Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Pécsi főosztályán, az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Dr. Horváth József Összeállította: Berettyánné Halas Judit Dr. Berkéné Molnár Andrea Fritz János Horváthné Takács Ibolya Konstanzerné Nübl Erzsébet Laták Marianna Molnár Györgyné Németh Tibor Nyakacska Mária Slézia Rita A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Dr. Novák Zoltán Tördelőszerkesztők: Bulik László Kerner-Kecskés Beatrix Trybek Krisztina Weisz Tamás További információ: Berettyánné Halas Judit Telefon: (+36-72) , judit.halas@ksh.hu Internet: info@ksh.hu (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...48 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak Baranya megye 3

4

5 KÖszÖntÖm az OlvasÓt A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon ( és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 3.3. Baranya megye 5

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői 1.1. A népesség száma, népsűrűség Baranya megye lakónépessége október 1-jén 386 ezer fő volt. Tíz év alatt öt százalékkal lett kevesebb a lakosság száma, miközben a megelőző évtizedben közel feleakkora volt a népességfogyás mértéke. Az egy km 2 -re jutó lakosok száma 87 fő volt, 20 fővel kevesebb az országos átlagnál Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Tovább romlott a népesség korösszetétele, míg 2001-ben 126, 2011-ben már 170 időskorú személy jutott száz gyermekkorúra. Folytatódott a nemek arányának a nők javára történő eltolódása, ezer férfira 1118 nő jutott, a tíz évvel korábbi 1106 helyett Családi állapot Kevesebb a házas, ezzel párhuzamosan több a nőtlen, hajadon, valamint az elvált személy. A fiatalok házasodási kedve tovább csökkent, a évesek körében jelentősen visszaesett a házasok aránya. A termékenység minden korcsoportban mérséklődött, tíz év alatt a száz 15 éves és idősebb nőre jutó átlagos gyermekszám öttel csökkent, míg az előző évtized visszaesése 13 volt Iskolázottság, nyelvtudás Javult a népesség iskolázottsága, emelkedett a középfokú végzettséggel rendelkezők és a diplomások aránya, a 18 éves és annál idősebb népesség 45 százaléka legalább érettségizett volt. A baranyai lakosság 28 százaléka beszélt az anyanyelvén kívül egy vagy több másik főként német, illetve angol nyelvet Gazdasági aktivitás Az utóbbi két cenzus között nyolc százalékkal emelkedett a gazdaságilag aktívak száma, a növekedés a nőket, valamint a 49 év felettieket érintette a legjobban. A száz foglalkoztatottra jutó nem aktív személyek száma 185-ről 154-re csökkent Nemzetiség, anyanyelv Közel 53 ezer fő vallotta magát valamely hazai nemzetiséghez tartozónak 2011-ben, számuk 24 százalékkal bővült egy évtized alatt. A megyék közül Baranyában éltek a legnagyobb számban és arányban a német és a horvát nemzetiséghez tartozók, valamint a cigány nemzetiségűek aránya is meghaladta az országos átlagot. A nem magyar anyanyelvű személyek száma megközelítette a 22 ezret, döntő többségük valamely nemzetiségi kisebbség nyelvét jelölte meg anyanyelveként Vallás A népesség 56 százaléka vallotta magát egyházhoz vagy felekezethez tartozónak, 18 százalék egyikhez sem tartozott, 26 százalék nem kívánt válaszolni Baranya megye 7

8 1.8. Egészségi állapot Tartós betegségben a baranyaiak 18 százaléka, mintegy 70 ezer fő szenvedett a népszámláláskor. A fogyatékosságáról nyilatkozó 20 ezer személy többsége mozgássérült volt, a látásával 18, a hallásával 16 százalékuknak voltak problémái. 2. Háztartások, családok 2.1. A háztartások száma és összetétele A háztartások száma 160 ezer fölé emelkedett, több mint hattizedükben legfeljebb két személy élt 2011-ben. A család(ok) alkotta háztartások száma és aránya csökkent, kivéve az egyszülős gyermekes családok bővülő körét. Megemelkedett viszont az egyedülállók részesedése A háztartások mérete, korösszetétele A tíz évvel korábbi 260-ról 234 főre apadt a száz háztartásra jutó személyek száma, amely az ország megyéi között az egyik legalacsonyabb volt. Folytatódott a csak idős- valamint a csak középkorú személyekből álló háztartások számának és arányának növekedése, a legutóbbi cenzuskor a baranyai háztartások 26, illetve 20 százaléka tartozott e két csoportba A családok száma és összetétele Az előző cenzushoz képest a családok száma 9, a családokban élőké 10 százalékkal csökkent, miközben az egyszülős családok száma 12, a benne élő személyeké 15 százalékkal bővült. A házaspári kapcsolatok ötödével visszaestek, az élettársi közösségek száma közel egyharmadával emelkedett A családok mérete, a gyermekek száma A családok átlagos nagysága családtípusonként eltérően alakult, 2011-ben száz házaspár típusú családban 291, ugyanennyi egyszülős családban 243 személy élt, míg 2001-ben ezek a fajlagos értékek az előbbi sorrendben 296 és 236 voltak. A családok átlagos gyermekszáma lényegében nem változott, száz családra a legutóbbi cenzus idején 2001-hez képest kettővel kevesebb 101 gyermek jutott. 3. A lakásállomány jellemzői 3.1. A lakások száma A lakásállomány 2011-ben megközelítette a 167 ezret, ami 6,8 százalékos növekedést jelentett az előző népszámláláshoz képest A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások tulajdon szerinti összetétele a két cenzus között lényegében nem módosult, 96 százalékukat magánszemélyek, 4 százalékukat önkormányzatok valamint egyéb szervezetek birtokolták. A használati jogcím szerinti struktúra kissé átalakult, a tulajdonosok által használt lakások aránya 92-ről 90 százalékra mérséklődött, a bérlők által lakottaké 7,4-ről 8,3 százalékra bővült A lakások mérete: alapterület, szobaszám Az elmúlt tíz évben folytatódott a nagyobb alapterületű, illetve szobaszámú lakások arányának növekedése. A legutóbbi cenzuskor minden negyedik otthon alapterülete elérte vagy meghaladta a 100 m 2 -t, a száz lakásban található szobák száma 288 volt, 13- mal több, mint egy évtizeddel korábban A lakások felszereltsége, komfortossága Jelentősen bővült a közműellátottság, 2011-re a lakások vízvezetékkel, WC-vel való ellátottsága 97, illetve 95 százalék volt és háromnegyedük a szennyvízcsatorna-hálózatra is rácsatlakozott. Szembetűnően javult a lakásállomány komfortossága, 2001-hez képest az összkomfortos lakások száma egynegyedével nőtt, a komfortosaké nem változott, az ennél alacsonyabb komfortfokozatba tartozóké visszaesett A lakások és lakóik, laksűrűség A laksűrűség tovább csökkent, 2011-re száz lakott lakásra 249 lakó jutott, 25-tel kevesebb, mint tíz évvel korábban. A lakásállomány közel hattizedében mindössze egy vagy két személy tartózkodott életvitelszerűen. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

