Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Pécsi főosztályán, az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Dr. Horváth József Összeállította: Berettyánné Halas Judit Dr. Berkéné Molnár Andrea Fritz János Horváthné Takács Ibolya Konstanzerné Nübl Erzsébet Laták Marianna Molnár Györgyné Németh Tibor Nyakacska Mária Slézia Rita A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Dr. Novák Zoltán Tördelőszerkesztők: Bulik László Kerner-Kecskés Beatrix Trybek Krisztina Weisz Tamás További információ: Berettyánné Halas Judit Telefon: (+36-72) , Internet: (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...48 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak Baranya megye 3

4

5 KÖszÖntÖm az OlvasÓt A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon (www.ksh.hu/nepszamlalas) és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 3.3. Baranya megye 5

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői 1.1. A népesség száma, népsűrűség Baranya megye lakónépessége október 1-jén 386 ezer fő volt. Tíz év alatt öt százalékkal lett kevesebb a lakosság száma, miközben a megelőző évtizedben közel feleakkora volt a népességfogyás mértéke. Az egy km 2 -re jutó lakosok száma 87 fő volt, 20 fővel kevesebb az országos átlagnál Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Tovább romlott a népesség korösszetétele, míg 2001-ben 126, 2011-ben már 170 időskorú személy jutott száz gyermekkorúra. Folytatódott a nemek arányának a nők javára történő eltolódása, ezer férfira 1118 nő jutott, a tíz évvel korábbi 1106 helyett Családi állapot Kevesebb a házas, ezzel párhuzamosan több a nőtlen, hajadon, valamint az elvált személy. A fiatalok házasodási kedve tovább csökkent, a évesek körében jelentősen visszaesett a házasok aránya. A termékenység minden korcsoportban mérséklődött, tíz év alatt a száz 15 éves és idősebb nőre jutó átlagos gyermekszám öttel csökkent, míg az előző évtized visszaesése 13 volt Iskolázottság, nyelvtudás Javult a népesség iskolázottsága, emelkedett a középfokú végzettséggel rendelkezők és a diplomások aránya, a 18 éves és annál idősebb népesség 45 százaléka legalább érettségizett volt. A baranyai lakosság 28 százaléka beszélt az anyanyelvén kívül egy vagy több másik főként német, illetve angol nyelvet Gazdasági aktivitás Az utóbbi két cenzus között nyolc százalékkal emelkedett a gazdaságilag aktívak száma, a növekedés a nőket, valamint a 49 év felettieket érintette a legjobban. A száz foglalkoztatottra jutó nem aktív személyek száma 185-ről 154-re csökkent Nemzetiség, anyanyelv Közel 53 ezer fő vallotta magát valamely hazai nemzetiséghez tartozónak 2011-ben, számuk 24 százalékkal bővült egy évtized alatt. A megyék közül Baranyában éltek a legnagyobb számban és arányban a német és a horvát nemzetiséghez tartozók, valamint a cigány nemzetiségűek aránya is meghaladta az országos átlagot. A nem magyar anyanyelvű személyek száma megközelítette a 22 ezret, döntő többségük valamely nemzetiségi kisebbség nyelvét jelölte meg anyanyelveként Vallás A népesség 56 százaléka vallotta magát egyházhoz vagy felekezethez tartozónak, 18 százalék egyikhez sem tartozott, 26 százalék nem kívánt válaszolni Baranya megye 7

8 1.8. Egészségi állapot Tartós betegségben a baranyaiak 18 százaléka, mintegy 70 ezer fő szenvedett a népszámláláskor. A fogyatékosságáról nyilatkozó 20 ezer személy többsége mozgássérült volt, a látásával 18, a hallásával 16 százalékuknak voltak problémái. 2. Háztartások, családok 2.1. A háztartások száma és összetétele A háztartások száma 160 ezer fölé emelkedett, több mint hattizedükben legfeljebb két személy élt 2011-ben. A család(ok) alkotta háztartások száma és aránya csökkent, kivéve az egyszülős gyermekes családok bővülő körét. Megemelkedett viszont az egyedülállók részesedése A háztartások mérete, korösszetétele A tíz évvel korábbi 260-ról 234 főre apadt a száz háztartásra jutó személyek száma, amely az ország megyéi között az egyik legalacsonyabb volt. Folytatódott a csak idős- valamint a csak középkorú személyekből álló háztartások számának és arányának növekedése, a legutóbbi cenzuskor a baranyai háztartások 26, illetve 20 százaléka tartozott e két csoportba A családok száma és összetétele Az előző cenzushoz képest a családok száma 9, a családokban élőké 10 százalékkal csökkent, miközben az egyszülős családok száma 12, a benne élő személyeké 15 százalékkal bővült. A házaspári kapcsolatok ötödével visszaestek, az élettársi közösségek száma közel egyharmadával emelkedett A családok mérete, a gyermekek száma A családok átlagos nagysága családtípusonként eltérően alakult, 2011-ben száz házaspár típusú családban 291, ugyanennyi egyszülős családban 243 személy élt, míg 2001-ben ezek a fajlagos értékek az előbbi sorrendben 296 és 236 voltak. A családok átlagos gyermekszáma lényegében nem változott, száz családra a legutóbbi cenzus idején 2001-hez képest kettővel kevesebb 101 gyermek jutott. 3. A lakásállomány jellemzői 3.1. A lakások száma A lakásállomány 2011-ben megközelítette a 167 ezret, ami 6,8 százalékos növekedést jelentett az előző népszámláláshoz képest A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások tulajdon szerinti összetétele a két cenzus között lényegében nem módosult, 96 százalékukat magánszemélyek, 4 százalékukat önkormányzatok valamint egyéb szervezetek birtokolták. A használati jogcím szerinti struktúra kissé átalakult, a tulajdonosok által használt lakások aránya 92-ről 90 százalékra mérséklődött, a bérlők által lakottaké 7,4-ről 8,3 százalékra bővült A lakások mérete: alapterület, szobaszám Az elmúlt tíz évben folytatódott a nagyobb alapterületű, illetve szobaszámú lakások arányának növekedése. A legutóbbi cenzuskor minden negyedik otthon alapterülete elérte vagy meghaladta a 100 m 2 -t, a száz lakásban található szobák száma 288 volt, 13- mal több, mint egy évtizeddel korábban A lakások felszereltsége, komfortossága Jelentősen bővült a közműellátottság, 2011-re a lakások vízvezetékkel, WC-vel való ellátottsága 97, illetve 95 százalék volt és háromnegyedük a szennyvízcsatorna-hálózatra is rácsatlakozott. Szembetűnően javult a lakásállomány komfortossága, 2001-hez képest az összkomfortos lakások száma egynegyedével nőtt, a komfortosaké nem változott, az ennél alacsonyabb komfortfokozatba tartozóké visszaesett A lakások és lakóik, laksűrűség A laksűrűség tovább csökkent, 2011-re száz lakott lakásra 249 lakó jutott, 25-tel kevesebb, mint tíz évvel korábban. A lakásállomány közel hattizedében mindössze egy vagy két személy tartózkodott életvitelszerűen. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

