TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA. Felülvizsgálat dokumentációja

Átírás

1 TISZAVASVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése A hatékonyabb és szervezettebb térségfejlesztésért ÁROP /C/B A TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA Felülvizsgálat dokumentációja Készítette: TISZATÉR TÁRSULÁS 2011.

2 Tartalomjegyzék I. Elıkészítı fázis 3. oldal 1. Bevezetés 3. oldal 2. Helyzetbemutatás 6. oldal II. Javaslattételi fázis 13. oldal 3. Stratégiai Program 14. oldal 4. Operatív Program 20. oldal 5. Kiemelt projektmodulok 21. oldal 6. Programozási feladat összefoglalása 38. oldal FÜGGELÉK 40. oldal - Projekt adatlap minta 41. oldal - Forrás pontok 44. oldal - Projekttükör 112. oldal - SWOT analízis 115. oldal - Kapcsolódó fejlesztési dokumentációk 116. oldal - Fejlesztési tanácsi és bizottsági prezentáció 117. oldal 2

3 I. ELİKÉSZÍTİ FÁZIS 1. Bevezetés 1.1. Elızmény A Tiszavasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával, a Tiszatér Társulás megbízásából készült 2004-ben. A program kidolgozását a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda végezte. A fejlesztési program a kistérség valamennyi településére Rakamaz, Szabolcs, Szorgalmatos, Timár, Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök, Tiszanagyfalu, Tiszavasvári kiterjed. A koncepció kidolgozásának célja az volt, hogy kijelölje a Tiszavasvári kistérség hosszú távú fejlıdését megalapozó stratégiai irányvonalakat és célrendszert, ezáltal elısegítve a gazdasági fejlıdést, felzárkózást. A stratégia a helyzetbemutatás következtetéseire, valamint a készítés során felmerült helyi igényekre építve, az elérhetı finanszírozási források figyelembe vételével határozza meg a lehetséges fejlesztési prioritásokat. Az idıközben megalakult Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás a koncepcióban kitőzött célokat magára tekintve elfogadta. Erre a dokumentumra alapozva, valamint a 18/1998-as kormányrendeletet figyelembe véve a Többcélú Kistérségi Társulás elkészítette a Tiszavasvári Kistérség Területfejlesztési Stratégiáját és Operatív Programját. A megbízást a MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda a Tiszatér Társulás munkatársaival együttmőködve végezte, a Belügyminisztérium finanszírozása mellett. A stratégia egy középtávú jövıképet és missziót jelöl ki, azonban az operatív részben bemutatásra kerülı komplex alprogramok idıtávja alapvetıen rövid távú, a 2007-ig terjedı idıintervallumot fogja át. Ennek legfıbb oka, hogy a 2007 utáni idıszakra vonatozó hazai és Európai Uniós fejlesztési célok akkor még nem voltak ismertek. Már 2007 elején indokolt lett volna a kistérségi fejlesztési koncepció céljainak, alprogramjainak felülvizsgálata a fejlesztések kapcsán bevonható európai uniós források tükrében. Az elmúlt idıszakban 3 lényeges ponton változott a fejlesztéspolitika kerete: 2008-ban kezdetét vette egy azóta is győrőzı gazdasági válság 2007-tıl az Európai Unió új költségvetési-, és támogatási idıszaka a releváns 2010-tıl Magyarországnak új kormánya van, új fejlesztéspolitikai irányokkal, megújult keretekkel és fejlesztéspolitikai hangsúlyokkal Ez a három tényezı nemcsak indokolja, de szükségszerővé is teszi, hogy a közel 6 éve készült fejlesztési dokumentáció felülvizsgálatra, aktualizálásra kerüljön. Ennek a munkának a forrásigényét a Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás az ÁROP /C/B A komplex programmal segítendı kistérségeken kívül esı leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése címő fejlesztési forrásból tudja fedezni. 3

4 A szakértıi munka elvégzésére a Tiszatér Társulás került felkérésre annak reményében, hogy a közel két évtizedes szakmai tapasztalat, a térségismeret és a térségben kialakult kapcsolati- és bizalmi tıke kamatoztatása egy naprakész, hasznosítható programot eredményez Alkalmazott módszertan Tiszavasvári Kistérség Területfejlesztési Stratégiája és Operatív Programja címő dokumentáció felülvizsgálata során az alkalmazott módszertan legfontosabb ismérvei a következık: Összhang biztosítása a megújult nemzeti fejlesztéspolitikai keretekkel Illeszkedés igénye a kistérség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájához Alkalmazkodás a világgazdasági válság győrőzı hatásaihoz, valamint a megújult nemzetpolitikai célokhoz Kitörési pontok, és -lehetıségek domináns megjelenítése Átmenet biztosítása a es EU-s költségvetési idıszakra Kiemelt hangsúlyt kell, hogy élvezzen az energia-racionalizációra, a megújuló energiahasznosításban rejlı lehetıségekre A 2005-ben elkészült Program az I. Nemzeti Fejlesztési Terv támogatási irányvonalaira építhetett, jelenleg azonban az ÚMFT és az Új Széchenyi Terv aktualitásai szükséges figyelembe venni, ezekkel a fejlesztéspolitikai keretekkel szükséges a kistérség fejlesztési irányának összhangját biztosítani. A Program felülvizsgálatával egy idıben kerül aktualizálásra a 2008-ben elkészített Tiszavasvári kistérségre vonatkozó Helyi Vidékfejlesztési Stratégia. A két dokumentum egymást kiegészítı szakmai anyagnak kell lennie, hiszen ugyanazon gazdasági- és társadalmi problémákra kell, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg. A HVS tervezésének a tapasztalatai kiegészítik, erısítik a kistérség területfejlesztési programját. A világgazdasági válság győrőzı hatásai nagy, eddig nem ismert volumenő és sajátosságú problémák megoldását igényli mind nemzeti, mind kistérségi szinten egyaránt. A területfejlesztési program felülvizsgálata során a válságnak és hatásainak vissza kell tükrözıdnie annak érdekében, hogy a megoldási javaslatok is ebben a szellemiségben fogalmazódjanak meg. A térség számára a legfontosabb és egyben legnehezebb feladat a munkanélküliség kezelése oly módon, hogy az ne egy konzervált állapotot idézzen elı, hanem foglalkoztatási téren elımozdulást jelenthessen modell értékő foglalkoztatási programok kidolgozásával, megvalósításával. A Tiszavasvári kistérségben az összefogás, a fejlesztési irányok összehangolása nem újkelető, közel 20 éves múltra tekint vissza. A 90-es években megfogalmazott térségi adottságok és lehetıségek továbbra is aktuális kitörési lehetıséget jelentenek a térség számára, azonban dominánsabban, modernebb környezetben kell ezeket megjelentetni (pl. turisztikai desztináció menedzsment) 4