9 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Baranya megye népessége október 1-jén 386 ezer fő volt, 5,2 százalékkal kevesebb, mint az előző, évi népszámlálás idején. A lakosok egy km 2 -re jutó száma ebből adódóan 92-ről 87 főre mérséklődött. A népességcsökkenés döntő része, csaknem 84 százaléka a természetes népmozgalomból származott, a 2001 és 2011 közötti esztendőkben összesen 17,6 ezer fővel többen haltak meg, mint amennyien születtek. A jelentős mértékű természetes fogyáshoz mintegy 3,4 ezer fős vándorlási veszteség is járult, így a bő egy évtized alatt 21 ezer fővel fogyatkozott a lakosság száma. A évi népszámlálás idején a lakónépesség döntő hányada, csaknem kétharmada élt a megye 14 városában ebből 40 százalékuk a megyeszékhelyen és alig több mint egyharmaduk a 287 községben. A 2001 és 2011 közötti időszakban a községek lélekszáma esett vissza legnagyobb mértékben, közel 7 százalékkal. A mintegy 9700 fős fogyás 70 százaléka a természetes népmozgalom negatív egyenlegéből, a fennmaradó 30 százalék vándorlási veszteségből adódott. A városok lakosságszáma a községekénél kisebb mértékben, 4,3 százalékkal csökkent. A megyeszékhelyen 4 százalékkal, a többi városban összességében 4,8 százalékkal kevesebb személyt írtak össze 2011-ben, mint tíz évvel korábban. A városok népességének alakításában a községeknél tapasztalthoz viszonyítva kisebb szerepet játszott a migrációs veszteség, a lélekszám csökkenése a megyeszékhely esetében 92 százalékban, a többi városnál 98 százalékban a természetes fogyásból származott ábra A népesség számának alakulása 3.3. Baranya megye 9

10 Baranya megye legsűrűbben lakott települése 959 fő/km 2 -es népsűrűségével a megyeszékhely, a többi városban átlagosan 203 fő, a községekben mindöszsze 35 fő jutott egy-egy km 2 -re ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) A népességszám változásának megyei, valamint jogállás szerinti adatai jelentős területi különbségeket takarnak. Ha az adatokat a január 1-jén bevezetett járási rendszer területbeosztásának megfelelően vizsgáljuk, látható, hogy 2001 és 2011 között a megye 10 járásának mindegyikében csökkent a lélekszám. A legnagyobb mértékben, több mint 11 százalékkal a Hegyháti (Sásdi) járás népessége esett vissza. A Komlói, a Sellyei, a Szigetvári és a Mohácsi járás lakosságszámának apadása is elérte illetve valamelyest meghaladta a 10 százalékot. A legkisebb mértékben, mindössze egy százalékkal a megyeszékhelyet magába foglaló Pécsi járás lakónépessége fogyatkozott. A legutóbbi két népszámlálás közötti időszak során a járások többségében a természetes népmozgalom valamint a vándorlások egyaránt negatív egyenleggel zárultak, mindössze két járásban, a Pécsiben és a Bólyiban enyhítette vándorlási nyereség a születések és halálozások különbözetéből származó veszteséget tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely ,0 958,7 Többi város ,2 202,8 Városok összesen ,7 393,3 Községek, nagyközségek ,2 35,0 Megye összesen ,8 87,2 Történeti áttekintés Baranya megye jelenlegi területén az évi első hivatalos népszámlálás idején 265 ezer fős népességet írtak össze, amely a mai lakónépesség kevesebb, mint 70 százaléka volt. Az ezt követő cenzusok 1980-ig többnyire a népesség növekedését regisztrálták. Az egyetlen kivételt az évi népszámlálás jelentette, amikor az I. világháború embervesztesége és születéskiesése következtében, a tíz évvel korábbihoz képest mintegy 5 százalékos csökkenés következett be. A II. világháború nem okozott akkora törést a népességfejlődésben, mint az első, az évi cenzus, ha elenyésző mértékben is (nem egészen egy százalékkal), de az évinél magasabb lakosságszámot mutatott. Az 1950-es években aztán felgyorsult a növekedés üteme, az évtized során mintegy 11 százalékkal emelkedett a lélekszám. Az 1960-as és 1970-es években az emelkedés lelassult ugyan, de az 1980-ban összeírt fős népesség a népszámlálások történetében a legmagasabb létszámot jelentette. Ezt követően napjainkig tartó csökkenés kezdődött. Az 1980 és 1990 közötti időszakban 3,5 százalékkal főre, 1990 és 2001 között 2,4 százalékkal főre, 2001 óta további 5,2 százalékkal főre csökkent a népesség. 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

