Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Átírás

1 Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ A ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT Munkaerı-piaci képzések Ajánlott képzés Elfogadott képzés Munkaviszonyban állók képzése Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamok Vállalkozóvá válás támogatása Foglalkoztatás bıvítését szolgáló bértámogatás Közhasznú foglalkoztatás Pályakezdık munkatapasztalat szerzı támogatása Pályakezdık foglalkoztatási támogatása MELLÉKLETEK... 25

3 1. BEVEZETİ Az aktív eszközök hatékonyságának vizsgálata az e célra kifejlesztett monitoring rendszeren keresztül történik, amely egy kérdıíves felmérésen alapul. A kérdıíveket postai úton azon személyeknek, illetve a munkanélkülieket foglalkoztató munkaadóknak juttatjuk el, akiknek befejezıdik a támogatása. Kivételt három eszköz képez a bértámogatás, a foglalkoztatási támogatás és a munkaviszonyos képzés, mivel ezeknél a továbbfoglalkoztatási kötelezettség lejártát követıen történik a megkeresés. A felmérésre a támogatás, illetve a kötelezı továbbfoglalkoztatás befejezését követı harmadik hónap után került sor. A követéses vizsgálat a képzésben, a bértámogatásban, a vállalkozóvá válás támogatásában, a pályakezdık munkatapasztalat szerzési, valamint foglalkoztatási támogatásában részesültek közül azokra irányul, akik támogatása a terveknek megfelelıen fejezıdött be, tehát idı elıtt nem hiúsult meg. A közhasznú munkán foglalkoztatottakról a MONITORING a saját nyilvántartási adatainkból szolgáltat információt. A kiküldött kérdıívekkel elsısorban arra keressük a választ, hogy az aktív eszközök résztvevıi a program befejezıdése után három hónappal milyen arányban tudtak elhelyezkedni, vagy munkájukat támogatás nélkül is megtartani, illetve saját vállalkozásban dolgozni. Emellett a monitoring vizsgálat információkat szolgáltat az aktív eszközökben résztvevık különbözı ismérvek szerinti összetételérıl, valamint a befejezıdött támogatások költségeirıl, az egy fıre, illetve egy elhelyezkedettre jutó költségekrıl is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat óta folyamatosan vizsgálja az aktív eszközök hatékonyságát, mely vizsgálatok félévente kerülnek elvégzésre. Az eredmények értékelése eddig megyénként, illetve országos összesítésben történt meg. Ez alkalommal a 2006-ban befejezıdött, illetve lejárt továbbfoglalkoztatási kötelezettségő támogatások adatai alapján elıször készül regionális szintő feldolgozás is a MONITORING adatokról. A vizsgált támogatásokat még a régiót alkotó Baranya, Somogy és Tolna munkaügyi központjai nyújtották. 2. A ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A dél-dunántúli régióban 2006-ban befejezıdött programokból összesen an kerültek ki, ami 563 fıvel, 4%-kal magasabb az egy évvel korábbi nél. Ebbıl a követéses vizsgálatokba bevontak száma 8250 fıt tett ki, a további 6528 fı közhasznú munkán foglalkoztatott személyrıl pedig a saját nyilvántartásunk biztosított adatokat. A követéses vizsgálatba bevont 8250 fı közül 4584-en képzésben, 3666-an támogatott foglalkoztatásban vettek részt, melybıl 2648-an bértámogatásban, 724-en pályakezdık munkatapasztalat szerzési támogatásában, 271-en pedig vállalkozóvá válási támogatásban részesültek. 1

4 A programokat befejezettek számának alakulása Eszközök év Index, % év = 100 Ajánlott (csoportos) képzés ,4 Elfogadott (egyéni) képzés ,8 PRKK által szervezett képzés Álláskeresık képzése összesen ,8 Munkaviszonyban állók képzése ,0 Képzés összesen ,6 Vállalkozóvá válás támogatása ,3 Bértámogatás ,2 Munkatapasztalat szerzés támogatása ,1 Foglalkoztatási támogatás ,2 Nyomonkövetésbe bevontak összesen ,4 Közhasznú foglalkoztatás ,1 Megfigyeltek összesen ,0 Az elızı évhez képest a közhasznú foglalkoztatás támogatásában részesültek számában tapasztalható jelentıs mértékő, 2050 fıt érintı mérséklıdés. A vállalkozóvá válás támogatásából, a foglalkoztatási támogatásból és a munkaviszonyos képzésbıl kilépık száma egyenként néhány fıs csökkenést mutat az elızı évi adatokhoz viszonyítva. Ezzel szemben a bértámogatással támogatott munkavégzést és az elfogadott képzéseket befejezettek létszáma jelentısebb mértékben (445, ill. 411 fıvel) emelkedett, valamint az ajánlott képzésbıl és a munkatapasztalat szerzés támogatásából kikerültek száma is növekedett (295 ill. 235 fıvel) a évi adatokhoz képest. (%) 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 A válaszadási arányok alakulása az egyes aktív eszközöknél a és a i monitoring vizsgálatban 60,9 59,6 Ajánlott képzés év 65,9 57,1 Elfogadott képzés 53,9 PRKK képzés 89,3 állók képzése 90,0 64,5 55,7 Vállalkozóvá válás támogatása 85,9 79,8 72,1 73,9 68,5 71,0 Bértámogatás szerzés támogatása Munkaviszonyban Munkatapasztalat Foglalkoztatási támogatás A kérdıíves megkeresésre ben a képzést befejezettek átlagosan 61,5%-a, a támogatott vállalkozóknak 56%-a válaszolt. A bértámogatásból kikerülıknek közel 70%-áról, a munkatapasztalatot szerzı pályakezdıknek pedig 80%-áról rendelkezünk információkkal a munkáltatók által visszaküldött kérdıívek alapján. Az elızı évhez képest csupán a munkaviszonyban állók képzése és a pályakezdık foglalkoztatási támogatása esetében nıtt a válaszadási hajlandóság, a többi eszköznél nem érte el a választ adók aránya az elızı évit. A befejezett programoknál az elhelyezkedési, munkában állási mutatók differenciáltan alakultak. Az ajánlott képzést befejezett álláskeresık 42%-ának, az elfogadott képzési formából kikerülık mintegy felének sikerült a tanfolyamok befejezıdését követı 3 hónapon belül normál, nem támogatott állásban elhelyezkednie, a Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamokon résztvevık esetében ez az arány alacsonyabb, 35%-os. 2

5 A munkaviszony melletti képzés esetében 83%-os, a bértámogatásnál 62%-os, a pályakezdık munkatapasztalat szerzési támogatásánál 68%-os, a foglalkoztatási támogatás esetében pedig 35%-os a támogatás (továbbfoglalkoztatási kötelezettség) lejártát követıen ugyanannál a munkáltatónál tovább foglalkoztatottak aránya. A vállalkozóvá váláshoz segítséget kapott álláskeresık 85%-os arányban tudták a támogatás folyósítását követıen is fenntartani vállalkozásukat. (%) Az elızı évi mutatókhoz képest az ajánlott és elfogadott képzést befejezetteknél, valamint a munkatapasztalat szerzés támogatásában részvetteknél javultak az elhelyezési mutatók, a többieknél csökkenés következett be. 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 Az elhelyezkedési, munkában állási arányok alakulása az egyes aktív eszközöknél a és a i monitoring vizsgálatban 0,0 41,6 42,2 42,5 49,3 Ajánlott képzés Elfogadott képzés 35,1 PRKK képzés 92,4 83,4 állók képzése 90,9 84,8 Vállalkozóvá válás támogatása 62,4 62,2 Bértámogatás év 66,0 Munkaviszonyban Munkatapasztalat szerzés támogatása 77,3 67,6 35,3 Foglalkoztatási támogatás (Ft/fı) A fajlagos költségek alakulása az aktív eszközöknél a monitoring eredménymutatói alapján és ben Egy fıre jutó FA támogatás év Követéskor munkában állókra ill. mőködı vállalkozókra jutó FA támogatás év Egy fıre jutó FA támogatás Követéskor munkában állókra ill. mőködı vállalkozókra jutó FA támogatás Ajánlott képzés Elfogadott képzés Munkaviszonyos képzés Vállalkozóvá válás támogatása Bértámogatás Pályakezdık munkatapasztalat szerzési támogatása Pályakezdık foglalkoztatási támogatása A ben befejezıdött programok közül a pályakezdık munkatapasztalat szerzési támogatással és az álláskeresık bértámogatással történı foglalkoztatásához került kifizetésre a legmagasabb 1 fıre esı támogatási összeg (653 ezer Ft, illetve 338 ezer Ft). Az ajánlott képzést befejezettek esetében 282 ezer Ft, az elfogadott képzési formában résztvevıknél 181 ezer Ft, a munkaviszonyban állók képzése esetében pedig 122 ezer Ft volt az egy fıre esı átlagos támogatási összeg. A pályakezdık foglalkoztatási támogatása személyenként átlagosan 232 ezer Ft-tal, az álláskeresık vállalkozóvá válása pedig 221 ezer Ft támogatással valósult meg. A ben befejezett aktív programok költségeit tekintve az egy fıre jutó támogatás összege a pályakezdık foglalkoztatási támogatásának kivételével valamennyi vizsgált eszköznél nıtt az elızı évhez képest. Az egy vizsgálat idıpontjában munkában álló személyre jutó támogatás a pályakezdık munkatapasztalat szerzési támogatása esetében volt a legnagyobb: 989 ezer Ft, a foglalkoztatási támogatásnál 677 ezer Ft-ot, a bértámogatásnál pedig 568 ezer Ft-ot tett ki. Az ajánlott képzésben részvettek esetében átlagosan 719 ezer Ft-ba, elfogadott képzésnél 385 ezer Ft-ba került egy fı munkába állítása. A vállalkozó válás támogatásánál 263 ezer Ft volt az egy a követéskor is még mőködı vállalkozásra jutó támogatási összeg, a munkaviszonyban állók képzésénél pedig átlagosan 154 ezer Ft-os költséggel járt egy személy munkahelyének megırzése. A mutató értéke valamennyi eszköz esetében emelkedett a évi adatokhoz képest. 3