5 Amikor egy több éves területfejlesztési program felülvizsgálata a feladat, nem téveszthetı szem elıl a jövı sem. Kiemelt hangsúlyt kell biztosítani a programban arra, hogy es években új EU-s költségvetési és támogatási rendszerbıl juthat fejlesztési forráshoz hazánk és így kistérségünk is. Aki idıt nyer, életet nyer! tartja a mondás, azonban az a kistérség amely már most képes jövıbeni terveit írásba foglalni, szakmailag alátámasztható indoklással, gyakorlatban bizonyítható monitoring-mutatókkal alátámasztva garantáltan versenyképesebb lesz más kistérséghez viszonyítva az új EU-s ciklus megnyíló fejlesztési forrásainak elnyerésében. A Tiszavasvári Kistérség Területfejlesztési Stratégiája és Operatív Programja címő dokumentáció felülvizsgálata során a Tiszatér Társulás az alábbi módszertani munkafolyamatokkal valósítja meg: A Tiszatér Társulás menedzsmentje településfelelısi rendszerben, személyes interjúk során feltérképezték a települések vezetıi által legfontosabbaknak ítélt fejlesztések sorát A Program felülvizsgálatának nyilvánossági elemeként 4 kistérségi szakmai fórum keretein belül kaptak a megjelentek (vállalkozók, civil szervezetek) vezetıi lehetıséget arra, hogy kifejtsék véleményüket a kistérség fejlesztési lehetıségeirıl, illetve ezzel párhuzamosan konkrét projektötletet fogalmazzon meg A Tiszatér Társulás menedzsmentje a KSH segítségével, illetve a meglévı frissített adatok alapján frissíti, átdolgozza a Tiszavasvári kistérség helyzetértékelési fejezetét A személyes interjúk, a szakmai rendezvények kapcsán elhangzott fejlesztési elképzelések csoportosításra kerülnek és települési megbontásban a fejlesztésekhez illeszkedı forrás-javaslatot fogalmaz meg a menedzsment Függelékként kerül csatolásra a programhoz az elemzésben használt projektadatlap minta, egy forrástérkép illetve egy ún. projekttükör. A szakmai munka vezetıje: Nácsa Balázs, a Tiszatér Társulás ügyvezetı igazgatója Szakmai koordinátor: Szakmai konzulensek: Pethe László, a Tiszatér Társulás vezetı menedzsere Simonné Molnár Éva, térségmenedzser Rozgonyi Enikı, pénzügyi menedzser Nyircsák Árpád, térségmenedzser 5

6 2. Helyzetbemutatás A Tiszavasvári kistérség belsı erıforrásait, adottságait vizsgálva körvonalazódnak a gazdaság fejlıdését meghatározó tényezık, a lehetséges fejlesztési irányok A térség általános jellemzıinek összegzése A Tiszavasvári kistérség az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el. A statisztikai kistérséghez a következı települések tartoznak (a Tisza folyásiránya szerinti sorban): Szabolcs, Timár, Rakamaz, Tiszanagyfalu, Tiszaeszlár, Tiszalök, Szorgalmatos, Tiszavasvári, Tiszadada, Tiszadob. A kistérség területe 479,05 km2, népessége fı. A 10 település közül 3 (Tiszavasvári, Tiszalök, Rakamaz) városi ranggal rendelkezik, Tiszadob nagyközség, míg a többi 6 település község. A Tisza, a hullámterek, árterek, holtágak és ezekhez kapcsolódó mozaikos tájszerkezet, kihasználatlan ökológiai potenciálja, valamint az erre épülı gazdag helyi hagyomány és kultúra csekély mértékben segíti a térség boldogulását. A Tiszadobon található Andrássykastély fejlesztési kiemelt projekt lendületet adhat a TISZATÉR települések turisztikai fejlıdésének. A terület komoly idegenforgalmi tényezıkkel bír gyógyvíz adta lehetıségek, természetvédelmi területek, jelentıs kultúrtörténeti emlékek, kastélyok, templomok, egyéb mőemlékek, tradicionálissá vált fesztiválok, nagy tömegeket mozgató rendezvények, két világörökségi helyszín közvetlen közelsége, azonban jelenleg nem piacképes attrakció, sokkal inkább csak kihasználatlan lehetıség rendszer. Az idegenforgalmi háttér-infrastruktúra kiépítetlen. Jellemzı a különös madár- és növényvilágú természetvédelmi terület: a Fehérszík. A kistérség belsı piaca gyenge, szők a helyi termékek köre, ezért a helyben keletkezı bevételek/jövedelmek és szociális juttatások gyorsan kiáramlanak. A mezıgazdaság területén, a gyengébb, elsıdlegesen környezetvédelmi meghatározottságú területeket új megközelítésben, a tájgazdálkodás szempontjainak figyelembe vételével kell újraértelmeznünk. A helyi gazdaság jövedelemtermelı képességére jellemzı, hogy az ezer lakosra jutó adózók száma alacsonyabb a megyei és a régiós átlagnál is, a mikrovállalkozások fejlesztésének ösztönzése szükséges. Az ötvenes évek második felétıl folyamatos a képzett fiatal munkaerı elvándorlása, ennek következménye a népesség elöregedése és fogyása. A települések változó mőszaki feltételek mellett, de rendelkeznek a közmővelıdés, egészségügy és szociális alapellátásához szükséges feltételekkel, ez alól néhány kisebb község a kivétel. A települési önkormányzatok többségében hátrányos helyzetőek. A néhány évvel ezelıtti forráshiányos önkormányzatok gazdasági helyzete tovább romlott, fejlesztésre szinte alig tudnak forrást elkülöníteni, a fejlesztési forrásokat jellemzıen hitelbıl finanszírozzák melynek kapcsán olykor a likviditási probléma sem ismeretlen egyegy település számára. Kiemelt feladat a különbözı szempontból hátrányos helyzető csoportok és az itt élı nagyszámú roma lakosság társadalmi integrációjának gyorsítása a foglalkoztatás, oktatás, képzés, kultúra, egészségügy, és lakhatás területén. Fejlesztési lehetıségeinket erısítı tényezı az M3-as autópálya. A települések idegenforgalmi arculatának javítása érdekében elengedhetetlen a régi mőemlék, helyi védelem alatt álló és utcaképi szempontból fontos épületek felújítása, terek, utcák látványképének javítása, homlokzati rehabilitációja. 6