11 Helyünk az országban Baranya megyének a évi népszámlálás alkalmával regisztrált fős népessége az ország összlakosságának nem egészen 4 százalékát tette ki. A 19 megye közül Baranya volt a 10. legnépesebb, illetve a 9. legsűrűbben lakott. Az egy km 2 -re jutó lakosok száma 87 fő volt, 20 fővel kevesebb az országos átlagnál. A népesség az országosnál nagyobb mértékben csökkent, 2001 és 2011 között hazánk lélekszáma 2,6 százalékkal, Baranyáé kétszer ekkora mértékben, 5,2 százalékkal lett kevesebb Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Baranya megye népességét nőtöbblet jellemzi. A évi népszámlálás adatai szerint a megyében 182 ezer férfi és 204 ezer nő élt, előbbiek létszáma csaknem 6, utóbbiaké közel 5 százalékkal csökkent az előző, évi népszámlálás időpontjához viszonyítva. Folytatódott a nemek arányának a nők javára történő eltolódása, a tíz évvel korábbi 1106 helyett 1118 nő jutott ezer férfira ábra A népesség száma nem és életkor szerint Az előző népszámlálás óta eltelt bő egy évtizedben Baranya megye népességének korösszetétele tovább romlott. A gyermekkorú (14 évesek vagy annál fiatalabbak) részaránya 2,3 százalékponttal, a felnőttkorúaké (15 59 évesek) egy százalékponttal csökkent, ugyanakkor 3,3 százalékponttal gyarapodott a 60 éves és idősebb népesség aránya. A októberi adatok szerint a megye lakosságának 14 százaléka gyermekkorú, 62 százaléka felnőtt- és 24 százaléka időskorú volt. A népesség idősödési folyamatának demográfiai szempontból fontos mérőszáma az öregedési index, amely az idős népességnek a fiatal népességhez viszonyított arányát mutatja meg. Baranya megyében október elején 100 gyermekkorú lakosra 170 időskorú személy jutott, 44 fővel több, mint a évi népszámlálás idején. Az öregedési index értéke települési jogállás szerint a megyeszékhelyen volt a legmagasabb (190), a többi városban öszszességében 180-at tett ki, a községek lakosságának korösszetétele volt a legkedvezőbb (145). A járások közül az előbbi index a legmagasabb a Komlói, a legalacsonyabb pedig a Sellyei járásban volt, előbbiben 209, utóbbiban 129 időskorú személy jutott 100 gyermekkorúra. A népesség öregedésének a társadalmi-gazdasági folyamatokra gyakorolt hatása szempontjából van jelentősége az ún. függőségi mutatóknak. Ez esetben a gyermek- és az időskorúak számát az aktív korú, évesek számához viszonyítjuk. Baranyában a legutóbbi két népszámlálás között eltelt évtizedben csökkent a gyermek-, ugyanakkor nőtt az időskorúak aktív korú népességhez viszonyított aránya. A megyében 100 aktív korú lakosra a évi cenzus idején még 25, 2011-ben már csak 22 gyermekkorú személy jutott, ezzel egyidejűleg az időskorúak megfelelő mutatószáma 32-ről 38-ra emelkedett. A gyermek- és időskorúak aktív korúakhoz viszonyított együttes aránya 58-ról 60 százalékra változott, vagyis nőtt a Baranya megyében élő aktív korú lakosság eltartási terhe Baranya megye 11

12 ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú Az utolsó két népszámlálás közötti időszakban a 0 14 évesek száma összességében 18 százalékkal csökkent. A gyermekek körében az általános iskolás korú, 6 14 éves korosztály létszáma esett vissza legnagyobb mértékben, 25 százalékkal. A legfiatalabb 0 2 éves korúak csoportja 5 százalékkal, az óvodáskorúaké (3 5 évesek) 7 százalékkal fogyatkozott. A felnőtt korúak (15 59 évesek) száma összesen mintegy 7 százalékkal csökkent, ezen belül a fiatalabb korosztályhoz tartozó évesek száma 10 százalékkal, az idősebbeké (40 59 évesek) 3 százalékkal mérséklődött ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) Közülük a nyugdíjkorhatár közelében lévő évesek létszáma jelentős mértékben, 17 százalékkal emelkedett 2001 óta. A évesek száma mintegy 4 százalékkal gyarapodott, míg a éveseké kismértékben, egy százalékkal fogyatkozott. Az ennél idősebbek száma és népességen belüli hányada jelentősen növekedett. A évi népszámlálás alkalmával Baranya megyében 15 százalékkal több 70 éves és idősebb személyt írtak össze, mint tíz évvel korábban, a teljes lakosságon belüli hányaduk ennek következtében kevesebb, mint 10 százalékról 12 százalékra emelkedett. A nemek aránya a fiatalabb és idősebb korcsoportokban eltérően alakult. A gyermekkorúaknál a fiúk voltak többségben, majd a éves fiatal felnőtt korosztályban a nemek aránya kiegyenlítődött, e fölött minden korcsoportban a nők túlsúlya jellemző. A nők kedvezőbb halandósági viszonyaik miatt általában magasabb kort érnek meg mint a férfiak, ezért körükben az időskorúak aránya lényegesen magasabb. Baranyában október elején a férfiak 20, a nők 27 százaléka tartozott a 60 éves és idősebbek korosztályához. Baranya megye népességének átlagos életkora október elején 41,3 év volt, ezen belül a férfiaké 39,2, a nőké 43,2 évet tett ki tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , , , , , , A 60 éves és idősebbek tábora az elmúlt bő tíz esztendőben több mint 10 százalékkal gyarapodott , Összesen , Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