9 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Baranya megye népessége október 1-jén 386 ezer fő volt, 5,2 százalékkal kevesebb, mint az előző, évi népszámlálás idején. A lakosok egy km 2 -re jutó száma ebből adódóan 92-ről 87 főre mérséklődött. A népességcsökkenés döntő része, csaknem 84 százaléka a természetes népmozgalomból származott, a 2001 és 2011 közötti esztendőkben összesen 17,6 ezer fővel többen haltak meg, mint amennyien születtek. A jelentős mértékű természetes fogyáshoz mintegy 3,4 ezer fős vándorlási veszteség is járult, így a bő egy évtized alatt 21 ezer fővel fogyatkozott a lakosság száma. A évi népszámlálás idején a lakónépesség döntő hányada, csaknem kétharmada élt a megye 14 városában ebből 40 százalékuk a megyeszékhelyen és alig több mint egyharmaduk a 287 községben. A 2001 és 2011 közötti időszakban a községek lélekszáma esett vissza legnagyobb mértékben, közel 7 százalékkal. A mintegy 9700 fős fogyás 70 százaléka a természetes népmozgalom negatív egyenlegéből, a fennmaradó 30 százalék vándorlási veszteségből adódott. A városok lakosságszáma a községekénél kisebb mértékben, 4,3 százalékkal csökkent. A megyeszékhelyen 4 százalékkal, a többi városban összességében 4,8 százalékkal kevesebb személyt írtak össze 2011-ben, mint tíz évvel korábban. A városok népességének alakításában a községeknél tapasztalthoz viszonyítva kisebb szerepet játszott a migrációs veszteség, a lélekszám csökkenése a megyeszékhely esetében 92 százalékban, a többi városnál 98 százalékban a természetes fogyásból származott ábra A népesség számának alakulása 3.3. Baranya megye 9

10 Baranya megye legsűrűbben lakott települése 959 fő/km 2 -es népsűrűségével a megyeszékhely, a többi városban átlagosan 203 fő, a községekben mindöszsze 35 fő jutott egy-egy km 2 -re ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) A népességszám változásának megyei, valamint jogállás szerinti adatai jelentős területi különbségeket takarnak. Ha az adatokat a január 1-jén bevezetett járási rendszer területbeosztásának megfelelően vizsgáljuk, látható, hogy 2001 és 2011 között a megye 10 járásának mindegyikében csökkent a lélekszám. A legnagyobb mértékben, több mint 11 százalékkal a Hegyháti (Sásdi) járás népessége esett vissza. A Komlói, a Sellyei, a Szigetvári és a Mohácsi járás lakosságszámának apadása is elérte illetve valamelyest meghaladta a 10 százalékot. A legkisebb mértékben, mindössze egy százalékkal a megyeszékhelyet magába foglaló Pécsi járás lakónépessége fogyatkozott. A legutóbbi két népszámlálás közötti időszak során a járások többségében a természetes népmozgalom valamint a vándorlások egyaránt negatív egyenleggel zárultak, mindössze két járásban, a Pécsiben és a Bólyiban enyhítette vándorlási nyereség a születések és halálozások különbözetéből származó veszteséget tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely ,0 958,7 Többi város ,2 202,8 Városok összesen ,7 393,3 Községek, nagyközségek ,2 35,0 Megye összesen ,8 87,2 Történeti áttekintés Baranya megye jelenlegi területén az évi első hivatalos népszámlálás idején 265 ezer fős népességet írtak össze, amely a mai lakónépesség kevesebb, mint 70 százaléka volt. Az ezt követő cenzusok 1980-ig többnyire a népesség növekedését regisztrálták. Az egyetlen kivételt az évi népszámlálás jelentette, amikor az I. világháború embervesztesége és születéskiesése következtében, a tíz évvel korábbihoz képest mintegy 5 százalékos csökkenés következett be. A II. világháború nem okozott akkora törést a népességfejlődésben, mint az első, az évi cenzus, ha elenyésző mértékben is (nem egészen egy százalékkal), de az évinél magasabb lakosságszámot mutatott. Az 1950-es években aztán felgyorsult a növekedés üteme, az évtized során mintegy 11 százalékkal emelkedett a lélekszám. Az 1960-as és 1970-es években az emelkedés lelassult ugyan, de az 1980-ban összeírt fős népesség a népszámlálások történetében a legmagasabb létszámot jelentette. Ezt követően napjainkig tartó csökkenés kezdődött. Az 1980 és 1990 közötti időszakban 3,5 százalékkal főre, 1990 és 2001 között 2,4 százalékkal főre, 2001 óta további 5,2 százalékkal főre csökkent a népesség. 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

