TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja"

Átírás

1 TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb és szervezettebb térségfejlesztésért ÁROP /C/B A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA Felülvizsgálat dokumentációja Készítette: TISZATÉR TÁRSULÁS 2011.

2 Tartalomjegyzék I. Elıkészítı fázis 3. oldal 1. Bevezetés 3. oldal 2. Helyzetbemutatás 6. oldal II. Javaslattételi fázis 13. oldal 3. Stratégiai Program 14. oldal 4. Operatív Program 20. oldal 5. Kiemelt projektmodulok 21. oldal 6. Programozási feladat összefoglalása 38. oldal FÜGGELÉK 40. oldal - Projekt adatlap minta 41. oldal - Forrás pontok 44. oldal - Projekttükör 112. oldal - SWOT analízis 115. oldal - Kapcsolódó fejlesztési dokumentációk 116. oldal - Fejlesztési tanácsi és bizottsági prezentáció 117. oldal 2

3 I. ELİKÉSZÍTİ FÁZIS 1. Bevezetés 1.1. Elızmény A Tiszavasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával, a Tiszatér Társulás megbízásából készült 2004-ben. A program kidolgozását a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda végezte. A fejlesztési program a kistérség valamennyi településére Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári kiterjed. A koncepció kidolgozásának célja az volt, hogy kijelölje a Tiszavasvári kistérség hosszú távú fejlıdését megalapozó stratégiai irányvonalakat és célrendszert, ezáltal elısegítve a gazdasági fejlıdést, felzárkózást. A stratégia a helyzetbemutatás következtetéseire, valamint a készítés során felmerült helyi igényekre építve, az elérhetı finanszírozási források figyelembe vételével határozza meg a lehetséges fejlesztési prioritásokat. Az idıközben megalakult Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás a koncepcióban kitőzött célokat magára tekintve elfogadta. Erre a dokumentumra alapozva, valamint a 18/1998-as kormányrendeletet figyelembe véve a Többcélú Kistérségi Társulás elkészítette a Tiszavasvári Kistérség Területfejlesztési Stratégiáját és Operatív Programját. A megbízást a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda a Tiszatér Társulás munkatársaival együttmőködve végezte, a Belügyminisztérium finanszírozása mellett. A stratégia egy középtávú jövıképet és missziót jelöl ki, azonban az operatív részben bemutatásra kerülı komplex alprogramok idıtávja alapvetıen rövid távú, a 2007-ig terjedı idıintervallumot fogja át. Ennek legfıbb oka, hogy a 2007 utáni idıszakra vonatozó hazai és Európai Uniós fejlesztési célok akkor még nem voltak ismertek. Már 2007 elején indokolt lett volna a kistérségi fejlesztési koncepció céljainak, alprogramjainak felülvizsgálata a fejlesztések kapcsán bevonható európai uniós források tükrében. Az elmúlt idıszakban 3 lényeges ponton változott a fejlesztéspolitika kerete: 2008-ban kezdetét vette egy azóta is győrőzı gazdasági válság 2007-tıl az Európai Unió új költségvetési-, és támogatási idıszaka a releváns 2010-tıl Magyarországnak új kormánya van, új fejlesztéspolitikai irányokkal, megújult keretekkel és fejlesztéspolitikai hangsúlyokkal Ez a három tényezı nemcsak indokolja, de szükségszerővé is teszi, hogy a közel 6 éve készült fejlesztési dokumentáció felülvizsgálatra, aktualizálásra kerüljön. Ennek a munkának a forrásigényét a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás az ÁROP /C/B A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése címő fejlesztési forrásból tudja fedezni. 3

4 A szakértıi munka elvégzésére a Tiszatér Társulás került felkérésre annak reményében, hogy a közel két évtizedes szakmai tapasztalat, a térségismeret és a térségben kialakult kapcsolati- és bizalmi tıke kamatoztatása egy naprakész, hasznosítható programot eredményez Alkalmazott módszertan Tiszavasvári Kistérség Területfejlesztési Stratégiája és Operatív Programja címő dokumentáció felülvizsgálata során az alkalmazott módszertan legfontosabb ismérvei a következık: Összhang biztosítása a megújult nemzeti fejlesztéspolitikai keretekkel Illeszkedés igénye a kistérség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájához Alkalmazkodás a világgazdasági válság győrőzı hatásaihoz, valamint a megújult nemzetpolitikai célokhoz Kitörési pontok, és -lehetıségek domináns megjelenítése Átmenet biztosítása a es EU-s költségvetési idıszakra Kiemelt hangsúlyt kell, hogy élvezzen az energia-racionalizációra, a megújuló energiahasznosításban rejlı lehetıségekre A 2005-ben elkészült Program az I. Nemzeti Fejlesztési Terv támogatási irányvonalaira építhetett, jelenleg azonban az ÚMFT és az Új Széchenyi Terv aktualitásai szükséges figyelembe venni, ezekkel a fejlesztéspolitikai keretekkel szükséges a kistérség fejlesztési irányának összhangját biztosítani. A Program felülvizsgálatával egy idıben kerül aktualizálásra a 2008-ben elkészített Tiszavasvári kistérségre vonatkozó Helyi Vidékfejlesztési Stratégia. A két dokumentum egymást kiegészítı szakmai anyagnak kell lennie, hiszen ugyanazon gazdasági- és társadalmi problémákra kell, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg. A HVS tervezésének a tapasztalatai kiegészítik, erısítik a kistérség területfejlesztési programját. A világgazdasági válság győrőzı hatásai nagy, eddig nem ismert volumenő és sajátosságú problémák megoldását igényli mind nemzeti, mind kistérségi szinten egyaránt. A területfejlesztési program felülvizsgálata során a válságnak és hatásainak vissza kell tükrözıdnie annak érdekében, hogy a megoldási javaslatok is ebben a szellemiségben fogalmazódjanak meg. A térség számára a legfontosabb és egyben legnehezebb feladat a munkanélküliség kezelése oly módon, hogy az ne egy konzervált állapotot idézzen elı, hanem foglalkoztatási téren elımozdulást jelenthessen modell értékő foglalkoztatási programok kidolgozásával, megvalósításával. A Tiszavasvári kistérségben az összefogás, a fejlesztési irányok összehangolása nem újkelető, közel 20 éves múltra tekint vissza. A 90-es években megfogalmazott térségi adottságok és lehetıségek továbbra is aktuális kitörési lehetıséget jelentenek a térség számára, azonban dominánsabban, modernebb környezetben kell ezeket megjelentetni (pl. turisztikai desztináció menedzsment) 4

5 Amikor egy több éves területfejlesztési program felülvizsgálata a feladat, nem téveszthetı szem elıl a jövı sem. Kiemelt hangsúlyt kell biztosítani a programban arra, hogy es években új EU-s költségvetési és támogatási rendszerbıl juthat fejlesztési forráshoz hazánk és így kistérségünk is. Aki idıt nyer, életet nyer! tartja a mondás, azonban az a kistérség amely már most képes jövıbeni terveit írásba foglalni, szakmailag alátámasztható indoklással, gyakorlatban bizonyítható monitoring-mutatókkal alátámasztva garantáltan versenyképesebb lesz más kistérséghez viszonyítva az új EU-s ciklus megnyíló fejlesztési forrásainak elnyerésében. A Tiszavasvári Kistérség Területfejlesztési Stratégiája és Operatív Programja címő dokumentáció felülvizsgálata során a Tiszatér Társulás az alábbi módszertani munkafolyamatokkal valósítja meg: A Tiszatér Társulás menedzsmentje településfelelısi rendszerben, személyes interjúk során feltérképezték a települések vezetıi által legfontosabbaknak ítélt fejlesztések sorát A Program felülvizsgálatának nyilvánossági elemeként 4 kistérségi szakmai fórum keretein belül kaptak a megjelentek (vállalkozók, civil szervezetek) vezetıi lehetıséget arra, hogy kifejtsék véleményüket a kistérség fejlesztési lehetıségeirıl, illetve ezzel párhuzamosan konkrét projektötletet fogalmazzon meg A Tiszatér Társulás menedzsmentje a KSH segítségével, illetve a meglévı frissített adatok alapján frissíti, átdolgozza a Tiszavasvári kistérség helyzetértékelési fejezetét A személyes interjúk, a szakmai rendezvények kapcsán elhangzott fejlesztési elképzelések csoportosításra kerülnek és települési megbontásban a fejlesztésekhez illeszkedı forrás-javaslatot fogalmaz meg a menedzsment Függelékként kerül csatolásra a programhoz az elemzésben használt projektadatlap minta, egy forrástérkép illetve egy ún. projekttükör. A szakmai munka vezetıje: Nácsa Balázs, a Tiszatér Társulás ügyvezetı igazgatója Szakmai koordinátor: Szakmai konzulensek: Pethe László, a Tiszatér Társulás vezetı menedzsere Simonné Molnár Éva, térségmenedzser Rozgonyi Enikı, pénzügyi menedzser Nyircsák Árpád, térségmenedzser 5