13 Történeti áttekintés Az elmúlt fél évszázad népszámlálásait áttekintve a nemek aránya az évi cenzus alkalmával volt a legkiegyenlítettebb, ekkor ezer férfira 1050 nő jutott. Ezt követően a nőtöbblet folyamatos növekedése tapasztalható, 1980-ban 1059, 1990-ben 1077, 2001-ben 1106, 2011-ben 1118 nőt regisztráltak minden ezer férfira. Az utóbbi évtizedek emelkedő nőtöbblete elsősorban a férfiak magasabb halandóságának tudható be. A népesség korösszetétele is kedvezőtlen irányban változott, az egymást követő népszámlálások a fiatal generációk össznépességen belüli arányának fokozatos csökkenését, ezzel párhuzamosan az időskorúak térnyerését regisztrálták. A népszámlálások adatai szerint Baranyában a gyermekkorú népesség hányada 1990-ig meghaladta az időskorúakét, 2001-ben volt az első olyan cenzus, amely szerint az arány az időskorúak javára billent át. Az és az évi népszámlálás alkalmával még egyaránt 72 időskorú személy jutott 100 gyermekkorú lakosra, 1990-ben 89, 2001-ben 126, 2011-ben pedig már 170 fő. Helyünk az országban Baranyában kedvezőtlen a népesség nemek szerinti összetétele, a évi népszámlálás adatai szerint 1118 nő jutott ezer férfira, amely az országos átlagot 11 fővel, a megyék átlagát 27 fővel haladta meg. A baranyainál rosszabb arányt csupán a fővárosban, a megyék közül pedig Hevesben regisztráltak, előbbiben 1181, utóbbiban 1127 nő jutott ezer férfira. A megye lakosságának korösszetétele idősebb az országos átlagnál, a gyermekkorúak aránya alacsonyabb, míg az időseké magasabb az országosan jellemzőnél. A évi népszámlálás adatai alapján a megyében 170 időskorú személy jutott 100 gyermekre, ezzel Baranya a megyék csökkenő rangsorában a középmezőnyben helyezkedett el, a 19 közül a 10. legidősebb korstruktúra jellemezte. Az országban Budapest népességének korösszetétele a legkedvezőtlenebb, ahol 100 gyermekkorúra több mint kétszer annyi, szám szerint 208 fő 60 éves vagy idősebb személy jutott. A megyék közül Zalában élt a legidősebb (192), Szabolcs-Szatmár-Beregben a legfiatalabb (114) korösszetételű lakosság Családi állapot A népesség családi állapot szerinti összetételében a legmarkánsabb változást az elmúlt tíz évben is a házasok arányának további csökkenése, ezzel párhuzamosan a nőtlenek, hajadonok, valamint az elváltak hányadának emelkedése jelentette. A évi népszámlálás idején Baranya megyében a 15 éves és idősebb férfiak 47 százaléka volt házas, arányuk 2001 óta 8,6 százalékponttal csökkent. Ezzel egyidejűleg a nőtlen férfiak részesedése 33-ról 38 százalékra, az elváltaké 8-ról 11 százalékra emelkedett. Az özvegyek hányada lényegében nem változott, 2001-hez hasonlóan 2011-ben is 4 százalékot tett ki. Baranya megyében a 15 éves és idősebb nők családi állapot szerinti összetétele a férfiakéhoz hasonló módon változott. A legutóbbi két népszámlálás között eltelt időszakban a házas nők részaránya 49-ről 41 százalékra csökkent, a fogyás mértéke hasonlóan nagy volt, mint a férfiak esetében. Ezzel párhuzamosan a hajadonok aránya mintegy 5 százalékponttal 27 százalékra növekedett. Az elvált nők hányada a férfiakéhoz hasonló mértékben, 10-ről 13 százalékra nőtt, az özvegyeké ugyanúgy mint 2001-ben valamelyest meghaladta a 18 százalékot. A népesség családi állapot szerinti összetételének nemek szerinti sajátosságai a legutóbbi népszámlálás idején is megmaradtak. A nőtlenek aránya felülmúlta a hajadonokét csakúgy, mint a házas férfiak részesedése a házas nőkét, ezzel szemben az elváltak és az özvegyek hányada a nők körében volt magasabb. ( ábra) A népesség családi állapot szerinti összetételét korcsoportonként vizsgálva a fiatalok házasodási kedvének további csökkenését tapasztaltuk. A évi népszámlálás idején Baranya megyében élő éves férfiak 63 százaléka volt nőtlen, hányaduk 2011-re 75 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a házasok aránya 33 százalékról 21 százalékra csökkent. Az ennél idősebb korcsoportokban is hasonló irányú változások következtek be a nőtlenek és házasok arányát tekintve. Az elváltak részesedése a évesek körében volt a legmagasabb, a 2011-ben regisztrált csaknem 20 százalékos hányad mintegy 6 százalékpontos emelkedést jelent a tíz évvel korábbihoz viszonyítva. A nők esetében is a férfiakéhoz hasonló folyamatok mentek végbe az elmúlt évtizedben. Már a évi népszámlálás idején is minden második 3.3. Baranya megye 13

14 ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, éves nő hajadon családi állapotú volt, arányuk tíz esztendő elteltével 65 százalékot ért el, ugyanakkor a házasoké 42-ről 28 százalékra esett vissza. Az elváltak részaránya a férfiakhoz hasonlóan a nők körében is a évesek között volt a legmagasabb, a évi 17 helyett 2011-ben 23 százalékot tett ki. A két nem családi állapot szerinti összetételében a legnagyobb eltérés az idősebb korosztályoknál tapasztalható. A középkorú férfiak kedvezőtlen halandósági viszonyai miatt a évi népszámláláskor a 60 éves és idősebb nők fele, a férfiaknak csupán 14 százaléka volt özvegy családi állapotú, ugyanakkor a nők 36 százaléka, a férfiak 71 százaléka élt házasságban. Az idősebb korosztályban a nőtlenek, hajadonok valamint az elváltak részesedése a férfiak és a nők körében nem tért el számottevő mértékben tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 32,7 38,3 22,3 27,2 27,1 32,4 Házas 55,3 46,7 49,0 41,1 52,0 43,7 Özvegy 3,9 4,0 18,3 18,5 11,6 11,7 Elvált 8,2 10,9 10,4 13,3 9,4 12,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