11 Helyünk az országban Baranya megyének a évi népszámlálás alkalmával regisztrált fős népessége az ország összlakosságának nem egészen 4 százalékát tette ki. A 19 megye közül Baranya volt a 10. legnépesebb, illetve a 9. legsűrűbben lakott. Az egy km 2 -re jutó lakosok száma 87 fő volt, 20 fővel kevesebb az országos átlagnál. A népesség az országosnál nagyobb mértékben csökkent, 2001 és 2011 között hazánk lélekszáma 2,6 százalékkal, Baranyáé kétszer ekkora mértékben, 5,2 százalékkal lett kevesebb Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Baranya megye népességét nőtöbblet jellemzi. A évi népszámlálás adatai szerint a megyében 182 ezer férfi és 204 ezer nő élt, előbbiek létszáma csaknem 6, utóbbiaké közel 5 százalékkal csökkent az előző, évi népszámlálás időpontjához viszonyítva. Folytatódott a nemek arányának a nők javára történő eltolódása, a tíz évvel korábbi 1106 helyett 1118 nő jutott ezer férfira ábra A népesség száma nem és életkor szerint Az előző népszámlálás óta eltelt bő egy évtizedben Baranya megye népességének korösszetétele tovább romlott. A gyermekkorú (14 évesek vagy annál fiatalabbak) részaránya 2,3 százalékponttal, a felnőttkorúaké (15 59 évesek) egy százalékponttal csökkent, ugyanakkor 3,3 százalékponttal gyarapodott a 60 éves és idősebb népesség aránya. A októberi adatok szerint a megye lakosságának 14 százaléka gyermekkorú, 62 százaléka felnőtt- és 24 százaléka időskorú volt. A népesség idősödési folyamatának demográfiai szempontból fontos mérőszáma az öregedési index, amely az idős népességnek a fiatal népességhez viszonyított arányát mutatja meg. Baranya megyében október elején 100 gyermekkorú lakosra 170 időskorú személy jutott, 44 fővel több, mint a évi népszámlálás idején. Az öregedési index értéke települési jogállás szerint a megyeszékhelyen volt a legmagasabb (190), a többi városban öszszességében 180-at tett ki, a községek lakosságának korösszetétele volt a legkedvezőbb (145). A járások közül az előbbi index a legmagasabb a Komlói, a legalacsonyabb pedig a Sellyei járásban volt, előbbiben 209, utóbbiban 129 időskorú személy jutott 100 gyermekkorúra. A népesség öregedésének a társadalmi-gazdasági folyamatokra gyakorolt hatása szempontjából van jelentősége az ún. függőségi mutatóknak. Ez esetben a gyermek- és az időskorúak számát az aktív korú, évesek számához viszonyítjuk. Baranyában a legutóbbi két népszámlálás között eltelt évtizedben csökkent a gyermek-, ugyanakkor nőtt az időskorúak aktív korú népességhez viszonyított aránya. A megyében 100 aktív korú lakosra a évi cenzus idején még 25, 2011-ben már csak 22 gyermekkorú személy jutott, ezzel egyidejűleg az időskorúak megfelelő mutatószáma 32-ről 38-ra emelkedett. A gyermek- és időskorúak aktív korúakhoz viszonyított együttes aránya 58-ról 60 százalékra változott, vagyis nőtt a Baranya megyében élő aktív korú lakosság eltartási terhe Baranya megye 11

12 ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú Az utolsó két népszámlálás közötti időszakban a 0 14 évesek száma összességében 18 százalékkal csökkent. A gyermekek körében az általános iskolás korú, 6 14 éves korosztály létszáma esett vissza legnagyobb mértékben, 25 százalékkal. A legfiatalabb 0 2 éves korúak csoportja 5 százalékkal, az óvodáskorúaké (3 5 évesek) 7 százalékkal fogyatkozott. A felnőtt korúak (15 59 évesek) száma összesen mintegy 7 százalékkal csökkent, ezen belül a fiatalabb korosztályhoz tartozó évesek száma 10 százalékkal, az idősebbeké (40 59 évesek) 3 százalékkal mérséklődött ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) Közülük a nyugdíjkorhatár közelében lévő évesek létszáma jelentős mértékben, 17 százalékkal emelkedett 2001 óta. A évesek száma mintegy 4 százalékkal gyarapodott, míg a éveseké kismértékben, egy százalékkal fogyatkozott. Az ennél idősebbek száma és népességen belüli hányada jelentősen növekedett. A évi népszámlálás alkalmával Baranya megyében 15 százalékkal több 70 éves és idősebb személyt írtak össze, mint tíz évvel korábban, a teljes lakosságon belüli hányaduk ennek következtében kevesebb, mint 10 százalékról 12 százalékra emelkedett. A nemek aránya a fiatalabb és idősebb korcsoportokban eltérően alakult. A gyermekkorúaknál a fiúk voltak többségben, majd a éves fiatal felnőtt korosztályban a nemek aránya kiegyenlítődött, e fölött minden korcsoportban a nők túlsúlya jellemző. A nők kedvezőbb halandósági viszonyaik miatt általában magasabb kort érnek meg mint a férfiak, ezért körükben az időskorúak aránya lényegesen magasabb. Baranyában október elején a férfiak 20, a nők 27 százaléka tartozott a 60 éves és idősebbek korosztályához. Baranya megye népességének átlagos életkora október elején 41,3 év volt, ezen belül a férfiaké 39,2, a nőké 43,2 évet tett ki tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , , , , , , A 60 éves és idősebbek tábora az elmúlt bő tíz esztendőben több mint 10 százalékkal gyarapodott , Összesen , Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