6 3. A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT 3.1. Munkaerı-piaci képzések Munkaügyi központok által támogatott képzésbe kétféle módon kerülhetnek az álláskeresık: a központok által évente összeállított kurzustervbıl választhatnak (ajánlott ill. csoportos képzés), vagy saját maguk által keresett tanfolyamra járhatnak, melyhez a munkaügyi központ mérlegelési jogkörében támogatást nyújt (elfogadott ill. egyéni képzés). Munkaviszonyos képzéshez támogatást a munkáltatók kérelme alapján nyújtunk akkor, ha dolgozóik továbbfoglalkoztatása képzésük nélkül nem biztosítható. A regionális képzı központok 2006-tól a Munkaerıpiaci Alap foglalkoztatási alaprészén belül elkülönített képzési kerettel rendelkeznek, mely keret terhére a munkaügyi központoknál nyilvántartott álláskeresık képzésbe kerülhetnek ban a dél-dunántúli régió három i munkaügyi központja által támogatott tanulmányait 4584 személy fejezte be. Ezen belül 1990-en ajánlott, 757-en elfogadott, 588-an pedig munkaviszony melletti képzésben vettek részt. A Pécsi Regionális Képzı Központ képzési kerete terhére szervezett tanfolyamokat 1249 álláskeresı végezte el Ajánlott képzés ben a dél-dunántúli régióban az egy évvel korábbi 108-cal szemben 125 ajánlott tanfolyam fejezıdött be, amelyeken 1990 nyilvántartott álláskeresı fejezte be tanulmányait, 17,4%-kal több, mint 2005-ben. A tanfolyamok induló létszáma összesen 2142 volt, tehát a képzést a résztvevık 92,9%-a fejezte be sikeresen. A kurzusok átlagos létszáma 17 fı volt, ami az elızı évi átlaglétszámnál eggyel több. Az egyes tanfolyamokon résztvevık száma 2 (kımőves, valamint nehézgépkezelı) és 37 fı között alakult (kereskedı-vállalkozó). A tanfolyamok átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 579 volt, szemben az elızı évi 525-tel. Legalacsonyabb óraszáma a munkaerı-piaci felkészítı kurzusnak volt (35 óra). A másik végletet az 1800 órás asztalos tanfolyam jelentette. technikum 5,2% Az ajánlott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele gimnázium 15,3% fıiskola egyetem 5,6% 1,3% 8 általánosnál kevesebb 2,0% 8 általános 22,8% év 7,9% Az ajánlott képzést befejezettek életkor szerinti összetétele év 7,5% év 4,4% 55 év felett 0,9% 20 év alatt 11,4% év 26,7% év 11,7% szakközépiskola 21,4% szakiskola 1,9% szakmunkásképzı 24,5% év 13,7% év 15,8% 4

7 Az ajánlott képzéseket 2006-ban befejezık között a nık voltak többségben, a férfiak aránya 46,9%-ot tett ki. Az elızı évben még fordított volt a nem szerinti összetétel, akkor a férfiak 52,2%-ot képviseltek. Iskolai végzettség szerinti összetételüket tekintve a képzésekben legnagyobb arányban (41,9%) középfokú végzettségőek vettek részt, a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık 26,4%-os, a legfeljebb általános iskolát végzettek 24,8%-os, a diplomások pedig 6,9%-os hányadot képviseltek az összesenen belül. Az elızı évhez képest növekedett a középfokú és a felsıfokú végzettségőek aránya a képzésben (11,7, ill. 1 százalékponttal), míg a legfeljebb általános iskolát végzetteké 10,4, a szakmunkásoké pedig 2,3 százalékponttal mérséklıdött. Életkor szerinti megoszlásukat vizsgálva megállapítható, hogy az életkor elırehaladtával a tanulási hajlandóság jelentısen csökken. A képzést befejezık 53,9%-a 30 évnél fiatalabb, tehát ık vállalják legszívesebben a képzési lehetıségeket. A évesek aránya 25,4, a éves korosztályba tartozóké 15,4%-ot tett ki, az ennél idısebbek hányada pedig 5,3% volt évhez képest tovább emelkedett (2,4 százalékponttal) a 30 évnél fiatalabbak részvétele a képzésben, de az 50 év felettiek aránya is kis mértékben (0,5 százalékponttal) növekedett, míg a éveseké 1,9, a éves korosztályhoz tartozóké pedig 1 százalékponttal csökkent. Az ajánlott képzést befejezettek számának alakulása A ben képzést befejezettek 43,3%-át Somogy megyében, 37,4%-át (fı) év Baranya megyében, 19,3%-át pedig 800 Tolna megyében regisztrálták a 700 képzésbe kerülést megelızıen. A évi adatokhoz viszonyítva Somogy 400 megyében jelentısen emelkedett az 300 ajánlott képzésben résztvevık száma (407 fıvel, 89,5%-kal), míg Baranya 0 megyében 124 fıs (14,3%-os) Baranya Somogy Tolna csökkenés tapasztalható. Tolna megyében az elızı évihez hasonlóan alakult a képzést befejezık száma, a változás mindössze 12 fıs növekedés. A tanfolyam elvégzését követı 3 hónap eltelte után az általunk kiküldött kérdıívet a megkeresettek 59,6%-a juttatta vissza a munkaügyi központokhoz. A válaszadási hajlandóság 1,3 százalékponttal visszaesett a évihez képest. A kapott eredmények alapján a válaszadók 42,2%-a (500 fı) helyezkedett el, ami 0,6 százalékponttal magasabb az elızı évi aránynál, ugyanakkor az országos adatot is 1,1 százalékponttal meghaladja. A ben képzésben részvettek és követéskor munkában állók közül átlagosan 75,4% tudott az újonnan megszerzett képzettségének megfelelı munkakörben elhelyezkedni. Arányuk hasonlóan alakult az elızı évihez (75,8%), az országos adatokhoz viszonyítva e mutató értékét tekintve 1,2 százalékpontos lemaradás tapasztalható. 5

8 Az elhelyezkedési arányokat a képzésben részvettek nem szerinti bontásában vizsgálva megállapítható, hogy jelenleg is a férfiaknak sikerült nagyobb arányban munkaviszonyt létesíteniük (43,7%), munkába állási mutatójuk megegyezik a évivel. A nık esetében a mutató értéke 41% volt. Kedvezınek tekinthetı, hogy ennek értéke 1,3 százalékponttal emelkedett 2005-höz képest. (%) 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Az elhelyezkedési arányok alakulása iskolai végzettség szerint 40,2 36,4 Legf eljebb általános iskola év 45,3 46,9 Szakmunkásképzı, szakiskola 39,0 A résztvevık képzés elıtti iskolai végzettsége alapján az átlagosnál magasabb arányban sikerült elhelyezkedniük a diplomával rendelkezıknek (50,5%) és szakmunkásképzıt, szakiskolát végzetteknek (46,9%), míg a középfokú végzettségőeknél a munkaviszonyban állók hányada 40,4%-ot, a legfeljebb általános iskolát végzettek esetében pedig 36,4%-ot tett ki. Az elızı évhez képest egyedül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık mutatója romlott (3,8 százalékponttal), míg az ennél magasabb végzettségőeké javult: a szakmunkásoké 1,6, a középiskolai érettségivel rendelkezıké 1,4, a diplomásoké pedig 5,9 százalékponttal. Korcsoportok alapján vizsgálva az elhelyezkedési arányokat megállapítható, hogy a 20 év alattiak és az 50 éven felüliek esetében alacsonyabb az arány az átlagosnál (elıbbieknél 36,9, utóbbiaknál 28,8%). A évesek 42,8%-a, a évesek 45%-a, a éveseknek pedig 43,3%-a állt munkaviszonyban a képzési programok befejezését követı 3 hónap után. A évi elhelyezkedési arányokhoz viszonyítva az tapasztalható, hogy a fiatalabb korosztályokhoz tartozók mutatói javultak (a 20 40,4 Középiskolai érettségi 44,6 50,5 Felsıf okú v égzettség Az elhelyezkedési arányok alakulása korcsoportok (%) év szerint 50,0 46,1 42,8 45,0 45,0 43,3 43,5 40,3 45,0 36,9 40,0 év alattiaké 11,9, a éveseké 2,5 százalékponttal), míg a éves korosztályhoz tartozóké 1,1, a éveseké 1,7, az 50 év felettieké pedig 14,7 százalékponttal romlott. A képzést befejezetteket megyénként tekintve a régiós átlagot meghaladó arányban sikerült munkaviszonyt létesítenie a Tolna i résztvevıknek (48,3%), Baranya és Somogy megyében ezek az arányok 41,5%, illetve 39,8% voltak. A munkában állási arányok az elızı évhez viszonyítva Somogy és Baranya megyékben javultak (elıbbinél 5, utóbbinál 2,5 százalékponttal), míg Tolna megyében 8,9 százalékponttal romlott a mutató értéke. A 2006-ban befejezett ajánlott képzésekhez 603,3 millió Ft támogatás került folyósításra, ami 52,4%-kal meghaladja az elızı évit. A támogatás 60%-át (362,3 millió Ft-ot) a tanfolyami díjak tették ki, a fennmaradó 241 millió Ft többsége keresetpótló juttatásként került kifizetésre. A képzési költségeket a tanfolyamok induló létszámára vetítve az ajánlott képzésben résztvevık körében az egy fıre jutó támogatás összege Ft volt (a évi adatnál 25,4%-kal több), az egy fıre jutó tanfolyami díj pedig átlagosan Ft-ot tett ki, ami 11,6%-kal haladja meg az elızı évit. 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 25,0 20 év alatt év év év 50 év f elett 28,8 6