15 A népszámlálás a 15 éves és idősebb nők termékenységét az összeírás időpontjáig élve született gyermekeik száma alapján vizsgálja, függetlenül attól, hogy a gyermek az eszmei időpontban életben volt-e vagy sem. A nők termékenységét jól jellemző mutató a száz nőre jutó élve született gyermekek száma. A évi népszámlálás adatai szerint Baranya megyében száz 15 éves és idősebb nőre 147 élve született gyermek jutott, 5 fővel kevesebb, mint bő tíz esztendővel korábban. A nők termékenysége családi állapotuk szerint eltérően alakult. A házas nők termékenysége nem változott számottevő mértékben, 2001-ben 185, 2011-ben 186 élve született gyermek jutott száz házas nőre. Ez a kismértékű termékenység-növekedés a születésszámokban nem mutatkozott meg, hiszen időközben a 15 éves és idősebb nők körében a házas családi állapotúak részaránya jelentős mértékben, 8 százalékponttal csökkent. A legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban folytatódott az együttélési formák átalakulása, az élettársi kapcsolatok terjedése. Megszokottá, társadalmilag elfogadottá vált a házasságon kívüli gyermekvállalás, napjainkban a gyermekek csaknem felét nem házas családi állapotú anya hozza a világra. Ezzel függ össze a hajadonok és az elváltak termékenységének növekedése. Baranya megyében száz hajadonra 2001-ben 22, 2011-ben 36 élveszületés jutott, ugyanez a mutató az elváltak esetében 174-ről 178-ra emelkedett. Az özvegy családi állapotú nők termékenysége számottevő mértékben csökkent, 2001-ben száz özvegyre 208, 2011-ben már csak 198 élve született gyermek jutott. Mivel ez a családi állapot leginkább az idősebb korosztályhoz tartozó nőket jellemzi, az özvegy nők termékenységi mutatói általában az évtizedekkel korábbi házas nők befejezett termékenységi mutatóiként értelmezhetők. Itt kell megjegyezni, hogy az özvegy nők termékenysége a csökkenéssel együtt is meghaladta a többi családi állapothoz tartozókét a évi népszámlálás idején. Annak ellenére, hogy a hajadonok, a házasok és az elváltak termékenysége is kisebb-nagyobb mértékben növekedett 2001 és 2011 között, a születések száma mégis úgyszólván folyamatosan csökkent ebben az időszakban. Ez a szülőképes korú nők számának és arányának jelentős csökkenésével magyarázható. Baranya megyében 2001-ben még több mint 104 ezer éves korú nő élt, a évi népszámlálás idején számuk már nem érte el a 91 ezret, amely mintegy 13 százalékos csökkenést jelent tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen A évi népszámlálás idején a 15 éves és idősebb nők 26 százaléka gyermektelen volt, 23 százaléka egy gyermeket szült, 37 százaléka kettőt, 10 százaléka hármat, négyet vagy annál többet mindössze 4 százaléka. A gyermektelenek részaránya 2001-hez viszonyítva 2 százalékponttal emelkedett, ezzel párhuzamosan a két illetve a négy vagy több gyermekesek hányada egy-egy százalékponttal csökkent. Az egy valamint a három gyermekes nők aránya nem változott ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma Az összes 15 éves és idősebb nő gyermekszám szerinti összetételétől számottevő mértékben eltért az ilyen korú, házas családi állapotú nőké. A évi népszámlálás adatai szerint a házas nők körében 3.3. Baranya megye 15

16 Történeti áttekintés A népesség családi állapot szerinti összetétele évtizedek óta folyamatosan változik, csökken a házasok, ezzel párhuzamosan emelkedik a nőtlenek, hajadonok valamint az elváltak részaránya is. A folyamat 1990-ig viszonylag lassú volt, ezt követően erőteljesen felgyorsult. Ha a legutóbbi öt népszámlálást tekintjük, 1970-ben és 1980-ban a 15 éves és idősebb férfiaknak még százaléka házas családi állapotú volt, 1990-ben már csak 65 százaléka, 2001-ben 55 százaléka, 2011-ben pedig mindössze 47 százaléka. Ebben a bő négy évtizedben az elváltak aránya 2-ről 11 százalékra, a nőtleneké 23-ról 38 százalékra emelkedett. Hasonló folyamat játszódott le a nőknél is. Míg 1970-ben és 1980-ban a házasok aránya százalék volt, 1990-ben már nem érte el a 60 százalékot sem. A nőknek 2001-ben már csak 49 százaléka, 2011-ben 41 százaléka volt házas. A hajadonok aránya 1970 és 1990 között százalék között ingadozott, majd 2001-ben 22, 2011-ben pedig 27 százalékot tett ki. Az elváltak 1970-ben még csupán 3,5 százalékos részesedése folyamatos emelkedés után 2001-ben elérte a 10, 2011-re pedig meghaladta a 13 százalékot. A termékenység évtizedek óta tartó jelentős csökkenése a népszámlálási adatok alapján is jól nyomon követhető. Baranya megyében az évi cenzus idején száz 15 éves és idősebb nőre még 170 élve született gyermek jutott, 1990-ben 165, 2001-ben 152, 2011-ben pedig már csupán 147. A termékenység minden korcsoportban csökkent, mértéke a fiatalabb korosztályoknál volt a legerőteljesebb. Száz éves nőre 1980-ban még 78, 2011-ben alig több mint egyötöde, 17 élveszületés jutott. Ugyanebben az időszakban a évesek körében 145-ről 57-re, a éveseknél 179-ről 117-re esett vissza a mutató értéke. Az élveszületések számának az elmúlt évtizedekben tapasztalható erőteljes csökkenése főként a 4 vagy több gyermeket vállaló nők számának és arányának visszaesésével magyarázható. A 15 éves és idősebb nők körében 1980 és 2011 között a 4 vagy annál több gyermeket szült nők hányada Baranya megyében a felére, 8-ról 4 százalékra esett vissza, ezzel egyidejűleg a gyermekteleneké 22-ről 26 százalékra emelkedett. Helyünk az országban A évi népszámlálás adatai szerint Baranya 15 éves és idősebb népességének családi állapot szerinti összetétele kis mértékben tért el az országos átlagtól, a megyében valamivel alacsonyabb volt a házas családi állapotúak, ugyanakkor magasabb az elváltak aránya. A nőtlenek és a hajadonok részesedése a fővárosban volt a legmagasabb (36,6 százalék). A Baranyában regisztrált 32,4 százalékos hányad a 19 megye közül Csongrád, Hajdú-Bihar és Fejér után a 4. legmagasabbat jelentette (30 százalék alatti arány csupán Nógrád és Heves megyét jellemezte). A 15 éves és idősebb népességen belül a házasok aránya a fővárosban nem érte el, de minden megyében meghaladta a 40 százalékot. A baranyai 43,7 százalékos aránynál alacsonyabb csupán Békés és Csongrád megyében mutatkozott. Az özvegyek Baranyában regisztrált 11,7 százalékos hányada a megyék közül a 11. legmagasabbat jelentette. Az elváltak aránya egyedül a fővárosban haladta meg a 13 százalékot, a Baranyát jellemző 12,2 százaléknál magasabb arányt csupán Csongrád és Békés megyében számítottak. A megyék közül a legmagasabb termékenységű Szabolcs-Szatmár-Bereg, ahol a évi népszámlálás adatai szerint száz nőnek átlagosan 175 gyermeke született. Baranya, a maga 147 fős átlagos gyermekszámával mindössze egy pozícióval előzi meg a megyék közül utolsó helyen álló, vagyis a legkisebb termékenységi mutatóval rendelkező Csongrádot (141). Hazánkban a fővárosban élő nők termékenysége a legalacsonyabb. A évi népszámlálás adatai szerint itt mindössze 113 gyermek jutott száz 15 éves és idősebb nőre, csupán négyötöde a megyék közül legrosszabbnak számító csongrádi átlagnak. a gyermektelenek aránya a évihez hasonlóan 6 százalékot tett ki. Továbbra is a két gyermekesek vannak túlsúlyban, hozzávetőleg minden második házas nő két gyermeknek adott életet, minden negyedik pedig egy gyermeket vállalt. A tíz évvel korábbihoz viszonyítva egy százalékponttal (13 százalékra) emelkedett a három gyermekes házas nők részesedése. A 4 vagy több gyermekesek hányada nem változott, 2001-hez hasonlóan továbbra is mindössze 4 százalékot tett ki Iskolázottság, nyelvtudás A legutóbbi két népszámlálás között tovább javult a népesség iskolázottsági szintje. Emelkedett a közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya, ezzel párhuzamosan csökkent az alapfokú végzettséggel, vagy még azzal sem rendelkezők hányada. A évi népszámlálás adatai szerint Baranya megyében a 15 éves és annál idősebb népesség 95 százaléka végezte el az iskolakötelezettségi előírásoknak eleget téve legalább az általános iskola 8. évfolyamának megfelelő szintet. Ez az arány az előző népszámlálás óta 6 százalékponttal emelkedett. A mutató az idősebb korosztályokban javult elsősorban. A legutóbbi cenzuskor már minden 70 év alatti korcsoportban 95 százalék felett volt a legalább nyolc osztályt végzettek hányada, ezen belül a fiatalabb, évesek korosztályaiban több mint 98 százalékuk rendelkezett ilyen végzettséggel, a évesek korcso- 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

