában végezzék fejlesztési tevékenységüket. A települések és térségek egészségfejlesztési koncepciójának kialakításába vonják be a civilszférát és az üzleti szférát. A mindennapi élet szinterein megvalósuljon az egészséget támogató politikai gyakorlat, hatékonyan érvényesüljenek az egészségmegırzés és megelızés módszerei. 12. Nem utolsó sorban az egészségterv megléte hozzásegítheti a települést, illetve intézményeit olyan további életminıség-javító hazai és uniós források elnyeréséhez, ahol kiindulási feltétel lehet az egészségterv megléte. Alkalmazott módszertan Az egészségtervek készítésének ötlete az ENSZ Egészségügyi Világszervezetétıl (WHO) származik. Az Egészséges Városok mozgalom keretében Európa számos országában és városában készült és készül egészségterv, elsısorban az önkormányzatok kezdeményezésére és koordinációjával. Hazánkban 1994-tıl kezdıdıen terjedt el az egészségtervek gyakorlata, így napjainkban már bizonyos pályázati kiírások elıfeltétele. Az egészségterv készítésének mára jól kialakult gyakorlata, a gyakorlat következtében folyamatosan fejlıdı módszertana van. Magát az egészségterv-koncepciót a 90-es évek második felétıl rendszeresen vagy alkalmanként tanítják a hazai felsıoktatásban is. Az egészségtervek életképességének, sikerének elengedhetetlen eleme, hogy a települési önkormányzat vezetıje és képviselıi személyesen elkötelezettek legyenek, vagy azzá váljanak az egészségnek, mint értéknek a fontossága mellett. Ugyanilyen mértékben nélkülözhetetlen a település, vagy kistérség lakosságának bevonása, akarata, elkötelezıdése is. A közös elkötelezıdés és a megvalósításban való aktív részvétel alapvetı feltétele, hogy az érintettek - az önkormányzatok és érintett intézményrendszereik, ideértve az egészségügyi alapellátás, az oktatás-nevelés, egészségmegırzés szereplıit, a szociális ellátó hálózatot, mővelıdési vagy a sport- és szabadidıs intézmények, az egyházi és karitatív szervezeteket is, a formális és informális civil szervezeteket, helyi vállalkozókat, továbbá bármilyen öntevékeny helyi csoportot, vagy szereplıt, a célcsoportokat - a tervezéstıl a fenntarthatóságig közös együttmőködésben vegyenek részt a folyamatban. Az egészségfejlesztés érdekében megkezdett közös célok, akarat, munka jelentıs pozitív hozadéka a település kisközösségeinek, teljes közösségének természetes fejlıdése, erısödése is. A partnerségi együttmőködést, illetve a megvalósítás során a folyamatos kapcsolattartást, motiválást, tájékoztatást segíti, ha a színtéren belül alakul egy csapat (nevezhetı ez egészségkörnek, partnerségi csoportnak, egészségfórumnak, egészség vagy egészségfejlesztési-teamnek, vagy a közösség által megfelelınek talált bármi másnak) amely csapat meghatározott rendszerességgel egyeztet, folyamatosan képviseli célcsoportja érdekeit, igényeit, átláthatóan tájékoztatja az érintetteket, részt vesz az aktív szervezésben, mozgósít, számon tartja az eredményeket, visszacsatol, ha kell, módosításokat javasol, stb. A közös team-munka elınye, hogy a tagok kompetenciái, képességei, erıforrásai összeadódnak, a különféle érdekek megjelenhetnek, közös a felelısség, lehetıség van a feladatok szétosztására, csökken a kifáradás, kiégés esélye. Mi magunk is szeretnénk, ha létrejönne egy helyi egészség-csapat, melynek tagjai 8

9 lennének a programban résztvevı intézmények vezetıi vagy képviselıi, a projektmenedzsment tagok, aktív képviselık, civil tagok, háziorvos, védını. A módszertanra jellemzıje az alulról felfelé építkezés, azaz egyrészt a helyi szinten kezelhetı problémák, feladatok saját szinten tartása és megoldása, illetve az ezen túl mutató problémák megfelelı szintre delegálása (szubszidiaritás elve). A problémák egy része operatív, gyors beavatkozást, más részük hosszabb idı alatt megvalósítható szisztematikusan tervezett és irányított beavatkozást igényel a sikeres megoldás érdekében. A Probléma-térkép fejezetben lehetıség szerint megjelöljük azokat a problémákat, amely helyi kompetenciában kezelhetık, illetve amelyek bármeghatározóak, de helyben sem forrás, sem kompetencia nincs a kezelésükre. Másrészt jelenti a különbözı színterek egymásra épülését is. A szereplık és az általuk feltárt problémák egy idıben, egyszerre vannak jelen. Egy jól mőködı egészségterv módszertanában jelen vannak az esélyegyenlıség, átláthatóság, partnerség, demokratikus mőködés alapelvei is. Mivel ezek egészségfejlesztési stratégiánk meghatározó értékei, ezért részletesebben ott szerepelnek. További jellegzetesség, hogy egy-egy elkészült egészségtervre nem szabad úgy tekinteni, mintegy statikus, örökérvényő tervre. Épp attól lesz élı és mőködıképes a terv, ha meghatározott rendszerességgel (pl. 1-2 év) végiggondolásra, és ha szükséges aktualizálásra, módosításra kerülnek benne az adott idıszakra vonatkozó adottságok, lehetıségek (helyzetfelmérés), a késıbbi helyzethez kötıdı problémák, szükségletek (problématérkép), a stratégiai célok, az aktuális idıszak cselekvési programjai, a megvalósításhoz rendelkezésre álló források, a várt és elért eredmények, stb.. Akkor válik hasznossá, ha hozzájárul ahhoz, hogy a településfejlesztési törekvéseiben is megjelennek az egészségcélok. Ezt a módszertan az egészségtervek ciklikus mőködésének nevezzük. A 11 hónapos egészségfejlesztési programsorozat alatt az eredménykövetéssel lehetıségünk lesz mind a módszertan tökéletesítésére, mind az egészségterv aktualizálására. Összefoglalva, az általunk is alkalmazott legjellemzıbb módszertani elvárások az alábbiak: Az irányított változtatási folyamatban partnerként mőködjenek együtt a szakemberek és a célcsoportok. Az állapotleírás az egészséget befolyásoló faktorok alapján reális és egyedi képet adjon a színtérrıl, célcsoportokról, külsı, belsı feltételekrıl, meghatározókról. A közösséget, színteret érintı problémák kerüljenek egyértelmően megfogalmazásra, és csoportosításra kompetencia és forrásigény alapján. Saját kompetenciába tartózó problémák megoldását célzó programok kerüljenek tervezésre, melyek megvalósítása és értékelése során olyan ismétlıdı gyakorlatot alakul ki, amely: o biztosítja a közösség tagjainak a folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közremőködés lehetıségét; o erısíti az egyének, közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelısségérzetét is; o hozzájárul az adott településen, közösségben az emberek életminıségének, egészségének javításához; o változásokat indít el a közösségek kialakulás érdekében o közösségi erıforrásokat mozgósít o segíti a ciklikus mőködést. 9