9 Az országos adatokkal összehasonlítva a Dél-Dunántúlon az egy fıre jutó támogatás összege 7,3%-kal, míg az egy fıre jutó tanfolyami díj 14,9%-kal volt magasabb. Egy fıre, egy órára jutó tanfolyami költség összege 292 Ft/fı/óra volt 2006-ban, 1%-kal több az elızı évi 289 Ft/fı/óránál, az országos adatnál (237 Ft/fı/óra) pedig 23,2%-kal több. A befejezıdött képzések közül hatnak a tanfolyami díját nem a munkaügyi központok finanszírozták a decentralizált keretükbıl, a résztvevık száma 109 fı volt. Ezek a tanfolyamok egy kivételével a halmozottan hátrányos helyzetőek országos programján belül valósultak meg. A tanfolyamokat a Pécsi Regionális Képzı Központ szervezte, amelyek díja a központi FA-ból került finanszírozásra, így a i munkaügyi központok támogatása a keresetpótló juttatás és az utazás támogatására korlátozódott. Ugyanezen program keretében hasonló finanszírozással 2005-ben 12 tanfolyam fejezıdött be 181 fıvel. Amennyiben az 1 fıre esı és az 1 órára jutó tanfolyami díj számításánál figyelmen kívül hagyjuk azon személyeket, akiknek a tanfolyami díja nem a munkaügyi központok képzési keretébıl lett finanszírozva, akkor az elıbbi mutató értéke Ft-ot az elızı évinél 5,5%-kal többet, az utóbbié pedig 304 Ft/fı/órát (a évinél 3%-kal kevesebbet) tett ki. A költséghatékonyság szempontjából fontos mutató az elhelyezkedettekre jutó ráfordítások összege. Mivel a válaszadóknak ben 42,2%-a állt munkaviszonyban, így az elhelyezkedettekre jutó támogatás összege az ajánlott képzésbıl kikerülıknél Ft volt, 28,2%-kal több, mint 2005-ben, valamint az országos átlagot is 3,5%-kal meghaladja. Az egy fıre jutó FA támogatásokat a déldunántúli régió megyéire vizsgálva megállapítható, hogy a Somogy i összeg a régiós átlagnál 2,1%-kal kevesebb, míg a Tolna i 0,5, a Baranya i pedig 2,3%-kal meghaladja azt. Az egy elhelyezkedett személyre jutó támogatási összeg Tolna megyében 15,1%-kal alacsonyabb a régió átlagánál, ezzel szemben a Baranya i 3,4%-kal, a Somogy i pedig 5,5%-kal meghaladja a Dél- Dunántúl Ft-os adatát. (Ft/fı) Az egy fıre jutó FA támogatás és a követéskor munkában állókra jutó FA támogatás alakulása Barany a Somogy Tolna Dél-Dunántúl Egy fıre jutó FA támogatás Egy fıre jutó FA támogatás Követéskor munkában állókra jutó FA támogatás Követéskor munkában állókra jutó FA támogatás Elfogadott képzés Elfogadott képzések keretében ben 792-en kezdték meg, és 757-en fejezték be tanulmányaikat, tehát a lemorzsolódók aránya 4,4%-os volt, ami alacsonyabb az ajánlott képzési formánál tapasztaltnál. A képzést befejezett létszám több mint duplája a évi 346 fınek ben 356-an kerültek képzésbe, a lemorzsolódók aránya pedig az ideinél alacsonyabb 2,8%-os volt. 7

10 A tanfolyamok átlagos létszáma 6 fı volt, az elızı évinél 2-vel több. A 133 tanfolyam közül 34 olyan kurzus volt, melyen legalább 10 álláskeresı vett részt, ebbıl 4-en a létszám a 20 fıt is elérte. Az egyes tanfolyamokon résztvevık száma 1 és 27 fı között alakult (pedagógusasszisztens). A tanfolyamok átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 358 (2005- ben 333) volt. Legalacsonyabb óraszáma egy jármővezetıi képesítést nyújtó kurzusnak volt (48 óra), legmagasabb óraszámban (1510 óra) pedig szociális ápolókat képeztek. Az év során elfogadott képzésben végzık között viszonylag kiegyenlített volt a nemek aránya (a férfiak 50,9%-ot, a nık 49,1%-ot tettek ki) szemben a évivel, amikor a férfiak hányada (61,3%) közel 23 százalékponttal meghaladta a nıkét. Hasonlóan az ajánlott képzésekbıl kikerülıkhöz az elfogadott képzést befejezık negyede legfeljebb általános iskolát végzett, 31,8%-a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezett. A középiskolában érettségizettek pedig 36,3%-ot, a felsıfokú végzettségőek 7%-ot képviseltek az összes létszámon belül. (Az ajánlott képzési formában az érettségizettek hányada 5,6 százalékponttal magasabb, a szakmunkásoké pedig ugyanennyivel alacsonyabb volt.) A évi megoszlásukhoz képest a diplomások képzésben való részvétele 2,7 százalékponttal emelkedett, a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezıké 2,4 százalékponttal mérséklıdött, a legfeljebb általános iskolát és a középiskolát végzettek aránya az elızı évi szint körül alakult. technikum 6,2% Az elfogadott képzést befejezettek iskolai végzettség szerinti összetétele gimnázium 12,9% fıiskola 5,0% egyetem 2,0% 8 általánosnál kevesebb 0,7% 8 általános 24,2% év 8,4% Az elfogadott képzést befejezettek életkor szerinti összetétele év 6,3% év 3,7% 55 év felett 0,3% 20 év alatt 5,9% év 26,2% év 13,2% szakközépiskola 17,2% szakiskola 1,3% szakmunkásképzı 30,5% év 16,4% év 19,6% Az elfogadott képzéseket befejezettek között is a 30 évnél fiatalabbak voltak megtalálhatók a legnagyobb arányban (51,7%), a évesek 29,6%-ot, a évesek 14,7%-ot, az 50 évnél idısebbek pedig mindössze 4%-ot képviseltek az összlétszámon belül. A 2005-ben végzettek korösszetételéhez viszonyítva idén emelkedett a és a évesek részvétele (5,3, illetve 1,9 százalékponttal), míg a 20 évnél fiatalabbak aránya 0,5, a 40 évnél idısebbeké pedig 6,7 százalékponttal mérséklıdött. Az elfogadott képzés keretében 2006-ban a legtöbben Baranya megyében fejezték be a tanulmányaikat (401 fı), Tolna megyében 345 fı, míg Somogy megyében mindössze 11 fı volt a kurzusokon végzettek száma. Az elızı évben végzettek számához viszonyítva Baranya megyében 5,6-szoros, Tolna megyében 1,5-szörös növekedés tapasztalható, míg Somogyban kevesebb mint negyedére esett vissza az amúgy is csekély létszám. A 757 képzést befejezett személy közül 432 (57,1%) válaszolt a kiküldött kérdıívre, elızı évben a végzettek 65,9%-áról rendelkeztünk információval. A válaszadási arány 7,6 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. 8

11 A visszaküldött kérdıívek alapján a válaszadók 49,3%-ának sikerült munkaviszonyt létesítenie, melynek során 83,6%-uk az újonnan megszerzett képesítését hasznosítani is tudja. Egy évvel korábban az elhelyezkedési arány 42,5%-os volt, a szakirányban foglalkoztatottak aránya pedig 83,5%-ot tett ki. A i országos adatokkal összehasonlítva a munkában állók arányának tekintetében 1,6 százalékpontos az elmaradásunk, a képesítést hasznosítók aránya azonban régiónkban 3,3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál. Az elfogadott képzést befejezettek munkában állási mutatói mindkét évben kedvezıbbek voltak az ajánlott képzésben résztvevıkénél. Az elhelyezkedési arányokat illetıen idén is a férfiak voltak jobb helyzetben, 50%-uk tudott munkaviszonyt létesíteni a képzés befejezıdését követı 3 hónapon belül, arányuk 1,5 százalékponttal meghaladta a nık 48,5%-os mutatóját. A i elhelyezkedési arányok a férfiaknál 6,6, a nıknél 7,1 százalékpontos javulást mutatnak az elızı évihez képest. (%) 90,0 80,0 70,0 Az elhelyezkedési arányok alakulása az elfogadott képzésbıl kikerülıknél év évi átlag: 42,5% i átlag: 49,3% 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 50,0 48,5 36,8 45,8 51,8 81,1 50,5 48,1 56,3 21,1 51,1 42,9 47,5 10,0 0,0 43,4 41,4 48,1 41,9 38,9 50,0 44,2 45,8 37,8 31,3 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szakmunkásképzı, szakiskola Középiskolai érettségi Felsıfokú végzettség 31,3 30 év alatt éves éves 50 év felett Baranya 54,8 Somogy 43,6 Tolna Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint A résztvevık iskolai végzettségét tekintve ebben a képzési formában is az általános iskolát (vagy azt sem) végzettek munkában állási mutatója volt a legkedvezıtlenebb (36,8%). A képzettség emelkedésével párhuzamosan az elhelyezkedési arányok is emelkedtek, hiszen a szakmunkások 45,8%-a, az érettségizettek 51,8%-a, a diplomásoknak pedig 81,1%-a állt munkaviszonyban a képzést követı 3 hónap után. Az elızı évi arányokkal összehasonlítva az alacsonyan képzettek körében 11,3 százalékponttal romlott a munkában állók aránya, ugyanakkor a szakmunkásoknál 3,9 százalékpontos, az érettségizettek és a diplomások esetében pedig 12,9, illetve 31,1 százalékpontos növekedés tapasztalható. Korösszetétel alapján a évesek munkában állási mutatója volt a legkedvezıbb (56,3%), de a 30 év alattiaké is átlagot meghaladó mértékő volt (50,5%), míg a többi korcsoportba tartozóké elmaradt attól: a évesek 48,1%-a, az 50 évnél idısebbeknek pedig csak 21,1%-a tudott a képzésbıl kikerülve munkát találni. A évi adatokhoz képest a legidısebbek körében jelentısen (10,2 százalékponttal) visszaesett az elhelyezkedési arány, míg a éveseké 18,5, a 30 évnél fiatalabbaké 6,3, a éveseké pedig 2,3 százalékpontos javulást mutat. 9