13 Történeti áttekintés Az elmúlt fél évszázad népszámlálásait áttekintve a nemek aránya az évi cenzus alkalmával volt a legkiegyenlítettebb, ekkor ezer férfira 1050 nő jutott. Ezt követően a nőtöbblet folyamatos növekedése tapasztalható, 1980-ban 1059, 1990-ben 1077, 2001-ben 1106, 2011-ben 1118 nőt regisztráltak minden ezer férfira. Az utóbbi évtizedek emelkedő nőtöbblete elsősorban a férfiak magasabb halandóságának tudható be. A népesség korösszetétele is kedvezőtlen irányban változott, az egymást követő népszámlálások a fiatal generációk össznépességen belüli arányának fokozatos csökkenését, ezzel párhuzamosan az időskorúak térnyerését regisztrálták. A népszámlálások adatai szerint Baranyában a gyermekkorú népesség hányada 1990-ig meghaladta az időskorúakét, 2001-ben volt az első olyan cenzus, amely szerint az arány az időskorúak javára billent át. Az és az évi népszámlálás alkalmával még egyaránt 72 időskorú személy jutott 100 gyermekkorú lakosra, 1990-ben 89, 2001-ben 126, 2011-ben pedig már 170 fő. Helyünk az országban Baranyában kedvezőtlen a népesség nemek szerinti összetétele, a évi népszámlálás adatai szerint 1118 nő jutott ezer férfira, amely az országos átlagot 11 fővel, a megyék átlagát 27 fővel haladta meg. A baranyainál rosszabb arányt csupán a fővárosban, a megyék közül pedig Hevesben regisztráltak, előbbiben 1181, utóbbiban 1127 nő jutott ezer férfira. A megye lakosságának korösszetétele idősebb az országos átlagnál, a gyermekkorúak aránya alacsonyabb, míg az időseké magasabb az országosan jellemzőnél. A évi népszámlálás adatai alapján a megyében 170 időskorú személy jutott 100 gyermekre, ezzel Baranya a megyék csökkenő rangsorában a középmezőnyben helyezkedett el, a 19 közül a 10. legidősebb korstruktúra jellemezte. Az országban Budapest népességének korösszetétele a legkedvezőtlenebb, ahol 100 gyermekkorúra több mint kétszer annyi, szám szerint 208 fő 60 éves vagy idősebb személy jutott. A megyék közül Zalában élt a legidősebb (192), Szabolcs-Szatmár-Beregben a legfiatalabb (114) korösszetételű lakosság Családi állapot A népesség családi állapot szerinti összetételében a legmarkánsabb változást az elmúlt tíz évben is a házasok arányának további csökkenése, ezzel párhuzamosan a nőtlenek, hajadonok, valamint az elváltak hányadának emelkedése jelentette. A évi népszámlálás idején Baranya megyében a 15 éves és idősebb férfiak 47 százaléka volt házas, arányuk 2001 óta 8,6 százalékponttal csökkent. Ezzel egyidejűleg a nőtlen férfiak részesedése 33-ról 38 százalékra, az elváltaké 8-ról 11 százalékra emelkedett. Az özvegyek hányada lényegében nem változott, 2001-hez hasonlóan 2011-ben is 4 százalékot tett ki. Baranya megyében a 15 éves és idősebb nők családi állapot szerinti összetétele a férfiakéhoz hasonló módon változott. A legutóbbi két népszámlálás között eltelt időszakban a házas nők részaránya 49-ről 41 százalékra csökkent, a fogyás mértéke hasonlóan nagy volt, mint a férfiak esetében. Ezzel párhuzamosan a hajadonok aránya mintegy 5 százalékponttal 27 százalékra növekedett. Az elvált nők hányada a férfiakéhoz hasonló mértékben, 10-ről 13 százalékra nőtt, az özvegyeké ugyanúgy mint 2001-ben valamelyest meghaladta a 18 százalékot. A népesség családi állapot szerinti összetételének nemek szerinti sajátosságai a legutóbbi népszámlálás idején is megmaradtak. A nőtlenek aránya felülmúlta a hajadonokét csakúgy, mint a házas férfiak részesedése a házas nőkét, ezzel szemben az elváltak és az özvegyek hányada a nők körében volt magasabb. ( ábra) A népesség családi állapot szerinti összetételét korcsoportonként vizsgálva a fiatalok házasodási kedvének további csökkenését tapasztaltuk. A évi népszámlálás idején Baranya megyében élő éves férfiak 63 százaléka volt nőtlen, hányaduk 2011-re 75 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a házasok aránya 33 százalékról 21 százalékra csökkent. Az ennél idősebb korcsoportokban is hasonló irányú változások következtek be a nőtlenek és házasok arányát tekintve. Az elváltak részesedése a évesek körében volt a legmagasabb, a 2011-ben regisztrált csaknem 20 százalékos hányad mintegy 6 százalékpontos emelkedést jelent a tíz évvel korábbihoz viszonyítva. A nők esetében is a férfiakéhoz hasonló folyamatok mentek végbe az elmúlt évtizedben. Már a évi népszámlálás idején is minden második 3.3. Baranya megye 13

14 ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, éves nő hajadon családi állapotú volt, arányuk tíz esztendő elteltével 65 százalékot ért el, ugyanakkor a házasoké 42-ről 28 százalékra esett vissza. Az elváltak részaránya a férfiakhoz hasonlóan a nők körében is a évesek között volt a legmagasabb, a évi 17 helyett 2011-ben 23 százalékot tett ki. A két nem családi állapot szerinti összetételében a legnagyobb eltérés az idősebb korosztályoknál tapasztalható. A középkorú férfiak kedvezőtlen halandósági viszonyai miatt a évi népszámláláskor a 60 éves és idősebb nők fele, a férfiaknak csupán 14 százaléka volt özvegy családi állapotú, ugyanakkor a nők 36 százaléka, a férfiak 71 százaléka élt házasságban. Az idősebb korosztályban a nőtlenek, hajadonok valamint az elváltak részesedése a férfiak és a nők körében nem tért el számottevő mértékben tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 32,7 38,3 22,3 27,2 27,1 32,4 Házas 55,3 46,7 49,0 41,1 52,0 43,7 Özvegy 3,9 4,0 18,3 18,5 11,6 11,7 Elvált 8,2 10,9 10,4 13,3 9,4 12,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

15 A népszámlálás a 15 éves és idősebb nők termékenységét az összeírás időpontjáig élve született gyermekeik száma alapján vizsgálja, függetlenül attól, hogy a gyermek az eszmei időpontban életben volt-e vagy sem. A nők termékenységét jól jellemző mutató a száz nőre jutó élve született gyermekek száma. A évi népszámlálás adatai szerint Baranya megyében száz 15 éves és idősebb nőre 147 élve született gyermek jutott, 5 fővel kevesebb, mint bő tíz esztendővel korábban. A nők termékenysége családi állapotuk szerint eltérően alakult. A házas nők termékenysége nem változott számottevő mértékben, 2001-ben 185, 2011-ben 186 élve született gyermek jutott száz házas nőre. Ez a kismértékű termékenység-növekedés a születésszámokban nem mutatkozott meg, hiszen időközben a 15 éves és idősebb nők körében a házas családi állapotúak részaránya jelentős mértékben, 8 százalékponttal csökkent. A legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban folytatódott az együttélési formák átalakulása, az élettársi kapcsolatok terjedése. Megszokottá, társadalmilag elfogadottá vált a házasságon kívüli gyermekvállalás, napjainkban a gyermekek csaknem felét nem házas családi állapotú anya hozza a világra. Ezzel függ össze a hajadonok és az elváltak termékenységének növekedése. Baranya megyében száz hajadonra 2001-ben 22, 2011-ben 36 élveszületés jutott, ugyanez a mutató az elváltak esetében 174-ről 178-ra emelkedett. Az özvegy családi állapotú nők termékenysége számottevő mértékben csökkent, 2001-ben száz özvegyre 208, 2011-ben már csak 198 élve született gyermek jutott. Mivel ez a családi állapot leginkább az idősebb korosztályhoz tartozó nőket jellemzi, az özvegy nők termékenységi mutatói általában az évtizedekkel korábbi házas nők befejezett termékenységi mutatóiként értelmezhetők. Itt kell megjegyezni, hogy az özvegy nők termékenysége a csökkenéssel együtt is meghaladta a többi családi állapothoz tartozókét a évi népszámlálás idején. Annak ellenére, hogy a hajadonok, a házasok és az elváltak termékenysége is kisebb-nagyobb mértékben növekedett 2001 és 2011 között, a születések száma mégis úgyszólván folyamatosan csökkent ebben az időszakban. Ez a szülőképes korú nők számának és arányának jelentős csökkenésével magyarázható. Baranya megyében 2001-ben még több mint 104 ezer éves korú nő élt, a évi népszámlálás idején számuk már nem érte el a 91 ezret, amely mintegy 13 százalékos csökkenést jelent tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen A évi népszámlálás idején a 15 éves és idősebb nők 26 százaléka gyermektelen volt, 23 százaléka egy gyermeket szült, 37 százaléka kettőt, 10 százaléka hármat, négyet vagy annál többet mindössze 4 százaléka. A gyermektelenek részaránya 2001-hez viszonyítva 2 százalékponttal emelkedett, ezzel párhuzamosan a két illetve a négy vagy több gyermekesek hányada egy-egy százalékponttal csökkent. Az egy valamint a három gyermekes nők aránya nem változott ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma Az összes 15 éves és idősebb nő gyermekszám szerinti összetételétől számottevő mértékben eltért az ilyen korú, házas családi állapotú nőké. A évi népszámlálás adatai szerint a házas nők körében 3.3. Baranya megye 15