10 Egészségtervünk a fenti szempontok figyelembevételével, a napjainkban szakmailag elfogadott módszertani ajánlásokra, valamint pályázati elvárásokra ( Fejleszthetı egészség - Módszertani útmutató egészségtervekhez, Országos Egészségfejlesztési Intézet 2009; Községi egészségterv - Módszertani útmutató, Fact Alapítvány, Pécs, 1998.; Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken. OEFI 2004.; TÁMOP LHH Tervezési Útmutató, 2009.) épülve került elkészítésre. Az egészségfejlesztési irányok megfelelısségéhez esetenként használjuk az Európai Bizottság által támogatott Getting Evidence Into Practise európai projekt keretén belül kifejlesztésre került European Quality Instrument for Health Promotion (EQUIHP) egységes, az egészségfejlesztési programok minıségnek értékelését és fejlesztését elısegítı eszközt, módszertant is. 10

11 Helyzetfelmérés (Az egészségi állapot meghatározói) A Dunabogdányban élı lakosok egészségi állapotának meghatározásában jelentıs szerepet töltenek be az egészség alapfeltételei és forrásai, úgymint a település gazdasági-társadalmikulturális-szociális környezete, az oktatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az egészséges életkörülményekhez (ivóvíz, levegıtalaj minıség, stb.), munkalehetıségekhez, kultúrához való hozzáférés, a közösségi kapcsolatok megléte, erıssége, valamint az egyének egészségmagatartása, életmódbeli szokásai, az egyének genetikai adottságai. Az egészség tökéletesítésének ezen alapvetı elıfeltételek alkotta, biztos alapon kell nyugodnia. Az egyén egészségi állapotát alapvetıen a genetikai állománya és az életmód határozza meg, melyekre hatnak még külsı tényezık, a fizikai és a társadalmi környezet. A középpontban az adott biológiai kóddal, genetikai tényezıkkel rendelkezı egyén áll, körülvéve az egészségre hatással lévı, módosítható tényezıkkel. Az elsı rétegben személyes viselkedési formák és életstílusok helyezkednek el, hiszen ezekkel javíthatjuk vagy károsíthatjuk az egészségünket. Az egyént barátai és a közösségei normái is befolyásolják, így a második réteg ezeket a hatásokat tartalmazza. A harmadik rétegbe strukturális tényezık tartoznak: a lakás, a munkakörülmények, az alapvetı fontosságú szolgáltatások és ellátások hozzáférhetısége. A negyedik rétegbe a társadalom mőködésének egészét érintı befolyásoló tényezık kerültek. Földrajzi környezet Településünk földrajzi elhelyezkedése kitőnı, frekventált. A fıváros és a Szentendrei-sziget felıl érkezve a település Visegrád kapuja, ezért fıleg turista szezonban jelentıs az átmenı forgalma. Kimagasló táji adottságai és agglomerációs elhelyezkedése miatt jelentıs, de átalakulóban lévı üdülési potenciállal bíró település. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a község közigazgatási területén belül 2 természeti területet tart nyilván: A Róka-hegy gyepeit és a külterületi Duna-parti ártéri ligeterdı sávot. A ligeterdı sáv egyben az elfogadás alatt álló Európai Uniós Natura 2000 program által kijelölt területek listáján is szerepel. A hajóállomástól indulnak a hegyek felé vezetı turistautak. Közeli félnapos kirándulási célpontok: a Mester-rét és a Vízverési-rét, de hosszabb túra is tehetı a Pap-hegy és a Len-hegy oldalában m magasságban, a Visegrád fölötti Nagy-Villámi kilátóig és a visegrádi Fellegvárig. A terület vízrajzi viszonyait a Szentendrei-Duna-ág, illetve az abba torkolló kisebb patakok határozzák meg. A Duna árvizei nyár elején és végén jelentkeznek, ekkor a víz szintje átlagosan 2-3 méterrel emelkedik meg, bár néha elıfordul az 5 méteres 11

12 szintemelkedés is. A talajvízszintet a parti sík részeken a Duna mindenkori vízállása befolyásolja, aminek függvényében több árvizes belterületi rész van, ahol a talajvízelvezetést még meg kell oldani. A vízbázisok védelmének biztosítása, a vízvezeték rendszer biztonságos üzemeltetésének és ezzel összefüggésben a mőszaki állapotának javítása szerepel a településfejlesztési célkitőzések között. A község jelentısebb mesterséges állóvize a Bergmann-tó, mely horgásztóként üzemel, és amit a Kalicsa-patak felduzzasztásával alakítottak ki. A hegyoldalban több forrás található, pl. Kossuth-, Külenberg-, Büdös- és József- forrás. Talaj-, és levegıszennyezettség, zajszennyezı-, radioaktív anyagot kezelı-, biológiailag szennyezı, kockázatot jelentı létesítmény és hulladéklerakó nincs. A településen a legjelentısebb levegıszennyezés, valamint a káros mértékő zaj és rezgés forrása a közúti közlekedés. A legerısebb terhelés a 11-es fıút belterületen átmenı forgalmából adódik. Dunabogdány központjának forgalomcsillapítása megtörtént, ennek ellenére szükség van a közlekedési zöldfelületek fejlesztésére. A közlekedéshálózat fejlesztésénél a környezetkímélı közlekedési formákat (gyalogos, kerékpáros, lovas, vízi stb.) is elınyben kell részesíteni, amelyek elkülönítve a közúti forgalomtól csökkenthetik a közlekedés okozta környezeti terheléseket. Illegális hulladéklerakás elıfordul, de felszámolásáért tesznek. Porkibocsátó kockázatot és zajszennyezési forrásként a Kıbánya került említésre. Elhelyezkedés, megközelíthetıség A több mint 700 éves Dunabogdány Pest megyében, Budapesttıl 35 km-re, északra, a 11. sz. fıközlekedési út mentén, a festıi szépségő Dunakanyarban található község. Északról a szentendrei Duna-ág, Kisoroszi, keletrıl Tahitótfalu, délrıl egy rövid szakaszon Leányfalu és Szentendre, nyugatról Pilisszentlászló és Visegrád közigazgatási területe fogja közre. Bogdány elsı okleveles említése 1286-ben történt. Bogdán tulajdonképpen személynévi eredető, és jelentése Isten ajándéka. A szentendrei kistérség tagjaként jelentıs szerepet tölt be a szentendrei kistérség gazdasági, társadalmi, kulturális, idegenforgalmi életében és munkájában. Teljes közigazgatási területe 2549 ha. A belterülethez (162 ha) kapcsolódnak észak-nyugatról, illetve délrıl a hegylábakra felkúszó, átalakulóban lévı egykori zártkerti tömbök (196 ha). A település külterülete 2191 ha. A község viszonylag könnyen megközelíthetı a 11. sz. fıúton autóval vagy az Esztergom-Szentendre-Budapest vonalon óránként közlekedı helyközi autóbusszal. A fıút a Szentendrei út vonalán csatlakozik Budapest úthálózatához. Budapest-Budakalász és Szentendre területén 4 sávos, egyéb szakaszokon 2 sávos az út kiépítése. Az útvonal Szentendre után végig a Duna partján vezet érintve Leányfalu, Tahitótfalu, Dunabogdány, Visegrád, Dömös, Pilismarót és Esztergom belsı területeit. A 11 sz. fıút Budapest-Esztergom-Tát II. rendő fıút egyike Magyarország legterheltebb fıútjainak, ezen keresztül közelíthetık meg a Pilis-hegység attraktív turisztikai pontjai (Pilisszentlászló, Lajos-forrás, stb.), illetve a Dunakanyar irányában elhelyezkedı települések: Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Dunabogdány és Visegrád. Sajnos a meglévı tömegközlekedés hiányos, színvonala folyamatosan csökken. Helyi tömegközlekedés nincs, de a kistérség más településeirıl Dunabogdányban tanuló diákok eljutását egy Visegrád-Dunabogdány vonalon közlekedı kistérségi iskolabusz segíti. A helyzet javítása érdekében a közlekedésfejlesztési tervek között szerepel az átmenı 12