7 Szükséges a térség arculatának, marketingjének kialakítására. Általános ismertségének növelése. A térségben jelen van az a fiatal, kreatív szellemi kapacitás, amely a megújulás humán erıforrása lehet annak ellenére, hogy továbbra is domináns probléma a fiatalok és az értelmiség elvándorlása (egyik legnagyobb kihívás ennek a problémának a kezelése) A térség környezeti állapotának összegzése A térséget természetföldrajzi szempontból a Tisza határozza meg. A természetes táj arculatát döntıen megadja az anyameder, a lefőzıdött kanyarulatok szövevénye és a partjaikat borító galéria erdık sőrője. Az Alföld régi képére emlékeztetı flóra és faunaelemek között sok a hazai védettséget élvezı,és a közösségi jelentıségő faj. Szabályozás után nagy számú és rendkívüli természetvédelmi értéket képviselı holtág és kubikgödör maradt vissza. Mesterséges vízfolyások közül a Keleti-, Nyugati- és a Lónyai-fıcsatorna a legjelentısebb. Tisza vízminısége éves átlagban az I. vízminıségi osztályban sorolható, a komolyabb idıszakos szennyezések a külföldi vízgyőjtıkbıl érkeznek. Áradások alkalmával jellemzı a kommunális szemét és alkalmanként változó cián, nehézfém és egyéb szennyezés. Belföldi terhelést a kommunális szennyvíz bekerülése okozza. A Tisza vízminısége az utóbbi évtizedbe javulást mutat. A folyó mint géncsatorna, sajnos az ártér természeti értékeit veszélyeztetı adventív fajok elterjedését is segíti. A mélyebb fekvéső területek ár és belvíz veszélyeztetetté váltak. Belvizek levezetésére több mint 500 km csatornahálózat épült. Gyakran egyazon évben okoz gondot az árvíz, a belvíz és az aszály. Régen tavakban, állóvizekben gazdag volt a térség, éghajlat kiegyenlítı hatásuk, ökológiai potenciáljuk hiánya a klímaváltozás miatt egyre égetıbb. A terület vízrajzi jellemzıi: vízhiány a vegetáció szempontjából fontos idıszakban, csekély lejtés, Tiszavasvári és térsége csak közvetetten tartozik a folyó vízgyőjtıjéhez, lefolyástalan terület, amely jelentıs belvíz elvezetési gondok forrása. Talajvíz 2-10 méter mélyen helyezkedik el, erısen szennyezett ammóniával, nitrátokkal, nitritekkel. A szennyezettség mára elérte a második vízadó réteget, a harmadik réteg látja el a térséget ivóvízzel. Nagy rétegvíz készletek találhatóak a térség alatt m - nél mélyebb kutakból, nagy só tartalmú 70 C foknál melegebb víz tör elı. Tiszavasvári alkálihidrokarbonátos hévíze gyógyvízzé nyilvánított. Talajadottságok eltérıek, legjobb minıségőek a löszön kialakult csernozjom talajok, a Tisza mentén jellemzıek a fiatal öntés-, réti- és láptalajok. A talaj átalakulás jelenlegi folyamatait a szikesedés, sztyeppesedés, láposodás jellemzi. A levegıt szennyezı elemek közül a por hatása a legjelentısebb. Tiszaújváros légszennyezı hatása kedvezıtlen széljárás esetén eléri a terület déli részét, vegyi szennyezés kockázata csak Tiszavasvárira jellemzı. Parlagfő és egyéb súlyosan allergén növényekkel közepesen fertızött a térség. Rakamazon a 38-as út nagy forgalma jelent komoly légszennyezést. Hulladékkezelés a megyei nagy program miatt átalakulóban van. Kiemelt probléma a régi szeméttelepek megoldatlan rekultivációja. Romák által sőrőbben lakott, telepszerő területeken gond a kommunális hulladék győjtése. Komoly kockázati tényezı a környezet általános higiéniai állapota, wc-k, kóbor kutyák, szétdobált hulladékok, elhanyagolt kertek, közterületek. Az elmúlt évben egyik legfontosabb problémává nıtte ki magát a belvíz-kezelés (jelentıs emberi és anyagi erıforrást felemészt a probléma orvoslása), kistérségi szinten több száz milliós projektek jelentenének megoldást. Romlott a helyzet a hulladékkezelés területén, 7

8 bezárt a Tiszavasvári hulladéklerakó melynek kapcsán jelentısen növekszik a terhe a Tiszavasvári kistérség lakosságának. A kommunális hulladék győjtése a legtöbb helyen szervezett formában zajlik, ennek ellenére számos probléma adódik, többek között a nem megfelelı elhelyezés miatt, ami fokozottan érvényes a veszélyes hulladékokra (pl. gyógyszerek, vegyszerek). Közel tíz éve több településen szeletív győjtıpontok kerültek kialakításra Demográfiai helyzet összegzése A Tiszavasvári kistérség három városában él a kistérség népességének kétharmada. A népsőrőség alacsony, mindössze 80 fı/km2, részben a földrajzi adottságok, részben a negatív demográfiai folyamatok eredményeképpen. A népesség az utóbbi években csökkent, a legtöbb településen a halálozások száma meghaladja a születésekét. A beszőkült elhelyezkedési lehetıségek és a viszonylag alacsony életszínvonal jelentıs elvándorlási folyamatot gerjesztett a kistérségben, a természetes szaporodási mutatók kedvezıtlenül alakulnak. A természetes szaporodás alakulása a népesség életkor szerinti megoszlásának egyik következménye. A települések népességét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy a 14 év alattiak és a 60 év felettiek magas aránya következtében magas az eltartottak aránya, ami fokozott terheket ró az aktív keresıkre. A kistérségben szintén társadalmi-szociális problémaként jelenik meg a roma lakosság életkörülményeinek alakulása. A roma kisebbség lemaradásának csökkentése fontos feladat. Megfelelı intézkedések hiányában félı, hogy szociális problémáik újratermelıdnek, a munkaerıpiaci kereslet által támasztott igényeknek képzettség hiányában továbbra sem tudnak megfelelni. A népességen belül nı a hátrányos helyzető rétegek aránya és valószínősíthetı, hogy növekedni fog a tartós munkanélküliek száma. A munkavállalói korú népesség számának növekedése átmeneti lesz, képzettségi szintje csökken, és ez közvetlenül visszahat a helyi gazdaság lehetıségeire, visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak el. A roma népesség számának és arányának ugrásszerő növekedése várható, és ez a térség fejlıdése szempontjából meghatározó jelentıségő lesz. Az általános iskoláskorúak között a roma tanulók aránya becslések szerint meghaladja a 40%-ot. Romák élethelyzetét tükrözi, hogy az átlag életkor esetükben 10 évvel alacsonyabb, mint a többségi társadalomé. A kistérség lakosságának egészségügyi állapota az országos átlag alatt van, igény mutatkozik egészséges életmódra ösztönzı programok megvalósítására, az ehhez szükséges infrastrukturális háttér kiépítésére. A Tiszavasvári kistérség lakosságára sajnos jellemzı, hogy a passzív pihenést, passzív kikapcsolódást helyezik elınybe a sportos életvitellel szemben. A térség lakosságának egészségi állapota sajnos ezt tükrözi is, melynek megoldására szükség van a szabadidıs infrastruktúra fejlesztésére, hogy minél többet legyenek a családok a szabadban. Nem népszerő a térségben az egészséges életmód szemlélete, szemléletformálásra van szükség. Néhány évvel ezelıtt a térség élen járt a leszázalékolt lakosok listáján országos és regionális szinten egyaránt. Elöregedés jellemzı továbbra is, a fiatalok elvándorlása miatt. 8

