Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila"

Átírás

1 Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ A ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT Munkaerı-piaci képzések Ajánlott képzés Elfogadott képzés Munkaviszonyban állók képzése Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamok Vállalkozóvá válás támogatása Foglalkoztatás bıvítését szolgáló bértámogatás Közhasznú foglalkoztatás Pályakezdık munkatapasztalat szerzı támogatása Pályakezdık foglalkoztatási támogatása MELLÉKLETEK... 25

3 1. BEVEZETİ Az aktív eszközök hatékonyságának vizsgálata az e célra kialakított ún. monitoring rendszeren keresztül történik. A vizsgálat a munkaerı-piaci képzésekben, a bértámogatásban, a vállalkozóvá válás támogatásában, a pályakezdık munkatapasztalat szerzési, valamint foglalkoztatási támogatásában részesültek közül azokra irányul, akik támogatása a terveknek megfelelıen tehát nem idı elıtt fejezıdik be. Ez utóbbi három aktív eszköz január 1-jétıl megszőnt, a jelen vizsgálatban szereplı támogatások nyújtására a fenti idıpont elıtt került sor. A vállalkozóvá válás helyét megváltozott szabályokkal egy új támogatási forma vette át, melyre azonban jelenleg nem terjed ki a monitoring vizsgálat. A követı vizsgálat egy kérdıíves felmérésen alapszik, amelyre a támogatás befejezıdését követı harmadik hónap után kerül sor. Azoknál az eszközöknél, ahol van elıírt továbbfoglalkoztatási kötelezettség bértámogatás, foglalkoztatási támogatás és munkaviszonyos képzés, ennek lejártát követıen 3 hónappal történik a megkeresés. Az ajánlott és elfogadott képzésben résztvevık és a vállalkozóvá váltak esetében közvetlenül az érintett személyeknek, míg a munkaviszonyban állók képzése, a bértámogatás és a pályakezdı eszközök esetén a támogatást igénybe vevı munkaadóknak juttatjuk el postai úton a kérdıíveket. A közhasznú munkán foglalkoztatottakról a MONITORING a saját nyilvántartási adatainkból szolgáltat információt. A kiküldött kérdıívekkel elsısorban arra keressük a választ, hogy az aktív eszközök résztvevıi a program befejezıdése után három hónappal milyen arányban tudtak elhelyezkedni, vagy munkájukat támogatás nélkül is megtartani, illetve saját vállalkozásban dolgozni. Emellett a monitoring vizsgálat információkat szolgáltat az aktív eszközökben résztvevık különbözı ismérvek szerinti összetételérıl, valamint a befejezıdött támogatások költségeirıl, az egy fıre, illetve egy elhelyezkedettre jutó költségekrıl is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat óta folyamatosan vizsgálja az aktív eszközök hatékonyságát, mely vizsgálatok félévente kerülnek elvégzésre. Ez alkalommal a 2007-ben befejezıdött, illetve lejárt továbbfoglalkoztatási kötelezettségő támogatások adatait dolgoztuk fel. A vizsgált támogatások egy részét még 2006-ban a régiót alkotó Baranya, Somogy és Tolna munkaügyi központjai nyújtották. 2. A ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A dél-dunántúli régióban ben befejezıdött programokból összesen 13 ezren kerültek ki, ami 12%-kal elmaradt az egy évvel korábbi létszámtól. Ebbıl a követéses vizsgálatokba bevontak száma 6,9 ezer fıt tett ki, a további 6,1 ezer fı közhasznú munkán foglalkoztatott személyrıl pedig a saját nyilvántartásunk biztosított adatokat. A követéses vizsgálatba bevontak 57%-a képzésben, a többiek támogatott foglalkoztatásban vettek részt. Az egy évvel korábbi arányokhoz képest kis mértékben emelkedett a képzésben résztvevık súlya. 1

4 A programokat befejezettek számának alakulása Eszközök év Index, % év = 100 Ajánlott (csoportos) képzés ,0 Elfogadott (egyéni) képzés ,2 PRKK által szervezett ajánlott képzés ,8 PRKK által szervezett elfogadott képzés Álláskeresık képzése összesen ,0 Munkaviszonyban állók képzése ,6 Képzés összesen ,3 Vállalkozóvá válás támogatása ,7 Bértámogatás ,3 Munkatapasztalat szerzés támogatása ,0 Foglalkoztatási támogatás ,9 Nyomon követésbe bevontak összesen ,7 Közhasznú foglalkoztatás ,1 Megfigyeltek összesen ,8 Az elızı évhez képest 14%-kal visszaesett a képzést befejezettek száma, ez azonban jelentıs átrendezıdést takar a képzések szerkezetét a szervezés típusa és finanszírozási forrása szerint tekintve. Míg a decentralizált Foglalkoztatási Alaprészbıl finanszírozott ajánlott és elfogadott képzéseken, valamint a munkaviszonyban állók részére indított tanfolyamokon végzettek száma számottevıen csökkent a évi létszámhoz képest, addig a Pécsi Regionális Képzı Központ által az elkülönített képzési keret terhére szervezett képzésekben részvettek száma nagymértékben emelkedett. (Ez utóbbi kurzusok helyettesítették a normál ajánlott képzéseket, azok létszáma részben ezért zsugorodott az egy évvel korábbi felére.) Jelentıs mértékő csökkenés tapasztalható az elızı évihez képest a vállalkozóvá válásból és a pályakezdı eszközökbıl kilépık esetében is, ugyanakkor a bértámogatásból kikerültek, illetve a közhasznú foglalkoztatásban részt vettek létszáma is mérséklıdésen ment keresztül. A nyomon követési vizsgálatba bevontak száma 16,3%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, de a tárgyév vonatkozásában így is több mint fırıl igyekeztünk információt szerezni. A megkérdezettek válaszadási aránya az eszközök összességére vonatkozóan a évi értéknél 2 százalékponttal kedvezıbb 67,3%-os volt. A válaszadási hajlandóság támogatási formánként jelentıs különbségeket mutat, azonban általánosságban elmondható, hogy a munkáltatók lényegesen nagyobb arányban küldik vissza a kérdıíveket, mint a magánszemélyek. Az egyes támogatások lezárulta után mért munkában állási mutatókat vizsgálva megállapítható, hogy a képzésben részt vett álláskeresık közül mindössze a választ adók 38,2%-a tudott 3 hónapon belül elhelyezkedni, ami az egy évvel korábbi értéknél 3,2 százalékponttal kedvezıtlenebb. Ugyanakkor az elsıdleges munkaerıpiacon történı támogatott foglalkoztatás eredményessége továbbra is jónak volt mondható, hiszen a kilépıknek a tárgyidıszakban is közel 2/3-a megırizte státuszát a jogi kötelezettségek lejárta után. 2

5 Az elhelyezkedési, munkában állási arányok alakulása az egyes aktív eszközöknél a évi és a i monitoring vizsgálatban (%) 100,0 90,0 80, év 83,4 85,0 84,2 95,7 67,6 78,6 70,0 62,3 63,1 65,8 60,0 49,2 47,1 50,0 40,0 42,2 31,1 39,0 35,0 35,3 30,0 20,0 10,0 0,0 Ajánlott képzés Elfogadott PRKK ajánlott Munka- Vállalkozóvá Bértámogatás Munka- Foglalkoztatási képzés képzés viszonyban állók válás tapasztalat támogatás képzése támogatása szerzés támogatása A folyamán befejezıdött programok közül a munkatapasztalat szerzési támogatással és a bértámogatással történı foglalkoztatáshoz került kifizetésre a legmagasabb 1 fıre esı támogatási összeg (700 ezer Ft, illetve 379 ezer Ft). Az ajánlott képzést befejezettek esetében 318 ezer Ft, az elfogadott képzési formában résztvevıknél 201 ezer Ft, a munkaviszonyban állók képzése esetében pedig 112 ezer Ft volt az egy fıre esı átlagos támogatási összeg. A pályakezdık foglalkoztatási támogatása személyenként átlagosan 277 ezer Ft-tal, az álláskeresık vállalkozóvá válása pedig 228 ezer Ft támogatással valósult meg. A monitoring által vizsgált eszközöknél ez utóbbi és a munkaviszonyos képzés kivételével valamennyi esetében nıtt a fajlagos költség az elızı évihez képest. (Ft/fı) A fajlagos költségek alakulása az egyes aktív eszközöknél a évi és i monitoring vizsgálatban Egy fıre jutó FA támogatás év Követéskor munkában állókra ill. mőködı vállalkozókra jutó FA támogatás év Egy fıre jutó FA támogatás Követéskor munkában állókra ill. mőködı vállalkozókra jutó FA támogatás Ajánlott képzés Elfogadott képzés Munkaviszonyban állók képzése Vállalkozóvá válás támogatása Bértámogatás Munkatapasztalat szerzés támogatása Foglalkoztatási támogatás Az egy vizsgálat idıpontjában munkában álló személyre jutó támogatás a tárgyidıszakban az ajánlott képzés esetében volt a legnagyobb: ezer Ft, a pályakezdık munkatapasztalat szerzési támogatása esetében ettıl mindössze 10 ezer Ft-tal maradt el. A bértámogatásnál 619 ezer Ft-ot, foglalkoztatási támogatásnál 352 ezer Ft-ot tett ki a támogatás nélkül is továbbfoglalkoztatottakra jutó támogatás. Az elfogadott képzésben részvettek esetében átlagosan 447 ezer Ft-ba került egy fı munkába állítása, a munkaviszonyban állók képzésénél pedig átlagosan 134 ezer Ft-os költséggel járt egy személy munkahelyének megırzése. A vállalkozóvá válás támogatásánál 236 ezer Ft volt az egy a követéskor is még mőködı vállalkozásra jutó támogatási összeg. A mutató értéke munkaviszonyos képzés, a vállalkozóvá válás támogatása és a foglalkoztatási támogatás esetében mérséklıdött az egy évvel korábbi adatokhoz képest, míg a többinél növekedés volt tapasztalható. 3