17 ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként portjaiban pedig 97 százalék feletti volt az arányuk, és a éveseknél is közelítette a 97 százalékot. Az idősebb korosztályokat tekintve a évesek 92 százaléka is elvégezte minimum az általános iskolát. A 75 évesek és annál idősebbek körében 73 százalékot tett ki ez a mutató. A évi népszámlálás óta a 65 éves és annál idősebb korosztályokban javult az arány a leginkább, mivel ezen korcsoportokból lassan kikerülnek azon idősek, akik számára még nem volt kötelező a nyolc osztály elvégzése. A nemek közötti különbség szempontjából a éveseknél tapasztalható a fordulópont, e korosztályban megegyezett mind a nőknél, mind a férfiaknál a legalább alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A 34 év felettieknél a férfiak végezték el nagyobb arányban az általános iskola nyolcadik évfolyamának megfelelő szintet, a 30 év alattiaknál azonban a nőkének a férfiakénál nagyobb a hányada. Az új évezred első évtizedében a 18 éves és annál idősebb népességen belül a legalább érettségivel rendelkezők aránya nőtt a legnagyobb mértékben (10 százalékponttal) ben a nagykorú népesség 45 százaléka szerezte meg legalább az érettségit, a fiatalabb, 35 év alatti korosztályokban a népesség százalékának volt érettségije, a évesek 44 százaléka is már e körbe tartozott. Különösen a évesek körében nőtt a hányaduk az elmúlt tíz évben. A éves korosztályokban százalék közötti volt a középiskolát végzettek hányada, ezen belül is szinte minden korcsoportban javult az arányuk, az éveseknél viszont némileg elmaradt a évi cenzuskor tapasztalttól. Az is megállapítható, hogy e korcsoportok mindegyikében nagyobb arányban voltak a legalább érettségizett nők, mint a férfiak. A éveseknél viszont az érettségizett férfiak voltak előnyben a nőkhöz képest, összességében e korosztály 39 százaléka rendelkezett érettségivel. A éveseknél, valamint az ennél idősebbeknél számottevően magasabb volt az érettségi vizsgával rendelkezők aránya 2001-hez képest, előbbiek 31, utóbbiak 21 százalékot képviseltek a 18 éves és annál idősebb népességből. Említést érdemel az is, hogy a 75 éves és annál idősebb érettségizett férfiak aránya kétszer magasabb volt, mint a nőké ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) 3.3. Baranya megye 17

18 Az előbbiekhez hasonló folyamat figyelhető meg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében is. Öszszességében a 25 éves és annál idősebb népességből 2001-ben még csak minden kilencedik, a évi cenzuskor már minden hatodik rendelkezett főiskolai vagy egyetemi oklevéllel. A 40 év alatti korosztályokban a diplomások aránya százalék közötti volt, arányuk a két legutóbbi népszámlálás között számottevően nőtt. A éves korosztályokban százalékos volt a hányaduk, az éveseknél pedig 14 százalék. A évesek egytizede, a 75 éves és idősebbek 8 százaléka volt felsőfokú végzettségű. A 60 évesnél fiatalabbakat ötéves korcsoportonként tekintve, minden korosztályban több nő rendelkezett diplomával, mint férfi, ami összefügg azzal is, hogy a hagyományos szerepek háttérbe szorulásával több felsőfokú végzettséghez kötött szakma (pl. oktatás, közigazgatás) elnőiesedett. Az idősebb korosztályokban azonban még tetten érhető a régi szerepek szerinti oktatás. A évesek körében ugyan még kisebb a különbség a férfiak javára, hiszen a hatvanas években már egyre több nő tanult tovább, de a 70 éves és idősebbek között már csaknem háromszorosa volt a diplomás férfiak aránya a nőkének. Összességében a évi népszámláláskor a hét éves és idősebb népesség 27 százaléka végezte el csupán az általános iskola nyolcadik évfolyamát, 21 százalékuknak volt szakmunkás bizonyítványt adó középfokú végzettsége, 26 százalékuk tett sikeres érettségi vizsgát, de (még) nem szerzett diplomát és további mintegy 14 százalékuk államvizsgázott és kapott diplomát felsőfokú oktatási intézményben. Az előző cenzus óta eltelt időszakban számottevően javult a népesség iskolázottsága. A csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők hányada közel 6 százalékponttal csökkent, ugyanakkor 3 százalékponttal emelkedett a szakmunkás, 5 5 százalékponttal az érettségi bizonyítványt szerzettek és a diplomások aránya. Ám míg a középfokú szakmát adó iskolákban végzettek és az érettségizettek aránya a férfiak körében javult nagyobb mértékben, addig a diplomásokat tekintve a nőknél tapasztalható a férfiakénál számottevőbb javulás. Az iskolázottság szintjét településtípusonként vizsgálva számottevő a különbség. Pécs mint megyeszékhely és mint közép- és felsőfokú oktatási központ jelentősége vitathatatlan. Míg Pécsett a 18 éves és annál idősebb népesség hattizede rendelkezett legalább érettségivel és a 25 éves és annál idősebbek 26 százaléka diplomás, addig a megye többi városára jellemző előbbi hányadok 43, illetve 14 százalékot tettek ki. A községekben élő népességet azonban mindkét előbb említett körnél kedvezőtlenebb arányok jellemezték (28, illetve 8 százalék), előbbi mintegy fele, utóbbi pedig csaknem harmada a pécsi hányadnak. Ez a nagy különbség összefügg a népesség idősebb korösszetételével, egyrészt a továbbtanuló fiatalok csak kis számban térnek vissza szülőfalujukba, másrészt pedig alacsonynak mondható a községekben maradó idősebb korosztályok iskolázottsága. Az utóbbi évtizedben az uniós csatlakozással öszszefüggésben különösen felértékelődött az idegennyelv-ismeret jelentősége. A évi népszámlálás adatai szerint Baranya megyében mintegy fő, a tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 97,3 60,4 26,4 Többi város 95,3 43,4 13,9 Városok összesen 96,6 53,9 21,4 Községek, nagyközségek 92,6 28,1 7,8 Megye összesen 95,2 45,2 16,8 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