6 2. Helyzetbemutatás A Tiszavasvári kistérség belsı erıforrásait, adottságait vizsgálva körvonalazódnak a gazdaság fejlıdését meghatározó tényezık, a lehetséges fejlesztési irányok A térség általános jellemzıinek összegzése A Tiszavasvári kistérség az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el. A statisztikai kistérséghez a következı települések tartoznak (a Tisza folyásiránya szerinti sorban): Szabolcs, Timár, Rakamaz, Tiszanagyfalu, Tiszaeszlár, Tiszalök, Szorgalmatos, Tiszavasvári, Tiszadada, Tiszadob. A kistérség területe 479,05 km2, népessége fı. A 10 település közül 3 (Tiszavasvári, Tiszalök, Rakamaz) városi ranggal rendelkezik, Tiszadob nagyközség, míg a többi 6 település község. A Tisza, a hullámterek, árterek, holtágak és ezekhez kapcsolódó mozaikos tájszerkezet, kihasználatlan ökológiai potenciálja, valamint az erre épülı gazdag helyi hagyomány és kultúra csekély mértékben segíti a térség boldogulását. A Tiszadobon található Andrássykastély fejlesztési kiemelt projekt lendületet adhat a TISZATÉR települések turisztikai fejlıdésének. A terület komoly idegenforgalmi tényezıkkel bír gyógyvíz adta lehetıségek, természetvédelmi területek, jelentıs kultúrtörténeti emlékek, kastélyok, templomok, egyéb mőemlékek, tradicionálissá vált fesztiválok, nagy tömegeket mozgató rendezvények, két világörökségi helyszín közvetlen közelsége, azonban jelenleg nem piacképes attrakció, sokkal inkább csak kihasználatlan lehetıség rendszer. Az idegenforgalmi háttér-infrastruktúra kiépítetlen. Jellemzı a különös madár- és növényvilágú természetvédelmi terület: a Fehérszík. A kistérség belsı piaca gyenge, szők a helyi termékek köre, ezért a helyben keletkezı bevételek/jövedelmek és szociális juttatások gyorsan kiáramlanak. A mezıgazdaság területén, a gyengébb, elsıdlegesen környezetvédelmi meghatározottságú területeket új megközelítésben, a tájgazdálkodás szempontjainak figyelembe vételével kell újraértelmeznünk. A helyi gazdaság jövedelemtermelı képességére jellemzı, hogy az ezer lakosra jutó adózók száma alacsonyabb a megyei és a régiós átlagnál is, a mikrovállalkozások fejlesztésének ösztönzése szükséges. Az ötvenes évek második felétıl folyamatos a képzett fiatal munkaerı elvándorlása, ennek következménye a népesség elöregedése és fogyása. A települések változó mőszaki feltételek mellett, de rendelkeznek a közmővelıdés, egészségügy és szociális alapellátásához szükséges feltételekkel, ez alól néhány kisebb község a kivétel. A települési önkormányzatok többségében hátrányos helyzetőek. A néhány évvel ezelıtti forráshiányos önkormányzatok gazdasági helyzete tovább romlott, fejlesztésre szinte alig tudnak forrást elkülöníteni, a fejlesztési forrásokat jellemzıen hitelbıl finanszírozzák melynek kapcsán olykor a likviditási probléma sem ismeretlen egyegy település számára. Kiemelt feladat a különbözı szempontból hátrányos helyzető csoportok és az itt élı nagyszámú roma lakosság társadalmi integrációjának gyorsítása a foglalkoztatás, oktatás, képzés, kultúra, egészségügy, és lakhatás területén. Fejlesztési lehetıségeinket erısítı tényezı az M3-as autópálya. A települések idegenforgalmi arculatának javítása érdekében elengedhetetlen a régi mőemlék, helyi védelem alatt álló és utcaképi szempontból fontos épületek felújítása, terek, utcák látványképének javítása, homlokzati rehabilitációja. 6

7 Szükséges a térség arculatának, marketingjének kialakítására. Általános ismertségének növelése. A térségben jelen van az a fiatal, kreatív szellemi kapacitás, amely a megújulás humán erıforrása lehet annak ellenére, hogy továbbra is domináns probléma a fiatalok és az értelmiség elvándorlása (egyik legnagyobb kihívás ennek a problémának a kezelése) A térség környezeti állapotának összegzése A térséget természetföldrajzi szempontból a Tisza határozza meg. A természetes táj arculatát döntıen megadja az anyameder, a lefőzıdött kanyarulatok szövevénye és a partjaikat borító galéria erdık sőrője. Az Alföld régi képére emlékeztetı flóra és faunaelemek között sok a hazai védettséget élvezı,és a közösségi jelentıségő faj. Szabályozás után nagy számú és rendkívüli természetvédelmi értéket képviselı holtág és kubikgödör maradt vissza. Mesterséges vízfolyások közül a Keleti-, Nyugati- és a Lónyai-fıcsatorna a legjelentısebb. Tisza vízminısége éves átlagban az I. vízminıségi osztályban sorolható, a komolyabb idıszakos szennyezések a külföldi vízgyőjtıkbıl érkeznek. Áradások alkalmával jellemzı a kommunális szemét és alkalmanként változó cián, nehézfém és egyéb szennyezés. Belföldi terhelést a kommunális szennyvíz bekerülése okozza. A Tisza vízminısége az utóbbi évtizedbe javulást mutat. A folyó mint géncsatorna, sajnos az ártér természeti értékeit veszélyeztetı adventív fajok elterjedését is segíti. A mélyebb fekvéső területek ár és belvíz veszélyeztetetté váltak. Belvizek levezetésére több mint 500 km csatornahálózat épült. Gyakran egyazon évben okoz gondot az árvíz, a belvíz és az aszály. Régen tavakban, állóvizekben gazdag volt a térség, éghajlat kiegyenlítı hatásuk, ökológiai potenciáljuk hiánya a klímaváltozás miatt egyre égetıbb. A terület vízrajzi jellemzıi: vízhiány a vegetáció szempontjából fontos idıszakban, csekély lejtés, Tiszavasvári és térsége csak közvetetten tartozik a folyó vízgyőjtıjéhez, lefolyástalan terület, amely jelentıs belvíz elvezetési gondok forrása. Talajvíz 2-10 méter mélyen helyezkedik el, erısen szennyezett ammóniával, nitrátokkal, nitritekkel. A szennyezettség mára elérte a második vízadó réteget, a harmadik réteg látja el a térséget ivóvízzel. Nagy rétegvíz készletek találhatóak a térség alatt m - nél mélyebb kutakból, nagy só tartalmú 70 C foknál melegebb víz tör elı. Tiszavasvári alkálihidrokarbonátos hévíze gyógyvízzé nyilvánított. Talajadottságok eltérıek, legjobb minıségőek a löszön kialakult csernozjom talajok, a Tisza mentén jellemzıek a fiatal öntés-, réti- és láptalajok. A talaj átalakulás jelenlegi folyamatait a szikesedés, sztyeppesedés, láposodás jellemzi. A levegıt szennyezı elemek közül a por hatása a legjelentısebb. Tiszaújváros légszennyezı hatása kedvezıtlen széljárás esetén eléri a terület déli részét, vegyi szennyezés kockázata csak Tiszavasvárira jellemzı. Parlagfő és egyéb súlyosan allergén növényekkel közepesen fertızött a térség. Rakamazon a 38-as út nagy forgalma jelent komoly légszennyezést. Hulladékkezelés a megyei nagy program miatt átalakulóban van. Kiemelt probléma a régi szeméttelepek megoldatlan rekultivációja. Romák által sőrőbben lakott, telepszerő területeken gond a kommunális hulladék győjtése. Komoly kockázati tényezı a környezet általános higiéniai állapota, wc-k, kóbor kutyák, szétdobált hulladékok, elhanyagolt kertek, közterületek. Az elmúlt évben egyik legfontosabb problémává nıtte ki magát a belvíz-kezelés (jelentıs emberi és anyagi erıforrást felemészt a probléma orvoslása), kistérségi szinten több száz milliós projektek jelentenének megoldást. Romlott a helyzet a hulladékkezelés területén, 7