13 forgalom csillapítása, a közlekedésbiztonság, növelése, a kerékpáros forgalom elısegítése, tömegközlekedés feltételeinek javítása. Nyáron komppal és hajóval is elérhetı a település. A komp Visegrádnál, Leányfalunál, Vácnál közlekedik. MAHART járatok Esztergom-Visegrád-Szentendre-Budapest vonalon. A Dunánál lévı yachtkikötı is segíti a megközelíthetıséget. Kisoroszival révállomás köti össze második félévében az EUROVELO6 vagy más néven a Folyók útvonala (Franciaország, Svájc, Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Bulgária, Románia) kerékpárút részeként a kisoroszi rév területének kivételével, jelentıs önkormányzati ráfordítással elkészült jó minıségő, dunabogdányi kerékpárút, ami Tahitótfalu közigazgatási határától (Kalicsa-patak), a 11-es fıközlekedési út Duna felıli oldalán az Arany János utcáig húzódik, ott lekanyarodik a Duna partra, majd végig a folyó partján, a Kıkeresztnél lévı ösvényig halad a Kisoroszi révig. A kerékpárút hálózat további fejlesztése is szerepel a településfejlesztési tervek között, de a mostani infrastruktúra is lehetıséget ad a kerékpározás és a természet kedvelıinek, hogy a dunabogdányi szakaszon is jó minıségő, biztonságos kerékpárúton hódoljanak ennek az egyre népszerőbb és javasolt szabadidı eltöltésnek. Demográfiai jellemzık A Duna-parti település állandó lakosainak a száma meghaladja a 3000 fıt. (3208 fı 2011 évi önkormányzati adat). A lakosságszáma, elsısorban a fıvárosból betelepülıknek köszönhetıen évente fıvel nı. Pozitívum, hogy az elvándorlás szinte egyáltalán nem jellemzı az itt élık között. A település statisztikai adataiból megállapítható népességszám-változás jól tükrözi a településtörténeti folyamatokat. A népességszám a századfordulón érte el maximumát, amikor a településen (383 fıvel) 13%-al többen laktak, mint napjainkban. Az elsı világháború körül a népességszám elıbb egy kisebb, majd a második világháborút követı kitelepítések következtében, másodszor jelentıs mértékben csökken. A népesség növekedést a 60-as évek lakásállomány növekedése sajnos csak kisebb mértékben tudta követni. Ennek következménye, hogy a településen a hetvenes évektıl bekövetkezett népességfogyás ellenére a lakásállomány növekedésnek indult, egészen a 80-as évekig. Ebben az idıszakban a helyiek sorra eladták a falu határában lévı gyümölcsöseiket, így a fıvárosi lakosság Dunabogdányban telket és hétvégi házat vásárolhatott, illetve építhetett. Az üdülıépületek aránya jelenleg is jelentıs a településen, hozzávetılegesen 27-30%-a a lakásállománynak ben a lakóépületek 99%-a magántulajdonban volt. A lakosság legjelentısebb részét a fiatal felnıttek (19-39 évesek) adják. A éves korosztály 51,5%-a, 988 fı, ebbe a korszegmensbe tartozik, de jelentıs a felnıtt, még nem nyugdíjas lakosok száma is (893 fı). Lényegében ugyanazokat a demográfiai hullámokat regisztrálhatjuk, mint általában Pest megyében, de a fiatal férfiak éves korcsoportja a pest megyei kistelepülésekhez hasonlóan jelentısebb az átlagnál. Az iskoláskorú gyermekek (6-17 évesek) aránya a település teljes lakosságszámához viszonyítva 11,8%. Halmozottan hátrányos helyzető gyermek aránya alacsony a településen. A településen az általános iskolás sajátos nevelési igényő gyermekek arányszáma az országos átlagot nem haladja meg. Az SNI tanulók aránya a községben lakó gyermekek, tanulók körében 6%, az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısített tanulók aránya 2%. Az értékek egyik esetben sem haladják meg az országos átlagot (7% illetve 5%), tervszerő fejlesztésükre mégis kiemelt figyelmet kell fordítania a fenntartónak. Törekedni kell arra, hogy minél többen kapcsolódjanak be a középfokú képzésbe, azt sikeresen befejezzék. A demográfiai mutatók alapján az óvodás és iskoláskorú gyerekek számának növekedése prognosztizálható. 13

14 Az állandó lakosok 70-80%-a német nemzetiségő és katolikus vallású, de jelentıs a szlovákiai magyarok aránya is, akik többségükben református vallásúak. A romák aránya a településesen nem jellemzı, becsült arányuk 1-1,2% (kb. 40 fı) ben 41 újszülött született, csecsemıhalálozás nem volt. 32 fı halt meg, azaz a természetes szaporulat 9 fı volt abban az évben. Dunabogdány állandó lakosságából fı arány 0-2 évesek száma 65 2,1% 3-5 évesek száma 92 2,9% 6-14 évesek száma 265 8,5% évesek száma 102 3,3% évesek száma ,3% 60 év felettiek ,9% Állandó népességszám változása (- / +) +350 A dunabogdányi 60 év felettiek aránya 21,9%, a 0-17 éves korosztályé 16,8%, ami a lakónépesség folyamatos elöregedését mutatja a folyamatos lakosságszámnövekedés ellenére. Az elöregedési tendenciához hozzájárul, hogy a 18 év feletti továbbtanulók egy része az ország távolabbi pontjain folytatja tanulmányait, és annak befejezése után nagy részük nem is tér vissza lakóhelyére a munkalehetıségek szőkössége, munkahelyek hiánya miatt. Ez a tendencia és korstruktúra megegyezik a szentendrei kistérségi átlaggal, bár kedvezıbb, mint a pest-megyei és magyarországi átlag, ami a fiatalok magasabb arányának köszönhetı. (1.táblázat). 14