12 Az elfogadott képzésbıl kikerülık munkában állási arányait megyénként vizsgálva megállapítható, hogy a Baranya megyében nyilvántartott álláskeresık közül helyezkedtek el a legtöbben (51,1%), és ugyanitt tapasztalható a legjelentısebb mértékő 20 százalékpontos javulás az elızı évhez viszonyítva. Tolna megyében a képzésen végzettek 47,5%-a, míg Somogyban a kurzusokat befejezettek 42,9%-a létesített munkaviszonyt a képzést követı 3 hónapon belül. Egy évvel korábbihoz képest Tolnában 3,9 százalékpontos javulás, Somogyban viszont 11,9 százalékpontos csökkenés állapítható meg. A 2006-ban befejezett elfogadott képzések az elızı évinél 102 millió Ft-tal több összesen 143,7 millió Ft támogatással valósultak meg. A kifizetések 59%-át (85,2 millió Ft-ot) a tanfolyami költség képezte, a fennmaradó részt a képzésben részvettek keresetpótló juttatása, illetve az egyéb költségtérítés tette ki. Az egy fıre jutó támogatás összege átlagosan Ft volt, ami az elızı évi összegnél 55,4%-kal több, és az országos átlagot is 14,8%-kal meghaladta. Az elfogadott és az ajánlott képzések 1 fıre esı támogatásait összehasonlítva megállapítható, hogy az elfogadott képzések fajlagos mutatója csak mintegy 64%-át teszi ki az ajánlott képzés mutatójának. Az elfogadott képzések tanfolyami díjához nyújtott támogatást a résztvevık nyitólétszámára vetítve Ft/fı-t, mindezt elosztva az átlagos óraszámmal 300 Ft/fı/óra-t kapunk. Az 1 fıre jutó tanfolyami költség 2,1%-kal, az 1 fı 1 órájára jutó tanfolyami költség pedig 9,1%- kal marad el az elızı évi adatoktól, tehát a teljes fajlagos költség drasztikus emelkedése a keresetpótló juttatás változására vezethetı vissza. Ennek jogszabályváltozás az oka, novembertıl minden álláskeresési támogatásban részesülı részére kötelezıvé vált keresetpótló juttatás fizetése, míg korábban a résztvevık töredéke kapott ilyen támogatást. A befejezıdött tanfolyamok közül ben 6 (85 fıt érintıen), évben pedig 4 (39 fıt érintıen) esetében nem a munkaügyi központok finanszírozták a tanfolyami díjat, támogatásuk a keresetpótló juttatás és az egyéb költségtérítésekre terjedt ki. Amennyiben az itt érintett személyeket figyelmen kívül hagyjuk, akkor az 1 fıre esı tanfolyami díj Ft-ot, az átlagos óradíj 369 Ft-ot tesz ki. Az elıbbi mutató értéke 0,8%-kal, az utóbbié pedig 2,4%-kal alacsonyabb a évinél. A vizsgált képzési formában egy elhelyezkedett személyre Ft támogatás jutott, ami a fajlagos költségek emelkedése miatt 36,3%-kal meghaladja az elızı évit, az országos átlagnál 16%-kal magasabb, ugyanakkor 54%-a volt az ajánlott képzésnél számított összegnek. Az egy fıre jutó FA támogatások vonatkozásában ben a régiós átlagot a Baranya i és a Somogy i összeg haladta meg (7,1, ill. 1,5%- kal), míg a Tolna i 8,4%-kal alatta marad. Az egy elhelyezkedett személyre jutó támogatási összeg Somogyban volt a legmagasabb, amelyet a Baranya i és a Tolna i követett (régiós átlagtól való eltérésük sorrendben +31,9%, +3,7%, ill. -5,8%). (Ft/fı) Az egy fıre jutó FA támogatás és a követéskor munkában állókra jutó FA támogatás alakulása Barany a megy e Somogy megy e Tolna megy e Dél-Dunántúl Egy fıre jutó FA támogatás Egy fıre jutó FA támogatás Követéskor munkában állókra jutó FA támogatás Követéskor munkában állókra jutó FA támogatás

13 Munkaviszonyban állók képzése folyamán 588 munkaviszony melletti képzésben részvett munkanélküliséggel reálisan veszélyeztetett személynek járt le a továbbfoglalkoztatási kötelezettsége, ez a létszám az elızı évinél 2%-kal kisebb. Ebben a képzési formában ben Baranya megyében vettek részt a legtöbben (350 fı), a Tolna i érintettek száma 125, a somogyiaké 113 fı volt. A évihez viszonyítva a Baranya i létszám 34,6%-os emelkedést mutat, míg a Tolna megyében támogatottaké 35,6%-kal, a Somogy ieké pedig 22,6%-kal csökkent. A munkaviszonyban állók képzésének monitoring eredménymutatói jóval kedvezıbbek, mint az álláskeresıkkel feltöltött tanfolyamokénak, ez elsısorban abból adódik, hogy a munkáltató olyan szakirányt szab meg, amely valóban fontos a számára, másrészt nyilván csak olyan személyeket von be a képzésbe, akiket hosszabb távon is foglalkoztatni szándékozik. A kipostázott kérdıíveket a megkeresett munkáltatók 90%-a visszaküldte, melyek alapján a képzés befejezése után a dolgozók 83,4%-a az egy évvel korábbinál 9 százalékponttal kisebb aránya az eredeti munkáltatónál állt alkalmazásban. A képzésben részvettek továbbfoglalkoztatásának aránya Somogy megyében volt a legkedvezıbb (91,2%), melyet Tolna követett 89,6%-os aránnyal, míg a Baranya i mutató 77,7%-os volt évben a munkában állási mutatók értéke az alábbiak szerint alakult: Tolna 99,5%, Somogy 98,6%, Baranya 80,9%. Ennél a képzési formánál felmerülı költségeket a munkaügyi központok a munkaadókkal közösen viselik, így a fajlagos támogatási igény relatíve alacsony. A ben befejezett képzések támogatása 75,5 millió Ft-ba került. Ez az összeg teljes egészében tanfolyami díj volt. Az egy fıre jutó támogatás átlagosan Ft-ot tett ki, ami 19,5%-kal meghaladja az egy évvel korábbi költségeket. A munkahelymegtartás 83,4%-os aránya miatt a követéskor munkába állókra Ft az elızı évinél 37,3%-kal magasabb egy fıre jutó támogatás jutott Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamok folyamán 1249 dél-dunántúli álláskeresı fejezte be tanulmányait azon a 77 Pécsi Regionális Képzı Központ által szervezett tanfolyamon, amelyek anyagi fedezetéül a Foglalkoztatási Alaprész képzési kerete szolgált. (A tanfolyami költségek fedezete közvetlenül lett leosztva a képzı központoknak, a keresetpótló juttatásra szánt összeget a munkaügyi központok a hagyományos decentralizált FA-keretüktıl elkülönítve kapták meg.) Az 1321 fıs induló létszámból 5,5% morzsolódott le. A vizsgált idıszakban befejezıdött tanfolyamok átlagos (létszámmal súlyozott) óraszáma 439 volt. A tanfolyamokat befejezettek közül 588 fıt a Baranya i, 339 fıt a Tolna i, 322 fıt pedig a Somogy i munkaügyi kirendeltségeken regisztráltak a programba kerülést megelızıen. A kiküldött kérdıívekre a képzést befejezettek 53,9%-a válaszolt, melyek alapján 35,1%- uknak sikerült munkaviszonyt létesítenie a képzés befejezését követı 3 hónap után. Az elhelyezkedettek 71,2%-a az újonnan megszerzett képesítését hasznosítja munkája során. 11