8 bezárt a Tiszavasvári hulladéklerakó melynek kapcsán jelentısen növekszik a terhe a Tiszavasvári kistérség lakosságának. A kommunális hulladék győjtése a legtöbb helyen szervezett formában zajlik, ennek ellenére számos probléma adódik, többek között a nem megfelelı elhelyezés miatt, ami fokozottan érvényes a veszélyes hulladékokra (pl. gyógyszerek, vegyszerek). Közel tíz éve több településen szeletív győjtıpontok kerültek kialakításra Demográfiai helyzet összegzése A Tiszavasvári kistérség három városában él a kistérség népességének kétharmada. A népsőrőség alacsony, mindössze 80 fı/km2, részben a földrajzi adottságok, részben a negatív demográfiai folyamatok eredményeképpen. A népesség az utóbbi években csökkent, a legtöbb településen a halálozások száma meghaladja a születésekét. A beszőkült elhelyezkedési lehetıségek és a viszonylag alacsony életszínvonal jelentıs elvándorlási folyamatot gerjesztett a kistérségben, a természetes szaporodási mutatók kedvezıtlenül alakulnak. A természetes szaporodás alakulása a népesség életkor szerinti megoszlásának egyik következménye. A települések népességét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy a 14 év alattiak és a 60 év felettiek magas aránya következtében magas az eltartottak aránya, ami fokozott terheket ró az aktív keresıkre. A kistérségben szintén társadalmi-szociális problémaként jelenik meg a roma lakosság életkörülményeinek alakulása. A roma kisebbség lemaradásának csökkentése fontos feladat. Megfelelı intézkedések hiányában félı, hogy szociális problémáik újratermelıdnek, a munkaerıpiaci kereslet által támasztott igényeknek képzettség hiányában továbbra sem tudnak megfelelni. A népességen belül nı a hátrányos helyzető rétegek aránya és valószínősíthetı, hogy növekedni fog a tartós munkanélküliek száma. A munkavállalói korú népesség számának növekedése átmeneti lesz, képzettségi szintje csökken, és ez közvetlenül visszahat a helyi gazdaság lehetıségeire, visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el. A roma népesség számának és arányának ugrásszerő növekedése várható, és ez a térség fejlıdése szempontjából meghatározó jelentıségő lesz. Az általános iskoláskorúak között a roma tanulók aránya becslések szerint meghaladja a 40%-ot. Romák élethelyzetét tükrözi, hogy az átlag életkor esetükben 10 évvel alacsonyabb, mint a többségi társadalomé. A kistérség lakosságának egészségügyi állapota az országos átlag alatt van, igény mutatkozik egészséges életmódra ösztönzı programok megvalósítására, az ehhez szükséges infrastrukturális háttér kiépítésére. A Tiszavasvári kistérség lakosságára sajnos jellemzı, hogy a passzív pihenést, passzív kikapcsolódást helyezik elınybe a sportos életvitellel szemben. A térség lakosságának egészségi állapota sajnos ezt tükrözi is, melynek megoldására szükség van a szabadidıs infrastruktúra fejlesztésére, hogy minél többet legyenek a családok a szabadban. Nem népszerő a térségben az egészséges életmód szemlélete, szemléletformálásra van szükség. Néhány évvel ezelıtt a térség élen járt a leszázalékolt lakosok listáján országos és regionális szinten egyaránt. Elöregedés jellemzı továbbra is, a fiatalok elvándorlása miatt. 8

9 2. 4. Gazdasági környezet összegzése A Tiszavasvári kistérség városaiban a foglalkoztatottak aránya a megyei átlaghoz közelít, a kistelepüléseken viszont az országos átlag kétharmadát sem éri el. Az álláskeresı népesség, az inaktív keresık és az eltartottak aránya az országban legrosszabb megyei átlagnak megfelelı. A térség népességének aktivitási rátája alacsony. Az álláskeresık aránya a tartós és pályakezdı munkanélküliek között az országos átlagnál majdnem 80%-kal magasabb. Az álláskeresık több mint fele alacsonyan kvalifikált (általános iskolát végzett, vagy még azt sem). A munkavállalók közel 30% térségen kívül dolgozik, településenként az arány igen eltérı, /Tiszavasváriban 19,6%, Tiszanagyfaluban 68%/. A térség városaiban a foglalkoztatottak aránya meghaladja a megyei átlagot, a többi településen csupán 20% körül mozog. Az idénymunkák döntıen a mezıgazdasághoz kötıdnek és változó jelentıségőek a különbözı településeken. Nyári idıszakban a munkanélküliek több mint 60%-át a nık teszik ki, az álláskeresık 90% fizikai foglalkozású. Az álláskeresık 30%-a rendelkezik szakmával vagy középfokú végzettséggel. Gimnáziumi érettségivel 7,4%, felsıfokú végzettséggel 2,7% rendelkezik, ez tükrözi a térség általánosan kedvezıtlen képzettségi szintjét. A tartós munkanélküliek aránya reálisan 30% körüli, az önkormányzatok néhány hónapos foglalkoztatási pályázatai jelentısen javítják a statisztikai mutatót. A pályakezdı munkanélküliek aránya 10% fölötti. A foglalkoztatási mutatók településenként igen eltérıek. A foglalkoztatási mutatók javulását eredményezte a 2009-ben meghirdetett Út a munkába címő program, azonban az esetek nagy százalékában nem értek el jelentısebb eredményeket a települések, a munkavégzési hatékonyság alacsony szintet képviselt. A 2011-es racionalizált közmunkaprogram, alacsonyabb létszámmal de magasabb hatékonysági fokkal kívánja elısegíteni a településképek javítását. Nı a munkavállalói korú népesség, ezzel párhuzamosan csökken a regisztrált munkanélküliek száma. A kedvezınek látszó folyamat részletes kutatást igényel, mert az életminıségére utaló egyéb mutatók nem tükrözik a javuló tendenciát, figyelmeztetı a negatív elvándorlási mutató és a csökkenı népesség. Magas a be nem jelentett munkaerı aránya, mely gazdasági helyzetképen javíthat a családi adózás rendszerének bevezetése. Népességen belüli arányukat jelentısen meghaladja a roma álláskeresık aránya, a Tiszavasvári kistérségben kiemelkedıen magas országos viszonylatban. Az oktatási intézmények szakmailag felkészültek a munkaerı piac képzési igényeinek kielégítésére, megszervezıdött a térségi integrált szakképzı központ, ugyanakkor a szakképzési kínálat rugalmatlan. Hiányzik a magas innováció-tartalmú, magasan képzett munkaerıt igénylı ipari tevékenység. A vállalkozók a magas munkanélküliség ellenére, gyakran panaszkodnak munkaerı-hiányra az alacsonyabb végzettséget igénylı területeken is. A térség vonzereje a befektetık számára alacsony. Az olcsó bérmunkára alapozó vállalatok nem csábíthatók a térségbe. Budapest, Nyíregyháza és a fejlettebb vidékek humán-erıforrás elszívó hatása erısödik. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a Tiszavasvári kistérségben az országos átlaghoz viszonyítva magasabb a mezıgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak aránya és alacsonyabb a szolgáltatási jellegő ágazatokban foglalkoztatottaké. 9