15 1. sz. táblázat: A 15 év alatti lakosság aránya és az Öregedési Index a Szentendrei kistérségben, Pest megyében, a Közép-magyarországi Régióban és Magyarországon 2008-ban 0-14 éves korcsoportúak aránya (%) Öregedési Index (%) Szentendrei kistérség Pest megye Közép-magyarországi Régió Magyarország Az aktív munkaképes korosztály 60-65%-a ingázik az otthona és munkahelye között, illetve a romló gazdasági körülmények miatt többet kell dolgozniuk az életszínvonal megırzéséért. Ezek hátrányos következménye, hogy kevesebb idı jut a családra, közös programokra, kikapcsolódásra, feltöltıdésre. Gazdasági helyzet A 80-as évek óta bekövetkezett gazdasági-, és társadalmi átalakulások jelentıs változásokat eredményeztek a helyi népesség életében is. Ez egykor jelentıs mezıgazdasági terület aránya ma mindössze 894 ha, a termıterület 43%-a. A településre elsısorban a szántóföldi kultúrák termesztése, az önellátó és árutermelı kertgazdálkodás, a zöldség- és gyümölcstermesztés és az istállózó állattartás a jellemzı. A szılı és a gyümölcsös területi részaránya igen alacsony, mindössze 5,3%, összesen 112 hektár körüli. Egykori szılı- és borkultúra, valamint a gyümölcstermesztés mára háttérbe szorult, felvirágoztatásának a magas aranykorona értékő termıterületek ellenére nincs realitása. A cseresznyések fokozatosan elöregednek, erdısülnek (Irtásföld), vagy beépítésre szánt területté válnak (Öregsvábhegy). A fennmaradt gyümölcsösök termelési potenciáljának megırzése szerepet játszhat a település turisztikai vonzerejének növelésében. A településen állattartó telep nem található. Kisebb állatállományt tartanak a külterületi farmokon (Tüzép melletti farmok ). A község lakóterületein jellemzı a háztáji állattartás. Egyre kisebb az aránya azoknak a családoknak, akik szılı- és gyümölcstermesztésbıl, kıbányászatból és kıfaragásból élnek. A mezıgazdasági vállalkozások száma 8 (1 földmővelés, 1 halgazdálkodás, 2 erdıgazdálkodás, 4 növény-, és gyümölcstermesztés). Mivel Dunabogdány Önkormányzata fontosnak tartja a nagy hagyományokkal rendelkezı kıbányászati tevékenység fenntartását, ezért a évi gazdasági programjában minden lehetséges erıforrásával segíti további kis és középvállalkozások letelepedését. Az aktív munkaképes korosztály nagy része a közeli városokban - jellemzıen Budapesten, Szentendrén és Visegrádon - dolgozik. Mivel a település idegenforgalmi szempontból frekventált helyen található, ezért a kereskedelem és szolgáltató gazdasági ágazat, valamint az üdülıövezet építési igényét kielégítı építıipar kiemelt szerepet kapott. A település ipari jellegő fejlesztését korlátozza a Duna-Ipoly Nemzeti Park által védett terület, valamint a Dunabogdányi távlati ivóvízbázis kijelölt védıterülete. A település természeti és táji adottságai inkább a mezıgazdasági, illetve az üdülési hasznosításnak kedveznek, ezért a település további ipari fejlesztése nem javasolt. Ez alól kivételt képezhet az üdüléshez kapcsolódó különbözı, a táji értékeket nem károsító környezetkímélı feldolgozó és kiszolgáló ipari tevékenység támogatása, amely a helyi vállalkozási fejlesztések egyik formája lehet. A évi gazdasági program tervei között szerepel egy kisebb zöldség-gyümölcs és virágpiac kialakítása a hajóállomási buszforduló környezetében, ezzel is ösztönözve a helyi önellátást. 15

16 Az Önkormányzat elı kívánja segíteni a Szentendrei szigeten tervezett biogazdálkodási programokba bekapcsolódást is. A településen létrejött vállalkozások nagyrészt kisvállalkozások, többsége kis létszámot foglalkoztat, családi alapokon mőködik. 100 fınél több fıt foglalkoztató vállalkozás nincs fı közötti munkáltatók a költségvetési intézmények: Polgármesteri Hivatal, és a részben önálló gazdálkodó Óvoda, Iskola, Mővelıdési Ház. A 10 fınél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások száma 350 körüli (310 szolgáltatás, 22 kereskedelem, 9 ipar, 2 turisztika). A kis vállalkozások száma az elmúlt évek alatt jelentıs növekedést mutatott. 13 kiskereskedelmi üzlet mőködik, amibıl 5 élelmiszerbolt. Jelenleg 28 szállás-, és vendéglátóhely (3 étterem, 2 cukrászda, 2 kocsma, 9 kávézó, 3 panzió, 7 magánszállás, 2 turistaszállás) kínál nívós szolgáltatást, családias hangulatot, kellemes környezetet a látogatóknak, vendégeknek. Az egy évre esı vendégéjszakák száma között mozog. A kereskedelmi és vendéglátó egységek elsısorban a 11-es fıútra illetve a Duna partra mint rekreációs területre szervezıdtek. A dunai szabad strand a környékén az egyetlen, amelynek finom homok borítja a partját, hétvégi pihenıket, fürdızıket is vonz. 1 gyógyszertárral is rendelkezik a település. Foglalkoztatottság A rendszerváltást követıen megjelenik a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma csökken, az inaktív keresık száma (pl. akik nyugdíj mellett is dolgoznak) növekszik, a mezıgazdaságban dolgozók száma fokozatosan csökken. (2001-ben a mezıgazdaságban a foglalkoztatottaknak alig 4%-a dolgozik.) A helyben foglalkoztatottak száma kb. 350 fı, alapvetıen a kisipari tevékenységet, szolgáltatást nyújtók dolgoznak a lakóhelyükön. Az aktív foglalkoztatottak 80%-a (kb fı) lakóhelytıl távol dolgozik. Az ingázás sok idıt elvesz a családtól, közösségtıl, ezért a családoknak egyre kevesebb idejük van közös programokra, ami nem kedvezı tendencia. A tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztése, illetve a turizmus-turisztikai programok/szolgáltatások fejlesztése javíthat ezen a tendenciát. E számok alapján a településen a foglalkoztatottak aránya az aktív népességen belül 85-90%, ami kedvezıbb a szentendrei kistérségi átlagnál (szentendrei kistérségben foglalkoztatottak aránya az aktív népességen belül: 61,3%). Regisztrált álláskeresık, tartós munkanélküliek Az összes munkanélküli becsült aránya kb. 8% körüli, míg a regisztrált munkanélküliek (tartósan álláskeresık) aránya a gazdaságilag aktív korú népességen belül 3,8%. Mindkét arány alacsonyabb az országos átlagnál. 16

17 A Szentendrei Munkaügyi Kirendeltség 2011.október 31-i Dunabogdányra vonatkozó adatai szerint a regisztrált álláskeresık száma 36 férfi és 37 nı, összesen 73 fı. 78%-uk maximum 12 hónapja, 22%-uk több mint egy éve álláskeresı. Az álláskeresık 11%-a pályakezdı. A korcsoportos bontásból látható, hogy különösen magas a évesek (19%), valamint az évesek (25%) aránya. Az álláskeresık között a szakmunkások (40%) és a szakközépiskolát végzettek (20,5%) képviselik a legnagyobb hányadot. Foglalkozásukat vizsgálva a betanított munkások és a szakmunkások képviselik a munkanélküliek 71%- át. Közmunka programba bevontak száma 2011-ben rövid idıtartamra (4 órás) összesen 5 fı, hosszú idıtartamra (8 óra) összesen 3 fı, 2011/2012 téli közfoglalkoztatás (6 óra) 4 fı volt. Infrastruktúra állapota A település széles, jól mőködı közintézményi-, közszolgáltatási hálózattal rendelkezik, ami a páratlan természeti adottságok, a hagyományok és közös értékek mellett nagymértékben hozzájárul Dunabogdány megtartó-, és vonzerejéhez. A 70-es évektıl a 80-as évekig terjedı nagyarányú lakásépítés hiányos infrastruktúra mellett valósulhatott meg, ezért a rendszerváltást követı 10 év egyik legfontosabb önkormányzati feladata a teljes infrastruktúra kiépítése volt. Ma már elmondható, hogy a meglévı lakóterületeken a teljes közmőhálózat - a vízellátás, a szennyvízcsatornázás, a gázellátás, a villamosenergia-ellátás és a hírközlés hálózata kiépült. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 100%; háztartási villamos energiahálózatba bekapcsolt lakások aránya 100%; vezetékes gázfogyasztásba bekapcsolt lakások aránya 90%; közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 70%; rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya 100%; közvilágítás elérhetısége a közterület arányában 100%. 3 szelektív győjtıhely segíti a környezetvédelmet. A belsı úthálózat a fıúttal részben párhuzamos, részben a hegyek irányában, merıleges a fıútra. A régi utcák keskenyek és részben meredekek, az újabb utcák már megfelelı szabályozási szélességgel rendelkeznek, de csak részben kiépítettek. A belterületi utak nagy része (kb.80-85%) szilárd burkolatú, a többi un. makadám út. Járda a közutak arányában 56%-os kiépítettségő. A belsı úthálózat-fejlesztése szerepel a hosszú távú fejlesztési tervek között. A belsı területeken lényeges feladat a közösségi terek felélesztése, a közterületek fejlesztése (burkolatok, közvilágítás, utcabútorok). Kommunikáció-média Integrált szolgáltatású digitális hálózat (ISDN), nagy sávszélességő internet elérhetı. A mobiltelefonnal rendelkezık száma évrıl évre nı. A Danubia Televízió (kábeltv) adása Dunabogdányon kívül még 10 településen, Visegrád, Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer, Kismaros, Szokolya, Verıce, Zebegény, Szob, Börzsönyliget, fogható. Kábel-televízióval rendelkezı háztartások száma 600, azaz a háztartások közel 2/3-ában fogható. A település havi rendszerességgel megjelenı kiadványa a Bogdányi Híradó. Az önkormányzati újság 1990 óta a település hagyományait folytatva a falu széles rétegeit érintı, közérdekő információkat, kulturális írásokat tartalmaz. Az újságban magyar és német nyelven írt híradások, cikkek egyaránt megtalálhatók. Mivel 1400 példányban készül havonta, ezért minden dunabogdányi családhoz, háztartásba jut egy újság. A lakosság, illetve a településen kívül élık széleskörő tájékoztatásához az önkormányzati honlap, a is nagymértékben hozzájárul. 17

18 Közbiztonság A rendırségi feladatokat a Szentendrei Rendırkapitányság Visegrádi Rendırırse látja el. A helyi körzeti megbízott jó kapcsolatot alakított ki a helyi lakossággal és a polgárırséggel. A rendırség létszámhiánnyal és nem túl fejlett technikai eszközökkel rendelkezik. Kisebb bőncselekmények, lopások, betöréses lopások elıfordulnak, de szervezett bőnözést a területen nem tapasztaltak. A térség kiemelt nemzetbiztonsági szempontok szerint is minısített, fokozott ellenırzés alatt áll. A falu nem rendelkezik hagyományos értelemben vett település-központtal, a település életét funkcionális értelemben a 11. számú fıút képezte tengely szervezi. Lényegében a Dunával párhuzamosan futó tengely határozza meg a település szerkezetét és ezen a tengelyen található meg a közszolgáltatások legnagyobb része. Az önkormányzat 2007-ben elfogadott gazdasági programja középtávra, 2011-ig, tartalmazta a részletes elemeket, ugyanakkor kijelölte a fejlesztése fı irányvonalait 2015-ig, amelyek a gazdálkodás, településfejlesztés, oktatás, civil szervezetek, mővelıdés, sport. A kitőzött feladatok következetes végrehajtásának köszönhetıen az elmúlt 5 évben több közintézmény megújult, kibıvült, átalakult, fejlıdött, de további fejlesztések is szerepelnek a hosszú távú tervek között. Egy 2009-ben elvégzett lakossági igényfelmérésben a kulturális, szociális, egészségügyi, oktatási helyzetrıl, az elérhetı szolgáltatások színvonaláról, a legfontosabb közintézmények állapotával kapcsolatos elégedettségrıl megkérdezték a lakosságot, annak érdekében, hogy az itt élık által legszükségesebb problémák minél elıbb megoldást kapjanak. A felmérés eredményei röviden összefoglalva a következık: Mennyire tartja fontosnak életminısége, illetve a kistelepülésen való élet szempontjából a gazdag, pezsgı kulturális életet? A megkérdezettek 50%-a (47 fı) nagyon fontosnak, 25,6%-a (24 fı) fontosnak tartja, 22,3%-a (21 fı) szerint fontos, de szerintük vannak fontosabb problémák is és 2,1%-a (2 fı) gondolja úgy, hogy ez egyáltalán nem fontos. Milyen szolgáltatás helyben történı elérését, igénybevételét tartja leginkább fontosnak a településen? A kérdıívet kitöltık 44,7%-a (42 fı) a kulturális rendezvények, 17%-a (16 fı) a sportolási lehetıségek, 17%-a (16 fı) a zenei rendezvények, 10,7%-a (10 fı) az Okmányiroda, 5,3-5,3%-a (5-5 fı) pedig a szórakozás és a Könyvtár helyben történı elérést tartja leginkább fontosnak. Mennyire ért egyet az alábbi mondattal: Az önkormányzatnak feladata a lehetı legjobb minıségő, Dunabogdány lakosai számára elérhetı sportolási infrastruktúra biztosítása? A megkérdezettek 43,6%-a (41 fı) teljes mértékben egyetért, 44,7%-a (42 fı) egyetért, de nem ingyenesen és 11,7%-a (11 fı) szerint pedig az önkormányzatnak egyáltalán nem feladata a sportpálya gondozása, fejlesztése. Mennyire tartja fontosnak a helyi nemzetiségi kisebbség intézményi feltételeinek javítását? A megkérdezettek 34%-a (32 fı) nagyon fontosnak tartja, 28,7%-a (27 fı) fontosnak tartja, 30,9%-a (29 fı) szerint fontos, de vannak fontosabb problémák is, míg 6,4%-a (6 fı) egyáltalán nem tartja fontosnak. Jelölje meg azt az intézményt/épületet, amelynek az állapotával leginkább elégedetlen a településen? 18

19 A válaszolók közel 42%-a a Mővelıdési Házat, 38,8%-a az orvosi rendelıt, 9,2% az iskolát, 6% az óvodát, és 4% a Polgármesteri Hivatalt tartotta a leginkább felújításra szorulónak. Az Önkormányzat az igényfelmérés eredményének ismeretében részben elnyert infrastrukturális pályázatok, részben saját erıforrások segítségével évekkel korábban felújította a Mővelıdési Házat, az orvosi rendelıt és az iskolát is. A legfontosabb fejlesztési/fejlesztendı területek fontossági sorrendjét: Dunabogdány belterületi útjainak és járdáinak fejlesztése (59,5%); az egészségügyi infrastruktúra (54,8%) és közoktatás (54,4%) fejlesztése; a gyermekek és fiatalok szabadidıs tevékenységeit szolgáló fejlesztések megvalósítása különösen a településközpontban (41%) vezeti. Utánuk következik a szociális szolgáltatások fejlesztése (39,2%); a fiatalok sportolási lehetıségeinek biztosítása (34,2%) és a kulturális szolgáltatások fejlesztése (31,2%). A felmérés eredményei nagymértékben meghatározták a település-, és gazdaságfejlesztési középtávú programot. Az igényfelmérésre alapuló fejlesztéseket a lakosság teljes mértékben támogatták, hiszen ezek az ı bevonásukkal, megkérdezésükkel zajlottak és zajlanak. Az elnyert TÁMOP egészségpályázat is a jelentısen segíti, színesíti különösen a gyermekek és fiatalok szabadidıs, egészséges fejlıdésüket támogató lehetıségeit. Közintézmények, közszolgáltatások A település valamennyi alap közintézménnyel (Önkormányzat, Nemzetiségi Önkormányzat, Óvoda, Általános iskola, teljes körő alapellátás 2 felnıtt-, 1 gyerek háziorvos, védını, fogorvos -, Iskola-egészségügyi Szolgálat, Mővelıdési ház és Könyvtár, Tanuszoda, Sportcsarnok, Polgármesteri Hivatal, egyházak, gyógyszertár, temetık, posta rendelkezik. Az Okmányiroda Visegrádon (8 km) mőködik. A településen a Bölcsıde, Házi gyermekfelügyelet, Családok átmeneti otthona közszolgáltatás nem biztosított, a Nevelési tanácsadás 20 km-re érhetı el. Közszolgáltatások Dunabogdányban Közszolgáltatások Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú mővészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztı felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Helyben Más településen, éspedig... (km) KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK X X X X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK X X X X X Szentendre 20 km A szolgáltatás ellátatlan 19

20 Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsıde Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK X X X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK X X X A feladatellátás fenntartói háttere Közszolgáltatások Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága Többcélú Társulás Megyei önkormányz at Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás X Alapfokú mővészetoktatás X Gyógypedagógiai tanácsadás X Korai fejlesztés és gondozás X Fejlesztı felkészítés X Nevelési tanácsadás X Logopédiai ellátás X Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás X Gyógytestnevelés X Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsıde Családi napközi* alapítványi fenntartású Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona Önkormányzatiság Dunabogdány Község Önkormányzata nemzetközi testvérkapcsolatot tart fenn a németországi Leutenbach településsel. A partnerkapcsolat nem csak az önkormányzatok együttmőködése, hanem élı testvér-települési kapcsolat is, a lakosság és az iskolák tanulói között is. A képviselı-testület (polgármester és 6 képviselı) feladatai megvalósítása során nagymértékben számít a lakosság önszervezıdı közösségeinek közremőködésére is, velük együttmőködési kapcsolatot tart fenn különösen rendezvényeken való kölcsönös részvételben, vélemények, javaslatok kérésében, kidolgozásában, önkéntességben. A Polgármesteri Hivatal épülete az utóbbi években felújításra került. Mőszaki állaga jónak tekinthetı. A hivatal munkájában egyre nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a kistérségi szintő település menedzsment, amely a település fejlesztési terveinek megvalósításához képes partnereket keresni a helyi társadalom szereplıi közül, illetve a térség hasonló problémákkal küszködı településeinek körébıl. Hatékonyabbá téve ez által a fejlesztési eszközök megszerzésére irányuló törekvéseket. 20

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012.

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 2007-2012. KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERVE 20072012. 1 A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE 2 A többcélú kistérségi társulás alapadatai Régió: Kistérség neve:

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı WAREMA Területfejlesztési Koncepció 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı I. BEVEZETÉS 1. A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben 1.1. A térségi tervezés jogszabályi

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád.

Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Szólj, gondolj, tégy jót s minden szó, gondolat és tett tiszta tükörként fog visszamosolygani rád. Újszászi Nevelési Központ A Vörösmarty Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programja 2010. június T A R

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja A Györffy István Általános Iskola ja Összeállította: Szecskó Alfréd igazgató 2009. Tartalomjegyzék BEVEZETİ.....5 1. ISKOLÁNKRÓL... 7 2. NEVELÉSI PROGRAM... 12 2.1. Az iskolában folyó nevelı oktató munka

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

A PILISI ÓVODAI INTÉZMÉNY HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA. Cím: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. OM azonosító: 033032

A PILISI ÓVODAI INTÉZMÉNY HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA. Cím: 2721 Pilis, Rákóczi út 42. OM azonosító: 033032 Hatályos: 2010. szeptember 01. napjától, Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete által meghozott 214/2010. (VIII.26.) számú önkormányzati határozatával visszavonásig. JÓVÁHAGYOTT VÁLTOZAT! 2010.

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM Városközpontok funkcióbıvítı megújítása a nem megyei jogú városokban NYDOP-2009-3.1.1./A Integrált Városfejlesztési Stratégia Csorna, 2009. október 29. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Mőködési Kézikönyv. közvetett támogatások lebonyolításához a

KESZTHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. Mőködési Kézikönyv. közvetett támogatások lebonyolításához a KESZTHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Mőködési Kézikönyv közvetett támogatások lebonyolításához a Keszthely történelmi belvárosának rehabilitációja a gyalogos térrendszer kiterjesztésével II. ütem (NYDOP-3.1.1/A-09-2f-2011-0001)

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM

Arany János Magyar - Angol Kéttannyelvő Általános Iskola és AMI(Ebes) Pedagógiai Program NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM.. 4 1. Pedagógiai alapelveink. 5 2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos

Részletesebben

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA

BÍBORKA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA 1. számú melléklet: Esélyegyenlıségi Terv Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény alapelvi szinten rögzíti, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga,

Részletesebben

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Mottó: Azok a csodálatos dolgok, melyeket iskoláitokban megismertek, sok nemzedék mőve, és amelyeket a föld minden országában

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és módosításai meghatározzák az állam és helyi önkormányzatok

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS. Önkormányzati Minıségirányítási Programja (ÖMIP) (2007-2011) Érd 2007.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS. Önkormányzati Minıségirányítási Programja (ÖMIP) (2007-2011) Érd 2007. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS Önkormányzati Minıségirányítási Programja (ÖMIP) (2007-2011) Érd 2007. 1 Érd megyei jogú város Önkormányzatának Minıségirányítási Programja Minıségirányítási program területi hatálya:

Részletesebben

Minıségirányítási Program

Minıségirányítási Program Minıségirányítási Program Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Napköziotthonos Óvodái 2009-2014 Nagybajom, 2009. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı.3 1.1. A minıségirányítási program módosításának indoklása.3

Részletesebben

19/2011. (IV. 14.) határozata. Nyirád Község Önkormányzatának. gazdasági programja

19/2011. (IV. 14.) határozata. Nyirád Község Önkormányzatának. gazdasági programja Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének a 31/2011. (V. 26.) határozatával módosított 19/2011. (IV. 14.) határozata Nyirád Község Önkormányzatának 2011-2014 éves idıszakra szóló gazdasági programja

Részletesebben

Bevezetés...3 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...5 1.1 Az iskola arculata...5 1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata...7 1.

Bevezetés...3 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...5 1.1 Az iskola arculata...5 1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata...7 1. Bevezetés...3 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA...5 1.1 Az iskola arculata...5 1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata...7 1.3 Az iskola feltételrendszere...8 1.3.1 Személyi feltételek...8 1.3.2

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete)

III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) III. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS LEÍRÁSA (a 177/2014.(10.01.) KT. sz. határozat 2. sz. melléklete) I.1. Térségi szerepkör Tahitótfalu a Szentendrei sziget legnagyobb települése, a szentendrei

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI Összeállította: Darvas Ágnes Kecskés Éva Simon Mihály MTA KTI Gyerekprogram Iroda 2008.

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA Budapest, XVIII. ker. Petıfi

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM GUBÁNYI KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM Pilis 2008. 1. Iskolánkról Bevezetı Pilis település Budapest Cegléd között a fıvárostól délkeleti irányban 46 kilométer távolságra fekszik. Lakóinak száma:

Részletesebben

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2012-2017.

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2012-2017. KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2012-2017. A kistérségi közoktatási intézkedési terv aktualizálása Komló, 2012. április 27. Polics József Elnök

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008

Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008 2008. évi minıségi díj díjazottak Közép-dunántúli Regionális Minıségi Díj 2008 Ipari termelı ágazat mikro- és kis mérető vállalkozások Füri Tésztaipari és Élelmiszerforgalmazó Kft. Székesfehérvár Tevékenysége:

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. szeptember 15.-i ülésére Tárgy: Zirc város közlekedésfejlesztési koncepciójának véleményezése Előadó: Ottó Péter polgármester

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester

ELİTERJESZTÉS. Sándorfalva Város Képviselı-testületének. Kakas Béla polgármester ELİTERJESZTÉS Sándorfalva Város Képviselı-testületének Elıterjesztı: Kakas Béla polgármester Tárgy: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény szakmai programjának módosítása Iktatószám: 3-83/2012.

Részletesebben

DUSNOK-FAJSZ TÁRSULT ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI ÉS KÖZMŐVELİDÉSI PROGRAMJA

DUSNOK-FAJSZ TÁRSULT ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI ÉS KÖZMŐVELİDÉSI PROGRAMJA DUSNOK-FAJSZ TÁRSULT ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI ÉS KÖZMŐVELİDÉSI PROGRAMJA Általános Iskola Óvoda Mővelıdési ház ÉRVÉNYESSÉGI IDİ: 2010. szeptember 1. - 2015. augusztus 31. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZİ KFT. 9022 GYİR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

1 SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA - 2007-2020

1 SPORT XXI. NEMZETI SPORTSTRATÉGIA - 2007-2020 MAGYARGÉC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2012-2016 Elfogadva: a Képviselı-testület 6/2012.(IV.2.) sz. határozatával A 278/2007. (XII.13.) Kt. sz. határozat melléklete Tartalomjegyzék

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

SZENTENDRE VÁROS ÓVODAI INTÉZMÉNYE NYOLCFORRÁS

SZENTENDRE VÁROS ÓVODAI INTÉZMÉNYE NYOLCFORRÁS SZENTENDRE VÁROS ÓVODAI INTÉZMÉNYE NYOLCFORRÁS HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM 1 T A R T A L O M TARTALOM: Oldalszám: I. Bevezetı. 2 A Nyolcforrás program nevelési gyakorlatai 3 Az óvoda adatai / Alapító

Részletesebben

20/2008. (X. 20.) Önkormányzati Rendelet

20/2008. (X. 20.) Önkormányzati Rendelet könyvébıl: 20/2008. (X. 20.) Önkormányzati Rendelet Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi képviselık, bizottsági tagok, bizottsági elnökök tiszteletdíjának, valamint a helyi képviselık

Részletesebben

Minıségirányítási program. Móra Ferenc Általános Iskola

Minıségirányítási program. Móra Ferenc Általános Iskola Minıségirányítási program Móra Ferenc Általános Iskola 1. MINİSÉGPOLITIKA 1.1. Bevezetés A valkói Móra Ferenc Általános Iskola a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvény 40. (10) bekezdése szerint intézményi

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

Az SZTE JGYTFK Gyakorló Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola pedagógusainak ellenırzési és teljesítményértékelési szempontjai

Az SZTE JGYTFK Gyakorló Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola pedagógusainak ellenırzési és teljesítményértékelési szempontjai Az SZTE JGYTFK Gyakorló Általános és Alapfokú Mővészeti Iskola pedagógusainak ellenırzési és teljesítményértékelési szempontjai S Z E G E D 2007. március 30. A pedagógusok ellenırzésének és teljesítményértékelésének

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J

Részletesebben

VÁROS SAJÓSZENTPÉTER MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI ÖNKORMÁNYZATI PROGRAMJA 2009.

VÁROS SAJÓSZENTPÉTER MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI ÖNKORMÁNYZATI PROGRAMJA 2009. SAJÓSZENTPÉTER VÁROS ÖNKORMÁNYZATI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009. TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı, jogi háttér 1. Fenntartói minıségpolitika 1.1. Minıségpolitikai nyilatkozat 1.2. A város intézményrendszerével

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Recsk Nagyközségi Önkormányzat 3245. Recsk, Kossuth L. út 165. Tel.: 36/578-310, Fax: 478-022 Email: polghiv.recsk@axelero.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2004. Készült: 2004. december Jóváhagyta:

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu K Ö Z L E M É N Y Sárospatak Város Önkormányzat Gazdasági Programjának

Részletesebben

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ RENDSZERE Újszászi Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, FEJLESZTÉSI RENDSZERE Hatálya kiterjed az Újszász Város Önkormányzat

Részletesebben

(2007. évben kidolgozott változat, 2011. évben felülvizsgált, egységes szerkezetbe foglalt változata)

(2007. évben kidolgozott változat, 2011. évben felülvizsgált, egységes szerkezetbe foglalt változata) ELFOGADOTT VÁLTOZAT! (2011.06.30.) 2011. ÉVBEN ELFOGADOTT VÁLTOZTATÁSOK: VASTAG BETŐVEL KIEMELVE! PILIS, 2011. JÚNIUS 30. DR. CSIKI GÁBOR JEGYZİ Pilis Város Önkormányzatának Számviteli Politikája és Számlarendje

Részletesebben

II. Intézkedési Terv. Mátészalka 2009.

II. Intézkedési Terv. Mátészalka 2009. SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA II. Intézkedési Terv Mátészalka 2009. Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére Az államháztartásról, valamint az önkormányzatokról szóló törvények elıírásai alapján Gyır Megyei Jogú Város 2010.

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program. Funkcióbıvítı rehabilitáció

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program. Funkcióbıvítı rehabilitáció PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program Funkcióbıvítı rehabilitáció Pest megyei településközpontok fejlesztése Integrált településfejlesztés Pest megyében (Kódszám: KMOP-2007-5.2.1/B)

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Hı- és/vagy villamosenergia-elıállítás támogatása megújuló energiaforrásból c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-4.1.0 A

Részletesebben

NYIRÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE. 2010. év

NYIRÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE. 2010. év NYIRÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2. év NYIRÁD, 2. A Közfoglalkoztatási terv célja A közfoglalkoztatási terv elkészítésének célja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Részletesebben

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ

Újszászi. Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ Újszászi Általános Iskola Óvoda, Bölcsıde, Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Központ INTÉZMÉNYI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Hatálya kiterjed az Újszász Város Önkormányzat által fenntartott Újszászi Általános

Részletesebben

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv

2012. A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola. Pedagógiai Programjának kiegészítése. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv A 211/2012.(VIII.30.) határozat melléklete A Sajószentpéteri Központi Általános Iskola Pedagógiai Programjának kiegészítése Intézményi Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv 2012. 0 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Tartalom TARTALOM... 1 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA... 2 MÉRÉSI-ÉRTÉKELÉSI RENDSZER AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE, ÉS AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEKRE...

Tartalom TARTALOM... 1 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA... 2 MÉRÉSI-ÉRTÉKELÉSI RENDSZER AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE, ÉS AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEKRE... Tartalom TARTALOM... 1 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA... 2 AZ INTÉZMÉNY MINİSÉGPOLITIKÁJA... 5 MÉRÉSI-ÉRTÉKELÉSI RENDSZER AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE, ÉS AZ INTÉZMÉNYEGYSÉGEKRE... 9 MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER...

Részletesebben

A híd amely összeköt, FIDESZ Nagytarcsa

A híd amely összeköt, FIDESZ Nagytarcsa A híd amely összeköt, FIDESZ Nagytarcsa A FIDESZ Nagytarcsai Szervezetének programja Nagytarcsa település rövid-, közép-, és hosszútávú fejlıdéséért Készült: Kiadja: Felelıs szerkesztı: a 2010 évi Önkormányzati

Részletesebben

Piroska Óvoda 1171 Budapest, Pesti út 368. A PIROSKA ÓVODA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Piroska Óvoda 1171 Budapest, Pesti út 368. A PIROSKA ÓVODA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Piroska Óvoda 1171 Budapest, Pesti út 368. A PIROSKA ÓVODA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2007 T A R T A L O M J E G Y Z É K I. Bevezetés 3 I.1 Óvodánk bemutatása a minıségfejlesztés szempontjából 3 I.2 Fenntartói

Részletesebben

Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi szakellátás helyzetérıl és szándéknyilatkozat a feladatok jövıbeni ellátásáról

Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi szakellátás helyzetérıl és szándéknyilatkozat a feladatok jövıbeni ellátásáról Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Alelnökétıl E LİTERJESZT É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. április 24-i ülésére Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi szakellátás helyzetérıl és szándéknyilatkozat

Részletesebben

Pomáz Város Önkormányzata

Pomáz Város Önkormányzata Pomáz Város Önkormányzata 2013 Pomáz, Kossuth Lajos út 23-25. Telefon: (26) 814-381, Fax: (26) 325-640 E-mail: pomaz@pomaz.hu BESZÁMOLÓ z oktatási nevelési intézmények 2011/2012-es tan-/ és nevelési évben

Részletesebben

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Tisztelt Látogató! E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat. Kérjük, hogy a dokumentumra való hivatkozást megelőzően az ÁNTSZ központi (www.antsz.hu),

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja

A Zrínyi Ilona Gimnázium pedagógiai programja 1. BEVEZETİ 3 1.1 Iskolánk rövid története 4 1.2 Az eredményesség összetevıi 5 2. AZ ISKOLA LEGFONTOSABB ADATAI AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN 6 3. A ZRÍNYI ILONA GIMNÁZIUM NEVELÉSI TERVE 7 3.1 Küldetésnyilatkozat

Részletesebben

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1. 1. T e l e p ü l é s h á l ó z a t i ö s s z e f ü g g é s e k, a t e l e p ü l é s h e l y e a t e l e p ü l é s h á l ó z a t b a n, t é r s é g

Részletesebben

A SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK BESZÁMOLÓJA. 2009-2010. tanév

A SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK BESZÁMOLÓJA. 2009-2010. tanév A 133/2010.(VI.17.) KT határozat melléklete A SAJÓSZENTPÉTERI KÖZPONTI ÁLTALÁNOS ISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK BESZÁMOLÓJA 2009-2010. tanév Készítette: Szarkáné Dubabér Mária és a Minıségbiztosítás,

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015. 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 2015. Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben

Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A 147/2011.(VI.23.) KT határozat melléklete Beszámoló a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Akciótervének végrehajtásáról a 2010/2011-es tanévben A Települési Közoktatási

Részletesebben

FREE DANCE ALAPFOKÚ MÜVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA

FREE DANCE ALAPFOKÚ MÜVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA FREE DANCE ALAPFOKÚ MÜVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS SZAKISKOLA KÖTELEZİEN FELÜLVIZSGÁLT TANÜGYI DOKUMENTUM MÓDOSÍTOTT MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2009. augusztus 25. 1 1. A MIP rendeltetése 1. Általános rendelkezések

Részletesebben