19 Beszélt nyelv tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél , ,7 Más nyelvet is beszél , ,3 Ebből: angol , ,9 német , ,8 horvát , ,9 Történeti áttekintés Az elmúlt évtizedek alatt a népesség képzettségi szintje folyamatosan nőtt, emelkedett a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. Ez egyrészt abból adódik, hogy fokozatosan kihal azon generáció, mely tagjainak vagy semmiféle végzettsége nem volt, vagy ha volt is, az csupán néhány osztályra korlátozódott és a belépő fiatalabb korosztályok már képzettebbek, mint a kilépő idősebbek, másrészt abból, hogy hosszú távon növekszik a képzett munkaerő iránti igény, aminek igyekeznek megfelelni a munkaerőpiacra lépők. A nyolc évfolyam elvégzése a tankötelezettség bevezetése után szinte természetessé vált. A 8 osztályt végzettek arányának 1990-ig tartó növekedése a képzettségi szint jelentős emelkedése következtében tört meg, 2001-ben már némi csökkenés tapasztalható, 2011-ben pedig 27 százalék alá esett vissza, szemben az évi egyharmados részaránnyal. Szakmunkás bizonyítvánnyal 1970-ben a hét éves és idősebb népesség nem egészen 5 százaléka, 2001-ben 18, ben pedig már több mint 21 százaléka rendelkezett. A középiskolai érettségivel bírók aránya 1930-ban még nem érte el a 2 százalékot, 2001-ben viszont már meghaladta a 21 százalékot, 2011-ben pedig 26 százalékot tett ki. Az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzők népességen belüli aránya mutatta a leginkább a képzettségi szint emelkedését ban a diplomások a népességnek még csak elenyésző, egy százalék alatti hányadát jelentették, majd az évtizedek alatt folyamatosan, mondhatni ugrásszerűen nőtt az arányuk, ami 2001-ben már elérte a 8,5, 2011-ben pedig 13,7 százalékot. Helyünk az országban Baranya megye iskolai végzettség szerinti jellemzői az országos mutatóknál alacsonyabbak. A hét éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett végzettsége alapján az érettségizettek és a diplomások aránya 1,3, illetve 1,8 százalékponttal elmaradt az országostól. Ha a többi megyéhez hasonlítjuk, Baranyában az érettségi vizsgával rendelkezők hányada a nyolcadik, a felsőfokú oklevelet szerzetteké pedig a negyedik legmagasabb volt a megyék közül. né pesség 28 százaléka beszélt az anyanyelvén kívül egy vagy több más nyelvet is. Az előző cenzushoz képest 2,9 százalékponttal javult a mutató. A magyar anyanyelvű népesség körében főként a német és az angol nyelv vált szélesebb körben ismertté ben már minden hatodik megyében élő magyar anyanyelvű polgár meg tudta értetni magát németül, míg tíz évvel korábban még csak minden hetedik ben minden tizenegyedik Baranya megyei mondta magáról, hogy beszél angolul, 2011-ben már minden hetedik. Baranya sajátossága, nemzetiségi összetételéből adódóan is, hogy a magyar anyanyelvű népességnek az országosnál valamivel nagyobb hányada (1,9 százalék) horvátul is beszélt Gazdasági aktivitás A évi népszámlálás a népességet a munkaerőpiacon betöltött szerepe alapján alapvetően két részre a gazdaságilag aktívak és inaktívak csoportjára osztotta. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttesen alkotják a gazdaságilag aktív népességet, míg a gazdaságilag nem aktívak közé az inaktív keresők a kereső tevékenységet nem végző, de jövedelemmel rendelkező személyek és az eltartottak a sem keresettel, sem jövedelemmel nem rendelkezők, akiknek az ellátásáról magánszemély vagy intézmény gondoskodik tartoznak. Baranya megyében október 1-jén a gazdaságilag aktív népességet fő alkotta, ami 3.3. Baranya megye 19