10 Csekély a civil szféra foglalkoztatási képessége és hajlandósága is. Az esélyegyenlıség szerepének felértékelıdése komoly javulást hozhat a foglalkoztatás területén. Külön ki kell emelnünk, hogy a roma lakosság által sőrőbben lakott településeken a legnagyobb a munkanélküliségi ráta. Képzettségük, munkaerı piaci esélyeik lényegesen alacsonyabbak. Roma fiatalok egyharmada szerez szakmunkás bizonyítványt, gimnáziumot 1-2% végez. Népszerőek a térségi közmunkaprogramok. Igény mutatkozik a fiatalok elhelyezkedését segítı programok indítására és megvalósítására. A foglalkoztatás javulhat a térség turisztikai kapacitásának kiaknázásával, a Tisza és környéke megélhetést adhat sok családnak a térségben a Tiszavasári kistérség által megfogalmazott jövıkép alapján. A térség kedvezı tényezıje, hogy a terület déli határától 6 km-re halad az M3-as autópálya, amely a Rétközi rész elérhetıségét is javítja. Két számjegyő fıútvonalakkal kapcsolódunk az országos hálózathoz. Különösen kritikus a 38-as út terhelése Rakamaz belterületén. Alsóbb rendő úthálózat kiépültnek tekinthetı, de néhány helyen komoly felújításra szorul. Tiszadob- Tiszavasvári tekintetében életveszélyes a közlekedés, az útszakasz szélesítésre indokolt, és célszerő lenne Tiszadada forgalmát is bekötni ide. Gazdasági, idegenforgalmi lehetıségeinket bénítja, hogy egyetlen fix, egész évben használható híd van a térségben. A kompok és a tiszadobi pontonhíd csak idıszakos összeköttetést biztosít. A buszközlekedés a távolabbi munkahelyekre történı ingázás lehetısége több településen hiányzik. Vasúthálózat kiépített, személy és áruforgalomban szerepe csökken. Megszüntetésre az Ohat-Pusztakócs-Tiszalök közötti vasútvonal szakaszt javasolják. Rétközi kisvasút helyzete válságos, megmentése turisztikai szempontból is fontos. Kerékpárút kiépítettsége folyamatosan nı, további fejlesztése indokolt, különösen a Tisza töltésein bír jelentıs idegenforgalmi szereppel. Hiányzik a vízi turizmus infrastrukturális háttere. Hajó kikötı csak Tiszalökön és Rakamazon van, hiányoznak a csónak és jacht kikötık. A nyári tiszai turizmus szempontjából kulcskérdés a Tiszalöki hajózsilip mőködése. Légi közlekedésben debreceni és nyíregyházi reptér fejlesztése segíthetne. Közmő ellátottság tekintetében a villamos-, és gáz hálózat kiépítettsége teljes. Néhány külterületi lakott rész kivételével az egészséges ivóvíz ellátás biztosított, a szennyvíz rendszer több településen teljesen hiányzik, vagy csak részben kiépített. Mind az ivóvízhálózat- mind a szennyvízhálózat teljes kiépítésére kell törekedni. A bel- és árvízvédelem létesítményei nagyrészt kiépítettek, karbantartásuk, fejlesztésük erısen indokolt. A térség kisebb településein a vezetékes telefon szolgáltatás hiányos, ezeken a településeken az Internet szolgáltatás mikrohullámon mőködik. Mobil szolgáltatók lefedettsége majdnem teljes. Külterületi lakott részek megközelíthetısége az utak állapota miatt nehéz. Különösen nagy gond a roma telepek és többségében romák lakta részek infrastrukturális hiányainak pótlása. A turizmus fejlesztése érdekében fontos, kiránduló utak, tanösvények, bemutató központok, erdei iskolák, lovas bázisok, lovas, kerékpáros, vízi túraútvonalak kiépítése, kitáblázása. Azokon a településeken, ahol nincs teleház, közösségi tér, indokolt az integrált közösségi terek kialakítása és mőködtetése. A roma kisebbségi önkormányzatok együttmőködésével ösztönözni szükséges a romák képzését és foglalkoztatását segítı infrastruktúra kiépítését. A térség impozáns természeti környezettel rendelkezik, melynek kapcsán szükséges az erdei infrastruktúra kiépítésére ahhoz, hogy turisztikai látványosságként felvonultathatóak legyenek az erdıs területeink. Erdei iskolák, erdei ösvények kiépítésére van szükség. Helyi piacok kiépítése és felújítása is szükséges. 10

11 A térségben mőködı vállalkozások nagy részének munkahelyteremtı képessége csekély, mindez abból fakad, hogy a megyében és a térségben is alapvetıen tıkeszegények a vállalkozások. A térségben a fontosabb vállalkozások jellemzıen a helyi lakossági igényeket kielégítı szolgáltatók, a mezıgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtók. A legnagyobb vállalkozási kedv még mindig a kereskedelemben és a vendéglátásban tapasztalható. Az ipar tıkeigényesebb, nehezebben megtérülı, kockázatos ágazatai csak szakmai, üzleti ismeretekkel és megfelelı piaci háttérrel rendelkezık körében keresett területek. A kistérségben az üzleti infrastruktúrák kiépítettsége nagyon nagy hiányosságokat mutatnak, holott ezek elérhetısége fontos elıfeltétele a versenyképes gazdaság és vállalkozói szféra kialakulásának Az idegenforgalmi potenciál vegyes képet mutat a kistérségben: minden település rendelkezik turisztikailag hasznosítható természeti, kulturális vagy építészeti látnivalókkal, de az idegenforgalmat kiszolgáló infrastruktúra kiépítettsége, a szolgáltatások színvonala nem megfelelı Társadalmi környezet összegzése Alacsony a vállalkozói aktivitás, a vállalkozási szerkezetben az alacsonyabb tıkével alapítható társasági formák dominanciája a jellemzı. A vállalkozások majdnem 80% egyéni vállalkozás. Az önkormányzatokhoz befolyó iparőzési adó alacsony összege mutatja a vállalkozások tıke szegénységét, szerény jövedelmét és alacsony munkahely teremtı képességét. A termelık gazdasági önszervezıdése gyenge. A kistérségben kevés külföldi tulajdonú cég tevékenykedik, multinacionális cégek csak a kereskedelem területén jelentek meg. A jelentısebb szolgáltatások a helyi lakossági igények kielégítésére szervezıdnek. A helyi gazdaság gyenge teljesítményének oka a piaci környezet fejletlensége és a vállalkozások alacsony termelékenysége. Mezıgazdaságban foglalkoztatottak részaránya meghaladja az országos átlagot, és jelentıs a kiegészítı tevékenységként gazdálkodók száma. Alacsony képzettségőek aránya magas e területen. A nagy iparszerően termelı gazdaságok mellett, erısen korlátozott piacképességgel mőködı, önfoglalkoztató kényszervállalkozások mőködnek, döntıen a GOFR növényekre szőkült termékszerkezettel, még ott is, ahol ez nem indokolt. Mőködik a hagyományokkal rendelkezı gyümölcs és zöldség termelés is, azonban a termelési módszerek korszerőtlenek. Termelésbiztonság növelése érdekében indokolt az öntözés kiépítése. Történelmi léptékben kiemelkedı állattartás a térség kiváló adottságai ellenére visszaszorult a nagyüzemi, intenzív keretek közzé. A korábbi háztáji termelés töredékére esett vissza. Állatlétszámban az agrár környezetgazdálkodási támogatásba bevont területeken, növekedés érzékelhetı, EU normák szerinti tartás infrastrukturális feltételei hiányosak. Az országos átlag alatti mértékő erdıterületek jelentıs része nemes nyár ültetvény, ennek potenciális termıhelyei kiemelkedı természetvédelmi értékkel bírnak. Faállomány csere indokolt. Alacsony a mezıgazdasági termékeken alapuló feldolgozóipar aránya. Ipari vállalkozások, és az iparban foglalkoztatottak aránya meghaladja a megyei átlagot, de az országostól jelentısen elmarad. Az iparban foglalkoztatottak több mint kétharmada három városban dolgozik. Modern ipar csak Tiszavasváriban mőködik. Kézmőves ipar hagyományai is élnek. A térség energia szükségletének döntı része kívülrıl érkezik, kivételt csupán a tiszalöki vízerımő képez. 11