9 2. 4. Gazdasági környezet összegzése A Tiszavasvári kistérség városaiban a foglalkoztatottak aránya a megyei átlaghoz közelít, a kistelepüléseken viszont az országos átlag kétharmadát sem éri el. Az álláskeresı népesség, az inaktív keresık és az eltartottak aránya az országban legrosszabb megyei átlagnak megfelelı. A térség népességének aktivitási rátája alacsony. Az álláskeresık aránya a tartós és pályakezdı munkanélküliek között az országos átlagnál majdnem 80%-kal magasabb. Az álláskeresık több mint fele alacsonyan kvalifikált (általános iskolát végzett, vagy még azt sem). A munkavállalók közel 30% térségen kívül dolgozik, településenként az arány igen eltérı, /Tiszavasváriban 19,6%, Tiszanagyfaluban 68%/. A térség városaiban a foglalkoztatottak aránya meghaladja a megyei átlagot, a többi településen csupán 20% körül mozog. Az idénymunkák döntıen a mezıgazdasághoz kötıdnek és változó jelentıségőek a különbözı településeken. Nyári idıszakban a munkanélküliek több mint 60%-át a nık teszik ki, az álláskeresık 90% fizikai foglalkozású. Az álláskeresık 30%-a rendelkezik szakmával vagy középfokú végzettséggel. Gimnáziumi érettségivel 7,4%, felsıfokú végzettséggel 2,7% rendelkezik, ez tükrözi a térség általánosan kedvezıtlen képzettségi szintjét. A tartós munkanélküliek aránya reálisan 30% körüli, az önkormányzatok néhány hónapos foglalkoztatási pályázatai jelentısen javítják a statisztikai mutatót. A pályakezdı munkanélküliek aránya 10% fölötti. A foglalkoztatási mutatók településenként igen eltérıek. A foglalkoztatási mutatók javulását eredményezte a 2009-ben meghirdetett Út a munkába címő program, azonban az esetek nagy százalékában nem értek el jelentısebb eredményeket a települések, a munkavégzési hatékonyság alacsony szintet képviselt. A 2011-es racionalizált közmunkaprogram, alacsonyabb létszámmal de magasabb hatékonysági fokkal kívánja elısegíteni a településképek javítását. Nı a munkavállalói korú népesség, ezzel párhuzamosan csökken a regisztrált munkanélküliek száma. A kedvezınek látszó folyamat részletes kutatást igényel, mert az életminıségére utaló egyéb mutatók nem tükrözik a javuló tendenciát, figyelmeztetı a negatív elvándorlási mutató és a csökkenı népesség. Magas a be nem jelentett munkaerı aránya, mely gazdasági helyzetképen javíthat a családi adózás rendszerének bevezetése. Népességen belüli arányukat jelentısen meghaladja a roma álláskeresık aránya, a Tiszavasvári kistérségben kiemelkedıen magas országos viszonylatban. Az oktatási intézmények szakmailag felkészültek a munkaerı piac képzési igényeinek kielégítésére, megszervezıdött a térségi integrált szakképzı központ, ugyanakkor a szakképzési kínálat rugalmatlan. Hiányzik a magas innováció-tartalmú, magasan képzett munkaerıt igénylı ipari tevékenység. A vállalkozók a magas munkanélküliség ellenére, gyakran panaszkodnak munkaerı-hiányra az alacsonyabb végzettséget igénylı területeken is. A térség vonzereje a befektetık számára alacsony. Az olcsó bérmunkára alapozó vállalatok nem csábíthatók a térségbe. Budapest, Nyíregyháza és a fejlettebb vidékek humán-erıforrás elszívó hatása erısödik. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a Tiszavasvári kistérségben az országos átlaghoz viszonyítva magasabb a mezıgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak aránya és alacsonyabb a szolgáltatási jellegő ágazatokban foglalkoztatottaké. 9

10 Csekély a civil szféra foglalkoztatási képessége és hajlandósága is. Az esélyegyenlıség szerepének felértékelıdése komoly javulást hozhat a foglalkoztatás területén. Külön ki kell emelnünk, hogy a roma lakosság által sőrőbben lakott településeken a legnagyobb a munkanélküliségi ráta. Képzettségük, munkaerı piaci esélyeik lényegesen alacsonyabbak. Roma fiatalok egyharmada szerez szakmunkás bizonyítványt, gimnáziumot 1-2% végez. Népszerőek a térségi közmunkaprogramok. Igény mutatkozik a fiatalok elhelyezkedését segítı programok indítására és megvalósítására. A foglalkoztatás javulhat a térség turisztikai kapacitásának kiaknázásával, a Tisza és környéke megélhetést adhat sok családnak a térségben a Tiszavasári kistérség által megfogalmazott jövıkép alapján. A térség kedvezı tényezıje, hogy a terület déli határától 6 km-re halad az M3-as autópálya, amely a Rétközi rész elérhetıségét is javítja. Két számjegyő fıútvonalakkal kapcsolódunk az országos hálózathoz. Különösen kritikus a 38-as út terhelése Rakamaz belterületén. Alsóbb rendő úthálózat kiépültnek tekinthetı, de néhány helyen komoly felújításra szorul. Tiszadob- Tiszavasvári tekintetében életveszélyes a közlekedés, az útszakasz szélesítésre indokolt, és célszerő lenne Tiszadada forgalmát is bekötni ide. Gazdasági, idegenforgalmi lehetıségeinket bénítja, hogy egyetlen fix, egész évben használható híd van a térségben. A kompok és a tiszadobi pontonhíd csak idıszakos összeköttetést biztosít. A buszközlekedés a távolabbi munkahelyekre történı ingázás lehetısége több településen hiányzik. Vasúthálózat kiépített, személy és áruforgalomban szerepe csökken. Megszüntetésre az Ohat-Pusztakócs-Tiszalök közötti vasútvonal szakaszt javasolják. Rétközi kisvasút helyzete válságos, megmentése turisztikai szempontból is fontos. Kerékpárút kiépítettsége folyamatosan nı, további fejlesztése indokolt, különösen a Tisza töltésein bír jelentıs idegenforgalmi szereppel. Hiányzik a vízi turizmus infrastrukturális háttere. Hajó kikötı csak Tiszalökön és Rakamazon van, hiányoznak a csónak és jacht kikötık. A nyári tiszai turizmus szempontjából kulcskérdés a Tiszalöki hajózsilip mőködése. Légi közlekedésben debreceni és nyíregyházi reptér fejlesztése segíthetne. Közmő ellátottság tekintetében a villamos-, és gáz hálózat kiépítettsége teljes. Néhány külterületi lakott rész kivételével az egészséges ivóvíz ellátás biztosított, a szennyvíz rendszer több településen teljesen hiányzik, vagy csak részben kiépített. Mind az ivóvízhálózat- mind a szennyvízhálózat teljes kiépítésére kell törekedni. A bel- és árvízvédelem létesítményei nagyrészt kiépítettek, karbantartásuk, fejlesztésük erısen indokolt. A térség kisebb településein a vezetékes telefon szolgáltatás hiányos, ezeken a településeken az Internet szolgáltatás mikrohullámon mőködik. Mobil szolgáltatók lefedettsége majdnem teljes. Külterületi lakott részek megközelíthetısége az utak állapota miatt nehéz. Különösen nagy gond a roma telepek és többségében romák lakta részek infrastrukturális hiányainak pótlása. A turizmus fejlesztése érdekében fontos, kiránduló utak, tanösvények, bemutató központok, erdei iskolák, lovas bázisok, lovas, kerékpáros, vízi túraútvonalak kiépítése, kitáblázása. Azokon a településeken, ahol nincs teleház, közösségi tér, indokolt az integrált közösségi terek kialakítása és mőködtetése. A roma kisebbségi önkormányzatok együttmőködésével ösztönözni szükséges a romák képzését és foglalkoztatását segítı infrastruktúra kiépítését. A térség impozáns természeti környezettel rendelkezik, melynek kapcsán szükséges az erdei infrastruktúra kiépítésére ahhoz, hogy turisztikai látványosságként felvonultathatóak legyenek az erdıs területeink. Erdei iskolák, erdei ösvények kiépítésére van szükség. Helyi piacok kiépítése és felújítása is szükséges. 10