14 A munkaügyi központok által szervezett ajánlott képzés eredményeivel összehasonlítva a PRKK-s tanfolyamokon végzettek körében a munkában állók aránya 7,1 százalékponttal, a megszerzett képesítést hasznosítóké 4,2 százalékponttal alacsonyabb volt. Megyénként tekintve ezeket az adatokat jelentıs különbségek fedezhetık fel, ugyanis a Pécsi Regionális Képzı Központ tanfolyamait befejezettek körében a munkában állási arányok Baranya megyében (40,5%) csak 1 százalékponttal, Somogyban (34,5%) 5,3 százalékponttal, Tolna megyében (27,5%) viszont 20,8%-kal alacsonyabbak a munkaügyi központok ajánlott képzéseinek eredményeinél. A 77 tanfolyammal kapcsolatban elsısorban keresetpótló juttatás formájában 168,9 millió Ft FA támogatás kifizetésére került sor, így egy fıre Ft-nyi támogatás jutott. Az egy fıre jutó támogatás nagysága Somogy megyében volt a legalacsonyabb ( Ft), Baranyában a legmagasabb ( Ft), míg Tolna megyében Ft-ot tett ki. A munkában állókra jutó FA támogatás összege a Dél-Dunántúlon átlagosan Ft-ot tett ki, mely összeget a Tolna i 19,3%-kal meghaladta, a Baranya és a Somogy i pedig 4,3, illetve 10,7%-kal elmaradt a régiós átlagtól Vállalkozóvá válás támogatása A munkaügyi központok által e célra nyújtott támogatást azok a munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, illetve vállalkozói járadékban részesülı álláskeresık vehetik igénybe, akik megélhetésüket, foglalkoztatásukat vállalkozás alapításával, vagy egy már mőködı gazdasági társaságba való belépéssel önmaguk oldják meg. A vállalkozóvá válási támogatás a piacok túltelítıdése és a vállalkozói tıke hiánya miatt a munkanélküliek egy viszonylag szők csoportjának jelent kiutat a munkanélküliségbıl. ben az egy évvel korábbi létszámnál 2-vel kevesebb, összesen 271 vállalkozásba kezdı álláskeresı, átlagosan 5,7 hónapig tartó az elızı évihez hasonló hosszúságú támogatása fejezıdött be. A befejezett támogatások adatai alapján az elızı évhez hasonlóan a vizsgált idıszakban is a férfiak vállalkozási kedve volt nagyobb, részarányuk 55,7%-ot tett ki, az elızı évihez viszonyítva arányuk 0,4 százalékponttal tovább emelkedett. Az érintettek többsége (46,1%) szakmunkás volt, több mint harmaduk (34,3%) középiskolai érettségivel rendelkezett, a diplomások aránya 12,6%-os, a legfeljebb 8 általánost végzetteké pedig 7% volt. Az egy évvel korábbihoz képest a szakmunkások aránya kis mértékben csökkent, a középfokúaké pedig kissé emelkedett (elıbbieké 1,1, utóbbiaké 0,6 százalékponttal), míg az alacsonyan képzetteké és a felsıfokú végzettségőeké szinte nem változott. Életkor szerinti összetételüket tekintve az önállóvá válás terén a évesek bizonyultak a legaktívabbnak 36,2%-os részesedéssel az összlétszámon belül, a 30 évnél fiatalabbak aránya 34,3%, a éves korosztályba tartozóké 23,6%, az ennél idısebbeké pedig 5,9% volt höz viszonyítva a támogatásban részesülı 30 évnél fiatalabbak aránya emelkedett (6,5 százalékponttal) az ennél idısebbeké mérséklıdött: a éveseké 4,5, az 50 év felettieké 1,1, a éveseké pedig 0,9 százalékponttal. 12

15 f eldolgozóipar 1,8% A támogatásban részesültek megoszlása a vállalkozás profilja szerint építıipar 18,8% kereskedelem, jav ítás 26,6% szálláshely -szolg., v endéglátás 5,2% Az érintettek 93%-a (252 fı) egyéni vállalkozó lett, 15-en (5,5%) betéti társasághoz, 1-1 fı kft-hez, illetve kkt-hez csatlakozott, 2 fı pedig ıstermelıi igazolvánnyal vállalkozott. mezıgazd., erdıgazd. 3,0% egy éb közösségi, személyi szolg. 13,3% egészségügy i, szociális ellátás 0,4% oktatás 1,8% ingatlanügy letekek, gazd. szolg. szállítás, raktározás, posta, táv közlés 2,2% 12,9% pénzügy i közv etítés 14,0% A támogatásban részesülık legnagyobb arányban (26,6%) a kereskedelemben kezdték meg tevékenységüket, 18,8%-uk vállalkozási profilja építıipari, 14%-uké pedig pénzügyi tevékenység volt. 10%-ot meghaladó arányú volt még az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás gazdasági ágban vállalkozói tevékenységet megkezdık aránya. A 2006-ban vállalkozóvá válási támogatásból kilépık közül 97 fı Somogy megyében, 90 fı Baranyában, 84 fı pedig Tolna megyében került támogatásra. Az elızı évi adatokkal összehasonlítva a befejezett támogatások száma egyedül Somogyban emelkedett (25 fıvel, 34,7%-kal), míg Tolna megyében 21 fıvel (20%-kal), Baranyában pedig 6 fıvel (6,3%-kal) mérséklıdött ez a létszám. A megkeresett 271 személybıl 151-en juttatták vissza a kiküldött adatlapot a munkaügyi központokhoz, így a válaszadási arány 55,7%-os lett, ami 8,8 százalékponttal alacsonyabb a évi szintnél. A támogatások eredményessége ennél az aktív eszköznél jórészt a rövid követési idıszaknak is köszönhetıen kedvezınek tekinthetı, hiszen a támogatás lejárta után három hónappal a vállalkozásoknak átlagosan még 84,8%-a mőködött. Ez 6,1 százalékponttal kevesebb az egy évvel korábbinál, és 1,6 százalékponttal kedvezıtlenebb az országos adatnál is. A követı vizsgálat idıpontjában, a támogatásban részesült vállalkozóknak Somogy megyében sikerült legmagasabb arányban fenntartaniuk a vállalkozásukat (92,6%), Tolna megyében 82,6%-os, Baranya megyében pedig 78,4%-os volt a támogatás lejárta után is mőködı vállalkozások aránya. Az elızı évi adatokkal összehasonlítva a dél-dunántúli régió mindhárom megyéjében romlott a mutató értéke, a visszaesés mértéke Baranya megyében 12,9, Tolna megyében 5,1, Somogy megyében pedig 2,6 százalékpontos volt. A támogatás folyósítását követıen a vállalkozásukat megszőntetık aránya 15,2%-os volt. Valamennyien egyéni vállalkozók voltak, életkor alapján a vállalkozási tevékenységgel felhagyók aránya átlagosnál magasabb volt a éves korcsoportban, iskolai végzettség alapján pedig a diplomások adták vissza átlagot meghaladó arányban a vállalkozói igazolványukat. A megszőnt vállalkozásokat nemzetgazdasági áganként tekintve a kereskedelemben és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágban volt tapasztalható leginkább a vállalkozások megszőntetése. 13

16 A követéses vizsgálatok során megkérdezésre kerül, hogy a vállalkozóvá váltak mennyire tartják hasznosnak a munkaügyi központ által nyújtott támogatást, illetve hogy milyennek látják vállalkozásuk jövıbeli kilátásait. A munkaügyi szervezettıl kapott támogatás szerepét illetıen a választ adó vállalkozóknak 25,8%-a nyilatkozott úgy, hogy vállalkozói tevékenységét a támogatás nélkül is ugyanakkor indította volna el, 43,1%-uk a támogatás hiányában késıbbre halasztotta volna tevékenységét, 31,1%-uk pedig támogatás nélkül egyáltalán nem tudott volna vállalkozásba kezdeni. A válaszok alapján megállapítható, hogy a vállalkozások indításához nyújtott támogatás az érintettek (%) 50,0 mintegy háromnegyedének jelentett tényleges segítséget az álláskeresı státusból való kikerüléshez. Az elızı évi adatokhoz képest mind a támogatás nélkül vállalkozásba nem kezdık, mind a támogatástól függetlenül vállalkozást indítók aránya emelkedett (elıbbi 5,5, utóbbi 1,4 százalékponttal), ezzel párhuzamosan a támogatás hiányában késıbb vállalkozók hányada 6,9 százalékponttal mérséklıdött. A kiküldött kérdıívre választ adó, követéskor A vállalkozás jövıjének megítélése (%) 56,4 még mőködı vállalkozóknak 8,8%-a reális 60, év 51,5 lehetıséget lát vállalkozásának továbbfejlesztésére, 50,0 39,7%-uk nyilatkozott úgy, hogy 39,7 40,0 33,9 vállalkozásuk egyelıre szinten tartásra képes, a válaszadók több mint fele (51,5%) azonban 30,0 20,0 10,0 9,7 8,8 bizonytalannak látja a vállalkozása jövıjét. Kedvezıtlen, hogy egy év lefogása alatt a vállalkozásuk fennmaradását bizonytalannak 0,0 tekintı vállalkozók aránya 17,6 százalékponttal Fejleszthetı Szinten tartó Bizonytalan emelkedett, míg a fejleszthetı és a szinten tartható vállalkozások aránya 0,9, illetve 16,7 százalékponttal csökkent. A vállalkozóvá válás támogatása alapvetıen a munkanélküliekbıl lett vállalkozók önfoglalkoztatását biztosítja, ebbıl eredıen többnyire alacsony az alkalmazottaik száma. A kérdıívet visszaküldı és a követéskor még mőködı 128 vállalkozó összesen 24 alkalmazottat foglalkoztatott, így az 1 mőködı vállalkozásra jutó alkalmazottak száma 0,19 volt, ami csökkenést mutat az egy évvel ezelıtti 0,33-mal szemben. A támogatásban részesült 271 vállalkozónak kifizetett támogatás összege a vizsgált idıszakban az elızı évi kifizetéshez hasonlóan összesen 60 millió Ft volt, 1 fıre átlagosan Ft támogatás jutott, ami alig 1%-kal több, mint egy évvel korábban, de az országos átlagnál 5,5%-kal magasabb. A támogatások átlagos 5,7 hónapos idejét figyelembe véve egy vállalkozó támogatása a munkaügyi központoknak havonta átlagosan Ft-ba került, amely 666 Ft-tal (1,7%-kal) több a évinél, és 256 Ft-tal (0,7%-kal) meghaladja az országos adatot is. 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 24,4 A támogatás szerepének megítélése 25,8 Támogatás nélkül is ugyanakkor vállalkozott volna 50,0 43,1 Támogatás nélkül késıbb vállalkozott volna 25, év 31,1 Támogatás nélkül nem vállalkozott volna 14