16 Történeti áttekintés A népesség családi állapot szerinti összetétele évtizedek óta folyamatosan változik, csökken a házasok, ezzel párhuzamosan emelkedik a nőtlenek, hajadonok valamint az elváltak részaránya is. A folyamat 1990-ig viszonylag lassú volt, ezt követően erőteljesen felgyorsult. Ha a legutóbbi öt népszámlálást tekintjük, 1970-ben és 1980-ban a 15 éves és idősebb férfiaknak még százaléka házas családi állapotú volt, 1990-ben már csak 65 százaléka, 2001-ben 55 százaléka, 2011-ben pedig mindössze 47 százaléka. Ebben a bő négy évtizedben az elváltak aránya 2-ről 11 százalékra, a nőtleneké 23-ról 38 százalékra emelkedett. Hasonló folyamat játszódott le a nőknél is. Míg 1970-ben és 1980-ban a házasok aránya százalék volt, 1990-ben már nem érte el a 60 százalékot sem. A nőknek 2001-ben már csak 49 százaléka, 2011-ben 41 százaléka volt házas. A hajadonok aránya 1970 és 1990 között százalék között ingadozott, majd 2001-ben 22, 2011-ben pedig 27 százalékot tett ki. Az elváltak 1970-ben még csupán 3,5 százalékos részesedése folyamatos emelkedés után 2001-ben elérte a 10, 2011-re pedig meghaladta a 13 százalékot. A termékenység évtizedek óta tartó jelentős csökkenése a népszámlálási adatok alapján is jól nyomon követhető. Baranya megyében az évi cenzus idején száz 15 éves és idősebb nőre még 170 élve született gyermek jutott, 1990-ben 165, 2001-ben 152, 2011-ben pedig már csupán 147. A termékenység minden korcsoportban csökkent, mértéke a fiatalabb korosztályoknál volt a legerőteljesebb. Száz éves nőre 1980-ban még 78, 2011-ben alig több mint egyötöde, 17 élveszületés jutott. Ugyanebben az időszakban a évesek körében 145-ről 57-re, a éveseknél 179-ről 117-re esett vissza a mutató értéke. Az élveszületések számának az elmúlt évtizedekben tapasztalható erőteljes csökkenése főként a 4 vagy több gyermeket vállaló nők számának és arányának visszaesésével magyarázható. A 15 éves és idősebb nők körében 1980 és 2011 között a 4 vagy annál több gyermeket szült nők hányada Baranya megyében a felére, 8-ról 4 százalékra esett vissza, ezzel egyidejűleg a gyermekteleneké 22-ről 26 százalékra emelkedett. Helyünk az országban A évi népszámlálás adatai szerint Baranya 15 éves és idősebb népességének családi állapot szerinti összetétele kis mértékben tért el az országos átlagtól, a megyében valamivel alacsonyabb volt a házas családi állapotúak, ugyanakkor magasabb az elváltak aránya. A nőtlenek és a hajadonok részesedése a fővárosban volt a legmagasabb (36,6 százalék). A Baranyában regisztrált 32,4 százalékos hányad a 19 megye közül Csongrád, Hajdú-Bihar és Fejér után a 4. legmagasabbat jelentette (30 százalék alatti arány csupán Nógrád és Heves megyét jellemezte). A 15 éves és idősebb népességen belül a házasok aránya a fővárosban nem érte el, de minden megyében meghaladta a 40 százalékot. A baranyai 43,7 százalékos aránynál alacsonyabb csupán Békés és Csongrád megyében mutatkozott. Az özvegyek Baranyában regisztrált 11,7 százalékos hányada a megyék közül a 11. legmagasabbat jelentette. Az elváltak aránya egyedül a fővárosban haladta meg a 13 százalékot, a Baranyát jellemző 12,2 százaléknál magasabb arányt csupán Csongrád és Békés megyében számítottak. A megyék közül a legmagasabb termékenységű Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol a évi népszámlálás adatai szerint száz nőnek átlagosan 175 gyermeke született. Baranya, a maga 147 fős átlagos gyermekszámával mindössze egy pozícióval előzi meg a megyék közül utolsó helyen álló, vagyis a legkisebb termékenységi mutatóval rendelkező Csongrádot (141). Hazánkban a fővárosban élő nők termékenysége a legalacsonyabb. A évi népszámlálás adatai szerint itt mindössze 113 gyermek jutott száz 15 éves és idősebb nőre, csupán négyötöde a megyék közül legrosszabbnak számító csongrádi átlagnak. a gyermektelenek aránya a évihez hasonlóan 6 százalékot tett ki. Továbbra is a két gyermekesek vannak túlsúlyban, hozzávetőleg minden második házas nő két gyermeknek adott életet, minden negyedik pedig egy gyermeket vállalt. A tíz évvel korábbihoz viszonyítva egy százalékponttal (13 százalékra) emelkedett a három gyermekes házas nők részesedése. A 4 vagy több gyermekesek hányada nem változott, 2001-hez hasonlóan továbbra is mindössze 4 százalékot tett ki Iskolázottság, nyelvtudás A legutóbbi két népszámlálás között tovább javult a népesség iskolázottsági szintje. Emelkedett a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya, ezzel párhuzamosan csökkent az alapfokú végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezők hányada. A évi népszámlálás adatai szerint Baranya megyében a 15 éves és annál idősebb népesség 95 százaléka végezte el az iskolakötelezettségi előírásoknak eleget téve legalább az általános iskola 8. évfolyamának megfelelő szintet. Ez az arány az előző népszámlálás óta 6 százalékponttal emelkedett. A mutató az idősebb korosztályokban javult elsősorban. A legutóbbi cenzuskor már minden 70 év alatti korcsoportban 95 százalék felett volt a legalább nyolc osztályt végzettek hányada, ezen belül a fiatalabb, évesek korosztályaiban több mint 98 százalékuk rendelkezett ilyen végzettséggel, a évesek korcso- 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