20 8,0 százalékkal haladta meg a 10 évvel korábbi létszámot. A munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként jelenlévők száma együttesen fővel gyarapodott, miközben a megye lakossága fővel csökkent, ennek következtében a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya 38-ról 43 százalékra emelkedett. A gazdasági aktivitás és annak változása nemenként eltérően alakult ben a nők mintegy 39, a férfiak 48 százaléka sorolta magát a gazdaságilag aktívak közé. A 10 évvel korábbi cenzus adataihoz mérten mindkét nem körében erősödött a munkaerő-piaci jelenlét, a férfiak esetében 5,4 százalékos növekedés volt tapasztalható, míg a nők létszámát ennél erőteljesebb, 11 százalékos gyarapodás jellemezte. A gazdaságilag aktív lakosság száma 2011-ben a két nem között 53:47 arányban oszlott meg, amelyből továbbra is a férfiak alkották a többséget ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint A megyében a legutóbbi népszámlálás idején a évi létszámnál 4,1 százalékkal többet összesen főt foglalkoztattak. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya 3,2 százalékponttal magasabb volt a 10 évvel korábbinál és átlagosan 37 százalékot tett ki, ami azonban a két nem között jelentős eltérést mutatott: a nőknek mindössze 33, a férfiaknak ugyanakkor 41 százaléka dolgozott az adatfelvétel időpontjában, illetve az azt megelőző egy hétben. A nők beáramlása a munkaerő-piacra erőteljesebb volt a férfiakénál, előbbiek száma 4,8, utóbbiaké 3,4 százalékkal gyarapodott, amelynek alakulásában a nyugdíjkorhatár emelése mellett a születésszám csökkenése is szerepet játszott oly módon, hogy emiatt kevesebben és rövidebb ideig voltak távol a munkavégzéstől ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011 (%) Korcsoportonként vizsgálva a foglalkoztatottak között a évesek aránya volt a legmagasabb, 15,3 százalék, míg 10 évvel korábban a évesek hányada emelkedett ki hasonló okból és hasonló mértékben. Az előző népszámláláshoz képest a foglalkoztatottság szintje a fiatalok körében csökkent, a 49 év fölöttieknél jelentősen növekedett. A évesek száma a harmadára, a éveseké közel felére esett viszsza, míg a éves foglalkoztatottak negyedével lettek kevesebben. A fiatalok gazdasági aktivitása és az oktatás területén lejátszódott változások között szoros összefüggés van. Az előző cenzus óta a középiskolai képzés eltolódott az érettségit adó oktatás irányába. Egyre több fiatal folytatott felsőfokú tanulmányokat és a képzési idő nyelvvizsga hiányában vagy éppen külföldi gyakorlat okán gyakran elhúzódott, így a munkába állás ideje is kitolódott. A pályakezdő fiatalok körében az első munkahelyhez jutás egyre nehezebb, ezért a munkanélküliek aránya a körükben tovább nőtt. Az előző összeíráshoz képest az idősebbek között, az évesektől kezdődően a foglalkoztatottsági szint fokozatosan növekedett, a évesek közül háromszor annyian dolgoztak, mint korábban. Ezt elsősorban a nyugdíjkorhatár emelése váltotta ki és a nőket érintette jobban, hiszen az öregségi nyugdíjkorhatár esetükben 58-ról 62 évre emelkedett. 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

21 2011-ben az aktív keresők 94, a gyermekgondozási ellátás vagy nyugdíj, járadék mellett dolgozók együttesen 6 százalékát tették ki a foglalkoztatottaknak. Az aktív keresők több mint nyolctizede a évesek közül került ki. A nyugdíj vagy járadék mellett dolgozók száma 49 éves kor felett kezdett emelkedni, de 69 év felett is még több mint 600-an vállaltak munkát a megyében. Közöttük a férfiak aránya volt kissé magasabb, 52 százalék. A legmagasabb iskolai végzettségük alapján a foglalkoztatottak 32 százaléka rendelkezett szakmával (a férfiak közül kétszer anynyian, mint a nők közül), 33 százalékuknak volt érettségije és minden negyediknek diplomája. Utóbbi két kategóriában a nők voltak többségben. Az előző népszámláláshoz viszonyítva a legnagyobb mértékben a munkanélküliek száma változott, a évi népszámlálás óta átlagosan 37 százalékkal nőtt. Ezen belül a férfiaké ennél kisebb mértékben, 19 százalékkal, a nőké viszont jóval erőteljesebben, 65 százalékkal gyarapodott. Míg korábban a munkanélküliek között markáns többséget alkottak a férfiak, addig 2011-re kiegyenlítettebbé vált a nemek aránya, és a férfi mellett már nő keresett munkát. A munkanélküliek a gazdaságilag aktív népességnek 2001-ben 12,1, 2011-ben már 15,3 százalékát alkották. Az előző népszámláláshoz képest az állástalanok száma a legfiatalabbak (20 év alattiak) és a legidősebbek (74 év felettiek) kivételével valamennyi korcsoportban növekedett. Legnagyobb mértékben, több mint háromszorosára az ötvenes éveikben járóké emelkedett. A kitolódó nyugdíjkorhatár és a rokkantsági nyugdíjaztatás szigorodó feltételei mellett ez a korosztály az, amelyik elévülő szaktudás és nyelvismeret híján a legnehezebben tud alkalmazkodni a munkaerőpiac diktálta változásokhoz ben a munkanélküliek közel egyharmada legfeljebb az általános iskolát végezte el, további egyharmaduk rendelkezett szakmával és minden negyediknek volt érettségije. A diplomások az állástalanok 8 százalékát tették ki. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya a férfiak és nők között nem mutatott eltérést, a szakmai oklevelet szerzettek körében a férfiak, az ennél magasabb iskolai végzettségűek esetében a nők voltak többségben. Az elmúlt 10 évben a társadalomban és a gazdasági életben bekövetkező változások a gazdaságilag nem aktív népesség összetételére is hatással voltak. Az inaktívak száma 2001-ben volt a legmagasabb, majd a korábbi növekedést megtörve a két cenzus között több mint 33 ezerrel 219 ezer főre csökkent. Két nagy csoportjában az inaktív keresők és az eltartottak között hasonló mértékű volt a visszaesés, sorrendben 14, illetve 13 százalékos. A változást kiváltó okok egy része összefügg egymással, mivel az egyre csökkenő születésszám következményeként egyaránt csökkent mind a gyermekgondozási ellátásban részesülő inaktív keresők, mind a kiskorú eltartottak száma. A gazdaságilag nem aktívak körében mindig is magasabb volt a nők aránya, 2001-ben és 2011-ben is egyaránt 57 százalék, ami részben az anyasággal, részben a nők magasabb átlagéletkorával magyarázható. Az inaktív keresők döntő többsége a nyugdíjasokból és járadékosokból tevődött össze. A közel 104 ezer nyugdíjas 75 százaléka saját jogán, 4 százaléka házastársa révén részesült nyugellátásban, rokkantsági nyugdíjat Korcsoport, éves tábla A népesség gazdasági aktivitás szerint, korcsoportonként, 2011 Aktív Inaktív Aktív Inaktív Eltartott Eltartott Összesen kereső kereső a évi százalékában (%) Összesen ,0 100,0 x x 81,7 81, ,1 8,9 31,0 100,0 92,9 57,7 100,9 90, ,7 21,6 3,7 100,0 120,3 59,0 82,4 96,9 60 7,1 92,1 0,8 100,0 301,7 107,7 30,2 110,5 Összesen 43,3 31,1 25,6 100,0 108,0 86,2 87,4 94, Baranya megye 21