17 A követéskor még mőködı vállalkozások egy fıjére jutó támogatás összege a vizsgált idıszakban átlagosan Ft-ot tett ki, ami az egy évvel korábbi költségeknél és a évi országos adatnál is 8,6%-kal magasabb. A vállalkozóknak folyósított egy fıre jutó (Ft/fı) Az egy fıre jutó FA támogatás és a követéskor mőködı vállalkozásokra jutó FA támogatás alakulása Egy fıre jutó FA támogatás Egy fıre jutó FA támogatás Követéskor mőködı vállalkozásokra jutó FA támogatás Követéskor mőködı vállalkozásokra jutó FA támogatás Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl átlagos támogatás összege Tolna megyében volt a legmagasabb, 233 ezer Ft-ot kitevı, amely a régiós átlagot 5,2%-kal meghaladja. A Baranya i és Somogy i 1 fıre jutó támogatási összeg 1,7, illetve 3%-kal maradt el a dél-dunántúli régió átlagos összegétıl. A követéskor is mőködı vállalkozások 1 fıjére jutó támogatás összege Tolna és Baranya megyékben (9,4, ill. 4,7%-kal) meghaladta a Dél-Dunántúlit, míg Somogy adata 10,9%-kal kisebb volt annál Foglalkoztatás bıvítését szolgáló bértámogatás Bértámogatásban végéig azok a munkáltatók részesülhettek, amelyek olyan nyilvántartott munkanélkülit alkalmaztak, akik legalább hat hónapja a nyilvántartásban szerepeltek (pályakezdık, illetve 45. életévét betöltött álláskeresınél 3 hónapja). A munkáltatóknak a támogatás feltételeként elıírt legalább a támogatott foglalkoztatás idıtartamával megegyezı idıtartamú továbbfoglalkoztatási kötelezettség miatt a program hosszabb távú foglalkoztatási lehetıséget biztosított az abban résztvevık számára. A programból ben kikerülık pénzügyileg támogatott foglalkoztatása átlagosan 7,1 hónapig tartott. A kötelezı továbbfoglalkoztatással együtt a folyamatosan munkában töltött idı 14,2 hónapot tett ki. A követéses vizsgálatba a programok zömétıl eltérıen itt azok kerültek be, akiknél a vizsgálat idıpontjában a kötelezı továbbfoglalkoztatás ideje is három hónappal korábban lezárult. A kötelezı továbbfoglalkoztatást is figyelembe véve ben összesen 2648 az elızı évinél 445 fıvel, 20,2%-kal több tartósan munkanélküli támogatott foglalkoztatása fejezıdött be. A program résztvevıinek legnagyobb csoportját (34,3%-át) azok tették ki, akik a programot megelızıen fél-egy éve voltak álláskeresık, további 25,1%-uk legfeljebb félévnyi munkanélküliség után került be a programba. 17%-uknak egytıl két évig terjedıen, 23,6%- uknak pedig már több mint két éve nem volt munkája. A évi arányokhoz viszonyítva a legfeljebb fél éve álláskeresık aránya 5,6 százalékponttal emelkedett, míg a 0,5-1 és az 1-2 év között nyilvántartottaké 3,6 és 2,1 százalékponttal mérséklıdött, a 2 éven túli nyilvántartásban szereplés után támogatásban részesülık aránya változatlan maradt. A nemek szerinti megoszlást vizsgálva megállapítható, hogy a ben lezárult támogatások esetében is a nık voltak többségben (53,4%) a támogatottak között, arányuk egy év leforgása alatt 2,9 százalékponttal emelkedett. 15

18 A bértámogatásban részesültek legnagyobb hányada szakmunkásképzıt vagy szakiskolát végzett (38%), a szakközépiskolában, technikumban, gimnáziumban végzettek év együttesen 29,5%-ot tettek ki, míg a legfeljebb általános iskolát végzettek 20,3%-os, a fıiskolai, egyetemi diplomával rendelkezık pedig 12,2%- os arányban szerepeltek az összlétszámon belül. A támogatásból kikerülık iskolai végzettség szerinti összetételében kis mértékő változások figyelhetık meg a évi arányokhoz képest év A bértámogatásból kikerülık megoszlása korcsoportok szerint 1,5 1,5 16,0 21,2 17,4 12,6 10,4 8,4 9,4 14,5 20,7 15,0 12,1 9,9 12,0 10,0 0% 20% 40% 60% 80% 100% (%) 20 év alatt év év év év év év év 55 év f elett A grafikonból látható, hogy az eszköz alkalmazása a 20 év alattiak esetében nagyon ritka volt, hiszen ık legtöbbször még pályakezdık, így munkatapasztalat szerzés támogatására voltak jogosultak. A 20 év felettiek esetében a támogatott foglalkoztatásban való részvétel az életkor elırehaladtával csökken. Legnagyobb részben a 30 évesnél fiatalabb korosztályok voltak jelen a támogatottak között, együttes arányuk 36,7%-ot tett ki, a év közöttiek aránya 27,1%-os, a éveseké 21,9%-os, az ennél idısebbeké pedig 14,3%-os volt. Korábban munkanélküli személyek bértámogatással történı foglalkoztatására valamennyi nemzetgazdasági ágban találhatunk példát. A támogatásban részesültek legnagyobb hányadát a feldolgozóiparban és a kereskedelemben alkalmazták (21,8, illetve 20,2%), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasági ágban és az építıiparban 9-10% közötti volt az arányuk, a mezıgazdaságban, illetve az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások gazdasági ágban pedig 6,7-6,7%-uk állt alkalmazásban. Az elıbbieken kívül 5%-ot meghaladó volt még a bértámogatással foglalkoztatott álláskeresık aránya a közigazgatásban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén és az egészségügyi, szociális ellátás ágban. A bértámogatásból kikerülık megoszlása iskolai végzettség szerint 1,0 0,9 19,2 38,7 19,4 36,1 2,0 1,9 15,8 16,7 3,7 4,0 9,0 7,6 9,1 9,5 0% 20% 40% 60% 80% 100%(%) 8 ált. alatt 8 általános szakmunkásképzı szakiskola szakközépiskola technikum gimnázium fıiskola egy etem 3,1 4,3 A támogatásban részesültek megoszlása gazdasági ágak szerint halgazdálkodás v illamosenergia-, 0,5% gáz-, gız-, bány ászat f eldolgozóipar v ízellátás 0,1% 21,8% 0,3% mezıgazd., erdıgazd. 6,7% egy éb közösségi, személyi szolg. 6,7% egészségügy i, szociális ellátás 5,1% oktatás 4,6% közig., v édelem, kötelezı tb. 5,8% pénzügy i közv etítés 0,5% ingatlanügy letekek, gazd. szolg. 9,6% 2,7 2,7 építıipar 9,2% kereskedelem, jav ítás 20,2% szálláshely -szolg., v endéglátás szállítás, 5,6% raktározás, posta, táv közlés 3,3% 16

19 A legtöbb bértámogatással történı foglalkoztatás ben Baranya megyében fejezıdött be, ami 983 fıt érintett, a Somogy megyében támogatottak száma 855 fı, a Tolna iké pedig 810 fı volt. Az elızı év adataival összehasonlítva valamennyi megyében emelkedett a támogatásból kilépık száma, melynek mértéke a Somogyban volt a legnagyobb (51,1%), de Baranya és Tolna megyékben is jelentısen sorrendben 10,2, illetve 8,7%-kal gyarapodott a létszám. A követéses vizsgálat során megkérdezett munkaadók válaszadási hajlandósága az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,6 százalékponttal csökkent, jelenleg 68,5% volt. A kapott eredmények alapján a támogatásban részesültek 62,2%-a az országoshoz és a évi dél-dunántúli adathoz hasonló aránya a kötelezı továbbfoglalkoztatási idı lejárta után három hónappal is ugyanannál a munkáltatónál állt munkaviszonyban. (%) 70,0 A munkában állási arányok alakulása a bértámogatásban érintettek esetében év évi átlag: 62,4% i átlag: 62,2% 65,0 60,0 55,0 59,3 64,8 63,7 65,7 64,1 62,4 62,4 64,3 58,1 60,1 65,3 61,7 50,0 52,5 45,0 60,6 64,1 57,0 59,4 68,1 67,4 62,7 63,9 62,0 57,6 61,9 62,4 62,9 40,0 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szakmunkásképzı, szakiskola Középiskolai érettségi Felsıfokú végzettség 30 év alatt éves éves 50 év felett Baranya Somogy Tolna Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint A munkában állási arány idén is a nık esetében kedvezıbb, 64,8%-os, ami 5,5 százalékponttal meghaladja a férfiakét. Az elızı évhez a nık véglegesítési mutatója 0,7 százalékponttal tovább emelkedett, míg a férfiaké 1,3 százalékponttal romlott. A kötelezı továbbfoglalkoztatás befejezıdésével a munkáltatók elsısorban az alacsony iskolázottságú dolgozóiktól váltak meg, a továbbfoglalkoztatási arány körükben 52,5%-os volt. Legmagasabb arányban (65,7%) a középiskolai érettségivel rendelkezık tudták megtartani a munkahelyüket, ıket a felsıfokú végzettségőek követték 64,1%-os mutatóval, szakmunkások aránya ettıl mindössze 0,4 százalékponttal volt kedvezıtlenebb (63,7%). A évi adatokhoz viszonyítva a legfeljebb általános iskolát végzettek munkában állási aránya tovább romlott (4,5 százalékponttal), valamint a közép- és a felsıfokú végzettségőeket is kisebb arányban véglegesítették (2,4, ill. 3,3 százalékponttal), ezzel szemben a szakmunkások körében 4,3 százalékpontos javulás tapasztalható. Életkor alapján a éves korosztály munkában állási mutatója a legkedvezıbb (64,3%), a 30 év alattiakat és a év közöttieket átlagos arányban, az 50 év felettieket pedig az átlagosnál 4,1 százalékponttal alacsonyabb hányadban foglalkoztatták tovább a munkáltatók. Az elmúlt év adataihoz viszonyítva a 40 év felettiek munkában állási aránya együttesen 2,8 százalékponttal emelkedett, ami kedvezınek tekinthetı, ugyanakkor az ennél fiatalabb korosztályba tartozóké 1,8 százalékponttal mérséklıdött. 17