12 Energetikai szempontból jelentıs tartalékok rejlenek a mezı- és erdıgazdálkodás melléktermékeiben. Szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya és száma jóval alacsonyabb az országos átlagnál, döntı részük élelmiszer boltban dolgozik. Üzleti szolgáltatás szerény mértékő és elaprózott, az üzleti infrastruktúra hiányzik. Az idegenforgalmat kiszolgáló infrastruktúra kiépítettsége és színvonala a kedvezı adottságok ellenére nem megfelelı, összetétele kedvezıtlen. Több kiemelten fejlesztendı turisztikai célpont található a térségben. Szükséges a turisztikai kínálat egységes kiajánlása. A vállalkozások részérıl jelentıs pályázati aktivitás tapasztalható, reális projektötletekkel rendelkeznek. Kiemelten fontos a kezdı vállalkozások támogatása. Közel száz bejegyzett civil szervezet mőködik térségünkben. Meglepıen nagy szám a települések gazdasági, társadalmi mutatóiból nem következtethetnénk ekkora civil aktivitásra. Sajnos az egyesületek döntı többsége a minimális tagdíjon kívül önkormányzati támogatásból gazdálkodik. 10% foglalkoztat legalább egy fı alkalmazottat. A térségben a civil szervezetek gazdasági potenciálja kicsi, mőködésük gazdasági alapja gyenge. 5%-ot sem éri el a kiemelten közhasznú státuszú, 15% közhasznú. A legnagyobb foglalkoztató egyesület, térségi szociális feladatokat végez és ezzel 14 fınek ad munkát. Meglepı, hogy a romák által alapított 5 szervezetbıl kettı jelentıs költségvetéssel gazdálkodik. Mindkettı fıállású alkalmazottal dolgozik. Természet-védelemmel egy 6 fıvel tevékenykedı közalapítvány és egy egyesület foglalkozik, 3 komolyabb érdekvédelmi szervezet mőködik. 4 polgárır szervezet gazdálkodik nagyobb költségvetéssel. Közmővelıdési, településfejlesztési, óvoda támogatási céllal egyegy szervezet foglalkozik. Jelentıs civil szervezetek több mint fele szabadidıs tevékenységre szervezıdött. Döntıen horgász, vadász és sportegyesület. A térségben a civil szférában foglalkoztatottak száma kb. 40 fı. Rendezvényeiket, győléseiket is más célú létesítményekben tartják. 12 szervezet saját tagjai számára, 11 pedig kifelé is szolgáltat. Tagdíjak igen nagy szórást mutatnak, döntıen nem ebbıl élnek a szervezetek. A vizsgált 30 szervezet éves szinten átlagosan több mint 200 rendezvényt bonyolít le. Nyilatkozataik alapján közel 500 fı önkéntest tudnak mozgósítani. 9 szervezetnek van írásban rögzített együttmőködési megállapodása más szervezetekkel. Az innovatív, kezdeményezı, közösségi szolgáltatásokat felvállaló szervezetek néhány évesek, döntıen a rendszerváltás után alakultak. A nagy múltú szervezetek szabadidıs tevékenységekre szervezıdtek. A civil szervezetek erısítésében jelentıs gazdasági és foglalkoztatási tartalékai vannak a térségnek. A Tiszavasvári kistérség határain túlnyúló együttmőködési törekvések rajzolódnak ki. Rendszeres információs- és szakmai tapasztalatcsere lehetıség áll a civilek rendelkezésére, melynek struktúráját erısíteni és szélesíteni szükséges. A térség két legjelentısebb civil csoportja a horgász- illetve a vadászegyesületek. Mindkét szektor képviselete megtalálható a települések 3/4-én és elmondható, hogy a két szektor együttvéve több, mint ezer taggal mőködik. Anyagi kondícióikat tekintve a legnagyobb fejlesztési potenciállal rendelkeznek, hiszen azon civil szervezetek közé tartoznak, amelyek rendelkeznek tulajdonnal - amit lehet fejleszteni -, illetve rendelkeznek csekély forrással is - amibıl van mit fejleszteni. A turizmusban rejlı lehetıségek kiaknázása kapcsán lépések mutatkoznak a horgász- és vadászegyesületek együttmőködésére is. 12

13 Az elmúlt idıszakban a Tiszavasvári kistérségben javultak a civil szervezetek mőködési feltételei: Tiszavasváriban regionális forrásból kialakításra került egy Civil Ház, míg Tiszadobon az ÚMVP III-as tengelyének horizontális intézkedése jóvoltából Integrált Közösségi Szolgáltató Tér került, illetve kerül kialakításra. A kistérség társadalmi aktivitása magánéleti, családi, gazdasági problémák miatt jellemzıen csökken vagy stagnál a korábbi évekhez viszonyítva. Azonban a túlélı civil szervezetek megerısödhetnek a jövıben és a kialakításra került civil épületek egymással való szakmai kapcsolattartása további lehetıségeket rejt a Tiszai együttmőködés reprezentálására. Jellemzıen nagyarányú és sikeres a civil szervezetek Nemzeti Civil Alapprogramban történı részvétele, mely tovább enyhít mőködési nehézségeiken. 13

14 II. JAVASLATTEVİ FÁZIS 3. Stratégiai Program A Tiszavasvári Kistérség Területfejlesztési Stratégiája és Operatív Programja címő dokumentáció a kistérségben élık jólétének a növekedését tőzte ki célul. Az utóbbi évek tapasztalati adatai azt mutatják, hogy a fiatalok és a jól képzett munkaerı elvándorol a kistérségbıl, sajnos többnyire nem idılegesen hanem véglegesen. A felülvizsgálat során megállapítható, hogy hangsúlyossá kell tenni ennek a folyamatnak a csökkentését, lehetıséget szükséges biztosítani a fiataloknak arra, hogy megtalálják számításukat térségünkben. A legnehezebb feladat ami a települések vezetıi elıtt áll. Reményteljes a települések közötti összhang, együttmőködési szándék és együttmőködési gyakorlat. Korábbi évekre visszatekintve, azok a programok, projektek voltak igazán eredményesek, szemléletesek amelyeket sikerült kistérségi szintre emelni úgy, hogy több település is csatlakozott az adott kezdeményezéshez. Ennek a katalizátora a korábbi években a Tiszatér Társulás menedzsmentje volt, létjogosultságát a Társulás menedzsmentje továbbra is biztosítja az iránta kialakult kapcsolati- és bizalmi tıkét tekintve. A projektek kidolgozásával és bonyolításával foglalkozó Tiszatér Társulás a jövıben nagyobb hangsúlyt kell, hogy helyezzen az ötlet -ek kidolgozására és az ötletek generálására. A Tiszavasvári kistérség településein élık jólétének a növekedése csak hosszú távon lehetséges, s nyilvánvalóan számos gazdasági, társadalmi tényezı befolyásolja. Jelen dokumentáció feladata, hogy a korábban megfogalmazott irányt felülvizsgálja és szükség esetén korrekciók megfogalmazásával elısegítse a kistérség gazdaságának fejlıdése által a lakosság jólétének biztosítását. A fejlesztési irányok kidolgozása, a programcsomagok és alprogramok megfogalmazása során az alábbi szakmai alapelvek voltak a támpontok: Egy olyan program készüljön, amely valós választ ad a valós kistérségi igényekre Egy olyan program készüljön ami aktualizált problémaköröket aktualizált megoldási javaslatokkal törekszik orvosolni Egy innovatív program készüljön, amely egyrészt dokumentum formájában, másrészt az informatikai lehetıségeket hasznosítva naprakész, mőködı, élı programot biztosít a kistérség szereplıi számára A kistérség vezetıi évekkel ezelıtt felismerték, hogy a kistérségi gazdaság dinamizálása, s ezáltal munkahelyek teremtése csak összehangolt cselekvés révén valósítható meg. Fontos, hogy a települési együttmőködés útján kialakított gazdaságfejlesztési célok és prioritások figyelembe vegyék a helyi igényeket, ugyanakkor illeszkedniük kell a regionális, országos fejlesztési elképzelésekhez, így lehetıvé téve a támogatási források lehívását. A kistérség belsı forrásai szőkösek, az országos szinten elérhetı támogatásokért pedig verseny folyik a kedvezményezett térségek között. Mindezek következtében fontossá válik a koncentráció a források porlasztása nem vezet célra, valamennyi probléma egyidejő kezelése nem sikeres. 14