17 ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként portjaiban pedig 97 százalék feletti volt az arányuk, és a éveseknél is közelítette a 97 százalékot. Az idősebb korosztályokat tekintve a évesek 92 százaléka is elvégezte minimum az általános iskolát. A 75 évesek és annál idősebbek körében 73 százalékot tett ki ez a mutató. A évi népszámlálás óta a 65 éves és annál idősebb korosztályokban javult az arány a leginkább, mivel ezen korcsoportokból lassan kikerülnek azon idősek, akik számára még nem volt kötelező a nyolc osztály elvégzése. A nemek közötti különbség szempontjából a éveseknél tapasztalható a fordulópont, e korosztályban megegyezett mind a nőknél, mind a férfiaknál a legalább alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A 34 év felettieknél a férfiak végezték el nagyobb arányban az általános iskola nyolcadik évfolyamának megfelelő szintet, a 30 év alattiaknál azonban a nőkének a férfiakénál nagyobb a hányada. Az új évezred első évtizedében a 18 éves és annál idősebb népességen belül a legalább érettségivel rendelkezők aránya nőtt a legnagyobb mértékben (10 százalékponttal) ben a nagykorú népesség 45 százaléka szerezte meg legalább az érettségit, a fiatalabb, 35 év alatti korosztályokban a népesség százalékának volt érettségije, a évesek 44 százaléka is már e körbe tartozott. Különösen a évesek körében nőtt a hányaduk az elmúlt tíz évben. A éves korosztályokban százalék közötti volt a középiskolát végzettek hányada, ezen belül is szinte minden korcsoportban javult az arányuk, az éveseknél viszont némileg elmaradt a évi cenzuskor tapasztalttól. Az is megállapítható, hogy e korcsoportok mindegyikében nagyobb arányban voltak a legalább érettségizett nők, mint a férfiak. A éveseknél viszont az érettségizett férfiak voltak előnyben a nőkhöz képest, összességében e korosztály 39 százaléka rendelkezett érettségivel. A éveseknél, valamint az ennél idősebbeknél számottevően magasabb volt az érettségi vizsgával rendelkezők aránya 2001-hez képest, előbbiek 31, utóbbiak 21 százalékot képviseltek a 18 éves és annál idősebb népességből. Említést érdemel az is, hogy a 75 éves és annál idősebb érettségizett férfiak aránya kétszer magasabb volt, mint a nőké ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) 3.3. Baranya megye 17

18 Az előbbiekhez hasonló folyamat figyelhető meg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében is. Öszszességében a 25 éves és annál idősebb népességből 2001-ben még csak minden kilencedik, a évi cenzuskor már minden hatodik rendelkezett főiskolai vagy egyetemi oklevéllel. A 40 év alatti korosztályokban a diplomások aránya százalék közötti volt, arányuk a két legutóbbi népszámlálás között számottevően nőtt. A éves korosztályokban százalékos volt a hányaduk, az éveseknél pedig 14 százalék. A évesek egytizede, a 75 éves és idősebbek 8 százaléka volt felsőfokú végzettségű. A 60 évesnél fiatalabbakat ötéves korcsoportonként tekintve, minden korosztályban több nő rendelkezett diplomával, mint férfi, ami összefügg azzal is, hogy a hagyományos szerepek háttérbe szorulásával több felsőfokú végzettséghez kötött szakma (pl. oktatás, közigazgatás) elnőiesedett. Az idősebb korosztályokban azonban még tetten érhető a régi szerepek szerinti oktatás. A évesek körében ugyan még kisebb a különbség a férfiak javára, hiszen a hatvanas években már egyre több nő tanult tovább, de a 70 éves és idősebbek között már csaknem háromszorosa volt a diplomás férfiak aránya a nőkének. Összességében a évi népszámláláskor a hét éves és idősebb népesség 27 százaléka végezte el csupán az általános iskola nyolcadik évfolyamát, 21 százalékuknak volt szakmunkás bizonyítványt adó középfokú végzettsége, 26 százalékuk tett sikeres érettségi vizsgát, de (még) nem szerzett diplomát és további mintegy 14 százalékuk államvizsgázott és kapott diplomát felsőfokú oktatási intézményben. Az előző cenzus óta eltelt időszakban számottevően javult a népesség iskolázottsága. A csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők hányada közel 6 százalékponttal csökkent, ugyanakkor 3 százalékponttal emelkedett a szakmunkás, 5 5 százalékponttal az érettségi bizonyítványt szerzettek és a diplomások aránya. Ám míg a középfokú szakmát adó iskolákban végzettek és az érettségizettek aránya a férfiak körében javult nagyobb mértékben, addig a diplomásokat tekintve a nőknél tapasztalható a férfiakénál számottevőbb javulás. Az iskolázottság szintjét településtípusonként vizsgálva számottevő a különbség. Pécs mint megyeszékhely és mint közép- és felsőfokú oktatási központ jelentősége vitathatatlan. Míg Pécsett a 18 éves és annál idősebb népesség hattizede rendelkezett legalább érettségivel és a 25 éves és annál idősebbek 26 százaléka diplomás, addig a megye többi városára jellemző előbbi hányadok 43, illetve 14 százalékot tettek ki. A községekben élő népességet azonban mindkét előbb említett körnél kedvezőtlenebb arányok jellemezték (28, illetve 8 százalék), előbbi mintegy fele, utóbbi pedig csaknem harmada a pécsi hányadnak. Ez a nagy különbség összefügg a népesség idősebb korösszetételével, egyrészt a továbbtanuló fiatalok csak kis számban térnek vissza szülőfalujukba, másrészt pedig alacsonynak mondható a községekben maradó idősebb korosztályok iskolázottsága. Az utóbbi évtizedben az uniós csatlakozással öszszefüggésben különösen felértékelődött az idegennyelv-ismeret jelentősége. A évi népszámlálás adatai szerint Baranya megyében mintegy fő, a tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 97,3 60,4 26,4 Többi város 95,3 43,4 13,9 Városok összesen 96,6 53,9 21,4 Községek, nagyközségek 92,6 28,1 7,8 Megye összesen 95,2 45,2 16,8 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