6 3. A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT 3.1. Munkaerı-piaci képzések A munkaügyi szervezet több képzéstípushoz, így az ajánlott, az elfogadott és a munkaviszonyban állók képzéséhez is támogatást nyújt. Az ajánlott (csoportos) képzések esetében a munkaügyi központok által évente összeállított képzési területeken nyílik lehetısége az álláskeresıknek tanulmányok folytatására. Az elfogadott (egyéni) képzések keretein belül olyan tanfolyamra járhatnak a regisztrált álláskeresık, amelyet nem a munkaügyi központ szervez, de ahhoz mérlegelési jogkörében támogatást nyújt. A munkaviszonyos képzéshez támogatást a munkáltatók kérelme alapján akkor nyújt a munkaügyi szervezet, ha dolgozóik továbbfoglalkoztatása képzésük nélkül nem biztosítható. A regionális képzı központok 2006-tól a Munkaerıpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészén belül elkülönített képzési kerettel rendelkeznek, mely keret terhére a munkaügyi központtal kötött megállapodás alapján képzéseket bonyolítanak. A tanfolyami költségek fedezete közvetlenül a képzı központoknak kerül leosztásra, a keresetpótló juttatásra szánt összeget pedig a munkaügyi központok a hagyományos decentralizált FA-keretüktıl elkülönítve kapják meg folyamán a dél-dunántúli régióban közel 4 ezer személy fejezte be a munkaügyi központ által támogatott tanulmányait. Ezen belül 956-an ajánlott, 555-en elfogadott, 321-en pedig munkaviszony melletti képzésben vettek részt. A Pécsi Regionális Képzı Központ képzési kerete terhére szervezett ajánlott tanfolyamokat 2 128, az elfogadott kurzusokat pedig 2 álláskeresı végezte el. A folyamán befejezıdött képzések szerkezetében jelentıs eltolódások figyelhetık meg az egy évvel korábbihoz képest. Míg 2006-ban a nyilvántartott álláskeresık fele a munkaügyi központ által szervezett ajánlott képzésen fejezte be tanulmányait, addig 2007-ben csak 26%-uk került ki a munkaügyi központ ajánlott kurzusaiból. Ezzel szemben a Pécsi Regionális Képzı Központ ajánlott tanfolyamain végzık aránya a évi 31%-ról 58%-ra emelkedett. Az egyéni képzésben résztvevık hányada is mérséklıdött: arányuk 2006-ban 19%-os volt, míg a folyamán képzést befejezıknek csak 15%-a került ki ebbıl a képzési formából Ajánlott képzés ben a dél-dunántúli régióban az egy évvel korábbi 125-tel szemben mindössze 65 ajánlott tanfolyam fejezıdött be. A kurzusokon 956 álláskeresı fejezte be tanulmányait, ami 48%-a az egy évvel korábban ajánlott képzésbıl kikerülık számának. A tanfolyamok induló létszáma összesen 989 volt, tehát a képzést a résztvevık 96,7%-a fejezte be sikeresen. A kurzusok átlagos létszáma 15 fı volt, ami az egy évvel korábbi átlaglétszámnál kettıvel kevesebb. Az egyes tanfolyamokon résztvevık száma nagymértékő szóródást mutatott, a létszám 12 kurzus esetében érte el a 20 fıt, a legnagyobb létszámú (65 fıs) a betanított fémipari összeszerelı tanfolyam volt. 4

7 A tanfolyamok átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 399 volt, szemben a évi 579- cel. Legalacsonyabb óraszáma a C + E kategóriás nehézpótkocsi vezetı kurzusnak volt (43 óra), míg a másik végletet az 1200 órás gyógymasszır tanfolyam jelentette. A képzést befejezık 12,9%-a nyelvi képzésben (ebbıl 1,6% kombinált nyelvi + ECDL kurzuson) vett részt. 9,3%-os volt a könnyőgépkezelı, 8,3%-os a takarító, betanított takarító, 7,7%-os a nehézgépkezelı tanfolyamokat elvégzık aránya. A kurzusokon végzık 6,5%-a hegesztı, eljárás szerinti hegesztı, 6,3%-a számítástechnikai képzésen vett részt. A végzıs hallgatók 6,2%-a betanított fémipari összeszerelı képzésen, 6%-uk pedig településkarbantartó tanfolyamon gyarapította tudását. A többi szakirányban egyenként vizsgálva a résztvevık kevesebb, mint 5%-a folytatott tanulmányokat. Az ajánlott képzéseket befejezık nemek szerinti összetétele viszonylag kiegyensúlyozottan alakult: a 2007-ben véget ért kurzusokon résztvevık 49,5%-a volt nı, míg arányuk egy évvel korábban 53,1%-os volt. A képzésekben résztvevık legnagyobb hányada (38,8%) korábban legfeljebb általános iskolát végzett, a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık 28,1%-os, az érettségizettek 27,5%-os, a diplomások pedig 5,6%-os hányadot képviseltek az összlétszámon belül. Az ajánlott képzést technikum 3,3% szakközépiskola 13,7% Az ajánlott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele gimnázium 10,5% szakiskola 1,9% fıiskola 4,1% egyetem 1,5% szakmunkásképzı 26,2% 8 általánosnál kevesebb 0,8% 8 általános 38,0% befejezettek, illetve a nyilvántartásban szereplı összes álláskeresı iskolázottsági összetételét összehasonlítva arra a megállapításra juthatunk, hogy a tanfolyami résztvevık körében a legfeljebb általános iskolát, valamint a szakmunkásképzıt végzettek aránya jóval alacsonyabb, míg a középiskolai érettségivel, illetve a diplomával rendelkezıké másfélszeres volt. A ben képzést befejezık körében az alacsony iskolázottságúak aránya 14 százalékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál, míg a középiskolai érettségivel rendelkezık hányada hasonló mértékben (14,3-kal) visszaesett. A szakmunkás végzettségőek 1,6 százalékponttal nagyobb, a diplomások pedig 1,3 százalékponttal kisebb arányban vettek részt a képzéseken, mint a 2006-ban zárult tanfolyamok esetében. Az életkor szerinti megoszlásukat tekintve a korábbi években is tapasztaltakhoz hasonlóan a képzést befejezettek fıleg a fiatalabb korosztályból kerültek ki, ık vállalják legszívesebben a képzési lehetıségeket: a jelenlegi adatok alapján 43,6%-os volt a 30 évnél fiatalabbak hányada. Az ennél idısebbek esetében a tanulási hajlandóság az életkor elırehaladtával fokozatosan csökken, részben ezzel magyarázható, hogy a éves korcsoportba tartozók aránya 24,6%-ot, a év közöttieké 21,4%-ot, az ennél idısebbeké pedig 10,4%-ot tett ki. Az ajánlott képzést befejezettek korösszetételét az elızı évihez viszonyítva megállapítható, hogy a 40 év felettiek részesedése 11,1 százalékponttal növekedett. 5