15 A stratégia kiindulópontja a jövıkép, amely a kistérség jövıbeni kívánatos állapotát mutatja be. A jövıképben foglaltak és a jelenlegi helyzet közötti eltérések, feszültségek csökkentését,a jövıképben leírt állapot elérését célozza a stratégia- és operatív program Jövıkép A Tiszavasvári kistérség versenyképes, a helyi adottságokra és hagyományokra épülı gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelı minıségő és mennyiségő munkahelyet és elfogadható jövedelmet biztosít a térség lakosságának, így a foglalkoztatottak és munkanélküliek aránya normalizálódik, közelít az országos értékekhez. A lakosság iskolai végzettsége megfelelı, a kistérségbıl a diplomások kiáramlása elenyészı mértékőre csökken. A hátrányos helyzető és roma lakosok széleskörő segítség által elindulnak a gazdasági- és társadalmi felzárkózás útján. A kistérség gazdaságában a mezıgazdaság fontos szerepet tölt be, a helyi adottságokra, hagyományokra és környezeti lehetıségekre alapozva versenyképes termékeket állít elı belsıés külsı piaci fogyasztásra egyaránt oly módon, hogy teret nyer a mezıgazdasági feldolgozó üzemek mőködése és hozzáadott érték termelı hatása. Az iparban a kistérség kis- és közepes vállalkozásai szoros együttmőködésben dolgoznak. A tercier szektor az élet minden területén kínál szolgáltatásokat a lakosság és a vállalkozások számára, a kistérség a hazai- és nemzetközi turizmus egyik kedvelt célpontja. A kistérség minden településén kiépültek a szükséges közmővek, a kistelepüléseken is biztosítottak a minıségi élet feltételei. A térség útjai jó minıségőek, biztosított annak lehetısége, hogy a kistérségbe érkezı turisták kerékpáron eljuthassanak térségünk természeti és kulturális látnivalóihoz. A települések rendezettek, a közterületek, magánházak jó állapotban vannak, számos park, pihenıhely, játszótér biztosítja a térség lakosságának kikapcsolódási lehetıségét Misszió Teremtıdjenek meg a Tiszavasvári kistérségben a gazdaság diverzifikált fejlıdésének és a fejlett vállalkozói szféra kialakulásának az alapjai oly módon, hogy ez a lakosság életminıségének javulását eredményezze fenntartható módon. A misszió a fejlesztés alapcélja, a késıbbiekben kijelölt stratégiai célok, részcélok, prioritások mind-mind a misszióban foglalt elérését célozzák. A misszióban megfogalmazott megfelelı életminıség biztosítása kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az életminıség javítása komplex és bonyolult feladat, amely csak évek, évtizedek múlva hozhat eredményeket. A misszió utal arra, hogy a kistérség valamennyi településének részesednie kell a kistérségi különbségek csökkentésére irányuló munkából és természetesen részesülniük kell az elért eredményekbıl is egyaránt. 15

16 3.3. Stratégiai célok és prioritások A kistérség jövıképe, valamint az elızıekben felvázolt stratégiai keretek alapján a Tiszavasvári kistérség területfejlesztési koncepciójában megfogalmazott stratégiai célok az alábbi struktúrában továbbra is fenntartható: I. A kistérségben mőködı vállalkozások versenyképességének növelése II. A kistérségi foglalkoztatási lehetıségek bıvítése III. Minıségi társadalmi és természeti környezet biztosítása A felvázolt stratégiai célok elérésének biztosítása érdekében összhangban a bemutatott stratégiai kerettel - öt fejlesztési prioritás lett kijelölve: A. Iparfejlesztés B. Turizmusfejlesztés C. A hozzáadott érték növelése D. Infrastruktúrafejlesztés E. Humán erıforrás fejlesztés (horizontális prioritás) 3.4 Fejlesztési programcsomagok: 1. Versenyképes kistérség 2. Biztonságos kistérség 3. Fejlıdı kistérség 4. Élhetı kistérség A versenyképes kistérség programcsomag a gazdaság fejlesztését, diverzifikációját célozza. A mőködı vállalkozások gazdasági aktivitásának, versenyképességének fokozását, az együttmőködés növelését, s széleskörő befektetés-ösztönzési tevékenységet határoz meg további vállalkozások térségbe vonzása érdekében. A javasolt programcsomag a modern üzleti infrastruktúrák kiépítését, vállalkozói kapcsolatok elmélyítését, szélesítését, a vállalkozási környezet infrastrukturális elemeinek javítását, valamint a munkaerı fejlesztését foglalják magukba. A biztonságos kistérség programcsomag az életminıség környezeti feltételeinek javítását célozza, elsısorban az infrastrukturális hiányosságok felszámolása révén. A környezet és a közösség védelméhez elengedhetetlen a bel- és csapadékvíz elvezetésének megoldása, az 16

17 ivóvízhálózat rekonstrukciója, valamint a természeti értékek rehabilitációja és megırzése amely segít az életminıség növekedését. A fejlıdı kistérség programcsomag a kistérség vidéki területein a települések lakosságmegtartó képességének növelését, valamint az alternatív jövedelmi lehetıségek fejlesztése révén a lakosság foglalkoztatásának elısegítését célozza. Ennek megfelelıen egyrészt a mezıgazdasági szerkezetátalakítási folyamatot, az adottságoknak megfelelı termékstruktúra kialakítását, másrészt a turizmusban rejlı, eddig nem megfelelıen hasznosított potenciál fejlesztését ösztönzi. A térségi kohézió és a települések lakosságmegtartó képessége érdekében egyrészt a belterületi úthálózat, az összekötı utak, illetve a térségi kerékpárutak infrastruktúrájának korszerősítését, másrészt a rendezett települési környezet, a közterek- és épületek felújítását célzó alprogramokat jelöli ki. Az élhetı kistérség programcsomag a közösségi szolgáltatások feltételeinek javítását célozza. A települések lakossága számára meghatározó az alapfokú nevelés és oktatás intézményeinek mőködése. Ebbıl kifolyólag az óvodák és általános iskolák mőködési feltételeinek javítását célozza a programcsomag. Egy közösség életében meghatározó az idıskorúak, valamint a hátrányos helyzető lakosság segítése. Ezért az idısotthonok fejlesztésével párhuzamosan javasolt a házi gondozás rendszerének kiépítése, bıvítése, valamint a hátrányos helyzető lakosság társadalmi, munkaerıpiaci reintegrációját célzó programok beindítása (képzési, foglalkoztatási programok, tehetséggondozás). A szabadidı kulturált eltöltése érdekében a rekreációs lehetıségek infrastruktúrájának fejlesztése szükséges 17

18 3.5. A Tiszavasvári kistérség területfejlesztési stratégiájának célrendszere Általános cél A Tiszavasvári kistérség versenyképes, a helyi adottságokra és hagyományokra épülı gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelı minıségő és mennyiségő munkahelyet és elfogadható jövedelmet biztosít a térség lakosságának Stratégiai célok A kistérségben mőködı vállalkozások versenyképességének növelése A kistérségi foglalkoztatási lehetıségek bıvítése Minıségi társadalmi és természeti környezet biztosítása Operatív célok Iparfejlesztés Turizmusfejlesztés Hozzáadott érték növelése Infrastruktúrafejlesztés Humán erıforrás fejlesztés Intézkedéscsomagok VERSENYKÉPES KISTÉRSÉG BIZTONSÁGOS KISTÉRSÉG FEJLİDİ KISTÉRSÉG ÉLHETİ KISTÉRSÉG - Tıkevonzó-képesség javítása - Vállalkozások közötti együttmőködések ösztönzése - Kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének elısegítése - Humánerıforrás fejlesztése - Minta értékő foglalkoztatási modellek kidolgozásának, mőködtetésének ösztönzése - Közbiztonságot javító fejlesztések ösztönzése - Ár- és belvízvédelmi fejlesztések megvalósítása - Vízminıség védelme - Hulladékgazdálkodás szemléletváltásának ösztönzése - Táj-rehabilitáció, természetvédelem Intézkedések - Alternatív gazdasági modellek megjelenésének ösztönzése - Turisztikai kínálat bıvítése - Turisztikai együttmőködések erısítése (TDM) - Közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Megújuló energia hasznosítás ösztönzése - Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése - Szociális- és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése - Rekreációs lehetıségek bıvítése - Hátrányos helyzetőek társadalmi integrációja