19 Beszélt nyelv tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél , ,7 Más nyelvet is beszél , ,3 Ebből: angol , ,9 német , ,8 horvát , ,9 Történeti áttekintés Az elmúlt évtizedek alatt a népesség képzettségi szintje folyamatosan nőtt, emelkedett a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ez egyrészt abból adódik, hogy fokozatosan kihal azon generáció, mely tagjainak vagy semmiféle végzettsége nem volt, vagy ha volt is, az csupán néhány osztályra korlátozódott és a belépő fiatalabb korosztályok már képzettebbek, mint a kilépő idősebbek, másrészt abból, hogy hosszú távon növekszik a képzett munkaerő iránti igény, aminek igyekeznek megfelelni a munkaerőpiacra lépők. A nyolc évfolyam elvégzése a tankötelezettség bevezetése után szinte természetessé vált. A 8 osztályt végzettek arányának 1990-ig tartó növekedése a képzettségi szint jelentős emelkedése következtében tört meg, 2001-ben már némi csökkenés tapasztalható, 2011-ben pedig 27 százalék alá esett vissza, szemben az évi egyharmados részaránnyal. Szakmunkás bizonyítvánnyal 1970-ben a hét éves és idősebb népesség nem egészen 5 százaléka, 2001-ben 18, ben pedig már több mint 21 százaléka rendelkezett. A középiskolai érettségivel bírók aránya 1930-ban még nem érte el a 2 százalékot, 2001-ben viszont már meghaladta a 21 százalékot, 2011-ben pedig 26 százalékot tett ki. Az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzők népességen belüli aránya mutatta a leginkább a képzettségi szint emelkedését ban a diplomások a népességnek még csak elenyésző, egy százalék alatti hányadát jelentették, majd az évtizedek alatt folyamatosan, mondhatni ugrásszerűen nőtt az arányuk, ami 2001-ben már elérte a 8,5, 2011-ben pedig 13,7 százalékot. Helyünk az országban Baranya megye iskolai végzettség szerinti jellemzői az országos mutatóknál alacsonyabbak. A hét éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett végzettsége alapján az érettségizettek és a diplomások aránya 1,3, illetve 1,8 százalékponttal elmaradt az országostól. Ha a többi megyéhez hasonlítjuk, Baranyában az érettségi vizsgával rendelkezők hányada a nyolcadik, a felsőfokú oklevelet szerzetteké pedig a negyedik legmagasabb volt a megyék közül. né pesség 28 százaléka beszélt az anyanyelvén kívül egy vagy több más nyelvet is. Az előző cenzushoz képest 2,9 százalékponttal javult a mutató. A magyar anyanyelvű népesség körében főként a német és az angol nyelv vált szélesebb körben ismertté ben már minden hatodik megyében élő magyar anyanyelvű polgár meg tudta értetni magát németül, míg tíz évvel korábban még csak minden hetedik ben minden tizenegyedik Baranya megyei mondta magáról, hogy beszél angolul, 2011-ben már minden hetedik. Baranya sajátossága, nemzetiségi összetételéből adódóan is, hogy a magyar anyanyelvű népességnek az országosnál valamivel nagyobb hányada (1,9 százalék) horvátul is beszélt Gazdasági aktivitás A évi népszámlálás a népességet a munkaerőpiacon betöltött szerepe alapján alapvetően két részre a gazdaságilag aktívak és inaktívak csoportjára osztotta. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttesen alkotják a gazdaságilag aktív népességet, míg a gazdaságilag nem aktívak közé az inaktív keresők a kereső tevékenységet nem végző, de jövedelemmel rendelkező személyek és az eltartottak a sem keresettel, sem jövedelemmel nem rendelkezők, akiknek az ellátásáról magánszemély vagy intézmény gondoskodik tartoznak. Baranya megyében október 1-jén a gazdaságilag aktív népességet fő alkotta, ami 3.3. Baranya megye 19

20 8,0 százalékkal haladta meg a 10 évvel korábbi létszámot. A munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként jelenlévők száma együttesen fővel gyarapodott, miközben a megye lakossága fővel csökkent, ennek következtében a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya 38-ról 43 százalékra emelkedett. A gazdasági aktivitás és annak változása nemenként eltérően alakult ben a nők mintegy 39, a férfiak 48 százaléka sorolta magát a gazdaságilag aktívak közé. A 10 évvel korábbi cenzus adataihoz mérten mindkét nem körében erősödött a munkaerő-piaci jelenlét, a férfiak esetében 5,4 százalékos növekedés volt tapasztalható, míg a nők létszámát ennél erőteljesebb, 11 százalékos gyarapodás jellemezte. A gazdaságilag aktív lakosság száma 2011-ben a két nem között 53:47 arányban oszlott meg, amelyből továbbra is a férfiak alkották a többséget ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint A megyében a legutóbbi népszámlálás idején a évi létszámnál 4,1 százalékkal többet összesen főt foglalkoztattak. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya 3,2 százalékponttal magasabb volt a 10 évvel korábbinál és átlagosan 37 százalékot tett ki, ami azonban a két nem között jelentős eltérést mutatott: a nőknek mindössze 33, a férfiaknak ugyanakkor 41 százaléka dolgozott az adatfelvétel időpontjában, illetve az azt megelőző egy hétben. A nők beáramlása a munkaerő-piacra erőteljesebb volt a férfiakénál, előbbiek száma 4,8, utóbbiaké 3,4 százalékkal gyarapodott, amelynek alakulásában a nyugdíjkorhatár emelése mellett a születésszám csökkenése is szerepet játszott oly módon, hogy emiatt kevesebben és rövidebb ideig voltak távol a munkavégzéstől ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011 (%) Korcsoportonként vizsgálva a foglalkoztatottak között a évesek aránya volt a legmagasabb, 15,3 százalék, míg 10 évvel korábban a évesek hányada emelkedett ki hasonló okból és hasonló mértékben. Az előző népszámláláshoz képest a foglalkoztatottság szintje a fiatalok körében csökkent, a 49 év fölöttieknél jelentősen növekedett. A évesek száma a harmadára, a éveseké közel felére esett viszsza, míg a éves foglalkoztatottak negyedével lettek kevesebben. A fiatalok gazdasági aktivitása és az oktatás területén lejátszódott változások között szoros összefüggés van. Az előző cenzus óta a középiskolai képzés eltolódott az érettségit adó oktatás irányába. Egyre több fiatal folytatott felsőfokú tanulmányokat és a képzési idő nyelvvizsga hiányában vagy éppen külföldi gyakorlat okán gyakran elhúzódott, így a munkába állás ideje is kitolódott. A pályakezdő fiatalok körében az első munkahelyhez jutás egyre nehezebb, ezért a munkanélküliek aránya a körükben tovább nőtt. Az előző összeíráshoz képest az idősebbek között, az évesektől kezdődően a foglalkoztatottsági szint fokozatosan növekedett, a évesek közül háromszor annyian dolgoztak, mint korábban. Ezt elsősorban a nyugdíjkorhatár emelése váltotta ki és a nőket érintette jobban, hiszen az öregségi nyugdíjkorhatár esetükben 58-ról 62 évre emelkedett. 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