8 A 2007-ben ajánlott képzést befejezettek túlnyomó többsége két megyébıl került ki: 463 fıt (48,4%) Somogy megyében, 348 fıt (36,4%) Tolna megyében regisztráltak a képzésbe kerülést megelızıen, Baranya megyébıl mindössze 145 résztvevı volt. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva valamennyi megyében mérséklıdött a résztvevık száma, de annak mértékében jelentıs eltérések tapasztalhatók. Tolna megyében 9,1%-kal, Somogyban 46,3%- kal lett kevesebb a képzést befejezık száma, Baranya megyében pedig az elızı évinek mintegy ötödére esett vissza a létszám. A tanfolyam befejezıdését követı 3 hónap eltelte után kiküldött kérdıívünket a megkeresettek 57,4%-a juttatta vissza részünkre. Ez a válaszadási hajlandóság 2,2 százalékpontos visszaesését jelentette az egy évvel korábbihoz képest. A kapott eredmények alapján a válaszadóknak mindössze 31,1%-a helyezkedett el, ami 11,1 százalékponttal volt kedvezıtlenebb az egy évvel korábbi aránynál, ugyanakkor az országos átlagtól is 6,4 százalékponttal elmaradt. A folyamán képzésben részvettek és követéskor munkában álló személyek közül átlagosan 64,9% tudott az újonnan megszerzett képzettségének megfelelı munkakörben elhelyezkedni. Arányuk 10,5 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, és az országos adathoz képest is 12,7 százalékpontos lemaradás tapasztalható e tekintetben. A 2007-ben véget ért ajánlott kurzusok kedvezıtlen átlagos elhelyezkedési arányában jelentıs szerepet játszott, hogy a korábbiaknál magasabb arányban szerepeltek a tárgyidıszakban az alacsonyabb iskolázottságú, hátrányos helyzető rétegek részvételével zajló képzések, ugyanakkor a munkaerıpiacon keresettebb szakmákat nyújtó (hosszabb, drágább) tanfolyamok döntıen a PRKK szervezésében valósultak meg. A vizsgált ajánlott képzések közül a munkában állási arány a Baranya megyében lezajlott betanított takarító (100%), valamint a Tolna megyében bonyolított NC, CNC gépkezelı és az egyik eljárás szerinti hegesztı tanfolyam esetében volt a legkedvezıbb (87,5, ill. 85,7%), hiszen ez utóbbiak a munkaerı-piacon kelendı ismereteket adtak a hallgatóiknak. Szintén magas arányban tudtak elhelyezkedni a Baranya i szervezéső hús- és hentesáru eladó (71,4%), valamint a Somogy megyében megtartott szakács tanfolyam (66,7%) végzısei, az utóbbiak nem kis részben a nyári idegenforgalmi szezonnak köszönhették sikerüket. A fentieken kívül a válaszadók több mint fele munkaviszonyban állt két ECDL Start, a hegesztı, egy könnyőgépkezelı, egy településkarbantartó és egy uszodamester tanfolyam esetében is. Az elıbbiekkel szemben visszaküldött válaszok alapján a vizsgálat idıpontjában egyetlen személy sem dolgozott a két gyógy- és bionövény termesztı, (felvásárló), egy személy- és vagyonır, három takarító, két könnyőgépkezelı, egy nehézgépkezelı, a fonottbútor-készítı, illetve az egyik eljárás szerinti hegesztı tanfolyamot befejezettek közül, igaz, figyelembe kell vennünk, hogy e tanfolyamok zöménél a válaszadási arány 50% alatt maradt. Nem érte el a 20%-ot a munkában állók aránya a Somogy megyében lebonyolított pályázatíró és projektmenedzser (14,3%), számítógép-kezelı (12,5%), valamint település-karbantartó (12,5%) kurzusokon, a Baranyában megvalósított kisgépkezelı (10%) tanfolyamon, ezen kívül a Tolna i szervezéső betanított szınyegszövı (16,7%), gépi forgácsoló (8,3%), házi betegápoló (6,3%) kurzusokon, illetve a pályakezdık számára tartott munkaerı-piaci felkészítı esetében (7,7%) sem. 6

9 (%) 60,0 50,0 Az elhelyezkedési arányok alakulása az ajánlott képzésbıl kikerülıknél év évi átlag: 42,2% i átlag: 31,1% 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 35,5 27,7 25,7 33,3 33,1 46,4 31,7 33,6 33,3 21,1 28,2 31,6 31,7 43,7 41,0 36,4 46,9 40,4 50,5 41,7 45,0 43,3 28,8 41,5 39,8 48,3 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szakmunkásképzı, szakiskola Középiskolai érettségi Felsıfokú végzettség 30 év alatt éves éves 50 év felett Baranya Somogy Tolna Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint Az elhelyezkedési arányokat a képzésben részvettek nem szerinti bontásában vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált idıszakban is a férfiak voltak eredményesebbek, nekik 35,5%-ban, míg a nıknek csak 27,7%-ban sikerült munkaviszonyt létesíteniük. Mindkét nemhez tartózók munkában állási mutatója romlott az elızı évihez képest, a nıké jelentısebb mértékben. Csakúgy, mint az elmúlt években, a 2007-ben végzettek esetében is a diplomásoknak sikerült a legnagyobb arányban (46,4%) elhelyezkedniük a képzés befejezıdését követıen. Az átlagot kismértékben meghaladó volt a szakmunkásképzıt, szakiskolát végzettek (33,3%) és a középiskolai érettségivel rendelkezık (33,1%) körébıl a munkaviszonyban állók hányada is, viszont a legfeljebb általános iskolát végzettek közül csak minden negyedik hallgató dolgozott a vizsgálat idıpontjában. Az elızı évi adatokhoz a diplomások elhelyezkedési aránya 4,1, az érettségizetteké 7,3 százalékponttal csökkent, az átlagosnál nagyobb mértékő volt a visszaesés a szakmunkások, illetve az alacsony iskolázottságúak körében (13,6, illetve 10,7 százalékpont). Korcsoportok alapján vizsgálva az elhelyezkedési arányokat megállapítható, hogy az 50 éven felüliek mutatója (21,1%) maradt el lényegesen az átlagostól. A 30 évnél fiatalabbak 31,7%-a, a év közöttiek 33,6%-a, a évesek közül pedig minden harmadik személy állt munkaviszonyban a képzési programok befejezését követı 3 hónap után. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva minden korcsoportban az elhelyezkedési arányok romlása tapasztalható, mely 7,7 százalékpontos értékkel a legidısebb korosztályba tartozókat érintette a legkevésbé, az ennél fiatalabb korcsoportokba tartozók mutatójának csökkenése elérte a 10 százalékpontot. A képzést befejezettek munkában állási arányait megyénként tekintve nem fedezhetık fel számottevı eltérések. Legalacsonyabb arányban a Baranya i résztvevıknek sikerült munkaviszonyt létesítenie (28,2%), míg Somogy és Tolna megyékben ezek az arányok 31,6%, illetve 31,7% voltak. A munkában állási arányok a évihez viszonyítva Somogy megyében 8,2, Baranyában 13,3, míg Tolna megyében 16,6 százalékponttal romlottak. A folyamán befejezıdött ajánlott képzésekhez 314,4 millió Ft támogatás került kifizetésre, amelynek csaknem felét (150,7 millió Ft-ot) a tanfolyami díjak tették ki, a fennmaradó összeg többsége keresetpótló juttatásként került folyósításra. 7

10 A képzési költségeket a tanfolyamok induló létszámára vetítve az egy fıre jutó támogatás összege Ft volt, 14,8%-kal magasabb a évinél. Az egy fıre jutó támogatásból a tanfolyami díj átlagosan Ft-ot tett ki, ami 10,1%-os mérséklıdést mutatott az egy évvel korábbihoz képest, melyet a rövidebb idejő tanfolyamok elızı évinél nagyobb aránya okozott, hiszen az egy fıre, egy órára jutó tanfolyami költség összege az egy évvel korábbinál 30,4%-kal több 382 Ft/fı/óra volt 2007-ben. A fajlagos költség emelkedésének hátterében tehát kizárólag a keresetpótló juttatásként kifizetésre került összeg növekedése áll. A keresetpótló juttatás havi összege az utóbbi három évben kétszer emelkedett. A Foglalkoztatási törvény november 1-jétıl hatályos módosítása nyomán végéig a minimálbér 60%-a volt a havonta fizetendı összeg, amely meghaladta a korábban a munkanélküli járadék alsó határával megegyezı mértéket január 1-jétıl pedig a képzésben történı részvétel ösztönzése céljából a keresetpótló juttatás összege a minimálbérrel lett megegyezı. Ezen változások következménye, hogy a jelen vizsgálatba bevont tanfolyamok esetében a keresetpótló juttatásra és kisebb részben az egyéb költségtérítésekre kifizetett egy fıre esı támogatás 54%-kal magasabb volt a ban zárult képzéseknél számítottnál. Az országos adatokkal összehasonlítva a Dél-Dunántúlon az egy fıre jutó összes képzési támogatás összege 6%-kal alacsonyabb volt, az egy fıre jutó tanfolyami díj pedig az országoshoz hasonlóan alakult, ezen belül azonban egy fıre, egy órára jutó tanfolyami költség a Dél-Dunántúlon az országosnál egyharmadával magasabb volt. A befejezıdött képzések közül nyolc esetében a tanfolyami díj nem a munkaügyi központok decentralizált keretébıl lett finanszírozva, ezeken összesen 59 fı vett részt. Baranya megyében hat ilyen tanfolyam fejezıdött be, Somogy pedig két kurzussal volt érintett. Az nyolc tanfolyam fele-fele arányban a Herbal Network és az Equal program keretein belül valósult meg ban hat olyan ajánlott tanfolyam fejezıdött be (109 résztvevıvel), amelyen a i munkaügyi központok támogatása a keresetpótló juttatás és az utazás támogatására korlátozódott. Ezek a tanfolyamok egy kivételével a halmozottan hátrányos helyzetőek országos programján belül valósultak meg. Amennyiben a fajlagos költségek számításánál figyelmen kívül hagyjuk azon személyeket, akiknek a tanfolyami díja nem a munkaügyi központok képzési keretébıl lett finanszírozva, akkor az egy fıre jutó költségként Ft-ot, az egy fıre jutó átlagos óradíjként pedig 410 Ft-ot kapunk. Az elıbbi az egy évvel korábbinál 9,3%-kal alacsonyabb, az utóbbi viszont 34,4%-kal magasabb értéket jelent. A költséghatékonyság szempontjából fontos mutató az elhelyezkedettekre jutó ráfordítások összege. Mivel jelen vizsgálat szerint a válaszadóknak 31,1%-a állt munkaviszonyban, így az elhelyezkedettekre jutó támogatás összege az ajánlott képzésbıl kikerülıknél Ft volt, közel másfélszerese az egy évvel korábbi adatnak, valamint az országos átlagot is 8,7%- kal meghaladta Elfogadott képzés Elfogadott képzések keretében folyamán 555-en fejezték be tanulmányaikat, ami 26,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A tanfolyamok nyitó létszáma 583 fı volt, így a lemorzsolódók aránya 4,8%-os volt, ami most kissé meghaladta az ajánlott képzési formánál tapasztaltat és az egy évvel korábbi mértéket (4,4%) is. 8

11 2007-ben az elızı évinél 36-tal több összesen 170 tanfolyam fejezıdött be, melyek átlagos létszáma 3 fı volt, ami az egy évvel korábbinak csupán a fele. Az egyes tanfolyamokon résztvevık száma 1 és 19 fı között alakult, de csak 8 kurzus esetében érte el a résztvevık száma a 10 fıt. (Ez azt jelenti, hogy erısödött az elfogadott képzések egyéni jellege.) A tanfolyamok átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 294 volt, így csökkenést mutat a évi 358-hoz képest. Legalacsonyabb óraszáma egyes jármővezetıi képesítést nyújtó kurzusoknak volt (43 óra), legmagasabb óraszámban (1200 óra) pedig masszıröket képeztek. Az elfogadott képzést befejezettek 26,5%-a jármővezetıi, 19,5%-a kereskedı képesítést szerzett, 7,6%-a nyelvi képzésen vett részt. A végzısök 6,5%-a vendéglátó, vendéglıs, 4,1%- a fémmegmunkáló gépkezelı képesítésre tett szert, míg egyenként 3% körül alakult az eladó, a vagyonır, a takarító és a fürdıüzemeltetési foglalkozást nyújtó kurzust befejezık aránya. Az említett képesítéseket megszerzık tették ki a képzést befejezettek több mint háromnegyedét. Az elfogadott képzésbıl kikerülık nemek szerinti megoszlása viszonylag kiegyenlített volt ben a nık (50,6%), egy évvel korábban pedig a férfiak (50,9%) voltak kis mértékő többségben. technikum 4,7% szakközépiskola 20,5% Az elfogadott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele gimnázium 11,9% szakiskola 2,2% fıiskola 5,1% egyetem 1,8% szakmunkásképzı 32,4% 8 általános 21,4% A tárgyévben elfogadott képzést befejezık iskolázottsági szintje magasabb volt, mint az ajánlott képzésekbıl kikerülıké, így esetükben még nagyobb arányeltolódás tapasztalható a nyilvántartásban szereplı összes álláskeresı iskolázottsági adataihoz képest. Az elfogadott kurzusokon résztvevık körében a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 21,4%-os volt, ami 17,4 százalékponttal alacsonyabb az ajánlott kurzusokon résztvevık közti hányaduknál. Ugyanakkor a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık aránya (34,6%) 6,5 százalékponttal, a középiskolában érettségizetteké (37,1%) 9,6 százalékponttal, a diplomásoké pedig (6,9%) 1,3 százalékponttal volt magasabb, mint a másik képzési formában. Az elızı évi megoszlásukhoz viszonyítva az általános iskolát (vagy azt sem) végzettek képzésben való részvétele mérséklıdött, míg a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezıké 2,8, az érettségizetteké pedig 0,8 százalékponttal emelkedett. Az elfogadott képzéseket befejezettek között is legnagyobb arányban a 30 évnél fiatalabbak voltak megtalálhatók (46,7%), ugyanakkor a évesek is magas arányban képviseltették magukat (32,2%). A éves korcsoportba tartozók 15,3%-ot, az ennél idısebbek pedig 5,8%-ot tettek ki az összlétszámon belül. Ez utóbbi két korcsoport együttes hányada 10,7 százalékponttal alacsonyabb a másik képzési formában való részvételi arányuknál. A évben végzettek korösszetételéhez viszonyítva a jelenlegi vizsgálat idején csökkent a 30 év alattiak részvétele (4,9 százalékponttal), míg az ennél idısebbeké növekedést mutatott. 9

12 Elfogadott képzés keretében 2007-ben a legtöbben Tolna megyében fejezték be a tanulmányaikat (357 fı), Somogy megyében 128, míg Baranyában csak 70 volt a kurzusokon végzettek száma. Az elızı évivel összevetve változatosan alakult a végzettek száma: Somogy megyében 11 fırıl nıtt 128-ra, Baranyában viszont 402-rıl esett vissza 70-re. Tolna megyében kiegyensúlyozottabban alakult a létszám, 3,5%-kal növekedett. Az 555 képzést befejezett személy közül 314 juttatta vissza a kiküldött kérdıívet, a válaszadási arány így a tavalyi 57,1%-nál kissé alacsonyabb 56,6% lett. A visszaküldött kérdıívek alapján a válaszadók 47,1%-ának sikerült munkaviszonyt létesítenie, melynek során 85,8%-uk az újonnan megszerzett képesítését hasznosítani is tudja. Egy évvel korábban az elhelyezkedési arány 49,2%-os volt, a szakirányban foglalkoztatottak aránya pedig 83,6%- ot tett ki. Az országos adatokkal összehasonlítva tárgyévben a munkában állók arányának tekintetében fél százalékpontos az elmaradásunk, ugyanakkor a képesítést hasznosítók aránya régiónkban 1,6 százalékponttal magasabb volt. Az elfogadott képzést befejezettek munkában állási mutatói mindkét évben kedvezıbbek voltak az ajánlott képzésben résztvevıkénél. (%) 90,0 80,0 Az elhelyezkedési arányok alakulása az elfogadott képzésbıl kikerülıknél év évi átlag: 49,2% i átlag: 47,1% 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 51,0 43,7 44,4 48,5 46,4 52,2 48,9 48,1 44,9 36,4 63,4 45,7 44,3 10,0 49,8 48,5 36,4 45,8 51,8 81,1 50,5 48,1 55,4 21,1 50,9 42,9 47,5 0,0 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szakmunkásképzı, szakiskola Középiskolai érettségi Felsıfokú végzettség 30 év alatt éves éves 50 év felett Baranya Somogy Tolna Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint Az elhelyezkedési arányokat illetıen idén is a férfiak voltak jobb helyzetben, 51%-uk tudott munkaviszonyt létesíteni a képzés befejezıdését követı 3 hónapon belül, arányuk 7,3 százalékponttal meghaladta a nık 43,7%-os mutatóját. A nemek közötti különbség növekedett az elızı évhez képest, mivel a férfiak elhelyezkedési mutatója 1,2 százalékponttal javult, míg a nıké 4,8 százalékpontos romlást mutatott. A folyamán elfogadott képzést befejezık és a kérdıívet visszaküldık között jelenleg is az általános iskolát végzettek voltak a legkevésbé sikeresek a munkaviszony létesítés terén, 44,4%-uk minısült foglalkoztatottnak a vizsgálat idıpontjában. Ennél kissé nagyobb arányban helyezkedtek el a középiskolai érettségivel rendelkezık (46,4%). A szakmunkás végzettségőek 48,5%-a, a diplomásoknak pedig 52,2%-a állt munkában. Az elhelyezkedési arányok iskolai végzettség szerinti vizsgálatakor nem fedezhetünk fel akkora különbségeket, mint egy évvel korábban, amit elsısorban a felsıfokú végzettségőek közel 30 százalékponttal romló mutatója okozott. (Felsıfokú végzettségőek elsısorban nyelvi, illetve számítógépes képzésekben vettek részt.) Az érettségizettek is 5,4 százalékponttal kisebb arányban létesítettek munkaviszonyt, ezzel szemben az alacsonyabb iskolázottságúaknak nagyobb hányadban sikerült elhelyezkedniük. 10

13 Korösszetétel alapján a munkában állási mutatók életkor elırehaladtával fokozatosan csökkenı tendenciája tapasztalható. A 30 évnél fiatalabbak 48,9%-os és a éves korcsoportba tartozók 48,1%-os mutatója meghaladta az áltagos szintet, az ennél idısebbeké azonban alatta maradt. A évesek 44,9%-a, az ennél idısebbeknek pedig 36,4%-a tudott a képzésbıl kikerülve munkát találni. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a legidısebbek körében jelentısen (15,3 százalékponttal) emelkedett az elhelyezkedési arány, míg a éveseké nagymértékő (10,5 százalékpontos) romlást mutatott. Az elfogadott képzésbıl kikerülık munkában állási arányait megyénként vizsgálva megállapítható, hogy az elfogadott képzésekben alacsony szinten résztvevı Baranya megyében nyilvántartott álláskeresık helyezkedtek el a legmagasabb arányban (63,4%), és ugyanitt tapasztalható a legjelentısebb mértékő javulás az elızı évhez viszonyítva. Somogy megyében a képzésen végzettek 45,7%-a, míg Tolnában 44,3%-a létesített munkaviszonyt a képzést követı 3 hónapon belül. Egy évvel korábbihoz képest e mutató értékében Somogyban 2,8 százalékpontos, Tolnában pedig 3,2 százalékpontos csökkenés következett be. A tárgyévben befejezıdött elfogadott képzések összesen 117 millió Ft támogatással valósultak meg. A kifizetések 56,5%-át (66,1 millió Ft-ot) a tanfolyami költség képezte, a fennmaradó részt a képzésben részvettek keresetpótló juttatása, illetve az egyéb költségtérítés tette ki. Az egy fıre jutó támogatás összege átlagosan Ft volt, ami a évi átlagos összegnél 12,1%-kal több volt, ugyanakkor az országos átlagnak alig több mint négyötödét tette ki. Az elfogadott és az ajánlott képzések 1 fıre esı támogatásait összehasonlítva megállapítható, hogy az elfogadott képzések fajlagos mutatója 63%-a volt az ajánlott képzés mutatójának. Az elfogadott képzések tanfolyami díjához nyújtott támogatást a résztvevık nyitólétszámára vetítve Ft/fı-t, mindezt elosztva az átlagos óraszámmal 385 Ft/fı/óra-t kapunk. Elıbbi összeg 8, utóbbi 31,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A befejezıdött tanfolyamok közül 2007-ben kettı, 2006-ban hat esetében nem a munkaügyi központok finanszírozták a tanfolyami díjat, támogatásuk a keresetpótló juttatás és az egyéb költségtérítésekre terjedt ki. Amennyiben az itt érintett személyeket tárgyévben 7, egy évvel korábban 85 fıt figyelmen kívül hagyjuk, akkor a i értékek az 1 fıre esı tanfolyami díj esetében 2,4%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól, az átlagos óradíj tekintetében pedig csak 9,4%-os emelkedést tapasztalhatunk. A vizsgált képzési formában egy elhelyezkedett személyre Ft támogatás jutott, ami 17,5%-kal meghaladta az elızı évi adatot. E mutatónk az országos átlagtól 18%-kal alacsonyabb, valamint csak 42,4%-a volt az ajánlott képzésnél számított összegnek Munkaviszonyban állók képzése folyamán 321 korábban munkaviszony melletti képzésben résztvett személy esetében járt le a munkáltató továbbfoglalkoztatási kötelezettsége, ez a létszám az elızı évinél 45,4%- kal alacsonyabb volt. 11

14 A legtöbb e képzési formában támogatott személy Somogy i volt (160 fı), Baranya megyébıl 148 fı, Tolnából pedig mindössze 13 fı esetében járt le ben a továbbfoglalkoztatási kötelezettség. Az egy évvel korábbi létszámadatokhoz viszonyítva a Somogy i létszám 41,6%-kal emelkedett, míg a Baranya megyében támogatottaké 42%-ára, a Tolna ieké pedig tizedére esett vissza. A munkaviszonyban állók képzésének monitoring eredménymutatói jóval kedvezıbbek, mint az álláskeresıkkel feltöltött tanfolyamokénak, ami elsısorban abból adódik, hogy a munkáltató olyan szakirányt határoz meg, amely valóban fontos a mőködéséhez, másrészt célszerően olyan személyeket von be a képzésbe, akiket hosszabb távon is foglalkoztatni szándékozik. A kipostázott kérdıíveket a megkeresett munkáltatók 95,6%-a visszaküldte, melyek alapján a képzésben résztvett dolgozók 85%-a az egy évvel korábbinál 1,6 százalékponttal magasabb aránya az eredeti munkáltatónál állt alkalmazásban. Tolna megyében valamennyi személyt továbbfoglalkoztatták, míg Somogy megyében 88,6%- os, Baranya megyében pedig 79,4%-os volt a mutató értéke ban a munkában állási mutatók értéke Tolna esetében 89,6%-ot, Somogy megyében 91,2%-ot, Baranyában pedig 77,7%-ot tettek ki. Ennél a képzési formánál a felmerülı költségeket a munkaügyi központok a munkaadókkal közösen viselik, így a fajlagos támogatás összege relatíve alacsony. A tárgyévben lejárt továbbfoglalkoztatású képzések támogatása 36,5 millió Ft-ba került, mely összeg csak a tanfolyami díjat foglalja magában. Az egy fıre jutó támogatás átlagosan Ft-ot tett ki, 8,1%-kal alacsonyabbat az egy évvel korábbinál. A követéskor munkában állókra Ft egy fıre jutó támogatás jutott, ami a költségek csökkenése és a magasabb elhelyezkedési arány miatt 13,3%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamok folyamán a Pécsi Regionális Képzı Központ elkülönített képzési kerete terhére szervezett tanfolyamok közül a dél-dunántúli régió három megyéjében az elızı évinél 59- cel több összesen 136 zárult le, amelyeken álláskeresı fejezte be tanulmányait. Számuk 70%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az induló létszámhoz képest 5,8%- os volt a lemorzsolódás. A vizsgált idıszakban befejezıdött tanfolyamok átlagos létszáma 17 fı, átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma pedig 653 óra volt. Elıbbi érték azonos volt az elızı évi adattal, utóbbi pedig másfélszeresére növekedett. A 2007-ben véget ért képzések negyedében az összes óraszám meghaladta az ezret, ezek közül is a leghosszabb képzés egy 1602 órás szociális asszisztens kurzus volt. Legkisebb óraszámú tanfolyamok mindkét idıszakban a munkaerıpiaci felkészítık voltak. 12

15 A lezárult tanfolyamok jellege széles skálán mozgott, hiszen a felzárkóztató (7-8. osztály + kisgépkezelı) kurzusoktól, a nyelvi és számítástechnikai képzéseken át egészen a munkaerıpiacon keresett hegesztı, NC, CNC gépkezelı, asztalos, burkoló, kımőves stb. szakmákat nyújtó képzésekig voltak találhatók közöttük. E tanfolyamokon résztvevık nem szerinti megoszlása is alátámasztja, hogy a nık tanulási hajlandósága a nagyobb, arányuk 60,8%-os volt, 4,1 százalékponttal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A 2007-ben képzésben résztvevık kevesebb mint harmadának (30,6%) volt legfeljebb általános iskolai végzettsége, ennél kissé alacsonyabb arányt (28,2%) képeztek a szakmunkás 8 általános 28,6% 8 általánosnál kevesebb 2,0% A PRKK által szervezett ajánlott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele egyetem 1,3% szakmunkásképzı 26,2% fıiskola 3,7% gimnázium 14,1% technikum 3,9% szakiskola 2,0% szakközépiskola 18,2% képzettségőek. Az érettségivel rendelkezık a képzéseken résztvevık 36,2%-át, a diplomások 5%-át adták. A nyilvántartásban szereplık, illetve tanfolyamokat befejezık iskolázottsági adatait összehasonlítva megállapítható, hogy ez utóbbiak között a legfeljebb általános iskolát végzettek 15, a szakmunkások pedig 5 százalékponttal alacsonyabb hányadban szerepelnek. Ezek a különbségek az egy évvel korábbihoz képest tovább növekedtek, mert a legalább érettségivel rendelkezık hányada 5 százalékponttal emelkedett. Ezen kívül elmondható az is, hogy a PRKK-s képzést befejezettek csoportjában az iskolázottabbak aránya lényegesen magasabb volt, mint decentralizált Foglalkoztatási Alaprészbıl finanszírozott ajánlott képzésekben résztvevık körében. A kurzusokon résztvevık életkor szerinti összetételét tekintve a Képzı Központ tanfolyamain nagyobb arányban vettek részt fiatalabb korosztályok, mint a munkaügyi központ saját finanszírozású ajánlott képzésein. Az érintettek több mint fele (50,4%) az egy évvel korábbinál 6,4 százalékponttal magasabb aránya a 30 évnél fiatalabbak közül került ki. A évesek 25,4%-ot, a éves korosztályba tartozók 16%-ot, az ennél idısebbek pedig 8,2%-ot tettek ki az összlétszámon belül. A tanfolyamokat befejezettek közül fıt a Baranya i, 613 fıt a Somogy i, 472 fıt pedig a Tolna i munkaügyi kirendeltségeken regisztráltak a programba kerülést megelızıen. A évi létszámokhoz képest mindhárom megyében jelentıs gyarapodás figyelhetı meg: a baranyai létszám 1,8-szorosára növekedett, a somogyi csaknem megduplázódott, a Tolna i pedig 38%-kal emelkedett. A kiküldött kérdıíveket a képzést befejezettek 60,8%-a juttatta vissza, melyek alapján 39%-uknak (az egy évvel korábbinál 4 százalékponttal magasabb arányuknak) sikerült munkaviszonyt létesítenie a képzés befejezését követıen. Az elhelyezkedettek 72,3%-a az újonnan megszerzett képesítését hasznosítja is munkája során. 13

16 A munkaügyi központok normál ajánlott képzéseinek eredményével összehasonlítva a PRKK-s tanfolyamokon végzettek körében a munkában állók aránya 7,9 százalékponttal, a megszerzett képesítést hasznosítóké pedig 7,4 százalékponttal magasabb volt. Egy évvel korábban a különbözı forrásból megvalósított képzések eredményessége fordítottan alakult, hiszen akkor a decentralizált alapból finanszírozott ajánlott kurzusokon végzettek bizonyultak 7,2 százalékponttal sikeresebbnek. (%) 60,0 50,0 Az elhelyezkedési arányok alakulása a Pécsi Regionális Képzı Központ ajánlott képzéseibıl kikerülıknél év évi átlag: 35,0% i átlag: 39,0% 40,0 30,0 20,0 36,5 40,4 35,1 37,7 41,6 44,9 38,8 37,4 44,3 34,6 40,9 40,9 31,4 10,0 35,0 35,0 26,2 38,9 36,4 50,0 37,5 36,9 31,7 24,2 40,5 34,5 27,2 0,0 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szak- Középiskolai munkás- képzı, érettségi szakiskola Felsıfokú végzettség 30 év alatt éves éves 50 év felett Baranya Somogy Tolna Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint A tárgyidıszakban befejezıdött képzéseken végzettek körébıl a nık létesítettek nagyobb arányban munkaviszonyt a képzést követıen, arányuk (40,4%) 4 százalékponttal haladta meg a férfiak adatát. A évi adatokhoz képest a férfiak mutatója 1,5, míg a nıké 5,4 százalékpontos javulást mutatott. Iskolai végzettség alapján hasonlóan a munkaügyi központok ajánlott képzéseinél tapasztalthoz a diplomások voltak a legeredményesebbek a munkaerı-piacon, 44,9%-uk helyezkedett el, de a középiskolai érettségivel rendelkezık is átlagosnál nagyobb hányadban létesítettek munkaviszonyt (41,6%). A szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezık mutatója 37,7%-os volt, és ezen képzések esetén is a legfeljebb általános iskolát végzettek bizonyultak a legkevésbé sikeresnek (35,1%). Ez utóbbiak munkában állási aránya 8,9 százalékpontot javult az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az érettségizettek helyzetében szintén kedvezı változás történt (+5,2 százalékpont), ugyanakkor a szakmunkások és a diplomások elhelyezkedési aránya romlott. A munkaviszonyt létesítık aránya a éves korosztályban volt a legkedvezıbb (44,3%), a többi korcsoportba tartozóké az átlag alatt maradt. A 30 év alattiak körébıl 38,8%, a éveseknek 37,4%-a, míg az 50 év felettieknek 34,6%-a helyezkedett el. Az évi mutatókhoz képest mind a négy korcsoportban javult az eredményesség, legnagyobb mértékben az idısebb korosztályokba tartozóké. A Pécsi Regionális Képzı Központ tanfolyamait befejezettek körében az egyes megyéket tekintve a munkában állási arány Baranyában és Somogyban volt magasabb (mindkettı esetében 40,9%), a tolnai mutató ettıl 9,5 százalékponttal alacsonyabb volt. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva mindhárom megyében javultak az eredmények, legnagyobb mértékben Somogy megyében. 14

17 A Regionális Képzı Központok elkülönített képzési kerete terhére elfogadott képzések is finanszírozhatók. Dél-Dunántúl vonatkozásában erre mindössze két esetben egy ácsállványozó és egy villanyszerelı kurzusnál került sor. A tanfolyamok mindegyikén egy-egy fı folytatott tanulmányokat, egyikük a monitoring vizsgálat idején már új képzettségének megfelelı munkakörben dolgozott Vállalkozóvá válás támogatása A munkaügyi központok által e célra nyújtott támogatást azok a munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, illetve vállalkozói járadékban részesülı álláskeresık vehették igénybe, akik megélhetésüket, foglalkoztatásukat vállalkozás alapításával, vagy egy már mőködı gazdasági társaságba való belépéssel önmaguk kívánták megoldani. A jelen vizsgálat tárgyát képezı támogatások még II. félévében kezdıdtek meg január 1-jétıl a vállalkozóvá válás támogatása elnevezéső aktív eszköz megszőnt, helyét egy új támogatási forma vette át új szabályokkal, melynek nyomon követésére jelenleg nem terjed ki a monitoring rendszer. A vizsgált idıszakban 43 vállalkozásba kezdı álláskeresı támogatása fejezıdött be, ami a támogatási forma megszőnése miatt kevesebb mint hatoda az egy évvel korábbi 274 fıs létszámnak. A támogatási idı az elızı évinél 0,5 hónappal tovább átlagosan 6,2 hónapig tartott. Az idıtartam emelkedését elsısorban a megváltozott munkaképességő álláskeresık vállalkozóvá válása esetén nyújtható legfeljebb 12 havi támogatás okozta, melyben egy személy részesült. A befejezett támogatások adatai alapján az elızı évben tapasztalttól eltérıen a vizsgált idıszakban a nık vállalkozási kedve volt nagyobb, részarányuk 55,8%-ot tett ki az egy évvel korábbi 44,9%-kal szemben. Az érintettek többsége (55,8%) középiskolai érettségivel rendelkezett, 41,9%-uk szakmunkás volt, a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya 2,3%-ot tett ki, diplomás pedig nem volt a támogatottak között. Életkor szerinti összetételüket tekintve az önállóvá válás terén a 30 évnél fiatalabbak bizonyultak a legaktívabbnak 37,2%-os részesedéssel az összlétszámon belül, a éves korosztályba tartozók aránya 34,9%, a éveseké 23,3%, az ennél idısebbeké pedig 4,6% volt. Az érintettek 93%-a (40 fı) egyéni vállalkozó lett, 2-en (5%) betéti társasághoz, 1 fı pedig kft-hez csatlakozott. Tevékenységüket legnagyobb arányban (26%) a kereskedelemben indították meg, 19%-uk a vendéglátóiparban kezdett tevékenykedni, 16-16%-uk vállalkozási profilja építıipari, illetve pénzügyi tevékenység volt. 10%-ot meghaladó arányú volt még az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás gazdasági ágban vállalkozói tevékenységet megkezdık aránya. 15

18 A vizsgált idıszakban vállalkozóvá válási támogatásból kilépık közül 19 fı Tolna megyében, 17 fı Somogy megyében, 7 fı pedig Baranyában került támogatásra. Az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva a befejezett támogatások száma mindhárom megyében jelentısen mérséklıdött. A megkeresett 43 személybıl 23-an juttatták vissza a kiküldött adatlapot a munkaügyi központokhoz, így a válaszadási arány 53,5%-ot tett ki, kissé alacsonyabbat az egy évvel korábbinál. A támogatások eredményessége ennél az aktív eszköznél jórészt a rövid követési idıszaknak is köszönhetıen kedvezınek tekinthetı, hiszen a támogatás lejárta után három hónappal a vállalkozásoknak átlagosan még 95,7%-a (22) mőködött. Ez 11,5 százalékponttal kedvezıbb az egy évvel korábbinál, és 8,1 százalékponttal meghaladta az országos adatot is. Valamennyi Baranya és Somogy megyében támogatásban részesült vállalkozónak sikerült fenntartania a vállalkozását, míg Tolna megyében ez az arány 88,9%- os volt. A követéses vizsgálatok során megkérdezésre kerül, hogy a vállalkozóvá váltak mennyire tartják hasznosnak a munkaügyi központ által nyújtott támogatást, illetve, hogy milyennek látják vállalkozásuk jövıbeli kilátásait. A munkaügyi szervezettıl kapott támogatás szerepét illetıen a választ adó vállalkozóknak 61%-a úgy nyilatkozott, hogy a támogatás hiányában csak késıbb szánta volna rá magát a vállalkozásra, 22%-uk vállalkozói tevékenységét a támogatás nélkül is ugyanakkor indította volna el, míg 17%-uk támogatás nélkül egyáltalán nem tudott volna vállalkozásba kezdeni. A válaszok alapján megállapítható, hogy a vállalkozások indításához nyújtott támogatás az érintettek több mint háromnegyedének jelentett tényleges segítséget az álláskeresı státusból való kikerüléshez. A követéskor még mőködı vállalkozóknak 9%-a reális lehetıséget látott vállalkozásának továbbfejlesztésére, 52%-uk nyilatkozott úgy, hogy vállalkozásuk egyelıre szinten tartásra képes, a válaszadók 39%-a azonban bizonytalannak látta a vállalkozása jövıjét. A vállalkozóvá válás támogatása alapvetıen a munkanélküliekbıl lett vállalkozók önfoglalkoztatását biztosítja, ebbıl eredıen többnyire alacsony az alkalmazottaik száma. A kérdıívet visszaküldı és a követéskor még mőködı 22 vállalkozó összesen 5 alkalmazottat foglalkoztatott, így az 1 mőködı vállalkozásra jutó alkalmazottak száma 0,23 volt, hasonló az egy évvel korábbihoz. A támogatásban részesült vállalkozónak kifizetett támogatás összege a vizsgált idıszakban összesen 9,8 millió Ft volt, 1 fıre átlagosan Ft támogatás jutott. Ez a fajlagos mutató az egy évvel korábbitól 4,8%-kal elmaradt, de az országos átlagnál 5,9%-kal több volt. A támogatások átlagos 6,2 hónapos idejét figyelembe véve egy vállalkozó támogatása a munkaügyi központoknak havonta átlagosan Ft-ba került, vagyis a évinél 12,3%-kal, az országos átlagnál pedig 1,7%-kal kevesebbe. A követéskor még mőködı vállalkozások esetében az egy fıre jutó támogatás összege a vizsgált idıszakban átlagosan Ft-ot tett ki, ami az egy évvel korábbi költségeknél 16,8%-kal, a i országos adatnál pedig 2,6%-kal alacsonyabb volt. 16

19 3.3. Foglalkoztatás bıvítését szolgáló bértámogatás Bértámogatásban végéig azok a munkáltatók részesülhettek, amelyek olyan nyilvántartott álláskeresıt alkalmaztak, aki legalább hat hónapja a nyilvántartásban szerepelt (pályakezdık, illetve 45. életévét betöltött álláskeresık esetén 3 hónapja). A munkáltatóknak a támogatás feltételeként elıírt legalább a támogatott foglalkoztatás idıtartamával megegyezı idıtartamú továbbfoglalkoztatási kötelezettség miatt az aktív eszköz hosszabb távú foglalkoztatási lehetıséget biztosított az abban résztvevık számára. A programból folyamán kikerülık pénzügyileg támogatott foglalkoztatása átlagosan 7,6 hónapig tartott. A kötelezı továbbfoglalkoztatással együtt a folyamatosan munkában töltött idı 15,1 hónapot tett ki. A követéses vizsgálatba azok kerültek be, akiknél a vizsgálat idıpontjában a kötelezı továbbfoglalkoztatás ideje is három hónappal korábban lezárult ben összesen tartósan állástalan támogatott foglalkoztatása fejezıdött be, ami 12,7%-kal elmaradt az elızı évi létszámtól. A támogatott személyek legnagyobb csoportját (31,2%-át) azok tették ki, akik a elhelyezésüket megelızıen fél-egy éve voltak álláskeresık, 21,4%-uk legfeljebb félévnyi munkanélküliség után került be a programba. 19,1%-uknak egytıl két évig terjedıen, 28,3%- uknak pedig már több mint két éve nem volt munkája. A évi arányokhoz viszonyítva tárgyévben nagyobb arányban szerepeltek a hosszabb munkanélküliség után programba kerülık. A nemek szerinti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált idıszakban lezárult támogatások esetében a nemek aránya kiegyensúlyozottan alakult. A nık 50,7%-ot tettek ki a támogatottak között, arányuk egy év leforgása alatt 2,7 százalékponttal mérséklıdött. A bértámogatásban részesültek legnagyobb hányada szakmunkásképzıt vagy szakiskolát végzett (39,9%), ez az álláskeresıkön belüli arányuknál 7 százalékponttal volt magasabb. A támogatottak között a szakközépiskolában, technikumban vagy gimnáziumban végzettek együttesen 29,2%-ot, a felsıfokú végzettséggel rendelkezık pedig 7%-ot tettek ki. A középiskolai érettségivel rendelkezık hányada 11, a diplomásoké pedig közel 4 százalékponttal haladta meg a nyilvántartott állományon belüli részesedésüket. Ezzel szemben a legfeljebb általános iskolát végzettek 23,9%-os arányban szerepeltek az összlétszámon belül, míg a regisztráltakon belüli arányuk ennél csaknem kétszer nagyobb volt, és ıket érinti leginkább a tartós állástalanság. A évi megoszlásukhoz képest az alacsonyan iskolázottak hányada 3,6 százalékponttal emelkedett, míg a diplomásoké 5,2 százalékponttal mérséklıdött. Az eszköz alkalmazására 20 év alattiak esetében ritkán került sor, hiszen ık legtöbbször még pályakezdınek minısültek, így munkatapasztalat szerzés támogatásában vehettek részt. A 20 év felettiek esetében a támogatott foglalkoztatásban való részvétel az életkor elırehaladtával fokozatosan csökkent: legnagyobb részben a 30 évesnél fiatalabbak voltak jelen a támogatottak között (31,8%), a év közöttiek aránya 29,3%-os, a éveseké 23,5%- os, az ennél idısebbeké pedig 15,4%-os volt. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a 30 év alattiak hányada 5 százalékponttal csökkent, míg a többi korcsoportba tartozóké emelkedett. 17

20 A korábban munkanélküli személyek bértámogatással történı foglalkoztatására szinte valamennyi nemzetgazdasági ágban találhatunk A tám ogatásban részesültek m egoszlása gazdasági ágak szerint példát. A támogatásban részesültek legnagyobb villamosenergia-, gáz-, hányadát a feldolgozóiparban és a halgazdálkodás 22,7% 0,1% feldolgozóipar gız-, vízellátás építıipar 24,8% 0,2% 11,0% kereskedelem, javítás kereskedelemben alkalmazták (24,8, illetve 22,7%), az építıiparban 11% volt az arányuk. A mezıgazdaságban, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén pedig 6-8% szálláshely-szolg., vendéglátás egyéb közösségi, 6,5% ingatlan-ügyletekek, személyi szolg. oktatás közötti hányaduk állt alkalmazásban. A többi gazd. szolg. szállítás, raktározás, 4,0% 3,5% 7,8% posta, távközlés gazdasági ágban a bértámogatással egészségügyi, 2,6% közig., védelem, szociális ellátás kötelezı tb. 4,3% 3,8% pénzügyi közvetítés foglalkoztatott álláskeresık aránya egyenként 1,0% nem érte el az 5%-ot. mezıgazd., erdıgazd. 7,7% A legtöbb bértámogatással történı foglalkoztatás a esztendı során Baranya megyében fejezıdött be, ami fıt érintett. A Tolna megyében támogatottak száma 771 fı, a Somogyiaké pedig 491 fı volt. A évi adatokkal összehasonlítva mindössze Baranyában emelkedett (7,1%-kal) a támogatásból kilépık száma, ezzel szemben Somogyban 43%-kal, Tolna megyében pedig 5,3%-kal visszaesett a létszám. A követéses vizsgálat során megkérdezett munkaadók válaszadási hajlandósága az egy évvel korábbihoz viszonyítva 6,6 százalékponttal emelkedett, háromnegyedük juttatta vissza a kiküldött adatlapot. Az így kapott eredmények alapján a támogatásban részesültek 63,1%-a a kötelezı továbbfoglalkoztatási idı lejárta után három hónappal is ugyanannál a munkáltatónál állt munkaviszonyban, ami kis mértékő (0,8 százalékpontos) javulást jelentett egy év leforgása alatt. (Az országos mutató hasonló nagyságú.) (%) 75,0 70,0 A munkában állási arányok alakulása a bértámogatásban érintettek esetében év évi átlag: 62,3% i átlag: 63,1% 65,0 60,0 55,0 50,0 59,3 66,6 62,5 63,6 62,7 64,1 62,3 66,3 62,7 60,1 56,0 68,8 68,5 45,0 59,3 64,9 52,8 63,7 65,7 64,1 62,5 62,4 64,4 58,2 60,1 65,3 61,9 40,0 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szakmunkásképzı, szakiskola Középiskolai érettségi Felsıfokú végzettség 30 év alatt éves éves 50 év felett Baranya Somogy Tolna Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint A munkában állási arány jelen vizsgálat idején is a nık esetében volt kedvezıbb, 66,6%-os, ami 7,3 százalékponttal haladta meg a férfiakét. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a nık véglegesítési mutatója 1,7 százalékponttal javult, a férfiaké pedig változatlan maradt. 18

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER

A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAER TARTALOMJEGYZÉK 1. A 2006. ÉVBEN BEFEJEZETT AKTÍV MUNKAERİ-PIACI PROGRAMOK MONITORING VIZSGÁLATA... 2 1.1. BEVEZETİ... 2 1.2. VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ... 2 2. MUNKAERİ-PIACI KÉPZÉSEK... 5 2.1. AJÁNLOTT KÉPZÉS...

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2007. SZEPTEMBER 13-I ÜLÉS 1. sz. napirendi pont Tájékoztató Somogy megye foglalkoztatási helyzetérıl Elıadó: Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska igazgató, DDRMK Kaposvári

Részletesebben

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október

Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerıpiacának alakulása 2010. október Készült: Székesfehérvár, 2010. november hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1., Postacím:

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2008. szept. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2007. IV. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2009. elsı félévi beszámolója A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervhez kapcsolódó, a 2008-2009. évekre

Részletesebben

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban

Rab Henriett: 1. A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Rab Henriett: 1 A foglalkoztatáspolitikai eszközök szabályozásának változása napjainkban Bevezetés A piacgazdaság viszonyai között a munkaerı-kereslet és-kínálat viszonyai általában nincsenek összhangban

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2008. I. negyedév Dél-Alföld Tájékoztató 2008. január 2008. február Bács-Kiskun megye 769 39108 fı Csongrád megye 524 26298 fı Békés

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság. 2005. évi beszámolója

A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság. 2005. évi beszámolója A SAVARIA REHAB-TEAM Szociális Szolgáltató és Foglalkoztatási Kiemelkedıen Közhasznú Társaság 2005. évi beszámolója HAJLÉKTALAN EMBEREK ELLÁTÁSA Utcai szociális munka Az utcai szociális munkás szolgálat

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl.

JEGYZİKÖNYV. Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. JEGYZİKÖNYV Készült: 2010. február 15-én Ordacsehi Község Önkormányzatának hivatali helyiségében a Képviselı-testület ülésérıl. Jelen vannak: Bársony János alpolgármester Kránicz József Tibor képviselı

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév

Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2006. IV. negyedév Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Csongrád megye 2. IV. negyedév Szeged, 2. november 2. Készítette: Fejes Ágnes elemzı Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Koordinációs

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ dec. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2006. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

Tájékoztatás az Évgyőrők Magánnyugdíjpénztár és a Postás Magánnyugdíjpénztár beolvadásáról a Pannónia Nyugdíjpénztárba

Tájékoztatás az Évgyőrők Magánnyugdíjpénztár és a Postás Magánnyugdíjpénztár beolvadásáról a Pannónia Nyugdíjpénztárba Tájékoztatás az Évgyőrők Magánnyugdíjpénztár és a Postás Magánnyugdíjpénztár beolvadásáról a Pannónia Nyugdíjpénztárba Tisztelt Érdeklıdık, Pénztártagok! Az Évgyőrők Magánnyugdíjpénztár és a Postás Magánnyugdíjpénztár

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. március 23 -i ülésére

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. március 23 -i ülésére 9. E L İ T E R J E S Z T É S Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2009. március 23 -i ülésére Tárgy: Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás által készített 2009. évi közfoglalkoztatási

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI KÉRDÉSEK TÖBB SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE

FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI KÉRDÉSEK TÖBB SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI KÉRDÉSEK TÖBB SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE Szekszárd 2011. február 25. Kara Ákos BEVEZETÉS 1. Helyzetértékelés 2. Kihívások, szők keresztmetszetek 3. A foglalkoztatási célkitőzés 4.

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. DECEMBER 1-2-3-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. DECEMBER 1-2-3-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2010. DECEMBER 1-2-3-I ÜLÉS 7. számú napirendi pont Tájékoztató a TÁMOP 1.1.1., 1.1.2. és 1.1.3. programokról Előterjesztő: Szőke István szakmai igazgató Tájékoztató

Részletesebben

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-.

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-. Dr Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi -- SORSFORDÍTÓ regionális munkaerı-piaci programba vontak pszicho-szociális gondozását elıkészítı felmérés értékelése Tolna

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban

A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban A felnıttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban ( A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerısítése, közös kezdeményezések támogatása címő TÁMOP 2.5.2. program, FSZH) III/III. rész Primárius

Részletesebben

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május

Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó. Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól. 2013. május Munkaügyi Központ T Á J É K O Z T A T Ó Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci folyamatairól 213. május Márciustól folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Borsod Abaúj - Zemplén

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544

Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. : (205) 555-5544 Sorszám:8. Ügyiratszám: 1-3/2012. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012.

Részletesebben

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi

Egyszerű többség. A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné,

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium II/1. számú melléklet Alap felett rendelkező megnevezése: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter Alapkezelő megnevezése: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Alap megnevezése: Munkaerőpiaci Alap Alap

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS PÁLYÁZATOT HIRDET Pécs 2010 Európa Kulturális F városa Új munkahelyek a sikerért regionális munkaer -piaci program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS PÁLYÁZATOT HIRDET Pécs 2010 Európa Kulturális F városa Új munkahelyek a sikerért regionális munkaer -piaci program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 19/B -a, valamint a foglalkoztatást elısegítı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról A sárospataki kistérség Budapesttıl 270 km távolságra, észak-keletre, az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

1. Támogatható képzések

1. Támogatható képzések A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ ajánlattételi felhívása a 2008. március 17-2009. május 31. közötti idıszakra vonatkozóan a Munkaerı-piaci Alap decentralizált Foglalkoztatási Alaprészébıl

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

NYIRÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE. 2010. év

NYIRÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE. 2010. év NYIRÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZFOGLALKOZTATÁSI TERVE 2. év NYIRÁD, 2. A Közfoglalkoztatási terv célja A közfoglalkoztatási terv elkészítésének célja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Részletesebben

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG MELLÉKLETEK

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG MELLÉKLETEK MELLÉKLETEK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT ÉS AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ INTÉZKEDÉSEK TEMATIKUS ISMERTETÉSE A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS hiány csökkentése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról

TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról TÁJÉKOZTATÓ Sárospatak városban a foglalkoztatás helyzetérıl, a munkanélküliség alakulásáról A Sárospataki Járás Budapesttıl 270 km távolságra, észak-keletre, az Alföld és a Zemplénihegység találkozásánál,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

F E L H Í V Á S MUNKAHELYEK MEGİRZÉSÉÉRT

F E L H Í V Á S MUNKAHELYEK MEGİRZÉSÉÉRT F E L H Í V Á S a MUNKAHELYEK MEGİRZÉSÉÉRT elnevezéső, az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló, a munkaadók és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat együttmőködésében megvalósuló

Részletesebben

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14.

Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz. Bizalom Nyugdíjpénztár. Budapest, 2009. március 14. Kiegészítı melléklet a 2008. évi éves beszámolóhoz Bizalom Nyugdíjpénztár Budapest, 2009. március 14. 2 Bevezetı A Bizalom Önkéntes Kölcsönös Kiegészítı Nyugdíjpénztár az 1994. május 16-i alakuló közgyőlésén

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ MONITORING. Az aktív eszközök 2006. évben lezárult akcióinak vizsgálata. Somogy megye

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ MONITORING. Az aktív eszközök 2006. évben lezárult akcióinak vizsgálata. Somogy megye Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ MONITORING Az aktív eszközök ben lezárult akcióinak vizsgálata Somogy megye 1. A 2006. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A monitoring vizsgálat egy

Részletesebben

PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ

PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Pályázó konzorcium elnevezése: Diófa PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ regionális munkaerı-piaci program kidolgozásának és megvalósításának támogatására

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján)

2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktızsde számára 2005. október 1. 2005 december 31. elsı negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében

Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében Jankó Krisztina Egy kistérség oktatási anomáliái Euroharmonizált mechanizmusok a hátrányos helyzet leküzdésében A társadalmi egyenlıség-egyenlıtlenség kérdése a leggyakrabban vitatott témák egyike társadalmunkban.

Részletesebben

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec. BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÚTMUTATÓ AZ AJÁNLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6. 1/15 A BÉKÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA (továbbiakban munkaügyi központ)

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2009. DECEMBER 10-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2009. DECEMBER 10-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2009. DECEMBER 10-I ÜLÉS 5. sz. napirendi pont Beszámoló a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács éves munkájáról és a 2009. évi szakmai tanulmányútjairól Elıadó:

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. Egészségügyi és Szociális Intézménye. 2011. évi tevékenységérıl

BESZÁMOLÓ. Egészségügyi és Szociális Intézménye. 2011. évi tevékenységérıl 1238 Budapest, Táncsics M. u. 104. Telefon: 06-1- 286-0120, Fax: 06-1-286 0282 BESZÁMOLÓ Budapest Fıváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Terjedelem: 75 oldal Készült 3 példányban. Kapják: 2011.

Részletesebben