19 3.6. Fejlesztési alprogramok szerkezete: Versenyképes kistérség Tıkevonzó-képesség javítása Vállalkozások közötti együttmőködések ösztönzése Kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének elısegítése Humánerıforrás fejlesztése Minta értékő foglalkoztatási modellek kidolgozásának, mőködtetésének ösztönzése Biztonságos kistérség Közbiztonságot javító fejlesztések ösztönzése Ár- és belvízvédelmi fejlesztések megvalósítása Vízminıség védelme Hulladékgazdálkodás szemléletváltásának ösztönzése Táj-rehabilitáció, természetvédelem Fejlıdı kistérség Alternatív gazdasági modellek megjelenésének ösztönzése Turisztikai kínálat bıvítése Turisztikai együttmőködések erısítése (TDM) Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Megújuló energia hasznosítás ösztönzése Élhetı kistérség Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése Szociális- és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Rekreációs lehetıségek bıvítése Hátrányos helyzetőek társadalmi integrációja

20 4. Az Operatív Program A legfontosabb területfejlesztési feladatok, vagy más szóval a prioritások adnak garanciát a jövıképbıl levezetett hosszú távú, stratégiai célok elérésére. Minden prioritáshoz több stratégiai fejlesztési program tartozik. Ezek a programok fogalmazzák meg, hogy a prioritások hogyan, milyen módon teljesülhetnek. A stratégiai program általános célja annak megfogalmazása, hogy a kistérség egészének fejlıdése szempontjából a programnak mi a jelentısége, a megvalósítása miért célja a kistérségnek. A stratégiai program abban az esetben is megfogalmazódhat, ha az a térség számára fontos, de pillanatnyilag nincs olyan személy vagy szervezet, amely az adott program kezdeményezıje, koordinátora vagy végrehajtója lehetne. Ezzel szemben az operatív programok azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozzák meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósítás megkezdésére. E feltételek között meghatározó a kezdeményezı, a késıbbi gesztor/kedvezményezett személye, az adott program elıkészítettségi foka (pl. mőszaki és pénzügyi tervek, szakhatósági engedélyek), a végrehajtásnak személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása. A 18/1998 KTM rendelet szellemében (mely az operatív programok tartalmi követelményeit is meghatározza) az egyes programok kidolgozása a következı egységes elvek alapján történt: az operatív program célja (általános és közvetlen célok) indoklás (kapcsolat a stratégia programmal) a program tartalma, az egyes komponensek leírása a program várható hatásai és eredményei (lehetıség szerint számszerősíthetı indikátorokkal) területi hatókör kedvezményezettek köre (általános és közvetlen kedvezményezettek) a programvégrehajtás fıbb szereplıi (projekt koordináció, projekt menedzsment, végrehajtók köre) a megvalósítás ütemezése a program költségvetése és lehetséges forrásai a megvalósítás értékelési kritériumai (lehetıség szerint számszerősíthetı indikátorokkal) kapcsolat az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal kapcsolat a kistérségi program egyéb prioritásaival. 20

21 5. Kiemelt projektmodulok 5.1. Befektetési környezet fejlesztése, vonzerejének fokozása A program célja Infrastrukturális fejlıdés A vállalkozói környezet javulása A befektetési lehetıségekkel kapcsolatos információáramlás mennyiségi és hatékonyságbeli javítása a kistréség gazdaságának fejlıdéséhez szükséges addicionális tıkebevonás (mőködıtıke befektetések, zöldmezıs beruházások, valamint a meglévı kapacitások bıvítése és korszerősítése) a vállalkozások közti kooperáció kibontakoztatása A program indoklása A legkisebb településnek is elemi érdeke, hogy a vállalkozások számára létfontosságú infrastruktúra (a szennyvíztıl a kommunikációig) és a földterületek és/vagy egyéb ingatlanok biztosításával alkalmassá váljanak arra, hogy gazdasági tevékenységet folytassanak területükön, különös szerepe lehet azon településeknek (Rakamaz, Tiszavasvári, Tiszalök), melyeken mikrotérségi kisugárzású gazdasági bázis kiépülésére van remény és lehetıség. Az e településeken lérehozandó/továbbfejlesztendı iparterület/vállalkozói övezet/ipari park néhány szomszédos község számára közvetlen elınyöket ígér, de az ilyen fejlesztések közvetve az egész kistérség melynek nagyobb része számára az ipartelepítés sem indokolt fejlesztési irány, sem nem reális forgatókönyv - gazdaságát erısítik. Törölt: A program tartalma Infrastruktúrával ellátott iparterület kialakítása, illetve a már meglevı fejlesztése az arra leginkább alkalmas településeken. A vállalkozások irányába intenzív telephely-marketing (kiadványok, PR stb.) folytatása szükséges, valamint a munkaadók igényeit tükrözı, bevonásukkal megvalósítandó munkaerı-képzési programok elımozdítsa. Mindemellett lényeges feltétel az önkormányzati ügyintézés hatékonysága is, aminek feltételét képezi az önkormányzat szervezeti kultúrája, az abban kulcsszerepet játszó emberi tényezı. ( szolgáltató önkormányzat ). A program várható hatásai és eredményei Vállalkozások számának emelkedése Lakhelyközeli munkahelyek bıvülése, ingázás csökkenése A feldolgozóipari tevékenység termelékenységének növekedése 21

22 A hozzáadott érték pozitív változása Területi hatókör Elsıdleges helyszínek a kistérségi mikrokörzeti központok. Kedvezményezettek vállalkozások önkormányzatok képzı intézmények A végrehajtás szereplıi Önkormányzatok és társulásaik Vállalkozások Vállalkozói érdekképviseletek Képzı intézmények A megvalósítás ütemezése folyamatos Költsége és forrásai A megvalósíthatósági tanulmányok, infrastrukturális fejlesztések, telephely-marketing intézkedések a néhány millió forintos költségtıl egészen a milliárdos nagyságrendig terjedhet. A források egy része a helyi önkormányzati forrásból (akár fejlesztési hitel is), más részük ágazati/miniszteriális forrásokból, illetve a decentralizált EU támogatások költségvetési társfinanszírozási konstrukcióiból biztosítható, de bizonyos fejlesztésekhez jelentıs vállalkozói hozzájárulásokkal is számolni lehet. A megvalósítás értékelési kritériumai Kínálati oldalról eredménynek számít az ipari-vállalkozói övezetek létrejötte és befektetésösztönzési kiadványok megjelenése, keresteti oldalról a betelepülı/elinduló új vállalkozások számának gyarapodása, területfejlesztési oldalról a helyben foglalkoztatottak számának emelkedése. Kapcsolat nagyobb térségi fejlesztési prioritásokkal Közvetlen a kapcsolat az érvényben levı Új Széchenyi Terv prioritásaival. 22

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Stratégia áttekintı vázlat

Stratégia áttekintı vázlat Stratégia áttekintı vázlat Megnevezés ÁLTALÁNOS - GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG PROBLÉMA CÉL INTÉZKEDÉS JAVASLAT Törökszentmiklóson az életszínvonal egyre inkább elmarad az országos átlagtól (lásd

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia NYÍRSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 1. Vezetıi összefoglaló A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület élve a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia átdolgozásának

Részletesebben

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.

HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület. 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt. HELYI VIDÉKFEJELSZTÉSI STRATÉGIA 2011 Felsı-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület 2370 Dabas Szent István u. 67. www.leaderkontakt.hu 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetıi összefoglaló... 3. 1.1. Helyi Vidékfejlesztési

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT BADACSONYTOMAJ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÍTETTE: BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİTESTÜLETE MEGBÍZÁSÁBÓL BFH EURÓPA KFT (WWW.BFH.HU) SZOMBATHELY, 2012. Tartalomjegyzék 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ...

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

19/2011. (IV. 14.) határozata. Nyirád Község Önkormányzatának. gazdasági programja

19/2011. (IV. 14.) határozata. Nyirád Község Önkormányzatának. gazdasági programja Nyirád Község Önkormányzata Képviselı-testületének a 31/2011. (V. 26.) határozatával módosított 19/2011. (IV. 14.) határozata Nyirád Község Önkormányzatának 2011-2014 éves idıszakra szóló gazdasági programja

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve DAOP Humán Közösségi Infrastruktúra-fejlesztések Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám DAOP_HKIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát

Részletesebben

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BUDAFOK-TÉTÉNY BUDAPEST XXII. KERÜLETÉNEK TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készítette Budapest XXII. kerület Önkormányzatának megbízásából az EconoConsult Kft. 2008. október TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS...