20 A legnagyobb arányban (65,3%) Somogy megyében alkalmazták a foglalkoztatási kötelezettség lejártát követıen továbbra is a bértámogatásban résztvevıket, ezt Tolna követte (61,7%), míg Baranyában 60,1%-os volt a továbbfoglalkoztatási arány. Az elızı évben tapasztalt munkában állási arányhoz képest csak Somogyban következett be javulás, melynek mértéke 2,9 százalékpontos volt, ezzel szemben Baranyában 1,8, Tolna megyében pedig 1,2 százalékponttal romlott a mutató értéke. A követéses vizsgálatok során a bértámogatást igénybevevı munkaadóktól megkérdezésre kerül, hogy munkanélküliek foglalkoztatására irányuló döntéseikben milyen szerepe volt a munkaügyi központtól kapott támogatásnak. A támogatás szerepérıl nyilatkozó munkáltatók legnagyobb csoportját (40,2%) azok alkották, akik támogatás nélkül késıbbre halasztották 29,8 30,3 A támogatás szerepének megítélése év 40,2 42,7 19,9 19,3 9,6 8,2 Támogatás nélkül is alkalmazta volna a munkanélküli személyt Támogatás nélkül kevesebbet alkalmazott volna Támogatás nélkül késıbbre halasztotta volna a felvételt Támogatás nélkül senkit sem alkalmazott volna volna a felvételt, 30,3%-uk támogatás nélkül senkit sem alkalmazott volna, 19,9%-uk pedig támogatás nélkül is alkalmazta volna az álláskeresıt. 9,6%-uk nyilatkozott úgy, hogy támogatás nélkül kevesebb munkavállalót foglalkoztatott volna. A munkáltatóknak a támogatás szerepére adott válaszait az egy évvel korábbiakkal összehasonlítva megállapítható, hogy kis mértékben emelkedett mind azon munkaadók aránya, akik támogatás hiányában senkit sem állítottak volna munkába, mind azoké, akik támogatás nélkül, önerıbıl is megvalósították volna a tervezett foglalkoztatást. A vizsgált 2648 fıt érintı támogatás összes költsége 894,1 millió Ft-ot tett ki, az egy fıre jutó támogatás összege átlagosan Ft volt, az egy évvel korábbinál 3,2%-kal, az országos átlagnál pedig 9,1%-kal több. Az egy hónapra jutó támogatás összege a pénzügyileg támogatott hónapokra átlagosan Ft-ot, a foglalkoztatás teljes idıtartamára pedig Ft-ot tett ki személyenként. A pénzügyileg támogatott hónapokra jutó 1 fıre esı összeg 8,8%-kal magasabb a évinél, de az országos átlagtól kissé (1,1%-kal) kevesebb. Az egy véglegesített dolgozóra vetített átlagos támogatás összege 2006-ban Ft volt, ami az elızı évinél 6,6%-kal magasabb volt, és az országos átlagot is 13,2%-kal meghaladta. Az egy fıre jutó támogatás átlagos összege Baranya megyében volt a legmagasabb, 347 ezer Ft-ot a régiós átlagnál 2,9%-kal többet kitevı. A Tolna i 1 fıre jutó támogatási összeg hasonlóan alakult a déldunántúli régió átlagos összegéhez, míg a Somogy i 3,2%-kal elmaradt attól. A követéskor is munkaviszonyban állók 1 fıjére jutó támogatás összege Baranya és Tolna megyékben (6,7, ill. 0,6%-kal) meghaladta a Dél-Dunántúlit, míg Somogy adata annál 7,7%-kal kevesebb volt. (Ft/fı) Az egy fıre jutó FA támogatás és a követéskor munkaviszonyban állókra jutó FA támogatás alakulása Egy fıre jutó FA támogatás Egy fıre jutó FA támogatás Követéskor munkaviszonyban állókra jutó FA támogatás Követéskor munkaviszonyban állókra jutó FA támogatás Barany a megy e Somogy megy e Tolna megy e Dél-Dunántúl 18

21 3.4. Közhasznú foglalkoztatás A közhasznú foglalkoztatás a legnagyobb létszámot lekötı aktív eszköz, melynek fı funkciója, hogy ha átmeneti idıre is, de munkához, jövedelemhez juttassa az elsıdleges munkaerıpiacon önállóan elhelyezkedni képtelen hátrányos helyzető álláskeresıket. A vizsgálat a többitıl eltérıen ennél az eszköznél a tárgyidıszakban közhasznú foglalkoztatásban résztvevık érintett létszámára irányul, és nem pedig a támogatásból kilépıkre vonatkozik. A szükséges adatokat nem kérdıíves megkeresésbıl nyerjük, hanem a saját nyilvántartásunkból, hiszen az információk a havi adatszolgáltatás keretében folyamatosan érkeznek a támogatott munkáltatóktól január 1-én a közhasznú munkások nyitólétszáma 908 fı volt. Az év során több mint 5600 fı támogatása kezdıdött meg, így összességében 6528-an vettek részt közhasznú foglalkoztatásban, 2050 fıvel (23,9%-kal) kevesebben, mint 2005-ben. A jelentıs csökkenés elsıdleges oka az volt, hogy 2006-ban minden korábbinál nagyobb volumenő közmunka programok zajlottak a régióban. A támogatottak átlagos statisztikai létszáma 1932 fı volt, ami az elızı évinél 17%-kal alacsonyabb. Az egy évvel korábbihoz képest nıtt a foglalkoztatás átlagos hossza, hiszen az átlaglétszám az érintett létszámnál kisebb mértékben csökkent. A közhasznú munkán résztvevı 6528 fı 58,4%-át a férfiak tették ki, a nık hányada 41,6%-os volt, ami az elızı évi adathoz viszonyítva 6,5 százalékpontos emelkedést mutat. A közhasznú munkán foglalkoztatottak alacsony iskolázottsági szintjét mutatja, hogy többségük (56,1%-uk) mindössze az általános iskolát, vagy még azt sem végezte el. Szakmunkásképzıt, szakiskolát 28,5%-uk végzett, szakközépiskolában, technikumban, gimnáziumban együttesen 12,2%-uk végzett, míg 3,2%-uk diplomás volt évhez nagyobb arányban vettek részt közhasznú munkán magasabb végzettségőek, mivel a szakmunkások, az érettségizettek és a diplomások aránya 1, 1,6, illetve 1,2 százalékponttal emelkedett, a legfeljebb 8 osztályt végzetteké pedig 3,8 százalékponttal mérséklıdött. 8 általánosnál kevesebb 9,9% egyetem 1,1% A közhasznú foglalkoztatásban résztvevık érintett létszámának iskolai végzettség szerinti összetétele fıiskola 2,1% 8 általános 46,2% gimnázium 4,7% technikum 1,4% szakközépiskola 6,1% szakmunkásképzı 26,7% szakiskola 1,8% év 14,6% év 14,4% A közhasznú foglalkoztatásban résztvevık érintett létszámának életkor szerinti összetétele év 13,3% 55 év felett 8,2% 20 év alatt 1,8% év 9,1% év 14,2% év 12,2% év 12,2% A közhasznú munkások életkor szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: a 30 éven aluliak aránya 23,1%, a év közöttieké 26,4%, a év közöttieké 27,9% volt, míg az 50 év felettiek 22,6%-ot képviselnek az összlétszámon belül. A évi adatokhoz képest egyedül az 50 évnél idısebbek aránya emelkedett (4,4 százalékponttal), a 30 év alattiaké 1,9, a év közöttieké 1,1, a évesek aránya pedig 1,4 százalékponttal mérséklıdött. 19