11 A térségben mőködı vállalkozások nagy részének munkahelyteremtı képessége csekély, mindez abból fakad, hogy a megyében és a térségben is alapvetıen tıkeszegények a vállalkozások. A térségben a fontosabb vállalkozások jellemzıen a helyi lakossági igényeket kielégítı szolgáltatók, a mezıgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtók. A legnagyobb vállalkozási kedv még mindig a kereskedelemben és a vendéglátásban tapasztalható. Az ipar tıkeigényesebb, nehezebben megtérülı, kockázatos ágazatai csak szakmai, üzleti ismeretekkel és megfelelı piaci háttérrel rendelkezık körében keresett területek. A kistérségben az üzleti infrastruktúrák kiépítettsége nagyon nagy hiányosságokat mutatnak, holott ezek elérhetısége fontos elıfeltétele a versenyképes gazdaság és vállalkozói szféra kialakulásának Az idegenforgalmi potenciál vegyes képet mutat a kistérségben: minden település rendelkezik turisztikailag hasznosítható természeti, kulturális vagy építészeti látnivalókkal, de az idegenforgalmat kiszolgáló infrastruktúra kiépítettsége, a szolgáltatások színvonala nem megfelelı Társadalmi környezet összegzése Alacsony a vállalkozói aktivitás, a vállalkozási szerkezetben az alacsonyabb tıkével alapítható társasági formák dominanciája a jellemzı. A vállalkozások majdnem 80% egyéni vállalkozás. Az önkormányzatokhoz befolyó iparőzési adó alacsony összege mutatja a vállalkozások tıke szegénységét, szerény jövedelmét és alacsony munkahely teremtı képességét. A termelık gazdasági önszervezıdése gyenge. A kistérségben kevés külföldi tulajdonú cég tevékenykedik, multinacionális cégek csak a kereskedelem területén jelentek meg. A jelentısebb szolgáltatások a helyi lakossági igények kielégítésére szervezıdnek. A helyi gazdaság gyenge teljesítményének oka a piaci környezet fejletlensége és a vállalkozások alacsony termelékenysége. Mezıgazdaságban foglalkoztatottak részaránya meghaladja az országos átlagot, és jelentıs a kiegészítı tevékenységként gazdálkodók száma. Alacsony képzettségőek aránya magas e területen. A nagy iparszerően termelı gazdaságok mellett, erısen korlátozott piacképességgel mőködı, önfoglalkoztató kényszervállalkozások mőködnek, döntıen a GOFR növényekre szőkült termékszerkezettel, még ott is, ahol ez nem indokolt. Mőködik a hagyományokkal rendelkezı gyümölcs és zöldség termelés is, azonban a termelési módszerek korszerőtlenek. Termelésbiztonság növelése érdekében indokolt az öntözés kiépítése. Történelmi léptékben kiemelkedı állattartás a térség kiváló adottságai ellenére visszaszorult a nagyüzemi, intenzív keretek közzé. A korábbi háztáji termelés töredékére esett vissza. Állatlétszámban az agrár környezetgazdálkodási támogatásba bevont területeken, növekedés érzékelhetı, EU normák szerinti tartás infrastrukturális feltételei hiányosak. Az országos átlag alatti mértékő erdıterületek jelentıs része nemes nyár ültetvény, ennek potenciális termıhelyei kiemelkedı természetvédelmi értékkel bírnak. Faállomány csere indokolt. Alacsony a mezıgazdasági termékeken alapuló feldolgozóipar aránya. Ipari vállalkozások, és az iparban foglalkoztatottak aránya meghaladja a megyei átlagot, de az országostól jelentısen elmarad. Az iparban foglalkoztatottak több mint kétharmada három városban dolgozik. Modern ipar csak Tiszavasváriban mőködik. Kézmőves ipar hagyományai is élnek. A térség energia szükségletének döntı része kívülrıl érkezik, kivételt csupán a tiszalöki vízerımő képez. 11

12 Energetikai szempontból jelentıs tartalékok rejlenek a mezı- és erdıgazdálkodás melléktermékeiben. Szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya és száma jóval alacsonyabb az országos átlagnál, döntı részük élelmiszer boltban dolgozik. Üzleti szolgáltatás szerény mértékő és elaprózott, az üzleti infrastruktúra hiányzik. Az idegenforgalmat kiszolgáló infrastruktúra kiépítettsége és színvonala a kedvezı adottságok ellenére nem megfelelı, összetétele kedvezıtlen. Több kiemelten fejlesztendı turisztikai célpont található a térségben. Szükséges a turisztikai kínálat egységes kiajánlása. A vállalkozások részérıl jelentıs pályázati aktivitás tapasztalható, reális projektötletekkel rendelkeznek. Kiemelten fontos a kezdı vállalkozások támogatása. Közel száz bejegyzett civil szervezet mőködik térségünkben. Meglepıen nagy szám a települések gazdasági, társadalmi mutatóiból nem következtethetnénk ekkora civil aktivitásra. Sajnos az egyesületek döntı többsége a minimális tagdíjon kívül önkormányzati támogatásból gazdálkodik. 10% foglalkoztat legalább egy fı alkalmazottat. A térségben a civil szervezetek gazdasági potenciálja kicsi, mőködésük gazdasági alapja gyenge. 5%-ot sem éri el a kiemelten közhasznú státuszú, 15% közhasznú. A legnagyobb foglalkoztató egyesület, térségi szociális feladatokat végez és ezzel 14 fınek ad munkát. Meglepı, hogy a romák által alapított 5 szervezetbıl kettı jelentıs költségvetéssel gazdálkodik. Mindkettı fıállású alkalmazottal dolgozik. Természet-védelemmel egy 6 fıvel tevékenykedı közalapítvány és egy egyesület foglalkozik, 3 komolyabb érdekvédelmi szervezet mőködik. 4 polgárır szervezet gazdálkodik nagyobb költségvetéssel. Közmővelıdési, településfejlesztési, óvoda támogatási céllal egyegy szervezet foglalkozik. Jelentıs civil szervezetek több mint fele szabadidıs tevékenységre szervezıdött. Döntıen horgász, vadász és sportegyesület. A térségben a civil szférában foglalkoztatottak száma kb. 40 fı. Rendezvényeiket, győléseiket is más célú létesítményekben tartják. 12 szervezet saját tagjai számára, 11 pedig kifelé is szolgáltat. Tagdíjak igen nagy szórást mutatnak, döntıen nem ebbıl élnek a szervezetek. A vizsgált 30 szervezet éves szinten átlagosan több mint 200 rendezvényt bonyolít le. Nyilatkozataik alapján közel 500 fı önkéntest tudnak mozgósítani. 9 szervezetnek van írásban rögzített együttmőködési megállapodása más szervezetekkel. Az innovatív, kezdeményezı, közösségi szolgáltatásokat felvállaló szervezetek néhány évesek, döntıen a rendszerváltás után alakultak. A nagy múltú szervezetek szabadidıs tevékenységekre szervezıdtek. A civil szervezetek erısítésében jelentıs gazdasági és foglalkoztatási tartalékai vannak a térségnek. A Tiszavasvári kistérség határain túlnyúló együttmőködési törekvések rajzolódnak ki. Rendszeres információs- és szakmai tapasztalatcsere lehetıség áll a civilek rendelkezésére, melynek struktúráját erısíteni és szélesíteni szükséges. A térség két legjelentısebb civil csoportja a horgász- illetve a vadászegyesületek. Mindkét szektor képviselete megtalálható a települések 3/4-én és elmondható, hogy a két szektor együttvéve több, mint ezer taggal mőködik. Anyagi kondícióikat tekintve a legnagyobb fejlesztési potenciállal rendelkeznek, hiszen azon civil szervezetek közé tartoznak, amelyek rendelkeznek tulajdonnal - amit lehet fejleszteni -, illetve rendelkeznek csekély forrással is - amibıl van mit fejleszteni. A turizmusban rejlı lehetıségek kiaknázása kapcsán lépések mutatkoznak a horgász- és vadászegyesületek együttmőködésére is. 12

13 Az elmúlt idıszakban a Tiszavasvári kistérségben javultak a civil szervezetek mőködési feltételei: Tiszavasváriban regionális forrásból kialakításra került egy Civil Ház, míg Tiszadobon az ÚMVP III-as tengelyének horizontális intézkedése jóvoltából Integrált Közösségi Szolgáltató Tér került, illetve kerül kialakításra. A kistérség társadalmi aktivitása magánéleti, családi, gazdasági problémák miatt jellemzıen csökken vagy stagnál a korábbi évekhez viszonyítva. Azonban a túlélı civil szervezetek megerısödhetnek a jövıben és a kialakításra került civil épületek egymással való szakmai kapcsolattartása további lehetıségeket rejt a Tiszai együttmőködés reprezentálására. Jellemzıen nagyarányú és sikeres a civil szervezetek Nemzeti Civil Alapprogramban történı részvétele, mely tovább enyhít mőködési nehézségeiken. 13

14 II. JAVASLATTEVİ FÁZIS 3. Stratégiai Program A Tiszavasvári Kistérség Területfejlesztési Stratégiája és Operatív Programja címő dokumentáció a kistérségben élık jólétének a növekedését tőzte ki célul. Az utóbbi évek tapasztalati adatai azt mutatják, hogy a fiatalok és a jól képzett munkaerı elvándorol a kistérségbıl, sajnos többnyire nem idılegesen hanem véglegesen. A felülvizsgálat során megállapítható, hogy hangsúlyossá kell tenni ennek a folyamatnak a csökkentését, lehetıséget szükséges biztosítani a fiataloknak arra, hogy megtalálják számításukat térségünkben. A legnehezebb feladat ami a települések vezetıi elıtt áll. Reményteljes a települések közötti összhang, együttmőködési szándék és együttmőködési gyakorlat. Korábbi évekre visszatekintve, azok a programok, projektek voltak igazán eredményesek, szemléletesek amelyeket sikerült kistérségi szintre emelni úgy, hogy több település is csatlakozott az adott kezdeményezéshez. Ennek a katalizátora a korábbi években a Tiszatér Társulás menedzsmentje volt, létjogosultságát a Társulás menedzsmentje továbbra is biztosítja az iránta kialakult kapcsolati- és bizalmi tıkét tekintve. A projektek kidolgozásával és bonyolításával foglalkozó Tiszatér Társulás a jövıben nagyobb hangsúlyt kell, hogy helyezzen az ötlet -ek kidolgozására és az ötletek generálására. A Tiszavasvári kistérség településein élık jólétének a növekedése csak hosszú távon lehetséges, s nyilvánvalóan számos gazdasági, társadalmi tényezı befolyásolja. Jelen dokumentáció feladata, hogy a korábban megfogalmazott irányt felülvizsgálja és szükség esetén korrekciók megfogalmazásával elısegítse a kistérség gazdaságának fejlıdése által a lakosság jólétének biztosítását. A fejlesztési irányok kidolgozása, a programcsomagok és alprogramok megfogalmazása során az alábbi szakmai alapelvek voltak a támpontok: Egy olyan program készüljön, amely valós választ ad a valós kistérségi igényekre Egy olyan program készüljön ami aktualizált problémaköröket aktualizált megoldási javaslatokkal törekszik orvosolni Egy innovatív program készüljön, amely egyrészt dokumentum formájában, másrészt az informatikai lehetıségeket hasznosítva naprakész, mőködı, élı programot biztosít a kistérség szereplıi számára A kistérség vezetıi évekkel ezelıtt felismerték, hogy a kistérségi gazdaság dinamizálása, s ezáltal munkahelyek teremtése csak összehangolt cselekvés révén valósítható meg. Fontos, hogy a települési együttmőködés útján kialakított gazdaságfejlesztési célok és prioritások figyelembe vegyék a helyi igényeket, ugyanakkor illeszkedniük kell a regionális, országos fejlesztési elképzelésekhez, így lehetıvé téve a támogatási források lehívását. A kistérség belsı forrásai szőkösek, az országos szinten elérhetı támogatásokért pedig verseny folyik a kedvezményezett térségek között. Mindezek következtében fontossá válik a koncentráció a források porlasztása nem vezet célra, valamennyi probléma egyidejő kezelése nem sikeres. 14

15 A stratégia kiindulópontja a jövıkép, amely a kistérség jövıbeni kívánatos állapotát mutatja be. A jövıképben foglaltak és a jelenlegi helyzet közötti eltérések, feszültségek csökkentését,a jövıképben leírt állapot elérését célozza a stratégia- és operatív program Jövıkép A Tiszavasvári kistérség versenyképes, a helyi adottságokra és hagyományokra épülı gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelı minıségő és mennyiségő munkahelyet és elfogadható jövedelmet biztosít a térség lakosságának, így a foglalkoztatottak és munkanélküliek aránya normalizálódik, közelít az országos értékekhez. A lakosság iskolai végzettsége megfelelı, a kistérségbıl a diplomások kiáramlása elenyészı mértékőre csökken. A hátrányos helyzető és roma lakosok széleskörő segítség által elindulnak a gazdasági- és társadalmi felzárkózás útján. A kistérség gazdaságában a mezıgazdaság fontos szerepet tölt be, a helyi adottságokra, hagyományokra és környezeti lehetıségekre alapozva versenyképes termékeket állít elı belsıés külsı piaci fogyasztásra egyaránt oly módon, hogy teret nyer a mezıgazdasági feldolgozó üzemek mőködése és hozzáadott érték termelı hatása. Az iparban a kistérség kis- és közepes vállalkozásai szoros együttmőködésben dolgoznak. A tercier szektor az élet minden területén kínál szolgáltatásokat a lakosság és a vállalkozások számára, a kistérség a hazai- és nemzetközi turizmus egyik kedvelt célpontja. A kistérség minden településén kiépültek a szükséges közmővek, a kistelepüléseken is biztosítottak a minıségi élet feltételei. A térség útjai jó minıségőek, biztosított annak lehetısége, hogy a kistérségbe érkezı turisták kerékpáron eljuthassanak térségünk természeti és kulturális látnivalóihoz. A települések rendezettek, a közterületek, magánházak jó állapotban vannak, számos park, pihenıhely, játszótér biztosítja a térség lakosságának kikapcsolódási lehetıségét Misszió Teremtıdjenek meg a Tiszavasvári kistérségben a gazdaság diverzifikált fejlıdésének és a fejlett vállalkozói szféra kialakulásának az alapjai oly módon, hogy ez a lakosság életminıségének javulását eredményezze fenntartható módon. A misszió a fejlesztés alapcélja, a késıbbiekben kijelölt stratégiai célok, részcélok, prioritások mind-mind a misszióban foglalt elérését célozzák. A misszióban megfogalmazott megfelelı életminıség biztosítása kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az életminıség javítása komplex és bonyolult feladat, amely csak évek, évtizedek múlva hozhat eredményeket. A misszió utal arra, hogy a kistérség valamennyi településének részesednie kell a kistérségi különbségek csökkentésére irányuló munkából és természetesen részesülniük kell az elért eredményekbıl is egyaránt. 15

16 3.3. Stratégiai célok és prioritások A kistérség jövıképe, valamint az elızıekben felvázolt stratégiai keretek alapján a Tiszavasvári kistérség területfejlesztési koncepciójában megfogalmazott stratégiai célok az alábbi struktúrában továbbra is fenntartható: I. A kistérségben mőködı vállalkozások versenyképességének növelése II. A kistérségi foglalkoztatási lehetıségek bıvítése III. Minıségi társadalmi és természeti környezet biztosítása A felvázolt stratégiai célok elérésének biztosítása érdekében összhangban a bemutatott stratégiai kerettel - öt fejlesztési prioritás lett kijelölve: A. Iparfejlesztés B. Turizmusfejlesztés C. A hozzáadott érték növelése D. Infrastruktúrafejlesztés E. Humán erıforrás fejlesztés (horizontális prioritás) 3.4 Fejlesztési programcsomagok: 1. Versenyképes kistérség 2. Biztonságos kistérség 3. Fejlıdı kistérség 4. Élhetı kistérség A versenyképes kistérség programcsomag a gazdaság fejlesztését, diverzifikációját célozza. A mőködı vállalkozások gazdasági aktivitásának, versenyképességének fokozását, az együttmőködés növelését, s széleskörő befektetés-ösztönzési tevékenységet határoz meg további vállalkozások térségbe vonzása érdekében. A javasolt programcsomag a modern üzleti infrastruktúrák kiépítését, vállalkozói kapcsolatok elmélyítését, szélesítését, a vállalkozási környezet infrastrukturális elemeinek javítását, valamint a munkaerı fejlesztését foglalják magukba. A biztonságos kistérség programcsomag az életminıség környezeti feltételeinek javítását célozza, elsısorban az infrastrukturális hiányosságok felszámolása révén. A környezet és a közösség védelméhez elengedhetetlen a bel- és csapadékvíz elvezetésének megoldása, az 16

17 ivóvízhálózat rekonstrukciója, valamint a természeti értékek rehabilitációja és megırzése amely segít az életminıség növekedését. A fejlıdı kistérség programcsomag a kistérség vidéki területein a települések lakosságmegtartó képességének növelését, valamint az alternatív jövedelmi lehetıségek fejlesztése révén a lakosság foglalkoztatásának elısegítését célozza. Ennek megfelelıen egyrészt a mezıgazdasági szerkezetátalakítási folyamatot, az adottságoknak megfelelı termékstruktúra kialakítását, másrészt a turizmusban rejlı, eddig nem megfelelıen hasznosított potenciál fejlesztését ösztönzi. A térségi kohézió és a települések lakosságmegtartó képessége érdekében egyrészt a belterületi úthálózat, az összekötı utak, illetve a térségi kerékpárutak infrastruktúrájának korszerősítését, másrészt a rendezett települési környezet, a közterek- és épületek felújítását célzó alprogramokat jelöli ki. Az élhetı kistérség programcsomag a közösségi szolgáltatások feltételeinek javítását célozza. A települések lakossága számára meghatározó az alapfokú nevelés és oktatás intézményeinek mőködése. Ebbıl kifolyólag az óvodák és általános iskolák mőködési feltételeinek javítását célozza a programcsomag. Egy közösség életében meghatározó az idıskorúak, valamint a hátrányos helyzető lakosság segítése. Ezért az idısotthonok fejlesztésével párhuzamosan javasolt a házi gondozás rendszerének kiépítése, bıvítése, valamint a hátrányos helyzető lakosság társadalmi, munkaerıpiaci reintegrációját célzó programok beindítása (képzési, foglalkoztatási programok, tehetséggondozás). A szabadidı kulturált eltöltése érdekében a rekreációs lehetıségek infrastruktúrájának fejlesztése szükséges 17

18 3.5. A Tiszavasvári kistérség területfejlesztési stratégiájának célrendszere Általános cél A Tiszavasvári kistérség versenyképes, a helyi adottságokra és hagyományokra épülı gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelı minıségő és mennyiségő munkahelyet és elfogadható jövedelmet biztosít a térség lakosságának Stratégiai célok A kistérségben mőködı vállalkozások versenyképességének növelése A kistérségi foglalkoztatási lehetıségek bıvítése Minıségi társadalmi és természeti környezet biztosítása Operatív célok Iparfejlesztés Turizmusfejlesztés Hozzáadott érték növelése Infrastruktúrafejlesztés Humán erıforrás fejlesztés Intézkedéscsomagok VERSENYKÉPES KISTÉRSÉG BIZTONSÁGOS KISTÉRSÉG FEJLİDİ KISTÉRSÉG ÉLHETİ KISTÉRSÉG - Tıkevonzó-képesség javítása - Vállalkozások közötti együttmőködések ösztönzése - Kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének elısegítése - Humánerıforrás fejlesztése - Minta értékő foglalkoztatási modellek kidolgozásának, mőködtetésének ösztönzése - Közbiztonságot javító fejlesztések ösztönzése - Ár- és belvízvédelmi fejlesztések megvalósítása - Vízminıség védelme - Hulladékgazdálkodás szemléletváltásának ösztönzése - Táj-rehabilitáció, természetvédelem Intézkedések - Alternatív gazdasági modellek megjelenésének ösztönzése - Turisztikai kínálat bıvítése - Turisztikai együttmőködések erısítése (TDM) - Közlekedési infrastruktúra fejlesztése - Megújuló energia hasznosítás ösztönzése - Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése - Szociális- és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése - Rekreációs lehetıségek bıvítése - Hátrányos helyzetőek társadalmi integrációja

19 3.6. Fejlesztési alprogramok szerkezete: Versenyképes kistérség Tıkevonzó-képesség javítása Vállalkozások közötti együttmőködések ösztönzése Kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének elısegítése Humánerıforrás fejlesztése Minta értékő foglalkoztatási modellek kidolgozásának, mőködtetésének ösztönzése Biztonságos kistérség Közbiztonságot javító fejlesztések ösztönzése Ár- és belvízvédelmi fejlesztések megvalósítása Vízminıség védelme Hulladékgazdálkodás szemléletváltásának ösztönzése Táj-rehabilitáció, természetvédelem Fejlıdı kistérség Alternatív gazdasági modellek megjelenésének ösztönzése Turisztikai kínálat bıvítése Turisztikai együttmőködések erısítése (TDM) Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Megújuló energia hasznosítás ösztönzése Élhetı kistérség Oktatási és nevelési intézmények fejlesztése Szociális- és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Rekreációs lehetıségek bıvítése Hátrányos helyzetőek társadalmi integrációja

20 4. Az Operatív Program A legfontosabb területfejlesztési feladatok, vagy más szóval a prioritások adnak garanciát a jövıképbıl levezetett hosszú távú, stratégiai célok elérésére. Minden prioritáshoz több stratégiai fejlesztési program tartozik. Ezek a programok fogalmazzák meg, hogy a prioritások hogyan, milyen módon teljesülhetnek. A stratégiai program általános célja annak megfogalmazása, hogy a kistérség egészének fejlıdése szempontjából a programnak mi a jelentısége, a megvalósítása miért célja a kistérségnek. A stratégiai program abban az esetben is megfogalmazódhat, ha az a térség számára fontos, de pillanatnyilag nincs olyan személy vagy szervezet, amely az adott program kezdeményezıje, koordinátora vagy végrehajtója lehetne. Ezzel szemben az operatív programok azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozzák meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósítás megkezdésére. E feltételek között meghatározó a kezdeményezı, a késıbbi gesztor/kedvezményezett személye, az adott program elıkészítettségi foka (pl. mőszaki és pénzügyi tervek, szakhatósági engedélyek), a végrehajtásnak személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása. A 18/1998 KTM rendelet szellemében (mely az operatív programok tartalmi követelményeit is meghatározza) az egyes programok kidolgozása a következı egységes elvek alapján történt: az operatív program célja (általános és közvetlen célok) indoklás (kapcsolat a stratégia programmal) a program tartalma, az egyes komponensek leírása a program várható hatásai és eredményei (lehetıség szerint számszerősíthetı indikátorokkal) területi hatókör kedvezményezettek köre (általános és közvetlen kedvezményezettek) a programvégrehajtás fıbb szereplıi (projekt koordináció, projekt menedzsment, végrehajtók köre) a megvalósítás ütemezése a program költségvetése és lehetséges forrásai a megvalósítás értékelési kritériumai (lehetıség szerint számszerősíthetı indikátorokkal) kapcsolat az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal kapcsolat a kistérségi program egyéb prioritásaival. 20

21 5. Kiemelt projektmodulok 5.1. Befektetési környezet fejlesztése, vonzerejének fokozása A program célja Infrastrukturális fejlıdés A vállalkozói környezet javulása A befektetési lehetıségekkel kapcsolatos információáramlás mennyiségi és hatékonyságbeli javítása a kistréség gazdaságának fejlıdéséhez szükséges addicionális tıkebevonás (mőködıtıke befektetések, zöldmezıs beruházások, valamint a meglévı kapacitások bıvítése és korszerősítése) a vállalkozások közti kooperáció kibontakoztatása A program indoklása A legkisebb településnek is elemi érdeke, hogy a vállalkozások számára létfontosságú infrastruktúra (a szennyvíztıl a kommunikációig) és a földterületek és/vagy egyéb ingatlanok biztosításával alkalmassá váljanak arra, hogy gazdasági tevékenységet folytassanak területükön, különös szerepe lehet azon településeknek (Rakamaz, Tiszavasvári, Tiszalök), melyeken mikrotérségi kisugárzású gazdasági bázis kiépülésére van remény és lehetıség. Az e településeken lérehozandó/továbbfejlesztendı iparterület/vállalkozói övezet/ipari park néhány szomszédos község számára közvetlen elınyöket ígér, de az ilyen fejlesztések közvetve az egész kistérség melynek nagyobb része számára az ipartelepítés sem indokolt fejlesztési irány, sem nem reális forgatókönyv - gazdaságát erısítik. Törölt: A program tartalma Infrastruktúrával ellátott iparterület kialakítása, illetve a már meglevı fejlesztése az arra leginkább alkalmas településeken. A vállalkozások irányába intenzív telephely-marketing (kiadványok, PR stb.) folytatása szükséges, valamint a munkaadók igényeit tükrözı, bevonásukkal megvalósítandó munkaerı-képzési programok elımozdítsa. Mindemellett lényeges feltétel az önkormányzati ügyintézés hatékonysága is, aminek feltételét képezi az önkormányzat szervezeti kultúrája, az abban kulcsszerepet játszó emberi tényezı. ( szolgáltató önkormányzat ). A program várható hatásai és eredményei Vállalkozások számának emelkedése Lakhelyközeli munkahelyek bıvülése, ingázás csökkenése A feldolgozóipari tevékenység termelékenységének növekedése 21

22 A hozzáadott érték pozitív változása Területi hatókör Elsıdleges helyszínek a kistérségi mikrokörzeti központok. Kedvezményezettek vállalkozások önkormányzatok képzı intézmények A végrehajtás szereplıi Önkormányzatok és társulásaik Vállalkozások Vállalkozói érdekképviseletek Képzı intézmények A megvalósítás ütemezése folyamatos Költsége és forrásai A megvalósíthatósági tanulmányok, infrastrukturális fejlesztések, telephely-marketing intézkedések a néhány millió forintos költségtıl egészen a milliárdos nagyságrendig terjedhet. A források egy része a helyi önkormányzati forrásból (akár fejlesztési hitel is), más részük ágazati/miniszteriális forrásokból, illetve a decentralizált EU támogatások költségvetési társfinanszírozási konstrukcióiból biztosítható, de bizonyos fejlesztésekhez jelentıs vállalkozói hozzájárulásokkal is számolni lehet. A megvalósítás értékelési kritériumai Kínálati oldalról eredménynek számít az ipari-vállalkozói övezetek létrejötte és befektetésösztönzési kiadványok megjelenése, keresteti oldalról a betelepülı/elinduló új vállalkozások számának gyarapodása, területfejlesztési oldalról a helyben foglalkoztatottak számának emelkedése. Kapcsolat nagyobb térségi fejlesztési prioritásokkal Közvetlen a kapcsolat az érvényben levı Új Széchenyi Terv prioritásaival. 22