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES ÜZLETI JELENTÉS... 1/67. oldal TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 A RÉSZ: BEVEZETÉS... 3 B RÉSZ: A RÉSZLETES... 5 I. A BÉKÉS MEGYEI VÍZMŐVEK ZRT. TEVÉKENYSÉGEINEK BEMUTATÁSA, A TEVÉKENYSÉGI TELJESÍTMÉNYEK ÖSSZEGZİ ÉRTÉKELÉSE...

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl

TÁJÉKOZTATÓ. Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl TÁJÉKOZTATÓ Salgótarján Megyei Jogú Város 2008. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítésérıl Salgótarján, 2008. november 11. Elıterjesztı: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási terve I. Bevezetı

Hajdúnánás Városi Önkormányzat közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási terve I. Bevezetı Hajdúnánás Városi Önkormányzat közép- és hosszútávú Vagyongazdálkodási terve I. Bevezetı Magyarország Alaptörvényének 38. cikke rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon.

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK

IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA TARTALOMJEGYZÉK IV. STRATÉGIA...1 IV.1. Bevezetés... 2 SWOT analízis... 6 A stratégiát megalapozó trendek... 8 IV.2.) Illeszkedés... 9 IV.3. Érd hosszú távú jövıképe... 10 IV.4.) Jövıbeni

Részletesebben

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez

Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez Versenyképességi Szerzıdés Székesfehérvár Megyei Jogú Város gazdaságélénkítési stratégiájához, és ahhoz kapcsolódó fejlesztésekhez mely létrejött egyrészrıl a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (8000

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

Szomszédsági Program

Szomszédsági Program HATÁRRÉGIÓK FEJLİDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI ( DEVELOPMENT FEATURES OF CROSS-BORDER REGIONS) A 4012-106/2004/01/HU-74 sz. INTERREG projekt támogatásával készült képzés 8. téma: A horvát-magyar határtérség - a

Részletesebben

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Tervezet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelveirıl Budapest, 2010. május A Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetési irányelvei A Magyar Tudományos Akadémiáról

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés város turisztikai helyzetérıl Elıkészítette: Csomósné Ottlakán Magdolna önkormányzati tanácsadó Véleményezı bizottság: Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: III/4. Döntéshozatal

Részletesebben

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január) Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Elıszó... 3 Bevezetés... 5 Miért az egészségtervek?... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, egészségnyereség...

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója 6000 Kecskemét, Nagykırösi u. 32 Tel: 76/481-045, Fax: 76/481-450 Szám: 28.088/20/2009 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal 2008. évi szöveges beszámolója 1. FELADATKÖR, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és módosításai meghatározzák az állam és helyi önkormányzatok

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Füzesabony Város Önkormányzat GAZDASÁGI PROGRAMJA. 2006-2010-ig terjedı idıszakra

Füzesabony Város Önkormányzat GAZDASÁGI PROGRAMJA. 2006-2010-ig terjedı idıszakra Füzesabony Város Képviselı-testületének 2008. november 04-i rendkívüli, nyilvános ülésén hozott határozatok: 129/2008.(XI.04.) Képviselı-testületi határozat A Füzesabony Város Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e

a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. szeptember 30.-i ü l é s é r e Tárgy: Elıterjesztı: Elıadó: Beszámoló a megyei területrendezési terv követelményeinek

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 2015-2019 NYÚL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Nyúl község világörökségi érték közvetlen szomszédságában, nagyon szép természeti környezetben, a Sokoró-dombság lankáin fekszik. Itt található a Sokoró-dombság

Részletesebben

A Program készítéséért felelıs:

A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Környezetvédelmi Programja 2011-2016 évekre Budapest, 2011. 1 A Program készítéséért felelıs: Budapest XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata A Program elkészítésében

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

Az ÁROP 1.1.5/C/A pályázat a Mezıcsáti kistérségben

Az ÁROP 1.1.5/C/A pályázat a Mezıcsáti kistérségben Az ÁROP 1.1.5/C/A pályázat a Mezıcsáti kistérségben A Mezıcsáti Kistérség Többcélú Társulása 2008. ıszén nyújtotta be A Mezıcsáti Kistérség fejlesztési kapacitásainak megerısítése címő pályázatát, melynek

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2006. TARTALOMJEGYZÉK CÍMOLDAL.... 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK. 2. oldal I. BEVEZETÉS.. 3. oldal II. A SZOCIÁLPOLITIKA KONCEPCIONÁLIS

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról A sárospataki kistérség Budapesttıl 270 km távolságra, észak-keletre, az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3

II. Stratégiai program 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 II. Stratégiai program TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÁS...3 2 A STRATÉGIAI HELYZET ÉRTÉKELÉSE (SWOT ANALÍZIS)...3 2.1 ERİSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...3 2.1.1 FÖLDRAJZI KÖRNYEZET ÉS TÉRSZERKEZETI KAPCSOLATRENDSZER,

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

II. Intézkedési Terv. Mátészalka 2009.

II. Intézkedési Terv. Mátészalka 2009. SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA II. Intézkedési Terv Mátészalka 2009. Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı WAREMA Területfejlesztési Koncepció 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı I. BEVEZETÉS 1. A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben 1.1. A térségi tervezés jogszabályi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója Várpalota Város Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004. november 2 T a r t a l o m Bevezetés 3 I. HELYZETKÉP 4 I.1. Várpalota város társadalmi, gazdasági helyezte 4 II. A SZOCIÁLIS

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó ALAPTÁJÉKOZTATÓ QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó 50 milliárd forint keretösszegő 2008-2009. évi Kötvényprogramjáról Forgalmazó: QUAESTOR

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Közoktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata Salgótarján, Kassai Sor 2. Tel.: 32/423-227, 423-228 Fax: 32/423-238 E-mail: oigsz@mail.globonet.hu T á j é k o z t a t ó a közoktatási intézmények takarítási,

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Dankó László 1. Leader alapú vidékfejlesztési programok és marketingjük Zemplénben

Dankó László 1. Leader alapú vidékfejlesztési programok és marketingjük Zemplénben Dankó László 1 Leader alapú vidékfejlesztési programok és marketingjük Zemplénben Az Európai Unió költségvetési kiadásainak közel felét kitevı agrárpolitikai rezsim tarthatatlansága, valamint a WTO Dohai

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl.

JEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. JEGYZİKÖNYV Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. Jelen vannak: Bársony János alpolgármester Kránicz József Tibor képviselı

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. az önkormányzat 2014. évi költségvetésének tervezési irányelveirıl

ELİTERJESZTÉS. az önkormányzat 2014. évi költségvetésének tervezési irányelveirıl HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 6721-6/2013. Elıkészítık: Szólláth Tibor polgármester, Kiss György Közgazdasági Iroda irodavezetıje Az elıterjesztés törvényességi

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA ADITUS Tanácsadó Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 2011. november 21. 1/362 oldal Tartalomjegyzék 1 Elızmények...8 1.1 A kutatás

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu K Ö Z L E M É N Y Sárospatak Város Önkormányzat Gazdasági Programjának

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA. Stratégia Pécs város fejlesztésére. Összefoglaló Pécs, 2005. november

Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA. Stratégia Pécs város fejlesztésére. Összefoglaló Pécs, 2005. november Fejlesztési pólusok PÉCS, AZ ÉLETMINİSÉG PÓLUSA Stratégia Pécs város fejlesztésére Összefoglaló Pécs, 2005. november 1 BEVEZETÉS ÉS AJÁNLÁS A Pólus, tág értelemben egy olyan koncentrált stratégiai akció-együttes,

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl

B E S Z Á M O L Ó Körösladány Város 2010 évi közbiztonsági helyzetérıl Száma: 04070/565-26/2011. ált. R E N D İ R K A P I T Á N Y S Á G S Z E G H A L O M 5520, Szeghalom Kossuth tér 1., PF:3 tel/fax: +36/66/371-555 Jóváhagyom: Szalai Zoltán r. alezredes kapitányságvezetı

Részletesebben