22 A közhasznú foglalkoztatottak döntı része 82,5%-a kommunális területen, 5,2%-uk egészségügyi, szociális, 2,3%-uk oktatási, mővelıdési, 10%-uk pedig egyéb területen dolgozott. A dél-dunántúli régió megyéi közül legtöbben Somogyban vettek részt a támogatásokban (2867 fı), de magas volt a támogatottak létszáma Baranya megyében is (2269 fı), míg Tolna megyében 1392 álláskeresı vett részt közhasznú munkán. Mindhárom megyében mérséklıdött a támogatásban részesültek létszáma az elızı évihez képest, a legnagyobb mértékő csökkenés Somogy megyében következett be (1888 fıs, 39,7%-os), Baranya és Tolna megyéken a támogatottak számának csökkenése kisebb mértékő volt, elıbbi esetében 96 fıs (4,1%-os), utóbbinál 66 fıs (4,5%-os). Az álláskeresık közhasznú foglalkoztatásához ben összesen 1366,5 millió Ft támogatás kifizetésére került sor, ami 206 millió Ft-tal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kifizetett támogatást az átlaglétszámra vetítve fejenként 707,3 ezer Ft jutott, ami személyenként havonta átlagosan Ft támogatást jelentett. Az egy fıre jutó havi közvetlen költség Ft melybıl a bruttó bér Ft volt, így a munkaügyi központok által folyósított támogatás a foglalkoztatással kapcsolatban felmerült közvetlen költségeknek átlagosan 72,3%-át tette ki, szemben az elızı évi 73,8%-kal. Az 1 fıre jutó havi támogatás összege az elızı évi adatot 4,7%-kal, az országos átlagot pedig 5,5%-kal haladta meg. A közhasznú foglalkoztatásban résztvevık 1 fıre jutó havi támogatása Tolna megyében volt a legmagasabb ( Ft/fı/hó), ami a régiós átlagot 11%-kal haladta meg. Baranya megyében a támogatottak foglalkoztatásához havonta átlagosan Ft, Somogy megyében pedig Ft lett folyósítva, elıbbi összeg 2,6, utóbbi 3,6%-kal kevesebb a dél-dunántúli régió átlagos adatától. Az 1 fıre jutó havi támogatás összege mindhárom megyében emelkedett a évi adatokhoz képest, melynek mértéke Baranya megyében 1,3, Somogy megyében 7,1, Tolna megyében pedig 4,2%-os volt. A közhasznú foglalkoztatottak többsége a programból való kikerülést követıen ismét álláskeresıvé válik. Ezt támasztja alá az is, hogy a támogatott foglalkoztatás befejezıdésével az érintett létszám mindössze 0,4%-át (26 fıt) alkalmazták tovább a munkáltatók. Egy évvel korábban a régiós arány 0,6% volt (53 fı). A munkába állási arány országosan is alacsony, mindössze 1,1%-os. E mögött az áll, hogy az önkormányzatok anyagi lehetıségei meglehetısen szőkösek, valamint nem is érdekeltek abban, hogy a közhasznú munkásokkal elvégeztethetı feladatokat a munkaügyi szervezet forrásai helyett saját erıbıl oldják meg Pályakezdık munkatapasztalat szerzı támogatása A pályakezdı fiatalok foglalkoztatásának elısegítését 1996-tól 2006-ig külön erre a célcsoportra szervezett támogatási formák is szolgálták. Ezek közül elterjedtségét és eredményeit tekintve a pályakezdık munkatapasztalat-szerzı támogatása volt a legsikeresebb. A támogatás célja az volt, hogy a szakképzetlen, vagy a Munkaügyi Tanácsok által meghatározott szakképesítéssel rendelkezı pályakezdı álláskeresık a támogatott foglalkoztatás idıtartama alatt megfelelı munkatapasztalatot szerezhessenek. 20

23 ben az elızı évinél 235 fıvel, 48%-kal több összesen 724 fiatal támogatott foglalkoztatása fejezıdött be. A támogatott foglalkoztatásból kikerülı fiatalok nemek szerinti megoszlása kiegyensúlyozottan alakult: a férfiak 50,3%, a nık 49,7%-ot képviseltek. A nık aránya egy év alatt 5,5 százalékponttal emelkedett. szakiskola 0,5% szakmunkásképzı 20,2% 8 általános 9,3% 8 általánosnál kevesebb 0,3% A munkatapasztalt szerzés támogatásában részesültek iskolai végzettség szerinti összetétele szakközépiskola 18,6% egyetem 10,2% technikum 8,6% fıiskola 20,3% gimnázium 12,0% iskolázottságúaké pedig 1,9 százalékpontos csökkenést mutat. A támogatott foglalkoztatásból kikerülık 9,6%- a általános iskolát (vagy azt sem), 20,7%-a szakmunkásképzıt, szakiskolát, 39,2%-a középiskolát, 30,5%-a pedig fıiskolát, egyetemet végzett. Az egy évvel korábbi arányokhoz viszonyítva a felsıfokú végzettségőek aránya 7,8 százalékponttal tovább növekedett, ezzel szemben a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezık részesedése 3,4 százalékpontos, a középiskolában érettségizetteké 2,5 százalékpontos, az alacsony A programot befejezettek 14,4%-a 20 éven aluli, 74,8%-a év közötti, 10,8%-a pedig év közötti volt. A évihez képest a támogatásban részesített évesek részesedése emelkedett 3,7 százalékponttal, az ennél fiatalabbaké mérséklıdött. Szinte mindegyik nemzetgazdasági ágban foglalkoztattak a vizsgált pályakezdıkbıl, de közülük legtöbben a kereskedelemben (15,8%), a feldolgozóiparban (14,9%) és a közigazgatásban (12,7%) álltak alkalmazásban. Ezeken kívül 10%-os vagy azt meghaladó mértékő volt az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágban és az oktatásban munkatapasztalatot szerzı pályakezdık aránya. egészségügy i, szociális ellátás 6,5% oktatás 10,0% A támogatásban részesültek megoszlása gazdasági ágak szerint közig., v édelem, kötelezı tb. 12,7% ingatlanügy letekek, gazd. szolg. 7,5% egy éb közösségi, személyi szolg. 12,2% mezıgazd., erdıgazd. 3,9% pénzügy i közv etítés 0,8% szállítás, raktározás, posta, táv közlés 1,4% f eldolgozóipar 14,9% v illamosenergia, gáz-, hı-, v ízellátás 0,9% szálláshely -szolg., v endéglátás 5,4% építıipar 8,0% kereskedelem, jav ítás 15,8% Munkatapasztalat szerzés támogatásában a dél-dunántúli régiót képezı megyék közül Tolnában részesült a legtöbb pályakezdı (359 fı), ezt Baranya követte 203 fıs, majd Somogy 162 fıs támogatott létszámmal. Az elızı évi adatokhoz viszonyítva Tolna megyében mintegy 10%-kal emelkedett a létszám, míg Baranyában duplájára, Somogy megyében pedig 2,5-szörösére emelkedett. A követéses vizsgálat során megkérdezett munkáltatók a támogatott foglalkoztatásból évben kikerülı pályakezdıknek átlagosan 79,8%-áról adtak információt, ami 6,1 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábban tapasztalt válaszadási aránynál. 21

24 A támogatott foglalkoztatást befejezett fiatalok között 67,6%-os (egy évvel korábban 66%-os volt) a véglegesített, támogatás nélkül tovább foglalkoztatottak aránya. A támogatás befejezését követı foglalkoztatási arány 1 százalékponttal kedvezıbb az országosnál. (%) 80,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 A munkában állási arányok alakulása a m unkatapasztalat szerzés támogatásában részvettek esetében év évi átlag: 66,0% 2006.évi átlag: 67,6% 70,0 65,4 52,1 63,3 67,1 74,7 66,7 68,1 65,6 60,9 66,8 64,9 44,2 69,6 65,1 73,0 62,9 66,4 68,8 56,8 Férfi Nı Legfeljebb általános iskola Szakmunkás- Középiskolai képzı, szakiskola érettségi Felsıfokú végzettség 20 év alatt év év Baranya 64,3 73,8 Somogy 68,6 68,7 Tolna Nemek szerint Iskolai végzettség szerint Korcsoportok szerint Megyék szerint A továbbfoglalkoztatási mutatókat nemek szerint vizsgálva megállapítható, hogy a férfiak mutatója (70%) 4,6 százalékponttal magasabb a nıkénél. Az elızı évi adatokhoz képest a nık továbbfoglalkoztatási mutatója 0,5, a férfiaké pedig 3,2 százalékponttal emelkedett. i adatok alapján az iskolai végzettség emelkedésével párhuzamosan növekedett a munkában állók aránya is. Az alacsony iskolázottságú pályakezdıknek mintegy felét, a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezıknek 63,3%-át, a középiskolában érettségizetteknek 67,1%-át, a diplomásoknak pedig háromnegyedét véglegesítették a munkáltatók. Az elızı évi arányokhoz képest a szakmunkásképzıt, szakiskolát végzettek esetében mérséklıdött a munkában állási mutató (6,3 százalékponttal), a közép- és a felsıfokú végzettséggel rendelkezıké 2, illetve 1,7 százalékponttal növekedett, ugyanakkor jelentısen (7,9 százalékponttal) emelkedett a legfeljebb általános iskolát végzettek körébıl támogatás nélküli is tovább foglalkoztatottak aránya. Életkoruk alapján a év közöttiek körében (68,1%) volt átlagosnál nagyobb a támogatás lejárta után is foglalkoztatottak aránya, míg a 20 év alattiak esetében 66,7%-os, a évesek körében 65,6% volt. Az elmúlt évi adatokhoz képest a évesek továbbfoglalkoztatási mutatójában tapasztalható kedvezıtlen változás, a 20 év alattiak és a évesek mutatója 3,8, illetve 1,7 százalékponttal javult. Legmagasabb arányban Somogy megyében foglalkoztatták tovább a támogatás lejártát követıen a munkatapasztalat szerzés támogatásában részvett fiatalokat (73,8%), Tolna megyében szintén a régiós átlagot meghaladó volt a mutató értéke (68,7%), a Baranya i adat (60,9%) azonban 6,7 százalékponttal kedvezıtlenebb annál. A évi arányokhoz viszonyítva Somogy megyében 9,5, Baranyában 4,1 százalékponttal javult a mutató értéke, míg Tolna megyében változatlan maradt. 22