21 2011-ben az aktív keresők 94, a gyermekgondozási ellátás vagy nyugdíj, járadék mellett dolgozók együttesen 6 százalékát tették ki a foglalkoztatottaknak. Az aktív keresők több mint nyolctizede a évesek közül került ki. A nyugdíj vagy járadék mellett dolgozók száma 49 éves kor felett kezdett emelkedni, de 69 év felett is még több mint 600-an vállaltak munkát a megyében. Közöttük a férfiak aránya volt kissé magasabb, 52 százalék. A legmagasabb iskolai végzettségük alapján a foglalkoztatottak 32 százaléka rendelkezett szakmával (a férfiak közül kétszer anynyian, mint a nők közül), 33 százalékuknak volt érettségije és minden negyediknek diplomája. Utóbbi két kategóriában a nők voltak többségben. Az előző népszámláláshoz viszonyítva a legnagyobb mértékben a munkanélküliek száma változott, a évi népszámlálás óta átlagosan 37 százalékkal nőtt. Ezen belül a férfiaké ennél kisebb mértékben, 19 százalékkal, a nőké viszont jóval erőteljesebben, 65 százalékkal gyarapodott. Míg korábban a munkanélküliek között markáns többséget alkottak a férfiak, addig 2011-re kiegyenlítettebbé vált a nemek aránya, és a férfi mellett már nő keresett munkát. A munkanélküliek a gazdaságilag aktív népességnek 2001-ben 12,1, 2011-ben már 15,3 százalékát alkották. Az előző népszámláláshoz képest az állástalanok száma a legfiatalabbak (20 év alattiak) és a legidősebbek (74 év felettiek) kivételével valamennyi korcsoportban növekedett. Legnagyobb mértékben, több mint háromszorosára az ötvenes éveikben járóké emelkedett. A kitolódó nyugdíjkorhatár és a rokkantsági nyugdíjaztatás szigorodó feltételei mellett ez a korosztály az, amelyik elévülő szaktudás és nyelvismeret híján a legnehezebben tud alkalmazkodni a munkaerőpiac diktálta változásokhoz ben a munkanélküliek közel egyharmada legfeljebb az általános iskolát végezte el, további egyharmaduk rendelkezett szakmával és minden negyediknek volt érettségije. A diplomások az állástalanok 8 százalékát tették ki. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya a férfiak és nők között nem mutatott eltérést, a szakmai oklevelet szerzettek körében a férfiak, az ennél magasabb iskolai végzettségűek esetében a nők voltak többségben. Az elmúlt 10 évben a társadalomban és a gazdasági életben bekövetkező változások a gazdaságilag nem aktív népesség összetételére is hatással voltak. Az inaktívak száma 2001-ben volt a legmagasabb, majd a korábbi növekedést megtörve a két cenzus között több mint 33 ezerrel 219 ezer főre csökkent. Két nagy csoportjában az inaktív keresők és az eltartottak között hasonló mértékű volt a visszaesés, sorrendben 14, illetve 13 százalékos. A változást kiváltó okok egy része összefügg egymással, mivel az egyre csökkenő születésszám következményeként egyaránt csökkent mind a gyermekgondozási ellátásban részesülő inaktív keresők, mind a kiskorú eltartottak száma. A gazdaságilag nem aktívak körében mindig is magasabb volt a nők aránya, 2001-ben és 2011-ben is egyaránt 57 százalék, ami részben az anyasággal, részben a nők magasabb átlagéletkorával magyarázható. Az inaktív keresők döntő többsége a nyugdíjasokból és járadékosokból tevődött össze. A közel 104 ezer nyugdíjas 75 százaléka saját jogán, 4 százaléka házastársa révén részesült nyugellátásban, rokkantsági nyugdíjat Korcsoport, éves tábla A népesség gazdasági aktivitás szerint, korcsoportonként, 2011 Aktív Inaktív Aktív Inaktív Eltartott Eltartott Összesen kereső kereső a évi százalékában (%) Összesen ,0 100,0 x x 81,7 81, ,1 8,9 31,0 100,0 92,9 57,7 100,9 90, ,7 21,6 3,7 100,0 120,3 59,0 82,4 96,9 60 7,1 92,1 0,8 100,0 301,7 107,7 30,2 110,5 Összesen 43,3 31,1 25,6 100,0 108,0 86,2 87,4 94, Baranya megye 21

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

7. Iskolázottsági adatok

7. Iskolázottsági adatok 7. 7. Iskolázottsági adatok Központi Statisztikai Hivatal. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. Iskolázottsági adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-353-1 Készült

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. NÉPESSÉG

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Földházi Erzsébet A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Magyarországon az 1980-as évek elejétől fogy a népesség, 2011-ben a lélektani határnak is számító

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2006. április 28. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2006 ISBN 963 215 963 2 Igazgató: Végh Zoltán Tájékoztatási

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10 2011/72 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 72. szám 2011. november 4. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10 A mentőellátás helyzete a Dél-Dunántúlon Az egészségügyi

Részletesebben

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése Kutatási beszámoló a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése 2015. május Tartalomjegyzék I. A kutatás háttere... 3 II. Az empirikus

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ

KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 Jelentés a magyar népesség helyzetéről KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET BUDAPEST, 2012 Szerkesztők:

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években

Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben