Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Veszprém megye

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok Veszprém megye Veszprém, 2013

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN ö ISBN Készült a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi főosztályán az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Szántó Balázs Összeállította: Baunok László, Cserta Orsolya Domonkos Ágnes Fiauschné Rákóczi Erzsébet Lanszkiné Magyar Csilla Mucsné Madar Katalin Retz Tamás Sinkovics Katalin A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Kapitány Gabriella Tördelőszerkesztők: Bada I. Csilla Bulik László Kerner-Kecskés Beatrix Trybek Krisztina Weisz Tamás További információ: Retz Tamás Telefon: (+36-88) , Internet: (+36-1) (telefon), (+36-1) (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 Tartalom Köszöntöm az Olvasót!...5 Összefoglaló A népesség száma és jellemzői A népesség száma, népsűrűség Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Családi állapot Iskolázottság, nyelvtudás Gazdasági aktivitás Nemzetiség, anyanyelv Vallás Egészségi állapot Háztartások, családok A háztartások száma és összetétele A háztartások mérete, korösszetétele A családok száma és összetétele A családok mérete, a gyermekek száma A lakásállomány jellemzői A lakások száma A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások felszereltsége, komfortossága A lakások és lakóik, laksűrűség...47 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak Veszprém megye 3

4

5 Köszöntöm az Olvasót! A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon (www.ksh.hu/nepszamlalas) és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke Veszprém megye 5

6

7 Összefoglaló 1. A népesség száma és jellemzői Veszprém megye lakónépessége fő volt október 1-jén, 4,5 százalékkal kevesebb, mint egy évtizede. A csökkenésben nagyobb szerepet játszott a természetes fogyás, de a megye vándorlási egyenlege is negatív A népesség száma, népsűrűség A megyére az aprófalvas településszerkezet a jellemző. 107 település lélekszáma nem éri el az ötszáz főt, száz fő alatti lakosságszáma 14 településnek van. A megyeszékhely lakossága 2001 és 2011 között 1,8 százalékkal fogyott. Ebben jelentős szerepet játszik az elvándorlás, míg a természetes fogyás a megyei átlagnál jóval kevésbé érintette Veszprémet. A természetes népességfogyás elsősorban Ajkát, Pápát, Tapolcát, Várpalotát, Devecsert és Zircet érintette Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Az elmúlt tíz évben a megye lakossága egyre gyorsuló ütemben öregedett. Tovább nőtt az időskorúak aránya, miközben a gyermekkorúaké csökkent. A korösszetétel változása miatt az aktív korú népességre háruló eltartási teher is növekedett: száz aktív korúra 22 gyermek és 38 időskorú személy eltartási terhe jutott Családi állapot Hasonlóan az országos folyamatokhoz, a megyében is csökkent a házasok, növekedett a nőtlenek és a hajadonok aránya. A házasságkötés időpontja mindkét nem esetében egyre későbbre tolódik ben a éves korosztály 11 százaléka, 1990-ben 64 százaléka volt házas. A megyében száz szülőképes korú nőre 158 gyermek jut, 6-tal kevesebb, mint 10 évvel korábban Iskolázottság, nyelvtudás Veszprém megye népességének iskolázottsági színvonala az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt: emelkedett a középfokú és a felsőfokú végzettségűek népességen belüli aránya, és egyre kevesebben vannak azok, akik csak alapfokú végzettséggel rendelkeznek. A népesség közel kétharmada csak az anyanyelvén képes kommunikálni, azonban a fiatal korcsoportokban és a legalább érettségizettek körében már jellemző legalább egy idegen nyelv ismerete. A megyében, eltérően az országos adatoktól, a német nyelvet többen ismerik, mint az angolt, aminek hátterében a megye idegenforgalmi érintettsége és az itt élő német nemzetiségűek állnak Gazdasági aktivitás A gazdaságilag aktív népesség aránya az elmúlt népszámláláshoz képest nőtt. A változás csak részben kedvező, mivel ezen belül a foglalkoztatottak aránya kissé, a munkanélküliek száma jelentősen emelkedett. Az aktivitás növekedése a nyugdíj előtt álló korosztályoknál jelentkezett, amelynek hátterében a nyugdíjba vonulási szabályok változása áll Nemzetiség, anyanyelv Az előző népszámláláshoz képest a magukat valamely hazai nemzetiséghez tartozónak vallók száma jelentősen nőtt. A megyében élő legnépesebb nemzetiségi csoport a németeké, 2001-hez képest számuk mintegy 84 százalékkal, 11 ezer főre emelkedett. A cigányság száma több mint kétszeresére nőtt az előző népszámláláshoz képest Veszprém megye 7

8 1.7. Vallás Önbevallás alapján a magukat vallásosnak tartók aránya a teljes népességen belül 61 százalékra mérséklődött. A katolikusok alkotják a legnépesebb vallási csoportot, a megyében további jelentős közössége van a reformátusoknak és az evangélikusoknak. Főként az idősebb korosztályra jellemző, hogy valamely vallási közösség tagjaként határozza meg magát Egészségi állapot A megye népességének 16 százaléka jelölt meg valamilyen tartós betegséget, 4,2 százaléka pedig egy vagy több fogyatékosságot. A fogyatékkal élők többségét a mindennapi életben és a közlekedésben is akadályozza állapota, míg a tartós betegséggel élők közel fele nem tapasztal ilyen hátrányokat. 2. Háztartások, családok Az utóbbi három évtizedben jelentősen, 142 ezerre nőtt a háztartások száma, ami részben az egyszemélyes háztartások térnyeréséből adódik óta 6,4 ezerrel lett kevesebb a családok, 27 ezer fővel a családban élők száma A háztartások száma és összetétele A háztartások száma az elmúlt tíz évben 5,3 százalékkal nőtt a megyében, a háztartásokban élők létszáma viszont 4,4 százalékkal csökkent. A háztartások többségét az érzékelhető csökkenés ellenére továbbra is párkapcsolaton alapuló család alkotja, ám jelentősen megnőtt az egyszemélyes háztartások száma és aránya A háztartások mérete, korösszetétele A megyében a háztartások mérete csökkent: száz háztartásra 267 személy jutott, ami 25 fővel kevesebb, mint tíz évvel korábban. A megyében száz háztartásra 71 inaktív kereső és 56 eltartott személy jutott. A csak időskorúakból álló háztartások száma egy évtized alatt jelentősen emelkedett: jelenleg minden negyedik háztartásban csak időskorú személy él A családok száma és összetétele A legnépesebb családok a megye községeiben élnek. Az élettársi kapcsolaton alapuló családok száma a legutóbbi két népszámlálás között jelentősen megemelkedett A családok mérete, a gyermekek száma A megyében a családok átlagos mérete csökkent. Száz családra 287 családtag jutott, ami 8-cal kevesebb, mint 10 évvel korábban. A megyében száz családra 105 gyermek jutott. Száz, házaspárok alkotta családra 97, ugyanennyi csak élettársak alkotta családra 92 gyermek jutott. A párkapcsolaton alapuló családok 42 százalékában nem élt gyermek. 3. A lakásállomány jellemzői A megye lakásállományának 15 százaléka 1990 után épült. Az utóbbi évtizedekben több generáció együttélése kevésbé jellemző, mint korábban. A népesség öregedésével párhuzamosan egyre több olyan lakás van, amelyben csak közép- vagy időskorúak élnek. A megye lakásainak egyre nagyobb hányada csatlakozik közcsatorna-hálózathoz: míg 1980-ban a lakott lakások mindössze 36, 2001-ben 60, addig 2011-ben már 87 százaléka csatornával ellátott volt A lakások száma A megye lakásállománya a 2001-es állapothoz képest 7 százalékkal gyarapodott. A lakások mintegy tizede nem lakott lakás. A lakásállomány meghatározó része 1960 és 1990 között épült A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakott lakások túlnyomó része magántulajdonban van, a lakók pedig döntően maguk a tulajdonosok. Míg 1990-ben a lakások több, mint tizede volt önkormányzati tulajdonban, addig 2011-ben a közösségi tulajdonú lakások aránya a lakásprivatizáció következtében elenyésző lett A lakások mérete: alapterület, szobaszám A Veszprém megyei lakások átlagos mérete 80 négyzetméter, ezen belül az elmúlt tíz évben épültek többségének alapterülete meghaladja a 100 négyzetmétert. A lakások átlagos alapterülete a megyeszékhelyen és a nagyobb városokban a legkisebb, az 1-2 ezer fős községekben a legnagyobb A lakások felszereltsége, komfortossága A csatornázatlan kistelepülések magas száma (82) miatt a lakások 13 százaléka nem csatlakozik a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatra. A csatornával ellátott lakások aránya a Sümegi és a Devecseri járásban a legkisebb A lakások és lakóik, laksűrűség Veszprém megyében száz lakásra 254 lakó jut, ami a legutóbbi népszámláláshoz képest 25 fős csökkenést jelent. A laksűrűség csökkenését a lakásállomány növekedése és a népesség csökkenése egyszerre okozza. A fiatalkorúak a népesség egyharmadát teszik ki, ugyanakkor a lakásállománynak csak 2,9 százalékát lakja ilyen korú személy. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

9 1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Veszprém megye lakónépessége október 1-jén fő volt, a lakosság tíz év alatt fővel, 4,5 százalékkal csökkent. A népességszám változásának túlnyomó része a természetes fogyásból adódott, fővel többen haltak meg, mint ahányan születtek. A megyét 2001 óta inkább az elköltözés, mint a bevándorlás jellemezte, így a vándorlási egyenleg eredményeként a tíz év alatt további 2115 fővel csökkent a megye népessége. A lakosság 17 százaléka ( fő) a megyeszékhelyen, 44 százaléka a többi városban, 38 százaléka pedig a községekben élt. A január elsejétől fennálló járási rendszer tíz egységre tagolta a megyét. A Veszprémi járás népessége a legnagyobb, lakossága a népszámlálás időpontjában meghaladta a 83 ezer főt. A Pápai járás fővel a második volt. Az Ajkai, Balatonalmádi, Balatonfüredi, Tapolcai és a Várpalotai járás 20 ezer és 40 ezer közötti lakosságszámot tudhatott magáénak. A Devecseri, a Sümegi és a Zirci járás területén élők száma nem érte el a húszezer főt sem. Veszprém megyére jellemző az aprófalvas településszerkezet. A 217 település közül 160-nak kevesebb a lakossága ezer, és tíznek több ötezer főnél. Veszprém megye községei közül a legnépesebb Pétfürdő (4768 fő). Az ezer főnél kisebb népességszámú települések közül különösen érdekesek a rendkívül kis lakónépességgel rendelkezők ben a megye települése ábra A népesség számának alakulása Ezer fő Veszprém megye 9

10 inek közel felében, 107 faluban nem érte el a lakosság száma az ötszáz főt, ezen belül 35-ben a kétszázat, 14-ben még a százat sem. Az ötszáz alatti lélekszámú községek magas aránya ellenére mindössze a lakosság 8,1 százaléka ( fő) élt ezek valamelyikében. A megye legkisebb települései Óbudavár 49, Zalameggyes 46 és Megyer 22 lakossal ábra A lakónépesség változása február 1. és október 1. között (%) 51,1 16,1 16,0 8,1 8,0 0,1 0,0 7,9 8,0 35,0 A megyére jellemző népességcsökkenés különböző mértékben jelentkezett az egyes településtípusoknál, illetve településeken és 2011 között Veszprém város lakossága 1,8 százalékkal (1130 fővel) fogyott. Ennek oka elsősorban a településről való elköltözés túlsúlya volt (890 fő), a 240 fős természetes fogyás a megyei átlagnál jóval kisebb mértékben érintette a megyeszékhelyet. A legerőteljesebb népességfogyás a településtípusok tekintetében a többi várost jellemezte, ezekben átlagosan 5,3 százalékkal csökkent a népesség. Ajka, Pápa, Tapolca, Várpalota, Devecser és Zirc veszített jelentősen a lakosságából. A fel nem sorolt városokban (különösen a Balaton-partiakban) az intenzívebb bevándorlás mérsékelte, sőt néhány helyen ellensúlyozta a természetes népességfogyást. A községekben átlagosan 4,8 százalékkal csökkent a népesség. A demográfiai folyamatok azonban a községek elhelyezkedésétől függően eltérően alakultak. A Veszprémhez közeli és a turizmus szempontjából jelentősebb települések (Csopak, Alsóörs, Felsőörs, Eplény) a bevándorlási többletből adódóan népességnövekedést könyvelhettek el. Ezzel szemben a 200 fő alatti törpefalvak népessége összességében 15 százalékkal csökkent, a legkisebb településé (Megyeré) megfeleződött. A megye területe négyzetkilométer, népsűrűsége átlagosan 79 fő/km 2 volt, igen változatos területi eloszlásban. Míg Veszprém város egy négyzetkilométerére 486 lakos jutott, addig a többi városban 205, a községekben 38 fő osztozott egy négyzetkilométeren. A járások közül a legsűrűbben lakott a Veszprémi (132 fő/km 2 ), míg legkevesebben (36 fő) a Devecseri járás egy négyzetkilométerén éltek. Különösen ritkán lakott térségek az aprófalvak, illetve a törpefalvak. Az ezer fő alatti településeken a népsűrűség nem érte el a 40 fő/ km 2 -t ezen belül a kétszáz főnél kisebbeken mindössze 17 fő/ km 2 volt tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, és 2011 között, fő fő a évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely ,2 486,4 Többi város ,7 205,3 Városok összesen ,7 245,5 Községek, nagyközségek ,2 37,6 Megye összesen ,5 78,6 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

11 Helyünk az országban 2011-ben Veszprém megyében élt az ország lakosságának 3,6 százaléka, a megyék rangsorában a tizenkettedik helyet foglalva el. A megye lakosságszámának csökkenése (4,5 százalék) az elmúlt évtizedben erőteljesebb volt, mint az országos átlag (2,6 százalék). Országos viszonylatban is érződik a megye aprófalvas településszerkezete: míg 2011-ben Magyarország egy négyzetkilométerén 107 ember élt, addig Veszprém megyében ennél 28-cal kevesebb. A legsűrűbben lakott Pest megye egy négyzetkilométerén csaknem két és félszer annyian éltek, mint Veszprém megye egy négyzetkilométerén. A legritkábban lakott Somogy megye átlagos népsűrűsége huszonhéttel kevesebb volt. Történeti áttekintés: A népszámlálások 140 éves története során Veszprém megye népessége (a január 1-jei közigazgatási területre számítva) először a II. világháború után esett vissza jelentősen, a háborús emberveszteség és a kitelepítések miatt. Ezen időszakban (1941 és 1949 között) 7089 fővel (2,4 százalékkal) 295 ezer fő alá csökkent a megyében élők létszáma től 1980-ig azonban folyamatosan nőtt a népesség, ekkorra megközelítette a 378 ezer főt. A XX. század utolsó két évtizedében már folyamatos, egyre gyorsuló népességvesztés alakult ki. Az 1990-es népszámláláskor még Veszprém azon hét megye közé tartozott, amelyben több gyermek született, mint ahány lakos meghalt, azonban a 7450 fős elvándorlás népességfogyást okozott és 2001 között már 8000 fő feletti természetes fogyás jellemezte a megyét, amit tompított a bevándorlási többletből adódó közel 3300 fős nyereség. A két utolsó (2001 és évi) népszámlálás között már mindkét mutató negatív irányba fordult. A természetes fogyásból adódóan fővel csökkent a lakosság, amire rárakódott az elvándorlásból adódó 2115 fős emberveszteség. Ezek eredményeképpen a 2001 és 2011 közötti időszakban tapasztalt népességcsökkenés olyan mértékű volt, hogy jóval meghaladta az 1941 és 1949 közötti, háborús emberveszteségeket is magában foglaló népességfogyást (ennek 2,3-szerese volt) Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Az elmúlt tíz évben Veszprém megye lakossága nemcsak fogyott, hanem ezzel párhuzamosan egyre gyorsuló ütemben öregedett is óta tovább nőtt a teljes népességen belül az időskorúak aránya, miközben csökkent a gyermekkorúaké október 1-jén a lakosság 14 százaléka volt gyermekkorú, ami 2,8 százalékponttal alacsonyabb, mint 10 évvel korábban. Némi bizakodásra adhat okot, hogy a 0-4 évesek hányada nem változott. A 60 évesek és idősebbek aránya 4,2 százalékponttal, 24 százalékra nőtt. Ennek oka, hogy napjainkban lépnek át az időskorúak közé az 1950-es évek első felének népesedéspolitikája hatására született igen nagy létszámú generáció tagjai. Jelentős a 70 év feletti korosztály bővülése. A évi népszámláláshoz képest csaknem 6700-zal több, 42 ezer hetven éves és idősebb élt a megyében, arányuk a népességen belül közel 12 százalékra emelkedett. A népesség korösszetételének változása következtében tovább romlott az aktív korúakra háruló eltartási teher. Az eltartási teher azt jelzi, hogy az aktív (munkavállalási) korú népességre társadalmi értelemben mennyi gyermek- és időskorú eltartása hárul ben a megyében száz aktív korú felnőttre 60 improduktív korú személy jutott, ami hárommal több, mint tíz évvel korábban. Megoszlásuk azonban eltérően alakult: csökkent a gyermekek és növekedett az idősek aránya. Száz aktív korúnak 22 gyermek és ábra A népesség száma nem és életkor szerint Férfi 85 Nő Ezer lakos Korév Ezer lakos február október Veszprém megye 11

12 38 időskorú eltartásáról kellett gondoskodnia, míg 2001-ben 26 gyermek és 31 időskorú eltartásáról. A korösszetétel változása következtében száz gyermekkorúra 171 időskorú jutott, ami 53-mal több, mint tíz évvel korábban ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú Fő ,2 63,6 38,7 24,5 36,1 27, Száz aktív korúra jutó gyermek- és időskorú Száz aktív korúra jutó gyermekkorú Száz aktív korúra jutó időskorú 57,0 30,8 26,2 60,5 38,1 22,3 Az egyes településtípusok korszerkezete további eltéréseket mutat. A megyeszékhely lakossága némileg fiatalabb, mint a többi városé, de idősebb a községekénél. A veszprémi lakosok 13 százaléka tartozott a 0-14 évesek közé, míg a 60 évesek és idősebbek a népesség 22 százalékát alkották. Veszprém eltartottsági rátája az egyik legkedvezőbb a városok között: 2011-ben száz aktív korú lakosára 53 eltartott jutott (20 gyermek és 33 időskorú). A többi város teljesen eltérő sajátosságokat mutat. A legtöbb gyermek Berhidán és Devecseren él, ahol a népesség százalékát teszi ki a 15 éven aluliak hányada. Ezzel szemben e korosztály részesedése a népességen belül Badacsonytomajon alig haladja meg a tíz százalékot. Az idősek magas (32 százalékos) aránya jellemezte Badacsonytomajt, Balatonfűzfőt és Balatonkenesét. A hetven évesek és idősebbek szintén eltérő számban és arányban jelennek meg a városokban. Herenden e korosztály aránya a teljes népességen belül közel kilenc százalék, az idősebb településeken, Balatonkenesén és Balatonfűzfőn azonban elérte, illetve meghaladta a 16 százalékot. A községek közül az eltartottsági mutatók igen vegyes korösszetételt mutatnak. Balatonszőlősön, Bazsin, Hárskúton, Megyeren, Nagyesztergáron, Noszlopon, Zalahalápon a száz aktív korú lakosra jutó eltartottak száma nem érte el az ötvenet, míg Balatonrendesen, Hegyesden, Kisberzsenyben, Külsővaton, Óbudaváron, és Szőcön meghaladta a százat. Az egyes községekben elhelyezkedésüktől függően más-más a hetven évesek és idősebbek aránya is októberében kilenc községben (Felsőörs, Hajmáskér, Királyszentistván, Kup, Márkó, Pusztamiske, Szentantalfa, Vilonya és Zalahaláp) a hetven éves és idősebb népesség aránya a teljes lakossághoz viszonyítva nyolc százalék alatti. További kilenc, idősebb koröszszetételű aprófaluban (Bakonyság, Hegyesd, Hosztót, Kispirit, Külsővat, Lókút, Mindszentkálla, Monoszló, Szőc) e korosztály jelenléte meghaladta a 21 százalékot ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) 6,4 9,9 10,0 12,9 13,0 15,9 16,0 18,9 19,0 33,2 A települések sajátosságaiból adódóan a január elsején létrejött járások lakosságának korösszetétele is eltérő. A legkevesebb eltartott (száz aktív korúra 54) a Veszprémi járásban van, és itt a legalacsonyabb (148) a száz gyermekkorúra jutó idősek száma, valamint a hetven évesek és idősebbek aránya is. Ezzel szemben a Balatonfüredi járás településeinek átlagában száz aktív korú lakos 68 főt (21 gyermeket és 47 időskorút) tartott el, száz gyermekkorúra pedig több mint kétszer annyi (218) idős jutott. A évi népszámlálás adatai alapján Veszprém megyében férfi és nő élt férfira 1071 nő jutott, az országos átlagnál 35-tel kevesebb. Ez az arány azonban korévenként, korcsoportonként 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

13 Történeti áttekintés Az 1980-as évekhez képest szembetűnő a gyermekek számának erőteljes visszaesése. Míg a nyolcvanas években a népesség 24 százaléka 14 éves vagy annál fiatalabb volt, addig ez az arány 2011-re 14 százalékra csökkent. Eközben jelentősen megnőtt a hatvan évesek és idősebbek száma és aránya ban még a megye lakosságának 15 százaléka tartozott e korcsoportba, négy évtizeddel később már a 24 százaléka. változik. A születéskori fiútöbblet kisebb ingadozásokkal, de megmarad ötven éves korig, ezt követően a nők többségbe kerülnek. Nyolcvan éves kortól a lakosságon belül már kétszer annyi nő él, mint férfi. Mindez a férfiak magasabb halandóságának, rosszabb egészségi állapotának következménye. Érdekesség azonban, hogy a 2011-es népszámlálás idején Veszprém megyében összesen 28 századik életévét betöltött személy élt, közülük 17 volt férfi és mindössze 11 nő tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A évi százalékában Ezer férfira jutó nő , , , , , , , , , , A fiatalabb korösszetételű településeken általában kiegyenlítettebb a nemek aránya. A megyeszékhelyen ezer férfira 1108 nő jutott. Balatonfűzfőn és Berhidán a mutató értéke csak kis mértékben haladta meg az ezret, míg Tapolcán elérte a 1146-ot. A törpefalvak népességének nemek szerinti öszszetétele sajátos. Noha viszonylag idős népességű településekről van szó, mégis több helyen férfitöbbletet mutatnak a népszámlálási adatok Családi állapot Veszprém megye 15 éves és idősebb népességének családi állapot szerinti összetételében az utóbbi tíz évben is folytatódott a már korábban megkezdődött kedvezőtlen tendencia: csökkent a házasok aránya, illetve emelkedett a nőtleneké és a hajadonoké. Ezt a folyamatot az özvegyek és elváltak arányának emelkedése kísérte. A 2011-es népszámláláskor a 15 éves és idősebb népességnek mindössze a 46 százaléka volt házas, ami jelentős, 8 százalékpontos csökkenés a tíz évvel korábbihoz képest. A férfiak nagyobb újraházasodási hajlandósága következtében ezer férfiból 479 házas, míg ugyanennyi nőből csak 440. Az elmúlt tíz év alatt 28-ról 32 százalékra nőtt a nőtlen, hajadon családi állapotúak aránya. A Veszprém megyei férfiak 39 százaléka, a nők több mint egynegyede volt nőtlen, illetve hajadon családi állapotú. Évtizedek óta folyamatosan nő az elváltak száma, arányuk a nőknél minden korcsoportban magasabb a férfiakénál. A legtöbb elváltat (19 százalék) a férfiaknál a éves korosztályban, a nőknél az ezt megelőző korcsoportban, a évesek között (23 százalék) találjuk. A két nem között a legnagyobb különbség az özvegyek esetében tapasztalható. A férfiak magasabb halandósága és nagyobb újraházasodási hajlandósága miatt az özvegy nők aránya minden korcsoportban meghaladja a férfiakét. Településtípusonként vizsgálva a népességet még napjainkban is érzékelhető a hagyományok családi állapotot befolyásoló szerepe: a községekben legmagasabb a házasok (47 százalék) és az özvegyek (12 százalék), ugyanakkor a legalacsonyabb a nőtlenek, hajadonok (32 százalék), illetve az elváltak (9 százalék) részaránya. Elgondolkodtató, hogy a községekben élő özvegy nők aránya több mint ötszöröse a férfiakénak. A településtípusok közül legkedvezőtlenebb a megyeszékhely lakosságának családi állapot szerinti Veszprém megye 13

14 tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot (%) Nőtlen/hajadon 33,8 38,6 21,8 25,7 27,6 31,9 Házas 55,9 47,9 52,0 44,0 53,8 45,9 Özvegy 3,5 3,7 17,7 18,4 10,9 11,4 Elvált 6,9 9,7 8,5 11,8 7,7 10,8 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100, ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2001 összetétele: itt a legalacsonyabb a házasságban élők részaránya (43 százalék), a legmagasabb a nőtleneké, hajadonoké (36 százalék) és az elváltaké (13 százalék). A községekben minden ötödik nő özvegy, míg a megyeszékhelyen csak minden hetedik. Veszprém megyében 2011-ben éves és idősebb nő élt, közülük nak született gyermeke. Az élveszületett gyermekek száma megközelítette a 250 ezret, így száz 15 éves és idősebb nőre 158 gyermek jutott, az országos átlagnál tizeneggyel több. A száz nőre jutó gyermekek száma tíz év alatt hattal mérséklődött. A 15 éves és idősebb nők 39 százaléka kétgyermekes, 19 százaléka egy-, 13 százaléka háromgyermekes volt, 25 százalékuk gyermektelen. A négy- és többgyermekes nők aránya 4,7 százalékot tett ki ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, Férfi 85 Nő Ezer lakos Korév Ezer lakos Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált Férfi 85 Nő Ezer lakos Korév Ezer lakos Nőtlen, hajadon Házas Özvegy Elvált 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

15 ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma Gyermek 200 élveszületett gyermek jutott, ami kettővel több, mint tíz évvel korábban. A jelenség hátterében az áll, hogy a 15 éves és idősebb nők körében az elmúlt 10 évben nőtt az elváltak aránya: míg 2001-ben 8,5 százalék volt, addig 2011-ben már megközelítette a 12 százalékot tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Eltérően alakult a különböző családi állapotú nők gyermekvállalása. A hajadonok gyermekvállalási hajlandósága növekszik, száz Veszprém megyei 15 éves és idősebb hajadon nő a 2011-es adatok alapján 34 gyermeket vállalt, csaknem kétszeresét a tíz évvel korábbinak. Ez azért is jelentős, mert a hajadonok tették ki a 15 éves és idősebb nők egynegyedét (2001-ben még csak 22 százalékát). A hajadonok növekvő gyermekvállalási kedvének oka lehet az élettársi kapcsolatok térnyerése: a gyermekvállaláshoz nem feltétlenül érzik a házasságkötés szükségét a szülők. Ugyanakkor az egyedülálló nők 78 százaléka volt gyermektelen, ami tíz százalékponttal kevesebb, mint a tíz évvel korábbi arány. A hajadonokénál magasabb a házas nők termékenysége. Száz Veszprém megyei házas nő 196 gyermeket vállalt, eggyel kevesebbet a tíz évvel korábbinál. A házasok körében a gyermektelenek aránya 5,8 százalék. A házasságot kötöttekétől alig marad el az azt felbontott nők termékenységi mutatója: száz elvált nőre A legtöbb gyermeke az özvegy nőknek volt. Száz Veszprém megyei özvegyre 217 élveszületett gyermek jutott, 2001-hez képest 17-tel kevesebb. A nagyobb gyermekvállalás oka nyilvánvalóan a nők kora. Az özvegy nők átlagos életkora jóval magasabb, mint az egyéb családi állapotúaké, így a gyermekvállalásuk nem korunk gyermekvállalási hajlandóságát, hanem nagyrészt a XX. század közepének jellegzetességeit mutatja. Ennek megfelelően körükben alacsonyabb a gyermektelenek és az egy vagy két gyermeket vállalók aránya, míg magasabb a három, de különösen a négy és több gyermeket vállalóké. Csaknem egytizedük legalább négy élveszületett gyermeket hozott a világra. Veszprém megye különböző településtípusainak női népessége körében eltérő a gyermekvállalási hajlandóság. A megyeszékhelyen száz nőre 134, a többi Történeti áttekintés Az utóbbi néhány évtized népszámlálási adatai arra utalnak, hogy mindkét nem esetében egyre többen halasztják idősebb korukra a házasságkötést. Az 1990-es népszámláláskor a éves férfiak 64 százaléka házas volt, 2011-ben már csak 11 százalékuk tartozott ide. Az ugyanilyen korú nőknek már 81 százaléka férjnél volt 1990-ben, 2011-ben alig 26 százaléka. Veszprém megyében (az országos tendenciához hasonlóan) 1980 óta lényeges változás a gyermekek számának, a nők gyermekvállalási hajlandóságának csökkenése. Míg 1980-ban száz Veszprém megyei felnőtt nőre 188 élveszületett gyermek jutott, addig 2011-ben már 30-cal kevesebb. A három évtized alatt közel három százalékponttal növekedett a gyermektelenek aránya. Az egygyermekeseké nem változott, miközben 4,5 százalékponttal nőtt a kétgyermekeseké. A legszembetűnőbb változás a sokgyermekes családok számának és arányának erőteljes visszaesése. Míg a háromgyermekesek aránya mindössze 0,6 százalékponttal csökkent, addig a négy- és többgyermekeseké 6,6 százalékponttal esett vissza Veszprém megye 15

16 városban 154, a községekben 173 élveszületett gyermek jutott. Ezt azonban befolyásolja a települések lakosságának korösszetétele is. A községekben magasabb az idősebb, özvegy nők aránya, akiknek magasabb a termékenységi mutatója. Ténylegesen magasabb gyermekvállalási hajlandóság figyelhető meg (fiatalabb korösszetétel mellett) Berhidán és Devecserben, ahol száz nőre 179, illetve 169 élveszületett gyermek jutott Iskolázottság, nyelvtudás Veszprém megye népességének iskolázottsági színvonala az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt. Emelkedett a középfokú és felsőfokú végzettségűek népességen belüli aránya, és egyre kevesebben vannak azok, akik alapfokú végzettséggel sem rendelkeztek. Az iskolázatlan nők aránya 2001-ig minden népszámláláskor meghaladta a férfiakét, 2011-re ez a különbség a nemek között eltűnt. A 15 éves és idősebb népesség 27 százalékának legfeljebb általános iskolai, 26 százalékának szakmai oklevéllel egybekötött középfokú, 28 százalékának érettségi bizonyítvány, 14 százalékának pedig felsőfokú volt a legmagasabb végzettsége. Mindössze 4,4 százaléknyian vannak, akik az általános iskolát sem végezték el. Szembetűnőek a korosztályi különbségek: a 75 éves és idősebbek között az általános iskolát végzettek aránya nem éri el a 70 százalékot, a éveseknél ez az arány közel 97 százalék. A legidősebb korosztálynál jelentős a különbség a nemek között: a férfiak 83, a nők 63 százaléka rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) 9,6 24,9 25,0 29,9 30,0 34,9 35,0 39,9 40,0 67, októberében a 18 évesek és idősebbek 44 százaléka, közel 128 ezer fő jelölte meg iskolai végzettségének a középiskolai érettségi bizonyítványt. Az érettségizett nők 47 százalékot, a férfiak 41 százalékot képviseltek a megfelelő nemű és korú népességben. Veszprém megyében 80 ezren (közülük 51 ezren férfiak) rendelkeztek érettségit nem, de szakmai oklevelet adó középfokú iskolai végzettséggel. Az elmúlt ötven évben a felsőfokú végzettségűek száma megtízszereződött, az ezredfordulót követően ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként % Férfi % 100 5,9 8,5 9,8 13, ,7 15, , ,8 20, , , ,3 35,2 31, , , ,5 7, ,3 2, ,6 15,3 7,6 35,6 38, Nő 6,5 18,5 11,4 37,9 25, ,5 25,2 14,6 38,3 13, ,7 30,2 18,1 31,0 6, Egyetem, főiskola stb. oklevéllel Érettségi Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Általános iskola 8. évfolyam Általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

17 tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 97,9 63,1 28,0 Többi város 96,3 45,7 15,6 Városok összesen 96,7 50,7 19,0 Községek, nagyközségek 93,7 32,7 9,9 Megye összesen 95,6 43,8 15,5 Beszélt nyelv pedig mintegy 50 százalékkal emelkedett ben a 25 évesek és idősebbek 16 százaléka rendelkezett diplomával. A évi cenzus óta a nők körében 71, a férfiak esetében 30 százalékkal bővült a felsőfokúak száma, melynek köszönhetően a nemek között történelmi átrendeződés következett be: 2001-ig e végzettség a férfiakra volt jellemző, 2011-ben már a 25 éves és idősebb nők 16, a férfiak 15 százaléka diplomás. Az iskolázottság terén a megyeszékhely mutatói a legkedvezőbbek. Veszprémben a 18 éves és idősebb népesség közel kétharmada, a többi városban átlagosan a 46 százaléka, míg a községekben csupán egyharmada érettségizett. Szintén jelentős a különbség a felsőfokú végzettségűeknél: a megyeszékhelyen a 25 éves és idősebbek 28 százaléka diplomás, a városokban 16 százalék, a községekben pedig közel egytizednyi a felsőfokú végzettséget szerzettek aránya. Hazai kitekintésben az érettségivel rendelkezők aránya 5,2, a felsőfokú végzettségűeké 3,5 százalékponttal maradt el az országos átlagtól. A évi népszámlálás során mindenki saját megítélése szerint adhatott számot nyelvtudásáról. Eszerint a válaszadók 64 százaléka csak az anyanyelvén tud kommunikálni. A korcsoportonkénti megoszlást tekintve a évesek vannak a legjobb pozícióban, közel 37 százalékuk más nyelven is képes megértetni magát. Iskolai végzettség szerinti bontást tekintve az általános iskolát végzettek 14, az érettségizettek 31, a felsőfokú végzettségűek 54 százaléka beszél valamilyen idegen nyelven. A világnyelvek közül legtöbben a németet jelölték meg az anyanyelvükön kívül beszélt idegen nyelvként, ők a teljes lakosság 15 százalékát teszik ki. Ezután következik az angol, 13 százalékkal. Érdekes tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél , ,1 Más nyelvet is beszél , ,9 Ebből: német , ,1 angol , ,0 orosz , , Veszprém megye 17

18 Történeti áttekintés Az utóbbi évtizedek során a nők fokozatosan ledolgozták az iskolázottságban tapasztalt korábbi lemaradásukat a férfiaktól, sőt, az érettségi és felsőfokú végzettség megszerzése terén meg is előzték őket. A 15 éves és idősebb népességen belül a legalább általános iskolát végzettek aránya öt évtized alatt megháromszorozódott ban a 15 éves és idősebbek alig több mint 31 százaléka, 2011-ben közel 96 százalékuk rendelkezett nyolc osztályos végzettséggel. Ugyanezen időszak alatt az érettségizettek aránya a már 18. életévüket betöltöttek körében hatszorosára emelkedett. Az 1960-as népszámláláskor ez az arány még alig haladta meg a 7 százalékot, és ezen belül is jelentős különbség volt a férfiak és nők között: előbbiek 9,3, utóbbiak 5,3 százaléka érettségizett. A következő évtizedekben a nők felzárkóztak a férfiakhoz, majd 1990-től kezdve meg is előzték őket. A legalább 25 éves diplomás nők korcsoporton belüli hányada az utóbbi 50 évben húszszorosára emelkedett, a évi népszámláláskor már a nők között kicsivel nagyobb arányban találunk felsőfokú végzettséggel rendelkezőt, mint a férfiak körében. ség, hogy a 14 év alatti és a éves korosztályban az angol a legnépszerűbb, míg a német nyelv ismerete a 60 éven felüliekre jellemző. Az évi népszámlálás óta a nyelvismerettel rendelkezők aránya 6 százalékról 22 százalékra emelkedett a megyében. Veszprém megyében az anyanyelvükön kívül más nyelvet is beszélők aránya hasonlóan alakul az országos értékhez, eltérés a beszélt nyelvek arányaiban van. Országosan a nyelvtudás az angol nyelv felé tolódik el, ezzel szemben Veszprém megyében a német nyelvet többen beszélik nem anyanyelvként, mint az angolt. A harmadik leggyakoribb idegen nyelv a megyében, ahogy országosan is, az orosz Gazdasági aktivitás Az elmúlt évtizedben a megye népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele átrendeződött. A gazdaságilag aktív népességet a tíz évvel korábbinál kicsivel nagyobb foglalkoztatási arány és jóval magasabb munkanélküliségi ráta jellemzi. Emellett a gazdaságilag nem aktív népesség mindkét csoportjának részaránya csökkent. Mindezek hatására 2001-hez képest megnőtt a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya. A gazdaságilag aktív népesség aránya tíz év alatt 4,2 százalékponttal, 47 százalékra emelkedett. Ez nagyrészt annak a következménye, hogy az emelkedő nyugdíjkorhatár a nagy létszámú éves korosztályhoz tartozókat egyre hosszabb ideig tartja a munkaerő-piacon, inaktív keresővé válásuk időpontja kitolódik. Az aktivitás alakulásában az évtized második felében végbement pénzügyi világválság hatása is megmutatkozik, a foglalkoztatottak számának stagnálása mellett növekszik a munkanélküliek száma. Az előző népszámláláshoz képest a gazdaságilag aktívak száma 7800 fővel, a foglalkoztatottaké mindössze 760-nal (147 ezer főre) nőtt, a lakosság 42 százalékának volt az összeírást megelőző héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkája. Ez a évi 39,5 százalékhoz képest javulást jelent, de az arány továbbra is igen alacsony. Bár a foglalkoztatottak száma nem tér el jelentősen a tíz évvel ezelőttitől, a korcsoportok szerinti összetételben lényeges változások mentek végbe. A foglalkoztatottakon belül jelentősen csökkent a fiatalok (30 év alattiak) aránya, ezzel párhuzamosan, a nyugdíjkorhatár változásának következtében lényegesen megnőtt az idősebbeké ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint % ,5 23,5 1,0 45, Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Az egyes korcsoportokon belül is módosult az aktivitási szerkezet. A húszas éveikben járók esetében kisebb a munkával rendelkezők aránya, ugyanakkor magasabb eltartottsági arány jellemző rájuk. A foglalkoztatottak több mint felét a középgenerációt jelen- 27,2 30,4 2,9 39,5 23,8 29,6 5,0 41,5 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

19 tő évesek alkotják, 79 százalékos foglalkoztatási szinttel. Mind a harmincas, mind pedig a negyvenes korcsoporton belül nőtt a foglalkoztatottak aránya. Az évesek közel kétharmada volt foglalkoztatott, közülük a nyugdíj előtt álló évesek száma 2,4-szer több mint 2001-ben. A hatvanas éveikben járó foglalkoztatottak száma 3,3-szeresére bővült tíz év alatt. A foglalkoztatottak döntő többsége aktív kereső, gyermekgondozási ellátás mellett mindössze 506-an, nyugdíj mellett 6200-an dolgoztak. A munkával rendelkezők több mint fele házas, egyharmaduk nőtlen, illetve hajadon. A legnagyobb arányú foglalkoztatás az elváltakat jellemzi, 57 százalékuknak volt munkája 2011 októberében. A évi népszámlálás során munkanélkülinek minősült minden olyan 15 éves és idősebb személy, aki az összeírás eszmei időpontját megelőző héten nem dolgozott, de aktívan keresett munkát és úgy nyilatkozott, hogy azonnal, vagy legfeljebb két héten belül munkába tud állni ben a megye gazdaságilag aktív népességének 6,8 százaléka volt munkanélküli. Ez a mutató a 2011-es összeírás időpontjára 10,8 százalékra nőtt. Minden korcsoportban bővült az állástalanok részaránya, a legnagyobb arányú munkanélküliség (11,2 százalék) a évesekre jellemző. A munkanélküliek többsége 40 év alatti, egynegyedüket azonban az elhelyezkedés szempontjából nehezebb helyzetben lévő 50 év felettiek alkotják. Az elhelyezkedésben fontos szerep jut a szakismeretnek. A gazdaságilag aktívak csoportján belül az általános iskolát be nem fejezők egyharmada, a 8 évfolyamot elvégzők egyötöde munkanélküli, ugyanakkor az érettségizettek 9, a diplomások csupán 5 százaléka nem rendelkezett munkajövedelemmel. A munkanélküliek 36 százaléka legfeljebb fél éve keres állást. Négy éve vagy annál régebben nem talál munkát az állás nélkül lévők 18 százaléka. A legfeljebb egy éve munkanélküliek aránya a éveseknél, valamint a harmincas és negyvenes éveikben járóknál is 50 százalék körüli, a négy évnél vagy régebben munka nélkül lévők aránya pedig egyre növekszik ugyanezen korcsoportokban. Az évesek körén belül a fiatalabb korosztályoknál kisebb arányt képviselnek a legfeljebb 12 hónapja állástalanok, a hónapja, illetve régebben munkanélküliek viszont nagyobb arányban vannak jelen. A hatvan év feletti munkanélküliek kétharmada legalább 25 hónapja nem tudott elhelyezkedni. A nemenkénti foglalkoztatási arány az elmúlt évtizedben közeledett egymáshoz, a nőket azonban továbbra is jóval alacsonyabb foglalkoztatottság jellemzi. Az összeírás időpontjában a férfiak 47, a nők 37 százaléka volt foglalkoztatott, ez a tíz évvel korábbihoz képest a férfiak esetén 1,9, a nők esetén 2,4 százalékpontos növekedést jelent. A munkanélküli nők száma tíz év alatt ugyancsak a férfiakat meghaladó mértékben, a kétszeresére nőtt. A évi népszámláláskor Veszprém megye 189 ezer fős gazdaságilag nem aktív népessége az inaktív kereső és az eltartott népesség egyaránt csökkenő számának eredőjeként 11 százalékkal volt kevesebb a évi cenzushoz képest. Az inaktív keresők száma mintegy nyolcezer fővel csökkent tíz év alatt. Ez két okra vezethető vissza: 2001-hez Korcsoport, éves tábla A népesség gazdasági aktivitás szerint, korcsoportonként, 2011 Aktív Inaktív kereső Eltartott Aktív Inaktív kereső Eltartott a évi százalékában (%) ,0 100,0 x x 79,6 79, ,4 8,2 26,3 100,0 93,5 61,1 93,5 89, ,2 16,6 3,2 100,0 113,3 61,2 82,9 98,3 60 6,4 93,0 0,6 100,0 309,1 113,0 30,7 115,7 46,6 29,6 23,8 100,0 105,0 93,0 83,5 95, Veszprém megye 19

20 tábla A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele nemenként, 2011 Férfi Nő (%) Településtípus aktív inaktív kereső eltartott aktív inaktív kereső eltartott Megyeszékhely 53,4 19,4 27,3 100,0 45,0 30,9 24,1 100,0 Megyei jogú város 51,7 23,9 24,4 100,0 41,7 36,5 21,8 100,0 Többi város 52,1 22,6 25,2 100,0 42,6 34,9 22,4 100,0 Városok összesen 52,2 23,6 24,1 100,0 39,2 37,3 23,5 100,0 Községek, nagyközségek 52,2 23,0 24,8 100,0 41,3 35,8 22,9 100,0 Megye összesen 53,6 21,2 25,2 100,0 42,0 34,3 23,6 100,0 képest négytizedével kevesebb éves fiatalnak folyósítottak (főként gyermekgondozási) ellátást, a megszigorodott nyugdíjba vonulási szabályok miatt pedig mintegy 30 százalékkal kevesebb éves volt jogosult ellátásra októberében az inaktív keresők közel kilenctizedét a nyugdíjban, illetve rokkantsági vagy baleseti járadékban részesülők tették ki, 7,7 százalékuk gyermekgondozási, 4,7 százalékuk pedig egyéb ellátást kapott. A nyugdíjasok, illetve járadékosok legnagyobb részét a 76 ezer fős létszámú saját jogon ellátásban részesülők adták, akiknek döntő többsége 60 éven felüli. A 12 ezer rokkantsági nyugdíjas fele az ötvenes éveiben jár, további 36 százalékuk 60 éves vagy idősebb. A nyugdíjasok legkisebb csoportját képviselő, hozzátartozói jogon ellátásban részesülők 97 százaléka nő, több mint nyolctizede pedig betöltötte a 70. életévét. A gyermekük nevelése miatt a munkától távol lévők 93 százaléka 40 éven aluli. A nők hagyományosan dominálnak ennél az ellátási formánál, a népszámlálás adatai szerint a 8108 fő közül csupán 156 férfi. Tíz év alatt közel 17 ezerrel (17 százalékkal) csökkent az eltartottak száma. Ennek oka, hogy a többségüket jelentő 15 éven aluli népesség száma és a megye népességén belüli aránya egyaránt csökkent (20 százalékkal, illetve 2,8 százalékponttal). A fenti folyamatok következtében a gazdaságilag aktív személyekre háruló eltartási teher valamelyest csökkent októberében száz foglalkoztatott személyre 71 inaktív kereső és 57 eltartott jutott, a tíz évvel korábbihoz képest 6, illetve 12 fővel kevesebb. A megye gazdaságilag aktív népességének mintegy ötöde a megyeszékhelyen él, ahol a megyei átlag- Történeti áttekintés A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele az elmúlt évtizedekben jelentősen átrendeződött. Veszprém megye foglalkoztatott népességének csökkenése már a 80-as években megkezdődött, ez a visszaesés a 90-es években pedig tovább fokozódott. Az ezredfordulót követően a folyamatosan javuló gazdasági teljesítmény hatására nőtt a foglalkoztatottak száma, amely azonban a húsz évvel korábbitól így is több mint tizedével elmaradt. A 90-es években megjelent a tömeges munkanélküliség és 2001 között csaknem háromszorosára, 2011-re pedig a húsz évvel korábbi közel ötszörösére bővült a munkanélküliek száma a megyében. Veszprém megye inaktív keresőinek száma 1990 és 2001 között negyedével nőtt, melynek hátterében főként az ebben az időszakban korengedményes nyugdíjba, előnyugdíjba vagy rokkantsági nyugdíjba vonultak számának nagyarányú bővülése húzódik meg. Az ezredfordulót követő évtizedben a megváltozott nyugdíjazási szabályok hatására csökkent az inaktív keresők száma. Az eltartottak köre folyamatosan szűkült, számuk húsz év alatt több mint negyedével csökkent. Ennek fő oka a születésszám kedvezőtlen alakulása, a csökkenő gyermeklétszám. 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, Területi adatok

21 Helyünk az országban Veszprém megyét az országosnál kedvezőbb gazdasági aktivitás jellemzi, mely egyrészt a hazai átlagot meghaladó foglalkoztatási aránynak, másrészt az alacsonyabb munkanélküliségnek köszönhető. A megye gazdaságilag aktív népességének aránya a Közép-Dunántúl átlagától 0,7 százalékponttal maradt el, a régió megyéi közül itt volt a legalacsonyabb a mutató értéke. A megyében az inaktív keresők népességen belüli részesedése a közép-dunántúlinál magasabb volt, míg az országos átlaggal megegyezett. A foglalkoztatottakra háruló eltartási teher a megyében az országosnál jóval kedvezőbben alakult, száz foglalkoztatottra országosan 138, a megyében 129 inaktív személy jutott. nál magasabb foglalkoztatási és alacsonyabb munkanélküliségi arány jellemző. A többi városban és a községekben az inaktív keresők aránya magasabb az átlagnál ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011 (%) 24,8 39,9 40,0 42,9 43,0 45,9 46,0 48,9 49,0 55,5 A legmagasabb (49 százalékos) aktivitási arány a Veszprémi járást alkotó településekre jellemző, de az Ajkai és a Balatonfüredi járásban is meghaladja a megyei átlagot. A legkisebb aktivitási hányad (42 százalék) a Devecseri járást jellemzi, valamint itt a legmagasabb az inaktív keresők aránya (33 százalék) Nemzetiség, anyanyelv Veszprém megyében az ország nemzetiségi lakosainak a 2,8 százaléka él. Az egyes nemzetiségek közül a németek közössége a legnagyobb: az összes német nemzetiségű 6 százaléka él a megyében. A nemzetiséggel kapcsolatos kérdések az érzékeny (szenzitív) kérdések közé tartoznak. A válaszadás ezekre önkéntes volt, ezért az adatok nem fedik le a teljes lakosságot. Az önkéntesség ellenére Veszprém megyében viszonylag magas bár a évi 96 százalékos válaszadási aránynál jelentősen alacsonyabb volt a válaszadók aránya (86 százalék). A kérdésre mintegy 50 ezren nem válaszoltak, háromszor annyian, mint 2001-ben. Annak érdekében, hogy a kettős nemzetiségi kötődésűeknek ne kelljen választaniuk, ne kényszerüljenek annak eldöntésére, melyik nemzetiséghez kötődnek jobban, a kérdőíven két nemzetiséget lehetett megjelölni. Emellett az anyanyelvre, továbbá a családi-baráti körben használt nyelvre is vonatkozott egy-egy kérdés. A népszámlálás az ezekre a kérdésekre adott válaszok együttes vizsgálata alapján állapítja meg a valamely nemzetiséghez tartozást: aki az adott nemzetiséget legalább a kérdések egyikénél megjelölte, az az adott nemzetiséghez tartozónak számít októberében Veszprém megye lakói közül több mint 303 ezren vallották magukat a magyar nemzetiséghez tartozónak, és a lakosság 6 százaléka, valamivel több, mint 21 ezer fő tartozott (egy részük a magyar mellett) valamely más nemzetiséghez, közülük több mint 18 ezren valamelyik hazai nemzetiséghez. (Az elismert 13 hazai nemzetiség a nemzetiségi törvény szerint: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.) A magukat valamely hazai nemzetiséghez tartozónak vallók száma 2001-hez képest csaknem megduplázódott, 85 százalékkal volt magasabb, mint a tíz évvel ezelőtti népszámlálásnál. Abban, hogy a tíz évvel ezelőttihez képest ennyivel többen vállalták identitásukat, jelentős szerepe volt az országos és a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak és szervezeteknek. A Veszprém megyében élő legnépesebb hazai nemzetiség a német, több mint 11 ezren vallották magukat ide tartozónak, 84 százalékkal többen, Veszprém megye 21

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57

ISBN: 978-963-235-348-7 9 789632 353487 Elôzetes adatok KSH_kiadvanysorozat_kotet_1_borito_vonalkoddal.indd 1 2012.03.21. 9:57 Elôzetes adatok Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok Budapest, 2012 Központi Statisztikai Hivatal, 2012 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-348-7 Készült a Központi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

7. Iskolázottsági adatok

7. Iskolázottsági adatok 7. 7. Iskolázottsági adatok Központi Statisztikai Hivatal. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. Iskolázottsági adatok Budapest, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-353-1 Készült

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

16. 16. A családtípusok jellemzői

16. 16. A családtípusok jellemzői 16. 16. A családtípusok jellemzői Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. A családtípusok jellemzői Budapest, 2015 Központi Statisztikai Hivatal, 2015 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-476-7

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2006. április 28. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2006 ISBN 963 215 963 2 Igazgató: Végh Zoltán Tájékoztatási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. NÉPESSÉG

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL 2013. FEBRUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Földházi Erzsébet A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Magyarországon az 1980-as évek elejétől fogy a népesség, 2011-ben a lélektani határnak is számító

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. augusztus 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

Észak-Magyarországi Régió

Észak-Magyarországi Régió 1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása

Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Magyarország és Ausztria demográfiai és népességföldrajzi összehasonlítása Jelige: Güzüegér Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 1. Az Európai Unió népesedési folyamataitól - röviden...

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.

5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5. A FőBB EGÉSZSÉGPROBLÉMÁK ÖSSZEFOGALALÁSA 5.1 Demográfia... 165 5.2 Halálozás... 166 5.3 Megbetegedés... 167 5.4 Társadalmi-gazdasági helyzet... 168 5.5 Egészségmagatartás... 169 5.6 Környezet-egészségügy...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben