Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. Budapest, április 16.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16."

Átírás

1 Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, április 16. Tett Consult Kft.

2 Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2. Témavezetık: Lieszkovszky József Pál Pintér Boglárka Munkatársak: Földi Áron Turán Gábor 2

3 Tartalomjegyzék VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 A munka szemlélete és módszertana... 7 A tanulmány szerkezete... 7 I. HELYZETELEMZÉS Bevezetés A stratégiai dokumentum indíttatása A régió rövid bemutatása A kistérség térszerkezeti és fejlettségi pozíciója Térszerkezeti és területi adottságok, a kistérség fekvése Gazdasági bázis Gazdaságszerkezeti jellemzık Vállalkozások jellemzése, vállalkozói aktivitás Kiskereskedelem, szolgáltatás Turizmus Önkormányzati gazdálkodás Társadalmi helyzetkép Demográfia A lakosság jövedelmi viszonyai Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kistérség közlekedési elérhetısége és belsı kapcsolatrendszere Általános közlekedésföldrajzi helyzetkép Közforgalmú közlekedés Kötöttpályás személyszállítás Közúti személyszállítás Kötöttpályás közlekedési eszközökre való ráhordás Kerékpáros közlekedés Vízi közlekedés A lakókörnyezet jellemzıi Lakásállomány Természeti adottságok Vízkészletek, vízgazdálkodás Terület-felhasználás Kommunális infrastruktúra Ivóvíz- és gázellátás Szennyvízkezelés Csapadékvíz-elvezetés Hulladékgazdálkodás Energia közmővek Intézményi közszolgáltatások Oktatás Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Középfokú oktatás Egyéb oktatási-kulturális tevékenységek

4 6.2. Kultúra és sport Kultúra Sport Szociális ellátás Szociális alapellátási és szakosított formák a kistérségben Gyermekjóléti alapellátási és szakosított formák a kistérségben Egészségügyi ellátás SWOT-analízis a Ráckevei kistérségre II. A KISTÉRSÉG ÉS A TELEPÜLÉSEK A kistérség települései az EU és a hazai fejlesztések tükrében Az NFT 1. idıszak ( ) Az ÚMFT idıszak ( ) Települési projektek között A többcélú kistérségi társulás tevékenysége a megalapítástól kezdve napjainkig a jövıre nézve III. KISTÉRSÉGI TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM A Ráckevei kistérség területfejlesztési stratégiai kerete A Ráckevei kistérség jövıképe és átfogó célja A stratégiai célok rendszere Térségfejlesztési koncepció középtávú fejlesztési irányok kijelölése Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások megerısítése Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése, települési környezetminıség javítása Intézményi közszolgáltatások térségi szintő fejlesztése A célok és fejlesztési prioritások kapcsolata Kistérségi operatív program Prioritás Fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése intézkedés: Gazdasági funkcióra szánt területek elıkészítése és menedzselése intézkedés: Innováció gazdasági súlyának növelése Intézkedés: Üzleti és rekreációs turizmus fejlesztése Intézkedés: Humánerıforrás-kereslet és kínálat összehangolása Prioritás Közlekedési hálózatok, illetve szolgáltatások erısítése intézkedés: Kistérség belsı elérhetıségi feltételeinek javítása intézkedés: Közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése, a kapcsolódó közlekedésmódok közötti integráció megteremtése intézkedés: Kistérségi kerékpárút-hálózat kiépítése, fejlesztése Prioritás Kommunális és hálózati infrastruktúra komplex térségi fejlesztése, települési környezetminıség javítása Intézkedés: Kis Duna Revitalizációs Program Az RSD projekt összefoglaló ismertetése Intézkedés: Vízrendezés és vízkárelhárítás Intézkedés: Ivóvíz szolgáltatás fejlesztése Intézkedés: Települési környezetminıség javítása prioritás - Intézményi közszolgáltatások térségi szintő fejlesztése Intézkedés: Az egészségügyi és szociális szolgáltatások térségi elérhetıségének javítása Intézkedés: Bölcsıdei és közoktatási intézmények alapellátásának fejlesztése Intézkedés: Kulturális programkínálat és infrastruktúra fejlesztése

5 4.4. Intézkedés: A kistérség belsı és külsı kommunikációjának fejlesztése Illeszkedés a regionális és vidékfejlesztési programokhoz A program rövidtávon megvalósítandó fejlesztései A fejlesztés pénzügyi eszközei Rövidtávon (2011-ig) megvalósítandó projektek Saját forrásból megvalósítandó projektek Rendelkezésre álló pályázati források KMOP Akcióterv Közép- és hosszútávon megvalósítandó projektek A program végrehajtásának követése Kortárs kistérség- és településfejlesztési modellek Távmunka A távmunka meghatározása A távmunka típusai Távmunkában végezhetı tevékenységek Távmunka, városfejlesztés, térségfejlesztés A távmunka össztársadalmi jelentısége Utcaközösség Mire lehet jó egy utcaközösség? A gépkocsiforgalom csökkentésével elnyert közösségi területek lehetısége A csökkentett forgalmú utcák térátalakítása Hogyan tovább kistérség? IV. INGATLANKATASZTER KIDOLGOZÁSA A GAZDASÁGI ÉS LAKÓ TEVÉKENYSÉGRE ALKALMAS TERÜLETEKRİL A települések igényeinek felmérése, az alkalmas területek kijelölése A területek felszereltségének vizsgálata Telekár becslés A lakófunkcióra kijelölt területek kapacitása A területfelhasználás célkitőzései kistérségi szinten Az egyes területfelhasználási egységek fejlesztési lehetıségei

6 VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ A Ráckevei Kistérség térségfejlesztési programja komplex szemlélető dokumentum, amelyben társadalmi, gazdasági, helyi politikai, környezetvédelmi, egészségügyi, infrastrukturális, közlekedési, mőemléki, mővelıdési és más, a kistérségi együttmőködés szempontjából felmerült feladatokat, elképzeléseket, célokat szükséges összehangolni. Az adott területre vonatkozó információkat szélesebb kontextusban, regionális, országos vagy uniós összehasonlításban is szükséges értelmezni. A stratégiában megjelenik a múlt öröksége, a jelen tennivalói és a jövı célkitőzései. A jövıt meghatározó jelen fı megoldandó kérdéseire fókuszálva elsısorban a gazdasági erıforrások bevonását elısegítı operatív programozásra, a térségi szereplık közötti kooperáció erısítésére, a humán és szociális feladatokra, valamint a környezethasználat, - védelem és -gazdálkodás hosszú távra szóló, fenntartható módjának alakítására fordítottunk figyelmet. Annak ellenére, hogy a stratégia készítés átfogó jellegő, teljességre törekvı mőfaj, a gyakorlatban ésszerő kompromisszumokat kellett kötni a kutatás és a tervezés mélysége, költségei és idıtartama között. A térségi fejlesztés célja a területen élık, illetıleg a térségi adottságokat igénybevevık életminıségének, munkafeltételeinek és rekreációs igényeinek kielégítése, a gazdasági és intézményi szereplık gazdasági mőködési, közlekedési, környezeti és közszolgáltatási feltételrendszerének tartós és fenntartható fejlıdésének biztosítása. A térség adottságainak érvényesítéséhez vezetı utat abban látjuk, hogy a programot alapvetıen a térségi természeti, települési és humán (emberi, közösségi, kulturális) adottságokra építjük, a rövid- és középtávon feltárható helyi, hazai és uniós források bevonásának prioritásával. Megjegyezzük, hogy a kistérségi települések széttartó, egyéni utakat keresı gyakorlata egyelıre kevés közös projekt vállalását teszi lehetıvé. Ezért jelen dokumentumban hangsúlyozzuk a térségi adottságok kihasználásának közös lehetıségét, mely a táblázatban összefoglalt, hasonló tematikájú települési projektek nagy számából adódik, pontosabban felveti az egyes projektek összehangolásának szükségességét, közös programozását, a minél gazdagabb kínálat nyújtása érdekében (idegenforgalom, gazdasági övezetek, stb.). 6

7 A munka szemlélete és módszertana A munkánk során az ún. humán urbanista szemléletet követtük: annak érdekében, hogy a Ráckevei Kistérség Térségfejlesztési Programja valóban a térség lakosságát szolgálja, alapos társadalmi vizsgálatot végeztünk. A TeTT Települési és Térségi Tervezı Consult Kft. a térségben a következı vizsgálati munkarészeket végezte el: - terepbejárás - önkormányzati interjúsorozat - virilis interjúsorozat - önkormányzati adatok elemzése - interpretáció (tanulmány elkészítése) A tanulmány szerkezete A program elsı részében a Ráckevei Kistérség adottságait vesszük sorra, vizsgáljuk a kistérség szerepét az egyes települések tekintetében. A 3. fejezetben a kistérségfejlesztési programot illetve a következı években várható fejlesztési lehetıségeket ismertetjük, végül az utolsó rész a kistérség ingatlankataszterével foglalkozik, amelyben a térségben található, különbözı célokra potenciálisan felhasználható területek kerülnek meghatározásra. 7

8 I. HELYZETELEMZÉS 1. Bevezetés 1.1. A stratégiai dokumentum indíttatása A globalizáció és az európai uniós integráció elmélyülése révén hazánk egyre inkább egy nagyobb gazdasági tér részévé válik, melyben az egyes területi rendszerek (régiók, kistérségek, települések) fejlıdési esélyeit elsısorban versenyképességük határozza meg. A verseny különbözı területi szinteken (országok, régiók, térségek, települések) folyik a tét pedig a különbözı erıforrások, mint: a befektetıi tıke, vállalkozások, turizmus, lakosság illetve képzett munkaerı, térségi funkciók. A területi versenyképesség fogalma, magába foglalja azt is, hogy az adott térség vonzó mint lakóhely, befektetési helyszín, turisztikai célterület, és mindenekelıtt alkalmas a térségi funkciók megszerzésére és megtartására. Nem azonos tehát a területen mőködı vállalkozások versenyképességével. Ezért egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a régiók, kistérségek és települések polgárainak, intézményeinek, civil szervezeteinek esélyeinek növelésére is. A versenyben a vesztesek az életképességüket, az adott térség társadalmi-gazdasági funkcióját veszítik el, s ez válságot, magukra hagyott kiüresedı (leértékelıdı) tereket eredményez. A versenyképesség növelése tehát alapvetı cél, hisz ez által segíthetı elı az országnak az Európai Unió átlagához való gazdasági-társadalmi felzárkózása A régió rövid bemutatása Gazdaság A Közép-magyarországi régió az ország gazdaságilag legfejlettebb térsége. A régióban koncentrálódik az országban bejegyzett külföldi tıke több mint 62%-a, a regisztrált vállalkozások 40%-a, valamint a foglalkoztatottak 30%-a és itt valósult meg a beruházások mintegy fele. A relatív fejlettség ellenére a régió jelentıs belsı egyenlıtlenségekkel küzd, mely nagyrészt a Budapesti Agglomeráció és Pest megye külsı területei közötti kettıségben csúcsosodik ki. A gazdasági szerkezetre az elırehaladott tercierizáció jellemzı, ami egyértelmően Budapest hatása. A szolgáltatások részesedése a foglalkoztatásban Budapesten 79%, Pest megyében az országos átlaghoz közeli 60,3%. A régió (és Magyarország) gazdaságának fejlıdését nagyban befolyásolják bizonyos külsı tényezık, melyek megítélése alapján nem várhatunk robbanásszerő fejlıdést. A magyar GDP növekedésének üteme az elmúlt években csökkent ma már, kelet-európai társaitól azonban elmarad. A belsı tényezık fejlesztésében a régió stratégiájának lehet szerepe, a rendelkezésre álló források mértékétıl függıen kompenzálhatóak a negatív külsı hatások. 8

9 A Közép-magyarországi régióban képzıdik a magyarországi GDP mintegy 45,6%-a. Az arány 1998-ban 42% volt, így a régió gazdasági súlyának növekedését jelzi ez az arány további növekedése. Az egy fıre jutó GDP a Közép-magyarországi régióban az ország átlagának 164%-a, ami a 1998-as (148%) adathoz képest jelentıs növekedés. A régión belül erıs területi egyenlıtlenség mutatkozik: az itt koncentrálódó gazdasági potenciál a fıváros meghatározó szerepére vezethetı vissza. A régiós GDP 79%-át Budapest, 21%-át Pest megye adja (ez az arány az elmúlt négy évvel ezelıtti állapothoz képest 2%-os javulást mutat Pest megye javára). Az egy fıre jutó GDP a megyék átlagához viszonyítva Budapesten 275%, Pest megyében 114%. Pest megye mutatói mindenképpen javulást mutatnak az 1998-as országos adatokhoz képest. A GDP adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az nem a lakóhelyhez, hanem a munkahelyhez kötıdik, ezért pl. az agglomerációs győrőben lakó, de a fıvárosban dolgozó emberek Budapest GDP-jét növelik. A regionális bruttó hozzáadott érték háromnegyedét a tercier szektor termeli, ezzel a régió a szektor országos bruttó hozzáadott értékének felét teszi ki. Az ipar 19%-kal részesedik a régió gazdaságából, ugyanakkor 31,6%- kal az ország ipari termelésébıl. A régió adja a hazai építıipar teljesítményének 44%-át, régión belüli súlya 5%. A mezıgazdasági szektorának súlya 1% alatti a regionális gazdaságon belül, azonban az országos hozzáadott érték 10%-át termeli ra valószínőleg tovább növekszik a régió részesedése az országos GDP-bıl, a gazdaság fejlıdésének üteme azonban országosan jellemzı folyamatokat követi tendenciájában. Beruházások 2003-ban Budapest 41%-kal, Pest megye 8%-kal részesedett a magyarországi beruházásokból óta így Budapest szerepe a beruházásokban tovább nıtt, akkor a beruházások 29%-a irányult ebbe a térségbe, Pest megye országos szerepe nem változott. A beruházások gazdasági ágak szerinti megoszlásában különösen magas Budapest részesedése a pénzügyi tevékenységek (84%) illetve a szállítás, távközlés (60%), közigazgatás (65) a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (55%) és a kereskedelem, javítás (40%, Pest megye 20%) területén. Az értékeket torzítja, hogy a KSH székhely szerinti adatokkal dolgozik. Budapest korábbi meghatározó szerepe az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások befektetéseinek területén 2003-ra csökkent. Külföldi mőködı tıke A régió súlya kiemelkedıen magas az országba érkezı külföldi tıke területi megoszlását tekintve. A külföldi érdekeltségő vállalkozások 60,5%-a, a külföldi tıke 61,9%-a található a régióban a 2003-es adatok szerint. A külföldi mőködı tıke területi koncentrációja mérséklıdött 1998 óta, akkor 66%-os volt a régió részesedése képest. Külön ki kell emelni Pest megye javuló pozícióját, a megyében koncentrálódó külföldi tıke 1999-ben az országos szint 8 %-a volt, 2003-ra ez az arány 15,1%-ra nıtt ben a külföldi érdekeltségő vállalkozások rendelkeztek az összes vállalkozás saját tıkéjének 53%-val. A külföldi tıke szerepe a feldolgozóiparban a legjelentısebb (62%), az ingatlan szektor, a gazdasági szolgáltatások, pénzügyi szektor, a szállítás távközlés hasonló 10-11%-os arányt mutat. A külföldi érdekeltségő vállalkozások szerepe a külkereskedelmi forgalomban növekvıen 9

10 domináns: a behozatalból 79, a kivitelbıl 82%-ot tett ki 2002-ben, elsısorban EU partner országokkal (fı partner Németország). A magyar vállalatok által külföldön befektette tıke mennyisége az 1999-es 207 milliárd Ft-ról 2002-re 450 milliárd Ft-ra emelkedett, a fı célország Hollandia (20%) volt. Vállalkozások Az országban mőködı vállalkozások 38,5%-a a Közép-magyarországi régióban található (27,8% Budapesten, 10,7% Pest megyében). A vállalkozások ezer lakosra jutó száma 40%-kal meghaladja az országos átlagot. A vállalkozás-sőrőség szempontjából Budapest és Pest megye között jelentıs a különbség A gazdasági szervezetek foglalkoztatottak szerinti megoszlása hasonló az országos szerkezethez: túlsúlyban vannak a kisvállalkozások, a nagyobb mérető szervezetek aránya az országos 1-2%-hoz közelít óta a vállalkozások létszám kategória szerinti megoszlásában a régió országos szerepe 2%-al csökkent a 0, vagy ismeretlen fıs kategóriában, a többi kategóriában azonban nıtt. A régió mőködı gazdasági szervezeteinek gazdasági ág szerinti megoszlása és az egyes gazdasági ágak súlya a bruttó hozzáadott értékben az országos megoszlástól eltérı szerkezetet mutat. Kiemelkedı a harmadik szektorban mőködı vállalkozások aránya, mely 1998-as adatokhoz képest is nıtt és elsısorban Budapest hatásának köszönhetı, Pest megye a tercier szektora az országos arányokat tükrözi. Az ipari és építıipari vállalkozások aránya elmarad az országosétól, ezt elsısorban Budapest alacsony részesedése okozza. A mezıgazdasági szervezetek a régió mindkét fı területi egysége esetében elmaradnak az országos adatoktól. A KKV szektor országos szinten közel 1,5 millió embernek nyújt munkalehetıséget. Ezen belül a foglalkoztatásban különösen a mikro-vállalkozások szerepe meghatározó, amelyek jelentıs hányada kényszervállalkozó. A kis- és közepes vállalatok részesedése a foglalkoztatásban közel 14%. Pest megyében a KKV szektorban foglalkoztatottak 45,44%-a az iparban, 41,96%-a a tercier szektorban, és 6,23%-a a mezıgazdaságban tevékenykedik. Az egyes ágazatokon belül a feldolgozóiparban 34,67%, a kereskedelemben 22,91%, az ingatlanügyletekben 9,67% és az építıiparban 9,24% a foglalkoztatottak aránya. A magas vállalkozói kedv azonban nem párosul a vállalkozások sikeres mőködtetéséhez szükséges ismeretekkel és készségekkel, ebbıl is fakadhatóan a vállalkozások túlélési rátája számottevıen elmarad az EU-tól (1995 és 1997 között két évre 53,8% volt). Ebbıl következıen a vállalkozások számának alakulása mögött jelentıs mértékő fluktuáció húzódik meg. A vállalati szektort jellemezve a számokon túl meg kell említeni a minıségi jellemzıket is. A növekedni képes kis- és középvállalkozások támogatása prioritást élvez az Európai Unióban, Magyarországon azonban egyelıre nem értek el látványos fejlıdést a kis- és középvállalkozások. Ennek egyik oka, hogy míg az Európai Unióban magas a technológiaintenzív, innovatív kis- és középvállalkozások aránya, addig a magyarországi kisés középvállalkozások fıleg a hagyományos iparágakban mőködnek, gyakran bérmunkát végeznek. Ugyancsak problematikus a magyarországi kis- és középvállalkozások együttmőködése, ennek kialakulásához talán kevés volt az átalakulás óta eltelt idı. A Középmagyarországi régió kis- és középvállalkozói szektora az országos helyzethez hasonlóan 10

11 jellemezhetı, ugyanakkor itt nagyobb a vállalkozások sőrősége, magasabb a jövedelemtermelésük és a tıkeerejük, és az együttmőködések is intenzívebbek. Vállalkozásfejlesztés A Közép-magyarországi régióban megtalálható, illetve alakulóban van a vállalkozásfejlesztés legtöbb Magyarországon alkalmazott eszköze, a vállalkozásfejlesztésben mőködı szervezetek szerint 2006-ra sem lesz elégséges ezen eszközök fejlettsége. Az ingatlan alapú vállalkozásfejlesztési eszközök közül megtalálhatók az ipari parkok, inkubátorházak, innovációs központok, tudományos parkok. Az Ipari Parkok száma magas (27), különösen az agglomeráció déli térségeiben. Bár egy sor népesebb településen nem található Ipari Park (pl. Érd, Dunakeszi), a meglévık jórészt lefedik a régiót, és középtávon kellı szabad kapacitással rendelkeznek. K+F A Közép-magyarországi régió a K+F területén meghatározó szerepet tölt be ben a kutatóhelyek közel 50%-a volt a régióban található, amely szorosan kapcsolódik a felsıoktatás koncentrációjához. A nemzetközi vállalatok magyarországi központjaikat és/vagy a K+F részlegeiket is ide telepítik, kihasználva a kedvezı tudásbázist és a megfelelı kiszolgáló intézményrendszert ben Magyarországon összesen 2426 kutatóhely mőködött. A Közép-magyarországi régióban a kutatóhelyek száma kiemelkedıen magas, azonban ezek döntı többsége a fıvárosra koncentrálódik (1041 db) és ez a z állapot valószínőleg 2007-re is így marad. Mezıgazdaság A Közép-magyarországi régió az ország összes termıterületének 6,2%-ával rendelkezik, melynek 54,6%-a szántó, 2,1%-a kert, 2,1%-a gyümölcsös, 10,3% gyep és 27% erdı. A régió 10%-kal részesedik a magyar mezıgazdaság által megtermelt GDP-bıl. Az utóbbi húsz év folyamán mind a mezıgazdasági terület, mind a termıterület csökkent, legnagyobb mértékben a szılı, gyümölcsös és kert területek. A szántó területek aránya nagyjából változatlan maradt, a halastavak és az erdık területe pedig növekedett. A termelésbıl kivont terület nagysága a teljes terület 25%-a. A régió mezıgazdasággal kapcsolatos környezeti problémái elsısorban a talajvízszint süllyedése, a belvíz, a defláció5, valamint a lakott területen belüli, üzemi állattartás. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva 0,9% ami csökkenı tendenciát mutat és országos viszonylatban a legalacsonyabb (országos átlag: 5,5%), elsısorban a fıvárosnak köszönhetıen. A mezıgazdaságból élı népesség száma az utóbbi években kismértékő növekedést mutat a statisztikában (1998-ban 5,4%). A mezıgazdaságból származó jövedelmek a régióban is alacsonyak. A mezıgazdaságban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az összes gazdasági szektor átlagának csak mintegy 63%-át teszi ki, ami még így is javuló tendenciát jelez az 1998-as 54%-hoz képest. 11

12 A régió mezıgazdaságának területi szerkezetérıl általánosságban elmondható, hogy a fıváros közelében, az intenzív kertészeti kultúrák dominálnak, a távolabbi, elsısorban alföldi területeken pedig a hagyományos állattartás és szántóföldi növénytermesztési kultúrái. Ipar A régió szerepe az ipari foglalkoztatásban országos összehasonlításban is meghatározó a feldolgozóipar szinte mindegyik ágában, pl. a vegyiparban, a fa-, papír- és nyomdaiparban, valamint a gépiparban. Az ipar szerepe azonban csökkent a régió gazdaságában, az 1999-es 29%-ról a 2003-as 22%-ra. A gépipar részesedése az ipari termelésben Budapesten 28%, Pest megyében közel 56%. A második legnagyobb termelési értéket Budapesten a vegyipar (31%), Pest megyében az élelmiszeripar (14%). Budapesten jóval az országos átlag alatti az iparban foglalkoztatottak aránya (16,8%), Pest megyében az országos átlagnak megfelelıen alakul ez a mutató. Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke a Közép-magyarországi régióban az országos átlag alatti, felét sem éri el az észak-dunántúli térségek értékének, de meghaladja a keleti és déli régiók értékét. A régióban az értékesítés legnagyobb hányadát, a foglalkoztatáshoz hasonlóan a vegyipar és a gépipar adják, és jelentıs az élelmiszeripar, energiaipar részesedése is. Míg a gépipar és az élelmiszeripar Budapesten és Pest megyében is domináns, a vegyipar egyértelmően Budapesthez, az energiaellátás Pest megyéhez köthetı óta a pest megyei székhelyő ipar szerkezetében jelentıs átrendezıdés ment végbe a termelési adatok alapján: a gépipar részaránya 29%-ról 55,9%-ra nıtt. Ennek oka két vállalat (IBM, Samsung) betelepülése, ami a gépipari szektor 179%-os növekedését hozta. Az értékesítésbıl az export részaránya 47,6%, Budapest esetében 44,5%, Pest megyében 57,2%, így a régiós átlag elmarad az országostól 59,3%. Az export értékesítés aránya a gépiparban és a textiliparban a legmagasabb. Pest megye iparában a fa, papír, nyomdaipar export aránya is magas. A meghatározó ágazatok közül a vegyipar és különösen az élelmiszeripar elsısorban belföldi piacra termel. A jövıre vonatkozó elemzések kiemelik a környezetvédelemhez főzıdı gazdasági lehetıségeket: az Európai Unió követelményeivel összhangban meghonosításra kerülı nemzetközi környezetvédelmi technológiák 2-3 ezer milliárd forintnyi zöld beruházást jelentenek országos szinten elsısorban a hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás területén. Az Uniós elıírásoknak megfelelı szelektív és újrafeldolgozáson alapuló hulladékkezelés pl. komoly háttériparág kiépülését teszi szükségessé. Szolgáltatások A régióban elırehaladott a tercierizáció folyamata: az alkalmazásban álló közel háromnegyede a harmadik szektorban talál munkát. Míg az ellátó jellegő közszolgáltatások (oktatás és egészségügy) területi megoszlása viszonylag egyenletes az országban, a közigazgatás és a magánszolgáltatások erısebben koncentráltak. A pénzügyi tevékenység gazdasági ágban 62%, a szállítás, a posta és távközlés gazdasági ágban 54% a Közép-magyarországi régió részesedése az országban. A régión belül Budapest részesedése 95% ezekben a gazdasági ágakban. Igaz, ezek székhely szerinti adatok, amelyek 12

13 az országos hálózattal rendelkezı szervezetek (pl. bankok) esetében a többnyire a székhelyül szolgáló fıváros javára torzítanak. A Pest megyei foglalkoztatásban a magán- és közszolgáltatások súlya egyaránt valamelyest az országos átlag alatti. Az ország más térségeihez viszonyítva a legjelentısebb gazdasági ág a kereskedelem-javítás. A nagyszabású logisztikai beruházások módosítják a régió térszerkezetét, erısítik a jó megközelíthetıségő területeket, másrészrıl negatív hatással vannak a vonzáskörzetükben lévı kis területek forgalmára. Egyre erısödı tendencia a különbözı logisztikai központok kialakítása a régióban (pl. Budapesti Intermodális Logisztikai Központ, Harbor Park, Euro Business Park, East Gate) Az egyéb szolgáltatások közül a régióban található az összes meghatározó pénzintézet székhelye és központja. Szintén itt találhatók a multinacionális könyvvizsgáló és tanácsadó vállalatok, innen látva el az egész országot. Innen irányítják a távközlés koncessziós társaságait, és legtöbb fıt foglalkoztató állami vállalatokat (MÁV, Magyar Posta). A régióban lévı 34 nagy cégközpont közül 28 Budapesten, 4 Budaörsön (Metro, Spar, Tesco, Pannon GSM) és 1 Fóton (Phoenix Pharma), 1 Törökbálinton (Cora) található. A XXI. század gazdaságföldrajzát a kreatív helyek gazdaságföldrajzaként vetítik elıre a kutatók. Kreatív tevékenységek, iparágak közé sorolható pl. a kiadói és nyomdai tevékenység, a számítástechnika, a kutatás-fejlesztés, a gazdasági tevékenységet segítı szolgáltatások (tanácsadás, tervezés, hirdetés, stb.), a szórakoztató, kulturális és sporttevékenység, filmgyártás (Stern-stúdió Pomáz, Fóti Multimédia Ipari Park, európai súlyukat növelheti a Közép-dunántúli régióban elhelyezkedı Etyeken tervezett Filmstúdió beruházás). Elemzési célú statisztikai adatok szerint a fıváros részesedése az országos hozzáadott értékbıl éppen ezekben az ágazatokban 50% feletti (a nagykereskedelem és a pénzügyi tevékenység mellett). Az informatikai szektor (helyzetfelmérése folyamatban van) azért érdemel külön is figyelmet, mert középtávon meghatározóvá válhat az új gazdaság, és annak fejlettsége befolyásolja a térségek bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba. Budapest részesedése országos szinten kiemelkedı: a fıvárosban koncentrálódik az Internet felhasználók és a domain szerverek 70%-a, a számítógépek 50%-a. A régióban összpontosuló szellemi potenciálra alapozva több multinacionális cég (Nokia), bank a régióba telepítette kutatási részlegét, informatikai központját. A legígéretesebbnek tartott hazai internetes cégek vállalkozások is mind fıvárosiak, továbbá több meghatározó informatikai cég (IBM) a régióba (Infópark) helyezte át székhelyét, illetve nemzetközi szoftverszerviz központját (Microsoft). A közszolgáltatások közül a közigazgatás koncentrációja a legmagasabb a régióban, a fıvárosban található országos intézmények nagy száma miatt. Ugyancsak jellemzı a felsıoktatási és az országos egészségügyi intézmények sőrősödése a régióban. 13

14 Turizmus A Közép-magyarországi régió kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, a nemzetközi turisztikai folyosó részét képezi, melyeken alapulva az idegenforgalom jelentıségét tekintve a régiók között vezetı szerepet játszik. A természeti és kulturális adottságok mellett az idegenforgalmi infrastruktúra a többi régióhoz képest fejlett, azonban a belsı aránytalanságok (Budapest túlsúlya) meghatározóak. További elıny, hogy a szezonalitás a térségben nem jelentkezik olyan extrém módon, mint pl. a Balaton partján. A Régión keresztül folyó Duna gazdaságilag és ezen belül a turizmus számára is nagy értékhordozó. A Régió nemzetközi vonzerejét Budapest jelenti, míg Fıvároson kívüli területek különbözı (országos, regionális) értékő, vonzerıkkel rendelkeznek. A régió legfontosabb turisztikai területe Budapest, a Dunakanyar, Gödöllı és térsége valamint a Ráckevei Duna-ág. A régió legkisebb területő, 20 települést magában foglaló üdülıkörzete kizárólag a Ráckevei kistérséghez tartozik. Turisztikai értéke a Csepel-sziget mentén végighúzódó Ráckevei- Dunaágra, az üdülıkörzet területét érintı Kiskunsági Nemzeti Parkra és számos kavicsbánya-tóra alapozódik. A terület turisztikai hasznosítása elsısorban a fıvárosi lakosság üdülıövezeteként valósul meg, jelentısebb vendégérkezést kiváltó nemzetközi vonzerıvel nem rendelkezik. Turisztikai központjai, Ráckeve, Délegyháza, Apaj és Kiskunlacháza országos vonzást kiváltó attrakciói a turizmusfejlesztés bázisát jelenthetik. Társadalmi környezet és humán erıforrás A Közép-magyarországi régió népességszáma január 1-én fı volt, mely az ország népességének 27,8%-át tette ki. Ez a népességkoncentráció országos szinten meghatározó jelentıségő mind a társadalmi, mind a gazdasági folyamatok tekintetében. A régió népességszáma az elmúlt két évtizedben az országos trendeknek megfelelıen csökkent a mértéke azonban a hét régió közül itt volt a legkisebb, különösen az utóbbi öt évben. A tendencia 2006-ig elıreláthatólag tartós marad. A régió népsőrősége 408 fı/km2 - közel négyszeresen múlja felül az országos átlagot. Ezen belül Budapesten 3274 fı a négyzetkilométerenkénti népességszám, de Pest megye 173 fı/km2-es népsőrősége is másfélszerese az országos átlagnak. A Közép-magyarországi régióban a Ceglédi, a Dabasi, a Nagykátai és a Szobi kistérség népsőrősége 100 fı/km 2 alatti, az Aszódi kistérségben 118 fı/km 2, míg a Ráckevei kistérségben 219 fı/km 2. A 120 fı/km 2 feletti népsőrőségő településeken lakók aránya a Ceglédi, a Dabasi, a Nagykátai és a Szobi kistérségben 30-49% közötti, a többi kistérségben 75-99% közötti. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya 1990-ben a Dabasi kistérségben haladta meg az országos átlag kétszeresét, és a Ceglédi és a Szobi kistérségben is 20% felett volt. A lakónépesség a Ceglédi és a Szobi kistérségben csökkent 1990-hez képest. A munkanélküliek aránya a Ceglédi, a Nagykátai és a Szobi kistérségben a legmagasabb, de sehol nem éri el az országos átlagot (6,2%). A rendszerváltást megelızıen a régión belüli homogenitás volt megfigyelhetı a népességfogyás ütemének tekintetében. A kilencvenes években meginduló régión belüli és régiók közötti népességmozgások elsısorban a szuburbanizációs folyamatok területileg differenciált népességszám változást indukáltak. 14

15 A fıváros népessége változatlan ütemben csökkent, míg Pest megyében a fogyás lelassult, és elindult a népesség gyarapodása, elsısorban az agglomerációs településekbe történı költözéseknek köszönhetıen. A jövıben Budapesten várhatóan tovább folytatódik a népesség átlagost meghaladó ütemő csökkenése, melyet a bevándorlás csak részben tud ellensúlyozni. Az agglomerációban a jövıben a jelenleginél mérsékeltebb ütemő népességnövekedés lesz megfigyelhetı. A nyolcvanas évek közepén a régió még erıteljes vándorlási többlete mára mérséklıdött, a migráció azonban továbbra is pozitív egyenlegő (2,9 ), a mobilitás mértéke azonban a rendszerváltás óta növekedett. A küldı területek közül legjellemzıbb az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régió. A régión belüli vándorlás sokkal inkább jellemzı, domináns a fıvárosból az agglomeráció irányába történı, a szuburbanizációhoz köthetı mozgás (elsısorban a Budaörsi, Dunakeszi, Gödöllıi, Pilisvörösvári, Ráckevei, és Szentendrei kistérségek irányába). Pest megye, elsısorban az agglomeráció vándorlási többlete ennek megfelelıen kiugróan magas (2002-ben 15,1 ), amit kétharmad részben a fıvárosból kiköltözık biztosítanak. Más uniós nagyvárosok tapasztalatai alapján a tendencia a szuburbanizáció tekintetében is tartós maradhat. A lakosság korösszetétele kedvezıtlen, a demográfiai viszonyokra általánosan jellemzı kettısség itt is megfigyelhetı. Az idıskorú népesség arányát a gyermeknépesség százalékában kifejezı öregedési index a régióban a legmagasabb (149,5%). Különösen kedvezıtlen mutatókkal jellemezhetı a fıváros, ahol 89%-kal több idıskorú él, mint gyermekkorú. Pest megyében, a pozitív vándorlási egyenleggel összefüggésben az idıskorúak aránya viszonylag alacsony, a gyermekeké pedig nagy, így az öregedési index országosan az egyik legkedvezıbb. A lakosság korösszetétele alapján a következı programozási idıszak kezdetére a fıvárosi lakosság további elöregedése prognosztizálható. Iskolai végzettség Iskolai végzettség szempontjából a Közép-magyarországi régió igen elıkelı helyet foglal el az országban A régióra jellemzı - az országos átlagokat minden esetben felülmúló - végzettségi arányok egyértelmően a fıváros jelenlétének köszönhetık. Kiemelkedı pozícióval rendelkezik a fıváros a közép- és felsıfokú végzettségőek tekintetében: a 18 évesnél idısebb népesség 48,8%-a végzett középiskolát (ez az érték országosan: 38,8%), a felsıfokú végzettségőek aránya közel kétszerese az országos átlagnak (25%). Pest megye lakossága iskolai végzettség tekintetében az országos átlaghoz áll közelebb, sıt a felsıfokú végzettségőek aránya elmarad az országostól is. A régió átlagában a képzettségi mutatók javulása prognosztizálható, hiszen a felsıfokú intézmények hallgatóinak száma folyamatosan növekszik, ami azonban nem minden esetben követi a tényleges munkaerı-piaci igényeket. Oktatási intézmények A felsıoktatásban az elmúlt évtizedben közel megháromszorozódott a hallgatók száma. A régió, ezen belül Budapest egyértelmően az ország felsıfokú oktatási központja. Több mint 92 ezer diák tanul nappali tagozaton a régió 32 felsıoktatási intézményében Ez azt jelenti, hogy az ország diplomásainak 48%-át a régió adja. A felsıoktatási intézmények száma

16 hez képest ugyan csökkent, viszont a régió részesedése a hallgatók számából nıtt. Pest megye három intézményében közel 11 ezer nappali tagozatos hallgató tanul. A régió egyetemeire, fıiskoláira az egész országból érkeznek diákok, a Budapesten tanulók kb. fele budapesti. Vannak olyan felsıoktatási intézmények - mővészeti, sport, vallási - amelyek szinte csak Budapesten mőködnek, máshol az országban nehéz ilyen képesítéshez jutni. Ezek mellett a mőszaki és közgazdasági képzésben játszik a fıváros kiemelkedı szerepet. A felsıoktatás centralizálódása mellett érzékelhetı a decentralizáció folyamata is, hiszen Gödöllı és Pilisvörösvár mellett Vác is törekszik felsıoktatási szerepkör kialakítására. Kultúra Az országon és a Közép-magyarországi régión belül Budapest hagyományosan kulturális központ. Tükrözıdik mindez a kulturális intézmények, színházak, mozik, kiállító termek, múzeumok relatíve magas számában. Az 1990-es évek tendenciái a kulturális szolgáltatás kínálatának és igénybevételének alakulásában rendkívül negatívak országosan, regionálisan és a fıvárosban egyaránt. Budapesten a könyvtárak száma az elmúlt húsz évben 24%-kal, Pest megyében 50%-kal csökkent, 2000-tıl kezdıdıen azonban lassú növekedés volt tapasztalható. Jóllehet a kiállítóhelységek száma emelkedett, a kiállítások száma, és különösen a látogatók száma csökkent Budapesten és Pest megyében is. A kulturális szolgáltatások igénybevételének ismert mutatója a színházba járók száma, amely hasonlóan negatív tendenciát tükröz: között Budapesten (ami a régió számára igazán meghatározó) 3,8 millióról 2,2 millióra csökkent. Ez a tendencia kis mértékben javul, 2003-ban 2,3-%-kal nıtt színházba járók száma, az elızı év ugyanezen idıszakához képest (2,238millióról 2,290 millióra). A lakosság jövedelmi viszonyainak, illetve a képzettségi mutatók függvényében ez a kedvezı tendencia fennmaradhat. A fenti jelenség számos tényezıvel magyarázható: többek között a kulturális szolgáltatások árának emelkedésével, a fogyasztói szokások (otthoni videózás, több csatornás televíziózás elterjedése, stb.) és életmód változásával, a kulturális események PR-jának, a kultúratámogatás, mint stratégiai cél visszaszorulásával a kiemelt állami feladatok közül. Az országos jelenség különösen a kulturális központ szerepet játszó Budapestet sújtja. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátásban is megjelenik a térségi centrum-periféria viszony. Budapest kimagasló egészségügyi ellátottságának köszönhetıen a Közép-magyarországi régió mutatói országos viszonylatban az elsı helyen állnak, azonban Pest megye alul marad a megyék közötti összehasonlításban. Példaértékő együttmőködésrıl lehet számot adni Pest megye és Budapest egészségügyi ellátását biztosító intézményei között, hiszen a pest megyei betegek ellátását egyes speciális szakterületeken (pl.: idegsebészet, szívsebészet, onkológiai ellátás) a fıváros intézményei biztosítják. Budapest bonyolult és méreteiben az ország legnagyobb egészségügyi ellátó rendszerét adja. Speciális helyzete az ellátás elkülönülı szintjeinek tulajdonítható, a térségben jelen vannak az országos intézmények, az egyetemi klinikák, a különbözı fenntartású rendszerben (önkormányzati, magán, vegyes tulajdonú) mőködı szakrendelık, kórházak és 16

17 alapellátást biztosító intézmények, mely szintek között a konkurenciaharc és a kooperáció egyaránt mőködik. Az állandósult finanszírozási gondok és az intézményeket fenntartó, tulajdonos önkormányzatok nehéz anyagi helyzete ellenére számos beruházás folytatódott, illetve fejezıdött be az elmúlt évben. A rekonstrukciós munkálatokra, gép-mőszerpark fejlesztésekre, cserére, intézményi komfortosításra részben önkormányzati hozzájárulásból részben pályázat úton vontak be forrásokat. Pest megyében például 2003-ban befejezıdött a Törökbálinti Tüdıgyógyintézet, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház rekonstrukciója, a Vecsési Egészségügyi Szolgálat épületének komfortosítása. A Pest Megyei Flór Ferenc Kórház (Kistarcsa) a ben elnyert 1,7 milliárd Ft összegő címzett állami támogatásból (az összeg tartalmazza Pest Megye Önkormányzat önrészét is) évben fejezte be nagyszabású rekonstrukciós munkálatait. Ennek keretében felújításra került többek között a központi mőtı és a betegek célirányos ellátása érdekében egy új Sürgısségi Betegfelvételi Részleg épült. A tudománytechnológia fejlıdésével lépést tartó korszerő berendezések, gépek beszerzése még így sem biztosított, óriási gondot jelent a mőszerpark elavultsága, esetleges hiányossága. A kötelezıen bevezetett számítógépes adatnyilvántartás zökkenımentes mőködését megnehezíti az elavult géppark, illetve gondot okoz, hogy egyes gépek nincsenek hálózatra kötve. A fekvıbeteg ellátást a régióban 2003-ban kórházi ágy biztosította, ebbıl Pest megyében 3.575, Budapesten mőködött (Budapest mutatói az országos átlag csaknem 30%-a, ugyanez az adat a régióra nézve 33%. Ez országos viszonylatban nézve kiemelkedı teljesítmény, különösen, hogy az egészségügyi ellátás elmúlt éveinek jellemzıje volt a kórházi ágyszám leépítése, (országos szinten évre az évi szint alá süllyedt) 1998 óta a kórházi ágyszám leépítés a régióban volt a legnagyobb mértékő (5,7 százalék). A járóbeteg szakrendelések feladatellátását 2003-ban Pest megyében heti , Budapesten heti munkaórában biztosították a szakorvosok. A régió összesített mutatói az országos átlag közel 37%-át adják. Több szakorvosi rendelıintézetre jellemzı a minimumfeltételeket alig biztosító építészeti körülmények, a szakrendelések zsúfoltsága, de pozitív példaként említhetı, hogy a szőkös építészeti feltételek ellenére egyes intézetek bıvítették ellátandó szakfeladataikat. Lakásellátottság A lakásellátottságot regionális összehasonlításban vizsgálva a régió az elsı helyen áll. Ezen belül a fıváros, a száz lakásra jutó lakos mutatójának tekintetében az elsı (204), míg Pest megye az utolsó (275). Új lakások építése terén 1999 évi mélypont után (országosan 19 ezer lakás épült, ennek 35%-a a Közép-magyarországi régióban) a kedvezményes kamatozású hitelek következtében az évente épített lakások száma közel a duplájára emelkedett, vagyis a vizsgált mutató értéke csökkent. A lakáshelyzet régión belüli egyenlıtlensége, elsısorban a fıváros-megye viszonyban szembetőnı, melyet tovább erısít a szuburbanizációs folyamat. A lakosra jutó épített lakások száma jól jelzi ezt a folyamatot: a legmagasabb értékkel rendelkezı Pilisvörösvári és a legalacsonyabb értékkel jellemezhetı Szobi kistérségé között tízszeres a különbség. Az épített új lakások többsége jó minıségő, összkomfortos, 17

18 mindeközben a meglévı lakásállomány minıségi színvonala leromlik, koncentráltan érintve a fıváros régi építéső belvárosi tömbjeit és lakótelepeit. Az új lakóingatlanok számának növekedése Budapesten csökkent (-2,5%), Pest megyében nıtt (+14%) 2003-ban. A jövıre vonatkozó építıipari, ingatlanpiaci elemzések szerint robbanásszerő növekedés nem várható ebben a szektorban a közeljövıben A kistérség térszerkezeti és fejlettségi pozíciója A térszerkezet egy adott természetföldrajzi környezet bázisán, a hosszú távú történeti folyamatok, a gazdasági, társadalmi, politikai fejlıdés, a folyamatosan változó társadalmi, ágazati, területi munkamegosztás talán legsajátosabb lenyomata és szintetizálója, egyben a további fejlıdés és fejlesztés egyik legmerevebb kerete és általános feltételrendszere. A térszerkezet részben megjeleníti azt, ahogyan a különbözı jelenségek a térben (illetve a különbözı jellegő egységeiben, megnyilvánulási kereteiben) eloszlanak, s kifejezi azt is, hogy az adott területi szint, egység, milyen mértékben, arányban fogadja be az adott természeti, gazdasági, társadalmi stb. jelenséget. A természetföldrajzi környezet egyéni emberi történeti mércével mérve viszonylag keveset változik. A történetileg kialakult gazdasági, infrastrukturális, települési és településhálózati struktúrák jelentıs stabilitással rendelkeznek, ugyanakkor egyes struktúraelemek (pl. a települések közigazgatási jogállása, a közigazgatási területbeosztás) rövid idı alatt is újrarendezhetık. A településhálózat különbözı nagyságú, funkciójú települések szövete, melynek csomópontjait az általában nagyobb népességszámú, a társadalmi, gazdasági, területi munkamegosztásban meghatározó pozíciókkal rendelkezı, funkcionális értelemben városi jellegő települések jelentik. A térszerkezetben különbözı jellegő (formális, funkcionális, statisztikai, közigazgatási, stb.) hálózati elemek vannak jelen. A maguk rendszerében mindegyiknek megvan a jelentısége és fontossága Térszerkezeti és területi adottságok, a kistérség fekvése Pest-megye országos térszerkezetben elfoglalt speciális szerepét az országos jelentıségő fı közlekedési tengelyek nyújtotta kapcsolatokon túl a szomszédos megyék illetve tájak irányába ható több tradicionális kapcsolódási pont és zóna megléte biztosítja (Cegléd-Nagykırös- Kecskemét, Abony-Szolnok, Gödöllı-Aszód-Hatvan, Pilis-völgy települései Dorog Esztergom, Vác - Börzsöny-Cserhát falvai). Pest megye térszerkezetében jellemzı kettısség figyelhetı meg. A Budapesti Agglomeráció az ország közlekedési hálózata - részben az európai fı forgalmi irányokra szervezıdı - sugárirányú elmeinek kiindulópontjaként, a gazdaság strukturális jellege és aktivitásának magas szintje, szellemi potenciálja révén, az új vállalkozások, a külföldi tıkebefektetések irányultsága alapján az ország térszerkezetének kiemelt fontosságú része. 18

19 Az agglomerációs övezettıl távolodva a térszerkezet lazább, kevésbé strukturált, a településhálózat ritkább, kisebb mértékben differenciált, és a térségszervezı központoknak egy része már a szomszédos megyék területére esik. Az agglomeráció területérıl sugárirányban kiinduló fı közlekedési tengelyek a megye alföldi részein a térben kiterjednek, egymástól eltávolodnak, és a megfelelı transzverzális elemek hiánya miatt regionális szerepük mellett - helyi, térségi szervezı és fejlesztı hatásuk kevésbé jelentıs. A fıváros központi jellege meghatározza a gazdaság struktúráját, az innováció magterületeinek elhelyezkedését, a népesség területi megoszlását is. A megye népességének több mint fele az agglomerációs övezetben él. A fıközlekedési utak, vasútvonalak mentén kialakult urbanizációs sávokban, ahol a települések ezekre a tengelyekre felfőzıdve helyezkednek el, szintén nagyobb a népesség koncentrációja és a gazdaság fejlıdésének mértéke is gyorsabb ütemő az átlagosnál. Ebbıl a sajátosságból adódóan Pest megyében az ország egészének fejlıdését is befolyásoló dinamikusan fejlıdı térségek, illetve jórészt elöregedı kis- és aprófalvas, periférikus területek is megtalálhatóak. A Ráckevei kistérséget 20 település alkotja - Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Taksony, Tököl. A kistérséggel a fıváros XXI. és XXIII. kerülete szomszédos. A kistérség a Közép-Magyarországi régió déli részén, a Ráckevei-Soroksári Duna-ág környékén elhelyezkedı településeket foglalja magába. A kistérség az ország geometriai középpontjához valamint népességi súlypontjához is meglehetısen közel fekszik, mindezeknél azonban markánsabban határozza meg fejlıdésének útját az egypólusú Magyarország fıvárosának közelsége. Jogállását tekintve a Budapesti Agglomerációba tartozik a kistérség 9 települése, melyek a következık: Délegyháza, Dunaharaszti, Dunavarsány, Halásztelek, Majosháza, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony és Tököl. A kistérség déli területei nem kapcsolódnak olyan erısen az agglomerációba, melynek oka leginkább a közlekedési kapcsolatok dél felé való egyre nagyobb gyengülésében keresendı. A kistérség egésze Budapest vonzáskörzetébe sorolható. A Budapesti Agglomeráció néhány jellemzıje: A Budapesti Agglomeráció a fıvárost és a városkörnyéki agglomerálódó településeket egyaránt magába foglaló múltjában, jelenében és jövıjében egymáshoz sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, de közigazgatásilag megosztott térség. Budapest és agglomerációja Közép-Európa legnagyobb monocentrikus népességi, termelési, szellemi koncentrációja. Ebben a térségben, az ország területének mindössze 2,7%-án él a magyar népesség több mint negyede és itt termelıdik a nemzeti jövedelem mintegy 40%-a. Budapest és agglomerációja a nemzetközi piaci folyosók csomópontja. A közlekedési kapcsolatok (vasúti-, közúti-, légi-, vízi-közlekedés) fejlesztése, a tágan értelmezett logisztikai funkciók (személy-, anyag, energia, információ-szállítás), a turizmus (üzleti utak, konferencia-turizmus, gyógyturizmus) fejlesztése nagy lehetıségeket rejt magában. Az agglomeráció a Közép-Magyarországi Régió magterülete, a magyar térszerkezet sajátos eleme. Az agglomeráció az ország egyik legintenzívebben hasznosított, így leginkább terhelt 19

20 területe is, ezért csak koordinált fejlesztéssel és összehangolt tervezéssel lehet megfelelni az európai térszerkezetben is felértékelıdı központi szerepkörébıl fakadó kihívásoknak. Ennek az elvárásnak próbál megfelelni a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve. Alapvetı célkitőzés, hogy Budapest, agglomerációjával harmonikus együttmőködésben, nemzetközi gazdasági, kereskedelmi-pénzügyi, szellemi-innovációs és kulturális-turisztikai szerepköre révén a közép-európai térség meghatározó központja, a Kárpát-medence gazdasági centruma, logisztikai és gazdaságszervezési funkciói révén pedig a Balkán térségének gazdasági értelemben vett kapuja legyen. Cél továbbá, hogy az ország többi térségével szerves, a fejlıdést továbbáramoltatni képes, munkamegosztáson alapuló kapcsolatokat ápoljon. A térszerkezet folyamatos torzulásának lehetünk tanúi az egész agglomeráció területén, mely a Ráckevei kistérség északi területeire is jellemzı, ami abban testesül meg, hogy a Budapest központi részeiben lakó népesség száma fogy, az agglomeráció településeinek népessége pedig erıteljesen növekszik. Azokon a kertvárosias, falusias lakóterületeken, ahol a telkek méretét nem korlátozzák, alacsony beépítési sőrőség alakul ki, így nem érvényesül a területekkel való hatékony gazdálkodás elve. A nagy kiterjedéső, de kis beépítési sőrőségő településeken rendkívül költséges az úthálózat, a közszolgáltatások kiépítése és üzemeltetése, a gazdaságos tömegközlekedés kialakítása szinte megoldhatatlan problémákat vet fel. ( Az agglomerációs folyamat egyik gátja éppen a közlekedési idı növekedése, az egyes szolgáltatások hiánya, a több személygépkocsi fenntartásának szükségessége. ) A kistérség északi része rendkívül kedvezı közlekedésföldrajzi helyzetben van, ezáltal könnyen rákapcsolódhat a nemzetközi forgalomban is jelentıs tranzitútvonalakra. (M0-ás autópálya) A központi régióban a népesség, az emberi erıforrások, a gazdasági szereplık, a mőszaki infrastruktúra és a kulturális örökség koncentráltsága biztosítja a belsı erıforrásokat, ezáltal ki emelkedik az ország többi régiójának sorából. A régió számára nagyon fontos az az élet minden területére kiterjedı kapcsolatrendszer, amely Budapesthez főzi. Ez a kötıdés különösen fontos a 80 településbıl álló agglomerációs övezet számára, mely a kistérség északi részére terjed ki. A fıváros közelsége sajátos, egyedülálló helyzetet teremt, mely minden területen, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt meghatározó. A térséget északról a fıváros, északnyugatról a Budaörsi kistérség, nyugatról az Ercsi és Adonyi kistérség, délnyugatról a Dunaújvárosi kistérség, keletrıl pedig a Gyáli és Kunszentmiklósi kistérség határolja. 20

21 2. Gazdasági bázis 2.1. Gazdaságszerkezeti jellemzık A rendszerváltás után az agglomeráció gazdaságában dinamikus átstrukturálódás folyamata ment végbe. Budapest már az 1990-es évek elején túljutott a szerkezeti változáson, az agglomerációban amelynek egy része a ráckevei kistérségben található 1994 és 1997 között ment végbe ez a változás. Az ipar, kereskedelem, turizmus elıtérbe került, míg a mezıgazdasági ágazat visszaesett, valamint fontossá vált a külföldi tulajdon a tulajdonosi szerkezetben. A Ráckevei kistérség északi és déli része eltérı sajátosságokat mutat. Az északi települések döntıen ipari tevékenységgel jellemezhetıek, míg a déli településeken a szolgáltató ipar, turizmus, és a mezıgazdaság a domináns vállalkozói tevékenység. Az ipari parkok kialakítása az M0 körgyőrő, és az 51-es út elkerülı szakaszának megépítése után kezdıdött meg, ma már számos termelı és logisztikai cég található itt. Ezek a zöldmezıs ipari parkok többsége már betelt, számos multinacionális cég telepedett meg itt, növelve ezzel az érintett települések gazdasági erejét. A betelepült cégek munkahelyeket és infrastruktúrát teremtettek, az önkormányzatoknak jelentıs iparőzési adóból származó bevételt jelentenek. Az egy fıre jutó külföldi mőködı tıke beruházások tekintetében a ráckevei kistérség az elsı ötben van a kistérségek rangsorában. 1. táblázat: Mőködı vállalkozások ágazati megoszlása települési bontásban, a Ráckevei kistérségben (%) 2006 Szállítás, Megnevezés Ipar Építıipar Mezıg. raktározás Keresk., jav. Ingatlanügyek, gazd-i szolg. Szállásh,szolg. Apaj Áporka Délegyháza Dömsöd Dunaharaszti Dunavarsány Halásztelek Kiskunlacháza Lórév Majosháza Makád Ráckeve Szigetbecse Szigetcsép Szigethalom Szigetszentmárton Szigetszentmiklós Szigetújfalu Taksony Tököl Átlagos vállalkozás szám:

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Stratégia áttekintı vázlat

Stratégia áttekintı vázlat Stratégia áttekintı vázlat Megnevezés ÁLTALÁNOS - GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG PROBLÉMA CÉL INTÉZKEDÉS JAVASLAT Törökszentmiklóson az életszínvonal egyre inkább elmarad az országos átlagtól (lásd

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás A MAGYAR RÉGIÓK, MEGYÉK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAPMUTATÓI ÉS ALAPTÉNYEZİI A téma vázlata Régiók sikerességének tényezıi A magyar régiók, megyék versenyképességének alapmutatói

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése

A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése A Gardénia Csipkefüggönygyár NyRt 2006. I. féléves gyorsjelentése Tájékoztatásunk a Számviteli Törvény 10. (2) bekezdésével összhangban a nemzetközi számviteli (IFRS) standardoknak megfelelı szabályok

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2. IV. negyedév Szeged, 2. november 2. Készítette: Fejes Ágnes elemzı Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Koordinációs

Részletesebben

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2007. I. félévi gazdálkodásáról

Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2007. I. félévi gazdálkodásáról KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1218/2007. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2007. szeptember 27-ei ü l é s é r e Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján)

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktızsde számára 2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 110. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének./2009. (.) rendelete a 2008. évi költségvetés végrehajtásáról (tervezet) E L İ T E R J E

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

Benyújtás: 2009. május 28-tól 2009. december 31-ig folyamatos elbírálás mellett! Keret kimerülés esetén felfüggesztés!!!

Benyújtás: 2009. május 28-tól 2009. december 31-ig folyamatos elbírálás mellett! Keret kimerülés esetén felfüggesztés!!! Társadalmi Megújulás Operatív Program KIVONAT Munkahelymegırzı támogatás munkaidı-csökkentéssel és képzéssel kombinálva c. pályázati felhívás a konvergencia régiók mikro-, kis- és középvállalkozásai részére

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és módosításai meghatározzák az állam és helyi önkormányzatok

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A termıföld mint erıforrás

A termıföld mint erıforrás A termıföld mint erıforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika A termıföld fogalma termıföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szılı, gyümölcsös, kert,

Részletesebben

GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE

GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE ÉSZAK-ERDÉLY (ÉSZAK( SZAK-NYUGATI) RÉGIR GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE Kerekes SándorS tanácsos Üzlet határok nélkül Székesfehérvár 2009. június 10-11 Románia fejlesztési régiói Az 1998/151-es és a 2004/315-ös

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

Elıadó: Ribányi József polgármester. Tisztelt Képviselı-testület!

Elıadó: Ribányi József polgármester. Tisztelt Képviselı-testület! - 1 - A 2011. augusztus 31-ei képviselı-testületi ülés II. számú napirendi pontja: Tájékoztató a Városi Önkormányzat 2011. évi költségvetésének elsı félévi végrehajtásáról. Elıadó: Ribányi József polgármester

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. október 27.-i ülésére

ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. október 27.-i ülésére A KOMÁROM-EESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E Szám: VI. /2011 ELİTERJESZTÉS A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. október 27.-i ülésére Tárgy: Elıterjesztı: Rendeletalkotás A kéményseprı-ipari

Részletesebben

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról A sárospataki kistérség Budapesttıl 270 km távolságra, észak-keletre, az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14. Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. Beszámoló Nádudvar Város Önkormányzat és intézményei 2006. évi gazdálkodásáról.

ELİTERJESZTÉS. Beszámoló Nádudvar Város Önkormányzat és intézményei 2006. évi gazdálkodásáról. 36-22/2007. ELİTERJESZTÉS Beszámoló Nádudvar Város Önkormányzat és intézményei 2006. évi gazdálkodásáról. 2007. április 17. Tisztelt Képviselıtestület! A helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.

Részletesebben

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére

A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT. Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére A Polgármester elıterjesztése JAVASLAT Gyır Megyei Jogú Város 2010. évi költségvetésére Az államháztartásról, valamint az önkormányzatokról szóló törvények elıírásai alapján Gyır Megyei Jogú Város 2010.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2006. TARTALOMJEGYZÉK CÍMOLDAL.... 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK. 2. oldal I. BEVEZETÉS.. 3. oldal II. A SZOCIÁLPOLITIKA KONCEPCIONÁLIS

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

e-közigazgatás fejlesztési koncepció

e-közigazgatás fejlesztési koncepció Miniszterelnöki Hivatal e-közigazgatás fejlesztési koncepció 2007. március Stratégiai munkaanyag Tartalomjegyzék Elızmények 3 Az e-kormányzás útja a hatékonyságtól a szolgáltató államig az EU-ban 9 Az

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

A FOTEX HOLDING SE Nyilvánosan Mőködı Európai Részvénytársaság 2009. I. negyedéves jelentése

A FOTEX HOLDING SE Nyilvánosan Mőködı Európai Részvénytársaság 2009. I. negyedéves jelentése A FOTEX HOLDING SE Nyilvánosan Mőködı Európai Részvénytársaság 2009. I. negyedéves jelentése A Fotex Csoport 2009. I-III. havi tevékenységét bemutató jelentését az IFRS elıírásainak megfelelıen készítette

Részletesebben

KECSKEMÉT, Széchenyi tér 14. ÜZLETHELYISÉG ÉS IRODA. Belterület HRSZ: 3447/2/A/1

KECSKEMÉT, Széchenyi tér 14. ÜZLETHELYISÉG ÉS IRODA. Belterület HRSZ: 3447/2/A/1 INGATLANVAGYON-ÉRTÉKELÉS KECSKEMÉT, Széchenyi tér 14. ÜZLETHELYISÉG ÉS IRODA Belterület HRSZ: 3447/2/A/1 Készítette:.. Az értékelés kelte: 2009. november 02. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 ÉRTÉKTANUSÍTVÁNY...

Részletesebben

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG MELLÉKLETEK

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG MELLÉKLETEK MELLÉKLETEK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT ÉS AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ INTÉZKEDÉSEK TEMATIKUS ISMERTETÉSE A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS hiány csökkentése

Részletesebben

SZAKMAI (NON PAPER) ANYAG

SZAKMAI (NON PAPER) ANYAG SZAKMAI (NON PAPER) ANYAG Magyarország 2002. évi csatlakozási szerzıdésben a mezıgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított átmeneti rendelkezések meghosszabbításának indokai A külföldiek termıföldszerzésére

Részletesebben

TARTALOM AKTUÁLIS. Aktuális 1. Fókusz 2. Gazdaság 5. Nemzetközi 5. Kutatás 7. ORSZÁGOS SZAKKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ

TARTALOM AKTUÁLIS. Aktuális 1. Fókusz 2. Gazdaság 5. Nemzetközi 5. Kutatás 7. ORSZÁGOS SZAKKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ TARTALOM Aktuális 1. Fókusz 2. Gazdaság 5. Nemzetközi 5. Kutatás 7. AKTUÁLIS ORSZÁGOS SZAKKÉPZÉSI TANÉVNYITÓ A Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából a Nemzeti Szakképzési és Felnıttképzési Intézet

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008

Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 FEDőLAP CÍM: Diplomás pályakezdık és felsıoktatási intézmények vállalati szemszögbıl 2008 Várható munkaerı-kereslet - 3200 magyarországi cég körében végzett felmérés fontosabb eredményei Diplomás pályakezdık

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. idıközi vezetıségi beszámolója 2009. november

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. idıközi vezetıségi beszámolója 2009. november A KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. idıközi vezetıségi beszámolója 2009. november I. A Társaság cégadatai: A Társaság neve: KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság A Társaság

Részletesebben

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI

A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI A GYEREKSZEGÉNYSÉG ELLENI NEMZETI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁLYOS JOGSZABÁLYOKKAL ÖSSZEFÜGGİ NEHÉZSÉGEI, AKADÁLYAI Összeállította: Darvas Ágnes Kecskés Éva Simon Mihály MTA KTI Gyerekprogram Iroda 2008.

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS

ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet civil

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben